3. szám: június - július 460,- Ft

460,- Ft

ÚJ! DK EXSTORM MAXIMÁLIS ÉLETERŐ, MAXIMÁLIS TERMÉS

Elemi erő

VÍZGAZDÁLKODÁS

www.ostermelo.com

ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS MELLÉKLET

2013/3. szám: 2013. június - július

ATLAS AO a nehéz talajok specialistája

K A R Á S Ó I C K A

AGRONÓMIAI ELŐNYÖK:

MŰSZAKI ELŐNYÖK:

• kitűnő minőségű munka nagyobb mennyiségű szármaradvány mellett is, naprafogó- és kukorica tarlóra egyaránt • a szármaradvány tökéletes beforgatása, alkalmazható istállótrágya bedolgozására is • a gép súlyának köszönhetően nehéz, kiszáradt talajon is kitűnő munkát végez.

• nagy csipkés tárcsalapok vagy agresszív A-tárcsalapok • jobb szármaradvány aprítás, jobb bekeverő képesség – lapátmérő: 620 x 6 mm • tárcsalaponként 200 kg-al előfeszített rugós biztosítás • nagy gépsúly biztosítja a nehéz körülmények között is a minőségi munkát • karbantartást nem igénylő zárt csapágyazás • karbantartást – kenést nem igénylő Flexi-Box tárcsatartó felfüggesztés • oldalsó terelőlemez az egyenletes talajfelület kialakítása érdekében.

!

Részletekért érdeklődjön gépértékesítőinknél! Németh László Balatonkeresztúr (Zala) Ágoston Zoltán Balatonkeresztúr (Somogy) Stefák Szabolcs Pécs Ábrahám Zsolt Baja László Balázs Sárvár Berbekár Tamás Szabadbattyán Tarnóczi Krisztián Erdősy Szabolcs Szerencs Tóth András Szekszárd

+36-30/552-0154 +36-30/552-0153 +36-30/279-3000 +36-30/349-3883 +36-30/408-1056 +36-30/400-9284 +36-30/552-0195 +36-30/378-5495 +36-30/969-4136

Vigh Csaba Bacsa Géza Laurinyecz János Cs. Tóth Zoltán Teremi Béla Vass Tamás Janó Szabolcs

Kecskemét Orosháza (Csongrád) Orosháza (Békés) Szolnok Demecser Magyarhomorog Nagyigmánd

+36-30/552-0082 +36-30/552-0170 +36-30/552-0067 +36-30/993-8892 +36-30/300-1409 +36-30/411-0802 +36-30/552-0175

A kedvezményes árak 2013. június 30-ig érvényesek.

IKR, partner a sikerhez! ACJC=J=KC=<=DEARjl&

FngdZ&®l<®e`®i¦se^m§`+2-,;§[hegZ%BDKIZkd Mê'3$,/&,-(./2&).)?Zq3$,/&,-(./2&).,

ooo&acj&`m

SA JTÓKÖZLEMÉNY Gazdálkodók lapja

SAJTÓKÖZLEMÉNY A 67/2007 (VII.26) FVM rendelet: az Európai Mezƅgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezƅgazdasági termelƅk számára nyújtandó támogatások részletes feltételeirƅl; illetve a 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet: az Európai Mezƅgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezƅgazdasági termelƅk indulásához a 2009. évtƅl nyújtandó támogatások részletes feltételeirƅl szóló rendeletek szabályozása alapján a 2008., 2009., 2010., 2011. és 2012. évben nyújtoƩ támogatások NYERTES PÁLYÁZÓI, akik lapunkat jelölték meg a nyilvánosság biztosítására: Név

Telephely

Fejlesztés

Elnyert Támogatás

Adamov Szreten1

Deszk

Szántóföldi növénytermesztés 42 ha-on: búza, kukorica, napraforgó, repce; Talajművelőgép vásárlása, Földvásárlás

40.000 Euro

Bátor Zsuzsa1

Várpalota

Vegyes gazdálkodás: Szántóföldi növénytermesztés, Rét, Kertészet. Műtrágyaszóró vásárlás, Földvásárlás

40.000 Euro

Bíró Csabáné2

Nádudvar

Szántóföldi növénytermesztés 22 ha-on: kukorica, búza, tritikálé, silókukorica, takarmánynövények; Állattenyésztés: húshasznú szarvasmarha 20 db; Földterület bérlés: szántó, legelő

40.000 Euro

Bosits Barbara1

Torony

Szántóföldi növénytermesztés 100 ha-on: őszi búza, tavaszi búza, őszi árpa, tavaszi árpa; Termőföld vásárlás; Gép vásárlás; Input anyagok finanszírozása (vetőmag, növényvédőszer, műtrágya, stb.)

40.000 Euro

Czimbula József Gergely5

Sényő

Méhészet

40.000 Euro

Csóti Gábor2

Körösszakál Szerfás Major

Állattenyésztés: Baromfi

40.000 Euro

Faragó Éva1

Szatymaz

Kertészet: Zöldségtermesztés - burgonya, paprikafélék; Járható fóliasátras termesztés

28.000 Euro

Gungl Zoltán2

Pápa

Szántóföldi növénytermesztés; Állattenyésztés

40.000 Euro

Hárschné Végh Annamária1

Szeremle

Szántóföldi növénytermesztés: kukorica, búza, napraforgó; Állattenyésztés: juh, sertés; Input anyagok finanszírozása, Gépvásárlás, Állatállomány növelése

40.000 Euro

Heiner Gábor1

Balf

Szőlészet 10,5 ha, Borkészítés: Zweigelt, Kékfrankos, Cabernet sauvignon; Chardonnay; Merlut, Syrah; Szőlőterület vásárlás, Gépvásárlás, Pince fejlesztés

40.000 Euro

Hollósi Balázs1

Csabdu

Szántóföldi növénytermesztés 75 ha-on: búza, kukorica, napraforgó, repce, lucerna; Termőföld vásárlás

40.000 Euro

Horváth Bence5

Szentes

Szántóföldi zöldségtermesztés: zöldborsó, zöldbab, csemegekukorica, kínai kel, saláta, paprika; Földvásárlás, Öntözőberendezés vásárlás

40.000 Euro

Horváth Krisztián1

Pátroha

Szántóföldi növénytermesztés 5 ha-on: kukorica, kalászos, abraktakarmány; Állattenyésztés: 59 db őshonos cigája törzskönyves juh, bárányhízlalás

40.000 Euro

Horváth Norbert1

Pátroha

Állattenyésztés: 65 db őshonos cigája anyajuh; Szántóföldi növénytermesztés 5 ha-on: kukorica, kalászos, abraktakarmány

40.000 Euro

Kapiné Oláh Valéria1

Tiszaadony

Szántóföldi növénytermesztés; Kertészet: alma; Földvásárlás, Gépbeszerzés

40.000 Euro

Kiss Attila2

Medina - Szőlőhegy

Szántóföldi növénytermesztés: kukorica, gabona, napraforgó; Gépvásárlás, Földvásárlás

40.000 Euro

Kiss Gyula2

Debrecen

Állattenyésztés: Sertés - 30 koca és szaporulata

40.000 Euro

Kovács Gergely2

Pápa

Állattenyésztés: szarvasmarha, ló

40.000 Euro

Leitert Ottó1

Harta

Szántóföldi növénytermesztés 68 ha-on: búza, kukorica, napraforgó, repce, szója

40.000 Euro

Madarász Zoltánné5

Porrog

Kertészet: gyümölcsültetvény telepítés, málna, szeder, szilva (8,64 EUME)

30.000 Euro

2

• 2013. június - július •


Martikán Csaba1

Penc

Területvásárlás, gépvásárlás, technológiai fejlesztések; Növénytermesztés: őszi búza, kukorica, tavaszi árpa, napraforgó, dió, bodza

40.000 Euro

Matsek Attila1

Lébény

Szántóföldi növénytermesztés 65 ha-on: burgonya, vöröshagyma, búza, mák; Telephelylétesítés, Gépvásárlás

40.000 Euro

Máté Márton2

Nyírtura

Méhészet: 270 méhcsalád

40.000 Euro

Mogyorósi Attila2

Tapolca

Kertészet: cseresznye, kajszi, szőlő; Faiskola: szőlőalany előállítás

40.000 Euro

Monoki Zoltán2

Boldva

Szántóföldi növénytermesztés: búza, árpa, kukorica, napraforgó, repce; Termőföld vásárlás, Gépvásárlás (tervezett); Növénytermesztés forgóesz- 40.000 Euro közigényének finaszírozása

Muszkán István Gyula1

Vasad

Állattenyésztés: húshasznú szarvasmarha - magyar tarka és magyar szürke szarvasmarha - 50 db/év; Szántóföldi növénytermesztés: kukorica, gabonafélék; Gyep és szántó összesen 80 ha; Istálló bővítés

40.000 Euro

Nagy - Tóth Eszter2

Berettyóújfalu

Szántóföldi növénytermesztés: napraforgó, őszi kalászosok, kukorica; Beruházás: Erő- és munkagépek, Forgóeszközök vásárlása

40.000 Euro

Nagy Zsolt2

Magosliget

Mezőgazdaság

40.000 Euro

Oláh Izabella1

Dombiratos

Szántóföldi növénytermesztés 30 ha-on: búza, kukorica, napraforgó, repce; Gépvásárlás, Földvásárlás

40.000 Euro

Pásztor István Zsigmond1

Berekböszörmény

Szántóföldi növénytermesztés: kukorica, napraforgó, kalászosok, Termőföld vásárlás

40.000 Euro

Plótár István1

Dióskál

Szántóföldi növénytermesztés 48 ha-on; Gépvásárlás

40.000 Euro

Schütz Anita2

Medina

Szántóföldi növénytermesztés: gabona, kukorica, napraforgó; Kertészet: gyümölcsfaiskola; Gépvásárlás, Földvásárlás

40.000 Euro

Seletye László2

Bagamér

Méhészet; Beruházások: Szállító-gépjárműs, Konténer váz, Méhcsaládok, Méhészeti eszközök

40.000 Euro

Suhainé Nagy Enikő

Tiszalök

Szántóföldi növénytermesztés 30,44 ha-on: őszi búza, takarmány kukorica, napraforgó, repce; Gyümölcstermesztés 1,3 ha: alma; Gépvásárlás: Massey Ferguson 5435-4 (2011-ben); Vogel Noot Vibro Cult M450 (2012-ben)

40.000 Euro

Szecsődi Szilvia2

Kiskunfélegyháza

Állattenyésztés: nyúl

40.000 Euro

Szőke Nóra2

Fábiánsebestyén

Szántóföldi zöldségtermesztés: zöldborsó, zöldbab, csemegekukorica, kínai kel, saláta, paprika, Földvásárlás; Öntözőberendezés vásárlás

40.000 Euro

Szőke Tamás2

Fábiánsebestyén

Szántóföldi zöldségtermesztés: zöldborsó, zöldbab, csemegekukorica; Földvásárlás; Öntözőberendezés vásárlás

40.000 Euro

Tóth Anett2

Zalavár

Szántóföldi növénytermesztés 32 ha-on: gabonafélék, olajos növények; Földvásárlás, Eszközberuházás

40.000 Euro

Tóth Sándor3

Kisrozvágy

Növénytermesztés

40.000 Euro

Tóthné Sinka Edina4

Tiszakanyár

Növénytermesztés

40.000 Euro

1

Jelmagyarázat: 1: 2008-as évben nyertes pályázó; 2: 2009-es évben nyertes pályázó; 3: 2010-es évben nyertes pályázó; 4: 2011-es évben nyertes pályázó; 5: 2012-es évben nyertes pályázó;

A megjelentetéssel eleget kívánok tenni a PÁLYÁZATOMBAN VÁLLALT nyilvánosság biztosításának.


3


4


TA R TA L O M J E G Y Z É K Gazdálkodók lapja

GAZDASÁG Gazdálkodók kérdezték - Szakértƅnk válaszol (Csizmadi György) ..........................................6 Jogszabályfigyelƅ ....................................................................................................................7 Aktuális pályázaƟ lehetƅségek................................................................................................8 Az Agroker Holding Zrt. szƅlƅtermesztési gyakorlaƟ gépbemutatója .................................10 Sszre megújul a Szalajka-völgy (Mika István) .......................................................................11 Szakma és szórakozás együƩ, Kaposváron! ..........................................................................12 ElkezdƅdöƩ a 2014-2020-as idƅszak stratégiai tervdokumentumainak kidolgozása ..........13 Gyümölcstermesztési szakmai nap Újfehértón ....................................................................14 Körkép a 28. Nemzetközi Bábolnai Gazdanapokról (Jónásné Zselezni Borbála) ...................15 Termelƅi Értékesítƅ Szervezetek szerepe a magyar kertészeƟ ágazatban (Dr. Horváth Zoltán) ............................................................16

NÖVÉNYTERMESZTÉS Agrometeorológiai visszatekintés és elƅrejelzés (Vadász Vilmos) .......................................21 Általános mechanikai talajjavítás (Hágen András) ...............................................................22 A hengeres bálázás úƩörƅi (Fercsik Rita) ..............................................................................24 LAMFIX - új elem a Bayer CropScience repce technológiájában (Csorba Csaba) .................26 A repce termesztése agrárökonómiai szemmel (Kozmáné Petrilla Gréta) ...........................28 DAN kampány az ésszerƾ mezƅgazdaság érdekében ...........................................................40 A tormatermesztés aktuális teendƅi (Dr. Géczi László) ........................................................41 A dohánytermesztés Magyarországon (Sebestyén Márta) ..................................................45 Magyarország elkötelezeƩ a kontrollált vetƅmag-elƅállítás és a tájfajták védelmében .....49 Ijesztƅ, de nem tragédia, ha szükséges a motorgenerál ......................................................50

KERTÉSZET Pompás gyógy- és fƾszernövénykert – egészségünkre! (Vörös BernadeƩ)..........................52 Tudatos márkaépítés segíƟ az egészséges táplálkozást .......................................................54 Újra iƩ a gyapjaslepke (Csóka György, Hirka Anikó) .............................................................56 Központban a keskeny nyomtávú Landini Rex (Sebesi István)..............................................59 Aki vezet, Fendt-et vezet! .....................................................................................................60 A többszörösen kitünteteƩ a borász (Mika István) ..............................................................61 Egynyári újdonságok (Vörös BernadeƩ)................................................................................63 Kedves (?) kártevƅk (Fülei Zoltán) .........................................................................................64 Új zöldségfajták nemesítését kezdte meg a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt. ....67

VÍZGAZDÁLKODÁS Gondolatok a mezƅgazdasági vízgazdálkodásról (Fehér Ferenc) ..........................................68 Belvízhelyzet és védekezés (Fehér Ferenc) ...........................................................................69 2013 nyarának várható csapadékviszonyairól (Vadász Vilmos) ...........................................73 Vízvisszatartás (Fehér Ferenc) ...............................................................................................75 Öntözési helyzetelemzés (Fehér Ferenc) ...............................................................................78 Korszerƾ öntözés (Karlócai Péter) .........................................................................................84

ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS MELLÉKLET .........................................................86 ÁLLATTENYÉSZTÉS Ökológiai gazdálkodás = Ember – talaj – növény – állat egyensúlya (Dr. Böƅ István) ..........92 Tudatos és jövedelmezƅ árutermelés alapjai (Hajduk Péter, Dr. Sáfár László) .....................94 Takarmányozás gépesítése a szarvasmarhatartásban (Dr. Antal Tamás) .............................96 A méhek egészsége ...............................................................................................................98 A hideg, fagyos március és a viharos május eldöntöƩe az idei méhész szezont (Vass János) .....................................................................................99 Megfigyeléseim a hazai Brünni begyes galambok szín – ơpus összefüggéseivel kapcsolatban (Bagdi Ferenc) ................................................100 Adalék a székesfehérvári bukó múltjából (Bárány István)..................................................101

Gazdálkodók lapja XVII. évfolyam 3. szám

93. Szerkesztƅség: PRIMOM Tanácsadó és Információs Hálózat 4400 Nyíregyháza, Víz u. 21/b., Postafiók: 215. Tel.: 42/414-188 Fax: 42/414-186 A szerkesztƅség e-mail címe: [email protected] A lap webcíme: www.ostermelo.com PRIMOM Tanácsadó és Információs Hálózat e-mail címe: [email protected] HálózaƟ igazgató: Kiss BrigiƩa Fƅszerkesztƅ: Duka Adrienn Szerkesztƅk: Nagy László Norbert, Palicz Panna, Jónásné Zselezni Borbála Munkatársak: Szabóné Oláh Ildikó

Kiadó: PRIMOM Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozásélénkítƅ Alapítvány Vállalkozói Központ Nyíregyháza, Váci Mihály u. 41. Tel.: 42/502-133; 502-104; Fax: 42/502-103 Felelƅs vezetƅ: Jászai Menyhért ügyvezetƅ igazgató Tördelés, nyomdai elƅkészítés: Fodor Irodagép Bt. 42/342-402 Nyomás, kötés készült: Color Pack Zrt. Nyíregyháza, Westsik Vilmos u. 4. Felelƅs vezetƅ: Zsukk László elnök-igazgató 1319/2013 Terjesztés: A Lapker Zrt. regionális részvénytársaságai, a Magyar Posta valamint megbízoƩ terjesztƅ hálózatok. Elƅfizethetƅ: a szerkesztƅség címén, illetve telefonszámán: (42) 414-188 Lapzárta: minden páratlan hónap 15-én. HU ISSN 1418-088X Minden jog fenntartva. A lapban megjelenƅ írások, képek, egyedi grafikai megoldások másodközlése csak a szerkesztƅség írásbeli hozzájárulásával lehetséges. A hirdetések tartalmáért a hirdetƅk vállalják a felelƅsséget! A lapban közölt cikkekért a szerzƅk vállalják a felelƅsséget!

AÃENNYIBEN HIRDETNI SZERETNE KERESSE REKLÁMSZERVEZÒINKET:

EURÓPAI UNIÓS MELLÉKLET Enterprise Europe Network vállalkozás-fejlesztési hálózat ................................................103 ÜzleƟ partnerkeresƅ rendezvények....................................................................................104 Hírek az Európai Unióból ....................................................................................................106 Enterprise Europe Network üzleƟ partnerközveơtés .........................................................109

INNOVÁCIÓS MELLÉKLET Enterprise Europe Network – Új, innovaơv külföldi technológiák a termelésben .............110 Innovációs pályázaƟ lehetƅségek .......................................................................................111

Czimbula Gergely (70) 250-2301 SzenƟday Péter (42) 414-206; (30) 925-0572

FelügyeleƟ szerv: NemzeƟ Média- és Hírközlési Hatóság, 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25, Postacím: 1525 Budapest Pf. 75, Tel.: 06-1-457 7100 Fax: 06-1-356 5520, E-mail: [email protected], www.nmhh.hu


5

V I D É K F E J L E S Z T É S I TA N ÁC S A D Á S Gazdálkodók lapja

G A Z D A S Á G Gazdálkodók kérdezték – Szakértőnk válaszol Kérdés: Az olvasó ƅstermelƅként 40-50 hektár szántóföld mƾvelését 2009. évben integrátor cég segítségével indítoƩa az év tavaszán. Az aszályos év miaƩ azonban nem tudta teljesíteni a feltételeket. Az Állam a kárenyhítƅ alapból a megállapítoƩ összeg 20 %-át fizette ki számára, így csak az adóssága maradt. Ügyét a végrehajtónak adták át, gazdasága tönkrement. Kérdése, hogy miért kell a 100 %-os kötelezeƩséget fizetni, amikor csak vesztesége volt. Mit lehet tenni ilyen esetben? Válasz: Az agrárgazdasági célok költségvetési támogatásáról szóló, többször módosítoƩ 6/2000. (II.26.) FVM rendeletének 20. melléklete tartalmazza az integrációval kapcsolatos fogalmi meghatározásokat. Annak alapján integráció: a felek kölcsönös gazdasági érdekein alapuló, minimum egy évre szóló, de általában közép-, vagy hosszútávú szerzƅdéssel szabályozoƩ olyan együƩmƾködés, amelyben az egyik szerzƅdƅ fél (az integrátor) piaci és/vagy termelési biztonságot nyújt a másik szerzƅdƅ félnek (az integrált-

nak), valamint különbözƅ szolgáltatásokkal és/vagy finanszírozással segíƟ a mezƅgazdasági tevékenységet végzƅ magántermelƅt, vagy gazdálkodó szervezetet. Az integráció résztvevƅi egy bizonyos mértékben közös kockázatot is vállalnak. Az integrátor az illetékes Földmƾvelƅdésügyi Hivatal által bejegyzeƩ jogi személy, jogi személyiség nélküli Gt, vagy egyéni vállalkozó lehet. Az együƩmƾködés részletes feltételeit a felek közöƫ integrációs szerzƅdés határozza meg. Ezen belül konkrét elƅírás, hogy a szerzƅdƅk haladék nélkül kötelesek tájékoztatni egymást a termelést, a termést, annak minƅségét, értékesítését befolyásoló olyan változásokról, amelyek veszélyezteƟk a szerzƅdésben vállalt kötelezeƩségek teljesítését. Elƅírás, hogy amennyiben a felek a beszállítási vagy átvételi kötelezeƩségüknek nem tesznek eleget, akkor a mulasztást elkövetƅ meghiúsulási kötbért köteles fizetni. Bármelyik fél mentesül a kötbér fizetési kötelezeƩség alól, ha a teljesítését vis maior akadályozza, vagy a szerzƅdƅ partnere aƩól eltekint. A szerzƅdésben foglalt feltételektƅl a felek közös megegyezéssel bármikor eltérhetnek,

ha a szerzƅdési feltételeket módosítoƩák, vagy a szerzƅdés hatályát megszüntetheƟk. A szerzƅdési feltételektƅl történƅ egyoldalú eltérés a másik fél jóváhagyásának hiányában szerzƅdés-szegésnek tekintendƅ. A szerzƅdés szegƅ fél e magatartásával a másik félnek okozoƩ kárt a polgári jog szabályai szerint köteles megtéríteni. Jogvita esetére rögzíƟk az eljáró Bíróság kizárólagos illetƅségét. A fenƟek ismeretében a szerzƅdésben foglaltak szabályszerƾ eljárásmenetét kell átgondolni. Történt-e a szerzƅdést érintƅ bejelentés, módosítás, a felek érdekeit érintƅ változtatás, ideértve az aszály miaƫ hozamkiesések hatásai is. Amennyiben az integrátor eljárása eƩƅl eltérƅ, a szerzƅdésben meghatározoƩ jogi eljárás kezdeményezhetƅ. Csizmadi György mg. szaktanácsadó Tisztelt Olvasóink! Kérdéseiket továbbra is várjuk, s a nagyobb érdeklƅdésre számoƩartókat a rovatunkban is megjelentetjük. Az ehhez szükséges Visszajelzƅ lap a 103. oldalon található.

Patina Bt. II. osztályú trapézlemezek horganyzott és színes kivitelben 950-1400 Ft/ m2+Áfa áron.

Cím: 2373 Dabas, Kossuth Lajos út 47. Tel.: 0670 318-9472, 0629 367-618

6


A Gazdálkodók kérdezték c. rovatot az Enterprise Europe Network vállalkozásfejlesztési hálózat nyíregyházi irodája működteti

(a szerk.)

J O G S Z A B Á LY F I G Y E L đ Gazdálkodók lapja

Jogszabályfigyelő 32/2013. (V. 9.) VM rendelet az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendƅ „Helyes Mezƅgazdasági és KörnyezeƟ Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet módosításáról. A mezƅgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászaƟ támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirƅl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) és m) pontjában kapoƩ felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetƅ államƟtkár feladat- és hatáskörérƅl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) és b) pontjában meghatározoƩ feladatkörömben eljárva, a következƅket rendelem el: 1. § (1) Az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendƅ „Helyes Mezƅgazdasági és KörnyezeƟ Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának

1.

13.

meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 5. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következƅ rendelkezések lépnek: „(5) Az 1. számú melléklet 6., valamint 12. pontjában szereplƅ elƅírás betartásától az illetékes természetvédelmi hatóság által egyedi természetvédelmi okokból hozoƩ hatósági határozat alapján el lehet térni. (6) Az állandó legelƅkön, azok védelme érdekében az 1. számú melléklet 4-8., valamint 12. pontjában foglalt elƅírásokat kell betartani.” (2) A Rendelet 5. § (8) bekezdése helyébe a következƅ rendelkezés lép: „(8) Az 1. számú melléklet 9. pontja alapján a kunhalmok területén Ɵlos bárminemƾ talajmunka végzése.” (3) A Rendelet 5. §-a a következƅ (8a) bekezdéssel egészül ki: „(8a) A (8) bekezdésben foglalt Ɵlalom alól kivételt képez a gyeptelepítés elƅkészítéséhez szükséges talajmunka.” (4) A Rendelet 5. §-a a következƅ (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) Nem minƅsül az 1. számú melléklet 12.

pontjában foglalt elƅírás megsértésének az, ha jogszabályban meghatározoƩak szerint a Natura 2000 gyepterületeken a terület 510%-át kaszálatlanul hagyják.” 2. § (1) A Rendelet 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul. (2) A Rendelet 2. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul. 3. § Ez a rendelet a kihirdetését követƅ 3. napon lép hatályba. 1. melléklet a 32/2013. (V. 9.) VM rendelethez A Rendelet 1. számú melléklete a következƅ 12. ponƩal egészül ki: „12. Állandó legelƅk védelmére vonatkozó elƅírások: amennyiben a területet nem legelteƟk rendszeresen, a területen tárgyév szeptember 30-ig legalább egyszer Ɵszơtó kaszálást kell végezni.” 2. melléklet a 32/2013. (V. 9.) VM rendelethez A Rendelet 2. számú melléklete a következƅ 13. sorral egészül ki:

A

B

C

D

Előírás

Mérték

Súlyosság

Tartósság

Enyhe: a vizsgált tábla esetében 20%, vagy ez alatti területen nem végezték el a tisztító kaszálást.

Helyrehozható: a meg nem felelés (tisztító kaszálás hiánya) csak a tárgyévre korlátozódik.

Súlyos: a vizsgált tábla esetében 20% feletti területen nem végezték el a tisztító kaszálást.

Maradandó: a meg nem felelés (tisztító kaszálás hiánya) szemmel láthatóan több éve fennáll.”

Állandó legelők védelme: amennyiben a területet nem legeltetik rendszeresen, a területen tárgyév szeptember 30-ig legalább egyszer tisztító kaszálást kell végezni.

Kismértékű (gazdaságon belüli): A meg nem felelés és hatása a kedvezményezett földterületére korlátozódik.

A Jogszabályfigyelő c. rovatot az Enterprise Europe Network vállalkozásfejlesztési hálózat nyíregyházi irodája működteti

• 2013. június - július

7

A K T U Á L I S PÁ LYÁ Z AT O K Gazdálkodók lapja

Aktuális pályázati lehetőségek Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a konvergencia régiókban (TÁMOP-2.3.6.B-12/1.) Támogatás formája: Vissza nem térítendƅ támogatás. Támogatás mértéke: A projekt elszámolható öszszes költségének legfeljebb 90%-a. Támogatás összege: A pályázat keretében igényelhetƅ támogatás összege egyéni vállalkozóként vagy mikrovállalkozásként legfeljebb 3.000.000 Ft lehet. Társasvállalkozások esetében az igényelhetƅ támogatás összege maximum 6.000.000 Ft abban az esetben, ha az alapítók közül legalább 2 fƅ sikeresen részt veƩ a TÁMOP-2.3.6.A konstrukcióban. Beadási határidƅ: A pályázatok benyújtása 2013. január 1-tƅl lehetséges. A pályázatok benyújtása és elbírálása folyamatosan történik. Támogatás célja: A konstrukció alapvetƅ célja a mikrovállalkozások indítását tervezƅ fiatalok segítése. Céljait tekintve a konstrukció a fiatalok alkalmazkodóképességének és vállalkozóképességének fejlesztésével hozzájárul a célcsoportba tartozók gazdasági akƟvitásának növeléséhez, munkaerƅ-piacra történƅ belépéséhez, valamint a vállalkozásindításhoz és mƾködéshez szükséges kompetenciák elsajáơtásához. KedvezményezeƩek köre: A TÁMOP-2.3.6.A12/1. konstrukcióban résztvevƅ, 18 és 35 év közöƫ természetes személy által létrehozoƩ vállalkozás pályázhat. A pályázás feltétele, hogy a természetes személy más gazdasági társaságban közvetlen vagy közveteƩ többségi befolyást biztosító részesedéssel nem rendelkezhet, illetve annak nem egyedüli vagy többségi tulajdonosa. A pályázónak rendelkezni kell a TÁMOP-2.3.6.A12/1 konstrukció kedvezményezeƩje által jóváhagyoƩ üzleƟ tervvel. Az üzleƟ terv jóváhagyását követƅen, de a pályázat benyújtását megelƅzƅen maximum 3 hónappal korábban alakult vállalkozások pályázhatnak. Jogi forma: Jelen pályázaƟ kiírás keretében az alábbi szervezetek pályázhatnak: - Korlátolt felelƅsségƾ társaság (KSH 113) - Ügyvédi iroda (KSH 131) - KözkereseƟ társaság (KSH 211) - BetéƟ társaság (KSH 212) - Egyéni cég (KSH 213) - Egyéb önálló vállalkozó (KSH 231) - Egyéb egyéni vállalkozó (KSH 232) A jelen pályázaƟ kiírás keretében konzorciumok nem pályázhatnak. Méret: A pályázaƟ kiírásra kizárólag olyan vállalkozások pályázhatnak, amelyek a 800/2008/EK rendelet alapján mikrovállalkozásnak minƅsülƅ vállalkozások. A támogatható tevékenységek köre: Csak az üzleƟ tervben meghatározoƩ jogi formában végzeƩ, és az abban meghatározoƩ tevékenységekre, illetve legfeljebb az üzleƟ tervben szereplƅ

8

valamint a pályázaƟ útmutató alapján meghatározoƩ költségekre fordítható a támogatás. Az üzleƟ tervnek kötelezƅen tartalmaznia kell a pályázó hosszútávra (minimum 3 év) vonatkozó fejlesztési elképzeléseit valamint az igényelt támogatási öszszegre vonatkozó költségvetési tervét. A támogatoƩ vállalkozás elindításához, az üzleƟ tervben tervezeƩ vállalkozói tevékenység folytatásához elengedhetetlenül szükséges, gazdaságos mƾködést elƅsegítƅ, költséghatékony tételek számolhatóak el az alábbiak alapján: Elƅkészítési tevékenységek: - cégalapítás, ahhoz kapcsolódó ügyvédi szolgáltatás igénybe vétele, - Kötelezƅ engedélyek beszerzése Megvalósítás: - Eszközbeszerzés: • technológiai fejlesztést eredményezƅ új eszközök beszerzése, • szállítás és üzembe helyezés, • betanítás (közvetlenül az eszközhöz kapcsolódva). - Eszközbérlés - A létrehozoƩ új munkahelyre felveƩ munkavállalók foglalkoztatása - Információs technológia-fejlesztés, beleértve az online megjelenés, e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások, modern vállalaƟrányítási és termelési környezet kialakításához kapcsolódó komplex vállalaƟ infokommunikációs fejlesztések, üzleƟ alkalmazások támogatását is: • új hardver, • szoŌver (beleértve: alapszoŌver, speciális egyedi fejlesztésƾ szoŌver), • domain név regisztráció és a hozzá tartozó webtárhely egyszeri díja. - Piacra jutás támogatása • piaci megjelenés (vásárokon, kiállításokon való részvétel), • markeƟngeszközök elkészítése, beszerzése, • formatervezés. - Képzéseken való részvétel: Vállalkozás specifikus akkreditált képzések, csak a tulajdonos, illetve a munkáltatók számára - Tanácsadás igénybevételére az alábbi támogatoƩ tanácsadási területeken kerülhet sor: • markeƟng tanácsadás, online megjelenéshez, ekereskedelemhez kapcsolódó tanácsadás, • menedzsmenƞejlesztési tanácsadás • technológiai fejlesztési tanácsadás • pénzügyi tanácsadás • logiszƟkai tanácsadás • adótanácsadás. - Immateriális javak beszerzése: Harmadik féltƅl piaci áron megvásárolt szabadalmak és egyéb immateriális javak (pl. licenc, oltalom), valamint ezen immateriális javakhoz (szellemi termékekhez) kapcsolódó hasznosítási jogok bekerülési értéke, amennyiben a tranzakcióra a piaci feltételeknek megfelelƅen került sor. - Anyagbeszerzés: a vállalkozás létrehozásához, mƾködése megkezdéséhez szükséges anyagbeszerzés


- Könyvelés - Tájékoztatás és nyilvánosság A projekt összköltségének minimum 30%-át, de maximum 50%-át személyi jellegƾ ráfordításra (bér és járulékai) kell fordítani.

Szociális gazdaság fejlesztése a konvergencia régiókban (TÁMOP-2.4.3.D-2-13/1) Támogatás formája: Vissza nem térítendƅ támogatás. Támogatás mértéke: 100% Támogatás összege: legalább 20 000 000 Ft, de legfeljebb 50 000 000 Ft Beadási határidƅ: A pályázatok benyújtása két ütemben lehetséges. Az elsƅ pályázaƟ ütem benyújtása 2013.05.06-tól 2013.06.06-ig, a második ütem benyújtása 2013.09.02-tƅl 2013.10.01-ig lehetséges. A pályázatok elbírálása két szakaszban történik. Támogatás célja: A Kormány által jóváhagyoƩ Magyar Munka Terv három pilléren biztosítja a foglalkoztatás növeléséhez szükséges támogatásokat. Az egyik ilyen pillér a szociális gazdaság támogatása. A foglalkoztatási lehetƅségek bƅvítésének elengedhetetlen eszköze a helyi keresletre reagáló, olyan gazdasági tevékenységek támogatása, fejlesztése, amelyek célja, hogy a munkanélküliek bevonásával a helyi közösség hasznát is szolgálja. Ezekhez a kezdeményezésekhez többnyire nélkülözhetetlen az állam támogatása, de hosszabb távon legalább részben önfenntartó mƾködést kell elérniük. Magyarországon mindeddig ennek a szektornak a potenciálja kiaknázatlan maradt. A közfoglalkoztatásból kikerülƅk számára a nyílt munkaerƅ-piaci elhelyezkedés elƅƫ átmeneƟ, a másodlagos munkaerƅ-piacon történƅ elhelyezkedés egyik legfontosabb terepe a szociális gazdaság, azon belül a szociális szövetkezet, ezért a jelenlegi szövetkezetek megerƅsítése és újak alapításának támogatása uniós forrásból támogatandó. A szociális gazdaság széles körben elfogadoƩ, jelen pályázaƟ konstrukció során is figyelembe veƩ definíciója a következƅ: Azon magánjellegƾ, formális keretek közöƩ szervezeƩ vállalkozások csoportja, melyek döntéshozatali szabadsággal és önkéntes tagsággal rendelkeznek. Tagjaik szükségleteinek piacon keresztül, áruk elƅállítása, szolgáltatásnyújtás, illetve biztosítás és finanszírozás nyújtása révén történƅ kielégítése érdekében hoztak létre, továbbá amelyek esetében a döntéshozatal, valamint bárminemƾ nyereség és többlet tagok közöƫ elosztása nem kapcsolódik közvetlenül a tagok által befekteteƩ tƅkéhez, illetve befizeteƩ díjhoz, és amelyek esetében minden tag egy szavazaƩal rendelkezik. A szociális gazdaság elsƅdlegesen a munkanélküliség felszámolására, foglalkoztatásra irányuló intézményes - szervezeƟ-hálózaƟ - keretek közöƩ folyó, piacorientált termelƅ, kereskedelmi

Az Aktuális Pályázati lehetőségek c. rovatot az Enterprise Europe Network vállalkozásfejlesztési hálózat nyíregyházi irodája működteti

A K T U Á L I S PÁ LYÁ Z AT O K Gazdálkodók lapja és szolgáltató tevékenység, közösségi vállalkozás. Alapértékei az önkéntesség, és kooperáció, a szolidaritás és felelƅsség, a profiƞelosztás Ɵlalmával megerƅsíteƩ szociális elkötelezeƩség. Célunk olyan szociális szövetkezetek támogatása, melyek megfelelnek mind a szociális gazdaság széleskörƾen használt definíciójának, mind a szövetkezetek alapelveinek, így a fenƟ szempontokon túl a pályázó szervezetnél érvényesíteni kell - az önkéntesség és nyitoƩ tagság elvét, - a demokraƟkus tagi ellenƅrzést, - a tagok gazdasági részvételét, - az autonómiát és függetlenséget, - a tagok oktatását, képzését, - a szövetkezetek közöƫ együƩmƾködést, valamint - a közösség iránƟ elkötelezeƩséget. A szociális gazdaság fejlesztését el kell választani a közfoglalkoztatás rendszerétƅl; ahhoz annyiban kapcsolódik, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevƅk számára is egyfajta továbblépési lehetƅséget jelent a nyílt munkaerƅpiac felé, de nem képezi a közfoglalkoztatás részét. KedvezményezeƩek köre: Cégbíróságon bejegyzeƩ szociális szövetkezetek. Jelen pályázaƟ kiírás keretében az alábbi szervezetek pályázhatnak (gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinƟ besorolásával, a staƟszƟkai számjel elemeirƅl és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet alapján): - 121 Szociális szövetkezet - 594 Nonprofit szociális szövetkezet Amennyiben a projekt megvalósításához együƩmƾködƅ partner bevonása szükséges, akkor az együƩmƾködƅ partner támogatásban nem részesül, a Támogatási Szerzƅdést nem írja alá. A jelen pályázaƟ kiírás keretében konzorciumok nem pályázhatnak. A pályázaƟ kiírásra csak a konvergencia régiók (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél- Alföld, Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl) területén megvalósuló pályázatok nyújthatók be. A projekt több helyszínen valósítható meg, de ebben az esetben minden megvalósítási helyszínnek a konvergencia régiókban kell lennie. A támogatható tevékenységek köre: Jelen pályázaƟ konstrukció esetében az alábbi tevékenységekre lehet pályázni: 1. Elƅkészítés 1.1. Megvalósíthatósági tanulmány 1.2. Közbeszerzések elƅkészítéséhez kapcsolódó tevékenységek 1.3. Elƅzetes, megalapozó felmérés, piackutatás 1.4. A projekt elƅkészítéséhez kapcsolódó és a támogatoƩ tevékenység jogszerƾ mƾködtetéséhez szükséges hatósági engedélyek beszerzése 2. Projektmegvalósítás szakasza 2.1. Célcsoport tag foglalkoztatása 2.2. Szakmai megvalósító foglalkoztatása, ha a szövetkezet tagja, akkor csak munkaviszonyban 2.3. ERFA tevékenység 2.3.01. Projekt megvalósításához kapcsolódó eszközök beszerzése 2.3.02. A projekt céljaival összefüggƅ épület építés, felújítás, bƅvítés átalakítás 2.4. Piacra jutás és markeƟng tevékenységek 2.4.01. A piacra jutás, értékesítés támogatása 2.4.02. Tevékenység/szolgáltatásbƅvítés, fejlesztés

2.4.03. A piacra jutás érdekében markeƟng tevékenység, a szövetkezet termékeinek népszerƾsítése 2.5. Honlap készítés, honlap fejlesztés - staƟkus vagy dinamikus a projekt volumenének indokoltságához mérten 2.6. Képzés 2.6.01. Tevékenység/szolgáltatásbƅvítéssel, fejlesztéssel összefüggƅ képzések, továbbképzések célcsoport tagok részére 2.6.02. Szakmai továbbképzés munkaviszonyban foglalkoztatoƩ szakmai megvalósítók részére 2.7. A szövetkezet tagjai és munkavállalói részére közösségfejlesztƅ tevékenység a társadalmi felelƅsségvállalás keretein belül (helyi közösségi cél megvalósítása érdekében) 2.8. ÜzleƟ terv továbbfejlesztése 2.9. Közbeszerzések lebonyolításához kapcsolódó tevékenységek 2.10. A TÁMOP-2.4.3.E kiemelt projektgazdával kötelezƅ dokumentált együƩmƾködés 2.11. Projektmenedzsment feladatok 2.12. Nyilvánosság biztosítása 2.13. Horizontális elvekre vonatkozó elƅírások biztosítása (Részletesebb információk a pályázaƟ felhívásban: hƩp://www.nfu.hu/doc/4053) További információk A pályázaƟ feltételekkel, tudnivalókkal kapcsolatban további általános, valamint felhívás specifikus információkat az NFÜ honlapján (www.ujszechenyiterv.gov.hu) talál, felvilágosítást pedig az alábbi elérhetƅségeken keresztül kérhet: Telefonon: +36-40-638-638. Személyesen: 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22. E-mailen: hƩp://nfu.hu/eugyfelszolglalat Forrás: www.ujszechenyiterv.gov.hu, www.nfu.hu AGRÁRTÁMOGATÁSOK ÉS PÁLYÁZATOK Az Európai Mezƅgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a nem mezƅgazdasági tevékenységgé történƅ diverzifikálásra nyújtandó támogatások Támogatás formája: jelen támogatás de minimis támogatásnak minƅsül Támogatás mértéke: 60-65% Támogatás összege: maximum 35 millió Ft Beadási határidƅ: 2013. február 15. 8:00 – 2013. július 2. 18:00 Támogatás célja: Jelen támogatás célja, hogy mezƅgazdasági tevékenységƾ ƅstermelƅk/mikrovállalkozások tevékenységüket bƅvítsék ki nem mezƅgazdasági jellegƾ tevékenységgel. KedvezményezeƩek köre: Támogatás a támogatási rendelet 2. § (1) – (3) bekezdése alapján az ügyfél (ƅstermelƅ, vagy a kis- és középvállalkozásokról, fejlƅdésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinƟ mikrovállalkozás, amely mezƅgazdasági tevékenységet folytat) által bejelenteƩ vagy tervezeƩ, nem mezƅgazdasági tevékenységének megvalósítására vehetƅ igénybe, úgy hogy a tervezeƩ tevékenység-

Az Aktuális Pályázati lehetőségek c. rovatot az Enterprise Europe Network vállalkozásfejlesztési hálózat nyíregyházi irodája működteti

nek legkésƅbb az elsƅ kifizetési kérelem benyújtásakor szerepelnie kell az ügyfél adóhatósághoz bejelenteƩ tevékenységei közöƩ. Amennyiben a tervezeƩ tevékenység mƾködési engedélyhez kötöƩ új tevékenység, ebben az esetben legkésƅbb az utolsó kifizetési kérelem benyújtásakor szerepelnie kell az ügyfél tevékenységének a bejelenteƩ tevékenységei közöƩ. A támogatás igénybevételére jogosult az az ügyfél, akinek 2011. évben a mezƅgazdasági tevékenységébƅl származó árbevétele a teljes árbevételének 50%-át meghaladta, és az éves neƩó árbevétele vagy a mérlegfƅösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelƅ forintösszeg. A támogatható tevékenységek köre: Elszámolható kiadásnak minƅsül: a) a fejleszteni kívánt tevékenységhez kötƅdƅ új berendezések, gépek, eszközök beszerzése, kivéve a támogatási rendelet 4. mellékletében szereplƅ eszközök beszerzése; b) a Vhr. 30. §-ában foglaltaknak megfelelƅ, csak épülethez, épületrészhez, építményrészhez tartozó, a fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó építési munka, új épület, építmény kialakítása; c) épülethez vagy épületrészhez kapcsolódó, a támogatási rendelet 3. mellékletében meghatározoƩ kisléptékƾ infrastruktúra-fejlesztés; d) a támogatási rendelet 3. mellékletben meghatározoƩ minƅségbiztosítási és környezeƟrányítási rendszer, szabvány bevezetése, kivéve az élelmiszeripari minƅségbiztosítási rendszerek bevezetése, szabadalom, gyártási technológia megvásárlása; e) a Vhr. 31. §-ában meghatározoƩ egyéb elszámolható kiadások; f) a Vhr. 31. § (1) bekezdés c) pontjától eltérƅen eszközként elszámolható kiadás az ügyfél támogatható tevékenységét szolgáló szoŌver licencek ellenértéke; és g) horgászaƟ célú fejlesztés, falusi szálláshely vagy egyéb szálláshely kialakítása esetén fa telepítése. A d)–g) pontban meghatározoƩ kiadások önállóan nem, kizárólag az a)–c) pont szerinƟ kiadások valamelyikével együƩ szerepelhetnek egy támogatási kérelemben, és hagyhatók jóvá. Ha a b) és c) pontokban foglalt tevékenységek közvetlenül nem csak a támogatoƩ gazdasági tevékenységgel érinteƩ épületet, építményt vagy épületrészt, építményrészt érinƟk, akkor az elszámolható kiadásokat a fejlesztéssel érinteƩ helyiség hasznos alapterülete és a fejlesztéssel nem érinteƩ helyiség hasznos alapterületének arányában kell megállapítani a támogatással érinteƩ épületrészre, építményrészre. További információ: KözponƟ ügyfélszolgálat 1095 Budapest, Soroksári út 22-24. Telefon: (1) 374-3603, (1) 374-3604. Fax: (1) 475-2114 Levél cím: 1385 Budapest 62. Pf. 867. Email: [email protected] Kirendeltségi ügyfélszolgálatok elérhetƅsége: hƩp://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/ default/mainmenu/azmvhrol/elerhetosegek/ link02-ugyfelszolgalat Forrás: hƩp://www.mvh.gov.hu


9

G YA K O R L AT I G É P B E M U TAT Ó Gazdálkodók lapja

Az Agroker Holding Zrt. szőlőtermesztési gyakorlati gépbemutatója A nyíregyházi székhelyƾ Agroker Holding Zrt. szƅlƅtermesztési gyakorlaƟ gépbemutatót tartoƩ 2013. május 30-án Bodrogolasziban, a Pajzos Zrt. szƅlƅültetvényében. Az esƅs idƅ ellenére az ide ellátogató sok gazdálkodó megszemlélheƩe iƩ gyakorlat közben többek közöƩ a Massey Ferguson 3600-as traktorcsaládot, valamint a Dragone és az Agrofer munkagépeit is – ismerteƩe a helyszínen Pintér István, az Agroker kereskedelmi igazgatója. A cég a partnerei számára a saját szerviz-floƩájával, a kiforroƩ technikai tudással stabil szervizháƩeret, valamint gyors alkatrész-ellátást tud biztosítani.

Az eseményen a Massey Ferguson erƅgépeit Dojcsák János, az Agroker gép-üzletágának vezetƅje mutaƩa be, s külön felhívta

a figyelmet a Massey Ferguson megújult 0%-os finanszírozási lehetƅségére is, mely a termelƅnek kedvezƅ pénzügyi lehetƅségeket kínál a gépbeszerzések területén. Nagy referencia-bázissal rendelkezik Borsod – Abaúj – Zemplén és Szabolcs – Szatmár – Bereg megyékben a Dragone, az Agrofer pedig speciálisan a szƅlészetek és a szƾk ültetvények szakosodoƩ gyártója, így e párosítás az érdeklƅdƅk szempontjából is telitalálatnak bizonyult. A szƅlƅtermesztésben alkalmazoƩ Bactofil technológiáról is tájékoztatást kaphaƩak a jelenlévƅ gazdálkodók az AGRO.bio Hungary KŌ. képviselƅitƅl.

A legjobb siló hibrid az LG 34.90 Rangos elismerést kapott a Limagrain a „Termékdíj Pályázat 2013” díjkiosztóján árpilis 9-én. A XX. Alföldi ÁllaƩenyésztési Napok Szakkiállítás és Vásár elƅprogramjaként megtartoƩ ünnepségen a Limagrain a „Magyar Növénytermesztésért Termékdíj Pályázat 2013” kategóriában II. helyezést ért el a „Az LG 34.90 A tejfakasztó hibridkukorica” címƾ pályázatával, amely hibrid az ún. LGAN silóprogramjuk egyik fƅ terméke. A Limagrain évek óta nemesít és vizsgál újabb és újabb magas rost emészthetƅségƾ kukorica hibrideket LG Animal NutriƟon ismertetƅ jelöléssel. A még 2011-ben elkezdeƩ kísérletet tovább folytaƩa a LImagrain és legfrissebb vizsgálaƟ eredményeinkre még büszkébb lehet az LG csapata, hiszen a tavalyi 0,6 kg/nap/tehén többlet tejhozamot jóval felülmúló eredmény születeƩ:

10

ridbƅl készült szilázzsal táplálkoztak. Ezen etetési kísérletben, mely szintén a Ménesbirtok ZRt. tehenészetében zajloƩ, a magasabb napi tejhozam melleƩ bizonyítoƩan nƅƩ a tejzsír és tejfehérje hozam is. Nem véletlen ítélték oda a II. díjat, hiszen ezen kiváló eredményeknek is köszönhetƅen az LG 34.90 a Limagrain legnagyobb mennyiségben értékesíteƩ silókukorica hibridjévé vált az elmúlt két évben. A teljes hazai LGAN kínálat az LG 34.90 (FAO 480) melleƩ tartalmazza a hosszabb tenyészidejƾ Shannon (FAO 520) és a JaneƩ (FAO 570) hibrideket is.

1,09 kg/nap/tehén értékkel több tejet termeltek azon tehenek, amelyek az LG 34.90 LGAN speciális nemesítésƾ silókukorica hib-


S Z I LVÁ S VÁ R A D I S Z A L A J K A-V Ö LG Y Gazdálkodók lapja

EmelƅliŌek a mozgássérülteknek

Őszre megújul a Szalajka-völgy Az ország egyik legnépszerƾbb kirándulóhelyét, az Egererdƅ ErdészeƟ Zrt. által üzemelteteƩ Szilvásváradi Szalajka-völgyet több mint félmillióan látogatják évente. Növekszik a kisgyermekes, a nyugdíjas, a mozgásukban korlátozoƩ látogatók száma. A társaság vezetƅi 2010-ben a völgy turiszƟkai, infrastrukturális fejlesztését és akadálymentesítését tƾzték ki célul, amit Európai Uniós pályázaƟ forrásból, önerƅbƅl és az Észak-magyarországi Operaơv Program támogatásával valósítanak meg. A több százmillió forint értékƾ beruházás ƅszre fejezƅdik be. Hátra van még egyebek melleƩ a játszótér kialakítása a GlorieƩe – Ɵsztáson, illetve a kiszolgáló épületek bútorozása, s az informaƟkai eszközök telepítése. A megújult Szalajka-völgy mennyiségileg és minƅségileg is értékesebb lesz. Papp Gyula erdƅmérnökkel, a Szilvásváradi Erdészet vezetƅjével járjuk a völgyet. Tanulmányi kiránduláson lévƅ gyerekektƅl hangos a Fatelepi indítóállomás. – Nézze csak! Kísérƅm erdei vasutasokra mutat. FedeƩre cserélik a nyitoƩ kocsikat a szemerkélƅ esƅben. – A látogatókról való gondoskodás, a figyelmesség munkaköri kötelességünk- mondja. Az erdészetvezetƅt másfél éve helyezték át Pétervásáráról, a rekonstrukciós munkálatok irányításával bízták meg. Közel 30 éve dolgozik a cégnél, szükség van a tapasztalataira. „Viszonylag hamar eligazodtam, beletanultam az alaptevékenységnél – az erdƅfelújításnál, a fahasználatnál, a vadgazdálkodásnál – összeteƩebb tennivalóimba. Az iƩ dolgozó kivitelezƅk profik a szakmájukban” – vélekedik. Szentdomonkoson lakik, nƅs, két gyermek édesapja. Körültekintƅ tájékozoƩsággal mutatja be a beruházás fƅbb elemeit. Mintha csak a sajátja lenne… - Az Egererdƅ a rendelkezésére álló pénzügyi forrásokból kétségtelenül a szilvásváradi kisvasút felújítására fordítoƩa a legtöbbet – az Észak-magyarországi Operaơv Program támogatása mintegy félmilliárdot ér, az EU-s ennél kevesebb – magyarázza. – ÁtalakítoƩuk és bƅvíteƩük a vasúƟ pályát, kitérƅvágányt építeƩünk, megújítoƩunk 3 állomást, peronokat készíteƩünk és hibridmozdonyt állítoƩunk üzembe. Vörösfenyƅ lambériát kaptak a vasúƟ kocsik, újak a nyílászárók. Amint megkapjuk

a használatba vételi engedélyt, két korhƾ nosztalgiakocsi közlekedik majd a Szalajkában. Hazánkban egyébként 14 állami kisvasút mƾködik, ebbƅl hármat – a mátrait, a felsƅtárkányit, a szilvásváradit – az Egererdƅ üzemelteƟ. 2013. január 1-jétƅl pénzügyileg és gazdaságilag is önálló kisvasút üzem jöƩ létre szilvásváradi közponƩal. Vezetƅje Kovács László. Felmérések szerint átlag negyed millióan utaznak erdei kisvasúƩal az Egererdƅ járatain.

Kézmƾves foglalkoztató az erdei iskolában

A Fatelepi indítóállomás eltér a megszokoƩól: oƩhonosan kulturált. Kívül masszív térburkolat, kerƟ padok, ivókutak, hulladékgyƾjtƅk. Belül mesésen kialakítoƩ váróterem, udvarias jegyárusítás. Az utas már érkezése elsƅ perceiben tapasztalhatja, hogy vendégszeretƅ kirándulóhelyen van. - Az indítóállomás a többihez hasonlóan európai színvonalú – hívja fel a figyelmem Papp Gyula. Férfi és nƅi mosdót, pelenkázót alakítoƩak ki. Fejlesztésük különös ismertetƅjele a megújuló energia. A meleg vizet például hƅszivaƩyú és napkollektor szolgáltatja, kézmosáshoz és WC-öblítéshez csapadékvizet (szürkevizet) vesznek igénybe, amit elƅzƅleg földalaƫ tartályokban gyƾjtenek össze. A kerekesszéket használóknak és a babakocsival közlekedƅ kismamáknak kiépíteƩek egy járdaszakaszt, hogy az akadálymentes vonatra könnyen felszállhassanak. Ugyanezeket segíƟ a jegypénztárhoz kapcsolódó peronon egy emelƅlap, korlátokkal. Az erdei vasutasok felügyeletével és segítségével liŌ emeli fel a kerekes székes utasokat a számukra kijelölt kocsikba. Ugyanez történik leszálláskor is.

A hibridhajtású mozdony mƾszakilag és ökológiailag is elƅnyös

„Azért fekteƩük le a végállomásnál a földkábelt, hogy elektromos árammal mƾködtethessük a hidraulikus emelƅliŌet. Az akadálymentes parkolók az állomásokhoz közel, 100 méteren belül találhatók” – újságolja az erdƅmérnök. A középsƅ állomás a Halastó, amelynek környéke a pisztrángkedvelƅk turiszƟkai célpontja. Innen nem messze található a Villa - Negra Fogadónk, ahol minden kapható, ami szem-szájnak ingere. A végállomásnál, a GlorieƩe – Ɵsztáson az utazók meglepeƩen nyugtázzák: elkészült egy tájba illƅ épület új kitérƅvágánnyal, és egy bƅvíteƩ, három szerelvény fogadására alkalmas vasúƟ peronnal. Felszálláskor már nem kell a vágányokon átjárniuk! A bƅvítéssel – mondja úƟkalauzom – a kisvasúƟ végállomás peronja alkalmassá vált a látogatók kulturált kiszolgálására is. Van iƩ jegypénztár és forgalmi pihenƅ, a fedeƩ filagória esƅbeállóként is szolgál. Hibridhajtású mozdonnyá alakítoƩák át a szakemberek az MK 48-as lokomoơvunkat – büszkélkedik az erdƅmérnök. Diesel-elektromos motorja hegy- és völgymenetben közlekedik. Kísérƅmtƅl tudom, hogy fennállása óta jó híre van az Antal József erdƅgondnok által irányítoƩ erdei iskolának, amely a Szabadtéri Erdei Múzeumot is magába foglalja. Felújítása óta az ország távolabbi helyeirƅl a korábbinál is több érdeklƅdƅt várnak a szabadon választoƩ foglalkozásokra. A többi közöƩ két tantermet akadálymentesíteƩek, kézmƾves foglalkoztató készült, interakơv látnivalókra is van lehetƅség. - Alaposan megváltozoƩ a Szalajka-völgy arculata – mondja Papp Gyula. A völgy teljes hosszában akadálymentesíteƩ, befejezƅdtek az épület-és úƞelújítások, aszfaltburkolaƩal erƅsíteƩék meg az erdészeƟ út felsƅ szakaszát. Eltƾntek a villanyoszlopok, az áramellátás földkábelen keresztül történik. Jó minƅségƾ sétautak épültek. Hamarosan berendezik a turiszƟkai irodát és az elsƅsegélynyújtó állomást, sor kerül a megújuló energiák állandó bemutatására is. „Korszerƾbb, rendezeƩebb, humánusabb leƩ a Szalajka-völgy” – fogalmaz az erdƅmérnök, aki a beruházást a társaság mérföldkövének és pályafutása csúcsának tartja. Mika István

A filagória pihenƅhely és esƅbeálló is


11

K A P O S VÁ R I Á L L AT T E N Y É S Z T É S I N A P O K Gazdálkodók lapja

Szakma és szórakozás együtt, Kaposváron! A házigazda Kaposvári Egyetem idén már hetedik alkalommal rendezi meg a Kaposvári ÁllaƩenyésztési Napokat. A kiállítás mára a Dunántúl legnagyobb állaƩenyésztési kiállításává nƅƩe ki magát, közel 120 kiállítóval és növekvƅ látogatói létsztámával. A Magyar Mezƅgazdaság KŌ. szervezésében megrendezésre kerülƅ, országosan is meghatározó rendezvény számos szakmai és közönségprogrammal rendelkezƅ agrárkiállítás. A Magyar ÁllaƩenyésztƅk Szövetsége és annak tagszervezeƟ szakmai munkájának köszönhetƅen szinte minden állaƞaj bemutatásra kerül a kiállítás három napján. Tejelƅ és keƩƅs hasznosítású szarvasmarhák, lovak, sertések, juhok, kecskék, baromfik, galambok, díszmadarak, nyulak, valamint a kiállítás Vadaspark területén a szelíd gím- és dámszarvasok, vaddisznók, apróvadak és fácánok is! A rendezvény számára ideális helyszínt biztosít a mintegy 40 hektáros Pannon Lovasakadémia területe, ahol természetes környezetben megfelelƅ infrastruktúrával ellátva kerülnek elhelyezésre a kiállítók. A kiállítás területén évrƅl-évre helyet kapnak az állaƩenyésztést kiszolgáló gépek, eszközök, berendezések, a takarmányipar, az állategészségügy, az élelmiszeripar és az agrárfinanszírozás képviselƅi, valamint az állaƩenyésztéssel kapcsolatos háƩéripari termékek kiállítói egyaránt. A rendezƅ Kaposvári Egyetem a Kaposvári Állattenyésztési Napok keretében minden évben színvonalas szakmai rendezvényeknek, konferenciáknak ad helyet. Hagyományainkhoz híven megrendezésre kerül a Húsmarha Tenyésztési Fórum, valamint Kaposváron tartják az „Angus, Hereford, Galloway Mezei Napokat” is. Terveink közöƩ szerepel a Nem-

zetközi Takarmányozási Szimpózium, valamint a kormányzat által elfogadoƩ sertésstratégiai program társadalmi egyeztetésének egyik helyszíne szintén a Kaposvári Egyetem lesz a kiállítás nyitónapján. A Kaposvári Sertésfórum az országos konferencia sorozat utolsó állomása lesz és a téma végsƅ összegzésre majd az OMÉK-on kerül sor. „Az állaƩartás gépesítése” címmel szintén szakmai összejövetelt tartanak a szakemberek. A kiállításon állat bírálatokra, a tejelƅ pavilonban szarvasmarha fejési, nyírási bemutatóra valamint felvezetƅk ügyességi versenyére kerül sor. Az alábbi programok az érdeklƅdƅ közönség számára igazi kuriózumokat rejtnek. Élƅben láthatják a marhák felkészítését egy-egy versenyre és a fejƅberendezések mƾködését is megtekintheƟk. A mintegy 1500 négyzetméteres természetes élƅhelyet bemutató Vadasparkban a térség vadállományát és a vadgazdálkodás feladatait tekintheƟk meg. A Vadgazdálkodási és Vadgasztronómiai Napok keretében számos kultúrprogram és a vadászaƟ hagyományokkal összefüggƅ mƾsor várja az érdeklƅdƅket. A fellépƅk közöƩ mutatkoznak be a Kaposvári Egyetem MƾvészeƟ Karán tanuló fiatal tehetségek is. A vadász elengedhetetlen társa a vadászkutya így ƅk is bemutatásra kerülnek Kaposváron. Immár negyedik éve mérik össze tudásukat a Vad- és Halfƅzƅ Bajnokságon, a fƅzést szeretƅ és értƅ versenyzƅk. Ebben az évben már Ɵsztelegve a somogyi nép étkezési hagyományai elƅƩ csak vadat fƅznek a csapatok. Az elmúlt év sikere után ismét helyet kap a kiállításon az Egészségsátor ahol ingyenes állapoƞelméréssel, szƾrƅvizsgálatokkal és folyamatos tanács-

adással várják a Kaposi Mór Oktató Kórház orvosai és egyéb szakemberi a látogatókat. A zselici tájegység képviselƅi egészséges magyar élelmiszerekkel várják az érdeklƅdƅket, bemutatásra kerülnek a tájegység jelegzetességei valamint kóstoltatással egybekötöƩ árusításra is lesz lehetƅségük. A Kaposvári ÁllaƩenyésztési Napok helyszíne, a Pannon Lovasakadémia olyan hazánkban egyedülálló fedeƩ lovardával rendelkezik, ahol az idƅjárás viszontagságaitól függetlenül lehet az állatokkal kapcsolatos programokat megtartani. A közel 3000 fƅ befogadására alkalmas fedeƩ lovardában tartjuk évrƅl évre a közkedvelt, több órás lovasprogramot, amely az elmúlt években mindig teltházas volt. A gyerekek nagy örömére idén is lesz Gazdaudvar, ahol lehet krumplit ültetni, veteményezni, állatot etetni, vagyis kis idƅre felvenni a vidéki éleƞormát. A nyuszi - és ƅzsimogató, póni lovagoltatás, a játszóház és egyéb gyermekszórakoztató programok, a rendezvényre látogató kicsiket várják évrƅl-évre. A népi iparmƾvészeƟ termékeket bemutató vásár elmaradhatatlan eleme a kiállításnak. Közönségprogramjaink sora idén kiegészül egy többnapos, rendkívül látványos haszongépjármƾbemutatóval, az „oīroad show”-val is, melynek keretén belül az érdeklƅdƅk nemcsak megtekintheƟk, de ki is próbálhatják, hogy a korszerƾ haszongépjármƾvek miként küzdik le az olykor leküzdhetetlennek tƾnƅ akadályokat, és miként segíƟk a gazdák mindennapjait! A VII. Kaposvári ÁllaƩenyésztési Napok kiállításra varázslatos környezetben és sokszínƾ programokkal várjuk szereteƩel a látogatóinkat!

www.agrosat.hu Keresse, látogassa a honlapot! Új mezőgazdasági gépek, használt gépek, alkatrész, műanyag áru, kályhák, kandalló, sparhelt. Minden árat képekkel, videóval megtalál!

Hirdessen ingyen a honlapon!

92/377-434 • 92/377-107

12


S T R AT É G I A I T E R V K É S Z Í T É S Gazdálkodók lapja

AMBRUS Acélszerkezet Gyár tó És Építő Kft.

Terménytárolók, istállók, üzemépületek tervezése, gyártása, generál kivitelezése Ambrus Bálint +36-20-378-3660 w w w.ambrusacel.hu

Elkezdődött a 2014-2020-as időszak stratégiai tervdokumentumainak kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban Több munkacsoportban, széles szakértƅi bázisra támaszkodva kezdƅdöƩ el a 2014-2020-as uniós költségvetési idƅszak tervezéséhez kapcsolódó ágazaƟ stratégiák és hatástanulmányok kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban és a tárca háttérintézményeiben – jelenteƩe be V. Németh Zsolt, a szaktárca vidékfejlesztésért felelƅs államƟtkára budapesƟ sajtótájékoztatóján. V. Németh Zsolt elmondta, hogy az Új Széchenyi Terv Államreform Operaơv Programja adoƩ lehetƅséget, hogy a kormány összesen 1,1 milliárd forint értékben stratégiákat és hatástanulmányokat készíƩessen el a 2014-tƅl kezdƅdƅ hétéves európai uniós programozási idƅszak megalapozásához. A pályázaton, amelyen mind a nyolc minisztérium részt veƩ, a vidékfejlesztési tárca 140 millió forintos forráshoz jutoƩ. A 2014-tƅl kezdƅdƅ hétéves európai uniós költségvetési idƅszak vidékfejlesztési programjának tervezése 2012-ben elkezdƅdöƩ. A munka támogatására 2012 szeptemberében a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) pályázatot nyújtoƩ be az Államreform

Operaơv Program 1.1.19. számú, „Hatásvizsgálatok és stratégiák elkészítése” címƾ felhívására, amelyet a NemzeƟ Fejlesztési Ügynökség támogatásra érdemesnek ítélt. A projekt az Új Széchenyi Terv részeként, az Európai Unió pénzügyi támogatásával, az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetésének társfinanszírozásával valósul meg. A projekt irányítását és a menedzsment feladatokat a NemzeƟ Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet látja el. A stratégiai tervdokumentumok kidolgozásának célja, hogy a tárca a 2014-2020-as költségvetési ciklusban az európai uniós forrásokat a lehetƅ leghatékonyabban, a magyar vidék és a hazai gazdatársadalom érdekeit legmesszebbmenƅkig figyelembe véve használja fel. A pontos tervezéshez szükség van ágazaƟ stratégiákra és hatástanulmányokra, amelyeket a szakemberek a VM feladatkörébe tartozó legfontosabb területekrƅl, a különbözƅ államƟtkárságok szakmai felügyeletével készítenek el – hangsúlyozta V. Németh Zsolt. Ennek megfelelƅen stratégiákat dolgoznak ki többek közöƩ a hulladéktörvény végre-

hajtásáról, a 4. NemzeƟ Környezetvédelmi Programról, a biológiai sokféleség megƅrzésérƅl, a magyar zöldség-gyümölcs ágazat jövƅjérƅl, a 2014-2020-as idƅszakra vonatkozó Agrár- és Vidékfejlesztési Stratégia megalapozásáról, a megújuló agrárszakképzés iskolahálózatáról, az élelmiszeripar közép és hosszú távú fejlesztésérƅl valamint az akvakultúráról és halgazdálkodásról. A tervdokumentumok elkészítésében az államƟtkárságok szakemberei, a tárca háƩérintézményeinek (pl. NemzeƟ Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet, Mezƅgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, NemzeƟ Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Agrárgazdasági Kutatóintézet, NemzeƟ Környezetügyi Intézet) munkatársai, továbbá mások melleƩ a NemzeƟ Agrárgazdasági Kamara valamint különbözƅ tudományegyetemek szakértƅi, öszszesen mintegy 300-an vesznek részt. A projekt befejezésének idƅpontja 2013. november 30.


VM, NAKVI

13

GYÜMÖLCSTERMESZTÉSI SZAKMAI NAP Gazdálkodók lapja

Gyümölcstermesztési szakmai nap Újfehértón Az Észak-Keletmagyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs (ÉKASZ) Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szervezésében Újfehértón megrendezésre került szakmai napon a jelenlévƅk megismerkedheƩek többek közöƩ a hatékony és biológiailag Ɵszta növénytermesztési és –védelmi technológiákkal; a költséghatékony szerkijuƩatási technológiákkal; a metszés, kötözés korszerƾ eszközeivel valamint a Készenlét ZRt. által forgalmazoƩ erƅ- és munkagépekkel. A PANNON-TRADE KŌ. képviseletében ił. Brányi Árpád a következƅ készítményeket mutaƩa be a jelenlévƅknek:

AZOTER baktériumtrágya A gazdák körében a már jól ismert AZOTER baktériumtrágya kertészeƟ felhasználásával kezdte elƅadását ił. Brányi Árpád, majd kitért a baktériumtrágya újdonságára: a megelƅzƅ növényvédelmi funkciójára. A teljes körƾ tápanyag-utánpótlást biztosító baktériumokon kívül a baktériumtrágya hiperparazita törzseket is tartalmaz, amik megoldást nyújtanak a talajban felszaporodoƩ ScleroƟnia, Fusarium, Pythium és BotryƟs gombabetegségekkel szemben. Elƅadásában bemutatoƩ mérési eredményekkel és képekkel illusztrálta a hiperparazita gombák poziơv éleƩani hatását a gyökérképzƅdésre, -növekedésre, valamint a növény védekezési reakciójára.

GreenSoil Humin mƾtrágya A GreenSoil Humin mƾtrágyában megtalálható foszfor, klórmentes kálium, kalcium, kén, értékes mikroelemek, szerves anyag

és a nagyarányú huminsav kijuƩatásával hatékonyan és fenntartható módon biztosítható a gyümölcsültetvény tápanyagellátása, legyen szó fenntartó trágyázásról vagy újtelepítésrƅl. KitünteteƩ szerepe van a huminsavnak a humuszképzƅdésben, a kötöƩ makroelemek feltárásában, illetve a talaj pH értékének javításában, amit az ültetvény már egy-két éven belül bƅségesen meghálál.

SteriClean növénykondicionáló szer A SteriClean olyan innovaơv kontakt növénykondicionáló szer, amit gyümölcsre, zöldségre 5-10%-os oldatban permetezve szermaradvány nélkül maradéktalanul puszơtja a legtöbb baktérium- és gombabetegséget. Felhasználásához a gyártó a hagyományos permetezƅn kívül a költséghatékony hideg-ködképzƅ gép alkalmazását ajánlja, amivel 10-30 mikron nagyságú cseppméretet lehet elƅállítani. Az ilyen apró cseppek zárt térben órákig lebegnek, ezalaƩ a teljes térfogatot kitölƟk, és a légtérrel érintkezƅ felületet tökéletesen bevonják SteriClean-nel. Így a hƾtƅházba betárolt zöldség, gyümölcs eltarthatóságát növelni, míg a selejtarányt nagy mértékben csökkenteni lehet. Szabadtéri ködképzés során a köd 5-10 percig jelen van, ez idƅ alaƩ a gyümölcsfák teljes felületét körbeöleli a „fertƅtlenítƅ” köd és még a nehezen hozzáférhetƅ zugokat is eléri, így az oƩ található gombákat és baktériumokat sterilizálja. A SteriClean növénykondicionáló szerrel a hideg-ködképzƅ gép használatát mind az ültetvényben, mind a hƾtƅházban is szemügyre veheƩék a vendégek.

A hideg-ködképzƅ gép használat közben

14


BÁBOLNAI NEMZETKÖZI GAZDANAPOK Gazdálkodók lapja

Körkép a 28. Nemzetközi Bábolnai Gazdanapokról 2013. május 22-25. közöƩ, immáron 28. alkalommal került megrendezésre a Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok az elƅzƅ évinél több kiállítóval és nagyobb kiállítási terüleƩel. A tavaszi mezƅgazdasági munkálatok közben sokan szakítoƩak idƅt és látogatást teƩek a rendezvényen, ahol az ágazat teljes termékskálájával megismerkedheƩek. Határainkon túlról (pl. Szlovákiából, Ausztriából, Szerbiából, stb.) is szép számmal érkeztek érdeklƅdƅk. A kiállítás helyt adoƩ számos szakmai konferenciának, fórumnak valamint a lovassport népszerƾsítésére különbözƅ lovas bemutatóknak. Nagy érdeklƅdés övezte minden nap az IKR Zrt. és az Invest KŌ. szántóföldi gépbemutatóját, ahol a résztvevƅk munka közben láthaƩák a cégek által forgalmazoƩ erƅ- és munkagépeket. A Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok szervezƅi által meghirdeteƩ termékdíj-pályázat eredményhirdetésére és a díjak ünnepélyes átadására a kiállítói fogadáson került sor. A szakértƅ zsƾri döntése alapján négy nagydíjat és öt különdíjat osztoƩak ki. - A Mezƅgazdasági gépek, berendezések erƅgépek kategória nagydíját az Axiál KŌ. veheƩe át az általa forgalmazoƩ Fendt 936 Vario traktorért. - A Mezƅgazdasági gépek, berendezések

-

-

-

-

-

erƅgépek kategória különdíját kapta az Invest Gépkereskedelmi KŌ. a CASE IH Maxxum CVX130 traktorért. A Mezƅgazdasági gépek, berendezések hazai munkagépek kategória nagydíját a Linamar Hungary Zrt. veheƩe át az Oros Cornado kukorica betakarító adapterért. A Mezƅgazdasági gépek, berendezések hazai munkagépek kategóriában két különdíjat adtak át. Az egyiket a Framest RepƟl 3000 mulcskulƟvátora érdemelte ki, a másik különdíjat a Bagodi Aprító BAG-1 termékéért a Bagodi Mezƅgép KŌ. kapta. A Mezƅgazdasági gépek, berendezések külföldi munkagépek kategória nagydíjában részesült az IKR Zrt. által forgalmazoƩ Kinze 3600 EV 12-soros szemenként vetƅgép. A Mezƅgazdasági gépek, berendezések külföldi munkagépek kategória különdíját kapta az Invest Gépkereskedelmi KŌ. a Pöƫnger Terrasem C4 mulcsvetƅgépért. A Mƾtrágyák kategória nagydíját az IKR Agrár Kereskedelmi és Szolgáltató KŌ. veheƩe át a Magnisul nevƾ, magnézium és kéntartalmú nitrogén mƾtrágyáért.

-

Az InformaƟkai berendezések kategóriában a zsƾri különdíját a Deraland KŌ. Gangl Docking Systems gyorskapcsoló rendszere érdemelte ki. A díjazoƩaknak ezúton gratulálunk és további sok sikert kívánunk! A gazdanapokon szerkesztƅségünk is kiállítóként veƩ részt, így alkalmunk nyílt olvasóinkkal, üzleƟ partnereinkkel személyesen is találkozni. Nagy örömünkre szolgált, hogy sokan megosztoƩák velünk az SSTERMELS – Gazdálkodók Lapjáról megfogalmazoƩ véleményüket. Köszönjük az elismerƅ és biztató szavaikat. Szeretnénk a jövƅben is az Önök munkáját minél több, hasznos információval segíteni. Jónásné Zselezni Borbála


15

TERMELŐI ÉRTÉKESÍTŐ SZERVEZETEK Gazdálkodók lapja

Termelői Értékesítő Szervezetek (TÉSZ-ek) szerepe a magyar kertészeti ágazatban Sokszor hangoztatoƩ tény, hogy Magyarország földrajzi, természeƟ adoƩságai kiválóak a zöldség-gyümölcs termesztéshez és kereskedelemhez, amihez jelentƅs szakmai tapasztalat is járul. Az ágazat jelenleg mégsem tudja kihasználni a kedvezƅ adoƩságait, és teljesítménye elmarad a lehetƅségektƅl. A termelés jelentƅs hányadát adó kisgazdaságok fejlƅdése, az értékesítési problémák megoldása, a kereslet-kínálat termelƅi alakítása együƩes fellépéssel oldható meg. Jelenleg a zöldség-gyümölcs termékek 60%-a élelmiszerláncokon, diszkontokon keresztül jut el a fogyasztóhoz. Így a termékpálya átalakulása, a fogyasztói magatartás megváltozása, ezáltal a kiskereskedelmi láncok gazdasági súlyának megnövekedése miaƩ a termelƅk integrációs kényszerbe kerültek. A termelƅi együƩmƾködés legfontosabb formája leƩ a Termelƅi Értékesítƅ Szervezet (TÉSZ), ami elsƅsorban az uniós szabályozásnak köszönhetƅ. Ezek a szervezetek lehetnek alkalmasak arra, hogy az egymástól elkülönülten termelƅ kisgazdaságok kínálatát koncentrálni tudja a piacon. Mind a gazdasági racionalizmus, mind a szabályozók a TÉSZ-ek jelentƅségét növelik, az elmúlt ơz évben azonban ezek a szervezetek mégsem tudták maradéktalanul betölteni a nekik szánt szerepet.

Mik is pontosan a TÉSZ-ek? A Termelƅi Értékesítƅ Szervezetek fogalmát 1996ban alkoƩák meg az Európai Unióban, és 1997. január 1-tƅl a korábbinál jóval nagyobb hatáskört és támogatást biztosítoƩak ezen szervezeteknek, így a piacszabályozás megkerülhetetlen tényezƅivé váltak (2200/1996/EK tanácsi rendelet). Angol elnevezésük Producers OrganisaƟon – PO. Az Európia Unióban bármely magánszemély és szervezet folytathat zöldség-gyümölcs termelést, de a TÉSZ-ek kiemelt szerepüket elsƅsorban azzal nyerték el, hogy a termelƅk nem jutnak közvetlen támogatásokhoz, arra ezek a szervezetek jogosultak. A nyugat-európai országok gyakorlatában már a TÉSZ-ek szerepét kijelölƅ rendelet megjelenése elƅƩ is jelentƅs termelƅi szervezƅdések mƾködtek. Azonban Magyarországon nemcsak hogy nem léteztek termelƅi kezdeményezéssel megvalósuló szövetkezések, hanem a rendszerváltást megelƅzƅ szövetkezeƟ modell negaơv tapasztalatai, és az azóta eltelt átmeneƟ idƅ hatására, kevesen voltak, akik új ơpusú szövetkezések iránt elkötelezték magukat. A TÉSZ-eket természetes vagy jogi személyiségƾ termelƅk hozhatják létre Magyarországon 1999-tƅl. (25/1999. (III. 5.) FVM rendelet) Az Európai Unió szabályozásával összhangban a magyar rendelkezés sem tekinƟ a TÉSZ-t önálló jogi formának. Az elismerést igénylƅ szervezetek társasági formája részvénytársaság, kŌ és szövetkezet is lehet, de az eddigi gyakorlatban a szövetkezeƟ

16

forma volt az általános. Az utóbbi években azonban egyre gyakoribb a korlátolt felelƅsségƾ társaságként mƾködteteƩ TÉSZ, mely forma rugalmasabb alkalmazkodást tesz lehetƅvé a környezeƟ feltételekhez. A szabályozás alapján elsƅsorban a nyugat-európai markeƟngszövetkezetekhez hasonló szervezetek létrehozása volt a cél. A kötelezƅ elƅírások viszonylag nagy mozgásteret engednek a TÉSZ-eknek, amivel azt kívánják elérni, hogy a szervezetek élet- és versenyképességét növeljék, minél nagyobb gazdasági erƅt tudjanak kialakítani.

Elƅzetes és végleges elismerés Az elsƅ TÉSZ-ekre vonatkozó hazai szabályozás két elismerési kategóriát határoz meg: végleges és elƅzetes elismerés, melyek – több más követelmény melleƩ – elƅírják a minimális taglétszámot és tagi árbevételt is. Az elƅzetes elismerés mely maximum 5 évig tarthat - alapvetƅ szerepe, hogy támogatásokban részesülhessenek a kisebb szervezetek is, és így tudják teljesíteni a végleges elismerés feltételeit. Ezek a kategóriák azóta is érvényesek, csak a tagi árbevételre vonatkozó minimumkövetelmények nƅƩek. (60/2005. (VII. 1.) FVM rendelet) 2008-tól az elƅzetes elismeréssel rendelkezƅ termelƅi értékesítƅ szervezetek hivatalos elnevezése – hasonlóan más mezƅgazdasági ágazatokhoz - termelƅi csoport, míg a végleges elismeréssel rendelkezƅké termelƅi szervezet (1580/2007/EK, 1182/2007/EK, 19/2008. (II. 19.) FVM rendelet). A minisztériumi elismerési feltétel továbbra is fennáll, és a szabályozás a termelƅi csoportra a „TCS”, míg a termelƅi szervezetekre a „TÉSZ” rövidítést alkalmazza, de a gyakorlatban fennmaradt az elƅzetes illetve végleges elismerésƾ szervezetekre is a TÉSZ kifejezés (jelenleg hatályos szabályozások: 150/2012. (XII.28.) VM rendelet, 543/2011/EU bizoƩsági végrehajtási rendelet).

TÉSZ-ek mƾködése A TÉSZ-ek mérete az EU-ban és Magyarországon is nagy változatosságot mutat: forgalmuk az évi 510.000 tonnás értékesítéstƅl több százezer tonnáig, taglétszámuk 5-10 fƅtƅl több ezer fƅig terjed. Általában jellemzƅ rájuk a földrajzi és termék szerinƟ szervezƅdés: rendszerint egy-egy termesztƅkörzet termelƅi, termékcsoportonként szervezik meg ƅket. A TÉSZ-ek elsƅsorban az EK 2200/96. sz. rendelet hatálya alá tartozó termékek forgalmazására hozhatók létre (zöldség, gyümölcs, gomba, héjas gyümölcsök, citrusfélék). Az értékesítés egyaránt történhet friss fogyasztásra és a feldolgozóipar részére, valamint mƾködtethet a TÉSZ saját feldolgozóüzemet is. A szervezet foglalkozhat más tevékenységgel is (pl. tagjai gabonatermesztésének értékesítése, palántanevelés eladásra), ebben az


esetben a könyvelésben külön kell választani ezek költségeit és bevételeit, mivel azok nem számíthatóak be a forgalmazoƩ termék (zöldség-gyümölcs) értékének alapján adoƩ támogatásba. Az elismert szervezetek mƾködési (évente max. 100 ezer euró) és beruházási támogatásban részesülhetnek, míg a végleges elismerésƾ TÉSZ-ek mƾködési támogatása a forgalmazoƩ termékek 4,1%-a (válságkezelési intézkedéssel 4,6%), amit nemzeƟ támogatás egészíthet ki. Ahhoz, hogy egy szervezet TÉSZ-ként elismerve mƾködhessen, meghatározoƩ feladatokat kell ellátnia, melyek részben a tag gazdálkodását, részben pedig az egész ágazaƟ mƾködését érinƟk, és a piacszabályozást segíƟk. A szervezet és a tag kötelezeƩségeit és feladatait a vonatkozó jogszabály részletesen ismerteƟ, és ezek teljesítése nemcsak az elismerésnek feltétele, hanem a mƾködés teljes idƅtartama alaƩ meg kell tartani ƅket. A tagi kötelezeƩségek közül talán a legfontosabb, hogy termékeiket a TÉSZ-en keresztül kell értékesíteniük, viszont a termés maximum 25%át közvetlenül a fogyasztóknak is eladhatják. Az elismeréshez a tagok vagy a szervezet pénzügyi hozzájárulásából mƾködési alapot kell létrehozni, és elƅzetesen benyújtoƩ mƾködési programot kell végrehajtani.

A termelƅi együƩmƾködés legfontosabb céljai A TÉSZ-ek legfontosabb célja úgy fogalmazható meg, hogy a térség egyéni termelƅinek, családi vállalkozóinak, társas vállalkozóinak, biztos jövedelmet, megélhetést teremtsen. A szervezetek mƾködésének legfontosabb konkrét céljai a következƅk: • koordinált és biztonságos árutermelés, • a kínálat kereslethez való igazítása, • hozzáadoƩ érték növelése, áruvá készítés, feldolgozás, tárolás és értékesítés, • minƅség javítása, közös minƅségbiztosítás (Globalgap, HACCP), • nyomonkövethetƅség kidolgozása, mƾködtetése, • költségek csökkentése és stabilizálása, • környezetvédelem, gyakorlaƟ szaktanácsadás, • inputanyagok beszerzése, elƅfinanszírozása, • technológiai innováció, • a szerzƅdéses fegyelem erƅsítése, • komplex, környezetkímélƅ, vegyszertakarékos, integrált növényvédelem alkalmazása. A célok ellérése érdekében az integrációval együƩ járó elƅnyök melleƩ a TÉSZ-ek hatósági jogosítványokat is birtokolnak, így a termékpályán egy új decentralizált szervezeƟ szint jelent meg. Mivel a TÉSZ-eket közvetlenül a termelƅk irányítják, így közvetlen kapcsolat alakul ki a vevƅkkel, elsƅsorban az üzletláncokkal.

TERMELŐI ÉRTÉKESÍTŐ SZERVEZETEK Gazdálkodók lapja TÉSZ-ek száma Magyarországon Magyarországon 1999-ben jelent a zöldség-gyümölcstermelƅk szövetkezésének feltételeit és a TÉSZ-ként történƅ elismerés követelményeit szabályozó FVM rendelet. Azonban három éven keresztül mindössze egy ilyen szervezet kapoƩ végleges elismerést (a dán szövetkezeƟ minta alapján szervezeƩ Mórakert Szövetkezet). Bár a bizalom még mind a mai napig a legtöbb régióban hiányzó tényezƅ, a 2002-ben meghirdeteƩ igen jelentƅs állami támogatás után hirtelen megindult a TÉSZek alakulása, mely 2004-ben érte el a csúcsát (volt az évnek olyan szakasza, amikor 100 feleƩ volt az elƅzetes és végleges elismerésƾ szervezetek száma). Részben meglévƅ szövetkezetek, gazdasági társaságok adták be elismerési kérvényüket, de igen jelentƅs számban alakultak új szervezetek is. Sok esetben azonban már a megalakulás pillanatában látható volt, hogy ezen szervezetek nagy része nem lesz képes az elismerési feltételeknek tartósan megfelelni. Igen jelentƅs fluktuáció ment végbe a TÉSZ-ek körében, sok szervezet megszƾnt, de folyamatosan alakultak újak is. (1. ábra) 2009-ben változoƩ jelentƅsen a végleges elismerésƾ TÉSZ-ek száma, ami annak köszönhetƅ, hogy a szervezetek többségénél lejárt az elƅzetes elismerés fenntartására meghatározoƩ 5 éves idƅtartam. Azonban a végleges elismerés még nem jelenƟ azt, hogy ezen TÉSZ-ek valóban hoszszú távon életképesek és eredményesek lesznek. Ennek egyik legismertebb példája a sokáig „minta TÉSZ”-ként hivatkozoƩ Mórakert Szövetkezet csƅdje 2010-ben (illetve a több szálon kapcsolódó Kistér TÉSZ csƅdje). Ez nemcsak azért volt különösen problémás, mert az elsƅ és sokáig legnagyobb TÉSZ-t érinteƩe, hanem egy egész régió termelƅinek okoz megélhetési gondot, és tovább rombolja a szövetkezésbe veteƩ bizalmat. A Mórakert Szövetkezetnek 2004-ben több mint 700 tagja, és több mint 2000 beszállítója volt, fel tudták vásárolni a Homokháton megtermelt öszszes zöldséget azzal, hogy rendszeres beszállítói leƩek a legnagyobb hazai mulƟnacionális áruházláncokba. Ez kiszámítható, folyamatos munkát és bevételt jelenteƩ a térség gazdálkodóinak, ami hirtelen megszƾnt. 2004-ben mƾködöƩ a legtöbb Termelƅi Szer-

1. táblázat: A TÉSZ-ek által lefedeƩ termƅterület

TÉSZ-ek által lefedett termőterület (ha) Összes zöldség-gyümölcs termőterület (ha) TÉSZ-ek által lefedett terület aránya (%)

2004

2005

2006

2007

2008

2009

25640

26122

29550

34982

35000

37089

170005

154790

164733

164656

161257

152709

15

17

18

21

22

24

Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium, KSH 2. táblázat: A Termelƅi Szervezetek és Csoportok adatai 2011-ben

Szám (db)

Tagok (fő)

Termőterület (ha) zöldség

Gyümölcs

Tagi árbevétel (milliárd Ft)

Termelői szervezet

43

13172

10832

19350

7,5

Termelői csoport

35

4425

2034

7662

24,4

Összesen

78

17597

12867

27011

31,9

Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium

vezet Magyarországon, ekkor ezek a szervezetek közel 24 ezer taggal rendelkeztek, akik 25640 hektár területen gazdálkodtak. Azóta a tagi létszám csökkent, viszont a TÉSZ-ek által lefedeƩ termƅterület nƅƩ (1. táblázat). Részletesen a 2011-es év adatait mutatom be (2. táblázat), azóta jelentƅs változás nem történt, 2013 elején 34 elismeréssel rendelkezƅ termelƅi csoport és 43 termelƅi szervezet mƾködöƩ az országban, melyek hozzávetƅleg 18-20 ezer termelƅt integrálnak. Az elmúlt 10 év tapasztalata alapján a TÉSZek terüleƟ megoszlásában sem történt nagy változás, az nagyjából megfelel a zöldség-gyümölcs termƅterület országos eloszlásának, így kijelenthetƅ, hogy az elismerést nyert szervezetek révén a terüleƟ lefedeƩség megfelelƅ. Valamennyi jelentƅsebb zöldség-gyümölcs termelƅ régióban mƾködöƩ TÉSZ, sƅt sok esetben több is a szükségesnél, melyek egy része így nem tudta betölteni a neki szánt szerepet.

1. ábra: TÉSZ-ek száma Magyarországon a zöldség-gyümölcs ágazatban Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium

A TÉSZ-szám jelentƅs ingadozásának okai A TÉSZ-ek számának csökkenésében a felszámolás, végelszámolás, illetve elismerés megvonás melleƩ a másik szervezetbe való beolvadás is jelentƅs volt. Ez racionális gazdasági döntés eredménye is lehet, így a jelentƅs darabszám csökkenés nem feltétlenül jelenƟ a TÉSZ-ekhez tartozó termelƅk számának, illetve az általuk forgalmazoƩ termékek értékének csökkenését. 2004-ben elindult egy koncentrációs folyamat, mely hasznos és szükséges, hiszen hozzájárul a fennmaradó szervezetek termelési feltételeinek javításához, pótlólagos beruházások megvalósításához, piaci alkuerejük növeléséhez. Azonban a megmaradó szervezetek jelentƅs növekedése is elmaradt. 2008-ban ez a trend megfordult, és ismét nƅƩ az önálló szervezetek száma. Ennek oka részben, hogy továbbra is vonzó volt a támogatások lehívása (néhány szervezet esetében már az alapító okirat formája és tartalma is árulkodó volt), de hozzájárult a meglévƅ szervezetek gazdasági nehézségei, vonzerejük csökkenése is. Gyakran jelenteƩ problémát, ha a TÉSZ-eket nem a termelƅk, hanem felülrƅl, az integrátorok szervezték. Az együƩmƾködés kialakulásának természetes menete az lenne, ha elƅször néhány egymásban megbízó termelƅ együƩ intézi a beszerzéseket és eladásokat, majd közösen vesznek gépeket, amit megosztva használnak. Az együƩmƾködés szinte magától értetƅdƅen alakul ki a tranzakciós költségek csökkenése, valamint a technológiai és értékesítési hatékonyság növelése révén, csökken a termelƅk kiszolgáltatoƩsága, növelni tudják piaci erejüket, jövedelmüket. Késƅbb szintén bizalmi alapon zajlik a taglétszám növelése, és fokozatosan nƅ a beruházások mértéke, a menedzsment színvonala külsƅ szakemberek alkalmazásával. Ez a szerves és dinamikus szövetkezeƟ fejlƅdés csak több évƟzed alaƩ megy végbe, amire Magyarországon nem volt idƅ, ráadásul a bizalmatlanságot növelte a korábbi rendszer téeszeivel kapcsolatos negaơv tapaszta-


17

TERMELŐI ÉRTÉKESÍTŐ SZERVEZETEK Gazdálkodók lapja 3. táblázat: A TÉSZ-ek részesedése a zöldség-gyümölcs ágazat forgalmából

Zöldség-gyümölcs ágazat termelési értéke (millió Ft)

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

164967

149827

198487

193152

214110

204245

192550

26188

23548

28717

29477

39107

36842

38243

15,9

15,7

14,5

15,3

18,3

18,0

19,9

TÉSZ-ek zöldség-gyümölcs forgalma (millió Ft) TÉSZ-ek részesedése (%)

Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium 4. táblázat: TÉSZ-ek együƩes és átlagos árbevétele 2004-2011 (millió forint)

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

Összes árbevétel

35281

35608

44743

42928

48280

45272

46278

48334

Átlagos árbevétel

400,9

482,2

721,6

766,6

742,8

628,7

633,9

690,4

Forrás: éves beszámolók 5. táblázat: TÉSZ-ek összesíteƩ eszközértékei (millió Ft)

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

Befektetett eszközök

7301

9687

11115

15730

20526

25962

26057

28397

Tárgyi eszközök

7143

9403

10835

15478

20062

25037

25396

27644

Forgóeszközök

8012

7980

8218

8315

11042

16259

15988

15085

15595

18281

19619

24514

32965

43038

42943

44465

Eszközök összesen

Forrás: éves beszámolók 6. táblázat: TÉSZ-ek átlagos eszközértékei (millió Ft)

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

Befektetett eszközök

82,9

130,9

179,3

280,9

366,5

360,6

356,9

405,7

Tárgyi eszközök

81,1

127,1

174,8

276,4

358,3

347,7

347,9

394,9

Forgóeszközök

91,0

107,9

132,6

148,5

197,2

225,8

219,0

215,1

Eszközök összesen

177,2

247,1

316,4

437,8

588,7

597,8

588,3

635,2

Forrás: éves beszámolók 7. táblázat: A TÉSZ-ek hitelállománya (millió Ft)

Összesített hitelállomány

2004

2005

2006

Hosszú lejáratú

3548

3139

3415

Rövid lejáratú

6692

9245

9212

10240

12384

12628

Hosszú lejáratú

40

42

Rövid lejáratú

76 116

Összesen Átlagos hitelállomány

Összesen lat. Tovább nehezíteƩe az alulról jövƅ kisméretƾ termelƅi kezdeményezések megerƅsödését, hogy a TÉSZ-ként történƅ elismerést minimális mérethez kötöƩék. Érthetƅ a kormányzat szándéka is, hogy csak élet- és versenyképes szervezeteket támogassanak, így azonban csírájában fojtják el a kis szervezƅdéseket. A Termelƅi Csoportok mögöƩ így gyakran egy tƅkeerƅs vállalkozás áll, amely jól szervezi a tagság tevékenységét, és eredményes mƾködésre képes. Ebben az esetben viszont gyakran elƅfordul, hogy a kisebb tagok kiszolgáltatoƩnak érzik magukat. Amikor megjelennek a Termelƅi Csoportoknak szóló támogatásra vonatkozó pályázaƟ felhívások, akkor sokan alakítanak szervezeteket. Ez önmagában nem baj, sƅt ez a támogatás célja, de

18

2007

2008

2009

3164

6931

10595

8317

7163

10658

15168

17686

19314

19206

14933

22200

28281

27632

26720

55

56

106

147

113

102

124

148

190

233

245

264

274

167

203

266

341

392

378

381

az már gond, ha a kizárólagos moƟváció a források megszerzése. Az ilyen társaságok általában az elsƅ két évet sem élik túl, de ennél is nagyobb probléma, hogy tovább növelik a velük kapcsolatba került termelƅk bizalmatlanságát. 2008 és 2010 közöƫ idƅszakban egy erƅs „Ɵsztulási folyamat” ment végbe a TÉSZ-ek körében, mely remélhetƅleg hozzájárul az ágazatban betöltöƩ szerepük növekedéséhez.

TÉSZ-ek súlya az ágazatban Az Európai Unióban a TÉSZ-ek átlagosan a zöldség- gyümölcsforgalom 38-40%-át képviselik. Magyarországon is kívánatos lenne ezt elérni, azonban jelenleg ez az arány 18-20% (3. tábázat) Bár a TÉSZ-ek árbevétele 70-80%-a zöldség


2010

2011

és gyümölcs termékek értékesítésébƅl származik, ezen kívül bevételük származhat a tagok más mezƅgazdasági termékeinek értékesítésébƅl, mezƅgazdasági szolgáltatásból, göngyölegértékesítésbƅl, raktározás-tárolási kapacitás bérbeadásából. A tényleges árbevételek nem igazolják a TÉSZek szerepének elvárt növekedését, mert 2006ban ugyan volt egy jelentƅs emelkedés, azonban azóta ez elmarad, bár vannak szervezetek, melyek folyamatosan növelni tudják árbevételüket. (4. tábázat) Az évek során folyamatosan változó számú, elismeréssel rendelkezƅ szervezetek elsƅsorban az elismerést elvesztƅk tagjait veƩék át, de külsƅ termelƅket csak nagyon kis mértékben integráltak. E mögöƩ a fennálló bizalmatlanság, illetve a meglévƅ értékesítési csatornákhoz való ragaszko-

TERMELŐI ÉRTÉKESÍTŐ SZERVEZETEK Gazdálkodók lapja dás áll. Viszont a termelési és értékesítési biztonságot részben igazolja, hogy olyan években sem csökkent a szervezetek együƩes árbevétele, melyekben az egész ágazat termelési értéke alacsony volt. Érdemes megjegyezni, hogy az Európai Unióban a regisztrált termelƅi szervezetek - igen nagy szórással – átlagosan 4 milliárd forintnak megfelelƅ forgalmat bonyolítanak, ehhez képest a magyar átlag jelentƅsen elmarad, és mindössze egy olyan szervezet van, amely az európai átlagot eléri.

TÉSZ-ek vagyoni helyzete Bár minden szervezet más és más körülmények közöƩ mƾködik, mégis hasznos lehet bemutatni néhány olyan összesíteƩ adatot, mely a szervezetek vagyoni helyzetét mutatja. A TÉSZ-ek együƩes eszközértéke lényegében folyamatosan emelkedeƩ függetlenül aƩól, hogy szervezetek szƾntek meg, és újak alakultak (5. táblázat). Ez elsƅsorban a tárgyi eszközök növekedésének köszönhetƅ, ami jelzi, hogy a beruházások töretlenül megvalósultak, és jelenleg jelentƅs infrastruktúrával rendelkeznek. Ez a háƩér megadja annak a lehetƅségét, hogy a TÉSZ-ek pl. a csomagolt termékek forgalmazásában kiemelt szerepet játszanak. Ez a folyamatos növekedés már nem figyelhetƅ meg egyértelmƾen az átlagos értékek alapján, ami elsƅsorban a nagyobb szervezetek problémáira irányítják rá a figyelmet (6. táblázat). A szervezetek nehézségeinek egyik legfƅbb oka, hogy a beruházásokhoz nagy összegƾ hiteleket veƩek fel, melyek törlesztése késƅbb jelentƅs problémát okozoƩ. Ebben jelentƅs szerepe volt a világméretƾ gazdasági válságnak és a megvalósítoƩ beruházások nem megfelelƅ kihasználásának. A hosszú lejáratú kötelezeƩségek összege 2008ban ugroƩ meg jelentƅsen, ekkor egy beruházási hullám indult meg, ami egybeeseƩ a gazdasági válság kezdetével. (7. táblázat) 2009 után már csökkent a kötelezeƩségek összesíteƩ és átlagos értéke is, de ehhez hozzájárult az, hogy nagy hitelállománnyal rendelkezƅ szervezet megszƾnt. Jelenleg a legnagyobb TÉSZ a szentesi Dél-alföldi Kertészek Szövetkezete. A szervezet tagsága mintegy 480 fƅ, akik elsƅsorban paprikaféléket, paradicsomot, káposztaféléket, görögdinnyét és kígyóuborkát termelnek, melynek 95%-a üvegházi és fóliás termesztésbƅl származik. A szentesi szövetkezet árbevétele 2010-ben közel 6 milliárd forint árbevételt ért el, 4500 négyzetméter hƾtƅ, és 60 tonna csomagolókapacitással rendelkezik. Fontos jellemzƅje a szövetkezetnek, hogy termékeinek 75%-át csomagolt formában értékesíƟ. Érdemes megjegyezni, hogy a biztos anyagi és személyi feltételekkel, megbízható hazai és külföldi kereskedelmi partnerekkel rendelkezƅ szervezetnek sem sikerül tagságát folyamatosan növelni (pedig ez a cél a mƾködési programban is szerepel), hiszen a tagok száma 2010-ben még 530 volt, és 2012-ben 4,8 milliárd forint értékƾ árut állítoƩak elƅ. Követendƅ példaként említhetƅ a TÉSZ áruház üzemeltetése, ahol a szervezet meghitelezi a szükséges palántákat, mƾtrágyákat, egyéb kertészeƟ segédanyagokat, hiszen a szervezet tagjai 100 napos kamatmentes fizetési határidƅvel tudják megvásárolni a termesztéshez szükséges inputanyagokat.

TÉSZ-ek együƩmƾködése Azzal, hogy a termelƅk TÉSZ-eket hoznak létre közös tevékenységük végzésére, az integrációs folyamat még nem érhet véget. További horizontális jellegƾ összefogásra van szükség ahhoz, hogy egyre nagyobb piaci erƅt érjenek el ezek a szervezetek. A megvalósuló együƩmƾködések a gyakorlatban általában informális módon mƾködnek, de egyre gyakoribb, hogy a kooperáció formális kereteit is lefekteƟk (szekunder TÉSZ-ek). Az együƩmƾködés jelentƅségét jelzi, hogy egy-egy termény esetében a piaci igények számos TÉSZ kínálatát meghaladják. Így a biztosnak tƾnƅ értékesítési partnert is elveszítheƟk, ha annak igényeit nem tudják folyamatosan a megfelelƅ mennyiségƾ és minƅségƾ áruval ellátni. Az ilyen jellegƾ együƩmƾködések jelentƅségét az európai agrárkormányzat döntéshozói is felismerték, és lehetƅséget biztosítanak arra, hogy több TÉSZ-ként elismert szervezet szövetséget alkosson, melynek fƅ célja a gazdasági tevékenységek összehangolása. Ennek elƅsegítése volt az Európai BizoƩság egyik kiemelt célja a 2008-ban életbe lépeƩ zöldség- és gyümölcsreformnak is. A TÉSZ-ek közöƫ szövetkezések számára bizonyos jogosítványokat biztosítanak, amelyek lehetƅvé tesznek olyan programok, beruházások megvalósítását, mely egy egész régióra hatással lehet. Mivel ebben az esetben a szövetségkötés már magasabb szinten történik, ennek indokai is más hangsúllyal szerepelnek. A szekunder TÉSZ-ek legfontosabb céljai: • kutatás és kísérleƟ termelés, képzés, szaktanácsadás, • hozzáadoƩ érték növelése, a termékek megkülönböztethetƅsége, • válságmegelƅzés, -kezelés összehangolása, • árak és a jövedelmek növelése, • új piacok jobb megismerése, • külföldi szervezetekkel való kapcsolaƩartás, • regionális tervek készítése és végrehajtása, • logiszƟkai fejlesztések, • termeléstervezésre irányuló tevékenység, • innovaơv markeƟng, piacorientáltság, promóciós és kommunikációs tevékenységek, • fenntartható fejlƅdés, környezetvédelmi tevékenység. Ez a szövetség nem jelenƟ az önállóság feladását, gyakran csak egy-egy funkciót végeznek együƩ a tagszervezetek a méretgazdaságosság, a hatékonyság növelése érdekében. 2013 elején 11 olyan társulás mƾködöƩ az országban, melyeket termelƅi szervezetek alapítoƩak (pl. TÉSZ-ÉSZ KŌ). Az Európai Unió szabályozása alapján a másodlagos szervezƅdés melleƩ lehetƅség van harmadlagos szervezƅdésre is. Ebben az esetben már olyan intézkedések is megvalósíthatók, mellyel a teljes termékpálya koordinálható.

TÉSZ-ek hasznossága A TÉSZ-ek szerepének növekedésével számos olyan elƅny érhetƅ el, amely a termelƅk helyzetét javítja, csökkenƟ a piaci kiszolgáltatoƩságot. Növényi körök kialakításával, kompleƩ termesztéstechnológia biztosításával egységesebbé lehet tenni az elƅállítoƩ termékeket. Ennek feltétele, hogy ezt kötelezƅvé kell tenni valamennyi tag számára.

A nagyobb mennyiségƾ és homogénebb árualap birtokában nƅ az alkupozíció, az árstabilitás, míg a hozzáadoƩ értéket jelentƅ szolgáltatások (osztályozás, csomagolás, szállítás) révén az elérhetƅ ár, és ezáltal a jövedelmezƅség is növelhetƅ. Óriási versenyelƅnyt jelent, ha a terméket nem a szüretkor, nyomoƩ áron kell értékesíteni, hanem a megfelelƅ tárolókapacitás birtokában meg lehet várni a kedvezƅbb ajánlatokat. További elƅnyt jelent, ha a feldolgozást is a termelƅi szinten lehet megvalósítani, azonban az ilyen nagymértékƾ beruházásokra már nagyon nagy árualap birtokában, vagy a TÉSZ-ek együƩmƾködésével érdemes vállalkozni. Az inputanyagok közös beszerzésével a nagy tételben való vásárlás miaƩ a vételár csökkenthetƅ, de jelentƅs költségmegtakarítást lehet elérni a tápanyag utánpótlás területén is. Amennyiben a mƾködési programja terhére a TÉSZ átvállalja a talaj –és vízvizsgálatokat, akkor olyan tanácsokkal tudja tagjait segíteni, hogy csak a feltétlenül szükséges mƾtrágya mennyiséget juƩassák ki, és ezzel a környezeƩerhelés is csökkenthetƅ. Kézi munkaigényes ágazat révén a termelés növelésével, bƅvítésével, valamint továbbképzésekkel, szaktanácsadással a munkahelyteremtésben is kiemelt szerepük van. A tagoknak a termelésre lehet koncentrálni, nem kell az értékesítéssel járó terheket és bizonytalanságot vállalni, sƅt olyan piacok is elérhetƅvé válnak, amelyek egyéni termeléssel nem. A termelƅi alkupozíció javulása a fogyasztóknak is elƅnyöket jelent, akik így megbízhatóbb, és általában jobb minƅségƾ termékekhez jutnak, míg a teljes termékpálya átláthatósága javul.

TÉSZ-ek mƾködésének fƅbb nehézségei A termelƅi együƩmƾködésnek számtalan elƅnye van, így jogosan merül fel a kérdés, hogy az elmúlt 10 évben miért csatlakoztak tömegesen a TÉSZekhez, és nem játszanak sokkal nagyobb szerepet az ágazat forgalmában. Elsƅ helyen kell említeni a termelƅi bizalmatlanságot, amely miaƩ nem akarják vállalni a tagsággal járó kötöƩségeket, és nem rendelkeznek tulajdonosi szemléleƩel a TÉSZ infrastruktúrája iránt. Elsƅsorban akkor keresik a TÉSZ szolgáltatásait, ha önállóan nem tudják értékesíteni a termékeiket. Mindez a régmúltból ered, de sajnos a közelmúltban is számos olyan esemény történt, ami ezt erƅsíƟ. Ide tartoznak egyes TÉSZ-ek gazdasági nehézségei, fizetésképtelensége, csƅdje. Gyakran jelent problémát a kisebb és nagyobb méretben termelƅ tagok közöƩ húzódó érdekellentét. Mindezek melleƩ a TÉSZ-ek közöƫ együƩmƾködés mértéke is növelésre szorul. Ma Magyarországon az árualap biztosításában hasonló arányban osztozik nagyüzemek, a közepes családi gazdaságok és a kistermelƅk termelése. A kínálaƟ oldal nagy problémája az alacsony hozamok melleƩ, hogy a termelƅk nagyon heterogének területnagyság, a technológia, a szakmai tudás szerint. Mindehhez elégtelen információáramlás is társul, így nem lehetséges a nagy mennyiségƾ homogén árualap biztosítása. Szintén problémát jelenthet, hogy a TÉSZ-ek elsƅsorban nem termékalapon, hanem terüleƟ alapon szervezƅdtek, és a sokféle terméket elƅállító gazdák érdekei eltérƅek lehetnek, míg különbözƅ


19

TERMELŐI ÉRTÉKESÍTŐ SZERVEZETEK Gazdálkodók lapja szervezetek azonos termékek forgalmazásával esetleg egymás ellen dolgoznak ahelyeƩ, hogy segítenék egymás tevékenységét. Szükséges megemlíteni, hogy a TÉSZ-ek nehéz helyzetéhez jelentƅsen hozzájárult, hogy az utóbbi években rendszeresen kedvezƅtlen idƅjárási körülmények sújtoƩák a termelƅket. Több más ágazathoz hasonlóan iƩ is problémát jelent a súlyos tƅkehiány. A hozzáadoƩ érték növelését eredményezƅ tevékenységek jelentƅs beruházásokat igényelnek, így lényeges kérdés az ehhez szükséges tƅke biztosítása. Ez támogatásokkal és kedvezményes hitelekkel biztosítható, azonban az önrész biztosítása és a törlesztési kötelezeƩség már a forgóeszköz ellátást és a likviditást veszélyezteƟ. Ezt a likviditást nehezíƟ az ÁFA visszaigénylési határidƅ növekedése is. Ennek enyhítésére történtek állami intézkedések, így pl. az elƅzetes elismerésƾ szervezetek esetében a beruházások 5%-os nemzeƟ támogatásának 25%-ra emelése, az Új Magyarország TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram meghirdetése majd feltételeinek javítása, MFB Élelmiszeripari Bankgarancia Program. Azonban az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek az intézkedések csak olyan szervezetek esetében jelent segítséget, amelyek mögöƩ biztos és megbízható termelƅi bázis, valamint a lehetƅségeket és veszélyeket idƅben felismerƅ, magas színvonalú menedzsment áll. A beruházási támogatások racionális és szigorú menetrend szerinƟ felhasználása, a forgalom arányos növelése eredményezi a TÉSZ-ek versenyképességének javulását, ellenkezƅ esetben csak az esetleges krízis kialakulását segíƟ elƅ. Igen jelentƅs problémát jelent megfelelƅ mennyiségƾ árualappal a megvalósítoƩ beruházások kihasználtságának biztosítása. A gyors fejlƅdés és növekedés, valamint a durva árverseny áll pl. a Mórakert Szövetkezet, a Kiskunsági TÉSZ és az Elsƅ Magyar Gombabörze csƅdje mögöƩ is (számos más menedzsment hiba melleƩ). A TÉSZ-ek a 2000-es évek közepétƅl több milliárd forintos beruházásokat hajtoƩak végre, mellyel elsƅsorban a hƾtƅházakat, logiszƟkai központokat létesíteƩek. Ehhez a támogatások melleƩ jelentƅs hiteleket veƩek fel, amelyek törlesztését a gazdasági válság nehezíteƩe, illetve lehetetlenné is teƩe. A forráshiány enyhítését gátolja, hogy a bankok eddig is kockázatosnak tekinteƩék az ágazatot, amit a közelmúltban történt TÉSZ-felszámolások tovább erƅsíteƩek. Az erƅs árversenyben azok a szervezetek tudnak talpon maradnak, akiknek nincs hiteltörlesztési kötelezeƩségük, vagy más módon jelentƅsen tudják csökkenteni költségeiket. A TÉSZ-ek non-profit jellegƾ szervezetek, befekteteƩ pénzügyi eszközökkel alig rendelkeznek, így pénzügyi tartalékaik nincsenek. A non-profit jelleg azonban nem jelenƟ azt, hogy a TÉSZ nem törekszik nyereségre, viszont azt a tagság érdekében használja fel. A hosszú távú stabil fennmaradáshoz igenis törekedni kell a minél nagyobb vállalaƟ eredmény elérésére. Ha már nehéz helyzetbe került a szervezet, akkor megoldást jelenthetne a létesítmények értékesítése, azonban erre megfelelƅ ár melleƩ nincs vevƅ. A pénzhiány és a késedelmes fizetés csökkenƟ a szervezet iránƟ bizalmat, így a tagok egyébként is problémás szerzƅdéses fegyelme teljesen érthetƅ

20

módon tovább romlik, mely az alapanyag-ellátást ellehetetleníƟ. Az áruházláncok – amelyeknek általában „polcpénzt” is fizetni kell – nagyon késƅn, 60-70 napos határidƅkkel fizetnek, emiaƩ különbözƅ banki konstrukciókat kell alkalmazni, amelyek magas költségekkel járnak, és ezt a helyzetet tovább nehezíƟ, ha a pályázaƟ pénzek kifizetése is késik. A kiskereskedelmi láncok ugyan érdekeltek, hogy stabil, koncentrált beszállítói legyenek, de azért ügyelnek arra, hogy túl nagy piaci erƅvel ne rendelkezzenek, ezért alternaơv szállítókat is keresnek. A TÉSZ-ek eredményes mƾködését nagyban gátolja a még mindig jelentƅs feketegazdaság, a jogbizonytalanság valamint a növekvƅ adminisztrációs és adóterhek. Sok szervezet mƾködését befolyásolta a világszintƾ gazdasági válság, amely negaơv hatásait több esetben felerƅsíteƩe a kevésbé hatékony mƾködés. A válság hatására csökkent a zöldség és gyümölcs iránƟ kereslet, illetve problémát okoz a növekvƅ import. A magyar termékek iránƟ alacsony fogyasztói bizalom elsƅsorban a nyomonkövethetƅség hiányából és a kockázatos élelmiszerbiztonságból fakad. A 27%-os ÁFA olyan mértékƾ hátrányt jelent a feketegazdasággal szemben, melyet nagyon nehéz kompenzálni. Becslések alapján az ágazaton belül a feketegazdaság 80 milliárd forint értékƾ terméket érint. IƩ nincs legális foglalkoztatás, nem fizetnek ÁFÁ-t és járulékokat, nem kell infrastruktúrát létrehozni és fenntartani, sƅt év végére a cég is eltƾnik. A TÉSZ-ek viszont átláthatóan a hazai és uniós jogszabályokat betartva mƾködnek, ami azonban jelentƅs terhet tesz a szervezetekre, ráadásul rugalmatlanná teszi a TÉSZ-eket a környezeƟ kihívásokkal szemben. További problémát jelent a hazai szabályozás bonyolultsága, a kereskedƅk ellenérdekeltsége. Néhány nehéz helyzetbe került TÉSZ esetében állami szerepvállalásra is sor került, ez azonban nem érte el a kívánt hatást, és poliƟkai csatározásoknak is teret engedeƩ. Hiába van számos gazdasági elƅnye a termelƅi együƩmƾködésnek, a jelenlegi szabályozás több hátrányt jelent a TÉSZ-ként mƾködƅ szervezeteknek, mint elƅnyt. Az óriási adóterheket és adminisztrációt nem feltétlenül kompenzálják az elérhetƅ támogatások, így kérdéses, hogy alakulnak-e új szervezetek, illetve a meglévƅk továbbra is TÉSZ elismerés melleƩ mƾködnek tovább. Amennyiben a TÉSZ-ek által forgalmazoƩ mennyiség csökken, akkor tovább nƅ a feketegazdaság szerepe, az eddig kialakult termelƅi szervezeƩség eltƾnik, így az ágazat versenyképessége csökken. A TÉSZ-ek közelmúltbeli és jelenlegi helyzete azt mutatja, hogy ezek a változtatások tovább nem várhatnak.

TÉSZ-ek szerepének megerƅsítése A magyar zöldség-gyümölcs ágazaƟ stratégia kiemelten kezeli a TÉSZ-ek megerƅsítését, mert rajtuk keresztül látják megvalósíthatónak a termelés technikai és technológiai színvonalának, valamint az ágazat versenyképességének növelését. A szervezetek olyan logiszƟkai hálózatot építeƩek ki, mely alapja lehet a további fejlƅdésnek (bár ebbe néhányan belerokkantak). A hazai termelés kiszolgálása melleƩ az Európába érkezƅ termékek elosztóközpontja is lehet.


A TÉSZ-ek gazdasági súlyának növeléséhez mindenekelƅƩ a termelƅi bizalom és elkötelezeƩség kialakítása, helyreállítása szükséges. Ehhez eredményesen, jól szervezeƩen mƾködƅ TÉSZ-ek kellenek, amelyek egyedül vagy közösen fel tudják vállalni a feldolgozó üzemek, hƾtƅházak hatékony mƾködtetését. Addig is a jelenleg túlnyomó többségben külföldi kézben lévƅ feldolgozóipar érdekeltségét növelni szükséges a magyar termékek iránt. Szükséges a szervezet és a tag közöƫ szerzƅdések maradéktalan végrehajtása, a beszállítási kötelezeƩség és a termesztési fegyelem betartása. El kell érni, hogy a tagok a jogaik melleƩ a kötelezeƩségeikre is legalább annyira koncentráljanak, érdekelƩé kell ƅket tenni, ezzel is segítve a szervezet mƾködését (pl. a közös beszerzéshez és értékesítéshez szükséges adatok idƅben történƅ biztosítása). Az elmúlt évek tapasztalatai felerƅsíteƩek azt a követelményt, hogy a beruházásokat, fejlesztéseket csak óvatosan, az adoƩ szervezet hosszú távú pénzügyi lehetƅségeinek figyelembe vételével szabad megvalósítani. Mindez a termelƅi oldal feladata. A sikeres mƾködést azonban gazdaságpoliƟkai eszközökkel is szükséges segíteni. Ilyen intézkedés lehet az adórendszer átalakítása (pl. az alapvetƅ élelmiszerek ÁFÁ-jának csökkentése), az imporƩevékenység és a nagybani kereskedés szigorúbb ellenƅrzése, az idƅszaki munkaerƅ alkalmazásának egyszerƾsítése, az adminisztráció csökkentése, valamint a túlellenƅrzések megszƾntetése. Kiemelten fontos a hazai és uniós szabályozás összehangolása, mert jelenleg is merülnek fel vitás kérdések, ami a támogatási lehetƅségek kihasználatlanságát okozhatja. Szintén problémát jelent a közbeszerzések ügye, és a tagok részére átadoƩ eszközök számviteli elszámolása is. A termelƅi érdekképviselet megerƅsítéséhez fejleszteni szükséges termelƅket és tevékenységüket jellemzƅ staƟszƟkákat, de ezt mindenképp ki kell egészíteni a kereskedƅket érintƅ adatszolgáltatási kötelezeƩséggel, hogy nyomon lehessen követni a tranzakciókat. A teljes termékpálya sikerességéhez alapvetƅen fontos a fogyasztói közösségtudat erƅsítése, el kell érni, hogy a vásárlók tudatosan válasszák a magyar termelƅk termékeit, amenynyiben azok megfelelƅ minƅségben és áron érhetƅek el. Ehhez ágazatspecifikus, összehangolt markeƟngtevékenység szükséges. A hazai termelési potenciál alapján a jelenleg 2,5 milliós zöldség-gyümölcs termelés 1 millió tonnával növelhetƅ, amelyre elérhetƅ felvevƅpiac is rendelkezésre áll. Szükséges az üvegházi és fóliás termelés jelentƅs növelése, a gyümölcstermelés szerkezetátalakítása, valamint a szakmai oktatást is magasabb szintre emelni. Az ágazat a hazai mezƅgazdaság húzóágazatává válhat, amihez a TÉSZ-ek integrációs szerepét, piaci akƟvitását mindenképp tovább kell erƅsíteni. A magyar zöldség-gyümölcs ágazat hosszútávú sikerének egyik legfontosabb feltétele az élet- és versenyképes, jól szervezeƩ TÉSZ-ek piaci jelenléte és együƩmƾködése.

Dr. Horváth Zoltán

AG R O M E T E O R O LÓ G I A Gazdálkodók lapja

NÖVÉNYTERMESZTÉS Agrometeorológiai visszatekintés és előrejelzés a 2013. június 15 és augusztus 31 közötti időszakra Nagy hƅmérsékleƟ szélsƅségeket hozoƩ az elsƅ tavaszi hónap, összességében a sokévi átlagnál 1 – 3 fokkal hidegebb volt. A havi középhƅmérséklet legtöbb helyen, 1,2 fok (Baskó) és 5,4 fok (Szeged, belterület) közöƩ alakult. A hónap elsƅ fele meglehetƅsen enyhe volt, a legmelegebb napokon: 8-a és 11-e közöƩ 12,0 fok (Baskó) és 20,0 fok (Szeged, külterület) közé emelkedeƩ a hƅmérséklet. A hónap közepén erƅs lehƾlés kezdƅdöƩ, téliesre fordult az idƅjárás, gyakran jelentƅsen, 8, 10 fokkal az átlag alá csökkent a hƅmérséklet. A leghidegebb hajnalokon, az ország túlnyomó részén –3,9 fok (Fonyód, márc. 24.) és –18,2 fok (Vásárosnamény, márc. 17.) közöƫ fagyot regisztráltak. Szokatlan módon a legkeményebb fagy ezen a télen márciusban volt: a téli hónapokban mért legalacsonyabb érték ugyanis -18,1 fok (Nyírlugos, 2012. dec. 10). Keveset sütöƩ a nap márciusban. A napos órák havi összege 74 (Kékestetƅ) és 129 (Sopron) közöƩ alakult, ami 5 - 70 órával kevesebb a sokévi átlagnál. Míg egy évvel ezelƅƩ szélsƅségesen száraz, addig 2013-ban rendkívül csapadékos volt a március. A havi csapadékösszeg 54,1 (Sopron, Fertƅrákos) és 170,7 mm (Kékestetƅ) közöƩ alakult, 20 – 125 mm-rel meghaladta a sokévi átlagot. A hónap elsƅ felének esƅ, záporai után a hónap közepén és második felében több alkalommal volt kiadós havazás, aminek következtében tartós, országos hótakaró alakult ki. A bƅséges téli és márciusi csapadék hatására a hónap végére országszerte telíteƩé vált a talaj, sƅt a hóolvadással egyidejƾ kiadós esƅk miaƩ az országban sokfelé képzƅdöƩ belvíz, legnagyobb területen az Alföldön illetve az északkeleƟ megyékben. A téliesen hideg idƅjárással kezdƅdƅ április, nyárias meleggel búcsúzoƩ. A havi középhƅmérséklet legtöbb helyen 9,8 fok (Zabar) és 14,1 fok (Szeged, belterület) közöƩ alakult, ami azt jelenƟ, hogy 0,7 – 2,5 fokkal meghaladta a sokévi átlagot. A hónap elsƅ harmadában gyakran 5 - 7 fokkal hidegebb idƅ volt az átlagosnál, a leghidegebb hajnalokon az ország túlnyomó részén –5,1 fok (Zabar) és +1,4 fok (Sellye) közé hƾlt le a levegƅ. Mivel a legtöbb növény éleƞolyamatai még nem indultak be, a fagyok nagy területen, komolyabb károkat feltehetƅen nem okoztak. A hónap nagyobb részét azonban átlagosnál enyhébb idƅ jellemezte. A legmelegebb napokon, a hónap végén, 26,9 fok (Szentkirályszabadja) és 32,6 fok (Pitvaros) közé emelkedeƩ a hƅmérséklet. Az át-

lagosnál 40 - 75 órával több napsütés volt áprilisban. A napos órák havi összege 221 (Kékestetƅ) és 259 (Budapest) közöƩ alakult. Az elsƅ negyedév szélsƅségesen csapadékos idƅjárása után az április az átlagosnál kevesebb csapadékot hozoƩ. A havi csapadékösszeg 17,7 (Mosonmagyaróvár) és 57,1 mm (Paks) közöƩ alakult, ami azt jelenƟ, hogy legtöbb helyen 5 – 25 mm-rel kevesebb eseƩ a sokévi átlagnál. A korábbi hónapok csapadékos idƅjárása után, a március végi gyors hóolvadással együƩ járó kiadós esƅk következtében április elején sokfelé volt belvíz, az ország nagy részén sáros talaj akadályozta az aktuális szántóföldi és kerƟ munkákat. Az egyre melegebb idƅ, a sok napsütés, erƅteljesebb párolgás hatására azonban a hónap második felében a belvíz jelentƅs része megszƾnt, a felsƅ talajrétegek nedvességtartalma csökkent, a kapások vetéséhez kedvezƅbbé váltak a feltételek. Mivel az alsóbb talajrétegek mindenüƩ igen nedvesek voltak, a növényfejlƅdést, az elveteƩ magok kelését nem akadályozta tartósan a talajfelszín kiszáradása. A rövidtávra szólóknál lényegesen megbízhatatlanabb, hosszú távú elƅrejelzések szerint június második fele összességében az átlagosnál kissé szárazabb, hƅmérsékleƟ szempontból átlagos lesz. A július az átlagosnál

kissé melegebbnek és szárazabbnak ígérkezik. A havi középhƅmérséklet országos átlaga 50%-nál nagyobb valószínƾséggel 19,7 és 21,7 fok közöƩ, a csapadékösszeg 35 és 70 mm közöƩ alakul. Az augusztus szintén az átlagosnál melegebb és szárazabb lesz a számítások szerint. A havi középhƅmérséklet 19,5 és 22,1 fok közöƩ, a csapadékösszeg 35 és 65 mm közöƩ alakul 50%-nál nagyobb valószínƾséggel. Vadász Vilmos Országos Meteorológiai Szolgálat

NYÍR-AGROCAR

• Márkakereskedés, • Szervíz, • Alkatrész 4400 Nyíregyháza Váci Mihály út 29.

Tel: 06-42-460-059 Mobil: 06-30-9436-876 • 2013. június - július •

21

TA L A J J AV Í TÁ S Gazdálkodók lapja

Az általános mechanikai talajjavítás Az extrém idƅjárási események miaƩ, elƅfordulhat, hogy valamilyen szinten károsodik a talaj felsƅ, termékeny rétege. Ilyen extrém idƅjárási esemény következeƩ be 2010-ben is, amikor egy viszonylag rövid idƅintervallumon belül két mérsékelt övi ciklon is sújtoƩa a Kárpát-medencét heves esƅzéssel. A sok esƅ extrém környezetet teremteƩ Magyaror-

szág tájain. A feltöltƅdöƩ Mohácsi-szigetet a szakemberek vízelvezetƅ árkokat ásaƩak az 1900-as években. A felértékelƅdöƩ termƅtalaj iránƟ igény miaƩ az árkokat betemeƩék, így nem maradt árok az esƅvíznek és talajvíznek, ezért 2010-ben a felgyülemleƩ esƅvíz természetes mélyedéseket hozoƩ létre (1. ábra), amelyekbe felgyülemleƩ a talajvíz,

még a tágabb környezetbƅl is. Így szikesedés jeleit figyelhetjük meg a Mohácsi-sziget termƅterületein (Hágen A. 2013). Az illegális szemétlerakó helyeknél, ugyancsak szennyezƅdik a talaj, az esƅvíz által a szemétbƅl kioldódoƩ kémiai elemek által. A kamionok által szállítoƩ veszélyes anyag termƅföldre kerülésével, ugyancsak károsodik a talaj, de ha nagy mennyiségƾ olaj került a talajra, akkor is elengedhetetlen a talajjavítás. A talaj szempontjából káros emberi tevékenységek és természeƟ jelenségek miaƩ talajdegradációt figyelhetünk meg (2. ábra).

A talajjavítás

1. ábra: A hullámos felszín 2010. augusztusában a Bács-Kiskun megyei Dunafalva határában (Fotó: Hágen A. 2010)

A talajjavítás fogalomkörébe tartozik minden olyan eljárás, amely valamely talajhiba megszüntetése útján a talaj termékenységének tartós növelését szolgálja (Stefanovits P. 1975, 1981). Talajhibának nevezzük azokat a fizikai és kémiai jelenségeket, melyek a talajok termékenységét jelentƅs mértékben csökkenƟk. Ilyenek a szikesség, a savanyúság, a gyökérzóna mélységében elƅforduló homokkƅ vagy kavicsréteg, vasas bekérgezés, valamint sekély termƅrétegƾ talajok közül azok, melyek szelvényében a glejréteg vagy a tömör talajképzƅ kƅzetek a felszínhez 70 cm-nél közelebb található (Zentay T. 1987). A talajjavítást módja szerint háromfelé oszthatjuk. A fizikai vagy mechanikai talajjavítás, a kémiai és a biológiai talajjavításra. A talajjavítási eljárások nem határolhatók el élesen a termékenyég növelése céljából alkalmazoƩ más eljárásoktól, így a talajmƾveléstƅl és a trágyázástól. A szántást általában nem sorolhatjuk a talajjavítás módjai közé, de oda tartozik, ha valamely talajhiba megszƾntetése érdekében a szokásosnál jóval mélyebben végezzük. Hasonló a helyzet az altalajjavítással is. Ha az ekére szerelt talajlazítóval a barázdafenék tömörödöƩségét kívánjuk megszƾntetni, ezt nem evezzük talajjavításnak, hanem az általánosan elfogadoƩ és alkalmazoƩ talajmƾvelési módszerek egyikének tartjuk. Ha azonban a talaj mélyebb rétegének fellazítása a cél, akkor a mély talajlazítást már talajjavításnak mondjuk. A talajok meszezését, vagy 3-10 t/ha szénsavas mész talajba vitelét talajjavításnak mondjuk, de 1,5-2 t/ha-os adagok esetén már mésztrágyázásról beszélünk.

Mechanikai talajjavítás 2. ábra: A talajok romlása Magyarországon (Farsang A. 2011)

22


Mechanikai talajjavítás a talajhibák mechanikai hatásokkal való megszüntetése. Elsƅként ide sorolható a mélyforgatás. A forgatás cél-

TA L A J J AV Í TÁ S Gazdálkodók lapja

3. ábra: A 2010-es nagy esƅzések után kialakítoƩ vízelvezetƅ árok Dunafalva határában (Fotó: Hágen A. 2010)

ja a talajszelvényban található kedvezƅtlen fizikai tulajdonságú talajrétegek megszüntetése. Ezt 50-60 cm mélyen szántó ekével érhetjük el. Hatásaként a forgatoƩ rétegek térfogaƩömege csökken és anyaga – esetleg csak többszöri forgatás után – egynemƾvé válik. E folyamat nem alkalmazható abban az esetben, ha a forgatás által olyan réteg anyaga kerül a felszínre, amely a talaj termékenységét rontja. Ide tartozik az altalajlazítás is. Célja a talaj mélyebb szintjeiben található vizet záró, vagy erƅsen tömörödöƩ rétegek fellazítása anélkül, hogy azokat helyükrƅl kimozdítanánk. TömörödöƩ felhalmozódási szintƾ szikes- és erdƅtalajokban, valamint nehéz mechanikai összetételƾ talajok esetén egyaránt alkalmazható. Különösen alkalmas eljárás abban, az esetben, amikor valamilyen tömörödöƩ (mészkƅ) pad feltörése a cél. A következƅ a talajcsövezés vagy dréne-

4. ábra: A Land-forming eljárás (Baróƞi I. 2003)

zés. Ide tartoznak azok az eljárások, amelyek segítségével a talajban felgyülemleƩ vízfölösleget a talaj mélyebb rétegeiben létesíteƩ elszívórendszer segítségével elvezetjük a területrƅl. A csövezés melleƩ a lecsapolás ugyancsak talajjavító módszer. A felszínen vagy a felszínhez közel elhelyezkedƅ víz levezetését célozza. Megvalósítása során árokrendszert alakítunk ki (3. ábra), amely az összefutó belvizeket vagy a magasan álló talajvizet elszállítja. Alkalmazható minden olyan területen, ahol a felszín domborzaƟ viszonyai a víz elvezetését lehetƅvé teszik, vagy adoƩ a lehetƅség a szivaƩyúzásra. Egy viszonylag új módszer a land-farming eljárás. Az eljárás felszínközeli talajrétegek esetén alkalmazható 5000 mg/kg szenynyezeƩségi határig. A kezelendƅ területet (ƅsszel vagy kora tavasszal) 30–50 cm mélységƾ szántással fellazítják, N, P, K és a nyom-

elem tartalmú mƾtrágyát, szükség esetén helyszínen szaporítoƩ oltóanyagot juƩatnak ki, majd boronálják (4. ábra). Május-június idƅszakában történik a fedƅ növény vetése. A pillangós növényfaj megválasztása a szenynyezés mértékétƅl függ. Masszívabb szenynyezés esetén a két tenyészidƅs pillangósok kerülnek elƅtérbe. A technológiai folyamat a terület szántással történƅ rekulƟválásával végzƅdik (Baróƞi I. 2003). Tágabb értelemben mechanikai talajjavításról beszélünk, amikor az adoƩ talajszelvényben nem található anyagokkal kívánunk javító eljárást elérni. Ilyen a homokozás. Az agyagos talajok felületére homokot terítenek és azt a szántoƩ rétegbe tárcsázásával, majd szántással bekeverik. E eljárást régen alkalmazták olyan területeken, ahol az agyagos és szikes területek közelében homokdombok voltak. Ide sorolható még a réteges homokjavítás is. A homoktalajokban különbözƅ mélységekben tápanyagokban és kolloidokban gazdag réteget alakítunk ki. Ide tartozik még az agyagterítéses homokjavítás. Az eljárás során a homoktalajok felületére a közelben kitermelt kisebbnagyobb agyagtartalmú anyagot terítenek, majd bemunkálják. Ezáltal a homok szántoƩ rétege kolloidokban gazdagodik. A rónázás ugyancsak ide tartozik, ahol a hullámos felszínƾ homokterületek kimagasló hátainak anyagát a mélyedésekbe hordják. Ezáltal sík felszín keletkezik, amely nagyüzemi mƾvelésre alkalmas. Zárás képen megemlíthetjük, hogy az öntözés is ide tartozik, hiszen öntözéssel olyan anyagot juƩatunk ki a földre, amelybƅl eddig a terület híjával volt. Ezek a módszerek tartoznak a mechanikai talajjavításhoz, amelyek elengedhetetlenek a jövƅbeni mezƅgazdasági tevékenységhez.

Hágen András

Irodalom Baróƞi I. 2003: KörnyezeƩechnika. – Mezƅgazda kiadó, 982 p. Farsang A. 2011: Talajvédelem. – Pannon Egyetem–Környezetmérnöki Intézet, Veszprém. Hágen A. 2013: A Mohácsi–sziget tájtörténete – Az ártér egykori folyómedreinek Ɵpizálása. – Modern Geográfia, közlésre elfogadva. Stefanovits P. 1981: Talajtan. – Mezƅgazdasági kiadó, Budapest. Stefanovits P. 1975: Talajtan – Mezƅgazdasági kiadó, Budapest. Zentay T. 1987: Magyarország talajjavító ásványi nyersanyagai. – MÁFI Módszertani Közlemények, Budapest, 120 p.


23

HENGERES BÁLÁZÁS Gazdálkodók lapja

A hengeres bálázás úttörői Amióta az 1960-as évek végén legelsƅ hengeres bálázóját legyártoƩa, a New Holland vezetƅ szerepet tölt be a technológiai fejlesztések és innovációk területén. A szabadalmaztatoƩ görgƅs rudakat elƅször a 850-es New Holland bálázóban próbálták ki. Ez volt az elsƅ alkalom, hogy egy gép hengeres bálát tudoƩ képezni. 1977-ben egy northumberlandi gazdálkodó elsƅként készíteƩ 60%-os szárazságú szilázs bálát– teƩe ezt akkor, amikor erre még egyetlen más bálázó sem volt képes. A New Holland azóta is folytatja az úƩörƅ fejlesztési irányelvek kidolgozását: 1997-ben dobta piacra a BR6000-es széria fixkamrás elƅdjét, az 544-es modellet. A BR7000 modell elƅdje, a 650-es változó kamrás bálázó, 1993-ban került le a gyártósorról. A gumihevedereknek köszönhetƅen a bálák egyformák, tömörségük kifogástalan. Az elmúlt két évƟzed a megújulásról szólt a BR7000 széria számára is: a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetƅen a bálaképzés hatékonyabb, az egyes bálák minƅsége pedig még kiválóbb leƩ.

Az ideális bálaforma A földmƾveléssel foglalkozó és tejgazdaságot is mƾködtetƅ Finbarr Marshall és fia több nagymegrendelƅt lát el szalmával és szénával. Az üzlet szempontjából a bálaminƅség, és a hatékony munkavégzés kiemelt fontosságú. Két éve már kizárólag BR7060as bálázóval dolgoznak. Korábban nem New Holland gépük volt, azonban minden szempontból elégedeƩek a váltással: amióta megvásárolták az elsƅ NH bálázót, már további három érkezeƩ a gazdaságba. Széna, szalma

és szilázs bálázásával foglalkoznak. Mivel a New Holland bálázók gyorsak, hatékonyak és különbözƅ nagyságú, de kiváló minƅségƾ bálát képeznek, a gazdák elégedeƩek a döntésükkel.

Bálázás minden körülmény közöƩ A szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozó David Honour gazdaságában tornyosulnak a bálák, amelyeket mind a New Holland BR6090 bálázójukkal készíteƩek. Zömét saját felhasználásra szánják, de el is adnak belƅle. A BR6090-el két éve dolgoznak. Átlagosan 1000-1200 szilázs bálát, és további 700-800 szalmabálát képez egy szezonban. A szarvas-

marha-gazdaságban korábban nem New Holland bálázóval dolgoztak. A váltás azonban jó döntésnek bizonyult, hiszen a New Holland bálázó még a legrövidebb terményszálat is képes felszedni. A bálatömörségen nem egy vásárlója lepƅdöƩ meg, mondván: ilyen kiváló minƅséggel ritkán találkoznak. A bálaformát a fenékgörgƅk és a rudak képezik: a 34 erƅteljes görgƅ mƾködése már a termény beadagolásakor azt szolgálja, hogy a bálák minƅsége kifogástalan legyen. A bálák forgatása percenkénƟ 26-os motorfordulatszámnál történik. Az erƅteljes padlóhengerek megadják a bálaképzéshez szükséges kezdƅsebességet. A kitƾnƅ bálaformát a kíméletes, ugyanakkor határozoƩ rotáció garantálja. Még a legnehezebb rendek betakarítása sem jelent gondot a beágyazoƩ Roll-Bar rendszernek köszönhetƅen, amely a termény kiegyensúlyozoƩ hengerezését teszi lehetƅvé. A nagyátmérƅjƾ acél padlóhenger és az acél rudak átveszik a bála súlyát és segíƟk annak rotációját. A szarvasmarha-tenyésztƅ David Honour az elmúlt két évben, amióta New Hollandot BR6090-et használ, elenyészƅ összeget költöƩ alkatrészekre. A gazda elmondása szerint átlagosan 10 év használat után adja el a gépeit. Vásárláskor a bálázó egyszerƾsége ragadta meg. Beszámolt arról, hogy a 2012es, rendkívül csapadékos szezonban, amikor a talaj puha volt, a BR6090-es megállta a helyét: „Az extraszéles abroncsnak köszönhetƅen a traktor nagyobb nyomot hagyoƩ, mint a bálázó.” Fercsik Rita

24


T Á PA N YA G U T Á N P Ó T L Á S GreenSoil mÑtrágya repcére és Észi vetésÑekre Gazdálkodók lapja Huminsavas granulátum – több mint mƾtrágya! A GreenSoil Humin termékcsalád tagjai szerves anyaggal bƅvíteƩ mƾtrágyák, melyek foszfort, klórmentes káliumot, kalciumot, ként, értékes mikroelemeket és huminsavat tartalmaznak. Ezen termékek a szerves trágyák elƅnyös tulajdonságaival is rendelkeznek. Megoldást nyújtanak a szántóföldi növények, zöldségek és gyümölcsök eltérƅ tápanyagigényeire. A GreenSoil Humin termékeket általános tápanyag-utánpótlás céljából ajánljuk, még a humuszban szegény, alacsonyabb tápértékƾ talajokhoz is kiválóak. Kiemelendƅ a termék 24%-os huminsav részaránya is, ami a növények fejlƅdését segíƟ. A Humin szó a huminsavra utal, ez a természetben elƅforduló vegyület a humusz alkotórésze. A GreenSoil Humin termékben található huminsav hatékonyan feltárja a talajban meglévƅ, de a növény számára felvehetetlen foszfort és káliumot, így a kultúrnövény nemcsak a granulátumban megtalálható mikro- és makroelemeket hasznosítja, hanem a huminsav által feltárt PK-t is. A GreenSoil Humin termékek foszfor- és káliumképessége kiemelkedƅen magas. A huminsav a hatóanyag-számításban is fontos

szerepet kap, ugyanis a foszfor és kálium feltárása révén további 10% foszforral és 14% káliummal növeli a granulátumban található foszfor és kálium százalékos arányát. A GreenSoil Humin K + Cu terméket nézve, a hatásmechanizmus alapján, így 17% foszfor- és 34% káliummennyiség jut a növénynek. A GreenSoil Humin termékek 8 mm-es méretben, big-bag és zsákos kiszerelésben kaphatók. Hagyományos mƾtrágya-szórógéppel és vetƅgéppel könnyedén ki lehet juƩatni, majd a talajba bedolgozni 300 kg/ha mennyiségben. Elƅnyei a GreenSoil mƾtrágyával: • gazdaságos, magasabb hozam érhetƅ el • gyökérzónából a hatóanyag nem mosódik ki, hosszantartó hatás • nem felvehetƅ P, K, Ca, Mg és mikroelemek is felvehetƅk lesznek a huminsav révén • serkenƟ a magok csírázását, elƅsegíƟ a gyökérképzƅdést • a növény szárazságtƾrƅ és ellenálló képességét fokozza • a magas kéntartalom a termés olajmennyiségét növeli • a talaj pH értékét a semleges érték felé javítja, gátolja a savasodást • porhanyós talajszerkezet, humusztartalom növekedése

A természetes komplex granulátumok összetevƅinek százalékos aránya:

termékek

foszfor

kálium

kalcium

kén

huminsav

7

20

-

8

24

GreenSoil Humin PK + Cu

8

14

8

4

24

139.000,-

GreenSoil Humin P + Ca

18

-

24

2

24

159.000,-

GreenSoil Humin K + Cu

nyomelemek

ár (Ft/t) 98.000,-

Az ár áfa nélkül big-bagben értendƅ.

AZOTER® baktériumtrágya szárbontásra Tarlókezelés és szárbontás AZOTER®-t a tarlóra permetezve – betárcsázva, a talajt lezárva – az elƅzƅ növény betakarítása után a lehetƅ legrövidebb idƅn belül alkalmazzuk. Így jobban segíƟ a növényi maradványok lebontását, a baktériumok gyorsabb szaporodását, és tápanyagban gazdag magágyat készíthetünk az ƅszi vetés számára. Ha tarlóra nem használjuk az AZOTER®-t, akkor legkésƅbb ƅsszel, vetés elƅƩ vagy a vetéssel egy menetben a talajra kell permetezni, és egyszerre a vetés mélységébe kell beforgatni. A tarlókezelés során közremƾködƅ cellulózbontó baktériumok számára szükséges nitrogént több nitrogén megkötƅ baktériumtörzs biztosítja, így a talaj nitrogénkészlete nem csökken, hanem tovább gyarapszik. Növényi maradvány értéke A tarlóhántás során kijuƩatoƩ AZOTER® baktériumtrágya növénykultúránként különbözƅ mennyiségƾ nitrogént, foszfort, valamint káliumot szabadít fel a gyökérés szármaradványok lebontásával. A táblázatból egyértelmƾen kitƾnik, hogy az AZOTER® által lebontoƩ növényi maradványok jelentƅs mértékben növelik a talaj tápanyag-ellátoƩságát.

Gyökér- és szármaradványok tápanyagértékei átlagos termésmennyiség melleƩ (kg/ha) N

P2O5

K2O

ƅszi búza

40

20

80

kukorica

55

30

155

napraforgó

30

15

160

repce

60

40

110

A költséghatékony növénytermesztés során számolni kell az elƅvetemény gyökér- és szármaradványának tápértékével, amit az AZOTER®-ben lévƅ baktériumok képesek feltárni. A nyáron, illetve ƅsszel kijuƩatoƩ AZOTER® baktériumtrágya által további 110 kg nitrogén, 80 kg foszfor és 30 kg kálium hatóanyag jut a vetemény számára. A nitrogénellátás ƅsszel és tavasszal a növény tápanyagigényéhez

biztosítoƩ. A foszfor és a kálium mobilizálása még a téli periódus alaƩ is folyamatos, mert a szárbontást végzƅ és a foszforfeltáró baktériumok mƾködését a talaj hƅmérséklete nem befolyásolja. Védekezés a gombabetegségek ellen Az AZOTER®-ben lévƅ hiperparazita gombák akơvan elpuszơtják a gyökérzónában, illetve a gyökér felületén megtalálható Fusarium és ScleroƟnia gombákat, valamint a tarlóhántáskor a gombabetegséggel fertƅzöƩ szármaradványok visszafertƅzésétƅl is megóvják a termƅföldet. A Fusarium és a ScleroƟnia betegségek ellen hatékony megoldást nyújt a Coniothyrium minitans hiperparazita gomba és a Trichoderma atroviride gomba. A 10 liter/hektár dózisban kijuƩatoƩ AZOTER® javítja a talaj biológiai, kémiai és fizikai állapotát, lazábbá, szellƅsebbé teszi a termƅföldet. Ára 1.080,- Ft/liter + áfa. Elƅnyei AZOTER® baktériumtrágyával: • mobilizálja a mikro- és makroelemeket • a baktériumok által termelt auxinok és gibberellin serkenƟk a növény növekedését és fejlƅdését • termelt vitaminok a betegségekkel szemben ellenállóvá teszik a növényt • a növény gyökérzete 25%-kal dúsabb lesz • gyorsítja a tarló és a növényi maradványok lebomlását • segíƟ a természetes humuszképzƅdést • a Fusarium és a ScleroƟnia gombafertƅzés elsƅdleges forrását megszünteƟ • gazdaságos, költséghatékony, magasabb hozamot eredményez További hasznos információért tekintse meg a www.pannon-trade.com honlapunkat, illetve munkatársaink készséggel állnak rendelkezésére.

PANNON-TRADE KŌ. www.pannon-trade.com Dunántúl és Pest megye: +36-70-620-4301 Duna-Tisza köze és Tiszántúl: +36-70-620-4286

• 2012. február - március •

25

REPCE HOZAMNÖVELÉS Gazdálkodók lapja

LAMFIX – új elem a Bayer repce technológiájában A termesztés hazai körülményei szó szerint is a termelƅk egyik legdrágább növényévé teƩék és teszik a repcét. A repce tápanyagigénye és a növényvédelem szempontjából is a legkiteƩebb kultúrák közé tartozik, termesztése sok odafigyelést és precízen végrehajtoƩ agrotechnikát követel. Ennek következtében jó repcetermésrƅl csak akkor beszélhetünk, ha hiánytalanul (azaz a lehetƅ legkisebb veszteséggel) sikerül betakarítani a termést. A betakarítási veszteségek csökkentésének egyik módja a repce természetes érésének „felgyorsítása”, azaz idƅbeni egybehangolása. Ezt az eredményt az érésgyorsítók (mint pl. a ZOPP, hatóanyaga a glufozinátammónium) alkalmazásával lehet elérni, amelyek a helyes dózis megválasztása esetén a felgyomosodoƩ állományokban is jól alkalmazhatóak. Ha kiiktatjuk a gyomokat és a különbözƅ éreƩségi stádiumban lévƅ repcebecƅk érését is szinkronizáljuk, máris könnyebb betakaríthatóságot érünk el az állományban, és így a betakarítási veszteségünk is csökken. Ez esetben elsƅsorban az érés idƅzítésével tudjuk befolyásolni a repcetermesztésünk eredményességét.

26

Új módszer az ún. ragasztó készítmény alkalmazása. A Bayer az idei szezontól forgalmazza a LAMFIX nevƾ, a pergési veszteség csökkentésére alkalmas szert, amely megakadályozza a becƅk betakarítás elƅƫ felnyílását. Kipermetezése után a LAMFIX hatóanyaga vízben kevésbé oldódó, féligáteresztƅ hártyát képez a kezelt felületen, azaz a növényeken és a becƅkön. Ez a burkolat nem gátolja a növény érése során keletkezƅ gázok és vízgƅz távozását, ugyanakkor az érés folyamán gátolja a túlzoƩ nedvesség bejutását a becƅkbe. A LAMFIX által létrehozoƩ féligáteresztƅ bevonatnak köszönhetƅen a külsƅ nedvességváltozás hatására nem következik be a repcebecƅk falának rendszeres térfogatváltozása. Ennek következménye pedig az, hogy a becƅk nem hasadnak szét a varratok mentén (ami a repceérés velejárója), a mechanikai hatásokra kevésbé lesznek érzékenyek, a magvak kevésbé peregnek ki. A készítmény segítségével a repce érési folyamatának végén érƅ becƅk termése is betakaríthatóvá válik. Ez a kezelés az érésgyorsítóktól eltérƅen a betakarítás idƅpontjának rugalmasabb megválasztását teszi lehetƅvé,


valamint védi a vágáséreƩ repceállományt a szeszélyes idƅjárás (szél és vihar) következtében bekövetkezƅ termésveszteségektƅl. Javaslatunk, hogy ha csak önmagában a „ragasztós” technológiát alkalmazza, a LAMFIX kijuƩatását az ƅszi káposztarepce várható betakarítása elƅƩ 2,5-3 héƩel idƅzítse, amikor a becƅk 30 %-a már éreƩ. Állományszárító készítményekkel (pl.: Zopp) kombinációban a szemek 20-30 %-os nedvességtartalmánál, a várható betakarítás elƅƩ 7-14 nappal kell a LAMFIX-ot kijuƩatni. E két technológián kívül lehetséges a LAMFIX és az állományszárító készítmény külön menetben való kijuƩatása is. A LAMFIX dózisa: 1,0-1,5 liter/ha. A kijuttatáskor javasolt permetlé mennyiség 250400 liter/ha. Ne feledje: felgyomosodoƩ repcetáblán gyomirtó szer ơpusú deszikkáló készítményekkel együƩ, kombinációban javasolt (érdemes) alkalmazni. A kijuƩatás idƅpontja és módja ilyen esetben a kombinációs partnernél javasoltak, engedélyezeƩek szerint alakul. Csorba Csaba Bayer CropScience

REPCE HOZAMNÖVELÉS Gazdálkodók lapja


27

REPCETERMESZTÉS Gazdálkodók lapja

A repce termesztése agrárökonómiai szemmel Egyes feltevések szerint a repce már több mint 4000 éve termeszteƩ növény, míg mások a középkorra teszik megjelenését. Azt azonban tényként kell elfogadnunk, hogy Európa nagy részének világítóolaj szükségletét már a középkorban a káposztarepce biztosítoƩa. Termesztésének eddigi története során a legnagyobb jelentƅsége ebben volt, és termƅterülete is abban az idƅszakban volt a legnagyobb. Az újabb és korszerƾbb energiahordozók megjelenése vetésterületét csökkenteƩe ugyan, de széleskörƾ felhasználási lehetƅségei miaƩ jelentƅsége továbbra is kiemelkedƅ. A világ olajosmagоtermelése 280о290 millió tonna, ebbƅl a repce részesedése 12,6%. Az USDA legfrissebb elƅrejelzése szerint a 2012/2013оas gazdasági évben 59,3 millió tonnás globális repcetermés várható, ami éves szinten 4%-os csökkenést jelent (1. táblázat). A zárókészlet volumene draszƟkusan, 46%-kal eshet vissza.

1. ábra: A globális repcetermés megoszlás

(2012/2013. gazdasági év, millió tonna; elƅrejelzés)

1. táblázat: A globális repcetermelés alakulása (millió tonna)

2012/2013* 2011/2012

Változás

Termés

59,3

61,6

−4%

Felhasználás

61,6

63,5

−3%

Export

11,0

13,0

−15%

Zárókészlet

2,7

5,0

−46%

* elƅrejelzés Forrás: USDA, 2013. február 12.

Ezek az adatok elmaradnak a tavaly becsült opƟmista értékektƅl, melyek a világ 2012/2013оas gazdasági évi repcetermését 61,2 millió tonna körül valószínƾsíteƩék. Az Európai Unió várható termése az elƅrejelzések szerint 18,8 millió tonna, mely 33%-os részesedést jelent a globális termésbƅl. Európa legjelentƅsebb repcetermesztƅje Németország és Franciaország, ahol a vetésterület az 1,4 millió hektárt is meghaladja. Az Oil World jelentése szerint 2012. július о december közöƩ 11,9 millió tonna repcemagot sajtoltak az Európai Unióban, 8%-kal többet az egy évvel korábbinál. A FAO és az OECD közös elƅrejelzése szerint 2020оban az EUоban a felhasznált növényi olajok felét biodízel üzemek dolgozhatják fel. A Közösség azonban belsƅ igényeit saját forrásból kielé-

28

2. ábra: A repce vetésterület alakulása Magyarországon 2001о2012. (Forrás: KSH)

gíteni nem tudja, a kiesƅ mennyiség pótlása elsƅsorban a kanadai gazdáktól remélhetƅ. A repce vetésterülete az északоamerikai országban meghaladhatja a 8,2 millió hektárt. A repceolaj elƅállítása Kanadában egyre jobb üzletnek tƾnik, az ország növényolaj iparának repcemagоfelhasználása alig fél évƟzed alaƩ 4 millió tonnáról 6 millió tonna felé emelkedeƩ. Elemzƅk szerint a neonikoƟnoid tartalmú növényvédƅszerek beƟltása miaƩ csökkenhet majd az EU repcetermése. A növényt érinƟ leginkább a probléma, mert a vetƅmagokat ezzel kezelik, míg az alternaơv szerek kevésbé hatékonyak (Reuters.com, 2013.05.10.). A német növényolajipari szövetség vezetƅje szerint jelenleg nem lehet pontos képet kapni a kiesés mértékérƅl. Az EU és Kanada után a világ harmadik legnagyobb repcetermelƅ országa Kína (1. ábra), termése azonban nem lesz elegendƅ a belföldi növényolajipar igényének fedezésére. Ezzel szemben Indiában


és Ausztráliában a kibocsátás számoƩevƅ növekedését várják.

A termesztés jelentƅsége Magyarországon Magyarországon az elmúlt évƟzedekben a legtöbb üzemben a repce termesztését nem tartoƩák gazdaságosnak. Az évi 50о80 ezer hektár körüli termƅterülete egyéb gazdasági elƅnyeinek volt köszönhetƅ. Ma a repce az egyetlen szántóföldi növény hazánkban, amelynek területe a rendszerváltás óta folyamatosan növekedeƩ (2. ábra). A repce hasznosíthatóságának sokrétƾsége о élelmiszer, takarmány- о melleƩ a területnövekedés, és a növekvƅ kereslet elsƅsorban a bioüzemanyagоgyártás térhódításának köszönhetƅ. A biodízel gyártás alapanyagaként elsƅsorban a repcével kell számolni, mert kedvezƅbb tulajdonságai a napraforgó olajjal szemben, hogy károsanyag kibocsátása alacsonyabb és könnyebben is

REPCETERMESZTÉS Gazdálkodók lapja tárolható. Amennyiben a kötelezƅ bekeverést a biodízelnél is hazai alapanyagból fedezné az ország, úgy az exportbevétel nagy részérƅl azonban le kellene mondani. Hazánkban elsƅsorban a Dunántúl és az ország északi tájainak éghajlata felel meg a repcetermesztés számára (2. táblázat). Az Alföldön nagyobbak az idƅjárási szélsƅségek, és így termesztése nagyobb kockázaƩal jár Hazánkban az éghajlaƟ, idƅjárási viszonyok nem kedveznek annyira a repcetermesztésnek, mint NyugatоEurópában, ezért termésátlagaink csaknem 40%-kal maradnak el a németországi, és 30%-kal a franciaországi hozamoktól. A hozamingadozás mértéke PesƟ és KárpáƟ (2010.) tanulmánya szerint Magyarországon a legmagasabb, 25%, ami részben a konƟnentális klímára, a hideg telekre és a száraz éghajlatra vezethetƅ vissza.

A növény megítélése üzemgazdasági szempontból Az ágazat gazdasági sajátosságait és a növény termesztésének technológiáját végiggondolva az alábbi üzemi elƅnyöket és hátrányokat fogalmazhatjuk meg: Vetésforgóba illesztése agrotechnikai és üzemgazdasági szempontból többszörösen is elƅnyös: о kalászos gabonák közé illesztve egyszerƾbbé teszi az egyszikƾ gyomok visszaszorítását, nagyobb teret ad a gyomirtó szerek váltoƩ alkalmazásához, és csökkenƟ a rezisztencia kialakulásának veszélyét. о Elƅveteményként alkalmazva lényegesen csökkenƟ az ƅt követƅ búzában a fuzáriumоtoxin szennyezés kockázatát, valamint megszakítja számos gombabetegség életciklusát, mivel nem jelent számukra elfogadható gazdanövényt. о Repce elƅveteménnyel hektáronként legalább négy mázsával több búza takarítható be, mint kalászos elƅvetemény esetében. о Nitrogénоpumpaként funkcionál, a magas nitrogénfelvétel meggátolja a tápanyag egy részének mélyebb rétegekbe való lemosódását, mely környezetvédelmi szempontból fontos, ugyanakkor az átlagosnál jobb nitrogénhasznosítás miaƩ a tavaszi fejtrágyázások kisebb dózisokkal is elvégezhetƅk. о A jelentƅs nitrogén felvételi képesség révén alkalmas lehet hígtrágyás állaƩartó telepek „kiszolgálására” az adoƩ idƅszakban. о Az állatok takarmányozásában több módon is hasznosítható, a repcedara és repcepogácsa nagy biológiai értékƾ, fehérjében gazdag takarmány, de zöldtakarmányként vagy

2. táblázat: A repce 2012. évi terméseredményei terüleƟ egységenként

Betakarított Területi egység Budapest Pest

terület (hektár)

termésmennyiség (tonna)

termésátlag (t/ha)

1.082

2.418

2,24

7.317

15.748

2,15

17.170

31.438

1,83

5.093

11.506

2,26

Veszprém

10.473

17.528

1,67

Győr−Moson−Sopron

17.282

42.939

2,49

Vas

20.300

53.064

2,61

Fejér Komárom−Esztergom

Zala

14.014

38.081

2,72

Baranya

13.141

41.221

3,14

Somogy

16.985

48.248

2,84

Tolna

5.926

18.051

3,05

Borsod−Abaúj−Zemplén

2.332

4.115

1,77

Heves

1.960

2.459

1,26

Nógrád

2.454

3.053

1,24

Hajdú−Bihar

2.245

4.750

2,42

Jász−Nagykun−Szolnok

5.825

13.126

2,25

Szabolcs−Szatmár−Bereg

5.719

12.867

2,25

Bács−Kiskun

10.193

21.998

2,16

Békés

3.860

9.230

2,39

Csongrád

3.929

9.002

2,29

167.300

400.842

2,4

Ország összesen

Forrás: KSH, Gyorstájékoztató, 2013.01.21.

zöldtakarmányоkeverékek komponenseként is megtalálható. о A biodiverzitásra gyakorolt kedvezƅ hatása elsƅsorban jó méhlegelƅ voltának köszönhetƅ. о Vetésszerkezetbe való illesztése növeli a gabonatermesztés erƅо és munkagépeinek kapacitáskihasználását. о Korai betakarításából adódóan pedig az egyik „elsƅ” bevételt jelenƟ az üzem számára.

Hátrányok: о Igényes a talaj fizikaiо, kémiaiо, és biológiai tulajdonságaival szemben. о Termesztésének sikerét a talajmƾvelés határozza meg, az ennek során elköveteƩ hibákat nem lehet a késƅbbi agrotechnikai beavatkozásokkal helyrehozni. о A téli fagyokat csak a megfelelƅ idƅben veteƩ és a tél beálltáig kellƅen megerƅsödöƩ repce bírja. о Gyenge kezdeƟ fejlƅdési erélye és viszonylag tág térállása miaƩ nem képes az elsƅ idƅ-

3. ábra: A repce termesztés közvetlen költségeinek szerkezete


29

REPCETERMESZTÉS Gazdálkodók lapja szakban felvenni a versenyt a gyomokkal. о Az ipari növények közül a repcének van a legtöbb rovarkártevƅje. о Virágzás idején magas, 80% körüli relaơv páratartalmat igényel. о A vetésforgóban a repcét 4 év után vethetjük csak újra a területre. о A hekƟkus piaci viszonyok mindig tartogatnak meglepetést.

Repcét termeszteni intenzíven vagy sehogyan…? 4. ábra: A repce termelƅi árának változása a 2012. gazdasági évben Magyarországon

3. táblázat: A repcetermesztés közvetlen költségeinek munkamƾveletenkénƟ aránya

Munkaművelet megnevezése

%

Talajelőkészítés

36−40

Tápanyagpótlás

15−17

Vetés

8−10

Növényápolás, növényvédelem

12−15

Betakarítás, szállítás

12−16

Szárítás, tisztítás, tárolás

8−12

4. táblázat: A repcetermelés ágazaƟ eredményének kalkulációja a 2012. gazdasági évben

Megnevezés

Me.

Érték

Hozam (2012. év−átlaghozama)

t/ha

2,40

Felvásárlási átlagár (2012)

Ft/t

144.000

Ft/ha

345.600

Árbevétel Területalapú támogatás (2012)

Ft/ha

62.000

Termelési érték

Ft/ha

407.600

Termelési költség

Ft/ha

230.000

Ft/t

95.833

Ft/ha

177.600

Ft/t

48.167

Önköltség Ágazati eredmény* Fajlagos jövedelem** * támogatással; ** támogatás nélkül

Forrás: KSH adatok alapján saját számítás

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet Piaci Ár Információs Rendszerének adatai alapján az idei évben a termelƅi árak a következƅképpen alakulnak:

Repcemag

2013. 11 hét

2013.10. hét

Heti változás

2012. 11. hét

140.747 Ft/t

140.747 Ft/t

0Ft/t

129.554 Ft/t

Éves változás + 9%

A repce jegyzésára a BudapesƟ Tƅzsdén:

Tőzsdenap

Minimum

Maximum

Elszámolóár

Május 10.

130.000

148.000

118.700

Május 14.

130.000

148.000

118.700

Május 16.

130.000

148.000

118.700

Repce, augusztus, Ft/t

Forrás: BÉT

30


Magyarország klimaƟkus feltételei nem a legkedvezƅbbek a repce számára, mégis megállapítható, hogy az alacsony termésátlagok fƅ oka nem az éghajlaƟ, idƅjárási adoƩságokban kereshetƅ. Hazánkban a növénytermesztƅ gazdaságok lényegesen kevesebb ráfordítással gazdálkodnak, mint NyugatоEurópai társaik. Még a legsikeresebb hazai üzemek esetében is elmondható, hogy a vetƅmagköltség hektáronként 15%-kal, a mƾtrágya és növényvédƅszer költségek pedig csaknem 40%-kal alacsonyabbak az EU átlagánál (AKI, 2011.) Mivel az inputárakban nincs jelentƅs különbség, ez arra utal, hogy még a legjövedelmezƅbb hazai üzemek is takarékosan gazdálkodnak a ráfordításaikkal. Feltételezhetƅen ennek egyik oka a magasabb termelési kockázat, melyek következtében alacsonyabb lehet a hozam, a ráfordítások pedig nem hasznosulnak. A termesztés költségszerkezetét érdemes munkamƾveletenkénƟ és költségnemenkénƟ bontásban is megvizsgálni. A repce egyértelmƾen a magas színvonalú agrotechnikát igénylƅ szántóföldi kultúrák közé tartozik (3. táblázat), a biztos jövedelmezƅségnek egy integrált, egymásra épülƅ termesztés technológia lehet a garanciája. A soron következƅ technológiai elem ráfordítási szintjét azonban mindig a repce aktuális kultúrállapotának megfelelƅen kell célzoƩan megválasztani. A mezƅgazdasági ágazatok költségalakulását döntƅen a termék elƅállításához felhasznált anyag- és anyagjellegƾ kiadások határozzák meg. Kiemelt szerepe van az ipari eredetƾ anyagok, gépek és eszközök felhasznált mennyiségének, és nem utolsó sorban árszínvonalának. Az elmúlt években az üzemi tevékenység összes ráfordításaiból ezek a kiadások jelentƅs százalékos arányt képviseltek (3. ábra). Mindebbƅl következik, hogy a termelƅk igen érzékenyen reagálnak a felhasznált ipari anyagok és eszközök árváltozásaira.

REPCETERMESZTÉS Gazdálkodók lapja Az anyagjellegƾ ráfordítások melleƩ még számos más tényezƅ hatása is kifejezésre jut a termelési költségek alakulásában, illetve azok változásának irányában és ütemében: a bér- és bérjellegƾ kifizetések, a kamatkiadások, a beruházásokkal változó amorƟzáció, a szolgáltatások díjai stb.

„Golden crop” о aranynövény? Az adoƩ gazdasági évben a legkorábban bevételt jelentƅ szántóföldi kultúra a repce, s bár hazánkban még mindig „kis” növény a kukoricához, búzához, vagy a napraforgóhoz viszonyítva, mégis minden évben kivívja magának a fƅszerepet. A repce termelƅi árának heƟ bontásban való változását szemlélteƟ a 4. ábra a 2012. gazdasági évben. Az árak az ÁFÁоt és a szállítási költségeket nem tartalmazzák. A repcemag árának alakulását több tényezƅ is befolyásolja: о Az olajnövények hatással vannak egymásra. A szója és a napraforgó áralakulása, valamint a legnagyobb elƅállítók (USA, Argenơna, Brazília), és a legnagyobb fogyasztók (elsƅsorban Kína) meghatározóan hatnak az olajiparra.

о Az ásványi olaj ármozgások, a deviza árfolyamváltozások, о a logiszƟkai körülmények, о és az exportotоimportot érintƅ gazdaságiо poliƟkai döntések egyaránt meghatározóak. A termelés költségeinek és a repce termelƅi árának ismeretében végezhetünk számításokat az ágazaƟ eredmény és a jövedelemtartalom kalkulálására. Az árbevétel számításakor a 2012. évi országos átlaghozamot szoroztam a 2012. évi felvásárlási átlagárral (4. táblázat). Ehhez, ha hozzáadjuk a területalapú támogatás összegét, hektáronként 400 ezer forintot meghaladó termelési értéket kapunk. Intenzív termesztési körülményeket feltételezve, a kalkulált termelési költséggel ütköztetve az elƅbb számolt termelési értéket, megkapjuk az ágazaƟ eredményt egy hektárra vonatkoztatva, mely tartalmazza a támogatás összegét is. A termelési költség egy tonnára veơtve meghaladja a 95 ezer forintot, a fajlagos jövedelem, támogatás nélkül, tonnánként 48 ezer forint.

AGRITECO MOBIL GABONASZÁRÍTÓ BERENDEZÉS Szupergazdaságos megoldás kisgazdaságok részére a Pannonagri Kft-től hosszú távú garanciákkal - egyszerű, ötletes konstrukció, sokoldalú használhatóság - széles teljesítménytartomány - energiatakarékos és környezetbarát kivitel - könnyű kezelhetőség és szervizelhetőség - hihetetlenül kedvező költség/teljesítmény arány - 10 t/h teljesítményű szárító (kukorica 24 %-14 %) ára nettó 20 M Ft. 3 éves lízing esetén a teljes vételár 23 M Ft. - a beruházás megvalósításához és a gép üzemeltetéséhez teljes támogatás és megbízható műszaki háttér biztosítása a Pannonagri Kft. tapasztalt szakembereitől

Összegzés Európa repcemag felhasználási igénye dinamikusan növekszik, az alternaơv tüzelƅоés hajtóanyagok iránƟ megnövekedeƩ kereslet pedig biztos piacot jelenthet. A repce, mint szántóföldi kultúra mostanra stabilizálódoƩ a hazai vetésszerkezetben. Termelési súlyát azonban nagyban befolyásolja a megélt termelési siker vagy éppen kudarc. Az ágazat jövedelmezƅségének záloga továbbra is az intenzívebb termelés, a technológiai fejlesztés és a megbízható munkaerƅ.

Kozmáné Petrilla Gréta fƅiskolai adjunktus Nyíregyházi Fƅiskola

Felhasznált irodalom: Agrárgazdasági Kutató Intézet: PÁIR, FADN, 2012. www.aki.gov.hu KözponƟ StaƟszƟkai Hivatal: Növénytermesztés, mezƅgazdasági termelƅi, ráfordítási árak, idƅsoros éves adatok, 2012. Nábrádi et al. (szerk.), (2007): Üzemtan II., DE AMTC, AVK

MST = MINDENT SÁTORBAN TÁROLUNK! 10–23 méter keretállás szélességű KÖNNYŰSZERKEZETES SÁTOR tetszőleges hosszúságban. Szokásos méretek: 60 m2-től akár 2200 m2-ig Csúcsmagasság: 4,5 métertől 8 méterig. CSARNOKVÁZAS LEMEZBORÍTÁSÚ ÉPÜLETHEZ HASONLÍTVA FÉL ÁRON, AKÁR NÉGYZETMÉTERENKÉNT 11 200 FT-ÉRT. Ár: 11.200 Ft/m2 áron. Alkalmazható: gépek, berendezések, gabona, ömlesztett áru, csomagolt áru és bárminemű egyéb termék tárolására. Komplett lovardák felépítése. Továbbá műhely, összeszerelő csarnok, felvonulási épület, állattartó épület vagy istálló céljára. Felállítható sima földes talajra, zúzott kőre, aszfaltra vagy betonra. Amennyiben a kivitelre és méretre vonatkozó konkrét elképzelésüket Társaságunkhoz továbbítják, kérésükre 5 napon belül árajánlatot adunk.

PANNONAGRI KFT.

2890 Tata, Toldi M. u. 15/A E-mail: [email protected], Tel.: 34/487-111, Fax: 34/487-222 www.pannonagri.hu


31

MAXIMÁLIS ÉLETERŐ, MAXIMÁLIS TERMÉS M Hajdu Attila, Monsanto Fejlesztés

Sikeres repcetermesztés

A TERMÉST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK

A repce termesztésének sikerét – eltekintve az árutőzsde hektikusságától –, azaz a jövedelmezőséget, a termés biztonságát számos tényező befolyásolja. Ezek egy részére van ráhatásunk, más részük tőlünk független „adottságok”. Az elvetett területen realizálható termés mennyisége számtalan tényező függvénye, mégis alapvetően 3 tényező és ezek aránya határozza meg a repce termését: a termesztéstechnológia, genetikai háttér, környezeti tényezők.

I. Környezeti tényezők

Ide sorolandók a klimatikus, illetve domborzati adottságok. A környezeti tényezők, tudományosan kifejezve az „évjárathatás” akár 50%-ban is befolyásolhatja termésünket. A talaj nem tartozik szorosan a környezeti tényezők közé, mivel ez egy folyton változó, megújuló közeg, aminek a korlátozó hatását okszerű, fenntartható műveléssel csökkenteni lehet.

Az időjárás terméscsökkentő hatásai: Felmerülő rizikófaktor

Lehetséges következmények

Megoldások

Őszi szárazság

Akár 100%-os veszteséget is okozhat.

• Vízmegőrző talajművelés (lezárt talajfelszín, forgatás nélküli, mulcs - technológia). • Megvárni az érkező csapadékot, későbbi vetés (kiváló fejlődési eréllyel rendelkező hibridek – DK EXSTORM, DK EXPOWER).

Őszi hőstressz

Korai lehülés esetén alulfejlett, elhúzódó meleg hatására túlfejlett állományok.

• Kiváló fejlődési eréllyel rendelkező hibridek vetése – DK EXSTORM, DK EXPOWER. • Regulátorok használata.

Téli csapadék

Vízzel telített talajokon megnő a felfagyás veszélye.

• Elsősorban gyengén fejlett állományok esetében fordul elő, kora tavaszi tápanyag-kijuttatással a gyökérszőrök könnyen regenerálódnak.

Téli hőmérséklet

Hóborítás nélküli tartósan alacsony hőmérséklet esetében kifagyás veszélye.

• Megfelelő őszi fejlettségű állomány elérése (8–12 levél, 1–1,5 cm gyökérnyak). Befolyásolja az őszi tápanyagellátás, talajművelés, vetésidő. • Fontos, hogy a hibridek ellenálló képessége és toleranciája jóval nagyobb, mint a fajtáké. A DK hibridek kiváló télállósággal, megfelelő fejlődési eréllyel rendelkeznek.

Tavaszi csapadék

Vízzel tartósan borított területeken 100% - os veszteség is lehetséges.

• Fontos a rétegeiben jól átjárható talajszerkezet elérése (lazítás), aminek következtében a talajunk vízbefogadó képessége javul, kevésbé lesz hajlamos a tömörödésre, vízállásra.

Tavaszi hőmérséklet

Forró napokon hőstressz (felgyorsult virágzás, elégtelen terméskötés), késői fagyok.

Nyári csapadék

Jégkár, intenzív viharok következtében a már beérett becők fölnyílhatnak, a magok kiperegnek.

Nyári hőmérséklet

Hőstressz.

II. Technológiai elemek Talajművelés:

• A DK hibridrepcék kiváló genetikai kipergésállósággal rendelkeznek. Mért adatok alapján a genetikai kipergési veszteség a termés 0,05–0,2 %-a.

A termesztéstechnológiai elemek harmonikus megválasztása és okszerű használata a repce termését akár 30–40%-ban is befolyásolhatja. Segítségükkel képesek lehetünk a klimatikus szélsőségek terméscsökkentő hatásának mérséklésére is.

Felmerülő rizikófaktor


Megoldások

Kiszáradt, poros vagy éppen rögös magágy

Akár 100%-os kelési veszteség, heterogén állomány.

• Nyári szántások kerülése (lazításos -, illetve mulcs-technológia) • Csökkentett menetszám (gépkombinációk, gépkapcsolatok) • Felszín zárása, kipárolgás mérséklése.

Gyomviszonyok

Akár 25–30% -os termésveszteséget is okozhat.

• Betakarítás után azonnali tarlóművelés, felszín zárása (elősegítvén a gyomok kelését, vízmegőrzést). • Megfelelő hibridválasztás (erőteljes fejlődésű hibridek a felszínt hamar beborítják, jó gyomelnyomók – DK EXSTORM, DK EXPOWER, DK EXQUISITE, DK EXCELLIUM). • Clearfield technológia (DK IMAGINE CL, DK IMIDO CL, DK IMMINENT CL).

Vízállás, beiszapolódott, levegőtlen területek

Akár 100%-os veszteség is előfordulhat.

Lazításos technológiával elérhető, hogy a talajunk belső felülete megnövekedjen, ezáltal nagyobb mennyiségű nedvesség befogadására képes. Javul a talaj levegő – vízháztartása, valamint a repce karógyökere akadálytalanul tud lehatolni a mélyebb rétegekbe.

Nem megfelelő térállás

Gyomproblémák, terméscsökkenés, megdőlés.

Vizsgálatok alapján a legnagyobb termést dupla-gabona (25 cm) valamint cukorrépa (40 cm) sortávokon lehet elérni. Ez utóbbi esetében a gyomosodás és megdőlés kockázatának csökkentése miatt olyan hibridet válasszunk, aminek a fejlődése erőteljes, illetve a megdőlésre nem hajlamos (EXOCET, DK EXQUISITE, DK EXSTORM).

A talajművelésben nem létezik legjobb megoldás. A lehető legkisebb hibát akkor követjük el, ha mindig a talajunk állapotának, illetve a kívánt talajszerkezet eléréséhez legmegfelelőbb eszközt választjuk. Természetesen a vízmegőrzést szem előtt tartva! Nagyon fontos, hogy a talajunk rétegeiben könnyen és jól átjárható, megfelelően lazult legyen, illetve gon-doskodnunk kell a felszín zárásáról. Az ősszel kiszárított talajba történő vetéssel óriási kockázatot vállalunk.

Tápanyag-utánpótlás:

A táblázatban látható az 1 tonna szemterméssel a talajból kivont tápanyag mennyisége. Nitrogén (N)

55 kg/ha

Foszfor (P2O5)

35 kg/ha

Kálium (K2O)

43 kg/ha

Mész (CaO)

30 kg/ha

Magnézium (MgO)

10 kg/ha

Bór (B)

3 kg/ha

Kén (S)

2 kg/ha

A termesztési szint, az alkalmazott technológia intenzitása befolyásolja az ezermagsúlyt, az asszimilatív felületet, becőszámot, tehát a megtermelt repce mennyiségét. A harmonikus, összehangolt tápanyagellátással befolyásunk van a termésbiztonságra. A repce kifejezetten tápanyagigényes növény. Felmerülő rizikófaktor


Megoldások

Tápanyag-hiány, alacsony termésszint

Csökkent ezermagsúly, elégtelen vegetatív felület, alacsony becőszám.

• Harmonikus tápanyag-utánpótlás (makro- és mikroelemek) • Megfelelő hibridválasztás (DK EXCELLIUM, DK EXQUISIE, DK EXSTORM kiváló tápanyag-hasznosító hibridek).

Növényvédelem: Hazánk vetésszerkezetének területi eloszlását megvizsgálva, jelen pillanatban a repce a kártani, kórtani szempontból legkitettebb növényünk. A potenciálisan realizálható termés mennyiségének megóvása rendkívül összetett és nehéz feladat. Felmerülő rizikófaktor


Megoldások

Terméskiesés, megdőlés

• Poligénes rezisztencia (DK EXQUISITE); • Monogénes rezisztencia – LRM-7 (DK EXCELLIUM, EXOCET); • Kombinált genetikai rezisztencia (DK EXPOWER, DK EXSTORM).

Phoma

• Legjobb toleranciával rendelkező hibridek több év eredményei alapján: DK EXQUISITE, DK EXSTORM.

Sclerotinia

Legjellemzőbb és legveszélyesebb kórokozók:

Fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum)

Keresztesvirágúak feketelábúsága (Phoma lingam)

Legjellemzőbb, legveszélyesebb kártevők:

Repcebolha (Psylloides chrysocephala)

Repcedarázs álhernyója (Athalia rosae)

Repcefénybogár (Meligethes sp.)

Repcebecő-ormányos (Ceutorrhynchus assimilis)

III. Genetikai alapok, vetőmag

A genetikai háttér akár 25%-ban is befolyásolhatja a termést. A vetőmag tartalmazza azt a potenciált, amelyhez igazítva a termesztés-technológiai elemeket, a lehető legnagyobb termést érhetjük el területeinken. A termést meghatározó genetikai tulajdonságok:

• Terméspotenciál (Termésrekord: EXOCET – 7.19 t/ha);

Összegezve,

• Technológiai tűrőképesség (kipergés ellenállás, Clearfield technológia, tápanyagreakció, kompenzációs képesség); • Ellenálló képesség (stressztűrés, betegségellenállás „LRM – gén”).

HEKTÁRONKÉNTI MAGSZÁM X MAGSÚLY – BETAKARÍTÁSKORI VESZTESÉG (kipergés) = A BETAKARÍTOTT TERMÉS (t/ha)

Ahol a hektáronkénti magszám: • Becőszám/ha (becőszám/növény, elágazódások száma (főszár 30%, 2/3 elágazások 70%); • Becőnkénti magszám (genetikai adottság, környezeti tényezők limitáló hatása, megtermékenyülési körülmények).

Magsúly: • A becőnkénti magszám egyértelműen meghatározza az ezermagsúlyt (kevesebb mag, magasabb ezermagsúly); • Genetikai háttér, nemesítési irányok (OGURA); • Megtermékenyülési viszonyok, pollen életképesség, bibe befogadó képessége; • Környezeti tényezők (60%-ban)- tápanyag+víz, becőnövekedés és szemkitelítődés alatti hőmérséklet és páratartalom (optimum 22–25 °C); • Vegetációs felület- nagysága, aktivitása (kezdetben a szárlevelek, később becők+zöld szárrészek fotoszintetizálnak); • Kórokozók, kártevők kártétele (Sclerotinia, Phoma- leáll a növekedés, szállító szövetek elhalnak), kártevők- becő vagy szár roncsolása. A betakarításkori kipergés- kipergés ellenállóság olyan genetikai tulajdonság, melyet mérsékelhetünk megfelelő technikai eszközökkel: oldalkasza, előtoldat.

X

MA MA

IMÁLIS ÉLETERŐ IMÁLIS TE R M É S

DEKALB REPCE VETŐMAGOK

ÚJ! DK EXTORM DK EXCELLIUM DK EXQUISITE DK EXPOWER EXOCET DK IMAGINE CL ÚJ! DK IMMINENT CL ÚJ! DK IMIDO CL

NAPRAFORGÓ-BETAKARÍTÓ ADAPTEREK

OPTIGÉP KFT. PSM

NAS

NAS CS

Fix vázú 2, 3, 4, 6, 8, 10, 12 és 16 soros.

Összecsukható vázú: 6 és 8 soros.

Szárzúzós változat: 6, 8 és 12 soros

5630 Békés, Vésztôi u. 1/1. Tel.: (66) 411-833 Fax: (66) 411-045 E-mail: [email protected] www.optigep.hu

KUKORICA-BETAKARÍTÓ ADAPTEREK További termékeink:

OPTICORN CS

OPTICORN

Összecsukható vázú 6 és 8 soros kivitelben.

Fix vázú 2, 4, 5, 6, 8 és 12 soros kivitelben.

•

BT-B bakháthúzó gépek

•

OPTI-RAK 150/M szemesztermény-felszedô és rakodó gép

•

OptiTrans adapter szállító kocsi

•

OPTI-FOL fóliafektetô gép

•

EA-F erdészeti aprítógép

•

OPTI-VFA energiafaültetvény betakarítógép

OPTImális választás! Az OPTIGÉP Kft. gépeivel idôt és pénzt spórol. Az OPTIGÉP Kft. a mezőgazdaság gépigényeit figyelembe vevő fejlesztési munkájának eredményeként korszerű termékskálával áll megrendelői szolgálatára. Kereskedelmi tevékenysége a saját fejlesztésű termékeire terjed ki. Napraforgó betakarító adapterek A NAS adapterek immár 20 éve ismertek a hazai és külpiacon az USAtól Novoszibirszkig. Hatékonyan és minimális veszteséggel végezhető velük a napraforgó betakarítása. A hatsoros gépek területteljesítménye 20 ha/nap. A széles választéknak köszönhetően mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb típust: - Fix változat: 2-16 soros, 50; 55; 60; 70; 76,2 cm sortávú kivitelben; - Csukható változat: 6 és 8 soros, 76,2 cm sortávú kivitelben; - Szárzúzós változat: 6 és 8 soros, 76,2 cm sortávú kivitelben. Az adapterek fém vagy műanyag sorválasztókkal kaphatóak, univerzálisan bármely típusú kombájnra adaptálhatóak. Az adapterek szabadalommal védett rázóasztalos megoldásúak, ami lehetővé teszi az adapter alacsony építését, ezáltal a ledőlt vagy esetenként beteg napraforgó is nagyon kis (<0,5%) veszteséggel betakarítható. Ebben segítenek a mozgatható, talajhoz állítható orrok is. A veszteségcsökkenés a hektáronkénti 100-150 kg-ot is elérheti. Ennek következtében már egy év alatt megtérülhet az adapter ára (6 soros gép esetén kb. 350 ha betakarítással). A szárzúzós változatú NAS Z biztosítja, hogy a talajművelés már közvetlenül a betakarítás után végezhető. A csukható változatú NAS CS gyors átállást tesz lehetővé a területek között. A folyamatos, tervszerű fejlesztés eredményeként a NAS változataként PSM néven talajkövető szárzúzóval felszerelt napraforgó betakarító adapter kapható 6, 8 és 12 soros, 76,2 cm sortávolságú fix vázú kivitelben. Ezek az adapterek a NAS változatok minden előnyével rendelkeznek, emellett hatékony szárzúzást végeznek. Az alacsony építésű szárzúzó – a zúzási magasság hidraulikával állítható – alacsony, dőlt állományban is használható.

A PSM adapterek használatával a talajtaposási kár csökken, és megtakarítható a külön erő- és munkagépigény, valamint a külön menetben történő szárzúzás munkaideje és költsége. Kukorica betakarító adapterek Az OptiCorn típusú, szárzúzóval szerelt adapterek 2, 4, 5, 6, 8 és 12 soros, 70 és 76,2 cm sortávú fix vázú, valamint 6 és 8 soros csukható vázú kivitelben kaphatóak. Az adapterek univerzálisan bármely ismert típusú kombájnra adaptálhatóak. Speciális törőhengerek biztosítják a hatékony szárlehúzást. A törőlécek központi vezérléssel állíthatók. A törőegységek soronként biztosítottak túlterhelés ellen. Igény szerint a zúzók egységenként kikapcsolhatók. A gépek fém és műanyag burkolatos változatban rendelhetőek. Szemestermény felszedô és rakodógép Az OPTI-RAK 150/M optimális választás nagy teljesítményű terményrakodáshoz. A gép traktorral üzemeltetett, amellyel telepen belül mozgatható is, így könnyen, gyorsan lehet átállni az egyik rakodási helyről a másikra. A gép garat nélküli változata sík területen tárolt szemestermény felszedésére, szállító járműre való rakodásra, szellőztető átrakodásra alkalmas. Rakodógarattal szerelt változata alkalmas a szemestermény szállítójárműről közvetlenül vagonba, silóba vagy tárolóba való rakodásra. Teljesítményigény: 37 kW. Rakodási teljesítmény búzából: 150 t/óra. Bakháthúzó gépek A BT-B típusú gépek 2 és 4 soros kivitelben készülnek. Sárgarépa, petrezselyem és hasonló gyökérnövények bakhátának készítésére, illetve burgonyaültetéshez bakhátkészítésre és töltögetésre alkalmasak. Szélesebb ágyás készítésére is használhatóak pl. dinnye, paprika, hagyma számára. Az OPTIGÉP Kft. folyamatos fejlesztéssel ISO 9001 minőségügyi rendszerben biztosítja az általa gyártott gépek korszerű színvonalát.

Gondoljunk idÉben az Észi búzára! Számos emberi tevékenység – köztük a szántóföldi növénytermesztés – által kiváltoƩ stresszek érinƟk a környezeƟ elemeket, így a talajt is. A talaj lényegét tekintve egy bonyolult életközösségekbƅl álló biológiai és egy három fázisból (gáz, oldat, szilárd) álló, szerves és szervetlen anyagokból felépülƅ abioƟkus alredszer együƩmƾködésének az eredménye. A növénytermesztés primér jellegébƅl adódóan a növényi szervezetek szervetlen anyagokból szerves anyagot képeznek, így szegényítve a talaj felvehetƅ tápanyagait. A 20. század végéig a termƅtalaj tápanyag visszapótlása szerves trágyával, illetve többnyire mƾtrágyával történt. A nagy adagú mƾtrágyázás nemcsak terméseinket, a fotoszintézis nagyságát és a több oxigén termelését segíƟ elƅ, hanem komolyan károsíthatja is a környezetet. A különféle mƾtrágya hatóanyagok, amíg oldatban, vagy adszorbeált állapotban vannak jelen a talajban, ki vannak téve a kimosódás, illetve a felszíni elfolyás okozta veszteségeknek, s így bejuthatnak a talajvízbe, a felszíni vizekbe és ezzel súlyos környezeƟ változásokat idézhetnek elƅ. Ezért mind környezetvédelmi, mind gazdasági szempontból örvendetes a mikrobiológiai preparátumok (oltóanyagok) alkalmazásának megjelenése a növényi tápanyagellátásban. A mezƅgazdaságban használt oltóanyagok elsƅsorban tápanyagellátást biztosítanak, növénynövekedést serkentƅ hormonokat szolgáltatnak vagy nyers szervesanyagot bontanak, másodsorban talaj- és mageredetƾ fitopatogén mikrogombákkal szembeni antagonista hatást fejtenek ki. Az elsƅ csoport termékeit baktériumtrágyáknak, míg a második csoportét biopeszƟcideknek is lehet nevezni. Éles határ nem vonható az említeƩ csoportok közöƩ, hisz az elsƅdleges hatáson túl az oltóanyagként alkalmazoƩ mikrobák részt vesznek a peszƟcidek, detergensek és talajidegen (xenobioƟkumok) anyagok talajtani lebontásában, és így az ártalmatlanításában is. A Mikro-Vitál ezen mellékhatását hatósági kísérletekkel (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, Baranya Megyei Növényés Talajvédelmi Szolgálat) már többszörösen bizonyítoƩuk. A kísérletek minden esetben igazolták, hogy a Mikro-Vitál emelt dózisban hatásos mind a ScleroƟnia ScleroƟum, mind pedig a Fusarium spp. fertƅzés ellen. Sszi búza kultúrnövénnyel az alábbi hatósági vizsgálatot végezteƩük: AdoƩ kísérlet során különbözƅ trágyaféleségek hatását vizsgáltuk az ƅszi búza növekedését jellemzƅ paraméterekre és a terméselemekre úgy, hogy a Mikro-Vitál baktériumtrágya három dózisával kezeltük a megfelelƅ parcellákat vetés elƅƩ, egyszer más trágyaféleséget nem alkalmazva, másszor szerves trágyát, illetve mƾtrágyát (NPK) is alkalmazva. Vizsgáltuk továbbá a Mikro-Vitál oltóanyag esetleges mellékhatását a polifág, szaprofita Fusarium spp.-re. A kísérletet 36 parcellán két valódi ismétlésben állítottuk be. A megfigyeléseket betakarítás elƅƩ a táblában, illetve betakarítás után laboratóriumban végeztük. A parcellánként vizsgált paraméterek: - Növénymagasság - Kalászsƾrƾség - Szemmel borítoƩ kalászhossz - Ezermagtömeg - BetakarítoƩ termés: teljes parcella betakarítással - Fusarium spp. fertƅzöƩség laboratóriumi értékelése (külsƅ és belsƅ fertƅzés vizsgálata)

KísérleƟ eredmények A kalászsƾrƾségre nem mutatoƩ igazolható hatást sem a trágyaféleségek, sem a baktériumtrágya kezelések egyike sem. A mƾtrágyás kezeléseken belül a Mikro-Vitál baktériumtrágya 3%-al növelte a kalászhosszt a mƾtrágyás kontrollhoz viszonyítva is. A vetés elƅƩ kijuƩatoƩ szerves trágya illetve ásványi (NPK) trágya 99%-os biztonsági szinten növelte a parcellánként betakarítoƩ termés mennyiségét. A 3 l/ha MIKRO-VITÁL-os kezelés átlagban 21%-al növelte a termést a mƾtrágyás blokkokban és 5%-al növelte a szerves trágyával kezelt blokkokban. A növényvédelmi értékelésnél a trágyázatlan és mƾtrágyázoƩ parcellákon a Fusarium spp. fertƅzés szignifikánsan kisebb a gombaölƅ szerrel permetezeƩ gabona szemtermésén. Mindkét értékelésnél csak a MIKRO-VITÁL 3 l/ha-os dózisa csökkenteƩe staƟszƟkailag igazolhatóan a gabonafertƅzést. A búzaszem belsƅ Fusarium spp. fertƅzöƩségének vizsgálatánál a fungicides kezelés csökkenteƩe (nem igazolhatóan) a gombafertƅzés mértékét, míg a MIKRO-VITÁL baktériumtrágya az értékelt blokkok átlagában 99%-os biztonsági szinten szignifikánsan csökkenteƩe a Fusarium spp. százalékos fertƅzést. Megállapítások Az adoƩ helyen, az adoƩ évben 1. a mƾtrágyázoƩ (N: 168 kg/ha; P2O5: 42 kg/ha; K2O; 78 kg/ha) parcellák adták a legnagyobb termést a MikroVitál baktériumtrágya kezelések átlagában. 2. a Mikro-Vitál 3 l/ha-os dózisa adta a legnagyobb termést a trágyázatlan, a szerves trágyázoƩ és mƾtrágyázoƩ kezelések átlagában. 3. szignifikáns kölcsönhatás (P=1%) van a trágyaféleségek és a Mikro-Vitál alkalmazoƩ dózisai közöƩ. Mind a szerves trágyázoƩ, mind a mƾtrágyázoƩ blokkokban a legnagyobb termést a 3 l/ha Mikro-Vitál adta. 4. a Mikro-Vitál baktériumtrágya igazolhatóan csökkentette a Fusarium spp. fertƅzés százalékos mértékét. A kísérletet, a vizsgálatokat és az értékelést a Baranya Megyei Növény,-és Talajvédelmi Szolgálat TALAJBIOLÓGIAI LABORATÓRIUMA végezte. Bio-Nat KŌ. bionatkŌ@yahoo.com www.mikro-vital.hu

Telefon: 06 40 63 00 43 www.genezispartner.hu

A nitrogén

kilúgozódása talajainkból a 2013-as téli, kora tavaszi időszakban

a munkákat elvégezni. Ezt követŃen a havazás és az esŃzések ismét lehetetlenné tették a szántóföldi munkavégzést.

A

2012-ES ASZÁLYOS ÉVET csapadékos idŃszak követte. A csapadék mennyisége már decemberben is meghaladta az elmúlt 30 év átlagát.

A tendencia januárban és februárban is folytatódott. Országszerte ebben a két hónapban az AlföldtŃl a Dunántúlig jelentŃs mennyiségŝ csapadék hullott. Számos esetben a kéthavi mennyiség meghaladta a 120-150 mm-t is. A gazdaságok többségében az Ńszi búza és a repce fejtrágyázása megkésett, csak március elsŃ dekádjának végén, március 14-ig volt lehetŃség

A talajok már február vége felé is nedvességgel telítettek voltak, késŃbb márciusban számos helyen tapasztalt extrém mennyiségŝ, akár 120 mm feletti csapadékmennyiség belvízproblémákat eredményezett. Talajainkon, ahol az Ńszi búza és a repce fejtrágyázása megtörtént, a kijuttatott, könnyen oldódó nitrát típusú mŝtrágyák, talajtípustól függŃen különbözŃ mértékben mosódtak le a mélyebb rétegekbe. A lemosódás pontos mértéke talajvizsgálati eredmények nélkül nehezen becsülhetŃ. Általánosan elmondható, hogy a talaj kötöttségének növekedésével csökkent a nitrát kimosódás. A talajban idŃszakosan jelen lévŃ kalcium-nitrát viszont igen mozgékony. Ennek következtében a nitrát 40-50 cm-es mélységbe is

Ajánlott a nitrogén tartalmú Genezis szántóföldi levéltrászántóf közül a Genezis gyák kö Gabona levéltrágya használata... has

lekerülhetett. A talajok április leke elején elej még igen, azt követŃen visz viszont nem kaptak csapadék dékot, ennek következtében csökkenni kezdett a talajok csö szántóföldi vízkapacitása. A szán csernozjom valamint barna cser erdŃtalajokon, ahol a kétirányú erdŃ vízmozgás megÀgyelhetŃ, a vízm

nitrát-nitrogén egy része a kapilláris vízmozgással visszakerült a gyökérzónába. A búza az intenzív növekedés idŃszakában könnyen veszi fel és jól hasznosítja a nitrát-nitrogént, ami csökkenti a kimosódással jelentkezŃ veszteségeket. A búza az a növény, ami alkalmas arra is, hogy a mélyebb rétegekbŃl felvegye a nitrogént. VetéstŃl betakarításig az Ńszi búzában dózistól függŃen a kijuttatott nitrogén 5-6%-a, 10-50 kg/ha nitrogén is kilúgozódhat. De nitrát-nitrogénben számítva ennek a három-négyszerese is, 30-50 kg is kimosódhat különösen csapadékos idŃszakokban, lazább szerkezetŝ talajokon. A növények az intenzív növekedés idŃszakában akár 5 kg/ha nitrogént is felvehetnek naponta. Így mindenképpen szükség van a nitrogén mielŃbbi pótlására a zavartalan termésképzés és a jobb sikérminŃség érdekében. A kalászhányás kezdetén célszerŝ 25-30 kg/ha nitrogén hatóanyagot kijuttatunk Genezis Pétisó (27% N, 7% CaO, 5% MgO) vagy Genezis Nitrosol (30% N) formájában. A Genezis Nitrosol kijuttatásánál kifejezetten Àgyelni kell arra, hogy maximum 30 kg/ha (80 l/ha Genezis Nitrosol) hatóanyagot szabad kijuttatni, minimum másfél-kétszeres hígításban és lehetŃleg a késŃ délutáni, esti órákban speciális fúvókákkal szerelt permetezŃgéppel. Ajánlott a nitrogén tartalmú Genezis szántóföldi levéltrágyák közül a Genezis Gabona levéltrágya használata, mely 15% nitrogén hatóanyagtartalma mellett számos mikroelemet is tartalmaz, melyek közül például a réz elengedhetetlen a tartalékfehérjék képzéséhez.

D A N K A M PÁ N Y Gazdálkodók lapja

DAN kampány az ésszerű mezőgazdaság érdekében A péƞürdƅi Nitrogénmƾvek Zrt. és az Európai Mƾtrágyagyártók Szövetsége (FerƟlizers Europe) a környezetkímélƅ és produkơv mezƅgazdaság érdekében DAN-konferenciát szervezeƩ Budapesten, ahol szakmai szempontok alapján értékelték a nitrát-ơpusú mƾtrágyák tulajdonságait, agronómiai elƅnyeit és hasznosítási lehetƅségeit. A 2013. április 22-én megtartoƩ rendezvényen mezƅgazdasági szakemberek, a hatóságok képviselƅi, valamint a tudomány hazai és nemzetközi szaktekintélyei veƩek részt. A rendezvényen a FerƟlizers Europe által a nitrát ơpusú mƾtrágyák népszerƾsítésére indítoƩ DAN (Directly Available Nitrogen) kampány ismertetése melleƩ szó eseƩ a mezƅgazdaság jelenlegi helyzetérƅl, a jövƅbeli tervekrƅl, valamint a környezetbarát mƾtrágyázásról is. A Föld növekvƅ népességének élelmiszer ellátása nem oldható meg korszerƾ mƾtrágyák alkalmazása nélkül. A FAO becslései szerint a világ népessége 2050-re eléri a 9,1 milliárdot. Ez a tény a jövƅben arra fogja késztetni az élelmiszer elƅállítókat, hogy a jelenlegi szinthez képest 70 százalékkal növeljék termelésüket. Ez a korszerƾ mƾtrágyázás növelésével látszik csak megoldhatónak. Az okszerƾ mƾtrágyázás területén azonban Magyarország elmarad az európai átlagtól, pedig hazánkban a mƾvelt területek 40 százalékán igen gyenge illetve gyenge a nitrogén tápanyag ellátoƩság. A mezƅgazdaságba vont talajok úgynevezeƩ nitrogénmérlege a nulla érték közelében áll, ezért még inkább

40

szükséges a talajok szakszerƾ tápanyag viszszapótlása. Az egyre erƅsödƅ környezeƟ aggályok azonban nagy kihívás elé állítják a tudomány képviselƅit, a felhasználókat, a mezƅgazdasági szakembereket és magát az élelmiszerszakmát is, ugyanakkor szóba sem jöhet ezeknek a szempontoknak a szembeállítása. A hozamok és a minƅség opƟmalizálása melleƩ csak környezetbarát mƾtrágya használata jöhet szóba, ezért követelményként fogalmazódik meg az ammónia levegƅbe történƅ kibocsátásának csökkentése.


ChrisƟan Pallière, a FerƟlizers Europe mezƅgazdasági és környezetvédelmi igazgatója részletezte a DAN mƾtrágyák elƅnyeit és hasznosítási lehetƅségeit, valamint az európai szakmai szövetség elismerését tolmácsolta a Nitrogénmƾvek Zrt. kutatás-fejlesztési, termelési eredményeit méltatva. Szépe Ferenc a Vidékfejlesztési Minisztérium fƅosztályvezetƅje hangsúlyozta, hogy a magyar agrárkormányzat egyik célja a versenyképesség javítása, a kiegyensúlyozoƩ vidékfejlesztés megteremtése, továbbá a környezetvédelmi intézkedések érvényesítése a növénytermesztésben. Kiemelte, hogy a jövƅben a támogatások odaítélésének feltételeként is szabhatják az opƟmális mƾtrágya felhasználást. Dr. Blazsek István, a Nitrogénmƾvek Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a Föld lakosságának 48%-a éhezne, ha nem használnának ásványi eredetƾ mƾtrágyákat. Elƅadásában a nitrogén alapú mƾtrágyák közvetlen és közveteƩ elƅnyeit tárta fel az egyéb mƾtrágyákkal szemben, hangsúlyozva az elƅbbiek környezetkímélƅ jellegét. Dr. Hoīmann Richárd a Kaposvári Egyetem adjunktusa a nitrát ơpusú mƾtrágyák magyarországi felhasználásáról tartoƩ elƅadásában elmondta, hogy a nitrogén a növények fejlƅdésének és növekedésének alapja, hiánya gátolja a növény fejlƅdését. Hazánk azonban nitrogén felhasználás tekintetében az uniós lista végén áll, ezért elengedhetetlen a talajvizsgálatra alapozoƩ okszerƾ mƾtrágyázás alkalmazása.

T O R M AT E R M E S Z T É S Gazdálkodók lapja

A tormatermesztés aktuális teendői Hazánkban a tormának egy termelési körzete van, Debrecen keleƟ részén a délnyírségi, valamint az Érmelléki területeken. Talaja túlnyomó részt homok, de gyakoriak az öntéstalajok, amelyek a tavaszi hóolvadáskor víz alá kerülnek. KötöƩ talajok is vannak, újabban ezeken is tormát termenek. Újléta, Bagamér, Álmosd, Kokad, Vámospércs Nyírmártonfalva községek kertségeiben és külterületein folytatnak termelést. Gyakoriak az öntéstalajok, amelyek tavaszi hóolvadás alkalmával kerülnek átmeneƟleg víz alá. Az iƩeni termesztés 1915-1920 közöƫ években, németországi tapasztalatok alapján indult meg. Ma kb. 1500 hektáron folyik termesztés 10-12 ezer tonna fƅgyökeret (rizómát) elƅállítva. Az elƅállítoƩ termék 90%-a nyers exportárúként kerül ki az országból. A termelés technológiája fƅként az 1960as évektƅl kezdeƩ korszerƾsödni, amely elsƅsorban a gépi mƾvelésre való áƩérést jelenteƩe, ami fƅleg a talajmunkákra vonatkozoƩ. A torma ezen kívül is sok kézimunkát igényel, úgymint ültetés, hajtásválogatás, áru-elƅkészítés, stb. Az ültetést általában április és május hónapokban a termelƅk elvégzik. Csak igen vizes, mély fekvésƾ területeken tolódhat át június elsƅ dekádjára. Általános a kézi ültetés, de néhány termelƅ házilag készíteƩ gépi, traktorvontatású ültetƅvel is rendelkezik. 1ha területbe 40-45 ezer gyökérdugványt kell elültetni.

Fejtrágyázás Kétszeri, vagy háromszori nitrogén fejtrágyázást célszerƾ végezni. Ültetés elƅƩ, -de nagyobb hatásfokkal ƅsszel- kell kijuƩatni az alaptrágyákat, azaz a káliumot, foszfort, valamint az istállótrágyát. Az istállótrágyát azért említjük, mert a termelés monokultúrás. Vetésváltásos termesztés esetén a közvetlen alkalmazása nem ajánlatos, ugyanis ha a rizómák istállótrágyával érintkeznek, akkor barnulnak, foltosodnak. A nitrogéntartalmú mƾtrágyák közül az Ammónium-nitrát (34%) és a PéƟsó Genezis (27%) közül lehet választani. Amely területen a pH alacsony, azaz a talaj savanyú, a PéƟsó Genezist célszerƾ alkalmazni, mivel néhány %-ban kalciumot és magnéziumot is tartalmaz. Tapasztalataink szerint a Patentkáli nitrogénnel kiegészítve öntözéssel egybekapcsolva eredményesen használható, fƅként a július közepén végrehajtoƩ második fejtrágyázáskor. PéƟsóból egy alkalommal max. 50 hatóanyag kg-ot használjunk hektáronként. A kijuƩatoƩ N hatóanyagú mƾtrágyát azonnal be kell dolgozni. Gyakori az öntözéssel összekapcsolt, vagy a nagyobb esƅ utáni fejtrágyázás. Jegyezzük meg, hogy a torma a nitrogént, a foszfort és a káliumot 2:1:4 arányban igényli. A túlzoƩ nitrogénadagolás elƅsegíƟ a belsƅ húsbarnulást.

Hajtásválogatás elƅƩ

Hajtásválogatás Akkor kell elvégezni, amikor az elülteteƩ dugványokból 3-4 levél a felszínre tör. Ezek a levelek kb. 8-10 cm hosszúak és 4-5 cm átmérƅjƾek. A hatásválogatásnak két módja van. A hagyományos módban a dugványtól a talajt kiskapával elhúzzuk kb. 10-15 cm mélyen. Kiválasztjuk a levelek közül a legfejlettebbet és a középen lévƅt, a többit pedig letörjük, vagy levágjuk. A dugvány gyökérnyaka körül képzƅdƅ gyökereket pedig ledörzsöljük. Ezt követƅen a talajt a dugványokhoz visszahúzzuk oly módon, hogy a fejrész is fedve legyen talajjal. A talaj visszahúzását töltögetƅ kulƟvátorral is megoldhatjuk. Célszerƾ ekkor adni az elsƅ nitrogén fejtrágyázást a meghagyoƩ levél és gyökér intenzív növekedésének elƅsegítésére.

Hajtásválogatás után

Az egyszerƾsíteƩ hajtásválogatási módszernek a terjedését a kötöƩ talajon történƅ termesztés moƟválta. A kötöƩ talajon a tövek kibontása körülményes, ezért ezt elhagyták, helyeƩe kiválasztoƩak egy fejleƩ leveles hajtást, a többit pedig késsel levágták. Nyakgyökerezést nem végeztek. Ma már a homokterületeken is ezt a módot folytatják, elsƅsorban azok a gazdák, akik nagyobb területen termelnek.

Fejtrágyázás mƾtrágyaszóróval


41

T O R M AT E R M E S Z T É S Gazdálkodók lapja A kellƅ csípƅsség kialakulásához a káliumtartalmú mƾtrágyák közül az SO4 tartalmúakat kell alkalmazni. A klórt tartalmazó kálisó káros.

Levéltrágyázás Lehetƅleg kénben és bórban gazdag szereket használjunk. Ezek az Epso Microtop (kén, magnézium és bór tartalmú), a Kén-S-Bór (ez nitrogénmƾtrágya, bórral és kénnel dúsítva). A levéltrágyázást három alkalommal ismételjük meg, lehetƅleg a növényvédelemmel együƩ az esƟ órákban, mert kén 25oC fölöƩ perzsel. A fej- és levéltrágyázást augusztus elsƅ dekádjára fejezzük be. A késƅbbi kezelések a rizómák érésének elhúzódását okozzák.

Talajmunkák, gyomirtás Ültetést követƅen általános a vegyszeres gyomirtás, amire az eseƟleg engedélyezeƩ gyomirtó-szerek valamelyikét használják. Leggyakrabban a Dual 960 EC, Gardoprim Plus Gold szereket alkalmazzák. alkalmazzák. Ezek a készítmények kb. másfél hónapi gyommentességet biztosítanak. (Posztemergens szer Magyarországon nincs engedélyezve.)

speciális téglalap alakú kiskapákkal távolítják el. A másodolást a termesztés során legalább egy alkalommal el kell végezni. A gazolókapálás leginkább a csepegtetƅ öntözéskor jelentkezƅ feladat. Ha az öntözést csak július végén, augusztus elején kezdik el, elƅƩe a területet át kell járni és a nagyobb gyomokat el kell távolítani, hogy a csövek kihelyezése után lehetƅleg már ne kelljen talajmƾvelést folytatni.

Növényvédelem A tormát több kórokozó és kártevƅ veszélyezteƟ. A legnehezebb a rizómát károsító baktériumok és gombabetegségek elleni védelem. NehezíƟ a hatásos növényvédelmet a monokultúrás termesztés. A termelési körzetben vannak olyan területek, amelyeken 30-40 év óta csak tormát termelnek. Ennek oka a más növények számára kedvezƅtlen talajadoƩság, a hagyomány, markeƟng, a földterüleƟ korlát, stb. A monokultúrás termesztés nagy hátránya, hogy a károsítók az évek folyamán egyre jobban felszaporodnak. CsökkenƟ a termésátlagokat a vírusos betegségek általános jelenléte, amely ellen nincs védekezési lehetƅség. Vírusmentes szaporítótelep sincs. Tapasztalataink szerint a kiültetés elƅƫ dugványcsávázás a gombás betegségeket csökkenƟ.

ÁllaƟ kártevƅk A kiültetés utáni növényvédelem kapcsán a károsítók közül csak azokat említjük, amelyek ellen feltétlenül védekeznünk kell.

Töltögetƅ tárcsázás

A nyári gyomirtásra olyan töltögetƅ kapákat alkalmaznak, amelyek a sorközmƾvelés során a bakhátakat nem rombolják, sƅt, biztosítják, hogy a rizómák nyaki része is földdel takarva legyen. A sorközmƾvelést a vegetációs idƅben szükség szerint, de általában három alkalommal végzik. Ha a talaj cserepesedésre hajlamos, akkor a barázdás öntözést követƅen is célszerƾ talajmƾvelést folytatni. OpƟmális esetben a mƾtrágyaszóró és a bedolgozó kulƟvátorok együƩ vannak a munkagépre felszerelve.

Másodolás, gazolókapálás Mivel általában monokultúrás termesztés folyik, ezért az elƅzƅ évi termelésbƅl visszamaradt gyökérdarabok kihajtanak. Ha a „vadtormák” a bakhát tetején, felsƅ oldalán jelentkeznek, kézzel kihúzva, vagy kapálással kell azokat eltávolítani. Másodoláskor az ülteteƩ dugványok közöƩ megjelent „vadtormákat”

42

Földibolhák (Phyllotreta sp) Mihelyt a területen a dugványok kihajtanak, levelet képeznek a kártevƅ fertƅzésére számíthatunk. Legtöbb fajuk imágó alakban telel. A kártevƅk a fiatal leveleket hámozgatásukkal, rágásukkal szinte teljesen szitaszerƾvé kilyuggatják, csökkentve az asszimilációs felületet. Ellenük Decis Mega, Karate Zeon 5CS szerekkel védekezhetünk. Tormabogár (Phaedon cochleariae) A bogarak és a lárvák is rágják a lombleveleket. A bogár kék színƾ, fénylƅ, 3-4 mm hosszú, könnyen felismerhetƅ.. Évente 3-4 nemzedéke van. Már áprilisban megjelennek, gyakran az elƅhajtatoƩ dugványokon. Egész évben számítani lehet kártételükre. Ssszel egy nagyobb mennyiségƾ populáció jelenik meg, amely a növényi hulladékok közöƩ telel át és tavasszal újra károsít. Védekezni a növényi maradványok megsemmisítésével, illetve kémiailag Chitrin Garden, Decis Mega, Karate Zeon 5CS szerekkel lehet védekezni.


Tormabogarak a tƅrózsában

Repcedarázs (Athalia rosea) E kártevƅ lárváját fekete hernyónak nevezzük, amely tömegesen lép fel és gyors puszơtásával a lombozat nagy részét 2-3 nap alaƩ letarolja. Imágója narancssárga színƾ, sárgásfehér szárnyú, a leveleken összecsukoƩ szárnyakkal tartózkodik. Az álhernyó telel át a talajban és oƩ is bábozódik. Az imágók a levelek fonákjára, a szivacsos állományba rakják tojásaikat. A kikelt hernyók az egész növényt ellepik, elƅszereteƩel karéjozzák a levelek széleit. Gyakori a tar-rágás, amely következtében csak a levelek erei maradnak meg. Tapasztalataink szerint a kártevƅ leggyakrabban a tenyészidƅ második felében jelenik meg. Újlétán 2009-ben július 15-30, 1996-ban szeptember végén tömeges fertƅzést tapasztaltunk. Fontos a kártevƅ elƅrejelzése. Kémiai védekezésre a tormabogárnál említeƩ szerek használhatók eredményesen. Elƅfordul még a szabadföldi gubacsfonálféreg és a répafonálféreg, de ezek ellen nem védekeznek, elhárításukra a növényváltásos termesztés lenne a legkedvezƅbb megoldás.

Növényi kórokozók Vírusos betegségek Közülük a vírusos levélmozaik és a mozaikvírus fordul elƅ a tormán. Ezekre a vírusbetegségekre a Magyar torma a legfogékonyabbak közé tartozik. Ellenük vegyszeres védekezés nincs, a tüneteket mutató egyedeket az állományból el kell távolítani. Fontos, hogy az

Vírusos levél

T O R M AT E R M E S Z T É S Gazdálkodók lapja állomány állaƟ károsítóktól mentes legyen, mert ezek részt vesznek a vírus terjesztésében (vírusvektorok). Baktériumos betegségek - torma agrobaktériumos gyökérgolyvája (Agrobacterium tumefaciens) hazai azonosítása megtörtént - torma szƅrösgyökerƾsége (Agrobacterium rhizogenes) hazai azonosítása megtörtént - torma baktériumos levélfoltosság (Xanthononas campestris var.armoraciae) csak irodalomból ismerjük

Agrobaktériumos betegség

A torma agrobaktériumos gyökérgolyvájáról tudjuk, hogy rendkívül sok gazdanövénye van, a „csirás kórképekrƅl” is sikerült a betegségre jellemzƅ szaporító képleteket meghatározni, de mesterséges fertƅzések nem vezeƩek eredményre. 2012-ben találtuk meg a betegségre jellemzƅ tünetet. Baktériumok ellen a tormában engedélyezeƩ szer nincs. Kísérleteinkben a Kasuminnal történt dugványcsávázással biztató eredményeket értünk el. Védekezés: - a monokultúrás termesztés felváltása vetésforgóval. - áru-elƅkészítéskor a golyvás rizómákról dugványt ne szedjünk! Gombás betegségek A torma fehérsömör betegsége (Albug Candida). Korábbi irodalmi források elsƅsorban ezt a kórokozót emlíƟk és az ellene történƅ védekezést. A kórokozó a peronoszpórafé-

Bórhiány

Legalább három permetezést be kell iktatni. Igen fontos az elsƅ tünetek megjelenésekor kezdeni a védekezést.

Karikásság

lékhez tartozik. Az egész vegetációs idƅben jelen van a tormaültetvényekben. Micélium vagy oospóra alakban telel át növényi maradványokon. ÁƩelelhet keresztesvirágú gyomnövényeken is, mint pl.: pásztortáska, útszéli zsázsa, stb. Tavasszal a csillókkal rendelkezƅ zoospórák indítják el a fertƅzést, bejutva a levelek légzƅnyílásain. A fertƅzés nyomán a leveleken hófehér kis gömböket láthatunk, amelyek újabb fertƅzƅ anyaggal (sporangiumokkal) vannak megtöltve. A friss fertƅzésekhez vízcsepp szükséges a levelek fonákján. A fertƅzöƩ levekrƅl esƅcsepp által a sporangiumok a rizóma korona alaƫ részére jutnak, ahol kisebb dudorokat képeznek. Az ƅsszel fel nem szedeƩ rizómákon áƩelelnek. A korona alaƩ képzƅdöƩ csirákba is bejutnak a szaporítóképletek. Megfigyelések szerint a rizóma fertƅzések a belsƅ szövetek barnulását is okozhatják. A kórokozó a vegetációs idƅ minden szakaszában fertƅzhet, mivel a torma folyamatosan hozza újabb leveleit. A fertƅzés terjedését az esƅs idƅjárás és az alacsony hƅmérséklet elƅsegíƟ. A fehérsömör fertƅzés jelentƅsen csökkenƟ a levelek asszimilációs felületét, ezáltal a rizómák tömegét, végsƅ soron a terméshozamot is. Vizsgálataink szerint a fajták és egyes geneƟkai vonalak közöƩ jelentƅs a különbség a kórokozókkal szembeni ellenálló képességben. A fehérsömör, vagy albugó-mentesség a sikeres termesztés alapvetƅ feltétele. Ha tormát torma követ, Ɵszơtsuk meg a területet a növényi maradványoktól. OpƟmális esetben a levelek összegyƾjtését, vagy fertƅtlenítését kell elvégezni. 3-4 leveles korban járjuk át a területet és a sömörrel fertƅzöƩ egyedeket távolítsuk el. Agrotechnikai védekezés: áƩérés a növényváltásos termesztésre. Kémiai védekezés Korábban elsƅsorban réztartalmú szereket használtak. Jelenleg az alábbi szerek engedélyezeƩek: - Amistar, - Eurokén 2000 80WG, - Necator Plus - Signum WG.

Fehérsömör fertƅzés

A torma cerkospórás betegsége (Cercospora armoraciae) A kórokozó elsƅsorban a vegetációs idƅ második szakaszában fertƅz. Ez gyakran augusztus vége, szeptember eleje, de még október elején, közepén is fertƅzhet. Nemcsak a fiatal, hanem az idƅsebb leveleket is képes fertƅzni. Október elejére, közepére az egész lombozatot elpuszơtja, elsƅsorban oƩ, ahol a sömör elleni védekezés nem volt megfelelƅ. Fertƅzéskor a leveleken jól körülhatárolt, 5-6 mm átmérƅjƾ foltok jelennek meg kiszürkülƅ középpel és világosbarna gyƾrƾvel körülvéve. Erƅs fertƅzésnél egy-egy levélen 50-60 fertƅzési foltot is találhatunk. A kórokozó fekete színƾ, 2-3 mm átmérƅjƾ stróma, kemény göb alakban telel növényi maradványokon és ebbƅl kiinduló, pálcika alakú konídiumokkal fertƅz. Elhatalmasodásához magas, 90%-os páratartalom és magas, 21-30 °C-os hƅmérséklet szükséges. Esƅs idƅ után, nagy melegben biztosan számíthatunk megjelenésére.

Cerkospóra fertƅzés

Agrotechnikai védekezés - növényváltásos termesztés, - mélyfekvésƾ területek mellƅzése, - ellenálló fajták termesztése. Kémiai védekezés: rendszeres védekezés a sömör ellen használ szerekkel, mint az, Amistar vagy Signum WG. Ezek a cerkospóra fertƅzést is csökkenƟk.


43

T O R M AT E R M E S Z T É S Gazdálkodók lapja Gyökérbetegségek Ide soroljuk a kambium, a faszövetek és a szállítópályák (tracheák és tracheidák) elszínezƅdését, barnulását. E tüneteket talajban élƅ gombabetegségeket konkrétan a Fusarium oxysporum sp, a VerƟcillium alboatrum okozzák. Mivel e kórokozók szaporítóképletei a talajban évekig megtartják fertƅzƅképességüket az ellenük való hatékony védekezés a növényváltásos termesztéssel oldható meg. A rizómák külsƅ korhadásos betegségét is ezek a kórokozók okozzák.

A baloldali torma nyakgyökerezeƩ, a jobboldali nyakgyökerezés nélkül

Öntözés Ma a tormaterületek csaknem 100%-a öntözöƩ, mivel száraz termesztésben nem lehet elérni a min. 7 tonna/ha gyökértermést, ami a jövedelmezƅség kezdƅ szintje. Továbbá az öntözéssel az a cél, hogy a termék 75-80%a elsƅ osztályú legyen, amely már viszonylag megfelelƅ áron értékesíthetƅ. A csƅkutakból történƅ öntözés a jellemzƅ. Szinte minden tormatábla végében van egy fúroƩ kút. 1214 m mélységben már van egy olyan vízadó réteg, amely elegendƅ vizet tud szolgáltatni. A külterületeken villanyhálózat nincs, ezért a vízkivétel robbanómotorokkal történik. A szivaƩyúkkal kiemelt vizet tƾzoltócsöveken át vezeƟk a bakhátak közé. Azok a termelƅk, akik csepegtetƅ, vagy csévélƅdobos esƅszerƾ öntözésre rendezkednek be, mélyfúrású kutat készíƩetnek.

Vízkivétel robbanómotorral

A vegetációs idƅben kijuƩatoƩ vízmenynyiség 250-500 mm közöƩ változik a csapadékmennyiség és az öntözési mód függvény-

44

ében. A legtöbb osztályos termést a VK érték 75%-os biztosítása melleƩ érhetƅ el. Az öntözési idény július-augusztus, de szükség esetén júniusban és szeptemberben is öntöznek a termelƅk. Kedvezƅ csapadékellátoƩság esetén általában három, míg aszályos idƅszakban öt, esetleg hat alkalommal is szükséges öntözni.

tünk is. Alapvetƅ követelmény a vízszƾrƅ beiktatása, a fúvókák eltömƅdésének megakadályozására. Az öntözƅelemek áƩelepítése és behúzása egy erƅgép segítségével oldható meg. Az üzemeltetéshez legalább 125 l/perc vízhozamra van szükség.

Bakhátak közöƫ árasztó öntözés Még ma is a legelterjedtebb öntözési mód. Beruházási igénye a legkisebb, viszont élƅmunka igénye a legmagasabb. Lényege, hogy a szivaƩyúval kiemelt vizet csöveken át a bakhátak közé engedik. Ha szükséges Ɵltókat, gátakat készítenek a folyó víznek annak érdekében, hogy a víz a bakhátak felsƅ harmadáig felduzzadjon. Ehhez m2-ként 80-110 l víz szükséges. Ötszöri öntözés esetén ez megközelítƅleg 500 mm öntözƅvíz kijuƩatását jelenƟ. Ez vízpazarló öntözés, a korszerƾbb öntözési módokhoz viszonyítva. Csepegtetƅ öntözés Felmérésünk szerint jelenleg a termelési körzet 2-3%-án folytatják ezt az öntözési módot. Visszatartó körülmény a magas beruházási költség. Ehhez tartozik a mélyfúrású kút, a víztározó kialakítása, gerincvezetékek kiépítése, csepegtetƅ csövek, vas és mangánszƾrƅk beszerzése. A villamos energia költség is jelentƅs. Szalagcsepegtetƅ csöveket alkalmaznak, amelyek több évig használhatók. A csöveket minden második sorba a bakhátak közé helyezik el, így a munkagépek mozgása sem akadályozoƩ. A csövek a bakhátakra is helyezhetƅk. Hektáronként 6500 m csƅ kihelyezése szükséges. Általában 5-6 alkalommal öntöznek 40-45 mm víznormával. Az összes kijuƩatoƩ vízmennyiség 220-270 mm a csapadék mennyiségétƅl függƅen. A nagyobb területen tormát termelƅk közül egyre többen térnek át az esƅszerƾ öntözési módra. Bevezetése egyszerƾbbnek tƾnik, mint a csepegtetƅ öntözésé. Esƅszerƾ mikroöntözés Forrás 50 Ɵp. öntözƅberendezéssel A lineár öntözés, szƾkíteƩ – mikroöntözéses változatát is alkalmazzák a tormatermesztésben. Csévélƅdobos és konzolos. Az öntözƅdobon 200 m, 50 mm átmérƅjƾ tömlƅ van elhelyezve, 3 fokozatú váltómƾvel felszerelve. A huzalkonzol 36 m szélességƾ. A konzolon 12 db különbözƅ méretƾ fúvóka található. Nagyobb mennyiségƾ víz kijuƩatása esetén 6 mm átmérƅjƾ fúvókákat, 2,5 bar nyomást és 10 m/ó menetütem beállítást célszerƾ alkalmazni. Így 65-70 mm vízborítás is biztosítható. Ez a vízmennyiség tökéletesen átáztatja a talaj 45-50 cm-es rétegét, amelyet ellenƅriz-


Esƅszerƾ mikroöntözés

Esƅszerƾ öntözés nagyteljesítményƾ RM 75/350 Ɵp.berendezéssel Az öntözƅdobos, konzolos berendezésben a dobon 350 m -75 mm átmérƅjƾ csƅ helyezkedik el. Vízturbina meghajtású, 4 sebességfokozaƩal, amely a kijuƩatoƩ víz menynyiségét szabályozza. A konzol 20 m széles és rajta 120 cm-enként két irányba szóró, 8 mm furatú résfúvókák vannak. 90 cm-es torma sortávolság melleƩ 24 sor öntözhetƅ egy menetben. Vízkivételre nagyteljesítményƾ szivaƩyú szükséges. Üzemeltetéskor 200 m csƅbehúzással, 3 bar nyomáson, 30 m/óra sebességgel, a 2. fokozatba kapcsolva, kb.: 40-45 mm víz juƩatható ki a területre 6,5-7,0 óra alaƩ. Nagyobb mennyiségƾ vizet 4 bar nyomáson, 2. fokozaƩal és 20 m/óra sebesség melleƩ biztosíthatunk. Így 70-80 mm víz is kijuƩatható. Csak teljes lombzáródás után adhatjuk ezt a vízmennyiséget, mert bakhát lemosódással járhat.

Dr. Géczi László

DOHÁNYTERMESZTÉS Gazdálkodók lapja

A dohánytermesztés Magyarországon Magyarországon 5858 hektár területen folyik dohánytermesztés, jellemzƅen hátrányos helyzetƾ térségekben (fƅként az északalföldi régióban) az ágazat körülbelül 20 ezer embernek biztosít megélhetést. A dohánytermesztésben dolgozóknak körülbelül fele roma származású, többségük alacsony végzeƩséggel rendelkezik (93%), s a szektorban dolgozók nagyrésze nƅ (70%). A 2014-2020-as idƅszakban is a mezƅgazdasági támogatások teszik majd ki a közösségi költségvetés legnagyobb részét, ezért ennek a poliƟkaterületnek a szabályozása különös jelentƅséggel bír. A dohánytermesztést azonban csak akkor lehet fenntartani, ha a dohánytermesztƅknek nyújtoƩ támogatás megmarad. A dohánytermesztés az egyik leginkább munkaerƅ-igényes mezƅgazdasági tevékenység. Az európai dohánytermesztés összeomlása munkahelyek megszƾnéséhez vezetne Európában és az Európai Unió külkereskedelmi mérlege jelentƅsen romlana, hiszen az eddig Európában megtermelt dohányt Európán kívülrƅl kellene importálni. A másik káros hatása pedig az lenne, hogy az olyan élelmiszerhiánnyal sújtoƩ területeken, mint például Afrika, a dohánytermelésbe vont termƅföldek növekedése az élelmiszertermelés elƅl venné el a területet.

Dohánytermesztés helyzete hazánkban Magyarországon a dohánytermesztés több évszázados múltra tekint vissza, de nem tartozik a legjelentƅsebb kultúrák közé, mivel viszonylag kis termƅterületen történik a termesztése. A folyamatos terület átrendezƅdés és termƅterület csökkenés a jövedelmezƅség állandósuló romlásával, a termesztés jelentƅs kézi-munkaerƅ igényével valamint az EUs csatlakozást követƅ szabályozások bizonytalanságával magyarázható. Napjainkra a dohánytermesztési körzetek az ország észak-keleƟ részére, fƅként Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe tolódtak.

A dohány olyan, többnyire homokos, alacsony aranykorona-értékƾ földeken nƅ, melyek más növények sikeres termesztésére alkalmatlanok. Szóba jöhet még a fásítás, az alma és káposztatermesztés, esetleg gyenge-közepes minƅségƾ rozs is, de ezek piaca évrƅl évre bizonytalan, ráadásul az új ágazatra történƅ berendezkedés költsége igen nagy. Az Észak-alföldi régió elmaradoƩsága és az oƩ élƅ emberek helyzete közismerten elmarad az ország többi részétƅl, ezért különösen fontos a dohány jelenléte, hiszen ezen a területen sok család részére ez jelenƟ az egyetlen megélhetési forrást. Poziơv társadalompoliƟkai hatásai fontos szerepet töltenek be a vidékfejlesztésben. Ezek közé tartozik a dohány nagy élƅmunka-igényébƅl következƅ foglalkoztatoƩság és a jövedelemtermelƅ képessége is. Ennek kapcsán hozzájárul a dohánytermesztƅ körzetek lakosságmegtartásához is, ami fontos a korunkban lejátszódó urbanizációs folyamat ellensúlyozásához. Ahhoz, hogy a dohánytermesztés ezt a funkcióját továbbra is betölthesse, jövedelemteremtƅ képességét stabilizálni és javítani kell. Ezt két módon lehet elérni, egyrészt a technológia és felszereltség folyamatos korszerƾsítésével, másrészt az árbevétel növelésével, ami a minƅség javulásával és a termésátlagok növekedésével valósulhatna meg, ha a piaci értékítélete kedvezƅ és a hazai fermentált dohány ára versenyképes maradna (BORSOS 2002). A dohányágazat helyzete az elmúlt másfél évƟzedben már többször kriƟkusra fordult. 1995-1997 közöƩ volt egy mélypont, amikor is a stagnáló nyersdohány árak és az egyre dráguló ráfordítások veszteségessé tették az ágazatot. Ekkor csak azok a termelƅk folytaƩák tovább a dohánytermesztést, akik erre tartósan berendezkedtek, és nagy adósságot halmoztak fel a mƾszaki színvonaluk növelése érdekében. Így ha abbahagyták volna a termelést az adósságuk bizonyosan csƅd közeli helyzetbe juƩaƩa volna ƅket (BITTNER

I. 1996). A kialakult válsághelyzet az 1997ben a Magyar Dohányipari Szövetség által létrehozoƩ Dohánytermesztés Fejlesztési és Stabilizációs Alap mƾködtetésének hatására, illetve az állami intervenciós alap egyszeri támogatása és a legjelentƅsebb hazai feldolgozó cég, a NYIDOFER Rt (késƅbb ULT Magyarország Rt.) 40-60%-os felvásárlási áremelése következtében megoldódoƩ. 2002-ben egy újabb kriƟkus szakasz kezdƅdöƩ a dohányágazatban, a hazai dohánytermelƅk igen csekély támogatoƩságának köszönhetƅen. Míg az EU országaiban – felismerve a dohánytermesztés társadalmi hatását - a termelƅk árbevételének 80%-a különbözƅ támogatásokból származoƩ, addig nálunk ez mindössze 8-9% volt, pedig a dohánytermesztés adoƩságai szinte semmiben sem tértek el a magyarországi adoƩságoktól. Ennek következményeként a hazai dohánytermesztés veszteségesen termelt, holoƩ a felvásárlási árak az uniós árak többszörösei voltak. Ennek a helyzetnek a megoldását az Európai Unióhoz való csatlakozástól leheteƩ remélni, hiszen az uniós támogatások és a kiegészítƅ nemzeƟ támogatások hatására a termelƅk jelentƅs többletbevételhez jutoƩak, a felvásárló cégeknek is lehetƅségük nyílt a felvásárlási áraik csökkentésére és ezáltal versenyképességük javítására.

Támogatások Az Uniós csatlakozásunk utáni támogatás mértékét 2004-ben a 87/2004-es FVM rendelet határozta meg, mely a következƅt tartalmazza: Burley és Virginia ơpusú dohánytermesztési támogatás folyósítható azon területek után a) amelyeken Virginia és Burley ơpusú dohányt termesztenek, és b) amelyeken az állományt legalább a rendes növekedési feltétel melleƫ zöldbimbós állapoƟg illetve a virágzás kezdetéig megƅrzik, és


45

DOHÁNYTERMESZTÉS Gazdálkodók lapja c) amelyekrƅl betakarítoƩ nyersdohányra elsƅdleges feldolgozóval írásbeli szerzƅdést kötöƩek, d) amelyekre az EMOGA Garancia Részlegébƅl egységes területalapú támogatást igényeltek, valamint e) a kiegészítƅ nemzeƟ támogatás igénybevételével kapcsolatos kötelezeƩségek teljesítésére a rendeletben foglaltakat megfelelƅen alkalmazzák. A támogatás mértéke (2004): • Burley-termesztési támogatás keretében hektáronként legfeljebb 580 000 Ft, • Virginia- termesztési támogatás keretében hektáronként legfeljebb 740 000 Ft. A támogatható bázisterület: • Burley dohány esetén: 2000 hektár; • Virginia dohány esetén: 3483 hektár. Ezen kívül a 86/2004-es FVM rendelet értelmében a termelƅk igénybe veheƩek hektáronként 18 000 Ft-os Európai Uniós támogatást. Ez azt jelenƟ, hogy 2004-ben a magyar dohánytermelƅk az Európai Uniós támogatások 51%-át kapták meg az elƅzetesen várt 55%-kal szemben. A 2005-ös évre vonatkozó rendeletek (18/2005 FVM rendelet valamint 28/2005-ös FVM rendelet) az elƅzƅ évtƅl annyiban térnek el, hogy a támogatási feltételek közöƩ szerepelteƟk a betakarítást is, de sajnos nem fogalmazták meg, hogy milyen szankciókat von maga után, ha a termelƅ nem takarítja be a megtermelt dohányt. Ennek következtében a termelƅk nagy része visszaélt a rosszul szabályozoƩ helyzeƩel és részben vagy egészben elmulasztoƩa a betakarítást, megtakarítva a költségeket. A támogatás révén az elmaradt dohányértékesítés ellenére is számoƩevƅ jövedelemhez jutoƩak. Nem számoltak annak a következményével, hogy a betakarítás hiányában a felvásárló kerülhet szorult helyzetbe, mivel így az elƅre leszerzƅdöƩ mennyiséget nem tudják ténylegesen realizálni. Az EU-s terület alapú támogatást (SAPS) szintén megkapják a termelƅk, ami 20 820 Ft-ot jelent hektáronként. A támogatások együƩes mértéke körülbelül a nyugat-európai termelƅk támogatásának mintegy 60%ával egyenlƅ. Az Európai Uniós csatlakozást követƅen hazánkban a termeléshez kötöƩ támogatás igénybevétele melleƩ 5 858 ha területen lehetséges e kultúrának a termesztése. A termelés az elmúlt években, évƟzedekben folyamatosan áthelyezƅdöƩ az egyébként gyenge termƅhelyi adoƩsággal és más kultúra termesztésére már nem alkalmas, és a foglalkoztatási gondokkal leginkább sújtoƩ „leszakadó térségekre” - így elsƅsorban az Észak-alföldi régióba. A termƅterület nagysága nem tükrözi hƾen ennek a kultúrának a magyarországi jelentƅségét, hiszen nincs még egy olyan ágazat, amelynek mƾvelése annyi munkaórát illetve munkavállalót igényelne, mint a dohány.

46

Az Észak-alföldi régióban található a dohánytermelésben foglalkoztatoƩak létszámának több mint 74%-a, míg a Dél-alföldi régióba 19,8%-a, a többi régiókban csupán 5,66%-a. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet által az elmúlt években elkészíteƩ dohányágazaƟ tanulmány az alábbi összefoglaló megállapításokat teszi: „Európában így Magyarországon is kizárólag töltƅ minƅségƾ dohányok állíthatók elƅ, ezen ơpusú dohányoknál az ár, mint versenytényezƅ elsƅdleges szereppel bír. A töltƅdohányok termelése a fejleƩ régiókból fejlƅdƅ országokba való áthelyezƅdése figyelhetƅ meg az olcsó munkaerƅ és a kedvezƅbb klimaƟkus tényezƅk miaƩ. A fejleƩ országokban a dohánytermelés magas költségeit az árak csak támogatásokkal együƩ fedezik. A dohány közös piaci szervezet reformjának az EU-15 tagállamaiban 2006-ban megkezdƅdöƩ végrehajtása elsƅsorban azokat a tagállamokat érinteƩe negaơvan, amelyek a dohánytámogatások maximális, azaz 100%os termeléstƅl való függetlenítése melleƩ döntöƩek. Ennek következtében jelentƅsen visszaeseƩ a termelés ezekben az országokban, amely jelentƅs munkanélküliséget eredményezeƩ a legfejletlenebb régiókban. A termesztés megszƾnésével ugyanakkor, a hátrányos helyzetƾ régiókban 20 000, elsƅsorban szakképzetlen nƅi és roma kisebbséghez tartozó munkavállaló válik munkanélkülivé, amely tovább fogja rontani a régiók helyzetét. A termelés fenntartása ezért gazdasági kérdésen túl szociális kérdés is ezekben a térségekben.” A KAP reform értelmében 2010-tƅl a támogatás 50%-a a termeléstƅl függetlenül kerül kifizetésre 2013-ig a termelƅk részére a fennmaradó 50% pedig a átkerül II. pillérbe. Az így elmaradó 50%-os mértékƾ támogatás maradéktalan pótlása - a termeléshez kötés melleƩ - elengedhetetlen ezen térségekben a munkahelyek megƅrzése a lakóhelyen történƅ boldogulás és a vidék felemelkedése érdekében. A dohánytermesztési alap létrehozása nem érintené a költségvetést, mivel az a fogyasztókkal fizeƩetné meg a munkahelyek megƅrzését.

Dohány termesztése Fajták Az élvezeƟ célra termeszteƩ közönséges dohány nemesíteƩ fajtái két ökoơpusba sorolhatók. A kislevelƾ vagy keleƟ (oriental) fajtákat kizárólag cigareƩa gyártásra termeszƟk.

Levélhosszúság 30 cm alaƫ, a hasznosítható levélszám 25-35 db/tƅ, kiváló minƅség, finom aroma és alacsony (0,5-1%) nikoƟn tartalom jellemzi ezeket a fajtákat. Hazánkban nem termeszƟk, mert nem adnak jó minƅséget. Fƅ termelƅk: Bulgária, Törökország, Albánia. A világ dohánytermésének közel 90%át a nagylevelƾ ökoơpusba tartozó fajták adják. Fƅbb jellemzƅik: 30 cm-nél hosszabb levél, 15-25 db/tƅ hasznosítható levélszám, nagy terméshozam, változó minƅség és nikoƟn tartalom. Hazánkban csak nagylevelƾ dohányfajtákat termesztenek. A nagylevelƾ dohányfajtákat többféleképpen csoportosítják. Felhasználás szerint megkülönböztetnek cigareƩa dohány- és szivardohány fajtákat. Minƅség szerint vannak: világos cigareƩa dohányok (Hevesi fajták) és sötét (barna) cigareƩa dohányfajták (Tolnai kerƟ, Kállói, Pallagi sárga). A mesterséges szárítású fajták (Virginia és Hevesi) csak mƾszárítással adnak jó minƅséget, a természetes szárítású fajták (Tolani kerƟ, Kállói, Pallagi sárga, Havana II. C.) természetes szárítással is jó minƅséget adnak.

Palántanevelés Helye: nagylégterƾ fóliasátor. Általában kiegészítƅ fƾtési lehetƅséget (az erƅsebb lehülések idejére) biztosítani kell. Egy ha beültetéshez szükséges palánta mennyiség elƅállításához 40-50 m2 palántanevelƅ felület szükséges. Talaj, talajelƅkészítés: A sátor talaja ne legyen tömörödésre hajlamos, a középkötöƩ jó szerkezetƾ és jó vízgazdálkodású talajok a legkedvezƅbbek. A talajelƅkészítést még a fagyok beállta elƅƩ el kell végezni. Fƅbb mƾveletei: 15-25 cm mély szántás tápanyaghiány esetén mƾtrágyázással (NPK 1:2:1 arányú keverékbƅl 80-120 g/m2) összekötve. A következƅ mƾvelet a talajfertƅtlenítés. Permetezés után a talaj fóliával takarható. A kezelést a fagyok várható ideje elƅƩ 3-4 héƩel kell elvégezni. Tavaszi kezelés esetén az ún. „salátateszt” ajánlatos. A talajelƅkészítés után a fóliasátor talajára 10-15 cm vastagon ún. magházföldet kell egyenletesen elteríteni. A magház föld 10-15% humusztartalmú földkeverék (50% tƅzeg, 25% éreƩ szervestrágya, 25% folyami homok), melynek felvehetƅ tápanyagtartalma 20 mg/100 g N, 50-80 mg/100 g P2O5 és 200-300 mg/100 g K2O. A földkeveréket felterítés elƅƩ szintén fertƅtleníteni (Ipam vagy MeƟlbromid) kell. A palántanevelƅ terület talaja vetés elƅƩ herbicidekkel is kezelhetƅ. Magvetés: március elején, 13-15 °C-os talajhƅmérsékletnél, talajfelszínre szórva vagy sorba (2 cm sortávolság). Vetƅmagadag: 0,1g/m2 (= 800-1000

Termƅterület alakulása 2002-2011. években

Termőterület alakulása (év/ha) 2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

4852

5086

5270

5678

5855

5836

5833

5918

6178

6366


DOHÁNYTERMESZTÉS Gazdálkodók lapja Támogatási összegek alakulása 2010. évben

Fajtacsoport

Lehetséges terület

Támogatás mértéke 1 ha területre

összes területre

ha

EUR

HUF

EUR

HUF

Virginia

4058

5991

1 677 480

24 311 478

6 807 213 840

Burley

1800

4 768

1 335 169

8 583 228

2 403 304 200

összesen

5858

32 894 706

9 2105 18 040

Rendelkezésre áll

Nem áll rendelkezésre

HUF

HUF

Virginia

3 403 606 920

3 403 606 920

Burley

1 201 652 100

1 201 652 100

összesen

4 605 259 020

4 60 5259 020

Fajtacsoport

db/m2 palánta). Vetés után a magvakat 0,30,5 cm vastagon talajjal takarják. A takaróföld minƅsége a magházföldével egyezƅ. A fƾtési költség csökkentésére hasítoƩ fóliás takarás is alkalmazható. Ez esetben a magvetésre közvetlenül vetés után fertƅtleníteƩ szecskázoƩ szalmát terítenek vékony rétegben (0,8-1,0 kg/10 m2), ezt követƅen 0,04 mm vastagságú hasítoƩ fóliával takarják. A hasítoƩ fóliatakarást a palánták keresztállapotának elérése után napos, meleg idƅszakban 3-4 órára felemelik, majd a keresztállapot után 3 héƩel végleg eltávolítják. A palántanevelés alaƩ az opƟmális hƅmérséklet 25 °C, éjszaka ne legyen 15 °C-nál kevesebb, nappal pedig 30 °C-nál több. A magvetéstƅl a négyleveles állapoƟg a kevés vízmennyiséggel történƅ gyakori (naponta többször is) öntözés a kedvezƅ, késƅbb a ritkábban és nagyobb vízadaggal (10 l/m2) végzeƩ öntözés a jobb. Palánta kiszedés elƅƩ és után erƅs öntözés szükséges az oƩ maradt palánták gyökérzete körüli talaj kellƅ tömörítéséhez. A gombakártevƅk (Peronospora, Fusarium, stb.) ellen prevenơv védekezés szükséges. Szertƅl függƅen hetente vagy 10 naponként célszerƾ permetezni. Kiültetés elƅƩ 8-10 nappal meg kell kezdeni a palánták edzését. A palántanevelés idƅtartama átlagosan 8 hét. A palántakiszedés élƅmunka szükségletének csökkentésére terjed az ún. mƾanyagrácsos palántanevelés.

cm, a bakhát alapja 36-38 cm, magassága pedig 35-40 cm. A bakhát készítésével egyidƅben kell kijuƩatni a talajfertƅtlenítƅszert. A vegyszeres gyomirtást az ültetés elƅƩ kell elvégezni. Ültetés: A palánták kiültetését úgy kell ütemezni, hogy igazodjon a törƅgépek és a mƾszárítók kapacitásához. A dohány palántázás általában április végétƅl május végéig tart. A palánták nagyobb részét (55-60%-át) május 1. és 15. közöƩ célszerƾ kiültetni. Az 5-7 leveles palánták a legalkalmasabbak kiültetésre. Az ültetést többnyire beöntözésre is alkalmas dohánypalánta ültetƅ gépekkel (Balthes, Powell stb.) végzik. OpƟmális vízmennyiség 1,5-2 dl/tƅ. A sor- és tƅtávolság termesztési módtól (kisüzem, nagyüzem, síkmƾvelés ill. bakhátas) és az alkalmazoƩ gépektƅl (D mg, Balthes, Powell stb.) függƅen 100-117 x 35-50 cm ill. 60-80 x 40 cm közöƩ változik.

Tápanyagigény és trágyázás A dohány folyamatos és harmonikus tápanyagellátást igényel. A vizsgálatok szerint 100 kg száraz dohánylevél elƅállításához átlagosan a fƅbb tápelemek közül N-bƅl 4,2 kg, P2O5-bƅl 0,5 kg, K2O-ból 6,5 kg, CaCO3-ból 8,0 kg, mgO-ból 1,2 kg-ra van szükség. A szervestrágyát (20-25 t/ha) a kora ƅszi mélyszántással egybekötve kell kijuƩatni.

A nitrogén túltrágyázás a vegetaơv részek túlzoƩ növekedéséhez, durvább szöveƟ szerkezet kialakulásához, fokozoƩ klorofill képzƅdéshez, elhúzódó éréshez vezet. A levelekben nƅ a nitrogén tartalmú anyagok aránya és a szárítás során könnyen barnul a levél. A foszfor gyorsítja az érést és a minƅséget kedvezƅen befolyásolja. A kálium a kálciummal és a magnéziummal együƩ hat a dohány vízháztartására, opƟmális ellátoƩság esetén nagyobb a dohány szárazságtƾrése. Fokozza a szénhidrátképzƅdést és az égƅképességet is javítja. Nitrogén mƾtrágyából kötöƩebb talajokon a szükséges mennyiség felét, homok talajokon 20-25%-át kell ƅsszel kijuƩatni. A maradékot tavasszal célszerƾ a növény alá adni.

Növényápolás, növényvédelem Ültetés és pótlás után egy héƩel már célszerƾ elvégezni az elsƅ sorköz kulƟvátorozást, amelyet a talaj levegƅztetése és gyommentesítése érdekében még 2-3 alkalommal ajánlatos megismételni. Általában 1-2 gazoló sorkapálás elegendƅ. A Peronoszpóra ellen az ültetést követƅ 7. napon kell megkezdeni a prevenƟv védekezést és a törés megkezdése elƅƩ 21 nappal be kell fejezni, amit 14-16 naponként célszerƾ megismételni. Mocskospajor kártétel ellen szükség esetén egy vagy két alkalommal permeteznek, levéltetvek ellen szükség szerinƟ kezelést kell alkalmazni. A tetejezés és a kacsgátlás sajátos dohányápolási mƾveletek. Céljuk értékesebb, íz- és zamatanyagokban gazdag, tartalmas dohánylevél elƅállítása, illetve a levélhozam fokozása. A virágzat és az oldalhajtások kifejlƅdésének megakadályozása következtében az asszimiláták felhalmozódása növekszik a haszonlevelekben. A tetejezés (virágzat eltávolítás a legfelsƅ 2-3 hegylevéllel) opƟmális ideje akkor van, amikor az állomány 50%-án megjelennek a virágbimbók. A kacsgátlást (hónaljhajtások leperzselése) ma már a tetejezéssel egymenetben végzik. A tetejezést mechanikai módon, többnyire géppel (Powell) vagy kézzel

Talajelƅkészítés, palántaültetés A dohány jól elƅkészíteƩ, gyommentes, porhanyós talajt igényel, mert ültetés után a palánta gyökere csak így tud könnyen és gyorsan megerƅsödni. A tarlóhántás után a fogas vagy tárcsás boronával jó, elmunkált ƅszi mélyszántást a palántázásig lazán és gyommentesen kell tartani. Ültetés elƅƩ hengerezés illetve simítózás javasolható. Bakhátas mƾvelés esetén célszerƾ az ültetés elƅƩ 1020 nappal négysoros tárcsás bakháthúzóval a bakhátakat kialakítani. A bakhátak méretei a betakarítógéphez igazodnak. Powell dohánymƾvelƅ gépsor alkalmazása esetén a két bakhát középvonala közöƫ távolság 117


47

DOHÁNYTERMESZTÉS Gazdálkodók lapja

végzik. A kacsgátlás a tetejezéssel egyidƅben kontakthatású kacsgátló szer dohányra permetezésével történik. A 2-3 cm-es hónaljhajtások a kezelés után néhány órával megfeketednek. Az újabb virágzatok és hónaljhajtások növekedésének megakadályozására 8-10 nap elteltével a mƾveleteket meg kell ismételni.

Törés, szárítás A dohány törése a haszonlevelek technikai éreƩségének megfelelƅen július elejétƅl szeptember közepéig tart. A technikai éreƩség általános jelei: a levél sötétzöld színe elhalványul; a fƅér kivilágosodik, fényesebb lesz; a levéllemez fodrosodik, babosodik, hegye kissé lehajlik; a levél gyantás tapintású, a szárról könnyen letörhetƅ; töréskor éles, paƩanó hang kíséretében válik el a szártól, nem marad rajta szárrész (bajusz). A dohánytövön a levelek nem egyszerre érnek, hanem kifejlƅdésük sorrendjében övezetenként, alulról felfelé. Mivel a levelek érése szakaszos, általában 4-5-szöri törés szükséges 5-10 napos pihenƅ szakaszok közbeiktatásával. Elƅfordul, hogy az érést gátló körülmények miaƩ (késƅi ültetés, hƾvös, csapadékos idƅjárás, magas N-tartalom) a betakarítás késƅ ƅszre is elhúzódik, amikor már megnƅ a fagyveszély. Ez esetben célszerƾ érésgyorsító permetezést alkalmazni. A dohánylevelek törése kisgazdaságokban kézzel, nagyüzemben géppel (Balthes törƅkocsis, Powellautomata, stb.) történik. A letört leveleket a legrövidebb idƅn belül a szárítás helyére kell szállítani. Szárítás: A letört dohányleveleket a szárításra elƅ kell készíteni. Ennek egyik módja a fƾzés vagy fonás. A természetes szárításhoz régen kézzel, 50-70 cm hosszú tƾvel, színükkel és fonákukkal váltogatva zsinórra fƾzték a dohányt, majd a leveleket elegyengeƩék. Az így elkészült pórékat akasztoƩák be a dohányszárító pajtákba. A nagy kézimunkaigényƾ mƾveletet ma már fƾzƅgépek (MetzSupra, Fatex, Fusio) végzik.

48

A korszerƾ, meleglevegƅs dohányszárító esetében a szárítás ún. tƾsorkeretekben történik, így az elƅkészítés a dohánylevelek tƾsorkeretbe rakása (rendezeƩen vagy ömlesztve) korlátozódik. A dohánylevél szárítása a száradás alaƩ végbemenƅ kémiai, biokémiai és fizikai jellegƾ folyamatok helyes irányításával történik. A szárítás alaƩ alakulnak ki a dohány minƅségét meghatározó tulajdonságok (szín, redukálható cukor, nikoƟntartalom, stb.). Ezért a szárítás nem egyszerƾen a víztartalom elpárologtatására korlátozódik, hanem annál sokkal összeteƩebb feldolgozási eljárás. A szárítóba kerülƅ zöld dohány víztartalma általában 80% körüli, ennek legnagyobb részét a szárítás során elveszƟ. Ezenkívül szárazanyagtartalmából is veszít mintegy 1220%-ot. Jelentƅsek a kémiai változások (klorofill lebomlás, keményítƅ hidrolizis, fehérjék hidrolizálódása, nikoƟn csökkentés stb.) is. A szárítást úgy kell irányítani, hogy a vízleadás üteme és mértéke szoros összhangban legyen a levelekben végbemenƅ biokémiai folyamatokkal. A dohánylevelek szárítása természetes és mesterséges körülmények közöƩ végezhetƅ. A természetes szárítás, melynek idƅtartama 25-40 nap, hagyományos dohányszárító pajtákban (zsaluzi pajta) vagy kiegészítƅ fƾtéssel ellátoƩ fóliasátorban fƅként a levegƅ áramlási sebességének és páratartalmának szabályozásával történik. A mesterséges szárításhoz különbözƅ ơpusú szárítóberendezéseket alakítoƩak ki (Sirokko, TDO ơpusú szárítók, KDSZ-1,5, MKD-25, MINIDOSZ-1,5-2,0), amelyekben a szárítás idƅtartama 100-150 óra és a szárítás minden tényezƅje szabályozható.

A dohány mesterséges szárításának szakaszai Színesítés: túlnyomó részben ekkor mennek végbe azok a biológiai-kémiai folyamatok, melyek a dohánylevél értékét, minƅségét döntƅen meghatározzák. A továbbiakban már csak ennek a megtartása a cél. A színesítés végére a dohánylevél eredeƟ víztartalmának mintegy 30-35%-át elveszƟ és a levéllemez valamint a fƅér is teljesen sárga színƾ lesz.


Paraméterei: 30 * 410C, 90 * 75% RP, 36-48 ó. Színrögzítés: a levél nedvességtartalmának fokozatos eltávolításával és a hƅmérséklet emelésével megszƾnik a levél biokémiai és enzimaƟkus akƟvitása. Ebben a szakaszban a szinesítés alaƩ elért sárga szín azzal egyidƅben kialakult beltartalmi minƅség megƅrzése a cél. A szinrögzítési szakasz elsƅ részében a levél hegye, végére az egész levéllemez öszszezsugorodik és a dohánylevél eredeƟ víztartalmának majdnem a felét elveszƟ. Paraméterei: 41 * 510C, 75 * 35% RP, 1624 ó. Levéllemez-szárítás: célja a dohánylevél tartósítása, a levél teljes kiszárítása, amely akkor tekinthetƅ befejezeƩnek, ha a levéllemez érintésre könnyen törik. Paraméterei: 57 * 750C, 35 * 30% RP, 1830 ó. Fƅérszárítás: akkor fejezƅdik be, amikor a fƅborda paƩanva törik. Paraméterei: 65 * 750C, 30 * 20% RP, 2030 ó. Hƾtés, puhítási szakasz végére a levelek nedvességtartalma 16-18%. Ilyenkor a levelek már nem törnek és összenyomás után is visszanyerik eredeƟ alakjukat. Paraméterei. 75 * 200C, 20 * 35% RP, 1620 ó.

Szárítás utáni mƾveletek A dohány megszáradása és kellƅ mértékƾ bepuhulása utána válogatást a legrövidebb idƅn belül meg kell kezdeni. A dohányt az érvényben lévƅ szabvány (MSZ-08 1682-79) szerint kell válogatni. A minƅségi követelményeket fajtánként, törési övezetenként elkülönítve írják elƅ. Az azonos minƅségƾ leveleket csomókba köƟk össze. Közvetlenül szállítás elƅƩ kell bálázni. Az átmeneƟ tárolás alaƩ is gondoskodni kell az asztagok hƅmérsékletének állandó ellenƅrzésérƅl, szükség szerinƟ átrakásáról, mivel az esetleges bemelegedés minƅségromlást, penészedést idézhet elƅ. Várható hozam fajtától és termesztési módtól függƅen 1,32,5 t/ha száraz dohány (9-17,5 t/ha zölddohány). Az utóbbi években a hazai termésátlag 1,2-1,67 t/ha (világátlag: 1,47 t/ha).

Összefoglaló Hazánkban több mint száz éve termesztenek dohányt sikeresen. ÁgazaƟ mérete a staƟszƟkai minimumot sem éri el, viszont gazdasági jelentƅsége számos tekintetben messze meghaladja a nagyobb területen termeszteƩ növénykultúrákét. Fontosságát elég, ha két szempontból igazoljuk, egyrészt a kiemelkedƅ költségvetési befizetése, másrészt szociálpoliƟkai hatása is kiemelhetƅ. A vidékfejlesztésben betöltöƩ szerepe nagy élƅmunka-igényébƅl fakadóan az adoƩ térségekben szinte nélkülözhetetlen. Sebestyén Márta Forrás: www.madosz.hu

NÖVÉNYVÉDELEM Gazdálkodók lapja

Magyarország elkötelezett a kontrollált vetőmag-előállítás és a tájfajták védelmében Magyarország elkötelezeƩ a tájfajták védelmében és a növényi szaporítóanyagok forgalmazási rendszere ellenƅrzési színvonalának megƅrzésében, ezért az Európai BizoƩság által a szaporítóanyag-elƅállítás és -forgalmazás területén kidolgozoƩ jogszabálytervezet vitájában számít a többi érinteƩ tagállam támogatására - mondta Feldman Zsolt héƞƅn az MTI-nek. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelƅs helyeƩes államƟtkára minderrƅl annak kapcsán beszélt, hogy a hónap elején az Európai BizoƩság véglegesíteƩe a növényi szaporítóanyagok termesztésére és forgalmazására vonatkozó alapjogszabály-tervezetét, amelyben Magyarország számára több elfogadhatatlan kitétel látoƩ napvilágot. Feldman Zsolt emlékezteteƩ: az Európai BizoƩság által a vetƅmag-szabályozás területén most közzéteƩ tervezetet a következƅ két évben vitatják meg a tagállamok, és az a bizoƩ-

ság tervei szerint 2018-tól lépne hatályba, ám a magyar érdekek védelme indokolja a határozoƩ kormányzaƟ álláspont képviseletét már a tárgyalások megkezdésekor. A megismert szövegtervezet jelenlegi állapotában - az ezzel kapcsolatban felröppent hírekkel szemben - nem veszélyezteƟ azokat az agrobiodiverzitás területén elért vívmányokat, amelyeket Magyarország például a helyi és tájfajták elterjesztése tekintetében elkönyvelhet teƩe hozzá. Az elmúlt három év során ugyanis a magyar szakemberek megalkoƩák a szántóföldi növények, zöldségek és gyümölcsök egyszerƾsíteƩ fajtajegyzékbe vételét segítƅ jogszabályi háƩeret, amelynek eredményeképpen például gyümölcsökbƅl 120 tájfajtát regisztráltak eddig, forgalmazhatóvá téve azokat ezáltal. Magyarország jelenleg a harmadik legnagyobb vetƅmag-exportƅr az Európai Unióban, mintegy 120-130 ezer hektáron termeszt vetƅmagot, és évente 170-190 milliárd forint ár-

bevételt ér el az ágazat. Az ország pozíciójának megƅrzéséhez továbbra is szükséges a vetƅmag-elƅállítás magas színvonalú szabályozásának és ellenƅrzésének lehetƅsége. Magyarország számára éppen ezért elsƅdleges, hogy az Európai Unióban a vetƅmagot ne kezeljék úgy, mint bármilyen más mezƅgazdasági árut, és az új szabályozás ne lazítsa fel azt a szigorú rendszert, amelyben a vetƅmag most elƅállítható és forgalmazható. „A bizoƩság javaslata jelenlegi formájában inkább ezen a területen jelent számunkra problémát” mondta Feldman Zsolt. A helyeƩes államƟtkár hozzáteƩe: tapasztalataik szerint a bizoƩság által most asztalra teƩ javaslat a nagy vetƅmagtermelƅ országok számára - a szabályozás lazítása miaƩ - szintén nem elfogadható. „Rájuk számítunk Magyarország partnereiként a jogszabályok következƅ idƅszakban meginduló vitájában” - mondta. MTI

%DERQD Kiváló termőképességű* és jó sütőipari tulajdonságokkal rendelkező búzafajta. Jellemzői: kiváló termőképesség, magas hl-tömeg, 28–31% sikér, 350–370 esésszám, A2 lisztminőség. * Lásd GOSZ-VSZT 2011. és 2012. évi kísérleti eredményeit.

LEGYEN ÖN IS BABONÁS! Telefon: 62/426-096 Mobil: 30/299-7489

www.agromag.hu


49

M O T O R J A V Í TÁ S ? C S A K A L A P O S A N É R D E M E S ! Gazdálkodók lapja

Ijesztő, de nem tragédia, ha szükséges a motorgenerál A 2008-as gazdasági válságot követƅen a 2011-es évvel ismét lendületet vett a mezƅgéppiac. Örvendetes és látjuk egyre nƅ a hazai erƅgéppark. Ezzel együtt presztízs a gazdák, a termelƅk teljesítmény igénye is, a termelés, a föld nem állhatja a fennakadást. Egy motorgenerál pedig sokak számára világvége-hangulatú fogalommá lett. Pedig nem kellene az legyen, ma is létezƅ, profin is végezhetƅ mƾvelet, mellyel nem csak a mƾhely, de a gazda is jól járhat.

a hitelekkel, és lízing ügyletekkel jelentƅsen megfiatalodott az erƅgéppark átlagos életkora. Ezekkel о megfelelƅ karbantartás mellett о komoly gondok ritkán adódtak. Azóta azonban jelentƅsen átalakult a piac, a 2008-as világválság hamar érzƅdött a hazai géppiacon is, a gépeladások kártyavárként omlottak be, mára tehát ismét nƅtt a traktorok átlagéletkora, mint ahogy a valós munkaóra teljesítménye is minden bizonnyal nƅhetett. A motorok egyre kihegyezettebbek, a részegységek hibái egyre komolyabb motorkárokhoz vezethetnek, olyanokhoz, amelyek láttán számos hagyományos javító hajlamos keresztet vetni a traktorra vagy annak motorjára. Nem ajánlott azonban temetni a motorhibás gépeket о tudtuk meg Kajári Zoltántól, a motorfelújítással már évtizedek óta foglalkozó Fortuna Bt. egyik tulajdonosától.

Hosszú út vezet addig, hogy egy erƅgépblokk munkaasztalra kerüljön, ha azonban oƩ köt ki, nem érdemes felújításán spórolni, ugyanis hosszú távon a legprofibb munka lesz a legolcsóbb!

Húsz-harminc évvel ezelƅtt, azaz az MTZ-k virágzásának korában az üzemszerƾ használat és a tervszerƾ karbantartás része volt a motorok nagygenerálja, azaz felújítása. Akár évente is szükséges lehetett, s azon senki sem lepƅdött meg. Hiszen új traktorhoz jutni könnyedén nem lehetett. Azért ma sem egyszerƾ persze, így aztán a motorgenerál mondhatni reneszánszát éli. Igen ám, de közben eltelt két olyan évtized, amikor a nagygenerálnak már csak a gondolata is kikopott, s maga a mƾvelet a világvégével, de legalábbis a gazdasági totálkárral szinonim fogalommá vált. A kilencvenes években második felében ugyanis elsƅként elszaporodtak a „keletieknél” jóval tartósabb és megbízhatóbb John Deerek, - New Hollandok, majd a kétezres években,

50

Motorgenerál esetén a motor minden egyes egységét meg kell vizsgálni, hogy kiderüljön fel kell-e azt újítani, esetleg elég megƟszơtani vagy már a részegység cseréje szükséges. IƩ épp a hengerfej repedéseinek vizsgálópadja (nyomáspróba) látható.

Cégüknél a 600-18000 (azaz hatszáztizennyolcezer) köbcentiméter közötti motorok a jellemzƅk, s nem titkolják, hogy esetükben a legfƅbb megrendeléseket a komolyabb mezƅgazdasági gépek, kamionok és buszok motorjainak felújítása adja. Legfƅképp azokra vannak berendezkedve, azon jármƾveket komplett javításra is átveszik, s motorjaikat olyan minƅségben újítják fel, hogy azok akár további, millió kilométeres/sok ezer üzemórás futásra, illetve üzemelésre is képesek legyenek. Ennek megfelelƅen sokkal komolyabb és precízebb gépekkel rendelkeznek, mint bármelyik másik hazai motorfelújító-üzem. Utóbbi pedig azt jelenti, hogy aki erƅgépmotorjának felújíttatására kényszerül, annak érdemes ƅket választania. A fƾzött félmotorokat és hengerfejeiket újítják fel – profi módon, bevizsgálás alapján megtar-


Fƅtengely egyensúlyozás megfelelƅ padon о elengedhetetlen ahhoz, hogy a felújítoƩ motor egyenletesen járjon

tott és javított, vagy cserélt alkatrészekkel. A cég alapelvei megkövetelik a jó ár/érték arányú szolgáltatást. Csakis szigorúan minƅségi munkát hajlandóak elvégezni, kiváló alkatrészeket beépíteni, így azonban hosszú távon mƾködƅképes motorokat adnak vissza a vevƅknek. Megrendelƅik között említhetƅk a Volán-társaságok, számos márkaszerviz és komolyabb flottakezelƅk is. Az eredendƅen motorfelújításra szakosodott cég 1995 óta hivatalos magyarországi importƅre a motoralkatrészek RollsRoyce-ának számító Kolbenschmidtnek, s ma már 18 egyéb márka hivatalos forgalmazója, sƅt, az ismert Moto Parts (www. motopartsnet.com) alkatrészek európai kizárólagos importƅre is. Így a Fortuna Bt о komoly raktárral, napi többszöri szállítással о nem csak kis-, hanem egyéb nagykereskedéseket is kiszolgál.

IƩ épp egy ipari blokk síkolása látható, de a mƾveletre a hagyományos személyautó-motoroknál is szükség van

Természetes, hogy az üzem garanciát vállal munkáira – kivéve, ha a megrendelƅ a cég szakembereinél okosabbnak érzi magát, s csak részleges, egy-egy mƾveletre korlátozott javítást kér csupán. Azt ugyanis egyetlen esetben sem javasolják. Rutinjuk bƅven van, tudják, hogy mi az, ami elromolhat, s a gyakorlat jellemzƅen ƅket igazolja.

M O T O R J A V Í TÁ S ? C S A K A L A P O S A N É R D E M E S ! Gazdálkodók lapja Ma azonban a megrendelƅ az úr, ha a megnövekedett olajfogyasztást csak egy dugattyúgyƾrƾ-cserével kívánja orvosoltatni a kedves vevƅ, ám legyen, meg tudják oldani. A motor megbontása esetén azonban sok mai korszerƾ motornál a hengerfejek síkolása is kötelezƅ lépés, hogy a motor hibátlanul tudjon tovább üzemelni. És ez még csak egyetlen fontos ökölszabály. Ha motorfelújításra kerül sor, érdemes kifaggatni a Fortuna Bt. magasan képzett szakembereit!

Vizes fékpad о ipari gépek próba-járatásához és teszteléséhez

Mi vezet manapság jellemzƅen a motorgenerálokhoz? Mint azt megtudtuk, egyre kevésbé az üzemszerƾ, természetes kopás, helyette sokkal jellemzƅbben egyegy kiegészítƅ berendezés vagy a kenés hibája. Hibát okozhat az elégtelen hƾtés is, ami által a motor besülhet, a dugattyúgyƾrƾk berágódhatnak, s ugyanehhez vezethet a nem megfelelƅ olajozás is. Hiába írják elƅ a gyártók a hƾtƅfolyadék idƅszakos cseréjét, minél korosabb az erƅgép, annál kisebb valószínƾséggel végeztetik azt el a tulajdonosok, az idƅs hƾtƅfolyadék pedig kikezdheti a vízpumpát, s így máris hƾtési probléma jelentkezhet. Netán folyamatos utántöltésre van szükség hƾtƅfolyadékból, miközben a víz nem is szivárog? Ilyen esetben vélhetƅen már nagy a baj, a repedt hengerfejen ke-

resztül ugyanis (vagy akár máshonnan is) a hengertérbe szivároghat a víz, majd akár az olaj is kaphat belƅle, melynek kenƅképessége rögtön drasztikusan csökken.

Még mielƅtt a technikai részletekben nagyon elmélyülnénk, gyorsan tegyük fel és persze válaszoljuk is meg a kérdést: mit tehet a gazda, hogy elkerülje a motor nagygenerálját? Illik és hosszútávon megtérülƅ is lehet a gyakoribb olajcsere. Természetesen csakis az elƅírt kenƅanyagot használja, s abból tart is magánál pótmennyiséget, hogy amikor esetleg utántöltésre van szükség, akkor azonnal és a kellƅ minƅségbƅl meg tudja azt tenni. Benzinkúton olajat vásárolni ugyanis nem csak drága, jellemzƅen kompromisszumos is, messze nem biztos, hogy egy modern, részecskeszƾrƅs dízel esetében például megtaláljuk az elƅírtat. Utántöltés, motorolaj? Ajánlott ellenƅrizni, kenés nélkül ugyanis tényleg nagy lesz a baj a motorban. A lelkiismeretes gazda továbbá nem egybƅl hidegen hajtja a motort, nem állítja meg rögtön komoly hajtás után, hanem hagyja visszahƾlni. Aki ugyanis ezekre nem figyel, könnyedén pórul járhat. Ahogyan az is, aki nem cseréltet idƅben vezérmƾszíjat vagy megnyúlt vezérmƾláncot – ezért is elemi érdekünk, hogy tudjuk, hogy mennyi üzemóra van a traktorban,

tudjuk, hogy milyen szervizmƾvelet esedékes. Ha ugyanis szakad a vezérmƾszíj, a megnyúlt lánc miatt elmegy a vezérlés, szintén nagy, sƅt, a lehetƅ legnagyobb lesz a baj!

Szelepcsere esetén a szelep illesztés, illetve a vezetƅ cseréje fontos, ugyanis a felújítoƩ motor éleƩartamát jelentƅsen megnöveli

Jöhet a felújítás vagy a motorcsere, vagy már a gépünk selejtezése, eldobása??? Utóbbi a legdrágább, hiszen az amúgy jó, ám motorhibás erƅgépért csak töredék öszszeget lehet kapni, utána pedig lutriként lehet másik használtat, vagy sok pénzért újat venni. A használt, bontott motor vásárlása hasonlóan rizikós, hosszútávon jellemzƅen nem kifizetƅdƅ, a motorfelújítás azonban még mindig a leginkább megtérülƅ beruházás. Profi felújítással – amilyet a Fortuna Bt ajánl professzionális gépeivel és az általa forgalmazott minƅségi alkatrészekkel о ugyanis egy beállt motor is alsó hangon újabb 4-5 évig motor lehet, ami egy használt traktor hajtómƾvérƅl vagy egy bontott egységrƅl aligha lenne elmondható. Azaz hiába ijesztƅ, nem tragédia a motorgenerál, akinek pedig szüksége lesz rá, az legjobban akkor jár, ha profi módon megcsináltatja azt – érdemes részletes ajánlatot kérni a Fortuna Bt.-tƅl, s meghallgatni a cég szakembereinek érveit és szakismereteit az adott javításokkal kapcsolatban.

új üzem külsƅ


51

GYÓGY- ÉS FŰSZERNÖVÉNYEK Gazdálkodók lapja

K E R T É S Z E T Pompás gyógy- és fűszernövénykert – egészségünkre! „Isten addig nem adoƩ betegséget az emberre, amíg elƅbb a gyógynövényt, amely elmulasztja a betegséget, meg nem teremteƩe a Földön.” /Paracelsus/ Ki ne szeretne illatozó, pompázó gyógynövényeket, fƾszernövényeket, melyek nemcsak kertünket varázsolják színesebbé, hanem ételeinket is ízletesebbé, mindennapi étrendünket változatosabbá teszik, s nem utolsó sorban – megfelelƅ alkalmazásuk melleƩ - jótékony hatással vannak szervezetünkre... Számos növényrƅl tudjuk, hogy segítséget nyújtanak valamilyen betegség megelƅzésében vagy annak legyƅzésében. De vajon mely növényeket tudjuk mi magunk is elƅállítani kertünkben, milyen gondozást igényelnek a termesztés folyamán, s hogyan tartósíthatjuk ƅket, gondolva a vegetáción túli idƅszakra? Íme néhány hasznos gondolat a friss, ízletes fƾszernövények és az egészség megƅrzését szolgáló gyógynövények oƩhoni, kiskerƟ elƅállításához.

Színes fƾszerkert

szerƾbb kiskerƟ viszonylatban is termeszthetƅ gyógynövények, fƾszernövények: levendula, orvosi zsálya, kakukkfƾ, rozmaring, citromfƾ, lestyán, metélƅhagyma, menta, izsóp, petrezselyem, kapor, bazsalikom, zeller, kasvirág, körömvirág.

Termesztés helyének megválasztása Számos alkalommal találkozhatunk konyhaablakban nevelt fƾszernövényekkel, konyhapulton becézgeteƩ kakukkfƾvel, bazsalikommal, metélƅhagymával. A fƅzni szeretƅ, ízeket kedvelƅ ember számára mi sem lenne egyszerƾbb, minthogy télen-nyáron az életek készítése közben csak lecsíp egy darabka friss levelet vagy hajtást a növényrƅl és máris felhasználhatja a tƾzön rotyogó falatokhoz. Ám ez nem ilyen egyszerƾ dolog. A fƾszernövények botanikai tulajdonságaik, valamint környezeƟ igényeik miaƩ nem alkalmasak a lakásban történƅ nevelésre. Az elsƅ néhány hetet kibírják ugyan a zárt, számukra kedvezƅtlen körülmények közöƩ, ám ha nem kerülnek szabad levegƅre s nem hatnak rájuk a külsƅ környezeƟ tényezƅk, hamar megnyurgulnak, betegek lesznek s elpusztulnak. Így mindenképp törekedjünk a növények szabadban történƅ nevelésére. Ha nincs kertünk, az erkélyen vagy az ablakpárkányon kialakíthatjuk kis fƾszerkertünket. Célszerƾ a fƾszeres ágyást a kert egyik naposabb, védeƩebb helyére tervezni, de semmiképp ne egy eldugoƩ, keveset látogatoƩ területre ültessük növényeinket, hisz a gyógynövények és fƾszernövények nemcsak konyhakerƟ használatra alkalmasak, - díszítƅ értékük, illatuk, formájuk páratlan, s valódi színfoltot képeznek kertünkben.

Növények kiválasztása Sok szempont, érv befolyásolja, hogy milyen növényt is válasszunk kertünkbe. Fontos ismernünk a terület éghajlaƟ viszonyait, van-e pl. fagyzugos hely, ahol a téli hideg megreked, s az érzékenyebb évelƅ növényeket (rozmaring, levendula, kakukkfƾ) akár el is puszơthatja. Nagy általánosságban elmondható, hogy a legtöbb fƾszernövény a száraz, gyorsan felmelegedƅ jó vízgazdálkodású talajokat kedveli, jótékonyan hat rájuk a napsütés, illetve az elƅbb említeƩ téli hideget rosszul viselik. Legnép-

52

Talajelƅkészítés, ültetés Ültetni szánt fƾszernövényeink általában talajban nem válogatósak (az alábbi növényenkénƟ leírásban olvasható az egyedekre jellemzƅ talajigény). Megfelel számukra az általános kerƟ talaj, melyet tápanyaghiányos területeken az ültetést megelƅzƅen célszerƾ humuszossá, lazább szerkezetƾvé tenni. Ezt éreƩ szerves trágya bedolgozásával, valamint komposztált föld kerƟ talajunkba forgatásával oldhatjuk meg. A humuszos talajban és a szerves trágyában lévƅ


nitrogén teszi lehetƅvé, hogy a termesztési idƅ alaƩ nagy mennyiségƾ növényi részt (levél, hajtás, szár) tudjuk betakarítani. A konténeres növények ültethetƅk az egész vegetáció ideje alaƩ, ám az évelƅket célszerƾ tavasszal a végleges helyükre tennünk, hogy a nyár folyamán begyökeresedjenek, s így könnyebben átvészeljék a rideg telet. Az egynyáriakat (pl. bazsalikom, körömvirág, kapor) vethetjük akár helybe is, melynek ideje a fagyosszentek elmúltával, május második felében már kockázatmentes.

Gondozás Az egyik legfontosabb ápolási munka a csapadék pótlása. Nemcsak ültetés után, hanem az egész vegetáció idƅszakában szükséges az öntözés, hisz a levelek, hajtások eltávolításával a növényt újabb zöld részek képzésére ösztönözzük, s ehhez szükséges a víz. Ha edénybe vagy balkonládába neveljük fƾszernövényeinket, ügyeljünk arra, hogy ki ne éljék földjüket. Ám ha ez mégis megtörténik, ültessük ƅket nagyobb cserépbe vagy a szabad földbe. A másik jellemzƅ feladat a kártevƅkkel való küzdelem. A fƾszernövények illata, aromája vonzza a meztelen csigát, a különféle rovarokat, sok esetben a levéltetveket. Ilyenkor mindenképp fontos a megelƅzés. Ültetés elƅƩ ügyelnünk kell a környezƅ területek kártevƅ ellátoƩságára. Ha a közelben van olyan növény amely híresen vonzza az eīajta ellenségeket (pl. rózsa-levéltetƾ), akkor ha tehetjük a telepítés helyét változtassuk meg, és keressünk egy kevésbé veszélyezteteƩ zónát. Ha ezt nem tudjuk kivitelezni, akkor a bekövetkezeƩ problémát vegyszerek nélkül próbáljuk megoldani, hisz az általában frissen fogyasztoƩ fƾszernövény vegyszermaradványokkal már nem lesz olyan egészséges... A meztelen csigákat gyƾjtsük össze, a levéltetves részeket távolítsuk el a növényrƅl. Tavasszal a zöld fejlƅdés idƅszaka elƅƩ az elszáradt, megfagyoƩ növényi részeket metsszük vissza, így újult erƅvel indulhat be a hajtásnövekedés.

Szedés Növényi részt csak a kifejleƩ, felnƅƩ növényekrƅl távolítsuk el, mert a túl fiatal egyede-

GYÓGY- ÉS FŰSZERNÖVÉNYEK Gazdálkodók lapja Közép–Ázsiai eredetƾ ƅsi konyhakerƟ növény. Magyarországon fƾszerként termeszƟk. KörnyezeƟ igényei: • jól tƾri a hideget, ám érést megelƅzƅen 25°C körüli hƅmérsékletet igényel • közepes vízigényƾ • kötöƩebb agyagtalajokat kedveli • fényigényes AnƟbakteriális hatású növény. Jellegzetes íze miaƩ számos étel fƾszerezésére használható, frissen vagy akár szárítoƩ állapotában egyaránt.

ket egy elhamarkodoƩ nyírogatással akár el is puszơthatjuk. Ha csak a növény levelét szeretnénk felhasználni, ügyeljünk arra, hogy ne csupaszítsuk le a szárat, hanem inkább vágjuk le az egész hajtást, mert a növény így könnyebben kiheveri a stressz állapotát, és hamarabb fejleszt új részeket.

Szárítás, tárolás Szárítani bármely növényi részt lehet. Ügyeljünk rá, hogy száraz, szellƅs, sötét helyen történjen a szárítás, a befülledés és a kifakulás elkerülése érdekében. Tárolás tekintetében elég széles körƾ a paleƩa. Tárolhatunk csatos üvegben, mƾanyag dobozban, texƟl vagy papír zsákban stb... Egyetlen fontos szabály, hogy mindig teljesen megszáradt részeket raktározzunk el.

SzárítoƩ metélƅhagyma

Valódi levendula - Lavandula angusƟfolia A valódi levendula a Földközi-tenger mellékén, Dél-Európában ƅshonos, évelƅ növény. Az elsƅ levendulát Magyarországon BiƩera Gyula telepíteƩe, Tihanyban. KörnyezeƟ igényei: • szárazságtƾrƅ növény • középkötöƩ, mésztartalmú talajokat kedveli • melegigényes • fényigényes A levendula virág forrázata nyugtató hatású, feszültségoldó, alkalmazható túlterheltség esetén is. Segítséget nyújt az álmatlanság leküzdésében, hasznos az ideges gyomor-és bélpanaszok megszüntetésénél. Felhasználható gyógyfürdƅként, olajként, illatpárnába és bedörzsölƅszerként idegzsába ellen. Orvosi zsálya - Salvia oĸcinalis Az orvosi zsálya évelƅ növény, melynek ƅshazája a Földközi-tenger északi partvidéke, ahol ma is nagy tömegben, vadon terem. KörnyezeƟ igényei: • melegigényes • szárazságtƾrƅ • jó levegƅzöƩségƾ, meszes, középkötöƩ talajokat kedveli • fényigényes Teája vagy alkoholos kivonata öblítƅ szerként hatásos a száj nyálkahártya-gyulladása, fogínygyulladás és torokgyulladás problémáinál. Aranyérbántalmak esetén gyógyfürdƅként használható. A pajzsmirigy fokozoƩ mƾködése következtében fennálló izzadás ellen is javasolt.

Orvosi zsálya

KerƟ bazsalikom - Ocimum basilicum Az egyéves bazsalikom ƅshazája India, ám évezredek óta termeszƟk Ázsia déli részén, Afrikában és Közép-Amerika trópusi országaiban is. Hazánkba Németország közveơtésével került. KörnyezeƟ igényei: • melegigényes • szárazságtƾrƅ • jó vízgazdálkodású, tápanyaggal ellátoƩ, vályogos homoktalajokat kedveli • fényigényes A bazsalikom régóta ismert gyógy –és fƾszernövény. Köhögéscsillapító, étvágyjavító, vizelet –és szélhajtó hatású. Teája a torokgyulladás kezelésében segít. Szeszes kivonatát toroköblítƅ folyadékba, valamint szájvízbe csepegtethetjük. MindemelleƩ közismert ételízesítƅ – tojásos készítmények, saláták levesek, pizzafélék ízesebbé tételére használható. KerƟ kakukkfƾ – Thymus vulgaris A kakukkfƾ a Földközi-tenger vidékén ƅshonos növény, ahol a mediterrán táj egyik meghatározó, jellegzetes növénye. Magyarországon nem honos növény. KörnyezeƟ igényei: • melegigényes • szárazságtƾrƅ • meszes, jó vízgazdálkodású talajokat szeret • fényigényes Nagy szerepet játszik a köhögéscsillapításban, görcsoldó, köptetƅ és anƟbakteriális hatása miaƩ. Illóolaja bélféregƾzƅ szer. A kakukkfƾ jellegzetes íze miaƩ húsok fƾszerezésére használható.

Rozmaring - Rosmarinus oĸcinalis Dél-Európában, a Földközi-tenger mentén ƅshonos. Vadonterem Spanyolországban, Olaszországban, Dél-Franciaországban, Svájcban. Magyarországon az ország déli részén termeszƟk. KörnyezeƟ igényei: • a huzamosabb ideig tartó - 10 °C-os hideg hatására elfagyhat • melegigényes • szárazságtƾrƅ • fényigényes Fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentƅ hatású, ízüleƟ bántalmak esetén bedörzsölve hatásos. Teakeverékekben vizelethajtó, étvágygerjesztƅ. Belsƅleg csak gondos odafigyeléssel használható, kismamáknak ellenjavallt. Levesek, húsok, mártások ízesítƅ szere.

Borsmenta – Mentha x piperita Származási helyérƅl még ma is viták folynak, egyesek Angliát, míg mások a Távol-Keletet mondják ƅshazájának. Magyarországon termeszteƩ fajták angol eredetƾek.

Borsmenta

Metélƅhagyma – Allium schenoprasum KörnyezeƟ igényei: • melegigényes, ám a fagyokat jól tƾri • vízigénye magas • fényigényes, hoszzúnappalos növény • jó tápanyagellátoƩságú, barna illetve fekete talajokat kedveli Gyulladáscsökkentƅ, gyenge görcsoldó, enyhe helyi érzéstelenítƅ, hƾsítƅ, anƟszepƟkus hatású. Megakadályozza az epekƅ képzƅdését. Hideg teája csökkenƟ a hányingert. Fogkrémek, szájvizek egyik ízesítƅ anyagául szolgál.

Vörös BernadeƩ kertészmérnök

A virágzó metélƅhagyma


53

N AT U R A L M A Gazdálkodók lapja

Tudatos márkaépítés segíti az egészséges táplálkozást A Holland Alma Kft. és a Naturalma Zrt. összefogásával életre hívott Naturalma Program fajtáiról, a várt eredményekrƅl, és ennek kapcsán étkezési szokásainkról Babicz Szabolcsot a Holland Alma Kft termelés és kereskedelmi vezetƅjét kérdeztük. - Egy új, betegség ellenálló almafajták szaporításával, telepítésével, termelésével és marketingjével foglalkozó rendszert építettek ki, amirƅl lapunk is rendszeresen beszámolt. Hol tart most ez a folyamat, milyen eredményeket tudnak felmutatni? Az elsƅ 130 hektár Luna, Sirius, Orion, Rozela és Red Topaz ültetvényünket várhatóan a következƅ szezonban megduplázzuk, ami nemcsak a bƅvülésünket, sikerünket jelenti, hanem a szükséges árualap elƅteremtésének újabb lépését is. Az elmúlt évek során a termelƅket igyekeztünk meggyƅzni arról, hogy csatlakozzanak a programunkhoz, biztosabb fajtákat és értékesítési lehetƅségeket kínálva. Az új fajták ugyanis ellenállóak a legfontosabb gombabetegségekkel szemben. E mellett – a több mint 1.200 fƅs mintán több alkalommal elvégzett vak kóstoltatások alapján – ízükben felülmúlják a jelenleg elterjedt fajtákat. Ezek az almák ráadásul rendkívül tetszetƅs küllemƾek, ami elsƅsorban szemre, látványra vásárló hazai fogyasztók ismeretében szintén elƅnyös tulajdonság. Ez a kampányunk sikerrel zárult, tehát jöhet a második lépés: a fogyasztók figyelmét kell felhívnunk újra a magyar alma értékeire, ugyanis az árualapunkat természetesen majd értékesíteni is szeretnénk. Minden fogyasztó biztos lehet, aki Naturalma márkanév alatt szereplƅ almát (Lunát, Siriust, Oriont, Rozelát, vagy Red Topazt) vásárol alacsony vegyszerterhelésƾ, vagy teljesen vegyszermentes és a szokásosnál magasabb fogyasztási élményt nyújtó terméket vásárol, mindezt alig valamivel a szokványos asztali almák árszínvonala fölött.

54

- Ez tudatosan felépített marketing kampánynak hangzik. Ezek szerint a jó bornak mégis kell cégér? A Naturalma Program elƅnye, hogy az alma oltványok megvásárlásával a termelƅk nem csak a fákat kapják meg, hanem egy széles körƾ marketinget is. Ha valaki telepít, akkor az oltványokkal együtt egy csomagot kap, amibe egy éven keresztül ingyenes szaktanácsadás tartozik, és egy komoly marketingtevékenység is. Az alma, amit a termelƅ megtermel, egy tömegmédiás támogatást kap, így ha négy év múlva a fa elkezd teremni, akkor már nem kell bevezetni a piacra a terméket, mert a vásárlók már ismerni fogják. Ez azt jelenti, hogy az a termelƅ, aki csatlakozik a programhoz, egy márkás újdonsággal léphet a piacra. Mindezt persze kommunikálnunk kell a termelƅk és a fogyasztók felé is, ugyanis meggyƅzƅdésünk, hogy megfelelƅ és folyamatos reklám nélkül nem generálunk forgalmat, sƅt még az igény sem alakul ki. El kell tehát érnünk, hogy még az árualap megjelenése elƅtt érdeklƅdést, kíváncsiságot és várakozást gerjesszünk a fogyasztókban. Gasztronómiai- és élelmiszeripari vásárokon, kiállításokon, kóstolóstandokkal készülünk a rendezvényekre, hogy minél szélesebb körben megismertethessük a vásárlókkal az új almákat. Elsƅ lépcsƅben elkészültek a fajtaismertetƅ prospektusok és védett logó, valamint márkanév bevezetéséhez szükséges szóróajándékok, de a késƅbbiekben televízióreklámokat is tervezünk. A megtervezett és széleskörƾ marketingre a forrás is rendelkezésre áll, hiszen a programban kapható almafák valamivel drágábbak, mint az átlagos oltványok. „Minden almafa árába bele van építve egy 150 forintos marketing hozzájárulás. Ebbƅl finanszírozzuk a közösségi marketinget. - „Harmóniában a természettel” - ez a Naturalma Program alapfilozófiája. Ez viszont már nem propagandafogás, hanem fajtainnováció, kutatás eredménye.


A Naturalma munkája valóban fajtainnováción alapul, kínálatába három sárga fajta, a Luna, az Orion és a Sirius, valamint két piros fajta, a Rozela és a Red Topaz tartozik. Az almáink nem érzékenyek az alma ventúriás varasodására és a lisztharmatra sem. Míg egy átlagos ültetvényt évente minimum 15, de sok esetben 23-24 alkalommal is permetezni kell, addig az új fajtáinknak 3-6 permetezés is elegendƅ. Ezáltal nagyságrendekkel kisebb lesz a vegyszerterhelés, de a termelƅi oldalról a költségek is csökkennek. Átlagos esetben az alma elƅállítási költségének harmadát a növényvédelemre szokták fordítani, így komoly összegeket lehet megspórolni ezzel. A rezisztens fajta alapvetƅen nem jelent újdonságot, hiszen hazánkban is létezik 10-15 ilyen almafajta, ugyanakkor azok légyártásra lettek nemesítve, szemben a Naturalma újdonságaival, melyek asztali beltartalmat és minƅséget nyújtó fajták. - A közös cél és közös munka nem mindig vezetett a hazai mezƅgazdaságban hosszú távon sikerre. A Programban való részvétel milyen kötelezettségekkel jár? A megtermelt áruval kapcsolatban valóban gyakran merülnek fel kérdések a gazdáktól: értékesíthetik-e önállóan, szabott árakon tudják csak eladni, lesze kötbér, stb. A program azonban az értékesítést az ültetvény kezelƅjére bízza, épp ezt segíti a már sokat hangsúlyozott marketing. Ha ennek ellenére problémák merülnek fel az értékesítés során, természetesen fordulhatnak hozzánk bizalommal. - Mikor találkozunk a közértben, a piacon ill. a bevásárlóközpontokban az addigra ismerƅsnek tƾnƅ Naturalmával? Számításaink 2015-re várható, hogy mind kapacitásban, mind ismertségben elérjük hosszútávú céljaink elsƅ mérföldkövét, azaz a hazai forgalomban is megjelennek a Naturalma fajták.

HOLLAND ALMA KFT. Gyümölcsfaiskola ÉRTÉKESÍTÈ, TANÁCSADÓ munkatársat keres a., Románia területére, b., Magyarország területére /távmunkában /t ávmunkában is végezhetÉ munkakör/.

Munkakör célja: Gyümölcsfaiskolai szaporítóanyagok, Naturalma® fajták értékesítése Románia és/vagy Magyarország területén

Feladatok: -

Gyümölcsoltványok értékesítése a kereskedelmi vezetés által meghatározott elvek és feltételek szerint DM kampányok telefonos, e-mailes és személyes utókezelése Szakmai előadások tartása Szerződések előkészítése Gyümölcstermelő cégek internetes felkutatása, kapcsolatfelvétel, folyamatos vásárlói kör bővítése Jelentések készítése és megküldése a kereskedelmi vezetés felé Részvétel a kereskedelmi értekezleteken és képzéseken A kereskedelmi értekezleteken megbeszéltek végrehajtása Kapcsolattartás a termelőkkel

Az ideális pályázó: -

Közép/felsőfokú végzettség kereskedelmi tapasztalat mezőgazdasági végzettség előnyt jelent min. 3 éves munkatapasztalat Romániai piac területére anyanyelvi szintű román és magyar nyelvismeret verbális és írásbeli kommunikációja kifogástalan képes önálló prezentációk készítésére és ismertetésére szóbeli előadókészsége jó lényeglátása kimagasló elvárásai önmagával és munkáltatójával szemben reálisak és egyensúlyban vannak képes munkáját megfelelően adminisztrálni és arról írásban beszámolni felettesének csapatszintű munkavégzésre való alkalmasság precíz-pontos munkavégzés személygépkocsival és jogosítvánnyal rendelkezik számítógépes-felhasználói ismeretek (word, exel, powerpoint, levelező rendszerek)

Felkínált előnyök: Élethivatásként végezhető munka és munkavégzés, inspiráló szakmai környezetben. Fejlődési lehetőség, szakmai képzések. Bérezés: fix alap + teljesítmény arányos jutalék

Ha lelkes és lendületes vagy, tettre kész és sikerre éhes, most biztosítjuk neked azt a lehetőséget, hogy olyan csapat része lehetsz, melyre Te is büszke leszel!

Jelentkezési határidő: 2013. július 9-ig! Olyan pályázók jelentkezését várjuk-, akik szeretik a kihívásokat és hajlandóak tanulni! Fényképes szakmai önéletrajzokat és motivációs leveleket bérigény megjelölésével az alábbi elérhetőségre kérjük eljuttatni: E-mail: [email protected] • Információ rólunk: www.hollandalma.hu

G YA PJ A S L E P K E Gazdálkodók lapja

Újra itt a gyapjaslepke Bevezetés A gyapjaslepkék családjának (Lymantriidae) Magyarországon 14 faja él. Közülük több erdészeƟ/növényvédelmi jelentƅsége okán közismert (apácalepke, aranyfarú lepke, nyár gyapjaslepke, stb.). Vitathatatlan azonban, hogy a legnagyobb figyelmet a család névadója, a gyapjaslepke (Lymantria dispar) élvezi. A „népszerƾség” oka nyilvánvaló, idƅnként és helyenként tömegesen jelenik meg, ilyenkor nagy területeken látványos lombvesztést is okozhat erdeinkben, de gyümölcsösökben, kiskertekben is. A faj Magyarországon ƅshonos, Európa számos országában, de világszerte is jól ismert és reƩegeƩ kártevƅ. A gyapjaslepke Európában legnagyobb jelentƅséggel a dél- és délkelet-európai országokban bír. Egyrészt ezen országok klimaƟkus viszonyai is megfelelƅek számára, másrészt pedig iƩ találhatók nagy koncentrációban elsƅdleges tápnövényei a tölgyek. Tƅlünk északi és nyugaƟ irányban jelentƅsége fokozatosan csökken.

A gyapjaslepke életciklusa Egynemzedékes faj, sárgás, gyapjas szƅrzettel fedeƩ petecsomókban telel át (1. ábra). A faj és a család is errƅl a szƅrzetrƅl kapta a nevét. Egy petecsomóban akár 700-800 pete is található. A petecsomóban lévƅ peték a téli hidegeket nagyon jól tƾrik, még a kifejezeƩen kemény telek sem okoznak jelentƅs petepusztulást.

4. ábra

5. ábra 2. ábra

területekre is besodorja ƅket, így idƅnként a falusi és városi lakosok fejére, nyakára is jut belƅlük. A hernyószƅr érzékeny bƅrƾeken viszketést, enyhébb bƅrgyulladást is okozhat. Ez azonban általában nem túl súlyos, rövid idƅ alaƩ magától is elmúlik. A hernyók változatos színezetƾek, de idƅsebb korban a rajtuk lévƅ bordó és kék szemölcspárok alapján jól felismerhetƅk (3-4. ábra). Több vedlésen átesve másfél-két hónap alaƩ fejlƅdnek ki, majd az ágakon, a fatörzseken bebábozódnak (5. ábra). A bábokból néhány hét után kelnek

6. ábra

1. ábra

A kis hernyók az idƅjárástól függƅen április-május során kelnek ki. Egy ideig „napoznak” a petecsomó felszínén (2. ábra), majd a koronába másznak, és megkezdik a táplálkozást. Selyemszálat képeznek, így a szél segítségével messzire, akár több ơz km-re is képesek „elvitorlázni”. Hernyóval tehát oƩ is találkozhatunk, ahol a petecsomók jelenléte ezt nem jelezte elƅre. A szél gyakran lakoƩ

56

3. ábra


7. ábra

G YA PJ A S L E P K E Gazdálkodók lapja ki a lepkék. A hím lepkék szürkésbarna, füstös színezetƾek, látványos fésƾs csápjuk van (6-7. ábra). A piszkosfehér, fonalas csápú, nagytestƾ röpképtelen nƅstények fák törzsére, ágaira rakják le petéiket (8. ábra).

jesen lecsupaszítják a fákat (9. ábra). Egymás után következƅ két évben egy adoƩ helyen ritkán alakul ki tarrágás. A hernyókat ugyanis általában a természetes ellenségek (hasznos ragadozó és élƅsködƅ rovarok), járványok vagy éppen a táplálékhiány söpri el.

9. ábra

8. ábra

A gyapjaslepke tápnövényei Erƅsen polifág, azaz igen sok tápnövénye ismert, de kedvencei a tölgyek, különösen a csertölgy és a kocsányos tölgy. Tömegszaporodás során azonban sok más lombos fa- és cserjefajt is károsíthat (gyümölcsfák, kerƟ díszfák, cserjék), de még a tƾlevelƾek (pl. luc és ezüsƞenyƅ) sincsenek tƅle biztonságban. Csupán néhány fa- és cserjefaj ismert, amit még más táplálék híján sem fogyaszt el. Ezek a kƅris, az orgona, a fagyal és a Ɵszafa. Természetesen a különbözƅ fa- és cserjefajok lombozata jelentƅsen eltérƅ minƅségƾ táplálékot jelent a hernyók számára. Az eltérƅ minƅségƾ táplálék pedig nagyban befolyásolja a hernyók túlélését, a nƅstények által lerakoƩ peték számát, azaz nagyban meghatározza, hogy tömegszaporodás kialakulhat-e, vagy sem. A gyapjaslepke tömegszaporodásai leggyakrabban oƩ alakulnak ki, ahol opƟmális tápnövényei (a cser és a kocsányos tölgy) nagy koncentrációban vannak jelen. Ilyenek például a dunántúli, magas erdƅsültségƾ, és jellemzƅen „tölgyes” megyék (Veszprém, Baranya, Somogy, Tolna). Kisebb-nagyobb kiterjedésƾ és mértékƾ kártétele az országban gyakorlaƟlag bárhol elƅfordulhat. Az erdei fafajok melleƩ számos gyümölcsfán (alma, szilva, mandula), idƅnként pedig még a szƅlƅn is okozhat jelentƅs lombvesztést.

Tömegszaporodások A gyapjaslepke a tömegszaporodások közöƫ idƅszakban szinte „láthatatlanná” válik. 8-10 éves idƅközönként azonban sokszor hihetetlen tömegben jelenik meg. Ilyenkor a hernyók május végére/nyár elejére gyakran tel-

Ciklikus tömegszaporodása a magyar erdƅkben régóta ismert, mondhatni „klasszikus” jelenség. Az erdészeƟ szaksajtó már a 19. század második felétƅl rendszeresen beszámol róluk. Piso Kornél, néhai kiváló erdész kollégánk 1880-ban beszámol róla, hogy Veszprém megyében annyi hernyó volt, hogy feltartóztaƩák a vonatot, „az agyonƟport hernyók a mozdony kerekeit egészen sikonfutóvá teƩék.” Az 1961-2012 közöƫ idƅszakban Magyarországon éves átlagban több mint 12 ezer haról jelenƟk kártételét. A legutóbbi tömegszaporodása 2003-ban kezdƅdöƩ, és 2005-ben minden korábbi feljegyzeƩ csúcsot megdöntöƩ, hiszen összesen 212177 ha-ról jelezték az erdƅgazdálkodók. 2006-ban a kárterület nagysága már jelentƅsen csökkent, csupán egyharmada (61564 ha) volt az elƅzƅ évinek. 2007-ben a gyapjaslepke szinte eltƾnt a porondról. A 2007-tƅl 2010-ig tartó idƅszakban a károk elenyészƅek voltak, 2011-ben azonban újra növekvƅ kárterületek jelentkeztek, a rágáskárt ekkor már 3347ha-ról jelezték, míg tavaly, 2012-ben már összesen 7000ha-ról. Megjegyzendƅ, hogy mindkét év idƅjárása kifejezeƩen kedvezƅ volt a faj szempontjából. Általánosságban elmondható, hogy az aszályos idƅszakok kifejezeƩen kedvezƅek a tömegszaporodás szempontjából. A 20032006. közöƩ zajló tömegszaporodást 4 erƅsen aszályos év (2000-2003) elƅzte meg. A 2011-2012-es aszályok pedig a mostani tömegszaporodást alapozták meg. A 2011-es és a 2012-es petecsomó fertƅzöƩségi adatok elƅreveơteƩék a 2012-ben, illetve 2013-ban kialakuló dél-dunántúli, Balaton-felvidéki, valamint a beregi károkat. Ezt támasztoƩák alá az ErdészeƟ Tudományos Intézet által mƾködteteƩ ErdészeƟ Fénycsapda Hálózat gyapjaslepke fogási adatai is. A korábbi alacsony fogási számok a fertƅzöƩ körzetekben hirtelen növekedni kezdtek. Pontosan 10 év telt el a gyapjaslepke leg-

utóbbi tömegszaporodásának kezdete, 7 év pedig annak összeomlása óta. Természetesen nem kell csupán a naptárra hagyatkoznunk, hiszen az Erdƅvédelmi Figyelƅ-JelzƅszolgálaƟ Rendszer (2012-tƅl Országos Erdƅkár Nyilvántartási Rendszer), valamint az ErdészeƟ Fénycsapda Hálózat adatai ennél azért lényegesen több információt nyújtanak. Mindezek az adatok egyértelmƾen jelzik, hogy a gyapjaslepke újabb országos tömegszaporodásának nézünk elébe. Ugyancsak várható, hogy déli szomszédainknak is kijut a „jóból”. Szerbiában már 175 ezer ha-on regisztráltak számoƩevƅ petecsomó fertƅzést. Ebbƅl idén 47 ezer ha-on tarrágásra számítanak. Horvátországban pedig 28 ezer ha-on várnak erƅs károkat 2013-ban. Nagyon valószínƾ, hogy 2013-ban 2012eshez képest nálunk is jelentƅsen megnövekedeƩ kárterületen fog fellépni a gyapjaslepke. Hogy ez a növekedés pontosan milyen mértékƾ lesz, azt nemigen lehet megmondani. Mint ahogyan azt sem, hogy 2013 lesze a tömegszaporás csúcséve, avagy 2014, esetleg 2015. Azt sem tudjuk megmondani, hogy a legnagyobb károk ugyanazokban az erdƅrészletekben következnek-e be, ahol legutóbb. Minden tömegszaporodás „önálló életet él”, amit sok-sok, idƅben és térben változó tényezƅ együƩes hatása vezérel. A tavaszi hónapok és a nyárelƅ idƅjárási viszonyai nagyban befolyásolhatják a folyamatokat. Csodát azonban eƩƅl se várjunk. Hiába volt viszonylag sok a téli csapadék, hiába esƅs a tavasz, ha a gyapjaslepke egyszer nekiindul, nem áll meg egykönnyen. A legutóbbi, 20002003. közöƫ aszályos évek során felépülƅ tömegszaporodás az ország egyes területein eltérƅ években (2003-2006) tetƅzöƩ, minden korábbit felülmúló kárterületekkel. Ezek az évek pedig már jellemzƅen nem voltak aszályosak.

A kártétel és kihatásai A leggyakrabban károsítoƩ tölgyek a lombvesztés után néhány héƩel újrahajtanak. Az újralombosodás akkor a leghatékonyabb, ha megfelelƅ mennyiségƾ csapadék áll rendelkezésre. Ha a gyapjaslepke károsítását további szárazság köveƟ, illetve az érinteƩ erdƅállomány kedvezƅtlen termƅhelyen áll, akkor úgynevezeƩ kárláncolatok alakulhatnak ki. Az újrahajtó lombozaton erƅs lisztharmat fertƅzés léphet fel. Ez akadályozza a hajtások befásodását, növelve ezzel az elfagyásuk veszélyét. A károsodoƩ fákon farontó bogarak (pl. díszbogarak) léphetnek fel tömegesen. A kárláncolatok végeredményeként akár fapusztulás is felléphet. A fiatal fák kevésbé viselik a károsítást, mint az idƅsebbek. Magtermƅ, illetve felújítás alaƩ álló állományokban a jelentƅs lombvesztés „elviszi” a makktermést, azaz az erdƅ felújítását hátráltatja.


57

G YA PJ A S L E P K E Gazdálkodók lapja Természetes ellenségek A gyapjaslepke különbözƅ fejlƅdési stádiumának számos természetes ellensége ismert. Ezek jelentƅs mértékben közrejátszanak népességének szabályozásában, illetve a tömegszaporodás összeomlásában. Jelen írásban a teljesség igénye nélkül csak néhány példát mutatunk be. A fák törzsén telelƅ petecsomókból rovarevƅ énekesmadarak (cinkék, csuszkák, stb.) eszik ki a petéket (10. ábra). A hernyók talán legfélelmetesebb ragadozója az aranyos bábrabló (Calosoma sycophanta – 11. ábra) tucatszámra gyilkolja a hernyókat, sokkal többet puszơt el, mint amenynyit el tud fogyasztani. Lárvája (12. ábra) ugyanezt teszi a gyapjaslepke bábjaival. Legjelentƅsebb szabályzó szerepet talán a parazitoid rovarok

töltenek be. A gyapjaslepke gyilkosfürkész (Glyptapanteles liparidis) lárvái, miután a hernyó testében kifejlƅdve elpuszơtoƩák azt, az éleƩelen hernyótest melleƩ bábozódnak be (13. ábra). Egy hernyóban akár 40-50 gyilkosfürkész lárva is kifejlƅdhet. A gyapjaslepke tömegszaporodásainak helyszínein gyakran tömegesen látunk nagytestƾ, szƅrös legyeket. Ezek többsége fürkészlégy (14. ábra), a gyapjaslepke fontos természetes ellensége. A legyek a hernyó testére rakják petéiket. Többnyire a fej közelébe, hogy a hernyó ne tudja azt eltávolítani (15. ábra). A hernyóban kifejlƅdƅ lárvák elpuszơtják a gazdaállatot.

14. ábra

10. ábra

15. ábra

11. ábra

A természetes ellenségek legjobban az elegyes, fajgazdag, természetszerƾ erdƅkben fejtheƟk ki szerepüket. Az erdƅk természetességének növelése tehát a gyapjaslepke (egyben több más rovarfaj) elleni megelƅzƅ védekezés egyik alapvetƅ eszköze. A tömegszaporodásnak igen gyakran a járványok vetnek véget. A táplálékhiány miaƩ legyengült hernyók tömegesen esnek áldozatul a vírusfertƅzéseknek (16. ábra). A fertƅzés leghatékonyabban a vízcseppekkel terjed, ezért nedvesebb erdƅơpusokban, illetve csapadékosabb idƅszakokban okozza a legnagyobb puszơtást.

12. ábra

13. ábra

58

16. ábra


A védekezés lehetƅségei Kiskertekben, parkokban, lakóterületeken az engedélyezeƩ rovarölƅ szerek alkalmazása melleƩ a petecsomók kikelés elƅƫ eltávolításával csökkenthetƅ a károk kockázata. Ez a módszer erdƅkben nem alkalmazható. Erdƅterületen a védekezés megítélése meglehetƅsen összeteƩ kérdés. A gyapjaslepke tömegszaporodásai által leggyakrabban érinteƩ tölgyesek ugyanis ökológiai szempontból is értékes, fajgazdag közösségek. Az ezekben alkalmazoƩ bármilyen vegyszeres védekezés - még az ún. környezetkímélƅ szerek is – súlyos mellékhatásokkal járnak, beleértve a gyapjaslepkét puszơtó, hasznos természetes ellenségekre gyakorolt negaơv hatást. A gyapjaslepke hernyói elleni védekezés opƟmális idƅszaka (jellemzƅen május elsƅ fele) az az idƅszak, amikor a tölgyeken a legtöbb rovarfaj lárvái (köztük védeƩ, értékes ritkaságok is) is fejlƅdnek. Tehát kifejezeƩen erdƅvédelmi céllal csak nagyon megfontoltan, kifejezeƩen indokolt esetekben szabad védekezni. Ugyanakkor tudni kell azt is, hogy a vegyszeres védekezés csak helyi, és idƅleges megoldást jelenthet. Más a helyzet, ha a gyapjaslepke tömegszaporodása lakoƩ területek, üdülƅövezetek, erdei iskolák közelében alakul ki. Ilyenkor ún. humánökológiai célzaƩal kell védekezni, annak érdekében, hogy a helyi lakosságot, vagy a turizmust érintƅ negaơv hatásokat megelƅzzük. Akár erdƅvédelmi, akár humánökológiai céllal történik a védekezés, erdƅben csak szelekơv szerekkel szabad védekezni (kiƟnszintézis gátlók és Bacillus thuringiensis alapú biopreparátumok). Meg kell jegyezni, hogy ezek szelekƟvitása is csak a totális hatású rovarölƅ szerekkel szemben tekinthetƅ kedvezƅnek. Az ezekkel történƅ védekezéseket a korai lárvastádiumokhoz kell igazítani. Egyrészt így elƅzhetƅ meg a nemkívánt lombvesztés, másrészt pedig ezek sokkal eredményesebben alkalmazhatók a fiatal hernyók ellen.

További információk Az ErdészeƟ Tudományos Intézet honlapján (www.erƟ.hu/gyapjaslepke) további információk érhetƅk el a témával kapcsolatban. Letölthetƅ egy 20 oldalas összeállítás a gyapjaslepke életmódjáról és kártételérƅl, egy poszter, ami elsƅsorban a „laikus” közönség tájékoztatását szolgálja. Megtekinthetƅk a 2012-es adatok alapján készült térképek, valamint egy képgyƾjtemény-videó. Ezen kívül on-line megnézhetƅ Mosonyi Szabolcs „Hernyók a pokolból” címƾ 2006-os filmje. További kérdéseikkel az alábbi e-mail címen keresheƟk meg az ErdészeƟ Tudományos Intézet Erdƅvédelmi Osztályát: erdovedelem@erƟ.hu.

Csóka György, Hirka Anikó ErdészeƟ Tudományos Intézet, Erdƅvédelmi Osztály 3232 Mátrafüred, Pf. 2.

Ü LT E T V É N Y T R A K T O R Gazdálkodók lapja

Központban a keskeny nyomtávú Landini Rex A Landini által a speciális gyümölcs szektorra gyártoƩ ültetvénytraktorokat elƅször 1982-ben mutaƩák be a Veronai Kiállításon, a piacon egy új kategóriát teremtve ezzel a lépéssel. Az 530-asnak nevezeƩ széria 3 modellt tartalmazoƩ 53 és 75 lóerƅ közöƫ teljesítménnyel. Ez a lépés a fabbrico-i konstruktƅrházat a világ legfontosabb gyártói közé emelte ebben a traktor kategóriában. A Landini néhány éven belül több mint 30 %-os piaci részesedést tudoƩ elérni világviszonylatban ebben a speciális traktorkategóriában. Késƅbb megjelentek a keskenyebb szƅlészeƟ alkalmazásra tervezeƩ modellek, majd 2002-ben piacra került az elsƅ Rex széria, amely megismételte, majd túl is szárnyalta az elƅdök sikereit.

Rex széria - Az év traktora kétszer is A Rex család elƅzƅ változata 2007. novemberében Hannoverben kapta meg a szakma legnagyobb díját azzal, hogy a nemzetközi szakújságírókból álló zsƾri „Az év traktora 2008” címmel ismerte el a gépben lévƅ újításokat. A fejlesztések eredményének és a megújulás képességének köszönhetƅ egy újabb elismerés 2010-ben, mely „ Az év traktora 2011” címet jelenteƩe.

Környezetbarát motorokkal A Rex restyling széria, környezetbarát, Tier IIIA Perkins motorokkal leƩ felszerelve az egyre szigorúbbá váló károsanyag kibocsátási szabványokkal összhangban. A gyártó jól tudja milyen jól cseng a Rex név ezen a piacon, így megtartoƩa azt, bármilyen nagy változások történtek is a traktoron az áƩer-

vezések folyamán. A modellek 68 és 110 LE teljesítménykategóriában állnak rendelkezésre. A legnagyobb Rex 120 F ơpus az egyik legnagyobb teljesítményƾ az ültetvényes traktor a piacán.

Speedfive és PowershuƩle sebességváltók A Speedfive sebességváltó 5 szinkronizált sebességfokozatot tartalmaz három normál és egy mászó sebességcsoporƩal, valamint egy mechanikusan kapcsolható szinkronizált irányváltóval. Így összesen 20 elƅre és 20 hátra fokozatunk van, 40 km/h haladási sebesség melleƩ. Gyakori irányváltás vagy napi több százszor elƅforduló kuplungolás esetén (pl. rakodási munkák, gyümölcsösben rázógép üzemeltetése, stb.) érdemes elgondolkodni a PowershuƩle sebességváltó, mint opció rendelésén. Ez esetben a Speedfive váltónál meglévƅ 20/20 fokozatunk mellé többtárcsás nedves kuplungokkal vezérelt elektrohidraulikus terhelés alaƫ irányváltót kapunk, valamint egy kéƞokozatú, szintén terhelés alaƩ mƾködtethetƅ HI-LO nyomatékváltót.

Nagyteljesítményƾ hidraulika rendszer és sokoldalú kihelyezeƩ hidraulika szelepekkel A hidraulika rendszer mƾködtetésérƅl alapfelszereltségben tandem elrendezésƾ keƩƅs szivaƩyú gondoskodik, amelynek teljes térfogatárama 82 l/min. A rendszer alapfelszereltségéhez 2 db keƩƅs mƾködésƾ kihelyezeƩ hidraulika kör tartozik Az ültetvényekben oly gyakori, extrém hidraulikus energiaigényƾ

munkagépekhez a traktorok rendelhetƅk tridem elrendezésƾ hármas-szivaƩyúval, 100 liter/min térfogatárammal és joysƟck karral vezérelt 3 elsƅ kihelyezeƩ hidraulika vezérlƅ szeleppel. A könnyen hozzáférhetƅ, elƅre és hátra is kihelyezhetƅ csúcsminƅségƾ hidraulikus gyorscsatlakozók opƟmális kezelƅi kényelmet és nagyobb termelékenységet biztosítanak.

A „Total View” kabin akadálytalan panoráma kilátást biztosít Az elsƅ dolog, amit a gépkezelƅk nagyra fognak értékelni a Rex vezetƅfülkéjébe történƅ beszálláskor, az a „Total View” kabin által nyújtoƩ akadálytalan körkörös kilátás, amit a hátsó kabin oszlopon pántolt, teljesen üvegezeƩ oldalajtók biztosítanak. A formatervezeƩ és kiváló minƅségƾ kezelƅtér belsƅ, fƅként modern kompozit anyagokból készült a gépjármƾiparra jellemzƅ megjelenéssel. A kezelƅszervek elrendezése is továbbfejlesztésre került annak érdekében, hogy nagyobb hely álljon rendelkezésre a gépkezelƅ számára. A légrugózású vezetƅülés és az új állítható magasságú kormánykerék tovább javítja a traktor manƅverezƅ képességét, és ezzel együƩ a vezetési kényelmet. A továbbfejleszteƩ, mennyezetbe építeƩ, akơv szenes szƾrƅvel ellátoƩ szellƅzƅ-, fƾtƅ- és klímaberendezéssel felszerelt túlnyomásos kabin garantálja a maximális kényelmet és biztonságot a gépkezelƅ számára. A kezelƅtér természetes szellƅzése a nyitható elsƅ szélvédƅ és hátsó ablak segítségével biztosítható.


Sebesi István

59

SPECIÁLIS SZŐLÉSZETI TRAKTOR Gazdálkodók lapja

Aki vezet, Fendt-et vezet! Ön bizonyára tudja, mert szakember a borászat területén, hogy híres francia, olasz, osztrák és német borászok különösen kedvelik a Fendt traktorokat. ElgondolkodoƩ már azon, hogy miért?A Fendt keskeny nyomtávú szƅlészeƟ traktora… 1) …ötödik generációs és 50 év tapasztalat van a háta mögöƩ A Fendt speciális traktorok nagy múltra tekintenek vissza, nevük egyet jelent a megbízhatósággal, a gazdaságossággal és az értékállósággal. 2) …1,07 méteres keskeny külsƅ szélessége révén 1,50 - 2,20 (2,8) méteres keskeny sortávú kultúrák ideális traktora. Ha a magasság döntƅ, 2,21 méteres alacsony kabinkivitellel is rendelhetƅ. 3) …egyesíƟ magában a kimagasló kényelmet és az opƟmális hatékonyságot Csekély, 3,1 tonna önsúlya, nagy, 5,3 tonnás terhelhetƅsége révén egyidejƾleg három helyre is felszerelhet munkagépeket: a traktor elejére, a két tengely közé és a hátsó függesztƅ karokra, biztosítva így az opƟmális hatékonyságot. A hidraulikarendszerbƅl igény esetén 25 liter olaj kivehetƅ, hogy a legnagyobb olajigényƾ gépekkel (pl. billentƅ munkahengerekkel) is tudjon dolgozni. A gépek karbantartása is könnyƾ: egyszerƾen hozzáférhet a vízhƾtƅkhöz és a szƾrƅk is hosszú csereperiódusúak. 4) … az egyetlen teljesen fokozatmentes váltóval szerelt traktor. S a VARIO. A VARIO hajtómƾvel teljesen rángásmentes az indulás. Fokozatmentes a gyorsítás és a haladás. Az integrált szuper mászó sebességtƅl (20 m/htól) egészen a közúton használt 40 km/h-ig és az irányváltásig ez nyújt megoldást, nincs külön hajtómƾre szükség. 5) … motorja speciálisan a szƅlƅ ültetvényekben jellemzƅ terhelésekre leƩ kialakítva Önnek sebességtƅl függetlenül mindig rendelkezésére áll a traktor teljes motorteljesítménye, mely 70, 80, 90, 100 vagy 110 LE lehet. A 200-as család legnagyobb tagja a Fendt 211, mely 44 % motorrugalmassággal, 458Nm nyomatékkal rendelkezik 1600-as fordulatszámon, és Önnek soha nem kell visszakapcsolnia… ez Vario! Az erƅgépek két tempomaƩal szereltek - ami még a személygépkocsikban sincs, és a traktorok közöƩ is egyedülállóan csak a Fendt-ben. A min./max. motorfordulatszámok, és motorfordulatszám tartomány az éppen végzeƩ munká-

60

nak megfelelƅen programozhatók. A traktorokban automaƟkus határterhelés szabályozást találunk, ami terhelésváltozás esetén a hajtáslánc áƩételt módosítja és a fordulatszámot határok közöƩ tartja. 6) … 7,2 másodperc alaƩ gyorsul 0-40 km/h-ra Tudta, hogy egy Forma-1-es autóban a startnál a sofƅr egy automaƟka segítségével gyorsít? Neki csak ez van beépítve, viszont az Ön Fendt traktorában a sofƅr ezt még állítani is tudja, 4 fokozatban. 7) …. a szƅlƅben TLT nélkül - nem élet az élet A TLT fordulatszám függ a motorfordulatszámtól, hacsak nem útarányos. Ez utóbbi is benne van a Fendt-ben - ami viszont a szƅlészetekben kifejezeƩ elƅny. A Fendt-nél még a traktor álló helyzetében megadhat egy fordulatszám tartományt, ahol a munkagép Ön szerint ideális munkát végez, és a traktor automaƟkusan ebben a fordulatszám tartományban fog dolgozni. A munkagép indítására vagy leengedésére kiadoƩ kezelƅi utasítással párhuzamosan a motor elƅször felveszi a kívánt fordulatszámot és ezt követƅen a munkagép azonnal munkához lát. Azért, hogy ne kelljen feleslegesen a traktort körbejárnia, a TLT elindítását a sárvédƅrƅl is elvégezheƟ. Ha kintrƅl kapcsoljuk a TLT-t, nem kell beszállni a fülkébe, hogy rátegyük a kézigázt. A rendszer elƅre beállítoƩ értékre emeli a motorfordulatot a TLT bekapcsolás után. Ha kikapcsoljuk - a motor alapjáratra áll vissza - ezáltal idƅt és üzemanyagot takarítunk meg. A kaszát könnyƾ, a földben felejteƩ forgóboronát nehéz megfogatni. A Fendt hajtómƾkímélƅ TLT-automaƟkája vigyáz a traktorra és közben a mindkeƩƅt könynyedén elindítja, túlterhelés esetén oldja a TLTkuplungot és a motor nem fullad le. 8) …használata üzemanyag- és idƅmegtakarítást jelent Bizonyára Ön is egyetért azzal, hogy a szƅlƅkben, leginkább a domboldalakon, gyakran szükség van sebességváltásra. A fokozatmentes hajtómƾ kínálta megtakarítási potenciál ezekben az esetekben egyértelmƾen érzékelhetƅ. 9) … hátsó és mellsƅ függesztƅ karjai egyedülálló teljesítményt nyújtanak A süllyesztés sebességének szabályozására is lehetƅség nyílik, hogy a munkagép súlyától függetlenül mindig lágyan érjen talajt és ne törjön el semmi. A Fendt szabadalma az egyedülálló ingás hárompont felfüggesztés, mely a fülkébƅl egy


kapcsolóval állítható vagy úszó állásba tehetƅ. Oldalirányban, és a traktor hossztengelye körül elforgatható módon domboldalon is biztosítoƩ a támrendszerrel párhuzamos munkagépvezetés. 10) … biztonságosak A külön hidraulika- és váltóolaj tartály révén nem jut szennyezƅdés a váltóba, nem keveredik az olaj. A nyomó olajzású hátsó hidat a Fendt speciálisan a keskeny nyomtávú traktorokra fejleszteƩe ki. Az erƅgépek 100 %-os hátsó- és LockomaƟck mellsƅ diīerenciálzárral szereltek, melyek automata funkcióval is rendelkeznek. 4WD-automaƟka révén a nedves, elektrohidraulikusan kapcsolható lamellás kuplung nagy kezelƅi kényelmet és üzembiztonságot nyújt, mivel az elektromos rendszer esetleges hibájánál az összkerékhajtás bekapcsolva marad. A nagy hatásfokú nedves fék biztosan mind a négy kereket fékezi, és bekapcsolja az összkerékhajtást. Elƅre menetben az összkerékhajtás automaƟkánál is kicsi marad a fordulási sugár. 11) …mellsƅ hídrugózása páratlan jellemzƅkkel bír Használatával nagyobb lehet a traktor munkasebessége, nyugodtabban és pontosabban vezethetƅ a traktor, és tartható a sorban a munkaeszköz. Mivel a kormányhidraulikáról üzemel, ezért nem csökkenƟ a traktor hidraulikájának a teljesítményét. A rugózás kikapcsolható, 15km/h feleƩ azonban automaƟkusan bekapcsol. 12) Az Ön egészsége a legfontosabb - soha nem a traktor - ezért a Fendt vezetƅfülkéi: A kabin opƟmálisan hangszigetelt, kiváló belƅle a kilátás minden irányban. A kezelƅeszközöket LED lámpák világítják meg. A kezelƅi központ a jobb oldalon helyezkedik el, az ergonomikus kartámaszba került beépítésre, így tökéletesen a vezetƅre szaboƩ. A baloldalon pedig jól kézre esik az irányváltó kar. A kormány magasságban állítható és dönthetƅ, az ülés légrugós, kényelmes munkakörülményeket biztosítva a kezelƅnek. A fülke állandó belsƅtér hƅmérsékletének megƅrzését szolgálja a meleg vizes fƾtés és klímaautomaƟka, vegyszerezés esetén pedig az akơvszenes szƾrƅ Ɵszơtja meg a levegƅt.A traktorba könnyƾ és kényelmes a beszállás a kabin nagyra nyíló ajtói révén. A Fendt alacsonypadlós, így több helye van a gépkezelƅ lábának, és nem úgy száll ki a traktorból, mintha egész nap lovon ült volna. Ezt csak a Fendt traktorosok élvezheƟk.

BORÁSZ PORTRÉ Gazdálkodók lapja

A többszörösen kitüntetett borász -…Lƅrincz úr a feleségéegyetemistaként vágyoƩ rƅl nevezte el a szƅlƅbirtougyanis arra, hogy egyszer kot! – szól utánam alkalmi majd önálló borász lesz, és ismerƅsöm, egy helybeli saját ültetvényt irányít. Engazda Egerszalókon. Mintnek az ideje 2002-ben jöƩ ha tartana aƩól, hogy érel. „Sok csodája van az éledeklƅdésemre nem montemnek – meséli. Ilyennek doƩ el mindent a St. Andrea tartom találkozásomat egy Szƅlƅbirtok és Szƅlészet KŌ. magyar származású osztrák vezetƅjérƅl. Igaza van. Dr. üzletemberrel. Azzal a szánLƅrincz György egri borászdékkal kereseƩ fel, hogy ról – akit a márciusi nemszƅlƅt vásárol MagyarorszázeƟ ünnepen a Magyar Érgon, társuljak vele. Megdemrend TiszƟ Keresztjével hánytam-veteƩem a dolgot tünteƩek ki – akár többet is és belevágtam a közös tulajtudhaƩam volna, hiszen az donú birtok munkálataiba. elmúlt évƟzedben egy tucat Minden jóra fordult.” helyi és országos elismerés Azazhogy… Három év elƅzte meg a mostanit. Volt Dr. Lƅrincz György borász múlva meghalt a patrónusa. az Év Egri Bortermelƅje, a – Erƅs kétségeim támadtak Borászok Borásza, Gál Tibor Emlékdíjas, 2007- ezután. Vajon meg tudok-e birkózni egyedül a ben megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrend termelésirányítással? ÜzleƩársak maradnak-e a Lovagkeresztjét, hogy csak néhányat említsek a partnereim? Hogyan tudom majd értékesíteni a tucatból, amelyeket díjnyertes borai egészítenek termékeimet? Nehéz volt újra talpra állni, összeki iƩhon és külföldön. szedni magam. De sikerült. Elƅbb egyedül végez- A jóisten akaratával leƩem bortermelƅ. Szü- tem a tennivalókat, aztán kialakítoƩam egy csaleim a román határszéli kis faluból, Penészlekrƅl patot. Más szerkezetben dolgozunk ugyan, mint települtek át a barokk városba, talán azért, hogy a többi borászat, ám jól kiegészítjük egymást. Két én borász legyek. Édesapám kƅmƾves építésveze- tulajdonostársam van és néhány dolgos kisegítƅ volt: Eger új városrészének közel egynegyede tƅm. Vezetésemmel egy olyan pályára álltunk, az ƅ irányításával épült – emlékezik a kezdetekre amely az elmúlt években lépcsƅként vezeteƩ el a borász doktor, aki azonban nem szereteƩ volna ahhoz a borminƅséghez, amelyet készítek. Foépítész lenni. Fƅállású vízilabdázó annál inkább. lyamatosan fejlƅdünk, szépek a boraink, nevet Kiválóan sportolt, drukkolt neki a közönsége, de szerzeƩ magának a St. Andrea. Az elnevezés a megélhetéshez ennél több kelleƩ: felvételizeƩ egyébként 1999-ben születeƩ, amikor oƩhon, a kertészeƟ egyetemen. „Tanáraim jóvoltából lel- családi fogyasztásra készíteƩem a boraimat. A fekes érdeklƅdéssel tanulmányoztam a szƅlƅ és a leségemrƅl, Andreáról neveztem el a gazdaságot, bor világát.”- mondja. hiszen életem párja a legkedvesebb számomra. 1991-ben diplomázoƩ tartósítóipari mér- Késƅbb a világot járva tapasztaltam, hogy az st. a nökként. PhD-képzés keretében szerzeƩ borász Saint elƅtagú elnevezés – legyen az akár borvidék, szakképzeƩséget, majd késƅbb a kémiai tudomá- dƾlƅ, birtok vagy a bor neve -, tökéletesen illik a nyok PhD-fokozatát is megkapta. Elsƅ munkahe- bor érzelmi, történelmi, szellemi értékrendjéhez. lye az Egervinhez kötöƩe. „Megismerkedtem a Tudom: a szƅlƅ és a bor a Teremtƅ ajándéka. Nem nagyüzemi bortermelés szerteágazó feladataival. csak kitƾnƅ alapanyag és szaktudás, lélek is kell a Jó útravaló volt” – nyugtázza az oƩani éveket. A borba. Úgy érzem, erre a feladatra vártam egész megtakarítoƩ túlórapénzébƅl családja örömére életemben. késƅbb egy apró, szƅlƅnek való földterületet váAz ültetvény Eger történelmi borvidékén hesárolt pincével. Meglepte, hogy sorra látogaƩák lyezkedik el, 42 hektáron. Pincészetüket Egerszaa borászismerƅsök, a borforgalmazók. Kíváncsiak lókon az Öreghegy oldalába építeƩék fel. Dƾlƅik voltak a tudományára, és nem csalódtak. Már közül 6 Egerszalókon, Egerszóláton és Demjénben, 2 pedig Eger határában, a NagyEgeden található. Milyen a birtok szerkezete? 21 szƅlƅfajtájuk van. Arra törekszenek, hogy ezen belül növeljék a Kárpát-medencéhez köthetƅ fajták arányát a világfajták ellenében, amit átoltással, vagy telepítéssel érhetnek el. Ehhez Lélek is kell a borba számításba veszik

az olaszrizlinget, a hárslevelƾt, a furmintot, a kékfrankost, a kadarkát. Fontosnak tartják, hogy miközben az általuk készíteƩ borok finomabbnál finomabbak, egyre nagyobb teret adjanak a termƅhelynek, a természetességnek, a Ɵsztaságnak – ez szakmai követelmény számukra. Szƅlƅfajtáik megválasztásánál az Egri Borvidék hagyományait tartják szem elƅƩ. Borkészítési filozófiájuk középpontjában a terroir áll. Öt dƾlƅben organikusan mƾvelik a szƅlƅt, nagy figyelmet fordítanak az eltérƅ adoƩságokra. Kérdésemre, hogy fajtaborokat vagy termƅhelyi borokat készítenek, a tulajdonos-ügyvezetƅ azt válaszolja, hogy a borvidéken nincs hagyománya a fajtaboroknak. Az egri bor nem lehet más –állítja -, csak bikavér és csillag. (Ez utóbbinak egyébként április 27-én újabb feszƟválja volt az egri várban.) Megítélése szerint e két kiváló nedƾ kellƅ választékot nyújt a fogyasztóknak. Ugyanakkor a kategóriába sorolt Klasszikus, Superior és a – EU jóváhagyására váró – Grand Superior a termelƅknek is kedvezƅ, termƅhelyi borokat is készíthetnek. Termékeik közöƩ közponƟ szerepet kapnak a házasítoƩ borok. Ilyen a Napbor, az Egri Csillag, az Egri Bikavér, az Áldás. „Az a sikeres házasítás, amit a vevƅ árban és minƅségben elfogad. Egyelƅre nincs panasz” – állapítja meg a tulajdonos. Ugyanakkor felhívja a figyelmet az egri fehér borok ismertségének és jó hírének visszaszerzésére. Mindezt ötletes és hatékony markeƟnggel, a borászok összefogásával, s a hegyközség támogatásával képzeli el. A szakember azt mondja, hogy a birtokon vannak nagyon erƅs karakterek, amik fajtától és évjáraƩól függetlenül jelennek meg, ezekbƅl önálló, dƾlƅs borokat termelnek. Ilyen például Egerszóláton a Boldogságos, Demjénben a Hangács, Egerben a Nagy-Eged dƾlƅ. Klónozásról is beszélgeƩünk. Ennek jelenleg nyolc féle változatát tanulmányozzák a kadarkánál. A kékfrankosnak is van olyan régi változata, amelyre figyelnek. Újságolni való, hogy zászlósbor-család kialakítását tƾzték ki célul. Három fajta Egri Csillaguk és négy fajta Egri Bikavérük van. IzgatoƩan várják a Nagy-Eged dƾlƅben termeszteƩ bikavérük elkészültét, ami már a hordókban van. Számításaik szerint teljesen új korszakot nyitnak ezzel a borral. Dr. Lƅrincz György csöndes, halk szavú, ám nem csak ezért figyelek a szavaira. –Termelésünk hagyományos, a technikai, technológiai változásokkal azonban lépést tartunk. Minden szƅlƅfajtára figyelünk. Külön-külön fajtaspecifikus magatartásra van szükség a fehérnél és a vörösnél. A fajtára szaboƩ magatartás kialakítása persze nem megy máról holnapra, azzal tudatosan és következetesen kell foglalkozni valamennyi munkafázisban-érvel. Részt vesznek az Egri Borvidék megújításában. „Borásztársaimmal azon gondolkodunk, hogy tehetjük járhatóbbá az eddig megteƩ utat. Mitƅl lehet egri sơlusú az egri bor? Hogyan használhatjuk fel mondjuk a külföldön szerzeƩ tapasztalatokat sajátságainknak megfelelƅen? Akármerre járok a világban, mindenüƩ a legjobb módszereket keresem. Vegyük át és alkalmazzuk a használható példákat.” Mika István


61

BORÁSZ PORTRÉ Gazdálkodók lapja

EXPERTS FOR GROWTH

Hakaphos

®

Speciális öntözômûtrágya „Hakapeszi”

Nevelje Ön is növényállományát professzionális öntözőműtrágyákkal kedvező áron! A közkedvelt Hakaphos® speciális öntözőműtrágya most kedvező áron elérhető a térségi kiemelt viszonteladó pontokon!

Hakaphos® – termékcsalád Hatóanyag (m/m%) Márkanév

N

Összes P2O5 K2O MgO N NO3-N NH4-N

B

Cu

Fe

Mn

Zn

Mo

EC (mS/cm)

Tápelem arányok N / P2O5 / K2O

1,1

1/3/1

Hakaphos violeta 13+40+13

4

9

13

40

13

Hakaphos zöld 20+5+10(+2)

7

13

20

5

10

2

0,01 0,02* 0,05* 0,05* 0,02* 0,001

1,5

4/1/2

Hakaphos kék 15+10+15(+2)

4

11

15

10

15

2

0,01 0,02* 0,075* 0,05* 0,015* 0,001

1,4

1,5/1/1,5

Hakaphos speciál 16+8+22(+3)

10

6

16

8

22

3

0,03 0,02* 0,015* 0,05* 0,02* 0,005

1,3

2/1/2,5

Hakaphos piros 8+12+24(+4)

2,6

5,4

8

12

24

4

0,01 0,02* 0,075* 0,05* 0,02* 0,001

1,3

1/1,5/3

Hakaphos bázis 3+15+36(+4)

3

0

3

15

36

4

0,02 0,02* 0,2** 0,05* 0,015* 0,001

1,0

1/5/12

0,1 0,01 0,02* 0,05* 0,05* 0,02* 0,001

* EDTA-kelát ** EDTA- és EDDHA-kelát EC: 25°C-on ; 1 g/l oldat töménységnél

Keresse a Hakaphos® öntözőműtrágyát viszonteladó partnereinknél:

6782 Mórahalom, Kissori út 2-4.

TOP BLEND Kft.

GEKO-2002 Kft.

ZÖLD SAROK Gazdabolt

5726 Méhkerék, József A. u. 2.

6795 Bordány, Kossuth utca 52. Tel.: 06 62/288-010

6794 Üllés, Felszabadulás u. 8/a Tel.: 06 30/450-8055

• 2013. június - július • 62 Német minőség COMPO EXPERT

VIRÁGNEMESÍTÉS Gazdálkodók lapja

Egynyári újdonságok A virágnemesítƅk évrƅl-évre elƅrukkolnak néhány egynyári újdonsággal, melyeket nemcsak a hivatásos termesztƅk, hanem a lelkes virágoskert tulajdonosok is elƅszereteƩel várnak. Ám egy új fajta születésekor, annak elsƅ évben történƅ termesztésekor számos meglepetéssel találkozhatunk. Az új fajták sok esetben nem úgy viselkednek, nem úgy reagálnak a külsƅ környezetre, mint az alapfajok, - számos tulajdonságukban megváltoznak. Jó hír, hogy legtöbb esetben ez a változás poziơv, hisz egy-egy virágfajta nemesítése nemcsak a szebb, újabb külsƅ, hanem a termesztési tulajdonságok javítására is szolgál. Íme néhány új fajta:

Bojtocska- Ageratum houstonianum ’Ariella Power Bicolor’ Az Európában népszerƾ bojtocska fajták 1520 cm magasságúra nƅnek, kis párnákat képeznek. Leveleik szƅrösek, csomókban nyíló pamacsszerƾ fészekvirágzataik a növényeket teljesen elborítják. Virágszíneik lehetnek kékek, lilák, mályvaszínƾek, rózsaszínƾek és fehérek. Használhatók szegélynövényként, virágágyások beültetésére, üres területek, foltok befedésére. Az ’Ariella Power Bicolor’ nevƾ új fajta, ezen termesztési helyeken kívül, kiválóan bírja az edényben, virágládában, kaspóban történƅ nevelést is. Talajban nem válogatós, teljes napfény vagy gyenge félárnyék is megfelel a számára. Nagyon jó az idƅjárás- ellenállósága, amely a mai szélsƅséges viszonyok melleƩ nem elhanyagolható elvárás egy egynyári virággal szemben. Erƅs növekedés jellemzi ezt a fajtát. Feltƾnƅ nagy virágai hosszan nyílnak, így a nyár igazi különlegessége lehet.

Ageratum houstonianum ’Ariella Power Bicolor’hosszan virágzó, idƅjárás-ellenálló fajta (kép forrása: www.commons.horƟpedia.com)

Mindignyíló begónia – Begonia x semperflorens ’Doublet Rose’ Nemrég még a Begonia semperflorenst szobanövényként tartoƩák számon, ám ma már napjaink egyik legismertebb és legkedveltebb kerƟ növényének számít. KöszönheƟ mindezt jó tulajdonságainak, melyek közé a kompakt, egységes növekedés, a folyamatos virágzás, és az egyre növekvƅ fajtaválaszték sorolhatók. A növény magassága általában 15-30 cm. Humuszban gazdag talajon és félárnyékban fejlƅdik a legjobban. Fontos, hogy kiültetésével várjuk meg a májusi hidegek elvonultát, s száraz idƅben rendszeresen öntözzük. Virágágyások kedvelt növénye, ám kiválóan tƾri az edényes termesztést is. A ’Doublet Rose’ névre hallgató fajta a gumós begóniához hasonló telt virágokat hoz, melyek ékszerként csüngnek a sötét lomb közt. Élénk rózsaszín virágszínükkel messzirƅl felhívják magukra a figyelmet. Napra és félárnyékra is ültethetƅ. Erƅs, robusztus növekedésƾ, jól elágazó, könnyen bokrosodó fajta.

Begonia semperflorens ’Doublet Rose’ - élénk színƾ virág, napra és félárnyékra (kép forrása: szerzƅ)

lombjával díszít. Jellemzƅje, hogy ellenáll a peronoszpórának, a hƅséget és a hideget is jól tƾri.

ImpaƟens x hibrida hort. ’SunpaƟens Spreading White’ - tarka lomb, napos és árnyékos hely (kép forrása: www.ploghouseplants.com)

Futómuskátli – Pelargonium peltatum ’Grandeur Ivy ArcƟc Wine’ A muskátlik sokkal jobban tƾrik a szárazságot mint a legtöbb növény, így váltak a legnépszerƾbb balkonnövényekké. Az elnyíloƩ virágok leszedésével és egy kis káliumtúlsúlyos tápoldaƩal egész nyáron át tartó virágzásra bírhatjuk ƅket. Napon vagy félárnyékon fejlƅdnek a legjobban. Mára már számos fajtáját ismerhetjük. Az újdonságnak számító ’Grandeur Ivy ArcƟc Wine’ virágszirma, fehér alapon borvörös szegélyƾ. Sƾrƾn elágazó növény, erƅs, rugalmas hajtásokkal. Nemcsak balkonládában hanem ampolnás növényként is nevelhetƅ. Jól tƾri a szélsƅséges idƅjárási körülményeket, korán tavasszal virágba borul.

Nebáncsvirág - ImpaƟens x hybrida hort. ’SunpaƟens Spreading White’ Az 1970-es évekig szobanövényként ülteƩék. Nagy elƅnyük, hogy árnyékos helyeken, nedves nyirkos területeken is csodás színes virágtakarót képeznek. Ennek ellenére napos, meleg helyen is mutatós növény. Bármely kerƟ talaj megfelel a számára. Alkalmas árnyékos területek beültetésére, virágágyások színfoltjaként, ám edényes termesztése is lehetséges. Már fiatal palánta korában virágzik. Színválasztéka nagy, ennek egyik képviselƅje a ’SunpaƟens Spreading White’ fajta, mely hófehér virágai melleƩ sárga-zöld tarka

Pelargonium x peltatum ’Grandeur Ivy ArcƟc Wine’ - borvörös sziromszegély, bƅ virágzás, idƅjárás-állóság (kép forrása: szerzƅ)


Vörös BernadeƩ kertészmérnök

63

H O R T O B I O - S Z E R V E S T R Á G YA P E L L E T Gazdálkodók lapja

Kedves(?) kártevők Ki nem ismeri a tücsök és a hangya aranyos meséjét, a ’Csiga-biga gyere ki’ gyerekdalt, vagy gyermekkorunk kedvenc rajzfilmjét, a kertésznadrágba öltözöƩ Kisvakondot csavarhúzóval a kezében? A talajfelszín alaƩ és a felszínen aknamunkát végzƅ hívatlan vendégekkel azonban háborúban állunk. A talajlakó kisemlƅsök, kukacok, férgek sokasága komoly kárt okoz a zöldség, gyümölcs és dísznövény termesztƅknek. Lehetséges, hogy méreg anyagok alkalmazása nélkül is ingerküszöb alá lehet szorítani a talajlakó dúró-fúró, aknamunkát végzƅ rovarok kártételét? Megúszhatjuk ’talajfertƅtlenítés’ = mérgezés nélkül? Istállótrágyához hozzáférni manapság mƾvészet, a trágyát komposztálatlanul, többszöri áƞorgatás nélkül talajba keverni komoly növény egészségügyi következményekkel járó meggondolatlan lépés, szakmai hiba.

Hol a megoldás? Nagy igyekezeƩel próbálunk megszabadulni a kisebb-nagyobb méretƾ rágcsálóktól, csigáktól, hangyáktól, dróƞérgektƅl, lóbogártól, pajoroktól – mindhiába. Füstölƅkkel, ultrahangos fütyülƅkkel, csali anyagokkal, sƅt a legdurvább talajfertƅtlenítƅ méreganyagokkal is legfeljebb néhány hétre sikerül távol tartani a társbérlƅket. Húsz éves küzdelem után e sorok írója és a kisvakond egy idƅre békét kötöƩünk: tudomásul kelleƩ venni, hogy az eddig intenzíven alkalmazoƩ mérgezés, füstölés, csali, riasztó anyagok és talajfertƅtlenítés hosszú távon nemhogy eredménytelen, de döbbenetesen nagy kárt okoz: megbontjuk a talajélet egyensúlyát, aminek rendbetétele, visszaállítása hosszú éveket igényel. Kár a dühöngésért, kedves kártevƅink az erƅsebbek. Esélytelenek vagyunk ezekkel a különben kedves kerƟ kártevƅkkel szemben, ha háborúban gondolkozunk, lövünk és mérgezéssel szeretnénk megoldani a problémát. Sokkal célravezetƅbb, ha a védekezési stratégia alapja a talajbiológiai egyensúly helyreállítása. A 2012 évi különlegesen meleg és csapadékszegény nyári idƅjárás egészen meglepƅ fejleményt hozoƩ. Egy kizárólag szerves növényi tápanyagokat tartalmazó HORTO BIO névre hallgató szerves trágya pelletet dolgoztunk a talajba, amivel azonnali távozásra bírtuk a talajban élƅ, gyökérkárosító rovarokat, apró rágcsálókat anélkül, hogy bárkit, bármit megmérgeztünk volna.

64

Aki nem hiszi, járjon utána. A leggyakoribb kártevƅk, melyeket szeretünk ugyan, de leginkább az ültetvényen kívül szeretnénk találkozni velük: • hangya • lótetƾ, vagy lótücsök, • cserebogár pajor, • vakond, mezei egér, cickány, hörcsög, stb • csiga

Hangyák: szorgalmas népség Tevékenységük, kártételük növényvédelmi körökben szakmai vita tárgya. Sokan hangoztatják, hogy a hangya nem kártevƅ, csak a levéltetvekkel együƩ élƅ, azokat mézharmatukért dédelgetƅ lény, s eltakarító szerepük miaƩ barátaink: a természetes táplálékláncban fontos szerepet töltenek be. Elfogadhatjuk azt az általános elvet is, hogy a hangyák zöme erdƅben, legelƅn, de még a szántóföldön is alapvetƅen hasznos lény az életközösségben.

Saját megfigyeléseim egyértelmƾen bizonyítják, hogy a hangyák megjelenése közveteƩ módon befolyásolja kertünk állapotát. Bár nem feltétlenül táplálkoznak kerƟ növényekkel, kártételük hangyaboly formájában mégis jelentƅs lehet, fƅleg palántanevelésben és hajtatoƩ zöldségfélékben. A hangyabolyok kialakulását elƅsegíƟ, és igen gyors fejlƅdést tesz lehetƅvé, ha hosszú ideig folyamatosan meleg van, és a talaj felsƅ 20-30 cenƟméteres rétege hosszabb idƅre kiszárad.

• 2013. április - május •

HORTO BIO talajfelületre szórásával és beöntözésével egyszerƾen, draszƟkus mérgezés nélkül tarthatjuk távol a szorgalmas hangyanépséget a haszonnövényektƅl.

Lótetƾ vagy lótücsök Mindkét megnevezés ugyanazt az élƅlényt takarja fejlƅdésének különbözƅ fázisában. Leggyakoribb elƅfordulási helye a komposztálatlan trágyakazal. A lótetƾ szabad szemmel nehezen észrevehetƅ mérete és gyors mélyre ásása miaƩ, azonban táplálkozásának eredményeképpen rendkívüli puszơtás figyelhetƅ meg. Növények gyökereivel táplálkozik, különösen a hajtatoƩ és szabadföldi kertészeƟ növények kiültetését követƅen okoz jelentƅs rágáskárt, a növények sárgulása, rothadással és teljes gyökértelensége jelzi jelenlétét.

A lótücsök kifejleƩ példánya nem változtat étkezési szokásain, így élete teljes szakaszában gyökerekkel táplálkozik. MindemelleƩ széles kiterjedésƾ járat rendszereket ás a föld alá, melynek üregeibe helyezi el a következƅ generáció petéit, akár 500 darabot is, minden párosodás alkalmával. HORTO BIO trágya pelletben olyan repellens, a lótetƾ/lótücsök táplálkozását gátló anyagok vannak, melynek hatására ez a

H O R T O B I O - S Z E R V E S T R Á G YA P E L L E T Gazdálkodók lapja kártékony állat garantáltan olyan területre költözik, ahol ricinusolaj származékkal nem találkozik.

rületen okoz és kifejezeƩen nagy kárt okoz a csepegtetƅ rendszer alaƩ a növény gyökerének kitúrásával.

Cserebogár pajor Cserebogarak lárváját pajornak, van ahol csimasznak nevezik. Az idƅjárásnak megfelelƅen változtatja helyét a talajfelszín alaƩ: sekélyebben vagy mélyebben tartózkodik. A cserebogarak igen jelentƅs kertészeƟ és mezƅgazdasági kártevƅk. Különösen laza, homokos talajokon okoznak súlyos károkat.

det. Ez a vakondtúrás keletkezésének oka és módja. Ha szeretnénk távol tartani a vakondot ültetvényünktƅl, kertünkbƅl, gyepfelületünktƅl, szórjunk kb 5-7 kg/100 m2 HORTO BIO trágya pelletet a talajra, dolgozzuk 8-15 cm mélyen a felszín alá és alaposan öntözzük be. Vakondjaink és egyéb hívatlan talajlakó vendégeink rövidesen és véglegesen elköltöznek.

Fülei Zoltán okleveles kertészmérnök Ha a járatában a kiásoƩ föld fölhalmozódik, a vakond a földfelszín irányában kezd ásni, s ezen a kürtƅn át túrja a felszínre a föl-

ZFW HorƟservice KŌ. www.horƟservice.hu Tel: +36209260783

Mind a kifejleƩ imágó, mind a talajban élƅ lárva, a pajor, kemény ellenfél. Az imágók tarrágásánál is jelentƅsebb a pajorok folyamatos gyökérfogyasztása, akár idƅsebb növényeket, fákat is elpuszơthat.

Amennyiben a talaj felsƅ rétegébe HORTO BIO-t keverünk, az ilyen területeket a cserbogár imágója elkerüli, egy-két év alaƩ a cserbogár pajor más területekre költözik, mérgezés nélküli, olcsó és hatékony védekezési módszer.

Vakond: a mezƅn szeretjük A vakond apró rovarokkal táplálkozó emlƅs, tulajdonképpen szeretjük, de sokkal jobban szeretnénk, ha a kerten kívül költözne, és nem túrná ki a csepegtetƅ rendszerrel ülteteƩ haszonnövényeket. A vakond fƅ tápláléka talajlakó rovarokból áll, szívesen fogyasztja a gilisztákat, lepkék lárváit, pajort, férgeket, ganajtúró bogarat, lótetƾt, és minden más rovart, illetve ezek lárváit. A csigák is nagyon ínyére valók. Problémát csupán fƅleg az öntözöƩ gyepte-

• 2013. április - május •

65

TŰZELHALÁS ELLENI HATÉKONY ÉS CÉLIRÁNYOS VÉDEKEZÉS, MAGYAR VILÁGÚJDONSÁGGAL

A magyar fejlesztésű és gyártású Erwiphage kitűnően felhasználható a tűzelhalás fertőzés megelőzésében és a tűzelhalás megállításában. 2012-ben már a szabadföldi forgalomban is bizonyította, hogy 75 % -os hatékonysággal előzi meg a betegség megjelenését.

Technológia, felhasználás: A virágzás időszakában a technológiába épített háromszori permetezés nyújt nagyfokú biztonságot az almatermésűeknél a tűzelhalás ellen. Meghatározott környezeti feltételek együttállása esetén (hőmérséklet, páratartalom, vagy mechanikai sérülés veszélye) érdemes újbóli 2-3 permetezést végezni. Értékesítés: Hódi Attila +36.20/2525-102 [email protected]

Kovács László +36.30/9598-119 [email protected]

www.tuzelhalas.hu

További részletek a www.tuzelhalas.hu oldalon, viszonteladó partnereink készséggel állnak rendelkezésükre.

Altoterra Kft. 6000 Kecskemét, Halasi út 29. • Tel: 06 76/327 818 • Fax: 06 76/504-150 • Nagyfokú tisztaság és oldhatóság

• Gyors és teljes tápanyagfelvétel

• Klorid, karbonát és nátrium mentes

• Mindenfajta öntözőberendezéssel használható

• Széles választék

• Mindenkori tartós megoldás

VÍZOLDHATÓ ÖNTÖZŐMŰTRÁGYÁK 66

ZÖLDSÉGTERMESZTÉS Gazdálkodók lapja

Új zöldségfajták nemesítését kezdte meg a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt. Új, piacképes magyar zöldségfajták nemesítését kezdték meg a ZKI Zöldségter-

tési módszerek hatékonyabbá tételével, a

2011-ben 1,328 milliárd, 2012-ben 1,419

fajta-elƅállítási folyamat gyorsításával.

milliárd forint volt, az idén pedig várhatóan

A projekt megvalósítása során felépí-

mesztési Kutató Intézet Zrt.-nél.

1,480 milliárd forint lesz.

A kecskeméti székhelyƾ cég csütörtö-

tenek Kecskeméten egy egyhektáros üveg-

Hozzátette: a cég termékei - például a

kön közleményben tájékoztatta az MTI-t

házat, amely jelentƅsen hozzájárul majd a

borsó, a paprika, az uborka és a görögdiny-

arról, hogy az Új Széchenyi Terv keretében

nemesítƅ munka gyorsításához, folyama-

nye - keresettek külföldön. Szállítanak töb-

351 millió forint vissza nem térítendƅ tá-

tossá tételéhez, a hatékonyabb és bizton-

bek között a környezƅ országokba, a Szov-

mogatást nyert egy 894 millió forint össz-

ságosabb fajta-elƅállításhoz. Az üvegházat,

jetunió utódállamaiba, de Dél-Európába és

költségƾ beruházásához. A kutatás-fejlesz-

amely Magyarországon a legnagyobb, ne-

Észak-Afrikába is. A termelés 45 százalékát

tési (K+F) projekt célja a cég már meglévƅ

mesítési igényekhez igazodó korszerƾ léte-

értékesítik külföldön.

zöldségfajtáinak továbbfejlesztése, a ne-

sítmény lesz, várhatóan június 18-án adják

mesítés hatékonyságának fokozása.

át.

A magyar zöldségfajták nemesítésében

A fejlesztés eredményeképp létrejövƅ

és a zöldségvetƅmag-értékesítésben élen

új zöldségfajták bevezetésével a ZKI Zrt. for-

járó cégnél a kétéves projekt keretében -

galombƅvülés-

paprika, zöldborsó, zöldbab, görögdinnye,

re számít mind

uborka, paradicsom és hagyma fajoknál - ösz-

a bel-, mind a

szesen 9 új zöldségfajta nemesítésének

külföldi piacon.

eredményes befejezését és nemzeti fajta-

Bittsánszky

listára vételét tƾzték ki célul.

nos

Mint írták, a termelƅk és felhasználók

Já-

vezérigaz-

gató az MTI-nek

változó igényeit rugalmasabban, magasabb

elmondta:

színvonalon kívánják kiszolgálni a nemesí-

cég

a

árbevétele

CLERY® JOLY®

MTI

DELY® GALIA®

és más SZAMÓCA fajták frigo palántája június 25-ig megrendelhető. Minimum mennyiség egy láda: 5-700 db/fajta. Bakhátas termesztéshez fekete fólia, öntözőcső kapható. Ültetvények létesítését vállaljuk. Forgalmazó: Plant-Coop Kft. Információ: tel/fax: 06-1-201-7880 • mobil: 30-231-8312 www.plantcoop.hu • e-mail: [email protected] Levélcím: 1025 Budapest Csatárka út 74/a. Őszi szállításra VÍRUSMENTES GYÜMÖLCSFA oltványok megrendelhetők.


67

V Í Z G A Z D Á L KO D Á S Gazdálkodók lapja

VÍZGAZDÁLKODÁS Gondolatok a mezőgazdasági vízgazdálkodásról A mezƅgazdaság idƅjárási kiteƩsége, a kialakuló szélsƅséges vízgazdálkodási helyzetek, a várható, vagy már bekövetkezni látszó klimaƟkus változások gyakran nehéz helyzetek elé állítják a termelƅket, a gazdálkodókat. Egy évnyi idƅ, 12 hónap sem kelleƩ ahhoz, hogy a jelentƅs károkat okozó 2012. évi aszályt, majd a 2013. áprilisi belvizet megéljék. De a belvízi helyzet még el sem múlt, amikor már újra a szárazság jelei mutatkoznak, vízpótlásra lenne szükség. A Kormány ebben a helyzetben a mezƅgazdasági vízgazdálkodásban az állami szerepvállalás növelésérƅl döntöƩ. A Vidékfejlesztési Minisztérium elkészíteƩe a NemzeƟ Vízstratégia vitaanyagát, amelynek megvitatása országszerte különbözƅ fórumokon, szakmai összejöveteleken zajlik és egy kérdƅíven széleskörƾ véleménynyilvánítást várnak. Nyilvánvalóan fontosak azok a poliƟkai döntések, amelyek a helyzet alapos elemzésén, a lehetƅségek felmérésén, számbavételén alapulnak. A mezƅgazdaság káros vízgazdálkodási folyamatait, a belvíz, a helyi vízkár, szárazság, az aszály káros hatásait mérsékelni kell. Ehhez ezeknek a folyamatoknak az elem-

68

zésére, a károk elhárítása lehetƅségeinek, módszereinek fejlesztésére kell törekedni. Így a belvíz kialakulásának és a belvízkár elhárításának kérdése hetekkel egy váratlanul kialakult belvízhelyzet után éppen úgy fontos, mint a vízpótlás, az öntözés alakulásának bemutatása és a várható meteorológiai helyzetek ismertetése. Belvíz és aszály, a két vízgazdálkodási szélsƅség a korszerƾ szántóföldi termelés kialakulása óta fordul elƅ Magyarországon. A vizsgálatok, a felmérések azt mutatják, hogy ezek a káros jelenségek az ország mezƅgazdasági szempontból jelentƅs területére kiterjednek. A belvíz veszélyezteteƩségi és az aszálykár térkép egymásra helyezésével az is látszik, hogy ezek gyakorlaƟlag lefedik egymást, síkvidéki területeinken az ország középsƅ és keleƟ részén egyaránt kialakulhat belvíz és aszály. A klimaƟkus változások várhatóan súlyosabb helyzeteket idéznek elƅ. Vita van még a szakemberek közöƩ arról, hogy az átlaghƅmérséklet mennyivel és milyen tempóban fog emelkedni, hogy a csapadékátlag csökken-e és mennyivel, de azon nincs vita, hogy az idƅjárási szélsƅségek gyakoribbak


lesznek. Mindenkinek van személyes tapasztalata a meteorológiai frontok erƅsödésérƅl, az idƅjárási helyzetek viharos változásáról. Ez együƩ jár a csapadéktevékenység megváltozásával, ami részben abban mutatkozik meg, hogy a csapadékmentes idƅszakok hossza növekszik, részben abban, hogy a lehulló csapadék rövidebb idƅ alaƩ, nagyobb mennyiségben, nagyobb intenzitással érkezik meg. A csapadék mennyiségének, intenzitásának növekedése a lefolyás növekedését, a beszivárgás csökkenését, azaz a talajba jutó, felhasználható vízkészlet csökkenését hozza magával az eséssel rendelkezƅ területeken, a belvízképzƅdési hajlam növekedésével a síkvidéki területeken. Ezek a jelenségek arra ösztönöznek minket, hogy a mezƅgazdasági vízgazdálkodás „válaszait” erƅsítsük meg az idƅjárási (klimaƟkus?) kihívásokra, a tározási kapacitás növelésével, a talajtározás javításával, a káros vízbƅségek elhárításával, a vízpótlás, az öntözés fejlesztésével. Fehér Ferenc okleveles építƅmérnök c. egyetemi docens

B E LV Í Z H E LY Z E T Gazdálkodók lapja

Belvízhelyzet és védekezés Ez év március végén - április elején ismét fontos téma leƩ a mezƅgazdaságban a belvízhelyzet. A belvízzel elöntöƩ terület nagysága meghaladta a 200 ezer hektárt, települések mélyebben fekvƅ területei kerültek veszélybe, így a védekezés, a kárcsökkentés, a kárelhárítás ismét fontos szerepet kapoƩ. Utoljára 2011. február elején volt még az ideinél is kriƟkusabb a helyzet, amikor az elöntöƩ terület nagysága megközelíteƩe a 300 ezer hektárt. Ez elmaradt az elmúlt évƟzedek legnagyobb belvízétƅl, ami 1999. márciusában következeƩ be 450 ezer hektár felszíni vízborítással. De a felszíni elöntés, a „látható belvíz” csupán a „jéghegy csúcsa”: a telítƅdöƩ gyökérzóna okozza a károkat a növényeknek, és sem a telítƅdés, sem annak hatása akkor nem látszik, csak késƅbb a növények károsodásával, kipusztulásával. A belvíz tényleges hatása tehát többszöröse lehet a felszíni vízborításos területnek. Tulajdonképpen mi is a belvíz, hogy keletkezik, hogyan lehet ellene hatékonyan védekezni?

A víz földi körforgásáról mindenkinek van valamilyen képe: az óceánokból, tengerekbƅl elpárolgó víz felhƅk formájában a szárazföld fölé jut, a kicsapódó párából csapadék (esƅ, hó) keletkezik, amelyik a felszínre (talajra) hullik. Ennek a víznek egy része beszivárog a talajba, egy része rövid idƅn belül elpárolog, egy része összegyülekezik, lefolyik. A talajba szivárgoƩ víz jelentƅs része szintén elpárolog részben közvetlenül (evaporáció), részben a növényeken keresztül (evapo-traszspiráció). A lefolyó víz ereken, patakokon, folyókon, folyamokon keresztül visszajut a tengerbe, és a körforgás kezdƅdik elƅröl.

A belvíz keletkezése Vizsgáljuk meg jobban ezt a bizonyos lefolyást! Ahhoz, hogy a talajfelszínen lévƅ víz mozogjon, valamilyen erƅhatásra van szükség. Ez a mozgatóerƅ maga a tömegvonzás (gravitáció), ami akkor tudja mozgatni a vizet, ha a felszínnek (területnek, medernek) esése van. A hegy- és dombvidéki területeken tehát a lefolyás (összegyülekezés) gyorsan megindul, iƩ inkább a kialakuló nagy vízsebességeket kell megfékezni a talajelsodrás (erózió) elkerülése, mérséklése érdekében. Síkvidéken nagyon kis esések vannak, ezek hatására a víz

összegyülekezése, lefolyása nem indul meg, vagy nagyon lassú a folyamat. A belvizet kiváltó egyik tényezƅ tehát a terület esésviszonyaiban keresendƅ: a síkvidéki terület kedvez a belvíz kialakulásának, mivel kicsi a természetes lefolyás vagy egyáltalán nincs.

A felszínre került csapadék, amennyiben nem tud elfolyni, beszivárog a talajba. A beszivárgás több tényezƅtƅl függ: részben az alapvetƅ talajtani adoƩságoktól, részben az alkalmazoƩ agrotechnikától. Vízgazdálkodási szempontból nagy különbségek vannak a laza- (homok-), a középkötöƩ- (vályog-) és a kötöƩ- (agyag-) talajok közöƩ. Ez részben a vízáteresztƅ-képességben, részben a víztartó-képességben mutatkozik meg. Ha egy talajnak jó a vízáteresztƅ-képessége, a víz a mélyebb talajszelvénybe is le tud jutni (akár elérve a talajvizet). Ilyenkor a csapadék jól feltölƟ a talajt és annak tározóképessége okán a növények által felhasználható vízkészlet jön létre. Ez a talajtározás, amelynek javítása érdekében különféle talajjavítási (melioraơv) beavatkozásokat lehet tenni. Ha azonban a talaj kötöƩ, akkor a víz nem tud lejutni a talajszelvény mélyebb rétegeibe. Vannak mérések arra vonatkozóan, hogy belvízi elöntés alaƩ már 50 cm mélységben holtvíztartalomig kiszáradt talajt lehet találni, tehát a víz nem szivárog le a szelvénybe, nem lesz egy egyenletesebb nedvesség eloszlás, nem jön lére növények által felhasználható vízkészlet. Ennek oka, hogy a kötöƩ talaj duzzadásra hajlamos, az átnedvesedeƩ talaj lezárja a víz útját, így nem tud a mélyebb rétegekbe szivárogni. A beszivárgó víz telíƟ a felsƅ talajréteget, kiszorítja a levegƅt, kéƞázisú (talaj, víz) állapot jön létre. Ezt a növények tartósan nem tudják elviselni: ha nincs meg a talaj pórusaiban egy, még a növény számára elviselhetƅ víz-levegƅ arány (80:20 %, de legalább 90:10 %), a növény károsodik, kipusztul. Az agrotechnikának a beszivárgás elƅsegítésében és a talaj víztároló-víztartó képességének javításában van szerepe. A talaj porózus rendszer, a benne lévƅ pórusok mennyisége és nagysága a talaj vázszerkezetétƅl, a talajszemcsék nagyságától és eloszlásától, ásványi anyag összetételétƅl, sótar-

talmától függ. A stabil szerkezetƾ talajoknál is bekövetkezik tömörödés (gépek tömörítƅ hatása, de maga a beszivárgás is tömöríthet), de a víz hatására szerkezetüket változtató talajok duzzadhatnak, megfolyósodhatnak, így a tömörödés intenzívebb, hatékonyabb lesz. A (megfelelƅ) talajmƾvelés, talajlazítás a tömörödés elƅƫ, lazább állapotot állíthatja helyre. Ilyenkor olyan makropórusok alakulhatnak ki a talajban, amelyek elƅsegíƟk a beszivárgást, a víznek a talaj mélyebb rétegeibe jutását (pl. az úgy nevezeƩ eketalp réteg feltörésével). A talajforgatással (szántással) ezek a kedvezƅ pórusviszonyok kialakíthatók, és még azonos mennyiségƾ víz beszivárgásánál sem telítƅdik teljesen a gyökérzóna. A lazítás (mélylazítás) a talaj mélyebb, nem fogatoƩ rétegében (25-60 cm) hozhat létre kedvezƅ makropórus rendszert. A belvizet kiváltó tényezƅk közül fontos a csapadék is. Valószínƾleg mindenki számára egyértelmƾ, ha száraz a tél, kevés a csapadék, nincs hó, kevés a hóban tárolt víz, lassú az olvadás, nincs jelentƅs esƅcsapadék az olvadáskor, akkor nem lesz belvíz. A csapadék tehát kiválthatja magát a belvíz jelenséget, azonban ennek nyilván vannak elƅkészítƅ folyamatai is. A talajban tárolt vízmennyiség (és maga a talajvízszint) periodikus változást mutat: késƅ ƅsszel (általában november elején) elindul egy feltöltƅdési folyamat, elkezd emelkedni a talajvízszint, növekedni a talaj nedvességtartalma. Ez a folyamat április végéig – május elejéig tart. Ekkor a felmelegedés hatására megnövekszik a párolgás és a talaj vízkészlete, a talajvízszint elkezd csökkeni. A kriƟkus idƅszak általában február vége – március eleje. Ekkor a talaj vízkészlete már elég nagy (az addig lehulloƩ, úgynevezeƩ elƅkészítƅ csapadék hatására). Ha még ebben az idƅszakban jelentƅs vízterhelés érkezik (elolvad a hó, 30-40 mm esƅcsapadék hullik), ez kiválthatja a belvizet, azaz a jelentƅs felszíni vízképzƅdést, amikor a víz nem tud elfolyni, beszivárogni igyekszik, a talaj befogadó rétegének telítƅdés vagy a szelvény lezáródása miaƩ beszivárogni sem tud, így a felszínen marad. A belvizet kiváltó legfontosabb okok tehát a terület síkvidéki jellege, talajtani adoƩságok, agrotechnikai problémák valamint a csapadék mennyisége és eloszlása. Hozzá szokás ehhez számítani az elvezetƅ rendszer hiányosságait is, hiszen a mentesítés, a vízelvezetés hatékonysága elƅsegíƟ a kár mérséklƅdését, az elöntés-mentes helyzet helyreállását. Maga a belvíz a talaj gyökérzónájának káros vízbƅsége, telíteƩsége, levegƅtlensége. Ez egyértelmƾvé teszi, hogy a folyamat döntƅ, lényeges része a felszín alaƩ, a talaj felsƅ rétegében játszódik le. A belvízhelyzet létrejöhet a talajszelvény lezáródásával és a talaj pórusainak beszivárgás útján történƅ


69

B E LV Í Z H E LY Z E T Gazdálkodók lapja telítƅdésével (kötöƩ talajok esetén), vagy a talajvízszint olyan mértékƾ megemelkedésével, hogy a két- és háromfázisú állapot határvonala (a talajvízszint) elérni a gyökérzónát, megközelíƟ a felszínt. A látható belvíz, a felszíni elöntés csak tartósítja a gyökérzóna telíteƩ, kéƞázisú állapotát, hiszen akadályozza a talaj kiszáradásának (amely ilyenkor csak párolgás útján történhet meg) megkezdƅdését.

A belvízkár elhárítása A jelenség leírásából vonhatunk le következtetéseket arra vonatkozóan, hogyan lehet a belvíz ellen fellépni, milyen módon tudunk beavatkozni, mérsékelni vagy megelƅzni a belvízkárokat. Kezdjük talán a csapadéknál. Természetesen egy nagy mennyiségƾ vagy nagy intenzitású csapadék rövid idƅ alaƩ kiválthat belvízhelyzetet, azonban a folyamat általában ennél lényegesen hosszabb. Már októberben lehetnek jelek arra vonatkozóan, mennyire száradt ki a talaj, milyen mélyre süllyedt a talajvíz. Mivel jól használható, országos átlagadatok és idƅsorok nincsenek a talaj nedvességtartalmára, telítƅdésére vonatkozóan, célszerƾ a talajvízszintet megfigyelni. Erre vonatkozóan vannak országos adatok, sokéves adatokhoz való viszonyítási lehetƅségek. Bármilyen poziơv anomália arra utal, hogy az átlagosnál nagyobb talajnedvesség tartalmak alakulnak ki. Természetesen az országos talajvíz hálózat mérési adatai sem bonthatók le mezƅgazdasági tábla szintre, azonban legalább a tendenciákat megbízhatóan mutatják. A csapadékadatok – fƅleg a november – február idƅszakban - elsƅsorban a talaj vízháztartási adataival kiegészülve adnak a várható belvízrƅl eligazítást. Ez az idƅszak a belvíz kialakulása szempontjából egy elƅkészítƅ idƅszak, amikor a talaj nedvességtartalmának telíteƩségig való növekedése, a talajvízszint emelkedése (esetleg a gyökérzóna megközelítése, elérése) jelezheƟ a belvíz várható kialakulását. A valódi kiváltó ok azonban általában a hóolvadás és az olvadással együƩ lehulló esƅcsapadék. A hó vastagságának, de fƅleg víztartalmának figyelemmel kísérése sokat segít a belvíz elƅrejelzésén. Az olvadással együƩ járó (esetleg jelentƅs, 30-40 mm nagyságú) esƅcsapadék nagymértékben felgyorsítja az olvadást, így a hóban tárolt (gyakran 20-40 mm) víz is terhelést jelent. Ez a két terhelés összesen általában nem csak a talaj vízbefogadó képességét haladja meg, de még az elvezetƅ rendszer számára is nagy megterhelést jelent. Ugyanakkor gyakran elƅfordul, hogy egy lassú, több héten át tartó olvadással és jelentƅs esƅcsapadék nélkül a telíteƩséghez közel álló talajokon sem alakul ki belvíz. A felszíni viszonyokon, a síkvidéki jellegen nem tudunk változtatni. Természetesen asztallap simaságú terület nincsen, ezért síkvidéken is vannak – ha nem is nagyon markáns – esések, szintkülönbségek. Ezeket a belvíz felszíni összegyƾjtésénél jól ki lehet használni, hogyha lehetséges a terepviszo-

70

nyokhoz illeszkedƅ elvezetƅ rendszert kialakítani. Azt azonban tudomásul kell venni, hogy Magyarország síkvidéki területein felszíni vízelvezetés van, ami azt jelenƟ, hogy a vízgazdálkodás beavatkozási referencia szintje a felszín. A keletkezƅ vagy elöntésben lévƅ felszíni vizekkel még lehet valamit kezdeni (döntƅen a felszínen elvezetni), azonban ha a víz beszivárog (a felszín alá kerül) gyakorlaƟlag nincs beavatkozási lehetƅségünk. A korábban elkészült talajcsƅ hálózatok nagy része tönkrement. A belvízcsatornák pedig még homoktalaj esetén sem jelentenek érdemi felszín alaƫ víz megcsapolási lehetƅséget. A belvíz ellen agrotechnikai módszerekkel fellépni sok területen „kétélƾ fegyver”. A jó vízgazdálkodású és vízáteresztƅ képességƾ talajokon (könnyƾ- és középkötöƩ talajokon) megfelelƅ talajmƾveléssel elƅ lehet segíteni a víz beszivárgását, a talajszelvénybe való lejutását, tehát a talajnak, mint tározó térnek vízzel való feltöltését. Nyilvánvaló, hogy a talaj minél nagyobb mélységig alkalmas a víz tározására, annál több víz tud beszivárogni, így a gyökérzóna telíteƩsége vagy a víznek a felszínen való pangása annál kisebb valószínƾséggel következik be. Fontos azonban, hogy a beszivárgó víz a mélyebb talajszelvényben is viszonylag egyenletesen helyezkedjen el, legyen mód a mélyebb rétegekbe szivárgásra, akár a talajvíz elérésére. Ezzel a módszerrel nem csak a belvízkár mérsékelhetƅ, hanem a késƅbbiekben a növények által felhasználható vízkészletet hozunk létre a talajban (talajtározás). A baj akkor van, ha a beszivárgó víz nem tud tovább, mélyebbre jutni a talajszelvényben, telítƅdik a gyökérzóna, és mégis lesz a felszíni vízképzƅdés. Ekkor, ha akár mélyszántással, akár mélylazítással makropórus rendszert hoztunk létre a talajban a nagy beszivárgó vízmennyiség miaƩ bekövetkezik a károsodás. Ilyenkor az agrotechnikai beavatkozások inkább rontanak, mint javítanak a helyzeten, mert annak a többletvíznek az elvezetésére, ami a teljes telítƅdést okozza, nincsen mód. Ezt a cél egy hatékony elvezetƅ rendszer (többnyire talajcsövezés) oldaná meg, de ahogy korábban jeleztük, már alig vannak mƾködƅ drénrendszereink.

Magyarországon a káros vizek elvezetése a felszínen és nyílt elvezetƅ rendszerekben (árkokban, csatornákban, medrekben) történik, tehát mindenképpen valamilyen felszíni


megoldással kell számolni. Síkvidéken ki kell használni a természetes mélyvonulatokat és az elvezetƅ mƾveket ezekben kell kialakítani. Nyilván, ahol ezek a mélyvonulatok táblahatárokat is jelentenek, ez a megoldás kézenfekvƅ. Nehezebb a megoldás oƩ, ahol a mélyvonulat a táblán belül van, mert a magyar agrárgyakorlat „nem viseli el” a táblán belüli felszíni elvezetƅ mƾveket. Ezek olyan átjárható, átmƾvelhetƅ vápák, amelyek a táblán belüli mozgást nem akadályozzák és biztosítják a hatékony vízelvezetést. Ezek a vápák hagyományos mƾvelési eszközökkel kialakíthatók, fenntarthatók. Az Amerika Egyesült Államokban ez a megoldás eléggé általános, Európában azonban idegenkednek tƅle. ElfogadoƩabb az a megoldás, amikor az elƅzƅekhez hasonlóan a vízelvezetƅ vonalakat a mélyvonulatokban alakítjuk ki, azonban a felszín alaƩ elhelyezeƩ nagyobb átmérƅjƾ talajcsƅ segítségével. Ez, a céldrénezés néven elterjedt módszer lényegében a felszíni összegyülekezésen alapul, azonban a csƅ és a felszín közöƩ kialakítoƩ jó vízvezetƅ képességƾ réteg (áteresztƅ visszatöltés) biztosítja a kapcsolatot, így a felszínen összegyƾlƅ víz leszivárog a csƅbe. A módszer kellƅen hatékony, ugyanakkor egy mezƅszerƾ talajcsövezés költségeinek töredékébe kerül csak. A belvíz elleni leghatékonyabb módszer a talajcsövezés lenne, mezƅszerƾ kialakítással. Ekkor az egymástól 15-25 méterre futó drénszívók összegyƾjtenék a gyökérzóna gravitációs vizét, azaz csak nagyon rövid idƅre alakulna ki levegƅtlen állapot. Megfelelƅ meliorációs (talajjavítási) megoldásokkal a kötöƩ talajok is talajcsövezhetƅek. A módszernek az a lényege, hogy a talajra hulló csapadék teljes mennyisége beszivárog a talajba, eljut a talajszelvény mélyebb rétegeibe, de csak a telíteƩséget okozó gravitációs vizet vezeƟ el a talajcsƅ hálózat. KísérleƟ és üzemi módszerek is bizonyítják, hogy a csapadék tározása szempontjából ez a leghatékonyabb módszer, a belvízképzƅdés ellen teljes biztonságot nyújt. Ugyanakkor nem szárítja ki a talajt, hiszen csak a gravitációs pórusok kiürülését oldja meg, tehát hatékony nedvességszabályozást valósít meg a rendszer. Kétségtelen hátránya a mezƅszerƾ talajcsövezések nagy bekerülési költsége valamint üzemeltetési igénye. Az 1980-as években elkészült síkvidéki talajcsƅ hálózatok nagy része sajnos mára teljesen tönkrement, pedig egy helyesen üzemelteteƩ rendszernek az éleƩartama akár száz év is lehet! De mi a napi mezƅgazdasági gyakorlat? A beavatkozások akkor kezdƅdnek meg, ha már intenzív felszíni vízképzƅdés van, azaz a mezƅgazdasági terület „úszik”, jelentƅs felszíni elöntés alakult ki. Mivel felszíni vízelvezetésre alkalmasak csak a rendszereink, megindul az elöntésben lévƅ víz elvezetése. Ekkorra azonban a gyökérzóna már telítƅdöƩ, levegƅtlenné vált. Azonban csak a felszíni víz jólrosszul történƅ elvezetésérƅl lehet szó, ezért ennek a belvízcsatornákba, táblacsatornákba

B E LV Í Z H E LY Z E T Gazdálkodók lapja történƅ „kormányzása” a védelmi beavatkozás legfontosabb része.

Ritkán van akkora belvíz, hogy a teljes tábla (vagy több tábla) víz alaƩ legyen, a belvízelöntés általában foltszerƾ. Ez azt jelenƟ, hogy a helyi mélyedések telnek meg elƅször vízzel, aztán ez a belvízfolt terüleƟleg is növekszik, benne a vízmélység is nƅ. Amint a mélyedések megteltek, a víz kifolyik és elindul esés irányba, valószínƾleg áƞolyik egy másik belvízfoltba. Így belvízfolt-láncok alakulnak ki, amelyek végén belvízcsatorna van (kellene lennie!). A víz elfolyásának útvonala a táblán belül tehát nyomon követhetƅ és általában barázdák kihúzásával segíƟk az elfolyást. A védekezésre való felkészülés egyeik lépése lehet, hogy ezeket a vízelvezetƅ felszíni barázdákat már az ƅsz folyamán kihúzzák a területen.

Ezzel azonban csak a felszíni elöntésben lévƅ víz jelentƅs részétƅl szabadulhatunk meg. Ami beszivárgoƩ a talajba, az egyenlƅre bent is marad, a felszíni vízelvezetéssel ezt a vizet nem tudjuk a csatornába juƩatni. Ez a víz – amennyiben nem tud mélyebbre szivárogni – csak párolgással fog a talajból eltávozni. Jelentƅs párolgásra pedig csak a levegƅ hƅmérsékletének emelkedésével számolhatunk és kedvezƅ a szél hatása is a kiszárításra. A felszíni víz elvezetésével pedig annyit segíteƩünk a folyamaton, hogy megnyitjuk a talajfelületet a párolgás elƅƩ. A gyors vízelvezetés tehát a mentesítés feltéte-

le, de a kedvezƅ állapot helyreállásához arra is szükség van, hogy a felsƅ talajrétegben egy kiszáradási folyamat induljon meg. Sok évƟzedes tapasztalat, hogy Magyarországon mintegy 300 ezer hektár olyan mély fekvésƾ, belvízjárta terület van, ahol a belvíz rendszeresen kialakulhat, a károk nagy valószínƾséggel és gyakorisággal bekövetkeznek. Ezek a területek a meglehetƅsen pontos belvízi felvételezéssel (földi mérésekkel, valamint légi- és ƾrfelvételekkel) jól lehatárolhatóak. Ezen területek védelme, belvízmentesítése meglehetƅsen költséges. Célszerƾnek látszik tehát megfelelƅ mƾvelési ág váltások és területcserék végrehajtása: a mély fekvésƾ, belvízjárta területeken felhagyni a szántóföldi termeléssel és rét-legelƅ kultúrát telepíteni, vizes élƅhelyet vagy éppen vízvisszatartó helyet, tározót kialakítani. Ehhez az állami földeket is fel lehetne használni. Sajnálatos módon a birtokpoliƟka nem ebbe az irányba halad: miközben a vízvisszatartás szükségességérƅl, illetve a gazdaságtalan termelés visszaszorításáról sok szó esik, az ilyen ơpusú területcserék birtokpoliƟkai eszközökkel történƅ támogatásában évƟzedek óta nincs elƅrelépés!

Vízelvezetƅ rendszerek A mezƅgazdasági táblán bekövetkezeƩ folyamatok áƩekintése után célszerƾ azt is megvizsgálni, mi történik azzal a vízzel, amit sikerült kivezetni a tábláról, hogyan mƾködik a táblán kívüli elvezetƅ rendszer. A magyarországi terüleƟ vízgazdálkodási rendszer hármas osztatú. A mezƅgazdasági vízgazdálkodást szolgáló mƾvek részei a terüleƟ vízgazdálkodási rendszernek. Síkvidéken az elvezetés két legfontosabb mƾve a csatorna (belvízcsatorna) és a vízátemelƅ (szivaƩyútelep, szivaƩyúállás). Mivel a terep esése kicsi, a belvízcsatornák esése is általában igen csekély. Ez azt jelenthetné, hogy a hatékonyabb elvezetés érdekében nagyobb szelvényƾ, nagyobb esésƾ, mélyebb csatornák kerüljenek kialakításra. Ekkor azonban a csatornaszelvény olyan mértékben megnƅ, hogy annak fenntartása lesz igen nagy költségƾ. A csatornák méretét és magassági vonalvezetését tehát valamilyen módon opƟmalizálni kell. Jó megoldásnak látszik az esésnövelƅ szivaƩyútelep beépítése, amikor a víz megemelésével magasabb szintrƅl lehet indítani a csatornafeneket, így csökken a méret. A sok helyen szükséges közbensƅ átemelésnek van hasonló kedvezƅ hatása is, bár a fƅ cél egy magasabb vízszintƾ mƾbe történƅ vízbeemelés. A magyarországi síkvidéki és dombvidéki elvezetƅ mƾvek (árkok, medrek, csatornák) hossza mintegy 100 ezer km. Ebbe nem tartoznak bele a belterüleƟ csapadékvíz elvezetƅ rendszerek és a fƅútrendszer útárkai, de a táblák melleƫ utak árkai (korábban meliorációs utak és útárkok) igen. A rendszerbƅl 12-13 ezer km kizárólagos állami tulajdonú jelentƅs fƅmƾ. Ezeket a vízügyi igazgatóságok üzemelteƟk. Ugyancsak az ƅ üzemeltetésük-

ben vannak a nagy kapacitású szivaƩyútelepek, amelyekkel a befogadókba (a nagyobb folyókba) emelik át a vizet. A közcélú vízgazdálkodási rendszer mintegy 37-38 ezer km csatornából és mederbƅl áll (belvízcsatornák, keƩƅs mƾködésƾ csatornák, kisvízfolyások medrei) és ide tartozik 310 db szivaƩyútelep is. A közcélú vízgazdálkodási mƾveket a vízitársulatok üzemelteƟk. Ezek a mƾvek lényegében összekötƅ szerepet látnak el a mezƅgazdasági táblák, azok mƾvei és a fƅmƾvek közöƩ. A harmadlagos mƾvek rossz állapota miaƩ azonban az utóbbi 15 évben (1998-99. óta) a belvízkár-elhárítás és a helyi vízkár-elhárítás legfontosabb mƾveivé léptek elƅ! A mintegy 50 ezer km hosszúságú harmadlagos mƾ (volt üzemi csatornák, táblacsatornák, jelenleg külterüleƟ önkormányzaƟ mƾvek) üzemeltetésérƅl ugyanis bƅ két évƟzede gyakorlaƟlag senki sem gondoskodik! Az önkormányzatoknak ehhez se forrásuk, se szakemberünk nincsen. A vízitársulatok pedig belekényszerültek abba – és ez a gazdálkodókkal való konfliktus fƅ forrása – hogy a rendelkezésre álló pénzeszközökbƅl a közcélú mƾvek üzemeltetését (döntƅen fenntartását) lássák el, így forrás, energia a harmadlagos mƾvekre nem jut. Pedig ezeknek a mƾveknek a feladata lenne a gazdálkodók kiszolgálása, a felesleges vizek elvezetése, a vízpótlás megoldása. Ha a gazdák oldaláról nézzük a mƾveket, akkor sajnos azt kell megállapítani, hogy a harmadlagos (hozzájuk legközelebb lévƅ) mƾvek igen rossz állapotban vannak. Ezeket részben be is szántoƩák, vagy betemeƩék, „jobb esetben” csak áƩöltöƩék a területre való bejárás érdekében. A keresztezƅ mƾtárgyak vagy feliszapolódtak, vagy beszakadtak, rendszeres fenntartás, felújítás két évƟzede nem volt. Nem csoda tehát, ha a táblán belüli vízelvezetés sem hatékony, hiszen a legtöbb esetben nincs hova vezetni a vizet! Valamivel jobb a közcélú mƾvek állapota, hiszen azok fenntartására és felújítására az elmúlt években is – igaz egyre csökkenƅ mértékben – jutoƩ forrás. A legfontosabb mƾvek fenntartása megtörtént, igaz ez a teljes mƾhossz 20-30 százalékára terjedt csak ki. A felújítás Európai Uniós pénzekbƅl történt és történik (AVOP, ÚMVP), de a mƾvekre költöƩ mintegy 15 milliárd forint csak az igazán kriƟkus helyek rendbetételére volt elegendƅ. A kizárólagos állami tulajdonú mƾvek üzemeltetése a vízügyi igazgatóságok feladata, ezt költségvetési forrásból végzik. Ezek a mƾvek általában nagyobb méretƾ medrek és nagy kapacitású (15-20 m3/s) szivaƩyútelepek.

Védekezés A terüleƟ vízgazdálkodási feladatokat ellátó vízitársulatoknak a vízkár elleni védekezésre védelmi terveik (belvízvédelmi terv, helyi vízkár-elhárítási terv) vannak. A külterületek mentesítése – így valamennyi mezƅgazdasági területé is – a vízitársulatok feladata. A


71

B E LV Í Z H E LY Z E T Gazdálkodók lapja védelmi beavatkozások azonban alapvetƅen két részre oszthatók: megelƅzƅ (prevenơv) tevékenység és akơv védelmi tevékenység.

A megelƅzƅ tevékenység legfontosabb része az elvezetƅ mƾvek (csatornák, medrek és azok mƾtárgyai, szivaƩyútelepek) rendszer karbantartása (fenntartása). Mivel a medrek (vonalas létesítmények) döntƅen földmedrƾek, a legnagyobb feladat a növényzet eltávolítása, a rézsƾk és csatornafenekek kaszálása. „Kaszálni mindenki tud” tartják a gazdák, iƩ azonban speciális kaszálási feladatokról van szó! Részben rézsƾkaszálásról, ahol a Magyarországon használatos technológia szerint a növényzet teljes felaprítása a cél, részben a csatornafenék kaszálása, ahol a nád a legáltalánosabb növény, amelyhez a megfelelƅ célgép a kosaras kasza. A fenntartási munkák fontos eleme a cserjézés, a medrekben és a mƾtárgyakban lerakódoƩ iszap eltávolítása. A közcélú mƾvek karbantartása nem látványos, de igen fontos feladat. A fenntartási munkák elmaradása a medrek vízszállító-képességének lényeges csökkenéséhez, cserjésedéshez, feliszapolódáshoz, meder elfajuláshoz vezet és ekkor csak a nagyságrenddel nagyobb költségƾ rekonstrukció jelent megoldást.

Valamennyi közcélú vízgazdálkodási mƾ rendszeres karbantartása évi 15-16 milliárd forintba kerülne. A védekezés szempontjából leginkább kriƟkus mƾveken a fenntartási költség 8-9 milliárd forint lenne. Ekkora forrás azonban sohasem állt rendelkezésre a közcélú vízgazdálkodási feladatok ellátásához, legfeljebb 4-5 milliárd forint. Ebbƅl az összegbƅl azonban a közcélú mƾveknek mintegy 30 %-át leheteƩ rendszeresen fenntartani, és egyáltalán nem jutoƩ forrás a harmadlagos mƾvekre. A vízgazdálkodási társulatok és a gazdák közöƩ fennálló (látszólagos) konfliktus forrása éppen ez: nincs (vagy nincs elegendƅ) pénz az állami tulajdonú közcélú mƾvek fenntartására, ezért a társulatok a gazdálkodók által befizeteƩ hozzájárulásokat

72

– kényszerƾségbƅl – az állami közcélú mƾveken használták fel. Így nem maradt forrás a harmadlagos, a termelƅk érdekeit igazán szolgáló mƾvek fenntartására, üzemeltetésére. A helyzet sajnos folyamatosan romlik! Amíg 2009-ben 4,6 milliárd forintot leheteƩ közcélú vízgazdálkodási feladatokra felhasználni, addig ez az összeg 2011-ben 3,4, 2012ben 2,5 milliárd forint volt, ebben az évben pedig várhatóan 1,5 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Az akơv védelmi beavatkozások központjában általában a víz átemelése, a szivaƩyúzás van. A mezƅgazdasági területek víztelenítése alapvetƅen vízitársulaƟ feladat, erre országosan 310 szivaƩyútelep áll rendelkezésre. A vízügyi igazgatóságok a fƅmƾvekbe juƩatoƩ vizet emelik be a befogadókba, de sok társulaƟ üzemeltetésƾ szivaƩyú is közvetlenül a befogadókba emel. A védekezés során alapvetƅ fontosságú, hogy a csatornákban, medrekben a vízmozgás zavartalan legyen, tehát el kell távolítani a vízfolyást gátló akadályokat, és különös figyelmet kell fordítani a keresztezƅ mƾtárgyakra, nehogy azok feliszapolódjanak vagy uszadékkal eltömƅdjenek. A védekezéskor a mezƅgazdasági területeken elöntésben lévƅ víz elvezetésére kerül sor. Ennek a munkának nincs alternaơvája, hiszen a gazdálkodók – jogosan – a minél gyorsabb víztelenítést követelik a társulatoktól. Elképzelhetƅ, hogy az elvezeteƩ vizet nem kell a befogadóba emelni, hanem egy közbensƅ tározással a késƅbbiekben hasznosítani lehet, azonban az akơv védekezésnél a gyors mentesítés áll a középpontban!

A 2013. évi belvízvédekezés A márciusi változékony idƅjárás, a leeseƩ majd elolvadt hó, az esƅ miaƩ folyamatosan nƅƩ a belvízzel elöntöƩ terület nagysága. Sajnos a húsvéƟ idƅszakban is a helyzet romlására leheteƩ számítani, ezért a korábban védelmi fokozatba lépeƩ vízitársulatok a védelmi munkálatokat az ünnepek alaƩ is folytaƩák. Húsvétkor 21 vízitársulat volt védelmi fokozatban. A belvízhelyzet az egész Alföldön romloƩ. Szabolcsban és a Nyírségben egyaránt intenzív szivaƩyúzással folyt a mentesítés. De nem volt jobb a helyzet a Tiszántúlon, Hajdú-Bihar megyében sem, ahol a megye összes vízitársulata védelmi fokozatba lépeƩ. A Közép-Tisza vidéken, a Nagykunságban és a Jászságban jelentƅsen nƅƩ az elöntés, a Tiszazugban a csatornák rendbetételére kotrókat is be kelleƩ vetni. Az Alsó-Tisza vidéken a szivaƩyúzás melleƩ a csatornák és mƾtárgyak Ɵszơtására szintén nagy gondot kelleƩ fordítani. Békés megye társulatai ugyancsak „harcban álltak” a belvízzel, a Körös-BereƩyó vidéken 46 szivaƩyútelepet és szivaƩyúállást mƾködteƩek. A Balaton déli partján is nehéz volt a helyzet: a tó északról, az öblözetekben lévƅ belvíz délrƅl „támadta” a vízparƟ településeket. A Sárközben is el kelleƩ indítani a szivaƩyútelepeket. A Kaposnak és a mellék


vízfolyásainak az áradása miaƩ Dombóvár térségében a társulatnak is III. fokú védekezést kelleƩ elrendelnie nagyszombaton! A húsvéƟ idƅszakban a védelmi fokozatban lévƅ vízitársulatok többségénél II. fokú készültség volt érvényben, ami már a belvízvédekezésnél intenzív beavatkozást jelent. A társulatok 138 szivaƩyútelepet vagy szivaƩyúállást üzemelteƩek, az átemelt belvíz mennyiség megközelíteƩe a 12 millió köbmétert. A védekezésben résztvevƅk száma a társulatoknál 236 fƅ volt és számos helyen a közfoglalkoztatoƩakat is be kelleƩ vonni a védekezésbe. Április elején a helyzet tovább romloƩ, a belvízi elöntés kiterjedése növekedeƩ, országosan meghaladta a 200 ezer hektárt. A legkriƟkusabb idƅszak az április 4. és 20. közöƫ két hét volt. Ekkor 35 vízitársulat volt védelmi fokozatban, ebbƅl hét társulat harmadfokban, további 19 társulat másodfokban, azaz akơv védelmi beavatkozásokat folytaƩak. Ebben az idƅszakban 200 szivaƩyúteleppel és szivaƩyúállással emelték át a vízitársulatok a vizet, naponta hétmillió köbmétert! A védelmi költségek április 15-re elérték az 560 millió forintot. A vízitársulaƟ védekezés eredményeként április 20-a körül már lényegesen lecsökkent az elöntöƩ terület nagysága, a szivaƩyútelepek harmadát le leheteƩ állítani. A helyzet május elsƅ napjaira normalizálódoƩ. A védekezés teljes költsége mintegy 800 millió forint volt. A közvetlen mezƅgazdasági károkról egyelƅre kevés információ áll rendelkezésre. A 200 ezer hektár „látható” belvízi elöntés (ebbƅl 130-140 ezer hektár szántón) további olyan káros gyökérzóna telítƅdést is jelez, ahol nem volt a felszínen víz. Így a teljes károsodoƩ területet legalább 300 ezer hektárra lehet becsülni. Ezeken a területeken a telíteƩ helyzet meghaladta a két hetet, így a már elveteƩ növényekben (ƅszi búza, évelƅ takarmány) jelentƅs belvízkár keletkezeƩ, ami elérheƟ a 15-20 milliárd forintot. További károkat jelent, ha a területre az átnedvesedés miaƩ nem lehet rámenni, nincs mód a tavaszi munkák idƅbeli elvégzésére, késik a tavasziak vetése. Minden belvizes eseménynek van közveteƩ káros következménye. Ilyen a talaj degradáció, a telítƅdés miaƩ bekövetkezeƩ talajszerkezet romlás, a pórusviszonyokban lejátszódó kedvezƅtlen folyamatok hatása. Belvízkárra biztosítóval nem lehet biztosítási szerzƅdést kötni, így a károk ezen az úton nem téríthetƅk meg. A keletkezeƩ károkat a Megyei Kormányhivatal Földmƾvelési Igazgatóságán lehet bejelenteni. Kármentesítés csak a kárenyhítési alapból történhet. Kivételes esetekben – kormánydöntés alapján – a költségvetés is megtéríƟ a keletkezeƩ károk egy részét. Errƅl célszerƾ a Megyei Kormányhivatal Földmƾvelési Igazgatóságán érdeklƅdni. Fehér Ferenc okleveles építƅmérnök c. egyetemi docens

V Á R H AT Ó C S A PA D É K V I S Z O N YO K Gazdálkodók lapja

2013 nyarának várható csapadékviszonyairól A mezƅgazdaság, ezen belül különösen a lás nem következeƩ be. Beválásuk ugyan va- zatok tartalmazzák. Az elsƅ két nyári hónapra növénytermesztés, a nemzetgazdaság idƅjá- lamivel jobb, mintha a sokévi átlagértékeket Magyarország 6 régiójára vonatkozó adatok rási hatásoknak talán leginkább kiteƩ terüle- használnánk elƅrejelzésként, ám konkrét gaz- is szerepelnek. Annak a valószínƾsége, hogy te. Természetes tehát, hogy a gazdálkodók, dasági döntésekhez történƅ felhasználásuk a ténylegesen bekövetkezeƩ értékek a megaz öntözéssel, vízgazdálkodással foglalkozó kockázatos. (Sajnos az idei év elsƅ negyed- adoƩ intervallumokba esnek, meghaladja az szakemberek szeretnék tudni, mire számít- évének, vagy a 2010-es esztendƅ szélsƅséges 50 %-ot. hatnak a következƅ hónapokban, mennyire csapadékviszonyai korántsem jelentek meg lesz száraz, aszályos vagy inkább csapadék- ezekben az elƅrejelzésekben). Vadász Vilmos ban bƅvelkedƅ az idei nyár. A lapzártakor rendelkezésre álló legfrisOrszágos Meteorológiai Szolgálat Az idƅjárás elƅrejelzéssel foglalkozó szak- sebb elƅre jelzeƩ értékeket az alábbi tábláemberek célja, hogy minél hosszabb távra, minél pontoJÚNIUS sabb elƅrejelzéseket készítÁTLAGOS HŐMÉRSÉKLETŰ, ÁTLAGOSNÁL KISSÉ SZÁRAZABB senek. Mivel a légkör rendkíhavi csapadékösszeg havi középhőmérséklet vül bonyolult fizikai rendszer, sokévi előrejelzett sokévi vonatkozási terület vonatkozási terület változásai elkerülhetetlenül előrejelzett átlag értékköz átlag véletlenszerƾ elemeket is tarértékköz (mm) (°C) (°C) (mm) talmaznak, ezért az elƅrejelBudapest környéke 19.1 18.2 ; 20.1 Budapest környéke 64 40 - 80 zések pontosságának komoly elméleƟ korlátai is vannak. A Északi-középhegység 18.3 17.5 ; 19.4 Északi-középhegység 76 50 - 95 legtöbb elƅrejelzés alapjául 19.0 18.3 ; 20.2 Észak-Alföld 68 45 - 90 Észak-Alföld szolgáló, a légköri folyamatoDél-Alföld 19.2 18.5 ; 20.5 Dél-Alföld 72 45 - 90 kat leíró fizikai egyenletrendszerek többnyire csak közeDél-Dunántúl 18.5 17.7 ; 19.7 Dél-Dunántúl 83 60 - 105 lítƅ módszerekkel oldhatók Észak-Dunántúl 17.9 17.1 ; 19.0 Észak-Dunántúl 79 55 - 100 meg, ami rendkívül számításigényes feladat. Természetes tehát, hogy az elmúlt évƟzedekben az informaƟkában lezajloƩ látványos, hatalmas fejlƅdés az idƅjárás elƅrejelzés területén is érezhetƅ változást hozoƩ. Elsƅsorban a rövid- és középtávra (1-10 napra) szóló elƅrejelzések pontossága, megbízhatósága javult látványosan. Jelenleg hozzávetƅlegesen 3-4 napra lehet olyan minƅségƾ prognózist készíteni, mint 20-30 évvel korábban 1-2 napra. Ugyanakkor, a hosszabb távra (esetenként több hónapra) szóló elƅrejelzések megbízhatósága nem változoƩ lényegesen. Bár az Országos Meteorológiai Szolgálatnál az ilyen ơpusú elƅrejelzéseknél a korábbi, ú.n. analógiákra alapuló módszerrel készíteƩ prognózisokat felváltoƩák a legnagyobb európai idƅjárás elƅrejelzƅ központból származó, megalapozoƩabb szakmai háƩérrel rendelkezƅ elƅrejelzések, látványos javu-

Magyarország

18.6

17.8 ; 19.7

Magyarország

75

50 - 95

JÚLIUS ÁTLAGOSNÁL KISSÉ MELEGEBB, ÁTLAGOSNÁL SZÁRAZABB havi csapadékösszeg

havi középhőmérséklet sokévi átlag (°C)

előrejelzett értékköz (°C)

Budapest környéke

20.9

20.1 ; 22.1

Északi-középhegység

20.0

vonatkozási terület

sokévi átlag (mm)

előrejelzett értékköz (mm)

Budapest környéke

49

25 - 55

19.3 ; 21.2

Északi-középhegység

62

30 - 70

vonatkozási terület

Észak-Alföld

20.7

20.1 ; 21.9

Észak-Alföld

61

30 - 65

Dél-Alföld

20.9

20.2 ; 22.1

Dél-Alföld

58

30 - 65

Dél-Dunántúl

20.4

19.7 ; 21.8

Dél-Dunántúl

70

45 - 75

Észak-Dunántúl

19.9

19.0 ; 21.2

Észak-Dunántúl

73

50 - 75

Magyarország

20.4

19.7 ; 21.7

Magyarország

64

35 - 70

havi csapadékösszeg

havi középhőmérséklet hónap AUGUSZTUS Átlagosnál melegebb

SZEPTEMBER Átlagosnál kissé melegebb

OKTÓBER Átlagosnál kissé melegebb

sokévi átlag (°C)

előrejelzett értékköz (°C)

20.0

19.5 ; 22.1

AUGUSZTUS

15.6

15.0 ; 17.0

SZEPTEMBER

10.2

9.1 ; 11.9

OKTÓBER

hónap

Átlagosnál szárazabb Átlagosnál kissé szárazabb Átlagosnál kissé szárazabb

sokévi átlag (mm)

előrejelzett értékköz (mm)

61

35 - 65

52

30 - 65

46

20 - 60


73

T E R Ü L E T I V Í Z G A Z D Á L KO D Á S Gazdálkodók lapja

Vízvisszatartás A terüleƟ vízgazdálkodás célja a vízgyƾjtƅn (részvízgyƾjtƅn) vagy annak tetszƅleges elemein opƟmális vízállapotok megteremtése és fenntartása. Ebbe beletartozik a felesleges, káros vizek elvezetése, a vízpótlás, azaz a túlzoƩ kiszáradás elleni fellépés és olyan kiegyenlítƅ rendszer megépítés, üzemeltetése, amely a vízelvezetési és a vízpótlási funkciót a vízgyƾjtƅn belül összekötheƟ (vízvisszatartás, tározás).

Hazai és nemzetközi vízkészletek A vízvisszatartás vízgazdálkodási szempontból alapvetƅen kéƞéle lehet: az ország területére a folyamok, folyók, vízfolyások, csatornák révén bekerülƅ (befolyó) vizekbƅl történƅ tározás, visszatartás és az ország területére lehulló csapadék visszatartása, tározása. E keƩƅ sok szempontból eltérƅ feladat! Az ország vízkészletének jelentƅs része (96-97 %-a) külföldrƅl érkezik. Ennek a vízkészletnek a hasznosítása meglehetƅsen összeteƩ, vízkivételek útján (ivóvíz, öntözƅvíz) azonban nagyon kis része hasznosul. A Duna és a Dráva, illetve közvetlen vízgyƾjtƅterületeik a folyók jelentƅs vízhozamai miaƩ vízkészletekkel jól ellátoƩak, így iƩ a vízvisszatartás, a tározás egyenlƅre nem kerül szóba. A duzzasztások más célt szolgálnak (szolgálnának), így például a Rábán a Nicknél lévƅ duzzasztó fƅ célja is a vízkivétel lehetƅvé tétele, mellékes hasznosítás egy erƅtelep. Más a helyzet a Tisza vízgyƾjtƅjén, ahol a nyári kisvízhozamok miaƩ az öntözési célú duzzasztásnak, tározásnak van jelentƅsége. A két Ɵszai duzzasztó (Tiszalöknél és Kiskörénél), a Körösök bögé-

zése, a Tisza-rendszerbƅl a Körös-rendszerbe történƅ átvezetések ezt a cél szolgálják. Így jelentƅs tározási kapacitás alakult ki a Tiszatóban és a Körös-rendszer duzzasztói (Békés, Körösladány, Békésszentandrás, korábban Bökény) feleƩ (a gyulai duzzasztás iƩ is más célt, az Élƅvíz-csatorna vízellátását szolgálja). A nagy folyóinkon esetlegesen megépülƅ duzzasztók (pl. a Tiszán Csongrádnál) ezt a kapacitást növelné. Egészen más a helyzet az ország területére hulló csapadékkal! Ennek beszivárgó részét részben a növények hasznosítják, részben talajvíz és rétegvíz formájában tovább szivárog és a felszín alaƫ víztermelés segítségével kerül hasznosításra. Az ország talaja jelentƅs tározótér, egyes vizsgálatok szerint az évi átlagos csapadék felét (250-300 mm-t) lehetne úgy tározni benne, hogy az a növények számára felhasználható legyen. Ezt a lehetƅséget azonban akkor lehet jól kihasználni, ha a felszíni esés és növényborítás, a talajtani adoƩságok és az agrotechnika (talajmƾvelés) a beszivárgást elƅsegíƟk. Az viszont biztos, hogy a talajba beszivárgó, a növények által felvehetƅ víz (amennyiben nem okoz károkat) „jó helyre” került, nem kell a továbbiakban foglalkozni vele, hasznosítása megoldoƩ. Visszatartani, tározni a természetes módon lefolyó és összegyülekezƅ vizeket lehet, illetve azokat a felszíni vizeket, amelyeket mesterséges módon vezetünk el, gyƾjtünk össze. Az elsƅ kategóriában a hegy- és dombvidéki területek szabad összegyülekezési folyamatában lefolyó víz tartozik, míg a

befolyásolt összegyülekezés (mesterséges vízelvezetés) a síkvidéki, belvizes területek jellemzƅje. Maga a vízvisszatartás, a tározás különbözƅ helyeken, különbözƅ mƾvekkel valósulhat meg. A legegyszerƾbb megoldás kiveƩ területek vagy rét-legelƅ mƾvelési ág területek felhasználása. Hasonló módon síkvidéki erdƅkben, vizes élƅhelyeken, nemzeƟ parkokban vagy természetvédelmi területeken lehet „klasszikus” visszatartási helyeket kialakítani. Már a tározós formába való átmenetet jelenƟ a holtágak ilyen célú felhasználása. ÉpíteƩ tározókkal késƅbb felhasználható vízkészletet lehet létrehozni. Ezek egyik ơpusa a völgyzárógátas tározó (hegy- és dombvidéken), ahol a természeƟ adoƩságokat kihasználva a völgyszelvény zárjuk el. Síkvidéken inkább az oldaltározók terjedtek el, ahol a tározót valamennyi oldalról mesterséges töltés határolja. Ezek a megoldások döntƅen a hazai vízkészletek helyben tartását szolgálják. A csapadékból származó víz hasznosítása tekintetében elsƅsorban a károsnak mondoƩ vizek visszatartásában, hasznosításában kell elƅre lépni.

A vízvisszatartástól a tározásig A „klasszikus” vízvisszatartásnak tehát azt a módot lehet tartani, ahol a természeƟ adoƩságokat használjuk ki és viszonylag kevés mesterséges beavatkozás szükséges. Így elsƅként adódik a mély fekvésƾ, kiveƩ területek vagy rét-legelƅ mƾvelési ágú területek felhasználása. Természetesen ezeken a he-


75

T E R Ü L E T I V Í Z G A Z D Á L KO D Á S Gazdálkodók lapja lyeken csak ideiglenes visszatartás lehet megoldani és csak korlátozoƩan felhasználható vízkészlet jöhet létre. Ezek a vízvisszatartó helyek viszonylag egyszerƾen kialakíthatók: elzáró mƾtárgyat kell létesíteni (pl. egy zsilipet vagy Ɵltót), esetleg a már meglévƅ (keresztezƅ) mƾtárgyakat lehet átalakítani elzáró szerkezet hozzáépítésével. Megoldható a belvízcsatorna bögézése is, azaz a keresztezƅ mƾtárgyakra olyan elzáró szerkezetek építése, amelyek segítségével a vizet a csatornába visszaduzzaszthatjuk. Fontos kérdés azonban, hogy a szükséges mƾtárgyakat meg kell építeni vagy a meglévƅket át kell alakítani, és utána megfelelƅen kell üzemeltetni, tehát a legegyszerƾbb vízvisszatartás sem oldható meg a beruházás és az üzemeltetés finanszírozása nélkül. Ugyancsak fontos kérdés a vízvisszatartásra igénybe veƩ területek tulajdonosaival az egyeztetés, a megegyezés. Abban az esetben, ha az ideiglenes vízborítás a terület szempontjából közömbös (kiveƩ terület), vagy kifejezeƩen hasznos (rét-legelƅ), általában könnyƾ megegyezni, de arra is számítani kell, hogy esetleg a terület igénybevételéért térítést kell fizetni. Vízvisszatartás számos olyan helyen lehetséges, ahol nem feltétlenül a vízkészlet létrejöƩe a cél, de az adoƩ területnek hasznos és az elvezetƅ rendszerek terhelése, védekezési prioritások megvalósítása érdekében kifejezeƩen elƅnyös. A síkvidéki erdƅk ebben jelentƅs szerepet tölthetnek be, mer az ideiglenes vízborítás a fákat nem károsítja, a vegetációs idƅszak alaƫ nagy párologtató képességük pedig a víztöbbletnek a levegƅbe juƩatásával kedvezƅ klimaƟkus hatású. Ugyancsak ki lehet használni vízvisszatartási célra a vizes élƅhelyeket, a nemzeƟ parkok, természetvédelmi területek rekonstruált mély fekvésƾ területeit. Ezek az élƅhelyek nem csak hogy nem igénylik a gyors vízelvezetést, hanem kifejezeƩen elƅnyös számukra a vízborítás, így jelentƅs szerepük lehet a ténylegesen gyorsan víztelenítendƅ, értékes szántóterületek mentesítésében. Az erdƅknek általában is van vízvisszatartó hatásuk. Ez részben az intercepció miaƩ, azaz a csapadéknak a lombfelületen történƅ „fennakadása”, tározódása révén valósul meg, részben az avar vízvisszatartó, lefolyáscsökkentƅ hatásában. Az intercepciós víz jelentƅs része elpárolog, nem éri el a talajt, nem lesz belƅle lefolyás. A lombokról a talajig lejutó víznek pedig lefolyást lassító hatása van. Ugyanez mondható el az avarról is, amely „szivacsként” magába szívja a vizet, és csak lassan adja ki, így késlelteƟ a lefolyást. Az építeƩ tározók a vízvisszatartás hagyományos mƾszaki létesítményei, azonban

76

létrehozásuk költséges. A terület(ek) megvásárlásától a mƾvelési ág változásáig, a kiviteli tervek elkészítésétƅl a létesítési és üzemelési vízjogi engedély megszerzéséig, a gondos kiviteli munkától a megfelelƅ üzemeltetésig sok feladatot kell megoldani. A völgyzárógátas tározók általában áƞolyásos tározók, mivel a völgyszelvény elzárásával alakíthatók ki, a vízfolyás vize áƞolyik a tározón, feltölƟ azt. Ez a tározóơpus alkalmas az árvízcsúcs csökkentésére, de többcélú tározóként is megépíthetƅ. Régebben az árvízcsúcs csökkentƅ tározók üresen álltak és csak az árhullám kialakulásakor teltek fel. A tározóból legfeljebb akkora vízhozam távozhat a szabályozó mƾtárgyon keresztül, amelyet az alsóbb szakasz medre károkozás (a víz kilépése) nélkül el tud szállítani. A jól méretezeƩ árvízcsúcs csökkentƅ tározónak tehát vízhozam szabályozó szerepe van, az árvízcsúcsot visszafogja, majd a tározoƩ víz is elfolyik. Nem szeretjük az üresen álló tározókat, egy tározóban legyen víz! Egy tározót létre lehet hozni meghatározoƩ céllal: öntözni lehessen belƅle, ivóvíz- vagy ipari vízkészletet biztosítson, horgászaƟ-halászaƟ célú legyen, rekreációs lehetƅségeket nyújtson. Ezek a célok kombinálhatók is (pl. a horgászaƟ és a rekreációs cél) egymás sérelme nélkül. Így jöƩek létre a többcélú tározók, ahol már a deklarált cél is összeteƩ. Nem szerencsés azonban, ha ezek a célkitƾzések és az árvízcsúcs csökkentés keveredik. Egy olyan többcélú tározó esetén, ahol árvízcsúcs csökkentƅ funkciónak is kellene lennie, ez általában nem teljesül (magasabb vízszintet tartanak az elƅírtnál), így nem lesz meg a kellƅ védelmi hatás! A völgyzárógátas tározók esetében több méteres vízmélységet hozunk létre, víz-utánpótlódás van, a tározoƩ víz folyamatosan frissül, így ritkán lépnek fel vízminƅségi problémák. Más a helyzet a síkvidéki oldaltározók esetén. Ezeknél, mivel a töltés magassága korlátozoƩ, sekély vízmélység kialakítására van csak lehetƅség, így vízminƅségi problémák lehetnek. Mivel a tározó nem feltétlenül áƞolyásos megoldású, nincs folyamatos vízpótlás, vízfrissülés. Üzemeltetése is költségesebb, mert a vízbeemelés általában szivatytyúsan lehetséges. Ennek megfelelƅen a síkvidéki tározók által létrehozoƩ vízkészletnél a vízminƅségi problémák gyakoriak. A völgyzárógátas tározók elƅnyei a vízkészlet létrehozása és a többcélú hasznosítás okán egyértelmƾek. A különféle vizsgálatok környezetvédelmi és természetvédelmi szempontból is mutaƩak ki elƅnyöket. A síkvidéki, oldaltározóknak is vannak elƅnyei a kétségkívül meglévƅ vízminƅségi hátrányok melleƩ. Ezeket a tározókat a mentesítendƅ területekhez közel lehet kialakítani, tehát a


káros, felesleges vizek elvezetési hosszát le lehet rövidíteni. A rövidebb elvezetƅ mƾvek, csatornák üzemeltetési és fenntartási elƅnyökkel járnak. Ugyanakkor nem veszítjük el „végleg” a vízkészletet, nem vezetjük ki a részöblözetbƅl, öblözetbƅl, így egy késƅbbi felhasználás is – mivel a vízbázis a közelben van – olcsóbb lehet.

Károsnak tartoƩ vizek felhasználása A felszíni esésviszonyok miaƩ lefolyó vizek, illetve a talaj telítƅdése miaƩ a felszínen való vizek kezelésérƅl azonban gondoskodni kell. Ez a klasszikus vízrendezési tevékenység, hiszen ezek a felszíni vizek, akár mozognak, akár állnak, kárt okozhatnak (erózió, helyi vízkár, belvízkár). Ilyen értelemben ezeket a vizeket az adoƩ helyszínen feleslegesnek, károsnak lehet tekinteni. Nyilván ebbe a kategóriába nem tartoznak bele azok a vízgyƾjtƅk, részvízgyƾjtƅk, ahol az összegyülekezés jelentƅs talajelsodrás nélkül megy végbe, vagy a víz helyben maradása, pangása kívánatos helyzet. A felesleges, káros vizeket rendezeƩen el kell vezetni, erre szolgálnak a vízrendezés mƾvei. Az elvezetés nem feltétlenül jelenƟ azt, hogy a befogadóba kell emelni és az ország területérƅl is el kell távolítani. Egy adoƩ hasznosítású területen idƅben eltérƅ módon lehet felesleges, káros adoƩ mennyiségƾ víz. A terület normális használata szempontjából ilyenkor nincs más alternaơva, mint a vízelvezetés. Ezt a vizet azonban nyilván más területen fel lehet használni akár az elvezetéssel egyidƅben, akár a késƅbbiek során. Utóbbi esetben a víz átmeneƟ tározásáról kell gondoskodni. Az, hogy az elvezetƅ rendszereink döntƅ többsége olyan, hogy egészen a befogadói vezeƟ a vizet és a befogadóba átemelve arra van esély, hogy távozik az országból, a terüleƟ vízgazdálkodás fejletlenségébƅl fakad. Amennyiben egy adoƩ vízgyƾjtƅn (részvízgyƾjtƅn) valamennyi területen egyfajta módon kívánnak hasznosítani a tulajdonosok és azonos vízgazdálkodási (vízelvezetési) igény lép fel, kényszerƾen csak a teljes körƾ elvezetés a mód. Mivel azonban az elvezetésnek is vannak korlátai, ennek hatékonysága is korlátozoƩ. Abban az esetben azonban, ha a vízgyƾjtƅn diīerenciált, de összehangolt vízgazdálkodás folyik, akkor területet „áldoznak” a vízvisszatartásra, a tározásra. Így nem kell valamennyi felesleges, káros vizet a befogadóba emelni, a vízgyƾjtƅn késƅbb hasznosítható vízkészlet jöhet létre és a víztelenítés hatékonysága is nƅhet (elvezetési útvonalak rövidülése, kisebb csatornaméretek, kevesebb átemelés). Fehér Ferenc okleveles építƅmérnök c. egyetemi docens

Ö N T Ö Z É S Az öntözés reneszánszát éli Magyarországon. A meglévő régi rendszerekben általában „benyúló” bemerülő szivattyút használtak, ami egyesíti a búvár és a szárazépítésű szivattyúk előnyeit. A szárazépítésű szivattyúnál az önfelszívással és a lábszeleppel nem kell bajlódni, mivel a szivattyú bemerül a vízbe. A búvár szivattyúnál a víz alá vitt áram védelméből (IP 68) adódó és gyakori motor leégéshez vezető tömítési -, hűtési problémák adódnak. Másik fontos szempont a víz tisztasága. A többlépcsős búvár szivattyúk viszont nagyon érzékenyek ezekre a szennyeződésekre. Nehéz feladat a megfelelő szűrést megoldani, amire feltétlenül szükség van, mivel az öntöző víz általában folyó- tó- vagy csatornavíz, ami halakkal, uszadékkal, agyaggal szennyezett. Ezek durva szűréssel nem kiszűrhetőek. Az optimális megoldás, amit már elődeink is

előszeretettel alkalmaztak a 1-3 m mélyre benyúló egy fokozatú centrifugál szivattyú. A szivattyú a vízben van, a motor hosszú tengellyel kint helyezkedik el, így az összes fenti probléma kiküszöbölhető. A szivattyú tökéletesen működik egy egyszerű 10 mm-es rácsos vagy szita szűrő után. Jobb a hatásfoka, tehát kisebb motort és frekvencia váltót kell alkalmazni, ami a beruházást és az üzemeltetést is gazdaságosabbá és üzembiztosabbá teszi. Az egyetlen kockázat a hosszú tengely kiegyensúlyozottsága és csapágyazása. Ezt a problémát az ANDRITZ GmbH kiválóan megoldotta precíz megmunkálással és önkenő csapágyazással. Ezért az öntözést alkalmazó gazdaságoknak és gazdáknak a megbízható és gazdaságos üzemeltetésű bemerülő szivattyús öntözést javasoljuk!

Andritz Ritzbloc szivattyú Andritz csőbúvár szivattyú

Andritz ASC kettősbeömlésű szivattyú

Andritz VD/VDK szivattyú Q (szállított mennyiség): 10-4000 m3/h-ig H (emelőmagasság): 5-100 m-ig 1-8 m benyúlással

HUNGARO SYSTEM’S KFT. 1016 Budapest Zsolt utca 8/a. Tel.: (36) 1/225-8888 Fax.: (36) 1/225-8685 Email: [email protected] www.hskft.hu www.szivattyu.biz

H E LY Z E T E L E M Z É S Gazdálkodók lapja

Öntözési helyzetelemzés A vízjogilag engedélyezeƩ területek

hetƅ. Az üzemelési vízjogi engedély alapján a vízszolgáltató (vízitársulat vagy vízszolgáltató üzem) gondoskodik a vízbeszerzésrƅl (szerzƅdést köt a fƅmƾ üzemeltetƅjével a fƅmƾves vízbeszerzésrƅl) és az általa üzemelteteƩ létesítményeken (öntözƅcsatornákon) keresztül a felhasználóhoz (gazdálkodóhoz) juƩatja a vizet. Az üzemen (táblán) belüli vízszétosztás a földhasználó, a gazda feladata.

Az öntözés olyan vízgazdálkodási tevékenység, amelyhez vízjogi engedély szükséges. A vízjogi engedély az engedélyes (gazdálkodó, vízfelhasználó) számára hatósági lehetƅséget ad meghatározoƩ vízsugár, vízmennyiség felhasználására, meghatározoƩ terület beöntözésére. Egy öntözƅtelep létesítéséhez létesítési vízjogi engedélyre van szükség. Az öntözƅtelep terveinek elkészítését követƅen az engedélyezƅ hatóság, a terüleƟleg illetékes természetvédelmi, környezetvédelmi és vízügyi felügyelet engedélyt ad ki az öntözési beruházás terv (engedély) szerinƟ megvalósítására. Az elkészült öntözési létesítmény, öntözƅtelep üzemeltetési vízjogi engedélyt kap, aminek alapján az öntözési üzem végezÉv

Terület, ha

2005.

195.455

2006.

199.373

2007.

203.982

2008.

205.291

2009.

169.660

2010.

169.034

2011.

201.376

2012.

194.041

Átlag:

192.276

úgy ezeket a kapacitásokat rekonstrukcióval, létesítménybƅvítéssel vagy új létesítményekkel lehetne növelni. A vízjogi engedélyezés arra is alkalmas, hogy az öntözés gyakorlatát nyomonkövessük. Leszámítva a talajvíz bázison létesíteƩ illegális csƅkutakból történƅ – adoƩ térségben nem elhanyagolható mértékƾ – vízhasználatot, a tényleges öntözés az engedélyek alapján történik és ellenƅrizhetƅ. Az öntözés ugyanis, mint vízgazdálkodási tevékenység, bejelentés köteles, így a szakhatóságok ismerik a vízjogilag engedélyezeƩ terület nagyságát és a ténylegesen beöntözöƩ terület nagyságát.

A vízjogilag engedélyezeƩ területek változása

A vízjogi engedélyezés alkalmas arra, hogy a rendelkezésre álló vízkészletek felhasználása az adoƩ térségben a legopƟmálisabb legyen. A vízjogilag engedélyezeƩ terület maximumát egy adoƩ térségben a rendelkezésre álló vízkészlet és az igénybevevƅk igényei határozzák meg. GyakorlaƟlag ennek gátat szabhat a vízkivételek és a vízszétosztó létesítmények korlátozoƩ kapacitása is, azonban jelenleg ilyen feszültség nincs. Amennyiben a vízszétosztás lenne az akadályozó tényezƅ,

A legális, vízjogilag engedélyezeƩ öntözésrƅl az Agrárgazdasági Kutató Intézet rendszeresen gyƾjt staƟszƟkai adatokat, és évente publikálja is azokat (Tájékoztató jelentés az öntözésrƅl). A vízjogilag engedélyezeƩ öntözöƩ területek bemutatásához, elemzéséhez, illetve a ténylegesen megöntözöƩ területek elemzéséhez az AKI nyilvános adatait használtuk fel. Ahogy jeleztük, elsƅsorban a talajvízbƅl, esetenként a rétegvíz felsƅ szintjébƅl illegális (engedély nélküli) öntözés is folyhat, erre azonban még becsült adatok sem állnak rendelkezésre! A vízjogilag engedélyezeƩ öntözöƩ te-

Adatok hektárban

Kultúra Szántó

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

148.810

160.944

163.029

165.424

142.108

133.400

156.326

150.805

15.714

12.008

12.339

12.341

11.354

12.022

12.672

11.796

Szƅlƅ

389

415

191

385

361

385

406

406

Gyep

3.917

3.022

2.733

5.020

5.898

2.301

6.508

2.105

Egyéb

26.624

22.985

25.691

11.678

9.939

10.609

12.965

13.479

2009.

2010.

Gyümölcsös

Adatok hektárban

Növény Kukorica

2005.

2006.

2007.

2008.

2011.

2012.

27.225

26.899

34.384

38.076

36.667

32.363

29.032

30.628

Rizs

3.438

4.806

3.666

4.151

3.776

3.507

5.240

4.694

Napraforgó

5.760

6.596

6.458

6.908

6.776

9.036

4.885

5.379

Burgonya

3.692

3.602

3.948

4.158

4.228

3.988

3.444

2.694

Cukorrépa

12.616

11.888

5.818

2.860

2.405

1.208

1.482

1.931

761

1.082

1.116

1.570

1.549

1.849

1.594

1.635

Takarmány

13.382

13.769

14.776

12.545

13.108

11.495

12.586

11.219

Zöldségfélék

33.352

32.571

33.206

38.019

39.929

34.958

39.041

35.484

Csemegekukorica

18.885

19.228

20.261

21.117

20.591

16.551

19.810

16.386

7.975

6.999

7.278

9.661

8.701

7.153

7.588

8.121

Szója

Zöldborsó

78


H E LY Z E T E L E M Z É S Gazdálkodók lapja Adatok hektárban

Növény

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

Alma

5.503

4.578

4.313

5.249

4.613

4.255

4.779

4.471

Körte

419

489

552

572

502

454

771

538

Kajszibarack

303

236

408

302

353

265

266

308

Őszibarack

430

422

428

413

897

861

851

859

Málna

392

345

356

268

291

183

115

67

Szeder Gyümölcsös Szőlő Ültetvény

238

169

211

125

152

105

92

38

15.714

12.008

12.339

12.341

11.354

12.022

12.672

11.796

389

415

191

385

361

385

406

406

16.103

12.423

12.530

12.726

11.715

12.407

13.078

12.202

rület az elmúlt években a következƅk szerint változoƩ: A vízjogilag engedélyezeƩ, öntözöƩ területek nagysága országosan évek óta 200 ezer hektár körüli. A vizsgált idƅszakban egyértelmƾ növekedés mutatkozoƩ meg 2005. és 2008. közöƩ, hiszen az engedélyes területek nagysága közel 10 ezer hektárral nƅƩ. Ennek indoka lehet részben az Agrár- és Vidékfejlesztési Operaơv Program (AVOP) nyújtoƩa támogatás, részben lokális tényezƅk. A növekedés az öntözés gazdasági körülményeinek változására vagy idƅjárási tényezƅkre nem vezethetƅ vissza, hiszen az öntözés közgazdasági környezete ebben az idƅszakban nem változoƩ, a 2006. év pedig kifejezeƩen csapadékos, belvizes volt, januártól június-július hónapig húzódó belvízvédekezéssel. Nehezen magyarázható a 2009. évi visszaesés, mert nem volt olyan markáns idƅjárási körülmény, ami ezt indokolta volna. A 2010. év viszont kiemelkedƅen csapadékos volt (az országos csapadékátlag 1000 mm körüli), így az engedélyezeƩ terület alacsony értéke érthetƅ. 2011. elsƅ két hónapja erƅsen belvizes volt, de aztán egy hosszabb száraz periódus kezdƅdöƩ, így az engedélyezeƩ terület jelentƅs növekedése következeƩ be. ÁƩekintve a vizsgált nyolc évet azonban azt lehet megállapítani, hogy semmiféle tendencia nem állapítható meg, leszámítva bizonyos idƅjárási hatásokat. Sajnos az sem mutatható ki, hogy a vízjogilag engedélyezeƩ terület akár az Agrár- Vidékfejlesztési Operaơv Program (2004-2006), akár az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program / Darányi Terv (2007-2013) hatására növekedeƩ volna. Vizsgáljuk meg ezen idƅszak vízjogilag engedélyezeƩ területeit megöntözöƩ kultúrák szerint is. Az a hekƟkus változás, ami az összes vízjogilag engedélyezeƩ területnél a vizsgált nyolc évben megfigyelhetƅ, megmutatkozik a fƅbb növénykultúra csoportok öntözési engedélyeiben is. Az nyilvánvaló, hogy szántóterület esetén az igen nedves 2010-es évben van a minimum (133.400 ha), de ehhez

képest a maximum (165.424 ha) csak 24%kal több (2008), és az elmúlt években ezt az értéket sem érte el az engedélyezeƩ terület nagysága. A vízjogilag engedélyezeƩ gyümölcsös öntözés gyakorlaƟlag 2006. óta 12 ezer hektár körül stagnál és hasonló a helyzet (egy gyenge éve kivételével) a szƅlƅ esetében is. A gyep esetében nagy a változatosság, de tendencia nélkül, évente elég hekƟkus változással. Az egyéb kultúrák öntözésnél elsƅsorban a fatelepítéshez, erdƅsítéshez köthetƅ öntözés szerepel. Ennek mértéke jelentƅsen, több mint 13 ezer hektárral eseƩ vissza. Adatok hektárban

Év

Terület, ha

2005.

58.591

2006.

62.120

2007.

86.836

2008.

68.361

2009.

83.157

2010.

36.652

2011.

79.436

2012.

99.692

Átlagosan

71.859

A fontosabb szántóföldi növényeknél a vízjogilag engedélyezeƩ terület a következƅk szerint alakult. A szántóföldi növényeknél öntözöƩ körülmények közöƩ egyértelmƾen a zöldségfélék játszanak vezetƅ szerepet. A megvizsgált nyolc évben azonban nem látszik fejlƅdési tendencia: 32,5 – 40 ezer hektár közöƩ változik a megöntözhetƅ terület nagysága, csak az idƅjárás némi befolyásoló hatása (2006, 2010 nedves év!) mutatkozik meg. ÖntözöƩ körülmények közöƩ a másik fƅ növény a kukorica. Fejlƅdési tendencia iƩ sem tapasztalható: a 27 ezer hektár körüli területrƅl ugyan volt egy 38 ezer hektárig tartó növekedés, de aztán egy jelentƅs visszaesés mutatkozoƩ 30 ezer hektár körüli értékre. A csemegeku-

korica engedélyezeƩ öntözöƩ területében hasonló tendencia mutatkozik meg, inkább csökkenƅ tendenciával. A takarmánynövények engedélyezeƩ öntözöƩ területe hasonló képet mutat: 13-14 ezer hektár körüli értékrƅl inkább csökkenƅ tendencia figyelhetƅ meg. Jelentƅsebb még a zöldborsó öntözése, ahol szintén nem mutatható ki dinamikus fejlƅdés, de a 8 ezer hektár körüli értékrƅl legalább visszaesés nincs. A cukorrépa engedélyezeƩ öntözöƩ területének gyors visszaesését a nádcukor megjelenése és a hazai, cukorrépa alapú cukorgyártás visszaesése okozta. Az utóbbi években a hazai cukoripar újraéledésével kismértékƾ emelkedés is tapasztalható. A napraforgó, a burgonya és a szója együƩesen 10-12 ezer hektár engedélyezeƩ öntözöƩ területet képvisel és egyik növény esetében sem lehet kimutatni az öntözés dinamikus fejlƅdését. Külön elemzést igényel a leginkább vízigényes és csak öntözöƩ körülmények közöƩ termeszthetƅ növény, a rizs. A rizsnél az engedélyezeƩ öntözöƩ terület jól mutatja a tényleges lehetƅségeket, hiszen az öntözés technikája, a tábla kialakítása, a gátak, és táblacsatornák elkészítése gondos földmunkát igényel, tehát jobban illeszkedik az engedélyezési folyamathoz, mint más szántóföldi növények öntözése. A megvizsgált nyolc évben az engedélyezeƩ öntözöƩ terület 3,4 ezer és 5,2 ezer hektár közöƩ változoƩ. Az idƅszakban a változás azonban nem mutatoƩ semmiféle tendenciát: látszólag hekƟkusan változik az öntözöƩ terület, ami ellentmond az öntözési technológia kialakítási nehézségeinek. Azt a következtetést azonban le lehet vonni, hogy a rizs termƅterülete kismértékben emelkedik, amit az 5,2 ezer hektár berendezeƩ terület is mutat. A gyümölcsösöknél és a szƅlƅnél (összességében az ültetvényeknél) a vízjogilag engedélyezeƩ terület a vizsgált nyolc évben (2005 – 2012) a következƅk szerint alakult. A vízjogilag engedélyezeƩ öntözöƩ terület a gyümölcsösökben, a vizsgált nyolc évben (2005 – 2012) egyértelmƾen csökkenƅ tendenciát mutat. A legnagyobb csökkenés


79

H E LY Z E T E L E M Z É S Gazdálkodók lapja 2005. évrƅl 2006. évre következeƩ be 3,7 ezer hektárral. Azóta egy stagnáló idƅszak következeƩ be 12 ezer hektár körüli értékkel. A gyümölcsösök közöƩ az alma rendelkezeƩ a legnagyobb, vízjogilag engedélyezeƩ öntözöƩ terüleƩel (4,2 – 5,5 ezer hektár közöƩ). A többi gyümölcs (körte, kajszibarack, ƅszibarack, málna, szeder) néhányszáz hektáros öntözöƩ területe emelleƩ elhanyagolható. Ráadásul ezeknek a gyümölcsösöknek a vízjogilag engedélyezeƩ öntözöƩ területei is általában stagnálnak. Üdítƅ kivétel az ƅszibarack, amelynek vízjogilag engedélyezeƩ öntözöƩ területe 2008. évrƅl 2009. évre megkétszerezƅdöƩ, ami új öntözƅtelepek bekapcsolódását valószínƾsíƟ. De még ez a növekedés sem ellensúlyozta az általános csökkenési tendenciát, amit elsƅsorban az alma öntözöƩ területe mutat. (Sajnos a staƟszƟkai adatgyƾjtésben nincs meg valamennyi öntözöƩ gyümölcsös terület faj szerinƟ bontása, ezért jelentƅs területrƅl nem lehet tudni, hogy milyen gyümölcsrƅl van oƩ szó). Ismerve az alma termesztésével (fƅleg értékesítésével) kapcsolatos nehézségeket feltételezhetƅ, hogy döntƅen ennek a gyümölcsnek csökken a vízjogilag engedélyezeƩ öntözöƩ területe, ami a teljes gyümölcsös állomány öntözöƩ területének csökkenését is okozza. A szƅlƅ öntözése is meglehetƅsen hekƟkus képet mutat. A vízjogilag engedélyezeƩ öntözöƩ terület nagyságrendileg 200 és 400 hektár közöƩ változoƩ, de még a 400 hektá-

Az adatok semmiféle tendenciát nem mutatnak, sƅt még a hidrometeorológiai helyzeƩel sincsenek szoros összefüggésben. A 2005-2006-os idƅszak 60 ezer hektár körüli öntözöƩ területe összefügghet a csapadékhelyzeƩel, különösen 2006. év elsƅ fele volt az átlagosnál csapadékosabb. Az öntözöƩ terület 2007. évi megugrását a fejlesztéseken kívül a szárazság is indokolhatja, de nincs magyarázat a 2008. évi visszaesésre. A 2009-es év belvízzel indult (márciusban elsƅsorban az ország északi részén voltak belvízelöntések), majd egy hosszabb száraz idƅszak következeƩ, amit egy kiugróan csapadékos június követeƩ, így ez az év sem igazán alkalmas következtetések levonására. A 2010-es év kiugróan csapadékos volt, az éves csapadékösszeg átlagosan 1000 mm körül volt. Az öntözés nagyarányú visszaesését ez indokolhatja. 2011. elsƅ két hónapjában még jelentƅs belvíz volt, utána száraz periódus következeƩ. 2012-ben nagymértékƾ aszály volt és ennek hatására az elmúlt idƅszak legnagyobb öntözésére került sor, közel 100 ezer hektár megöntözésével. Az összefüggések tehát inkábba csapadék mennyiségével, a belvízelöntéssel kapcsolatban találhatók meg, azonban nem látszik szoros korreláció. Annál is inkább, mert a tényleges öntözés Magyarországon általában a termesztéstechnológia része, azaz az éghajlaƟ tényezƅk inkább a „nem öntözést” váltják ki nedves idƅszakok esetén, mint a jelentƅs „többletöntözést” aszályos idƅszakban. Ennek az a fƅ oka, hogy az öntözƅ rendszereket csak a rendszeresen öntözƅ gazdaságok érdekében, az ƅ vízellátásuk megoldása céljából tölƟk fel és ezek a mezƅgazdasági területnek csak a nagyon kis részét képviselik. Aszályos idƅszakban, hirtelen megnövekvƅ vízigény esetén fizikailag is lehetetlen az ezt igénylƅkhöz odajuƩatni a vizet, ha a mƾködƅ vízszolgáltató rendszereken kívül van erre igény. A többletvíz ellátását az öntözƅ rendszerek ilyen ơpusú rugalmatlansága miaƩ is nehéz megoldani. Jól mutatja ezt a 2012. évi aszály, amikor a nyilvánvaló szárazság ellenére is csak 100 ezer hektárig sikerült „feltornázni” az öntözöƩ terület nagyságát az egyébként átlagos 70-80 ezer hektárról.

ros nagyság is elenyészƅ a teljes szƅlƅ kultúra kiterjedéséhez képest. Összességében az ültevény öntözését a vizsgált idƅszakban a szƅlƅ jelentƅsen nem befolyásolta, így a gyümölcsös határozta meg. IƩ pedig a megöntözöƩ almaterület csökkenƅ tendenciája az ültetvények vízjogilag engedélyezeƩ öntözöƩ területének csökkenését vonta maga után.

Ténylegesen megöntözöƩ területek A vizsgálatokat iƩ is a 2005-2012. közöƫ (az Európai Unióhoz való csatlakozás utáni) idƅszakra korlátoztuk, hiszen az Unióhoz való csatlakozás a magyar agrártermelés viszonyaiban nagyon jelentƅs változásokat hozoƩ.

A ténylegesen megöntözöƩ területek változása A ténylegesen megöntözöƩ összes terület a vizsgált idƅszakban a következƅk szerint változoƩ.

Adatok hektárban

Év

Vízjogilag engedélyezett

Ténylegesen megöntözött

Arány %

2005.

195.455

58.591

30

2006.

199.373

62.120

31

2007.

203.982

86.836

43

2008.

205.291

68.361

33

2009.

169.660

83.157

49

2010.

169.034

36.652

22

2011.

201.376

79.436

39

2012.

194.041

99.692

51

Adatok hektárban

Kultúra Szántó Rizs Zöldségfélék Gyümölcsösök

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

40.565

47.478

69.742

55.690

73.229

25.559

60.426

78.747

3.269

3.062

3.095

3.588

3.094

1.962

3.425

3.270

14.162

16.673

23.095

24.619

28.100

9.343

15.391

23.717

6.527

3.791

5.155

7.585

4.665

1.743

5.582

5.832

Szőlő

39

17

25

16

10

6

26

24

Gyep

193

166

937

320

1.651

135

1.637

54

7.998

7.606

7.881

1.161

508

612

2.880

3.514

58.591

62.120

86.836

68.361

83.157

36.652

79.436

99.692

Egyéb Összesen

80


H E LY Z E T E L E M Z É S Gazdálkodók lapja Célszerƾ megvizsgálni, hogy a ténylegesen megöntözöƩ terület milyen összefüggést mutat a vízjogilag engedélyezeƩ terüleƩel. Az adatok több szempontból is tanulságosak. Részben azt mutatják, hogy a még oly alacsony vízjogilag engedélyezeƩ öntözöƩ terület nagyság sincs kihasználva, hiszen a tényleges öntözés ennek 22 - 51%-a, tehát még egy intenzív öntözést mutató évben (mint 2007. vagy 2009.) sem éri el az engedélyezeƩ terület felét, csak az aszályos 2012. évben! A kihasználtsági százalék is elég hekƟkusan változik, például nincs magyarázat a 2008. évi jelentƅs visszaesésre. Az is érdekes, hogy amikor a ténylegesen megöntözöƩ terület nƅ (2006. évrƅl 2007. évre), akkor növekszik a vízjogilag engedélyezeƩ öntözöƩ terület is, tehát a növekmény feltehetƅen újonnan engedélyezeƩ területen történt. Még meglepƅbb, hogy amikor csökken a ténylegesen megöntözöƩ terület (2007. évrƅl 2008. évre), növekszik a vízjogilag engedélyezeƩ öntözöƩ terület, tehát vélhetƅen új területek ekkor is bekapcsolódtak az öntözésben, miközben a korábban megöntözöƩ területeken szünetelteƩék az öntözést. A legérdekesebb azonban az, hogy 2008. évrƅl 2009. évre a ténylegesen megöntözöƩ terület mintegy 15 ezer hektárral nƅƩ, miközben a vízjogilag engedélyezeƩ öntözöƩ terület több mint 26 ezer hektárral csökkent. Ennek okait csak a kultúránként és növényenkénƟ elemzésnél lehet kimutatni.

Az öntözés megoszlása kultúrák szerint A ténylegesen megöntözöƩ területek kultúránkénƟ változását a következƅkben foglaljuk össze. Az öntözöƩ szántóterület növekedésében (leszámítva 2010-et) talán lehet tendenciát látni. A rizs termelése átlagosan 3.200 – 3.500 hektáron történik, iƩ nem látszik növekedési tendencia. A zöldségféléknél 2005-2009. közöƩ volt egy dinamikus növekedés, majd 2010-ben egy igen jelentƅs visszaesés (egyharmadára!). Errƅl a szintrƅl 2012-re ismét a 2008-2009-es területnagyságra történt meg a visszaállás. A zöldségfélék az öntözöƩ szántóföldi kultúrák közöƩ jelentƅs hányadot tesznek ki, a terület nagysága – visszaesésekkel tarkítva – növekvƅ tendenciát mutat, vélhetƅen azért, mert öntözöƩ körülmények közöƩ a zöldségféléket gazdaságosan lehet termelni. A gyümölcsösök öntözöƩ területe a vizsgált idƅszakban elég hekƟkus képet mutat. Az öntözöƩ terület úgy változik évente 1,7 ezer és 7,6 ezer hektár közöƩ (azaz a minimum többszörösére is), hogy abban különösebb tendencia (leszámítva a 2010-es évet) nem fedezhetƅ fel. Azt ezek a nagyon változékony adatok azért mutatják, hogy valószínƾleg az öntözöƩ területeknek csak mintegy fele van mikroöntözƅ rendszerekkel berendezve, mert a nagymértékƾ változás csak mobilabb öntö-

zƅ berendezések használatával lehetséges. A szƅlƅ öntözése gyakorlaƟlag elhanyagolható. A gyep öntözése az öntözöƩ kultúrákon belül majdnem hogy elhanyagolgató. Az 54 (!) hektáros minimum és az 1.650 hektár körüli maximum egyaránt azt mutatja, hogy intenzív gyepkultúra mezƅgazdasági körülmények közöƩ gyakorlaƟlag nincs Magyarországon.

A 2012. évi öntözés tanulságai Az elmúlt, aszályos év lehetƅvé teszi azt, hogy az öntözés helyzetét tényszámok alapján elemezzük. Az a staƟszƟkai adatokból látjuk, hogy a vízjogilag engedélyezeƩ terület 194.041 hektár volt, ténylegesen 99.692 hektárt, az engedélyes terület 51%-át öntözték meg. A mezƅgazdaság döntƅen fƅmƾves vízszolgáltatásból felhasznált 217.735 ezer m3 vizet. A fƅmƾves vízszolgáltatásnál a vízszolgáltató (általában vízügyi igazgatóság) a folyókból (duzzasztoƩ folyószakaszokból), tározókból és öntözƅ fƅmƾvekbƅl (öntözƅcsatornákból) szolgáltatja a vizet. A szolgáltatás korlátja a rendelkezésre álló vízkészlet és a szolgáltatási kapacitás (vízkivételi mƾvek, szivaƩyútelepek, szivornyák teljesítƅ képessége). A következƅ lépcsƅ a vízszétosztás, a mezƅgazdasági vízszolgáltatás, azaz az öntözƅvíznek az öntözƅ- és tógazdaságokhoz juƩatása. Ezt a feladatot vagy erre a célra létrejöƩ vízszolgáltató szervezetek vagy vízgazdálkodási társulatok végzik. A vízszolgáltató szervezetek átemelƅkkel és öntözƅ csatornákkal végzik a vízellátást. A vízitársulatoknak az öntözƅcsatornákon és a közbensƅ átemelƅkön kívül jelentƅs keƩƅs mƾködésƾ rendszerek (belvízcsatornák, amelyek reverzibilisek, vagy esésirányú betáplálás lehetséges) is rendelkezésre állnak, továbbá vízkivételi mƾvekkel, tározókkal is rendelkeznek. A mezƅgazdasági vízszolgáltatási piacot a kapacitás oldalról megvizsgálva azt látjuk, hogy 2012-ben a kiszolgáltatoƩ 218 millió m3 vízbƅl mintegy 170

millió m3-t (78%-ot) a vízitársulatok juƩaƩák el a termelƅkhöz. A rendelkezésre álló kapacitások azonban ennél lényegesen nagyobbak. Az Alföldön a Tiszából és a Körösökbƅl kivehetƅ vízkészlet messze nincs kihasználva. Vízkészlet oldalról tehát 600-800 millió m3 víz felhasználását jelentƅs fejlesztések nélkül is biztosítani lehetne. Ehhez a két Ɵszai duzzasztás (Tiszalök, Kisköre) és a Ɵszai rendszerbƅl a Körös-rendszerbe történƅ átvezetés (KeleƟ-fƅcsatorna, Nagykunsági-fƅcsatorna) is elegendƅ lenne. Arra is van adat, hogy a 13-15 mezƅgazdasági vízszolgáltatást végzƅ vízgazdálkodási társulat kapacitása a 2012. évi tényleges vízszolgáltatásnak a többszöröse, akár 600 millió víznek a termelƅkhöz való eljuƩatását is meg tudnák oldani. Az alföldi nagy öntözƅrendszerek területén tehát egyenlƅre nem a vízkészlet, vagy a szolgáltatási kapacitás az akadálya az öntözésfejlesztésnek. A rendelkezésre álló vízkészlet és az ellátó rendszer akár 300 ezer hektár öntözését is lehetƅvé tenné. A táblán belüli vízszétosztás, azaz az öntözƅvíznek a növényhez juƩatása az öntözƅgazdaság, tehát a termelƅ feladata. A szántóföldön alkalmazoƩ öntözési módok közül a leginkább elterjedtek az esƅszerƾ öntözés, döntƅen csévélƅdobos öntözƅgépekkel és a lineár (vagy körbeforgó) berendezés az öntözƅvíz porlasztásával. A csévélƅdobos öntözƅgépek elƅsegíƟk az öntözés mobilitását, a líneár berendezés alaƩ viszont viszonylag nagy területen (100-300 hektár) azonos kultúra termelését kellene megoldani. Ez szervezési és termelési nehézségekkel jár, emiaƩ a korábban telepíteƩ, még használható berendezések egy részének kihasználtsága nem megfelelƅ. Nyilvánvaló, hogy a táblán belüli vízszétosztás gépeinek beszerzése, technológiájának fejlesztése területén is elƅre kellene lépni, ehhez a 2007-2013 közöƫ idƅszakban Európai Uniós forrásokat is fel leheteƩ használni.

Az öntözés költségei a tényleges öntözést, az öntözöƩ terület nagyságát és az öntözöƩ növény kiválasztását alapvetƅen meghatározzák. Az öntözƅvíz után nem kell vízkészlet-használaƟ járulékot fizetni, de nyilván a szolgáltatók felmerült költségeit meg


81

H E LY Z E T E L E M Z É S Gazdálkodók lapja kell téríteni. Az, hogy az öntözƅ gazdasághoz hány forintért jut el egy köbméter víz, alapvetƅen a szolgáltatók költségeitƅl függ. Egy teljesen gravitációs rendszer mƾködtetése nyilvánvalóan olcsóbb, mint amikor a szivaƩyús vízkivétel költségeivel és/vagy közbensƅ átemeléssel is kell számolni. A 2012. évi tapasztalatok azt mutatják, hogy a termelƅ egy köbméter vizet a vízgazdálkodási társulatoktól 3 - 12 Ft áron kaphat meg, ez az ár tartalmazza a szolgáltató(k) költségeit. Ha azonban azt vizsgáljuk meg, hogy a teljes öntözési költség mekkora, akkor az öntözéses gazdaságok 60-100 Ft/m3 fajlagos költségekrƅl számolnak be. Összevetve ezt a vízszolgáltatók áraival egyértelmƾ, hogy az öntözés költségeinek jelentƅs részét (80-95%-a) a táblán belüli vízszétosztás költsége teszi ki. Az öntözés költségeinek csökkentését tehát nem is annyira a vízszolgáltatóknál kell keresni, hanem a táblán belüli vízszétosztásnak a gazdálkodóknál jelentkezƅ költségeinél, azaz az erre fordítoƩ energia és élƅmunka áránál. Az öntözöƩ kultúrák terüleƟ nagyságainak elemzésébƅl eléggé egyértelmƾ, melyek azok a növények amelyeket érdemes öntözni. Nyilván elsƅsorban a rizst, amelynél az árasztás a technológia része, továbbá a zöldségféléket. A hagyományos szántóföldi növények közül a kukorica, a csemegekukorica és a takarmánynövények szerepelnek nagyobb terüleƩel. A gyümölcsösöknél az alma öntözése látszik eredményesnek.

Az öntözéses gazdálkodás fejlesztésénél az öntözés árának, az elérhetƅ többletterméknek és az agrárpiaci viszonyoknak van jelentƅsége. Amennyiben az öntözéssel megtermelt mezƅgazdasági termék árában az öntözés költségei érvényesíthetƅek, megéri öntözni. Amíg az öntözés ráfizetéses, azaz a piac nem ismeri el a termékben ezeket a többletköltségeket, nem lesz öntözés, öntözésfejlesztés. Az is fontos szempont, hogy csak a termelési technológiába illeszteƩ öntözésnek van értelme. ÖntözöƩ körülmények közöƩ más technológiára van szükség a növényfajtától a tƅszámig, a tápanyagellátástól a növényvédelemig. A nem a technológiába illeszteƩ (például aszálykár-mentƅ) öntözés sosem lesz gazdaságos, mert az öntözƅvíz megérkezéséig a növény már jelentƅsen károsodni fog.

82

A vízszolgáltatás fejlesztési lehetƅségei Az elƅzƅekben leírt elemzésekbƅl látszik, hogy a hazai öntözéshez kellƅ vízkészletek állnak rendelkezésre. Természetesen ez nem azt jelenƟ, hogy ne ragadjunk meg minden lehetséges alkalmat a vízkészlet, a tározási kapacitás növelésére. A legnagyobb tározótér maga a talaj! Várallyay György akadémikus vizsgálatai azt mutatják, hogy az évi átlagos csapadéknak mintegy felét lehetne úgy tározni a talajban, hogy az a növények számára felhasználható legyen, de ne okozzon káros telíteƩséget, talajdegradációt. Minden olyan agrotechnikai vagy melioraơv beavatkozás tehát, amely a talaj tározóképességét javítja, a vízkészlet megƅrzése és felhasználása szempontjából hasznos. Természetesen poziơvan értékelendƅk a víz visszatartásával, a tározás fejlesztésével, tározók építésével fejlesztési elképzelések. A kis dombvidéki tározók, vagy a belvíztározók azonban az öntözés szempontjából marginális jelentƅségƾek. A Duna-menƟ területek öntözésfejlesztésében döntƅ szerepet játszhat a Duna folyamnak a bƅséges vízhozama. A Mezƅföld vagy Dél-Baranya öntözése éppúgy megoldható a Duna vizébƅl, mint a bal parton, a SolƟ síkságon kiépülƅ öntözƅrendszerek vízellátása. A fejlesztés fƅmƾvi része iƩ elsƅsorban a vízkivételek és a tápvezetékek (tápcsatornák) megépítését jelenƟ, nincs szükség bögézésre, tározásra. A Tisza-Körös rendszerben azonban jelentkezhet nyári vízhiány, ezért duzzasztásra, tározásra, vízátvezetésre van szükség. Ezek a rendszerek nagyrészt megépültek. A Ɵszalöki duzzasztás a KeleƟ-fƅcsatorna rendszerének ellátását szolgálja. A kiskörei duzzasztó mögöƩ részben egy jelentƅs tározótér jöƩ létre (Tisza-tó, korábban Kiskörei tározó) és innen lehetséges a betáplálás a Nagykunsági-fƅcsatornába és a Jászsági-fƅcsatornába. A KeleƟfƅcsatorna (és a NyugaƟ-fƅcsatorna) mentén jelentƅs öntözƅrendszerek épültek ki és ugyanez a helyzet a Nagykunsági-fƅcsatorna mentén is. Ezek vízellátása gravitációsan lehetséges. Ugyanakkor mindkét öntözƅ fƅcsatorna átvezetési lehetƅséget teremt a Tisza rendszerébƅl a Körös rendszerébe. A KörösBereƩyó rendszer duzzasztókkal bögézve van, azaz olyan duzzasztoƩ terek jöƩek létre, amelyek a víz tározására alkalmasak. Ezekbƅl a duzzasztoƩ terekbƅl a KeƩƅs-Körös, a BereƩyó és a Hármas-Körös mentén lehetséges a vízkivétel. De települtek vízkivételek közvetlenül a Tiszára és a Marosra is. Így ebben az alföldi térségben egyenlƅre elegendƅ vízkészlet áll fƅmƾvi vízszolgáltatás keretében rendelkezésre. A felszíni vízkészlet megtartása, növelése érdekében szükséges fejlesztések egy része nem nagy költségƾ. Növelni lehet a Tisza-tó duzzasztási szintjét (a jelenlegi szint a duz-


zasztó lehetƅségeinél alacsonyabb), ezzel nƅne a tározoƩ vízmennyiség. Helyre kellene állítani a Bökényi-duzzasztót, ezzel újra helyreállna a Hármas-Körös Tisza torkolat elƅƫ utolsó bögéje és javulna a Kurca rendszer vízellátásának lehetƅsége. Végül – igaz nagyobb költséggel – meg kellene építeni a Csongrádi vízlépcsƅt.

Az ország síkvidéki területeinek jelentƅs része felszíni vizekbƅl származó öntözƅvízzel ellátható. Ellátási problémák inkább a lösszhátakon vannak, így a Hajdúsági lösszháton, a Békési lösszháton és Bácskai lösszháton. Ezeknek a területeknek az öntözƅvíz ellátása csak többszöri átemeléssel oldható meg. Így például Mezƅhegyes térségébe a Marosból emelnek vizet több szivaƩyútelep közbeiktatásával. A felszín alaƫ vízbázist öntözési célra csak nagyon korlátozoƩan lehet igénybe venni. A talajvíz esetében minƅségi problémák (nitrátosodás) is lehetnek. A nyitoƩ fedƅrétegƾ, homokos területeken elméleƟleg talajvízbƅl vagy rétegvízbƅl lenne lehetséges a víztermelés. A Duna-Tisza közén, a Homokhátságon a talajvíz gyakorlaƟlag eltƾnt (lesüllyedt), amiben vélhetƅen szerepe volt az illegális vízkivételeknek. Ezen a területen a felszín alaƫ víz öntözési célú felhasználása gyakorlaƟlag nem jöhet szóba. A Nyírségben az 50 m-es talpmélységig lemélyíteƩ rétegvíz kutakból engedéllyel leheteƩ öntözési céllal vizet kiemelni, több száz kútnak van vízjogi engedélye. A környezetvédelmi hatóságok és a vízfelhasználók közöƩ azonban vita van arról, hogy a vízkivétel meghaladja-e a természetes utánpótlódás mértékét és nem okoz-e visszafordíthatatlan folyamatot a felszín alatƟ vízkészletek tekintetében. Öntözƅ gazdaságot felszín alaƫ vízkészletre alapozni tehát elég nagy kockázaƩal jár, ehhez a vízföldtani és környezetvédelmi szakhatóságok hozzájárulása feltétlenül szükséges.

Fehér Ferenc okleveles építƅmérnök c. egyetemi docens

Ö

N

T

Ö

Z

É

S

Márciusban múlt 1 éve, hogy a BAUER ÖNTÖZÉSI IRODA önállóvá vált, miután a BAUER HUNGÁRIA KŌ., mint kizárólagos generálimportƅr átveƩe a Magtár KŌ-tƅl a BAUER csoport gépeinek (BAUER, FAN) hazai forgalmazását. Az elmúlt 15 hónap bebizonyítoƩa, hogy sikeres volt a váltás. Az Öntözési Iroda kibƅvült, ma már 16 fƅvel egy ütƅképes, nagy szakmai gyakorlaƩal bíró csapat áll az öntözési- és hígtrágya kezelési beruházásokat tervezƅ gazdaságok rendelkezésére. Egyaránt segítséget tud adni a mƾszaki megoldások kiválasztásában, a gépszerelésben, szerviz- és alkatrészellátásban is, az új raktárbázissal is rendelkezƅ telephelynek köszönhetƅen. A raktár a korábbinál gyorsabb alkatrészellátást biztosít, mindemelleƩ jelentƅsen csökkentek az alkatrészárak is. A forgalom az idén is kiemelkedƅ. Ebben a szezonban már 12 db új BAUER LINEÁR és Corner tagos BAUER CENTER öntözƅgép került leszállításra és üzembe helyezésük is folyamatos. A Rainstar valamint a Prorain öntözƅdobokból már májusban átadásra került az 50. darab. De továbbra is kereseƩek a hígtrágya kezelés- és hasznosítás gépei, ezekbƅl is folyamatos a rendelés és a szállítás. Ez évben új gépekkel is megjelent a BAUER HUNGÁRIA KŌ. A PRORAIN márkanevƾ BAUER öntözƅdob árát tekintve versenyképes a hazai konkurens német és olasz gyártók gépeivel. Magas mƾszaki színvonalát bizonyítja, hogy a géptest egészében tüzihorganyzoƩ, a vázszerkezet erƅs, a gépkitámasztás hidraulikus, a vezérlése komputeres, a dobmeghajtás precíziós gyártású fogas ívei pontos láncvezetést tesznek lehetƅvé. Szórófej kocsija BAUER szabadalom, mely a szórófej állandó függƅleges helyzetét biztosítja a speciális dƅléskiegyenlítƅvel, még egyenetlen talajon is. Mindezek meggyƅzƅ érvek amelleƩ, hogy azok a gazdálkodók, akik jelenleg az öntözƅdobok piacán a legmagasabb mƾszaki színvonalat képviselƅ RAINSTAR öntözƅdobot nem tudják megvásárolni, lehetƅségük van egy szintén jó minƅségƾ és kiváló ár-értékarányú öntözƅdobot választani, a BAUER PRORAIN-t. Új gép a szarvasmarha telepek alomregenerálásában már bizonyítoƩ FAN BRU 1000 modell melleƩ, a FAN BRU 2000 ơpus, mely 3.000 db pihenƅbokszos tartású szarvasmarha csíramentes alomanyaggal való ellátását oldja meg. Az AGROPRODUKT ZRT Pápa szarvasmarha telepein, Ihászon és Marcalgergelyiben már 3 éves meggyƅzƅ tapasztalaƩal rendelkeznek e gépek teljesítményérƅl. A technológia, amelleƩ, hogy hozzájárul a tejhozam növeléséhez, még költségkímélƅ is, mivel nem kell szalmát vásárolni. Ezekre a gépekre is egyre nagyobb az igény, így a közeljövƅben újabb telepeken fogják a BAUER csoport gépeit üzemeltetni. BAUER HUNGÁRIA KFT, Szolnok

ÖNTÖZÉSTECHNIKA Gazdálkodók lapja

Korszerű öntözés Ma már nem vitás, hogy Magyarországon az aszálykár olyan nagy mértékƾ, hogy a termésben keletkezƅ kár és a terméskiesés évrƅl évre jelentƅs bevételtƅl fosztja meg a gazdákat. Növényfajtától függƅen ennek mértéke természetesen változó, de általában sokkal nagyobb, mint amennyit a termelƅk gondolnak. Az öntözzünk – ne öntözzünk kérdése általában akkor vetƅdik fel, ha nem állnak rendelkezésünkre pontos adatok, s nem tudjuk kiszámítani a termésveszteség nagyságát, amit az öntözés hiánya eredményez. Amennyiben ismernénk a számokat, sokkal nagyobb területen alkalmaznánk öntözést. Jó példa erre Németország északi része, ahol jóval több a csapadék, mint nálunk. Éppen ezért az öntözés oƩ nem tƾnik olyan fontosnak, mint hazánkban. Ennek ellenére a burgonyaföldeken csepegtetƅ öntözést láthatunk, melynek az az oka, hogy bár öntözés nélkül is simán megnƅ oƩ a burgonya, de a száraz ciklusok miaƩ göcsörtös lesz. Amennyiben nem engedjük meg a talaj kiszáradását, úgy a burgonya gumója sokkal kerekebb lesz. Az öntözöƩ és nem öntözöƩ burgonya termésátlagában nem lesz ugyan nagy különbség, de a minƅségben igen. Abban a pillanatban, mikor a burgonya gépi pucolása megtörténik, a göcsörtös termésnek sokkal nagyobb hányada megy a héjjal együƩ veszendƅbe.

Árasztásos öntözés

Amennyiben felismertük, hogy az öntözésbe fekteteƩ pénzünk hamar megtérül, az öntözés módját kell meghatároznunk. Régi és elavultnak tekinteƩ öntözési mód az árasztásos, ahol a termƅterület egészére vizet vezetünk valamilyen közeli csatornából. A víz beszivárog a talajba, a fölösleg pedig elönƟ a területet. Ezután a vizet lecsapoljuk, s a talajba szivárgoƩ víz hosszú idƅn keresztül nedvességet biztosít a növényzet számára. Az árasztás ideje alaƩ a gyökérzóna teljesen víz alá kerül, megszƾnik a földalaƫ légzés, mely kifejezeƩen káros lehet a növényzet szempontjából. Ugyanakkor a víz legnagyobb része a növényzet által nem hasznosul, hiszen vagy beszivárog mélyebb rétegekbe vagy pedig elpárolog. Az esƅztetƅ öntözés sokkal korszerƾbb, mint az árasztásos. IƩ a természetes esƅt próbáljuk meg utánozni, melynek velejárója az, hogy az egész területre juƩatjuk ki a vizet.

84

Általában pontszerƾ szórófejet használunk, melyek összhatása a terület beöntözése, más szóval lefedése. A fejeknek különbözƅ fajtái vannak a mƾködés elve szerint. Az esƅztetƅ öntözés leggyakrabban használt berendezése az impulzus vagy pedig a rotoros öntözƅfej. Az impulzus fejet hagyományosan „kalapácsos” öntözƅfejnek nevezzük, ahol a fúvókából kilépƅ vízsugár útjába benyúlik egy rugóval ellátoƩ lengƅkar. A vízsugár eltéríƟ, a rugó pedig visszahozza alaphelyzetébe a kart. Minden egyes ütésnél a szórófej fúvókája tovább forog, ezzel biztosítva azt, hogy a szórófej körbe járjon. Ez a körbe forgás biztosítja azt, hogy a fúvókából egyenes vonalban kilépƅ vízsugár végül az egész beöntözési területen szétosztásra kerüljön. Öntözés csoportosan szerelt fejekkel

Impulzus fejjel történƅ esƅztetƅ öntözés

Az impulzus fejtƅl kissé eltér a rotoros fejek mƾködési elve, ahol a fúvóka körbeforgó mozgást fogaskerék hajtómƾ segítségével biztosítják. A fejen belül a víz egy része turbina hajtómƾvön megy keresztül, ami fogaskerék áƩétel segítségével forgatja a fejet. Mindkét fej jellemzƅje a szektoros állíthatóság, vagyis lehetƅség van körcikkek, például félkör alakú területek beöntözésére. Ugyancsak jellemzƅje az esƅztetƅ öntözésnek, hogy egyenletes vízborítást csak úgy érhetünk el, ha a szomszédos fejek áƞedésben mƾködnek, vagyis a terület minden egyes pontja legalább két fejbƅl kapja meg az öntözƅvizet.

csatlakozunk. Kézi erƅvel kell a fejet meghatározoƩ idƅnként meghatározoƩ helyre áthelyezni, amely nagy pontosságot kíván. Ezen a nagy élƅmunkát kívánó áthelyezésen segít a fixen telepíteƩ öntözƅrendszer, ahol a fejek és a – felszín feleƫ vagy pedig föld alá helyezeƩ - csƅhálózat terv szerint kerül telepítésre. Nagyobb rendszereknél mágnesszelepek segítségével mƾködtetjük a fejek egy-egy csoportját, vagyis kapcsoljuk azokat ki és be. A mágnesszelepeket esƅérzékelƅvel összekötöƩ idƅkapcsoló vezérli, vagyis a beállítoƩ program alapján az öntözés automaƟkusan végbemegy. Szántóföldi alkalmazás esetén csévélƅ öntözƅdobos berendezést, vagy pedig lineár ill. center pivot (körforgó) öntözƅgépet használunk. A csévélƅ öntözƅdobos berendezésnél többnyire egy, míg a másik két gépnél több

Lineár öntözƅgépek

Az esƅztetƅ öntözƅfejeket használhatjuk egyesével vagy pedig berendezésre szerelve csoportosan is. Egyesével történƅ használat lehet a fix lábra helyezeƩ öntözƅfej, melyre flexibilis csƅvel


Center Pivot öntözƅ berendezés

ÖNTÖZÉSTECHNIKA Gazdálkodók lapja

Korszerƾ csepegtetƅöntözés

tucat, vagy akár többszáz öntözƅ- ill. szórófejet mƾködtetünk egyszerre. Mindegyik esetben a fejeket gépi úton, állandó sebességgel mozgatjuk (egyenesen vagy körbe), hogy a nagy területre egyforma intenzitással juƩathassuk ki az öntözƅvizet. A víz forrása többnyire öntözƅcsatorna, vagy pedig nagy teljesítményƾ kút. A fejekbƅl kilépƅ vízsugár nagy sebességgel tör elƅ, hogy a levegƅben szétoszolva minél messzebbre juthasson. Éppen ezért ezeket a berendezéseket nagyteljesítményƾ szivaƩyúk segítségével mƾködtethetjük, melyek víz- és áramigénye igen jelentƅs. Az elƅzƅekben ismerteteƩ megoldások nagy területet képesek beöntözni, s nincsenek tekinteƩel a növények elhelyezkedésére. Éppen ezért manapság, amikor a víz ára jelentƅsen drága leƩ, nem tekinthetƅk korszerƾnek. Egyre fontosabb szempont leƩ a víztakarékos öntözés, mely kis energiaigény, vagyis kis teljesítményƾ szivaƩyúk segítségével mƾködtethetƅ.

képes befogadni a kijuƩatoƩ vizet és nem indul meg felszíni vízelfolyás. A csepegtetƅ öntözés további elƅnye, hogy a berendezések igen olcsóak és könnyen, akár házilagosan is szerelhetƅk. A kis távolságra való vízkijuƩatás azt is biztosítja, hogy a víz csak oda jut, ahol szükség van rá, vagyis a növények száraihoz ill. gyökérzónájukhoz. Csepegtetƅ öntözéssel éppen ezért sokkal kevesebb vízbƅl tudjuk megoldani az öntözést.

A csepegtetƅcsövek fƅbb fajtái

Szƾrƅberendezés öntözƅhálózatokhoz

Gyümölcsösök öntözése csepegtetƅcsƅvel

A ma korszerƾnek tekinteƩ öntözés a csepegtetƅ- és mikroöntözés. MindkeƩƅnek az a lényegi tulajdonsága, hogy a víz kis nyomás melleƩ, kis távolságokra jut csak el a berendezéstƅl, s ehhez alacsony csapadékintenzitás társul. Természetesen ha alacsony a csapadékintenzitás akkor hosszabb öntözési idƅkre van szükségünk ugyanolyan vízborítás eléréséhez, de az alacsony intenzitás elƅnye, hogy a talaj

ben ellenálló csepegtetƅcsövét. Évelƅ növények esetén mindenképpen javasolható ennek az alkalmazása, hiszen így hosszú idƅn keresztül problémamentesen megoldható az öntözés. Mindegyik öntözésnél fontos, hogy az öntözƅvizet megfelelƅen szƾrjük. Minél kisebb az öntözƅberendezésen a víz kijuƩatására szolgáló nyílás, annál finomabb szƾrést kell alkalmaznunk. A szƾrés menete többnyire úgy történik, hogy az öntözƅberendezésbe való belépés elƅƩ egy szƾrƅegységet építünk be a csƅhálózatra a vízmennyiség és a szƾrés hatékonysága függvényében. Az egyszerƾbb szƾrƅk egy finom hálón keresztül vezeƟk a vizet, s a hálón fennakadó szennyezƅdést kézi úton távolítják el a szƾrƅ szétcsavarása után. Nagyobb szƾrƅegységek rovátkolt szƾrƅtárcsákat vagy kvarchomokot használnak, ahol a szƾrés automaƟkusan is történhet emberi beavatkozás nélkül. Az alábbi táblázat a költségek összehasonlítását mutatja különbözƅ öntözési ơpusok esetén.

A csepegtetƅ öntözés alkalmazása ideális paradicsom, burgonya, szƅlƅ, dinnye, paprika és más sorültetvények, virágok és örökzöldek vagy gyümölcsösök öntözéséhez. Csepegtetƅ öntözéssel a víz egyenesen a növények gyökérzónájánál kerül kijuƩatásra, ezzel is csökkentve a párolgási veszteséget Bármilyen csepegtetƅ rendszerrel jelentƅs víz-, energia- és költségmegtakarítás érhetƅ el, valamint a növényvédƅ szerek is kijuƩathatók közvetlen a gyökérzónába. A csepegtetƅ rendszernek ugyanakkor hátránya a berendezések sérülékenysége. Ennek csökkentésére fejleszteƩe ki a Rain Bird cég a felszín alá telepíthetƅ, gyökérbenövéssel szem-

csepegtetƅ szalag - a legkisebb beruházási költség csepegtetƅszalaggal érhetƅ el. Elsƅsorban haszonnövényekhez (paradicsom, paprika, dinnye, burgonya és egyéb termények felszíni öntözésére) alkalmazzák. A csepegtetƅszalag olyan precíziós gyártású csepegtetƅtesteket tartalmaz, melyek magas megmunkálási szintjüknek köszönhetƅen egyenletesen széles, turbulens áramlást biztosítanak a kilépƅ víznek. csepegtetƅcsƅ PC - ideális szƅlƅ és gyümölcs ültetvényekhez, zöldség és virágtermesztéshez kertekbe, akár dombos környezetbe is. KeƩƅs önƟszơtó mechanizmusa minden indításkor öblít, megbízható mƾködést biztosít, és kevesebb karbantartást igényel. A membrános nyomáskompenzálás a legváltozatosabb domborzaƟ körülmények közöƩ is képes a növények számára ugyanannyi vizet biztosítani a dombok tetején és alján. XFS csepegtetƅcsƅ - Hosszú éleƩartamú, könynyen karbantartható felszín alaƫ csepegtetƅ öntözƅ rendszer. Környezetbarát módon megvédi az öntözƅ rendszert a gyökér benövésektƅl. Vízkƅlerakódásnak ellenálló csepegtetƅtestek, melyek extra széles áramlási úƩal, önöblítƅ mƾködéssel rendelkeznek (a lebegƅ membrán folyamatos önƟsztulást biztosít végig az öntözési periódus alaƩ). Nyomáskompenzált csepegtetƅtest, mely egyenletes vízkijuƩatást biztosít a csƅ teljes hosszán (függetlenül a csepegtetƅcsƅ lejtésétƅl).

Gépberuházási költségek Ft/ha Öntözőberendezés

Költség Ft/ha

Csévélődob

440 000 Ft

Lineár öntözőgép

380 000 Ft

Center pivot (körbeforgó)

470 000 Ft

Csepegtető

330 000 Ft

Telepített rotoros

520 000 Ft

Karlócai Péter okl. vízépítƅmérnök M.Sc., MBA, Professional Engineer Technoconsult KŌ. 2092 Budakeszi Szürkebarát u. 1. www.technoconsult.hu


85

ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS MELLÉKLET Gazdálkodók lapja

ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS MELLÉKLET Magas biológiai értékÑ tömegtakarmányt biztosító gyep kialakítása az ökológiai gazdálkodás keretei között: elÉzetes eredmények Bevezetés Magyarországon becslések szerint 300-350 ezer hektár parlag keletkezett az elmúlt 50 év folyamán. A parlagokon számos természetvédelmi szempontból nem kívánatos, özöngyom jellegű faj találja meg az életfeltételeit, melyek esetenként káros hatással vannak egészségünkre is. A problémára megoldást jelenthet a gyomos parlagterületek gyepesítéssel történő rekultivációja, amely – figyelembe véve a termőhelyi adottságokat – lehetővé teheti az extenzív gyepgazdálkodást, legelőgazdálkodást. Ideálisnak tekinthető azon gyepi fajokból álló keverék, amelynek fajkészlete a térségben honos, a legelő állat számára értékes beltartalmi mutatókkal bír, jó talajtakaró képességű, lehetőleg évelő, a kereskedelmi forgalomban beszerezhető, szárazság- és taposás tűrő, valamint különböző bokrosodási típusú és eltérő mélységben gyökeresedő fajokból áll. Az ilyen ideális keverék

megalkotása érdekében 2012 tavaszán gyepnövényzet-vizsgálatokba és gyepvetőmag fejlesztésbe kezdtünk. A fenti szempontok szerint magkeverékeket állítottunk össze melyet botanikai és termesztéstechnológiai nézőpontból teszteltünk az ökológiai gazdálkodás körülményei között. A hazai előállítású vetőmagok alkalmazását beszerzési nehézségek miatt csak részben tudtuk megvalósítani.

Vizsgálati módszer Összesen három eltérő összetételű gyepvetőmag keveréket vizsgáltunk négy ismétlésben Bakonycsernyén: hagyományos pillangós-füveset (K1), komplett, pillangós-, fű- és gyógynövényfajokat tartalmazót (K2) és pillangós-gyógynövényeset (K3). A kísérletben szereplő fajokat olyan honos gyepalkotókból válogattuk össze, melyeknek a terület termőhelyi viszonyai megfelelőek (1. táblázat).

1. táblázat: A kísérleti magkeverékek fajszáma és százalékos összetétele

86

K1

K2

K3

Fajok

Hagyományos magkeverék

Teljes magkeverék

Gyógy-pillangós magkeverék

fajszám (db)

8

15

14

Búzavirág

Centaurea cyanus

1,5

Cickafark

Achillea cf. millefolium

Évelő len

Linum perenne

3,0

Közönséges habszegfű

Silene vulgaris

1,5

Közönséges imola

Centaurea jacea

2,5

1,5

Lándzsás útifű

Plantago lanceolata

7,5

7,5

Ligeti zsálya

Salvia nemorosa

5,0

4,5

2,5

3,0

7,5

Tejoltó galaj

Galium verum

Magyar rozsnok

Bromus inermis

22,5

12,0

Pusztai csenkesz

Festuca rupicola

15,0

6,0

• 2013 június - július •

7,5

Az ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS MELLÉKLET rovat létrehozásában együttműködő partnerünk az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet.


Réti csenkesz

Festuca pratensis

22,5

6,0

Vörös csenkesz

Festuca rubra

15,0

6,0

Fehérhere

Trifolium repens

6,25

9,0

17,5

Komlós lucerna

Medicago lupulina

5,0

9,0

10,5

Szarvaskerep

Lotus corniculatus

10,0

13,5

21,0

Takarmány baltacim

Onobrychis viciifolia

3,75

Tarka koronafürt

Coronilla varia

4,5

7,0

Vetési bükköny

Vicia sativa var. fuliginosa

4,5

7,0

Vöröshere

Trifolium pratense összesen (%):

4,5 100

1. ábra. A vizsgált terület vegetációjának kezeléseket megelőző fajösszetétele

2. ábra. A felülvetési módok hatása az egyes növénycsoportok fajszámának arányára A kísérletben két felülvetési módot is teszteltünk, amelyek megválasztásánál arra törekedtünk, hogy a szerény gépesítettséggel dolgozó ökológiai kisgazdaságok viszonyait modellezzük. Az első kezelés (FV1) beavatkozás nélküli módszer, ahol a keveréket alkotó magokat a meglévő növényállomány közé juttatjuk ki, majd a legelő állatokkal megjáratjuk, elősegítve a magok talajba kerülését. A második kezelés (FV2) gépi kaszálást, boronálást, vetést és hengerezést jelentett. Mivel a keverékek elvetésekor még nem voltak állatok a kísérleti területen, az első kezelés esetében is hengerezéssel kellett modellezni a tiprást. A kéttényezős, négyismétléses kísérletben kontroll kvadrátokat (FV0) is kijelöltünk.

7,0

100

100

A kísérlet során vizsgáltuk az elvetett fajok és a terület meglévő vegetációja közötti kölcsönhatásokat, különösképpen a spontán megtelepedett növények elnyomóképességét az újonnan vetett fajokkal szemben. Ehhez felmértük a tágabb terület növényzetét. A kísérleti parcellákat is magába foglaló terület növényborítottsága átlagosan 25 % körül alakult, a vegetáció domináns faja, a siska nádtippan (Calamagrostis epigeios) volt. Az 1. ábrán feltüntetett fajokon kívül néhány további gyomfaj is megtalálható volt, mint az invazív magas aranyvessző (Solidago gigantea), a közönséges bábakalács (Carlina vulgaris), az egynyári seprence (Stenactis annua), a vajszínű ördögszem (Scabiosa ochroleuca), a közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum), valamint a telepített fajok között is szereplő lándzsás útifű (Plantago lanceolata). A csírázási próbákat követően meghatároztuk a kísérleti parcellákba vetendő magok mennyiségét és összeállítottuk a gyepvetőmag keverékeket. A területek előkészítését követően 2012. április elsején megtörtént a vetés. 2012. július másodikán a kísérleti parcellákon növény felvételezéseket végeztünk. Minden kezelésben és a kontroll kvadrátban is rögzítettük a hajtásos növényfajokat, valamint becslés módszerével megállapítottuk a százalékos borítási értékeiket.

Eredmények A növény felvételezések eredményei azt mutatják, hogy a kedvezőtlen csapadékeloszlású időjárás ellenére a tavasszal csírázó magok jelentős hányadából kikeltek a növények és sikeresen megtelepedtek a kísérleti területen. Sajnos a fűfélék közül a csapadékhiány miatt csak a pusztai csenkesz (Festuca rupicola) néhány egyedét lehetett megfigyelni. A fűféléket és a gyógynövényeket nagyobb arányban tartalmazó K1 és K2 keverékek fajainak megjelenésére, és így gyomvisszaszorító hatására is feltehetően a következő évtől lehet számítani. A kezelések hatására jelentős pozitív változás állt be a kí-


• 2013 június - július • 87


sérleti parcellák fajösszetételében a kontroll (FV0) parcellákhoz képest. Érdekes módon az előkészítetlen (FV1) terepen keltek ki legnagyobb arányban a vetett fajcsoportok, bár a különbség az előkészített parcellákhoz (FV2) viszonyítva nem volt jelentős (2. ábra). Az összes fajszám (az egyes parcellákban meghatározott fajok számának összege) tekintetében az előkészítés nélküli parcellákban mintegy 5 %-al több fajt találtunk az előkészítetthez viszonyítva, ami szintén arra enged következtetni, hogy hasonló adottságú terület esetén az extenzívebb, kaszálás és boronálás nélküli vetési gyakorlat hatékonyabb a fajszám növelése szempontjából. Az előkészítések hatása a gyomborítottság esetében is érvényesült: a gyomok borítása az előkészítetlen parcellákon mutatkozott kisebbnek. Itt az eredetileg jelenlévő, meghagyott és csak megtiprott vegetáció továbbra is 20 % körüli borítást mutatott. Az előkészített, kaszált és boronált parcellákon ezzel szemben a gyomflóra (elsősorban a siskanád) elfoglalta a terület 25-28 %át, ami meghaladta az kontroll parcellák gyomborítását is.

Fontos technológiai eredmény, hogy az előkészítés nélküli, hengerelt vetés mind a hasznos gyepalkotók fajszámát, mind a gyomokhoz viszonyított borítottsági arányát tekintve kedvezőbbnek bizonyult a kaszálás és boronálás utáni vetésnél. Eddigi tapasztalataink alapján ezért inkább ez a szerényebb gépesítettséget igénylő, könnyebben megvalósítható területkezelési mód ajánlható a kísérlethez hasonló adottságú felhagyott területek ökológiai szemléletű rekultivációjához. Hajnáczki Sándor [email protected] Csavajda Éva Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság-és Élelmiszertudományi Kar Illyés Eszter (†); Drexler Dóra Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, ÖMKI

Varroa atka elleni védekezési program az ÖMKi új, méhészeti on-farm hálózatában Ma világszerte a varroa atka okozza a legnagyobb gazdasági kárt a méhészek számára. Vírusokat terjeszthet, és a családot legyengítve egyéb kórokozókra is fogékonnyá teszi a méheket. Eltájolás, rablás, lépáthelyezés útján az atkák idegen családokba is átjutnak. Hazánkban nincsenek atkamentes méhcsaládok. Gyógykezelés nélkül a varroa fertőzés idővel elhatalmasodik és a család összeomlásához vezet. A fenntartható termeléshez a méhcsaládon belüli atkaszámot a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani. A bioméhészkedés technológiájában a varroa elleni gyógyszeres kezelés során csak a méztől nem idegen anyagokat (illóolajokat, szerves savakat) lehet használni. A 2013-as méhészeti on-farm programban a résztvevő ökológiai méhészetek együttműködésével a kiteleléstől a betelelésig tartó időszakban varroa gyérítési módszerek és készítmények eredményességét vizsgáljuk összehasonlító kísérletekkel. 2013. március 23-án tartottuk a program első műhelytalálkozóját, melynek keretében a résztvevők megvitatták a bioméhészkedésben alkalmazott ökológiai technikákat, és megismerték a bioméhészkedésben is engedélyezett varroa ellenes készítményeket. A találkozó során megállapodtunk a közös, egész éves kezelési és ellenőrzési módszerekben. Ennek keretében a méhészek az állományukból 12-12 család bevonásával kezelik varroa ellen a méheiket, és rendszeresen ellenőrzik az atka-fertőzöttségi szintjüket. A kezelési időszakok alkalmával vagy egyféle módszer eredményességét, vagy kétféle, de egymással összehasonlítható készítményt használnak. Az állományon belüli atka-fertőzöttségi szint rendszeres ellenőrzését higiénikus aljdeszkával és élő méhminta-vétellel végzik. A méhminták kiértékelését a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság Méhegészségügyi Osztálya végzi.

88


A tavaszi-nyári munkacsúcsot követő időszakban terveink szerint meglátogatjuk egymás méhészetét, lehetővé téve ezúton is a méhészek közötti közvetlen tapasztalatcserét. A terepbejárás során megvizsgáljuk továbbá a különböző körülmények között végzett kezelések sajátosságait és eredményességét. A terepi vizsgálatokkal párhuzamosan készül egy szakmai kiadvány is a bioméhészkedés varroa kontrolljáról. Honlapunkon, a www.biokutatas.hu oldalon, a kutatások menüpontban frissítjük a méhészeti on-farm hálózat híreit, közöljük az alakuló eredményeket. A kísérletek tapasztalatai reményeink szerint segítséget nyújtanak majd a hazai bioméhészek szélesebb körének is a helyi adottságokhoz illeszkedő varroa elleni védekezési módszer kiválasztáshoz! Csáki Tamás ÖMKi



Integrált és ökológiai gyümölcstermesztési szakmai találkozó „Versenyképes, vegyszermentes” – avagy a megvalósított biogazdálkodás! címen rendezett szakmai konferenciát az ökológiai gyümölcstermesztés témájában a TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft. az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézettel (ÖMKi) és a FruitVeB-bel közösen, 2013. április 25-én, Kölcsén. A szakmai nap célja az integrált és az ökológiai gazdálkodók közötti párbeszéd erősítése és az ökológiai gyümölcstermesztés technológiai lehetőségeinek, megoldásainak bemutatása volt, hiszen a vegyszerfelhasználás csökkentése a kertészeti termelés során mára napi kérdéssé vált. A rendezvényt nagy érdeklődés kísérte: a helyszínen közel 100 vendég jelent meg. A résztvevők között jelen voltak ökológiai és integrált gyümölcstermesztők, szaktanácsadók, szerforgalmazók, ökológiai ellenőrző szervezetek és a szakhatóság képviselői is. A délelőtt folyamán elsőként Antyipenkó Beáta, a TÉSZ-ÉSZ szaktanácsadója mutatta be az integrált termesztés vegyszercsökkentést célzó technológiáit. Majd Allacherné Szépkuthy Katalin, a Hungária Öko Garancia Kft. szakellenőre villantotta fel az ökológiai gyümölcstermesztésben használható módszerek és készítmények gazdagságát. A nemzetközi körképet Kolláth Péter szaktanácsadó ismertette, az ökogazdálkodás különböző országokban elfoglalt helyét és jelentőségét megvilágítva. A Biokontroll Hungária Kft. képviseletében Seress Zoltán az átállási időszak dokumentációs és technológiai tennivalóira hívta fel a figyelmet. Papp Orsolya, az ÖMKi kertészeti szakreferense az alkalmazott kutatás fontosságát hangsúlyozta az ÖMKi on-farm rendszerének bemutatása révén, végül Erdősi Bálint szaktanácsadó tudatosította a résztvevőkben a közös környezeti felelősséget a gazdálkodás során és az együttműködés fontosságát. A második fő részben a kutatás és a gyakorlat között hidat képző háttéripari cégek bemutatkozó előadásait hallhattuk. A techno-

lógiai eszközök megismertetése még inkább alátámasztotta az üzemi szintű biogazdálkodás hazai megvalósíthatóságát. A délutáni gyakorlati bemutatót házigazdánk, az Organic Kingdom Kft. ügyvezető igazgatója, ifj. Németh Gyula vezette. Először a Kölcse melletti félintenzív öko almást tekintettük meg, majd bemutatta az 50 hektáros üzemhez tartozó feldolgozó gépsort és hűtőházat is. Ifj. Németh Gyula hangsúlyozta, hogy a hazai ökológiai almatermesztésben még kihasználatlan lehetőségek rejlenek: a jó minőségű hazai termékre nagy igény mutatkozik több külföldi piacon is. Bízunk benne, hogy a konferencia az integrált és ökológiai gyümölcstermesztők közötti élénkülő kapcsolat jól sikerült nyitánya lesz, és a szakmai tapasztalatcsere, szaktanácsadás révén segíteni tudjuk a biogazdálkodás irányába nyitott integrált termesztők átállását! Papp Orsolya ÖMKi

Ökológiai állattartás 1. – Az állatállomány kialakítása, tartással kapcsolatos követelmények Milyen előírásokat kell betartani az ökológiai állattartás során? Mikortól értékesíthető az állati termék – tej, tojás, hús – ökológiai minőségben? Hogyan kell az állatokat takarmányozni? Ezekre a kérdésekre szeretnénk választ adni és segítséget nyújtani azok számára, akik ellenőrzött és tanúsított ökológiai állattartással kívánnak foglalkozni. A részletes követelményeket a 834/2007 és a 889/2008 EK rendelet határozza meg. Az ökológiai állattartás termőföldhöz szorosan kapcsolódó tevékenység, azaz földterület nélkül nem lehetséges az állatok tartása: a termőföld biztosítja az állatok számára a szükséges takarmányt, a legelő és kifutóterületek szolgáltatják az állatok igénye szerinti mozgásteret, az állatok trágyája pedig fontos szerepet tölt be a termőföld tápanyaggazdálkodásában. Az EU-Öko rendelet meghatározza, hogy mekkora arányban kell

saját, vagy azonos régióból származó, az állattartó üzemmel szorosan együttműködő gazdaságból származó takarmányt felhasználni. Ez az arány kérődzőknél legalább 60%, baromfik és sertések esetén 20%. Jól meg kell gondolnunk, hogy milyen állatfajt és mekkora állományt szeretnénk tartani, az adott állatfaj milyen tartási körülményeket kíván meg, mekkora legyen az istálló, a legelő, a kifutó területe, valamint mekkora termőterület elegendő ahhoz, hogy az állatok számára elegendő takarmányt termeljünk. Minden gazdasági állatfajt tarthatunk ökológiai módon, érdemes olyan fajt választanunk, amivel már van tapasztalatunk, vagy aminek tartásához szakszerű segítséget tudunk kérni. Fontos hogy meghatározzuk az értékesíteni kívánt termékek körét: nyers vagy feldolgozott állati termékeket szeretnénk előállítani (pl. tej vagy inkább sajt, kefir és egyéb tejtermékek). A kiválasztott állatfajon belül olyan fajtákat válasszunk, amelyek jó alkalmazódó




és ellenálló képességűek, valamint ha a gazdasági cél őshonos fajtákkal is elérhető, érdemes azokat előnyben részesíteni. Állatállományunkat lehetőség szerint ökológiai állattartásból kell beszerezni. Ökológiai állatállomány beszerzésekor ne feledjük elkérni a tenyésztő érvényes tanúsítványát, mely igazolja, hogy jogosult ökológiai állatok tenyésztésére és azok értékesítésére. Amennyiben ökológiai gazdálkodásból nincs lehetőség állatok beszerzésére, akkor konvencionális állatokból is kialakíthatjuk az ökológiai gazdálkodásba vont új állatállományt. ELŐÍRÁS: A ökológiai gazdálkodást szabályzó EU rendelet szerint a nem ökológiai származású fiatal emlősöket az elválasztásuk után azonnal az ökológiai termelés szabályainak megfelelően kell nevelni. Az ökológiai gazdálkodásba bevont bivalyok, borjak és csikók hat hónaposnál fiatalabbak kell legyenek. A bárányok és kecskegidák 60 naposnál fiatalabbak, a malacoknak 35 kg-nál kisebb súlyúak kell legyenek. Baromfik esetében a NÉBIH előzetes írásbeli engedélye szükséges, mellyel az állatállomány első ízben történő kialakításához, megújításához vagy átalakításához 3 naposnál nem idősebb konvencionális baromfit is bevonhatunk, valamint 2014 végéig tojástermelésre 18 hetesnél nem idősebb konvencionális jércékből is kialakíthatjuk az állományt. Az átállási idő alatt is az ökológiai állattartás előírásait kell követnünk! A legkritikusabb pont az ökológiai gazdálkodásból származó takarmány arányának biztosítása: a takarmánytermő területek ökológiai gazdálkodásra történő átállása több éves folyamat! Az állatállomány átállását akkor lehet megkezdeni, ha elegendő öko takarmány áll rendelkezésre. Az ökológiai előírások szerinti takarmányozással következő cikkünkben fogunk részletesen foglalkozni. A különböző állatfajokra az alábbiakban felsorolt átállási idővel számolhatunk: • 12 hónap a húshasznú lófélék és szarvasmarhafélék (köztük a bivaly- és bölényfajok) esetében, de mindenképpen legalább élettartamuk háromnegyed része; • 6 hónap a kistestű kérődzők, sertések és a tejhasznú állatok esetében; • 10 hét a húshasznú baromfi esetében, ha háromnapos kora előtt állították ökológiai termelésbe; • 6 hét a tojáshasznú baromfi esetében. Dönthetünk úgy is, hogy a gazdaságunkban már meglévő konvencionális állatállományt kívánjuk ökológiai gazdálkodásba vonni. Természetesen erre is lehetőség van az előírások szerinti gazdálkodás, állattartás mellett, az átállási idő figyelembevételével, de ilyenkor csak a már meglévő állatok állíthatók át, az állatvásárlásra továbbra is a fenti szabályokat kell alkalmazni. Az ökológiai előírások betartása mellett a földterületek és az állatállomány egyidejű átállítása is lehetséges. Ebben az esetben a területek és az állatállomány bejelentését követő 24 hónap elteltével kaphat állatállományunk valamint takarmánytermő területünk, legelőnk ökológiai minősítést.

1. táblázat: Az állatok hektáronkénti megengedett legnagyobb létszáma (állategység) évi 170 kg/ha nitrogén-hatóanyag egyenértéknek megfelelően Osztály vagy faj

állategység/ha

Hat hónaposnál idősebb lófélék

2

Hízóborjú

5

Egyévesnél fiatalabb egyéb szarvasmarhafélék

5

Egy- és kétéves kor közötti hímivarú szarvasmarhafélék

3,3

Egy- és kétéves kor közötti nőivarú szarvasmarhafélék

3,3

Kétéves vagy annál idősebb hímivarú szarvasmarhafélék

2

Tenyészüszők

2,5

Hízóüszők

2,5

Tejelő tehenek

2

Kiselejtezett tejelő tehenek

2

Egyéb tehenek

2,5

Nőivarú tenyésznyulak

100

Juh

13,3

Kecske

13,3

Malac

74

Tenyészkoca

6,5

Hízósertés

14

Egyéb sertés

14

Broiler csirke

580

Tojótyúk

230

Mekkora legyen az állatállomány? Mekkora területre van szükség az állatok tartásához? Az állatállomány létszáma meghatározza a takarmány megtermeléséhez szükséges területi igényeket és a trágya elhelyezéséhez szükséges területek nagyságát. ELŐÍRÁS: Az állatállomány létszámát úgy kell kialakítanunk, hogy a termőterületek és a legelők méretét figyelembe véve a túllegelés és a taposási kár elkerülhető legyen, valamint a talaj, a felszíni és felszín

2. táblázat: Az állattartó épületek és kifutók mérete szarvasmarha-, ló-, juh-, kecske- és sertésfélék esetén Alapterület zárt helyen (az állatok számára rendelkezésre álló nettó alapterület) m2/egyed

Minimális élősúly (kg)

Tenyész és hízó szarvasmarha- és lófélék

m2/egyed

100 kg-ig

1,5

1,1

200 kg-ig

2,5

1,9

350 kg-ig

4,0

3

350 kg fölött

5, legalább 1 m2/100 kg

legalább 0,75 m2/100 kg

Tejelő tehenek

6

4,5

Tenyészbikák

10

30

1,5 juh/kecske

2,5

0,35 bárány/gida

0,5

Juh és kecske

90

Alapterület a szabadban (mozgást lehetővé tevő terület a legelőn kívül)




Kocák legfeljebb 40 napos malacokkal

Hízósertés

Malac

7,5 koca

2,5

50 kg-ig

0,8

0,6

85 kg-ig

1,1

0,8

110 kg-ig

1,3

1

110 kg felett

1,5

1,2

40 napos koron túl és 30 kg-ig

0,6

0,4

2,5 nőivarú

1,9

6 kan Amennyiben a kutricákat természetes fedeztetéshez is használják: 10 m2/kan

8,0

Tenyész sertések

3. táblázat Az állattartó épületek és kifutók követelményei baromfik esetében Alapterület zárt helyen (az állatok számára rendelkezésre álló nettó alapterület) állatok darabszáma m2-enként

Tojótyúk

6

Húsként hasznosított baromfi (rögzített elhelyezés)

10, legfeljebb 21 kg élősúly/m2

Húsként hasznosított baromfi (mozgó elhelyezés)

16 (1) mozgó baromfi-ólakban legfeljebb 30 kg élősúly/m2

ülőrúd hossza cmben egyedenként

18

fészek 7 tojótyúk fészkenként vagy közös fészkek esetén 120 cm2/egyed

Alapterület a szabadban (a rotációban egyedenként rendelkezésre álló terület m2-ben kifejezve)

4 feltéve, hogy a 170 kg N/hektár/év határérték túllépésére nem kerül sor

4 broiler csirke és gyöngytyúk esetén 4,5 kacsa esetén 10 pulyka esetén 15 liba esetén Az összes említett faj esetében a 170 kg N/hektár/év határérték túllépésére nem kerül sor

20 (csak gyöngytyúk esetén)

2,5, feltéve, hogy a 170 kg N/hektár/ év határérték túllépésére nem kerül sor

(1) Csak olyan mozgó ólak esetében, amelyek alapterülete nem haladja meg a 150 m2-t. alatti vizek szennyeződés-kockázata a lehető legkisebb legyen. Az állomány létszáma mindezeket figyelembe véve nem lépheti túl a képződő trágya mennyiségét alapul véve, a 170 kg N/ha/év értéket. PÉLDA: Juhok esetében 1 ha területen az 1. táblázat szerint 13,3 állat elhelyezésével érjük az éves 170 kg nitrogén hatóanyag kibocsátást. Ez alapján meghatározható, hogy 1 állat éves N kibocsátása 170kg/13,3 = 12,8 kg. Így, ha egy 500 juhból álló állomány kialakítását tervezzük, akkor 12,8*500 = 6400 kg kibocsátott N-hatóanyag tartalmú trágya elhelyezéséről kell gondoskodnunk. Ahhoz, hogy a hektáronkénti maximális 170 kg N kijuttatást ne lépjük túl, ki kell számolnunk mekkora területet kell biztosítanunk az 500 juh számára: 6400 kg N/170 kg N=37,65 ha. Ekkora területet kell minimálisan biztosítanunk, hogy a 170 kg N/ha/év értéket ne haladja meg az 500 juh tartására tervezett gazdaságunk. Amennyiben az állatlétszám ennek az értéknek a tekintetében magasabb, más ökológiai gazdasággal írásbeli megállapodás alapján együttműködve gondoskodhatunk a saját termőföldekre ki nem juttatható trágya felhasználásáról.

Az állattartó épületek kialakításához és a kifutóterületek méretére vonatkozóan a fenti összefoglaló táblázatok nyújtanak segítséget: PÉLDA: Ha az előző állatállomány, azaz 500 juh tartásánál maradva a 2. táblázat szerint az istállóban 1,5 m2-t, valamint 2,5 m2 kifutóterületet kell biztosítanunk 1 egyed számára, így 500*1,5m2=750m2 alapterületű istállót kell kialakítanunk valamint 500*2,5m2=1250 m2 kifutóterületet kell biztosítanunk a legelő területeken kívül. Ha a baromfikat turnusokban nevelik, akkor a turnusok között a kifutót pihentetni szükséges, a hazai előírások szerint legalább 4 hétig. A rendelet sokszor utal arra, hogy ha az időjárási viszonyok lehetővé teszik, az állatállomány számára hozzáférést kell biztosítani a szabad területekhez (kifutókhoz, legelőkhöz, patakhoz, kacsaúsztatóhoz, tóhoz stb.) az állatok jóllétével kapcsolatos követelmények kielégítése céljából. Ez azt jelenti, hogy télen lehet zárt istállóban tartani a baromfikat, de ha az időjárási körülmények megengedik, ki kell őket engedni a szabadba.


Jung Ivett Hungária Öko Garancia Kft.


ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS Gazdálkodók lapja

ÁLLAT ÁL L AT TENYÉSZTÉS T ENY É S Z T É S Ökológiai gazdálkodás = Ember - talaj növény - állat egyensúlya Mindenki tudja, hogy az „öko” (görög) szó magyarra fordítva környezetet jelent, szinte mindig elƅtagként használjuk a különbözƅ szóösszetételekben, míg a „logia” (görög-laƟn) jelentése a szóösszetételek utótagjaként - tan, tudomány. Az ökológia-szó értelmezése tehát az elƅ- és utótag összekapcsolásával egyszerƾ lenne: környezeƩan, a tudomány olyan ága, mely az éleƩereket, az élƅlényeknek egymáshoz és a környezethez való viszonyát vizsgálja, ám lényegileg ennél sokkal összeteƩebb, bonyolultabb, ugyanakkor a gazdálkodást tekintve sokkal konkrétabb. A piac egyre jobban honorálja a természetszerƾséget a gazdasági állatok tartásában, takarmányozásában. Ezt nyilvánvalóan könnyebb megvalósítani a tömegtakarmányokat fogyasztó állaƞajoknál (szarvasmarha, juh), mint az abrakfogyasztóknál (sertés, baromfi). Az állaƟ eredetƾ élelmiszerek piacképességét meghatározó paraméterek közöƩ ma már nem a „külcsín”, még csak nem is a beltartalom, hanem az élelmiszerbiztonság a döntƅ. Természetesen továbbra is fontos az élelmiszer külleme, íze, aromája, fontosak beltartalmi értékei, ennél is fontosabb azonban, hogy az ember egészségesebb táplálkozásába könnyen beilleszthetƅ legyen, de a legfontosabb, hogy az emberi egészségre ártalmas kórokozókat, kémiai és biológiai anyagokat (pl. hozamfokozó- és gyógyszer maradványok, hormonok, stb.) ne tartalmazzon! A megbízható állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai háƩér - ma már nemcsak a feldolgozás és forgalmazás, hanem a termelés területén is - csak belépƅk a piacokra! Ennél több kell, hiszen a jó minƅség nem valamiféle „rossztól való mentességet” jelent, hanem többletet speciális ízben, aromában, olyan képességekben, tulajdonságokban, melyek a terméket eladhatóbbá teszik a jól fizetƅ piacokon. „Biotojás” - mondja még ma is sok gazdasszony, hiszen tyúkjai tápot sohasem láƩak, kizárólag szemes takarmányon élnek, majd büszkén hozzáteszi: búzája és kukoricája is lesz bƅven, hiszen földjétƅl sohasem sajnálta a mƾtrágyát és azokat a növényvédƅ szereket, melyeket korábban a falu nagyüzeme is mindig sikerrel alkalmazoƩ. Helyi piacokon ma is gyakran látható a „vegyszermentes” felirat. Jó volna, ha mindenki tudná, ez nem azonos az öko-minƅsítéssel, csak akkor, ha annak a helyi terméknek az elƅállítója tagja

92

az ellenƅrzési rendszernek. Sokan még ma is úgy gondolják, hogy az ökológiai állaƩartás pusztán vágtató ménest, legelƅ szürkemarhacsordát vagy racka-nyájat, fákon alvó baromfikat, dagonyázó mangalica kondát jelent. A biotermékeket vásárlók körében nemrég felmérés készült arról, milyen meggondolásból veszik azokat? Legtöbben az egészségügyi indíƩatást teƩék az elsƅ helyre: GMO-mentességet (nem tartalmaz geneƟkailag módosítoƩ szervezeteket, de GMO közremƾködésével elƅállítoƩ anyagot sem lehet felhasználni), vegyszer- és káros adalékanyag-mentességet, mesterséges ízesítƅ- és színezƅanyag-mentességet, azt, hogy a termékek biológiai természetes alapanyagokból készültek, az alapanyagok pedig a termelés kezdetétƅl ellenƅrzöƩek.

Az ökológiai gazdálkodás egyik alapelve a gazdaságban tartoƩ állatok fiziológiai és etológiai igényeinek kielégítése

Ez után következeƩ a feltételezeƩ magasabb minƅség. A termékek íze, tápanyagtartalma a fogyasztók szerint az elƅbbieknél kevéssé fontos tényezƅk, a legfontosabb szempontot, a környezet és természet védelmét viszont a hazai vásárlók – a nemzetközi összehasonlításokkal ellentétben – alig néhányan említeƩék. A társadalmi szintƾ értelmezés bizonytalanságait jelzik az ökológiai gazdálkodás szinonimájaként használt kifejezések (biogazdálkodás, szervesbiológiai gazdálkodás, organikus gazdálkodás, vegyszermentes termelés), s az ahhoz közelálló, de szakmailag nem pontosan ugyanazt jelentƅ termelési formák (alternaơv gazdálkodás, természetszerƾ gazdálkodás, extenzív, natúr gazdálkodás, fenntartható mezƅgazdaság, stb.). Pedig a világon nincs más olyan pontosan meghatározható, törvények és rendeletek által szabályozoƩ, dokumentált


és ellenƅrzöƩ, vagyis szigorúan zárt gazdálkodási forma, mint az ökológiai gazdálkodás. Az elƅbbi szinonimák ma már jól ismert fogalmak, annak ellenére, hogy a fogyasztók nem mindegyike tudja (még az is lehet, hogy a többsége nem tudja), valójában mit is jelentenek ezek, hogyan állítják elƅ a biotermékeket? Számomra lényegileg az a megközelítés a legkorrektebb, mely szerint az ökológiai gazdálkodás a szinteƟkus mƾtrágya és a szinteƟkus növényvédƅ szer nélküli, a természetes biológiai ciklusokon, szerves trágyázáson, biológiai növényvédelmen alapuló gazdálkodási forma. (Ökológiai gazdálkodás; Szerk. dr. Radics László; DinaszƟa Kiadó, Bp. 2001.) Van, aki az ökológiai gazdálkodást, mint fenntartható gazdálkodási módszert definiálja, melynek lényege, hogy bármelyik lezárt termelési ciklus végén a környezet állapota legalább olyan – de lehetƅleg jobb – legyen, mint a termelés megkezdése elƅƩ volt. Van, aki kicsit „lazít” a szigoron és a fenntartható gazdálkodáson belül megkülönböztet biodinamikus, sƅt integrált gazdálkodást, vagyis nem csak az ökológiai gazdálkodást tartja a fenntarthatóság egyedüli termelési módjának. Más definíciók az ide vonatkozó szabályok, rendeletek fontosságát hangsúlyozzák. A magyar jogi szabályozás az EU ide vonatkozó rendeleteire épül. Hazánkban az elsƅ, a mezƅgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinƟ elƅállításáról, forgalmazásáról és jelölésérƅl szóló rendelet a 140/1999-es kormányrendelet volt. Amint az látható, az ökológiai gazdálkodás meghatározása nem egyszerƾ feladat, mindenesetre annak nyolc alapelve mindegyik definícióban oƩ található: - Zárt gazdálkodási rendszer, mely fƅként helyi forrásokat használ fel; - Célja a talaj hosszú távú termékenységének fenntartása; - Minimumra csökkenƟ a mezƅgazdasági tevékenységekhez kötƅdƅ szennyezéseket, legyen szó bármilyen mezƅgazdasági tevékenységrƅl; - Célja a magas tápértékƾ, egészséges, az élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi, állatvédelmi követelményeknek is megfelelƅ élelmiszerek, élelmiszer-alapanyagok elƅállítása; - Fosszilis energiahasználat minimalizálása.

ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS Gazdálkodók lapja

-

-

Mƾtrágyák, növényvédƅ szerek helyeƩ a biológiai folyamatokat, pl. a talaj mikrobáit, megújuló energiákat (pl. nap, szél energiáját, stb.) használjuk. Alapvetƅ fontosságúnak tartja a gazdaságban tartoƩ állatok fiziológiai és etológiai igényeinek kielégítését; Biztosítja az egyéni és a családi megélhetést; Nemcsak a jelenre, de a jövƅre is gondol! Megƅrzi a vidéki tájat, a környezetet és a nem mezƅgazdasági élƅhelyeket is!

Az ökológiai gazdálkodás egyik alapelve a gazdaságban tartoƩ állatok fiziológiai és etológiai igényeinek kielégítése Egyébként a különbözƅ gazdálkodási módok jövƅjét, egymáshoz való arányát, jelentƅségét úgyis a társadalmi, piaci igények és a közgazdasági környezet fogják meghatározni. Az ökológiai termelés nem pusztán elhatározás kérdése! Az igaz, hogy csakis az emberre jellemzƅ értelem és érzelem, szemlélet vagy éppen szemléletváltoztatás is kell hozzá, de már a gazdaság kialakításakor, nem beszélve a hagyományos, még inkább az intenzív termelési formáról történƅ átállás idején (mely több év is lehet) számolnunk kell olyan gazdasági, szociális hatásokkal, melyek egyúƩal éleƞorma-változást is jelentenek. (Pl. gazdaság átszervezése, vetésforgó megváltoztatása, állatállomány mennyiségi, minƅségi változása, átállás költségei, hozamcsökkenések, munkaerƅ bƅvítése, tapasztalatszerzés, stb.). A termelés szigorú feltételrendszeren alapul, melynek általános és részletes követelményei egyaránt vannak, az ezeknek történƅ megfelelést tanúsítvány igazolja. (Amíg tanúsítvány nincs, a gazdaság nem „öko” vagy „bio”! A már meglévƅ tanúsítványt vissza is lehet vonni!) Nincs még egy termelési rendszer, ahol a dokumentáció olyan alapos és szigorú lenne, mint iƩ! A jelenlegi két akkreditált státusszal rendelkezƅ ellenƅrzƅ szervezet a Biokontroll Hungária KŌ. (HU-ÖKO-01) és az Öko Garancia KŌ. (HU-ÖKO – 02). Az általuk kiadoƩ tanúsítvány igazolja, hogy a termelƅ az általa elƅállítoƩ, forgalmazoƩ termékek esetén betartoƩa az ökológiai gazdálkodás szabályait, a termékek viselheƟk az ƅket megilletƅ jelöléseket (logókat). Ökológiai csak olyan élelmiszer lehet, amelynek összetevƅibƅl az ökológiai összetevƅk aránya 95-100%. A legfeljebb 5%-nyi összetevƅnek azonban vagy rajta kell lennie az engedélyezƅ poziơv listán, vagy olyan összetevƅ, melyet az illetékes hatóság ideiglenesen engedélyezeƩ.

Hol tartunk ma? A mezƅgazdasági termelés történelmi kezdeteitƅl egészen a XX. századig nem volt szükség az „ökológiai” megkülönböztetésre. A század elsƅ évƟzedeiben már egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy megbomlik az ember – talaj – növény - állat egyensúly, s ha nem történik valami, az ember a természet szüntelen és fokozódó zsarolásával saját vesztébe rohan. Európa ellenƅrzöƩ ökogazdálkodási területe kb. 10 millió hektár, ez a világ összes ilyen területének kb. 25%-a. Magyarországon most kb. 127 ezer hektáron

kb. 1600 ellenƅrzöƩ ökológiai gazdálkodást folytató termelƅ van (a pontos számok nem ismertek), vagyis a hazai termƅföld kb. 2,4%-án folyik ilyen termelés (Ez az arány az EU-ban 5%). A magyar biogazdák terményeik, termékeik mintegy 85%át exportálják, ezeknek jelentƅs része nyersanyag vagy kis hozzáadoƩ értékƾ, alacsony feldolgozoƩságú termék. (Fontosabb célországok: Németország, Ausztria, Svájc, Hollandia) AdoƩságaink pedig jók az ökológiai termeléshez! Azon kevés európai országhoz tartozunk, amelyek GMO-mentesek, agrárterületünk jelentƅs része mentes a mezƅgazdasági jellegƾ szenynyezƅdésektƅl, ráadásul ezek fƅként a gyengébb termƅhelyi adoƩságokkal bíró extenzív területek, ahol éppen az ökologikus állaƩartás lenne legjobban és legolcsóbban folytatható! ÉghajlaƟ- és talaj adoƩságaink változatosak, terményeinknek, termékeinknek nemcsak kiváló tápértéket, de egyedi ízeket is biztosítanak! Lehetƅségeinket korántsem használtuk, használjuk ki ma sem, noha a kelet-közép-európai térségben elsƅként, már a múlt század 80-as éveiben megjelent nálunk az ökológiai gazdálkodás. 1996 és 2004 közöƩ a biogazdálkodás fejlƅdése, növekedése gyors és egyenletes volt, azóta megrekedt, sajnálatos módon napjainkra visszaestünk a 2005-ös szintre. Ez annál inkább elgondolkodtató, mert hazánk azon kevés európai országok egyike, ahol az ökogazdálkodás az elmúlt évƟzedben – egyébként több okból – nem tudoƩ teret nyerni. Némi reménykedésre adhat okot, hogy a NemzeƟ Vidékstratégia az ökológiai gazdálkodást stratégiai ágazaƩá minƅsíteƩe, célul tƾzte ki a magas minƅségƾ, GMO-mentes, helyi termelésbƅl származó élelmiszerek szerepének növekedését, nem utolsósorban ennek megfelelƅ támogatásban részesíƟ azokat. A tervek szerint 2020-ra a jelenleginek háromszorosára, mintegy 350.000 hektárra bƅvülhet a terület nagysága és az ellenƅrzéssel, tanúsítással kapcsolatos adminisztráció is csökkenhet. A stratégia szerint különösen az ökologikus állaƩartás és a méhészet számíthat megnövekedeƩ támogatásra. Meglátjuk, 2020 még messze van! Jelenleg az ellenƅrzöƩ ökológiai területek több mint fele rét és legelƅ (kb. 52%), ezt köveƟk a szántók (kb. 38%), gyümölcsösök és egyéb kultúrák (kb. 4,4% ), zöldségfélék (kb. 1,3% ), az ugar, pihenteteƩ terület (kb. 4%). Az ökológiai állaƩartás és állaƟtermék-elƅállítás hazánkban mintegy 6-8 éves késéssel indult a hasonló növénytermesztés és kertészkedés után (1989-’90 táján). Ennek több oka is van. Szabályrendszerének kidolgozása nehezebb, hiszen iƩ egyidejƾleg kell figyelembe venni az állaƩenyésztés, a takarmánytermesztés és a termékfeldolgozás fázisait. Aránya a növénytermesztéshez képest elenyészƅ, 2010-ben kevesebb, mint 100 biogazdaság rendelkezeƩ ellenƅrzöƩ állománnyal, ez a biotermelƅk alig egyƟzede. Ez persze köszönhetƅ annak is, hogy az ellenƅrzöƩ ökológiai gyepterületeken sokszor konvencionális (szokásszerƾ), vagyis nem bio-minƅsíteƩ állaƩenyésztés folyik. A jelenlegi szabályozás szerint a minƅsíteƩ gyepterületeken ugyanis nem kötelezƅ a bio-állaƩartás. Ökológiai termékeink belföldi piaci részesedése nagyon kicsi, ugyanakkor az iƩhon elérhetƅ bio-

termékek zöme feldolgozoƩ import-áru, melyek aránya a hazai bio- élelmiszerek fogyasztásában eléri a 90%-ot. Az ökologikus gazdálkodást a kezdeƟ idƅktƅl egészen a múlt század ’90-es éveikig különbözƅ egyesületek, szövetségek, szervezetek szabályozták a biogazdálkodás világszervezetének, az IFOAM-nak az alapelvei szerint (IFOAM: InternaƟonal FederaƟon of Organic Agricultural Movements = Bio Mezƅgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége). Ezek az alapelvek a következƅk voltak: - A környezet megóvása; - Minden kapcsolatban méltányosság; - A gondosság gyakorlása; - Az egészség szolgálata. Az ökologikus gazdálkodás hazai szabályozása az alapelveket és a fontos szakmai szabályokat tartalmazó, ide vonatkozó EU-rendeletekkel harmonizál (834/2007/EK tanácsi rendelet, 889/2008/EK bizoƩsági rendelet). 2013. május 29-tƅl hatályos a vidékfejlesztési miniszter mezƅgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinƟ tanúsításáról, elƅállításáról, forgalmazásáról, jelölésérƅl és ellenƅrzésének eljárásrendjérƅl szóló rendelete, a 34/2013.(V. 14.) VM-rendelet. Ezzel egyidejƾleg természetesen hatályát veszƟ az eddig elƅbbiekkel foglalkozó 79/2009.(VI. 30.) FVMrendelet. Az új rendelet szerint tanúsító szervezetként, egyúƩal ellenƅrzƅ szervként az mƾködhet, akit a NemzeƟ Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) a 834/2007/EK tanácsi rendeletben foglaltakra tekinteƩel annak elismer. A gazdasági szereplƅ továbbra is egy tanúsító szervezetbe történƅ bejelentkezéskor nyilatkozik az adoƩ tevékenységre, termƅterületre, állatállományra vonatkozó adatokról, ökológiai termelést továbbra is csak egyetlen tanúsító szervezet ellenƅrzése alaƩ végezhet. Más kérdés, hogy a tanúsító szervezet a gazdasági szereplƅ esetleges késƅbbi váltását, másik szervezethez történƅ jelentkezését nem korlátozhatja. A váltás iránƟ kérelmet egyidejƾleg csak egy szervezethez lehet benyújtani, ennek módját a 34/2013. (V. 14.) VM-rendelet 17-19. §-a tartalmazza. A tanúsító szervezet a gazdasági szereplƅnek a tanúsítási rendszerben való részvételérƅl a bejelentkezését követƅ 15 napon belül döntést hoz, ha bejelentkezését elfogadta, akkor vele 30 napon belül szerzƅdést köt, számára a 834/2007/EK tanácsi rendeletben foglaltaknak megfelelƅen határozoƩ idƅre szóló tanúsítványt állít ki. A gazdálkodás megfelelƅsége esetén a tanúsító-ellenƅrzƅ szervezet a gazdasági szereplƅ részére státuszigazolást ad. (Részlet Dr. Böƅ István Ökologikus állaƩartás címƾ, most megjelent könyvébƅl.)

Dr. Böƅ István


93

JUHTENYÉSZTÉS Gazdálkodók lapja

Tudatos és jövedelmező árutermelés alapjai, avagy „ne csináljunk állatkertet a tenyészetünkből” Az elmúlt évƟzedekben a juhágazat majdnem teljes egészében a privaƟzáció eredményeképpen magántulajdonba került, melynek következtében a juhtartónak magának kell, kellene minden olyan információ és tudás birtokában lenni, mellyel az elƅzƅ évƟzedekben egy gazdaságban az elnök, a fƅkönyvelƅ, fƅállaƩenyésztƅ, juhászaƟ ágazatvezetƅ és a juhász rendelkezeƩ. Hazánkban az 1950-es évektƅl kezdve napjainkig, több mint 50 fajta került kipróbálásra a tenyésztésben (1. táblázat). A közvetlen állami irányítással kialakítoƩ és mƾködteteƩ programok sok esetben azonban figyelmen kívül hagyták hazánk természeƟ, klimaƟkus és domborzaƟ adoƩságait, így a használt fajták nagy része eltƾnt a tenyésztésbƅl, és hatásuk is csak nyomokban érzƅdik a termelƅ állományokban.

során szem elƅƩ kellene tartani RoƩler József 1892-ben íródoƩ sorait. „Mindég olyan fajta állatot kell tenyésztésre kiválasztani, amely a gazda céljainak leginkább megfelel, továbbá olyan fajtát, amely azon a vidéken, és azon gazdasági viszonyoknak megfelelƅleg legjobban tenyészthetƅ, amiért is tartása legkevesebb kockázaƩal jár.” Ez egy árutermelƅ számára annyiban egészül ki, hogy mindig azt a fajtát vagy keresztezési módszert kell alkalmazni, amelybƅl a legtöbb haszna származik. A hasznot a legmagasabb árú, legkisebb költséggel elƅállítoƩ termék jelenƟ. Ez a termék elƅállítható fajtaƟszta vagy keresztezeƩ juhokkal, extenzív, félintenzív, vagy intenzív tartási takarmányozási körülmények közöƩ. AƩól függƅen kell, hogy alkalmazza a tartó egyiket vagy másikat, hogy milyen objekơv (épület, tartási, takarmányozási, legeltetési technológia) körülményekkel rendelkezik, és hogy melyikbƅl származik több haszna. A jól mƾködƅ tenyésztési struktúra esetén az árutermelésben a keresztezés gazdaságosabb

Ile de france tenyészkos

Az árutermelƅ juhászatokban tehát a gazdának magának kellene az adoƩ fajták közül a tartási, takarmányozási, domborzaƟ, éghajlaƟ és piaci viszonyait figyelembevéve kiválasztani azokat, melyekkel céltudatos tenyésztƅi munka eredményeképpen gazdaságos, jövedelmezƅ termékelƅállítást tud megvalósítani. A fajta, fajták megválasztása

94

Lacaune jerke

anyai fajták

apai fajták

őshonos fajták

magyar merinó

német húsmerinó

hortobágyi racka

német húsmerinó

német feketefejű

cigája

landschaf merinó

ile de france

gyimesi racka

ile de france

suffolk

cikta

suffolk

shropshire

tejelő cigája

lacaune

charollais

bábolna tetra

texel

brit tejelő

berrichon du cher

romanov

dorper, fehér dorper


tevékenységet biztosít a fajtaƟszta termelésnél. Ez azonban csak biztos alapokon álló, konszolidált, magas színvonalú fajtaƟszta tenyésztésre alapozva aknázható ki teljesen. Azok a fajták lesznek életképesek, melyek alkalmazkodni tudtak és tudnak a hazai éghajlaƟ, domborzaƟ, tartási, takarmányozási és technológiai adoƩságainkhoz, illetve termékeikre megfelelƅ piaci kereslet van, lesz. A jelenleg Magyarországon tenyészteƩ fajtákat a tenyésztésben betöltöƩ szerepük szerint a következƅképpen csoportosíthatók: Anyai fajták közé soroljuk azokat az állatokat, melyek jó anyai tulajdonságokkal, báránynevelƅ képességgel, és tejtermeléssel rendelkeznek, valamint az év bármely szakában termékenyíthetƅk és ellethetƅk. Apai fajták közé soroljuk azokat az állatokat, melyek kiváló húsformákkal, jó súlygyarapodással és takarmány-értékesítéssel rendelkeznek. Ezen fajták használata során nagyon oda kell figyelni, hogy az utódokat tenyészállat utánpótlásra ne hagyjuk meg - kivétel német húsmerinó, ile de france – mert jelentƅsen nƅni fog a takarmányozási, tartási igényük és egyes húsfajták esetében (charollais, német feketefejƾ, texel) pedig a szezonalitási hajlam nƅni fog. Ami azt jelenƟ, hogy az állatok döntƅ többséggel csak ƅsszel termékenyíthetƅk, és évente egyszer tavaszra ellethetƅk. A német húsmerinó génhányadát árutermelƅ tenyészetekben 50% fölé nem javasoljuk anyai vonalba vinni, mert romlani fognak az anyai tulajdonságok, a tejtermelés és növekedni fog a tartási, takarmányozási, gondozási igény. Ugyancsak oda kell figyelni a tejelƅ fajták használatára (brit tejelƅ, lacaune) mert a keresztezeƩ populációkban, amennyiben azt nem tejtermelés céljából tartják, olyan mértékƾ tejtermelés növekedés következik be, mely nem okszerƾ bárányválasztás esetén tömeges tƅgygyulladáshoz vezethet, ezért ebben az esetben is az árutermelƅ tenyészetekben a tejelƅ fajták vérhányada az 50%-os mértéket ne haladja meg. Ezek ismeretében, illetve annak figyelembevételével, hogy mi iránt van kereslet (milyen idƅszakban milyen súlyú, minƅségƾ bárányt keresnek, milyen az egyes termékek árszínvonala) a gazdának kell megválasztania az adoƩ fajtát, vagy fajtákat a saját termelési adoƩságainak megfelelƅen. Ezek után meg kell választani az árutermelƅ tenyészetnek,

JUHTENYÉSZTÉS Gazdálkodók lapja hogy mely keresztezési eljárást kívánja alkalmazni a termék elƅállítás céljából. A keresztezési eljárások alkalmazása nyújt lehetƅséget, a termelékenység, jövedelmezƅség javítására. A Magyar Juh- és Kecsketenyésztƅ Szövetség tenyésztési programjában minden keresztezési eljárás leírása szerepel, és fajtaismertetéseinkben is mindig kiemeljük, hogy az adoƩ fajtát ajánljuk-e keresztezésre és ha igen, mire.

Magyar merinó kos

A különbözƅ keresztezési eljárások közül az árutermelƅ tenyészetek részére keƩƅt emelnénk ki, mint széles körben alkalmazható módszert. A közvetlen végtermék-elƅállító keresztezés egy anyai populáción apai (terminál) kosok alkalmazásán alapul. Ez a keresztezés legegyszerƾbb és legelterjedtebb módszere, amely leginkább a heterózis hatás (a keresztezeƩ állatok többleƩermelése) kihasználására irányul. A keresztezésbƅl származó utódok a tenyésztésbe nem kerülhetnek vissza. Leggyakoribb alkalmazása a vágóbárányok húsformáinak, tömeggyarapodásának, takarmány-értékesítƅ képességének javítása speciális húsfajták kosainak felhasználásával. Az így elƅállítoƩ bárányok hetekkel korábban értékesíthetƅk és nagyon jó húsformákat és egyöntetƾséget mutatnak. A húsfajták hazai fajtaƟszta tenyésztését éppen az indokolja, hogy a köztenyésztés számára megfelelƅ mennyiségƾ és minƅségƾ apaállatokat állítsanak elƅ, amely a területhez jól alkalmazkodó, de kisebb hozamú fajtával keresztezve jól eladható vágóbárányt produkál. Tenyészállat elƅállító törzstenyészetekben is végezhetƅ ilyen keresztezés az állománynak azon részében, amely az adoƩ idƅszakban a tenyészállat elƅállításban nem vesz részt, de a tenyésztƅ biztosítja, hogy a keresztezésbƅl származó bárányok nem kerülnek a tenyésztésbe (eltérƅ fedeztetési idƅszak, külön nyáj, elkülöníteƩ fedeztetés stb.). Közvetlen áruelƅállító keresztezésre ajánlhatók a következƅ fajtájú tenyészkosok: - német húsmerinó - német feketefejƾ - landschaf merinó - suīolk - ile de france

- texel - berrichon du cher - charollais Ismételten hangsúlyozni szeretnénk, hogy ezek utódait nem minden esetben szabad tenyészállat utánpótlásra meghagyni, mert veszélybe kerül az évenkénƟ többszöri ellethetƅség, valamint jelentƅsen növekedni fog a takarmányozási és gondozási igény. A közveteƩ végtermék-elƅállító (vagy háromfajtás) keresztezés szintén a nem folytatható keresztezések közé tartozik. Szaporaságra, báránynevelƅ-képesség vagy bármely más termelƅ tulajdonság javítása érdekében végzeƩ két anyai fajta keresztezésbƅl származó F1 anyajuh állományon állítják elƅ a végtermék bárányokat kiváló apai tulajdonságokkal rendelkezƅ fajták kosaival. Az anyai populáció kialakításában elsƅsorban az anyai és jó tejtermelƅ képességƾ fajták fajtaƟszta egyedeinek van szerepe, a végtermék elƅállításában pedig a húsfajtáknak. Ez az eljárás a legkívánatosabb az árutermelƅ tenyészetek részére, mert az F1es anyaállományok a heterózis hatás következtében termelésben felülmúlják a két alapfajta szaporasági képességeit és kiváló báránynevelƅ és tejtermelƅ tulajdonságokkal rendelkeznek és egységes populációt alkotnak. Az apai húsfajták használatával pedig a végtermék nagyon rövid idƅ alaƩ piacképes jó húsformákat mutat és könnyen értékesíthetƅ. Hátránya, hogy legalább egy fajtaƟszta anyajuhállományt és az F1 elƅállításához szükséges kosállományt, valamint apai húskosokat kell tartani egy tenyészetben, és a termékenyítést pontos párosítási terv alapján kell végezni. Viszont megoldható, hogy az árutermelƅ tenyészetek az F1-es anyai állományt és annak évrƅl-évre történƅ után-

Német húsmerinó

pótlását egy megbízható törzstenyészetben, vagy magas színvonalú árutermelƅ tenyészetben állítatják elƅ. Evvel megtakaríthatják a tenyészállat elƅállítás jelentƅs többletmunkáját és költségét, és mindig megfelelƅ egységes jó termelƅ anyai populációval fognak rendelkezni. Ez Nyugat-Európában már régóta alkalmazoƩ módszer. Ez a keresztezési eljárás, mely a leghatékonyabb és a legjövedelmezƅbb termelést biztosítja egy árutermelƅ tenyésztƅ számára, amennyiben a fajtákat az adoƩságainak megfelelƅen választja meg és maradéktalanul betartja a keresztezési eljárást. Anyai vonalként a rendelkezésre álló vá-

lasztékból a következƅket lehet ajánlani (természetesen a teljesség igénye nélkül és elƅzetes kipróbálás, tesztelés után): magyar merinó x német húsmerinó F1 magyar merinó x brit tejelƅ F1, magyar merinó x lacaune F1, magyar merinó x ile de france F1, bábolnai tetra x ile de france F1

Suīolk jerkék

Az F1 állományt vagy saját tenyészetben kell elƅállítani (ha megvannak a kiinduló fajták), vagy törzstenyészetbƅl, szaporító tenyészetbƅl célszerƾ megvásárolni illetve elƅzetes megállapodás alapján ilyen jerkéket kellene elƅállíƩatni. A termelƅ állomány növelését és utánpótlását ugyanolyan genoơpusú jerkékkel kívánatos pótolni. Az ilyen, nagyobb szaporaságú, jobb nevelƅképességƾ árutermelƅ anyaállatoktól hús ơpusú kosok (terminál kosok) használata révén kiváló minƅségƾ vágóállatok állíthatók elƅ. Igen nagy feladatot és kihívást jelent a magyarországi szokások közöƩ elterjeszteni a célszerƾ és hatásos keresztezési programokat. Magyarországon az elmúlt évƟzedekben nagyon kevés tenyésztƅ végzeƩ tervszerƾ árutermelƅ keresztezést. Az a tapasztalatunk, hogy a hatékonyabb termelést biztosító keresztezeƩ anyai populációt nem csak termék elƅállítására használják, hanem tenyészállat utánpótlásra is. El kell érnünk, hogy a termelƅ keresztezeƩ anyajuh állományt a fajtaƟszta populációkból kiindulva újra és újra céltudatosan állítsák elƅ, ne pedig véletlenszerƾ össze-vissza keresztezéssel. Ehhez jelentƅs szemléletváltozásra van szükség a hazai juhágazatban, minden árutermelƅ tenyészetnek saját „tenyésztési programjának” kellene lennie, amelyet évƟzedeken keresztül következetesen végre is kellene hajtaniuk. Nem kell kapkodni, ki kell választani azt az egy-két-három fajtát, melyre alapozni kívánja egy tenyészet az árutermelését, és nem – a jelenlegi gyakorlatot alkalmazva – évrƅl-évre mindig más-más fajtájú kosok megvásárlásával és használatával állatkerƩé alakítani tenyészetet. Ennek az eredménye sajnos napjainkban kézzel fogható, az anyai populációink heterogének, rosszul, alacsony színvonalúan, kevés értékesíteƩ szaporulatot produkálnak, melynek egyenes következménye a jelenlegi gazdaságtalan juhtartásunk.


Hajduk Péter dr. Sáfár László

95

TA K A R M Á N YO Z Á S Gazdálkodók lapja

Takarmányozás gépesítése a szarvasmarhatartásban A 21. században a korszerƾ állaƩartás alapvetƅ feltétele, hogy az egyes munkafolyamatok, úgymint a takarmányozás, itatás, trágyaeltávolítás és a fejés gépesítése, illetve automaƟzálása megtörténjen. EmelleƩ ezeknek a berendezéseknek megbízhatóaknak kell lenniük, hiszen az elvárás, hogy akár napi 16 órás igénybevételt is jól bírják. Nem is beszélve a minƅségi követelményekrƅl, a takarmánykeveréket elƅállító és kiosztó gépeken sok múlik ezen a területen, pl. lényegesen befolyásolják a tejhozamokat. A jelen összefoglaló jellegƾ cikkben a szerzƅ arra törekszik, hogy elsƅsorban a szarvasmarhatartásban alkalmazoƩ takarmányozás gépesítési lehetƅségeit ismertesse és rámutasson a korszerƾ technológiákra. A szarvasmarhákat különféle takarmányféleségekkel kell ellátni, ezek lehetnek szálas eredetƾ tömegtakarmányok (széna, szenázs, szilázs, zöld szecska) és abraktakarmányok. A takarmányozás három elengedhetetlen lépésbƅl áll: - kitermelés a tárolótérbƅl, - a takarmány szállítása, - kiosztás az istállókban. A szarvasmarhatartó telepeken a tárolóból az etetés helyére kell szállítani a takarmányokat. A szállítóberendezések mƾködése a takarmányozási rendszert lényegesen befolyásolja, mert a technológia lehet stabil vagy mobil.

Stabil takarmánykiosztás A rendszer jellegzetessége, hogy a takarmánytároló és istálló közöƩ olyan kapcsolat van, amely nem igényel közbensƅ rakodást és kevés kézimunka igényƾ (beépíteƩ berendezéseket alkalmaznak). Az anyagmozgató berendezések magas költségei miaƩ rövid szállítási vonalak jellemzik ezt a módszert. EmelleƩ a teljes folyamat jól automaƟzálható, ily mó-

1.ábra. Koncentrált takarmánytárlók

96

don az irányítás egy közponƟ vezérlƅasztalról elvégezhetƅ. Természetesen mindez azt hordozza magával, hogy a stabil kiosztó rendszer beruházási és karbantartási költsége jóval nagyobb, mint a mobil technológiáé. Mindezen tényezƅk figyelembe vétele melleƩ Magyarországon a mobil takarmányozási rendszer terjedt el. A takarmány eljuƩatása és kiosztása a következƅ módon történik: a takarmány a beton silótorony ejtƅaknáján keresztül jut a torony alaƩ található szállítószalagra, mely a közponƟ szállítószalagra továbbítja a kitermelt anyagot. Innen a stabil keverƅbe kerülnek, amely két keverƅegységgel ellátoƩ, az egyik kever, a másik tölt. A közponƟ keverƅbe kerül az abraktakarmány is egy külsƅ tárolótoronyból. A keverƅben a koncentrált és tömegtakarmányok keverési aránya beállítható az igény (tehéncsoport) szerint. A komponensek pontos bemérését és a tömeg szerinƟ elosztást a keverék-berendezés alaƩ található szalagmérlegek teszik lehetƅvé. A keverƅ adagolói csak akkor állnak le, amikor a szalagmérlegeken már áthaladt az elƅre beprogramozoƩ mennyiségƾ anyag. Az elƅállítoƩ keveréket kihordószalag adja át egy ferde felhordónak, amely az istálló épület állássorainak végén lévƅ szállítószalaghoz csatlakozik. Erre merƅlegesen helyezkednek el a jászlak fölé helyezeƩ keresztkiosztó szalagok. A keresztkiosztó szalag fölöƩ lévƅ pneumaƟkus terelƅlemezek/forgókefék söprik a takarmányt a jászlak jobb és bal részébe.

Mobil takarmányozási technológia A mobil rendszer a stabillal ellentétben tágas belsƅ telepi úthálózatot igényel, illetve az istállóknak is olyan paraméterekkel kell rendelkezni, hogy a keverƅ-kiosztó jármƾvel könnyedén átjárható legyen. A takarmányozás a mobil technológiára alapozva az alábbiak szerint történik: a keverƅ-kiosztó kocsi a silótárolóból felveszi a szilázst, mindez két módon lehetséges vagy a silómaró tölƟ fel vagy a takarmánykeverƅ-kiosztó kocsi maródobbal ellátoƩ, és így saját magát tölƟ fel. Ezután a koncentrál takarmánytárolóból (1. ábra) felveszi az elƅírt mennyiségƾ abrakot. Végül a szénatárolót keresi fel a kocsi, ahol a traktoros homlokrakodó a bálát közvetlenül belehelyezi a keverƅkocsiba, vagy ha a feldolgozótérben elhelye-


zeƩ csigák nem képesek szétbontani a bálát, akkor egy külön bálaƅrlƅ berendezés segítségével felaprítják, és csak ezután kerül bele a jármƾbe. A kiosztó kocsi a jól összekevert alkotókat az istállóban található jászlakba szórja ún. surrantó által. Silómaró rakodók A tömegtakarmány tárolása horizontális vagy más néven falközi silókban történik, a kitermelést pedig silómaró-rakodókkal hajtják végre. A kitermeléskor törekedni kell arra, hogy a megbontoƩ felület minél kisebb, egyenletes és sima legyen. Ennek oka, hogy a lefejt felület levegƅvel érintkezik és beindul az utóerjedés. Az iƩ üzemelteteƩ silómarók több változata ismert meghajtás szempontjából. Létezik traktorral mƾködteteƩ függeszteƩ és vontatoƩ kivitel, melyek maródobbal (elƅfordul csigás és láncos is) lefejƟk, és dobóvenƟlátorral juƩatják a szilázst a keverƅ-kiosztó kocsiba. Ezen kívül használnak önjáró villamos hajtású gépeket is, melynek több elƅnye is van, például ennél a berendezésnél elmarad a dobóvenƟlátoros adagolás - a nagy felületen bekövetkezƅ átszellƅztetés -, mivel a lemart anyagot szállítószalag továbbítja a keverƅ kocsiba. A másik elƅnye, hogy a berendezés nem kíván meg erƅgépes hajtást, ily módon egy erƅgép felszabadul. A falközi silóból a szenázs és szilázs blokkvágókkal is kitermelhetƅ. A blokkvágókat a traktor homlokrakodójára, vagy a hátsó függesztƅ-szerkezetre szerelik fel. A gép kb. 1-1,5 m3 nagyságú, szabályos kockát vág ki a falból. Mivel sima vágófelület keletkezik, az utóerjedés minimális. A blokk három oldalát függƅlegesen metszƅ szimpla vagy dupla fƾrészpengék metszik ki, az alsó részt pedig egy szúrótüske választja le. A kivágoƩ szilázst a traktor a keverƅ-kiosztó kocsiba vagy az etetƅasztalra helyezi. Bálabontó berendezések A nagy- és kisbálákba tömöríteƩ szénát, szalmát általában valamilyen kalapácsos aprítóberendezéssel dolgozzák fel. A szecskahossz 4-6 cm-es kell, hogy legyen, energeƟkai meggondolások és az étrendi hatás miaƩ. A dézsás ƅrlƅ-berendezés a hengeres nagybálákat aprítja fel, a hajtását az erƅgép TLT-rƅl kapja. A berendezés alkalmazkodva a bála paramétereihez hengeres vagy kúpos kialakítású. A gépbe helyezeƩ bála a dézsa oldalán lévƅ rögzítƅben megakad és a dézsa magával forgatja. Az aprító szerkezetbe jutoƩ körbála a kalapácsok nyíró hatására szálakra bomlik. A szecskázoƩ szalma a rostaszerkezeten átesve egy kihordószalagra, majd ferde felhordóra kerül.

TA K A R M Á N YO Z Á S Gazdálkodók lapja A kisbálák feldolgozása és a kocsiba rakása kisbálabontó-ƅrlƅ eszközzel történik. A bontószerkezet és a kalapácsos ƅrlƅdob együƩes hatására a széna 4-5 cm hosszúságú darabokra válik szét. A gép oldalán elhelyezeƩ dobóvenƟlátor a felszecskázoƩ, rostált szalmát a keverƅ-kiosztó kocsiba továbbítja. Ma már léteznek olyan továbbfejleszteƩ, függƅleges tengelyƾ keverƅ-kiosztó kocsik, melyek a kör- vagy hasábbálákat egészében feldolgozzák. A tölcsérszerƾ tartályban elhelyezeƩ két függƅleges tengelyƾ csiga szétbontja a bálát, majd venƟlátor segítségével a megfelelƅ helyre fúvatják a szalmát. A csigaleveleken elhelyezeƩ aprító pengék által a bálák felaprítása könnyedén végrehajtható. A gyakorlaƟ tapasztalatok szerint a verƟkális (függƅleges) kúpos csigás keverƅk alkalmasabbak a szénabálák feldolgozására, mint a vízszintesen elhelyezeƩ csigás keverƅk.

rólánc az anyagot a bontó-lazító tépƅdobok irányába szállítja, illetve tömöríƟ az anyagot. A tépƅdobok leválasztják a takarmányt, és a keresztkihordóra továbbítják, amely egy vagy két oldalra a jászolba juƩatja azokat. A kiadagolt takarmány mennyisége szabályozható a kocsi haladási és a kaparólánc szállítási sebességével. Ma már léteznek olyan mulƟfunkcionális kocsik, melyek takarmánykiosztó kocsiként, szervestrágya-szóróként és pótkocsiként is üzemelnek, természetesen kisebb átalakítások után. A keverƅ-kiosztó kocsik készülnek traktoros vontatású (2. ábra) és önjáró kivitelben. A traktoros vontatású esetében a tartályban elhelyezeƩ keverƅcsigákat a teljesítmény-leadó tengely (TLT) mƾködteƟ. A magajáró keverƅ-kiosztó kocsi saját motorral rendelkezik, amely a keverƅszerkezetet közvetlenül hajtja meg. A keverés után a már homogén anyag az adagolónyíláson át szabályozható mennyiségben a jászlakba adagolható. Takarmánykiosztó berendezések A keverƅszerkezet szerint csoportosítva a A takarmánykiosztó kocsik legismertebb változatai az önürítƅs kiosztó és a keverƅ-kiosztó berendezéseket két fƅ ơpust különböztethetünk meg a vízszintes és a függƅleges csigás, kocsik. Az önürítƅs takarmánykiosztó traktor- melyek aprítópengékkel ellátoƩak. A vízszinvontatású berendezés, mely kocsiszekrényét tes keverƅszerkezetƾ gépek két vagy három-, szecskázoƩ zöldtakarmánnyal, szilázzsal, szé- esetleg négycsigás kivitelben készülnek. Ennél nával és abrakkal töltheƟk meg. Takarmány fogva a keverés során a bekevert komponenkiosztásakor a szekrény alján található kapa- sek horizontális irányba keverednek. A tapasztalat azt mutatja, hogy a háromcsigás kivitelnél az anyag keveredési hatásfoka kedvezƅbb, mivel a csigák szintben eltolva helyezkednek el. A háromcsigás megoldásnál a felsƅ egymás melleƩ lévƅ csigák egymással szemben forognak és a szállítási irányuk is eltérƅ. Az alsó csiga pedig a kihordó garat irányába forog. A kiadagoló garat elƅƩ kidobó pálcák vannak, amelyek feladata, hogy a nyílásba kényszerítsék az anyagot. A függƅleges csigás keverƅk egy kúpszerƾ tartályban találhatóak, és a takarmány emiaƩ verƟkális irányban mozog. Ennek a rendszernek az elƅnyeit a 2.2. fejezetben már ecseteltük. A munkafolyamatok összevonása érdekében a falközi silóból való kitermelés nem kíván meg külön gépet, mert már léteznek olyan keverƅ-kiosztó kocsik, melyek önrakodó silómaróval felépíteƩek. A keverƅkiosztó berendezéseknél követelmény, hogy a töltés alaƩ folyamatosan mƾködjön a keverƅszerkezet, általában néhány perces keve2. ábra. Takarmánykeverƅ-kiosztó kocsi töltése rési idƅ után már megfelelƅ és a tömegmérés

homogenitást érünk el. EmelleƩ arra is oda kell figyelni, hogy a szálas anyagok legfeljebb 20%-os nedvességtartalomig apríthatóak fel, mert nedvesebb állapotban lévƅ széna, szalma alapanyagokat a csigán található kések nem metszik el. Sƅt még az is elƅfordulhat, hogy a keverƅcsigára tekerednek és hozzájárulhatnak a keverƅszerkezet tönkremeneteléhez. A takarmánykeverƅ-kiosztó kocsik kiadagoló berendezése lehet csúszdás, gumiszalagos vagy kaparóláncos. A kiadagolás mennyisége és egyenletessége több tényezƅtƅl függ: a kiadagoló keresztmetszete (adagolórés nagysága), a szecska mérete, a takarmány struktúrája és a kocsi haladási sebessége befolyásolja. A keverƅ-kiosztó kocsik a pontos tömegmérés miaƩ ún. elektrotenzometrikus mérlegrendszerrel vannak ellátva. A kocsiszekrény általában három tömegmérƅ cellán nyugszik. Ezek a cellák extrém körülmények közöƩ is pontos értéket mérnek. A mérƅcellákhoz kapcsolódó jelfeldolgozó egységek jelzik a hasznos rakomány tömegét (2/b. ábra). A kezelƅ által beprogramozoƩ be- és kiadagolandó mennyiségek a fülkében lévƅ mƾszerrƅl ellenƅrizhetƅek. MindemelleƩ hang és fényjelzés is figyelmezteƟ a kezelƅszemélyt, hogy a beállítoƩ érték bemérése vagy kiadagolása megtörtént. A kezelés flexibilis kábeles távvezérléssel is megoldható, nemcsak a fülkébƅl. A rendszer kiegészíthetƅ számítógépes kapcsolaƩal is, amely megkönnyíƟ pontos és elƅírt takarmánykeverék elƅállítását, illetve a takarmányozási paraméterek visszaellenƅrizhetƅek. A számítógépes rendszer arra is alkalmas, hogy állatcsoportokra (akár névre szólóan, az állaton elhelyezet jeladó segítségével) lebontva a takarmánykiosztás megvalósuljon. A számítógépes programmal csökkenthetƅek a takarmányozás költségei, illetve növelhetƅ a termelékenység. A forgalomban lévƅ takarmánykeverƅ-kiosztó kocsik, ơpustól függƅen teljesítményigénye (30-150 kW) és a keverƅtartály térfogat (4-35 m3) közöƩ lényeges különbségek fedezhetƅk fel. EmiaƩ vannak eltérések a kijutatás ideje, a keverés minƅségében és természetesen a beszerzési árban is. Dr. Antal Tamás mg. gépészmérnök NYF-MMK

Irodalomjegyzék Kacz, K. (1993): A szarvasmarhatartás gépesítése. In: (szerk.: Szendrƅ, P.) Mezƅgazdasági géptan. Mezƅgazda Kiadó, Budapest, pp. 393-397. Tóth, L. (1998): A takarmányozási munkák gépi a szarvasmarhatartásban. In: ÁllaƩartási technika. Mezƅgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, pp. 175-196. www.haszon.hu (2010): Takarmánykeverƅk csúcsra járatva. Haszon agrármagazin, 2010/12.


97

MÉHÉSZET Gazdálkodók lapja

A méhek egészsége: december 1-jétől az egész Unióban korlátozzák a növényvédő szerek használatát Az Európai BizoƩság a neonikoƟonidok családjába tartozó három növényvédƅ szer használatára vonatkozó korlátozást fogadoƩ el. Ezekrƅl a szerekrƅl (kloƟanidin, imidakloprid és Ɵametoxám) megállapítást nyert, hogy káros hatással vannak Európa háziméh-populációjára. Ez a korlátozás 2013. december 1jén lép hatályba, és legkésƅbb két éven belül felülvizsgálják. A korlátozás olyan növényvédƅ szereket érint, amelyeket a méhek és egyéb, beporzást végz ƅ rovarok számára vonzó növények és gabonafélék kezelésére használnak. „Ígéretet teƩem arra, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság tudományos véleményében azonosítoƩ számos kockázatból kiindulva minden tƅlem telhetƅt megteszek háziméh-populációnk védelme érdekében. Azzal, hogy elfogadtuk ezt a korlátozást, teljesült az ígéret, ami újabb mérföldkövet jelent háziméheink egészségesebb jövƅje érdekében.

98

A méhek két tekintetben is fontos szerepet játszanak: nemcsak méztermelƅk, hanem elsƅdleges beporzók is. A beporzások körülbelül 80%-a a méhek tevékenységének köszönhetƅ – ez a folyamat természetes úton történik és költségmentes” – nyilatkozta Tonio Borg, egészségügyi és fogyasztópoliƟkai biztos. Az intézkedés része a BizoƩság arra irányuló áƞogó stratégiájának, hogy kezelje az európai méhpopuláció csökkenésének problémáját. A méhek egészségére vonatkozó stratégia 2010-es közzététele óta számos intézkedés meghozatala történt meg vagy van folyamatban. Idetartoznak a következƅk: egy, a méhek egészségével foglalkozó európai uniós referencialaboratórium kijelölése, a nemzeƟ méhészeƟ programok uniós társfinanszírozásának növelése, 17 önkéntes tagállamban végzendƅ felügyeleƟ tanulmány társfinanszírozása (erre 2012-ben 3,3 millió eurót


különíteƩek el), továbbá olyan uniós kutatási programok, mint a BeeDoc és a STEP, amelyek a méhek fogyásáért okolható többtényezƅs szempontokat vizsgálják.

Következƅ lépések A tagállamoknak az uniós korlátozások teljesítése érdekében 2013. szeptember 30-ig vissza kell vonniuk vagy módosítaniuk kell a jelenlegi engedélyeket. A jelenlegi készletek használatát legkésƅbb november 30-ig engedélyezheƟk. A korlátozások megfelelƅ alkalmazásáért a nemzeƟ hatóságok felelƅsek. Amint új információk állnak rendelkezésre, de legkésƅbb 2 éven belül a BizoƩság a legújabb tudományos és technikai vívmányok figyelembevétele érdekében felülvizsgálja ezt a korlátozást. Forrás: www.ec.europa.eu

AKÁCMÉZELÉS 2013 Gazdálkodók lapja

A hideg, fagyos március és a viharos május eldöntötte az idei méhész szezont Mikor ezen cikket írom már eldönthetƅ, hogy a 2013. évi akácméz termelési és pergetési eredmények nagyon feledhetƅek lesznek a méhész társadalom számára. Ismételten egy rossz év kezdete és bevételkiesés a méhészeknek. Sajnos egy újabb rossz hordási év a legfƅbb méhlegelƅnkrƅl és a legjobban eladható mézünkbƅl. 2012-ben is nagyon kevés méhész dicsekedheteƩ közepes akácméz pergetési eredménnyel. Az idei év problémái már 2012-ben jelentkeztek. A tavalyi nagyon aszályos és nagyon meleg év végi betelelés nem a megszokoƩ, erƅs családokkal történt meg. A méhlegelƅk már július közepére kisültek és nem volt elég virágpor és nektár mennyiség a telelƅ méhtömeg és fiasítás számára. Több méhészetben is közepes méhcsaládokkal mentek neki a hosszúra sikeredeƩ télnek, amit még tetézeƩ az atka és nosema állandó jelenléte. A nem megfelelƅ védekezés a kevésbé erƅs méhcsaládok méhtömegét tovább Ɵzedelte és gyengíteƩe. A 2012-13 év tele nem volt kirívó és az átlagnál szélsƅségesebb, méheink ennél hidegebb zordabb telet is kibírtak már. A téli méhƟsztulás is átlagosnak nevezhetƅ. Voltak enyhébb napok, amikor a méheink ki tudtak repülni a bezártságból. Ennél szélsƅségesebb volt a március, melynek elején még bizakodtunk a kezdeƟ enyhüléssel, a kezdƅdƅ virágpor méhlegelƅvel és enyhébb napokkal. A méhcsaládokban is kezdetét veƩe a víz- és virágporhordás, beindult a fiasítás, az új nemzedék kinevelése. Majd a természet és a szélsƅséges idƅjárás meggondolta magát, és március 14-tƅl április 5-ig beköszöntöƩek a kemény, tartós, igen hideg és havas napok. Sajnos ez a méhcsaládok jelentƅs részének pusztulásához és nagy mértékƾ gyengüléséhez vezeteƩ. Ami még tetézte a bajt, hogy áprilisban átmenet nélkül beköszöntöƩ a nyári 25-30 fokos meleg. A méhcsaládok fiasítása megindult, de a természet is próbálta behozni, amit csak leheteƩ. A korai mandula- és gyümölcsvirágzás egyszerre robbant be, aminek a vége, hogy 2-3 hét alaƩ le is virágzoƩ rohamléptekben. Méheink próbálták a virágzási rohamot kihasználni, de az egy hónapos, 3 hetes teljes fiasítás kimaradása és a gyors nemzedékváltás miaƩ április közepére alig maradt és volt még kijáró méhünk. Ez nagyban látszik a gyümölcsösök porzási eredményén. A természet behozta a lemaradást, a repce április végére kivirágzoƩ, de a méhcsaládok állapota és bogártömege egy hónappal el volt maradva a 2012. évihez képest. Szakmailag egyet leheteƩ tenni, a gyenge családokat egyesíteƩük, próbáltunk erƅsebb méhcsaládokat létre-

hozni az akác virágzatára. Ahol nagy mértékƾ volt a téli méhcsalád-pusztulás, oƩ ezt is nehéz volt megtenni. Számadatokat nem tudunk még, de biztosan mondható, hogy az országos méhcsalád szám 35-40 %-kal csökkent, ennél nagyobb lehet a termelƅképes méhcsaládok számának kiesése.

akácméz virágzásban a virág mennyisége nagyon szép volt, fagykár nem érte a méhlegelƅt, évek óta nem látoƩ virág mennyiség volt az akácfákon, de sajnos az állandó viharos szelek és a 18-20 fokos tartós hƅmérséklet nem kedveztek a nektár képzƅdésnek. Nagyon vontatoƩ volt a hordás, ami 2-3 napos felmelegedés esetén volt érezhetƅ, majd egy újabb front veteƩ véget a virágzási dandárnak. Összefoglalva, az ezévi akácméztermelés is nagyon kevés lesz, hiába a család egyesítés és méhészeƟ fogások bevetése, nem kedvezeƩ az idƅjárás egy tartósabb hordási idƅszaknak, hogy a gyenge méhcsaládok egy 8-10 napos állandó hordás esetén nagyobb méztermelést adjanak a méhészeknek. A szélsƅséges idƅjárás nagyban megnehezítette a méhészkedést és a méhcsaládok felkészítését a legnagyobb méhlegelƅnkre. Sajnos már több éves tendencia, hogy az akácmézelés nagyon kevés országos szinten, 2010., 2012. és 2013. évben is nagyon elmarad a méhészek bevétele a pergeteƩ akácméz tekintetében. Így sajnos, az éves eredményesség is megkérdƅjelezhetƅ, mivel a méhlegelƅk száma csökken és egyre bizonytalanabb. A legnagyobb mézhozamot az akác adja. A legjobb áron eladható, kereseƩ mézbƅl idén is kevés lesz. Jelenleg felvásárlási árat még nem tudunk és pontos végleges pergetési eredményeket sem, de nézve az idƅjárási elƅrejelzéseket és a kaptárba behordoƩ nektár mennyiségét, nem lehetnek nagy számadatok.

Az áprilisi nyári meleg nem csillapodoƩ és május elejére is kitartoƩ, sok méhész nem hiƩe volna, hogy az akác ilyen korán virágozni fog. A Dél-vidéki elsƅ akác május elsején már virágzoƩ, a Mecseki akácosok május 8-án virágoztak, megemlítem, hogy 2012ben szintén ebben az idƅben virágzoƩ, ami esetlegesen a fagykárok után megmaradt, azzal a különbséggel, hogy ekkor a méhcsaládok sokkal jobb erƅnlétben voltak. Vass János A méhcsaládok fejleƩsége a korai akác méhész, igazságügyi szakértƅ elsƅ és második virágzására még nem volt agrárüzemmérnök, jó. Belsƅ bogártömeg már jelentkezeƩ, de a minƅségbiztosítási szakmérnök kijáró, nektárt hordó méheink még nem voltak nagy számban. Ezért felkészültünk egy A meghirdetett gyûjtési idôszakokban nagyon közepes térítésmentesen visszavesszük kiürült mézhozamra, és háromszor kiöblített növényvédô de sajnos arra szeres göngyölegét, valamint a csávánem gondoltunk, zott vetômagos csomagolóanyagait. hogy az idƅjárás megismétli maNyári gyûjtés: július-augusztus gát, és frontok, hidegfrontok, szélviharok köveƟk egymást 24Kérjük, vegye fel a kapcsolatot 36 óra leforgása gyûjtôhelyével és tájékozódjon alaƩ, és a több a gyûjtési idôszakok pontos napos hideg idƅ idôpontjáról és az átvétel részmiaƩ elviszi a leteirôl. Gyûjtôhelyeink listáját méhészek akácmegtalálja a www.cseber.hu méz termését. weboldalunkon. Az ez évi


99

GALAMBTENYÉSZTÉS Gazdálkodók lapja

Megfigyeléseim a hazai Brünni begyes galambok szín - típus összefüggéseivel kapcsolatban Mint azt már ismerteƩem Magyarországon a Brünni begyes galambok kis létszámban és csekély tenyésztƅi bázissal vannak jelen. Minƅségi tenyésztése nem egyszerƾ feladat, csak úgy, mint a minƅségi tenyészanyag beszerzése sem (aƩól még nem minƅségi egy import galamb sem, hogy külföldi gyƾrƾ díszlik rajta, például a minƅségi galamboktól nem szívesen válnak meg sem a csehek sem a németek, náluk ez elvi kérdés, nem pénz). Azért nincs okunk szégyenkezni, mert Magyarországon is vannak nagyon jó állományok, amiknek ƅsei persze Németországból kerültek be fƅképp, s ezek a Magyar szem szerinƟ szigorú tovább tenyésztésbƅl poziơv eredményeket hozoƩ több helyen.

Fekete Ɵgris tarka hím

A Németek rendkívüli precizitása kitƾnik a színtenyésztésben is ennél a fajtánál, mely hosszú távon csak úgy tartható fenn eredményesen, ha rokon tenyésztést alkalmaz a gazda. A hazánkban került minƅségibb brünni példányok, s ezek hosszú évek alaƩ leszármazoƩ utódaik a német példának megfelelƅen színt-színnel párosítva voltak tenyésztve. Vannak Magyarországon rendkívül egységes állományok, melyek minƅségi galambok, mégis érdekes hogy kiváló és kiváló galamb közöƩ micsoda eltérések vannak tesƩáji jegyekben a színektƅl függƅen, melyek a szigorú rokon tenyésztésre vezethetƅk vissza, eƩƅl rögzültek a szín szerinƟ ơpusok. Nézzük kicsit részletesebben mik is tapasztalhatók: A fehér színƾek, mindig is nagyon népszerƾek voltak. Ezek a fehér példányok mutatják a leglátványosabb begy elfƾzéseket általában. A leghosszabb lábakat s ezekhez megfelelƅ, leg”arányosabb” szƾk lábközt is, s ezeknél a fehéreknél már a „béka comb” nem látható, szép egyenes vonalban nƅ ki a testbƅl a hosszú láb. TesƩartása függƅlegest közelítƅ, meredek, melyre szép gömb alakú és nagy begyet fújnak. De bizony

100

a fehérek összességében nagyobbak a többi színosztálytól „egy számmal”. Arányaiban hosszabbak és szélesebbek a kormánytollak is és a test is vállban szélesebb s a törzs is hosszabb. A feketék egy árnyalaƩal vékonyabb vállúak és keskenyebb-rövidebb kormánytollúak már. A vörösek sokkal jobb helyzetben vannak, oƩ a hosszú láb mellé párosul a keskeny váll-vékony test, s a törzs is rövidebb már, de a nagy elfƾzöƩ gömb begyet gond nélkül produkálják. Ami nekem szemet szúr a vöröseknél az a kormánytollak hossza, ami még rövidebbnek kéne lenni az ideális összképhez. A fekete gólyás szín változat a legvékonyabblegkecsesebb testƾ-leghangsúlyozoƩabb tagoltságú, leglátványosabb mellcsonƩal rendelkezƅ galambok, a legrövidebb kormánytollakkal, rövid törzs, nagy begyfújás, szƾk lábköz megléte melleƩ. Intenzív fújóak, de fƅként a tojóknál látható hogy nem vagy csak gyengén fújják ki a tarkótájat, valamint a legtöbbnél hosszabb lábak lennének kívánatosak. Az én véleményem szerint Magyarországon a fekete Ɵgris tarkák a legmagasabb szintet képviselƅ egyedek a standard elvárásaihoz képpest, lejjebb visszatérek a miértjére is! Sajnos a fekete szalagos kékek és a sárgák nagyon megfogyatkoztak, állomány szintƾ tenyészetrƅl már nem is tudok, pedig voltak ígéretes kezdeményezések illetve állományok. Szeretném hangsúlyozni, hogy a fönt említeƩ színosztályok-ơpusok egyedei csak a hazánkban hosszú évek eredményeként létrejövƅ, rögzíteƩ vérvonalakra érvényesek, tehát az akárhonnan behozoƩ galambok illetve azok elsƅ-másod generációs utódaira nem helytállóak, nem vonatkoznak!!! Hisz eredményt illetve konkrét megállapítást csak rögzíteƩ-rokon tenyészteƩ állományról lehet mondani áƞogóan. FelkapoƩ divatszín leƩ Magyarországon az izabella és a fehér szalagosak, de a látványos színezetükön kívül nem túl sok jót lehet elmondani róluk, hisz nincs tenyésztƅi múltjuk hazánkban ezeknek a színeknek, tehát ahány helyrƅl behozzák ƅket, annyi féle ơpus, s legtöbb esetben túl nagyok, hosszú törzsƾek, széles testƾek, amik pedig vékonyabbak azok begyalakulásával, fúvás készségével vannak gondok, de a test oƩ is hosszú, tehát ezek a divatszínek nagyon elmaradnak a hazánkban minƅséget képviselƅ alapszínƾektƅl. Visszatérve a hazai jellemzeƩ színekhez, minƅségi és minƅségi példányok közöƩ is vannak különbségek, s iƩ kanyarodnék vissza a fekete Ɵgris tarka példányok elsƅbbségére, hogy mitƅl is ƅk azok, akik magasabb színvonalon állnak a többiektƅl. Magyarországon rögzíteƩ vérvonalú fekete Ɵgris brünnik tenyésztésében más színek


is részt veƩek, úgy mint az egyszínƾ fekete és a fekete gólyás is! Tehát céltudatos ơpus keverések rokon színek közöƩ, poziơv eredményt hoztak, rövid kormány toll, rövid-vékony-kecses törzs, erƅs elfƾzés-nagy gömb begy, tagolt test, hosszú lábak-szƾk lábköz, s még a színezeƩség, tarkázoƩság megoszlása is az elƅírt határokon belül tudoƩ maradni. Tehát a rögzíteƩ, lehetƅségekhez képest minƅségi plafonra mƾvelt színosztályok egymásközƟ párosítása érdemes dolog, mert a tesƩáji jegyekben, összbenyomásban komoly elƅre lépéseket eredményez még ha a szín rovására is megy a dolog elsƅ körökben (amit az AOC kategóriának köszönhetƅen még nem kell a kiállításoktól elmarasztalni), hisz a Brünni begyes dísz galamb, begyes galamb, tehát a ơpusosság-formaiság (test,test tartás,begy,begy fújás) a legjelentƅsebb dolog, hisz ez a dísze a fajtának.

Gólyás tojó

A német tenyésztƅk talán legextrémebb példányokat produkálni tudó szakemberének Albrecht Zink úrnak galambjai közöƩ is sok a mosoƩ színƾ illetve sütöƩ kovácsolt s egyéb olyan színek melyek csak AOC (egyéb) kategóriába mutathatók be, de hihetetlen formai extrémitásuk százszorosan pótolja színƟsztaságuk hiányát. Csodálatos galambok. A Magyarországi rögzíteƩ állományok keresztezését ideje lenne elkezdeni, természetesen a javítoƩ, összedolgozoƩ ơpusegységesítést figyelembe tartva, lehetƅleg rokon színek közöƩ, hogy a ơpusok közƟ elƅnyöket át tudjuk ültetni egyben, egységesíteni a poziơv dolgokat küllemitesƩáji jegyekben, melyekre a hazai rögzíteƩ állományok alkalmasak is, s a színek közƟ párosítás e melleƩ komoly vérfrissítést is adna a hazai Brünni begyes állománynak. A mellékelt fotókon Magyar tenyésztésƾ galambok láthatóak. Bagdi Ferenc Mikófalva

GALAMBTENYÉSZTÉS Gazdálkodók lapja

Adalék a székesfehérvári bukó múltjából „Ez a kis, Chaplin-szerƾ alak, bögrével a kezében a dédnagyapám. Legalább is, azt mondják. Én hiszem. De már nem nagyon van, ki igazolja, mert akik láƩák ƅt életében vagy ismerték, azok már nincsenek. Csak ez a családi fénykép van utána. Áll a brassói udvarán, és eteƟ a galambokat. Túl van már ekkor élete delén, talán már nyugalomba is vonult a vasúƩól, ahol dolgozoƩ. Képzelem, hogy vasárnap volt, amikor kiöltözöƩ, templomba menés elƅƩ. S amíg az asszonyok elkészültek, ƅ megeteƩe a galambokat. Valakinek meg nagyon megtetszeƩ ez a gesztus és lefényképezte. De biztosan, nem olyan lesipuskás módra, ahogy manapság könnyen lekapják az embert. Észre se veszi, úgy rákaƩannak. Dédnagyapámnak alkalmat adtak felkészülni. Hiszen a kép elkészítéséhez is idƅ kelleƩ. „Galambetetƅ” Amúgy nem látszik rajta, hogy különösebben izgaƩa volna magát. A galambetetés teljesen kitöltöƩe életének azt a pillanatát. Ó, békeidƅk idillje!” Rendre kutatom a hazai galamb- és kisállaƞajták kialakulásának történetét. Most ennyit találtam internetes böngészéseim során (a google-be a galambetetƅ szó beütése után) a fototanu.blogspot.com/2009/03/galambeteto.html blogban. Keveset? Nem! Hosszú évek/néhány évƟzed óta keresem. Tudtam, hogy egyszer bejön. A XX. század eleji, a mai székesfehérvári bukó galamb fényképe. A képen a kedvenceim melleƩ (jobb oldalt) vélhetƅleg ó-német sirályka galambok csoportja is található. Tu-

dom, hogy lesz, aki vitatja, hogy székesfehérvári bukóé. De ha megnézi alaposan a képet (kinagyíthatja az oldalról), akkor látja, hogy napjaink székesfehérvári bukója tekint vissza rá. Méghozzá nem is akármilyen minƅségben. Ha akkor Brassóban már így nézeƩ ki, akkor joggal gondoljuk, hogy a székesfehérvári bukó az 1700-as évek végén, az 1800-as évek elején már létezeƩ! Hosszú idƅ (évƟzedek) kelleƩ a fajtajegyek rögzítéséhez, az elterjedéshez. az akkori utazási, közlekedési lehetƅségek figyelembevételével. A kép és a szöveg feltöltƅjének, akinek adatlapján Csíkszereda, Székesfehérvár erdélyi testvérvárosa volt megjelölve, ahol

nagyon jó kapcsolatot ápol a V-61 Alba Regia Galamb- és KisállaƩenyésztƅ Egyesület az oƩani „Hobby” Kisállattenyésztƅk EgyesüleƩel. Micsoda véletlen!. Azonnal e-mailt írtam neki. „Jó napot kívánok!... A neten találtam képet és szöveget az Ön tollából a dédnagyapjáról, amint galambokat etet. Jómagam galambász vagyok, a képeken székesfehérvári bukókat… véltem felfedezni…Ehhez kellenének azonban adatok dédnagyapjáról (név, születési hely, idƅpont... milyen fajtának ismerték ezeket a galambokat... mikor készült a kép kb.... stb.) Várom megƟsztelƅ válaszát. ÜdvözleƩel: Bárány István” Rövidesen jöƩ a válasz! „Tisztelt Bárány Úr! Minden, amit a képrƅl s az ábrázolt valóságról tudtam, oƩ van a szövegben. Valamikor az 1900-as évek elején készült, dédnagyapámat Papp Jánosnak hívták. Ennél többet nem mondhatok, pontos adatok hiányában. Érje be ennyivel. Üdv, Cseke Gábor”. Újabb e-mailt küldtem. „Tisztelt Cseke Gábor! Köszönöm. Megengedi-e, hogy ezeket az adatokat és a képet felhasználjam a székesfehérvári bukóról szóló írásomban?... ÜdvözleƩel: Bárány István” Rövid, tömör üzenet jöƩ válaszként! „Igen, használhatja.” Köszönöm, Cseke úr! Ezennel közre is adom!


Bárány István

101

EU MELLÉKLET Gazdálkodók lapja

EURÓPAI UNIÓS MELLÉKLET Enterprise Europe Network Vállalkozás-fejlesztési hálózat Az Európai BizoƩság Vállalkozási és Ipari Fƅigazgatósága által mƾködteteƩ Enterprise Europe Network hálózat mintegy 600 vállalkozásfejlesztési szervezetet tömörít Európa mintegy 50 országában. A Hálózat tagjai – köztük szervezetünk a PRIMOM Vállalkozásélénkítƅ Alapítvány – a legkiterjedtebb segítségnyújtási és tanácsadó szolgáltatást nyújtják a vállalkozások számára, azaz: - segítünk a vállalkozásoknak a potenciális kereskedelmi partnerek felkutatásában; - segítséget nyújtunk új termékek kifejlesztésében, új piacokon történƅ megjelenésben; - tanácsot adunk szakmai témákban; - biztosítjuk a véleménycserét az Európai Unió és a helyi vállalkozások közöƩ. Irodánk egyik kiemelt tevékenysége:

TÉRÍTÉSMENTES TANÁCSADÁS Kérdése van? Választ szeretne? Nem tudja kihez forduljon? Nincs ideje utánajárni? Mi megtesszük Ön helyeƩ! Vállalkozás indításával vagy már meglévƅ vállalkozása mƾködtetésével, fejlesztésével kapcsolatos kérdéseire, személyre szaboƩ, szakszerƾ választ küldünk

térítésmentesen – a kérdés összeteƩségétƅl függƅen – 5-10 napon belül. Bármilyen témakörben tehet fel kérdést! Kiemelt tanácsadási szolgáltatásaink: • Forráslehetƅségek, finanszírozási források (vissza nem térítendƅ támogatások, kedvezményes hitelek, hitelgarancia stb.) felkutatása • Saját szervezetünk által közvetlenül nyújtoƩ kedvezményes feltételekkel támogatoƩ beruházási és forgóeszközhitelek (konstrukciótól függƅen akár 4,9 %-os kamaƩal) • Adózási szaktanácsadás (adószakértƅ segítségével) • EU törvényhozás: jogszabályok, szabványok és szakpoliƟkák (pl. közösségi poliƟkák) • Az EU aktuális projektjei: programok, pályázatok • Nemzetközi szakkiállítások, vásárok • Rendezvények: konferenciák, képzések, üzletember találkozók, szakmai tanulmányutak • Nemzetközi tudás- és technológiatranszfer • Innovációs / technológiai audit (innovációs / technológiai profilok létrehozása) • Innovációs és üzleƟ partnerkeresƅ adatbázis

F O R D U L J O N H O Z Z Á N K , H O G Y T É R Í T É S M E N T E S E N S E G Í T H E S S Ü N K VÁ L L A L KO Z Á S Á N A K !

VISSZAJELZŐ LAP TISZTELT OLVASÓ! Jelen visszajelző lap segítségével kérjük adja meg adatait, és az Önt érdeklő témákat, hogy a témakörben leginkább jártas kollégánk felvehesse Önnel a kapcsolatot és segítsen a probléma megoldásában. Ha elküldi telefonszámát, mi visszahívjuk Önt! Témakörök: Kedvezményes kamatozású hitelek Név/Vállalkozás neve: Hazai Pályázati források (Új Széchenyi terv, EMVA, stb.) Nemzetközi Pályázati források (FP7, Kapcsolattartó: Eco-Innovation, Intelligent Energy Europe, stb.) Nemzetközi Üzleti partnerkeresés Telefonszám: Nemzetközi Technológiai Partnerkeresés Adózás Mezőgazdaság E-mail cím: Postacím:

Aláírás:

Amennyiben konkrét kérdése van, azt egy külön lapon mellékelve a visszajelző lappal együtt juttassa vissza számunkra. A tanácsadás az Ön számára teljesen térítésmentes, az az Enterprise Europe Network program keretében az Európai Unió társfinanszírozásával kerül megvalósításra. Cím: Enterprise Europe Network – PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány, 4400 Nyíregyháza, Víz u. 21/b. Telefon: 42/414-188 • Fax: 42/414-186, E-mail: [email protected]

Az Európai Uniós mellékletet az Enterprise Europe Network vállalkozásfejlesztési hálózat nyíregyházi irodája működteti


103


Üzletember-Találkozók az Enterprise Europe Network szervezésében

Üzleti partnerkereső rendezvények Az Enterprise Europe Network sokrétƾ üzleƞejlesztési szolgáltatása kapcsán számos rendezvényt szervez. Különféle partnerkeresƅ rendezvényeink más és más célcsoport számára lehetnek hasznosak: a mikro-, kis- és közepes vállalkozások; a kezdƅ és haladó exportƅrök, az innovaơv K+F cégek, az egyetemek és kutatók számára is segítünk hazai és külföldi üzleƟ partnereket felkutatni. Milyen partnerkeresƅ rendezvényeket szervezünk? A különbözƅ iparágak képviselƅi számára a nemzetközi együƩmƾködéseket és az Európai Uniós piacon való akơv részvételt elƅsegítƅ belföldi és külföldi üzletember-találkozókat szervezünk. Különleges kapcsolatbƅvítési lehetƅséget jelentenek a nemzetközi szakvásárokkal, szakkiállításokkal egy idƅben szervezeƩ találkozók, ahol a résztvevƅk elƅre egyezteteƩ kétoldalú megbeszélések keretében tárgyalhatnak potenciális partnereikkel. A kiutazó üzletember-delegációk számára cégre szaboƩan keressük meg azokat a külföldi vállalatokat, melyekkel eredményes üzleƟ partneri viszonyba kerülhetnek. Technológiatranszfer rendezvények szervezésével támogatjuk az innovációs együƩmƾködések kialakítását, a technológiai plaƞormokhoz, konzorciumokhoz és nemzetközi hálózatokhoz való csatlakozást, valamint a nemzetközi kutatási együƩmƾködések (FP7) létrejöƩét.

Miért érdemes részt venni ezeken a rendezvényeken? A partnerkeresƅ rendezvényeken megismert cégekkel, szervezetekkel együƩmƾködve Ön • megerƅsítheƟ vállalkozását, • sikerrel vehet részt az FP7 keretprogramban. Hogyan lehet igénybe venni a szolgáltatást? Böngésszen alábbi rendezvénynaptárunkban, majd forduljon hozzánk levélben, faxon, e-mailben, telefonon, vagy akár személyesen, és jelezze, mely területen szeretné bƅvíteni üzleƟ kapcsolatait! Az adoƩ szakterületen dolgozó munkatársunk figyelmébe ajánlja azokat a partnerkeresƅ rendezvényeket, melyek leginkább segítheƟk Önt üzleƟ céljai megvalósításában.

További Információ a lenƟ programjainkkal kapcsolatban: Enterprise Europe Network PRIMOM Vállalkozásélénkítƅ Alapítvány - Nagy László Norbert projekt menedzser 4400 Nyíregyháza, Víz u. 21/b. Telefon: +36-42-414-188; Fax: +36-42-414-186; e-mail: [email protected]; web: www.enterpriseeurope.hu

A Mission for Growth kínai állomása: Európa „Zöld Iparának” bemutatása

Missions for Growth Nyitott ajtó az Ön számára az Európán kívüli növekvő piacokhoz Az európai kis- és középvállalkozások közel egynegyede végez, vagy végzett az elmúlt három év során export tevékenységet, többnyire az EU közös piacán. Oroszország, Brazília, Kína és India azonban hatalmas kihasználatlan piaci lehetőségekkel rendelkezik, amelyek elemzők szerint 2030-ra a GDP 60%-át tehetik ki világviszonylatban. Jelenleg ezeken a piacokon az európai vállalkozások kevesebb, mint 10%-a van jelen. Az Európai Bizottság alelnöke, Antonio Tajani idén is folytatja „Mission for Growth” elnevezésű kapcsolatépítő útjait ezekben a növekvő régiókban, hogy ezáltal segítse az európai vállalkozásokat a gyorsan növekvő piacokból való profitálásban. Tajani alelnök hangsúlyozza, hogy: „A nagy nem EU-s, erős növekedési rátával rendelkező piacok jelentős lehetőségeket képviselnek az európai vállalkozások számára. Azáltal, hogy segítjük őket a globalitásban rejlő lehetőségek jobb kihasználásában, növeljük versenyképességüket és munkahelyteremtő képességüket.” Ezek az utak általában elismert nemzetközi üzletember-találkozókhoz kapcsolódnak. A résztvevő vállalkozásoknak lehetősége van ezen piacok legnagyobb szereplőivel és vállalkozóival való találkozásra és üzleti lehetőségek megvitatására, valamint Tajani alelnök vezetésével a helyi hatóságokkal és politikai döntéshozókkal való eszmecserére.

104


Az ipari együttműködéseket sikeresen elősegítő látogatásokat követően az EU Bizottság alelnöke, Antonio Tajani most Kínaba látogat, az EU környezetvédelmi biztosa, Potocnik kíséretében. A„Mission for Growth” kínai állomásának tervezett időpontja: 2013. július 18-20. A küldöttség legfőbb célja az EU „Zöld Iparának” népszerűsítése, és az európai vállalkozások kínai működésének segítése. Továbbá, a 2012-ben indított „EU-Kína Urbanizációs Partnerség” további segítségére lehet az európai vállalkozásoknak, üzleti lehetőségeinek bővítésében, fejlett fenntartható termékek és szolgáltatások kínálatával. A célzott ipari szektorok: - Levegő-minőség - Vízkezelés - Hulladékgazdálkodás - Erőforrás- és energiamenedzsment - Környezetbarát technológiák Program Július 18. – „Üzletkötés Kínában” és kerekasztal beszélgetés a zöld üzletről (Peking) Július 19. – Üzletember-találkozó (Peking) Július 20. – „Eco-Forum Global” (Guiyang) Amennyiben érdeklődik a részvétel iránt, kérjük, vegye fel a kapcsolatot a helyileg illetékes Enterprise Europe Network irodával. További információért és jelentkezésért érdeklődjön a szerkesztőségben!


EU MELLÉKLET Gazdálkodók lapja A legutóbbi alkalommal, 2012-ben a 17. Riga Food kiállításon 34 országból érkezett 589 vállalkozás mutatta be élelmiszer- és ital termékeit, élelmiszer-feldolgozó és csomagoló berendezéseit, technológiáit, melyeket 37.100 látogató tekintett meg 40 országból. Idén a kiállítás hivatalos programjában is szereplő üzletembertalálkozó keretében az érdeklődők kétnyelvű találkozókon vehetnek részt, hogy új partnereket és üzleti lehetőségeket találjanak.

RIGA FOOD Időpont: 2013.09.05-06. Helyszín: Riga, Lettország

További információ az üzletember-találkozóról: www.b2match.eu/rigafood2013

A Lett Technológiai Központ szervezésében ötödik alkalommal kerül megrendezésre üzletember-találkozó a Riga Food kiállítás és vásár keretében, amely a legnagyobb balti élelmiszer-ipari rendezvény.

Nemzetközi Üzletember-találkozó a POLAGRA FOOD Vásáron Időpont: 2013.09.24-25. Helyszín: Poznan, Lengyelország A Lengyel Vállalkozásfejlesztési Ügynökség által működtetett Enterprise Europe Network iroda szervezésében a Nemzetközi Polagra Food kiállítás és vásár keretében Poznanban, 2013. szeptember 2425. között üzletember-találkozó kerül lebonyolításra. Ki vehet részt? A szervezők az üzletember-találkozón a következő szektorokat képviselő kis- és középvállalkozások részvételére számítanak: - élelmiszer és ital, - catering, - csomagolás, - élelmiszer-ipari gépgyártás, - logisztika

ÖKOINDUSTRIA Nemzetközi Üzletember-találkozó Időpont: 2013.09.25-27. Helyszín: Budapest 2013. szeptember 25-27. között kerül megrendezésre a III. ÖKOINDUSTRIA Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági és Megújuló Energiaforrások Szakkiállítás, amelyet a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége szervez Budapesten, a SYMA Rendezvényközpontban. A kiállítás fővédnöke Szijjártó Péter, külügyi és külgazdasági államtitkár, Miniszterelnökség. Az ÖKOINDUSTRIA 2013 tematikája magába foglalja a megelőzés, hulladék, hulladékból másodnyersanyag és termék, levegő-, víz-, talajvédelem, megújuló energiaforrások, energiahatékonyság, ökoépítészet, klímavédelem, biotechnológia, zaj - és rezgésvédelem témaköreit.

További információért és regisztrációért érdeklődjön a szerkesztőségben!

Miért vegyen részt? • Megközelítőleg 150 lengyel és külföldi vállalkozás részvételére számítanak. • Az üzletember-találkozó helyszínén a Polagra Food vásáron az alábbi három kiállítást tekinthetik meg a résztvevők: - Élelmiszer és ital kiállítás - Borászati és szeszes-ital kiállítás - Élelmiszer tárolás kiállítás • A Polagra Food az egyik legnagyobb kiállítás az élelmiszer-ipar területén Közép- és Kelet-Európában, 1.500 kiállítóval 27 országból, és 45.000 látogatóval (2012-es adatok). Az üzletember-találkozón a részvétel ingyenes, és magában foglalja a következőket: - szereplés a katalógusban - a találkozókat tartalmazó személyre szabott időbeosztás - kávészünetek - információs csomag - az Enterprise Europe Network munkatársai által nyújtott asszisztencia a találkozók előtt, közben és után - belépő a kiállításra További információért és regisztrációért érdeklődjön a szerkesztőségben!

A kétévente megrendezésre kerülő ÖKOINDUSTRIA Szakkiállítás kivételes lehetőséget nyújt az innovatív környezetvédelmi technológiák és szolgáltatások bemutatására, továbbá fórumot biztosít az információcserére, technológia transzferre, és szakmai együttműködésekre. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA), az Enterprise Europe Network társszervezésében nemzetközi üzletember-találkozót és céglátogatásokat szervez a kiállításhoz kapcsolódóan 2013. szeptember 25-én. A program tartalmazza: • személyes találkozók, • belépő a 3 napos vásárra, • kávészünet és ebéd az üzletember-találkozón, • fogadás, • céglátogatások. További információért és regisztrációért érdeklődjön a szerkesztőségben!



105


Hírek az Európai Unióból Környezetvédelem: Brüsszelben kezdetét veszi a Zöld Hét Június 4-én veƩe kezdetét Brüsszelben Európa legnagyobb környezetvédelmi konferenciája, melyre a „Tisztább levegƅt mindenkinek” jelszó jegyében került sor. A Zöld Hét középpontjában idén a levegƅ témája állt, mellyel kapcsolatban három napon át folytatoƩ megbeszéléseket a rendezvény mintegy 3.000 résztvevƅje. A konferencián az érdekelt felek, a civilszervezetek és a tagállami kormányok képviselƅi uniós Ɵsztviselƅkkel közösen megoldásokat kerestek a légszennyezés problémájára. Ennek keretében megvitaƩák, hogyan lehet az ipari és az energiatermelés, valamint a közúƟ forgalom növekedése, az urbanizáció elƅretörése, a foszszilis tüzelƅanyagok hasznosítása és az éghajlatváltozás ellenére elérni, hogy ne romoljon a levegƅ minƅsége. Az üléseket webes közveơtés révén élƅben is követni leheteƩ az interneten. Janez Potoēnik környezetvédelmi biztos így nyilatkozoƩ: „A légszennyezés többnyire láthatatlan, de a hatásai nagyon is kézzelfoghatóak. Keményen megfizetünk azért, ha rossz a levegƅ minƅsége: emberek halnak meg, az egészségügyi ellátás költségei az egekbe szöknek, és sok munkanap esik ki betegség miaƩ. A Zöld Hét fontos fórum, ahol a szakpoliƟkai döntéshozók, a helyi közösségek és civilszervezetek, valamint a hatóságok és a vállalkozások képviselƅi véleményt cserélhetnek arról, hogyan lehet elérni, hogy a tüdƅnkbe kerülƅ levegƅ Ɵsztább legyen. NyitoƩak vagyunk minden javaslatra, ami a jelenlegi uniós szabályozás javítására irányul.” A konferenciával párhuzamosan kiállítás várta az érdeklƅdƅket, ahol 40 stand mutaƩa be, milyen követésre méltó módszereket alkalmaznak a kiállító szervezetek és cégek a levegƅminƅség védelme érdekében. A Zöld Hét során az érdeklƅdƅk Európa-szer-

te számos eseményre látogathaƩak el, köztük arra az alternaơv üzemanyagokkal mƾködƅ jármƾveket bemutató szabadtéri kiállításra, ahol elektromos autókat is kipróbálhaƩak. Ezen túlmenƅen a Zöld Hét folyamán adták át a „LIFE-természet” és a „LIFE-környezet” kategóriában a legjobb projekteknek odaítélt díjakat. Janez Potoēnik biztos a 2013-as esztendƅt a levegƅ évének nyilvánítoƩa. Az év folyamán a BizoƩság felülvizsgálja a levegƅminƅséggel kapcsolatos jelenlegi szakpoliƟkát. A felülvizsgálat homlokterében az a törekvés áll, hogy javuljon a levegƅ minƅsége. Annak ellenére, hogy az elmúlt években számoƩevƅ javulást sikerült elérni, az Unió legsƾrƾbben lakoƩ térségeiben továbbra is számos levegƅminƅségi elƅírás kapcsán mondható el, hogy a szennyezés mértéke magasan meghaladja a határértéket. Különösen igaz ez a levegƅben található porra, a talajközeli ózonra és a nitrogén-dioxidra. Az ƅsz folyamán a felülvizsgálat eredménye alapján az EU módosítani fogja a levegƅminƅséggel kapcsolatos uniós stratégiát. A felülvizsgált stratégia részben új célkitƾzéseket fogalmaz majd meg, részben pedig megerƅsíƟ a korábban elfogadoƩ célkitƾzéseket a 2020-ig tartó és az azt követƅ idƅszakra vonatkozóan. Ezen túlmenƅen jegyzékbe foglalja a legfontosabb kezdeményezéseket és a megvalósításukat szolgáló eszközöket. A Zöld Hét a legnagyobb az évente megrendezeƩ környezetvédelmi szakpoliƟkai konferenciák sorában. Az idei rendezvénynek, mely a 13. volt a Zöld Hetek sorában, 2013. június 4. és 7. közöƩ adoƩ oƩhont a „The Egg” elnevezésƾ konferencia-központ Brüsszelben.

Intelligens szabályokkal a nagyobb élelmiszerbiztonságért Az Európai BizoƩság elfogadta a teljes agrár-élelmiszeripari láncra érvényes egészségügyi és biztonsági elƅírások végrehajtásának megerƅsítését célzó intézkedéscsomagot. Az élelmiszerbiztonság a fogyasztói bizalom és az élelmiszertermelés fenntarthatóságának alapvetƅen fontos feltétele. A csomag egyrészt olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek korszerƾbb és átláthatóbb, kifejezeƩen kockázatalapú megközelítéssel szolgálják az egészség védelmét, másrészt hatékonyabb ellenƅrzési eszközöket vezet be az élelmiszerlánc mƾködésének irányt adó szabályok megfelelƅbb alkalmazásának biztosítására. A csomag olyan, mielƅbb megoldásra szoruló kérdéseket hivatoƩ rendezni, mint a jogi szabályozás egyszerƾsítése és intelligens szabályozás életbe léptetése a lánc szereplƅire háruló adminisztraơv terhek csökkentése érdekében, valamint a szabályozási környezet átláthatóbbá tétele. A BizoƩság különleges figyelmet fordít az intézkedések

106


kkv-kre és mikrovállalkozásokra gyakorolt hatására, akik mentességet kapnak a szabályozás legköltségesebb és legtöbb terhet jelentƅ elemeinek hatálya alól. Az élelmiszerláncra vonatkozó jelenlegi uniós jogi keret csaknem 70 jogszabályból áll. A mai reformcsomag ezt öt jogszabályra szƾkíƟ, és vissza fogja szorítani a különbözƅ folyamatok és eljárások során a mezƅgazdasági termelƅk, állaƩenyésztƅk és élelmiszeripari vállalkozók (termelƅk, feldolgozók és forgalmazók) mindennapi munkáját jelenleg megnehezítƅ bürokráciát. Tonio Borg, egészségügyi és fogyasztópoliƟkai biztos így nyilatkozoƩ: „Az agrár-élelmiszeripar az EU második legnagyobb gazdasági szektora, amely több mint 48 millió embernek biztosít munkát, és értéke megközelítƅleg 750 milliárd EUR évente. Európa büszkélkedik a világ legmagasabb színvonalú élelmiszerbiztonsági elƅírásaival. A közelmúlt lóhúsbotránya ugyanakkor jól példázza, hogy – bár nem


EU MELLÉKLET Gazdálkodók lapja merült fel egészségügyi kockázat – van még mit javítani e területen. A mostani reformcsomag elfogadására a megfelelƅ pillanatban került sor: ez jelzi ugyanis, hogy a rendszer igenis képes reagálni a kihívásokra és tanulni a korábbi tapasztalatokból. Röviden, a csomag intelligens szabályokkal kíván javítani az élelmiszerbiztonságon.” A vállalkozások az egyszerƾbb, tudományosan megalapozoƩ és kockázatalapú szabályozás elƅnyeit élvezheƟk majd, amelynek köszönhetƅen csökkennek az adminisztraơv terhek, továbbá hatékonyabb eljárásokkal és eszközökkel sikerülhet finanszírozni és javítani az állatbetegségek és a növénykártevƅk ellenƅrzését és felszámolását. A fogyasztók az élelmiszerlánc egészét lefedƅ, hatékonyabb és átláthatóbb ellenƅrzés révén biztonságosabb termékeket vásárolhatnak. A javaslat fÁ elemei 1) Hatósági ellenƅrzések: • A BizoƩság felismerte, hogy a javítani kell a tagállami hatóságok által az uniós jogszabályoknak való megfelelés helyszíni értékeléséhez (ellenƅrzések, vizsgálatok és tesztek elvégzéséhez) jelenleg igénybe vehetƅ eszközökön. • Az elmúlt idƅszak élelmiszerbotrányai ismét rávilágítoƩak arra, hogy az eddiginél hatékonyabb fellépésre van szükség a végrehajtó hatóságok részérƅl a fogyasztók és a becsületes élelmiszer-ipari szereplƅk védelme érdekében, legyen szó bármely (akár gazdasági értelemben veƩ), az élelmiszerlánc különbözƅ szakaszain érvényes szabályok megsértésébƅl adódó kockázatról. • Az új szabályok a kockázatalapú megközelítést köveƟk, ennek megfelelƅen pedig lehetƅséget biztosítanak a hatóságok számára, hogy erƅforrásaikat a legsürgƅsebb kérdések rendezésére összpontosítsák. • A jelenlegi, díjfizetésen alapuló rendszer alkalmazási területét ki fogják terjeszteni a lánc többi olyan szektorára is, amelyek jelenleg nem járulnak hozzá anyagilag a teljes élelmiszerláncot lefedƅ, fenntartható ellenƅrzések hatékony végrehajtásához. • A mikrovállakozások – versenyképességük megƅrzése érdekében – mentességet kapnak e díjfizetés alól, a kötelezƅ ellenƅrzések azonban rájuk nézve is érvényesek lesznek. • A tagállamokat arra is felkérik majd, hogy a csalást kiszƾrƅ vizsgálatokat tegyék nemzeƟ ellenƅrzési terveik integráns részévé és biztosítsák, hogy a csalás esetén fizetendƅ bírság összege valóban visszatartó erejƾ legyen. 2) Állategészségügy: • A csomag a „jobb megelƅzni, mint gyógyítani” alapelvre építve egyetlen jogszabály bevezetésével kívánja szabályozni az állategészségügy kérdését az EU-n belül. • Célja, hogy egyrészt javítson a meglévƅ elƅírásokon, másrészt egységes rendszert teremtsen a betegségek hatékonyabb felismerése és ellenƅrzése, továbbá az egészségügyi és az élelmiszer- és takarmánybiztonságot érintƅ kockázatok összehangolt kezelése érdekében. • E továbbfejleszteƩ – jobb azonosítási és nyilvántartási szabályokkal felvértezeƩ – rendszer segítségével az élelmiszerlánc védelmét szolgáló szereplƅk, mint például a mezƅgazdasági termelƅk és az állatorvosok képesek lesznek gyorsan reagálni a betegségekre, megakadályozni azok elterjedését és minimálisra csökkenteni azok állatállományra, valamint fogyasztókra gyakorolt hatását. • EmelleƩ létrehozza az uniós beavatkozást igénylƅ betegségek csoportosítását és rangsorolását, lehetƅvé téve a kockázatalapú megközelítés alkalmazását és az erƅforrások megfelelƅ felhasználását. • Kellƅ rugalmassággal biztosítja, hogy az állat-egészségügyi intézkedések minden esetben igazodjanak a vállalkozások eltérƅ méretéhez és ơpusaihoz (lásd: kkv-k, hobbigazdaságok, stb.), a különbözƅ helyi körülményekhez, különös tekinteƩel a létesítményekre, valamint az állaƩartásra és a termékek tárolására vonatkozó nyilvántartásba vételi és jóváhagyási követelményekre. • Szélesebb perspekơvába helyezve a kérdést, a jogszabályoknak rugalmasnak és megfelelƅen stabilnak kell lenniük ahhoz, hogy az

egész EU tekintetében hatékony választ adhassanak az éghajlat jelentƅs megváltozása esetén, tehát hogy olyan új és eddig ismeretlen kockázatok kezelésére alkalmas eszközök álljanak rendelkezésünkre, amelyek segítségével gyorsan alkalmazkodni tudunk a legújabb tudományos eredményekhez és nemzetközi elƅírásokhoz. 3) Növényegészségügy: • Az EU területén termeszteƩ szántóföldi növények értéke évente 205 milliárd EUR. A növény-egészségügyi szabályok által nyújtoƩ védelem hiányában ezen ágazat komoly gazdasági veszteségeket szenvedne el. • Európa mezƅgazdaságát, erdeit és természeƟ örökségét kártevƅk és betegségek fenyegeƟk. A kereskedelem világméretƾvé válása és az éghajlatváltozás nyomán egyre nagyobb számban jelentek meg korábban nem ismert, új kártevƅ fajok. • Az új kártevƅk EU-n belüli megtelepedését elkerülendƅ, továbbá a növénytermesztƅk és az erdészeƟ ágazat védelme érdekében a BizoƩság a meglévƅ növény-egészségügyi rendszerkorszerƾsítését javasolja. • FokozoƩabb figyelmet kap a harmadik országokkal folytatoƩ, nagyobb kockázatot jelentƅ kereskedelem kérdése és az ültetési anyagok jobb nyomon követése a belsƅ piacon. • A jogszabály bevezeƟ az új kártevƅ fajok hatékonyabb felügyeletét és megjelenésük korai szakaszában történƅ felszámolását, valamint pénzügyi kompenzációt biztosít az ilyen, zárlat alá helyezeƩ kártevƅk által sújtoƩ termelƅk számára. • A világ vetƅmag-kivitelének 60%-a az EU-ból származik. A csomag egyszerƾbb és rugalmasabb szabályokat határoz meg a vetƅmagok és más növényi szaporítóanyagok forgalmazására vonatkozóan azzal a céllal, hogy biztosítsa Európa termeszteƩ növényeinek és erdeinek termelékenységét, alkalmazkodóképességét és sokszínƾségét, valamint hogy megkönnyítse az ezekkel való kereskedést. • A szaporítóanyagok széles választéka és a hatékonyabb vizsgálaƟ követelmények segítenek megƅrizni a biodiverzitást és a fenntartható mezƅgazdaság irányába elmozdítani a tenyésztést. • A magánkertekben használt vetƅmagokra nem vonatkoznak uniós jogszabályok, így a hobbikertészek továbbra is bármilyen növényi anyagot megvásárolhatnak, és kis mennyiségben értékesítheƟk azok magvait. Az új szabályozás egyértelmƾvé fogja tenni, hogy a nem üzletszerƾ tevékenységet folytató termelƅ (ld.: magánkertész) szabadon cserélhet vetƅmagot egy másik magánkertésszel, az ilyen ơpusú ügylet nem tartozik a rendeletjavaslat hatálya alá. • A jogszabályok új, jobb és bevizsgált fajták, fajta-meghatározásnak eleget nem tevƅ szaporítóanyagok (heterogén anyagok), hagyományos fajták és a piaci rést betöltƅ anyagok elérhetƅvé tételével kívánnak szélesebb választékot biztosítani a felhasználók számára. • Az új szabályok azonban – a szabályozás javítására irányuló bizoƩsági ütemtervvel összhangban – figyelembe veszik az anyag ơpusát, a termesztés feltételeit és az abban érinteƩ vállalkozások méretét. Ennek megfelelƅen a hagyományos fajtákra és a heterogén szaporítóanyagokra kevésbé szigorú nyilvántartási szabályok vonatkoznak. E kategóriák mentességet kapnak a jogszabály által elƅírt vizsgálaƟ és más jellegƾ követelmények alól. • A mikrovállalkozásokra háruló adminisztraơv terhek ráadásul csökkennek, akik „piaci rést betöltƅ anyag” címen, nyilvántartásba vétel nélkül értékesíthetnek bármilyen ơpusú szaporítóanyagot. • A mikrovállalkozások általában nincsenek nyilvántartásba vételi díj megfizetésére kötelezve. A következÁ lépések A következƅkben más európai uniós intézmények, többek közöƩ az Európai Parlament és a Tanács megvizsgálja a BizoƩság intézkedéscsomagját, és kellƅ idƅben elfogadják az arra vonatkozóan kialakítoƩ álláspontjukat. Jelen szakaszban az valószínƾsíthetƅ, hogy a csomag 2016-ban lép majd hatályba.


Forrás: www.ec.europa.eu


107

EA-32-09-208-EN-P

Haladjon tovább, gyorsabban

Enterprise Europe Network Az út az új piacokhoz Üzletfejlesztés karnyújtásnyira European Commission Enterprise and Industry

p

/

p

p

ec.europa.eu/enterprise-europe-network


Enterprise Europe Network Európai üzleti partnerközvetítés Bƅvíteni kívánja üzleƞeleinek körét? Kipróbálná versenyképességét külföldi piacokon? Lépjen kapcsolatba az Enterprise Europe Network nyíregyházi irodájával, hogy üzleƟ ajánlata, ajánlatkérése díjmentesen eljuthasson Európa számos pontjára! Igény esetén on-line üzleƟ partnerkeresés az Ön által megadoƩ paraméterekkel! Valamennyi ajánlat, ajánlatkérés felkerül az Enterprise Europe Network hálózatába, ezáltal Európa mintegy 50 országában 600 vállalkozásfejlesztési szervezet adatbázisába. Aktuális külföldi üzleƟ ajánlatok az Enterprise Europe Network Európai üzleƟ partnerközveơtƅ rendszerébƅl: Egy Dél-Lengyelországban mƾködƅ, bio-méz alapú gyógyhatású készítmények elƅállításával és agrár-túrizmussal foglalkozó vállalkozás forgalmazókat keres termékei és szolgáltatásai külföldi értékesítéséhez. A vállalkozás alvállalkozói tevékenységek iránt is érdeklƅdik. Referenciaszám: 20130522002

Bulgáriában mƾködƅ, mezƅgazdasági termékek, növényvédƅ szerek, trágya, és vetƅmagvak kereskedelmével foglalkozó vállalkozás hasonló területen mƾködƅ partnereket keres az E területén, az említeƩ termékek importjához és exportjához. Vegyes vállalkozás létrehozása, közös termelési együƩmƾködés és kereskedelmi közveơtƅ szolgáltatások (ügynök, forgalmazó) iránt is érdeklƅdik. Referenciaszám: 20130228028

Egy Hollandiában mƾködƅ, bio talajfertƅtlenítéssel foglalkozó vállalkozás kereskedelmi együƩmƾködéshez keres kertészeƟ vállalkozásokat, szövetkezeteket, fƅvállalkozót, ügynököt/forgalmazót és beszállítókat. A vállalkozás szeretne kiskereskedelmi egységekkel, láncokkal is együƩmƾködni, amelyek támogatják a fenntartható termesztési módszereket. Referenciaszám: 20121221023

Romániában mƾködƅ, áfonya, és egyéb erdei gyümölcsök gyƾjtésével foglalkozó vállalkozás kereskedelmi közveơtƅket, és vegyes vállalkozás létrehozásához partnereket keres. Referenciaszám: 20130219034

Szerbiában mƾködƅ, egzoƟkus és trópusi csonthéjasok, szárítoƩ gyümölcsök, gabonapehely, és müzli elƅállításával foglalkozó vállalkozás nyersanyag-beszállítókat keres termékeihez, valamint forgalmazókat, akik az európai piacokon értékesítenék a termékeket. Referenciaszám: 20121028002 Oroszországban mƾködƅ, szemestermény felvásárlásával, szárításával ás feldolgozásával, liszt és takarmány elƅállításával foglalkozó vállalkozás vegyes vállalkozás létrehozásához keres partnereket, valamint terményés gépbeszállítókat. Referenciaszám: 20110428020 Horvátországban mƾködƅ, in-vitro növényszaporítással és nagykereskedelemmel foglalkozó biotechnológiai induló vállalkozás kereskedelmi közveơtƅket (forgalmazókat), szállítmányozási és logiszƟkai partnereket, valamint alvállalkozókat keres. Referenciaszám: 20130325044 Olaszországban mƾködƅ szƅlƅtermesztéssel, borászaƩal és túrizmussal foglalkozó vállalkozás ügynököt, importƅrt, szállítási és logiszƟkai partnert keres. Referenciaszám: 20101222035

Egy Albániában mƾködƅ, olaj, gyümölcs, vetƅmag, gyógy- és dísznövény termesztésével foglalkozó vállalkozás forgalmazókat keres kiváló minƅségƾ, és versenyképes áron kínált termékei új EU-s piacokon történƅ értékesítéséhez. Referenciaszám: 20130524017 Bulgáriában mƾködƅ, fƾszer- és gyógynövények bio-termesztésével kísérletezƅ vállalkozás kereskedelmi ügynököket keres az EU területérƅl. A vállalkozás vegyes vállalkozás létrehozásához, kozmeƟkai és gyógyszerészeƟ cégek számár végzeƩ alvállalkozói tevékenységhez, és laboratóriumi feladatok elvégzéséhez is keres partnereket. Referenciaszám: 20130327027 Spanyolországban mƾködƅ, friss zöldségfélék termesztésével foglalkozó vállalkozás szeretné az EU tagállamaiban bƅvíteni tevékenységét. A vállalkozás közvetlenül, vagy közveơtƅkön keresztül szeretné termékeit értékesíteni, valamint vegyes vállalkozás létrehozása iránt is nyitoƩ, a helyi piacon mƾködƅ vállalkozással. Referenciaszám: 20121220107 Romániában mƾködƅ, gabonatermesztéssel foglalkozó vállalkozás forgalmazókat keres az EU területén. Referenciaszám: 20120504031

Romániában tevékenykedƅ, virágok és gyümölcsfák termesztésével, valamint borászaƩal foglalkozó egyéni vállalkozó kereskedelmi közveơtƅket keres Európában. Referenciaszám: 20130219029

Bulgáriában mƾködƅ, gyümölcsök, fƅként cseresznye termesztésével foglalkozó mezƅgazdasági termelƅ forgalmazókat és kereskedelmi képviselƅket keres. Referenciaszám: 20130107001

Dél-Franciaországban mƾködƅ, bio-szƅlƅ („Ctes du Rhne”) termesztésével foglalkozó borászat kereskedelmi közveơtƅket (ügynök, forgalmazó) keres. (agents, distributors). Referenciaszám: 20130104021

Egy Olaszországban mƾködƅ, narancs és vérnarancs termesztésével és feldolgozásával foglalkozó vállalkozás ügynököt, forgalmazót, és logiszƟkai szolgáltatót keres az élelmiszer-lánc szektorban. Referenciaszám: 20121230024 Olaszországban mƾködƅ, vidéki túrizmussal, és Ɵpikus szicíliai élelmiszertermékek (citrusfélék és olíva) elƅállításával foglalkozó vállalkozás kereskedelmi együƩmƾködéshez keres partnereket, túrizmussal kapcsolatos tevékenységének népszerƾsítéséhez. Referenciaszám: 20121230006 Portugáliában mƾködƅ, élelmiszer, és egyéb termékek kereskedelmével foglalkozó vállalkozás kereskedelmi közveơtƅket keres, akik külföldön forgalmaznák termékeit. A vállalkozás kiváló minƅségƾ gombák bio-termesztésével is foglalkozik, és azokat egész Európa területén, két munkanapon belül tudja szállítani. Referenciaszám: 20121218062 Egy Romániában mƾködƅ, sertéstenyésztéssel, feldolgozással és hús forgalmazásával foglalkozó vállalkozás kereskedelmi közveơtƅket, valamint a tenyésztés során alkalmazoƩ eszközöket keres, és vegyes vállalkozás létrehozása iránt is nyitoƩ. Referenciaszám: 20121218011 Szerbiában mƾködƅ, friss és feldolgozoƩ hús-készítmények elƅállításával foglalkozó vállalkozás forgalmazókat keres, valamint partnereket vegyes vállalkozás létrehozásához, részvénycseréhez, vagy összeolvadáshoz. A vállalkozás egy részének értékesítése iránt is nyitoƩ. Referenciaszám: 20121028001

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ A PROGRAMJAINKKAL KAPCSOLATBAN: Enterprise Europe Network PRIMOM Vállalkozásélénkítƅ Alapítvány - Nagy László Norbert projekt menedzser 4400 Nyíregyháza, Víz u. 21/b.;Telefon: +36 42 414 188; Fax: +36 42 414 186; [email protected], www.enterpriseeurope.hu, www.primomth.hu



109

I N N O VÁ C I Ó S M E L L É K L E T Gazdálkodók lapja

INNOVÁCIÓS MELLÉKLET Enterprise Europe Network Új, innovatív külföldi technológiák a termelésben Elakadt a termelés/gyártás valamely munkafázisában? Érdekli, hogy pár száz kilométerre miért termelnek hatékonyabban a külföldi versenytársak? Az Enterprise Europe Network egy olyan, az interneten elérhetƅ technológiai adatbázist mƾködtet, melyben az Európai Unió tagországaiban termelƅ, gyártó és feldolgozó vállalatok új, innovaơv technológiájukat kinálják fel, vagy keresnek számukra kedvezƅ újítási módszereket, mellyel hatékonyabb termelést, vagy minƅségi javulást érhetnek el mƾködési területükön. Ebben az adatbázisban díjmentesen, együƩmƾködési megállapodások keretén belül ajánlhatja fel, vagy kereshet eddig ismeretlen, új technológiákat. Aktuális külföldi technológiai-ajánlatok az Enterprise Europe Network európai technológiai adatbázisából: Összecsukható jégvédƅ tetƅ (12 IT 56Z4 3RCO) Egy Olaszország észak-nyugaƟ részén élƅ tervezƅmérnök egy visszahúzható jégvédƅ tetƅt fejleszteƩ ki, amely segítségével megvédhetƅk az ültetvények a jégkároktól. A termék jelenleg szabadalmi elbírálás alaƩ van. Az eszköz mƾanyagból és fémbƅl is elkészíthetƅ, egymáson elcsúszó hengerek segíƟk az összecsukódást, biztosítva a sima mƾködést és stabilitást. A tervezƅ olyan vállalkozások és szervezetek jelentkezését várja, amelyek érdeklƅdnek a termék továbbfejlesztése, ipari méretƾ elƅállítása és piacra vezetése iránt. Adapơv vezérlƅrendszer melegházak monitorozásához (11 PT 65BN 3KCQ) Egy Portugáliában mƾködƅ kisvállalkozás kifejleszteƩ egy innovaơv adapơv vezérlƅrendszert, különbözƅ ơpusú melegházak monitorozásához. A rendszer moduláris, skálázható és könnyedén integrálható különbözƅ szenzorokkal. A vállalkozás kereskedelmi megegyezéshez keres partnereket mƾszaki együƩmƾködéssel.

Környezetbarát innovaơv termék szántóföldi és kertészeƟ öntözƅrendszerek hatékonyságának javításához (12 BG 0530 3RFY) Egy Bulgáriában mƾködƅ, vízƟszơtó berendezések kutatásfejlesztése területén 25 éves tapasztalaƩal rendelkezƅ vállalkozás kifejleszteƩ egy öntözƅrendszerekhez kapcsolódó speciális terméket, amely használatával növelhetƅ a gabonafélék, zöldségek és gyümölcsök növekedési üteme, és hozama. A termék fƅ elƅnye a felgyorsuló növekedési ütem, és a nagyobb hozam elérése melleƩ a fokozoƩabb hatékonyság; a konvencionális rendszerekhez képest 15%-os víz megtakarítás érhetƅ el. A vállalkozás kereskedelmi együƩmƾködéshez, keres partnereket, illetve olyan partnerekkel is szívesen felvennék a kapcsolatot, akik implementálnák az eszközt öntözƅrendszerükben. ÁllaƟ egészségmenedzsment támogató informaƟkai rendszer (11 PT 65BN 3LYX) Egy Portugáliában mƾködƅ kisvállalkozás kifejleszteƩ egy integrált informaƟkai rendszert állatok egészségi állapotának menedzseléséhez. A rendszer felhasználható állatorvosi praxisban, állategészségügyi hatóságoknál és laboratóriumokban. A rendszer könnyedén testreszabható, és különféle speciális egyéni technológiai és telekommunikációs feltételekhez igazítható, valamint bƅvíthetƅ nemzeƟ jogszabályok, és eljárásrend hozzáadásával. A vállalkozás partnereket keres a termék kereskedelmi bevezetéséhez, technológiai együƩmƾködéshez és licenc megállapodáshoz.

Technológia hidropóniás melegház létrehozásához, zöldségtermesztéshez (12 MK 82EX 3OUY) Macedóniában mƾködƅ, vállalkozás partnereket keres, akik biztosítanák számára a szükséges technológiát egy hidropóniás melegház létrehozásához. A kereseƩ technológiával szemben támasztoƩ követelmény, hogy teljesen kifejleszteƩ, vagy olyan kutatási fázisban lévƅ technológia legyen, amely már készen áll az implementálásra. A vállalkozás mƾszaki és kereskedelmi megegyezéshez keres partnereket mƾszaki asszisztenciával.

Távirányítású repülƅgép technológia keresése szántóföldek monitorozásához és kutatásokhoz (13 FR 38n0 3S4M) Egy Franciaországban mƾködƅ, a mezƅgazdasági ágazat szereplƅi számára piackutatással és kockázatelemzéssel foglalkozó kisvállalkozás szeretné szántóföldek pontos feltérképezését elvégezni, távirányítású vagy önmƾködƅ repülƅgép-technológiával, az idƅjárási viszonyoktól függetlenül. A vállalkozás ipari és kutatásfejlesztéssel foglalkozó partnereket keres, akik a távirányítású repülƅgépek vagy szántóföldek monitorozásának területén tevékenykednek. A kereseƩ együƩmƾködés ơpusa lehet kereskedelmi, mƾszaki, vagy gyártási megegyezés, mƾszaki asszisztenciával.

Aktuális külföldi technológiai-kérések az Enterprise Europe Network európai technológiai adatbázisából: Innovaơv agrármérnöki technológiakeresés (12 GB 39n3 3OJ2) Egy Észak-Írországban mƾködƅ kisvállalkozás innovaơv technológiákat és termékeket keres mezƅgazdasági, erdészeƟ és kertészeƟ gépek gyártásának hatékonyabbá és termelékenyebbé tételéhez. Vegyes vállalkozás létrehozásához, és próbaüzemhez, a termék továbbfejlesztéséhez keresnek partnereket.

Csöpögtetéses öntözƅ-technológia a mezƅgazdasági termesztés hatékonyságának növelésére (12 GB 39n3 3OJ2) Egy Észak-Írországban mƾködƅ vállalkozás innovaơv technológiát, vagy terméket keres, amely segítségével növelhetné mezƅgazdasági, erdészeƟ, és kertészeƟ gépeinek hatékonyságát. Vegyes vállalkozás létrehozásához, és próbaüzemhez, a termék továbbfejlesztéséhez keresnek partnereket.

További Információ az Európai Technológia-adatbázissal és a fenti technológia-kéréssel kapcsolatban: Enterprise Europe Network PRIMOM VállalkozásélénkítĘ Alapítvány - Nagy László Norbert projekt menedzser 4400 Nyíregyháza, Víz u. 21/b. Telefon: +36-42-414-188; Fax: +36-42-414-186; e-mail: [email protected]; web: www.enterpriseeurope.hu

110


Az Innovációs mellékletet az Enterprise Europe Network vállalkozásfejlesztési hálózat nyíregyházi irodája működteti

I N N O VÁ C I Ó S M E L L É K L E T Gazdálkodók lapja

Innovációs pályázati lehetőségek Pályázat az EUROSTARS programban való magyar részvétel támogatására (EUROSTARS_HU_07) Program meghirdetése: 2007. december 20. Végsƅ beadási határidƅ: 2013. november 30. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. Törvénnyel (továbbiakban Atv.) összhangban a NemzeƟ Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban NFÜ) a kutatásfejlesztésért és technológiai innovációért felelƅs miniszter nevében meghirdeteƩ, a EUROSTARS programban való magyar részvétel támogatására (továbbiakban magyar EUROSTARS pályázat), pályázatot, mint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Kezelƅje az alábbiak szerint módosítja. A pályázat célja A támogatás célja a kutató-fejlesztƅ kis- és középvállalkozások akơv részvételével, nemzetközi együƩmƾködésben megvalósuló, piacorientált kutatás-fejlesztési projekteket támogató EUROSTARS programban való magyar részvétel ösztönzése, a EUROSTARS projektek magyar tagjainak támogatásán keresztül. A támogatás forrása és jogcíme A támogatás forrása: a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (a továbbiakban Alap) 2. címe. A támogatást az Atv. 8. § (1) bekezdésében foglalt a)-c) és e) jogcímekre lehet felhasználni. Pályázat keretösszege, támogatás mértéke és várható száma A pályázat célkitƾzéseinek elérése érdekében az Alap terhére az NFÜ a 2008-2013. közöƫ idƅszakra 3 millió euró (750 millió Ft) keretösszeget biztosít, amelybƅl a 2012. évre rendelkezésre álló forrás: 500 ezer euró, azaz 125 millió Ft. Ez a keretösszeg kiegészül az Európai BizoƩság pénzügyi hozzájárulásával, amely a magyar EUROSTARS-projektrésztvevƅk számára az Alapból kifizeteƩ támogatás legfeljebb 1/3-a lehet. A támogatoƩ projektek várható száma: 2-3 db. A támogatásra jogosultak köre A támogatásra kizárólag a EUROSTARS program Nemzetközi Értékelƅ BizoƩságának döntése alapján támogatásra javasolt és az EUREKA Magas Szintƾ Képviselƅcsoportja (High

Level Group) által jóváhagyoƩ EUROSTARSprojektek magyar résztvevƅi jogosultak. A támogató velük köt szerzƅdést a támogatásra javasolt projektek rangsorát követve, a magasabb pontszámot elért nemzetközi EUROSTARS-projekt hazai résztvevƅivel kezdve. Szerzƅdések a rendelkezésre álló éves keret kimerülésének erejéig köthetƅek. A EUROSTARS programban való részvétel általános feltételeit a program honlapján (hƩp://www.eurostars-eureka.eu/) közzéteƩ PályázaƟ útmutató (Guideline for applicants) tartalmazza. Részletes információk a PályázaƟ felhívás és útmutató címƾ dokumentumban találhatók. Akkreditált Innovációs Klaszter cím elnyerése (AIK-2011) Támogatás formája: Az Akkreditált Innovációs Klaszter cím odaítélésekor a klaszterek nem részesülnek közvetlen pénzügyi támogatásban. Beadási határidƅ: A pályázatok benyújtása 2011. augusztus 15-tƅl 2013. december 31ig lehetséges. Értékelési határnapok: 2013. május 30.; 2013. szeptember 30.; 2013. december 31. Támogatás célja: Az Új Széchenyi Terv „Tudomány és innováció” Programja a vállalaƟ együƩmƾködés hiányát a magyar innovációs rendszer gyengeségei közt emlíƟ. Az együƩmƾködési hajlandóság javítása érdekében szükséges, hogy támogatásban részesülhessenek olyan, alulról építkezƅ, önszervezƅdƅen együƩmƾködƅ vállalaƟ csoportok, klaszterek, amelyek tartósan egyesíƟk a jelenleg szétszabdaltan mƾködƅ kutató, fejlesztƅ, gyártó, forgalmazó, szervizelƅ, stb. cégek erƅforrásait. A klaszter tagjai - önállóságukat megtartva - az üzleƟ szükségszerƾség miaƩ bizonyos termékek (termékporƞolió) közös (tovább)fejlesztésére, technologizálására, gyártására és piaci bevezetésére egyesíƟk erejüket, s ezáltal képesek a nemzetközi piacon fennmaradni, az üres piaci réseket betölteni. A pályázaƟ kiírás célja innovaơv, KKV- és exportorientált, jelentƅs foglalkozatási hatású1 klaszterek akkreditálása oly módon, hogy a


már mƾködƅ klaszterek közül kiválasztásra (akkreditálásra) kerülnek azok, amelyek a fenƟ stratégiai célnak megfelelnek. A klaszterhez egyetem, kutatóintézet, önkormányzat, illetve bármilyen más, a klaszter céljai elérésének elƅmozdítására képes szervezet kapcsolódhat. Az akkreditáció megszerzésének egyik szükséges feltétele, hogy ezen gazdasági alakzat operaơv menedzsmentjét egy olyan klasztermenedzser lássa el, amelyik gazdasági társaság formában mƾködik. KedvezményezeƩek köre: Jelen akkreditációs pályázaƟ kiírásra a devizajogszabályok alapján belföldinek minƅsülƅ, Magyarországon székhellyel rendelkezƅ gazdasági társaság pályázhat, - amely igazolni tudja, hogy jelen pályázat tekintetében jogosult a klaszter képviseletére, mint klasztermenedzser szervezet és - amelyben egyik klasztertag sem gyakorol többségi befolyást - amely más akkreditált innováció klaszterben nem rendelkezik tagsági viszonnyal Részletesebb információk a pályázaƟ felhívásban: hƩp://www.nfu.hu/doc/2921

IPARJOG_12 Magyar szellemi alkotások hazai és külföldi iparjogvédelmi oltalmának támogatása Támogatás formája: vissza nem térítendƅ Beadási határidƅ: folyamatosan, de legkésƅbb 2013.06.30 Támogatás célja: A jelen pályázat célja szellemi alkotások hazai, vagy nemzetközi iparjogvédelmi oltalmát szolgáló oltalomszerzési és oltalom fenntartási tevékenységek támogatása. A tervezeƩ iparjogvédelmi tevékenység eredményeként nƅ a benyújtoƩ hazai, valamint a külföldi iparjogvédelmi bejelentések és a megadoƩ oltalmak száma, ami elƅmozdítja a magyar szellemi alkotások hasznosulásának sikerességét. A projekƩel szembeni elvárások: a) hazai oltalomszerzés és fenntartás, vagy b) külföldi oltalomszerzés és fenntartás KedvezményezeƩek köre: A jelen pályázaƟ kiírásra pályázhatnak a KTIA PályázaƟ Útmutató B. fejezete alapján: a) magyarországi lakhellyel rendelkezƅ természetes személy;


111

I N N O VÁ C I Ó S M E L L É K L E T Gazdálkodók lapja b) Magyarországon székhellyel rendelkezƅ mikro-, kis- és középvállalkozás, illetve az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel rendelkezƅ mikro-, kis- és középvállalkozások esetében annak magyarországi fióktelepe; c) költségvetési szervek, költségvetési szervek jogi személyiséggel rendelkezƅ intézményei; d) jogi személyiséggel rendelkezƅ non-profit szervezetek. (Részletesebb információk a pályázaƟ felhívásban: hƩp://www.nfu.hu/doc/3799) A támogatható tevékenységek köre: De minimis jogcímen iparjogvédelmi tevékenység. (1) Hazai iparjogvédelmi bejelentés (szabadalom, növényfajta-oltalom, használaƟ vagy formatervezési mintaoltalom) megtétele (2) Külföldi iparjogvédelmi bejelentés (szabadalom, növényfajta-oltalom, használaƟ mintaoltalom) megtétele (3) A Szabadalmi EgyüƩmƾködési Szerzƅdés (PCT) szerinƟ nemzeƟ eljárások megindítása (4) Európai szabadalom hatályosítása (5) (1)-(4)-hoz kapcsolódó jogi, iparjogvédelmi szolgáltatások Egy projektjavaslat keretében csak egy tevékenységre (1-4 pontok valamelyike valamint az 5. pont) lehet pályázni. További információk A pályázaƟ feltételekkel, tudnivalókkal kapcsolatban további általános, valamint felhívás specifikus információkat az NFÜ honlapján (www.ujszechenyiterv.gov.hu) talál, felvilágosítást pedig az alábbi elérhetƅségeken keresztül kérhet: Telefonon: +36-40-638-638. Személyesen: 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22. E-mailen: hƩp://nfu.hu/eugyfelszolglalat Forrás: www.ujszechenyiterv.gov.hu, www.nfu.hu, www.nih.hu

Pályázat piacorientált kutatásfejlesztési tevékenység támogatására az agrár-, élelmiszeriparban – AGR_PIAC_13 Támogatás mértéke: 100 % Támogatás formája: vissza nem térítendƅ Támogatás összege: A pályázatok keretében az igényelhetƅ vissza nem térítendƅ támogatás összege minimum 40.000.000 Ft, maximum 1.500.000.000 Ft

112

Beadási határidƅ: 2013. április 24-tƅl 2013. június 24-ig. Támogatás célja: A támogatás célja olyan kutatás-fejlesztési tevékenységek támogatása, amelyek a késƅbbi ipari hasznosítás szempontjából jelentƅs szellemi hozzáadoƩ értéket tartalmazó új, tudományos ismeretek bƅvülését vagy agrár-élelmiszeripari termékek, szolgáltatások, technológiák, illetve ezek protoơpusainak kifejlesztését eredményezik. KedvezményezeƩek köre: A jelen pályázaƟ kiírásra pályázhatnak a KTIA PályázaƟ Útmutató B. fejezete alapján: • jogi személyiségƾ gazdasági társaságok, • jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, • szövetkezetek, feltéve, hogy keƩƅs könyvvitelt vezetnek, és nem tartoznak az EVA hatálya alá. 150 millió Ft, vagy ennél magasabb támogatási igényƾ projektjavaslatot a projekt megvalósítására létrehozoƩ konzorcium is benyújthat. A támogatható tevékenységek köre: K+F projekƩámogatás jogcímen: a) Alapkutatás Alapkutatási tevékenységre kutatási szervezet és az a vállalkozás pályázhat, amelynek minimum 3 fƅ, a pályázat benyújtását megelƅzƅ utolsó lezárt üzleƟ év fordulónapján mƾszaki, természeƩudományi, orvosi vagy agrár P.hD fokozatú, legalább napi 4 órában, a pályázat benyújtásakor is foglalkoztatoƩ alkalmazoƩja van vagy vállalja, hogy a támogatási szerzƅdés hatályba lépését követƅ 3 hónapon belül minimum 3 fƅ mƾszaki, természeƩudományi, orvosi vagy agrár P.hD fokozatú kutatót, legalább napi 4 órában foglalkoztat a projekt befejezéséig. b) Ipari kutatás Ipari kutatás tevékenységre kutatási szervezet és az a vállalkozás pályázhat, amelynek minimum 1 fƅ, mƾszaki, természeƩudományi, orvosi vagy agrár felsƅfokú végzeƩségƾ, teljes munkaidƅben, a pályázat benyújtásakor is foglalkoztatoƩ alkalmazoƩja van, vagy vállalja, hogy a támogatási szerzƅdés hatályba lépését követƅ 3 hónapon belül minimum 1 fƅ mƾszaki, természeƩudományi, orvosi vagy agrár P.hD fokozatú kutatót, teljes munkaidƅben foglalkoztat a projekt befejezéséig. Abban az esetben, ha a vállalkozás a saját alkalmazásában lévƅ (vagy felvételre tervezeƩ) munkavállalója, megbízoƩja révén


végez alapkutatási vagy ipari kutatási feladatokat, úgy a projekt adatlapon kell megadni a munkavállaló, megbízoƩ személy nevét, végzeƩségét/fokozatát, doktori iskolájának nevét, publikációs jegyzékét (új munkavállaló vagy megbízoƩ esetén kizárólag a végzeƩség/doktori iskola tudományterületét kell megadnia). Az alapkutatási vagy ipari kutatási költségek tervezésekor - kutatóként - 1 embernap esetében legfeljebb 8 óra tervezhetƅ. Azaz, amennyiben a pályázónak, vagy alvállalkozójának a 24 hónapos projekt futamidƅre 2 fƅ áll teljes mértékben rendelkezésre, úgy az emberhónapok számánál legfeljebb 2*24 hónap költség tervezhetƅ. c) KísérleƟ fejlesztés a C.1.1. fejezet szerint. K+F projekƩámogatás jogcímen infrastruktúra fejlesztés is elszámolható. Az ehhez kapcsolódó tevékenységek kizárólag a kutatás-fejlesztési projekthez kapcsolódhatnak, ezért a kutatás-fejlesztési projekƩámogatásra vonatkozó támogatási intenzitásokat (Jelen felhívás C.1. pont a), b), c) szerint), illetve elszámolható költségek körét (jelen felhívás C.2. pont K+F projekƩámogatás keretében elszámolható költségek – személyi jellegƾ költségek, igénybeveƩ szolgáltatások, anyagköltség, eszközbeszerzés immateriális javak) kell alkalmazni. Kizárólag a projekthez kapcsolódó kutatásfejlesztési célokat szolgáló infrastruktúrafejlesztéshez, beleértve „pilot” rendszerek, tesztkörnyezetek létrehozásához, valamint a kutatás-fejlesztéshez és az innovációs tevékenységhez szükséges épületek és helyiségek építéséhez, átalakításához, fejlesztéséhez kapcsolódó költségek számolhatóak el. A beruházásoknak az alkalmazoƩ kutatást és a technológiafejlesztést, kell szolgálniuk. A tevékenység igazolására részletes árajánlat csatolása kötelezƅ.

További információ: NemzeƟ Fejlesztési Ügynökség 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22 Tel.: 474-9560 Forrás: hƩp://www.nfu.hu/content/1384


A Phylazonit talajoltás technológia forradalmasítja a tápanyag gazdálkodást! Használata a művelési költségek csökkentése mellett képes jelentősen növelni a talaj termőképességét, a növények ellenállóságát és a hozamot! A Phylazonit baktériumok a korszerű gondolkozás és gazdálkodás védjegyei, amik a talaj állapotának javításával növelik a termelés biztonságát és a gazdálkodás kiegyensúlyozott jövedelmezőségét.

w w w.t alaj olt as . hu / 0 6 20 2 75 52 9 9

3. szám: június - július 460,- Ft

Recommend Documents