32. Élelmezési Világnap - FAO 2012. október 16. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Városliget „Mezőgazdasági szövetkezetek: kulcs a világ élelmezéséhez”
Mezőgazdasági szövetkezetek és jelentőségük a közép-kelet-európai régióban, különös tekintettel a magyar tapasztalatokra Dr. Szabó G. Gábor tudományos főmunkatárs MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet, Budapest E-mail:
[email protected]
Az előadás vázlata 1. Bevezetés – A mezőgazdasági szövetkezetek (TÉSZ-ek/TCS-k) helyzete Magyarországon 2. A mezőgazdasági szövetkezetek (TÉSZ-ek/TCS-k) gazdasági és nem-gazdasági előnyei 3. A mezőgazdasági szövetkezetek főbb típusai és előnyei a termelők számára Magyarországon 4. Az ún. „új típusú” (értékesítő/marketing) szövetkezetek esetleges bukásának főbb okai és magyarázata – Makroökonómiai és külső problémák – Mikroökonómiai és belső kérdések – Az emberi tényezőhöz kapcsolódó problémák 5. A termelői szervezetek által megvalósított közös cselekvés sikerességének feltételei 6. Összefoglalás
1
Bevezetés
A mezőgazdasági szövetkezetek helyzete Magyarországon • A szövetkezetek és más termelői tulajdonú szervezetek megoldják a termelők piaci kiszolgáltatottságát és növelik azok jövedelmét (mint fő cél) • Azonban: – Duális farm szerkezet: nagyon nagyok és igen kicsik, – A hagyományos, ún. „termelő típusú” mezőgazdasági szövetkezetek száma folyamatosan csökken, – Az ún. „új típusú” (értékesítő/marketing) szövetkezetek piaci részesedése és koncentrációja nagyon alacsony (alacsony szintű másodlagos szövetkezés), – A szövetkezetek igen tőkeszegények, s pótlólagos tőkeforráshoz, hitelhez jutásuk is többnyire nehéz, – Alacsony szintű bizalom és együttműködési készség, – A fekete piac és a rejtett gazdaság negatív hatással van.
A mezőgazdasági szövetkezetek gazdasági előnyei 1. Az élelmiszer-gazdasági szövetkezetek jelentősége igen nagy az Európai Unióban, dinamikus és szerves szövetkezeti fejlődés a jellemző. 2. Képesek megoldani a termelők piaci és technológiai kiszolgáltatottságával, kockázatával kapcsolatos problémákat és növelni piaci ellensúlyozó erejüket, jövedelmüket. 3. A szövetkezetek egyik legfontosabb további indoka az ún. tranzakciós, pl. információs költségek csökkentése és 4. a technológiai és piaci hatékonyság növelése. 5. A termelők nagyobb alkuerejének, s magasabb piaci részesedének az egész marketingcsatorna számára pozitív üzenete van, beleértve a fogyasztókat, akik megbízhatóbb és gyakran jobb minőségű termékekhez jutnak hozzá. 6. A termelői szervezetek vidékfejlesztésben és a foglalkoztatás növelésében játszott szerepe szintén nem elhanyagolható, a mezőgazdasági népesség megtartásához való hozzájárulásuk mellett.
2
A mezőgazdasági szövetkezetek nem-gazdasági előnyei – Hozzájárulnak a környezet megóvásához, valamint átlátható teszik a termékpályát, részben a tagok és a fogyasztók közötti szoros társadalmi kapcsolatok által. – Természetükből adódóan hozzájárulnak a társadalmi hasznossághoz (értékek, alapelvek megőrzése stb. ). – A „demokrácia iskolái”. – Az informális hálózatok/kapcsolatok erősítésében, illetve a bizalom és a társadalmi tőke növelésében is nagy szerepet játszanak – azonban a bizalom előfeltétele is a szövetkezésnek!!
Mezőgazdasági szövetkezetek Magyarországon 3 alapvető szövetkezeti típus A) Termelő típusú szövetkezetek, átalakult TSZ-ek, melyek általában több funkciót is ellátnak, s bár egyre ritkábban, de azért néha szociális céljaik is vannak. Különböző okok miatt egy részük átalakult Rt-vé, számuk egyre csökken. B) Beszerző Értékesítő Szövetkezetek (BÉSZ-ek) 1999-2006 között sok (kb. 700) BÉSZ jött létre, de ezek, az EUcsatlakozást utáni némi derogációt követően, 2007-től nem kaphattak támogatást, így ezek monitorozása is nehézzé vált. A sikeresen működők jó része TÉSZ vagy termelői csoport formában folytatta tevékenységét. C) „Új típusú”, általában értékesítő/marketing szövetkezetek, melyek alapanyag termelést nem folytatnak, csak kiegészítik a tag gazdálkodását. A leggyakrabban egy termékpályát koordinálnak, s valamilyen termelői értékesítő szervezet (TÉSZ), illetve termelői csoport formájában öltenek testet.
3
Mezőgazdasági szövetkezetek Magyarországon A mezőgazdasági szövetkezetek főbb előnyei a termelők számára Magyarországon 1) EU-s, illetve szektortól függően nemzeti kiegészítő támogatások lehívása 2) biztos és állandó értékesítési lehetőség, 3) nagyobb piaci ellensúlyozó (alku) erő, esetenként magasabb ár, 4) biztosan, s általában rövid idő alatt (általában két héten belül) megkapják a pénzüket, közös értékesítéskor a szövetkezet forgóeszköz-hitellel vagy a támogatásból előre kifizeti a termelőket, 5) a szövetkezet képes hitelt felvenni, 6) különböző szolgáltatások biztosítása, önköltségen, illetve a piaci árnál olcsóbban, akár úgy is, hogy konkrétan egy másik tag végzi azt (pl. gabona szárítása, illetve tárolása) 7) a piaci és technológiai kockázat csökkentése,
Mezőgazdasági szövetkezetek Magyarországon A mezőgazdasági szövetkezetek főbb előnyei a termelők számára Magyarországon 2. 8) (esetenként teljes körű) piaci információ, 9) szakember irányítja a szervezetet, sokszor kiváló piaci kapcsolatokkal, 10) ha „beragad” a pénz a vevőnél, akkor a szövetkezet saját maga hajtatja be a pénzt, 11) inputok, tenyészállatok olcsóbb közös beszerzési lehetősége, esetenként input előfinanszírozás, melyet később az árbevételből törlesztenek a tagok, 12) bizonyos támogatásoknál előny, illetve plusz pontokat ér a termelői csoportban való tagság 13) oktatás, szaktanácsadás, 14) a termékek piacra vitelével - értékesítésével kapcsolatos idő megtakarítása.
4
Az ún. „új típusú” (értékesítő/marketing) szövetkezetek esetleges bukásának főbb okai és magyarázata Makroökonómiai és külső problémák
• Az 2008 óta tartó pénzügyi és gazdasági válság csökkentette bizonyos élelmiszerek, mint pl. a zöldségek és gyümölcsök iránti keresletet a magyar piacon • Az import növekvő részaránya (pl. zöldség-gyümölcs) • A szövetkezetek és más termelői szervezetek nem versenyképesek a fekete és szürke kereskedelemmel szemben • A bankok nem akarják (tovább) finanszírozni egyes szövetkezetek forgóeszköz-gazdálkodását • Az EU támogatás késői kifizetése • A kiskereskedelmi láncoknál gyakran 60-70 napos fizetési határidő • Nagy pénzügyi teher a kiskereskedelmi láncok többsége által alkalmazott ún. „nem árjellegű szerződéses paraméterek” (pl. polcpénz, listázási díj stb.) miatt.
Az ún. „új típusú” (értékesítő/marketing) szövetkezetek esetleges bukásának főbb okai és magyarázata Mikroökonómiai és belső kérdések • A szövetkezet non-profit jellege miatt nincsenek pénzügyi tartalékok • Túl gyors fejlődés és növekedés (pl. Mórakert Szövetkezet). • Néhány szervezet strukturális problémái • A termékek minőségét és mennyiségét érintő hatékonysági problémák a piacra (kiskereskedelmi láncokba) való szállítás során.
• • • • • •
Az emberi tényezőhöz kapcsolódó problémák A tagok heterogenitása – különböző érdekek Nagy és spec. gazdaságok versus kistermelők befektetései Bizalom: több szinten értelmezhető, sokszor hiányzik Elkötelezettség hiánya: a tagok ált. csak az üzletben érdekeltek A szövetkezeti út kikerülése („By-passing”) – tagi eladás piacon A szöv. és a tag közötti szerződések kikényszerítése nagyon gyenge, igen ritka a tag kizárása.
5
A termelői szervezetek által megvalósított közös cselekvés sikerességének feltételei • Valódi gazdasági igény megléte, • Együttműködési/szövetkezési képesség fejlesztése, mentális/pszichológiai akadályok lebontása, • A potenciális tagok megszűrése, • Beszállított termékekre vonatkozó szigorú minőségi és egyéb követelmények előírása (teljes nyomon-követhetőség), • Beszállítási kötelezettségek (mennyiségi + minőségi) következetes betartatása (egységes árualap), • Kereskedelmi-közgazdasági tudással és tapasztalatokkal, illetve kapcsolatokkal rendelkező menedzsment • Megfelelő logisztika, védjegyek (termékdifferenciálás), • Óvatos, a szervezet hosszabb távú pénzügyi lehetőségeivel összhangban álló fejlesztések, • Hatékony és többirányú kommunikáció, • Bizalom a tagok és a szövetkezet vezetése/menedzsment között.
Összefoglalás • Külföldi tapasztalatok adaptálásával figyelmet kell fordítanunk a gazdák és a fogyasztók felkészítésére. • A marketing szövetkezetek és más termelői szervezetek sok esetben képesek megoldani a termelők piaci kiszolgáltatottságával kapcsolatos problémákat. • A termelők nagyobb alkuerejének és magasabb piaci részesedének az egész marketingcsatorna számára pozitív üzenete van, beleértve a fogyasztókat, akik megbízhatóbb és gyakran jobb minőségű termékekhez jutnak hozzá. • Elterjedésüket hátráltatja, hogy a magyar társadalomban még mindig alacsony szintű a bizalom és a fogyasztói közösségtudat, ezért szükséges→ – Szemléletformálás, – Együttműködési formák megismertetése, – Ösztönzési rendszer kiépítése.
• Szövetkezés: alulról építkező, társadalmi önszerveződő folyamat.
6
Összefoglalás 2. • A szövetkezeti fejlődés elősegítéséhez szükséges társadalmi szintű teendők: – A szövetkezetekre vonatkozó kiszámítható és stabil törvényi (jogi) szabályozás: új Szövetkezeti törvény lép életbe 2013-tól, – A szövetkezéssel kapcsolatos hozzáállás javítása, illetve a mentális és pszichológiai akadályok lebontása, – A fekete gazdasággal kapcsolatos problémák megoldása - pl. ÁFA csökkentéssel, – A szövetkezetek számára kedvezményes rövid távú hitelek biztosítása forgóeszköz finanszírozásra. • A jövőbeni szövetkezeti kutatások 2 fontos iránya: – A szövetkezetekre és azok tagjaira, ill. tevékenységükre vonatkozó megbízható statisztika kialakítása, – A magyar élelmiszer-gazdasági szövetkezés gazdasági, szociológiai és pszichológiai feltételeinek és akadályainak feltárása, beleértve a bizalom szerepét (OTKA K105730).
Köszönöm a figyelmüket! Kérem, lépjen velem kapcsolatba, ha bármi kérdése, észrevétele vagy együttműködési javaslata van!
Dr. Szabó G. Gábor E-mail:
[email protected] Tel.: +36-30-2463914
7
