31 ÜGYKÖRREL BŐVÜLNEK AZ ÁLLAMPOLGÁROK ÜGYINTÉZÉSI LEHETŐSÉGEI A KORMÁNYABLAKOKBAN
Október 15-étől a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010 (XII. 21.) Kormányrendelet módosítása eredményeként a kormányablakokban intézhető ügyek száma az eddigi 30-ról 61-re nő, azaz az állampolgárok 61 féle ügyet intézhetnek egy helyszínen, felkészült ügyintézők közreműködésével, hosszú nyitva tartás mellett. Az ügykörbővítéssel többek között olyan nagy állampolgári érdeklődésre számot tartó ügyek kerültek be a kormányablakok nyújtotta szolgáltatások közé, mint a gyógyszertámogatáshoz kapcsolódó, méltányosságból adható egyszeri segély iránti kérelmek átvétele, veszélyes anyagokkal vagy veszélyes folytatott tevékenység, fogyatékosság iránti kérelem - nyomtatványok kiadása. Jövő héttől a parlagfű fertőzött ingatlanok bejelentését is a kormányablakokban tehetik meg az állampolgárok. Az új ügyek - amelyeket a központi hivatalok szakértőinek előzetes véleménye alapján választottak ki-, a kormányhivatalok szakigazgatási szervezeteinek hatáskörébe tartoznak, így ezek bevezetése a kormányablakokba nem járt külön költségekkel. A bővítés része annak a felkészülési folyamatnak, melynek eredményeképpen a 2013-tól létrejövő járási kormányablakokban szinte minden államigazgatási jellegű ügyet el lehet majd intézni. A részletes ügyfél tájékoztató anyagok a kormanyablak.hu honlapon lesznek elérhetők. A bajba került devizahitelesek is a kormányablakokhoz fordulhatnak, személyesen nyitva tartási időben vagy a 1818-as központi kormányzati ügyfélvonalon, ahol 0-24 óráig felvilágosítást kaphatnak a devizahitelek végtörlesztésének lehetőségeiről. Az ügyfélszolgálati munkatársak pontos tájékoztatást adnak arról, hogy mit jelent a devizahitelek esetén az árfolyamrögzítés, az milyen előnyökkel jár az azt igénybe vevőknek, továbbá információval szolgálnak a jogosultak köréről, a felmerülő költségekről, az igénybenyújtás módjáról, a törlesztő részlet várható arányairól és a nem fizetés jogi következményeiről. 2011. január 3-án az ország 29 pontján nyíltak meg a kormányhivatalok integrált ügyfélszolgálati irodái, a Kormányablakok, amelyek az egyablakos ügyintézési rendszer kialakításának első fázisát jelentik, az egyablakos ügyintézés „csíráit”. Kiemelt feladatuk az, hogy államigazgatási ügyekben teljes körű tájékoztatás nyújtsanak az ügyfelek részére. Az ügyfélszolgálati irodák 29 ügykörrel indultak, majd márciusban 30-ra bővültek az egyszerűsített honosítási kérelem bevezetésével. Az irodák ügyfélbarát nyitva tartással, munkanapokon reggel 8 óra és 20 óra között várják az ügyeiket intézni kívánó állampolgárokat. Ennek a munkarendnek megfelelően a Kormányablakok tisztviselői két műszakban látják el feladataikat.
A BEVEZETÉSRE KERÜLŐ ÜGYEKRŐL RÉSZLETESEN
A bevezetésre kerülő ügyek 3 típusba sorolhatók: kérelmek előterjesztése, bejelentések befogadása tájékoztatás nyújtás eljárás menetéről, valamint az eljárással kapcsolatos ügyféli jogokról és kötelezettségekről egyedi ügy intézéséhez internetes kapcsolati lehetőség, szakmai és informatikai segítséget nyújtása A bevezetésre kerülő ügyek közül a legnagyobb érdeklődésre számot tartó ügyek több mint húszezres éves ügyfélforgalommal az alábbiak: gyógyszertámogatáshoz kapcsolódó, méltányosságból adható egyszeri segély iránti kérelmek átvétele veszélyes anyaggal vagy veszélyes készítménnyel folytatott tevékenység fogyasztóvédelmi panaszok, közérdekű bejelentések felvétele fogyatékossági támogatás iránti kérelem-nyomtatványok kiadása bejelentés parlagfű fertőzött ingatlanról európai egészségbiztosítási kártya igénylés befogadása őstermelői igazolvány kiadása iránti kérelem benyújtása építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének és az adatok változásának bejelentése, előzetes bejelentés, utólagos bejelentés, bejelentő lapok, és mellékleteik átvétele és továbbítása A bevezetendő ügykörök teljes felsorolása: 1. Építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének és az adatok változásának bejelentése, előzetes bejelentés, utólagos bejelentés, bejelentő lapok, és mellékleteik átvétele és továbbítása 2. Segítség nyújtása a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat ingyenes céginformációs szolgáltatásának igénybevételéhez 3. Fogyatékossági támogatás iránti kérelem-nyomtatványok kiadása, kérelmek átvétele, továbbítása, lakcím/számlaszám/változás bejelentése, eljárás megszüntetéshez dokumentumok átvétele. 4. Bejelentés parlagfű fertőzött ingatlanról 5. Fogyasztóvédelmi panaszok, közérdekű bejelentések felvétele 6. A táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj iránti méltányossági kérelmek előterjesztése 7. Európai Egészségbiztosítási kártya igénylés befogadása 8. Kivételes nyugellátás-emelés és egyszeri segély iránti kérelem átvétele és továbbítása 9. Őstermelői igazolvány adattartalmában történő változás bejelentése 10. Gyógyszertámogatáshoz kapcsolódó, méltányosságból adható egyszeri segély iránti kérelmek átvétele
11. Bejelentés megtétele-továbbítása a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet alapján a veszélyes anyagok és keverékek felhasználásáról, illetve annak változásáról 12. Műemlékre kiterjedő, a Magyar Államot megillető elővásárlási jognyilatkozat iránti kérelmek és mellékleteik átvétele, továbbítása 13. Családi gazdaság nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtása 14. Családi gazdaság nyilvántartásba vételének törlése iránti kérelem benyújtása 15. A folyósításhoz kapcsolódó és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak megküldendő bejelentési kötelezettségekről (pl.: lakcím-, számlaszám változás, jogosultsági nyilatkozatok, folyósításhoz kapcsolódó igazolások kérése) tájékoztatás adás és nyomtatvány kiadása, átvétele 16. Nyugdíjbiztosítónál nyilvántartott adatokba történő „betekintési jog” iránti kérelem átvétele, továbbítása 17. Veszélyes anyaggal vagy veszélyes készítménnyel folytatott tevékenység bejelentése 18. Illékony szerves vegyületet tartalmazó egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek gyártására és forgalomba hozatalára vonatkozó kérelmek befogadása 19. Adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről szóló igazolások kiadása iránti kérelmek átvétele, továbbítása Nyugdíjbiztosítónál 20. Természetes fürdővíz fürdési célú engedélyezése 21. "Egyes tűzijátékokra és más polgári célú pirotechnikai termékekre a 110/2004.(IV.28.) Korm. rendelet 4. §-a alapján vonatkozó behozatali, kiviteli és reexport engedélykérelmek befogadása" 22. "Polgári felhasználású ipari robbanóanyagokra a 110/2004.(IV.28.) Korm. rendelet 4. §-a alapján vonatkozó behozatali, kiviteli és reexport engedélykérelmek előterjesztése" 23. A biztonsági papírok kiviteli, behozatali, reexport engedélykérelmek befogadása 24. Utazásszervezői és –közvetítői tevékenységgel kapcsolatos kérelmek befogadása 25. Természetes fürdőhely kijelölési eljárás 26. Gyermekek táboroztatási helyének és időpontjának, valamint a táborozásban résztvevők bejelentése 27. Vándortábor jellegű tábor és az útvonal több szolgálat területi illetékességét érinti 28. TAJ kártya igénylés befogadása 29. Egészségügyi kártevőirtó tevékenység engedélyezése 30. Őstermelői igazolvány kiadása iránti kérelem benyújtása 31. Őstermelői igazolvány elvesztésének, megsemmisülésének bejelentése Az új ügyek az alábbi szakigazgatási szervezetek hatáskörébe tartoznak: Kormányhivatal Építésügyi Hivatala Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Magyar Államkincstár megyei igazgatósága Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve Országos Egészségbiztosítási Pénztár Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve
Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal - Kereskedelmi és Piacfelügyeleti Hatóság
A DEVIZAHITELEK VÉGTÖRLESZTÉSÉRŐL A devizahitelek végtörlesztésének igénybevételi lehetőségeiről a Kormányablakok 2011. szeptember 16. napjától tájékoztatják az ügyfeleket. A Parlament által 2011. október 10-én elfogadott, a végtörlesztésre jogosult érintettek körét kiterjesztő, valamint az árfolyamok súlyozott átlagáról szóló jogszabályi változásokról az ügyfelek tájékoztatásához megfelelő információval rendelkeznek a Kormányablakok. Mit jelent a devizahitelek esetén az árfolyamrögzítés, az milyen előnyökkel jár az azt igénybe vevőknek? Az árfolyamrögzítés célja, hogy az egyes devizák jelentős árfolyam-ingadozási hatását átmenetileg tompítsa, és ezzel a devizakölcsönnel rendelkezők helyzetét kiszámíthatóbbá tegye. A pénzügyi intézmény a devizahitelek esetében a jogszabályban meghatározott árfolyamot alkalmazhat a rögzített árfolyam alkalmazási időszak alatt, így a hitelezőnek nem kell a visszafizetéssel kapcsolatban előre nem várt nagyságú törlesztő részlettel számolnia. A jogosultság megszerzését követő 2. hónaptól számíthatnak a csökkentett összegű törlesztő részletre. Kik jogosultak az árfolyamrögzítés lehetőségét igénybe venni? A programban minden jelzáloghiteles részt vehet. Azok élhetnek ezzel a lehetőséggel, akik vagy szerződésszerűen tudták törleszteni a havi törlesztő részleteiket, vagy minimális hátralékkal rendelkeznek. Milyen költséggel jár a végtörlesztés? Sem a bank, sem a közjegyző nem kérhet díjat az ügyféltől. Nem terhelhető az ügyfélre közjegyzői díj az árfolyamrögzítéssel járó hitelszerződés-módosításért, illetve az alapján tett tartozás elismerő nyilatkozatért. Ezek kiállítását, lebonyolítását az ügyfelek számára ingyenesen kell biztosítani.
Hol és hogyan kell az erre vonatkozó igényléseket benyújtani, milyen módon tudják a hitelező pénzintézeteket megkeresni? A devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező természetes személyek 2011. december 31-ig írásban kérhetik hitelezőjüknél, hogy devizahitelük törlesztési árfolyamát 36 hónapig, de legkésőbb 2014. december 31-ig rögzítsék. Melyek a programban való részvétel részletes feltételei?
Az vehet részt a programban, akinek fizetési késedelme nem haladja meg a 90 napot, nem áll fizetéskönnyítő program hatálya alatt, devizakölcsönének végső lejárata 2014. december 31. napját követő időpont, a fedezetül szolgáló, zálogjoggal terhelt lakóingatlan forgalmi értéke a 30 millió forintot, a zálogtárgyra vezetett végrehajtás nincs folyamatban. Mekkora lesz a törlesztő részlet várható arányáról, mi történik nem fizetés esetén? Az árfolyamrögzítés időszaka alatt a jelenlegi árfolyamszinteken számítotthoz képest a törlesztő részlet svájci frank esetén 30%-kal, japán jen esetén 20%-kal, euró alapú hitelek esetén pedig közel 10%-kal lehet alacsonyabb. A rögzített havi törlesztő részleten túl egyébként fizetendő különbözet összegét elkülönített számlán gyűjtik, és három év (36 hónap) múlva az ezen a számlán felgyűlt összeget forintalapú hitelként havonta törleszthetik vissza.
A Kormányablakok konkrét hitelügyintézéssel kapcsolatban nem járhatnak el, azonban az adott ügyfelet érintő hitelszerződéssel kapcsolatban egyedi segítséget adnak.
