3. szám Ára: 495 Ft

Szép Magyarország

9 771785 660406

10003

2010/ 3. szám

Ára: 495 Ft

Veszprém megyei vártúrák

A Balaton-felvidék természeti kincsei

Szép Magyarország elôfizetés ajándékkal Fizessen elô barátainak, szeretteinek, üzleti partnereinek, munkatársainak, vagy önmagának a Szép Magyarország magazinra, és ha 2010. szeptember 15-ig beérkezik hozzánk a megrendelése, akkor ajándékot adunk elôfizetése mellé!

Hat lapszámos – 2970 forintos – elôfizetése mellé most plusz két lapszámot adunk ajándékba! A két ajándék lapszámot az alábbi kiadványaink közül lehet kérni: 2007/1, 2007/2, 2007/3, 2008/1, 2008/2, 2008/3, 2009/1, 2009/2, 2009/3, 2009/TÉL (Az egyes lapszámok tartalmáról a www.szepmagyarorszag.hu oldalon talál információt.) Kérjük, hogy a megrendelésük elküldésekor, az Önök és a megajándékozott adatai mellet tüntessék fel azt is, hogy melyik két lapszámot kérik ajándékba, és azt kinek postázzuk. A tíz, itt feltüntetett régi lapszámunk együtt is megrendelhetô: Ára: 3890 Ft (postaköltséggel) Megrendelésüket leadhatják: e-mailen: [email protected] telefonon: (06 1) 332 3261 telefaxon: (06 1) 332 3261 személyesen vagy levélben: Civertan Bt. (1064 Budapest, Izabella u. 69. fsz. 2.) formanyomtatvány kitöltésével: www.szepmagyarorszag.hu

Fényképezés: • légifotózás helikopterrel és air robottal • professzionális épületfotózás • eseményfotózás

Grafikai munkák: • teljes körû arculattervezés, logó tervezés • kiadványtervezés • nyomdai elôkészítés • nyomdai munkák menedzselése

Internetes fejlesztések: • weboldalak tervezése és menedzselése • oldalak látogatottságának és hatékonyságának növelése

Egyedi termékek tervezése és kivitelezése: • kártyák • képeslapok • térképek információ, megrendelés: levélben vagy személyesen: 1064 Budapest, Izabella u. 69. fsz. 2. telefon: (06 1) 332 3261, e-mail: [email protected], skype: civertan, web: www.civertan.hu

Szép Magyarország

3

Kedves Olvasóink,

Bukovszky Balázs

Hét vár történetét ismerhetik meg ebben a lapszámban. Bár egy megyén belül találhatóak, egy­ mástól nem nagy távolságra, bejárásuk még sem egynapos túra. Sorsukban sok a közös pont, tör­ ténetük mégis mindig egyedi. Jelenlegi állapotuk is nagyon különbözô, hiszen van, ahol évek óta tudatos fejlesztés folyik, van, ahol elôkészítés alatt vannak a rekonstrukciós munkák és van, ahol még további régészeti feltárásokra van szükség, hogy megismerhessük a vár múltját. Sôt van olyan vár is közöttük – Csobánc –, ahol bárki részese lehet a vár megmentésének, ha kedvet érez hozzá. Jelenkori történetükre jellemzô, hogy majdnem mindegyik vár gazdag – évek óta sikeres – prog­ rammal, rendezvényekkel várja a vendégeket. A belépôjegyekbôl, programokból befolyt összeget pedig a legtöbb helyszínen a várak fenntartására és helyreállítására fordítják, így minden egyes látogató hozzájárul a várak újjászületéséhez. A hét vár sokszor állta útját a hazánkra törô ellenségnek, múltjuk lapjain hôsiesen megvívott csaták emlékei sorakoznak. Az elhagyatottsággal, a múló idôvel, amely lassan felmorzsolja a leg­ erôsebb kövekbôl rakott falakat is, már egyre nehezebben küzdöttek. Szerencsére akadnak olyan emberek, akik fontosnak tartották és tartják, hogy ezek a várak ne csak néhány megmaradt fal­ darabbal, töredékkel emlékeztessenek dicsô napjaikra. A falak megôrzése, védelme és helyreállí­ tása mellett legalább olyan fontos, hogy élettel is megtöltik a várakat. Nem egynapos túra bejárni a lapszámban bemutatott várakat, írtam a bevezetô elsô felében, azonban mindenképpen érdemes, hiszen aki három éven belül felkeresi mind a hét várat, és az erre a célra kiadott füzetbe összegyûjti a hét pecsétet, az értékes ajándékokat nyerhet minden év végén. Az igazi nyeremény azonban a gyönyörû táj, a természeti és kultúrtörténeti értékek sokszínû gazdagsága, amely a várakat körülveszi. A hét vár szisztematikus felkeresése jó ok lehet arra, hogy alaposan megismerjék a Bakony és a Balaton-felvidék valamennyi szépségét, a magyar történe­ lem néhány jeles eseményének helyszínét.

Jó olvasást és utazást kívánva, Üdvözlettel:

Bukovszky Balázs alapító-fôszerkesztô

Olvassa online is: www.szepmagyarorszag.hu Szép Magyarország magazin (VII. évfolyam, 3. szám)

A szerkesztôség címe: Civertan Bt.

Kiadó: Civertan Bt.

1064 Budapest, Izabella u. 69. fsz. 2.

Fôszerkesztô: Bukovszky Balázs

Telefon / fax: (06 1) 332 3261

Címlapfotó: Sümeg vára (www.civertan.hu)

E-mail: [email protected]

Külön köszönet Dénes Józsefnek a várak történetének

Lapterv és nyomdai elôkészítés: Civertan Bt.

összeállításához nyújtott segítségéért

Nyomda: SOTA Print Elôfizetési díj 6 lapszámra: 2970 Ft ISSN 1785-6604

Utazáshoz nélkülözhetetlen! Naprakész utazási információk, tartalmas írások, látványos illusztrációk. A Szép Magyarország magazin tematikus lapszámai megrendelhetôk a kiadónál: Ár: 495 Ft /darab + postaköltség Kedvezmények: 4 lapszám együtt: 1600 Ft (postaköltséggel) 10 lapszám együtt: 3890 Ft (postaköltséggel) Rendelje meg még ma! Tel.: (1) 332 3261 [email protected] www.szepmagyarorszag.hu 2007/3 Tata 2008/1 Esztergom 2008/2 Tolna-megyei várak 2008/3 Fertô-táj 2009/1 Római limes 2009/2 Északi várak 2009/3 Királynék 2009 TÉL Visegrád 2010/1 Pannónia útjain 2010/2 Aggtelek

Szép Magyarország

tartalom

Hétpecsétes vártúrák 6 Várpalota 8 Nagyvázsony 11 Szigliget 14 Csobánc 17 Sümeg 20 A sümegi püspöki palota 23 Somló 24 Csesznek 27 Balaton-felvidéki Nemzeti Park 30 Gyereksarok 34

5

Alapito Okirat Adatik tudtára Mindenkinek akit illet, hogy az Úr 2002. évének december havának 9-cedik napján, Sümeg Várában titkos haditanácsot tartván az Veszprém megyében lakozó öt Vár: Csesznek, Nagyvázsony, Sümeg, Szigliget és Várpalota kapitányai, valamint az nevezetes Veszprém megyei Kincstári Vagyoni Igazgatóság fotanácsnoka azon elhatározásra jutának, hogy közösen Véd-és dacszövetséget hozának létre Veszprém Megyei Várak Fokapitánysága néven, mely által az érdeklodo nagyközönség részire az Várak építését, szépítését és bémutatását szem elott tartván, ezen dolgok megcselekvését tuzvén zászlajokra közös fellépést szorgalmazának, az hírneves Veszprém megyei Várak még ismertebbé való tételének érdekiben. Jelen alapító okírat pediglen kedves Mindnyájunk egyetértésébol született meg vala, melynek tanúbizonyságát adván aláírásunkkal egyetemben e helyütt hitelesítettünk. Kiállíttatott vala: Sümeg Várában, 2002. december hó 9-cedik napján Nagy Ferenc - a Cseszneki Vár kapitánya Tupcsia Péter - a Nagyvázsonyi Vár kapitánya Papp Imre - a Sümegi Vár kapitánya Pál József - a Szigligeti Vár kapitánya Szabó Pál Csaba - a Várpalotai Vár kapitánya valamint a Kincstári Vagyoni Igazgatóság Veszprém Megyei Kirendeltsége Kiegészíttetett vala az Csobánc és az Somló Várak csatlakozásával 2004. szeptember 17-dik napján Német Gyula - a Csobánci Vár kapitánya Kiss Róbert Tamás - a Somlói Vár kapitánya

8

Szép Magyarország

Várpalota – Thury-vár A város központjában álló, szabályos négyszög alaprajzú, belsôtornyos vár Magyarország egyik legrégebbi, fennmaradt középkori vára. Megôrizte számunkra a vár 16. századi formáját Giulio Turco 1572-ben készült rajza, azonban a korai építési periódusok esetében még sok tisztázásra váró részlet.

Thury-vár

legrégebbi vár ezen a területen a mai városközponttól északra – nagyjából 5 kilométerre – egy sziklacsúcson emelt – romjai­ ban ma is megtekinthetô – Bátorkô vára volt, melyet már egy a 14. században kelt oklevél is megemlít. Bátorkôt a késôbbi birtokos Csá­ kok – más várakkal együtt – 1326-ban elcserélték Károly Róbert királlyal, kiemeltebb szerephez pedig Nagy Lajos király idejében jut, amikor az egyik legjelentôsebb birtokos családhoz, a Kontokhoz ke­ rült a terület. A Kontok itt kialakított családi tartózkodási helye a ko­ rábbi feltételezésekkel ellentétben nem a bátorkôi várban, hanem az újonnan emelt pompás palotájukban lehetett. (Kont Miklós korá­ nak egyik legbefolyásosabb fôura volt, 1356 és 1367 között a nádori tisztséget is betöltötte.) A ma is látható vár elsô részeit Kont Miklós unokája, Újlaki Miklós kezdte építeni, valamikor az 1440-es évek táján, erre utal az a fenn­ maradt országgyûlési rendelet, amely 1445-ben néhány nagyhatal­ mú család által Albert király idejében épített vár lerombolását ren­ delték el. Ebben az okiratban szerepel kivételként Palota, melynek fennmaradását engedélyezik. Ebbôl következtethetôen – miután

fotó: Pintér László

Albert király 1437–39 között uralkodott –, Újlaki Miklós a vár építé­ sét 1437 után kezdhette meg. Azonban az 1960-as évek elején vég­ zett ásatások négy épület maradványait tárták fel a vár területén, amelyek padlószintje alacsonyabban volt a jelenleginél és építési stílusjegyeik alapján is jóval korábbiak a várnál. Feltárásra került egy 9 méter széles és több mint 30 méter hosszú palota épület, a ká­ polnaszárny, egy emeltes épület, amely a palota lovagtermi szárnya lehetett. A negyedik – két helyiséges – épülethez kapcsolódott az a kb. 30 méter magas torony, amely a palota bejáratát védhette. A gótikus világi építészet kevés hazai emléke közé tartozó lelet­ együttes értékét a palota falain fennmaradt gótikus falfestmények emelik. Az itt kialakuló településnek is nevet adó, fényûzô palota építése a Kont család birtokosságához köthetô, akik a 14. század­ ban ezen a helyen – Bátorkô várának közelében – egy a rangjukhoz méltó – és a várnál kényelmesebb – otthont emeltek. Ennek a palo­ tának az épületeit is felhasználva emeltette a várat a 15. század közepén az Újlaki család. A Magyarország legjelentôsebb fôúri családja közé tartozó Újla­

Szép Magyarország

kiaknak – a várat építtetô Újlaki Miklós erdélyi vajda, macsói bán, bosnyák király is volt – jelentôs birtokaik voltak az ország más te­ rületein is, ennek ellenére Palotát jelentôs családi központjuknak tekinthetjük. (Bátorkô vára az ô idejükben veszítette el fokozatosan a jelentôségét.) Újlaki Miklós fia, Lôrinc 1524-ben utód nélkül halt meg – vele ki­ hal az Újlaki család is –, özvegye pedig Móré Lászlóhoz ment fele­ ségül, aki rablólovagként rettegésbe tartotta a környéken élôket és az itt átutazókat is. (Ettôl kezdôdôen a Rákóczi szabadságharcig be­ zárólag sok nehéz év várt a Palotaiakra.) A birtok jogos örökösének számító Szapolyai János – megelégelve Mórénak a környék lakos­ ságát és az itt átutazókat sanyargató, kirabló életmódját – királyi sereget küldött Palota elfoglalására, melyhez török katonák mellet 50 felvidéki bányászt is rendeltek, hogy a várfalakat segítsé­gükkel aláaknázzák. A várat kemény küzdelem árán tudták csak el­foglalni a királyi csapatok és ez a masszív ellenállás a késôbb évtizedekben is jellemzô volt az erôdítményre. Palota legdicsôségesebb lapjaira kívánkozik az 1559 és 1566 kö­ zötti idôszak, amikor Thury György volt a vár kapitánya. A környezô területeken egyedüliként még magyar kézen lévô vár ellen 8000 em­ berrel vonult fel a török 1566. júniusában. Az Arszlán budai pasa által vezetett csapatok jelentôs kárt tettek a várban és a maroknyi vé­dô­ sereg is már erejének a végén járt, amikor a törökök azt hívén, hogy érkezik a magyar király felmentô serege, elvonultak a vár alól. Palota egészen 1593-ig – hét ostromnak is ellenállva – maradt ma­gyar kézen, akkor négynapi, igen heves török támadás után a vár­ védôk kénytelenek voltak feladni az erôsséget. Palota végleges felszabadulására 1687-ben került sor, azonban addigra a vár környezetében lévô falvak elnéptelenedtek, elpusztul­ tak a sorozatos harcokban. Palota új birtokosa a Zichy család lett és a terület gyors fejlôdésnek indult, aminek lendületét azonban meg­törte a Rákóczi szabadságharc, ugyanis Palota a kurucok egyik erôssége volt, melyet sokáig ezúttal sem tudott elfoglalni az ellen­ ség, de a település kirablását és felgyújtását nem hagyták ki.

Palota látképe 1688. Rézkarc (részlet)

Rekonstrukciós elképzelés a várról

9

grafika: Ferenc Tamás

A kuruc háború után, az 1700-as évek elejére Palota vára elveszí­ tette hadi jelentôségét. A Zichyek egészen 1890-ig voltak tulajdo­ nosai a várnak, birtokosságuk alatt sor került a harcok során meg­ sérült falak helyreállítására, késôbb pedig a funkcióváltoztatással együtt járó kényelmi és gyakorlati átalakításokra, fejlesztésekre. A magyar állam 1930-tól tulajdonosa a várpalotai várnak, mely­ nek falai közt napjainkban a Magyar Vegyészeti Múzeum és a Vár­ palota Bányászattörténeti Gyûjteménye tekinthetô meg.

Napjainkban A Nemzeti Örökség részét képezô Thury-vár Magyarország egyik leg­régebben fennmaradt középkori vára, amelyben a 600 éves fenn­ maradása és a számos átépítés következtében, a gótikától a késô klasszicizmusig különbözô építészeti stílusok nyomai láthatók. Az egykori palotarész az ország egyetlen megmaradt 14. századi fôúri palotabelsôjét reprezentálja, ahol eredeti gótikus falképek is fenn­ maradtak. A vár épületében mûködik a Magyar Vegyészeti Múzeum és Vár­ palota Bányászattörténeti Gyûjteménye. A Vegyészeti Múzeum Kö­ zép-Európa egyetlen ilyen jellegû, önálló múzeuma. Kiállítása ennek megfelelôen egyedülálló. Látogatói megismerhetik a hazai vegy­ ipar és vegyipari kutatás fejlôdésének fôbb eredményeit, megtekint­ hetnek számos vegyipari gépet és berendezést. A múzeumnak könyv­ tára és kutatóhelyiségei is mûködnek az épületben. A másik állandó kiállítást, a Bányászattörténeti Gyûjteményt a vár délnyugati szár­ nyában található, amelyet a Sopronban található Központi Bányá­ szati Múzeum mûködtet 1976 óta, a várpalotai bányászat megkez­ désének 100 éves történetére emlékezve. A gyûjtemény bemutatja a bányászat történetét, eszközeit, számos mozgó makett segítségé­ vel megismerhetjük a szén felszínre kerülésének, további feldolgo­ zásának folyamatait. Folyamatban van a mûemlék épület építészeti felújítása és láto­ gatóbarát fejlesztélse. Az uniós támogatással megvalósuló munkák során a földszinten kiállítótermek és egy étteremnek hasznosítható szárny létesül. Az épület felújított vizesblokkokkal, pelenkázóval, gyer­mekfoglalkoztatóval bôvül. A második szinten rendezvény – és konferenciatermek létesülnek és egy ajándékboltot is nyitnak. A vár­ udvaron szabadtéri színpad és filmszínház kap helyet.

Szép Magyarország

10

2010

várpalota

Programok Mátyás, az igazságos – Reneszánsz Fesztivál 2010. augusztus 6 -8. Helyszín: Várpalota, Thury-vár, Hunyadi Mátyás tér

XXV. Várpalotai Napok 2010. szeptember 3-5. Helyszín: Várpalota, Thury-tér

Szindbád Nonprofit Kft. Várpalota, Szent István u. 14. telefon: (06 88) 472 305 www.varpalota.hu www.szindbadkht.hu

Trianon Múzeum

T o vá b b i i nf o rmá c i ó

A Zichy család által épített kastélyban látható az I. világháborút lezáró trianoni békeszerzôdésre emlékezô állandó kiállítás. Nyitva tartás: kedd – csütörtök: 10.30–16.00 óráig péntek – vasárnap: 10.30–17.00 óráig hétfô: szünnap A Múzeum egész évben látogatható! Villámposta: [email protected] www.trianonmuzeum.hu

Szép Magyarország

11

Nagyvázsony – Kinizsi-vár Nagyvázsony és Kinizsi Pál neve szorosan összefonódott a magyar nép emlékezetében. A híres törökverô személyét a nép­hagyomány olyan szorosan kötötte Nagyvázsonyhoz, hogy egyenesen úgy tartották: már a gyermekéveit – fia­ talkori éveit – is ezen a tájon töltötte. Bár Kinizsi születésérôl és ifjúkori éveirôl semmi biztosat nem tudunk, nem va­ lószínû, hogy itt nevelkedett volna. Az azonban tény, hogy 1472-tôl 1494-ig Nagyvázsony birtokos ura volt.

A vár látképe délrôl

rról sem maradt fenn sem írásos, sem tárgyi bizonyíték, hogy Kinizsi idejében milyen építkezések folytak a nagyvázsonyi vár­ ban, de nehezen képzelhetô el, hogy Kinizsi idejébe nem fejlesztették volna az erôsséget akkor, amikor a településen több épület is ôrzi Kinizsi teremtô akaratának az emlékét. (Ilyen például az 1483-ban alapított pálos kolostor építése vagy a plébániatemplom bôvítése.) A nagyvázsonyi vár legkorábbi részeit Vázsony középkori birtoko­ sai, a Vezsenyiek emeltették. Ôk 1384-ben kaptak várépítésre enge­ délyt Mária királynétól, azonban ezt a várat – az úgynevezett Zá­dor­ várat – Vázsonytól mintegy 6 kilométerre, egy dombsor gerincén építették fel. A vár így meglehetôsen messze esett a településtôl, ráadásul egy vita miatt aránylag hamar el is kellett hagynia a csa­ ládnak. Ezután emelhették a település és az itt elágazó fôutak kö­ zelébe azokat az épületeket, amelyek a mai vár magját jelentették. Az építkezés megkezdésérôl nem áll rendelkezésünkre pontos adat, de az építési stílus alapján a 15. század elejét tartják a legvaló­szí­ nûbbnek a szakemberek. A vár legkorábbi részei közé sorolták sokáig a lakótornyot, azon­

fotó: Tupcsia Péter

ban egy, az elmúlt években végzett kutatás alapján arra a követ­ keztetésre jutottak a régészek, hogy a lakótorony csak késôbb, már Kinizsi birtokosságának idejében épülhetett. A legújabb vélemények szerint a Vezsenyi család vára minden valószínûség szerint a mai belsô várral lehet azonos. Az ô idejükben egy L alakú palotaszárny állhatott a téglalap alaprajzú területen, szabadon álló kaputoron�­ nyal és külsô kerítésfallal körülvéve. A vár legjellegzetesebb, már messzirôl látható része, a több mint 20 méter magas lakótorony nagymértékben megôrizte eredeti ki­ alakítását. Megközelítése egykor az elsô emeleten nyíló – csapóhíd­ ként leengedhetô – ajtón keresztül volt lehetséges. Errôl a szintrôl csigalépcsô vezet az emeleti részekre. A második szinten volt a lo­­ vagterem, a harmadik emeleten pedig a nôi lakosztályt alakították ki. Szintjein ma különbözô kiállítások tekinthetôek meg (segítségük­ kel megismerhetik Kinizsi Pál korát). Az egy késôbbi korszakban ki­ alakított ágyúteraszról pedig nagyszerû rálátás nyílik a környezô domb­vidékre. Innen fentrôl jól áttekinthetô az egykori vár bonyolult alap­rajza is.

12

Szép Magyarország

Kinizsi sok idôt töltött az otthonától távol, hiszen szinte folya­ matosan harcolt a török ellen, azonban 1483-tól egy hosszabb bé­ keidôszak köszöntött be a törökkel vívott harcokban – jelentôs mér­ tékben köszönhetôen Kinizsi sikereinek – és ezek az évek lehetôséget adhattak arra, hogy Kinizsi figyelmét birtokának a fejlesztésére össz­ pontosíthassa. Ekkor került sor a pálos kolostor alapítására és feltehetôleg ekkor került sor a várban lévô palotaszárny bôvítésére is: kiépítették az északnyugati szárny második emeletét, építették át az északkeletit. A palotaszárnyban szintenként 4-6 nagyobb méretû helyiség lehe­ tett, mellettük pedig kialakításra került egy lovagterem és egy házi kápolna is. A kétemelet magas, barbakán jellegû, majdnem patkó alakú ka­ puvédômû valószínûleg 1490 után épült. Bejáratához – melyet egy keskeny, kétemeletes, kiugró kaputorony védett – cölöpökön álló fa­híd vezetett. Az épületegyüttesnek ekkor kialakult alaprajza alig vál­tozott az elkövetkezô évszázadokban. Kinizsi halála után felesége még hosszú évtizedekig élt a várban, az ô halála után azonban a vár fokozatosan végvárra alakult át. A vá­ zsonyi vár a török idôkben rövid ideig volt csak az ellenség kezén, a Rákóczi szabadságharc után hadászati jelentôsége már nem volt. Az 1652-tôl birtokos Zichy család a vártól távolabb, a Veszprémbôl Tapolcára vezetô út mellett építette fel fôúri otthonát a 18. század má­sodik felében. A vár mûemléki helyreállítását 1955-ben kezdték el.

Plébániatemplom

fotó: Opitz Tamás

a Peer- és a Gömöry-kódex). Kinizsit halála után – végakaratának megfelelôen – a pálos kolostor templomában temették el. Vörös­ márvány sírköve összetörve és hiányosan, de nagyobb részben meg­ került, miként megvan az egykor vele együtt eltemetett sodronyos páncélingje, sisakja és kétélû pallosa is. A kolostort 1543-ban hagyták el a pálosok, az épületegyüttest késôbb a környékbeli földesurak robbantottak fel, nehogy a török kezére jusson.

Kinizsi Pál emléke A vártól kényelmes sétára (a temetô melletti út vezet oda), azon­ ban már erdôs területen állnak az egykori Szent Mihály-kolostor romjai. A magyarországi késô gótikus egyházi építészet jelentôs emlékét a fennmaradt oklevél szerint 1483-ban alapította Kinizsi Pál és apósa, Magyar Bálint. Azonban minden jel szerint a családi temetkezôhelynek szánt épületegyüttes építését már korábban – 1480 – 81 táján – megkezdték. Annak ellenére, hogy a kolostorban aránylag rövid ideig tartózkodtak a pálos szerzetesek, az itt folyó szellemi és alkotómunka magas színvonalát jól mutatja az itt készült kódexek közül az a négy, amelyet ma is ismerünk (a Festetics-, Czech-,

A pálos kolostor romjai

fotó: Opitz Tamás

Plébániatemplom A egykor a Mindszentek tiszteletére, majd újjáépítése után Szent István tiszteletére szentelt templom elsô ismert említése 1425-bôl származik, és mivel ebben az oklevélben javításokról van szó, az is biztos, hogy az épület ekkor egy ideje már állt. A régészeti kutatás egy a 13–14. század fordulóján emelt – a mainál kisebb méretûszentély maradványait tárta fel az épületben, a templomhajó alap­ területe azonban már ebben a korai idôszakban is megegyezett a mai méreteivel. (A végét teljes szélességében kitöltötte az akkori torony, a templom bejárata pedig nem a torony alatt, hanem a temp­ lomhajó oldalán volt.) A hagyomány szerint ide temetkeztek a bir­ tokos Vezsenyiek (minden valószínûség szerint ôk voltak az épít­te­ tôk is). A templom jelentôs átalakítására és bôvítésére – templom­ torony alatti falban elhelyezett tábla szerint – Kinizsi Pál idejében, 1481-ben került sor. Ekkor a jelentôsen kibôvített szentélyt sekres­ tyével toldották meg, a falakat belül freskókkal díszítették. A török idôkben a falu lakói elhagyták a templom környékét (inkább a bizton­ ságot jelentô várhoz költöztek át), ennek következményeként a nagy­ szerû épület pusztulásnak indult. A templomépület viszonylag jó állapotban vészelhette át a nehéz idôket, erre utal, hogy a Zichy család birtokosságának idejében, 1740-ben sorra kerülô helyreállítás során a gótikus részleteket nagymértékben meghagyták. Jelentôs átépítésre csak a torony esetében került sor – ami minden való­szí­ nû­ség szerint leomolhatott – és ekkor került sor a templom új, szob­ rokkal díszített barokk kapuzatú bejáratának a kialakítására is.

Szép Magyarország

2010

Kiállítások Vártörténeti kiállítás Helytörténeti kiállítás 3000 db-os történelmi katona-kiállítás Történelmi Panoptikum – Életnagyságú viaszfigurák Géza Fejedelemtôl Hunyadi Mátyásig Kôtár 3D vár-, és légifotó kiállítás Rézmûves Mûhely Céhes emlékszoba Sedlmayer János életmû kiállítása

további látnivalók Schumacher-ház (Szabadtéri Néprajzi Múzeum) Nagyvázsony, Bercsényi u. 21. Nyitva: május 1 és szeptember 30 között Posta Múzeum Nagyvázsony, Temetô u. 1. Nyitva: április 1 és október 31 között Kovács Múzeum Nagyvázsony, Kossuth L. u. 35. Bejelentkezéssel látogatható: 06 88 264 057

rendezvények Várjátékok 2010. Július 1. – augusztus 20. minden nap 11 és 15 órakor Várjátékok, reneszánsz vigasságok a Kinizsi Várban. Humorral, zenével, tánccal fûszerezett idôutazás, ahol a látogató is részese lehet a történelmi forgatagnak, betekinthet a középkori várvédôk életébe. Bajvívás, dárdavetés, íjászat, hastánc. A bemutató után lehetôség nyílik a programban használt fegyverek megtekintésére, kipróbálására. Információ, bejelentkezés: Tel.: (00 36) 88 264 786 E-mail: [email protected]

DumaVölgy – HumorVár Július 23. – augusztus 1. Nagyvázsony 2007-tôl tagja a Mûvészetek Völgyének, mint VölgyTornác. A községben a fesztivál ideje alatt zajlik a DumaVölgy – HumorVár 10 napos esti jókedvsorozata, amelynek fôszereplôi a DumaSzínház és a Showder Klud sztárjai, valamint a humor és a jókedv számos képviselôje. Mindemellett napközben a hadkultúra és a vitézség is hangsúlyos szerepet kap a község és a vár rendezvényeiben. Hagyományteremtô módón, az idei évtôl a humoristák idegenvezetésében is megismerhetik településünket, látnivalóinkat. Információ: www.nagyvazsony.hu, www.dumszinhaz.hu, www.kinizsivar.hu

Szent Mihály nap, marha(nagy) hajtás, szüreti mulatság Szeptember utolsó hétvégéjén Szeretné megmutatni gyermekének, unokájának, milyen is (volt) az, amikor végighajtották a csordát? Szeretne végig nézni egy látványos lovasbemutatót csikósokkal, ügyességi versenyekkel? Szívesen részt venne egy zenés, menettán­ cos fergeteg- forgatag-fogatos szüreti felvonuláson, ahol a környék boraiból még kóstolóval is megkínálják? Ha igen, akkor szeretettel várjuk Nagyvázsonyba, rendezvényünkre! Marha(nagy)hajtás-utolsó ôszi csordabehajtás Szüreti felvonulás fogatokkal, menettánccal, kínálással Folklór mûsorok, kulturális rendezvények Lovas programok Fôzôverseny kóstolással Kézmûves vásár

Adventi örömök – Élô betlehem Szabadtéren megcsodálható élô állatokkal, életnagyságú szalmabábokkal felállított Betlehemhez várjuk mindazokat, akiknek többet jelent a karácsony a vásárlásnál. Életnagyságú betlehem, élô állatokkal Szabadtéri pásztorjáték Helyi közösségek alkalomhoz illô mûsorai Adventi és betlehemi kiállítások Családi játszóház Adventi koncertek

nagy vázsony

Programok

13

14

Szép Magyarország

Szigliget – a Balaton vára Szigliget vára idén ünnepli építésének 750. évfordulóját. A Balatonra és a környezô tájra csodálatos körpanorámát nyújtó erôsség ünneplésére és népszerûsítésére az alkalomhoz illô színes programkínálat kapcsolódik az idei évben, a Várgalériában pedig vártörténeti állandó kiállítás nyílt.

A vár látképe

tapolcai medence délnyugati részén emelkedô vulkanikus hegy tetején a pannonhalmi bencések emelték az elsô várat 1260 és 1262 között. A vár építésére IV. Béla adta a Balaton egyik szige­ tét (Szigligetet) a pannonhalmi apátságnak. A Várhegy legmagasabb pontján – egy keskeny sziklaplatón – felépült vár annyira megtet­ szett a királynak, hogy 1262-ben visszacserélte – más birtokokat adva érte a bencéseknek – és mint királyi várat a Pok nemzetség­ hez tartozó Móriczhidai családra bízta. A vár legkorábbi része egy mindkét végén toronnyal megerôsített palota volt. 1300-ban kez­ dett a vár alatt, a mai falu helyén egy új település kialakulni, melyet a 15. század elején Újfalunak vagy Szigligetnek neveznek. A Mó­ riczhidai család ezután még mintegy száz évig volt birtokos Szigli­ geten, és feltehetôen ebben az idôben kerülhetett sor a vár jelen­ tôsebb bôvítésére, például a felsôvár kiépítésére, mellyel a hegytetô platójának teljes területe beépítésre került. A Móriczhidaiak 1424ben kölcsönös örökösödési szerzôdést kötöttek a Laczk családdal,

fotó: www.legifoto.com

és bár a család nem halt ki, I. Ulászló Szigligetet 1441-ben a Laczk családdal rokon Némai Kolos Jeromosnak adományozta. Újlaky Lõrinc halála után 1521-ben a Móriczhidaiakkal rokonság­ ban álló tóti Lengyel család szerezte meg a várat. A mohácsi csata után I. Ferdinánd a Szapolyai Jánoshoz csatlakozó Lengyel család birtokait, köztük Szigliget várát is elvette, és enyingi Török Bálintnak adományozta. A várat azonban Kulcsár István porkoláb nem akarta átadni Török Bálint megbízottjának, Martonfalvay Imre deáknak, aki naplójában írta le a vár elfoglalásával kapcsolatos eseményeket. Az ostrom után Török Bálint Imre deákot nevezte ki a vár kapitányá­ vá, aki azonnal hozzálátott annak kijavításához és a középkori vár­ nak a kor harcászati követelményeinek megfelelô átalakításához. Martonfalvay elôször a külsô várat építette ki, és a belsô várban 1953-ban feltárt kör alakú kútszerû vízgyûjtôt ásatta ki, melynek fenekét Martonfalvay ólomlemezekkel záratta le, nehogy a víz meg­ szökjön belôle. Ezeknek az építkezéseknek során alakult ki a várnak

Szép Magyarország

Rekonstrukciós elképzelés a várról

az az alaprajza, melyet Giulio Turco 1569-ben készített rajzai örö­ kítenek meg. A vár 1547 körül került vissza a Lengyel család birto­ kába, kapitánya Lengyel Brigitta férje, Magyar Bálint lett. Magyar Bálint 1571-ben már betegen feküdt Szigliget várában, de mégis visszaverte a török támadásokat. 1573. május 12-én kelt oklevelé­ ben Pármás János arról értesíti Nádasdy Ferencet, hogy Magyar Bálint meghalt. 1606-ban Lengyel János, 1630 körül Lengyel Bol­ dizsár volt a várkapitánya. A vár ôrsége 12 huszárból, 25 gyalogos­ ból és 1 tüzérbôl állt. Boldizsár után Gáspár a várkapitány, aki saját költségén hajókat készíttetett a török elleni védelem céljaira. A hó­ dolt­ság végén a még mindig Lengyel család birtokát képezô Szigli­ get vára elvesztette hadi jelentôségét. Javításaival senki sem tö­rô­ dött, így lassan pusztulásnak indult. A 17. század végén villámcsa­ pás kö­vetkeztében a vár legnagyobb része leégett, majd a még álló épületek lerombolását I. Lipót császár rendelte el. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején a kuruc seregek a várat már nem használták, fokozatosan romba dôlt, köveit a lakosság széthordta. A még meg­ maradt falakat 1931-ben, 1953-ban és 1965–66-ban erô­sí­tet­ték meg. Az elmúlt évtizedekben végzett feltárások során kü­lön­bö­zô korszakokból – 14–15., illetve 16 –17. századi – épületek maradvá­ nyait tárták fel a vár területén. A vár mai formába történô felújítá­ sának munkálatai 1991-ben kezdôdtek, el és a mai napig a zajlanak. Az elmúlt évek munkájának köszönhetôen az alsóvár feltárásával azonosítható volt a teljes várudvar és az itt állt épületek nagyobb

15

grafika: Ferenc Tamás

Csodás panoráma

fotó: www.civertan.hu

része, elkészült a felsôvárban lévô kútszerû ciszterna rekonstrukció­ ja és a rondella gyilokjárója is megújult. Az alsóvár kutatása után sor került a felsôvár régészeti feltárására is, melynek végeredmé­ nyeként – többek között – sor került a palotaszárny egy részének, a kápolna alsó helyiségének helyreállítására is. Jelenleg a vár ke­ze­ lôje a Szigligeti Önkormányzat.

Szép Magyarország

16

Elmélkedés A szigligeti önkormányzata számára kiemelten fontos, hogy az ôseinktôl örö­ költ értékeket megôrizze az utókór számára. Ennek a törekvésnek egyik fontos része, hogy tudatosodjon mindenkiben: a szigligeti vár része a nemzet történel­ mének. Ez a vár szimbóluma lehet az ország folyamatos megújulásának, mert négy évszázadon keresztül folyamatosan épült, bôvült és megújult, majd a vég­ ­várrendszer egyik fontos bástyájává vált, támaszaként az országnak. Miután csökkent, majd elveszett a harcászati szerepe, mint egy megunt bútort félre­ dobták és mellôzték. Ez a mellôzöttség közel háromszáz évig tartott. A vár kö­­ veit, mint építôanyagot részben elhordták, valamint a folyamatos eróziónak köszönhetôen az erôdítményt övezô erdô fái közé ágyazódtak be. Ez a folyamat egészen addig tartott, míg nem tudatosodott az emberekben, hogy múlt nélkül A Balaton vára fotó: Balassa Dániel nem lehet jövôképünk és elkezdôdtek a vár rekonstrukciós munkálatai. Az önkormányzat jelenleg az egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy megteremtse a várban a kultúrált vendégfogadás feltételeit, hogy az emberek szívesen látogassák a szigligeti várat, jól érezzék magukat benne és megértsék a 750 éves vár üzenetét. Az idei évben kiemelt cél a legszélesebb körû látogatói réteg – különbözô korosztályú és mentalitású emberek – megszólítása és felcsábítsa „a Balaton Várába”, melyhez rendkívül változatos programsorozatot állítottak össze a szervezôk. Felemelô, de egyben rendkívül nehéz is a Balaton-part egyetlen várának kezelôjének lenni. Szeretnénk, ha példaértékû lenne az a meg­újulás, amely folyamatban van a szigligeti várban. Mert csak a múltunkból tudunk építkezni. Az emberek számára zarándokhelyeknek kell lenniük ezeknek az emlékhelyeknek. Sajnos váraink jelenleg is mellôzöttek. Szigligeten és sok más településen található mûemlékek csak a helyi összefogásnak köszönhetôen vál­tak, válnak látogathatóvá, és bizony nagy energiát igényel a folyamatos fejlesztés. Munkánk kiemelt támogatói a látogatók, hiszen az általuk megvásárolt belépôk ára a forrása a helyreállításnak, karbantartásnak. A mellékelt képeken is látható, hogy milyen változásokon ment át ez a mûemlék. A szigligeti önkormányzat az év minden napján azon dolgozik, hogy a vár megújulása minél nagyobb mértékû legyen. Mi nem nyereségért dolgozunk. A vár az állam tulajdona. A tulajdonos kép­viselôi méltónak találták az önkormányzatot arra, hogy kezelôi joggal ruházzák fel. A folyamatos karbantartással, állagmegóvással, rekonstrukciós munkálatokkal bebizonyítottuk, hogy jó „gazdái” vagyunk „a Balaton várának”. Mi ezeket a fejlesztéseket abban a tu­datban végezzük, hogy tisztában vagyunk vele: a vár nem a miénk. Bármikor azt mondhatja az állam, hogy a kezelôi jog­gal mást ru­ház fel. Ennek a lehetôsége fennáll, de azt, amit létrehoztunk, az itt marad az országban, és itt marad Szigligeten. Felvetôdött, hogy egy állami tulajdonban lévô vár miért nem látogatható ingyenesen? Erre már korábban megadtuk a választ: a várbelépôkbôl finanszírozzuk az ott folyó munkákat. Szigliget Önkormányzata

2010

szigliget

Programok Idén 750 éves a szigligeti vár – Várjátékok 2010. június 19., július 3., 7., 14., augusztus 11., 21. HagyományÔrzÔ Napok a szigligeti várban 2010. július 24–25.

Benkó Dixieland Band együttes koncertje 2010. július 31. Szigligeti Nyári Napok 2010. augusztus 2–8. Ghymes együttes koncertje 2010. augusztus 14.

Várfutás 2010. október 9. SüllÔ Fesztivál 2010. október 23– 24.

Szép Magyarország

17

csobánc A Tapolcai-medence vulkáni eredetû tanúhegyeinek egyike a 376 m magas Csobánc. Zákonyi Ferenc, a Balaton egy­ kori kiváló ismerôje kifejezését idézve, a Tapolcai-medence forgószínpadának egyik festôi, lankáin szôlôkkel borított kiemelkedésén épült. Igaz, nagy testvéreinél, a Badacsonynál és a Szent György-hegynél valamivel alacsonyabb, de így is igen nagy, 260 m-es relatív magassággal emelkedik környezete fölé.

Csobánc várának maradványai

evét a vár minden bizonnyal a hegyrôl kapta. A hegy magyar eredetû elnevezése a füves tetôn birkát legeltetô pásztorokra (csobánokra) utalhat. Nagy kérdés, vajon az egész hegytetôt be­ke­ rítô – ma már csak nyomokban látható – közel 4 hektáros területet védô övezôfal mikor épült? Ehhez kapcsolódik a hegytetôn talál­ ható, tekintélyes méretû, földbe mélyedô gödrök rejtélye is. Ezeket vajon a plató szélén elhelyezkedô vár megközelítésének nehezíté­ sére mé­lyítették ki, vagy netán valami más okból? Utóbbi mellett szól az el­helyezkedésük, ugyanis nem a várárok körül csoportosul­ nak. Érde­kes megfigyelni, hogy a hegytetôt határoló falmaradvány­ hoz sok helyen annyira közel vannak a gödrök, hogy a fal hozzájuk ké­pest másodla­gos felépítése nehezen képzelhetô el. Azt kell tehát gon­dolnunk, hogy a fal a korábbi és a nagy gödröket már a fallal öve­ zett hegytetôn mé­lyítették le. Kérdés, hogy vajon mikor és miért? A mikor kérdésére talán a történelem adhat feleletet, igaz csak közvetett módon, mert direkt adatunk nem maradt fenn. Talán az 1241–1242. évi, Batu kán vezette mongol invázió okozta páni féle­ lem hatására húzódhatott a környék lakosság a könnyen védhetô hegytetôre. Tehát, amennyiben eddigi következtetésünk alapos, akkor

fotó: www.legifoto.com

a hegytetôt övezô régi falgyûrû a korai Árpád-korból származik. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a Vas megyei Sághegy (a közép­ kori Ságsomlyó) tetejét is hasonló falgyûrû övezte. Mindenestre nyi­ tott kérdés, mikor és milyen célból épültek a hasonló, nagy területet övezô fallal védett várak. Magát a tulajdonképpeni várat feltételezés szerint a Rátót nem­ beli Balduin fiai, Gyula és ifj. Balduin építtették valamikor 1272 elôtt. Az ifj. Balduintól származó Rátóti (késôbbi nevén rátóti Gyulafi) családé volt, de 1300 és 1491 között egyáltalán nem említik, való­szí­ nûleg ekkoriban nem is használták. A Rátót nemzetség ôsei a krónika szerint 1097-ben, Könyves Kál­ mán királyunk szicíliai normann felesége, Felícia királyné kíséreté­ ben jöttek volna hazánkba. Ez azonban korántsem biztos, egy kiváló magyar kutató, Tóth Endre ugyanis a közelmúltban kimutatta, hogy a Rátót névadás a délitáliai normannoknál egyáltalán nem jellem­ zô. Szerinte bajor eredetû lehetett a címerében arany hárslevelet vi­selô genus. Ez jól illeszkedik ahhoz a tényhez, hogy nemzetségi mo­nostoruk Gyu­lafirátóton, Gizella királyné veszprémi székhelye mellett épült föl.

18

Szép Magyarország

Gyulaffy László várkapitány Rátóti Gyulaffy László, a 16. század középsô harmadának legendás hírû végvári lovastisztje 1525. körül született Csobánc várában, Gyulaffy István várúr és királyi táblai ülnök elsôszülött gyermekeként. Katonai pályafutásának kezdete az 1540-es évek végére esik. 1549-ben Thelekessy Imre veszprémi fôkapitány lovasságában szol­ gált ifjú huszártisztként, 1551-ben pedig lovas hadnagy Nádasdy Tamás nádor Lippát ostromló seregében. Csobánc várát elsô ízben 1554. november elejének egy éjszakáján rohanták meg a törökök. Gyulaffy, és az éppen nála vendégeskedô Horváth Gáspár vázsonyi kapitány közösen verték vissza a heves ostromot. 1560-ig Pápa, Devecser és Gyôr váraiban teljesített ka­ tonai szolgálatot, utóbbi helyen már, mint királyi lovaskapitány. Ettôl az évtôl övé a tihanyi végvár várkapitányi tisztsége is. 1562 ta­va­ szán részt vett a törökök kezére jutott hegyesdi vár visszafoglalásában. Az ostrom elôtt vívta meg számos párviadala közül a leg­ híresebbet, amikor is diadalt aratott a hegyesdi török várparancsnok, Bayazid vajda felett. 1563. szeptember 8-án uralkodói meghívásra részt vett a pozsonyi királykoronázáson, ahol I. Miksa aranysarkantyús lovaggá ütötte. 1566. június 30-án ô a veszprémi vár törököktôl való visszafoglalásának hôse: katonái élén elsôként tört be az ostromlott erôsség területére. Jutalmul 1567 januárjától elnyeri a vis�­ szafoglalt vár királyi fôkapitányi megbízatását. Mivel rövidesen felségsértési ügy gyanújába keveredett, 1568 végén családjával együtt elhagyta Magyarországot. Az Erdélyi fejedelemségben telepedett le ahol elôbb János Zsigmond majd Báthory István katonája lett. A fejedelmi hadak az ô vezénylete alatt aratnak gyôzelmet Bekes Gáspár csapatai felett a kerelôszentpáli csatában. Szolgálatai fejében Báthory István 63 falu, Szilágycseh városa és vára urává tette. Mint az erdélyi mezei hadak tábornoka, 1579. május 13-án hunyt el. A szilágycsehi református templom kriptájában alussza örök álmát.  Forrás : www.csobancvar.hu

A 13. században épült várat aztán csak Mátyás korától említik újból. 1491-ben Gyulafi Lászlóné ideiglenesen saját testvérének, Ger­ sei Petô Jánosnak adta át. A hasonló átmeneti esetektôl eltekintve Csobánc mindvégig a Gyulafi (újkoriasan: Gyulaffy) családé volt. Mint földesúri vár illeszkedett be 1541 után a kialakuló török elleni végvár rendszerbe, az öt kis balaton-felvidéki végház egyike­ ként. A török sosem foglalta el. Akkor került különösen fenyegetett helyzetbe, amikor 1561-ben az oszmánok elfoglalták a szomszé­ dos hegyesdi várat. Csobánc ura, Gyulaffy László a két vár közti réten párviadalban gyôzte le a török Bajazid agát. Kopjája zászlóstól ment át a páncél­ inges török fôtiszt testén. A bajvívó öccse, Gyulaffy János a cso­ bánci vár ablakából nézte a viadalt. Mint egy leírásból kiderül izgal­ mában az ablakerettel beverte a fejét. Mindenesetre a Csobánc és Hegyesd közti farkasszem-nézés nem sokáig tartott, a magyar vég­

váriak 1562-ben kifüstölték a mélyen közéjük ékelôdött tiszavirág életû török helyôrséget. A vár történetének legjelentôsebb eseményére a Rákóczi-szabad­ ságharc idején, 1707. február 25-én került sor. Ekkor a Dunántúlon végigvonuló Rabutin császári generális alvezére, Kreutz tábornok indult 1000 katonájával a 30 hajdú (így hívták anno a magyar gya­ logos katonákat) és kb. ugyanannyi a várba menekült környékbeli fegyveres nemes, valamint nôk és gyerekek által védett Csobánc el­ foglalására. Sejtésük szerint a környékbeli nemesek sok értéktárgyu­ kat oda menekítették. Hiába voltak azonban a profi német katonák, Szász Márton helyettes várkapitány sikeresen megvédte ellenük a várat. Magának Kreutz labanc tábornoknak – 350-ed magával – az életébe került a sikertelen ostrom. Az egyik védô homlokon lôtte ôt a várfalról. Ez az esemény volt a vár hattyúdala, a szép búcsú. A bé­ kés évtizedek beköszöntével aztán Csobánc vára is lassú romlásnak indult.

Felújítási munkálatok a vár területén

Szép táji környezet

fotó: www.csobancvar.hu

1953 – Állagmegóvási munkák. 2004 –2005 – Bozótirtás a hegyen. A vár útjának járhatóvá tétele. A magyar lobogót kitûzése. 2006 – A várárok és a várudvar káros növényektôl való mentesítése. 2007 – Szeméttároló edények, asztalok, padok elhelyezése a várban. A balesetveszélyt elhárító feladatok, állagmegóvási munkák és a ré­ gészeti kutatások kezdete. A déli várfal részleges helyreállítása és hivatalos mûszaki átadása. 2008 – Régészeti kutatás folytatása, a lakótorony részleges kuta­ tása. A vár keleti oldalának és a csatlakozó várároknak mentesítése az omladéktól és a falak építése.

Szép Magyarország

19

Csobánc Váráért Alapítvány Az alapítvány legfôbb célkitûzései a dicsô múltú Csobánc vár rom­ jainak megmentése, állagmegóvása, rekonstrukciója és teljes körû feltárása. Feladatuknak tekintik még Csobánc védett természeti értékeinek megôrzését. Az alapítvány 2004-tôl évente megrendezi a „Gyulaffy Napok Csobáncért” elnevezésû rendezvénysorozatot, mely mára már a vég­ vári hagyományôrzôk legnagyobb hazai seregszemléjévé nôtte ki magát. (A rendezvény helyszíne: Gyulakeszi.) Az alapítvány a kezdetektôl vesz részt rangos hagyományôrzô rendezvényeken, ahol korhû viseletben és fegyverzetben elevenítik fel a magyar végvári élet mindennapjait. Többéves kitartó munkájuk eredményeként 2007 szeptemberé­ ben elkezdôdhettek a vár rekonstrukciós munkálatai, régészeti fel­ tárása. A régészeti feltárások során talált leleteket, az ahhoz kap­ csolódó vártörténeti kutatások során elôkerült levéltári iratokkal, régi alaprajzokkal, metszetekkel együtt szeretnék bemutatni a nagy­ közönség számára, amelynek elengedhetetlen feltétele egy fedett bemutató helyiség kialakítása. Az alapítvány tagjai, támogatói mind fizikai, mind anyagi támo­ gatással, pályázatok megírásával segítik a nemes tervek megvaló­ sítását, Csobánc várának újjászületését. Az alapítvány örömmel várja mindazok jelentkezését, akik tenni akarnak a magyar hagyományok ôrzéséért és Csobánc várának fenn­ maradásáért. Nyaranta régészeti táborokat is szerveznek.

i nf o rmá c i ó Gyulaffy – Csobánc Váráért Közhasznú Alapítvány Gyulakeszi 8286, Csobánchegy 050/4 Hrsz. Tel.: 06 20 9317 446, 06 20 9735 745 E-mail: [email protected]

Kôgyûjtés, régészkedés A Csobánc Váráért Alapítvány évente 3-4 alkalommal kôgyûjtési munkálatokat végez régész szakember felügyelete alatt. Ennek lénye­ ge, hogy a leomlott, földes köveket kiássák, kikaparják, majd elkü­ lönítve a külsô várfal mellett felhalmozzák. Esetleges faragott kö­ veket, kisebb cserépdarabokat késôbbi kiállításokhoz, várfelújítás­ hoz leltárba veszik és megôrizik. Az Alapítvány csak a várfal külsô részén végez kôgyûjtést. Az összegyûjtött köveket késôbb a fal re­ konstrukciós munkálatainál tudják felhasználni. 2007 óta a vár belsejében is rendszeresen zajlik régészeti feltárás szakemberekkel, melynek vezetôje Koppány András régész.

programlehetôségek Osztálykirándulások, táborok, kapcsolatépítô (csapatépítô) trénin­ gek valamint tanulmányi és sportrendezvények szervezése és lebo­

Rekonstrukciós elképzelés a várról

grafika: Ferenc Tamás

nyolítása a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szívében, a Csobánc lá­ bánál elterülô Gyulakeszi Lovasudvarban hatalmas területén. A természettel harmonizáló, fôleg fából emelt komplexum össz­ hangban áll az istállóban folyó hagyományos állattartással. A gyö­ nyörû környezet mellett a lovasudvar elhelyezkedése lehetôséget nyújt gyalog-, lovas- és lovaskocsis túrák szervezésére. A Gyulakeszi határában létesített udvar elônye, hogy a faluból könnyen meg­­ kö­zelíthetô, a többi égtáj felé viszont kilométerekre nincs lakott település. Rendezvényhelyszíneik ez által a teljes elszigeteltség ér­ zetét keltik, természet közeli élményt biztosítva. A lovarda keretén belül lehetôség van sétalovaglásra, ügyességi versenyekre lóháton, lovas oktatásra és lovas kocsizásra. A lovasudvar területén található hatalmas palánkvár ad helyet a vártámadások és számháborúk megrendezésére, lovagi tornák és tízpróbák megtartására. Utóbbiak lebonyolításához középkori dísz­ letek és eszközök állnak rendelkezésre, ezzel is színesítve, különle­ gessé téve a részvételt. A 200 férôhelyes fedett szín ad otthont nyílt történelemóráink­ nak, „legendáriumunknak”, meséinknek, s az étkezéseknek. Igény sze­rint bográcsos és kemencés ételek rendelhetôek, vagy akár el­is készíthetôek a helyszínen, melyeket szívesen fogyasztanak a gyer­ mekek az elôadások közben. A szín mögötti gyakorlótéren kipróbál­ hatóak a hagyományos középkori fegyvernemek, mint a kelevézha­ jítás, a kopjázás, vagy az íjászat. Emellett középkori fegyverbemu­ tató keretében megtekinthetôek korhû lôfegyvereink is. A lovasudvar területén szerveznek továbbá kalandtúrákat ügyes­ ségi és logikai feladatokkal, melyeket csapatokban teljesíthetnek a részt­vevôk. Ennek keretén belül kincskeresés, tájékozódás, kom­ mu­­nikációs és ügyességi feladatok várnak a csapattagokra.

i nf o rmá c i ó és ajánlatkérés Németh Gyula Tel.: 06 20 9317 446 E-mail: [email protected] www.csobancvar.hu

20

Szép Magyarország

sümeg vára Sümeg számos mûemléke közül nem csak földrajzi értelemben emelkedik ki a település fölé magasodó Várhegyen emelt vár, amely az elmúlt évek átgondolt és folyamatos fejlesztéseinek köszönhetôen lett az egyik legtöbb látnivalót nyújtó erôssége hazánknak. A sümegi várat bár több alkalommal is támadták, kiépítése a legnagyobb mértékben mégsem hadvezérek, hanem püspökök szándéka szerint történt.

Sümeg vára

szabálytalan sokszög alaprajzú, belsôtornyos sümegi vár leg­ korábbi írásos említése 1292-bôl ismert, ekkor III. Endre adta vissza a várat a veszprémi püspöknek. A vár építésének pontos ideje nem ismert, van olyan elképzelés, mely szerint már Koppány idejé­ ben állt itt egy várszerû épület, ennek birtokba vétele után emelték a lakótornyot a templomos lovagok a 13. század elején, mások sze­ rint viszont a vár legkorábbi részei csak a tatárjárás után épültek ki (1260–70 táján). Az biztos, hogy a vár több építési idôszakban tör­ tént bôvítései során foglalta el a Várhegy tetejét. A régészeti kutatások alapján a vár legkorábbi része – a felleg­ vár – a 13. században épült, és a hagyomány szerint a legkorábban megépült részekhez tartozó lakótornyot a Szentföldrôl elôzött temp­ lomos lovagok emelték. Tôlük szerezte meg a várat a veszprémi püspök. Szintén a néphagyomány ôrizte meg azt az emléket, hogy a tatárok elôl menekülô IV. Béla is eltöltött volna pár napot a sümegi várban. Az öregtoronyként is nevezett lakótorony belsô kialakítása valaha igen díszes lehetett az itt megtalált kályhacsempe-marad­ ványok alapján. (Ezt indokolhatja a magas rangú egyházi személyek több idôszakban történô jelenléte a várban.)

fotó: www.legifoto.com

A kezdeti idôkben valójában csak egy megerôsített lakótoronyból álló vár kiépítése a 14. század közepén, Unyomi Miklós idejében kez­ dôdhetett el. Ekkor épülhettek ki a külsô és belsô kaputornyok, a pár­ tázatos várfalak, a gótikus kápolna és az emeletes palota. Erre az építkezésre utalhatott Vetési Albert püspök címere, mely a vár legko­ rábbi kapuja felett volt elhelyezve. A fellegvárba vezetô folyosó keleti oldaláról nyíló kápolnát Vitéz János püspök építette. A vár 1440-ben sikeresen ellenállt, amikor az Albert király özvegyét támogató liga csapatai támadták. A csata után a várhegy egész fennsíkját védôfallal vették körül. Mátyás ha­­ lála után a Dunántúlt elfoglaló Habsburg Miksa megszerezte Sümeg várát is, amit azonban Kinizsi Pál sikerrel vett vissza tôle. Egy 1524bôl fennmaradt összeírás megôrizte, hogy abban az idôszakban vi­ szonylag csekély számú ôrség és felszerelés volt a sümegi várba, melybôl arra lehet következtetni, hogy inkább gazdasági szerepe volt ekkor a várnak, mintsem hadászati. Ebben az idôszakban volt Csoron (Choron) András a sümegi vár­ nagy, aki igen sok pénzt költött a vár megerôsítésére és karbantar­ tására: többek között megépítette az északi falat és annak tám­pil­

Szép Magyarország

léreit. Kecseti Márton veszprémi püspök 1528-ban visszakövetelte a várat, melynek visszaadására végül csak kilenc évvel késôbb került sor. A vár falai között ôrizték a török elôrenyomulása idején a vesz­ prémi püspökség kincseit, késôbb pedig maga a püspökség is Sü­ megre költözött a török által elfoglalt Veszprémbôl. Ezzel egyidôben megkezdték a vár megerôsítését is: megépült az északi falat védô Köves-bástya, megerôsítették a palota épüle­ tét és a fellegvárat, valamint ágyúállásokat építettek ki. 1562-ben egy villámcsapás következtében keletkezett tûzvész okozott komoly károkat a vár tetôszerkezeteiben. Giulio Turco süme­ gen is készített felmérést – 1569-ben –, így ismerhetjük a vár akkori kiépítettséget. Jelentôs építkezésekre került még sor Széchényi György püspök­ ségének ideje alatt – a 17. század közepén –, amikor többek között egy további emelettel bôvítették a Köves-bástyát és a várost is fal­lal vették körül. 1664-ban a visszavonuló törökök a várat elfoglalták és felgyúj­ tották. A helyreállítás Sennyei István püspöksége alatt történt meg, ezt ôrzi többek között a kaputoronynál emelt Sennyei-bástya és a püspök 1674-es évszámmal ellátott címere a vár bejárata fölött. Sümegnek fontos szerepe volt a kurucok kiszolgálásában, ez is siettette pusztulását: a császári csapatok által történt visszafoglalás után, 1713-ban egy hadgyakorlat ürügyén a várat használhatatlan­ ná tették. A tetô nélkül maradt így falak lassú pusztulásnak indultak. A város egyik legjelentôsebb korszaka köthetô Padányi Bíró Már­ ton püspök korához. Padányi nem érezte magát jól Veszprémben, ezért székhelyét Sümegre tervezte áttenni. Ennek részeként helyre kívánta állítatni a romos várat, hogy abban alakítsa ki hivatalát, azon­ ban Mária Terézia nem sietett az vár helyreállításának engedélyez­ tetésével, így Padányi inkább a vár aljában, egy a ferences kolostor szomszédságában álló épületet állítatott helyre és alakítatott ki el­ képzelései szerint – 1748 és 1755 között –, így sajnos nem valósult meg a vár 18. századi újjászületése.

Népszerû úti cél

fotó: www.civertan.hu

Rekonstrukciós elképzelés a várról

21

grafika: Ferenc Tamás

A vár régészeti feltárása 1957 és 1964 között került sor. Ekkor a még álló falak konzerválása mellett tetôvel fedték le a kaputor­ nyot, az öregtornyot és a Köves-bástyát. A sümegi vár jelenkori újjászületése Papp Imrének és családjá­ nak köszönhetô. A sümegi származású Papp Imre szomorúan látta a vár fokozatos romlását minden alkalommal, amikor hazatért. Olyan állapotok voltak ekkor, hogy a vár bezárására is sor került, mert ve­ szélyes volt a látogatása. 1989 tavaszán jelentkeztek az önkormány­ zatnál az elképzelésükkel és hamarosan meg is kezdhették a vár elôkészítését a vendégek fogadására: eltakarították a romokat, vár­ történeti kiállítást rendeztek be a felújított helyiségekben. Nehéz idôszak volt, hiszen egyszerre kellett a várat felújítani, reklámozni, valamint az érkezô vendégeket kiszolgálni. Program nélkül azonban nehéz csábítóvá tenni a várat, ezért már a következô évben meg­ szervezték az elsô várjátékokat. A programoknak is köszönhetôen évrôl évre egyre többen keresték fel a sümegi várat, az általuk kel­ tett igények pedig folyamatos fejlesztéseket követeltek meg az üze­ meltetôtôl: a lovasporgramok kiszolgáláshoz istálló és szabadtéri színház épült, kialakítottak lôállásokat a középkori fegyverek kipró­ bálásához, állatsimogatót a gyermekek részére és egy lovagtermet, ahol a mûsorokat a téli idôszakban is be lehet mutatni. A várban történelemórákat is tartanak. Az érkezô turisták teljesebb kiszolgálásának érdekében elôször egy kisebb panzió épült a Várhegy aljában, amely egy pár évvel ez­ elôtti fejlesztésnek köszönhetôen ma már egy minden igényt ki­elé­ gítô négy csillagos, nyolcvan szobás wellness-szálloda. A vár – a 16. századi állapotához viszonyítva – jelenleg negyven százalékos készültségben van, de a most folyó fejlesztések után ez az arány hatvan százalék lesz. A sümegi példát nyugodtan tekinthetjük sikertörténetnek és kö­ vetendô célnak. Számos várral rendelkezô önkormányzat figyelmét keltette fel Pappék sikertörténete, és fordultak tanácsért, segítség­ ért a sümegi váras emberhez. A Papp család – hiszen a vállalkozásokban dolgozik Papp Imre felesége, gyermekei, sôt azok házastársai is – tizenöt éves távlatban szeretné elérni, hogy a vár visszaépítettsége elérje a 16. századi állapotokat. Eddig elért eredményeiket nézve ez a cél egyáltalán nem tûnik elérhetetlennek.

Szép Magyarország

A várba gyalogosan lehet felsétálni, de igénybe vehetô a várúton közlekedô vártaxi is. (Ára a sümegi várparkolóból a várba 400 Ft / fô egy útra, oda-vissza 700 Ft / fô.) A Sümegi Vár nyitva tartása január 1. – március 31. hétfô kivételével minden nap 9.00 –16.00 óra (idôjárás függô, havas, jeges idôben a vár nem látogatható) április 1. – május 31. minden nap 9.00 –17.00 óra június 1. – június 30. minden nap 9.00 –18.00 óra

Programok Történelmi Lovasjátékok – Középkori többfogásos Lakoma 2010. július – augusztus hónapban Helyszín: Lovagi Arénában A két nyári hónapban, minden nap, 18 órai kezdettel került megrendezésre.

Lovagi Játékok 2010. július 10.– augusztus 20.

szeptember 1. – október 31. minden nap 9.00 –17.00 óra

Helyszín: Sümegi Vár Szórakoztató kisszínházi elôadás zenével-tánccal a Rajnai csoport elôadásában, naponta háromszor – 11.00 órakor, 13.30 órakor és 16.30 órakor – a Várka­ pitány Úr ajándékaként a Sümegi Vár és kiállításainak látogatói számára.

november 1. – december 31. minden nap 9.00 –16.00 óra (idôjárás függô, havas, jeges idôben a vár nem látogatható)

Mátyás király Sümegen 2010. július 16.– augusztus 19.

július 1. – augusztus 31. minden nap 9.00 –19.00 óra

Belépôjegy árak Nem fôszezonban: felnôtt jegy: 1500 Ft /nap, gyermekjegy: 1000 Ft /nap 2010. július 3-tól augusztus 20-ig: felnôtt jegy: 2000 Ft /nap, gyermekjegy: 1000 Ft /nap A belépôjegy tartalmazza a vár és a kiállítások, valamint a Lovagi Játékok címû zenés-táncos kisszínházi elôadás megtekintését, mely naponta háromszor, 11.00 órakor, 13.30 órakor és 16.30 órakor kerül megrendezésre. Köszönjük, hogy a belépôjegy megvásárolásával Ön is hozzájárul a vár felújításához! További információ a nyitvatartással, belépôjegyekkel kapcsolatban: 06 87 352 737

Helyszín: Lovagi Aréna Lovas-zenés várjáték, Mátyás király szerepében Sasvári Sándorral.

„Négyes Fogat” koncertje a Sümegi Várban 2010. augusztus 7. Sasvári Sándor-Homonyik Sándor-Vikidál Gyula-Varga Miklós fellépése.

XVI. Végvári Napok 2010. augusztus 14–15. Helyszín: Sümegi Vár – Lovagi Aréna – Kisfaludy Kert Egy hétvége a történelem és hagyományok jegyében.

sümeg

i nf o rmá c i ó

2010

22

Szép Magyarország

23

A sümegi püspöki palota A sümegi várat bemutató cikkünkben már utaltunk arra, hogy a város életében meghatározó szerepet töltöttek be a veszprémi püspökök, akik számos alkalommal rendelkeztek a vár helyreállításáról, bôvítésérôl is. Most egy olyan mû­ emlékeket szeretnénk a figyelmükbe ajánlani, amelyik megtekintése nélkül nem lenne teljes egy sümegi kirándulás.

A püspöki palota a Várhegy aljában

ümeg a törökök kiûzése után jelentôségét elvesztette, így a vá­ ros életében kifejezetten szerencsés események tekinthetô az a tény, hogy Padányi Bíró Márton püspökké történô kinevezése után Veszprém helyett Sümeget választotta székhelyéül. Padányi elsô elképzelése az volt, hogy a várat helyre állíttatja és ott alakítja ki püspöki székhelyét, erre azonban késett az uralkodói jóváhagyás, így végül a Várhegy aljában álló – attól látótávolságra lévô – épület jelentôs mértékû átalakításába kezdett bele. A püspöki kastélyt egy 1675-bôl származó oklevél említi elô­ször, elôdjét, egy kisebb kúriát Széchényi György építhette püspök­sége idején, valamikor 1656 táján. Az új püspöki palota kialakításakor a kúria alapjait is felhasználva 1748-ban kezdték el az építkezést. A négytornyos, zárt udvaros, kápolnával rendelkezô rezidencia az 1750-es évek közepére készült el, és a végeredményrôl Bíró azt írta: „Olyan, Magyarországon még nem látott szépségû és elegan­ ciájú rezidenciát építettem, aminek csodájára jár mindenki…” Miután az épület a Várhegy oldalába illeszkedik – a hegy felôl indulva – részben földszintes, nagyobb részben azonban emeletes kialakítású. Az épület egyik különleges dísze a fôbejárat mellett álló két, emelet magas Atlasz-figura által tartott áttört mellvédes

fotó: www.legifoto.com

erkély, legszebb tere pedig a bejárattól jobbra nyíló Szent Márton­ nak szentelt kápolna, melynek oltárképét a váci Vogel Gergely fes­ tette, stukkóit a pesti Antonio Orsatti készítette. Az emeleten ki­ alakított díszterem falát egykor a környék várait – Somlót, Tátikát, Csobáncot és Sümeget – és Padányi püspökké váló beiktatását áb­ rázoló freskók díszítettek. Padányi Biró Márton Sümegi tevékenysége egybeesett a város fénykorával, akkor alakult ugyanis ki az a barokk városkép, melynek a püspöki palota mellett a Franz Anton Maulbertsch freskóival dí­ szített plébániatemplom a másik kiemelt jelentôségû mûemléke.

i nf o rmá c i ó Nyitva tartás Szezonban: naponta 10 –18 óráig, hétfô, kedd zárva. Szezonon kívül: 8 –16 óráig hétköznapokon. A püspöki palota a Mûemlékek Nemzeti Gondnoksága kezelésében van. www.nemzetimuemlek.hu

24

Szép Magyarország

Somló vára A Marcal-medence vulkáni eredetû tanúhegyeinek egyike a Somló. Tetejérôl napos idôben fantasztikus kilátás élvezhetô, szinte a fél Dunántúl belátható. A vár azonban nem a hegy legmagasabb pontján (432 m), hanem annak egy valamivel alacsonyabb (367 m) északi nyúlványán épült. Környezete fölé igen tekintélyes, 200 m-es relatív magassággal emelkedik. A vulkáni tanúhegy lejtôit amúgy körben szôlôk borítják, a hegy méltán nagy hírû levét érdemes a várlátogatással egy­ bekötve megkóstolni. A fanyar, helyi száraz fehérbor, a juhfark a hagyomány szerint elôsegíti fiú utód megszületését.

Somló várának maradványai

vár a nevét minden bizonnyal a hegyrôl kapta. Országszerte a magányosan, környezetükbôl kúposan kiemelkedô hegyeket nevezik Somlónak. Említhetjük a mai Versecet (középkori Érsom­ lyót), Mezôsomlyót vagy Szilágysomlyót. A közeli Sághegy neve is a középkorban Ságsomlyó volt. A vár eredeti neve, Apácasomló azt sejteti, hogy talán a gazdag rendház jövedelmeibôl építtette meg a várat a király (a tatárjárás után), majd birtokcserével azt megszerezte magának. Ha ez a fel­ tétezésünk megállja a helyét, akkor itt is hasonlóan járhatott el IV. Béla, mint Szigliget esetében. Ott – mint tudjuk – a pannonhalmi bencések jövedelmébôl építtetett várat. Somló várát oklevelekben 1352-tôl említik. Akkor és utána is az egész Anjou-királyság idején uralkodói birtok volt. Zsigmond 1389ben Csesznekhez hasonlóan ezt is Garai Miklósnak és Jánosnak adta örökbe. Az 1440-es évek elején zajló polgárháború éveiben id. Rozgonyi János és testvérei tartották megszállva, csak 1446. június 15.-én adták vissza jogos tulajdonosának, Garai Lászlónak. Késôbb az ô fiáé, Garai Jóbé volt, aki 1461-ben Szigetvárért cserébe adta tapsonyi Antimus Jánosnak, de ezt a kontraktust 1470-ben végül érvénytelenítették. Garai 1479-ben aztán – megfelelô kompenzáció

fotó: www.civertan.hu

fejében – átadta a várat a királynak, aki kedvelt és sikeres hadve­ zérének, Kinizsi Pálnak adományozta azt. Kinizsi halála (1494) után Somló zálog címén Szapolyai István ke­zére jutott, de már a következô évben 12.000 aranyforintért el­ adta Bakócz Tamás esztergomi érseknek. Utóbbi adománylevelet is szerzett rá a királytól. Bakócz fôpapként nem rendelkezhetett egye­ nes ági utódokkal, így az értékes dunántúli uradalom rokonaira, az Erdôdyekre szállt. Erdôdy Péter viszont 1558-ban eladta a várat devecseri Choron Andrásnak. Utóbbinak nyilván jól jött a devecseri kastélyához közeli, biztonságosabb vár tulajdonjoga. Emellett természetesen társadal­ mi presztízsét is növelte. Rövid ideig – 1594–1597 között – Somló vára a Pápát átmenetileg uralmuk alatt tartó törökökkel is farkas­ szemet nézett. A Choron örökösök között a vár tulajdonjoga több­ felé oszlott. Birtokosa volt például a magyar Villon, az ördöngösség­ gel vádolt Liszty László is, akit pénzhamisítás miatt 1662-ben Bécs­ ben halálra ítélték és lefejeztek. A Rákóczi-szabadságharc idején a kurucok rendeztek be a kön�­ nyen védhetô várban élelem és lôszerraktárt. Somló hosszas peres­ kedés után, 1735-ben került csak vissza az Erdôdyekhez. A család

Szép Magyarország

25

késôbb a vár alatt új kastélyt építtetett magának, melyre átvitték a romantikus Somlóvár nevet is. Az új rezidencia parkjának festôi háttér-díszletéül szolgált a ezután a somlói rom.

A vár mai állapota A környék váraihoz hasonlóan, Somlón is a múlt század ötvenes éveiben kezdôdtek meg a vármentési munkálatok. Elôbb a várrom területének kitisztítására került sor 1954 nyarán, majd a falakat ron­ gáló növényzetet és fákat vágták ki. 1962 nyarán pedig a veszélyes, bármikor ledôlhetô falrészek megerôsítésére került sor. Ekkor derült ki az is, hogy a vár alaprajza nagyban különbözik az addig ismert rajzoktól. A Somló hegyének Dobára tekintô – északi – meredek bazaltpe­ reme fölötti, elkülönült kis bazaltkúpon épült vár nem foglalt el nagy területet. A vár minden oldalról jól védhetô volt, amit három oldal­ ról magas és meredek sziklák segítettek, míg a déli, könnyebben meg­ közelíthetô oldalon mély szárazárok és lôrésekkel ellátott magas fal védelmezte. A nyolc méter széles szárazárkon híd vezetett keresztül, amely azonban csak az árok közepéig ért, onnan már csak a kapu felvonó­ hídján lehetett bejutni a várba, ha leeresztett állapotban volt. A vár kapubejárata még ma is kifejezetten ép állapotban van: lát­ hatóak a felvonóhíd csigájának nyílásai, a várkaput védelmét biz­ tosító lôrések. Belépve a kapun egy fallal övezett sikátorba jut a lá­ togató, melynek belsô oldalán az egykori várépület hat méter ma­ gas maradványai láthatóak. A fôépület vastag faltömbjére fellépve egy szépen falazott, kagy­ ló alakú ôrállást láthatunk. Innen engedték le a belsô udvar felvo­ nóhídját. Ilyen, „górénak” is nevezett ôrállást a sümegi várban is lehet látni. A belsô udvarra belépve egy ciszterna (vízfogó) látható. Ennek a ciszternának a másik részében állítólag forrás fakadt, amely a kör­ nyékbeliek tudomása szerint még a múlt század elején is használ­ ható állapotban volt, azóta azonban a beledobált kövek a forrást elfojtották. A ciszternával szemben nyíló ajtó vezetett egykor abba a helyiség­ben, amely fölött a Somló-vár jellegzetes tornya emelke­ dik. A hat­szögletû, gúla alakú tornyot a leírások a konyha része­ ként említik, azonban a belsô falán látható ép, fehér vakolat ennek ellentmondani látszik. Nem kizárt, hogy ez a helyiség valaha a vár kápolnájaként funkcionált. Erre engednek következtetni azok a szépen faragott gótikus ab­ lakkeretek is, amelyek a Bakócz Tamás korához köthetô átépítés idejébôl származhatnak (így akár Bakócz házi kápolnája is lehetett a helyiség). További érdekessége a toronynak, hogy a vár bazalt épí­ tô­anya­gá­tól eltérôen mésztufából épült. A várfalon túl került elô egy olyan ôrtorony, amelyet a korábbi alaprajzok nem mutattak. A várat keletrôl védô, amolyan figyelô­to­ ronyként szolgáló építmény valaha közvetlen kapcsolatban lehe­ tett a várral. A várhoz a rendszerváltás idejében betonozott felvezetô út ké­ szült, majd egy omlékony zárterkély megerôsítésére is sor került.

A vár maradványai

fotó: www.legifoto.com

2004 és 2009 között számtalan élet- és balesetveszélyes instabil részt mentettek meg, építettek vissza. Az alsóvári részen a falomlások pótlásával, kidôlni akaró falsza­ kaszok megerôsítésével, a felsôvárban a konyhakürtô statikai meg­ erôsítésével, a palotaszárnyban falsarkok, boltozatok visszaépítésé­ vel jelentôs állagmegóvást végeztek el. A romkonzerválási munkákat régészeti kutatások is megelôzték (2002 és 2006 között). Napjainkig az egykori várnak körülbelül a 20%-át tarták fel. Már jogerôre emelkedett egy nagyobb szabású „Somló vár örökségturisztikai és látogatóbarát fejlesztési munkái” címû építési terv, melynek célja az alsóvár rekontstrukciója, és re­ mélhetôleg a megvalósításához szükséges pályázati források elér­ he­tôvé fognak válni a közeljövôben, melynek eredményeként Som­ló vára követi sorsában az újjászületés útjára lépett testvérei példáját.

Látnivaló Somló várának közelében Angolos gótikájú kastély a Somló-hegy oltalmában Gróf Zichy-Ferraris Emánuel (Manó) szeretett felesége, az angol szár­ mazású Charlotte Stachan tragikus halála után költözött el a rep­ rezentatív, Pozsonyhoz és Bécshez egyaránt közel fekvô oroszvári kastélyából, a csendes, festôi környezetben lévô Somlószôllôsre, ahol egy szerényebb úri lakot emeltetett magának.

26

Szép Magyarország

Zichy kastély, Somlószôllôs 

fotó: Opitz Tamás

Az 1860-as években emelt somlószôllôsi kastély stílusában meg­ ôrizte az oroszvári angolos gótikus stílusát, bár a kastély tervezôje ebben az esetben Voyta Adolf volt (míg az oroszvári kastélyt Franz Beer tervei alapján emelték). Az oroszvári kastély stílusának kivá­ lasztásában minden bizonnyal szerepet játszott a gróf feleségének angliai származása, és a férj minden bizonnyal ennek az emlékét magával kívánta vinni, amikor elhagyta a számára szomorú emlé­ ket jelentô otthonát. (Külön „regényt” kíván az oroszvári kastély for­ dulatos története. Oroszvár egyike volt annak a három településnek, melyeket nem a trianoni döntéskor, hanem 1947-ben csatoltak el hazánktól. Ekkor a kastély már a pannonhalmi bencések tulajdoná­ ban volt, miután rájuk hagyta utolsó tulajdonosa, Lónyay Elemér gróf és felesége, Stefánia belga hercegnô, Rudolf trónörökös özve­ gye. A kastély tulajdonlásáért napjainkban is folyik egy per a pan­ nonhalmi bencések és a szlovák állam között.) A somlószôllôsi kastély a település központjában található, egy enyhe emelkedésô domb tetején. Az egyemeletes, téglalap alaprajzú kastélyépület középsô részén egy kétemeletes, lapos, lôréses pár­ tázatú torony emelkedik. Az épület bal oldalánál található kocsi­alá­ hajtóhoz nyolcszögletû kisbástya illeszkedik. A kastélyépülethez tar­ tozó egykori télikert és az épületet körülvevô tájképi kert ma már nem látható. A csodálatos környezetben fekvô, szép formájú épület jelenleg „átmeneti” állapotban van. Bár látható, hogy a felújítási munkálato­ kat elkezdték, azok jelenleg állni látszanak, pedig nagy kár lenne a komoly idegenforgalmi lehetôségeket rejtô épület elkallódásáért.

A Somló Tájvédelmi Körzet Somló várának megközelítése természeti környezetben vezet, így felkeresése arra is lehetôséget nyújt, hogy az utazó megismerje en­ nek a tájegységnek a jellegzetes növény- és állatvilágát. A fokozottan védett hegytetô a híres várrommal, a peremen so­ rakozó bazaltsziklákkal, az ôserdô jellegû, alacsony növésû, festôi erdeivel számos kirándulót vonz. Tavasz végén fehér virágba borul a sziklás peremen a sajmeggy (Cerasus mahaleb) minden sziklare­

Somló-hegy

fotó: Opitz Tamás

pedésben megkapaszkodó állománya. A molyhostölgyes (Quercus pubescens) erdô alját sûrûn borítja az odvas keltike (Corydalis cava) illatos virágszônyege. Bazaltszikláit, a Badacsonyhoz hasonlóan, áprilisban a hegyi ternye (Alyssum montanum) sárga virágfüggö­ nye díszíti. A meredek oldalak árnyas szikláin és fáin mindenütt bo­rostyán (Hedera helix) zöldell, melynek tövén élôsködik a ritka borostyán-szádorgó (Orobanche hederae). Állatvilágát tekintve jelentôs fajgazdagságban képviseltetik magu­ kat a védett gerincesek. A szaporodási lehetôségek hiánya miatt a békák viszonylag ritkák, csak a barna varangy (Bufo bufo) és az er­ dei béka (Rana dalmatina) fordul elô. Annál inkább kedvez a hül­ lôknek a bazalt hôgazdálkodása, így faj- és egyedszámuk is lénye­ gesen gazdagabb. Megtalálható a fürge gyík (Lacerta agilis), a zöld gyík (Lacerta viridis), a fali gyík (Lacerta muralis), és a törékeny gyík (Anguis fragilis) sem ritka. Madarai közül leginkább szembetûnôk a sziklákon rendszeresen fészkelô hollók (Corvus corax). Az 1993-ban alapított Somló Tájvédelmi Körzet nevezetességeit mutatja be a híres botanikus, Kitaibel Pál (1757–1817) nevét viselô, 3 km hosszú, 9 állomásból álló és önmagába visszatérô tanösvény. Az ösvény könnyen megközelíthetô a nyolcas útról leágazó, Somló felé vezetô bekötôútról. Az ösvény elsô állomása a hegynek a vár­ ral átellenben lévô oldalában álló a Margit-kápolnánál található. A Kitaibel-tanösvény állomásai: 1. Kiindulási pont 2. A bazalt pusztulása 3. Élet a bokorerdôben 4. Kaszálórét 5. A gyepek állatvilága 6. Somló vára 7. Bazalttufa 8. Az északi lejtôk erdei 9. Az erdôk állatvilága 

Forrás: www.bfnp.hu

Szép Magyarország

27

Csesznek – Lovagvár a Bakony erdejében Az Öreg-Bakony északi részén, a mintegy 350 méter magasságú Vár-hegyen áll a még romjaiban is lenyûgözô Csesz­ neki vár. Az egykor szebb napokat látott ódon falak daliás idôk tanúi voltak: várurak, nemes hölgyek, lovagok és ka­to­ nák koptatták lépcsôit, termeiben formálódott a történelem. A jelenkori látogatót is magával ragadja a hely szellemi­ sége, visszaröpíti a régi dicsôségbe, a legendás középkorba. A Várhegy alapkôzete dachsteini mészkô, egykori építôi is ugyanebbôl a hegy tetejérôl lefejtett és felaprított kôbôl építették a vár falait.

A cseszneki vár

sesznek feltehetôen a szláv csesztnik: tiszt szóból származhat, ami arra utal, hogy királyi tisztségviselôk lakhattak ezen a he­ lyen. A vár a tatárjárás után épült. Feltehetôleg Rédei Jakab királyi kardhordozó építtette az 1260-as években. Oklevél 1281-ben említik elôször Csesznek várát. Az 1300-as évek elején a Csákok birtokolják, majd a 14. sz. elején királyi várrá lett. Luxemburgi Zsigmond király 1392-ben a Garaiaknak adományoz­ ta, akik nagyszabású építkezésbe fogtak, melynek során az addig alacsony és kicsiny várból egy igazán impozáns és korszerû gótikus lovagvárat építettek. Az eredeti vár nagy részét elbontották, csupán az ötszögletû Öregtornyot tartották meg. A vele szemben felépült Keleti-palota szolgált a vár urainak lakószárnyaként. A két épület között kapott helyet a vár ma is látható ciszternája. Az Öregtornyot és a Keleti-palotát fallal összekötötték, és ez képezte az ún. Belsôvárat, melynek fedetlen udvari része is volt. A falszoros délkeleti sar­ kából egy különálló ún. Vigyázó-torony közelíthetô meg, melyrôl

fotó: www.legifoto.com

nem tudni pontosan, hogy a Garaiak építették-e vagy csak a 16. szá­ zadban épült. A toronyhoz vezetô híd és az azt alátámasztó pillér a Cseszneki Vár sajátos arculati elemei. A vár a Garaiak idején és Zsigmond király uralkodása alatt élte a fénykorát. Mint tudjuk, Zsigmond királyunk magyar és cseh király és német-római császár is volt egyben, valamint, hogy ô alapította 1408-ban a Sárkány-rendet is. A Garai-család nem csak hogy az egyik leggazdagabb fôúri család volt abban az idôben, hanem na­ gyon komoly politikai szerepük is volt az ország életében. A király bizalmasaként több nádor is szolgált a családból, és a király távol­ léte esetén a legfôbb méltóságot viselték az országban. Azonban e nagy múltú és tekintélyes családot is utol érte a vég: 1481-ben a Ga­ rai-család kihalt. Ezután Csesznek vára Mátyás király tulajdonába szállt, aki Szapolyai Istvánnak adományozta. A vár a mohácsi csata­ vesztés után Török Bálint kezére került. Az ô nevét viseli a Várhegy alatti kômosó szurdokban lévô Török-fürdô. A 16. században a vár

28

Szép Magyarország

A vár alaprajza (Rácz Miklós rajza Pamer Nóra, László Csaba és Rácz Miklós kutatásai alapján)

tulajdonviszonyai némileg zavarosak, hiszen a vár gyakran cserélt gazdát. Feltehetôen ebben az idôszakban is végeztek kisebb átala­ kításokat, hiszen ekkorra megnôtt Csesznek várának hadászati je­len­ tôsége, mert az 1500-as évek második felére ideért a török. Veszprém eleste után Csesznek betagozódott a magyar végvári rendszer elsô vonalába. Ebben az idôben a király által fizetett zsoldoskatonák is védték a várat, kiknek száma az 1570-es években húsz lovas és öt­ ven gyalogos katonát tett ki. Fegyverrel soha nem foglalták el a vá­ rat. Négy évre azonban mégis a török kezére került. 1594-ben el­ esett Gyôr és addigra Pápa és Szentmárton (Pannonhalma) is, és nem volt értelme annak, hogy ellenálljanak, hanem a védôk inkább kivo­ nultak a várból. Ám 1598-ban Gyôr visszavétele után ugyancsak kardcsapás nélkül vehették újra birtokba a várat. Egy nagyon tanulságos tragédia története maradt ránk Wathay Lôrinc várkapitányról, fia, Wathay Ferenc tollából. „Végre, mikoron írtak volna 1573. esztendôben, szegíny atyám vígan lakván gyakran

Tekintélyes falak

fotó: Cseszneki Programiroda

az cseszneki vitézlô néppel (mivel igen víg lakó ember volt), egy üdô közben, úgy mint Szent Pétert-Pál napján, Szent Jakab havában jó kedve lévén, szegíny az alsó várban az felsô kapunál, az istállók aj­ taja elôtt egy ott álló tarackot ki akart volna lôtetni, és az pattantyús mondta volna, hogy régi töltés volna az tarackban, és nem mernék kilôni, ô maga, megszidogatván az pattantyúst, haljott az vállára, és úgy mindketten az kanótot fogván, bévágták volna az tarack gyúj­tólikában; mindjárt elszakadozott az tarack, és mind az kettôt szörnyen megölte magokat is elszaggatván.” Jelentôs változás akkor történt a vár életében, amikor 1636 után az Esterházy család tulajdonába került Csesznek. Ôk voltak a vár utol­só urai. Hadi szempontból Csesznek utoljára a Rákóczi-szabad­ ságharc idején kapott jelentôséget. 1705-ben a kurucok elfoglalták és ezután a kuruc seregek hadi anyag és élelmiszer ellátó központja volt. 1708 szeptemberében Heister labanc generális Bakonyon átvo­ nuló serege ostrom alá vette a várat. Azonban ugyanúgy, mint a tö­ rököknek, nekik is túl nagy falatnak bizonyult a vár bevétele. Esterházy Ferenc az 1700-as évek közepén még utoljára je­len­tô­ sebb átépítést hajtott végre a váron. Ebben hadászati megfontolások már nem játszottak szerepet, sokkal inkább a reprezentáció. A kö­ zépkori kaputorony barokk óratoronnyá változott, a belsô vár udva­ rát is beépítették, egységes palota lett belôle. A végsô nagyságát és formáját ekkor nyerte el a vár. Nem sokáig tartott a vár új dicsôsége, hiszen a 18. század végére egy ilyen típusú vár meglehetôsen korszerûtlenné vált. Az Ester­ házy-család is modern kastélyt építtetett Rédén, ahová 1790 kör­ nyékén át is költöztek. A várat csak gazdasági célokra, valamint bör­ tönnek használták. Az erôsség hanyatlásnak indult, amit az éppen kétszáz évvel ezelôtti földrengés tett teljessé. A kegyelemdöfést pe­ dig az 1820-ban egy villámcsapásból keletkezett tûzvész adta meg. Egy 1828-ban erre járó utazó már csak elhagyott romokat látott. A vártörténet színes lapjaira kívánkozik, hogy itt forgatták a há­

Szép Magyarország

ború utáni elsô jelentôsebb magyar film, a Valahol Európában külsô felvételeit. A 60-as évek végén indult meg a vár feltárása és a mû­ emléki helyreállítás, mely nagyobb lendületet az elmúlt két évti­ zedben vett. Visszaépültek hiányzó falak, a vár immáron biztonság­ gal látogatható mindenki számára. Évente mintegy 30 ezer látogató keresi fel a várat. A vár múltjához méltó módon manapság is pezsgô élet folyik a várban és környékén. Turisták elôszeretettel látogatják a környék ter­ mészeti szépségeit. Közvetlenül a vár alatt látható a Kômosó-szur­­ dok, mely könnyû sétával egybeköthetô a várlátogatással és amely a Bakony-Balaton Geopark egyik legszebb bemutatóhelyszíne. Az extrémebb sportok mûvelôi is találnak itt kedvükre valót: a vár alatti Cseszneki sziklamászó meredély kôfalán tehetik próbára ügyességü­ ket. Cseszneki Nyár elnevezéssel 1993 óta minden évben nyaranta hasonló idôpontokban, hasonló nagyszabású, szabadtéri kulturális programok kerülnek megrendezésre. A vár falai között a Zsigmondnapi Történelmi Íjászverseny, a Tárogatófesztivál, a Lovagi Játékok, a Lovagrendek Találkozója, a Középkori Történelmi Karnevál, a Vár­ dalnoki esték és a Cseszneki Vár születésnapját minden augusztus elsô szombatján megünneplendô Várjátékok egész napos program­ja igazi méltó otthonra találtak. A közvetlenül az Alsó-Vár kapuja elôtt az ún. Bajvívótéren kialakított színpadon Várszínházi produkciókat mutatnak be. A Vártól kb. 500 méterre, páratlan természeti- és tör­

ténelmi környezetben található „Kôbánya” Szabadtéri Színpadon, évrôl-évre nagy sikerû koncert ad az Edda zenekar, de a különbözô zenés darabok, mint pl. az Egri csillagok, a Valahol Európában vagy éppen a Padlás címû musical is felemelô élményt nyújtanak leg­fô­ képpen, mikor minden év augusztus 19-én, hétezer ember együtt énekli az István a király utolsó sorait: „Szép Magyarország, édes hazánk”.

i nf o rmá c i ó A vár egész évben, minden nap látogatható! Kapunyitás: tavasztól ôszig 09.00, télen 10.00 órakor. Kapuzárás: tavasztól ôszig kb. 19.00 órakor, télen sötétedés elôtt 1 órával. GPS: 47°21’04” N, 17°52’53” E Várbelépôjegyek Diák, nyugdíjas 200 Ft (az igazolásokat kéretik bemutatni!) Felnôtt: 400 Ft Köszönjük, hogy látogatásával Ön is hozzájárul a vár rekonstrukciós munkálatainak folytatásához! www.csesznekivar.hu

2010

Lovagi játékok Július 17., 31., augusztus 7., 14. 16 órai kezdettel Az Edda 16. szuperkoncertje Cseszneken Július 24. Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (musical) Július 31. Cseszneki VÁRJÁTÉKOK (XIII.) Augusztus 7.

Jöjjön el a Te országod! Zenés GálamÛsor Sztárvendégekkel Augusztus 14. István a király (rockopera) Sztárvendégekkel, tüzijátékkal Augusztus 19. Éjszakai (fáklyás) Vár-vezetés és Vár-környéki túra Augusztus 21. Információ Cseszneki Programiroda H-8419 Csesznek, Vár út 51. Telefon: +36 88 436 110 Mobil: +36 30 449 75 47 E-mail: [email protected] www.csesznekinyar.hu

csesznek

Programok – XVIII. Cseszneki nyár

Az egész évben minden nap látogatható XIII. században épült gótikus lovagváráról is nevezetes Cseszneken Cseszneki Nyár el­nevezéssel 1993 óta rendeznek különbözô nagyszabású sza­bad­ ­­téri programokat, melyek változatos szórakozási lehetôséget kí­­ nálnak minden korosztály – kicsik és nagyok – számára. A Csesz­ ­neki Nyár a vár és a település történelméhez méltó régi és „mo­dern” programokkal is várja a nagyközönséget.

29

30

Szép Magyarország

Üdvözöljük a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban! Balaton-felvidéki Nemzeti Park a tó északi partján húzódik 1-15 km szélességû sávban, Balatonszôlôstôl a Kis-Balatonig. Az 1997-ben megalakult nemzeti park 56 997 hektárnyi területe hat korábbi tájvédelmi körzetbôl tevôdik össze. Életrehívásával megva­ lósult a magyar természetvédelem régi álma: a sokáig egymástól külön álló védett területek összekapcsolásával létrejött a Balatonfelvidék összefüggô területére kiterjedô védett ökológiai rendszer. Tájai közül a Kis-Balatont a vizes élôhelyek nemzetközi védelmét szolgáló Ramsari Egyezmény is óvja, akárcsak a Balaton teljes víz­ felületét és partvonalát idôszakosan október 1-tôl március 31-ig. A Tihanyi-félsziget – a kiemelkedô geológiai értékei és a területen zajló természetvédelmi munka elismeréseként – 2003-ban Európa Diplomás területté vált. A nemzeti parkot részben lefedô, illetve azon túlnyúló Natura 2000 területek az európai jelentôségû élô­ helyek, állat- és növényfajok megôrzésének lehetôségét hivatottak biztosítani. A Bakony-Balaton Geopark – melynek területe részben a nemzeti parkban található – az itt fellelhetô földtani, természeti és kultúrtörténeti értékek bemutatását, társadalmi jelentôségük tudatosítását tûzi ki célul. Az összeségében megvalósuló termé­

Levendulás a Tihanyi-félszigeten

szetvédelmi tevékenységek legfôbb célja biológiai sokféleség (bio­ diverzitás) hosszútávú megôrzése és fokozása. A nemzeti park igazgatóság honlapján ismertetett bemutatóhe­ lyek, szakvezetések, rendezvények, kiadványok, erdei iskola progra­ mok, táborok is ennek a varázslatos világnak az értô és szeretô meg­ ismerésében segítenek. Kellemes idôtöltést kívánunk a Balaton-fel­vi­ déki Nemzeti Parkban! Induljunk hát útnak, lógjunk a természetben!

Kis-Balaton, mint nagy kiterjedésû, összefüggô vizes élô­ hely Európában is egyedülálló értéket képvisel, egyben a Ramsari Egyezmény védelme alá is tartozik. A Kis-Balaton gazdag flórájá­ ból-faunájából európai hírû a madárvilág, 250 fajt figyeltek meg eddig a területen, közöttük 27 fokozottan védettet. A Kis-Balaton területe csak szakvezetôvel látogatható. A vezetés során a csopor­ tok a Diás-szigeten a Fekete István emlékszobát és a Matula kuny­ hót is meglátogatják. A Bivalyrezervátum, a Diás-sziget és a Kis-Ba­ laton Ház belépôvel, a Kányavári-sziget Búbos vöcsök tanösvénye szabadon látogatható. Érdemes kitérôt tenni Vörsre, ahol a Kis-Ba­

fotó: Vers József

Szép Magyarország

Tapolcai-medence 

fotó: Kovács Béla

­l­aton hagyományos népi építészetét és a népi halászati módszerek­ hez kapcsolódó szerszámokat, a lápból élô pákászok életmódját be­ mutató talpasház található.

Keszthelyi-hegység geológiai értékekben gazdag, ja­ varészt erdôvel borított dolomit-, és bazalfelépítésû tömbjén sajá­ tos ökológiai viszonyok által meghatározott növény- és állatvilág figyelhetô meg. A terület legnagyobb botanikai értéke a keleti zer­ gevirág, de gyakoriak az orchideafajok is. A fokozottan védett, csepp­

Hegyestû

31

fotó: Kovács Béla

kövekkel is büszkélkedô Csodabogyós-barlang egyes szakaszai ove­ rallos kalandtúrán, barlangi túravezetôk kíséretében látogatha­tók (www.csodabogyos.hu). A terület természeti értékeirôl mesél ma­ gyar és angol nyelven a Pele Apó tanösvény. Zalaszántón a 2003ban megnyílt Kotsy-vízimalom bemutatóhelyen a látogató a vízi­ malmok történetével és mûködésével ismerkedhet meg. A malmot a közelben eredô Kovácsi vagy Zerna patak vize hajtotta egykor, majd daráló malomként mûködött 1960-ig.

A Tapolcai-medence látványát csúcsos (pl. Csobánc) és koporsóalakú (pl. Badacsony) tanúhegyek sora gazdagítja. Pá­ ratlan látképet nyújtanak a régi pincékkel, templomokkal, várrom­ okkal, „szoknyájukon” a szôlôkultúrákkal, melyek az elmúlt évtize­ dekben viszonylag keveset változtak. Az egykori lápvidék jelentôs károkat szenvedett a kiszáradás következtében, növényvilága azon­ ban így is gazdag, unikálisnak mondható értéke, a fokozottan védett mocsári kardvirág. A bazalthegyek peremének meredek letörése, a sokszögletû, oszlopos elválások, a „bazaltorgonák“ messze földön ismertek. Növényeik közül a legnevezetesebb a cselling páfrány, amely a faj elterjedési területétôl messze északra egy kis, pontszerû elôfordulás. A Szent György-hegyen, a Badacsonyon és Szigligeten tanösvények segítik a természet és a kulturális emlékek megisme­ rését, igény esetén szakvezetô kíséretében. Egy kis város utcáskái alatt csónakázhatunk a több mint 100 évvel ezelôtt felfedezett és 13,7 millió éve képzôdött Tapolcai-tavasbarlangban. A bányászat miatt, 1981-ben eltûnt a barlangból az a vízmennyiség, amely csóna­ kázásra alkalmassá tette. A vízkiemelések felhagyásával 1998-tól már újra lehet csónakázni a barlangban.

32

Szép Magyarország

Keszthelyi-hegység

Csúcs-hegy (Tihany)

fotó: Fehér Csaba

fotó: Mészáros András

Szép Magyarország

Kôvágóörs – Kôtenger

fotó: Vers József

Sipos-torok

33

fotó: Kovács Béla

A Káli-medence mélyebb része élesen elkülönül a kör­ Pécselyi-medence és peremhegyei növényzetének jel­ nyezô hegyeket borító erdôk, szôlôkultúrák látványától értékes sztyep­prét foltjaival és láprétjeivel. Ezek országosan ritka, rendkí­ vül fajgazdag társulások, általában kiemelkedôen sok védett növény­ fajjal, pl. a NP címerében található lisztes kankalinnal. A terület föld­ tani látványosságai közé tartozik a szó szerint sokszínû kôzettani felépítés, a Hegyestô félig elbányászott bazaltkúpja és a falvak ha­ tárában húzódó kôtengerek. A természeti és kulturális értékeket a lát­nivalóknál felállított tájékoztató táblák és a falvak térképházai mu­ tatják be, illetve több tanösvény is bejárható a medencében. A Sal­ földi major bemutatóhely ôshonos háziállatoknak, állatsimogatónak, játszótérnek, fûszer- és gyógynövénykertnek valamint a „Regényes Park” fotókiállításnak ad otthont. A majorban lehetôség van lovag­ lásra, lovaskocsikázásra is.

lemzô vonása, hogy a zonális vegetáció fajegyütteseit olyan fajok színesítik, amelyek a jelenlétüket lehetôvé tévô speciális alapkôzetre, valamint mikroklimatikus tényezôkre vezethetôk vissza. Jellemzôek a jelentôs területet fedô sztyepprétek, amelyek a legtöbb botanikai értéket rejtik. A vízfolyásokban gazdagabb helyeken forrás­lápma­ rad­ványok, magassásos élôhelyek és kiszáradó láprétek maradtak fenn. A medencében a területnagysághoz képest rendkívül gazdag cincér- és futóbogárfaunát találtak, melyek közül többen a hazai bogárvilág ritkaságainak számítanak.

Tihany nevének hallatán többnyire a visszhang és a Bencés Apátság kettôs tornya jut eszünkbe. A település kultúrtörténeti ér­ tékei joggal közismertek, azonban az Európa Tanács szakértôi a Ti­ hanyi-félszigetet éppen a természeti értékei alapján találták méltó­ nak az Európa Diploma elnyerésére 2003-ban, hazánkban harma­ dikként. Elismerése ez az egyedülálló természeti értékeknek, a föld­ történeti múlt emlékeinek, a mediterrán jellegû éghajlat hatására kialakult élôvilágnak és a területen folyó, több évtizedes természet­ védelmi munkának. A kirándulni vágyó illatos levendulamezôben sétálhat, meglesheti a legelô szürkemarhák között futkosó ürgéket, gejzírit sziklákra mászhat, és számtalan kilátóhelyrôl gyönyörköd­ het a csillogó Balatonban. A felfedezésekhez a Lóczy-gejzír tanös­ vény kínál útvonalat. A közeli Balatonfüreden a Tamás-hegy nyugati oldalában a helyzetükbôl kibillent középsô-triász korú, látványos mészkô rétegek rejtik magukban a mélybôl feltörô langyos vizek által kioldott Lóczy-barlangot. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 8229 Csopak, Kossuth u. 16. T.: +36 87 555 260 F: +36 87 555 261 E.: [email protected] H.: www.bfnp.hu

Tihany tavai 

fotó: Vers József

34

Szép Magyarország

Gyereksarok – Színezd ki!

Rekonstrukciós elképzelés Nagyvázsony váráról (grafika: Ferenc Tamás)

Szerinted milyen színei voltak egy várnak? Ne fogd vissza a fantáziádat és színezd ki ezt!

Szép Magyarország

35

Köny v- ÉS KIÁLLÍTÁSajánló A Pécsi Jakováli Haszan pasa-dzsámi – megjelent Sudár Balázs könyve A 17. században élt Jakováli Haszan pasa nevével fémjelzett pécsi dzsámi a magyarországi török hódoltság egyetlen, mai is álló dzsá­ ­mija, amely teljes épségben fennmaradt, kupolás terével és mi­na­ Megjelent 2010-ben ret­jével együtt. az „Épített örökségünk” sorozat A Mûemlékek Nemzeti Gondnoksága könyvsorozatának, az Épí­ harmadik tagjaként tett örökségünk harmadik köteteként jelent meg 2010 májusában Ár: 2500 Ft Sudár Balázs kismonográfiája a pécsi Jakováli Haszan-dzsámiról, Mûemlékek Nemzeti Gondnoksága mely mind az építészettörténeti, mind a mûvészettörténeti szak­ 1014 Budapest, Dísz tér 15. iro­dalomban hiánypótló mûnek számít, ugyanis ez idáig nem jelent Telefon: + 36 1 202 6288 E-mail: [email protected] meg átfogó tudományos, illetve tudományos ismeretterjesztô mo­ Internet: www.nemzetimuemlek.hu nográfia a tö­rök kori mûemlékrôl. A kiadvány ez évi megjelentetése azért is kulcsfontosságú, mert 2010-ben Isztambullal együtt Pécs lett Európa kulturális fôvárosa. Különleges kapcsolatot jelenthet egy ilyen kiadvány a Pécsre lá­togató külföldi és magyar turisták számára, különös tekintettel mind a ha­ zánkba érkezô vagy itt élô muszlim látogatókra. Sudár Balázs mûve egyrészt szervesen kapcsolódik a dzsámi és a hozzá kapcsolódó egy­kori mevlevi derviskolostor kutatóinak mun­kásságához, másrészt úttörô jelentôségû, hiszen mûvében számos, a kutatás számára eddig ismeret­ len adatot, írott és képi forrást tárt fel és publikál mind a dzsámi alapítójára (Jakováli Haszan pasa), az alapító családjára, a mevlevi der­ visek rendjére, és a dzsámiból és der­viskolostorból álló épületkomplexum történetére vonatkozólag. A tudományos igénnyel megírt kis­mo­­ nográfia, melyet számos, a ma­gyar nagyközönség számára ismeretlen – gyönyörû – illusztráció kísér, egyszerre élvezetes és szórakoztató olvasmány az érdeklôdô nagyközönség és a szakmai látogatók számára is. Sudár Balázs mûve hiánypótló munka a tö­rök kori magyar tár­ sadalom kultúrájának, építészet- és mûvé­szet­tör­ténetének oktatásához is. 150 oldal, 136 színes és fekete fehér képpel, metszetekkel, 16 × 23 cm, kartonált

„Allah útján” – új kiállítás a pécsi Jakováli Haszan-dzsámiban Egy különleges helyszínt és kiállítást szeretnénk a figyelmükbe ajánlani, Pécsett, Európa Kulturális Fôvárosában. A Mûemlékek Nemzeti Gond­noksága kezelésében lévô Jakováli Haszan-dzsámiban 2010. május 22-tôl megtekinthetô új kiállítás az iszlám világába vezeti el a látogatót. A pécsi kórház mellett található dzsámi egyik különlegessége, hogy az utóbbi évtizedekben a muszlimok ismét imahelyként hasz­ nálják a mû­­emléket, bár minaretjében már évszázadok óta nem hangzik fel a müezzin imára hívó hangja. A hajdani török hódoltság több száz muszlim imahelye közül alig tucatnyi érte meg napjainkat, mindközül Jakováli Haszan pasa pécsi dzsámija maradt fenn a legépebben, amely kupolájával, szamárhátíves ablakaival, csaknem ép minaretjével mutatja, hogy milyen is lehe­ tett egy igazi muszlim imahely. A most nyílt kiállításon a látogató az iszlám kultúra és vallás világába kap bete­ i n f o r máci ó kintést: „az iszlám öt oszlopának” tartott – a muszlim hívô által betartandó – alap­­ tételeket tárgyak jelképezik négy, fülke­szerûen kiképzett tárlóban, míg az ötödik és Jakováli Haszan-dzsámi egyben legfontosabb té­tel, „a hit megvallása”, a terem mennyezetén olvasható 7623 Pécs, Rákóczi út 2. arab írással. Telefon: + 36 20 400 9303, + 36 20 400 9301 A tárgyak javarészt a 16. századból, illetve a dzsámi és a hozzá kap­csolódó ko­­ Nyitva tartás szezonban: lostor építôjének, a 17. században élt Jakováli Haszan pasának a korából származ­ Április 1. – november 1-ig, nak, s a tükrökkel borított teremben különös hangsúlyt nyernek. A látogató a ki­ kedd – vasárnap: 10.00 –18.00 állító helyiségbôl egy sötét folyosón juthat el magába a dzsámiba, amely fénnyel Szünnap: hétfô, pénztár zárás: 17.30-kor átitatott belsô terével hatásos ellenpontja a felé vezetô útnak.