3. A költségcsökkentés, hatékonyságnövelés rövid, közép- és hosszú távú stratégiája Kiskunhalas Város Önkormányzata
Ügyfél
Kiskunhalas Város Önkormányzata
Cím Alcím
3. A költségcsökkentés, hatékonyságnövelés rövid, közép- és hosszú távú stratégiája Kiskunhalas Város Önkormányzata
Dátum Verziószám
2014.05.05. v.1.0
MultiContact Consulting Kft. 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. T: +36 1 666 3750 F: +36 1 666 3749
Nyilvántartja Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cégjegyzékszám: 01-09-712312 E:
[email protected] W: www.multicontact.eu
JOGI FIGYELMEZTETÉS Jelen dokumentum a MultiContact Consulting Kft. szellemi terméke. Jelen dokumentumot és annak egyes részeit a – megrendelővel kötött egyedi szerződésben foglalt jogosultságok kivételével – nem lehet sem részben, sem egészben másolni, fénymásolni, újra előállítani, módosítani, átdolgozni, lefordítani vagy lerövidíteni bármilyen felhasználás céljából a MultiContact Consulting Kft. előzetes írásos hozzájárulása nélkül. A MultiContact Consulting Kft. a szerzői jogokhoz fűződő minden vagyoni jogot harmadik személyek vonatkozásában fenntart. A dokumentumban foglaltak jogtalan felhasználása esetén a MultiContact Consulting Kft. jogosult a szerzői jog megsértése miatti jogszabályi következmények alkalmazását kezdeményezni. A dokumentum tartalma egyben üzleti titkot is képez. Amennyiben a hatályos jogszabály vagy a megrendelővel kötött szerződés másképp nem rendelkezik, vagy jelen dokumentum közbeszerzési eljárásban ajánlatként kerül benyújtásra, jelen dokumentum címzettje a dokumentumban foglaltakat köteles bizalmasan kezelni, azt harmadik fél tudomására nem hozhatja. ©2012 MultiContact Consulting Kft. Minden jog fenntartva.
Tartalomjegyzék 1
Vezetői összefoglaló ........................................................................................................................ 1
2
Alkalmazott módszertanunk ........................................................................................................... 2
3
Helyzetelemzés................................................................................................................................ 8 3.1
Az Önkormányzat rövid- és középtávú költségvetési helyzetének bemutatása ..................... 9
3.2
Szervezet ............................................................................................................................... 16
3.3
Feladatok ............................................................................................................................... 19
3.4
Folyamatok ............................................................................................................................ 25
3.5
Programok ............................................................................................................................. 27
3.5.1 Az Önkormányzat stratégiáiban foglalt költségcsökkentő, hatékonyságnövelő célkitűzéseinek bemutatása .......................................................................................................... 27 3.5.2 Benyújtott pályázatok ................................................................................................... 30 3.5.3 Jövőbeli pályázati lehetőségek ...................................................................................... 32 4
A költségcsökkentés, hatékonyságnövelés rövid, közép- és hosszú távú stratégiája ................... 52
5
A költségcsökkentési és hatékonyságnövelési stratégia monitoring rendszere ........................... 53
6
Mellékletek .................................................................................................................................... 56 6.1
Felhasznált irodalom ............................................................................................................. 56
6.2
Ábrák jegyzéke....................................................................................................................... 57
6.3
Táblázatok jegyzéke............................................................................................................... 57
1 Vezetői összefoglaló Kiskunhalas Város Önkormányzata ÁROP-1.A.5- 2013-2013-0097 azonosítószámú, „Kiskunhalas Város Önkormányzatának szervezetfejlesztése” pályázatában többek között vállalta, hogy stratégiát készít az önkormányzat költségcsökkentési, hatékonyságnövelési lehetőségeiről három időtávon. A költségcsökkentési és hatékonyságnövelési részstratégia akcióinak meghatározása 3 időtávban történik, rövid (1 év), közép (2-3 év) és hosszú (4-5 év) távon. Az egyes lehetséges akciókat 4 szempontból, a Szervezet, a Feladatok, a Folyamatok és a Programok vonatkozásában vizsgáljuk. A helyzetelemzés során megvizsgáltuk Kiskunhalas Város Önkormányzatnak rövid- és középtávú költségvetési helyzetét, a gazdasági társaságai működését, továbbá áttekintettünk a Pirtóval és Harkakötönnyel Közös Önkormányzati Hivatal szervezetét és az önkormányzat feladatellátásnak szervezeti felépítését, megvizsgáltuk a feladatokat és folyamatokat valamint az önkormányzat gazdasági programját, stratégiáit és az önkormányzatok részére hosszabb távon elérhető tervezett forrásokat, amiket költségcsökkentésre vagy hatékonyságnövelésre használhatnak fel. A helyzetelemzés alapján stratégiai akciókat fogalmaztunk meg. A rövid, közép- és hosszú távú részstratégiát jelen dokumentum mutatja be. Az Önkormányzat vállalta azt is, hogy a rövid távú stratégiai akciókat a projekt során bevezeti. A stratégiát a projekt kezdetétől számított 6 hónapon belül kell elkészíteni. A projekt utolsó 3 hónapja kizárólag a kidolgozott intézkedések megvalósítására irányulhat. Az Önkormányzat többletvállalásként vállalta, hogy a projekt végén a bevezetett rövidtávú javaslatokról és a végrehajtott intézkedésekről összefoglaló beszámolót készít. A fentiek megvalósítása érdekében jelen dokumentum tartalmazza a kialakított monitoring rendszert és a monitoring mutatószámait, annak érdekében, hogy a rövid távú intézkedések mérhetők legyenek. Kiskunhalas Város Önkormányzatának rövid-; közép-; és hosszú távú költségcsökkentési és hatékonyságnövelési stratégiáját a 4. fejezet tartalmazza, a mérendő intézkedéseket pedig az 5. fejezet mutatja be.
1
2 Alkalmazott módszertanunk Az önkormányzati gazdálkodás, a helyi társadalmi igényeknek való megfelelés is feltételezi a jövőképet, a kiszámíthatóságot, a korlátozott erőforrások célzott felhasználását. Ezeknek az igényeknek az önkormányzat leginkább akkor tud megfelelni, ha rendelkezik stratégiával és az önkormányzati döntéshozatalban is erősödik a stratégiai szemléletmód. A stratégia olyan eszköz, amellyel az önkormányzat a küldetését, adottságait, meglévő és jövőbeni erőforrásait figyelembe véve, hosszabb időtávra alakítja ki viszonyát a lakossághoz, helyi vállalkozásokhoz. A stratégia részét képező költségcsökkentési és hatékonyságnövelési részstratégia tovább bontható cselekvési tervre, akciókra. A stratégia bemutatja a monitoring mechanizmusokat is.
1. ábra: Alkalmazott módszertan
Igények, elvárások, jelenlegi helyzet feltárása Megvizsgáljuk és elemezzük a projekthez kapcsolódó külső és belső szabályozási környezetet, a projektekhez kapcsolódó dokumentumot. Interjúk segítségével pontosítjuk a felsővezetői elvárásokat és a jelenlegi működést. Vezetői megkérdezés keretében összegyűjtjük és pontosítjuk a projekttel kapcsolatos célkitűzéseket és vezetői elvárásokat. Költségcsökkentési meghatározása
és
hatékonyságnövelési
lehetőségek
azonosítása,
stratégiai
akciók
A költségcsökkentési és hatékonyságnövelési részstratégia akcióinak meghatározása 3 időtávban történik, rövid (1 év), közép (2-3 év) és hosszú (4-5 év) távon. Az egyes lehetséges akciókat 4 szempontból, a Szervezet, a Feladatok, a Folyamatok és a Programok vonatkozásában vizsgáljuk.
Szervezet: e szegmens kapcsán, felső szinten áttekintjük az önkormányzat szervezetét, beleértve a Közös Önkormányzati Hivatal, az intézmények és önkormányzati gazdasági társaságok szervezetét és meghatározzuk azokat a költségcsökkentési és
2
hatékonyságnövelési akciókat, melyeket az önkormányzat célul tűz ki a részstratégia időtávjában. Feladat: e szegmens kapcsán, felső szinten áttekintjük az önkormányzat kötelező, önként vállalt és államtól átvett feladatait és meghatározzuk azokat a költségcsökkentési és hatékonyságnövelési akciókat, melyeket az önkormányzat célul tűz ki a részstratégia időtávjában. Folyamatok: e szegmens kapcsán, felső szinten áttekintjük az önkormányzat irányítási, szakmai és támogató folyamatcsoportjait és meghatározzuk azokat a költségcsökkentési és hatékonyságnövelési akciókat, melyeket az önkormányzat célul tűz ki a részstratégia időtávjában. Programok: e szegmens kapcsán, felső szinten áttekintjük az önkormányzat Gazdasági Programjában foglalt és még nem teljesített költségcsökkentést, hatékonyságnövelést eredményező akcióit, a folyamatban lévő, költségcsökkentést, hatékonyságnövelést eredményező pályázatokat, továbbá az önkormányzatok és intézményeik számára várható támogatásokat a 2014-2020-as programozási időszakban, melyek költségcsökkentést, hatékonyságnövelést eredményezhetnek.
A részstratégia egyes akcióit az alábbi ábra szerint foglaltuk össze.
5
Hosszú táv (20172018)
3
Közép táv (20152016)
Rövid táv (2014)
1
Szervezet
Feladat
Folyamat
Program
2. ábra: Költségcsökkentési és hatékonyságnövelési akciók meghatározása
3
Monitoring, mérés, értékelés A monitoring a stratégia megvalósulásának folyamatos nyomon követése, a kapott eredmények értelmezése és adott időszakonkénti dokumentálása, valamint a jövőbeli tervezéshez vagy a jelenlegi beavatkozások korrigálásához szükséges döntések előkészítése. A monitoring folyamatos tevékenység, melynek célja annak figyelemmel kísérése, hogy a stratégia megvalósítása megfelelő ütemben történik-e. Ennek megfigyeléséhez olyan mutatószám-rendszert alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy folyamatosan tájékoztassa az Önkormányzatot az előrehaladásról. A monitoring tevékenység alapvető célja tehát annak vizsgálata, hogy az egyes lépések, akciók megvalósítása megfelelt-e az eredeti célkitűzéseknek. A monitoring feladata a végrehajtás során jelentkező problémák és végrehajtási kockázatok feltárása, a szükséges vezetői szintű beavatkozások előkészítése, megoldási alternatívák megfogalmazása és döntésre való előterjesztése által. A monitoring négy, egymástól jól elkülöníthető része a nyomon követés, a mért eredmények elemzése, a jövőbeli beavatkozási döntések előkészítése és a stratégiai célkitűzések szükség szerinti finomhangolása.
Nyomon követés
Stratégiai célkitűzések szükség szerinti finomhangolása
Rendszeresen mért eredmények elemzése
Jövőbeli beavatkozási döntések előkészítése
3. ábra: Monitoring folyamat lépései
A monitoring rendszerrel szemben támasztott követelmények:
relevancia: monitoring során a valóban szükséges információk kerüljenek összegyűjtésre; szavatosság: az információk begyűjtése, rendszerezése és közreadása ne legyen túl hosszú folyamat; egyértelműség: a monitoring rendszer megfelelően legyen strukturálva, a szereplők számára azonos legyen az értelmezési keret; gyors elérés: az összegyűjtött információk elérési ideje minél kisebb legyen; formalizáltság: a mérés során lehetőleg egységes szerkezetű és logikájú dokumentumok és munkafelületek használata; arányosság: a szükségesnél ne okozzon nagyobb leterhelést a résztvevők számára;
4
jogosultság: a mérés során nyert információk a releváns jogosultsági szint szerint kerüljenek bemutatásra, döntés előkészítésre és döntésre; fejleszthetőség: a rendszer elemei úgy kerüljenek kialakításra, hogy továbbfejlesztése ne legyen túl bonyolult és költséges.
A monitoring két, egymástól jól elkülöníthető szintje a stratégiai-; és az operatív szint. A stratégiai szintű monitoring célja a magas szintű célok teljesülésének vizsgálata, elsősorban a felsővezetők számára szolgáltat aggregált információt a felső szintű célok vagy beavatkozások megvalósulásáról. A monitoring elsősorban a jövőbeli beavatkozási döntések előkészítéséhez járul hozzá. E tekintetben a monitoring az értékelés első lépcsője. Jellemző módon éves gyakorisággal történik. Az operatív szintű monitoring célja a feladatok és részfeladatok időközi megvalósulásának vizsgálata, elsősorban az operatív vezetés számára szolgáltat széleskörű, elemi információt a beavatkozások megvalósulásáról. Az operatív monitoring az azonnali, operatív jellegű beavatkozásokhoz járul hozzá. Jellemzően havi gyakorisággal történik a beszámolás. Az alábbi táblázat összefoglalóan mutatja a monitoring két szintjének főbb jellemzőit. Stratégiai szint Cél
Operatív szint
Célcsoport
Felsőszintű célok teljesülésének vizsgálata Felsővezetés
Feladatok és részfeladatok megvalósulásának vizsgálata Operatív vezetés
Kimenet
Felsővezetői döntés előkészítés
Időköz
Éves
Azonnali, operatív jellegű beavatkozások indítása Havi
Mutatószám Aggregáltság
Hatás és eredmény mutatószámok Aggregált
Elemi
1. táblázat: A monitoring két szintjének jellemzői
Indikátorok A Stratégia eredményeinek vagy hatásainak mérésére szolgáló mutatószámok. A teljesülés mérhetővé tétele, a végrehajtás nyomon követésére és értékelésére szolgáló mutatószámok kidolgozása kiemelkedő jelentőségű, az értékelés alapvetően egy átfogó mutatószámrendszerre épül. A mutatószámok alábbi típusait különböztetjük meg:
Input mutató: egy adott akció megvalósításához szükséges erőforrások (pl. költségvetési kiadás nagysága, felhasznált papír mennyisége) nagyságát veszi számításba. Az input mutató előnye, hogy könnyen meghatározható, hátránya, hogy egyáltalán nem eredménycentrikus; Output mutató: abban az esetben célszerű alkalmazni, ha az eredmény, vagy hatás nem vagy túlzott erőforrás ráfordítás árán határozható csak meg; Eredménymutató: egy adott akció érintettjeire gyakorolt közvetlen és általában azonnali hatásokról ad információt; Hatásmutató: egy akció közvetett, általában közép- és hosszútávon mérhető, társadalmi, gazdasági és/vagy környezeti következményeinek mérésére szolgál.
5
Kulcsmutatószám: azok a mutatószámok, melyek kiemelt szerepet töltenek be a stratégiai monitoringban, az Önkormányzat hatáskörébe tartozó feladatok eredményeinek/hatásainak értékelésében. Kulcsmutató-számként javasolt elsődlegesen eredménymutatókat és/vagy hatásmutatókat azonosítani.
A mérést segítő indikátorok kialakítása során az úgynevezett SMART kritériumokat tartjuk szem előtt.
Achievable Elérhető
Measurable - Mérhető
Specific Konkrét
Realistic Reális
SMART
Time-based Időhöz kötött
4. ábra:SMART kritériumok
Specific– Konkrétak a mennyiség, minőség tekintetében; Measurable–Objektív módon mérhetőek; Achievable – Teljesíthetőek, rendelkezésre állnak; Realistic– Reálisak, relevánsak; Time-based– Időalapúak, időhöz kötöttek. A fentieken túl a mutatószámrendszerrel szemben támasztott követelmények: • • • • •
a mutató kiválasztásánál gondosan kell mérlegelni, hogy valóban van-e összefüggés a mérni kívánt céllal; az egyes mutatók kedvező tényértéke a cél felé való elmozdulást jelenti-e; a mutató értékének alakulására az önkormányzatnak befolyással kell rendelkeznie; a mutatószámok kiválasztása során fontos szempont a teljesítményértékelésbe való beépíthetőség a mutatószámok kialakítása során szem előtt kell tartani, hogy a stratégiai monitoring költség-haszon megközelítése alapján nem túlzott költség-e az adott intézkedés mérhetővé tétele
A mutatószámrendszer kialakítása során a tervezési fázisban rögzíteni kell a mutatószámok kiinduló értékét. Emellett meghatározásra kerül a célérték is, az adott stratégiai cél alapján számszerűsített elvárások értéke. A monitoring mérföldköveinél mért érték a tényérték. A célértékek és tényértékek különbsége jelzi, hogy az adott folyamattal szemben támasztott követelmény, cél mennyiben teljesült.
6
Monitoring folyamat A monitoring rendszer megtervezésének első lépése annak meghatározása, hogy melyek lesznek azok a kulcselemek, amelyeket ellenőrizni szeretnénk. Az egyes tevékenységeket, határidőket és indikátorokat a stratégiában rögzítjük. Második lépésben meg kell határozni, hogyan biztosítjuk a szükséges információkat, azaz hogyan kell az adatokat összegyűjteni. Az adatgyűjtést a Közös Önkormányzati Hivatal végzi. A monitoring tevékenység harmadik lépése az adatgyűjtés befejezését követően a jelentés elkészítése. A jelentés alapvető célja a stratégia megvalósulásának és a tervezett célok közötti eltérések vizsgálata. E vizsgálatok keretében, amennyiben az elért eredmények és célok között az eltérés a megengedhetőnél nagyobb, elemezni kell az okokat, és javaslatokat kell adni a szükséges módosításokra. Értékelés A stratégia megvalósulásának meghatározott időpontokban elvégzett részletes elemzése, amelynek célja az akciók teljesítésének, az eredmények vizsgálata. Ezen túlmenően az értékelés célja a stratégia egészének rendszeres átgondolása, és ennek alapján a szükséges finomhangolások kidolgozása. Monitoring szervezet A monitoring résztvevőit meg lehet határozni név, pozíció, szervezeti egység vagy intézmény szintjén. A stratégiai monitoring résztvevőinek tekintjük azon személyeket, köztisztviselőket, szervezeti egységeket és intézményeket, melyek • • • •
a monitoring célcsoportjának tekinthetők (felsővezetők); felelősek a monitoring végrehajtásáért; felelősek egy stratégiai részterületért vagy beavatkozásért; adatszolgáltatási kötelezettségük van a monitoring végrehajtásával kapcsolatban.
A monitoring végrehajtásáért felelős szervezeti egység/személy készíti el a monitoring jelentést, aminek alapján a felsővezetés dönt a stratégia finomhangolásáról.
7
3 Helyzetelemzés Jelen tanulmányban az Önkormányzat által a Magyary Program egyes beavatkozási területein vállalt feladatok közül (sötétszürke) a 3. feladat megvalósítása érdekében készített Költségcsökkentési, hatékonyságnövelési stratégiát mutatjuk be.
Jelen tanulmányban a költségcsökkentés, hatékonyságnövelés rövid, közép- és hosszú távú stratégiáját mutatjuk be, a legnagyobb potenciállal rendelkező opciók meghatározására akciótervet készítettünk. A stratégiát a projekt kezdetétől számított 6 hónapon belül kell kidolgozni. A projekt utolsó 3 hónapja kizárólag a kidolgozott intézkedések megvalósítására irányulhat.
8
3.1 Az Önkormányzat rövid- és középtávú költségvetési helyzetének bemutatása Kiskunhalas Város Önkormányzata költségvetési bevételei az elmúlt években folyamatosan nőttek, és ezt a tendenciát a kiadások – bár kisebb mértékben – követték. A költségvetési hiány 2013-ban meghaladta a 2,2 Mrd forintot, ám a finanszírozási kiadásokkal korrigált hiány összege 1,4 Mrd forint. Az Önkormányzat a kötelező feladatok finanszírozását biztosítja, az önként vállalt feladatokat lehetőségeihez mérten teljesíti. Az Önkormányzat2014-re mintegy 560 millió forintos hitelfelvételt tervez.
5. ábra:Kiskunhalas Város Önkormányzata költségvetési főösszegeinek alakulása
Az Önkormányzat az elmúlt évek során első sorban fejlesztési célra vett fel hitelt, 2014-re viszont megegyező mértékben kíván élni a működési és fejlesztési célú hitelfelvétel lehetőségével.
6. ábra:Kiskunhalas Város Önkormányzata hitelfelvételei
9
Az állandó lakosságszám 2013. január 1-jén 29.305 fő volt. A város működését veszélybe sodorta a 4 Mrd forintot is meghaladó adósságállománya, de 2014. április 2-án a város Polgármestere Bizonyságlevelet vehetett át, melynek értelmében az Állam átvállalja a város 4.121.560.000 forintos adósságállományát, így a település gazdasági ellehetetlenülésének veszélye elhárult.
7. ábra:Kiskunhalas Város Önkormányzatának egy állandó lakosra jutó mutatói
Az önkormányzati kiadásokon belül jelentős különbség mutatkozott a működési és a felhalmozási célú kiadások között, mely azonban 2013-ra kiegyenlítődött. A működési célú kiadások 2011 óta tapasztalható folyamatos csökkentése a takarékos gazdálkodásnak köszönhető, ami kifeszített működést sejtet, a felhalmozási célú kiadások viszont jelentős mértékben nőttek, melyben a felújítási és beruházási kiadások jelentős emelkedése is szerepet játszott.
8. ábra:Kiskunhalas Város Önkormányzatának kiadás szerkezete
10
A fentiekből is látszik, hogy az Önkormányzat a költségcsökkentés területén a lehetőségeihez mérten megfelelő erőfeszítéseket tesz. Jelenleg a hatékonyság növelésre kell és lehet fókuszálni. Kiskunhalas Város Önkormányzata a helyi adók körében a helyi iparűzési adót veti ki,2011-ig a vállalkozások kommunális adóját, 2009-től pedig talajterhelési díjat is alkalmaz. A helyi adók mértékét 2014. évben nem módosította. Az alábbi ábra a helyi adóbevételeket mutatja, 2013 évben a költségvetési rendeletek alapján került figyelembe vételre a helyi adóbevétel.
Adóbevételek alakulása 2005-2013 években (Zárszámadási rendeletek alapján) 2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
2012.
2013. könyvek alapján
Iparűzési adó
291 297 269
283 153 966
348 544 954
325 522 550
401 622 754
348 170 322
353 520 542
353 064 010
363 257 072
Építményadó
78 279 413
81 851 519
79 839 390
79 454 033
90 273 933
88 737 657
92 054 109
86 135 221
92 494 967
0
0
0
0
0
0
0
0
0
31 456 297
27 346 836
27 152 685
27 282 224
26 107 721
26 791 961
26 323 008
29 910 646
31 948 265
0
0
0
0
0
0
0
2 166 437
3 115 155
Megnevezés Helyi adók:
Vállalkozók kommunális adója Magánszemélyek komm. adója Telekadó
111 407
95 785
280 000
116 999
162 107
132 921
150 187
95 100
361 880
Pótlék, bírság
4 629 015
2 856 297
3 737 301
3 092 891
4 740 357
3 655 937
5 924 343
3 356 288
3 611 004
Egyéb adóbevétel Helyi adók összesen: Átengedett adók:
3 607 239
2 091 146
2 597 420
3 106 526
4 542 098
5 114 447
4 944 010
2 964 034
3 130 785
409 380 640
397 395 549
462 151 750
438 575 223
527 448 970
472 603 245
482 916 199
477 691 736
497 919 128
Talajterhelési díj
Gépjárműadó
84 360 854
80 766 932
96 700 500
101 136 164
99 679 502
106 100 065
120 243 995
108 812 353
45 624 883
Termőföld bérbeadás Átengedett adók összesen: Adóbevételek összesen:
32 000
0
0
0
11 871
8 121
0
84 392 854
80 766 932
96 700 500
101 136 164
99 691 373
106 108 186
120 243 995
108 812 353
45 624 883
493 773 494
478 162 481
558 852 250
539 711 387
627 140 343
578 711 431
603 160 194
586 504 089
543 544 011
0
2. táblázat:Kiskunhalas Város Önkormányzata helyi adóbevételek alakulása
Az alábbi ábra a helyi adóbevételeket mutatja a zárszámadási rendeletek alapján.
11
9. ábra:Kiskunhalas Város Önkormányzata helyi adóbevételek alakulása
A gazdasági társaságok működése Kiskunhalas Város Önkormányzatának hétgazdasági társaságban rendelkezik 50%-nál nagyobb arányú tulajdonrésszel, további két társaságban (Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Zrt., Vakáció Közhasznú Nonprofit Kft.,) pedig kisebbségi tulajdonos. Az önkormányzat tulajdonában álló fontosabb gazdasági társaságok főbb adatait az alábbiakban mutatjuk be:
Sorsz.
Gazdasági társaság neve
Önkormányzat tulajdoni hányada (%)
Ügyvezető
Székhelye
Társaság törzstőkéje (Ft)
Felügyelőbizottság tagjainak száma (Fő)
76.190.000
3
630.600.000
n.a.
1.
Halas - T. Kft
100
n.a.
2.
Halasvíz Kft. (2013. 09.15-ig, a Kiskunsági Vízkiközmű Szolgáltató Kft. megalakulásáig) Halasi Média és Kultúra Non-profit Kft.
100
Farkas István
100
Tóth István
6400 Kiskunhalas, Bethlen G. tér 1.
17.620.000
3
Kiskunhalasi Geotermikus Projekt Kft.
n.a
Dr. Kovács Imre Zoltán
1137 Budapest, Szent István körút 18. 3. em. 4.
3.000.000
3
3.
4.
6400 Kiskunhalas, Kuruc Vitézek tere 22/a 6400 Kiskunhalas, Kőrösi út 27.
12
Sorsz.
Gazdasági társaság neve
5.
Kunság-Halas Hulladékgazdálkodási Non-profit Kft.
6.
Halasi Zrt.
Önkormányzat tulajdoni hányada (%)
Ügyvezető
1/17 (17 n.a önkormányzat hozta létre, 2014. januárban) Városgazda 100 Molnár Ferenc
Társaság törzstőkéje (Ft)
Felügyelőbizottság tagjainak száma (Fő)
10.090.000
5
100.000.000
n.a.
Székhelye
6400 Kiskunhalas, Alsószállás puszta 0995/12. hrsz. 6400 Kiskunhalas, Bem u. 1.
A Halas - T. Kft. vagyoni és pénzügyi helyzetének mutatóit az alábbi táblázat mutatja be: Vagyoni helyzet mutatói Halas - T. Kft Befektetett eszközök aránya Tőkeellátottság Befektetett eszközök fedezettsége Kötelezettségek aránya Működés biztonsági aránymutató Pénzügyi helyzet mutatói Halas - T. Kft. Fizetőképesség (likviditási gyorsráta) Likviditási ráta Eladósodottság mértéke - Bonitás Eladósodottság foka
2010
2011
2012
67,19%
63,41%
19,87%
87,79%
84,77%
6,00%
130,65%
133,69%
30,17%
2,93%
6,17%
94,00%
2999,90%
1374,11%
6,38%
2010
2011
2012
570,14%
473,50%
82,49%
1121,24%
593,04%
85,24%
3,33%
7,28%
1568,04%
2,93%
6,17%
94,00%
3. táblázat:Halas - T. Kft. vagyoni és pénzügyi helyzetének mutatói
A Halasvíz Kft., a három társaság egyesülésével létrejött Kiskunsági Víziközmű Szolgáltató Kft. egyik elődjének vagyoni és pénzügyi helyzetének mutatóit az alábbi táblázat mutatja be: Vagyoni helyzet mutatói Halasvíz Kft. Befektetett eszközök aránya Tőkeellátottság
2010
2011
2012
67,47%
67,09%
59,74%
84,79%
85,97%
81,44%
13
Befektetett eszközök fedezettsége Kötelezettségek aránya Működés biztonsági aránymutató Pénzügyi helyzet mutatói Halasvíz Kft. Fizetőképesség (likviditási gyorsráta) Likviditási ráta Eladósodottság mértéke - Bonitás Eladósodottság foka
125,44%
128,14%
136,31%
7,87%
10,42%
10,21%
1154,00%
824,93%
797,27%
2010
2011
2012
274,63%
192,71%
260,97%
441,05%
315,82%
394,13%
9,28%
12,12%
12,54%
7,86%
10,42%
10,21%
4. táblázat: A Halasvíz Kft.vagyoni és pénzügyi helyzetének mutatói
A Halasi Média és Kultúra Non-profit Kft. a Halasmédia Non-profit Kft. és a Kiskunhalasi Művelődési Központ Non-profit Kft. egyesüléséből jött létre. A két társaság korábbi években jellemző vagyoni és pénzügyi helyzetének mutatóit az alábbi két táblázat mutatja be: Vagyoni helyzet mutatói Halasmédia Non-profit Kft. Befektetett eszközök aránya Tőkeellátottság Befektetett eszközök fedezettsége Kötelezettségek aránya Működés biztonsági aránymutató Pénzügyi helyzet mutatói Halasmédia Non-profit Kft. Fizetőképesség (likviditási gyorsráta) Likviditási ráta Eladósodottság mértéke - Bonitás Eladósodottság foka
2010
2011
2012
76,40%
71,56%
82,34%
93,95%
88,35%
91,43%
122,96%
123,46%
111,04%
4,99%
10,69%
6,85%
1883,74%
826,42%
1334,56%
2010
2011
2012
473,11%
209,39%
190,50%
473,11%
266,01%
257,83%
5,31%
12,10%
7,49%
4,99%
10,69%
6,85%
5. táblázat: Halasmédia Non-profit Kft. vagyoni és pénzügyi helyzetének mutatói
Vagyoni helyzet mutatói Kiskunhalasi Művelődési Központ Non-profit Kft. Befektetett eszközök aránya
2010
2011
2012
47,08%
41,05%
46,99%
14
Tőkeellátottság Befektetett eszközök fedezettsége Kötelezettségek aránya Működés biztonsági aránymutató Pénzügyi helyzet mutatói Kiskunhalasi Művelődési Központ Non-profit Kft. Fizetőképesség (likviditási gyorsráta) Likviditási ráta Eladósodottság mértéke - Bonitás Eladósodottság foka
61,07%
67,80%
76,85%
129,72%
165,17%
163,55%
34,84%
28,33%
22,23%
175,29%
239,34%
345,73%
2010
2011
2012
112,23%
82,25%
169,69%
151,89%
208,13%
238,46%
57,05%
41,78%
28,92%
34,84%
28,33%
22,23%
6. táblázat: Kiskunhalasi Művelődési Központ Non-profit Kft. vagyoni és pénzügyi helyzetének mutatói
A Halasi Városgazda Zrt. vagyoni és pénzügyi helyzetének mutatóit az alábbi táblázat mutatja be: Vagyoni helyzet mutatói Halasi Városgazda Zrt. Befektetett eszközök aránya Tőkeellátottság Befektetett eszközök fedezettsége Kötelezettségek aránya Működés biztonsági aránymutató Pénzügyi helyzet mutatói Halasi Városgazda Zrt. Fizetőképesség (likviditási gyorsráta) Likviditási ráta Eladósodottság mértéke - Bonitás Eladósodottság foka
2010
2011
2012
63,18%
63,94%
38,37%
69,88%
74,53%
45,22%
110,60%
116,56%
117,84%
28,74%
24,15%
52,48%
243,10%
308,58%
86,17%
2010
2011
2012
119,31%
136,88%
88,90%
128,09%
149,28%
117,43%
41,14%
32,41%
116,05%
28,74%
24,15%
52,48%
7. táblázat: Halasi Városgazda Zrt. vagyoni és pénzügyi helyzetének mutatói
15
3.2 Szervezet Közös Önkormányzati Hivatal Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezéseinek megfelelően Kiskunhalas Város Önkormányzata Pirtó és Harkakötöny községekkel együtt Közös Önkormányzati Hivatalt működtet. A hivatal ellátja a Mötv.-ben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban a számára meghatározott feladatokat Kiskunhalas Város vonatkozásában. A Közös Önkormányzati Hivatal feladatai: 1) A képviselő-testület, bizottságok és tisztségviselők munkájával kapcsolatban a döntések előkészítése, azok végrehajtásának szervezése; 2) Részt vesz az önkormányzat intézményeivel kapcsolatos irányítási, ellenőrzési feladatok ellátásban; 3) Az önkormányzat pénzügyi, igazgatási feladatainak koordinálása, elvégzése, operatív gazdasági feladatok ellátása; 4) A központi és a helyi szabályozásban megállapított adók beszedésével kapcsolatos feladatok ellátása; 5) Közreműködik az önkormányzati vagyon működtetésében, hasznosításában; 6) A képviselő-testület, a polgármester és a jegyző jogszabályban meghatározott államigazgatási feladatainak előkészítése, végrehajtásuk szervezése; 7) Ellátja a településfejlesztéssel és rendezéssel kapcsolatos előkészítő és végrehajtási feladatokat; 8) Ellátja az önkormányzati intézmények működtetési feladatait. A Közös Önkormányzati Hivatal jóváhagyott foglalkoztatotti létszáma jelenleg 83 fő, melyből 76 fő köztisztviselő, 7 fő pedig közalkalmazott. A Stratégiai és Fejlesztési Osztály létszáma jelenleg 6 fő, az engedélyezett létszám 7 fő, így 2014. április hónapjában meghirdetésre került egy ügyintézői álláshely. A Közös Önkormányzati Hivatal vezetője a jegyző. Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény alapján a központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzati hivatal működési kiadásaihoz a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szerint 2014. január 1-jén működő hivatali struktúrának megfelelően. A támogatás meghatározása az elismert hivatali létszám alapján a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével történik. Az elismert hivatali létszám a számított alaplétszám korrekciós tényezőkkel korrigált összege. A számított alaplétszám az alábbi képlet alapján határozható meg:SZAL=c+(ÖL-a)/(b-a)*(d-c), két tizedes jegyre kerekítve. A számítások alapján a Közös Önkormányzati Hivatal állam által finanszírozott létszáma 2014-ben 84 fő. A Közös Önkormányzati Hivatal szervezetét az alábbi ábra mutatja:
16
Jegyzői Titkárság (Osztály) (45+1 fő) Önkormányzati Rendészet (13+1 fő) Építéshatósági Csoport (5 fő) Kirendeltségek (4+4 fő) Szervezési Csoport (11+8 fő)
Jegyző Aljegyző Pénzügyi és Stratégiai és Fejlesztési Gazdálkodási Osztály (22 Osztály (8 fő) fő) Költségvetési Csoport (5 Főépítész (1 fő) fő) Könyvelési Csoport (4 fő)
Köznevelési, Művelődési és Szociálpolitikai Osztály (7 fő) Szociálpolitikai Csoport (4 fő)
Adócsoport (9 fő) Társulási Feladatokat ellátó Csoport (3 fő + 1 fő intézményi referens)
10. ábra: Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti felépítése
A fentiekből megállapítható, hogy Kiskunhalas Város Közös Önkormányzati Hivatalának vonatkozásában létszámcsökkentés nem indokolt. A költségcsökkentés erőforrás felhasználás csökkentésével nem hatékonyságnövelés lehetőségeinek feltárása vezethet csak eredményre.
biztosítható,
így
a
inkább
a
Intézmények, gazdasági társaságok Az önkormányzat feladatellátásnak szervezeti felépítését az alábbi ábra mutatja:
11. ábra:Kiskunhalas Város Önkormányzata szervezeti felépítése
További költségcsökkentési intézkedések szervezeti hatékonyságnövelésre szükséges a hangsúlyt helyezni.
szinten
nem
javasoltak,
A Hivatal esetében a folyamatos jogszabályváltozások miatt feltétlenül szükséges a szakmai továbbképzések biztosítása. A dolgozók munkavégzésének hatékonyság-maximalizálásához rendszeres képzések javasoltak, ennek megalapozása érdekében pontosan fel kell mérni a képességeket. A Hivatal dolgozóinak van képzési tervük, így ennek folyamatos aktualizálása szükséges a felmérés eredményei alapján. Az Önkormányzat belső ellenőrzése kiterjed a gazdasági társaságokra is, amelyet munkaterv szerinti rendszerességgel végeznek a szakértők. Az önkormányzati adósságkonszolidáció során rendeződik a társaságok gazdasági helyzete is.
17
A gazdasági társaságok jelenleg nem rendelkezik kockázatkezelési szabályzattal, az esetlegesen felmerülő kockázatokat az ügyvezetők jelzik a tulajdonos felé. A hosszú távú stratégia alapvetően határozza meg egy szervezet jövőjét. A hatékonyan kialakított stratégia segíti a társaságot a megfelelő cselekvési irány kijelölésében, megkönnyíti az alkalmazkodást a gazdasági környezethez és fenntartható, a tulajdonosi elvárásokkal összeegyeztethető terveket fogalmaz meg. Az Önkormányzat és a társaságok között közfeladatok ellátására létrejött vállalkozási szerződések képezik alapját a társaságok tevékenységeinek, működésük finanszírozásának. Az Országgyűlés 2009. november 9-én fogadta el a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. számú törvényt, melynek fő célkitűzése a nyilvánosság, a takarékosság, az átláthatóság és a valódi teljesítmény díjazásának jogi szabályozása a köztulajdonban álló gazdasági társaságok esetében. A jelenlegi közszolgáltatási szerződések az elvégzendő közfeladatok vonatkozásában nem kellő részletezettséggel szabályozzák azok mennyiségi és minőségi elvárásait. A társaság által elvégzett feladatok minőségének mérésére nincs kialakított módszertan. Az Önkormányzatnak hosszútávon is törekednie kell arra, hogy a társaságaihoz kiszervezett közszolgáltatásokat hatékonyan lássa el. Javasoljuk az Önkormányzat és a társaságok között közfeladatok ellátására létrejött vállalkozási szerződések SLA szemlélet szerinti (az angol Service Level Agreement kifejezés rövidítése – szolgáltatási szint megállapodás) átalakítását, amely rögzíti a szolgáltatás alapelveit (szolgáltatási időszakokat, alapvető szabályokat), a szolgáltatás részletes tárgyát, terjedelmét, színvonalát, minőségét, a teljesítendő feladatokat, elvárt határidőket, kommunikációs utakat, eszkalációs rendet, szolgáltatás díjazását, fizetési feltételeit, világosan definiálja és mérhetővé teszi a szolgáltatásokat, valamint egyértelműen, mindkét fél számára érthető módon megfogalmazza azok tartalmát, felülvizsgálatát és módosítását. A társaságok jelen állapotukban ugyan ellátják a szerződésben vállalt feladatait, de mindenképpen szükséges vizsgálni a költségcsökkentési és hatékonyságnövelési kérdéseket. Az elkövetkező időszak egyik kiemelkedő eredménye lesz, hogy az önkormányzat és a társaságok tartozásai rendeződnek. Az elkövetkező években szigorú költségvetés tervezési módszertant kell kialakítani arra vonatkozóan, hogy a tervezett fejlesztések, költségek és a rendelkezésre álló források összhangban legyenek egymással, az adósságállomány ne növekedjen újra a működést veszélyeztető mértékűre. Azonosító SZ/1-01
SZ/1-02
SZ/1-03
Akció
Időtáv
Akcióterv készítése az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok hatékonyabb tulajdonosi ellenőrzése érdekében
2015-2016
A hivatali dolgozók rendszeres képességfelmérése, képzési tervek aktualizálási rendszerének kialakítása
2015-2016
Az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok szerződéseinek átalakítása SLA szemléletben
2017-2018
18
3.3 Feladatok Az önkormányzatok a működésük során kötelező és önként vállalt feladatokat látnak el. Az önkormányzati feladatok áttekintését az alábbi ábra mutatja be:
Önkormányzati feladatcsoportok
Kötelező feladatok
Településfejlesztés, településrendezés
Környezet-egészségügy
Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások
Településüzemeltetés
Óvodai ellátás
Lakás- és helyiséggazdálkodás
Közterületek, közintézmény elnevezése
Kulturális szolgáltatás
Hajléktalanná vált személyek ellátása és rehabilitációja
Egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások
Nemzetiségi ügyek
Helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás
Honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás
Közreműködés a település közbiztonságának biztosításában
Távhőszolgáltatás
Helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok
Helyi közösségi közlekedés biztosítása
Víziközmű-szolgáltatás
Kistermelők, őstermelők értékesítési lehetőségeinek biztosítása
Hulladékgazdálkodás
Sport, ifjúsági ügyek
Önként vállalt feladatok
Államtól átvett feladatok
Megosztott feladatok (közösen ellátott)
12. ábra: Önkormányzati feladatok áttekintése
A kötelező feladatokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény határozza meg. A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadóművészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
19
8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás; 21. víziközmű-szolgáltatás E feladatok ellátását az állam feladatfinanszírozási rendszerben támogatja. Kiskunhalas Város Önkormányzata a kötelező feladatait ellátja, azonban a feladatok ellátását részben saját költségvetéséből támogatja(forrás: 2014. évi költségvetési terv).
Kötelező feladat megnevezése
Hatáskör jogosultja
Feladatellátás módja
Településfejlesztés, településrendezés Közvilágítás
Képviselőtestület
Hivatal
Közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése Bölcsődei ellátás
Képviselőtestület
Hivatal
Képviselőtestület
Intézmény
Rovar- és rágcsálóirtás
Képviselőtestület
Óvodai ellátás
Képviselőtestület
Képviselőtestület
Intézmény
Költsége (Ft/év)
Állami normatíva összege (Ft/év)
Képviselőtestületi kiegészítés (Ft/év)
1000000
0
1000000
120000000
0
120000000
215000
0
215000
51188000
21246000
29942000
250000
0
250000
568677000
401182000
167495000
20
Kötelező feladat megnevezése
Hatáskör jogosultja
Feladatellátás módja
Költsége (Ft/év)
Állami normatíva összege (Ft/év)
Képviselőtestületi kiegészítés (Ft/év)
Nyilvános könyvtári ellátás biztosítása
Képviselőtestület
Intézmény
51701000
33408000
18293000
Kulturális örökség helyi védelme Nemzetiségi ügyek
Képviselőtestület
Intézmény
33755000
14736000
19019000
Képviselőtestület
Hivatal
8503000
1050000
7453000
Nemzetiségi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatok Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások A területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása Helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok Adó és értékbizonyítvány, vagyoni bizonyítvány kiállítása Mezőőri szolgálat
Képviselőtestület
Hivatal
8503000
1050000
7453000
Társulás
Feladatátadási megállapodás
601811000
330965226
132799774
Társulás
Feladatátadási megállapodás
22374000
13347976
7734024
Jegyző
Hivatal
32346156
5000000
27346156
Jegyző
Hivatal
415000
0
415000
Képviselőtestület
Hivatal
23061000
3600000
19461000
Anyakönyvi és hagyatéki feladatok
Jegyző
Hivatal
4744190
0
7744190
Birtokvédelem
Jegyző
Hivatal
1472946
0
1472946
díjak
Képviselőtestület
Hivatal
2150000
0
2150000
Testvérvárosi és egyéb nemzetközi kapcsolatok
Képviselőtestület
Hivatal
2500000
0
2500000
Pályázatfigyelés, pályázatkészítés, projektmegvalósítás és elszámolás Önkormányzati rendezvények, ünnepségek tartása A Képviselő-testület és a bizottságok tevékenységével kapcsolatos feladatok
Képviselőtestület
100000000
0
100000000
10000000
0
10000000
19532000
0
19532000
Kitüntetések, adományozása
Képviselőtestület
Képviselőtestület
100% tulajdonú gazdasági társaság Hivatal
21
Kötelező feladat megnevezése
Hatáskör jogosultja
Feladatellátás módja
Belső ellenőrzés
Jegyző
Tűz és munkavédelem
Jegyző
Informatikai és honlap üzemeltetési feladatok Településfejlesztés, településrendezés Közvilágítás
Jegyző Képviselőtestület
Közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése Bölcsődei ellátás Finanszírozás %
Képviselőtestület
Hivatal
Képviselőtestület
Intézmény
Költsége (Ft/év)
Hivatal
Állami normatíva összege (Ft/év)
Képviselőtestületi kiegészítés (Ft/év)
3234000
3234000
3000000
0
3000000
Hivatal
21580000
0
21580000
Hivatal
1000000
0
1000000
120000000
0
120000000
215000
0
215000
51188000
21246000
Képviselőtestület
29942000 43%
8. táblázat: A kötelező feladok ellátásának finanszírozása Kiskunhalas Város Önkormányzatánál
Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. Kiskunhalas Város Önkormányzatának önként vállalt feladatait az alábbi ábra mutatja (forrás: 2014. évi költségvetési terv).
Költsége (Ft/év)
Képviselőtestületi kiegészítés (Ft/év)
Fejlesztési célú hiteltörlesztés Lakossági járda építés támogatása KEOP-4.10.0/A/12-2013-0434 pály. KEOP-4.10.0/a/12-2013-0005 pály. KEOP-5.5.0/A/12/2013-0014 pály. DAOP-5.1.2/A-09-2f-2013-0001 pály. KEOP-4.10.0/A/12-2013-0110 pály.
7 893 000 2 000 000 34 860 000 46 059 000 197 215 000 860 426 000 31 194 000
7 893 000 2 000 000 5 229 000 6 909 000 29 582 000 174 429 000 4 679 000
KEOP-4.10.0/A/12-2013-0520 pály. TÁMOP-3.1.11-12/2-2012-0010 pály. KEOP-2.4.0/B/2F/10-11-2012-0001 pály. KEOP-4.10.0/A/12-2013-0563 pály. KEOP-4.10.0/C/12-2013-0047 pály. KEOP-1.2.0/2F/09-2010-0057 pály.
34 305 000 32 447 000 379 605 000 33 993 000 428 876 000 476 154 000
5 146 000 3 491 000 5 099 000 50 655 000 -
ÁROP-1.A.5-2013-2013-0097 pály. EMMI múzeum pályázat
40 000 000 4 400 000
400 000
Önként vállalt feladat megnevezése
22
Költsége (Ft/év)
Képviselőtestületi kiegészítés (Ft/év)
áht.-on
1 233 000 189 246 000 9 211 000 13 140 000
204 000 -
áht.-on
205 753 000
205 752 440
3 028 010 000
501 468 440
Önként vállalt feladat megnevezése
Hosszú időtartamú közmunka Átmeneti közmunka Startközmunka Önkormányzati támogatások belülre Önkormányzati támogatások kívülre Összesen
Önkormányzati finanszírozás %
16,6%
9. táblázat: Az önként vállalt feladok ellátásának finanszírozása Kiskunhalas Város Önkormányzatánál
Az önként vállalt feladatok körébe első sorban pályázati projektek keretében megvalósított fejlesztések, tevékenységek tartoznak. Érdemes megvizsgálni, hogy a következő hét éves pályázati ciklusban milyen ütemben és mértékben célszerű további pályázati forrásokat bevonni, hogy a 2014es állami adósság konszolidáció után a város gazdálkodása hosszú távon is fenntartható maradjon. A helyi önkormányzat –a törvényben meghatározott esetekben - az állammal kötött külön megállapodás alapján elláthat állami feladatokat is. Kiskunhalas az alábbi, államtól átvállalt feladatokat látja el:
Feladatellátás módja
Költsége (Ft/év)
Állami támogatás összege (Ft/év)
Képviselőtestületi kiegészítés (Ft/év)
Gyepmesteri telep
önkormányzat
5 476 000
0
5 476 000
Mezei őrszolgálat
önkormányzat
23 061 000
3 000 000
20 061 000
Rendszees szociális segély Aktív korúak segélye
hivatal
25 000 000
22 500 000
2 500 000
hivatal
380 000 000
304 000 000
76 000 000
Lakásfenntartási támogatás Rendszeres gyermekvédelem
hivatal
80 000 000
72 000 000
8 000 000
hivatal
28 000 000
27 900 000
100 000
Óvodáztatási támogatás
hivatal
2 000 000
2 000 000
0
Közútkezelés
hivatal
19 535 000
0
19 535 000
Közterület felügyelet
hivatal
1 330 000
0
1 330 000
Környezetvédelem
hivatal
7 591 000
0
7 591 000
571 993 000
431 400 000
140 593 000
Államtól átvállalt feladat megnevezése
Összesen
10. táblázat: Államtól átvállalt feladatok ellátásának finanszírozása Kiskunhalas Város Önkormányzatánál
23
Megosztott feladatok –A Halasi Többcélú Kistérségi Társulás 9 résztvevő önkormányzatának képviselő-testülete a közös céloknak megfelelően közösen szervezik és valósítják meg a települési önkormányzatok alábbi feladatait, (hatásköreit):
szociális és gyermekjóléti intézményi ellátás; családsegítés, házi segítségnyújtás; írott és elektronikus média működtetése.
A „Mindennapi vizünk” Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás keretében 14 település fogott össze az előírásoknak megfelelő minőségű víz biztosítása érdekében. Mindkét társulás esetében az adatok a 2014. évi költségvetés alapján kerültek megadásra. Sorsz.
Társulás megnevezése
1
Halasi Többcélú Kistérségi Társulás
2
„Mindennapi vizünk” Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás
Önkormányzati bevételek (Ft/év)
Önkormányzati ráfordítások (Ft/év)
398 625 000
570 793 000
0
0
11. táblázat: Kiskunhalas Város Önkormányzatának társulási tagságai
Az alábbi feladatok felvételét javasoljuk a rövid-; közép-; hússzú távú stratégiába: Azonosító FE/1-01
FE/1-02
FE/1-03
Akció A Városgazdálkodás és a zöldterület-kezelés területén meg kell vizsgálni a saját bevétel növelésének és a civil szervezet bevonásának lehetőségét Az egyéb önkormányzati kötelező feladatokat át kell tekinteni, megvizsgálni a feladatellátás minőségi és mennyiségi mutatóit, az állampolgári igényeket és ahhoz mértem beállítani a feladatellátás költségeit. A közterület rendjének fenntartása és a bölcsőde működtetése kapcsán meg kell vizsgálni az önkormányzatok közötti vagy civil szervezetekkel történő feladatmegosztás útján történő működtetés lehetőségét.
Időtáv
2015-2016
2015-2016
2017-2018
24
3.4 Folyamatok Az önkormányzatok esetében három fő folyamatcsoportot különböztethetünk meg, az irányítási folyamatokat, a szakmai folyamatokat és a támogató folyamatokat. A fő folyamatcsoportokon belüli folyamatcsoportokat és folyamatokat az alábbi ábra szemlélteti: A Közös Önkormányzati Hivatal főfolyamai
Stratégiai irányítás Vezetés Irányítási folyamatok
Szabályozás Minőségirányítás Belső kontroll rendszer működtetése
Szakmai folyamatok
Önkormányzati feladatokkal kapcsolatos döntések előkészítése, végrehajtása Jegyzői hatáskörben maradó feladatokkal kapcsolatos döntések előkészítése, végrehajtása
Gazdálkodási-; Pénzügy;- Számvitel-; Kontrolling folyamatok Beszerzések, beruházások és fejlesztések
Peres ügyek és jogi feladatok Projektmenedzsment
Szolgáltatás
Igények
Ingatlan és vagyongazdálkodás
Üzemeltetés Belső ellenőrzés Támogató folyamatok
HR Informatikai támogatás Fizikai és IT biztonság Ügyiratkezelés Kommunikáció Rendezvényszervezés, nemzetközi kapcsolatok Adatszolgáltatások teljesítése Kockázatkezelés Minőségügyi feladatok, ügyfélelégedettség mérés
13. ábra: A Közös Önkormányzati Hivatal főfolyamatainak áttekintése
Kiskunhalas Város Önkormányzata a korábbi ÁROP szervezetfejlesztés kapcsán áttekintette a következő területeket:
általános döntési kompetenciák, eljárások korszerűsítése a stratégiai menedzsment erősítése érdekében; ügyfélszolgálati tevékenységek ellátásának javítása (pl. munkaszervezés, ügyintézési folyamat átalakítása); rendeletalkotási és/vagy egyéb szabályozási folyamatok egyszerűsítése, átalakítása; a hivatal belső szervezeti egységei közötti együttműködés javítása; a hivatalon belüli koordinációs funkció színvonalának növelése;
25
az önkormányzat által felügyelt intézményekkel való rendszeres információáramlás folyamatának korszerűsítése, illetve az intézményektől érkező visszacsatolás beépítése a hivatal működésébe.
Jelen szervezetfejlesztési projekt keretében felülvizsgálatra kerül:
Államháztartáson kívülre nyújtott támogatási folyamata; Szerződéskötés, szerződés nyilvántartás folyamata; A közös hivatalon belüli információáramlás folyamata..
2014-ben az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény alapján el kell végezni az elektronikus információs rendszerek biztonsági osztályba sorolását, célszerű ez alkalommal az IT biztonsággal kapcsolatos folyamatokat is azonosítani. Ennek érdekében az Önkormányzat már szerződést kötött egy külső szolgáltató céggel. A 2015-ben tervezett önkormányzati ASP-hez történő csatlakozás igényelni fogja az érintett rendszerekkel kapcsolatos folyamatok átalakítását (Gazdálkodási szakrendszer - gazdálkodási tevékenységének támogatása, Helyi adó szakrendszer- az önkormányzatok hatáskörébe tartozó központi- és helyi adók, az adók módjára behajtandó köztartozások, díjak, valamint pótlékok, bírságok, továbbá az államigazgatási eljárási illeték nyilvántartása, elszámolása, kezelése, az adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatos ügyek elektronikus úton történő intézése, Ingatlanvagyonkataszter szakrendszer - az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyrajzi számon alapuló egységes szerkezetben történő egyedi nyilvántartása, Ipari és kereskedelmi szakrendszer az önkormányzati hatáskörbe utalt ipari és kereskedelmi igazgatási ügyek ügyintézésének teljes körű támogatása, működési engedélyek, telepengedély, szálláshelyek nyilvántartása, társasház és ingatlan kezelők nyilvántartása, rendezvény engedélyek nyilvántartása, Iratkezelő szakrendszer, Önkormányzati portál szakrendszer). E folyamatok átalakításához szakértői segítség vehető igénybe a pályázat során, amit a jelenlegi ismeretek alapján célszerű igénybe venni. Hosszútávon célszerű áttekinteni a kontrollkörnyezet egyes folyamatait (ellenőrzés, kockázatkezelés, szabályozottság). Azonosító FO/1-01
FO/1-02
FO/1-03
Akció A 2013. évi L. törvény alapján el kell végezni az elektronikus információs rendszerek biztonsági osztályba sorolását, ezzel egyidőben az IT biztonsággal kapcsolatos folyamatokat is azonosítani kell, a külső szolgáltatóval együttműködve. Az önkormányzati ASP-hez történő csatlakozás igényelni fogja az érintett rendszerekkel kapcsolatos folyamatok átalakítását, az ehhez nyújtott szakértői tevékenységet a pályázat során igénybe kell venni. Hosszútávon át kell tekinteni a kontrollkörnyezet egyes folyamatait (ellenőrzés, kockázatkezelés, szabályozottság).
Időtáv
2014
2015-2016
2017-2018
26
3.5 Programok 3.5.1
Az Önkormányzatstratégiáiban foglalt költségcsökkentő, hatékonyságnövelő célkitűzéseinek bemutatása
Gazdasági Program Kiskunhalas Város 2007-2013. évi Gazdasági Programja számos költségcsökkentési, hatékonyságnövelési intézkedést tűzött ki célul. E célok közül több megvalósult, több azonban a következő időszakban is aktuális marad azért a jelenlegi stratégiai célok között érdemes szerepeltetni. Az alábbi táblázat mutatja a Gazdasági Program megvalósításának összegzését.
Kiskunhalas Város 2007-2013. évi gazdasági programja
Tervezett ütemezés
A feladat aktuális-e még a következő években vagy meg lett valósítva? (igen/nem)
1. Gazdaságfejlesztés 1.1. Helyi kkv-k jövedelemtermelő képessége javításának, illetve új vállalkozások létrejöttének az elősegítése 1.1.1. Kis- és középvállalkozói telephely kialakítás folytatása
2006-2007
Nem
1.1.2. Vállalkozói információs szolgálat 2007 létrehozása + projektiroda + városmarketing 1.2. Az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése 1.2.1. Iparterület kialakítása 2007-2008 1.2.2. Ipari Park bővítése 2008 2. Közlekedésfejlesztés 2.1 Úthálózat fejlesztése 2.1.1 Belterületi utak megépítése 2006-2007 2.1.2 Útburkolat felújítási program 2007-2009 folytatása 2.1.3 Külterületi utak építése 2007-2008 2.2 Kerékpárút hálózat fejlesztése 2.2.1 Belterületi kerékpárút-hálózat 2008-2009 fejlesztése
Nem
2.2.2 Külterületi kerékpárút-hálózat fejlesztése
Igen
2.3.1 Aszfaltjárda cseréje 2.3.2 Járdaépítés 2.3.3 Járdafelújítás
2010-2013
2.3 Járda-program megvalósítása 2008-2009 2007-2009 2007-2009
Nem Igen
Igen Igen Igen Igen
Igen Igen Igen
27
3. Társadalmi megújulás 3.1 Foglalkoztathatóság javítása 3.1.1 Alacsony képzettségűek arányának 2008-2010 csökkentése
Igen
3.1.2 Piacképes szakképzés 3.1.3 Kisgyermekes családanyák elhelyezkedésének elősegítése
2007-2010 2008-2009
Igen Nem
3.1.4 Megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató vállalkozások támogatása
2007-2010
Igen
3.1.5 Segélyezési politika átalakítása 2007-2008 Nem 3.2 Oktatási rendszer eredményességének és hatékonyságának növelése 3.2.1 Integrációs oktatás fejlesztése, 2007 Nem folytatása 3.2.2 IKT eszközök használatával kapcsolatos követelmények tantervbe történő beépítése 3.2.3 Művészeti oktatás térségi jellegének kiterjesztése
2007
Nem
2007-2008
Nem
3.3 Humán infrastruktúra fejlesztése 3.3.1 Iskola-program 2009-2010 3.3.2 Új orvosi rendelők kialakítása 2007-2208 3.3.4 Kiskunsági Konferencia Központ 2009-2011 kiépítése 4. Környezeti és energetikai fejlesztés 4.1 Egészséges és tiszta település, települési környezet fejlesztése 4.1.1 Városrehabilitációs program 2009 megvalósítása 4.1.2 Kistérségi sport- és szabadidőcentrum kialakítása
Nem Nem Nem
Igen
2009
Nem
4.1.3 Kertvárosi jellegének megteremtése
2009-2010
Nem
4.1.4 Új építési telkek kialakítása 4.1.5 Belvíz-program megvalósítása 4.1.6 Szennyvízhálózat kiépítése
2007-2009 2009 2010-2013
Nem Igen Nem
4.2 Környezetbarát energetikai fejlesztések 4.2.1 Alternatív és megújuló 2010-2013 energiarendszerek alkalmazása az intézményekben
Igen
5. Turisztikai potenciál javítása 5.1 Turisztikai beruházások elősegítése 5.1.1 Sóstó pihenőpark fejlesztése 2008-2009 5.1.3 Ifjúsági táborok átépítésének, 2007-2009 felújításának, szolgáltatási köre bővítésének elősegítése 5.1.4 Gyógy- és termálfürdő létesítése, gyógyszálló megépítése
2010-2013
Igen Igen
Igen
28
5.2 Turisztikai irányvonalak kijelölése 5.2.1 A turizmus alapjainak megteremtése 2007-2008
Igen
5.2.2. Lovasverseny támogatása
2007-2008 6. Közszolgáltatások fejlesztése 6.1 Közszolgáltatások körének bővítése 6.1.1 Ún. kormányzati ügyfélszolgálatok 2007-2008 létrehozása
Igen
6.1.2 Lakáshoz való jutás feltételeinek ismertetésével kapcsolatos tájékoztatás biztosítása
2007
Nem
6.1.3 Álláslehetőségek és képzési lehetőségek elérhetőségével kapcsolatos tájékoztatás feltételeinek kiépítése
2007
Nem
6.1.4 Kistérség központi szerepkör további növelése
2007-2008
Igen
6.2.2 E-közigazgatás kiépítése
Nem
6.2 Közszolgáltatások korszerűsítése 2010-2013
Igen
A Gazdasági program felülvizsgálatát az Önkormányzat részletekbe menően megteszi, így most csak a költségek csökkentését, illetve a hatékonyság növelését célzó, még meg nem valósított intézkedéstervezeteket vesszük számba. A három, az elmúlt időszakban még meg nem valósított, de továbbra is aktuális intézkedés:
Belvíz program megvalósítása – ezzel jelentősen csökkentve a belvízi védekezésre és kárelhárításra fordítandó összegeket; Alternatív és megújuló energiarendszerek alkalmazása az intézményekben – jelentős költségcsökkentést, hatékonyság növekedést és környezet kímélőbb működést eredményezne; e-Közigazgatás kiépítése – jelentősen javítaná a közigazgatási, közszolgálati munka hatékonyságát.
Egyéb önkormányzati stratégiák Kiskunhalas Város Önkormányzata összesen 11, különböző területet érintő stratégiát és/vagy programot alkotott az előző hét éves időszakban, ezek nagy része igazodott az Európai Unió programozási időszakához. A programok közül érdemes kiemelni a 2014-ben készült „Csipke-városközpont megújítása – Kiskunhalas belvárosi akcióterületének fejlesztése” stratégiát, mely megvalósulása esetén pozitívan hatna a költségcsökkentési és hatékonyságnövelési kezdeményezésekre. A fentiek alapján a Programok témakörben részstratégiába az alábbi akciók felvételét javasoljuk: Azonosító P/1-01
Akció Belvíz program megvalósítása
költségcsökkentés
és
hatékonyságnövelési Időtáv 2015-2016
29
Azonosító
Akció
Időtáv
P/1-02
e-Közigazgatás kiépítése
P/1-03
Csipke-városközpont befejezése
P/1-04
Alternatív és megújuló energiarendszerek kialakításának nyomon követése az önkormányzati intézményekben
3.5.2
2015-2016
megújítási
programjának
2017-2018
2014
Benyújtott pályázatok
0
Összes költség (Ft) 1 592 187 870
Készültségi szint 70%
702 265 183
3 812 355 000
85%
0
97 742 318
80%
220 412 856
881 267 869
20%
29 582 404
197 216 025
20%
50 654 536
337 696 910
15%
6 908 668
46 057 783
20%
5 099 005
33 993 364
20%
5 145 761
34 305 070
20%
4 679 097
31 193 981
20%
5 228 872
34 859 148
20%
Pályázati azonosító
Saját erő (Ft)
KEOP-.2.4.0/B/2F/10 -11– 2012-0001 – Kiskunhalas Jókai utcai települési hulladéklerakó, mint szennyező forrás, és a lerakó által okozott szennyezés megszüntetése II. forduló KEOP-1.2.0/2F/09-2010-0057 Kiskunhalas Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése TÁMOP-3.1.11-12/2-2012-0010 "Játsszunk együtt" Halasért Óvodafejlesztés DAOP-5.1.2/A-09-2f-2013-0001 Csipkevárosközpont megújítása KEOP-5.5.0/A/12/2013-0014 Épület energetikai racionalizálás a Bibó István Gimnáziumban KEOP-4.10.0/C/12/2013-0047 Földre telepített napelemes rendszer kiépítése KEOP-4.10.0/A/12-2013-0005 Bibó István Gimnázium Épületenergetikai racionalizálás KEOP-4.10.0/A/12-2013-0563 Kertvárosi Általános Iskola Épületenergetikai racionalizálás KEOP-4.10.0/A/12-2013-0520 Felsővárosi Általános Iskola Épületenergetikai racionalizálás KEOP-4.10.0/A12-2013-0110 Fazekas Mihály Általános Iskola Épületenergetikai racionalizálás KEOP-4.10.0/A/12-2013-0434 Bernáth Lajos Kollégium Épületenergetikai racionalizálás
30
A fenti táblázat Kiskunhalas Város Önkormányzata még nem 100%-os készültségi szintű, folyamatban lévő pályázatait mutatja be. Az összesen 11 futó pályázat több mint 7 Mrd forintos teljes költségéből az önkormányzati saját erő meghaladja az 1 Mrd forintot, így a pályázatok folyamatos, összehangolt menedzsmentje az önkormányzati költséggazdálkodás szempontjából is kiemelt jelentőségű. A költségcsökkentés és hatékonyságnövelési részstratégiába az alábbi akciók felvételét javasoljuk: Azonosító
Akció
Időtáv
P/2-01
Épületenergetikai racionalizálási pályázatok folyamatos nyomon követése
2014
P/2-02
Pályázati projektmenedzsment összehangolásának módszertani kidolgozása
feladatok
2015-2016
31
3.5.3
Jövőbeli pályázati lehetőségek
Önkormányzatok és intézményeik számára várható támogatások a 2014-2020-as programozási időszakban Az Európai Unió tagállamai számára elérhető fejlesztési források lehívása hét éves ciklusokban történik. 2014 a következő, 2020-ig tartó programozási időszak kezdete, amikor is az országok benyújtják fejlesztési koncepcióikat, illetve az azokra épülő operatív programjaikat, amelyek az EU jóváhagyása után alapjai lesznek az egész időszak pályázati kiírásainak. Magyarország az operatív programok v3.0 verzióit 2013 októberében készítette el, ezek jelenleg társadalmi egyeztetés alatt állnak. Közben 2014. január 1-től az EU-s források elosztására és felhasználására létrehozott hazai intézményrendszer teljesen átalakult, az eddigi, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által összefogott központosított rendszer decentralizálttá vált, az operatív programok tervezése és megvalósítása minisztériumi hatáskörbe került. A körülményekre való tekintettel az operatív programok végleges változatai 2014. első félévében készülhetnek el, majd a brüsszeli jóváhagyást követően a konkrét pályázati kiírások legkorábban 2014. második felében jelenhetnek meg. Az eddig ismertté vált tervezési dokumentumok alapján a következő operatív programok kerülhetnek elfogadásra, a 2014-2020-as időszakra:
Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP); Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP); Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP); Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP); Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP); Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP); Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP); Vidékfejlesztési Program(VP); Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP).
A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program még kezdeti stádiumban van, így ehhez kapcsolódó finanszírozási keret sem került megállapításra, ezért ezzel jelenleg nem kalkulálhatunk. A Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) tekintetében hivatalos konzultációra bocsátott tervezet nem jelent meg, így ennek részletei egyelőre nem ismertek. Az operatív program tervezéséről Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára tartott sajtótájékoztatót 2014. március 11-én, ahol viszont csak a várhatóan rendelkezésre álló keret került kihirdetésre. Valamennyi tervezés alatt álló operatív program tekintetében igaz az, hogy a forintban kifejezett indikatív forráskeretek folyamatosan változnak, függően az éppen aktuális árfolyamtól. Az operatív programokon keresztül várhatóan 8940,6 milliárd forint kerül szétosztásra, az alábbiak szerint:
32
14. ábra: A 2014-2020-as időszak forráselosztása
15. ábra:A2014-2020-as időszak operatív programjainak részaránya
Az operatív programok önkormányzatokat érintő prioritásai a következő táblázatban láthatók.
33
16. ábra: A 2014-2020 programozási időszak önkormányzatokat érintő operatív programjai és prioritásai, az OP-k v3.0 tervezete alapján, 2014. január
34
A táblázatban szereplő prioritások mindegyike tartalmaz egy vagy több olyan intézkedést, amelyre az önkormányzatok vagy azok valamelyik intézménye pályázhat. A VEKOP keretében kiírásra kerülő pályázatokon kizárólag a Közép-magyarországi Régió területén működő önkormányzatok juthatnak majd forráshoz. Az önkormányzatok és intézményeik számára pályázható tevékenységek csupán egy része eredményez költségcsökkentést és/vagy hatékonyságnövekedést, az ezeket tartalmazó prioritásokat a táblázatban eltérő színnel jelöltük. A 2014 elején rendelkezésre álló információk alapján valamennyi operatív programon belül vannak olyan tervezett intézkedések, melyek elősegíthetik az önkormányzati hatékonyságnövekedését. Az ismert adatok alapján operatív programonként és prioritásonként kerülnek ismertetésre az érintett intézkedések. Kiskunhalas Város Önkormányzata a Dél-alföldi régióhoz tartozik, így a regionális operatív programok kiírásai közül az erre a területre szánt fejlesztésekre pályázhat majd.
Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) 1. prioritás: infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén 2. A befogadó társadalmi célokat szolgáló intézmények és szolgáltatások fejlesztése, bentlakásos intézmények kiváltása, új kapacitások létesítése Fejlesztendő a nemzeti és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi, szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, valamint rehabilitációs célú és általában a társadalmi befogadást erősítő infrastruktúra, valamint a bentlakásos intézmények kiváltása. A társadalmi befogadást erősítő infrastruktúra terén kizárólag a szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató általános jellegű fejlesztések valósíthatók meg. Területi kihatás: konvergencia régiók Beavatkozások célcsoportja: az egészségügy tekintetében a teljes magyar lakosság, a szociális ágazat tekintetében a hátrányos helyzetű, megváltozott munkaképességű és fogyatékos személyek, valamint a mentális egészség szempontjából veszélyeztetett személyek. Lehetséges kedvezményezettek: közfinanszírozott egészségügyi és szociális szolgáltatók, betegszervezetek, egyéb, az egészségmegőrzésben és az azzal igazoltan összefüggő fizikai aktivitásban és a szociális szolgáltatásokban érintett civil szervezetek, önkormányzatok és intézményeik, állami intézmények, nem állami szereplők, civil szervezetek, egyházi szervezetek, közösségi és kulturális intézmények.
3. prioritás: befogadó társadalom 15. A minőségi feladatellátást támogató eszközök és alkalmazások fejlesztése, illetve korai intervenció megerősítése Az intézkedés átfogó célja, hogy a szervezeti működés oldaláról javítsa a közszolgáltatások minőségét. Kizárólag a rendszerszintű vagy az egy szervezeten túlmutató fejlesztéseket tartalmazza, melyek elsődleges célja a szervezeti működés javítása. A szakmai programokhoz
35
kapcsolódó, kiegészítő jellegű szervezetfejlesztési lépéseket az egyéb intézkedésekből megvalósuló beavatkozások foglalják magukba. 1. alintézkedés: szervezeti működést támogató eszközök Kizárólag olyan szervezetműködtetési eszközök bevezetése támogatható, melyek hosszabb távon mind szervezetileg, mind pénzügyileg fenntarthatók. Főszabály szerint új intézmény felállítása nem támogatható. Ez alól kivétel, ha eddig ellátatlan közfeladat ellátását szolgálja, vagy ha középtávon működtetési oldalról bizonyíthatóan hatékonyabb új szervezet létrehozása, mint meglévő szervezet átalakítása. 2. alintézkedés: koragyermekkori intervenció rendszerszintű fejlesztése A koragyermekkori intervenció kizárólag egységes szemléletben fejleszthető. A komplex fejlesztés a várandósságon keresztül az iskoláskor előtti gyerekek és családjaik hatékonyabb, magasabb színvonalú ellátását, a szükségletekhez igazodó szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítását szolgálja. Az intézkedésben lehetőség van a beavatkozásokat megalapozó kutatások, tudományos elemzések elvégzésére, módszertani fejlesztésre, valamint a kapcsolódó képzések kidolgozására és lebonyolítására. Területi kihatás: konvergencia régiók, de az országos léptékű programok esetén a Középmagyarországi Régió is. Beavatkozások célcsoportja: a közszolgáltatást és közösségi szolgáltatást nyújtó intézmények munkatársai és a szolgáltatások igénybevevői. Lehetséges kedvezményezettek: állami szervek, költségvetési szervek, önkormányzatok, önkormányzati intézmények, civil és egyházi szervezetek, felsőoktatási egészségügyi intézmények, klinikák. 16. Az intézményekben, szolgáltatások területén dolgozó humán erőforrás fejlesztése, életpályájának javítása, képzési rendszerek fejlesztése, dolgozói mobilitás Az intézkedés célja a közszolgáltatásokban dolgozó emberi erőforrás minőségének javítása és a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása. Az intézkedés horizontális jelleggel kiterjed az összes, a jelen prioritási tengelyben érintett államháztartáson belüli és az államháztartáson kívüli nonprofit szervezetben foglalkoztatottakra. Mindegyik területen az alább nevesített tevékenységek kerülnek megvalósításra az adott terület igényeihez igazodó arányban. 1. alintézkedés: képzési rendszerek fejlesztése és továbbképzések tartása Cél az alap- és szakellátás, illetve az egyéb közszolgáltatási módok ismeretanyagának aktualizálása, továbbfejlesztése, elterjesztése, valamint az egyes szakmák továbbképzési rendszerének korszerűsítése. 2. alintézkedés: életpályák átalakítása A hiányszakmák kialakulásának okai több esetben magukra az adott szakmában alkalmazott életpályák hiányosságaira is visszavezethetők. Cél tehát e hiányosságok feltárása, az igények és lehetőségek tényszerű egymásra vetítése, majd az alapján változtatási javaslatok kidolgozása.
36
3. alintézkedés: az ellátások humán kapacitásának mennyiségi fejlesztése a hiányszakmákban és a hozzáférhetőség javítása érdekében Cél olyan programok indítása, aminek eredményeként nő a közszolgáltatásokban jelentkező hiányszakmákban és az elmaradott térségekben a különböző közszolgáltatásokban dolgozók száma a minőségi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés érdekében. Területi kihatás: konvergencia régiók, de az országos programok esetén a Középmagyarországi Régió is Beavatkozások célcsoportja: a közszolgáltatást és közösségi szolgáltatást nyújtó intézmények munkatársai Lehetséges kedvezményezettek: állami szervek, önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek, egyházi szervezetek, költségvetési szervek
önkormányzati
4. prioritás: infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében 18. A gyarapodó tudástőke célját segítő szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése Az intézkedés célja az oktatási rendszert átfogó fejlesztések infrastrukturális megalapozása, támogatása a közneveléstől a felsőoktatásig bezárólag, beleértve a nem formális és informális tanulási terek oktatási-képzési infrastruktúrával, eszközökkel való felszerelését. A fejlesztéseket igényfelmérés alapozza meg, ami az intézmények infrastrukturális ellátottságának és állapotának a számba vételére terjed ki, s a kapacitások és azok minőségi színvonalának felmérését eredményezi. Az intézkedés tartalmazza a nem formális és informális tanulási alkalmak, képzések, programok és szolgáltatások lebonyolításhoz szükséges eszközök beszerzését és infrastrukturális fejlesztését. Az intézkedés keretében sor kerül a közgyűjteményi és közművelődési intézmények, egyházi és civil szervezetek célirányos infrastrukturális fejlesztésére és eszközök fejlesztésére, amely alkalmassá teszi őket az ott őrzött tudásvagyon mindenki számára elérhetővé tételére. Területi kihatás: konvergencia régiók Beavatkozások célcsoportja: a köznevelési és felsőoktatási intézményekben tanulók és dolgozók Lehetséges kedvezményezettek: köznevelési intézmények és fenntartóik, felsőoktatási intézmények és fenntartóik, nonprofit szervezet államháztartáson belül, nonprofit szervezet államháztartáson belül, civil és egyházi szervezetek, sportegyesületek, költségvetési intézmények, köztestületi intézmények, kulturális intézmények, felsőoktatási intézmények fenntartói és alapító formától függetlenül
5. prioritás: Jó Állam 24. Rugalmas, jó reagáló képességű közigazgatás kialakítása A rugalmas jó reagálóképességű közigazgatás kialakítása szorosan összefügg egyrészt a közbizalom kérdéskörével, hiszen egy válaszképes a problémákat megoldani tudó
37
közigazgatás nyerheti el az állampolgárok bizalmát, olyan módon, hogy közben fenntartja a közigazgatás számára célt tételező politikum bizalmát a magyar közigazgatás szakmai képessége és elhivatottsága iránt. Másrészt a Magyary Program által folyamatosan láttatni kell az előrehaladási útvonalat azzal a kiemelt jelentőséggel, hogy válságban sokszor kell új utakat vágni, és az új utakon a rugalmas alkalmazkodóképesség szükséges. Harmadrészt, a szervezeti kultúra és hatékonyság fejlesztésével az erőforrások optimális elosztására törekszik, valamint feszített időszakokban nem hagyja, hogy a fogyatkozó erőforrások (például egy kimerült szervezetben) hátráltassák a működést, és megfelelően alkalmazza azokat a technikákat, melyek hozzásegítik a kritikus szakaszokon átlendüléshez. 1. alintézkedés: A közigazgatási szervezetrendszer működési hatékonyságának növelése Az alintézkedés célja a belső hatékonyság működésének javítása, amely magába foglalja a szerv teljesítménye mérésének lehetővé tételét, a működőképes belső folyamatok elősegítését, a szervezeti tudás hatékony kiaknázását, valamint a folyamatosan változó környezethez alkalmazkodni tudó, önfejlesztő szervezeti kultúra kialakítását. 2. alintézkedés: Hatósági eljárások, élethelyzetek ésszerűsítése Az intézkedés keretében az ügyfeleket és a közigazgatás szervezeteit egyaránt terhelő, a belső és külső folyamatokat jelentős mértékben bonyolító mechanizmusok felszámolása, a belső eljárások, folyamatok egyszerűsítése, a járási (fővárosi kerületi) hivatalok, fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a kormányablakok feladat- és hatáskörének racionalizálása és élethelyzetek fejlesztése történik. Ezzel összefügg az előző alintézkedés, melynek keretében a közigazgatási intézmények működési folyamataikat felülvizsgálják, optimalizálják, és különböző folyamatmenedzsment eszközök alkalmazásával automatizálják. Szükséges az egyes hatósági eljárások, valamint az eljárásjogi keretszabályozás racionalizálása, egyszerűsítése, az ügyfelek jogainak, helyzetének, valamint a hatóság eljárása hatékonyabbá tételének érdekében. 5. alintézkedés: Kormányzati feladatellátás színvonalának növelése Az átláthatóság és az elszámoltathatóság erősítése, mely segíti a politikai döntéshozatalt. Mindezek mellett egy új államháztartási költségvetés tervezési és végrehajtási, mérési rendszer (feladatalapú költségvetési rendszer) alapjainak lefektetése. Területi kihatás: konvergencia régiók, de az országos programok esetében a Középmagyarországi Régió is Beavatkozások célcsoportja: állampolgárok Lehetséges kedvezményezettek: felsőoktatási intézmények
központi
költségvetési
szervek,
önkormányzatok,
25. A közigazgatás személyi állományának fejlesztése A közigazgatás személyi állomány-fejlesztésének célja, hogy elősegítse a hatékony állami feladat végrehajtás humán feltételeinek megteremtését, a hosszútávú és kiszámítható életpályák megteremtésével stabilizálja a közigazgatás (egyes esetekben a rendészet és a honvédelem) személyi állományát, egyúttal vonzóvá tegye e hivatásokat, a minőségi munkavégzés feltételrendszerének javításával hozzájáruljon gazdasági versenyképességünk
38
növeléséhez, illetve szabályozási alapot biztosítson a vonatkozó jogállási törvények kodifikációs munkálataihoz. 1. alintézkedés: Az emberi erőforrás-gazdálkodás egyes funkcióinak továbbfejlesztése Az alintézkedés keretében megtörténik a feladatarányos személyzeti működés kialakítása, az ehhez szükséges felmérések, stratégiai döntések, jogalkotást támogató koncepciók, jogszabályok, módszertani és eljárásrendi támogatások elkészítése, az emberi erőforrásgazdálkodás egyes funkcióinak továbbfejlesztése a stratégiai szemlélet és a hosszabbtávú, egymásra épülő fejlesztések a szabályozási struktúra megfelelő alakításával a közszolgálati életpályák kiteljesedésének támogatásával. Mindezek mellett sor kerül a közigazgatásra orientált személyügyi tervezés kialakításával a közszféra munkaerő-piaci versenyben betöltött helyzetének erősítésére. 2. alintézkedés: Közszolgálati szolgáltatásfejlesztés A Magyar Kormánytisztviselői Kar és a Magyar Rendvédelmi Kar közös értékalapú egységes hivatásrend létrehozását, valamint a közigazgatás működése iránti állampolgári bizalom megerősítését elősegítő szolgáltató tevékenységének további szélesítése és fejlesztése, különös tekintettel a hivatás gyakorlásával összefüggő érdekképviseletre, a kormánytisztviselők és a rendvédelmi hivatásos állomány anyagi helyzetét és hivatásgyakorlásának feltételeit közvetlenül befolyásoló jogszabályok megalkotásával összefüggő konzultációra, etikai eljárás lefolytatására, díj alapítására, szakmai konferenciák szervezésére, valamint jóléti, szociális és egyéb kedvezményes szolgáltatások nyújtására. 3. alintézkedés: Közszolgálati utánpótlás és kapcsolódó fejlesztések Cél egy olyan karrier-menedzselési rendszer kialakítása, amelyben az erőforrás-tervezési, személyzetfejlesztési és ösztönzési módszerek együttesen, egymással koherens kapcsolatban állva kerülnek alkalmazásra. Ezek együttesen biztosítják, hogy a rendszer hosszabb távon biztosítani tudja a vezetői munkakörökre és a kulcspozíciókra az alkalmas, minden tekintetben megfelelő munkaerő utánpótlását. Területi kihatás: konvergencia régiók, de az országos programok esetében a Középmagyarországi Régió is Beavatkozások célcsoportja: közszolgálati tisztviselők, rendvédelmi kar Lehetséges kedvezményezettek: költségvetési szervek, önkormányzatok, felsőoktatási intézmények 26. Közigazgatási szolgáltatások fejlesztése, az állam szolgáltató jellegének erősítése Új szemléletű fejlesztésekre van szükség, melyek a kínálati oldalon megteremtik a hatékony szolgáltatások lehetőségét. E fejlesztések eredményének hasznosulásához ugyanakkor nélkülözhetetlen, hogy a szolgáltatások nyújtásában közreműködő közszolgálati tisztviselők is felkészülten és motiváltan vegyenek részt az új szemléletű e-közigazgatás kialakításában. A fejlesztések során különös figyelmet kell fordítani azoknak a horizontális alkotóelemeknek a következetes alkalmazására, amelyek a szolgáltatások interoperabilitását, átjárhatóságát biztosítják.
39
1. alintézkedés: közigazgatási informatikai rendszerek együttműködésre való képességének erősítése Az intézkedés célja, hogy a közösségi értékeknek, alapelveknek megfelelően fejleszthessük tovább a magyar közigazgatás magánszemélyeknek, vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásait. 2. alintézkedés: közigazgatási dolgozók digitális írástudásának, informatikával kapcsolatos munkakörnyezetének fejlesztése Területi kihatás: konvergencia régiók, de az országos programok esetében a Középmagyarországi Régió is Beavatkozások célcsoportja: közszolgálati tisztviselők, rendvédelmi kar a képzések esetében, vállalkozói lakossági ügyfelek az interoperabilitás vonatkozásában Lehetséges kedvezményezettek: költségvetési szervek, önkormányzatok
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 3. prioritás: infokommunikációs fejlesztések 3. intézkedés: Elektronikus közigazgatás és állami informatikai fejlesztések Önkormányzati informatikai fejlesztések Az intézkedés célja az önkormányzati szféra belső és külső folyamatainak informatizálása, az intézmények működési hatékonyságának javítása IKT által, az önkormányzati elektronikus szolgáltatások körének, színvonalának és minőségének emelése, az állami központi önkormányzati informatikai szolgáltatások (kiemelten a megvalósuló Önkormányzati ASP központ) bővítése, kiterjesztése. Ezekhez kapcsolódva szükséges az önkormányzati infokommunikációs eszközellátottság javítása, megújítása. A beavatkozásban tervezett akciók, programok: -
az Önkormányzati ASP központ alkalmazási portfóliójának bővítése;
-
új központi elektronikus szolgáltatások indítása az önkormányzatoknak;
-
önkormányzati ASP központhoz való csatlakozás támogatása;
-
önkormányzatok IKT eszközfejlesztései.
Intelligens városok fejlesztése Az intelligens, vagy élhetőbb város olyan települést takar, amely a rendelkezésre álló technológiai, elsősorban információs és kommunikációs lehetőségeket innovatív módon használja fel, és elősegíti egy jobb, diverzifikáltabb és fenntarthatóbb városi környezet kialakítását. Az intézkedés keretében Integrált területi beruházási („integrated territorial investment” – ITI) eszközök is alkalmazásra kerülnek. Főbb célcsoportok (egyebek mellett):
e-szolgáltatások bevezetése és ágazati intézményrendszerek folyamatainak informatizálása esetén központi közigazgatási szervek, kormányzati intézmények, önkormányzatok, vállalkozások, állampolgárok;
40
önkormányzati informatikai fejlesztések esetén önkormányzatok, vállalkozások, állampolgárok; köznevelési- és felsőoktatási, illetve kutatási célú infokommunikációs infrastruktúra, szolgáltatások és tartalom fejlesztése esetén alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények, kutatóintézetek, központi oktatási intézmények, állampolgárok; intelligens városok fejlesztése esetén közigazgatási intézmények, közszolgáltatók, vállalkozások, állampolgárok.
5. Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül 1. intézkedés: Kulturális és természeti örökségek turisztikai hasznosítása Nemzeti kulturális örökség megőrzése és turisztikai attrakcióként való hasznosítása Az intézkedés célja a nemzeti örökségvonzerők megőrzése és fejlesztése. Ezen típusú fejlesztések esetén is elvárt, hogy a megvalósítandó projekt kapcsolódjon a környezetéhez, tehát más turisztikai attrakciókkal, szolgáltatásokkal, kapcsolódó intézményekkel együttműködjön a megvalósítás és a fenntartási időszak során. Természeti értékek megőrzése és turisztikai attrakcióként való hasznosítása Az intézkedés célja hazánkban meghatározó adottságokkal rendelkező természeti örökségi értékek megőrzése és látogathatóvá tétele komplex kínálat fejlesztése révén, továbbá ezek nemzeti és nemzetközi hálózatokhoz kapcsolása, (új) hálózati rendszerbe szervezése. Gyógydesztinációk és kapcsolódó szolgáltatások integrált fejlesztése Az intézkedés kiemelt célja az egészségturizmus egy szegmensének, mint a hazai turisztikai kínálat kiemelt termékének fókuszált fejlesztése. Ennek keretében megvalósul a Magyarország természeti örökségét képező természetes gyógytényezők helyszíneinek fejlesztése annak érdekében, hogy nemzetközi szinten is elfogadott gyógyhelyekké, gyógydesztinációkká váljanak. Főbb célcsoportok: kül- és belföldi turisták, a fejlesztéssel érintett területek lakossága, gazdasági és civil szervezetei Specifikus célterületek: jogszabály valamint egyedi kormány illetve miniszteri döntés szerinti védett kulturális és természeti terület, valamint gyógyhely, gyógytérség lehatárolás Kedvezményezettek típusai: költségvetési szervek, költségvetési szervek intézményei, gazdasági társaságok, non-profit szervezetek, egyházak. 2. intézkedés: A Balaton adottságainak turisztikai célú hasznosítása A Balaton komplex fejlesztésének csak egy eleme a turizmus fejlesztése, a szezon meghosszabbítására alkalmas kínálat kialakítása, amelyet a tó körül egységes, balatoni fejlesztési program keretében kell megvalósítani. A turizmuson túli komplex fejlesztések eszközét jelentheti egy, a térség minden településére kiterjedő ITI, amely a különböző prioritások rendelkezésre álló forrásait területi szempontok mentén koncentrálja.
41
Főbb célcsoportok: kül- és belföldi turisták, a fejlesztéssel érintett területek lakossága, gazdasági és civil szervezetei Specifikus célterületek: jogszabály szerinti terület lehatárolás (BKÜ) Kedvezményezettek típusai: költségvetési szervek, költségvetési szervek intézményei, gazdasági társaságok, non-profit szervezetek, egyházak.
Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 6. prioritás: Fenntartható városi közlekedésfejlesztések 1. Kötöttpályás városi közlekedésfejlesztések, különösen meglévő hálózati elemek korszerűsítésével. A kötöttpályás városi közlekedés korszerűsítése kiterjed a kidolgozott projektcsatorna feltételeknek megfelelő villamos, HÉV, metró, trolibusz, tram-train projektekre, beleértve a kötöttpályás járműbeszerzést is, illetve az esetlegesen kapcsolódó tudat- és szemléletformáló tevékenységeket. 2. Intermodalitás és társadalmi tudatosság javítása, különösen az igényvezérelt közlekedés fejlesztésével, az e-jegyrendszer területén tapasztalható elmaradás felszámolásával, a különböző utastájékoztató és nyomonkövető rendszerek összekapcsolásával (pl. interfacek), személyforgalmi behajtási díjrendszer kiépítésével, és a társadalmi tudatosság növelését és szemléletformálást célzó intézkedések a közösségi és nem-motorizált (pl. kerékpározáshoz kapcsolódó kampányok, car-sharing) közlekedési módok előnyeiről. Ez a specifikus cél támogatja azon intermodális személyszállítási csomópontokat is, ahol a beruházási ráfordítás legalább 50%-a kapcsolódik a kötöttpályás létesítményhez, illetve kiterjedne a közlekedésbiztonsági fejlesztésekre is. Az intézkedés keretében pénzügyileg fenntartható városi kötöttpályás fejlesztések, személyszállítási intermodális csomópontok és kapcsolódó kötöttpályás járműbeszerzések valósulnának meg. A lehetséges kedvezményezettek például a helyi közösségi közlekedést ellátó cégek, illetve a prioritás tartalmazná a KözOP 5. prioritás szakaszolt projektjeit is.
Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 1. prioritás: A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás 4. Térségi vízszétosztás fejlesztése A felszíni vizek egyenlőtlen területi és időbeni eloszlása párosulva az igények ettől jelentősen eltérő megjelenésével hangsúlyozottan kiemeli a vízkészletekkel való tervszerű gazdálkodás fontosságát. A specifikus cél elérése érdekében olyan módon kívánjuk fejleszteni a térségi vízszétosztó rendszereket, hogy a fejlesztések során kiemelt hangsúlyt kapjon az ésszerű, költséghatékony vízvisszatartás és csapadékvíz-gazdálkodás feltételeinek megteremtése. A felszíni vizek tekintetében – az ökológiailag szükséges vízhozam mederben hagyása mellett –
42
a fejlesztések arra irányulnak, hogy az ipar mellett a mezőgazdasági vízfelhasználás lehetősége is növekedjen. Főbb célcsoportok: vízhiányos térségek lakossága, az érintett térség gazdasági szervezetei, közintézményei Specifikus célterületek: az akciók országos hatóköre miatt nem kerültek lehatárolásra Kedvezményezettek típusai: vízügyi igazgatási szervek, vízgazdálkodási társulatok, önkormányzatok 7. Dombvidéki vízgazdálkodás fejlesztése, tározók építése A tervezett fejlesztések új tározók megépítését és meglévő tározók rekonstrukcióját célozzák, amelyek alkalmasak az árvízcsúcsok csökkentésére és ezáltal kedvezően befolyásolják a települések belvíz és csapadékvíz elvezetését. A fejlesztések több célúak, a helyi igényektől és adottságoktól függően: a csapadékvíz helyben tartása, a felszíni vízlevezetés, vízlefolyás lassítása, a dombvidéki patakok vízhozamának egyenletesebbé tétele a hasznosítási lehetőségekkel, öntözési igények kielégítése, halászati, nádtermelési hasznosítás megteremtése. Az elvezető rendszerek korlátozott befogadóképessége miatt a településeken is nő az árvizek kialakulásának kockázata. A települési csapadékvizek okszerű kezelése magában foglalja az elvezető rendszerek felülvizsgálatát és fejlesztését. A belterületi gyűjtőrendszereket illeszteni kell a területi csapadékvíz-elvezető művekhez. Főbb célcsoportok: az árvizek által veszélyeztetett térségek lakossága, az érintett térség gazdasági szervezetei, közintézményei, helyi közösségei Specifikus célterületek: az akciók országos hatóköre miatt nem kerültek lehatárolásra Kedvezményezettek típusai: vízügyi igazgatási szervek, önkormányzatok
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 1. Prioritás: Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 6. intézkedés: A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése Az intézkedés kiemelt célja a napközbeni kisgyermekellátás, különösen a bölcsődék és családi napközik kapacitásának és infrastruktúrájának fejlesztése. Az intézkedés célja új beruházásokkal, bővítésekkel biztosítani a szolgáltatást azokon a településeken, ahol nincs bölcsőde, vagy kevés a bölcsődei férőhely. Fontos cél továbbá a meglévő férőhelyek korszerűsítése is. Az óvodák infrastrukturális fejlesztése, valamint az eszközbeszerzés részeként támogatható:
energiatakarékos és korszerű óvodai intézmények kialakítása, meglévő intézmények akadálymentes felújítása, bővítése, modernizációja, többfunkcióssá és energiatakarékossá tétele;
43
a kapacitások fejlesztése érdekében új intézményegység létrehozásához kapcsolódó új épület/épületrész építése;
új tornaterem, tornaszoba építése, az intézmények udvarának akadálymentes felújítása, balesetmentesítése, sportudvar kialakítása, fejlesztése.
Főbb célcsoportok: Az egyes közszolgáltatási (szociális és gyermekjóléti alapellátás és óvodai ellátás) funkciók igénybevételével érintett lakosság. Specifikus célterületek: A specifikus célterület a tervezés későbbi fázisában kerül azonosításra. Kedvezményezettek típusai: A fenntartó települési önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, illetve ezek társulásai; a szociális és gyermekjóléti intézmények, nonprofit szervezetek, egyházak, civil szervezetek, napközbeni ellátást nyújtó intézmények.
4. Prioritás: A társadalmi befogadás szolgáltatások helyi szintű fejlesztése
erősítése
és
a
közösségi
1. intézkedés: Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbetegellátás infrastrukturális fejlesztése Az intézkedés lehetőséget nyújt egyrészt a helyi önkormányzatok egyes főbb alapellátási szolgálatainak helyet adó épületeinek, másrészt a járóbeteg-intézmények épületeinek korszerűsítésére infrastruktúra-fejlesztés és eszközbeszerzés által. Cél a szolgáltatások színvonalának és a munkafeltételek minőségének javítása korszerű infrastruktúrafejlesztéssel és eszközbeszerzéssel, figyelembe véve a környezettudatos gondolkodásmódot, a környezetbarát technológiák és anyagok alkalmazását, a megújuló energiaforrások használatát. Támogatandó tevékenységek:
meglévő orvosi rendelők infrastruktúra fejlesztése, akadálymentesítése;
eddig más célra használt ingatlan orvosi rendelővé/egészségházzá vagy központosított alap-ellátási ügyeletté való kialakítása, indokolt esetben új építése;
meglévő járóbeteg-szakrendelő bővítése, átépítése, felújítása a jogszabályi és a szakmai minimum feltételeknek megfelelően, és az akadálymentesítés szempontjainak figyelembevételével;
szakmai felszereltség korszerűsítése a minimumfeltételeknek megfelelően;
emelt szintű definitív ellátás végzéséhez szükséges gépek-eszközök fejlesztése.
Főbb célcsoportok: Az egyes egészségügyi közszolgáltatási funkciók igénybevételével érintett lakosság. Specifikus célterületek: A specifikus célterület a tervezés későbbi fázisában kerül azonosításra. Kedvezményezettek típusai: helyi önkormányzatok, önkormányzati fejlesztési társulások, többcélú kistérségi társulások, helyi önkormányzatok és önkormányzati társulások által létrehozott non-profit gazdasági társaságok. 44
2. intézkedés: A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése Az önkormányzatok teljes körűen kötelesek a gyermekjóléti szolgáltatást és a gyermekek napközbeni ellátását, ezen túl az étkeztetést és házi segítségnyújtást, valamint az egyéb szociális szolgáltatásokhoz, különösen a családsegítéshez való hozzáférést biztosítani. A jogszabályok településnagysághoz kötötten írják elő a többi ellátási forma biztosítását. Az intézkedés a kirekesztődés mérséklése érdekében támogatja a települési és kistérségi szintű szolgáltatások kialakítását, az időskorúakról, szenvedélybetegekről, és hajléktalan emberekről gondoskodó szociális nappali ellátásokat és egyéb szociális alapellátásokhoz kapcsolódó szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek fejlesztését. Főbb célcsoportok: az egyes szociális közszolgáltatási funkciók igénybevételével érintett lakosság. Specifikus célterületek: A specifikus célterület a tervezés későbbi fázisában kerül azonosításra. Kedvezményezettek típusai: A fenntartó települési önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, illetve ezek társulásai; a szociális intézmények, nonprofit szervezetek, egyházak, civil szervezetek, napközbeni ellátást nyújtó intézmények. 3. intézkedés: Térségi és helyi közszolgáltatási és közigazgatási infrastruktúra-fejlesztés Helyi önkormányzati döntés esetén, indokolt esetben a TOP-ból támogatott fejlesztési csomagok részét képezhetik a központi közigazgatás területi infrastrukturális fejlesztései (amennyiben egyértelműen hozzájárul a társadalmi befogadás céljához). Támogatandó továbbá a meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása. Főbb célcsoportok: a közszolgáltatásokat igénybe vevő lakosság. Specifikus célterületek: A specifikus célterület a tervezés későbbi fázisában kerül azonosításra. Kedvezményezettek típusai: települési és megyei önkormányzatok, önkormányzatok, illetve ezek társulásai; közigazgatási intézmények.
kisebbségi
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)Kiskunhalas Város vonatkozásában nem releváns 1. Prioritástengely: Településfejlesztés 1. intézkedés: Integrált településfejlesztési akciók a Közép-magyarországi régióban Az integrált településfejlesztési akciók célja, a beruházással érintett területrészek társadalmi, gazdasági valamint infrastrukturális megújulása, annak érdekében, hogy be tudjanak kapcsolódni adott település vérkeringésébe, illetve egy városközpont esetében az, hogy hatékonyan tudják ellátni a város központi feladatait. Pest megye településeinek környezet- és közterület fejlesztése
45
Az intézkedés keretében lehetőség nyílik a pest megyei települések település(al)központjainak megújítására, a gazdasági, közszféra, kulturális, és városi funkciók megerősítésével. Ezeket egészítheti ki a zöldfelületek fejlesztése, a rekreációs és a szabadidő hasznos eltöltésére alkalmas terek kialakítása, valamint a fenntartható városi mobilitás fejlesztése. Budapest infrastrukturális városfejlesztési programja Budapest városfejlesztési célrendszere, öt, eltérő adottságokkal rendelkező, differenciált fejlesztést igénylő zónát (belső, átmeneti, elővárosi, hegyvidéki és Duna menti) határozott meg. Az intézkedés célja, e zónák sajátosságaihoz igazodó integrált városfejlesztési beavatkozások megvalósítása. Főbb célcsoportok: Az integrált településfejlesztésben érintett kerületi, fővárosi és települési önkormányzatok, az akcióterületen élő lakosság valamint az ott működő vállalkozások, civil szervezetek. Speciális célterületek: A KMR térségben található, vonzerejüket vesztett, elhanyagolt kerületi alközpontok, funkcióhiányos területek. Kedvezményezettek típusainak meghatározása: kerületi, fővárosi és települési önkormányzatok, kis- és középvállalkozások, civil szervezetek, kulturális intézmények, valamint az általuk alkotott vegyes összetételű konzorciumok. 2. intézkedés: Szociális városrehabilitáció A szociális célú városrehabilitáció alapvető célja a KMR területén található társadalmilag és fizikailag is leromlott, szegregálódó városrészeken élő lakosság életminőségének javítása, és a terület további leromlásának megakadályozása új gazdasági, kulturális, közszféra és közösségi funkciók kialakításával, illetve a meglévő funkciók erősítésével. Az intézkedés szervesen kapcsolódik a korábbi programozási időszakokban elindított, hasonló célú programokhoz. Főbb célcsoportok: A szociális városrehabilitációban érintett kerületi, fővárosi és települési önkormányzatok, az akcióterületen élő lakosság valamint az ott működő vállalatok, civil szervezetek. Speciális célterületek: A KMR térségben található, szociális hátrányokkal küzdő elmaradott településrészek, kerületrészek. Kedvezményezettek típusainak meghatározása: kerületi, fővárosi és települési önkormányzatok, kis- és középvállalkozások, az akciókban érintett lakóközösségek, civil szervezetek, kulturális intézmények, valamint az általuk alkotott vegyes összetételű konzorciumok. 3. intézkedés: „Elsőként lakhatás” program Az „Elsőként lakhatás program” egy országos kiemelt program az „elsőként lakhatás” típusú gondozás hazai lehetőségeinek, eredményeinek feltérképezésére. Az utcán élő és ellátást igénybevevő célcsoport első lépésként önálló lakhatásba kerül, ahol egy multidiszciplináris szakértői csoport veszi fel vele a kapcsolatot, és kezdi el a rehabilitációt. A programban szociális munkások vesznek részt, akik segítenek a lakhatás megtartásában és az ügyfél egyéb
46
szociális és egészségügyi problémáinak megoldásában. A korábbi segítő szolgáltatásokhoz képest a legjelentősebb különbség az, hogy a szociális munkás nem egy hajléktalanszállón, hanem a célcsoport tagjainak saját otthonában segít. A program legfőbb célja, hogy gyakorlati tapasztalatok alapján lehessen meghatározni, hogy a modell Magyarországon tude eredményesen működni, illetve hogy milyen specialitásokat kell figyelembe venni a módszer esetleges elterjesztése során. Főbb célcsoportok: a KMR területén élő, a közterületeket életvitelszerű tartózkodásra használó magánszemélyek. Speciális célterületek: A tervezett beavatkozások KMR területén valósulnak meg. Kedvezményezettek típusainak meghatározása: a hajléktalanellátó-rendszer intézményei, a programban résztvevő magánszemélyek, KMR területén működő kerületi, fővárosi, települési önkormányzatok. 4. intézkedés: Közösségi bérházprogram kialakítása Az intézkedés egy olyan kísérleti programot tartalmaz, ami egy speciális bérház és közösség kialakítását célozza. A lakások egy részét segítségre szoruló társadalmi csoportok (volt hajléktalan, állami gondozásban lévő, fogyatékkal élő emberek, pszichiátriai kezelés alatt álló betegek, stb.) tagjai bérelhetik, míg a lakások másik része olyanok számára lesz fenntartva, akik ilyen jellegű problémával nem küzdenek. A program egyik legfontosabb eleme a lakók közötti szolidaritás kialakítása, a közösség megtartó és segítő erejének a kiaknázása. Ehhez szükséges többek között az is, hogy az épületben kialakításra kerüljenek olyan közösségi terek, amelyek találkozás lehetőségét biztosítják a lakóközösség tagjai számára. A kísérleti projektek végeztével, a konklúziók levonása után olyan szakmai ajánlás kialakítása szükséges, amely a későbbiekben a hasonló jellegű fejlesztések kivitelezéséhez nyújt segítséget. Főbb célcsoportok: segítségre szoruló, állami gondozásban lévő, hátrányos helyzetű, megváltozott munkaképességű és fogyatékkal élő, valamint a mentális egészség szempontjából veszélyeztetett magánszemélyek. Speciális célterületek: A tervezett beavatkozások KMR területén valósulnak meg. Kedvezményezettek típusainak meghatározása: KMR területén működő kerületi, települési és fővárosi önkormányzatok, valamint ezek intézményei, civil szervezetek, és a programban résztvevő magánszemélyek.
4. Prioritástengely: Közszolgáltatások infrastrukturális hátterének energia-hatékonysági célú fejlesztései, illetve a szolgáltatások minőségének javítása 1. intézkedés: Gyermekek napközbeni ellátását nyújtó intézmények (bölcsődék, családi napközik) infrastrukturális hátterének energiahatékonysági célú fejlesztései illetve a szolgáltatások minőségének javítása Cél, hogy a gyermekek napközbeni ellátásának intézményrendszerét, annak infrastrukturális környezetét korszerűbbé tegyük annak érdekében, hogy a fenntartó intézmény fenntartási költségei csökkenjenek, a kisgyermekek a lehető legjobb infrastrukturális körülmények között részesüljenek ellátásban, ezáltal ösztönözve a szülők hajlandóságát az intézményi ellátás 47
igénybevételére. Célunk, hogy a szakmai követelmények betartásához elsősorban olyan fejlesztésekkel járuljunk hozzá, amelyek az intézményi működést energiafelhasználás szempontjából teszik hatékonyabbá, másodsorban valós igényekre alapozottan támogatjuk az intézmények kapacitásbővítését is. Főbb célcsoportok: gyermekek napközbeni ellátását nyújtó intézmények ellátási körzetében élő lakosság. Specifikus célterületek: a Közép-magyarországi régió teljes területe. Kedvezményezettek típusai: gyermekek napközbeni ellátását nyújtó intézményt fenntartó intézmények. 2. intézkedés: Szociális szolgáltatást nyújtó intézmények infrastrukturális fejlesztése Az intézkedés a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény IV. fejezetében szabályozott szociális szolgáltatásokat nyújtó intézmények infrastrukturális hátterének nagyobb részt energetikai szempontú megújítását célzó fejlesztéseket támogatja, kisebb részben - kiegészítő jelleggel és valós igényekre alapozottan - támogathatók a szolgáltatás minőségének emelését szolgáló infrastrukturális fejlesztések és eszközbeszerzések. Főbb célcsoportok: szociális szolgáltatást nyújtó intézmény ellátási körzetében élő rászoruló lakosság. Specifikus célterületek: a Közép-magyarországi régió teljes területe. Kedvezményezettek típusai: szociális szolgáltatást nyújtó intézményt fenntartó intézmények. 4. Intézkedés: Helyi önkormányzat infrastrukturális fejlesztései
kötelező
feladatait
ellátó
intézményrendszer
A közszolgáltatások minőségének javítása nagymértékben meghatározza a régió települései által kínált életminőséget. A helyi önkormányzati közfeladatokat ellátó intézmények energiahatékonysági célú fejlesztései jelentik az intézkedés fő területét. Jelen intézkedés azoknak az önkormányzati fenntartású intézményeknek a nagyobb részben energetikai szempontú fejlesztéseit támogatja, amely intézményekben valamilyen formában ügyfélfogadás zajlik, vagy a közösség számára nyitva álló épületrészekkel rendelkezik (pl. múzeum, könyvtár), kizárólag az ügyfelek által igénybevett, általuk látogatott épületrészekre vonatkozóan. Főbb célcsoportok: Az egyes közigazgatási és közszolgáltatási funkciók igénybevételével érintett lakosság. Specifikus célterületek: a Közép-magyarországi régió teljes területe. Kedvezményezettek típusai: az egészségügyi szolgáltatót fenntartó intézmény. 5. intézkedés: Energia és környezeti hatékonysági beruházások és megújuló energia alkalmazásának elősegítése Országos és regionális szinten is fontos törekvés a környezeti és energetikai fejlesztésekben rejlő gazdasági növekedést elősegítő lehetőségek kiaknázása. Ennek keretében kiemelt
48
jelentősége van a megújuló és alacsony CO2-intenzitású villamosenergia-termelés növelésének és az önkormányzati tulajdonú lakóépületek energiahatékonyság-fejlesztésének. Önkormányzati tulajdonú lakóépületek energetikai korszerűsítése Önkormányzati tulajdonú lakóépületek megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Főbb célcsoport: KMR lakossága; közösségi, vállalati energiafogyasztók, fogyasztók Specifikus célterület: a Közép-magyarországi régió teljes területe. Kedvezményezettek típusai: Fővárosi önkormányzat, kerületi önkormányzatok, KMR térségben található önkormányzatok. 6. Intézkedés: Közlekedési infrastruktúra energiahatékonysági célú fejlesztései A VEKOP jelen prioritásában megvalósítani kívánt közlekedésfejlesztési tervek összhangban állnak az IKOP közlekedésfejlesztési céljaival, egymást erősítik, kiegészítik. Közúti elérhetőség javítása A fejlesztési célterületek közé tartoznak a régión belüli közlekedési kapcsolatok erősítése, a településeket összekötő közutak fejlesztése, a haránt-irányú és elkerülő közlekedési kapcsolatok és a hidak fejlesztése. Cél a leromlott állapotú önkormányzati tulajdonú belterületi utak, a települési belterületi földutak állandó burkolattal való ellátása, a meglévő állandó burkolatú utak felújítása és a kiegészítő infrastruktúra létesítése, a települési közlekedési infrastruktúra elvárt színvonalúra történő fejlesztése, a helyi közutak kiépítettségének növelése. Regionális kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése A regionális kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése terén szükséges a régióban helyi, helyközi, hivatásforgalmi, turisztikai és egyéb célú kerékpárutak építése és felújítása, a régió kerékpáros közlekedési infrastruktúrájának bővítése, a műszakilag és forgalomtechnikailag nem megfelelő kerékpárutak, balesetveszélyes gócpontok korrekciója. Közösségi közlekedés fejlesztése A közösségi közlekedés fejlesztése terén kiemelt jelentőséggel bír a környezetbarát közlekedési módok (pl. elektromos városi közlekedés) elterjesztése, a közösségi közlekedés előnyben részesítését szolgáló beruházások (buszfordulók és- megállók létesítése, fejlesztése), kistérségi, települési kapcsolatok javítását célzó, új közösségi közlekedési viszonylatok kialakítása, a P+R parkolók és csomópontok fejlesztése (ott, ahol a fejlesztések kevesebb mint 50%-a kapcsolódik kötött pályás közlekedéshez). Főbb célcsoportok: Közösségi közlekedésben résztvevő lakosság, közúti közlekedésben résztvevők köre, kerékpárhasználók, a fejlesztésekkel érintett területek lakossága a környezetterhelés csökkenése révén. Speciális célterületek: Közép-magyarországi régió Kedvezményezettek típusai: Települési önkormányzatok, állami vagy önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságok, közlekedési közszolgáltatást végző gazdasági társaságok, civil szervezetek.
49
7. intézkedés: Az alap- és középfokú oktatást nyújtó intézmények valamint az óvodai ellátást nyújtó intézmények infrastrukturális fejlesztése Támogatandó az iskolák (alapfokú, középfokú intézmények), kollégiumok épületének energetikai célú felújításai, a kapacitásuk bővítése, a tanórán kívüli, a lakóhelyi társadalmi közösség számára felkínált tevékenységek helyszíneinek építése, felújítása, bővítése, (például tornaterem, klubhelyiség-könyvtár, színházterem, konyha, étkező, informatikai szoba, internet), és az intézmények udvarának felújítása, a nevelés-oktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök beszerzése és az akadálymentesítés. Kiemelten támogatandó az informatikai berendezések, eszközök beszerzése, valamint az egyéb oktatási, művelődési funkcióval bíró intézmények (pl. könyvtárak) eszköz- és infrastrukturális fejlesztése. Főbb célcsoportok: alap- és középfokú oktatást nyújtó intézmények szolgáltatási körzetében élő lakosság száma Specifikus célterületek: a Közép-magyarországi régió teljes területe Kedvezményezettek típusai: alap- és középfokú oktatást nyújtó intézmények fenntartói
VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 6. prioritás: A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben 6.1. Többfunkciós közösségi szolgáltató terek létrehozása és működtetése A helyi közösség egészét szolgáló többfunkciós közösségi szolgáltató terek létrehozása, kialakítása, lehetőség szerint meglévő épületekben. Jelenleg működő Integrált Közösségi Szolgáltató Terek (IKSZT) továbbfejlesztése, működtetésének finanszírozása. EMVA forrásból biztosítható az épület felújítás, a szükséges eszközök beszerzése, az infrastruktúra fejlesztése; a létrejövő többfunkciós tér működtetéséhez az emberi erőforrás finanszírozását (bérjellegű költségek) más forrásból szükséges biztosítani; ez utóbbi elengedhetetlen feltétel az intézkedés megvalósításában. Helyi önkéntes munka feltételeinek kialakítása (önkéntesek fogadása). Intézkedés célcsoportja: Települési önkormányzatok, civil szervezetek 6.2. Települési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Intézkedés előzetesen tervezett tartalma (egyebek mellett):
Közbiztonság javítását szolgáló fejlesztések, eszközbeszerzések. Alapvetően két féle támogatás merül fel: meglévő szolgáltatáshoz kapcsolódva beruházások támogatása (pl. eszközbeszerzés mezőőrök számára), illetve új térfigyelő kamera- és mozgásérzékelőrendszer kiépítésének támogatása.
Önkormányzati kezelésű belterületi utak, valamint külterületi mezőgazdasági utak fenntartását szolgáló fejlesztések támogatása. Útkarbantartáshoz szükséges gépek, eszközök beszerzése.
Egyéb kisléptékű települési infrastruktúrafejlesztés (világítás, csatorna stb.)
50
Közétkeztetési szolgáltatás fejlesztése helyi kapacitásbővítéssel (közkonyhák felújítása, főzőkonyhákká történő átalakítása, eszközbeszerzések támogatása).
Intézkedés célcsoportja: Települési önkormányzatok, civil szervezetek, illetve javasolt a társadalmi vállalkozások előnyben részesítése, ahol releváns. A költségcsökkentés és hatékonyságnövelési részstratégiába az alábbi akciók felvételét javasoljuk: Azonosító P/3-01
P/3-02
P/3-03
Akció
Időtáv
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 3. prioritás: infokommunikációs fejlesztések 3. intézkedés: Elektronikus közigazgatás és állami informatikai fejlesztések önkormányzati informatikai fejlesztések és Intelligens városok fejlesztése pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése
2017 -2018
Vidékfejlesztési Program - Települési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése pályázati lehetőségek (Közterületek felújítása településbiztonsági szempontból, kerékpárút kiépítése, külterületek szilárd burkolattal történő ellátása, település úthálózat fejlesztése, ipari park bővítése)
2015 -2016
Operatív Programok végleges változatának és pályázati lehetőségeknek nyomon követése
2014
51
4 A költségcsökkentés, hatékonyságnövelés rövid, közép- és hosszú távú stratégiája
5
3
1
SZ/1-03 Az Önkormányzat többségi tulajdonában FE/1-03 A közterület rendjének fenntartása és a lévő gazdasági társaságok szerződéseinak bölcsőde működtetése kapcsán meg kell Hosszú átalakítása SLA szemléletben vizsgálni az önkormányzatok közötti vagy civil táv szervezetekkel történő feladatmegosztás útján (2017történő működtetés lehetőségét. 2018)
FO/1-03 Hosszútávon át kell tekinteni a P/1-03 Csipke-városközpont megújítási kontrollkörnyezet egyes folyamatait (ellenőrzés, prorgamjának befejezése kockázatkezelés, szabályozottság). P/3-01 GINOP 3. prioritás: infokommunikációs fejlesztések 3. intézkedés: Elektronikus közigazgatás és állami informatikai fejlesztések önkormányzati informatikai fejlesztések és Intelligens városok fejlesztése pályázati lehetőségek fiyelemmel kísérés SZ/1-02 A hivatali dolgozók rendszeres FE/1-01 A Városgazdálkodás és a zöldterületFO/1-02 Az önkormányzati ASP-hez történő P/1-01 Belvíz program megvalósítása képességfelmérése, képzési tervek aktualizálási kezelés területén meg kell vizsgálni a saját csatlakozás igényelni fogja az érintett P/1-02 e-Közigazgatás kiépítése rendszerének kialakítása bevétel növelésének és a civil szervezet rendszerekkel kapcsolatos folyamatok P/3-02 VP - Települési infrastruktúra és SZ1-01 Akcióterv készítése az Önkormányzat bevonásának lehetőségét átalakítását, az ehhez nyújtott szakértői szolgáltatások fejlesztése pályázati lehetőségek Közép többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok FE/1-02 Az egyéb önkormányzati kötelező tevékenységet a pályázat során igénybe kell (Közterületek felújítása településbiztonsági táv hatékonyabb tulajdonosi ellenőrzése érdekében feladatokat át kell tekinteni, megvizsgálni a venni. szempontból, kerékpárút kiépítése, külterületek (2015feladatellátás minőségi és mennyiségi mutatóit, szilárd burkolattal történő ellátása, település 2016) az állampolgári igényeket és ahhoz mérten úthálózat fejlesztése, ipari park bővítése) beállítani a feladatellátás költségeit. P/2-02 Pályázati PM feladatok összehangolásának módszertani kidolgozása FO/1-01 A 2013. évi L. törvény alapján el kell végezni az elektronikus információs rendszerek biztonsági osztályba sorolását, ezzel egyidőben az IT biztonsággal kapcsolatos folyamatokat is azonosítani kell, a külső szolgáltatóval együttműködve.
Rövid táv (2014)
Szervezet
Feladat
Folyamat
P/1-01 Alternatív és megújuló energiarendszerek kialakításának nyomon követése az önkormányzati intézményekben P3-04 Operatív Programok végleges változatának és pályázati lehetőségeknek nyomon követése P2-01 Épületenergetikai racionalizálási pályázatok folyamatos nyomon követése Program
17. ábra: Kiskunhalas Város Önkormányzatának rövid-; közép-; és hosszú távú költségcsökkentési stratégiája
52
5 A költségcsökkentési és hatékonyságnövelési stratégia monitoring rendszere Az ÁROP-1.A.5-2013 pályázat előírásai szerint a kidolgozott hatékonyságnövelő intézkedések megvalósításának folyamatos, a projekt teljes időtartamát átívelő nyomon követése, szakértői támogatás biztosítása Kiskunhalas Város Önkormányzatának az ÁROP-1.A.5-2013 pályázatban kötelező feladata. A havi monitoring jelentéseket az Önkormányzat Jegyzője által kijelölt ügyintéző adatszolgáltatását követően a tanácsadó készíti el és terjeszti elő a Jegyző részére jóváhagyásra. A szükséges pontosítást és jóváhagyást követően a monitoring folyamat ismétlődik a projekt során a következő jelentésig (havonta). A monitoring rendszert az alábbi ábra mutatja be:
18. ábra: Monitoring rendszer bemutatása
A monitoring dokumentációs rendjét két alapvető dokumentumra építjük: • •
Adatlap – mely a konkrét méréshez szolgál támogatásul az adatgyűjtési időszak alatt szolgáltatott adatok bemutatására és konszolidálására. Havi mérési jelentés – az adott időszak monitoring jelentése – a monitoring adatlapokon szolgáltatott adatok elemzését követően készül el a jelentés.
53
Az adatszolgáltatás teljesítésének módja Az adatgyűjtés és továbbítás elektronikus úton történik a Jegyző által kijelölt ügyintéző részéről a vállalkozó felé. A vállalkozó az elemzéseket követően az elkészített havi monitorig jelentést jóváhagyásra megküldi a Jegyzőnek elektronikus formában. A jóváhagyott dokumentum papír alapon aláírásra kerül a Jegyző részéről, amely így megküldhető a kijelölt szakértő részére. A zárójelentés dokumentuma a teljes időszakot felölelő jelentéseket és a jóváhagyott összegező jelentést tartalmazza. A keletkező dokumentumok a vizsgálati időszak végén átadásra kerülnek a hivatal részére. A projekt végén a bevezetett rövidtávú hatékonyságnövelési javaslatokról és a végrehajtott intézkedésekről összefoglaló tanulmány készül. A rövid távú intézkedések monitoringjának biztosítása érdekében az alábbi táblázatban bemutatjuk a monitoring feladatokat és a hozzájuk rendelt mérőszámokat:
54
Sor sz.
Szervezetfejlesztési terület megnevezése
01
Költségcsökkentési, hatékonyságnövelési stratégia kidolgozása, alkalmazása
02
Költségcsökkentési, hatékonyságnövelési stratégia kidolgozása, alkalmazása
03
Költségcsökkentési, hatékonyságnövelési stratégia kidolgozása, alkalmazása
04
Költségcsökkentési, hatékonyságnövelési stratégia kidolgozása, alkalmazása
Feladat megnevezése FO/1-01 A 2013. évi L. törvény alapján el kell végezni az elektronikus információs rendszerek biztonsági osztályba sorolását, ezzel egyidőben az IT biztonsággal kapcsolatos folyamatokat is azonosítani kell. P/1-01 Alternatív és megújuló energiarendszerek kialakításának nyomon követése az önkormányzati intézményekben P/3-04 Operatív Programok végleges változatának és pályázati lehetőségeknek nyomon követése P/2-01 Épületenergetikai racionalizálási pályázatok folyamatos nyomon követése
Indikátor
Kiinduló érték
Célérték
Mérésért felelős
Mérési gyakoriság
IT Biztonsági folyamatok – folyamat kontext ábra
0
1
Közös Önkormányzati Hivatal kijelölt ügyintézője
havonta
Összefoglaló a megújuló energiarendszerek intézményi kialakításáról
0
1
Közös Önkormányzati Hivatal kijelölt ügyintézője
havonta
Összefoglaló a végleges OP-król
0
1
Közös Önkormányzati Hivatal kijelölt ügyintézője
havonta
Összegzés az épületenergetikai racionalizálási pályázatok előrehaladásáról
0
1
Közös Önkormányzati Hivatal kijelölt ügyintézője
havonta
12. táblázat: Rövid távú intézkedések monitoringja
55
6 Mellékletek 6.1 Felhasznált irodalom •
Kiskunhalas Város Önkormányzatának Gazdasági Programja;
6.2 Ábrák jegyzéke 1. ábra: Alkalmazott módszertan ............................................................................................................ 2 2. ábra: Költségcsökkentési és hatékonyságnövelési akciók meghatározása ......................................... 3 3. ábra: Monitoring folyamat lépései ...................................................................................................... 4 4. ábra:SMART kritériumok ..................................................................................................................... 6 5. ábra:Kiskunhalas Város Önkormányzata költségvetési főösszegeinek alakulása ............................... 9 6. ábra:Kiskunhalas Város Önkormányzata hitelfelvételei ...................................................................... 9 7. ábra:Kiskunhalas Város Önkormányzatának egy állandó lakosra jutó mutatói ................................ 10 8. ábra:Kiskunhalas Város Önkormányzatának kiadás szerkezete ........................................................ 10 9. ábra:Kiskunhalas Város Önkormányzata helyi adóbevételek alakulása............................................ 12 10. ábra: Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti felépítése .......................................... 17 11. ábra:Kiskunhalas Város Önkormányzata szervezeti felépítése ....................................................... 17 12. ábra: Önkormányzati feladatok áttekintése.................................................................................... 19 13. ábra: A Közös Önkormányzati Hivatal főfolyamatainak áttekintése ............................................... 25 14. ábra: A 2014-2020-as időszak forráselosztása ................................................................................ 33 15. ábra:A2014-2020-as időszak operatív programjainak részaránya .................................................. 33 16. ábra: A 2014-2020 programozási időszak önkormányzatokat érintő operatív programjai és prioritásai, az OP-k v3.0 tervezete alapján, 2014. január...................................................................... 34 17. ábra: Kiskunhalas Város Önkormányzatának rövid-; közép-; és hosszú távú költségcsökkentési stratégiája .............................................................................................................................................. 52 18. ábra: Monitoring rendszer bemutatása .......................................................................................... 53
6.3 Táblázatok jegyzéke
1. táblázat: A monitoring két szintjének jellemzői .................................................................................. 5 2. táblázat:Kiskunhalas Város Önkormányzata helyi adóbevételek alakulása ...................................... 11 3. táblázat:Halas - T. Kft. vagyoni és pénzügyi helyzetének mutatói .................................................... 13 4. táblázat: A Halasvíz Kft.vagyoni és pénzügyi helyzetének mutatói ................................................... 14 5. táblázat: Halasmédia Non-profit Kft. vagyoni és pénzügyi helyzetének mutatói ............................. 14 6. táblázat: Kiskunhalasi Művelődési Központ Non-profit Kft. vagyoni és pénzügyi helyzetének mutatói .................................................................................................................................................. 15 7. táblázat: Halasi Városgazda Zrt. vagyoni és pénzügyi helyzetének mutatói ..................................... 15 8. táblázat: A kötelező feladok ellátásának finanszírozása Kiskunhalas Város Önkormányzatánál ...... 22 9. táblázat: Az önként vállalt feladok ellátásának finanszírozása Kiskunhalas Város Önkormányzatánál ............................................................................................................................................................... 23 10. táblázat: Államtól átvállalt feladatok ellátásának finanszírozása Kiskunhalas Város Önkormányzatánál ................................................................................................................................ 23 11. táblázat: Kiskunhalas Város Önkormányzatának társulási tagságai ................................................ 24 12. táblázat: Rövid távú intézkedések monitoringja ............................................................................. 55
MultiContact Consulting Kft. 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. T: +36 1 666 3750 F: +36 1 666 3749
Nyilvántartja Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság Cégjegyzékszám: 01-09-712312 E:
[email protected] W:www.multicontact.eu
