Felnőttoktatás, természettudomány tantárgy: 3. konzultáció (5-6. témakör): 1. dia: címdia 2. dia: Genetika A Mendeli (klasszikus) genetika az öröklődés formális elemzésével foglalkozó tudományág. Gregor Mendel foglalkozott az öröklődéssel, borsókkal végzett kísérleteket, hogy milyen „szülőktől” milyen utódok származnak. A mendeli genetika a kromoszómák szintjén foglalkozik azzal, hogy az egyes tulajdonságok milyen hatással vannak egymásra. A molekuláris genetika az öröklődés biokémiai és molekuláris alapjaival foglalkozik, azt tárja fel. Génnek nevezzük azt a DNS-szakaszt, amely egy fehérjét, tulajdonságot határoz meg. 3. dia: Genetika – egy kutató életműve Gregor Mendel 1822-ben született, 1884-ig élt. Fiatalon belépett az Ágoston-rendbe. Szerzetesként élt, tanított matematikát, fizikát és természetrajzot. 1857-ben kezdte a borsó öröklődési törvényszerűségeit tanulmányozni (virágszín, borsóhüvely színe és alakja). Igazán a XX. században fogta fel a tudományos közösség, hogy milyen jelentőségűek a felfedezései, törvényei, melyeket felfedezett, pedig tudományos folyóiratban közölte azokat. Két törvényt fedezett fel és fogalmazott meg. A mellékelt ábra egy öröklődési sémát mutat be egy adott tulajdonságra nézve, pár diával később meg is magyarázzuk. 4. dia: Genetika – alapfogalmak Genotípus: a DNS összessége, tehát az örökítő anyag összessége, amivel rendelkezik egy élőlény. Ez azt jelenti, hogy többféle tulajdonság is lehet egy adott tulajdonságra vonatkozóan (pl. ember szemszíne: lehet, hogy egy barna szemű ember génjei tartalmazzák a kék és a barna szín kódját, tehát a génjeiben, de ebből, ami megjelenik, az a barna szín. Ez a megjelenés lesz a fenotípus.). Fenotípus: az élőlényben megjelenő tulajdonságok összessége, amelyet a genotípus (amit örökölt) és a környezet hatása együtt alakít ki (tehát amit látunk az élőlényen, ahogy kinéz). Hogy egy kaméleon úgy nézzen ki, mint a szülei, ahhoz van szükség arra, hogy a szülei génállományát örökölje. És ennek a génállománynak a kaméleonon megjelenő láthatósága a fenotípus. Ivaros szaporodás esetén az úgynevezett ivarsejtek minden tulajdonságból egyet-egyet tartalmaznak. Ezért kell két ivarsejt, hogy egyesüljön, mert így lesz meg az élőlény testi sejtjeire jellemző kromoszómaszám. Az ivarsejt a kromoszómák felét tartalmazza a testi sejtekhez képest. A testi sejtben kromoszómapárok vannak – amelyek egy adott tulajdonságból azonosak is lehetnek, és különbözőek is lehetnek. A testi sejtek kétféle kromoszómát tartalmaznak: ivari kromoszómát (2 db ez az élőlény nemét határozza meg) és testi kromoszómákat (44 db, amely az élőlény egyéb tulajdonságait megszabó géneket tartalmazza). Az ivarsejtek ezek felét tartalmazzák, méghozzá minden tulajdonságból csak egyet-egyet. Az emberi testi sejtek 46 db kromoszómát tartalmaznak, az emberi ivarsejtek pedig 23-at. 5. dia: öröklődés Egy élőlény génállományát tekintve lehet egy adott tulajdonságra nézve homozigóta, vagyis ha megnézzük az azonos dologra vonatkozó génjeit (pl. szemszín), akkor azt tapasztaljuk, hogy mindkét génváltozat ugyanazt a tulajdonságot határozza meg (pl. két kék). Homo=azonos, egyforma. Egy élőlény pedig heterozigóta egy adott tulajdonságra nézve, ha az azonos dologra vonatkozó génjeit (pl. szemszín), akkor ott a két génváltozat másféle tulajdonságot határoz meg (pl. kék és barna). Hetero=különböző. A zigóta egyébként megtermékenyített petesejtet jelent. A heterozigóta és homozigóta fogalmakat már természetesen nem csupán arra az egy sejtre használjuk, hanem akár egy kialakult élőlény génállományának azt a részét, ami egy adott tulajdonságot meghatároz. A testi sejtben minden génből kettő van, nem feltétlenül azonos megjelenési formát határoznak meg, de az is lehet, hogy egyforma megjelenési formát határoznak meg.
1
6. dia: öröklődés II. Domináns és recesszív jelleg: egy örökölhető tulajdonság lehet domináns, vagyis heterozigóta formában is kialakítja a neki megfelelő fenotípust; lehet recesszív, vagyis csak homozigóta genotípus esetén alakítja ki a neki megfelelő fenotípust. Egy konkrét példa: már említettem a szemszínt. Ha az egyik szülő genotípusa barnakék, akkor az ő szeme barna lesz, mert a kék recesszíven öröklődik. A másik szülő meg legyen mondjuk zöldkék, ő meg zöld szemű, mert a zöld a kékhez képest dominánsan öröklődik. Ha nekik gyermekük születik, akkor az milyen szemű lesz? Nézzük a változatokat: barna-zöld – ebből barna lesz, a dominancia miatt. A másik: kék-zöld – ebből se lesz kék, hanem zöld lesz, a zöld is dominánsabb a kéknél. Aztán lesz még kék-kék is, hiszen mindkét szülőben van egy-egy ilyen gén, hátha pont találkoznak. Na ebből már kék szemű gyermek lesz. Na és mi van, akinek mindkét szeme eltérő színű? Ezt a szakirodalom egy fejlődési rendellenességnek írja le, melynek során még a méhen belüli fejlődéskor a pigmentanyagok (színanyagok) eltérő megjelenést produkálnak a két szemen. Nem kifejezetten örökletes okai vannak. 7. dia: az öröklődés III. Akkor nézzük a már korábban említett és megmutatott ábrát. Az egyik fehér (angol: white, azért van alatta a w), a másik piros (angol: red, azért van alatta az r). Mindkét szülőnövény homozigóta arra az adott színre nézve, azaz a fehér csak fehér fenotípust kialakító gént tartalmaz, a piros pedig csak piros fenotípust kialakító gént tartalmaz. Az utódaik a következők lesznek: két-két gén négyféle módon kombinálható, azért van ott négy utód, melyek egyformák, mind a négy piros, mert a piros színjelleg domináns a fehérhez képest. Ezért mind a négy piros, viszont ők már nem lehetnek homozigóták erre a tulajdonságra nézve, nyilván, hiszen az egyik szülő fehér, amiben nem volt piros. Tehát mind a négy lehetőség heterozigóta piros lesz (tehát domináns heterozigóta). Nézzük az „unokákat”: ott a szülők heterozigóták, azaz a genotípusukban mindkét szín szerepel. Az ivarsejtképzéskor a két jelleg elválik egymástól, tehát az ivarsejtben a két jellegből csak az egyik jelenhet meg (persze egészséges esetben). A két ivarsejt megfelelő találkozásakor a jellegek (meg egyébként minden, egymásnak megfelelő gén) párba állnak, és az egyed kifejlődése során szépen „eldőlnek a dominanciaharcok”, azaz a domináns jelleg (vagy a homozigóta recesszív) fogja az élőlény fenotípusát meghatározni. Persze ezek a jellegek nem harcolnak egymással… Ez még nem a Starwars következő epizódja. Majd jön az is, Dollyval. Mivel a szülők fehér-piros heterozigóták, ezért a következő lehetőségek vannak (mint az algebrában, tudjátok, két tag összegének négyzete: első tag négyzete, két olyan tag ami az első és második tag szorzatából van, és a második tag négyzete!): Piros-piros: ez lesz a domináns homozigóta, belőle piros lesz. Piros-fehér: ez lesz a domináns heterozigóta, belőle is piros lesz. (tiszta apja) Fehér-piros: ez lesz a domináns heterozigóta, belőle is piros lesz. (tiszta anyja – de hát az pont olyan, mint az apja…) Fehér-fehér: ez lesz a recesszív homozigóta, ő már fehér lesz! 8. dia: Mendel törvényei az öröklődésről: 1. törvénye: homozigóta szülők esetén az első utódnemzedék minden egyede egyforma lesz. Ez azt jelenti, hogy mind a domináns tulajdonságot fogják külső jegyeikben hordozni, de a recesszív ott van a génjeikben. 2. törvénye: homozigóta szülők esetén a második nemzedékben a szülői tulajdonságok újra megjelennek. Vagyis a recesszíven öröklődő tulajdonság is megjelenik külső jegyekben is. Egyébként a második nemzedék negyede domináns homozigóta, fele domináns heterozigóta, negyede pedig recesszív homozigóta lesz. Nyilván matematikailag, és nagy egyedszám esetén. ☺ A tesztelő keresztezés az az eljárás, amikor a domináns fenotípusú egyedet egy recesszívven keresztezzük, és megnézzük az utódokat: ha a dominánshoz fog minden utód hasonlítani, akkor a domináns egy homozigóta volt. Ha a recesszív tulajdonság is megjelenik néhány egyedben, akkor viszont csak heterozigóta lehetett, hiszen csak így jelenhetett meg a recesszív fenotípus.
2
9. dia: másfajta öröklésmenetek A köztes öröklés azt jelenti, hogy a két jelleg közül egyik sem tudja a másikat elnyomni, ezért egy köztes jelleg jelenik meg: pl. piros és fehér virágokból rózsaszínű utódok jönnek létre. Ez nagyon szép, és érvényesek rá Mendel törvényei, mert ezeket a rózsaszíneket keresztezve lesznek piros, rózsaszín és fehér virágok is! A kodomináns öröklődés azt jelenti, hogy a két jelleg egymástól függetlenül kialakítja a neki megjelenő fenotípust (heterozigótánál). Pl. vércsoport: az AB mindkét jelleget kialakítja. Az embernél dominánsan öröklődik a sötét hajszín a világossal szemben, a göndör haj az egyenessel szemben, valamint számos betegség vagy rendellenesség (törpeség, sokujjúság) is dominánsan öröklődik. Van, ami recesszíven öröklődik, pl. az albinizmus. Kapcsolt öröklődés: amikor a vizsgált tulajdonságot meghatározó gének azonos kromoszómán helyezkednek el. Független öröklődés: amikor a vizsgált tulajdonságot meghatározó gének különböző kromoszómán helyezkednek el. Érdekesség: az ember felgyorsult fejlődése az oka annak, hogy az átlag testmagasság növekszik. Ennek okát a kutatók többsége az életszínvonal növekedésében találta meg – a jó életszínvonalon élő emberek el tudják érni a genetikailag egyébként meghatározott testmagasságot. Még egy dolog: a mutáció. A mutáció egy gén megváltozása, ezzel egy új tulajdonság alakulhat ki, amely továbböröklődhet. Ez spontán is kialakulhat, de környezeti hatásokra is (pl. nukleáris balesetek, ld. mi volt a csernobili atomerőmű balesete után kétfejű állatok is születtek). 10. dia: genetikai kísérletek, génkezelés, klónozás A klónozás során egy olyan élőlény vagy sejt jön létre, amelynek génállománya teljesen megegyezik a kiindulási szervezet vagy sejt génállományával. Egyik módja a maganyagátvitel, amikor egy testi sejt magját egy petesejtbe beültetik. Másik módja a már osztódni kezdett zigóta sejtjeinek szétválasztása (embrióosztás). Természetes klón: például az osztódással szaporodó élőlények. Az egypetéjű ikrek a fogantatáskor klónozódtak: kettéosztódik a zigóta, szétválnak, és önállóan kezdenek fejlődni, ezért két egyforma baba lesz belőle! (egészen a nyolcsejtes állapotig megtartja az őssejt a totipotens [azaz bármi létrejöhet belőle] jellegét) Dolly 1997-ben született meg 226 sikertelen próbálkozás után. A klónoknál többféle betegség jelenhet meg, nem normális szaporodási forma, ha már idősebb sejtet klónozunk. Forrás: a sulinet honlapja, ld. az irodalomjegyzékben ezen dokumentum végén. Etikai probléma: amikor embriót szednek szét!!! Mint az őssejtkutatásnál. Az órán felmerült kérdések: miért lehet egy ikerpár különböző nemű? Azért, mert abban az esetben nem egyetlen petesejtből alakulnak ki az utódok, hanem kétpetéjű ikreknél két petesejt szabadul fel a peteérés idején. Ez is örökölhető hajlam. Többes ikreknél meg több petesejt szabadult ki, és azok termékenyültek meg. 11. dia: A génmanipulációról: A génmanipuláció tulajdonképpen az az eljárás, amikor egy egyed génállományába bevisznek vagy abból kivesznek gént vagy géneket, így más tulajdonságú egyed fejlődik ki belőle. Általában nem biztos, hogy annyira tudjuk előre, hogy ilyen beavatkozás során milyen „mellékhatásokkal” kell számolnunk. Hogy egy cikkből idézzek: „A kanadai Hudson Intézet kutatói például álmukban sem sejtették, hogy a lepényhal hidegtűrő képességének génjét lazacba átültetve elérhetik, hogy a lazac növekedési sebessége a 4-6-szorosára nőjön.” (idézet a http://gendiagnosztika.lap.hu/genmanipulacio/23676474 cím alatt lévő cikkből.) Arról sem igen vannak biztos információk, hogy milyen hatással vannak az emberre pl. a génmanipulált élelmiszerek fogyasztása. Lehet, hogy nem az azt fogyasztó ember, hanem az utódja életében jöhetnek a mellékhatások. Olyan gének is aktivizálódhatnak például, melyek egyébként nyugalomban vannak és nem aktívak. Ennek következményei beláthatatlanok. Azokat a zöldségeket, gyümölcsöket azért manipulálják, hogy még szebb, elvileg jobb legyen. Azért nem kitenyésztik a jó fajtákat, mert az több évbe telhet, míg a génmanipuláció pár hónapba. Természetesen nem minden jó a hivatkozott szakirodalomban, evolucionista, materialista szemléletből közelíti meg a dolgokat, de azért érdemes elolvasni.
3
12. dia: élő egyedek működése I. Hogy később bátrabban használhassunk alapfogalmakat, most tisztáznunk kell azokat: faj, fajta. Faj: a biológiai rendszerezés alapegysége. Más meghatározás: önmagukhoz (szülőkhöz) hasonló, termékeny utódokat létrehozó egyedek összessége. Termékeny utódokkal kapcsolatos megjegyzésem: a hangyák dolgozói és katonái nem termékenyek, mégis ugyanahhoz a fajhoz tartoznak. Ezeket latinul határozzák meg, ez a biológia „SI-mértékegységrendszere”. Azaz minden biológus kutató ismeri pl. a zöld varangy latin nevét (bufo viridis), nyelvtől és nációtól függetlenül. Fajta: olyan csoportok a fajokon belül, amiket az ember alkotott meg. Például galambfajták – abból van, jó sok. Csak ki kell menni egy kisállatbörzére, ott vagy 20 fajtát is találhatunk. Az Örs vezér téren például parlagi galambok vannak zömével (ezek ilyen kis soványak, még megfőzni se jók…). 13. dia: élő egyedek működése II. Nem él, de aktuális: a vírus. A génállománya csupán a saját fehérjéinek előállítási információját tartalmazza. Más célja nincs. 1000-szer kisebb a normál sejtnél. Befecskendezi génjét a gazdasejtbe és arra kényszeríti, hogy vírusokat termeljen, majd szétdurran a gazdasejt, ha már megtelt vírussal. Forrás: a november 11-i tájékoztató a vírusokról és védőoltásról. 14. dia: élő egyedek működése – a baktériumok I. Élnek: a baktériumok. Apró egysejtű élőlények, melyek lehetnek gömb, pálcika és csavart megjelenésűek. 15. dia: élő egyedek működése – a baktériumok II. A baktériumok többsége heterotróf élőlény, azaz szerves vegyületeket használ fel saját szerves anyagainak előállításához. Ilyen baktérium például kolera (ez kórokozó), rothasztó baktérium (ez lehet hasznos is), cellulózbontó baktérium a szarvasmarha bendőjében (ez is jó, hogy ott van). A legigénytelenebb baktériumok autotróf életűek, ezek tehát szerves anyagaik előállításához szervetlen anyagokat használnak fel. Ezek nem kórokozók. Lehet fotoszintetizáló baktérium, pl. bíborbaktérium (ez tényleg pirosas színű). Lehet kemoszintetizáló baktérium, amely szervetlen anyagokat oxidál el és az így nyert energiát használja fel saját szerves anyagainak felépítéséhez, mint pl. a nitrifikáló baktérium, a kénbaktérium. Többféle módon szaporodhatnak: az ivartalan (amelyhez csak egy egyed szükséges, ilyenkor sok egyed jöhet létre, ez egyedszámnövelés) például az egyszerű sejtosztódás. Az ivaros úgy működik náluk, hogy az egyik baktérium átjuttatja megkettőzött DNS-ének egyikét vagy egy részét, és ez később ivartalanul szaporodik. A baktériumok lebonthatnak, erjeszthetnek, stb. Antibiotikummal baktériumok ellen lehet védekezni. Ilyenkor jó, ha tejtermékeket, joghurtot (baktérium van benne), kefirt (ebben gomba van) fogyasztunk, ami helyreállítja a normál flórát a szervezetünkben. 16. dia: a gombák Minden gomba közös jellemzője a heterotróf anyagfelépítés. Sejtjeiket kitintartalmú sejtfal határolja. Szaporodásuk: ivartalanul – leggyakrabban spóraképzés; ivarosan is lehetséges. Életmódjuk változatos: lehet elhalt szerves anyag felhasználója, lehet parazita (élősködő), lehet szimbiotikus (más élőlénnyel él kölcsönhatásban, egymást segítik általában). Gombák például: penész, bőrgomba, élesztőgomba, ecsetpenész (ez termeli a penicillint), lisztharmat, peronoszpóra, meg a normál látható gombák (taplógombák, kalapos gombák: ezek lehetnek ehetőek, mérgezőek). A gombák kedvelik a sötét, nyirkos, meleg helyeket. Fényre nincs szükségük. A gombának, mint élelmiszernek magas a rosttartalma, alacsony az energiatartalma. Jelenleg 100 000 gombafajt ismerünk, de lehet, hogy még vagy 300 000 gombafajt nem ismerünk. A képeken két penész (kenyérpenész és falon megtelepedő penész), valamint egy kalapos faj látható.
4
17. dia: a növények A növények kizárólag autotróf élőlények. A növényi sejteket sejtfal (cellulóz) határolja. A növényi szövetek többfélék lehetnek: pl. bőrszövet, ami határolja a növényt. A növények azok a soksejtű élőlények, amelyek klorofill molekulák segítségével fotoszintézisre képesek (fotoszintézis: az a folyamat, melynek során fényenergia (kémiai energiává alakítva) felhasználásával építi fel az élőlény szervetlen anyagokból a szerves anyagait), sejtfaluk cellulóz tartalmú, tartalék szénhidrátjuk a keményítő, és ivaros szaporodásúak. Szaporodhatnak ivaros és ivartalan módon is. A fotoszintézis folyamata: fényenergia megkötése, a fényenergia kémiai energiává alakítása, majd szén-dioxid megkötése és szerves anyaggá való átalakítása az előzőkben nyert energia segítségével. A folyamat végeredménye elsősorban a szénhidrát, a cukor, de a folyamat anyagaiból képződhet fehérje és olaj is. 18. dia: a növények II. A növények nem mozognak, elsősorban helyzetváltoztatásra képesek. Kevés szervük van. Nagy felületű, megnyúlt, elágazó a testalakjuk. Érdekesség: - szimbionta növény: növény-növény társulás például. Ilyenkor – a szimbiózis során – mindkét fél jól jár. Például a pillangósvirágú növény nitrogént kap a nitrogéngyűjtő baktériumtól. A páfrány nitrogént kap a vele együtt élő fonalas kékmoszattól (ez a faj már határolja a növényeket, rendszertanilag nem igazán döntötték el, hogy ez baktérium vagy növény, mert mindkettőre jellemző tulajdonságai vannak), a fenyő a gyökerébe mélyedő rizikegombától kap vizet és ionokat. Kép hozzá: a megfelelő gombával oltott kukorica magasabbra nőtt, mint a kezeletlen kukorica. - parazita és félparazita növények: parazita növény például az aranka, sárga fonalak a növényen. Ilyenkor vagy egy másik növény szerves anyagait használja fel (ez a parazita) az élősködő, vagy pedig a másik élőlény szervetlen anyagait (félparazita) használja fel, és fotoszintetizál. Kép hozzá: fagyöngy, amely félparazita növény; valamint egy fehér fagyöngy közelről. - rovaremésztő növények: fotoszintetizáló növények egyébként, viszont ha kevés számukra a nitrogéntartalom, akkor rovarok lebontásával egészítik ki nitrogénszükségüket. Például a kancsókat, Vénusz légycsapója. Kép hozzá: egy Vénusz légycsapója. 19. dia: a növények felépítése (növekvő lény) - osztódószövet: ez biztosítja a növény állandó növekedését, főleg a szárcsúcson van - állandósult szövetek: - bőrszövet: ez a növény testét borítja, feladata védelem és kapcsolatteremtés a környezettel, valamint a gyökérzeten a tápanyagfelvétel. - szállítószövet: olyan szövet, amely a felszívott vizet és ásványi sókat juttatja el a fotoszintézis helyére. Ennek a farésze szállít felfelé, a háncsrésze pedig a levélben elkészült szerves anyagokat juttatja a felhasználás helyére. - alapszövet: feladata a különböző anyagok tárolása (víz, levegő, raktározó), szilárdítja a növényt (ez a szilárdító alapszövet), kiválasztás (a felesleges vagy káros anyagokat különíti el). Növényi szervek: alapvetően az alábbi három: - gyökér: lehet főgyökeres, mint a pitypang, lehet mellékgyökeres, mint a búza. Tápanyagfelvételt végzi. A légköri nyomásnál nagyobb nyomással nyomja fel a vizet a növénybe, ez a gyökérnyomás. - szár: tartja a szerveket, ezzel biztosítja a növény alakját. Lehet fás szár, lehet lágy szár. A képen békaboglárka van. Pozsgásszára a kaktusznak van. Indája a földiepernek van. Gyöktörzse a pitypangnak van. - levél: a gázcsere, a fotoszintézis és a párologtatás szerve. A száron lévő rügyből nőnek ki. Ez nagyon látványos a gesztenyefa és az orgonabokor esetén. Több típusú és alakú levél lehet.
5
20. dia: növények mozgása Egyik a tropizmus. Ez azt jelenti, hogy a növény az inger irányától függő helyzetváltoztató mozgás (pl. a fény felé forog a napraforgó – ez a 2-4 leveles kis növényeknél igen látványos!; víz, gravitáció, érintés, hő hatására is bekövetkezhet). A szőlőkacs például rátekeredik valamire, amit talál. A mimóza összerántja a leveleit érintés hatására. A díszparaj akkor is felfelé növekszik, ha akárhogyan fektetjük a cserepet, a növény a gravitációra reagál. Növekedési mozgás: bizonyos növényi hormonok hatására a növény sejtjeinek egyenlőtlen növekedése. A turgormozgás azt jelenti, hogy valamilyen inger hatására anyagcsere-változások alakulnak ki. Ezért zárja be és nyitja ki a szirmait például a tulipán. 21. dia: a növények szaporodása – ivartalan szaporodási formák - spóra (moha) - gyökér (akác) - hajtás (szamóca indája) - levéllel történő (elevenszülő) - dugványozás (muskátli) 22. dia: a növények ivaros szaporodása: - virág: ez lehet teljes virág (amit mi virágnak ismerünk), továbbá lehet hiányos virág (például a barka) - virág más típusai: egyszerű virág (a virágtengelyen egyetlen virág található); vagy lehet virágzat (fürtös, vagy bogas). 23. dia: a növények szaporodása – ivaros szaporodási formák A virág felépítése: - porzó - termő Ezek nem biztos, hogy egy virágon vannak, és az sem biztos, hogy egy növényen! Az egylaki növényen a hím és a női virág egy növényen van (pl. fenyők). A kétlaki növény esetén külön növényen található a hím és a női virág (pl. páfrányfenyő). Termés: többféle termés, mag alakulhat ki. 24. dia: egyes földrajzi övezetek növénytakarói I. Trópusi esőerdők: gazdag növényzet, örökzöldek, nem hullatják le a leveleiket. Egyenletes, meleg időszak, bőséges csapadékkal, amely egyenletesen eloszlik. Magasra, akár 50-60 méteresre is megnőhetnek a fák. Vannak liánok páfrányok, fán lakók, stb. Nincsenek évszakok. Elhelyezkedés: az Egyenlítő közelében, az Egyenlítő mentén (Afrikában, Amerikában). 25. dia: egyes földrajzi övezetek növénytakarói II. Az Egyenlítőtől kicsit távolodva a növényzet trópusi lombhullató erdő van. Egész évben meleg, bőséges, de nem egyenletes időbeli eloszlású csapadékkal. Itt jellemzőek a lombhullató fák, a száraz évszakban, amikor kevés a víz, akkor hullatják le a leveleiket. Ez a növényzet egyik oldalon a trópusi esőerdőbe, másik oldalon a szavannába megy át. A jobb oldali fa egy lombhullató tikfa, a bal oldalon egy majomkenyérfa van. Elhelyezkedés: az Egyenlítőtől kissé távolodva mindkét irányban. Pl. Nyugat-Ausztrália; India. 26. dia: egyes földrajzi övezetek növénytakarói III. A szavanna: itt a hőmérséklet kis mértékben ingadozik, de egész évben meleg. Száraz és esős évszak váltakozik, a száraz gyakran eléggé aszályos. Jellemző növények: hosszúra növő pázsitfűfélék, a fák elszórtan helyezkednek el. Elhelyezkedés: pl. Kelet-Afrika. 27. dia: egyes földrajzi övezetek növénytakarói IV. A félsivatag: itt vannak évszakok. Kevés csapadék hull, nyáron meleg van, a tél hideg. Növényzete: főként a 2 métert is elérő cserjék, illetve előfordulnak törpecserjék és pázsitfűfélék is. Elhelyezkedés: pl. Argentína, Oroszország. 6
28. dia: egyes földrajzi övezetek növénytakarói V. A sivatag: igen kevés a csapadék. Van, ahol egész évben forróság van, van, ahol hideg a tél. A növényzet gyér. Jellemző növényei a kutyatejfélék, kaktuszok, egynyári maghozó növények. Elhelyezkedés: pl. Egyiptom, Góbi-sivatag (Ázsia). 29. dia: egyes földrajzi övezetek növénytakarói VI. Mediterrán területek: a telek hűvösek és nedvesek, néha fagy is, a nyarak forróak és szárazak. Növénytakaró: eredetileg erdők borították. Sok helyen az emberi beavatkozás miatt bozótos, hangafüves, nyílt füves területté alakult át. Elhelyezkedés: pl. Dél-Afrika, Kalifornia, Dél-Ausztrália, Földközi-tenger környéke. 30. dia: egyes földrajzi övezetek növénytakarói VII. Mérsékelt övi füves puszták: hideg, fagyos telek és forró, száraz nyarak jellemzik. Növényzetére jellemzőek a magas, akár 2 méter magasra is felnövő fűfélék, pázsitfűfélék, fák csak elvétve vannak. Elhelyezkedés: dél-amerikai pampa, eurázsiai sztyepp, dél-afrikai veld. 31. dia: egyes földrajzi övezetek növénytakarói VIII. Mérsékelt égövi erdők: egész évben egyenletesen oszlik el a csapadék. A nyár meleg, de a tél hideg. Növényzete: a dzsungelnél egyszerűbb a tagozódásuk az erdőknek. A talajon lágy szárú növények és mohák is nőnek. Két lombkoronaszint: fák és alattuk a cserjék. Lehetnek tűlevelűek, lombhullatóak (tölgy, bükk, kőris, juhar). Elhelyezkedés: Európa, Észak-Amerika, stb. 32. dia: egyes földrajzi övezetek növénytakarói IX. Hideg égövi erdők (tajga): meleg nyarak és hideg telek jellemzik. A csapadék nem bőséges, az is télen hull hó formájában. Az éves hőingás elérheti a 100 Celsius-fokot is! Növényzete: tűlevelű fák uralkodnak, ezek el is zárják sűrű, zárt lomkoronájukkal a napfényt a talaj elől, ezért a talajon csak bizonyos örökzöld törpecserjék élnek meg. Van néhány lombhullató faj is (tamariskafélék, nyírfa). A talajt mohák és zuzmók borítják. Elhelyezkedés: Észak-Amerika és Eurázsia északi része, Kelet-Szibéria. 32. dia: egyes földrajzi övezetek növénytakarói X. Tundra: a téli hőmérséklet alacsony, az átlaghőmérséklet mínusz 20 – mínusz 30 Celsius-fok. A nyár 3-4 hónapig tart. Kevés a csapadék. Növényei: igazi fák nincsenek, főleg törpecserjék, sások, pázsitfüvek, zuzmók vannak. A jégkristályokat is magával ragadó szél minden növényt letarol, amely a párnás növényszőnyegből kiemelkedik. Elhelyezkedés: Északi-sarkhoz közel: Alaszka.
7
Felhasznált irodalom: Biológia 12. (Mozaik Kiadó) Biológia 10. (Mozaik Kiadó) David Attenborough: Az élővilág atlasza (Inkvizítor könyvkiadó, Budapest) – ebből képeket is vettem http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kiaf/0/5715/start.htm - klónozásról a sulinet honlapján http://w3.bama.hu/helyi-ertek/seta/a-geneket-manipulaljak-vagy-minket-54576 - a génmanipulációról http://gendiagnosztika.lap.hu/genmanipulacio/23676474 - szintén a génmanipulációról http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2001/0110/klon/klon.html - beszélgetés egy bioetikussal http://hu.wikipedia.org/wiki/Szimbiózis - a szimbionta növényekről kis leírás http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1998/9809/szimbi/szimbi.html - a szimbionta növények http://hu.wikipedia.org/wiki/Parazita_növény http://hu.wikipedia.org/wiki/Húsevő_növények http://www.majoshaza.com/html-ek/kincsek/novenyek.html - a békaboglárka képét vettem innét http://hu.wikipedia.org/wiki/Levél_(növény) http://hu.wikipedia.org/wiki/Virágzat http://www.fiumei-szolnok.sulinet.hu/allatkert/eletkoz/esoerdo.html http://hu.wikipedia.org/wiki/Trópusiés_szubtrópusi_lombhullató_erdő http://kepguru.hu – innét a mérsékelt övi erdőkhöz gyűjtöttem képeket http://hu.wikipedia.org/wiki/Tajga http://atom.blog.hu/2008/01/03/liger_1 - oroszgris (oroszlán és tigris keveredése)
8
