Borút kialakításának lehetőségei Monoron és térségében Hégely Péter1 1. Bevezetés2 A bor egyike civilizációnk azon termékének, mely egyszerre hordozza magában az ősiség, a tradicionalitás jegyeit és a folyamatos társadalmi és gazdasági megújulás eredményeit is. Úgy is mondhatjuk, a boron keresztül megismerhető és megérthető az adott térség egész története, másrészt az hozzájárulhat a helyi identitások és társadalmi, gazdasági innovációk és aktivitások alakulásához is. A bor olyan minőségi és bizalmi termék, melynek fogyasztása során a vendégek számára lehetőség nyílik nemcsak a borral, de annak termelőjével, a termőhellyel, a helyi tradíciókkal való közvetlen ismerkedés is. Ezzel együtt a bortermelők számára a borturizmus elsősorban helybeli értékesítés lehetőségét, helyi piacot jelent. A hazai borturizmus egyik meghatározó szervezeti keretét az ún. borutak adják. Az egyesületi vagy más szervezeti formában jelenleg működő mintegy 25-30 regisztrált borút általános jellemzője, hogy összetett turisztikai termékként jelennek meg, sajátos, egyedi kínálatokkal rendelkeznek, szervezett egységként működnek, piacra jutásukat közösségi marketing segíti, szolgáltatásaik pedig sztenderdizáltak, egységes minősítési rendszer szerintiek. A Borutak Európai Tanácsa (CERV) alapján az alábbi típusokat különböztethetjük meg: a.) Nyitott borút – borkostoló helyek laza hálózata; b.) Tematikus borút – borkostoló helyek speciális programokkal és táji értékekkel (kultúra, természet, gasztronómia); c.) Klasszikus borút – konkrét bejárható, minősített borkínáló és -eladóhelyekkel, szálláskínálattal és széleskörű programkínálattal. Általában elmondható, hogy a hazai borutak többsége e tipológia szerint leginkább a Nyitott borutak közé sorolható be. Le kell szögezni ugyanakkor, hogy ahány borút annyiféle adottság és fejlesztési lehetőség, a sikerhez pedig leginkább egy dolog szükséges bizonyosan: a minőségű bor.
1
Okleveles szociológus, politológus, terület- és projektfejlesztési szakértő. A PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola III. éves PhD-hallgató 2 E fejezet egészében nagyban támaszkodtam A Szerencs és a Zempléni-hegység (szerk.: Frisnyák S. – Gál A.) Szerencs-Nyíregyháza 2003. kötetben megjelent alábbi publikációra: Dr. Szabó Géza: A hazai borútfejlesztés tapasztalatai és példái.
1
2. Monor és térsége fejlődésének lehetséges irányai különös tekintettel a turisztikai potenciál hasznosíthatóságra Monor a 4-es sz. út mellett, a fővárostól mintegy 25 km-re fekszik, közvetlen műút köti össze Csévharaszt, Gomba, Nyáregyháza, Péteri, Pilis, Üllő és Vasad településekkel. A jó közúti megközelíthetőség mellé párosul a város kiváló vasúti adottsága is. A Budapest-Cegléd-Záhony vasúti fővonal mentén fekvő településen naponta 35-38 személyvonat közlekedik. Monor város két nagytáj, az Alföld és az Északi-középhegység találkozása mentén fekszik. A Cserhát déli nyúlványa, a Gödöllői-Monori-dombság lankái fokozatosan olvadnak bele a város belterületét már egyértelműen meghatározó Alföldi tájegységbe. Míg délnyugati külterületi része a Pesti hordalékkúp-síkság végződésének tekinthető, a külterület keleti része, valamint Monorierdő homokkal borított területe már a Pilis-Alpári-homokháthoz tartozik. A felszínt nagyobbrészt olyan lösz, ill. löszös homok, kisebb részben futóhomok fedi, amin zömében jó minőségű talajok alakultak ki. A legkiterjedtebb futóhomokos terület a 186,5 méter magas Strázsa-hegy, amelynek 130 méteres magasságánál húzódott az egykori Ős-Dunavölgy. 2006-ban a korábban Monor városrészét alkotó Monorierdő lakossága népszavazáson a Monortól történő elszakadás mellett döntött. A kiválás eredményeként a város lakossága mintegy 3400 fővel csökkent, jelenleg pedig 17.500 fő körülire tehető. Általában elmondható, hogy az elmúlt évek hazai társadalmi és gazdasági folyamatainak a térség egészéhez hasonlóan Monor is nyertese volt, a kedvező térségi folyamatok pedig bizonyosan a jövőben is folytatódnak, tovább erősödnek. A fejlődésnek egyszerre okai és következményei az alábbiak: A budapesti szuburbanizációs folyamatok kedvező hatásai nyilvánvalóak. A város lakossága évtizedek óta folyamatosan nő, a kedvező demográfiai folyamatokat ma már egyértelműen a fővárosból kitelepülő fiatal családok indukálják. Míg az 1990-es népszámlálás szerint 18.586 fő, addig a 2001-es népszámlálás alapján 20.376 fő élt Monoron az adatfelvétel napján. A város népsűrűsége 329,4 fő/km2. (Itt jegyzem meg, hogy jelenleg már folynak az előkészítő munkálatai annak a város szélén megvalósítandó nagyszabású ingatlanfejlesztésnek, melynek keretében egy 400 lakásos kvázi önálló városrész jön majd létre.) Az általános városkép és a városi szolgáltatások színvonala folyamatosan javul, az elmúlt években például sorra nyíltak szupermarketek, bankfiókok, modern piaccsarnok, nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas uszoda. A munkanélküliség tartósan és jelentősen alulmúlja az országos és megyei átlagot. A regisztrált munkanélküliek aránya 2006. augusztusban 1,99 % volt, míg ugyanez az ország egészében 5,73 %, Pest megyében 2,49 % volt.3 Bár a helyi munkahelyek száma is nő, a foglalkoztatottak többsége naponta ingázik budapesti munkahelyére. Az elmúlt években minőségi változás következett be a térség és a Főváros közúti kapcsolatában: A 2006-ban átadott M0 keleti szektor és a kapcsolódó Üllőt és Vecsést elkerülő 4-es számú gyorsforgalmi út jelentősen lerövidítette Budapest elérését, a reggeli és délutáni csúcsforgalomban lényegében megszűntek a korábban állandósult dugók. A beruházásoknak köszönhetően a Ferihegyi Repülőtér ma már mindössze negyed órás autózással elérhető. A jelenleg érvényes közlekedésfejlesztési koncepció értelmében az elkerülő út folytatásaként Szolnok irányában továbbépülő M4 autópálya teljes szakasza 2015-ig készülne el.
3
www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_afsz_stat_telepules_adatok_2006
2
3. A Strázsa-hegy és a térség bortermelése4 A szőlőművelés, borászat évszázadok óta hozzátartozik a monoriak mindennapjaihoz. A korabeli írásos dokumentumok szerint az egri káptalan monori birtokán az egri szőlő- és borkultúra hatása alatt a XV. század közepétől kezdték a helybeli lakosok a szőlő telepítését. A török kiűzése után visszatelepült 106 családból kilencvennek volt évi néhány hekto bort adó szőlője. A bor minősége nyilvánvalóan sosem érte el az egri és más észak-magyarországi területeken termő italok színvonalát, az egri káptalan dézsma bevételeként a helybéli jobbágyok és zsellérek vagyonszerzéséhez azonban jelentősen hozzájárult. A XIX.század közepén a Strázsahegyen káptalani dézsmaszedő helyeket jelöltek ki, a szőlősgazdáktól itt szedték be a földesúri dézsmát a termés után. Az agyagos-löszös dombon kézi erővel ásták ki a boroshordók tárolására szolgáló pincéket, és többségük elé présházakat is emeltek. A Monor Strázsahegyi és Szárazhegyi, valamint a Gomba-Bényei hegyközségek a Kunsági Borvidék Cegléd-Monor-Jászsági Körzet Monori Alkörzetéhez tartozik. A szőlőterületek az Északi-középhegység Gödöllői dombságának dél-nyugati lejtőin 120-220 méter tengerszint feletti magasságban találhatók. A terület talajadottságait főként a Gödöllői-dombság közepesen kötött agyagos-vályog talajfélesége határozza meg, melyet a dunai meszes (bázikus) öntés homok lepelszerűen, termőhelyektől függően különböző vastagságban borít. Így Monor környékén a talajviszonyok igen változatosan alakulnak, jó tápanyag ellátottságú, magas humusztartalmú csernozjom-barna erdőtalajok mellett ugyancsak megtalálható a közepes szervesanyag-tartalmú humuszos homoktalaj is. Klimatikus tényezői az Alföld sok tekintetben szélsőséges viszonyainál mérsékeltebben alakulnak, a téli fagykárok ritkábbak, az évi hőingás mértéke kisebb. A csapadék mennyisége átlagosan 550 mm, melynek eloszlása a borvidék többi részével megegyezően egyenlőtlen. Jelenleg a Strázsa-hegyen mintegy 960 pince található összefüggő pincefaluban, a szőlőterületektől elkülönült pincék ma is a hangulatos családi-baráti borozgatások, összejövetelek legfőbb színterei. Itt jegyezzük meg, hogy 2004-ben az önkormányzat a hegyen parkosított közösségi teret és kilátót létesített. A mintegy 60 méteres vasszerkezetes kilátóról gyönyörű panoráma nyílik a városra és a környék településire, tiszta időben pedig a Budai-hegység vonulatai is jól kivehetőek. Ha alaposabban szemügyre vesszük, láthatjuk, hogy az összhatásában többé-kevésbé egységesnek tűnő pincefalu épületei hat típusba sorolhatóak. A löszös, kötött talajba épült pincetömböket az építéskor általában kiemelték, majd a boltozás elkészítése után visszatemették. Az így létrejött gádorok sora adja a pincesorok egyes részein megfigyelhető sajátságos “bakhatást”. Egy 1995-ös tanulmány szerint a pincefaluban 98 építészetileg értékes, eredeti állapotát megőrzött, valamint 132, részben már átalakított, ugyanakkor építészetileg értékesnek tekinthető épület található. A tanulmány megállapítja, hogy az összes épület 2/3-a, amennyiben eredeti stílusukban újítják fel, építészetileg értéket hoz létre és helyreállítja a terület harmonikus képét, egységét. A felmérés szerint az épületek 1/5-e ugyanakkor elhanyagolt, rossz állagú vagy romos épület, melyek többsége helyreállítva ugyancsak az értékesebbek közé tartozna.5
4
E fejezetben nagyban támaszkodtam a Monor Környéki Strázsa Borrend alábbi internetes honlapjára: www.strazsaborrend.hu 5 A.D.U. Építész Iroda Kft.: Monor – pincesorok (Megújítás és rendezés) Budapest, 1995
3
1.ábra A pincefalu védett épülettípusai Forrás:ADU Építész Iroda Kft. 1995. A hatvanas évektől Monoron intenzív, több ütemben megvalósuló szőlőtelepítés is történt, részben a Kossuth Tsz, részben a Monori Állami Gazdaság szervezésében. Először egy 66 Ha területen telepítettek jó minőségű borokat adó csemege (Chassla, Glória-Hungária, Csabagyöngye) és borszőlőt (Kadar, Pozsonyi fehér, Sárfehér, Olaszrizling). 1976-81 között a Kossuth Tsz 186 hektáros területen, évente kb. 40 hektáros ütemezéssel Chassla, Irsai Olivér, Ottonel muskotály, Olaszrizling, Rizlingszilváni, Jubileum ’75, Kékfrankos és Zweigelt fajták kerültek telepítésre. Ezeket a szőlőket az akkori szovjet piacokra, tömegtermelésre szánták. A rendszerváltást követően az egykori TSZ területből a 145 ha szőlőterület felét kárpótlásra felosztották, a többit a részarány-tulajdonosok kapták vissza. Az egykori Monori Állami Gazdaság 1980-85 között a Szárazhegyen - mely Monorierdő lakott területétől mintegy 1 km-re található - 158 hektár területen modern, ikertőkés, egyes függönyös művelési mód szerint az alábbi szőlőfajtákat telepítette: Cserszegi fűszeres, Rajnai rizling, Kékfrankos, Ottonel muskotály. Az itt termelt szőlőkből nyert borok jó minőségűek, több évjáratukkal értek el a borversenyeken értékes díjakat. Az 1970-es boraikkal 1972-ben az Országos Borversenyen aranyérmet, a nemzetközin pedig bronzérmet is nyertek. A Strázsahegy összterülete mintegy 180 hektár, amely erősen tagolt; szőlő, gyümölcsös, szántó, pincék és présházak találhatók rajta. Az itt lévő szőlőfajták nagyobb része hagyományos, tőkeművelésű, öreg tőke (pl. Kadar, Tótfekete, Mézes, Ezerjó stb. Leggyakoribb borszőlő fajták: Rizling, Rizlingszilváni, Rajnai Rizling, Kékfrankos, Zweigelt. A Száraz-hegyen a KERBOR Kft. művelésében ma kereken 700 hektáron gazdálkodnak, a fajtaválasztékot a Cserszegi fűszeres, Rajnai- és Olaszrizling, Zöldveltelini, Rizlingszilváni, Karát, Chasselas, Ottonel Muskotály, Kékfrankos, Zweigelt, Kadar, Kékoportó, valamint kis mennyiségben csemegeszőlők adják. A 400 hektár szőlőből 45 hektáron Cabernet Sauvignon, Sauvignon Blanc és Chardonnay fajtákból bázis törzsállományt alakítottak ki. A szőlőültetvények hektáronkénti átlagtermése az elmúlt 5 évben – a fajtától és időjárástól függően – 85-110 mázsa volt. A KERBOR Kft. évről-évre kiváló eredménnyel vesz részt boraival a körzeti, megyei és országos borversenyeken. A vállalkozás mellett ma már számos kisebb pincészet is szép eredményeket ér el térségi és országos versenyeken. E családi gazdaságok a bortermelés és -értékesítés mellett többnyire már tudatosan törekednek a helyi borkultúrára alapozott vendéglátásra, és egyszerre akár nagyobb, 10-60 fős társaságok kiszolgálására is berendezkedtek Mint az a fentiekből is kitűnik, a Kunsági borvidék egészéhez hasonlóan az ültetvények fajtaszerkezete igen változatos, a fajták száma pedig meghaladja az 50-et. A „hegyen” lévő pincék sajátos bora a Mézes, Zalagyöngye, Kadarka alapú háziasított „Monori vegyes” borok. E könnyen fogyasztható, magas alkoholtartalmú borok fontos szerepet töltenek be a szőlőhegy mindennapjaiban. 4. Monor turisztikai adottságainak értékelése Monor gazdasági szerkezetében a turizmus jelenleg nem játszik jelentős szerepet, turisztikai vonzerői inkább csak helyi jelentőségűek. Sem építészeti, kultúrtörténeti, sem természeti értékei önmagukban nem érik el azt az ingerküszöböt, melyre idegenforgalmi kínálatot
4
lehetne alapozni. Ezzel együtt egységes kínálatként megjelenítve, egy fő attrakció (Strázsakörnyéki borút) kiegészítéseként már jelentős turisztikai potenciált tudna képviselni a terület. Legutóbb 1998-ban készült olyan átfogó a térség idegenforgalmát is érintő tanulmány, mely a helyzetfeltárás során a térség idegenforgalmi szereplőit is bevonta.6 A munka részeként a térségi idegenforgalomban érdekelteket többek között arra kérték, hogy értékeljék a térségi turizmus adottságait és legfőbb gátló tényezőit. A válaszok szerint a leginkább gátló tényezők, problématerületek a közúti elérhetőség (80 pont), a szemét (62 pont), a tervek és koncepciók hiánya (28 pont) és a reklám és marketing hiánya (15 pont). Az érintettek szerint a legfőbb erősségek a dombvidék, alföldi területek természeti adottságai, kiemelve a csévharaszti ősborókást (58 pont), a lovaglási lehetőségek (22 pont), a csend és tiszta levegő (17 pont), a bortermelés (15 pont). Legfőbb lehetőségként a kérdőív kitöltői a főváros közelségét (53 pont), valamint az 1-3 napos átutazó forgalom kihasználását emelték ki (30 pont). A felmérés érdekessége, hogy mindössze 2 pontot kapott a Ferihegyi repülőtér közelsége, az akkor pedig még csak tervezés alatt álló M0 keleti szektort senki nem jelölte meg kitörési lehetőségként. Ezzel együtt nyilvánvaló, hogy a rossz közúti elérhetőség éppen ezek akkori hiányát jelezte.7 1. táblázat A Strázsa-környéki borturizmus SWOT-analízise8 Tényező Természeti, környezeti adottságok
Erősségek - Sík és dombvidék találkozása; - Borkultúra táji és épített öröksége (elkülönülő szőlőterületek és pincefalu); - Csévharaszti ősborókás és romtemplom; - Vasadi tanyavilág; - Lovasturisztikai vállalkozások
Gyengeségek - Inkább csak közepes termőtáji adottságok; - Jelentős részben elöregedett ültetvények; - Kevés, és inkább csak helyi jelentőségű természeti vonzerő; - elhanyagolt külterületek (elbozótosodás, parlagfű, illegális szemétlerakók) Infrastruktúr - Budapest és a - A pincefalu a Ferihegyi repülőtér közművekkel gyors közúti és részben nem vasúti elérhetősége; ellátott (vezetékes - Telekommuniká- víz, szennyvíz, ciós rendszerek; gáz); - Közszolgáltatási - A városi út- és központ; járdahálózat jelentős részben nem portalanított, elhanyagolt
Lehetőségek - A borkultúra táji és épített értékeinek összehangolt és helyi rendeletekben szabályozott védelme; - Szőlőterületek megújítása; - Tanösvények, túraútvonalak kialakítása; - Tájrehabilitáció
Veszélyek - Egységes szőlőterületek megbontása, funkcióváltása; - A táji és épített értékek eltűnése (pl. pincefalu, vasadi tanyák helyén tájidegen építészet megjelenése)
- A tervezett M4 autópálya a Strázsa-hegy mellett fog elhaladni (önálló lehajtó) - Pincefalu közművesítések; - Járda- és útfelújítások, térburkolatok,
- Gépjárműforgalom további növekedése, melyet a jelenlegi úthálózati nem fog tudni kezelni; - A betelepülésekkel járó ingatlanfejlesztést nem képes követni a közszolgáltatások fejlesztése (pl. óvodai, bölcsődei férőhelyek
6 Dr. KOVÁCS Dezső (szerk.) 1998: Pest megye déli része turisztikai fogadóképességének és kínálatának fejlesztési lehetőségeiről. (A tanulmány a Pest megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megbízásából készült) 7 Ugyanott 96. o. 8 Az elemzés során SARKADI E. – SZABÓ G. – URBÁN A. 2000: Borturizmus szervezők kézikönyve I. által javasolt tényezőket vizsgáltam. Relevancia hiányában nem tértem ki ugyanakkor a törvényi szabályozás értékelésére.
5
közterületek, parkok
egységes és igényes településkép kialakítása; - Sétálóutca kialakítása; - Vállalkozások, helyi lakosok bevonása a fejlesztésekbe Technológia, - Széles körű - Palackozó üzem - Palackozó üzem termelési fajtaválaszték; hiánya; létesítése (KERBOR Kft); sajátosságok - Strázsa-környéki - Korszerű Borrend technológiák - Új ültetvények hiánya; telepítése; - Elöregedett, - Bemutatóhelyek szétaprózódott kialakítása; ültetvények - Egységes kínálatba szerveződés - Zászlósbor kifejlesztése Turisztikai - Egységes és szűk - Kevés turisztikai - Strázsa-hegy attrakció, összehangolt kínálat területen vonzerő; fejlesztése; koncentrálódó - Borturizmus és pincefalu 960 lovasturizmus pincével, kilátóval; összekapcsolása - Lovasturisztikai kiegészítő kínálati szolgáltatások elemekkel (termál, kiegészítő kínálattal golf, horgászat, (termálfürdő, golf); vadászat) - Rendezvények mennyiségi és minőségi javulása Finanszírozá - Külső - Fejlesztési programok s finanszírozásra alkalmas, összeállítása; előkészített - Külső projektek száma finanszírozást lehetővé tevő projektfejlesztések ; - EU és hazai támogatási rendszerek, banki hitelek Marketing - Igényes és - Szakmai és - Szakmai és informatív népszerűsítő széles honlapok; kiadványok közönségnek - Meglévő Strázsa- hiánya; szóló környéki borrend - Kooperációs, rendezvényeken
6
száma)
- Forráshiány miatt beruházások elmaradása; - Családi pincészetek leépülése, érdektelensége
- Strázsa-hegy arculatának elvesztése, tájidegen építkezések; Pincetulajdonosok, helyi borászatok érdektelensége; Rendezetlen kül- és belterületek, tájsebek száma nő
- Önerő hiányában projektek finanszírozhatatlanság a; - Összefogás hiányában nem megfelelő forrásallokálás
- Egységes megjelenés hiánya, széthúzás; - Alacsony minőségű borelőállítás erősödése
intenzív részvétele a hazai borrendek együttműködésébe n
koordinációs szervezet hiánya (pl. nincs térségi idegenforgalmi felelős); - Előzetes piaci felmérések, elemzések hiánya; - A városnak nincs testvértelepülési kapcsolatrendszer e
Szaktudás, képzés
- Releváns felsőfokú képző és kutatóintézetek közelsége (Budapest, Gödöllő)
- Kevés képzett és hivatásszerűen foglalkozó borász; - Turisztikai és marketing ismeretek hiánya
Társadalmi tényezők
- Kedvező demográfiai folyamatok (fiatalok beköltözése, illetve helyben maradása)
- Hátrányos helyzetűek, ill. romák által sűrűn lakott telepszerű lakótér a Strázsahegy közelében; - A szőlők és pincék ingatlanforgalmi értéke relatíve alacsony, kínálati piac mellett
Gazdaság
- Szolgáltatás által dominált helyi gazdaságszerkezet; - Alacsony helyi és térségi munkanélküliség; - Budapest és
- Önkormányzati fejlesztésekbe bevonható szabad földterületek alacsony aránya; - Ingázás magas aránya;
7
egységes megjelenés; - Új testvértelepülési kapcsolatok kialakítása; - Arculati elemek kidolgozása (logók, szlogenek) - Kiadványok készítése, elektronikus és írott médiában való megjelenés fokozása - Egységes minősítési rendszer bevezetése; Kapcsolatfelvétel releváns képző és kutatóintézetekkel ; - Képzési projektek indítása - Magas társadalmi státuszú, borkultúra fejlesztése iránt fogékony betelepülők intenzívebb bekapcsolása a fejlesztésekbe; - Kedvezőtlen státuszú területek célirányos fejlesztése, romák társadalmi és gazdasági integrációjának előmozdítása - Összehangolt és tervszerinti településfejlesztés; - Turisztikai szolgáltatásokból és borértékesítésből
- Változásra fogékonyabb fiatalok érdektelensége
- A családi borászati hagyományok megszakadása, a fiatalabb generációk érdektelensége; - A Strázsa-hegy ingatlanpiaci elértéktelenedése, alacsony státuszú társadalmi rétegek betelepülése lakhatási céllal
- Borfelesleg keletkezése; - Közép- és hosszú távon előnytelen gazdasági beruházások
Ferihegy közelsége, jó közlekedési megközelíthetőség e
- Turizmus származó alacsony bevételek jövedelemtermelő növelése képessége Forrás:A szerző saját szerk.
8
5. A Monor-környéki borút létrehozásának kiindulópontjai A borászok, és a helyi közélet prominensei körében is általánosan elfogadott, hogy a Strázsa-hegy a város ezidáig legkevésbé kihasznált, ugyanakkor jelentős potenciállal bíró adottsága. Az elmúlt években mind az önkormányzat, mind a helyi civil szervezetek és szőlőtermelők jelentős lépéseket tettek a Strázsa-hegy ismertségének és elismertségének érdekében. 2000-ben az ország 25. borrendjeként 39 taggal létrejött a Strázsa-hegyi Borrend, az alábbi deklarált célokkal: A helyi borászok ösztönzése a minőségi bor termelésére; Szakmai segítség nyújtása a borral hobbi szinten foglalkozók részére; Monor idegenforgalmi és gasztronómiai jellegének erősítése. A Borrend a város önkormányzatával és civil szervezeteivel összefogva megalakulása óta folyamatosan szervez a borkultúrát és a kapcsolódó gasztronómiát népszerűsítő eseményeket, borversenyeket, kiemelve az alábbiakat:
Vince napi vesszővágás és borverseny; Lovagi lakoma és bál; Orbán-napi vigadalom; Szüreti felvonulás és bál; Márton-napi újbor ünnep.
Ezek ma még ugyan inkább csak helyi jelentőségű attrakciókként értékelhetőek, ugyanakkor kiváló alapot teremtenek egy összehangolt és helyi igényeken már túlmutató eseménysor megteremtésére is. A Strázsa-hegyhez kötődő rendezvények sorában kiemelhető a 2006-ban már másodszor megrendezésre került „Strázsa-hegyi tekerő” országos túrakerékpáros verseny. A jó marketing munkának köszönhetően a rendezvényre az ország egész területéről érkeztek versenyzők, a fő attrakció mellett pedig számos egyéb kulturális és szabadidős rendezvényen is részt vehettek a látogatók.9 5.1. A borturizmus lehetőségei Monoron és környékén Mint az köztudott, és a fentiekből is kitűnik a város jelentős turisztikai attrakciókkal jelenleg nem rendelkezik és nem egy nagyhírű, széles körben ismert és elismert borvidéknek a része. Bár a Strázsa-hegy önmagában is hordoz potenciális idegenforgalmi értéket, országos összevetésben számos hasonló megjelenésű, de jobb termőhelyi adottságú pincefaluval is találkozhatunk. A Strázsa-hegyi idegenforgalmi fejlesztések elsősorban az alábbiakra építhetőek: A.) A Strázsa-hegyre alapozott turizmusfejlesztés legfőbb lehetőségeit a földrajzi elhelyezkedésében és az ország térszerkezeti fejlődésében találhatjuk meg. A fejlesztések célközönségét alapvetően azok a budapestiek és a Fővárosba látogató külföldi turisták adhatják, akik egy hangulatos borozás, illetve néhány napos kikapcsolódás érdekében nem kívánnak, vagy nem tudnak nagyobb távolságot is megtenni. A Strázsa-hegy Budapest központjából mintegy 3040 perc, a Ferihegyi repülőtérről pedig mindössze 15-17 perc alatt elérhető. E tényből kiindulóan megfelelő szolgáltatások kínálatával részben a budapestiek egyik eddig kevésbé felfedezett rekreációs területévé válhat, részben a külföldi turisták egyik lehetséges és gyorsan elérhető vidéki programhelyszíne lehet. 9
A rendezvényt széles körű vállalkozói támogatás is segítette, a szponzorációból pedig színvonalas honlap is készülhetett (www.strazsahegyitekero.hu). A rendezvény több térségi és országos írott és elektronikus médiában is népszerűsítésre került, így például az MTV Nap-Kelte műsorának turisztikai programajánlója is ismertette az eseményt.
9
B.) A borhoz kötődő szolgáltatások nyújtása mellett kiegészítő jelleggel több rekreációs tevékenység adottságai is kiválóak. Monoron és környékén már ma is több lovagoltatást nyújtó vállalkozás működik sikerrel, illetve végez bértartási tevékenységet elsősorban budapesti lótulajdonosok részére. A térség legjelentősebb szállodájában a 33 szobás Hotel Hegyessy Nyergesben a lovaglási lehetőség mellett termálvízre alapozott wellnes-szolgáltatások is várják a vendégeket, míg a Paplaposban exkluzív körülmények között lovaglásra és golfozásra nyílik lehetőség. C.) A Strázsa-hegyi Borrend kiváló szervezeti alapot nyújt a térségi borturizmus fejlődéséhez. A szervezet és céljai ma már mind a város döntéshozói, mind a helyi lakosság körében általánosan ismertek és elismertek, tagjai a helyi közélet meghatározó szereplői. D.) Bár e tanulmány is a Strázsa-hegyre fókuszált, a fejlesztéseket nyilvánvalóan a borkörzet (Cegléd-Monor-Jászság) egészére ki kell terjeszteni, össze kell hangolni. 5.2. A Monor-környéki borút kialakításának lépései A borút létrehozásának legfőbb célja, hogy az eddigi elszigetelt fejlesztések összekapcsolásával és új fejlesztések generálásával a térségi bortermelés ismertsége és elismertsége javuljon, ezzel együtt jövedelemtermelő képessége fokozódjon. A fejlesztések motorja a már évek óta eredményesen működő Borrend lehet, ugyanakkor siker csak akkor várható, ha abba bekapcsolódnak a térségi önkormányzatok, szolgáltató és turisztikai vállalkozások, civil szervezetek is. A borút koncepciójának meghatározása és a fejlesztések folyamatos koordinálása érdekében elsőként egy Egyesület létrehozása szükséges. Az Egyesület legfőbb feladatai az alábbiak10: Fejlesztési célok, prioritások meghatározása, programok kidolgozása; Termékfejlesztési, információs, promóciós PR, piackutatási feladatok ellátása; Tagság összefogása, közösségi élet szervezése; Pályázatok és szponzorok segítségével anyagi források biztosítása. A hatékony munka érdekében már a kezdetektől szükséges a megfelelő humán és fizikai infrastruktúra biztosítása. Az Egyesület létrehozását követően meg kell határozni a borúti szolgáltatások minősítésének kritériumait, az eljárási folyamatok kereteit. A borúti minősítés az alábbi szolgáltatásokra terjed ki:
Borozó (borkostolás) Borbolt, borértékesítés Szálláshely (szálloda, panzió, falusi vendégfogadás, camping) Étterem, vendéglő Egyéb borúti szolgáltatások11
Minősítést csak egyesületi tagok kaphatnak. Valamennyi egyesületi tagnak célszerűen részt kell venni egy olyan képzési programon, mely egyszerre ad átfogó képet és napi gyakorlatban használható ismereteket az egyes szolgáltatások nyújtásához. A felkészítő tematikája az alábbi fő blokkokból állhat össze12: Borkultúra 10
SARKADI E. – SZABÓ G. – URBÁN A. 2000: Borturizmus szervezők kézikönyve I. Baranya Megyei Falusi Turizmus Szövetség, Pécs, pp. 72-73. 11 Ugyanott: 64. o. 12 Ugyanott: 72. o.
10
Turisztika Viselkedés- és környezetkultúra Vállalkozói ismeretek Marketing Településfejlesztés és kistérségi együttműködés
Az Egyesület szervezését Strázsa-hegyi központtal, de a borkörzet egészére kiterjedő módon célszerű megkezdeni. Szervezési nehézségeket okozhat ugyanakkor, hogy a köztudatban jelenleg e terület nem jelenik meg egy körzetként. Részben ebből is kiindulóan az Egyesületnek a kommunikációs és marketing tevékenységét párhuzamosan kell végeznie mind a térségi lakosság, mind a potenciális látogatók irányába. A fentiekre alapozott tudatos és összehangolt turisztikai fejlesztések révén, a Monorkörnyéki borút már középtávon potenciális turisztikai célponttá teheti a térséget. Ahogy a közmondás is tartja, jó bornak is kell a cégér. A borturizmus elindításához és fejlesztéséhez viszont bizonyosan jó bor is kell. Felhasznált irodalom 1) A.D.U. Építész Iroda Kft. 1995.: Monor – pincesorok (Megújítás és rendezés), Kézirat, Budapest, 1995 2) FRISNYÁK S. – GÁL A. (szerk) 2003.: A Szerencs és a Zempléni-hegység. 3) HÉGELY P. (szerk.) 2000.: A Monori Kistérség. CEBA Kiadó, Budapest, 2000. 4) KOVÁCS DEZSŐ (szerk.) 1998: Pest megye déli része turisztikai fogadóképességének és kínálatának fejlesztési lehetőségeiről. Pest megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Budapest, 1998. 5) SARKADI E. – SZABÓ G. – URBÁN A. 2000: Borturizmus szervezők kézikönyve. Baranya Megyei Falusi Turizmus Szövetség, Pécs, 2000. 6) SARKADI E. – SZŰCS J. – URBÁN A. 1996: A szőlészet és borászat szerepe a vidékfejlesztésben. A falu, 1996.1.sz. pp. 55-61. 7) SZABÓ G. (szerk.): A falusi turizmus mint a vidéki térségek megújításának egyik esélye, Velem, 196. május 23-24. FTOSZ – MTA RKK Szombathely, pp. 136-151. 8) SZABÓ G. 2003: A hazai borútfejlesztés tapasztalatai és példái, Tokaj-hegyaljai alkalmazásuk lehetőségei. In.: Frisnyák S.-Gál A. (szerk.) Szerencs és a Zempléni-hegység. Szerencs-Nyíregyháza. pp. 273-283. 9) SZABÓ G.: A Villány-Siklósi Borút minősítési rendszere. A falu, 1997.XII. évf. 2.sz. pp. 53-62.
11
