3. Dr. Varga József A nemzeti számlák rendszere avagy
Mire jó a flow of funds séma?
1
Tartalom A tőkepiac működése 1. A megtakarítás útja a gazdaságban 2. A nemzeti számlarendszer 2.1. Nettó pénzügyi pozíciók 2.2. A pénzügyi számlák rendszere 2.3. A nemzeti számlák rendszere 3. A hazai pénzügyi intézményrendszer makroszintű működése 2
A tőkepiac működése 1. A megtakarítás útja a gazdaságban
3
A megtakarítás útja a) A megtakarítás a beruházónál képződik (önfinanszírozás) b) A megtakarító pénze újraelosztással a beruházóhoz kerül: • végleges újraelosztással (adók és támogatások, közadakozások stb.) • közvetlen ideiglenes újraelosztással (pl. kötvény) • közvetett ideiglenes újraelosztással valamely pénzintézeten keresztül (lekötött bankbetétekbankhitelek) c) A bankrendszer pótlólagos pénzteremtése: implicit újraelosztás a pénzkészletet tartók és a beruházók között
4
2. A nemzeti számlarendszer felépítése A nemzeti számlák zárt elszámolási rendszer: az egymásra épülő, egymásba kapcsolódó számláin és mérlegein keresztül a makrogazdaság működését mutatják A nemzeti számlák rendszere folyó számlákra, felhalmozási számlákra és mérlegekre bontható az előadás logikája: nettó pénzügyi pozíció – tőkeáramlási mátrix – nemzeti számlarendszer 5
2.1. A nettó pénzügyi pozíciók A gazdaság szektorai közötti hitelkapcsolatok mechanizmusa A szektoron belüli hitelkapcsolatoktól eltekint Az egyes szektorok elhatárolása a Pénzügytan tk. Szerint (GDP-arányos összegek): Lakosság + 6,5 % Vállalkozások - 6,3 % Államháztartás - 9,6 % Összes belföld - 9,4 % Külföld + 9,4 % 6
Az egyes szektorok elhatárolása az SNA szerint Rezidens gazdasági alanyok 1. nem pénzügyi vállalatok 2. pénzügyi vállalatok 3. államháztartás 4. háztartások 5. háztartásokat segítő nonprofit intézmények Nem rezidens szektor: külföld 7
A lakossággal szemben támasztott pozíció: 1. + 6,5 %, növekedés (csökkenés) 2. a lakossági megtakarítás makrogazdasági értelmezése 3. a megtakarítási hullámvasút 4. az 1946. évi hiperinfláció vs. NSZK-NDK újraegyesítés 5. S (saving) 8
A vállalati szektorral szemben támasztott pozíció 1. - 6,3 %, növekedés, csökkenés 2. A restriktív pénzpolitika értelmezése: dM = dNDC + dNFA 3. A gazdaság exportpályára állítása vs. belső keresletorientált gazdaságpolitika 4. I (investment) 5. A vállalkozási szféra elsődlegessége, a gazdasági növekedés fontossága 1. ábra
9
1. ábra
10
Az államháztartással szemben támasztott pozíció Államháztartás: - 9,6 %, csökkenés, Maastrichti Szerződés G+TR-T, ahol – – –
G: autonóm kormányzati kiadások TR: transzferfizetések T: adók
Mo 1994: a három belföldi szektor, azaz belföld összesen: - 9,4 % Külföld: + 9,4 %, FFM hiánya 11
Az külfölddel szemben támasztott pozíció A külgazdasági kapcsolatok jelentősége kicsi, nyitott gazdaságban (FFM vs. P) X-M+-R A fizetési mérleg sematikus és MNB által használt felépítése ld. köv. fólia Ikerdeficit fogalma és feltételei Mo. FFM deficit kb. GDP 8-9 %-a mértékben 2. ábra 12
A fizetési mérleg felépítése
13
2. ábra
14
2.2. A flow of fund séma (tőkeáramlási mátrix) Első sor: nem pénzügyi egyenleg sora S-I = (G+TR-T) + (X-M+-R) I-S felírási mód Tipikus számpéldák A pénzügyi pozíció mint a monetáris tervezés alapja: a 2002-2006 terv A 3. ábra elemzése ld. köv. fólia A pénzügyi sorok tartalma: a táblázat egyes sorainak elemzése ld. köv. fólia 15
16
A tőkeáramlási mátrix
17
11. grafikon
18
12. grafikon
19
20
Nemzeti számlák rendszere Fogalmak
VA DI NL NW0/1 dNW t ov r
hozzáadott érték rendelkezésre álló jövedelem nettó finanszírozási képesség nettó vagyon nyitó/záró állománya nettó vagyonváltozás tranzakcióból egyéb volumjenváltozásból átértékelődésből 21
Nemzeti szlák felépítése ábra feldolgozása 1. Nyitó, zárómérleg: Nyitó állomány + tranzakció + átértékelődés + egyéb volumen változás = záró állomány 2. változás: Tranzakció: a gazdasági szereplők kölcsönös egyetértésével jön létre Egyéb volumenváltozás: különleges, elsősorban nem gazdasági okokból (pl. természeti katasztrófákból vagy technikai okokból) eredő állományváltozások Átértékelés: a reál- és pénzügyi eszközök, kötelezettségek árváltozásából származó állományváltozása 22
3. FOLYÓSZÁMLÁK 3. Folyószámlák: a termelés, a jövedelemelosztás és a fogyasztás folyamatát írják termelési számla: VA hozzáadott érték a kibocsátás és a termelőfelhasználás különbségeként jövedelem elosztási számla: a rendelkezésre álló jövedelem a hozzáadott érték jövedelemelemei és egyéb jövedelemtranszferek segítségével jövedelem felhasználási számla: S = DI - C
23
4. FELHALMOZÁSI SZÁMLÁK Tranzakció: a gazdasági szereplők kölcsönös egyetértésével jön létre tőke számla: a reáleszközökben történt, tranzakcióból eredő változások = beruházások. nyitó egyenlege S, záró egyenlege S-I S-I = NL: nettó finanszírozási képesség = pénzügyi megtakarítás pénzügyi számla a pénzügyi instrumentumokban történt tranzakciókat mutatja be, A tranzakciók egyenlege megegyezik az NL-lel, amely egyben a tőkeszámla záróegyenlege is. Ok: S és I különbsége valamilyen pü. eszköz felhalmozása vagy kötelezettség vállalása 24
A pénzügyi instrumentumok Pénzügytan tk. Pénz+kvázipénz Állami értékpapírok Bankhitel -
SNA Monetáris arany + SDR Készpénz és betétek Nem részvény értékpapírok Hitelek Részvények és egyéb tulajdonosi követelések Biztosítási díjtartalékok Egyéb köv. és tartozások (időbeli elhatárolás, adótartozás, száll-vevő stb.) Bankrend. devtartalék Ft és deviza együtt szerepel 25
A nettó pénzügyi pozíciók flow 2005. 01-06. hó Rezidens gazdasági alanyok 1. nem pénzügyi vállalatok 2. pénzügyi vállalatok 3. államháztartás 4. háztartások+nonprofit Nem rezidens szektor: külföld
-
1.188 1.091 27 574 504 1.188
26
Nettó pénzügyi vagyon állományok (mrd. Ft) Szektor Rezidens gazdasági alanyok 1. nem pénzügyi vállalatok 2. pénzügyi vállalatok 3. államháztartás 4. háztartások + nonprofit Nem rezidens szektor: külföld
2004 2005.06.30. -18.539 - 20.628 -20.835 - 22.374 - 950 - 1.196 - 8.853 - 9.850 12.099 12.792 18.539
20.628
27
