3. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők részére

Új távoktatási anyag a 45/2011. (XII.7.) BM rendelet alapján: Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők részére

Munkavédelmi, tűzvédelmi felszerelések kereskedelme, szaktanácsadás

www.munkavedelmiwebbolt.hu tel.: +36-70-339-8341

Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján:

3. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők részére

Összeállította:

Cégjegyzékszám: 1109013931 Adószám: 14360156-2-11 munkavédelmi, tűzvédelmi felszerelések kereskedelme, szaktanácsadás

összeállította: Dobai Róbert tűz-és munkavédelmi szaktanácsadó, műszaki szakoktató 2541 Lábatlan Damjanich u. 17/b. tel: +36-70-332-8318, [email protected] Oktatásszervezői regiszt. sz.: SZ025/1-2-3-4-5/11/2008, Vizsgáztatói regiszt. sz.: V044/1-2-3-4-5/11/2008


1996. évi XXXI. Törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed a) Magyarország területén tartózkodó magánszemélyekre; b) Magyarország területén levő jogi személyekre, magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteire, ha ezekre vonatkozóan jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, ezek hiányában a viszonosság irányadó; c) Magyarország területén folytatott, a tűzvédelemre kiható valamennyi tevékenységre és a tűzoltóság által végzett műszaki mentésre. (2) A diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személyekre a nemzetközi szerződésekben foglaltak, ezek hiányában a viszonosság az irányadó. (3) A viszonosság fennállása tekintetében az igazságügyért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter együttes nyilatkozata az irányadó. (4) A törvény hatálya nem terjed ki a bányák föld alatti részeire. 2. § (1) A tűzvédelemmel és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeket az e törvény hatálya alá tartozóknak a jogszabályokban, szabványokban, hatósági előírásokban meghatározottak szerint kell teljesíteni. Értelmező rendelkezések 4. § E törvény alkalmazásában a) tűz (tűzeset): az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz; b) tűz elleni védekezés (a továbbiakban: tűzvédelem): a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása; c) tűzmegelőzés: a tüzek keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység; d) tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány: a kijelölt tanúsító szervezet által kiadott dokumentum, amely bizonyítja, hogy a tűzoltó-technikai termék, továbbá a tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés megfelel a jogszabályokban, honosított harmonizált szabványokban meghatározott tűzvédelmi előírásoknak; összeállította: Dobai Róbert tűz-és munkavédelmi szaktanácsadó, műszaki szakoktató 2541 Lábatlan Damjanich u. 17/b. tel: +36-70-332-8318, [email protected] Oktatásszervezői regiszt. sz.: SZ025/1-2-3-4-5/11/2008, Vizsgáztatói regiszt. sz.: V044/1-2-3-4-5/11/2008


e) tűzoltási feladat: a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása; f) tűzvizsgálat: a tűz keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére irányuló hatósági tevékenység, amelynek célja olyan tűzmegelőzési, tűzoltási beavatkozási tapasztalatok megszerzése, következtetések levonása, amelyek alkalmasak a tűzmegelőzési ismeretek bővítésére és a mentési beavatkozási feltételek javítására; g) műszaki mentés: természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a tűzoltóság részéről – a rendelkezésére álló, illetőleg az általa igénybe vett eszközökkel – végzett elsődleges beavatkozói tevékenység; h) tűzoltó-technikai termék: a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás könnyítésére és a tűzkár csökkentésére, valamint a tűz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés/eszköz, a tűzoltó készülék, oltóanyag, a tűzoltóság által a tűzoltás, műszaki mentés során használt jármű, felszerelés, hírközlő eszköz, védőeszköz; i) tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés: olyan szerkezeti egység, illetve ezekből álló technológiai rendszer, amelyben vagy amellyel fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, vagy tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozó – a robbanó- és a robbantóanyagok kivételével – anyagok előállítása, feldolgozása, használata, tárolása, kimérése történik; j) építési termék: minden olyan anyag, szerkezet, berendezés vagy több, különböző részből összeállított elem, amelyet azért állítanak elő, hogy építményekbe állandó jelleggel beépítsék; k) honosított harmonizált szabvány: az európai szabványügyi szervezetek által elfogadott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett harmonizált európai szabvány, amelyet a magyar eljárási rendnek megfelelően magyar nyelven nemzeti szabványként közzétettek; l) tűzvédelmi biztonságossági követelmény: tűzvédelmi biztonságossági követelményt megállapító jogszabály, európai közösségi jogi aktus vagy honosított harmonizált szabvány; m) megfelelőségi igazolás: az építési termékek műszaki követelményeire és megfelelőségi igazolására vonatkozó külön jogszabályban meghatározott igazolás; n) hivatásos tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési, tűzmegelőzési feladatok elvégzésére létrehozott, önálló működési területtel rendelkező hivatásos tűzoltóság; o) tűzoltóőrs (tűzőrség): a hivatásos tűzoltóság elsődleges tűzoltási és műszaki mentési, tűzmegelőzési feladatok elvégzésére létrehozott szervezeti egysége; p) önkormányzati tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére létrehozott, önálló működési területtel nem rendelkező önkéntes tűzoltóság; q) létesítményi tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére, gazdálkodó szervezet által létrehozott, önálló működési területtel nem rendelkező tűzoltóság; összeállította: Dobai Róbert tűz-és munkavédelmi szaktanácsadó, műszaki szakoktató 2541 Lábatlan Damjanich u. 17/b. tel: +36-70-332-8318, [email protected] Oktatásszervezői regiszt. sz.: SZ025/1-2-3-4-5/11/2008, Vizsgáztatói regiszt. sz.: V044/1-2-3-4-5/11/2008


r) önkéntes tűzoltó egyesület: a székhelye szerinti településen tűzoltási műszaki mentési feladatokban közreműködő egyesület. s) tűzvédelmi tervezői tevékenység: a 21. § (1) bekezdésében meghatározott tűzvédelmi dokumentáció elkészítése, a beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezés tervezése. A tűzjelzés 5. § (1) Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának (körjegyzőségnek). (2) A törvény hatálya alá tartozók a tűz jelzéséhez, a segítségkéréshez híradási eszközüket kötelesek rendelkezésre bocsátani, szükség esetén járműveikkel segítséget nyújtani. (3) A rendőrség, a mentőszolgálat, a polgármesteri hivatal (körjegyzőség), a hozzá beérkezett tűzjelzést köteles haladéktalanul továbbítani az állandó készenléti szolgálatot ellátó tűzoltósághoz. (4) A telefonon történő tűzjelzés lehetőségét minden településről a működési terület szerinti állandó készenléti jellegű szolgálatot ellátó hivatásos tűzoltóságot, illetve önkormányzati tűzoltóságot riasztó hírközpontba biztosítani kell. A tűzjelzés telefonon történő fogadásának biztosítása, és az ezzel kapcsolatos költségek a hírközpont fenntartóját terhelik. (5) Tűzjelzés céljára a településen mindenki által bármikor igénybe vehető nyilvános távbeszélő állomást kell üzemben tartani. (6) Az állandó készenléti jellegű szolgálatot ellátó tűzoltóságnál az ügyeleti szolgálati helyen távbeszélő és más, attól független hírközlő berendezést kell üzemeltetni. A tűz és káreset jelzésének fogadására összevont ügyelet is létesíthető. (7) A tűzjelzés és az automatikus tűzátjelzés díjtalan és más hívásokkal szemben elsőbbséget élvez. A tűzoltás 6. § (1) A törvény hatálya alá tartozók a tűzoltásban, a műszaki mentésben – ellenszolgáltatás nélkül – életkoruk, egészségi, fizikai állapotuk alapján elvárható személyes részvétellel, adatok közlésével kötelesek közreműködni. (2) Azokat a változásokat, amelyek a településen vagy a létesítményben a tűzoltást befolyásolhatják, a kezdeményező vagy az elhárításért felelős szerv haladéktalanul köteles az állandó készenléti jellegű szolgálatot ellátó hivatásos tűzoltóságnak vagy önkormányzati tűzoltóságnak, illetve az érintett létesítményi tűzoltóságnak szóban azonnal és írásban is bejelenteni. 7. § (3) A tűzoltásvezető a tűz által veszélyeztetett és a tűz oltásához szükséges területen minden tevékenységet korlátozhat, megtilthat, elrendelheti az illetéktelen vagy a veszélyeztetett személyek, valamint az anyagi javak eltávolítását, a terület kiürítését. összeállította: Dobai Róbert tűz-és munkavédelmi szaktanácsadó, műszaki szakoktató 2541 Lábatlan Damjanich u. 17/b. tel: +36-70-332-8318, [email protected] Oktatásszervezői regiszt. sz.: SZ025/1-2-3-4-5/11/2008, Vizsgáztatói regiszt. sz.: V044/1-2-3-4-5/11/2008


8. § (1) A tűzoltóság által a tűzoltás, a műszaki mentés vagy az ezzel kapcsolatos gyakorlatok során okozott kár, illetőleg a tűzjelzésben, tűzoltásban, műszaki mentésben közreműködőknek a közreműködésükkel, járműveik, eszközeik, felszereléseik igénybevételével közvetlen összefüggésben keletkezett, más forrásból meg nem térülő kárának megtérítésére – az elmaradt haszon kivételével –, ha e törvény kivételt nem tesz, a Polgári Törvénykönyv32 szabályait kell alkalmazni. (2) Nem kell megtéríteni annak a kárát, aki a tüzet szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozta. (3) A kártérítési, illetve kártalanítási ügyekben a kárt okozó tűzoltóság fenntartója jár el. (4) Köteles a tűzoltással, műszaki mentéssel és ezek jelzésével kapcsolatosan keletkezett költségek megtérítésére az, aki a) a beavatkozást igénylő eseményt szándékosan okozta; b) a tűzoltásra vagy a műszaki mentésre vonatkozóan szándékosan megtévesztő jelzést adott; c) gondatlansága miatt téves automatikus tűzátjelzés keletkezett. Tűzvédelmi hatósági feladatok 11. § A tűzvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott esetekben engedélyező, tiltó és korlátozó intézkedéseket tesz, a tűzesettel kapcsolatban tűzvizsgálati eljárást folytat le és hatósági bizonyítványt ad ki, valamint a tűzvédelmi kötelezettségeiket megsértőkkel szemben tűzvédelmi bírságot szab ki. A MAGÁNSZEMÉLYEK, A JOGI SZEMÉLYEK, VALAMINT A MAGÁN- ÉS JOGI SZEMÉLYEK, JOGI SZEMÉLYISÉGGEL NEM RENDELKEZŐ SZERVEZETEINEK TŰZVÉDELEMMEL ÉS MŰSZAKI MENTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAI A magánszemélyek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai 15. § (1) A magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk, illetőleg meg kell tartatniuk a tulajdonukban, használatukban levő épületek, lakások, járművek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és működtetésére vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat. (2) A magánszemélyek kötelesek gondoskodni az (1) bekezdésben felsoroltaknak a jogszabályban meghatározott tűzvédelmi felülvizsgálatáról, és biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét. 16. § A magánszemélyeknek meg kell ismerniük a tűzesetek és a műszaki mentést igénylő balesetek, káresetek jelzésével, továbbá a tűz oltásával és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeiket.



17. § A magánszemélyek kötelesek gondoskodni arról, hogy a nevelésük, felügyeletük alatt álló személyek a 15. § (1) bekezdésében foglalt tűzvédelmi ismereteket megszerezzék, és tevékenységük során ne okozzanak tüzet vagy közvetlen tűzveszélyt. A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai 18. § (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek a) a közvetlen tűzvédelmüket szolgáló – jogszabályban, hatósági határozatban előírt – tűzvédelmi berendezést, készüléket, felszerelést, technikai eszközt állandóan üzemképes állapotban tartani, időszaki ellenőrzésükről, valamint az oltóvíz és egyéb oltóanyagok biztosításáról gondoskodni; b) a tűzoltóság részére a tűz oltására, a műszaki mentésre szolgáló felkészítés érdekében – előzetes egyeztetés alapján – a helyszíni gyakorlatok megtartását lehetővé tenni és abban közreműködni; c)a tevékenységi körükkel kapcsolatos tűzesetek megelőzésének és oltásának, valamint a műszaki mentésnek jogszabályokban meghatározott feltételeit biztosítani; d) biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét. (3) Az erdő és a parlag tűz elleni védelme – a tűzesetek megelőzése, a tűzoltás feltételeinek biztosítása – a tulajdonos, a kezelő, illetve használó feladata. 18/A. § (1) A tűzvédelmi, gazdasági és műemléki szempontból kiemelt fontosságú létesítményekre külön jogszabályban meghatározottak szerint a hivatásos tűzoltóság Tűzoltási és Műszaki Mentési Tervet (a továbbiakban: TMMT) készít. (2) A létesítmény és a hozzá tartozó terület felett a rendelkezési jogot gyakorló a tűzoltóság írásos megkeresésére a TMMT elkészítéséhez szükséges műszaki és kapcsolattartási adatokat 30 napon belül köteles a hivatásos tűzoltóság rendelkezésére bocsátani. (3) Az adatszolgáltatásra kötelezett a szöveges formátumú adatokat elektronikus úton, míg a műszaki rajzos, grafikus formátumúakat nyomtatott és elektronikus változatban kell átadnia a tűzoltóság részére. (4) Az adatokban bekövetkezett változásokat a változást követően haladéktalanul, de legkésőbb írásban 8 napon belül be kell jelenteni a hivatásos tűzoltóságnak.



(5) A hivatásos tűzoltóság a részére átadott adatokat harmadik fél részére nem adhatja át, azokat a csak Tűzoltási Műszaki Mentési Tervek készítéséhez használhatja fel. 19. § (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek gondoskodni arról, hogy munkavállalóik (a munkavégzésben részt vevő családtagjaik) a jogszabályokban meghatározott előírások szerint végezzék a tevékenységüket vagy a létesítmény, építmény, helyiség igénybe vevői a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és megtartsák. (3) Az (1) bekezdésben felsoroltaknak a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, a tűz- és robbanásveszélyes, valamint a tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetőleg szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk a tűzvédelem biztosításáról. 20. § (1) A tűzvédelmi helyzetre kiható olyan tevékenységet, amely a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér tűzveszélyességi osztályba sorolásának megváltoztatását teszi szükségessé, vagy a raktározás, termelés kapacitásának 15%-kal történő növelését eredményezi, a tevékenység megkezdése előtt legalább tizenöt nappal a kezdeményező a tűzvédelmi hatóságnál köteles bejelenteni. (2) Minden új tűz- vagy robbanásveszéllyel járó készülék, gép, berendezés, technológia, anyag bevezetése, illetőleg alkalmazása előtt elsődlegesen a gyártó, amennyiben az nem gondoskodott arról, akkor a forgalomba hozó köteles a tűzvédelmi rendelkezések megállapítása céljából szükséges vizsgálatokat elvégezni, illetve elvégeztetni. 22. § (1) Az általános és középiskolákban, a szakképző iskolákban, valamint a felsőoktatási intézményekben a tanulmányi követelményekbe építve, továbbá a szaktanfolyamokon, továbbképzéseken oktatni kell az általános és az egyes szakanyagokhoz kapcsolódó tűzvédelmi ismereteket. Az oktatásról a nevelési-oktatási intézmény és az oktatást végző szerv köteles gondoskodni. (2) Jogszabályban meghatározott foglalkozási ágakban és munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy foglalkoztatható. A tűzvédelmi szakvizsgáztatást az adott foglalkozási ágra (munkakörre) képesítést adó oktatás (szaktanfolyam) keretében az oktatást végző köteles megszervezni. (3) A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagjai tűzvédelmi oktatásáról és rendszeres továbbképzéséről, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék.



(4) A munkáltató azt a munkavállalót, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagot, aki a tevékenységéhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel, illetőleg az előírt tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkezik, az adott tevékenységgel nem foglalkoztathatja. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 43. § (1) Tűzvédelmi bírság fizetésére a magánszemélyek, a jogi személyek, és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei kormányrendeletben meghatározottak szerint kötelezhetők. (2) A tűzvédelmi hatóság tűzvédelmi bírságot a jogszabályban előírt tűzvédelmi kötelezettségek megsértése esetén szabhat ki. (3) A jogerősen kiszabott tűzvédelmi bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A tűzvédelmi bírság és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozás.

259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról 1. § (1) A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként – a (2) és (3) bekezdésben, az 5. §-ban és más kormányrendeletben meghatározott kivételekkel – a katasztrófavédelmi kirendeltséget jelöli ki, amely a) az épületek, építmények tűzvédelmi használati előírásai, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelmények alól eltérést engedélyezhet, b) a beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben eljár, c) a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér területén a tűzvédelmi létesítési és használati szabályok betartását ellenőrzi, d) a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 20. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség ügyében eljár, e) a jogszabályok keretei között megállapítja a tűzvédelmi kötelezettségeket, f) az üzemeltetést, a tevékenységet a tűzvédelmi követelmények érvényesítéséig megtilthatja, ha fa) a helyiségben, az önálló rendeltetési egységben, az építményben, a szabadtéren a megengedett maximális befogadóképességet 15%-nál nagyobb mértékben meghaladják, vagy összeállította: Dobai Róbert tűz-és munkavédelmi szaktanácsadó, műszaki szakoktató 2541 Lábatlan Damjanich u. 17/b. tel: +36-70-332-8318, [email protected] Oktatásszervezői regiszt. sz.: SZ025/1-2-3-4-5/11/2008, Vizsgáztatói regiszt. sz.: V044/1-2-3-4-5/11/2008


azt az arra kötelezettek a Tűzvédelmi Szabályzatban nem állapították meg, vagy a kiürítési feltételeket nem biztosítják, fb) a Ttv. 20. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségnek nem tettek eleget, vagy az engedélyezett tevékenységtől kedvezőtlenül eltérnek, fc) a tűz- vagy robbanásveszélyes munkahelyen azt a munkavállalót, aki a munkakörével kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat, vagy a tűzjelzésre vagy tűzoltásra szolgáló eszközök, felszerelések használatát nem ismeri, a szükséges ismeretek megszerzéséig az ott folytatott tevékenységtől eltiltja, g) a jogszabályban előírt hatósági egyeztetéseket lefolytatja. (2) A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét (a továbbiakban: területi szerv) jelöli ki, amely c) eljár a – (3) bekezdés f) pontjában meghatározott kivétellel – a tűzvédelmi szakvizsgáztatással összefüggő oktatásszervezői és tűzvédelmi szakvizsgáztatási tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban, (3) A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét (a továbbiakban: központi szerv) jelöli ki, amely

f) eljár a pirotechnikai termékekhez, tűzoltó készülékekhez, beépített tűzjelző- és oltó berendezésekhez, beépített hő- és füstelvezető rendszerekhez kötődő tűzvédelmi szakvizsgáztatással összefüggő oktatásszervezői és tűzvédelmi szakvizsgáztatási tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban,

A TŰZVÉDELMI BÍRSÁG 7. § (1) A tűzvédelmi hatóság az 1. mellékletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 1–8., 12–18., 20–24., 29., 30. és 36. sorában rögzített szabálytalanságok esetén a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező. (2) Ha az 1. mellékletben rögzített szabálytalanság ismételten fordul elő, a tűzvédelmi bírságot ki kell szabni. (3) Több szabálytalanság együttes fennállása esetén a bírság mértéke az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összege, de legfeljebb 10 000 000 forint. 8. § (1) A tűzvédelmi bírság kiszabására elsőfokon – az 1. melléklet 37–39. sorában rögzített eseteket kivéve – a szabálytalanságot észlelő tűzvédelmi hatóság jogosult abban az esetben, ha az észlelt szabálytalanság a hatóság adott eljárásához közvetlenül kapcsolódik, vagy a szabálytalanság helyszínének tűzvédelmi hatósági ellenőrzésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. Az 1. melléklet 37–39. sorában rögzített esetekben a központi szerv jogosult a bírság kiszabására. összeállította: Dobai Róbert tűz-és munkavédelmi szaktanácsadó, műszaki szakoktató 2541 Lábatlan Damjanich u. 17/b. tel: +36-70-332-8318, [email protected] Oktatásszervezői regiszt. sz.: SZ025/1-2-3-4-5/11/2008, Vizsgáztatói regiszt. sz.: V044/1-2-3-4-5/11/2008


(2) Másodfokon az I. fejezetben megjelölt másodfokú hatóság jár el. 9. § (1) A tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól. (2) A tűzvédelmi bírság ugyanazon tényállás mellett – az azonnal megszüntethető szabálytalanságok kivételével – a tűzvédelmi bírságot kiszabó jogerős határozat közlését követő két hónap elteltével szabható ki ismételten. (3) A tűzvédelmi bírság kiszabásáról szóló jogerős határozatot – az 1. melléklet 37–40. sorában foglalt esetek kivételével – statisztikai okokból, illetve a felügyeleti jogosítványok gyakorlásának elősegítése céljából a központi szervvel is közölni kell. (4) A tűzvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. 1. melléklet a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelethez Tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke /Ft/

Tűzvédelmi bírság legnagyobb mértéke /Ft/

1. Tűzvédelmi előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő

100 000

1 000 000

2. Tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges

200 000

3 000 000

3. Tűzvédelmi szabály megszegése, ha azzal közvetlen tűz vagy robbanásveszélyt idéztek elő

100 000

1 000 000

4. Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése, oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított

30 000/kijárat

45 000/kijárat

5. Tömegtartózkodásra szolgáló létesítmény esetén a menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított

60 000/kijárat

90 000/kijárat

6. Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal

200 000/kijárat

300 000/kijárat

7. Tömegtartózkodásra szolgáló létesítmény esetén a menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal

300 000/kijárat

400 000/kijárat

60 000/közlekedő

100 000/közlekedő

Tűzvédelmi szabálytalanság

8. Kiürítésre figyelembe vett közlekedőn, folyosón éghető



anyagok, tárgyak elhelyezése a tűzvédelmi hatóság engedélye nélkül 9. Az I. fokú tűzvédelmi hatósággal történt egyeztetés nélkül a kiürítésre figyelembe vett közlekedőn, folyosón éghető installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok, továbbá egyéb éghető anyagoknak az elhelyezéssel érintett falvagy a padló felületének 30%-ánál nagyobb mértékű részét borító elhelyezése (a beépített építési termékek és biztonsági jelek kivételével)

100 000

1 000 000

10. A kiürítési számítással igazolt/igazolható létszám túllépése

100 000

3 000 000

11. Jogszabály, vagy hatóság által előírt, a tűz- vagy füstszakasz határon beépített tűz- vagy füstgátló műszaki megoldás megszüntetése, eltávolítása, működésének akadályoztatása

60 000

200 000

12. Ha a létesítési eljárás során jóváhagyott tűzoltási felvonulási út, terület maradéktalanul nem biztosított

50 000

1 000 000

13. Szükséges oltóvíz-intenzitás, kifolyási nyomás hiánya, oltóvízkivétel, felhasználás akadályozása

50 000

1 000 000

14. Tűzoltóság beavatkozásának akadályozása

30 000

2 000 000

15. A létesítményi, továbbá az önkormányzati tűzoltóságra vonatkozó jogszabályban vagy hatósági határozatban rögzített, a létszámra, illetve képzésre vonatkozó előírások megszegése

100 000/a kötelező legkisebb létszámból hiányzó vagy kiképzetlen személy

16. Tűzoltókészülék készenlétben tartásának, karbantartásának, hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével): – készenlétben tartás hiánya

50 000/készülék

– karbantartás hiánya

30 000/készülék

17. Jogszabály vagy hatóság által előírt beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezés készenlétben tartásának, karbantartásának, felülvizsgálatának hiánya, működésének akadályozása, ha a védett tér a) legfeljebb 100 m2 alapterületű: 2

b) 101–500 m alapterületű: 2

c) 500 m feletti alapterületű: 18. Tűzjelző vagy tűzoltó berendezés központjának jogszabály vagy hatóság által előírt állandó felügyelet, közvetlen tűzátjelzés hiánya 19. Jogszabály vagy hatóság által előírt beépített tűzjelző vagy tűzoltó eszköz, felszerelés, készülék, berendezés hibáinak igazolt megszüntetésének, vagy a megszüntetésre tett intézkedés kezdeményezésének hiánya, amennyiben annak

100 000/rendszer

400 000/rendszer

200 000/rendszer

1 000 000/rendszer

400 000/rendszer

2 000 000/rendszer

150 000/rendszer

1 500 000/rendszer

60 000

1 000 000



észlelése óta több mint 8 nap eltelt. 20. Jogszabály vagy hatóság által előírt tűzoltó technikai eszköz, felszerelés, készenlétben tartásának, karbantartásának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, a feltárt hibák igazolt javításának, nyomáspróbájának hiánya

40 000

1 000 000

21. Jogszabály vagy hatóság által előírt oltóanyag beszerzésének, készenlétben tartásának elmulasztása

30 000

1 000 000

22. Tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett tevékenység érvényes tűzvédelmi szakvizsga nélküli végzése, közvetlen irányítása 23. Hatósági eltiltás ellenére végzett tűzvédelmi szakvizsga oktatásszervezői tevékenységért, illetve tűzvédelmi szakvizsgabizottságban tagként, elnökként való közreműködésért

100 000/fő

100 000/eltiltott fő

24. Tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett tevékenység műszaki követelménytől eltérő végzéséért (természetes személy vagy gazdasági társaság)

100 000

1 000 000

25. Tűzvédelmi tervfejezet tűzvédelmi szakértő vagy tűzvédelmi tervező nélküli készítése, a tervezői-, szakértői név hiánya, jogosultság számának, saját kezű aláírásának hiánya

100 000

1 000 000

26. Ha a felelős tervező, a tűzvédelmi szakértő, a kivitelező, a felelős műszaki vezető vagy a tűzvédelmi tervező valótlan nyilatkozatot adott

60 000

1 000 000

27. Ha a munkáltató az új munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról, illetve – amennyiben tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelezett – a tűzvédelmi szabályzat megismertetéséről a munkába lépéskor – igazolt módon – nem gondoskodott, és a munkavállaló belépése óta több mint 15 nap eltelt

100 000/munkavállaló

28. Ha a munkáltató a munkavállalók ismétlődő vagy a tűzvédelmi hatóság által előírt soron kívüli tűzvédelmi oktatásáról, illetve a tűzvédelmi szabályzat megismertetéséről a jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatában, a soron kívüli oktatást előíró határozatban rögzített határidőre – igazolt módon – nem gondoskodott és a határidő óta több mint 15 nap eltelt

100 000/munkavállaló

29. Ha az üzemeltető a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes („A”), a tűz- és robbanásveszélyes („B”), valamint a tűzveszélyes („C”) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény esetén nem gondoskodik – aláírt megállapodással, megbízással dokumentálva – megfelelő szervezettel, illetve tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel vagy

100 000

500 000



szolgáltatás igénybevételével a létesítmény tűzvédelméről 30. Ha a külön jogszabály alapján kötelezettek a jogszabály által előírt tűzvédelmi szabályzatot nem készítik, készíttetik el

60 000

250 000

31. Ha a külön jogszabályban kötelezettek tűzvédelmi szabályzatából jogszabályban előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy a tűzvédelmi helyzetre kiható változást nem tartalmazza

60 000

200 000

32. Ha az építményben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége meghaladja a vonatkozó jogszabályban megengedett tűzterhelési értékeket

60 000

2 000 000

33. A kötelező időszakos villamos vagy villámvédelmi felülvizsgálat hiánya

100 000/rendszer

1 000 000/rendszer

34. A kötelező időszakos villamos vagy villámvédelmi felülvizsgálati minősítő iratban feltárt – tűzveszélyes vagy soron kívüli, javítandó jelzéssel ellátott – hibák igazolt megszüntetésének hiánya

50 000/rendszer

300 000/rendszer

35. Ha az erdőgazdálkodó a jogszabály által előírt erdőtűzvédelmi tervet vagy egyszerűsített erdő-tűzvédelmi tervet nem készíti, készítteti el

60 000

130 000

36. A településen vagy a létesítményben a tűzoltást befolyásoló változások bejelentésének elmulasztása az állandó készenléti jellegű szolgálatot ellátó hivatásos tűzoltóság vagy önkormányzati tűzoltóság, illetve az érintett létesítményi tűzoltóság felé

30 000

1 000 000

37. Ha a bejelentés köteles szolgáltatási tevékenységet a szolgáltató nem az adott jogszabályi előírásoknak megfelelően végezte

100 000

1 000 000

38. A tűzoltó technikai termék forgalmazásának, javításának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának a jogszabályban, tűzvédelmi műszaki követelményben és a tűzvédelmi hatósági engedélyben foglaltaktól eltérő módon történő végzése vagy ezen tevékenység során a termékek működőképességének veszélyeztetése

100 000

1 000 000

39. Ha jogszabály által forgalmazási engedélyhez kötött tűzoltó-technikai termék forgalmazásához nem kérték meg a hatóság engedélyét

300 000

3 000 000

40. Egyéb tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírások, továbbá a tűzvédelmi szabványok előírásainak megszegése esetén

20 000

60 000



28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 5. Értelmező rendelkezések, tűzvédelmi szempontból fontos biztonsági jelekre vonatkozó fogalmak 8. § E rendelet alkalmazásában: 1. Elsősegély- vagy veszélyhelyzeti jel: olyan biztonsági jel, amely az elsősegélynyújtó helyre vezető utat vagy valamilyen mentési eszköz elhelyezését jelzi. 2. Kiegészítő tábla: a biztonsági jellel együtt alkalmazott, kiegészítő információt adó tábla. 3. Menekülési jel: olyan biztonsági jel, amely a kijárat, vészkijárat helyét, és az épületen belül, vagy a szabadtéren - a közlekedési (kijárati) úton - annak irányát mutatja. 4. Tűzvédelmi jel: olyan biztonsági jel, amely tűzvédelmi berendezés, eszköz vagy tűzoltó készülék elhelyezését jelzi. 5. Világító jel: átlátszó vagy áttetsző anyagból készült, belülről vagy kívülről megvilágított, vagy fénykibocsátó anyagból készült (utánvilágító) biztonsági jelet hordozó eszköz. TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK KARBANTARTÁSA 9. § E fejezet alkalmazásában: 1. Karbantartás: műszaki és adminisztratív tevékenységek összessége, melyek célja, hogy a tűzoltó készülék eredeti állapotát megtartsa, vagy abba azt úgy állítsa vissza, hogy képes legyen az eredeti funkcióit ellátni. 2. Karbantartó személy: az a természetes személy, aki a karbantartást elvégzi. 3. Karbantartó szervezet: karbantartó személyt alkalmazó, tűzoltó készülék karbantartást végző, javító műhelyt fenntartó vállalkozás. 4. Készenlétben tartó: az a személy vagy szervezet, amely jogszabály által tűzoltó készülék készenlétben tartására kötelezett. 5. OKF azonosító jel: egyedileg sorszámozott és a sorozatszám első három karaktere által a karbantartó szervezetet azonosító, hamisítás elleni védelemmel ellátott (hologramos) matrica, melyet a karbantartó szervezetek az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) által kijelölt forgalmazótól vásárolhatnak meg. 6. Általános előírások 10. § (1) Tűzoltó készülék karbantartást kizárólag jogosultsággal rendelkező karbantartó szervezet végezhet. (2) A tűzoltáskor működésképtelen tűzoltó készülékről a készenlétben tartónak az OKF felé bejelentést kell tennie. 11. § (1) A tűzoltó készülékek élettartamát és karbantartási időközeit az 1. melléklet 1. táblázata tartalmazza. (2) A ciklusidők számítása alapkarbantartás esetében a legutolsó karbantartástól, első alapkarbantartás esetén a gyártási, vagy végellenőrzési időponttól, közép- és teljes körű karbantartás esetében a tűzoltó készüléken feltüntetett gyártási időponttól történik. Ha gyártási időpontként csak az év van feltüntetve, az adott év január 31., ha a gyártás éve és negyedéve van jelölve, az adott negyedév első hónapjának utolsó napja a gyártási időpont. 12. § Tűzoltó készülék karbantartást az arra vonatkozó, érvényes tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvánnyal rendelkező karbantartó személy végezhet.



7. A készenlétben tartó feladatai 13. § (1) A készenlétben tartó vagy képviselője a rendszeresen, legalább negyedévente ellenőrzi, hogy a tűzoltó készülék a) az előírt telepítési helyen van, b) rögzítése biztonságos, c) látható, d) magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható, e) használata nem ütközik akadályba, f) valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszerének jelzése a működési zónában található, g) hiánytalan szerelvényekkel ellátott, h) fém vagy műanyag plombája, karbantartást igazoló címkéje sértetlen és ép, i) zárópecsétje sértetlen, j) felülvizsgálata esedékes-e, és k) állapota kifogástalan, üzemszerű. (2) A vizsgálatot a karbantartó szervezet is végezheti. (3) Ha a készenlétben tartó az ellenőrzés során hiányosságot észlel, gondoskodik azok megszüntetéséről. 14. § (1) A készenlétben tartó gondoskodik a készenlétben tartott tűzoltó készülékek 1. melléklet 1. táblázatban meghatározott időközönkénti karbantartásáról, a részben vagy teljesen kiürült (kiürített) tűzoltó készülékek újratöltéséről. (2) A 13. § (1) bekezdésben meghatározott időszakot tűzvédelmi hatóság döntése esetén 1 hónapra kell lerövidíteni, ha azt környezeti körülmény vagy egyéb veszély indokolja. 1. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelethez A tűzoltó készülékek élettartama és a karbantartási időközök 1. táblázat A 1

A tűzoltó készülék típusa

2

Porral oltó, vizes oltóanyagbázisú habbal és vízzel oltó Törőszeges porral oltó Gázzal oltó Valamennyi szén-dioxiddal oltó

3 4 5 6

Az MSZ 1040 szabványsorozat alapján gyártott tűzoltó készülék (szén-dioxiddal oltó kivételével)

B

C

D E Teljes Alapkarban Közép- körű A tűzoltó készülék élettartama karban karban tartás tartás tartás 1 év 5 és 10 év 20 év 15 év 1 év 1 év 1 év

15 év -

10 év 10 év 10 év

hat hónap

-

5 év

20 év 20 év A vonatkozó műszaki követelmény szerint 20 év, de legkésőbb 2014. 12. 31-ig



8. Biztonsági intézkedések 15. § Karbantartás idején a készenléti helyeken a karbantartás alatt álló, a helyszínen nem javítható, és a selejt tűzoltó készülék pótlásáról a készenlétben tartó gondoskodik.

XII. FEJEZET A KISFESZÜLTSÉGŰ ERŐSÁRAMÚ VILLAMOS BERENDEZÉSEK IDŐSZAKOS TŰZVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLATA 213. § (1) E fejezet szempontjából tűzvédelmi felülvizsgálat olyan ellenőrzési művelet, amely javítási, karbantartási műveletek nélkül, a hibák megállapítására és minősítésére irányul. (2) A villamos berendezés használatbavételét követően, a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként nem rendelkezik a) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább háromévenként, b) a „C”, „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább hatévenként a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja. (3) A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni. (4) A telep- vagy működési engedélyhez illetve bejelentéshez kötött átalakítás, vagy rendeltetés váltás során a helyiségben, épületben elhelyezett villamos berendezéseken a berendezés üzemeltetője az e fejezet szerinti tűzvédelmi felülvizsgálatot elvégzi, ha a) az új rendeltetéshez a jogszabály - veszélyesebb tűzveszélyességi osztályba sorolás miatt - gyakoribb felülvizsgálatot határoz meg, b) az új rendeltetés a helyiség, épület tűzveszélyességi osztályát nem változtatja meg, de a korábbi „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség esetében az utolsó felülvizsgálat óta 2 év eltelt, vagy c) az új rendeltetés a helyiség, épület tűzveszélyességi osztályát nem változtatja meg, de a korábbi „C”, „D” vagy „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség esetében az utolsó felülvizsgálat óta 4 év eltelt. 61. A norma szerinti villámvédelmi berendezések tűzvédelmi követelményei 226. § (1) A villámvédelmi berendezésen el kell végezni a) a létesítés során a később eltakarásra kerülő részek eltakarása előtt a részleges felülvizsgálatot, b) a létesítést követően az átadás előtt az első felülvizsgálatot, c) a jogszabályban előírt időszakonként az időszakos felülvizsgálatot, d) a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően a rendkívüli felülvizsgálatot. (2) A villámvédelmi berendezést - ha jogszabály másként nem rendelkezik -, a) LPS I és LPS II osztály esetén legalább háromévenként, b) egyéb esetben legalább hatévenként, tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melyek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell. összeállította: Dobai Róbert tűz-és munkavédelmi szaktanácsadó, műszaki szakoktató 2541 Lábatlan Damjanich u. 17/b. tel: +36-70-332-8318, [email protected] Oktatásszervezői regiszt. sz.: SZ025/1-2-3-4-5/11/2008, Vizsgáztatói regiszt. sz.: V044/1-2-3-4-5/11/2008


(3) Az e jogszabály szerint létesített villámvédelmi berendezés esetében a felülvizsgálatok vezetésére és abban érdemi munka folytatására csak olyan személy jogosult, aki a jogszabályban meghatározott „villámvédelem időszakos felülvizsgálója” szakképesítéssel rendelkezik, és a vonatkozó műszaki követelményen anyagából az MEE-vel és az OKF-fel egyeztetett, MMK-nál akkreditált villámvédelmi tanfolyami képzésben részesült és eredményes vizsgát tett, vagy a vonatkozó műszaki követelményt tananyagi szinten oktató OKJ-s képzésben részesült. (4) Részleges vagy rendkívüli felülvizsgálat végzésére jogosult az MMK névjegyzékében szereplő villamosmérnöki végzettségű, a villámvédelem területén „kiemelkedően gyakorlott” szakértő is. 62. Nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezés időszakos felülvizsgálata 228. § (1) A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezés időszakos felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell végezni. (2) A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik tűzvédelmi szempontból a) a „C”, „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább hatévenként, b) egyéb építményben, szabadtéren legalább 3 évenként, c) a villámhárító berendezés, vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja, és d) sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát, felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell. A KAMRA KÖVETELMÉNYEI AZ ÜZEMANYAGTÖLTŐ ÁLLOMÁS ELŐÍRÁSAI 265. § A tűzveszélyes folyadékok tárolására, kimérésére szolgáló kamrák kialakítása feleljen meg a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azokkal legalább egyenértékű biztonságot nyújtson. A kamrákra vonatkozó használati előírások a 621. § szerint.

91. Pébégáz cseretelep 274. § (1) Pébégáz-cseretelep létesítésének általános követelményeit a 284-287. § tartalmazza. A töltőállomás területén csak „1” kategóriájú pébégáz cseretelep telepíthető, melyet létesíteni és használatba venni csak hatósági engedély birtokában lehet. (2) A töltőállomás területén az általános előírások szerinti „1” kategóriájú cseretelepen legfeljebb 1800 kg pébégáz tárolható. (3) A tárolóhely legalább 3 oldalról nyitott (többek között drótfonattal határolt) és jól szellőzött legyen. Rakfelülete, padozata sík, sztatikus feltöltődést nem okozó, szikrát nem adó és A1-A2 tűzvédelmi osztályú legyen, a töltőállomás útburkolatának a szintjétől legalább 0,1 m-re emelkedjen ki. (4) A tárolóhely védőtávolságait a 12. melléklet 1. táblázata, elhelyezési távolságait a 12. melléklet 2. táblázata tartalmazza. összeállította: Dobai Róbert tűz-és munkavédelmi szaktanácsadó, műszaki szakoktató 2541 Lábatlan Damjanich u. 17/b. tel: +36-70-332-8318, [email protected] Oktatásszervezői regiszt. sz.: SZ025/1-2-3-4-5/11/2008, Vizsgáztatói regiszt. sz.: V044/1-2-3-4-5/11/2008


12. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelethez Védőtávolságok 1. táblázat

1

2

3

4

5 6

7

8

A Megnevezés

B Kútoszlop gázolaj esetén és benzinnél pisztolygőz elvezetéssel

C Dómakna, töltőhely, konténerkút - gázolaj esetén és benzinnél gázingával

D E Föld feletti Kezelő-, tartály dómja mosóépület, gázolaj esetén kültéri szervízés benzinnél berendezések, gázingával üzlet

F Pébégázcseretelep

„A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények „C-E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények Tömegtartózkodásra szolgáló építmények (pl. színház, kórház, iskola, vasútállomás felvételi épülete) nagy forgalmú ki- vagy bejárata Vonat közlekedésére használt vasúti vágány Vontató, ipari- és közforgalmú rakodóvágány, villamos vágány Föld alatti, nem a töltőállomáshoz tartozó közművezeték Gáz, kőolaj vagy terméktávvezeték

10

10

méter 15

6

10

5

5

10

6

10

10

10

25

10

10

20

20

20

15

20

6

5

10

6

10

Vonatkozó előírások szerint

Vonatkozó előírások szerint



Elhelyezési távolságok 2. táblázat A Megnevezés

B Kútoszlop

C Dómakna

D Kenőanyag tárolóés kirakatszekrény

E Föld feletti tartály

Kezelőépület, üzlet, gépkocsimosó épület nyílászáró szerkezete (nyitható ajtó, ablak) Kültéri szervízberendezések Kútoszlop

2

2

-

8

2

2

-

-

Föld feletti tartály Konténerkút Fáradtolajgyűjtő edényzet Pébé-palack tároló LPG (autógáz) vagy CNG (sűrített földgáz) gáztartály LPG vagy CNG gáz üzemanyagtöltő kimérő

2 5 10 10

Hatáskörzeten kívül 10 10

6

1

F Éghető anyagot tároló konténer

G Konténerkút

H Fáradtolajgyűjtő edényzet

I Pébépalack tároló

-

8

2

5

8

3

8

-

5

-

2

5

-

5

10

5

5

10

3 5 5

1 1 5 10 10

5

3 5 5

0,5 1 5 10 10

5 5

5 10

-

10

5

6

5

10

méter 2

3 4

5 6 7 8 9

10

6

XXII. FEJEZET PÉBÉGÁZ CSERETELEPEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI 284. § (1) A tárolható PB-gáz mennyisége alapján a 14. melléklet 1. táblázata szerinti cseretelepek létesíthetők. (2) A 100 000 kg feletti PB-gáz tárolására alkalmas cseretelepek tűzvédelmi követelményeit az OKF határozza meg. (3) A cseretelep használati előírásait a 630-633. § tartalmazza.

14. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelethez 1. táblázat

1 2 3 4 5

A „1” kategória „2” kategória „3” kategória „4” kategória „kategórián felüli”

B legfeljebb 1150 kg PB-gáz 1151-3000 kg PB-gáz 3001-8000 kg PB-gáz 8001-50 000 kg PB-gáz 50 000 kg fölött PB-gáz



98. Telepítési távolság 285. § A telepítési távolságok meghatározása a 14. melléklet 2. táblázata szerint történjen.

2. táblázat

1

A Védett létesítmény

2 3 4

„A” és „B” tűzveszélyességi osztályú 1 létesítmény vagy építmény „C” és „D” tűzveszélyességi osztályú létesítmény, építmény, egyéb éghető anyag1)

B C D E F Megengedett legkisebb távolság a csereteleptől méterben, a cseretelep kategóriája szerint „1” „2” „3” „4” „kategórián felüli” 5 10 20 30 50 5

5

10

10

10

5

Tömegtartózkodásra szolgáló „C” vagy „D” tűzveszélyességű létesítményben, épületben a legközelebbi ki- vagy bejárók ajtajai1

5

10

20

30

50

6

Lakó- és gazdasági épület IV-V. tűzállósági fokozat Vasúti forgalmi vágány Közlekedési út, járdára, kerékpárút Talajszintnél mélyebb létesítmény, (pl. pince, kút, csatorna) Erősáramú villamos szabadvezeték Nyitott vízfolyás és árok

3

5

10

15

20

20 5 3

30 10 10

50 15 10

50 20 10

50 30 10

7 8 9

10 külön jogszabály szerint 11 5 10 10 10 10 l) szomszédos létesítmény esetén a megengedett legkisebb távolságot a telekhatártól, saját létesítmény esetén az épületnek, építménynek a cseretelephez legközelebb eső falától kell mérni.

99. Létesítési szabályok 286. § (1) Az „1” kategóriájú cseretelep épület falához is telepíthető, ha abban „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó tevékenységet nem végeznek, vagy üzemszerűen 50 főnél több személy egyidejűleg nem tartózkodik, és az épületfal tűzfal, vagy az épületfalon a tárolótól vízszintes irányban 5 méteren belül, függőleges irányban az épület teljes magasságáig nyílászáró szerkezet nincs. A vízszintes irányban előírt távolság 2 m-re csökkenthető, ha a tároló és a nyílászáró szerkezet között legalább A2 REI 90 minősítésű terelőfal van építve. A terelőfal a tároló magasságával és szélességével egyenlő nagyságú legyen. Ha az épület csak egy kijárattal rendelkezik, vagy a tűzfalon nyílászáró szerkezet van, akkor az 5 méteres távolságot meg kell tartani. (2) Ha a cseretelep épületben van elhelyezve, akkor a) a cseretelepet határoló épületszerkezetekbe kémény, füst- és lefolyócsatorna, ezek nyílásai, gázvezeték nem építhető be, b) a cseretelep helyiségének nyílászáró szerkezetei kizárólag A1-A2 tűzvédelmi osztályú anyagból készülhetnek, c) a cseretelep helyiségének ajtaja kifelé nyíljon, és legalább 0,8 m szélességű legyen,



d) a cseretelep helyiség minden megkezdett 20 m2 alapterülete után legalább 1 db, legalább 0,15 m2 nagyságú, keresztirányú szellőzést biztosító nyílás kerüljön kialakításra a padozat vonalában. (3) Ha az irodahelyiség a cseretelep épületével egybeépült, a tárolótér légterétől legalább A2 REI 90 minősítésű fallal legyen elválasztva. (4) A cseretelep veszélyességi övezete az „1” és „2” kategóriájú tárolóhely esetén 3 méter, a többi kategóriánál 5 méter. (5) A cseretelep gépjárművel - rakodás céljából - csak akkor közelíthető meg, ha a gépjármű összsúlyának és tengelynyomásának megfelelő út épült. Ilyen út hiányában a palackok beszállítása a cseretelepre kézi erővel vagy más eszközzel történjen. 287. § (1) A cseretelep villamos berendezéseinek, valamint villámvédelmének kialakítása feleljen meg a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azokkal legalább egyenértékű biztonságot nyújtson. (2) Jelen rendelet hatályba lépése után létesített cseretelepek villámvédelmére vonatkozóan az e rendelet hatályba lépése előtt kiadott általános érvényű engedélyek nem használhatók fel az engedélyezés során. (3) A „2” és „3” kategóriájú cseretelep a távbeszélő-hálózatba legyen kapcsolva vagy nyitvatartási idő alatt 200 m-es körzeten belül legyen biztosítva a távbeszélő-készülék használatának lehetősége. (4) A „4” és „kategórián felüli” cseretelepeket be kell kapcsolni a távbeszélő-hálózatba. (5) A konténer ketrec anyaga A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú legyen. (6) A konténer ketrecben a palackok legfeljebb 2 szinten tárolhatók. Az alsó tároló szint a talajszinttől legalább 0,1 méterre emelkedjen ki. XXXII. FEJEZET HASZNÁLATI SZABÁLYOK 558. § E fejezet a létesítmények, építmények, gépek, berendezések, eszközök és - a robbanó és robbantó anyagok kivételével - az anyagok használatára, technológiák alkalmazására vonatkozó tűzvédelmi rendelkezéseket állapítja meg. 217. Általános rendelkezések 559. § (1) A tűzvédelmi rendelkezések megállapítása és alkalmazása céljából az anyagokat, a technológiát, a tevékenységet, továbbá a veszélyességi övezeteket, a helyiségeket, a szabadtereket, a tűzszakaszokat, az épületeket, a műtárgyakat, az építményeket és a létesítményeket tűzveszélyességi osztályba kell sorolni. (2) A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál e fejezet alapulvételével a tevékenység során előállított, feldolgozott, használt, szállított vagy tárolt anyagok fizikai és kémiai tulajdonságait, a technológiák tűzveszélyességének jellemzőit, a rendeltetés szerinti tevékenységet, valamint a kapcsolódó jogszabályba foglalt előírásokat kell figyelembe venni.



218. Tűzveszélyességi osztályok, osztályba sorolás 560. § (1) „Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes” (jelzése: „A”) tűzveszélyességi osztályba tartozik a) az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint fokozottan tűzveszélyes vagy tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt, b) az az anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása, indító (iniciáló) gyújtásra vagy más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet, c) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van, vagy üzemi hőmérséklete eléri vagy meghaladja a nyílttéri lobbanáspontját, azaz Tü ≥ Tlpnyt és Tü > 35 °C, d) az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%, e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a)-d) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulhatnak elő, f) a 100 m3/h-nál nagyobb összesített névleges teljesítményű, lemezházas gázmérő(k) helyisége, g) az a helyiség, amelyben nyitott akkumulátorokat helyeztek el (telepítettek) vagy töltenek, és nincs hatékony szellőztetése, h) a PB-gáz cseretelep. (2) „Tűz- és robbanásveszélyes” (jelzése: „B”) tűzveszélyességi osztályba tartozik a) az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint kevésbé tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt, b) az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez, c) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21 °C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, minta nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal csökkentett értéke, azaz Tü Tlpnyt-20°C és Tü > 35 °C, d) az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb, e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a)-d) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulhatnak elő, f) a port vagy kisméretű anyagrészeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha benne az elszívott anyag a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez. (3) „Tűzveszélyes” (jelzése: „C”) tűzveszélyességi osztályba tartozik a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) legfeljebb 300 °C, b) a legalább 50 °C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok és a világításra használatos petróleum, c) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 °C felett van, de legfeljebb 150 °C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal, de legfeljebb 50 °C-kal kisebb, azaz Tü ≤ Tlpnyt -20 °C, Tü ≥ Tlpnyt -50 °C és Tü > 35 °C, d) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével, e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a)-d) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, f) az üzemanyagtöltő állomások. összeállította: Dobai Róbert tűz-és munkavédelmi szaktanácsadó, műszaki szakoktató 2541 Lábatlan Damjanich u. 17/b. tel: +36-70-332-8318, [email protected] Oktatásszervezői regiszt. sz.: SZ025/1-2-3-4-5/11/2008, Vizsgáztatói regiszt. sz.: V044/1-2-3-4-5/11/2008


(4) „Mérsékelten tűzveszélyes” (jelzése: „D”) tűzveszélyességi osztályba tartozik a) az a szilárdanyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) 300°Cnál nagyobb, b) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150 °C-nál magasabb, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt több mint 50 °C-kal van, azaz Tü < Tlpnyt -50 °C és Tü > 35 °C, c) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghető anyagtartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb, d) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a)-c) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, továbbá, ahol nyílt lánggal üzemelő tüzelőberendezést használnak, e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben nem éghető anyagot 300 °C felett dolgoznak fel, f) a közösségi és lakóépület, tűzszakasz, g) gépjárműtároló (építmény, tűzszakasz, szabadtér), h) állattartó helyiség. (5) „Nem tűzveszélyes” (jelzése: „E”) tűzveszélyességi osztályba tartozik a) a nem éghető anyag, b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol nem éghető anyagot 300 °C alatti hőmérsékleten előállítanak, feldolgoznak, használnak, tárolnak vagy forgalomba hoznak. 561. § (1) Azon különleges anyagok esetében - kivéve azokat a veszélyes anyagokat és készítményeket, amelyek a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete hatálya alá tartoznak -, amelyek az 560. §-ban meghatározottak szerint nem sorolhatók be, a tűzveszélyességi osztályba sorolást az OKF határozza meg. (2) Jogszabályban meghatározott esetben az övezet, helyiség vagy berendezés tűzveszélyességi osztályba sorolása az 560. §-ban foglaltaktól eltérően is történhet. (3) A veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér - ha ott az anyagot, zárt rendszerben dolgozzák fel, tárolják, forgalmazzák vagy szállítják - az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóság engedélye esetén veszélytelenebb tűzveszélyességi osztályba sorolható. 562. § (1) A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál az alapterületeket az „A” osztályból az „E” osztály felé haladva kell összesíteni, és azt a tűzveszélyességi osztályt kell választani, amelyiknél az összesített alapterületek meghaladják a 40%-ot. (2) A helyiség vagy a szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó veszélyességi övezetek (1) bekezdés szerint összesített alapterületei a helyiség vagy a szabadtér alapterületének 40%-át meghaladják. (3) A tűzszakasz, szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó helyiségek, szabadterek tűzveszélyességi osztályonkénti, az (1) bekezdés szerint összesített alapterületei a tűzszakasz alapterületének 40%-át meghaladják. (4) A több tűzszakaszból álló építmény, szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó tűzszakaszok osztályonkénti, az (1) bekezdés szerint összesített alapterületei az építmény, szabadtér alapterületének a 40%-át meghaladják. (5) A létesítmény abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó építmények, szabadterek osztályonkénti, az (1) bekezdés szerint összesített alapterületei a létesítmény alapterületének 40%-át meghaladják. (6) A tűzgátló előteret és a létesítmény szabadtérnek vagy építménynek nem minősülő tereit (csak közlekedésre használt út, járda, park) a tűzveszélyességi osztály meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni.



219. A használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok 563. § (1) A létesítményre vonatkozó tűzvédelmi dokumentációt az üzemeltetőnek az adott létesítmény területén kell tartania. Több telephely esetén a dokumentációt az egyes telephelyeken el kell helyezni. (2) Az építményt, építményrészt (helyiséget, tűzszakaszt), a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi, üzemeltetési, működési és telephelyengedélyben megállapított rendeltetéshez tartozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni. (3) A termelést (előállítást, feldolgozást), a használatot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, valamint az egyéb tevékenységet (a továbbiakban együtt: tevékenység) csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, veszélyességi övezetben, helyiségben, tűzszakaszban, építményben szabad folytatni. (4) A veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani. Az épületben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a tervezéskor alapul vett, valamint a vonatkozó műszaki követelményben megengedett tűzterhelési értéket. (5) A veszélyességi övezetből, helyiségből, szabadtérből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, készülékről a tevékenység során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként, valamint a tevékenység befejezése után el kell távolítani. (6) Éghető folyadékkal, zsírral szennyezett éghető hulladékot jól záró fedővel ellátott, nem éghető anyagú edényben kell gyűjteni, majd erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. 564. § (1) Éghető folyadékot, éghető és égést tápláló gázt szállító csőrendszernél és tárolóedénynél, továbbá minden gépnél, berendezésnél és készüléknél az éghető folyadék csepegését, elfolyását vagy a gáz szivárgását meg kell akadályozni. A szétfolyt, kiszivárgott anyagot haladéktalanul fel kell itatni, a helyiséget ki kell szellőztetni, és a felitatott anyagot erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. (2) Az üzemszerűen csepegő éghető folyadékot nem éghető anyagú edénybe kell felfogni. A felfogó edényt szükség szerint, de legalább a műszak befejezésével ki kell üríteni, és az erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. (3) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó folyadékot alkalomszerűen csak szabadban vagy hatékonyan szellőztetett helyiségben szabad használni, ahol egyidejűleg gyújtóforrás nincs. 565. § (1) „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben, helyiségben, veszélyességi övezetben olyan ruha, lábbeli és eszköz nem használható, amely gyújtási veszélyt jelenthet. (2) Az „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben öltözőszekrényt nem szabad elhelyezni. (3) Olajos, zsíros munkaruha, védőruha (ruhatár-rendszerű öltöző kivételével) csak fémszekrényben helyezhető el. (4) A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni. (5) A helyiség - szükség szerint az építmény, létesítmény - bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó biztonsági jelet kell elhelyezni. (6) A közmű nyitó- és zárószerkezetet jól láthatóan meg kell jelölni. 566. § (1) Ahol jogszabály önműködő csukószerkezet alkalmazását írja elő, ott az ajtót csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési okokból nem lehetséges, az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek esetében a nyitva tartás ideje alatt állandó összeállította: Dobai Róbert tűz-és munkavédelmi szaktanácsadó, műszaki szakoktató 2541 Lábatlan Damjanich u. 17/b. tel: +36-70-332-8318, [email protected] Oktatásszervezői regiszt. sz.: SZ025/1-2-3-4-5/11/2008, Vizsgáztatói regiszt. sz.: V044/1-2-3-4-5/11/2008


helyszíni felügyeletről kell gondoskodni, egyébként biztosítani kell, hogy az ajtó tűzjelző jelére csukódjon. (2) A munkahelyek, közösségi épületek üzemelés alatt álló, személyek tartózkodására szolgáló helyiségeinek kiürítésre számításba vett ajtóit lezárni nem szabad. Ha a tevékenységjellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi - veszély esetére - az ajtók külső nyithatóságát a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott módon biztosítani kell. A belső nyithatóságtól csak akkor lehet eltekinteni, ha azt a rendeltetés kizárja. 220. Tűzveszélyes tevékenység 567. § (1) Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. (2) Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen szabad végezni. (3) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet - (4) bekezdés kivételével - előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata. (4) Ha az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző magánszemély azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges. (5) A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint - a helyi sajátosságnak megfelelő-tűzvédelmi előírásokkal köteles kiegészíteni. (6) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és - tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében - a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat. 568. § (1) Jogszabályban meghatározott tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet. (2) A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig a munkát elrendelő - szükség esetén műszeres - felügyeletet köteles biztosítani. (3) A tűzveszélyes tevékenységhez a munkát elrendelő az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. (4) A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. 569. § (1) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen. (2) A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem lehet. Veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani. (3) Szabadban a tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.



221. Dohányzás 570. § (1) Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. (2) Dohányozni nem szabad az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, szabadtéren, helyiségben, továbbá ott, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. A dohányzási tilalmat a vonatkozó műszaki követelmények által meghatározott biztonsági jellel kell jelölni. (3) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségbe, építménybe, szabadtérbe gyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni csak az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre jogosító, írásban meghatározott feltételek alapján szabad. 222. Szállítás és vontatás 571. § (1) Veszélyes áruk szállítása esetén e fejezet előírásait csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a veszélyes áruk szállításáról szóló nemzetközi egyezmények tűzvédelmi előírásai másként nem rendelkeznek. (2) Az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben csak olyan járművek használhatók, amelyeknél a vonatkozó műszaki követelmények és biztonsági előírások megtartása és rendeltetésszerű használata esetén tűzvagy robbanásveszély nem következhet be. (3) A vasúti mozdonyok az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó szabadtéri tárolót és technológiai berendezést a vonatkozó műszaki követelményekben meghatározottak szerint, az ezekben nem szabályozott esetekben legfeljebb 50 méterre közelíthetik meg. A megközelítés határát feltűnő módon meg kell jelölni. (4) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító járművön, valamint a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállítójármű rakodóterén dohányozni, nyílt lángot használni nem szabad. (5) A járművek tűz- vagy robbanásveszélyes rakományát a veszélyes mértékű felmelegedéstől, valamint az egyéb, tüzet vagy robbanást előidézhető veszélyektől védeni kell. 572. § (1) Éghető folyadékot, éghető és égést tápláló gázt közúton, közúti járművön csak a nemzetközi vagy egyéb tűzvédelmi előírásnak megfelelő, hibátlan állapotban levő, tömören zárható, illetőleg zárt edényben (palackban, kannában, hordóban), valamint konténerben, tartályban, tartányban és erre a célra engedélyezett típusú tartálykocsikon szabad szállítani. (2) Az éghető folyadékot tartalmazó zárt edényt a járművön kiöntőnyílásával felfelé fordítva úgy kell elhelyezni és rögzíteni, hogy az a szállítás közben ne mozduljon el és ne sérüljön meg. (3) Az éghető folyadékot szállító tartálykocsi, tehergépjármű mindkét oldalán és hátsó részén jól láthatóan „TŰZVESZÉLYES”, az éghető és égést tápláló gázt szállító járművön „TŰZ- és ROBBANÁSVESZÉLYES” feliratot vagy biztonsági jelet kell elhelyezni. A veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzetközi megállapodás, műszaki követelmények hatálya alá tartozó anyagokat szállító járművek, vontatmányok esetében e felirat vagy biztonsági jel mellőzhető. (4) A 25 liternél nem nagyobb névleges űrtartalmú, éghető folyadékot tartalmazó zárt edényeket - megfelelő sorelválasztással, egymás felett több sorban - járművön legfeljebb a rakfelület oldalfalának magasságáig elhelyezve vagy zárt konténerben szabad szállítani. A 25 liternél nagyobb névleges űrtartalmú, éghető folyadékot tartalmazó zárt edények csak egy sorban helyezhetők el. összeállította: Dobai Róbert tűz-és munkavédelmi szaktanácsadó, műszaki szakoktató 2541 Lábatlan Damjanich u. 17/b. tel: +36-70-332-8318, [email protected] Oktatásszervezői regiszt. sz.: SZ025/1-2-3-4-5/11/2008, Vizsgáztatói regiszt. sz.: V044/1-2-3-4-5/11/2008


(5) A tartálykocsin éghető folyadék vagy éghető gáz szállítása közben, továbbá az „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállítójárművön a járművezetőn és a járműkísérőn kívül más személy nem tartózkodhat. 223. Raktározás és tárolás 573. § (1) „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, veszélyességi övezetben az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok együtt nem tárolhatók. Egy helyiségben 300 kg feletti mennyiségű „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag a „C” és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt - ha a vonatkozó műszaki követelmények ettől eltérően nem rendelkeznek - nem tárolható. (2) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot kiszerelni, csomagolni csak jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hiányában olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás és hatékony szellőzést biztosítottak. (3) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, valamint a „C” és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot csak jogszabályban, vonatkozó műszaki követelményben meghatározott zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni. (4) Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghető anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, együtt tárolni nem szabad. Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét naponta, vagy - ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik - folyamatosan ellenőrizni kell, és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni. (5) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag, valamint a „C” tűzveszélyességű éghető folyadék egyedi és gyűjtőcsomagolásán - ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - az anyag tűzveszélyességi osztályát szövegesen vagy piktogrammal kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy a csomagoló, kiszerelő vagy a forgalomba hozó, valamint - a felhasználáshoz külföldről közvetlenül érkező anyag, éghető folyadék esetében - a felhasználó köteles elvégezni. (6) A kereskedelmi létesítményekben, rendeltetési egységekben az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok elhelyezésének módját és mennyiségét az üzemeltetőnek írásban kell meghatároznia. (7) Veszélyes áruk szállításával összefüggő átmeneti (ideiglenes) tárolás esetén a vonatkozó műszaki követelményekben előírtakat kell alkalmazni. 574. § (1) Tetőtérben és talajszint alatti helyiségben „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag nem tárolható. (2) Az épület padlásterében éghető anyag csak úgy és olyan mennyiségben helyezhető el, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el. (3) A 200 m2 feletti üzemi és tárolóhelyiség födém-, tetőszerkezete, valamint a tárolt anyag között legalább 1 méter távolságot kell biztosítani. (4) A raktározás, tárolás területét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani. (5) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot és az éghető folyadékot raktározni, tárolni csak nem éghető anyagból készült állványon, polcon szabad. (6) Tűzgátló előtérben, füstmentes lépcsőházban és előterében mindennemű tárolás tilos. összeállította: Dobai Róbert tűz-és munkavédelmi szaktanácsadó, műszaki szakoktató 2541 Lábatlan Damjanich u. 17/b. tel: +36-70-332-8318, [email protected] Oktatásszervezői regiszt. sz.: SZ025/1-2-3-4-5/11/2008, Vizsgáztatói regiszt. sz.: V044/1-2-3-4-5/11/2008


(7) Helyiségben tárolt anyag tárolási magassága nem haladhatja meg a kötényfal alsó síkjának vonalát. A tárolt anyag és a kötényfal között 1 méter távolságot kell tartani. 224. Tűzoltási út, terület és egyéb utak 575. § (1) Az üzemi helyiségben és a raktározásnál - ömlesztett tárolást kivéve - legalább a következő szélességű utat kell biztosítani: a) a 40 méternél szélesebb helyiségben, középen vagy két oldalon, a 80 méternél szélesebb helyiségben pedig 40 méterenként, hosszirányban egyenes vonalban végighaladó 3 méter széles, mindkét esetben 30 méterenként, 1,8 méter széles keresztirányú utat, b) a 40 méternél nem szélesebb helyiségben, hosszirányban 2,40 méter széles, valamint 30 méterenként 1,8 méter széles keresztirányú utat, c) a 10-15 méter széles helyiségben 1,2 méter, a 10 méternél nem szélesebb helyiségben 1 méter széles hosszirányú utat, d) éghető anyag zárttéri raktározásánál, tárolásánál 5 méter tárolási magasságig 1,8 méter, nagyobb tárolási magasság esetén 3 méter széles hosszirányú, s azon keresztirányban 25 méterenként 1 méter széles utat, e) a hűtőházak hűtött tereiben, valamint az állványos vagy rakodólapos raktározás esetén a technológia szerinti utat. (2) A létesítmény közlekedési, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint vízszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére. (3) Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó- és zárószerkezetét, a tűzjelző kézi jelzésadóját, a nyomásfokozó szivattyút, valamint hő- és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. (4) A menekülési útvonal leszűkítése - a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség méretéig -, továbbá ott éghető anyag tárolása, burkolat elhelyezése a tűzvédelmi hatóság engedélyével történhet. (5) Az üzemi és tárolóhelyiségekben - a 400 m2-nél kisebb alapterületű helyiség és az állványos raktározás kivételével - a 2,4 méteres és az ennél szélesebb utak széleit jól láthatóan meg kell jelölni. Nem kell megjelölni azokat az utakat, amelyeket falsík, beépített gépsorok és berendezések határolnak. (6) A kiürítésre és menekülésre számításba vett nyílászáró szerkezeteket - kivéve a legfeljebb 50 fő tartózkodására szolgáló helyiségeket és az arra minősített nyílászárókat -, míg a helyiségben tartózkodnak, lezárni nem szabad. 227. Szellőztetés 583. § (1) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben tevékenység csak hatékony szellőztetés mellett végezhető. (2) Az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetekben, helyiségekben, vagy ahol éghető anyag lerakódásával számolni lehet, a szellőztető berendezéseket (csatornát, porkamrát és ülepítőt) rendszeresen tisztítani kell. (3) A szellőztető rendszer nyílásait eltorlaszolni tilos. (4) Ha a szellőző rendszerben éghető anyag jelenlétével, lerakódásával, kiválásával nem lehet számolni, akkor a szellőztetésre a hő- és füstelvezetés igénybe vehető.



230. Gépi berendezés 587. § (1) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt veszélyességi övezetben csak robbanásbiztos erő- és munkagép, készülék, eszköz helyezhető el és használható. 231. Villamos berendezés 590. § (1) A nyilvános távbeszélő készülékek mellett, továbbá a távbeszélő alközpontokban - ennek hiányában a létesítmények fővonalú távbeszélő készülékei mellett - a tűzoltóság hívószámát jól láthatóan fel kell tüntetni. (2) A tűzjelző készüléket, beépített tűzjelző, valamint tűzoltó berendezést állandóan üzemképes állapotban kell tartani, annak meghibásodását a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságnak be kell jelenteni. 591. § (1) A létesítményben a (2) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve legalább egy darab, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas - a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő - tűzoltó készüléket kell elhelyezni. Az újonnan létesült építményekben, építményrészekben, a megváltozott rendeltetésű helyiségekben, helyiségcsoportokban, építményekben, valamint szabadtereken a vonatkozó műszaki követelmények szerint gyártott tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani a) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben és veszélyességi övezetekben minden megkezdett 50 m2 alapterület után, b) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, tűzszakaszok és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein - attól függően, hogy azok milyen tűzveszélyességi osztályúak - a c)-e) pontban foglaltak figyelembevételével, c) a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, tűzszakaszok és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az - „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett - alapterület minden megkezdett 200 m2-e után, de legalább szintenként, d) a „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, tűzszakaszok és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az - „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett - alapterület minden megkezdett 600 m2-e után, de legalább szintenként, e) az „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, tűzszakaszok és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein szükség szerint történjen. (2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem kell tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás céljára szolgáló építményekben, tűzszakaszokban és a hozzájuk tartozó szabad területeken, kivéve a lakóépületekben kialakított egyéb rendeltetésű (kereskedelmi, iroda) helyiségeket, amelyek tekintetében - gazdálkodó, vagy rendeltetési egységenként - az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. (3) Jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság az (1) bekezdésben meghatározottakon túl további tűzoltó készülékek, eszközök, felszerelések és anyagok elhelyezését is előírhatja. (4) A tűzoltó-technikai eszközt, készüléket, felszerelést, berendezést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani. Közösségi építményben a - fali tűzcsappal kombinált tűzoltó készüléket tartó fali tűzcsap szekrény vagy tűzoltó készülék tartó szekrény kivételével - tűzoltó készüléket (legfeljebb 1,35 m) akadálymentes elhelyezési magasságban kell rögzíteni. Helyéről eltávolítani, a rendeltetésétől eltérő célra használni csak külön jogszabályban meghatározottak szerint szabad. összeállította: Dobai Róbert tűz-és munkavédelmi szaktanácsadó, műszaki szakoktató 2541 Lábatlan Damjanich u. 17/b. tel: +36-70-332-8318, [email protected] Oktatásszervezői regiszt. sz.: SZ025/1-2-3-4-5/11/2008, Vizsgáztatói regiszt. sz.: V044/1-2-3-4-5/11/2008


(5) A tűzoltó-technikai eszközt, felszerelést, készüléket, és anyagot nemzeti szabvány, jogszabály előírásai szerint, azok hiányában félévenként kell ellenőrizni. Ha a tűzoltótechnikai eszköz, felszerelés, készülék előírt időszakos ellenőrzését, javítását, karbantartását nem hajtották végre, akkor az nem tekinthető üzemképesnek. (6) Az építmény, épület üzemeltetője köteles a biztonsági jeleket karbantartani, a világító jelek működését, működőképességét a vonatkozó műszaki követelményben, ezek hiányában a gyártó által előírt rendszerességgel ellenőrizni, azt ellenőrzési naplóban dokumentálni, továbbá a biztonsági jeleket a körülmények változásaiból adódóan vagy elhasználódásuk miatt szükségszerűen cserélni, illetőleg a meglétükről meggyőződni. 233. Lakó- és szállásépületek 592. § (1) A kétszintesnél magasabb és tíznél több lakást (üdülőegységet) magában foglaló lakóegységnél (üdülőegységnél) az épület tulajdonosa, kezelője, közös képviselője, intézőbizottság elnöke, használója írásban köteles kidolgozni az épületre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, a lakók riasztásának, a menekülésnek a lehetséges módozatait, a felszerelt tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó előírásokat, valamint köteles gondoskodni ezek megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról. (2) Lakó- és szállásépületben a főrendeltetéshez alkalomszerűen kapcsolódó tevékenységeken túlmenően „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó tevékenység nem folytatható. (3) Az épületben, illetőleg helyiségeiben éghető anyagot olyan mennyiségben és módon nem tárolható, azzal olyan tevékenység nem folytatható, továbbá olyan tűzveszélyes cselekmény nem végezhető, amely az épület és helyiségeinek rendeltetésszerű használatától eltér, tüzet vagy robbanást okozhat. (4) A lakásban, üdülőegységben az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékból legfeljebb 20 liter, a „C”-„D” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékból vonatkozó műszaki követelményekben meghatározott, annak hiányában legfeljebb 60 liter mennyiség tárolható. (5) Propán-bután gázpalack nem alkalmazható, nem tárolható olyan helyiségben vagy - a kétszintes lakásokat tartalmazó egyemeletes lakóépületek kivételével - földszintesnél magasabb építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő.

236. Járművek 599. § A járművön a vonatkozó jogszabály szerint elhelyezett tűzoltó készülék állandóan hozzáférhető és vontatás esetén a vontató és a szállítmány tűzvédelmére egyaránt felhasználható legyen. 600. § (1) Az éghető folyadékot vagy gázt szállító tartálykocsinál - minden töltés és lefejtés után közvetlenül - az üzemben tartó, vagy megbízottja köteles ellenőrizni és biztosítani a tartályok csepegés- és szivárgásmentességét. 601. § (1) Az éghető folyadékot és gázt szállító gépjármű csak erre a célra létesített külön gépjárműtároló helyiségben vagy tárolóhelyen, más gépjárművektől elkülönítve helyezhető el úgy, hogy azok bármelyike a többi gépjármű mozgatása nélkül kiállhasson. A jármű villamos berendezését feszültségmentesíteni kell. összeállította: Dobai Róbert tűz-és munkavédelmi szaktanácsadó, műszaki szakoktató 2541 Lábatlan Damjanich u. 17/b. tel: +36-70-332-8318, [email protected] Oktatásszervezői regiszt. sz.: SZ025/1-2-3-4-5/11/2008, Vizsgáztatói regiszt. sz.: V044/1-2-3-4-5/11/2008


(4) Gépjárműtároló helyiségben vagy tárolóhelyen éghető folyadék, éghető gáz - a gépjárműbe épített üzemanyagtartály kivételével - nem tárolható. Üzemanyagot, éghető folyadékot, gázt lefejteni, a gépjárművet üzemanyaggal feltölteni, tűzveszéllyel járó tevékenységet, továbbá a gázüzemanyag-ellátó berendezésen javítást végezni tilos.

247. Üzemanyagtöltő állomáson elhelyezett tűzoltó készülékek 623. § (3) 1 db, legalább 34A, 144B és C oltásteljesítményű tűzoltó készüléket kell elhelyezni a töltőállomáson levő pébégáz-cseretelep közelében, jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően. A készüléket együtt lehet tárolni a kútoszlopoknál vagy a kezelőépületben tárolt készülékekkel, de a készülék és a cseretelep közötti távolság nem lehet több, mint 30 méter.

250. PB gáz cseretelep üzemeltetési előírásai 626. § (1) A cseretelep dolgozóit a munkáltató köteles munkába állás előtt, továbbá évenként tűzvédelmi oktatásban részesíteni, és azt dokumentálni. (2) A cseretelep kezelését, palackok visszavételét, kiadását, vizsgával nem rendelkező személyre átruházni nem lehet. (3) Az „1”-„2” kategóriájú cseretelepek kivételével a palackok kiadását és bevételezését csak testhezálló, az üzemeltető által beszerzett védőruhában, fedett fővel és szikrát nem okozó bőr lábbeliben szabad végezni. Műszálból készült alsó- és felső ruházat nem viselhető. (4) A cseretelephez tartozó irodahelyiségben szilárd tüzelőanyaggal fűteni tilos. 627. § (1) Az „1” kategóriájú cseretelepek 5 m-es körzetén belül - konyhakerti és dísznövény, valamint szőlő, gyep és élőfa kivételével - növényzet nem lehet. Egyéb kategóriájú cseretelepeken növényzet, élőfa, gyep kivételével nem lehet. (2) A „2”-„4” kategóriájú cseretelepeket szükségvilágítás céljára el kell látni legalább 1 db, a „kategórián felülit” legalább 2 db robbanásbiztos védettségű hordozható kézilámpával. (3) Azokon a cseretelepeken, ahol acél palackok tárolása és forgalmazása is történik, csak szikrát nem okozó szerszámokkal lehet dolgozni, acél szerszámok használata tilos. (4) A cseretelepen villamos szerelési tevékenységet csak szakképzett személy végezhet. A veszélyességi övezeten belül csak feszültségmentesítés után lehet munkát végezni. A munkavégzést naplóban kell rögzíteni. A villanyszerelési munkát a szerelő csak akkor kezdheti el, ha előzetesen írásban igazolta a robbanásveszély tudomásulvételét. A munka elvégzése után a robbanásbiztos szerelés hibátlanságáról meg kell győződni és azt dokumentálni. (5) Palackból a PB-gáz átfejtése turista használatú palackba az illetékes hatóság engedélyének birtokában végezhető. (6) PB-gáz cseretelepen csak a külön jogszabályoknak megfelelően PB-gáz palacktöltő üzemben töltött és ellenőrzött - kivéve a turista használatú palackot -, az engedélyes gázforgalmazótól értékesítésre átvett PB-gáz palack tárolható és értékesíthető. 628. § (1) A gázpalack mechanikai igénybevételnek (ütésnek, dobásnak) nem tehető ki. A padozathoz lefagyott gázpalack legfeljebb 40 °C-os (kézmeleg) vízzel lazítható fel, majd gondoskodni kell a padozat víztelenítéséről. (2) Az „1” kategórián felüli cseretelepen a PB-gázpalackokon és a forgalmazáshoz előírt felszerelésen kívül egyéb anyag nem helyezhető el. (3) A cseretelepeket a 28. melléklet 1. táblázata szerinti tűzoltó készülékkel kell ellátni. összeállította: Dobai Róbert tűz-és munkavédelmi szaktanácsadó, műszaki szakoktató 2541 Lábatlan Damjanich u. 17/b. tel: +36-70-332-8318, [email protected] Oktatásszervezői regiszt. sz.: SZ025/1-2-3-4-5/11/2008, Vizsgáztatói regiszt. sz.: V044/1-2-3-4-5/11/2008


(4) A tűzoltó készülékeket a cseretelepek közelében - a tárolón, konténer ketrecen kívül jól látható, könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni. I. kategóriájú cseretelep esetén a tűzoltó készülék a cseretelep kezelőinek állandó tartózkodására szolgáló területen, helyiségben is tárolható. (5) A tűzoltóság telefonszámát jól látható helyen és időt álló kivitelben el kell helyezni. (6) A cseretelepeken keletkező tűz eloltására, a tűz közelében levő palackok védelmére vonatkozóan az üzemeltető írásban - ha kötelezett tűzvédelmi szabályzat készítésére, akkor annak mellékleteként - intézkedik, és szükség esetén az ebben foglaltak szerint jár el.

251. Üzemanyagtöltő állomás területén elhelyezett PB-gáz cseretelep előírásai 629. § (1) Az üzemanyagtöltő állomás területén létesített pébégáz cseretelep üzemeltetése a 626-629. §-ban foglaltak figyelembevételével történjen. (2) A töltött és a kiürült pébégázpalackok egy pébégázpalack-tárolón belül együtt is tárolhatók úgy, hogy a kiürült pébégázpalackokat meg kell jelölni.



26/2006. (V. 5.) GKM rendelet az autógáz töltőállomás építésének és üzemeltetésének szabályairól 3. Elhelyezés, telepítés 3.1. Általános előírások 3.1.1. A föld feletti autógáz tároló egység elhelyezése, telepítése d) A 3 m távolságon belül a tároló egységen kívül más berendezést, eszközt, anyagot nem lehet elhelyezni. 3.1.2. A nyomáshatároló szelep hatósugarába nem kerülhet olyan berendezés, amely veszélyt okozhat. 3.4.1. A töltőberendezés a) föld feletti tartálya közelében 1 db legalább 55A, 233B, b) földdel takart tartályának dómaknája, és a földbe süllyesztett tároló tartályának föld felett elhelyezett szerelvényei mellett 1 db legalább 34A, 144B, c) kimérőszerkezete mellett 1 db legalább 34A, 144B, C egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell elhelyezni. 3.4.2. A lefejtő akna közvetlen közelében és a földdel takart tartály dómaknája mellett, továbbá a föld feletti, földdel nem fedett tartály közvetlen közelében vagy a nyomástartó berendezés kerítésének ajtójára szembetűnő módon, mindig olvasható állapotban tartott 630Ű400 mm-es nagyságú fémlemezből készített, fehér alapon 35 mm széles, vörös szegéllyel ellátott, fekete színű betűkkel írt: „TŰZ- ÉS ROBBANÁSVESZÉLY! NYÍLT LÁNG HASZNÁLATA ÉS A DOHÁNYZÁS TILOS!” szövegű tűzvédelmi előírást tartalmazó táblát, alatta pedig a nemzetközi piktogram képét kell elhelyezni. A nyomástartó berendezés kerítés bejárati ajtajára el kell helyezni az „IDEGENEKNEK BELÉPNI TILOS!” szövegű tiltó táblát is. 4. Üzemeltetés 4.1. Az autógáz lefejtése 4.1.1. A tárolótartályba autógázt lefejteni csak a lefejtőhelyre beállt tartályos szállító járműről szabad. 4.1.2. A lefejtés ideje alatt a töltőállomás kezelőjén kívül a tartályos jármű személyzete is köteles a lefejtés helyén állandó felügyeletet tartani. 4.1.3. Az autógáz lefejtésekor a kiszolgálást szüneteltetni kell. Az autógázt szállító közúti tartályos jármű lefejtő csonkjának 10 m-es körzetébe csak a kezelőszemélyzet tartózkodhat. összeállította: Dobai Róbert tűz-és munkavédelmi szaktanácsadó, műszaki szakoktató 2541 Lábatlan Damjanich u. 17/b. tel: +36-70-332-8318, [email protected] Oktatásszervezői regiszt. sz.: SZ025/1-2-3-4-5/11/2008, Vizsgáztatói regiszt. sz.: V044/1-2-3-4-5/11/2008


4.1.4. Az autógázt szállító közúti tartályos jármű lefejtésekor a töltőállomáson üzemanyagot szállító más tartályos jármű nem tartózkodhat. 4.2. Az autógáz töltése 4.2.1. Autógázt tölteni csak e célra kialakított tartályba, palackba lehet az után, hogy a motort leállították, és a járművet a kézifék behúzásával elgurulás ellen rögzítették. 4.2.2. Gázpalackot tölteni tilos. 4.3. A töltőállomás működtetése 4.3.1. A töltőállomás nyitva tartásának ideje alatt az érvényes műszaki-biztonsági előírások teljesítését igazoló iratokat, engedélyeket a töltőállomáson kell tartani, és az ellenőrzést végző hatóság részére hozzáférhetővé kell tenni. 4.3.2. A töltőállomás üzembentartója felelős a töltőállomás kezelői képesítési feltételeinek megfelelőségéért. 4.3.3. A töltőállomás kezelését csak antisztatikus egyéni védőeszközben szabad végezni. Töltéskor védőkesztyűt kell használni. 4.3.4. Autógáz szivárgás észlelése esetén a töltőállomást azonnal üzemen kívül kell helyezni, és az elektromos hálózatról le kell választani. Ismételten üzembe helyezni csak a hiba – szakszervizzel történő – elhárítása után szabad.



45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól

1. § (1) Az 1. mellékletben meghatározott foglalkozási ágak, illetve munkakörök szerinti tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával (a továbbiakban: szakvizsga) rendelkező személy végezhet. (2) Szakvizsgával kell rendelkeznie annak a vezetőnek (munkáltatónak) is, aki az 1. melléklet 1–9., és 12–13. pontjaiban meghatározott tevékenységet végzők munkáját közvetlenül irányítja. (3) Nem kötelezett szakvizsga megszerzésére: a) az 1. melléklet 6. foglalkozási ág (munkakör) esetében a csak az 1. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai termékek forgalmazását végző személy, b) az 1. melléklet 1–5. és 12–13. pontjaiban meghatározott foglalkozási ágat (munkakört) betöltő vagy a (2) bekezdés szerinti vezető (munkáltató) személy, ha a 3. § (1) bekezdése szerint szakvizsgáztatásra jogosultsághoz szükséges végzettséggel és szakképesítéssel rendelkezik. (4) Az 1. melléklet 10. pontja szerinti szakvizsga képesít az 1. melléklet 8. pontja szerinti, az 1. melléklet 11. pontja szerinti szakvizsga az 1. melléklet 9. pontja szerinti munkakör betöltésére is. (5) A tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány (a továbbiakban: bizonyítvány) számozása a 4. melléklet szerint történik. 3. § (5) A szakvizsgabizottság tagja, elnöke nem működhet közre közeli hozzátartozójának, valamint az ugyanannál a munkáltatónál alkalmazásban álló szakvizsgázónak a szakvizsgáztatásában, valamint egyéb olyan esetekben, ahol az elfogulatlan szakvizsgáztatás tőle nem várható el. (6) A kizárási okot a szakvizsgabizottság tagjának, elnökének, vagy a szakvizsgázónak a szakvizsga előtti nyolc napig kell bejelentenie az oktatásszervezőnek. Az oktatásszervező módosított összetételű szakvizsgabizottság felkérésével köteles az összeférhetetlenségi okot megszüntetni. 6. § Szakvizsgára az a személy bocsátható, aki az oktatási tematika szerint megtartott felkészítő tanfolyamon vagy továbbképzésen részt vett, és



a) az 1. melléklet 5. vagy 7–9. pontjaiban meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében legalább az Országos Képzési Jegyzékben szereplő műszaki szakképesítéssel vagy érettségivel, b) az 1. melléklet 7. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében az a) pontban foglaltakon túlmenően ba) legalább három hónap tűzoltó-készülék karbantartó műhelyben eltöltött gyakorlati idővel, bb) legalább három hónap tűzoltó-készülék gyártónál eltöltött gyakorlati idővel, vagy bc) legalább két év a tűzoltókészülék karbantartó műhely felügyeletével kapcsolatos hivatali beosztásban eltöltött gyakorlattal, c) az 1. melléklet 10–11. pontjaiban meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében műszaki képzési területen szerzett mérnök szakképzettséggel és legalább egy év tervezési tevékenységet végző szolgáltató által igazolt gyakorlattal vagy tervellenőrzési gyakorlattal, d) az 1. melléklet 4., 12. vagy 13. pontjaiban meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében legalább az Országos Képzési Jegyzékben szereplő műszaki vagy építőipari vagy tűzvédelmi eszköz- és rendszerszerelő, karbantartó szakképesítéssel vagy érettségivel rendelkezik. 7. § (1) A szakvizsga elméleti és az 1. melléklet 7. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében gyakorlati részből áll, amely az alapkarbantartás fázisaira terjed ki, különös tekintettel a működési nyomás és a nyomásmérő műszer akadálytalan működésének ellenőrzésére. (2) Az elméleti vizsga minden esetben írásbeli részből áll, melyet abban az esetben követ szóbeli rész, amennyiben a vizsgázó az írásbeli vizsgán 50–89% közötti arányban adott helyes választ. Amennyiben a vizsgázó legalább 90%-os arányban helyes választ adott, nem kötelező szóbeli vizsgát tennie, a vizsga sikeresnek minősül. Amennyiben a vizsgázó 50% alatti arányban adott helyes választ, a vizsga sikertelennek minősül. (3) A sikeres szakvizsgáról az oktatásszervező a 2. melléklet szerinti bizonyítványt állít ki, ami a szakvizsga napjától számított öt évig érvényes. (4) Sikertelen szakvizsga esetén az oktatásszervező – a felkészítő tanfolyam vagy továbbképzés újbóli elvégzésének kötelezettsége nélkül – biztosítja a szakvizsga megismétlését. (5) A bizonyítvány érvényességének lejárta előtt ismételt szakvizsga tehető a szakvizsga törzsanyagában meghatározott óraszámú felkészítő továbbképzés elvégzésével, a 6. §-ban meghatározott követelmények igazolásának kötelezettsége nélkül. Amennyiben a szakvizsgabizonyítvány lejár, a felkészítő tanfolyamot ismételten el kell végezni. (6) A szakvizsgára bocsáthatóság szakképzettségre, gyakorlatra vonatkozó feltételeit az oktatásszervező a szakvizsgára felkészítő képzésre és a szakvizsgára való jelentkezés során ellenőrzi. összeállította: Dobai Róbert tűz-és munkavédelmi szaktanácsadó, műszaki szakoktató 2541 Lábatlan Damjanich u. 17/b. tel: +36-70-332-8318, [email protected] Oktatásszervezői regiszt. sz.: SZ025/1-2-3-4-5/11/2008, Vizsgáztatói regiszt. sz.: V044/1-2-3-4-5/11/2008


8. § (3) A munkáltató a szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról és munkakörökről, valamint a szakvizsgára kötelezett személyekről kimutatást vezet, amelyet az ellenőrző tűzvédelmi hatóságnak, a szakvizsga bizonyítványok másolataival együtt – a hatósági ellenőrzés során – köteles bemutatni. 9. § (1) A szakvizsgával rendelkező személy bizonyítványa érvénytelen, ha a) a tűzvédelmi hatóság megállapította, hogy az oktatás vagy a szakvizsgáztatás az e rendeletben foglalt előírásokat súlyosan sérti (különösen ilyennek minősül, ha az oktatás részben vagy teljesen elmarad, a szakvizsga lefolytatása vagy a szakismeretek számonkérése nélkül történik meg a bizonyítvány kiállítása), b) a tűzvédelmi hatóság megállapította, hogy a szakvizsgával rendelkező személy foglalkozása körében tűzvédelmi szabály megszegésével tüzet okoz, vagy munkája közvetlen tűzveszélyt jelent környezetére, c) a tűzvédelmi hatóság megállapította, hogy a tűzoltó-technikai termék tervezését, kivitelezését, karbantartását a jogszabályban, tűzvédelmi műszaki követelményben, a tűzvédelmi hatósági engedélyben foglaltaktól eltérő módon, vagy annak működőképességét veszélyeztetve végzi. (2) A tűzvédelmi hatóság dönt a szakvizsga bizonyítványok érvénytelenítéséről, amennyiben az oktatásról, a szakvizsgáról a tűzvédelmi hatóság értesítése olyan tartalommal és módon történt meg, amely a tűzvédelmi hatósági ellenőrzés szakszerű lefolytatását nem tette lehetővé. (3) Az érvénytelen bizonyítványt az oktatásszervező köteles visszavonni. Az oktatásszervező a bizonyítvány visszavonásáról a bizonyítvány számának megadásával nyolc napon belül írásban értesíti a tűzvédelmi hatóságot és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot (a továbbiakban: BM OKF). A BM OKF a bizonyítvány számát, a szakvizsgázó nevét, az oktatásszervező nevét és a vizsga időpontját a honlapján közzéteszi. (4) Ha az érvénytelen bizonyítvány visszavonásra kerül, akkor az ismételt szakvizsgára bocsáthatóság feltétele a felkészítő tanfolyam újbóli elvégzése. (5) Ha a bizonyítvány érvénytelenségét a tűzvédelmi hatóság az (1) bekezdés a) pontja alapján állapította meg, akkor az ismételt tanfolyam vagy továbbképzés elvégzésére kötelezett a szakvizsgára felkészítő képzést és a vizsgát díjmentesen végezheti el. (6) A tűzvédelmi hatóság a tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány érvénytelenítése ügyében hozott döntését az ügyfélen kívül jogerőre emelkedés után megküldi a) a BM OKF, és b) az (1) bekezdés b)–c) pontjában foglalt esetekben az oktatásszervező részére. 11. § (4) A 2012. január 1. előtt érvényes foglalkozási ágak, munkakörök a következő megváltozott foglalkozási ágaknak, munkaköröknek felelnek meg:



a) a propán-bután gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását végzők, továbbá azon propán-bután gáz üzemű targoncák kezelői, akik a targonca üzemanyag palackjának (tartályának) cseréjét is végzik foglalkozási ág az 1. melléklet 3. pont szerinti foglalkozási ágnak,

1. melléklet a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelethez A tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágak és munkakörök 1. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők. 2. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők. 3. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők. 4. Tűzgátló nyílászáró-szerkezetek beépítését, javítását, karbantartását végzők. 5. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzők. 6. Pirotechnikai szakbolti eladók, raktárkezelők, terméküzemeltetők, anyag- és termékgyártásvezetők. 7. Tűzoltó készülékek karbantartását végzők. 8. Beépített tűzjelző berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 9. Beépített tűzoltó berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 10. Beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 11. Beépített tűzoltó berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 12. Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, karbantartását végzők. 13. Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, javítását, karbantartását végzők.



1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről

A járműfenntartó tevékenységek végzéséhez szükséges létesítményi feltételek, műszaki berendezések (eszközök, felszerelések), műszaki előírások és tanúsítási kötelezettségek

13. Gázüzemű gépjárművek gázüzemanyag-ellátó berendezésének javítása Az 1. számú melléklet 15. pontjában meghatározott tevékenység végzésének – a vonatkozó 1– 11. pontokban meghatározottakon túli – külön feltétele: a) Általános feltételek: aa) a helyiség a ,,C'' tűzveszélyességi osztályra vonatkozó tűzvédelmi követelményeknek feleljen meg; ab) a helyiség légterébe került gázüzemanyag jelzését (gázérzékelő) és eltávolítását (szellőztető berendezés) biztosító berendezéseket kell felszerelni, amelyek feleljenek meg a következő műszaki követelményeknek; ac) a gázérzékelő a javításra kerülő járműben használt gázüzemanyag – az alsó éghetőségi koncentrációjának 20%-án hallható és látható módon adjon jelzést, és egyidejűleg indítsa a szellőztető berendezést, – az alsó éghetőségi koncentrációjának 40%-án válassza le a helyiség villamos hálózatát, a robbanásbiztos villamos berendezések kivételével; ad) 500 m légtérfogat felett, ha a tevékenységet az alapterület 20%-ánál kisebb helyen, a bejárati kapuhoz közel végzik, a helyiségbe nem kell szellőztető berendezést felszerelni, és a villamos berendezések kézi kapacsolással választhatók le a hálózatról. Ilyen esetben a mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság egyéb feltételeket is meghatározhat; 3

ae) a szellőztető berendezés biztosítsa a helyiség legalább óránként ötszörös légcseréjét; af) a helyiségben nyílt égésterű tüzelőberendezés nem alkalmazható; ag) szabadba nyíló kapuja legyen; ah) rendelkeznie kell a jármű gáztartálya ürítésére szolgáló berendezéssel; ai) a helyiséget – az egyébként előírton túl – el kell látni helyiségenként további egy-egy db 12 kg-os töltősúlyú porral oltó tűzoltókészülékkel.



b) Cseppfolyós gázüzemű gépjárművek gázüzemanyag-ellátó berendezésének javítását végző műhelyre vonatkozó további követelmények: ba) a padozattól mért 0,15 méter magasságban szerelőállásonként legalább egy-egy db egymástól függetlenül működő gázérzékelőt kell felszerelni. A szellőztetés elszívással működjön, az alsó légteret megfelelően átöblítse; bb) a szerelőakna padozatától mért 0,15 méter magasságban két db egymástól függetlenül működő gázérzékelőt kell beépíteni, valamint arról vezérelt aknaszellőztető berendezést kell alkalmazni; bc) a szerelőakna vészszellőztető berendezése legalább óránként ötszörös légcserét biztosító elszívásos rendszerű legyen, elszívó nyílásai víztől védetten az aknapadozat szintjében kerüljenek elhelyezésre; bd) a helyiség padlószintje nem lehet a terepszintnél mélyebben; be) a szerelőállástól mért 5 m távolságon belül nem lehet olyan mélyedés, üreg vagy a helyiség szintjénél mélyebb más helyiség bejárata, amelyben a gázüzemanyag összegyűlhet. c) Sűrített földgáz üzemű gázüzemanyag-ellátó berendezések javítását végző műhelyre vonatkozó további követelmények: ca) a mennyezet szintjéhez közel, szerelőállásonként legalább egy-egy db egymástól függetlenül működő gázérzékelőt kell felszerelni; cb) a szellőztetés befúvással működjön és a felső légteret megfelelően átöblítse. d) Egyéb gázüzemű gázüzemanyag ellátó berendezések javítását végző műhelyre vonatkozó további követelményeket a b) és c) pontok előírásainak alkalmazásával a mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság határozza meg.



NYOMÁSTARTÓ BERENDEZÉSEK MŰSZAKI-BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA a 63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet és a 23/2006. (II. 3.) Kormányrendelet végrehajtásához szükséges részletes műszaki követelmények Lezárva: 2007. 3. FEJEZET A NYOMÁSTARTÓ BERENDEZÉS MŰSZAKI-BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEI

3.4.13. Tűz- és robbanásvédelem a) Ha a nyomástartó berendezésben láncreakció, vagy robbanásszerűen lezajló folyamat okozta nyomásemelkedés léphet fel, megelőzésül robbanás ellen védelmet nyújtó műszaki megoldást, vagy elválasztást kell alkalmazni. Az utóbbi esetben a kezelőhely és a helyszíni leolvasást igénylő műszerek a védelmet nyújtó térrészben legyenek. b) A nyomástartó berendezést olyan védelemmel, megfigyelő rendszerrel kell ellátni, hogy a kiszabaduló töltet tűz- vagy robbanásveszélyt ne okozhasson. Védekezési megoldások lehetnek például: – a robbanásveszélyes légtér kialakulásának megakadályozása, – a robbanásveszélyes légtér gyulladásának megakadályozása, – a töltettűz hatásának korlátozása. 32 c) Töltettűz elleni védelem Ha feltételezhető, hogy üzemzavar következtében fokozottan tűzveszélyes anyag a szabadba kerülhet, a nyomástartó berendezést és tartozékait tűzbekerülési védelemmel kell ellátni a vonatkozó jogszabály27 előírásainak figyelembevételével. Védekezési megoldások lehetnek például: – a nyomástartó berendezés és a szerelvények közti vezetékek állandó kötéssel csatlakozzanak és – a szerelvények az edény függőleges vetületétől a védőtávolságon kívül legyenek, vagy – az edény és a szerelvények között védőfal legyen (a védőfal helyett szerelvényszekrény is alkalmazható, ha védőhatása azonos, mint a védőfalé); – a szerelvények alatti talaj kialakítása olyan legyen, hogy a folyadék halmazállapotban kiszabaduló töltet ne hatoljon a környező talajba és a berendezés alatt veszélyes mennyiségben ne gyűljön össze; – a nyomástartó berendezés tűzterhelés elleni védelmét meg kell oldani; – a beépített palásthűtő fajlagos hűtővíz mennyiségét biztosítani kell; – a folyékony fázis csővezeték csatlakozásaiból a gáz kiáramlást megakadályozzák, vagy – földdel takart nyomástartó berendezés esetén, ha a dómaknájában folyadékfázishoz csatlakozó szerelvények vannak = a dómakna vízzel vagy semleges gázzal elárasztható legyen, vagy = a dómaknán belüli edényfal tűzvédelmi szigetelésű legyen; összeállította: Dobai Róbert tűz-és munkavédelmi szaktanácsadó, műszaki szakoktató 2541 Lábatlan Damjanich u. 17/b. tel: +36-70-332-8318, [email protected] Oktatásszervezői regiszt. sz.: SZ025/1-2-3-4-5/11/2008, Vizsgáztatói regiszt. sz.: V044/1-2-3-4-5/11/2008


– töltő berendezés esetén = a töltendő járműtartány olyan felületen álljon, amelyről az üzemzavar esetén kibocsátott töltet biztonságos irányba távozzon, = a szállítható nyomástartó berendezést tűzterhelés ellen védjék, = a csatlakoztatott nyomástartó berendezés fenékszelepe a folyékony fázis és a gázfázis elvételezésére „külső szelep” kivitelű legyen, = a biztonságtechnikailag szükséges főelzáró szerelvények színesfémet ne tartalmazzanak vagy tűzbiztosak legyenek (fire-safe), továbbá a működtetésük hibabiztos (fail-safe) rendszerű legyen. d) Védelem elektrosztatikus feltöltődés ellen – A fokozottan tűzveszélyes töltetű nyomástartó berendezést elektrosztatikus feltöltődés ellen védelemmel kell ellátni. – A járműtartányok fokozottan tűzveszélyes gázokat töltő berendezését földelő berendezéssel kell ellátni, a vasúti tartánykocsi kivételével. VI. RÉSZ ÜZEMELTETÉS 2. FEJEZET A NYOMÁSTARTÓ BERENDEZÉS KEZELÉSE 2.1. Személyi feltételek 2.1.1. A felelős vezetővel szembeni követelmények a) A felelős vezető a vonatkozó jogszabályok68 szerinti, az adott területen eltöltött szakmai gyakorlattal rendelkezzen. b) A veszélyes töltetű nyomástartó berendezésekből álló létesítmény, illetve 2 t/h (1,4 MW) egyedi teljesítményt meghaladó kazánokból álló kazánlétesítmény felelős vezetője felsőfokú szakirányú végzettségű legyen. 2.1.2. Kezelővel szembeni követelmények a) Nyomástartó berendezést csak olyan kioktatott személy kezelhet, – akit a vonatkozó jogszabály szerint69 szervezett munkavégzés keretében alkalmaznak, – aki a 18. életévét betöltötte, – akinek a vonatkozó jogszabály szerint70 a nyomástartó berendezésekre és eljárásokra vonatkozó szakképesítése van, – aki a vonatkozó jogszabályokat és a szakma általánosan ismert szabályait betartja, – akitől elvárható, hogy feladatát megbízhatóan teljesíti, – aki egészségileg alkalmas a feladat elvégzésére, – amennyiben a munkahelyen magyarul nem tudó munkavállaló dolgozik, a munkáltató a munkavállaló által értett nyelven is köteles biztosítani az üzemeltetési dokumentációt, a veszélyt jelző, tiltó és tájékoztató feliratokat.71 b) Orvosi vizsgálattal kell elbírálni, hogy a munkavállaló egészségügyi szempontból alkalmas-e a munkakör felelősséggel való ellátására, illetve egészségének vagy testi épségének előre látható károsodása nélküli munkavégzésre. c) Az üzemben tartó kötelessége az előzetes, az időszakos és a rendkívüli munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatokat, valamint a kötelezően előírt foglalkozás-egészségügyi ellátást a vonatkozó hatályos jogszabályok és összeállította: Dobai Róbert tűz-és munkavédelmi szaktanácsadó, műszaki szakoktató 2541 Lábatlan Damjanich u. 17/b. tel: +36-70-332-8318, [email protected] Oktatásszervezői regiszt. sz.: SZ025/1-2-3-4-5/11/2008, Vizsgáztatói regiszt. sz.: V044/1-2-3-4-5/11/2008


előírások figyelembevételével megszervezni, illetve az üzemeltetési utasításban előírni. 2.1.3. A kezelők oktatása a) A kezelők oktatását a tevékenység megkezdése előtt kell megtartani, majd legalább évente meg kell ismételni. Üzemzavaros eseményeket követően mindig kell soronkívüli oktatást tartani. b) Az oktatás terjedjen ki: – a nyomástartó berendezés kezelésére, alapul véve az üzemeltetési utasítást, – a nyomástartó berendezés üzemeltetésének sajátos veszélyeire, – üzemzavarok, meghibásodások, sérülések és balesetek esetén követendő eljárásokra, – a tűzoltó készülékek és személyi védőfelszerelések használatára. c) Az oktatásról naplót kell vezetni, amelyben az oktatás tartalmát és időpontját rögzíteni kell. Az oktatás megtörténtét az érintettek aláírásával kell igazolni. d) A kezelők szakképzettségére és oktatására vonatkozó bizonylatokat a nyomástartó berendezés üzemi területén, hozzáférhető helyen kell tartani s kérésre az illetékes hatóság képviselőjének bemutatni


3. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők részére

Recommend Documents