30. A hidegháború. Előzmény:

30. A hidegháború

Előzmény: 





II. világháború (1939-1945) o szövetséges hatalmak  tengelyhatalmak  A világháború alatt az Egyesült Államok (USA) és a Szovjetunió (SZU) még együttműködik, mindkettő tagja a szövetséges hatalmaknak o 1945. május 8. a világháborús küzdelmek vége Európában o 1945. szeptember 2. Japán kapitulál véget ér a II. világháború Háborús bűnösök felelősségre vonása o nemzetközi törvényszék előtt  béke- és emberiségelleni bűnök, háborús bűnök o 1945-1946 Nürnbergi per  12 náci vezetőt halálra ítélnek o 1946-1948 Tokiói per  7 japán vezetőt halálra ítélnek Párizsi békeszerződések (1947) o európai területi kérdések rendezése o Külügyminiszterek Tanácsa  A legerősebb győztes hatalmak (USA, SZU, Nagy-Britannia és Franciaország) diplomáciai vezetői itt hozták meg a döntéseket o már ekkor érezhető az érdekellentét a SZU és az USA között

A hidegháború fogalma 



Nagyhatalmi konfliktus o az eddigi hagyományosan nagyhatalomnak számító államok elvesztik vezető szerepüket a világpolitikában (Franciaország, Nagy-Britannia, Németország) o két nagyhatalom emelkedik ki: USA és a Szovjetunió szuperhatalommá válik  szuperhatalom: olyan állam, amely a politikai, gazdasági és katonai érdekeit az egész világon képes érvényesíteni  bipoláris, azaz kétpólusú világpolitika alakul ki Fegyverkezési verseny o hagyományos fegyverkezési verseny a két szuperhatalom és érdekszféráik között  páncélos szárazföldi, légi és vízi egyaránt  felkészülés a jósolt III. világháborúra a két szuperhatalom között o nukleáris fegyverkezés  legpusztítóbb fegyverek és hordozóeszközeik halmozása mindkét oldalon  atombomba, hidrogénbomba, interkontinentális rakéták o + űrverseny  a világűr és a Hold meghódítása (1969 első ember a Holdon)  katonai célú alkalmazás  műholdak, csillagháborús tervek





Geopolitikai rivalizálás o a két szuperhatalom egyszer sem került közvetlen katonai konfliktusba, hanem más országok területén folyó harcokban, közvetlen vagy közvetett támogatással léptek fel egymás ellen (Korea, Vietnám, Afganisztán) Ideológiai ellentét o „Vasfüggöny ereszkedett le Európára” (Churchill, Fulton 1946.)  kulturális, ideológiai értelemben is o Zsdanov-doktrína  két tábor elmélet: szocializmus és kapitalizmus szembenállása o 3 „világ”  1. világ: fejlett kapitalista országok (USA és érdekszférája)  2. világ: szocialista országok (SZU és érdekszférája)  3.világ: Közép- és Dél-Amerika, Afrika és Dél-kelet Ázsia fejlődő országai

A hidegháború szakaszai A szakaszolást a két szuperhatalom egymáshoz való viszonyának alakulása alapján végzik. A történeti irodalom több szakaszolást említ, az általam leírt az egyik lehetséges és elfogadott. 











0. szakasz: kooperációs időszak o 1945-ig az USA és a SZU szövetségesek, együttműködnek egymással a tengelyhatalmak elleni küzdelemben Átmeneti szakasz: o 1945-1947 o a II. világháború végétől a Truman-doktrína meghirdetéséig  Truman doktrína: Az USA segítséget nyújt (gazdaságilag és katonailag) minden olyan államnak, melynek szabadságát a kommunizmus térnyerése fenyegeti. A doktrína a második világháború utáni status quo-ra vonatkozik, szokás a feltartóztatás politikájának is nevezni. Célja az ún. „dominó-effektus” megakadályozása, tehát a o szövetségesekből ellenségekké válnak Klasszikus hidegháború o 1947-1962 o a „hidegháború fogalma” pontban felsorolt jellemzők ebben az időszakban a leghangsúlyosabbak a két szuperhatalomnál Első enyhülés o 1962-1979 o a kubai rakétaválságtól a Szovjetunió afganisztáni megszállásáig o a két szuperhatalom közötti diplomácia felélénkült és a nukleáris fegyverkezés visszaszorítására is tettek kísérletet Kishidegháború o 1979-1985 o az afganisztáni megszállástól Gorbacsov hatalomra jutásáig  A Gorbacsov által meghirdetett modernizációs program, a peresztrojka (átalakulás) és a glasznoszty (nyíltság) politikai fordulatot jelentett a Szovjetunióban o újra élénkülő fegyverkezés, diplomáciai távolodás Második enyhülés o 1985-1989

o

Gorbacsov hatalomra jutásától a berlini fal leomlásáig

Gazdasági rendszerek a hidegháború alatt 







A II. világháború után Európa gazdasága nagyon rossz állapotban volt o az ipari termelés visszaesett, a mezőgazdaság sem tudta a szükséges keresletet kielégíteni o ez a szélsőségek (így a szocialisták) megerősödését vetítette elő o az USA ezt megelőzendő, egy átfogó segélyprogram megindítását kezdte meg Marshall-terv (1947) o 17 milliárd USD-os segélycsomag o 90%-a volt valóban segély, 10% kölcsön o a háború utáni újjáépítés legnagyobb motorja, segítségével Nyugat-Európa talpra állt o a Marshall-terv hatására a nyugat-európai államok egymás közti gazdasági kapcsolatai is sokat fejlődtek o a szocialista blokk országai a SZU tiltása miatt kimaradnak a segélyprogramból KGST (1949) o Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa o a Marshall-tervre válaszul létrehozott szocialista gazdasági szervezet o célja a szocialista országok gazdasági együttműködésének segítése, valamint a gazdaságilag elmaradottabb országok felzárkóztatása  specializáció és munkamegosztás jellemezte o tagjai főleg a SZU-val kereskedtek o alapító tagok: SZU, Románia, Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország, Bulgária o később csatlakoztak: Albánia, NDK, Kuba, Vietnám, Mongólia és Jugoszlávia EGK (1957) o Európai Gazdasági Közösség, avagy Közös Piac o az 1957-es Római szerződéssel alapítja meg Franciaország, NSZK, Benelux államok és Olaszország. o az európai integráció egy fontos lépcsője, az EK elődje o célja egy gazdasági unió létrehozása volt a tagok között

Nukleáris fegyverkezés      

A hidegháború egyik központi kérdése USA 1945-ben, a SZU 1949-ben fejleszti ki első atombombáját „ Aki ezt a fegyvert beveti, másodikként hal meg.” o patthelyzet alakul ki a kezdeti fegyverkezési verseny után Több ezer robbanófejet gyártanak mindkét oldalon, egyre nagyobb hatóerővel o atom- és hidrogénbombák Az interkontinentális rakéták egyre nagyobb távolságra képesek eljuttatni a robbanófejeket (több ezer km) Prevenció (megelőzés) kerül előtérbe, mindkét félnek érdeke elkerülni az atomháborút o forródrót (1963): közvetlen kommunikációs összeköttetés a Fehér Ház és a Kreml között o atomcsend (1963): a kísérleti atomrobbantások korlátozására létrejött egyezmény

o o o

atomsorompó egyezmény (1968): a nukleáris fegyverrel rendelkező országok nem segítik a többi országot saját atomfegyver létrehozásában SALT 1 (1972): nukleáris fegyverkorlátozási egyezmény a két szuperhatalom között SALT 2 (1979): újabb fegyverkorlátozási egyezmény, ám ez sosem lépett életbe

Új intézmények a hidegháború alatt 





ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) o 1945-ben alapítják San Fransiscoban, a Népszövetség utódaként o célja a világbéke megőrzése és az államok együttműködésének elősegítése és nemzetközi feladatok ellátása o tagjai az elismert, független államok o Szervei:  Közgyűlés  New York  minden állam képviselteti magát  Biztonsági Tanács  5 állandó tag (USA, SZU (1991-től Oroszország), Tajvan (1971-től Kínai Népköztársaság), Nagy-Britannia és Franciaország), melyeknek vétójoga van az eléjük tárt kérdésekben  további 10 tag választása 2 évente a Közgyűlés által  Gazdasági és Szociális Tanács  Titkárság  diplomáciai szerep  főtitkár: 2007-től Pan Ki Mun  Szakosított intézmények  IMF, FAO, UNESCO, UNICEF, WHO, stb. NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete) o 1949-ben alapították Washingtonban o alapító tagok: Benelux Államok, Dánia, Franciaország, Izland, Kanada, Norvégia, Olaszország, Portugália és az USA o az USA vezette katonai szövetség o később több európai ország is csatlakozott Varsói Szerződés o 1955-ben alapították Varsóban  válaszul az NSZK azonos évi belépésére a NATO-ba o tagjai: NDK, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Magyarország, Albánia, Bulgária és a Szovjetunió o a SZU vezette katonai szövetség o a tagországok beleegyeztek, hogy területükön szovjet katonák állomásozzanak

Németország helyzete    

A háború után 4 megszállási övezet jön létre (amerikai, francia, brit és szovjet irányítással) A szovjet megszállási övezetben lévő Berlint is 4 megszállási övezetre osztják A 3 nyugati megszállási övezet egyesül 1948-ban a nyugati részen valutareformot vezetnek be, ez azonban sérti a szovjetek érdekeit (gazdasági befolyás veszélye a keleti részre)

válaszul a szovjetek blokád alá vonják egész Berlint Nyugat-Berlin ellátását végül a nyugati államok légihídjával (folyamatos utánpótlás repülőgépekkel) sikerül megvalósítani o a SZU látva a blokád sikertelenségét feloldja a blokádot 1949-ben megalakul a két német állam o Német Szövetségi Köztársaság (NSZK), a nyugati megszállási övezetekből, amerikai irányultsággal  fontosabb kancellárok a hidegháború alatt  Konrad Adenauer, az NSZK első kancellárja (1949-1963)  Willy Brant, az NDK felé való nyitás elindítója (1969-1974) o Német Demokratikus Köztársaság (NDK), a keleti megszállási övezetből, szovjet irányultsággal 1961-ben az NDK a folyamatos és nagyszámú kivándorlás kivédésére felépíti a berlini falat és lezárja határait nyugat felé o ezzel az NSZK és az NDK közötti átjárás teljesen megszűnik o a berlini fal Európa megosztottságának szimbólumává válik, végül 1989-ben bontják le o o





Nemzetközi konfliktusok a hidegháborúban 





Koreai háború (1950-1953) o a II. világháború után a 38. szélességi foktól délre, a Koreai-félszigeten megalakul a Koreai Köztársaság (KK), északra pedig a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) o 1950-ben a szocialista berendezkedésű KNDK vezetője, Kim Ir Szen támadást indít a KK ellen, Korea újraegyesítésének céljával  SZU támogatja, kezdetben jelentős sikereket ér el o az USA a Truman-doktrínára hivatkozva beavatkozik a KK oldalán és visszanyomja Kim Ir Szen-t a 38. szélességi fok mögé o 1953-ban tűzszünetet kötnek, a 38. szélességi fokot jelölik meg választóvonalnak  a mai napig nem született békeszerződés a háború ügyében Vietnámi háború (1965-1973) o az 1954-es Dien Bien Phu-i ütközetben Vietnám kivívja függetlenségét a franciákkal szemben  az itt harcoló Vietnámi Kommunista Párt vezetője Ho Si Minh, később az északi állam, a Vietnámi Demokratikus Köztársaság vezetője o két állam alakul, Észak- és Dél-Vietnám melyek területi konfliktusa 1955-ben kezdődik el  az USA 1965-ben beavatkozik a szocialista Észak-Vietnám elleni küzdelembe (akiket a SZU támogat)  a kezdeti sikerek után gerillaháború alakul ki, amely nagyon nehézkessé teszi az amerikai előrenyomulást o a háború a 1970-es évekre mind nagyobb sajtónyilvánosságot kap, békemozgalmak alakulnak (hippik), melyek a katonák visszahívását követelik o a háború költségeinek és veszteségeinek kitudódása miatt a háború olyan népszerűtlenné válik, hogy az USA 1973-ben visszahívja katonáit a térségből Afganisztáni háború (1979-1989) o 1979-ben Afganisztánban az addigi szovjetbarát kormányt megdöntötték, ezért a SZU intervencióra (katonai beavatkozás) szánta rá magát az afgán harcokba, a Brezsnyev-doktrína jegyében

Brezsnyev-doktrína: Brezsnyev szovjet pártfőtitkár által meghirdetett elv, mely szerint a SZU-nak joga van a szocializmus védelme érdekében beavatkozni más országok belügyeibe. Ezt nem agressziónak, hanem önvédelemnek tekinti. a szovjet invázió során Afganisztán jelentős része szovjet fennhatóság alá kerül az USA pénzbeli és hadi-felszerelésbeli támogatást nyújt a felkelőknek, akik gerilla-hadviselésükkel jelentős veszteségeket tudnak okozni a SZU-nak a SZU értelmetlennek találta a további afgán jelenlétet, annak rossz hazai megítélése (glasznoszty hatása), és a magas költségei miatt, ezért 1987 és 1989 között fokozatosan visszahívta katonáit 

o o o

A hidegháború vége 



   

Ronald Reagen amerikai elnök 1983-ban meghirdeti a csillagháborús tervet. A terv a fegyverkezési verseny egy új szakaszának indult, mely a rakétaelhárító rendszerek fejlesztését irányozta elő. A terv magas költségei és az új technológiák olyan fegyverkezési versenybe sodorták volna a SZU-t, amelyet gazdaságilag nem tudott finanszírozni. 1985-ben Mihail Gorbacsov kerül a pártfőtitkári pozícióba o két új programot hirdet meg a peresztrojkát (átalakulás), amely a szovjet viszonyok átalakítását tartalmazza, valamint a glasznosztyot (nyíltság), ami a sajtó és társadalmi párbeszéd cenzúráját oldja fel. Ezek hatására a lakosság számára mind inkább láthatóbbá válnak a rendszer problémái (társadalmi problémák, környezetszennyezés, afganisztáni háború sikertelensége, diktatúra bűnei). Gorbacsov felismeri, hogy a Szovjetunió egysége veszélybe került, egyeztetéseket kezdeményez a tagállamokkal 1989-ben leomlik a berlini fal, ezzel az európai megosztottság megtörik Egyre több tagállam kiálltja ki függetlenségét és szakad el a SZU-tól 1991-ben a tagországok megállapodnak a SZU megszüntetéséről, annak jogutódjául Oroszországot jelölik meg

Kitekintés    

Csehszlovákia és Jugoszlávia tagköztársaságokra esik szét A kelet-európai szocialista államok az Európai Unió érdekszférájába kerültek A kaukázusi államok Irán érdekszférájába került A SZU megszűnésével az USA maradt az egyetlen szuperhatalom, a bipoláris világ megszűnik