3. A MAGYAR KIRÁLYSÁG ÁBRÁZOLÁSA PORTOLÁN TÉRKÉPEKEN A 14. SZÁZAD ELSŐ FELÉTŐL A 16. SZÁZAD VÉGÉIG A part menti hajózásban a partvonal formáinak és a kikötők elhelyezkedésének pontos ismerete elengedhetetlen volt, ellenben a parttól távol eső szárazföldi területek és az egyes országok részletes ábrázolására nem volt szükség. Ebből következik, hogy a hajózási térképeken a Magyar Királyság területét rendszerint üresen hagyták, és a települések közül csak az adriai kikötővárosokat jelenítették meg. A portolán térképek névanyagában általában megtaláljuk Zengg, Szentgyörgy, Zára, Šibenik, Skradin és Nin városok neveit.142 Ezek megjelenítése a térképeken nem tekinthető különlegességnek, ezért értekezésemben nem foglalkoztam vele részletesen. A portolán térképek egy részén azonban a belső területek országait, közöttük a Magyar Királyságot, is megjelenítették. Az egyes műveken a tengerparttól távol eső területekre vonatkozó térképi tartalom mennyisége, pontossága és grafikai megoldása igen nagy eltéréseket mutat, így a Magyar Királyságra vonatkozó adatok is nagyon változatosak. Kutatásaim során megvizsgáltam, hogy milyen képet adnak hazánkról azok a korai portolán térképek, amelyeken feltüntetik Közép-Európát és a Magyar Királyságot.143 A téma kifejtése és az ábrázolás értelmezése szükségessé teszik, hogy az egyes térképek kartográfiai elemzése mellett rövid történelmi összegzéssel is szolgáljak. A térképeket a történelmi adatok, különös tekintettel a külpolitikai változások ismertetésébe ágyazva, kronológiai sorrendben mutatom be.144
142
A térképeken úgy találjuk, mint segna, s. gyorgy, zara, sebenico, scardona, nona. ICHC 2005 KONFERENCIA-KIADVÁNY (IRÁS): 66. o. és IRÁS (2007). Magyarország portolán térképeken való megjelenítéséről röviden olvashatunk PAPP-VÁRY – HRENKÓ (1989): 48. o. (Dalorto [1339] és a Katalán atlasz), PAPP-VÁRY (2002): 74. o. (Katalán világtérkép) és STEGENA (1991): 14–15. o. (Dalorto [1339] és a Katalán atlasz) 144 A bemutatott térképek készítési ideje által meghatározott időszak magyar történeti összefoglalása GYÖRFFY (1984), HÓMAN – SZEKFŰ (1939) és KÓDEX (1999) alapján készült. 143
53
3. 1. I. KÁROLY KORA
I. Károly, az Árpád-ház és a nápolyi Anjou-ház leszármazottja, 1309 és 1342 között uralkodott Magyarországon (13. kép). Kül- és belpolitikai tevékenységének meghatározó eleme a településrendszer és a nemzetközi kereskedelem fejlesztése volt. A belpolitikai helyzet stabilizálása után a meglazult gazdasági kapcsolatok helyreállítására törekedett. Annak érdekében, hogy a mediterrán városállamokkal, főként Velencével és Firenzével, folytatott kereskedelem könnyebb legyen, 1316-ban oltalomlevelet adott minden dél felől érkező kereskedőnek. A nyugati szomszédokkal folytatott kereskedelem felélénkítése legalább ennyire fontos volt, ezért két évvel később, 1318-ban a bécsi kereskedők is oltalomlevelet kaptak. Ennek következtében az ország útjain felpezsdült a forgalom, és a nemzetközi kereskedelmi útvonalak mentén fekvő városok egyre fontosabb szerepet kaptak.
3. 1. 1. Az árumegállító jog, jus stapuli Magyarországon ugyanúgy, mint egész Európában, a 13. századtól kezdve a főbb kereskedelmi központok árumegállító jogot kaptak az uralkodótól. Ez azt jelentette, hogy a külföldi, valamint a külföldre utazó magyar kereskedők kötelesek voltak a fő útvonalakon közlekedni, az árumegállító joggal rendelkező városokba betérni, és ott vásárt tartani. Ennek következményeként az árumegállító joggal rendelkező városok rendszeres nagy jövedelemhez jutottak, ami felgyorsította e települések társadalmigazdasági fejlődését. A magyar városok közül legkorábban Buda, Győr és Pozsony kapta meg ezt a jogot. Buda e jog és kiváló földrajzi helyzete révén nem csak az ország gazdasági központja,
hanem
a
Kárpát-medencén
keresztülfutó
nemzetközi
útvonalak
legfontosabb állomása is lett.
3. 1. 2. Külföldi kereskedők a Magyar Királyságban A 13. és a 14. században az észak-itáliai városállamok éppen olyan élénk kereskedelmet folytattak Magyarországgal, mint Franciaországgal vagy Flandriával. A firenzei és velencei kereskedők az Alpok vonulatait megkerülve, a Kárpát-medencét átszelő utakon és folyókon jutottak el a közép-európai piacokra. Célállomásuk a két 54
legnagyobb központi város, Buda és Bécs volt, amelyekhez számos kisebb településen keresztül vezetett az út. A kereskedők értékes, főként a Távol-Keletről származó termékeket, elsősorban textíliákat (bíborszövetet, bársonyt, selymet), prémeket, fűszereket, drágaköveket és ékszereket szállítottak. Az egzotikus, drága holmik magas áron keltek el, így a rájuk kivetett útvám is sokkal magasabb volt, mint az olcsóbb, hétköznapi termékek esetében. Bécs felől német és németalföldi kereskedők is érkeztek a Magyar Királyságba. Áruik nagy részét a tömeghasználatra alkalmas posztó és vászon tették ki. Luxuscikkeket (finom szöveteket, kárpitokat) is hoztak magukkal, habár a velenceieknél sokkal kisebb mennyiségben. A Magyarországról nyugatra irányuló kereskedelmet nagymértékben nehezítette Bécs árumegállító joga. Ezért 1335-ben a visegrádi királytalálkozón a cseh, a lengyel és a magyar uralkodó megegyezett abban, hogy a kereskedők új, Bécset elkerülő útvonalon közlekednek.145 Néhány tipikus útvonal felsorolását lásd a Függelék 4. pontjában.
*
3. 1. 3. A Cortona-térkép, ismeretlen szerző, 14. század eleje A második legrégebbinek tartott ismert portolán térkép146 a 14. század elejéről vagy az első feléből származik. A rajta látható partvonalak rajzolata nagymértékben hasonlít a Carte Pisanéra147, de lényeges különbség, hogy ezen a térképen a Dunát is feltüntették. A folyó teljes hossza mentén néhány sziget és 12 város látható (14. kép).
3. 1. 4. Angelino Dalorto (Dulcert) térképei, 14. század első fele A két név feltehetően egy genovai származású személyt jelöl, aki Mallorcán, Palma városában élt és dolgozott.148 Életéről kevés adat, munkáiból pedig csak két térkép (1325/30 és 1339) maradt fenn és egy név és évszám nélküli térkép (14. század eleje),
145
HÓMAN – SZEKFŰ (1939): 95–101. o., BERTÉNYI (1987): 69–72. o. A térkép Cotonában, a Pubblica Bibliteca Comunale e dell’Accademia Etrusca gyűjteményében található. Mérete 47 x 60 cm. 147 CAMPBELL (1987): 438. o. és 452. o 148 CAMPBELL (1987): 405. o. 146
55
amelyet szintén az ő munkájának tekintenek. Rajzolatuk színezett, a hordozóanyaguk egy teljes pergamen (1325/30) és két összeragasztott pergamen lap (1339). A Földközi-tenger északi oldalán elhelyezett szövegek, így magyar település- és tájnevek is, délre tájoltak. A magyar névanyag nagy változatosságot mutat. A legtöbb település latin névalakkal (pl. agria – Eger, jaurim – Győr), vagy a név teljes latin fordításával van feltüntetve (pl. castrum ferro – Vasvár). Néhány név (buda, lipto) megmaradt az eredeti magyar formájában. Külön csoportot alkotnak azok a nevek, amelyek az eredeti formákat mutatják, de a magyar helyesírás szempontjából helytelen alakban (pl. caseg – Kőszeg). Ezek a nevek valójában a latin nyelv kiejtési szabályai szerint kerültek fel a térképre, és ez megengedi azt a feltevést, amely szerint nem csak a szerző, de az adatközlő is külföldi volt. Úgy tűnik, hogy a középkorban a településnevek pontos, a helyi használatnak megfelelő megírása kevésbé volt fontos egy olyan térkép esetében, amely kifejezetten nemzetközi célra készült.
3. 1. 4. 1. Az 1325/30-ban készített térkép149 magyar vonatkozásai A térkép készítésének időpontja nem határozható meg pontosan, mert az évszám elmosódott.150 A belső területek ábrázolása a hagyományos portolán térképekhez képest igen részletes. Az ország neve, VNGARIA, négy egymástól távol eső helyen van feltüntetve, így a közép-európai régiót majdnem teljesen a Magyar Királyság foglalja el. Habár ebben a korszakban Magyarország volt Közép-Európa legnagyobb állama, a térképen látható területi kiterjedés a valóságos méreténél jóval nagyobbnak mutatja az országot. Ezzel szemben a szomszédos országokat csak a nevük feltüntetésével, részletek nélkül jelölték. (15. kép). A részletekben gazdag ábrázolás és a területi felnagyítás arra utal, hogy a 14. században a régióra irányuló figyelem fókuszpontjában a dinamikus és gyorsan fejlődő gazdasággal rendelkező Magyarország állt. Érdekes részlet a Veszprémnél (Vespriniun) látható királyi zászló. A félig Anjou liliomokkal és félig az Árpád-ház vörös-ezüst sávozásával díszített zászló I. Károly 149 150
A térkép a Corsini hercegi magángyűjteményben található, Firenzében. Mérete 66 x 107 cm. CAMPBELL (1987): 409. o.
56
uralkodása alatt jelent meg. A térkép a magyar történeti kutatások szempontjából azért rendkívül fontos, mert itt látható a magyar király zászlójának legkorábbi ismert ábrázolása.151 Veszprém hagyományosan a királynék koronázó városa volt. Habár ez fontos szerep egy város számára, mégsem indokolja a királyi zászlóval történő megkülönböztetést. Az ok, amiért a zászló 1325-ben ehhez a városhoz került, további történeti kutatás tárgya lehet. A térkép magyar névanyagában három régió, három sziget (ezekből egy, insula
sirmia, a pontos földrajzi ismeretek hiányából fakadó félreértés), hét város és nyolc folyó nevét találjuk. Ezek mellett további három folyó név nélküli rajza látható. Az ország nevén kívül tehát összesen 21 magyar név jelenik meg a térképen.
4. táblázat. Magyar földrajzi nevek Angelino Dalorto (Dulcert) 1325/30-ban készített portolán térképén (A táblázat nem tartalmazza az adriai kikötők felsorolását.) Névtípus
Az 1325/30-ban készített térképen látható névalak
A mai hivatalos magyar és külföldi névalak
Ország
ungaria (négy helyen)
Magyarország
Terület
pannonia regio septem castra … erguiul
Dunántúl és Kelet-Ausztria Erdély
sclauonia
Szlavónia
arusuar buda
Oroszvár (Rusovice, Szlovákia) Buda
camarun
Komárom
castrum ferrum
Vasvár
civitatas vespriniun
Veszprém
drinago jaurinon
Drinavár (nem azonosítható település vagy vár a Drina vagy a Száva partján) Győr
insula buda insula santa maria dicitur magna
Feltehetően a Csepel-sziget Csallóköz
insula sirmia
Szerémség
flu (1) flu (2)
? ?
flu (3)
?
flu danubius (négy helyen)
Duna
flu drauo
Dráva
Település
Sziget
Folyó
151
I. Károly zászlajának eddig legkorábbiként ismert megjelenése Kálti Márk Képes krónikájának (1360 k.) az 1312-ben lezajlott rozgonyi csatát leíró fejezetéhez (196.) tartozó miniatúra. KRÓNIKA 137. o. és DERCSÉNYI (1986): 247–250. o.
57
Névtípus
Összesen
Az 1325/30-ban készített térképen látható névalak
A mai hivatalos magyar és külföldi névalak
flu drinago
Száva
flu pingua
Pinka
flu raba
Rába
flu rabza
Rábca
flu seo
Sajó
flu tisia
Tisza
22 + 3
3. 1. 4. 2. Az 1339-ben készített térkép magyar vonatkozásai Dalorto (Dulcert) második térképe152 az előzőnél részletesebben mutatja be a Magyar Királyság területét (16. kép). Ebből arra lehet következtetni, hogy a Magyarországra érkező és az országon áthaladó forgalom nagymértékben megnőtt a két térkép elkészítése között eltelt évek alatt. I. Károly zászlója Alba Real (Székesfehérvár) városnál látható, amely nem csak gazdag királyi város volt, hanem egyben a magyar királyok hagyományos koronázó és temetkezési helye is. A térkép magyar névanyagában három régió, két sziget (insula sirmia itt is helytelen) és 18 város mellett tizenegy folyó nevét és rajzát is megtaláljuk. Az ország nevén kívül tehát összesen 34 magyar földrajzi név jelenik meg a térképen.
5. táblázat. Magyar földrajzi nevek Angelino Dalorto (Dulcert) 1339-ben készített portolán térképén (A táblázat nem tartalmazza az adriai kikötők felsorolását.) Névtípus
Az 1339-ben készített térképen látható névalak
A mai hivatalos magyar és külföldi névalak
Ország
ungaria
Magyarország
Terület
panonia
Dunántúl és Kelet-Ausztria
Település
152
regio septem castra
Erdély
sclauonia
Szlavónia
agria
Eger
alba real
Székesfehérvár
arusuar
Oroszvár (Rusovice, Szlovákia)
bact vagy bach
Vác
buda
Buda
BnF, Párizs, C. Pl. Ge B 696 Rés. Mérete 75 x 102 cm.
58
Névtípus
Sziget
Folyó
Összesen
Az 1339-ben készített térképen látható névalak
A mai hivatalos magyar és külföldi névalak
caseg
Kőszeg
casma
Csázma (Čazma, Horvátország)
castrum ferrum
Vasvár
drinago jaurím
Drinavár (nem azonosítható település vagy vár a Drina vagy a Száva partján) Győr
lipto
Liptóvár (Liptovsky Mikuláš, Szlovákia)
mosenon
Moson (ma Mosonmagyaróvár)
pingua
Körmend ?
posonium
Pozsony (Bratislava, Szlovákia)
sirmia
Szávaszentdemeter (Sremska Mitrovica, Szerbia)
strigonium
Esztergom
temisuar
Temesvár (Timişoara, Románia)
trincin vagy trinchin
Trencsén (Trenčín, Szlovákia)
insula jaurim magna dic.
Csallóköz
insula sirmia
Szerémség
flu danoyo vagy danoya
Duna
flu draua
Dráva
flu drinago
Száva
flu pingua
Pinka
flu raba
Rába
flu rabeza vagy rabcza
Rábca
flu sar
?
flu sar
Lajta
flu seo
Sajó
flu tissia
Tisza
flu visla ?
?
35
3. 1. 4. 3. Figyelemreméltó részletek mindkét térképen Dalorto (Dulcert) munkáin látható Erdély első térképi ábrázolása. Az országrész Regio
Septem Castra néven jelenik meg, de a 1325/30-ban készített térképen az erguiul szó is olvasható. A felirat mellett mindkét térképen látható a hét vár egyszerű rajza is, először egy blokkban, később elkülönítve.153 A térképeken szerepel a pannonia régiónév, amely a Római Birodalom határmenti provinciájának nevéből maradt fenn. A név még a középkorban is a Dunántúlt és Ausztria keleti részét jelölte, ezzel szemben a térképen a felirat Bécstől nyugatra, az Alpok vonulatainak helyére került. Pannonia, mint földrajzi név a középkorban már 153
A hét szász szék: Szeben, Ujegyház, Szászváros, Kőhalom, Szerdahely, Segesvár és Szászsebes.
59
nem volt használatban. A köztudat azonban megőrizte ezt a nevet, mert történelmi és irodalmi művekben gyakran előfordult Magyarország szinonim megnevezéseként. A régi latin névalak egy település esetében is fennmaradt. Sirmia neve a 14. században már Szávaszentdemeter volt154, mégis valószínű, hogy a külföldi utazók számára a római megnevezés volt közismert. Az adriai kikötővárosok között feltűnően jól olvasható két városnév, Segna
(Zengg) és Nona (Nin). A Dalorto (Dulcert) által készített térképeken megfigyelhető a Kárpát-medence területének helytelen tájolása. A valóságban a Duna észak-déli irányban szeli át a medencét, ezeken a térképeken azonban a Ptolemaiosztól örökölt, és rendszeresen ismételt, helytelen kelet-nyugati irányban futó folyó látható. Minden térképi elem elhelyezését a folyóhálózat rajzolata határozta meg. Emiatt az egész medence abszolút tájolása helytelen, azonban a települések egymáshoz viszonyított elhelyezkedése többnyire helyes. Ez arra enged következtetni, hogy a kartográfushoz eljutó leíró jellegű információ helyes volt, de nem volt pontos csillagászati mérési adatokra, vagy iránytűvel végzett iránymeghatározásra alapozva. A térképek másik szembetűnő sajátossága a szokatlanul részletes vízrajz. A folyók feltüntetése mai szemmel nézve vázlatos, a folyásirány sok esetben helytelen, vagy nem egyértelmű. Mégis ezek a hidrográfiai adatok teszik a térképeket különösen értékessé, mert arra utalnak, hogy a térkép használóit nem csak a tengeri, hanem a folyami közlekedés lehetőségei is érdekelték. Valamennyi feltüntetett város a kötelező vásártartás mellett kiemelkedő egyházi és gazdasági központ vagy fontos stratégiai hely volt, de a térkép szerzője ezekre nem tett semmilyen utalást. A városok egyforma, sematikus rajzokkal vannak jelölve, s a tornyokon látható kereszt csak annyit jelez, hogy a lakosság a keresztény vallás híve. Mindkét térkép jellegzetessége a nevek kategorizálása, és az egyes csoportok különböző színekkel történő megkülönböztetése. A települések, a területnevek és az országok nevét vörös színnel, a folyók és a szigetek nevét feketével írták fel.
154
GYÖRFFY (1984): 820. o.
60
3. 1. 4. 4. Az Angelino Dalortónak tulajdonított harmadik térkép155 Egy, a British Libraryben őrzött név és évszám nélküli térkép kevesebbet mutat az Óvilágból és a szárazföld belső területeiről, mint Dalorto két ismert térképe, azonban a Duna folyásának rajzolata, a három sziget alakja és a nevek írásmódja mind a három térképen azonos. Ezen a térképen is a Magyar Királyság az egyetlen részletesen bemutatott ország (17. kép). A magyar névanyagban az ország megnevezése, két folyó (Duna, Száva) és nyolc város (Oroszvár, Moson, Győr, [Székes] Fehérvár, Pozsony, Buda, Szávaszentdemeter és „Drinago”) szerepel. Ezek fele az 1325/30-as térképen is látható, az 1339-es térképen pedig mindegyiket megtaláljuk.
3. 1. 5. Ismeretlen szerző térképe, 14. század első fele156 Azon ritka térképek egyike, ahol a bőr nyakrésze a keleti oldalon van. A térkép nem teljes, az Itáliától nyugatra eső felét már korábban levágták. A készítő neve és az évszám a megmaradt részen nem látható, mégis feltételezhető, hogy a térkép a 14. század első felében készült. A magyar területek mellett Észak-Itáliát és Közép-Európát ábrázolták részletesen. A térkép egyetlen díszítőeleme egy nagy, keretbe foglalt irányrózsa, amely Magyarország területére került, emiatt a Felvidék nagy részét eltakarja (18. kép). Magyarázó szövegek csak elvétve láthatók (egy például Erdélynél), és a településeket városrajzokkal jelölték. Ezen a térképen jelenik meg először a ragatos nevű város.
6. táblázat. Magyar földrajzi nevek egy ismeretlen szerző 14. század elején készített portolán térképén (A táblázat nem tartalmazza az adriai kikötők felsorolását.) Névtípus
A 14. századi ismeretlen szerző térképén látható névalak
Ország
Ungaria (három helyen)
Magyarország (egyszer nagy, színes betűkkel, kétszer kisebb méretű betűkkel)
Terület
panonia
(Itt) Dél-Ausztria
regnon sept castra
Erdély (kiolvasható: transiluania és ungaria)
155
A mai hivatalos magyar és külföldi névalak
British Library, Add 25691. Lásd CAMPBELL (1986): 48. sorszámú tétel. A térkép egyetlen bőrdarabra van rajzolva, nyak a nyugati oldalon, mérete 52 x 102 cm. Reprodukciót lásd KAMAL (1939): 1334. o. 156 KAMAL (1939): 1206. o.
61
Névtípus
Település
schlauania
Szlavónia
alba regali
Székesfehérvár
arixuar
Oroszvár (Rusovice, Szlovákia)
bacht
Vác
buda
Buda
camaru
Komárom
casege
Kőszeg
casma
Csázma (Čazma, Horvátország)
cassa
Kassa (Košice, Szlovákia)
castro ferrum
Vasvár
clamo
jarino
? Drinavár (nem azonosítható település vagy vár a Drina vagy a Száva partján) Győr
moseno
Moson (ma Mosonmagyaróvár)
pinga
?
ragatos
?
sabaria
Szombathely
saras
strigon
Sáros (ma Nagysáros, Veľký Šariš, Szlovákia) Szepesvár (ma Szepesváralja, Spišské Pohradie, Szlovákia) Esztergom
xuprun
Sopron
drinago
sepes
Sziget
Folyó
Összesen
A mai hivatalos magyar és külföldi névalak
A 14. századi ismeretlen szerző térképén látható névalak
temisa
Temesvár (Timişoara, Románia)
times
Temes (Timiş, Románia)
trichinum
Trencsén (Trenčín, Szlovákia)
ulco
Valkó (Vukovar, Horvátország)
valandino
Várad (?) (ma Nagyvárad, Oradea, Románia)
Elmosódott szöveg
Csallóköz
Elmosódott szöveg
Feltehetően a Csepel-sziget
flu clamo
Temes (?)
flu danubia
Duna
flu draua
Dráva
flu drinago
Száva
flu tarna (?)
Tarna
flu pinga
Pinka
flu raba
Rába
flu rabca
Rábca
flu sar
Vág
flu seo
Sajó
flu tisa
Tisza
42
62
3. 2. I. LAJOS KORA
I. Lajos (1342–1382) I. Károly és Piast Erzsébet fia 1326-ban született, 1342-től magyar, 1370-től lengyel király volt. I. Lajos trónra lépése idején az ország olyan nagy gazdasági és katonai erővel rendelkezett, amelyek lehetővé tették, hogy hozzákezdjen I. Károly és az utolsó Árpád-házi királyok nagyhatalmi terveinek megvalósításához. 1343-ban meghalt Bölcs Róbert nápolyi király. A végrendelete szerint csak Johanna lánya örökölte a nápolyi királyságot. Férje a magyar András herceg, I. Lajos testvére, csak a királynő férje lehetett. Amikor hosszas tárgyalások után a pápa hozzájárult András herceg megkoronázásához, Johanna hívei meggyilkolták. A vétkesek megbüntetése elmaradt, és az eredménytelen diplomáciai tárgyalások után, I. Lajos 1347-ben Nápoly ellen vonult. 1348-ban elfoglalta a nápolyi trónt, és felvette a Szicília és Jeruzsálem királya címet. Azonban a magyar sereg kivonulása után Johanna a legtöbb várat visszafoglalta. 1350-ben került sor a második nápolyi hadjáratra, de a nápolyi nép ellenállása miatt a magyar uralmat nem sikerült megszilárdítani. I. Lajos 1352-ben fegyverszünetet kötött Johannával, majd letette a Szicília és Jeruzsálem királya címet. Horvátországban nagyobb sikerrel járt. Helyreállította a királyi hatalmat, és 1356ban visszafoglalta a korábban velencei fennhatóság alá került dalmát városokat. A balkáni hegemónia megteremtése hosszabb ideig tartott, és áldozatokkal járt. Az 1363-ban indított boszniai hadjárat vereséggel zárult. 1371-ben Szerbia két részre szakadt, északi része magyar, a déli része oszmán-török befolyás alá került. 1375-ben a magyar csapatok először ütköztek meg az akkor havasalföldi szövetségesként harcoló oszmánokkal. Bulgária északi része, a vidini (magyarul: bodonyi) cárság néhány évre magyar fennhatóság alá került. Az Aranyhorda kivonulása után, a Magyar Királyság keleti határain túl, 1359 körül megalapították a Moldvai fejedelemséget, amely rövid ideig magyar hűbéres volt. I. Lajos második nápolyi hadjárata idején Kelet-Európában a litvánok betörtek a lengyel királysághoz tatozó Halicsba. 1354-ben Nagy Kázmér lengyel király és I. Lajos magyar király seregei kiűzték a litvánokat. A győzelem annyira megerősítette a két ország szövetségét, hogy 1370-ben, amikor Nagy Kázmér meghalt, I. Lajos követte őt a lengyel trónon. A lengyel-magyar perszonálunió azonban nem működött, mert a 63
király nem tudta megoldani a lengyel belpolitikai problémákat. Krakkóban fellázadtak a király helyett kormányzó Erzsébet királyné ellen, és az új kormányzó László oppelni herceg lett. A Magyar Királyság és a magyar befolyás alatt álló területek a győztes hadjáratok és a sikeres tárgyalások révén I. Lajos uralkodása alatt érték el a legnagyobb kiterjedésüket.157
*
3. 2. 1. Francesco és Marco Pizigano térképe, 1367 A velencei testvérpár munkája jóval több, mint egy egyszerű tengerhajózási térkép. Ez valójában egy tengeri és folyami hajózási térkép, amelynek egyedülállóan részletes vízrajzi anyagában a legnagyobb európai, közel-keleti és észak-afrikai folyók mellett számos tó rajzát is láthatjuk. A térkép gazdag szárazföldi anyagának jelentős részét a folyók mentén sorakozó városok adják, de több helyen látható a frekventált vízi utaktól távol eső település is. A domborzat szemléltetése még a díszített portolán térképekhez képest is szokatlanul részletes, azonban a hegyláncok, a folyókhoz hasonlóan, a középkori világtérképek hagyományai szerint, többnyire helytelen irányban futnak. Az egyébként üresen hagyott szárazföldi és tengeri területekre sok jegyzet és sok szépen kidolgozott rajz (pl. jellegzetes állat, hajó, épület, néhol emberi alak) került. Ezek a kiegészítő és egyben díszítő részletek szintén a középkori világtérképek sajátosságai. A településeket többé-kevésbé egyforma, sematikus, tornyos városrajzokkal ábrázolták. A belső területekre vonatkozó adatok tájolása a térképen nem egységes. A KözépEurópát nagy részben elfoglaló Magyar Királyság a korábbi példákhoz hasonlóan itt is délre tájolt (19. kép). A Kárpátok vonulatai nincsenek feltüntetve, de a vízrajz és a névanyag feltűnően részletes. A településeket egyforma háromtornyú városrajzok jelölik, s ezek közül csak Fehérvár, a királyi székhely emelkedik ki. A központi státuszt a toronyra tűzött zászló mellett a korona rajza is megerősíti. Itt településnév helyett a
civitas regale Rey ongarie felirat látható. 157
TÖRTÉNELMI VILÁGATLASZ (2001): 111. o.
64
Erdély ábrázolásakor a Pizigano testvérek nem követték a Dalorto (Dulcert) térképek hagyományát. A Regio septem castra megnevezés mellett egy, a többi településrajznál lényegesen nagyobb, soktornyú városrajz látható. Mellette a következő felirat olvasható hic est trasiluana q acheo nomia q dz septre castra ungaria
no uocar erguila. A felirat egy mondatban tartalmazza a Transilvania, a (Regio) Septem Castra és az Erguila (Erdély) megnevezéseket. Az eredeti térkép elveszett, azonban 1827-ben Pármai Mária Lujza Ludovika (1791–1847) számára készült róla másolat.158
7. táblázat. Magyar földrajzi nevek Francesco és Marco Pizigano 1367-ben készített portolán térképén (A táblázat nem tartalmazza az adriai kikötők felsorolását.) Névtípus
Az 1367-ben készített térképen látható névalak
A mai hivatalos magyar és külföldi névalak
Ország
Vngaria (négy helyen)
Magyarország (egyszer színes nagybetűkkel és háromszor kisebb betűkkel)
Terület
panonia
Dunántúl és Kelet-Ausztria
Település
regio septem castra
Erdély (mellette szöveg)
schlauonia
Szlavónia
agria
Eger
alba regali
Székesfehérvár
arusuar
Oroszvár (Rusovice, Szlovákia)
bach
Vác
buda
Buda
comaro
Komárom
casa
Kassa (Košice, Szlovákia)
casege
Kőszeg
casma
Csázma (Čazma, Horvátország)
castro ferro
Vasvár
clamo
?
dermago
jauarino
? Drinavár (nem azonosítható település vagy vár a Drina vagy a Száva partján) Győr
lipto
Liptóvár (Liptovsky Mikuláš, Szlovákia)
drinago
158
moseno
Moson (ma Mosonmagyaróvár)
nitra
Nyitra (Nitra, Szlovákia)
possonium
Pozsony (Bratislava, Szlovákia)
ragatos
?
sabaria
Szombathely
GROSJEAN – KINAUER (1970): 33. o.
65
Névtípus
Az 1367-ben készített térképen látható névalak saros
strigonium
Sáros (ma Nagysáros, Veľký Šariš, Szlovákia) Szepesvár (ma Szepesváralja, Spišské Pohradie, Szlovákia) Esztergom
suprun
Sopron
trichinum
Trencsén (Trenčín, Szlovákia)
turuch
Turóc (Kláštor p. Znievom, Szlovákia)
temisuar
Temesvár (Timişoara, Románia)
tymes
Temes (Timiş, Románia)
ulco
Valkó (Vukovar, Horvátország)
valandino
Várad (?) (ma Nagyvárad, Oradea, Románia)
isula sta maria que dz magna
Csallóköz
insula buda
Feltehetően a Csepel-sziget
flu clamo
Temes (?)
sepis
Sziget
Folyó
Összesen
A mai hivatalos magyar és külföldi névalak
flu came
Maros (?)
flu danubius
Duna
flu draua (háromszor)
Dráva
flu drinago
Száva
flu garum
Garam
flu pin
Pinka
flu raba
Rába
flu sar (kétszer)
Vág
flu seo
Sajó
flu tisa
Tisza
47
3. 2. 2. A Katalán atlasz, 1375 k. A nyolc táblából álló nagyszabású atlaszt Abraham és Jafuda Cresques mallorcai kartográfusok készítették 1375 körül I. Juan aragóniai trónörökös számára.159 A térképlapok a 14. században ismert világot ábrázolják rendkívül díszes, színes környezetben. A mű jóval több egy hagyományos portolán atlasznál, mert nem csak szépen kidolgozott dekorációs elemeket tartalmaz, hanem gazdag szárazföldi anyaggal is rendelkezik, amelyet többsoros leíró szövegek egészítenek ki. Magyarország a harmadik táblán látható (20. kép); a térképnek ez a része délre tájolt. Fehérvár rajza mellett a En esta ciutat … rey de ungria felirat jelzi a királyi székhelyet.
159
LUDMER-GLIEBE (1999): 59–61. o.
66
8. táblázat. Magyar földrajzi nevek a Katalán atlaszban, Abraham és Jafuda Cresques, 1375 k. (A táblázat nem tartalmazza az adriai kikötők felsorolását.) Névtípus
A Katalán atlaszban (1375 k.) látható névalak
A mai hivatalos magyar és külföldi névalak
Ungaria
Magyarország
Panonia
(Itt) Délkelet-Ausztria
Terület
regio septem castra
Erdély
Település
albargala
Székesfehérvár
amarum
Komárom
Ország
arusuar
Oroszvár (Rusovice, Szlovákia)
bache
Vác
belgrado ?
Nándorfehérvár (Belgrád, Beograd, Szerbia)
buda
Buda
caseg
Kőszeg
casma
Csázma (Čazma, Horvátország)
castro fero
elea vagy esea
Vasvár Drinavár (nem azonosítható település vagy vár a Drina vagy a Száva partján) Eszék (?)
jaurím
Győr
moleno vagy moseno
Moson (ma Mosonmagyaróvár)
posega
Pozsegavár (Požega, Horvátország)
ragatos
?
temisuar
Temesvár (Timişoara, Románia)
vuardine
Varasd (Varaždin, Horvátország)
insula buda
Feltehetően a Csepel-sziget
insula jaurim insula magna
Csallóköz
insula sirmia
Szerémség
drinago
Sziget
Folyó
Összesen
flu danoya
Duna
flu pingua
Pinka
flu sar
?
24 + 2
3. 3. MÁRIA ÉS ZSIGMOND KORA
3. 3. 1. Mária kora Mária királynő (1382–1387/95), I. Lajos király és a bosnyák Kostromanics Erzsébet lánya, 1371-ben született. 1378-tól magyar, 1379-től lengyel trónörökös, de I. Lajos 67
halála után csak a magyarok koronázták meg. 1385-ben házasságot kötött a Luxemburg-házból származó Zsigmond brandenburgi őrgróffal. A gyermek helyett a magát is királynőnek neveztető Erzsébet anyakirályné és Garai Miklós nádor uralkodtak. A magyar nemesség három pártra szakadva fegyveresen szállt szembe a királynőkkel. 1385-ben magyar királlyá koronázták durazzoi II. Károlyt, aki 39 napi uralkodás után Budán gyilkosság áldozata lett. Ezt követően a pártok között belháború robbant ki, és az ország déli részének urai a felkelés vezérei mellé álltak. Erzsébet és Mária királynő elindultak Boszniába, de Gara vára közelében a felkelők megtámadták őket. A királynőket kíséretükkel együtt foglyul ejtették. 1387-ben Erzsébetet megfojtották. Ebben az évben a magyar rendek Zsigmondot királlyá választották, aki 1395-ig, Mária haláláig formálisan társuralkodó volt, de a magyar főurak őt tekintették a törvényes királynak.
*
3. 3. 1. 1. Guillelmus Soleri térképe, 1385 k. Guillelmus Soleri mallorcai térképkészítő 1385 körül készített térképe a szárazföld belső területeit elnagyoltan, vázlatosan mutatja. A nagyobb országok (pl. Pollonia,
Rossia) nevén kívül nincs egyéb adat, a domborzat- és vízrajz tartalma csak a legjellemzőbb elemekre (Atlasz-hg., Nílus, Duna) korlátozódik. A térkép érdekessége, hogy a magyar királyi zászló két helyen jelenik meg. Az egyik Budát az ország központjaként jelöli, a másik pedig az adriai parton, Nona (nonna) mellett látható. Buda mellett a következő szöveg olvasható: buda aqetta ciutat
… rey dungria en la qual se corena, ami azt jelenti, hogy Buda az a város, ahol a magyar király uralkodik (21. kép).
9. táblázat. Magyar földrajzi nevek Guillelmus Soleri 1385 körül készített portolán térképén (A táblázat nem tartalmazza az adriai kikötők felsorolását.) Névtípus
Ország
Az 1385-ben készített térképen látható névalak Vngaria
A mai hivatalos magyar és külföldi névalak Magyarország
68
Névtípus
Az 1385-ben készített térképen látható névalak
A mai hivatalos magyar és külföldi névalak
Terület
Sclauonia
Szlavónia
Település
Arusuar
Oroszvár (Rusovice, Szlovákia)
Buda
Jaurim
Buda Drinavár (nem azonosítható település vagy vár a Drina vagy a Száva partján) Győr
Mosenum
Moson (ma Mosonmagyaróvár)
insula buda
Feltehetően a Csepel-sziget
insula sirmia
Szerémség
insula sta maria … magna
Csallóköz
Folyó
flu drinago
Száva
Összesen
11
Drinago
Sziget
3. 3. 2. Zsigmond kora Zsigmond (1387–1437) brandenburgi őrgróf Pomerániai Erzsébet és a Luxemburgházból származó IV. Károly német-római császár fia 1368-ban született. 1379-ben eljegyezték Anjou Mária magyar trónörökössel, és I. Lajos udvarába hozták. 1385-ben házasságot kötött Máriával, egy évvel később Magyarország főkapitánya, 1387-től magyar király, 1410-től cseh király, 1433-tól német-római császár lett. A ligába (szövetségbe) tömörült főurak által megválasztott király trónra lépése után leverte a délvidéki lázadókat, és kiszabadította Mária királynőt a fogságból. Zsigmond az ország békéjének megteremtése érdekében az őt támogató főuraknak királyi várakat és jelentős földbirtokot adományozott. Eközben a török seregek előrenyomultak a Balkánon. 1389-ben Rigómezőnél győzelmet arattak, és Magyarország déli szomszédai török hűbéresek lettek. Zsigmond 1396-ban európai seregekből álló keresztes háborút indított a törökök ellen, de Nikápolynál megsemmisítő vereséget szenvedett. Ezután új taktikát alkalmazott. Hűbéresévé tette a szomszédos balkáni országokat annak érdekében, hogy a török támadásokat ezeken a területeken verjék vissza. I. Lajos lánya, Hedvig lengyel királynő 1399-ben meghalt, és megszűnt a magyarlengyel perszonálunió. A keleti határokon kívüli területek, Halics, Moldva, a lengyel királyság befolyása alá kerültek.
69
A liga hatalmának visszaszorítására Zsigmond új emberekkel, közöttük idegenekkel vette körül magát. 1401-ben a liga elégedetlen bárói elfogták a királyt, és tömlöcbe zárták. Kiszabadításában Cillei Hermann szlavóniai földbirtokos és stájer gróf volt a segítségére. 1405-ben Zsigmond király házasságot kötött Cillei Borbálával, és 1409-ben lányuk született. Erzsébet hercegnőt rövidesen eljegyezték Albert, osztrák herceggel, aki Zsigmond halála után, 1437–1439-ben magyar király lett. Az 1420-as években a törökök Boszniából Szlavóniát, a Havasalföldről Erdélyt támadták. 1427-ben Galambóc vára török kézre került, a visszafoglalásra érkezett magyar sereg súlyos vereséget szenvedett. Magyarország Szörény és Galambóc között az Oszmán Birodalom szomszédja lett. Zsigmond király a törökkel határos területen végvárakat építtetett, a végvárrendszer teljes kiépítése a 15. század második felében fejeződött be. A 14–15. század fordulóján Csehországban német- és egyházellenes nemzeti mozgalom bontakozott ki, amelyet vezetőjéről, Husz János prágai pap és egyetemi tanárról huszitizmusnak neveztek. Husz Jánost és követőit a Zsigmond király által vezetett konstanzi zsinaton eretneknek nyilvánították, és Husz Jánost 1415-ben máglyahalálra ítélték. Husz halála után fegyveres felkelés kezdődött. Zsigmond király részt vett a husziták leverésében, és 16 évvel a cseh korona elnyerése után, 1436-ban bevonulhatott Prágába.
*
3. 3. 2. 1. Giacomo Giroldi térképe, 15. század eleje Giacomo Giroldi velencei térképkészítő mesternek tulajdonítják az itt bemutatott 15. század elején készült portolán térképet160 (22. kép). Finom rajzolata bár erősen megkopott, még látható, hogy eredetileg a tipikus portolán térkép hagyományaihoz híven, belső szárazföldi tartalom nélkül készült. Ennek ellenére mégis feltüntettek rajta néhány jellegzetes európai hegyet és folyót. A térkép nagy üres felületei mellett szembetűnik a Duna és a három nagy méretű sziget színezett formája. Látható még négy mellékfolyó, amelyek egyike mellett a flu drinago felirat olvasható, a baloldali mellékfolyó pedig feltételezhetően a Tisza. A városok közül Budát, Drinagót és 160
STEVENSON (1911): 32. o.
70
Belgrádot (a térképen: belgrado) ábrázolták. Ország- vagy területneveket, Pannónia kivételével, nem látunk. A térkép érdekessége, hogy a tengerparti tartalom hagyományos ábrázolása mellett fontos volt a Duna megjelenítése is. A térkép további sajátossága, hogy az állatbőr nyaki része a térkép keleti oldalára került.161
3. 3. 2. 2. Mecia de Viladestes térképe, 1413 Mecia de Viladestes mallorcai térképkészítő itt bemutatott munkája a katalán stílusnak megfelelően nem csak sűrűn és látványosan díszített, hanem a szárazföld belsejéről is gazdag ismeretanyagot hordoz (23. kép). Ez a térkép a dekoráció és a vízrajz tekintetében igen jelentős hasonlóságot mutat a Katalán atlasz Közép-Európát bemutató részletével. A névanyag összehasonlításakor kiderült, hogy a Katalán atlasz 26 darab magyar területre vonatkozó nevével szemben itt csak 18 név látható, azonban ezekből kettő (camarum és flu rabede) az előbbi térképen nem szerepel.
10. táblázat. Magyar földrajzi nevek Mecia de Viladestes 1413-ban készített portolán térképén (A táblázat nem tartalmazza az adriai kikötők felsorolását.) Névtípus
Az 1413-ban készített térképen látható névalak
A mai hivatalos magyar és külföldi névalak
Ország
ungria
Magyarország
Terület
septem castra … erguiul
Erdély
Település
albareal
Székesfehérvár
arosuar
Oroszvár (Rusovice, Szlovákia)
camarum
Komárom
buda
Buda
casma
Csázma (Čazma, Horvátország)
castro fero
elea
Vasvár Drinavár (nem azonosítható település vagy vár a Drina vagy a Száva partján) Eszék (?)
jaurim
Győr
pozega
Pozsegavár (Požega, Horvátország)
ragatos
?
temisuar
Temesvár (Timişoara, Románia)
drinago
161
Mérete 53 x 92 cm.
71
Névtípus Sziget
Folyó
Összesen
Az 1413-ban készített térképen látható névalak
A mai hivatalos magyar és külföldi névalak
isola buda
Feltehetően a Csepel-sziget
isola sta maria … magna
Csallóköz
flu pinga
Pinka
flu rabede
Rába
17 + 1
3. 4. A MAGYAR KIRÁLYSÁG A 15. SZÁZADBAN
Albert király (1437–1439) 1439-ben Szendrő vára alatt megbetegedett. Végrendeletében úgy rendelkezett, hogyha a születendő gyermeke fiú lesz, Erzsébet királyné és a Habsburg-ház legidősebb tagja legyenek a gyámjai. 1440-ben a magyar rendek Jagelló Ulászlót választották meg magyar királynak, de Erzsébet királyné is megkoronáztatta a hathetes, Utószülött V. Lászlót. Az ország két táborra szakadt. A szembenálló főurak fegyveres harcokban támadtak egymás birtokaira, és a megszerzett javakkal magánhadseregüket növelték. A harcok során Hunyadi János és Cillei Ulrik legyőzték az Erzsébet-párti főurakat, és 1441-ben erdélyi vajdák lettek. 1440-ben II. Murád szultán elfoglalta Nándorfehérvárt, ezután a város török kézen maradt. Hunyadi három nagy támadóhadjáratot vezetett az Oszmán Birodalom ellen. Az első téli hadjárat 1443-ban, Drinápoly, az oszmán főváros elfoglalására indult, de sereg a téli hónapokban csak a Szófia közelében lévő Zlatica-szorosig jutott el. Itt a törökök visszavonulásra késztették Hunyadit, a magyar sereg 1444. januárjában megérkezett Nándorfehérvár alá. 1444 nyarán a pápa Ulászló király és Hunyadi János vezetésével keresztes háborút indított a törökök ellen. A szárazföldi hadjárat ütközete 1444. november 10-én Várna mellett zajlott. A törökök győztek, Ulászló magyar király elesett. 1446-ban az egykori Ulászló-párti főurak Hunyadi Jánost kormányzóvá választották. Hunyadi János 1448-ban indította a harmadik törökelleni támadóhadjáratot, de a rigómezei csatában vereséget szenvedett. Amikor 1456-ban II. Mehmed szultán Szerbia és Nándorfehérvár elfoglalására indult, a pápa ismét keresztes hadjáratot hirdetett. A török csapatok elfoglalták a
72
várost, és betörtek a várba. A vár védői és Hunyadi János felmentő serege fényes győzelmet arattak. Hunyadi János a táborban kitört pestisjárványban életét vesztette.
3. 4. 1. Mátyás kora Mátyás (1458–1490) Hunyadi János kormányzó és Szilágyi Erzsébet fia körülbelül 1443-ban született. 1458-ban magyar királlyá, 1469-ben cseh királlyá választották, 1487-től Ausztria hercege. V. László (1440–1457) magyar és cseh király 1457-ben elfogatta Hunyadi János két fiát. Nem sokkal később Lászlót kivégezték Budán, Mátyást fogolyként Prágába vitték. A király halála után a Mátyás-párti főurak visszaverték a Hunyadiak elleni támadásokat, és eközben megegyeztek a Mátyást fogva tartó Podjebrád György cseh uralkodóval, hogy a váltságdíj kifizetése és Katalin lányának eljegyzése után Mátyást szabadon engedik. Hunyadi (Corvin) Mátyás megválasztása idején a Hunyadiakkal szembenálló főurak 1459-ben III. Frigyes német császárt is magyar királlyá választották. Mátyás legyőzte az ellene támadó III. Frigyes császárt és a vele szövetségben álló magyar főurakat, és a békekötés szerint Frigyes 1463-ban visszaadta az 1439-ben ellopott Szent Koronát. 1461–62-ben Mátyás visszafoglalta a huszita uralom alatt álló Felvidéket, és miután a pápa eretnekként kiközösítette a husziták oldalán harcoló Podjebrád György cseh királyt, Mátyás 1468-ban keresztes háborút indított. Az 1471-ig tartó háborúban csak a cseh korona alá tartozó tartományokat (Szilézia, Lausitz, Morvaország) tudta elfoglalni. A hadjárat idején Vitéz János, esztergomi érsek vezetésével a Mátyás kül- és belpolitikájával elégedetlen főurak összeesküvést szőttek a király ellen. Mátyás, amint értesült az eseményekről, 1471-ben visszatért Magyarországra, és az összeesküvés vezetőit, köztük a Hunyadi család régi szövetségesét, Vitéz Jánost is fogságba vetette. Szilézia visszaszerzéséért a cseh-lengyel csapatok 1474-ben háborúba kezdtek, de Boroszlónál (ma Wrocław) Mátyás győzelmet aratott. Itt hirdették ki eljegyzését a nápolyi király lányával, Aragóniai Beatrixszal, aki 1476-ban Mátyás második felesége lett. A déli határokon az 1460-as évektől 1521-ig nyílt, török-magyar hadműveletekre 73
nem került sor. A sorozatos török betörések visszaszorítására a magyar sereg 1476ban elfoglalta a törökök által 1470-ben átépített Szabács várát. Mátyás 1485-ben elfoglalta Bécset, és megszerezte Alsó-Ausztria nagy részét.
*
A 15. századi portolán térképek nem mutatnak további új információt KözépEurópáról. A közölt adatok csak a legfontosabb elemekre (Duna, Buda, Győr, a három nagy sziget) szűkülnek, de az ábrázolás stílusában, a rajzi megjelenítésben nagy változatosság látható. Ezért a következő térképeket összefoglaló táblázatban mutatom be.
11. táblázat. Magyar földrajzi nevek a 15. század második felében készített portolán térképeken (A táblázat nem tartalmazza az adriai kikötők felsorolását.) Név és a készítés éve
Andrea Bianco, 1436 velencei (24. kép)
Földrajzi nevek a térképen*
Egyéb térképi elemek*
Regnum Hongarie
Egy korona rajza
buda
Két sziget
flu. drinago zagubio (?) y.a boddino y.a sca maria q dicitur ixula magna Gabriel Valseca, 1439 mallorcai (25. kép)
buda
I. Károly zászlója
jaurim
A Duna és néhány mellékfolyó név nélkül
insula de buda
Három sziget
insula de jaurim Petrus Roselli, 1468 mallorcai (26. kép)
buda
I. Károly zászlója
Jauriz
A Duna és néhány mellékfolyó név nélkül Három sziget
Albino de Canepa, 1489 genovai (27. kép)
Jorge de Aguiar, 1492 portugál (28. kép)
Arusuar
I. Károly zászlójára emlékeztető zászló
buda
A Duna és néhány mellékfolyó név nélkül
Jaurin
Városok különböző várrajzokkal
Sirmin
Három sziget
(insula de bosina)
A Duna és néhány mellékfolyó név nélkül
insula de buda insula de jauri
Három sziget
*Ebben a táblázatban a földrajzi nevek és a térképi elemek felsorolása egymástól független.
74
3. 5. MAGYARORSZÁG A 16–17. SZÁZADBAN
Hunyadi Mátyás halála után II. Ulászló (1490–1516) volt a magyar király, majd fia, II. Lajos (1516–1526) követte a trónon. X. Leó pápa 1513-ban keresztes hadjáratot hirdetett a török ellen, és 1514-ben Dózsa György végvári tisztet állították a magyar sereg élére. A toborozás leállítása után kitört a parasztháború, de még ez év nyarán, Szapolyai János erdélyi vajda Temesvárnál leverte Dózsa seregét. A török birodalomban I. (Nagy) Szulejmán (1520–1566) került hatalomra, és parancsot adott a balkáni török csapatok előrenyomulására. 1521 nyarán a törökök elérték a délvidéki magyar határt. Nagy veszteségek árán elfoglalták a legfontosabb déli végvárakat, elesett Szabács, Zimony és Nándorfehérvár. Ezután a szultán visszavonult, és a következő hadjáratot öt évvel később, 1526-ban indította. Mohácsnál megsemmisítette a magyar király seregét, és II. Lajos is elesett. Magyarország elvesztette déli területeit, valamint politikai és katonai vezetőit. II. Lajos utód nélkül halt meg. A török sereg nagy pusztításokat végezve Budára vonult, majd a város felégetése után, jelentős török haderőt Magyarországon hagyva, elvonult. A mohácsi vereség után Szapolyai Jánost I. János (1526–1541) néven és Ferdinánd osztrák főherceget I. Ferdinánd (1526–1564) néven magyar királlyá választották. A kettős királyság másfél évtizede folyamatos harcokban telt el. 1541-ben a törökök csellel elfoglalták Budát, és Magyarország három részre szakadt. A Magyar Királyság (Magyarország nyugati része és a Felvidék) I. Ferdinánd uralma alatt maradt, Szapolyai fia, II. János (1540–1571) a török hűbéres Erdély első fejedelme lett. A Délvidék és az ország középső része 150 évig az oszmán török birodalom legtávolabbi tartománya volt. Az egyesült keresztény európai seregek három alkalommal megkísérelték a török kiűzését, de ez csak az utolsó hadjáratban, 1686-ban sikerült.
*
75
3. 5. 1. Juan de la Cosa világtérképe, 1500 Juan de la Cosa híres világtérképe elsőként mutatja Kolumbusz Kristóf és John Cabot útjain tett felfedezések eredményét, az amerikai kontinens keleti partvonalát.162 Habár Európa viszonylag kis helyet fed le a térképen, mégis találunk a Magyar Királyságra vonatkozó utalásokat. A Duna mentén jól látható a három sziget, a buda és az insula
de buda feliratok (29. kép).
3. 5. 2. Vesconte de Maiolo térképe, 1512 Ez a tipikus portolán térkép Nápolyban készült. Néhány kiemelt tengerparti kikötőváros (például Lisszabon, Barcelona, Genova) mellett csak Jeruzsálemet és az akkori pápai székhelyet, Avignont ábrázolja.163 A vízhálózatból csak a Rhône és a Duna látható. Ez utóbbi mentén négy nagy sziget és hat város sorakozik, név nélkül (30. kép).
3. 5. 3. OSZK Cod. Lat. Medi aevi No. 353 jelzetű térkép, 16. század közepe Az Országos Széchényi Könyvtár tulajdonában lévő térképen sem a kartográfus nevére, sem a készítés időpontjára nem található utalás. Az OSZK Cod. Lat. Medi aevi
No. 353 jelzetű portolán térkép szerzőjének azonosítása című fejezetben részletes elemzést adok a térképről, itt csak a magyar vonatkozásokat tárgyalom. A térkép magyar névanyaga nem sűrű, de tartalma különbözik a korábbi példáktól (31. kép). Az ország neve, HUNGARIA, két helyen látható csakúgy, mint Erdély megnevezése, TRASILVANIA. A feltüntetett városok nevei: buda, pesti, albaregall,
strigonia és még egy alig olvasható városnév, amely alatt egy szintén igen halványan látszódó felirat található. Teleki Pál az utolsó három települést így azonosítja: (?) baregall (?), saigonia, az olvashatatlan településnévhez pedig a várrajz alatti felirat szótöredékei alapján feltételezi Vajda-Hunyad várát.164 A helyesbítés albaregall és strigonia esetében egyszerű. A térkép alapos szemrevételezésével egyértelműen látható az előbbinél hiányzó „al” szótag, valamint
162
NEBENZAHL (1990): 30. o. STEVENSON (1911): 36–37. o. A térkép a HSA tulajdonában van, mérete 55 x 90 cm. 164 TELEKI (1906): 287. o. 163
76
az utóbbinál a t és az r betűk megtévesztő összefolyása, amely a korabeli íráskép miatt könnyen a-nak olvasható.
Vajda-Hunyad esetében már jóval alaposabb vizsgálatra van szükség. A településnév annyira megkopott, hogy csak az alatta lévő felirat adhat megoldást. Teleki a hic arcx corvus … … dis … … szavakat olvasta ki, s a corvus (holló) szó alapján következtetett a Hunyadi várra. A felirat valójában a következő: hic iacet
corpus s ladis, vagyis itt nyugszik Szent László. Ez alapján egyértelmű, hogy a város Várad (varadium), ahol Szent László királyunkat eltemették. A felirat azonosításában megerősítést ad az 1507-ben, Rómában kiadott Ptolemaiosz-atlasz Közép-Európát ábrázoló lapja (32. kép). A névanyag része három folyónév, amelyek a Dunát, a Drávát és a Szávát jelölik. Ezek mellett név nélkül látható a Duna két baloldali mellékfolyója (a Vág vagy a Garam és a Tisza) és egy jobb oldali mellékfolyója (Sió). Ez utóbbi egy név nélküli tóból ered, amelyet elhelyezkedése alapján egyértelműen azonosítható a Balatonnal. A magyarországi anyagot a három dunai sziget egészíti ki. A szigetek településekhez viszonyított helyzete nem egyezik meg a korábbi és a későbbi példákkal, és hozzájuk tartozó neveket sem találunk, mégis feltételezhető, hogy a nyugati itt is a Csallóközt, a középső a Szentendrei-szigetet, a keleti pedig a Csepel-szigetet jelzi.
12. táblázat. Magyar földrajzi nevek a Cod. Lat. Medi aevi no. 353 jelzetű portolán térképen (A táblázat nem tartalmazza az adriai kikötők felsorolását.) Névtípus
A térképen látható névalak
A mai hivatalos magyar és külföldi névalak
Ország
HVNGARIA (kétszer)
Magyarország
Terület
TRASILVANIA (kétszer)
Erdély
Település
albaregall
Székesfehérvár
belgrado
Nándorfehérvár (Belgrád, Beograd, Szerbia)
buda
Buda
pesti
Pest
strigonia
Esztergom
varadium
Várad (ma Nagyvárad, Oradea Románia)
danubius f.
Duna
draua f.
Dráva
Folyó
77
Névtípus
A térképen látható névalak
A mai hivatalos magyar és külföldi névalak
saua f. Összesen
Száva
11
3. 5. 4. Diogo Homem munkái, 1557– 1576 Diogo Homem a portugál Homem kartográfus dinasztia második generációjának tagja. Önmagát egyszerűen térképeket készítő kozmográfusnak nevezte, de valójában a portugál portolán térképészet egyik legtermékenyebb alakja volt. Számos munkája közül 11 térkép és 12 atlasz maradt fenn. Habár a legkorábbi ismert munkája 1557-ből származik, tudni lehet, hogy tíz évvel korábban már készített egy nyolc lapból álló, figyelemre méltó atlaszt. Az életéről keveset lehet tudni, annyi azonban biztos, hogy fiatalabb korában hosszabb időt töltött Angliában, majd 1568-tól Velencében dolgozott.165 A következő táblázatban azokat a munkákat sorolom fel, amelyekben feltüntette Magyarországot is.
13. táblázat. Magyar földrajzi nevek Diogo Homem 1557 és 1576 között készített munkáin (A táblázat nem tartalmazza az adriai kikötők felsorolását.) A készítés éve
Típus
Magyar földrajzi nevek
Egyéb térképi elemek
1557 1558 k. ~ és ismeretlen szerző
T A 3. lap
Hungaria Ungaria, Trasiluania, Septem Castra
X −
1560
T
1560 k.
T
1561
T
Hungaria Hungaria (a legnagyobb felirat) Hungaria, Trasiluania
Duna és hegyek név nélkül A Kárpát-medence nagyobb folyói név nélkül, de helyes irányban, hegyek szintén név nélkül Duna és hegyek név nélkül Duna és hegyek név nélkül, sátrak és zászló Duna és hegyek név nélkül
1563 1565 k. ~ és ismeretlen szerző 1569 (rézmetszet)
T A 6. lap T
Hungaria
hegyek név nélkül
X
Hungaria, Trassiluania
egy király név nélkül
Ongaria
−
1570 1576
T T
Hugaria Hungaria, Trasiluania
− −
X X X
(T: portolán térkép, A: portolán atlasz, X: az aránymérték közvetlenül a Hungaria felirat felett van elhelyezve.)
Diogo Homem térképein általában csak a partvonal rajzolata látható, a belső területeket vagy üresen hagyta, vagy csak ország-, és régióneveket tüntetett fel. 165
CORTESÃO – MOTA (1987): 2. köt. 3–10. o.
78
Magyarország
minden
térképlapon
nagy
betűkkel,
Hispániával,
Galliával,
Germániával megegyező méretben van felírva. Előfordul olyan eset is, például az 1560-as (33. kép) és az 1563-as térképeken, ahol Hungaria még ezeknél is nagyobb betűkkel jelenik meg. Az ország domborzati és vízrajzi adottságainak ábrázolása azonban nem volt fontos, ezért a folyók és a hegyek megjelenítése, apró változtatásokkal, ugyanazt a sémát követi.
3. 5. 5. Fernão Vaz Dourado munkái, 1570 és 1580 Fernão Vaz Dourado (1520 k.–1580) az egyik legjelentősebb portugál térképkészítő volt. Munkáival nem csak a portugál, hanem az európai térképkészítés szemléletmódján is változtatott. Indiában született, és élete nagy részét Goában töltötte, de dolgozott Lisszabonban is. Munkáiból hat atlasz maradt fenn, ezek 1568 és 1580 között készültek.166 Vaz Dourado finoman díszített, pontosabb adatokon alapuló, precízen rajzolt térképlapjain több újítás látható. Az általa használt térképkivágatok és az ázsiai szigetvilág (beleértve Japán szigeteit is) a későbbi korok kartográfusai számára másolandó minták lettek. Az atlaszok elsődleges célja a tengerpart és a parthoz közeli vizek részletes ábrázolása, ezért a kontinensek belső területei csak kevés adatot tartalmaznak, esetenként üresen maradtak. Magyarországra történő utalást az 1570-ben és az 1580ban készített atlaszokban találunk. Az 1570-ben készített atlasz húsz lapból áll. A hatodik lap Kelet-Európát mutatja, s itt látható Magyarország neve Ungria, és két város Buda és Belgrado. A feliratok rendkívül pontatlanul a Dnyeper és a Fekete-tenger közelében vannak elhelyezve, településjel, vagy egyéb utalás nincs (34. kép). 1580-ban készített atlasz tizenhat lapból áll. A hatodik lapon Európa látható, ahol Magyarországra a korábbi példához képest valamivel pontosabb elhelyezésű Umgria felirat utal. A térképen látható hegyek rajzai nem köthetők a valóságos domborzathoz.
166
CORTESÃO – MOTA (1987): 3. köt. 3–6. o.
79
3. 5. 6. Georgio Sideri munkái, 1537–1565 Georgio Sideri (más néven Callapoda) a legismertebb görög portolántérkép-készítő mester. Krétai családból származott, eredeti neve feltehetően Zorzi Sideros volt. Krétán élt, és egy kereskedelmi hajó kapitánya volt, ezért 1537 és 1565 között gyakran utazott Velencébe. Munkáiból egy atlasz (1537), és öt térkép (1541, 1550, 1560, 1561, 1565) maradt fenn.167 A görög portolán térképek névanyagában a hajósok által használt közös nyelv, a lingua franca, sajátosan keveredik az olasz és a görög nyelvvel. Ez a változatosság a szoros földrajzi és gazdasági kapcsolatokra vezethető vissza. A nyelvi keveredés és a latin betűs írásmód abból is következett, hogy a legtöbb görög térképkészítő a velencei uralom alatt álló területeken élt.168 A görög térképeknek nem volt egységes stílusuk, így van közöttük olyan, amelyik a katalán és van olyan, amelyik az itáliai térképekre emlékeztetet. Sideri munkáira is ez a sokszínűség volt jellemző. Az 1541-ben készített térképen sűrű vízrajz, sok település és hegy látható. Ungaria két helyen is látható, valamint a Kárpát-medence főbb folyói, többek között flu danubia, flu sava, flu drava, és tissa (35. kép.). Az 1561-ben készített térkép az előző példa ellentéte. A belső területek teljesen üresen maradtak, csak ország- és területnevek láthatók.
A Magyar Királyságot részletesen bemutató portolán térképek csak a 14. századból maradtak fent. A vizsgált művek között a Katalán atlasz lapján látható az utolsó olyan Magyarország-ábrázolás,
amely
tartalmában
és
megjelenítésében
eredetinek
tekinthető. Az 1400-as évek elejétől több olyan térkép ismert, amelyen csak a Dunát és a Duna-parti városokat vagy csak az ország nevét tüntették fel. I. Károly külkereskedelmi politikája fordulópont volt a szomszédos országokhoz fűződő gazdasági kapcsolatok fejlesztésében. Szisztematikus diplomáciával és az európai vámrendszer bevezetésével erősítette Magyarország pozícióját a nemzetközi kereskedelemben, s e munkájának sikerét, többek között, a Dalorto (Dulcert)térképek is bizonyítják. A szárazföld belső területeinek szokatlanul részletes ábrázolása bemutatja a korabeli nemzetközi kereskedelem útvonalait, amelyeken a távoli tájak termékei 167 168
TOLIAS (1999): 38–39. o. TOLIAS (1999): 71–72. o.
80
Európa középső részeire, a magyar export termékei (nemesfémek, szarvasmarha csordák, prémek) pedig Nyugat-Európa országaiba jutottak. Ez a két térkép óriási kartográfia-történeti jelentőséggel bír. Amellett, hogy egy jelentős történelmi folyamatot illusztrálnak, a Kárpát-medence fontosabb városainak, és egyben a kereskedelmi utak feltüntetésével elsőként adnak valós, habár pontatlan, képet Magyarország földrajzi viszonyairól (36. kép). A 15. század elejéről ismert portolán térképeken a Magyar Királyságról feltüntetett információ mennyisége jelentősen lecsökkent. Ennek egyik oka lehet, hogy a részletes, díszes térképek elvesztek, vagy elhasználódtak az idők során. A változást azonban Közép-Európa külpolitikai és Magyarország belpolitikai eseményei is okozhatták. A vizsgált időszakban Magyarország gyakran állt hadban a szomszédos államokkal, a török seregek előretörése a Balkánon és később Magyarországon, szintén megnehezítette, vagy éppen lehetetlenné tette a korábbi diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok valamint az átmenő forgalom fenntartását. Ez a dolgozat nem tartalmazza az összes, Magyarországot valamilyen formában megjelenítő portolán térképet. A célom az volt, hogy bemutassam a Magyar Királyság különféle jellegzetes, egyedi vagy ismétlődő ábrázolásformáit azokon a térképeken, amelyek elsődlegesen a tengeri közlekedést segítették. Azok a térképek, amelyeken a Duna és más közép-európai folyók láthatók, másodlagos rendeltetéssel készültek. Ezeken a térképeken a Földközi-tenger és a Fekete-tenger felől Közép-Európa belső területei felé vezető folyami útvonalakat is tanulmányozhatták.
81