ožujak 2011.
2011. március
VI. broj
VI. szám
Sadržajem do turizma Tartalommal a turizmusig
ožujak 2011. március
2
Naše novine – A mi lapunk
Cijenjeni Čitatelji!
Tisztelt Olvasók!
U rukama držite 6., ujedno i zadnji broj časopisa mi&MURA&mi, koji je realiziran u sklopu IPA projekta prekogranične suradnje između Hrvatske i Mađarske. U proteklih godinu dana pokušali smo obraditi teme koje su dio našeg svakodnevnog života, kroz koje se zrzali naša zajednička povijest, kultura, običaji, vidovi suradnje a predočene su i određene mogućnosti za nastavek te plodne suradnje. U ovom broju pokušali smo dati pregled zbivanja i mogućnosti koje su manje-više vezane za turističku ponude ovog dijela Međimurja i Pomurja. Za nekoliko godina neke su manifestacije postale tradicionalne, prešle su lokalne granice i tako postale prepoznatljive kao svojevrsna atrakcija, koja svoje mjesto ima i među turističkim ponudama. Naravno kao nijedna druga tema, ni ova nije obrađena u potpunosti, nego nudi jedan uži pregled sadržaja i mogućnosti koje su povezane i mogu poslužiti temeljem razvitka suradnje na tom polju. Kako se Međimurje naziva Cvjetnjakom Hrvatske i pomurski dio lijeve obale rijeke Mure se smatra dijelom tog kraja, zemljice koja je čovjeku ugodna za oko, tijelo i dušu, zemljica koju njegovi žitelji i posjetitelji opisuju kao malenu, bujnu, urednu i mirnu zemljicu. Kraj je to koji nudi bezbroj mogućnosti za ugodno provođenje slobodnog vremena, kraj kroz koji vode ceste mogućnosti i ceste tradicije. Izleti i šetnje u netaknutoj prirodi, sport i rekreacija, biciklizam, rafting, lov i ribolov, ophod vinskih cesta i raznih manifestacija, samo su neke od mogućnosti koje nam se nude. Ta pitoma priroda bogatsvo je koje ne smijemo zanemariti. Cijenjeni čitatelji, nadam se da smo sa ovim izdanjem uspjeli napraviti korak naprijed u našim odnosima, da smo ponudili korisno štivo koje će ostati i potvrditi snagu pisane riječi. Nadam se da s time što smo dočli do kraja ovog projekta, ne znači završetak, da će doći nove mogućnosti kako bi ovaj časopis imao svoj nastavak. Ja se i dotle zahvaljujem svima onima koji su pomogli u realizaciji tog našeg programa, koji su prepoznali važnost tog načina suradnje. Ladislav Gujaš
Kezükben tartják a mi&MURA&mi kiadványának 6., egyben utolsó számát, mely az IPA Magyarország és Horvátország közötti határon átnyúló programja keretén belül realizálódott. Az elmúlt egy esztendőben olyan témákat igyekeztünk feldolgozni, melyek kapcsolódnak mindennapjainkhoz, melyeken keresztül tükröződik közös múltunk, kultúránk, hagyományaink, együttműködésünk, de előtérbe kerültek ennek az együttműködésnek a folytatásához szükséges lehetőségei is. Ebben a számban áttekintést próbáltunk adni azokról a rendezvényekről és lehetőségekről, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak Muraköz és a Mura mente turisztikai kínálatához. Néhány év alatt több rendezvény hagyományt teremtett, átlépve a helyi határokat, így váltak felismerhetővé és kaptak helyet a turisztikai lehetőségek között. Természetesen, hasonlóan minden más témához, ezt sem tudtuk feldolgozni teljességében, ezért csak szűkebb áttekintését adjuk azoknak a tartalmaknak és lehetőségeknek, melyek össze vannak kötve, és alapjául szolgálhatnak az együttműködés további fejlődésének. Ahogy Muraközt Horvátország virágoskertjének hívják, úgy a Mura bal oldalán lévő Mura mentét is annak részeként tekintjük, annak a földnek a részeként, amely az ember szemének, testének és lelkének kellemes élményt nyújt, annak a földnek, melynek lakói és látogatói azt kicsinek, bujának, rendezettnek és csendesnek tekintik. Olyan vidék ez, amely számtalan lehetőséget nyújt a szabadidő kellemes eltöltéséhez, olyan vidék, ahol a lehetőség és hagyomány útjai keresztezik egymást. Az érintetlen természetben tett kirándulások és séták, sport- és szabadidősport, vadászat és horgászat, bor-utak, rendezvénylátogatások, csak néhány a lehetőségek közül, melyeket ez a vidék kínál számunkra. Ez a szelíd természet azt a gazdagságot jelenti, amit nem szabad elhanyagolnunk. Tisztelt Olvasók, reméljük, hogy ezzel a kiadvánnyal sikerült előrelépnünk kapcsolatainkban, és olyan olvasnivalót kínálnunk fel, amely igazolja az írott szó erejét. Remélem azzal, hogy bár ennek a projektnek a végére értünk, nem jelenti a befejezést, hanem jönnek újabb lehetőségek, amelyek a folytatást jelentik. Én addig is szeretném mindenkinek megköszönni az együttműködést, azt, hogy segített a program lebonyolításában, és felismerte ennek az együttműködésnek a jelentőségét. Gulyás László
srpnja 2010.
2010. július
II. broj
i
III. broj
III. szám
valamikor
és
3. str. – 3. old.
Teta Liza i Tonček
siječanj 2011.
sada
2010. szeptember
KUD Kotoriba Kotoribai Kulturális Egyesület
Mura nekada
II. szám
rujna 2010.
most
studenog 2010.
IV. broj
BLAŽENE BOŽIČNE BLAGDANE! BÉKÉS KARÁCSONYI ÜNNEPEKET!
2010. november
IV. szám
Elizabeta Toplek, Teta Liza, koja je u studenom prošle godine napunila 84 godine života, života prožetog međimurskom pjesmom, danas je legenda i najpoznatija interpretatorica međimurske izvorne pjesme. Cijeli svoj život provela je u rodnoj Donjoj Dubravi, u kojoj se već u djetinjstvu V.pisivanju broj i izvođenju narodpredala za nih pjesama, napjeva, izvornog kajkavskog narječja i govora donjodubravskog kraja te radu u kulturno umjetničkom amaterizmu, gdje je kasnije zapisivala i uvježbavala generacije plesača međimurskim plesovima i kolima. Osim susreta s glazbenim osnovama u školi, nije stjecala nikakvo dodatno glazbeno obrazovanje, a surađivala je s mnogim etnomuzikolozima, koreografima, snimila nebrojeno audio snimaka za potrebe Hrvatskog radija, Instituta za etnografiju i folkloristiku, Nacionalnog folklornog ansambla „LADO”, strane istraživače i stručnjake. (Nastavak na 2. str.)
Toplek Elizabet, mindenki Teta Lizája tavaly novemberben töltötte be életének 84. évét. Egész élete Muraköz dalaival van átszőve, ma élő legenda, a muraközi eredeti népdal legismertebb előadója. Az egész életét Alsódomborúban töltötte, ahol már gyerekként gyűjtője és előadója volt az eredeti muraközi népdalnak, a kaj-nyelvjárásnak, alsódomborúi tájszólásnak. A helyi amatőr kulturális élet aktív tagjaként számos generációnak tanította a muraközi táncokat. Az alapfokú általános iskolai zenei képzésen kívül semmilyen más zenei képzésen nem vett részt, de együttműködött etnozene-kritikusokkal, koreográfusokkal, számos hangfelvételt készített a Horvát Rádiónak, az Etnográfiai és Folklorisztikai Intézetnek, a „LADO” Nemzeti Folklór Együttesnek, külföldi kutatóknak, szakembereknek. (Folytatás a 2. oldalon)
2011. január
V. szám ožujak 2011.
2011. március
VI. broj
VI. szám
Od vrtića do škole Óvodától az iskoláig
Sadržajem do turizma Tartalommal a turizmusig
Naše novine – A mi lapunk
ožujak 2011. március
3
Dan mazanice u Mlinarcima
„Mazanica” Nap Molnáriban
Riječ je o tradicionalnoj manifestaciji i najvećem događaju u Mlinarcima tijekom godine. Ideja o priredbi koja bi trebala sačuvati običaj pripremanja tog specijaliteta potječe od Estere i Jože Bertok. Priredba je tijekom godina prerasla planirani cilj pa se tako danas organizira kao dio Dana naselja. Pored pripremanja mazanice goste očekaju brojna kulturna, rekreativna zbivanja, a svakako za cilj ima i čuvanje tradicije. Tijekom dana programi započinju već u ranim jutarnjim satima. Na šoderici kreće natjecanje ribiča na koje stižu sudionici iz Kotoribe, Svete Marije i Donje Dubrave. Različite mazanice žene obično pripremaju kod kuće. Svake godine se pojavljuju novi recepti. Što je to mazanica? To je uglavnom gibanica bez nadjeva, ili kako ju još ovdje zovu „gibanica siromašnih”. Svaki put je mazanica toliko popularna da se nikada ne može pripremiti u dostatnoj količini. Popodne se program nastavlja natjecanjem u kuhanju i kulturnim programom, a dan završava s jednom velikom veselicom. Toga dana selo živne, cijeli dan se veseli i širi dobro raspoloženje. Posjećuje se rodbina, ljudi razgovaraju u dobrom raspoloženju, uživaju u društvu jedni s drugima, što bi bio možda jedan od najvažnijih ciljeva. Ponovo su oživjeli Mlinarci, selo koje stari.
A több éves hagyományra visszatekintő rendezvény Molnári legnagyobb eseménye minden esztendőben. Az eredetileg helyi rétes-specialitás sütési hagyományát ébren tartani hivatott rendezvény életre hívói Bertók József és Bertók Eszter voltak. A rendezvény az évek során már túlnőtte az eredeti célját, és több éve már a Falunappal társulva kerül megrendezésre. A rétessütés mellett számos kulturális, szabadidős és hagyományőrző tevékenység várja a nap résztvevőit. A programok már a kora reggeli órákban elkezdődnek. A kavicsbányában indul a horgászverseny, ahová Kotoribából, Muraszentmáriáról, AlsóDomborúból is számos horgász szokott érkezni. A különböző mazanicákat az asszonyok otthon szokták elkészíteni. Minden évben kitalálnak valami újdonságot is. De mi is az a mazanica? A töltelék nélküli rétes, avagy a szegények rétese, ahogy itt nevezik. A mazanicák mindig nagy sikert aratnak, hiszen sohasem tudnak eleget sütni belőlük. Délután kulturális műsor és főzőverseny, majd este bál zárja a rendezvény eseményeit. Ezen a napon megélénkül a település, jókedv, vidámság jellemzi az egész programot. A rokonok meglátogatják egymást, az emberek jó hangulatban beszélgetnek, élvezik egymás társaságát, ami talán a legfontosabb a napban. Újra él a lassan elöregedő Molnári.
Fašenk u Pustari
Farsang Semjénházán
U organizaciji Hrvatske manjinske samouprave Pustare već se tradicionalno svake godine organizira fašnička povorka za pomurske Hrvate. Na manifestaciji, koju pomaže i Hrvatska manjinska samouprava županije Zala, sudjeluju predstavnici svih hrvatskih naselja u Pomurju. Stari je običaj u mjestu da se na fašnik ljudi maskiraju i idu u ophod sela. Ova regionalna fašnička povorka i zabava i dalje gaji taj običaj. Sudionici karnevala uz glazbenu pratnju prolaze ulicama mjesta zabavljajući mještane, mameći osmjeh na lica starijih. Domaćice fanjkima (krafnama), a muškarci vinom i rakijom časte sudionike povorke. Vrativši se u Dom kulture domaćini časte s večerom sve sudionike fašničke povorke. Karneval završava zajedničkom zabavom do zore.
A Horvát Kisebbségi Önkormányzat szervezésében immár tradicionálissá vált Semjénházán a Mura menti horvátok Farsangi karneválja. A rendezvényen, amelyet a Zala Megyei Horvát Kisebbségi Önkormányzat is támogat, a környező horvát falvak is részt vesznek. Régi hagyomány a településen, hogy farsang napján az emberek jelmezbe öltözve végigvonultak a falu utcáin. E népszokást ápolva alakult ki egy regionális, vidám farsangi felvonulás és mulatság. A karnevál résztvevői zenés kísérettel vonulnak végig a falu utcáin, szórakoztatva a település lakóit, és mosolyt csalva az idős emberek arcára is. A háziasszonyok fánkkal, a férfiak borral és pálinkával hálálják meg az örömteli perceket. A Faluházba visszatérve a házigazdák vacsorával látják vendégül a résztvevőket, „fasenkokat”. A karnevál hajnalig tartó mulatozással zárul.
ožujak 2011. március
4
Naše novine – A mi lapunk
Konji – kao čimbenici razvitka turizma i revitalizacije naših krajolika
A lovak, mint a turizmus fejlődésének tényezői és a térség fellendülésének lehetősége
Pod širim pojmom turizma trebamo shvatiti i vinske ceste, prirodne rezervate, organizirane smotre i priredbe, izložbe i sajmove. Budućnost naših krajeva zavisi o razvoju kvalitetnog turizma, gdje svoje mjesto nalaze i jahaći konji i zaprege. Svoje pravilno mjesto zauzet će i HIPOTERAPIJA (i to ne samo u lječilištima), kojoj treba posvetiti posebnu pozornost, ne zaboravljajući ni edukaciju stručnjaka. Pošto i kod konja postoji tzv. „generacijski interval”, vlasnik-uzgajivač treba pripremiti i podmladak za potrebe turizma i rekreacije. Naše područje ima sve uvjete za turizam tijekom cijele godine, dok se to u drugim krajevima odvija uglavnom sezonski.
Településeink jövője is függ a minőségi turizmus fejlődésétől, amelyhez lehetőséget találhatunk a lótartásban is. A lovak alkalmazása a turizmusban (nem említve a sportot) lehetőségként mutatkozik a fogathajtásban és a lovaglásban. Tágabb értelemben a turizmus alatt értjük: a bor-utakat, nemzeti parkokat, a szervezett seregszemléket és rendezvényeket, a kiállításokat és nem utolsósorban a vásárokat. A jövőben méltó helyére kerülhet a HIPOTERÁPIA is (és nem csak a gyógyhelyeken), amelynek külön figyelmet kell szentelnünk, nem elfelejtve a szakemberek képzését sem. Mivel a lovaknál is létezik ún. generációs intervallum, a tulajdonosnak-tenyésztőnek is fel kell készülnie a turizmus és a rekreációs igények kielégítésére. Régiónkban egész évben adottak a lehetőségek a turizmusra, ami nem mindig igaz más régiókra, ahol ez szezonális. Irányelvek: – a lovak alkalmazása a vadászatban és a rekreációs turizmusban; – a lovak fontos szerepet tölthetnének be a bor-utak népszerűsítésénél is; – szükség lenne a tradicionális rendezvények ápolására és ezek számának növelésére.
Smjernice : – korištenje konja u lovnom i rekreacijskom turizmu konji bi mogli biti – značajni čimbenici na vinskim cestama u promociji mjesnih vina – potrebno bi bilo njegovati i povećati broj tradicionalnih smotri hipoterapija ima uvjete i izvan termalnih lječilišta.
Priznali ili ne, konji su ona „živa nit” preko koje možemo najlakše očuvati tradiciju, jer su i na nekadašnjim gazdinstvima zauzimali svoje posebno mjesto, bili prvi među svih vrsta životinja, o njima su se pričale pripovijetke, anegdote, pjevale pjesme, recitirali stihovi. Zaključio bi, da su konji „sredstvo” koje može poslužiti u aktivnostima opuštanja i edukacije ljudi svih dobnih skupina, nadalje sredstvo su očuvanja okoliša, zdravlja ljudi i poboljšanja kvalitete života. Od svega toga se u Serdahelju nudi vožnja kočijom (zimi saonicama), jahanje konja na lonži (za početnike) i po terenu, odnosno posjeta podmlatka na gazdinstvu, radi duhovne ravnoteže tako posjetitelja i vlasnika.
Elismerjük vagy nem, a lovak az az élő kapocs, amelyen keresztül a legkönnyebben őrizhetjük meg tradíciónkat, mert már a valamikori gazdaságoknál is kiemelt volt a helyük, első helyen álltak az állattartásban, mesék, anekdoták, dalok és versek születtek róluk. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a ló olyan „eszköz”, amelynek segítségével kielégíthetjük az emberek szabadidős és tanulási igényeit, kortól függetlenül, továbbá a környezet-, az egészségmegőrzés, valamint az életminőség jobbá tételének eszközéül is szolgál. Mindezek közül Szerdahelyen lehetőség van: kocsizásra, lovasszánra, lovaglásra a kezdők számára és terepen is, valamint a lovak megtekintésére a tenyésztőknél, ami lelki egyensúlyt teremthet a látogató és a gazda számára egyaránt.
Horváth István Tótszerdahely Béke út 37. Telefon: 93-383-053
Naše novine – A mi lapunk
ožujak 2011. március
5
Festival gibanice u Serdahelju
Tótszerdahelyi Rétes Fesztivál
Festival gibanice u Serdahelju organizira se od 2001. godine. Festival je organiziran u cilju očuvanja običaja pripremanja tog hrvatskog narodnog jela. Temeljem višegodišnjih iskustava i potrebe gostiju Festival se iz godine u godinu proširuje. Tako je danas pored osnovne zadaće - pripremanja gibanice - u program uvršteno mnogo drugih sadržaja kao što su stari zanati. U predstavljanju zanata značajnu ulogu igraju dobrosusjedski odnosi s matičnom domovinom, Republikom Hrvatskom. Značajan element programa je i smotra folkloraša, koja se iz godine u godinu obogaćuje novim domaćim sudionicima te sudionicima iz Hrvatske. Misa na hrvatskome jeziku, folklorni program, tradicionalno hrvatsko jelo i stari obrti (pletenje korpi, lončarstvo, prezentacija kovačkog zanata, obrtnički sajam, jahanje, drvorezbarenje, slikanje itd.) nude cjelodnevni program za zainteresirane i to u duhu očuvanja identiteta i njegovanja običaja.
A tótszerdahelyi Rétes Fesztivál 2001 óta évente kerül megrendezésre. A program a helyi horvát rétessütő hagyományok és a horvát népi étel (gibanica) elkészítésének hagyománymegőrzése-felelevenítése céljából szerveződött. Az évek során a megszerzett tapasztalatok és az ide látogatók igényei alapján a fesztivál egyre fejlődött és bővült. Ezek alapján mára a rendezvény fő alapeleme, a hagyományos rétessütés mellett számos más népi mesterség megjelenésére is sor került. Ezek felvonultatásában helyi és horvátországi kapcsolatok is nagy szerepet játszottak. A rendezvény fontos programeleme a folklórfesztivál is, amelyet már évek óta egyre bővülő hazai és horvát együttesek fellépése színesít. A horvát nyelvű szentmise, folklórprogram, a hagyományos horvát népi étel és egyéb kézi mesterségek (kosárfonás, korongozás, kovácsbemutató, kézműves vásár, lovagoltatás, fafaragás, festés stb.) egész napos programot kínálnak az ide látogatók számára, a népi hagyományok és a nemzetiségi identitás jegyében.
Festival prate i razni dopunski sadržaji: • ribičko natjecanje (na «jezeru Serdahelj») u organizaciji ribičkog društva «Partizan» • misa na hrvatskome u mjesnoj crkvi • polaganje vijenca kod spomenika poginulih u I. i II. Svijetskome ratu • polaganje vijenca kod spomenika Stipana Blažetina, hrvatskog književnika i pedagoga • natjecanje u malom nogometu i izvođenju penala (za odrasle i za djecu) koje organizira športska i kulturna udruga Serdahelja uz sudjelovanje domaćih i ekipa iz Hrvatske • proglašenje rezultata u pripremanju gibanica, večera koju pripremaju predstavnici civilnih udruga, domaćih poduzetnika • folklorni program • proglašenje rezultata natjecanja u kuhanju • ulična zabava • vatromet U programe dana pored domaćih se mogu uključiti i gosti. Natjecanje u pripremanju gibanice gostima nudi mogućnost upoznavanja načina pripremanja tog hrvatskog specijaliteta. Pored toga cjelodnevni programi nude mogućnost za korisno provođenje slobodnog vremena svim generacijama. Posjetitelji se mogu iskušati u raznim obrtničkim vještinama, kao npr. pletenje korpi, rad s glinom, drvorezbarenje, slikanje. Tijekom cijele manifestacije se trudimo pored narodnih običaja osigurati korisnu zanimaciju za sve uzraste.
A rendezvényt számos kiegészítő program kíséri:
• •
• • • •
• Horgászverseny (Szerdahely-tó) – A Partizán Horgász Egyesület horgászversenyt szervez helyi és horvátországi gyermekek és felnőttek számára. • Horvát nyelvű szentmise a helyi templomban. • I. és II. világháborús hősi emlékmű koszorúzása – megemlékezés a háborúban elhunyt tótszerdahelyi lakosokra, versmondással, műsorral. • Blazsetin István – horvát író, pedagógus síremlékének megkoszorúzása. • Büntetőrúgó verseny és fociversenyek (felnőttek és gyerekek számára) – A Tótszerdahelyi Kulturális és Sportegyesület szervezésében kerül sor a versenyekre, helyi és horvátországi csapatokkal. Rétessütő verseny eredményhirdetése – a rétessütő csapatok zsűri által történő értékelése, díjazása. Vacsora – a látogatók megvendégelése egytálétellel, amelyet a vállalkozók, illetve magánszemélyek, civil szervezetek tagjai készítenek el az iskola udvarán. Folklórműsor. Főzőverseny eredményhirdetése – a főzőversenyben részt vevő csapatok díjazása. Utcabál. Tűzijáték.
A rendezvény napján a helyi segítők mellett a megjelent látogatók is részt vehetnek a programokban. A rétessütő verseny az érdeklődők számára bepillantást nyújt a horvát népi étel, a rétes hagyományos elkészítési módjába. Emellett az egész napos összekötő programok minden korosztály számára kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak. A fesztivál látogatói a gyakorlatban is kipróbálhatják magukat a népi kézműves mesterségekben, korosztálytól függetlenül, pl. kosárfonás, agyagozás, fafaragás, kisképfestés. Rendezvényünk során a népi hagyományok fontossága mellett igyekszünk minden korosztály számára a legmegfelelőbb programot, foglalkozást kiválasztani.
6
ožujak 2011. március
Ribička oaza u Serdahelu Serdahel je jedno od „najbogatijih“ naselja u pogledu jezera. Pored niza tzv. šljunčara koje se nalaze blizu rijeke Mure, prije nekoliko godina s druge strane naselja napravljena su dva umjetna jezera. No, to nisu obična jezera nego su to ribnjaci u vlasništvu tvrtke „Szerdahely-Tó“ d.o.o.
Jezera se nalaze se u jednom lijepo uređenom parku od 5 hektar. Jedno s površinom od 2 hektara, a drugo od jednog hektara. Posjetitelje čeka i parkiralište od oko 400 metara četvornih i „Halasčarda“ sa svojim kulinarskim ponudama po narudžbi. U parku oko jezera su postavljene drvene klupe i stolovi, koševi za odlaganje smeća. Za one koji se ne žele baviti ribičijom na raspolaganju je igralište za mali nogomet i posebno igralište za djecu. Oni koji se žele baviti ribolovom mogućnost je uz dnevnu kartu (nije potrebna državna karta) otvorena od 7 do 20 sati. U slučaju ako želimo ponijeti ribu, riba se može otkupiti po dnevnoj cijeni. Na ribnjaku ograničenja i zabrane nema. Ribiči se mogu koristiti s raznim ribičkim tehnikama. Organiziraju se i razna natjecanja, ribički kupovi. Tako npr. svakog se petka održava tzv. „špek“ kup (traje 4 sata) na kojem tri prvoplasirana dijele nagrade. Organiziraju se jednodnevna, a i dvodnevna natjecanja. Jedno od najpopularnijih natjecanja je „Kup jezera Serdahel”. Kup traje osam mjeseci, s pretkvalifikacijama i finalnim natjecanjem u koje ulaze 12 najbolje plasirana ribiča. Posebno trebamo napomenuti i noćna natjecanja. U jezerima s prosječnom dubinom od 1,5 m pretežito nalazimo šarane (krape), divere, karase (babuške), štuke, smuđeve i somove. Godišnje se poribljava s 3 do 4 tisuće kilograma ribe, uglavnom šarana. Na ribnjak, koji je otvoren 2004. godine, dolaze iz svih krajeva Mađarske, najviše iz okolice Nađkaniže i Kesthela, a stalni su gosti i ribiči iz Hrvatske i Slovenije, koji nemaju poteškoća u komuniciranju jer i sam vlasnik govori hrvatski. Na jezerima se organiziraju i razni programi i zabave, a čarda je otvorena i za organiziranje raznih priredbi, kao što su rođendani, imendani, obiteljski blagdani, maturalni sastanci i drugo. Ako se želite ugodno provesti i dobili ste volju za ribičiju Serdahel vas čeka.
Naše novine – A mi lapunk
Horgászok oázisa Szerdahelyen Tavak vonatkozásában Tótszerdahely az egyik „leggazdagabb” település. Egy sor ún. bányató mellett, melyek a Mura közelében vannak, néhány évvel ezelőtt a település másik oldalán elkészült két mesterséges tó. Ezek nem csak egyszerű tavak, hanem a „Szerdahely-tó” Kft. tulajdonában lévő halastavak. A tavak közül az egyik 2 hektáros, a másik 1 hektáros, és egy 5 hektáros, szépen parkosított helyen terülnek el. A látogatókat csaknem 400 m2-es parkoló várja. A halászcsárdában rendelés alapján különböző specialitásokat kaphatunk. A tavak körül fából készült padok és asztalok, valamint szemétgyűjtők vannak elhelyezve. Azok számára, akik nem csak horgászattal szeretnének foglalkozni, rendelkezésre áll egy füves labdarúgópálya és egy, a gyerekek számára kialakított játszótér. A horgászok részére a horgászati lehetőség (nem szükséges állami jegy) reggel 7 órától este 20 óráig tart. Abban az esetben, amennyiben el szeretnénk vinni a kfogott halat, erre is lehetőség van, napi áron. A tavakon korlátozások és tilalmak nincsenek. A horgászok különféle horgásztechnikákat alkalmazhatnak. Különböző versenyeket, horgászkupákat is rendeznek. Így például minden pénteken, ún. „póker kupát” tartanak, ami 4 órás, és itt az első három helyezett osztozik a nyereményeken. Rendeznek egynapos és kétnapos versenyeket is. Az egyik legnépszerűbb verseny a „Szerdahely-tó” kupa verseny, amely 8 hónapig tart, előselejtezőkkel és a végén döntővel, melyen a 12 legeredményesebb versenyző vesz részt. Külön meg kell említenünk az éjszakai versenyeket is. A 1,5 m átlagmélységű tavakban többnyire pontyokat, dévéreket, kárászokat, csukákat, süllőket és harcsákat foghatunk. A tavakra, melyek 2004-ben készültek el, Magyarország minden részéből, de főként Nagykanizsa és Keszthely térségéből érkeznek horgászok, de rendszeresen jönnek Horvátországból és Szlovéniából is, akiknek nincsenek kommunikációs nehézségeik sem, mivel maga a tulajdonos is beszél horvátul. A halastavak különböző programok helyszínéül is szolgálnak, a halászcsárda pedig vállalja családi rendezvények lebonyolítását is, mint például születésnapok, névnapok, ballagás stb. Ha szeretné kellemesen eltölteni szabadidejét, és kedvet kapott a horgászathoz, Szerdahely várja Önt.
Naše novine – A mi lapunk
ožujak 2011. március
Kurija Fedak Zgrada stare kurije dugi niz godina je imala različite funkcije, tako je bila osnovna škola, muzej, knjižnica, a i krojačnica. S godinama zgrada je oronula, skoro je bila opasna po život. S obnovom zagrade cilj je bio da se stvori jedan centar koji se temelji na zaštiti prirode i okoliša, poljoprivredi i turizmu. Jedna baza tog projekta je radna grupa narodnosnog udruženja regionalnog razvoja Pomurja, koja pisanjem elaborata ima cilj pomagati ruralnom razvoju i razvoju okolnih naselja.
Obnovom Fedakove kurije stvoren je regionalni centar koji je sposoban za organiziranje raznih priredbi, konferencija, edukativnih programa i seminara, a ujedno je sačuvan jedan od najznačajnijih spomenika arhitekture naselja. Ako želimo obrazložiti svrsishodnost ulaganja, svakako moramo napomenuti da se Serdahelj nalazi blizu rijeke Mure. Netaknuta priroda uz Muru, brzi tok rijeke šljunčare, nude mogućnost za vodene sportove, ribolov i šetnju u prirodi. Na tom polju na dobrom je putu domaće ribičko društvo, jer puno truda ulaže u poribljavanje i održavanje okoliša. Rijeka Mura, Mrtvica, šljunčare i netaknuta priroda nude mogućnost za stvaranje jednog rekreacijskog centra. Zbog bliskosti tromeđe česti su gosti ribiči i lovci iz inozemstva. Zahvaljujući raznim fondovima uspjeli smo spasiti tu povijesnu u uspomenama bogatu zgradu. Od 2006. godine kurija raspolaže sa 10 dvokrevetnih soba s predsobljem i kupaonicom. Sobe su smještene u potkrovlju. Tijekom investicije oko zgrade stvoren je park, stare oronule gospodarske zgrade su otklonjene i napravljena je nova ograda s motivima iz vremena Šare Fedak.
7
Fedák Kúria Az épület éveken keresztül közcélokat szolgált, hiszen volt általános iskola, múzeum, könyvtár, sőt még varroda is. Az évek múlásával állaga erősen romlani kezdett, szinte használhatatlanná vált. Az épület felújításával a természet- és környezetvédelem, a mezőgazdaságon és turizmuson alapuló vidékfejlesztési forrásközpont kialakítása volt a cél. Ennek egyik bázisa a Muramenti Nemzetiségi Területfejlesztési Társulás munkaszervezete, amelynek célja a pályázatok megírásával segíteni a vidékfejlesztést, a térség településeit. A volt Fedák-kúria külső és belső felújításával egy, a térséget kiszolgáló, egyben a község egyik legjelentősebb építészeti értékét megjelenítő centrum jött létre, mely alkalmas rendezvények, konferenciák, képzések, szemináriumok rendezésére. Ha a fejlesztés szükségességét akarnánk megindokolni, elmondhatjuk, hogy Tótszerdahely község a Mura közelében fekszik. A Mura menti érintetlen természeti környezet, a folyó gyors folyása és a település környéki bányatavak lehetővé teszik a vízi sportok, természetjárók, horgászok igényeinek kielégítését. Ezen a területen már jó úton jár a horgászegyesület, hiszen egyre nagyobb számú haltelepítéssel, a környezet rendezésével járul hozzá a természeti értékek megőrzéséhez. A Mura, a holtág, a bányatavak, az érintetlen környezet lehetőséget adnak egy vízi paradicsom, üdülőközpont kialakítására. A hármas határ közelsége miatt előszeretettel keresik fel térségünket külföldről idelátogató horgászok, vadászok. Az idelátogatókat az évek során végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetően ápolt, rendezett, szép településkép fogadja. A pályázati támogatásokkal sikerült megmenteni az enyészettől ezt az emlékekben gazdag, a falu történetének legősibb épületét. 2006-ban 10 db, egyenként 2 fő befogadására alkalmas, előtérrel és fürdővel ellátott szoba kialakítására került sor. A szobákat a már felújított Fedák-kúria tetőterében alakították ki. A beruházás során a kúria területén park és sétány kialakítására, a romos melléképület elbontására, a régi motívumokat megtartó kerítés cseréjére (Fedák Sári korából) és füves területek kialakítására is sor került.
ožujak 2011. március
8
Naše novine – A mi lapunk
Dani šibe i ribe Prije osam godina Turistička zajednica općine Kotoriba zajedno s općinom i kotoripskim udrugama pokrenula je manifestaciju Dani šibe i ribe koja je danas postala jedinstveni turistički događaj u našem kraju, a i šire. Svake godine na tim se danima okupi veliki broj posjetitelja iz svih krajeva i postali su tradicija koja se ne „propušta”. Kroz višednevnu manifestaciju želi se očuvati tradicija košaraštva koje ima stogodišnju tradiciju, bogata kulturna baština i zaštićeni krajolik sa svojim prirodnim ljepotama i vodama (rijeka Mura i Kotoripske grabe) u kojima ima puno ribe gdje je vrlo popularan ribolov. Manifestacija je izložbeno-prodajnog karaktera, a glavna obilježja su predmeti od šibe i ručni radovi tradicijskih obrta ovog kraja. Veliki interes kod gostiju pobuđuje što mogu vodičavoti ribu u bazenu. Treba spomenuti bogatu gastronomsku ponudu jela od riba i nadaleko poznati šaran na rašljama. Dani šibe i ribe donose i zanimljivi kulturno umjetnički programo i novinarsko kuhanje fiša u humanitarne svrhe. Prošle je godine u suradnji s HŽ-om po prvi puta organiziran besplatni prijevoz „cugom“od Varaždina do Kotoribe i natrag. U centru mjesta kod pruge nalazi se lokomotiva od šibe koja je postala zaštitni znak i suvenir mjesta. Spomenik od šibe postavljen je 2009. godine. Dani šibe i ribe organiziraju se svake godine u drugoj polovici mjeseca svibnja.
Alen Fuš (Slike: A. F. i M. G.)
Naše novine – A mi lapunk
ožujak 2011. március
„Hal és vessző napjai” rendezvény Nyolc évvel ezelőtt a kotoribai turisztikai közösség Kotoriba község és civil szervezeteinek kezdeményezésére jött létre a „Hal és vessző napjai” elnevezésű rendezvény, amely ma a környék és tágabb környezetének egyedülálló turisztikai látványossága. Minden évben a rendezvényt sok látogató tiszteli meg, és így olyan hagyománnyá vált, amit nem szabad elszalasztani. A több napos rendezvény célja, hogy megőrizzék a 100 éves kosárfonás hagyományát, a gazdag kulturális értékeket és a természetes környezetet, minden szépségével együtt, valamint vizeit (Mura folyó és a kotoribai tavak), melyekben gazdag
halállomány található, és ezért nagyon népszerűek a horgászok körében. A rendezvénynek vásár jellege is van, így nagyon sok vesszőből fonott tárgyat és hagyományos kézimunkát kínál. A vendégek körében nagyon népszerű a medencés horgászat. Külön meg kell említeni a halakból készült gazdag gasztronómiai kínálatot, így a messze ismert, nyárson sült pontyot. A rendezvény izgalmas kulturális programmal is várja a látogatókat, az újságírók csapatai között megrendezésre kerülő halászléfőző-versenynek humanitárius jellege is van. A tavalyi évben a Horvát Vasutakkal közösen egy ingyen vonat közlekedett Varazsd és Kotoriba között. A település központjában a vasúti sínek mellett egy vesszőből fonott mozdony található, ami Kotoriba szimbólumává vált, így róla kicsinyített formában ajándéktárgy készült. Ez a vesszőből készült emlékmű 2009-ben került a jelenlegi helyére. A „Hal és vessző napjai” rendezvényre minden év májusának második felében kerül sor.
Alen Fus (Fotó: A. F. és M. G.)
9
ožujak 2011. március
10
Na dobrom putu ka Vinskoj cesti „Udruga pajdaša vina“ već je od samog osnutka postala pokretač brojnih manifestacija. Za kratko vrijeme postojanja za sobom ima niz uspješnih manifestacija. Organiziraju razne edukativne programe vezane za vinogradarstvo i vinarstvo.
Ocjenjivački sud u poslu Borbírálók munkában
Udruga je – uz samoupravu i KUD – suorganizator festivala „Vino i tambure“ koji se priređuje svake godine. Članovi udruge rado nude svoja vina na Danu sela, na Martinje, na Danu „Šare Fedak“ te ostalim priredbama. Više puta organizira ophod vinara po Kamanovim goricama, na Velikom polu i Bečehelskoj gori. Na proljeće se vrši stručna prezentacija obrezivanja loze i degustacija mladih vina. Na Kamanovim goricama se obilježava Vincekovo i proščenje Sv. Urbana. Za kratko vrijeme postojanja društva pokazuju se pozitivne promjene u vinogradarstvu, održavanju i kulturi pijenja vina. Društvo svoju ulogu ima i u očuvanju hrvatskoga jezika, hrvatskih običaja i širenju vinske kulture. Cilj udruge je da svoj doprinos daje očuvanju kulturne i povijesne baštine Kamanovih gorica i Velikog pola, odnosno turističkom razvoju regije i sumartonskih gorica. Sve češći obilasci kleti i zajedničke manifestacije dovele su temelja stvaranja jedne Vinske ceste. To je počelo najprije s uzajamnim posjetima struke, prijateljskih udruga i tako su se popularizirale postojeće mogućnosti, što dovodi do ostvarenja programa Vinske ceste.
Na lakovni četrtek Torkos csütörtökön
Naše novine – A mi lapunk
Jó úton a bor-út felé A Szentmártoni Borbarát Egyesület megalakulását követően mozgatórugója lett számos rendezvénynek. Az egyesület rövid fennállása alatt több sikeres rendezvényt tudhat a háta mögött. Előadásokat szerveznek Szüreti előkészületek, illetve aktuális munkálatok a szőlőben és a pincében címmel. Az egyesület – az önkormányzat és a KUD mellett – társrendezője az évente megtartásra kerülő „Vino i tambure” Szentmártoni Bor és Tambura Fesztiválnak. Tagjai előszeretettel kínálják boraikat a Falunapon, a Márton-napi vigasságon, valamint Fedák Sári napján, illetve egyéb rendezvényeken. Több alkalommal szerveznek bormustrát a Kálmán-hegyi és nagymezei, valamint a Becsehelyi-hegyen termelő tagtársaiknál. Tavasszal metszési bemutatókon és borkóstolón vesznek részt. Kálmán-hegyen megtartják a Vince-napi pinceszert, valamint az Orbán-napi hegyi búcsút. A rövid működés eredményeként jó irányú változás tapasztalható a tagok szőlőművelési, borkezelési és borfogyasztási kultúrájában. Az egyesület szerepet vállal a horvát nyelv, a horvát népi hagyományok ápolásában, a borkultúra terjesztésében. Az egyesület célja, hogy működésével elősegítse a Tótszentmártoni Kálmán-hegy és Nagymező-szőlőhegy kulturális és történelmi örökségének megóvását, kultúrájának, hagyományainak megőrzését és továbbvitelét, valamint a térség idegenforgalmának bővítését és a tótszentmártoni szőlőhegy fejlesztését. Na skupštini udruge Az egyesület közgyűlésén
Az egyre gyakoribb pincelátogatások, közös rendezvények megteremtették a bor-út kialakításának alapjait. Ez először a szakmabeliek, társszervezetek pincebejárásával kezdődött, így népszerűsítve a kínálkozó lehetőségeket, ami bővítésre vár egy általános „bor-úti program” kialakítása irányában.
Demonstracija obrezivanja loze Metszés bemutató
Naše novine – A mi lapunk
ožujak 2011. március
11
Festival „Vino i tambure“
Bor és Tambura Fesztivál
Samouprava Sumartona zajedno sa KUD-om i Udrugom pajdaša vina već tradicionalno organizira taj festival, koji ima za cilj da popularizira to tradicionalno glazbalo, jača hrvatski identitet i prijateljske veze, odnosno kvalitetno zabavlja publiku. Program obično kreće s povorkom sudionika, a nakon otvorenja na postavljenoj pozornici u centru sela i kreće tamburaški festival. S 15-minutnim programom predstavljaju se domaći i sastavi iz Hrvatske i Slovenije. Pored tamburaša publiku zabavljaju i razni ostali izvođači: plesači, puhački orkestri, poznati pjevači, zborovi, mažoretkinje i drugi. Tijekom programa koji završava uličnom zabavom publici su na raspolaganju vin-
ski štandovi, kulinarski specijaliteti i obrtnički sajam. Manifestacija koja danas već ima i svoja turistička obilježja, postala je poznata ne samo unutar županije, nego i diljem svijeta. Kulminacija je u trenutku kada prije ulične zabave nastupa neka od najpopularnijih grupa ili izvođača Hrvatske.
Tótszentmárton önkormányzata a Szentmártoni Kulturális Egyesülettel és a Szentmártoni Borbarát Egyesülettel karöltve rendezi meg az immár hagyományossá vált fesztivált, amelynek célja a tambura, mint népi-nemzeti hangszer népszerűsítése, a horvát identitás és a baráti kapcsolatok erősítése, valamint a közönség színvonalas szórakoztatása. A program a résztvevők felvonulásával indul, és a megnyitót követően a falu központjában felállított színpadon startol a tamburafesztivál, melyen 15 perces műsorokban hazai, horvátországi és szlovéniai együttesek mutatják be repertoárjukat. A tamburazenekarok fellépése között különböző műsorszámok is szórakoztatják a közönséget. Így pl. fellépnek tánccsoportok, fúvószenekarok, ismert énekesek, kórusok, mazsorettcsoportok stb. Az utcabállal záruló nyár végi rendezvény alatt borházak, ételkülönlegességek, kézműves bemutató és vásár áll a vendégek rendelkezésére. A turisztikai vonzerővel bíró fesztivál már messze híressé vált, nem csak megyén belül, hanem határon innen és határon túl. A nap fénypontját egy, az utcabált megelőző koncert jelenti, melyen általában neves horvátországi előadók lépnek fel.
Citat iz jednog izvješća tajnih vinskih agenata:
Idézet egy bor-kém jelentéséből:
„Popodne oko četiri sata smo stigli u Sumarton: u lijepo uređeno hrvatsko-mađarsko selo pretežno s hrvatskim življem. Približavali smo se centralnom šatoru, bilo je više od 30 stupnjeva, čuje se narodna glazba, svatko je ljubazan, pomalo je sumnjivo što vidimo toliko nasmiješenih lica, nekako je sve previše u redu, mirnoća vlada. Nema bučnih, pijanaca koji se valjaju, nema primitivnih zaštitara, ali ima narodne muzike, folklora, obrtnika i naravno vinara. Jedemo perkelt s tijestom sa sirom, kupimo vrček za med za one koji su ostali kod kuće. Čudno nam je da se i prodavač nasmiješio, još nas je i to pitao da odakle smo (tu inače skoro svatko govori dva jezika.) Valjda su progutali neki prašak za smijeh ili drogu? Skoro je neobično čovjeku da su toliko ljubazni prema njemu u toj državi. Ne, nema tu nikakvog trika, čini se da su ovdje takvi ljudi. Ali ako se vratiš nekoliko kilometara, u neki veći grad, tamo nije tako. Gradski ljudi! Trebali bi učiti od tih dobrih seoskih ljudi. Ne samo ponašanje, posluživanje, raspoloženje (!), nego i organiziranje. Iako je zastupljeno samo nekoliko vinarija, kod svakoga se može dobiti prava čaša za degustaciju, za 400 forinti, s ugraviranom tamburicom, grozdom i natpisom. (Zadnji kaniški festival dedele (žganci) može se skriti pored te manifestacije s obiteljskim ozračjem.) Onda, ima tu i mogućnosti za ispiranje čaša, u lijepom broju ima i klupa te stolova. Zaista je ugodno ovdje razgledavati, promatrati sporo koračajuće i promišljeno pijuckajuće starce, starice u nošnjama, a s drugog aspekta, tihe dvadesetogodišnje unučice sa srnećim pogledom. Bog zna dokle bi još mogli ovdje pijuckati, razgledavati se, ali navečer oko osam sati moramo već krenuti. Žalimo što su nam samo na tako kratko vrijeme odjeknule tambure – dogodine ćemo ovdje provesti jedan cijeli dan. Drago nam je što na jednom tako malom festivalu paze na kvalitetu, i konačno, nismo morali piti umorna, bolesna ili sumporasta vina, nego prava vina. Organizatorima manifestacije i ovim putem čestitamo!”
„Délután négy óra körül érkezünk meg Tótszentmártonba: takaros kis horvát-magyar falu, horvát többséggel. Közeledünk a rendezvénysátor felé, 30 foknál is melegebb van, horvát népzene szól, mindenki barátságos, már-már gyanúsan sok ember mosolyog, valahogy minden rendben van, nyugi van. Nincsenek ordító, fetrengő részegek, nincsenek bunkó biztonsági őrök, viszont van népzene, néptánc, kézművesek és természetesen pincészetek. Pörköltet veszünk túrós csuszával, kis méztartó ibriket az otthon maradóknak. Furcsa, hogy az eladó is mosolyog, még azt is megkérdezi, honnan jöttünk. (Itt egyébként majdnem mindenki két nyelvet beszél.) Talán valamilyen nevettető port nyeltek vagy drogot? Szinte már furcsa az embernek, ha ilyen kedvesek vele ebben az országban. Nem, nincs itt semmi trükk, úgy látszik, hogy itt ilyenek az emberek. Viszont, ha visszamész néhány kilométert egy nagyobb városba, na ott nem ez van. Városi emberek! Tanulnotok kellene ezektől a jó falusi népektől! Nem csak viselkedést, kiszolgálást, kedélyállapotot (!) is, de bizony, még szervezést is! Mert, még ha csak pár pincészet van is itt, mindenhol kapható rendes kóstolópohár négyszáz forintért, rajta a tambura, a szőlőfürt és a felirat. (A múltkori, nagykanizsai bor- és dödöllefesztivál csak jelenthet ennek a kis, családias hangulatú rendezvénynek.) Aztán van még itt pohármosó is, vannak padok és asztalok szép számmal. Igazán jó itt nézelődni, figyelni a lassan lépdelő és megfontoltan iszogató öregeket, a népviseletbe öltözött nénikéket és más szempontból, de főként az ő halk szavú, őzikeszemű, huszonéves lányunokáikat. Bármeddig el tudnánk itt poharazgatni, mozizni, de este nyolc óra felé indulnunk kell már. Sajnáljuk, hogy most csak ilyen rövid időre csendültek fel fülünkben a tamburák, jövőre egy egész napot töltünk majd el itt! Öröm számunkra, hogy egy ilyen kis fesztiválon ennyire ügyelnek a minőségre, és végre nem fáradt, hibás vagy agyonkénezett löttyöket, hanem igazi borokat ihattunk. A rendezvény szervezőinek ezúton is gratulálunk!”
12
ožujak 2011. március
Naše novine – A mi lapunk
Izletište Zelengaj Izletište Zelengaj nalazi se na samom graničnom prijelazu Goričan – u zaštićenom krajoliku rijeke Mure. Prostire se na sedam hektara površine od čega je jedna četvrtina pod vodom. U izletištu postoji mogućnost organiziranih turističkih izleta, obiteljskih piknika, proslava, poslovnih druženja i sportskih natjecanja. Nekad posjed grofa Andrašija danas je vlasništvo obitelji Hranjec koja već godinama njeguje i održava ovaj prostor kao kutak u kojem se čovjek može udaljiti od svakodnevne žurbe i stresa vraćajući se prirodi da odmori i tijelo i duh. Izletnicima se pruža mogućnost cjelodnevnog pecanja na lijepo uređenim jezercima bogatim ribom, zatim vožnja čamcima, šetnja travnjacima s bogatim cvjetnjacima… Za najmlađe je interesantno igralište i mali životinjski vrt u kojem će pronaći puno zabave. Izletište je omiljeno za obiteljske nedjeljne izlaske jer ima bogatu gastro-ponudu. U restoranu sa sto sjedećih mjesta na ponudi je tradicijska i internacionalna kuhinja dok je u pizzeriji već nadaleko poznata pizza iz krušne peći. Ako vas put nanese ili pak obiđete ovo izletište zasigurno će postati vaša omiljena destinacija, jer tu ćete uvijek sresti dragog prijatelja ma kojim god jezikom govorili: hrvatskim ili mađarskim.
Naše novine – A mi lapunk
ožujak 2011. március
13
„Zelengaj” kirándulóhely A kirándulóhely a Muracsány–Letenye határátkelő közvetlen szomszédságában, a Mura mellett húzódó természetvédelmi területen található. Hét hektáron terül el, amelynek egynegyedét tavak alkotják. A kirándulóhelyen lehetőség nyílik turistakirándulások, családi piknikek, ünnepségek, üzleti találkozók és sportrendezvények szervezésére. A valamikori Andrássy-birtok ma a Hranjec család tulajdonában van, amely évek óta ápolja és gondozza ezt a területet, ahová az ember elmenekülhet a hétköznapi forgatagból, a stressztől a természetbe, hogy testi-lelki megnyugvást kapjon. A kirándulók számára egész napos horgászlehetőség van biztosítva a halakban gazdag tavakon, valamint csónakázásra, ligeti és virágoskerti sétákra is lehetőség van. A legfiatalabbak számára érdekes a játszótér és a mini állatkert, ahol kedvükre szórakozhatnak. A kirándulóhely nagyon népszerű a családok körében, mivel gazdag gasztronómiai élményt is nyújt. A száz férőhelyes étteremben hagyományos és nemzetközi ételeket kínálnak, míg a pizzériában messze ismert, kemencében sült pizzát készítenek. Amennyiben útjuk ide vezet, vagy bejárják ezt a kirándulóhelyet, biztosan kedvenc helyükké válik, mert mindig találkozhatnak egy régi baráttal, akár horvátul vagy magyarul beszélnek.
ožujak 2011. március
14
Speedway club UNIA Speedway klub „UNIA“ osnovan je 2004. godine na inicijativu Zvonimira Pavlica, trostrukog prvaka bivše Jugoslavije. U 6 godina, organizirano je 28 utrka, od kojih je najveća bila Speedway Grand prix 28. kolovoza 2010., najjači moto-sport događaj u Hrvatskoj. Ove godine na stadionu Millenium održat će se 8 utrka, od kojih je najvažniji Grand Prix 24. rujna 2011. U državnom prvenstvu pojedinaca sudjeluju vozači Hrvatske i Slovenije, a u juniorskoj konkurenciji priključuju se mladi vozači Mađarske. Speedway je jedan od najuzbudljivijih motociklističkih sportova. Utrka se sastoji od dvadeset vožnji u kojoj se natječe po četiri vozača. Voze se četiri kruga, a pobjednik je onaj koji prvi prođe kroz cilj te dobiva tri boda. Drugoplasirani dobiva dva boda, trećeplasirani jedan bod, a zadnji vozač nula bodova. Sve se odvija na stazi ovalnog oblika duljine do 400 metara na podlozi od drobljenog kamena. Na svijetu ne postoje dvije iste speedway staze – što pridonosi atraktivnosti ovog sporta. Motori su vrlo specifični – pogonsko gorivo je metanol. Nemaju kočnice, brzine, već samo kvačilo i gas. Najviši rang natjecanja je GRAND PRIX u kojem nastupa šesnaest najboljih vozača svijeta. Speedway stadion „Milenium” u Donjem Kraljevcu izgrađen je 2005. godine isključivo za organizaciju speedway utrka. Kapacitet stadiona je 7 tisuća sjedećih mjesta, te 4 tisuće parkirnih mjesta. Staza je dužine 305 metara, a unutar nje nalazi se mala staza namijenjena vozačima na 80 ccm. Osim za vozače, stadion je prilagođen gledateljima, te im pruža, osim uzbudljivih vožnji, udobnost i osjećaj boravka u prirodi. Na samom ulazu u stadion izgrađena je VIP dvorana, koja je namijenjena organizaciji VIP domjenaka. Vrlo je lako doći do Milleniuma - samo je 4 kilometara od autoceste Zagreb – Goričan ili 20 kilometara od Čakovca. Kalendar utrka 2011. 2. travnja 2011. – Individualno prvenstvo Hrvatske i Slovenije 3. travnja 2011. – Ekipno prvenstvo Hrvatska vs. Slovačka 21. svibnja 2011. – FIM U21 World Championship 2. srpnja 2011. – Grand Prix kvalifikacije 5. kolovoza 2011. – Juniorsko prvenstvo U21 HR-SLO-H 6. kolovoza 2011. – Ekipno prvenstvo Hrvatska vs. Slovenija 24. rujna 2011. – FIM Speedway Grand Prix Milenium
Naše novine – A mi lapunk
„UNIA” Speedway klub Az UNIA Speedway klub 2004-ben alakult, a háromszoros jugoszláv bajnok Zvonimir Pavlic kezdeményezésére. A hat év alatt 28 futamot rendeztek, amelyek közül a 2010. augusztus 28-án megrendezett Speedway Grand Prix volt Horvátország egyik legrangosabb motorsport rendezvénye. Az idei évben a Millenium-stadionban 8 futamot rendeznek, melyek közül a legjelentősebb a 2011. szeptember 24-én sorra kerülő Grand Prix. Az országos egyéni bajnokságban horvát és szlovén versenyzők vesznek részt, míg a junioroknál magyar versenyzők is szerepelnek.
A 2011. évi futamok programja: 2011. 04. 02. egyéni bajnokság – Horvátország és Szlovénia 2011. 04. 03. horvát és szlovák csapatbajnokság 2011. 05. 21. FINN U21 World Championship 2011. 07. 02. Grand Prix-selejtezők 2011. 08. 05. U21 junior bajnokság Hr – Szlo – H 2011. 08. 06. horvát–szlovén csapatbajnokság 2011. 09. 24. Millenium Speedway Grand Prix A salakmotorozás a motorsport egyik legizgalmasabb ága. A verseny 20 futamból áll, 4 versenyző részvételével. Négy kört tesznek meg a versenyzők, a győztes az, aki elsőként halad át a célvonalon, és ezért 3 pontot kap. A 2. helyezett 2 pontot, a 3. helyezett 1 pontot, míg az utolsó 0 pontot kap. A verseny egy 400 m-es ovális salakos pályán zajlik. A világon nem létezik két ugyanolyan salakmotoros pálya, és ez a tény teszi különlegessé ezt a sportot. A motorok nagyon jellegzetesek, üzemanyagként metanolt használnak. A motorokon nincs fék, sebességváltó, csak kuplung és gáz. A legnagyobb versenynek a Grand Prix számít, amelyen a világ 16 legjobb versenyzője vesz részt. A Millenium Speedway stadion Murakirályon, 2005-ben épült, kizárólag salakmotorversenyek rendezésére. A stadion 7000 ülőhellyel és 4000 parkolóhellyel rendelkezik. A pálya 305 méter hosszú, amelynek belső részén egy kisebb pálya található, a 80 ccm-es versenyzők számára. A versenyzőkön kívül a stadion a nézők igényeit is kielégíti, így az izgalmas versenyek mellett kellemes időtöltést nyújt, természetes környezetben. A stadion bejáratánál VIP-szoba került kialakításra, VIP-rendezvények lebonyolítására. A Millenium-stadiont nagyon könnyű megközelíteni, mindössze 4 km-re van a Zágráb–Muracsány autópályától, valamint 20 km-re Csáktornyától.
Naše novine – A mi lapunk
ožujak 2011. március
„Gost je uvijek na prvom mjestu”
15
„A vendég mindig az első”
Hotel „Golf” – Donji Vidovec
„Golf Hotel” – Muravid
U ugodnom ambijentu netaknute prirode blizu rijeke Drave koji pruža mogućnost rekreativnih i sportskih aktivnosti, lova i ribolova, a na glavnoj prometnici kroz Međimurje, u Donjem Vidovcu (lokacija na karti), smješten je hotel „Golf” i pivovara koja proizvodi poznato crno pivo „Črni Golf”. Hotel „Golf” ima smještaj od 96 ležajeva s restoranom. Kapacitet restorana je 240 gostiju, a ljeti je otvorena i terasa za još 200 posjetitelja. Za manje svečanosti i poslovne skupove tu je poseban prostor – Lovačka soba. Tu možete uživati u pravoj međimurskoj kuhinji i kvalitetnom domaćem pivu.
Az érintetlen természet kellemes környezetében a Dráva folyó közelében, a Muraközt átszelő főútvonal mentén, Muraviden található a Golf Hotel és Sörfőzde, mely ismert „fekete golf” barna söréről, valamint gazdag lehetőséget nyújt szabadidős és sporttevékenységekre, vadászatra és halászatra. A hotel 96 ággyal és étteremmel rendelkezik. Az étterem 240 fő kiszolgálására alkalmas, ami nyáron 200 személyes terasszal bővül. Kisebb rendezvényekhez, üzleti találkozókhoz egy külön helyiség, a Vadászterem áll rendelkezésre. Itt kóstolhatjuk meg a muraközi specialitásokat és az igazi minőségi házi sört.
TURISTIČKA PONUDA • Sala za seminare do 60 osoba i sala za sastanke do 8 osoba • Stari zanati: kovač, pletenje košara, ispiranje zlata • Golf – driving range • Biciklizam • Vožnja čamcem Dravom i Murom • Lov na visoku i nisku divljač • Ribolov na rijeci Muri i Dravi, te hotelskom jezeru • Fotolov • Jahanje – škola jahanja • Šetnja po netaknutoj prirodi • Berba ljekovitog bilja za čajeve • Toplice – termalna voda Hotel „Golf” nudi mnogo specijaliteta kuće, a najpoznatija su međimurska jela i poznato pivo Črni Golf sa vlastitom proizvodnjom u mini pivovari. Prostorna polja i ravnice, te rijeke i potoci koji okružuju kraj oko Donjeg Vidovca, nude lovcima i ribolovcima priliku da iskušaju svoju vještinu u prostranim i bogatim lovištima koja su još u prošlosti pohodili kraljevi i plemići, a u današnje doba poznate ličnosti i znalci lova i ribolova.
TURISZTIKAI KÍNÁLAT: • 60 fős konferenciaterem és 8 fős tárgyaló; • régi foglalkozások: kovács, kosárfonás, aranymosás; • golf – driving range; • kerékpározás; • csónakázás a Dráván és a Murán; • nagy- és apróvadas vadászat; • horgászat a Murán és a Dráván, valamint a hotel taván; • fotóvadászat; • lovaglás – lovas iskola; • séta az érintetlen természetben; • gyógyfüvek gyűjtése teához; • termálfürdő. A hotel számos specialitásával várja vendégeit, a legismertebbek közülük a muraközi specialitások és a már említett saját gyártású „fekete golf” sör. A Muravidet körülvevő tágas mezők, valamint folyók és patakok jó lehetőséget nyújtanak a vadászok és a horgászok számára, hogy bizonyítsák ügyességüket. Ezt a gazdag vadászterületet már a régmúltban is szívesen látogatták királyok és nemesek, és manapság is a közismert személyek és a vadászatot, továbbá a horgászatot kedvelők fordulnak meg elsősorban a vidéken.
16
ožujak 2011. március
Naše novine – A mi lapunk
SRETNE VUZMENE BLAGDANE! KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET!
PROJEKT / PROJEKT / PROJECT: SMALL BORDER CROSSER – SMALL BORDER CROSSING (PASSPORT) HUHR0901/2.2.3/0004
Magyarország–Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program
A
KIADVÁNY MEGJELENÉSÉT TÁMOGATTA
IPA prekogranični program Mađarska–Hrvatska
/ POTPORA
ZA NAKLADU
/ ISSUE
A projekt a Magyarország–Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.
Hungary–Croatica IPA Cross-border Co-operation Programme
OF THIS PUBLICATION WAS SUPPORTED BY:
MINISTARSTVO REGIONALNOG RAZVOJA ŠUMARSTVA I VODNOGA GOSPODARSTVA REPUBLIKA HRVATSKA
Projekt sufinancira Europska unija u sklopu IPA prekograničkog programa Mađarska – Hrvatska
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség The project is co-financed by the European Union through the Hungary–Croatia IPA Cross-border Co-operation Programme
Izdaje: „Humán Esély Tanácsadó Nonprofit Közhasznú” d.o.o. Zalaegerszeg Za izdavača: Direktor d.o.o.-a • Suizdavač: KUD Kotoriba Uređivanje, prikupljanje i pripremu materijala za izdavača i suzdavača u Mađarskoj vrši – Cro-Produkt Bt., u Hrvatskoj – Inter Ambijent d.o.o. Uredništvo: Ladislav Gujaš (glavni urednik), Bernadeta Blažetin, Vinko Horvat, Ivana Horvat, Marija Hranjec, Stjepan Turul, Gordana Gujaš, Lajoš Vlašič. Tiskarski radovi: Croatica Kft. • Odgovoran: Čaba Horvat, direktor Izdanje se realizira u sklopu Hrvatska–Mađarska IPA 2007-2013 programa uz sufinanciranje Republike Hrvatske i Republike Mađarske, pod nazivom Malogranični prijelaz, HUHR/0901/2.2.3/0004 Kiadja: a Humán Esély Tanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft. Zalaegerszeg Felelős kiadó: a Kft. ügyvezetője. A kiadásban társkiadóként közreműködött: a Kotoribai Kulturális Egyesület. A szerkesztést, az anyagok gyűjtését és sajtó alá rendezését, a kiadó és a társkiadó megbízásából, Magyarországon a – Cro-Produk Bt., Horvátországban az – Inter-Ambiejent d.o.o. végezte. Szerkesztőség: Gulyás László (főszerkesztő), Blazsetin Bernadett, Vinko Horvat, Ivana Horvat, Marija Hranjec, Turul István, Gulyás Gordana, Vlasics Lajos – Tördelőszerkesztő: Zámbó Kati Nyomdai munkák: Croatica Kft. • Felelős vezető: Horváth Csaba ügyvezető igazgató A kiadvány a Magyarország–Horvátország IPA 2007 – 2013 program támogatásával, a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság társfinanszírozásával, a Kishatárátlépő elnevezésű, HUHR/0901/2.2.3/0004 nyilvántartási számú projekt keretei között készült.
