Debreceni Törvényszék 7.K.30.134/2012/3. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: CPV Kód:
2016/13 Fővárosi Bíróság ítélete KÉ 2016.02.01. 1478/2016
Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK 7.K.30.134/2012/3. szám
A Debreceni Törvényszék, mint közigazgatási bíróság a Dr. Patai Lajos jogtanácsos által képviselt Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (4024 Debrecen, Piac u. 20.) felperesnek - a Dr. Módos István közbeszerzési biztos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit Krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott döntőbizottsági határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében az alulírott napon -tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A törvényszék a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperes részére 10.000,- (Tízezer) forint perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül lehet fellebbezni a Fővárosi ítélőtáblához, a fellebbezést a Debreceni Törvényszékhez kell benyújtani 3 példányban. Indokolás: A törvényszék a peres felek nyilatkozatai, valamint a csatolt közigazgatási iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg: A felperes a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2001/S81-133368. számú ajánlati felhívása alatt amelyet 2011. április 27-én tett közzé „informatikai eszközök beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások ellátása Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményei részére a TIOP-1.1.1-07/1-2008-1002. pályázat keretében" tárgyban. A hirdetmény feladásának időpontja 2011. április 22. A felperes mint ajánlatkérő az ajánlati felhívás II. 1.8. pontjában a részekre történő ajánlattételt 1
illetőleg a II.1.9. pontban az alternatív ajánlattétel lehetőségét kizárta. A felhívás II.2.1. pontjában tételesen meghatározta a szerződés teljes mennyiségét. A felperes meghatározta többek között a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket és alkalmassági követelmények rendszerét. A műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság körében más előírásokon túl a felhívás III.2.3. pontjában meghatározta az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatokat és a megkövetelt igazolási módozatokat, amelyek más követelmények mellett az alábbiakat tartalmazzák: „M/1.-M/3. A Kbt. 67. § (1) bekezdés a.) pontja szerinti tartalommal a hirdetmény feladásának napját megelőző utolsó 36 hónapban teljesített legjelentősebb közbeszerzés tárgya szerinti szállításainak ismertetése, a Kbt. 68. § (1) bekezdésében foglaltak szerint igazolva. M/5. A szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló eszközök ismertetése körében csatolni kell a szervizelés helyszínének (pontos cím) bemutatását a műszaki technikai felszerelésre is kiterjedően, melyhez saját tulajdon esetében mellékelni kell a tulajdoni lap egyszerű másolatát, nem saját tulajdon esetében a használatra feljogosító szerződést (pl. bérleti) vagy előszerződést egyszerű másolati formában. Ajánlattevő a közös ajánlattevő, valamint a közbeszerzési értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó alkalmatlan, amennyiben M/l. nem rendelkezik a hirdetmény feladásának napját megelőző 36 hónapban összesen legalább 1 db oktatási intézmény részére teljesített olyan referenciával, amelynek keretében sor került a felhívás II.2.1. pontjában jelzett eszközfajták valamelyikének vagy mindegyikének szállítására és értéke elérte a bruttó 100.000.000 HUF-ot; M/3. A hirdetmény feladásának napját megelőző 36 hónapban nem rendelkezik legalább 1 db olyan magyarországi közoktatási intézményben megvalósult referenciával, amelyben legalább 2 tanteremben az általa szállított interaktív táblákkal napi használatban oktatás folyik, és amely bemutató helyként alkalmas az eszközök használatának bemutatására közoktatási felhasználás közben; A referenciák között átfedés is lehetséges. M/5. Nem rendelkezik a tevékenység helyszíneként szolgáló olyan épülettel, mely Debrecen közigazgatási határán belül fekszik. A műszaki, szakmai alkalmassági feltételek tekintetében az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának együttesen kell megfelelnie". A felperes az ajánlati felhívását az Európai Uniós Hivatalos Lapjában 2011. július 07-én a 2011/S108-176760. szám alatt közzétett hirdetményével kiegészítette, a szerződés befejezésének időpontját 2011. augusztus 31. napjában határozta meg. Az ajánlati dokumentációt 9 gazdasági társaság vette át. A Szintézis Informatikai Zrt. (9023 Győr, Tihanyi Árpád u. 2.) 2011. június 09-én 15 óra 57 perckor küldött a felpereshez kérelmet amelynek megfelelően a felperes 2011. június 10-én 10 óra 36 perckor e-mailen keresztül közvetlenül megküldte a teljes dokumentációt, amelyet a Zrt. ugyanezen a napon 10 óra 42 perckor kézhez is vett. A Szintézis Informatikai Zrt. (9023 Győr, Tihanyi Árpád u. 2.) mint kérelmező jogorvoslati kérelmet nyújtott be az alperes felé, a felperes közbeszerzési eljárása ellen, ebben kérte a jogsértés megállapítását, az ajánlati felhívás általa jogsértőnek tartott rendelkezéseinek, illetve a kiegészítő tájékoztatás ajánlati felhívást módosító részének megsemmisítését, a felperes igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére történő kötelezését. A kérelmező szerint a felperes eljárásával megsértette a közbeszerzési törvény 1. § (4) bekezdését, 56. § (4) bekezdését és 69. § (3) bekezdését. 2
Előadta, hogy a felperes által tett ajánlati felhívás több okból is jogszabálysértő. Egyebek mellett sérelmezte a felperes^ által meghatározott referencia követelményeket is jogsértőnek minősítve azt. Így jogsértőnek minősítette a felhívás III.2.3. pontjának M/5. alpontja szerinti kitételt is amelynek értelmében az ajánlattevő, a közös ajánlattevő, valamint a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó alkalmatlan akkor is, amennyiben nem rendelkezik a szerviztevékenység helyszíneként szolgáló olyan épülettel, amely Debrecen közigazgatási határán belül fekszik. A dokumentációban levő szerződés tervezet jótállásra, kellékszavatosságra vonatkozó előírása szerint: a szállító a jótállási kötelezettség teljesítés során biztosítja, hogy a hiba bejelentésétől számított 4 órán belül reagál a bejelentésre és szakembereivel haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanap 8.00 óráig megkezdi annak kijavítását és amennyiben a kijavítást annak megkezdésétől számított 3. napig előreláthatóan nem fejezi be, a megrendelő részére térítésmentesen csereeszközt biztost. A hiba bejelentése a szállító által működtetett szervizbejelentéseket fogadó internetes portálon keresztül történik. A kérelmező álláspontja szerint a dokumentáció fenti előírásai nem teszik szükségessé a felhívás M/5. alpontja szerinti követelmény előírását. Azt ugyanis, hogy a szállító 4 órán belül reagál a bejelentésre és szakembereivel legkésőbb a következő munkanap 8.00 óráig megkezdi a hiba kijavítását, nemcsak debreceni szervizponttal rendelkező ajánlattévők képesek teljesíteni. A hibabejelentés internetes portálon történik, erre tekintettel közömbös, hogy hol található a szállító szerviz helyisége, a szállítónak ezt követően 4 óra áll rendelkezésére, hogy reagáljon a megrendelő hibabejelentésére, majd ezt követően kell haladéktalanul megkezdenie a javítást. Véleménye szerint ezt gyakorlatilag bármely 400 km-es körön belüli telephelyről meg tudja oldani. A debreceni épülettel való rendelkezés követelménye erre tekintettel egyértelműen túlzott, meghaladja a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértéket, kizárólag a verseny indokolatlan korlátozására alkalmas megsértve ezzel a Kbt. 69. § (3) bekezdését. Kérelmező a jogorvoslati eljárás során becsatolta az utvonalterv.hu internetes oldalról Budapest-Debrecen illetőleg Győr-Debrecen vonatkozásában kinyomtatott útvonal adatokat tartalmazó útvonaltervezet, mely szerint Győrből indulva 3 óra 19 perc, Budapestről indulva 2 óra 10 perc alatt képes Debrecenben eljutni, így szerződésszerűen teljesíteni. A szerződésszerű teljesítésnek eleget tud tenni mind Budapesten, mind pedig Győrben elhelyezkedő szerviztevékenység ellátására szolgáló épületeikben lévő szervizpontokról is. Közölte, hogy nem rendelkezik Debrecen közigazgatási területén belül az előírt követelményeknek megfelelő szervizépülectel. Ezen jogsértő követelménynek való megfelelés érdekében bármely partner bevonása (közös ajánlattevő, alvállalkozó) nyilvánvalóan megdrágítaná ajánlati árát. Álláspontja szerint a felperes nem szervizhelyiség meglétét, hanem épületet írt elő. A különbséget jelentősnek minősítette, véleménye szerint egy szervizépület esetében szükséges ügyfélszolgálat, hibavizsgáló és diagnosztizáló berendezések elhelyezésére szolgáló helyiség a hibajavításhoz szükséges eszközkomponensek raktárépülete, hibajavítást végző személyek munkahelyisége, és mivel a felperes előírása szerint cserekészüléket is biztosítani kell ha a hiba rövid időn belül nem javítható, ezért szükséges a cserekészülékek tárolására szolgáló raktárhelyiség is. A szerviztevékenység helyszíneként szolgáló épület követelményének megfelelő épület csak nagy alapterületű ingatlanon képzelhető el, akárcsak a kérelmező, úgy más informatikai cégek is 3
országos szervizközpontokat üzemeltetnek és különböző logisztikai módszerekkel oldják meg a garanciális igényekkel érintett készülékek oda-és visszaszállítását. A szerviztevékenység helyszínként szolgáló épület megkövetelése indokolt lehet ajánlatkérő részéről a beszerzés mennyiségére tekintettel ám az a kikötés, hogy a szervizépületnek Debrecen közigazgatási határain belül kell lennie indokolhatatlan, a szerződésszerű teljesítésnek nem feltétele, ez túlzott alkalmassági követelménynek minősül. A felperes a kérelmező jogorvoslati kérelmét megalapozatlannak ítélte a fenti M/5. követelmény kapcsán előterjesztett részében is, ennek megfelelően a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. A III.2.3. műszaki- illetőleg szakmai alkalmasság M/5. alpont alatt rögzített alkalmassági követelményre vonatkozóan kifejette, hogy tárgyi közbeszerzési eljárás keretében nem csupán informatikai eszközök beszerzése és telepítése, kihelyezése valósul meg, hanem oktatás is, az előírt garanciális követelmények teljesítése is jelentős feladatokat és kötelezettségeket ró a nyertes ajánlattevőre. A dokumentáció szerint a legtöbb eszközre 5 éves garanciát kell biztosítania a nyertes ajánlattevőnek, amely időszak igazodik a pályázat keretében beszerzett eszközök kötelező fenntartási idejéhez. Jelen beszerzés keretében nagy számú informatikai eszköz kerül szállításra és üzembehelyezésre. Ezen eszközök esetében kötelező követelmény az 5 éves garancia biztosítása. A felperes véleménye szerint az eljárás egy rendkívüli volumenű szállítás és kapcsolódó szolgáltatás megvalósítására irányul. A dokumentáció azt is rögzítette, hogy a szállítás 57 db a város közigazgatási határán belül eltérő helyszínű oktatási intézményben teljesül. A feladatmeghatározás tartalmából megállapítható, hogy az internetes hibabejelentő portálon keresztül történő hibaüzenet feladásának időpontjától számított 4 órán belül a szállítónak kötelessége reagálni, és haladéktalanul megkezdenie a hiba kijavítását. Tévesnek tartotta a kérelmező azon álláspontját, amely szerint a hibajavítás megkezdésének időpontja a következő munkanap 8.00 óra. Ugyanis ezen időpont a javítás megkezdésének legkésőbbi időpontja, alapesetben azonban a bejelentéstől számított 4 órán belül történő reagálást követően haladéktalanul meg kell kezdeni a javítást. Nem tartotta azt sem kizárhatónak, hogy ilyen mennyiségű számítástechnikai eszköz esetén egymással közel egy időben, különböző helyszíneken történik meghibásodás és bejelentés, melyek mindegyikére ugyanezen előírások érvényesek. A felperes úgy ítélte meg, hogy Debrecen közigazgatási határán kívül elhelyezkedő szervizponton történő szolgáltatásnyújtás kétséget kizáróan jelentős mértékben veszélyeztetné a szerződés zökkenőmentes teljesítését, a tárgyi közbeszerzési eljárás keretében megvalósítandó beszerzés volumene indokolta és szükségessé tette a Debrecen város közigazgatási határán belül elhelyezkedő szervizhely kikötését. A kérelmező által hivatkozott partner bevonásával teljesíthető szerviztevékenység ajánlatdrágító körülményeire vonatkozóan a felperes előadta, hogy az ajánlattevők nyilvánvalóan ennek a költségét beárazzák ajánlataikba. Kifejtette azt is, hogy több száz kilométerre lévő szervizhelyről történő teljesítés is jelentős többletköltséggel jár, ennek összege az árképzés során ugyanúgy figyelembe veendő tételt képez. A felperes álláspontja szerint a vitatott alkalmassági követelménynek ajánlattévő a közös ajánlattevő valamint a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó (továbbá a Kbt. 69. § (8) bekezdése alapján a közbeszerzés értéknek 10%-át 4
meg nem haladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó) együttesen is megfelelhet. A felperes hivatkozott a Kbt. 69. § (2) bekezdésére, amely szerint ajánlatkérő felhívásában köteles meghatározni, mely körülmények megléte illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlattevőt (10% feletti alvállalkozót) alkalmasnak minősíthesse a szerződés teljesítésére. A felperes szerint a jogszabályhely egyértelműen arra utal, hogy ajánlatkérő kellő gondossággal köteles meggyőződni az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságáról. Valamennyi alkalmassági követelménye csökkenti az alkalmas ajánlattévők számát, ezáltal bizonyos értelemben korlátozza a versenyhelyzetet. Álláspontja szerint ezen követelményeknek éppen az a rendeltetésük, hogy behatárolják azt a ajánlattevői kört, akiknek szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassága valóban megkérdőjelezhető. Az ilyen ajánlattevőkkel történő esetleges szerződéskötés ajánlatkérő számára potenciális veszélyt és irreális kockázatvállalást jelenthet. A Kbt. éppen ezen funkciójuk miatt biztosít lehetőséget az alkalmazásukra. Nem tartotta kizártnak, hogy elviekben egy az alkalmassági követelményeknek nem megfelelő vállalkozói is képes lehet a szerződésszerű teljesítésre, de ajánlatkérő az uniós forrásokkal és közpénzekkel történő gondos és körültekintő gazdálkodás elve mentén csak olyan szervezettel köthet szerződést, mellyel a teljesítés során bekövetkező esetleges kudarc esélye kizárt, vagy legalábbis valószínűsége az ésszerű minimumra korlátozható. Hivatkozott arra is, hogy Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában 600 db számítógép biztosítja a szükséges informatikai hátteret, amely volumen alatta marad jelen beszerzés keretében kihelyezésre kerülő eszközök darabszámának. A hivatali eszközök folyamatos karbantartásáról, javításáról és üzemeltetéséről 10 fő főállású informatikai szakember gondoskodik, akiknek munkaideje megegyezik a köztisztviselők munkaidejével, rendelkezésre állásuk folyamatosan biztosított. A felperes az alkalmassági követelmény meghatározásakor figyelembe vette saját tapasztalatait is, tekintettel arra, hogy pontos információval rendelkezik arról, hogy egy ilyen volumenű eszközállomány milyen jellegű és mértékű rendelkezésre állást követel meg a szervizelés szempontjából. A tárgyi beszerzéshez és a kapcsolódó szolgáltatáshoz a felperes a szakemberek folyamatos helyben történő, intézményi szintű rendelkezésre állását nem követelte meg, azonban a szerződésszerű teljesítést nem látta megvalósíthatónak, ha a szállító még szervizhellyel sem rendelkezik a város közigazgatási határán belül. Ezért álláspontja szerint az előírt alkalmassági követelmény nem aránytalan elvárás, az a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges, ezáltal nem terjeszkedik túl a Kbt. 69. § (3) bekezdésében foglaltakon. Az alperes D.399/28/2011. sorszámú határozatával a Szintézis Informatikai Zrt. mint kérelmező jogorvoslati kérelmének részben helyt adott és megállapította, hogy a felperes megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 69. § (3) bekezdését, ezért az alperes megsemmisítette a felperes ajánlati felhívását és a közbeszerzési eljárásban ezt követően meghozott döntéseit. Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet részben elutasította, a jogorvoslati eljárást részben megszüntette. D.399/29/2011. sorszámú kiegészítő határozatában a felperest 150.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére is kötelezte. Alaphatározatának indokolásában arra hivatkozott, hogy a szerviztevékenység ellátásához 5
szükséges, Debrecen közigazgatási területére korlátozó épülettel rendelkezés olyan jogsértő ajánlatkérői többletkövetelmény, amely a szerződés tényleges teljesítéséhez szükséges feltételeket meghaladja, ezért a Kbt. 69. § (3) bekezdésébe ütköző előírás. Az alperes a kérelmező erre vonatkozó kérelmi elemének helyt adott és megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt. 69. § (3) bekezdését, ezért a felperes 2011/S81-133368. számú ajánlati felhívását megsemmisítette. Az alperes határozatával szemben a felperes keresettel élt. Elsődlegesen az alperes határozatának megváltoztatását kérte azzal, hogy a törvényszék a Szintézis Informatikai Zrt. alaposnak ítélt kérelmi eleméről is állapítsa meg, hogy az jogszabálysértő és az erre vonatkozó igényt utasítsa el. Másodlagosan az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatására történő kötelezését kérte azzal, hogy a megismételt eljárásra a törvényszék olyan iránymutatást adjon, amelyből kitűnően ezen kérelmi elemet is el kell utasítani. Kereseti kérelmének indokolásában lényegében a közigazgatási eljárásban általa előadott érveket ismételte meg. Alperes a felperes keresetének elutasítását kérte, fenntartotta a határozatának indokolásában általa elfoglalt jogi álláspontját. A felperes keresete megalapozatlan. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 339. §-ának (1) bekezdése szerint hatályon kívül helyezni, a 339. § (2) bekezdés q.) pontja szerinti felhatalmazás alapján a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 348/A § (3) bekezdése szerint a törvényszék az alperes határozatát megváltoztathatja ha az jogszabálysértő. A jogszabálysértés vizsgálatának kereteit a felperes által a kereseti kérelemben megjelölt jogszabálysértés adja. E körben egységes a bírósági gyakorlat és ilyen véleményt fogalmazott meg a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága is 2/2011. (V.09.) KK. sorszámú véleményében. Ez azt jelenti, hogy a közigazgatási perekben is érvényesül a Pp. 215. §-ában rögzített kereseti kérelemhez, ellenkérelemhez kötöttség elve. A törvényszék álláspontja szerint a felperes által megjelölt okokból az alperes határozta nem jogszabálysértő. A törvényszék megállapította, hogy a kérelmező a M.5. alpontban rögzített követelményekkel kapcsolatos kérelmi eleme vonatkozásában az alperes mérlegelési jogkörében eljárva állapította meg, hogy a követelmény sérti a Kbt. 69. § (3) bekezdésének előírásait. A Pp. 339/B §-a szerint mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor tekintendő jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik. A törvényszék megállapítása szerint az alperes által meghozott határozat illetőleg a per tárgyát képező kérelmi elem tekintetében az alperes maradéktalanul eleget tett a Pp. fenti előírásainak. A törvényszék véleménye szerint az alperes a tényállást maradéktalanul feltárta, annak feltáratlanságára, ezzel kapcsolatos hiányosságokra maga a felperes sem hivatkozik. Szintén nem hivatkozik eljárási szabálysértésekre sem. Megállapítható, hogy a határozat indokolásában a mérlegelés szempontjait az alperes felsorolta, az indokolásból a mérlegelés okszerűsége a törvényszék számára kitűnik. Egyetértett a törvényszék mind a kérelmező, mind az alperes azon álláspontjával, hogy a 6
Debrecen közigazgatási területén megkövetelt szerviztevékenység helyszíneként szolgáló épület a szerződés teljesítéséhez szükségtelen mértékű, eltúlzott előírás, követelmény, amely a Kbt. 69. § (3) bekezdésébe rögzítettekbe ütközik, amely szerint az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekeire is - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. A törvényszék álláspontja az, hogy valamely alkalmassági követelmény megfelelősége, vagy eltúlzott jellege a közbeszerzés tárgyának jellegére figyelemmel állapítható meg. A felperes által kiírt pályázat tárgyát a felperes intézményei részére informatikai eszközök beszerzése képezte, azaz a felperes ilyen eszközökre kíván adásvételi szerződést kötni. Ennek keretében tehát a nyertes pályázónak a felperes által a pályázatban felsorolt informatikai eszközöket, árucikkeket kell szállítani a dokumentációban felsorolt helyekre és azt az előírásoknak megfelelően be kell üzemelni. Kétségkívül az adásvételi szerződés megkötését követően a nyertes pályázónak mint előadónak fennállnak majd a polgári jog szabálya szerinti garanciális kötelezettségei, amelyeknek eleget kell tenni. Ugyanakkor ehhez Debrecen közigazgatási területén lévő szervizelésre alkalmas épület fenntartását megkövetelni a törvényszék álláspontja szerint is eltúlzott. E körben egyetértett a törvényszék a kérelmező által előadottakkal, amelynek értelmében tekintettel Magyarország térmértékben kifejezhető méreteire is a szervizelés a telepítési helyeken kívüli szervizpontokról is megoldható. A felperes hivatkozása saját tapasztalatai tekintetében, amely szerint a polgármesteri hivatal informatikai rendszerének üzemeltetése állandó jelenlétet igényel, rámutat a törvényszék, hogy a napi szinten felmerülő, az üzemeltetés során adódó problémák, műszaki nehézségek túlnyomó része nem garanciális jellegű, a készülékek eladójának érdekkörébe tartozó hibából, problémából adódik. Általános tapasztalat az és erre a törvényszék mint köztudomású tényre is hivatkozhat akár, hogy az informatika jelenlegi fejlettsége mellett az informatikai eszközök garanciális jellegű meghibásodása a garancia időn belül ha nem is kizárt, de nem gyakori jelenség. Erre tekintettel alakították ki az ilyen eszközök forgalmazását végző cégek a kérelmező által is felhozott azon gyakorlatot, hogy a szervizelésre országos szinten avagy akár több ország mint régió szintjén egyetlen szervizközpontot tartanak fenn és logisztikával oldják meg az eszközök szervizhelyre történő juttatását. Ennek oka a törvényszék által említett alacsony meghibásodási valószínűség. A gyakrabban előforduló, viszont nem garanciális jellegű problémák megoldása viszont nem az eszközök eladójának érdekkörébe tartozik. Mindezekre figyelemmel a törvényszék a felperes keresetét elutasította. A Pp. 78. § (1) bekezdése szerint kötelezte a felperest perköltség megfizetésére, ennek mértékét a 32/2003. (VIII.22.) IM számú rendelet 3. § (3) bekezdése alapján állapította meg a törvényszék, figyelembe véve a Fővárosi ítélőtábla 3.Kf.27.526/2011/3. sorszámú végzésében foglaltakat is. A tárgyi illeték feljegyzési jog következtében le nem rótt kereseti illeték a felperes illetékmentessége okán a 6/1986. (VI.26.) IM számú rendelet 13. § (2) bekezdése és 14. §-a értelmében az államot terheli. 7
Az ítélet ellen a Kbt. 349. § (1) bekezdése szerint lehet fellebbezni. Debrecen, 2012. évi május hó 20. napján. Dr. Pál Zoltán sk. bíró
8
