3-4. foglalkozás
Az időmértékes verselés alapjai, formakészlete (klasszikus sortípusok és strófaszerkezetek)
A foglalkozás szerkezeti felépítése: 1. 2. 3. 4.
A házi feladat megbeszélése, ellenőrzése Motiváció (CD-hallgatás) Az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés különbségei Az időmértékes versrendszer alapjai A) Eredete B) Az antik költészet versidő-egysége C) A versláb fogalma, fajtái D) Játékos feladatok 5. Az időmértékes versrendszer jellemző sorfajtái és strófái 6. A házi feladat megbeszélése, az otthoni munka előkészítése 7. Értékelés, zárás
1
Fogalomtár
Középszint
• • • • •
Emelt szint
• • • •
Időmértékes verselés A gyakoribb verslábak Hexameter Pentameter Disztichon
• •
2
Syllaba natura longa Syllaba positione longa Kronosz prótosz/mora A ritkább sorfajták és strófaszerkezetek leoninus kólon
Az óra menete
Megjegyzések
1.A házi feladat megbeszélése, ellenőrzése A) Sorfajták felismerése, megnevezése B) A versátírások meghallgatása, értékelése
Alkalmazó ellenőrzés Frontális munka 1. sz. melléklet 20 perc
2. Motiváció: egy ütemhangsúlyos és egy időmértékes vers meghallgatása CD-ről (Petőfi Sándor: Füstbe ment terv, Szeptember végén) Megfigyelési szempont: Melyik vers zeneisége ragad meg jobban és miért? (spontán megnyilatkozások meghallgatása)
CD-hallgatás 2. sz. melléklet Frontális munka 5 perc
3. Az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés különbségei - Milyen különbségeket veszel észre a meghallgatott versek ritmikájában? – Az észlelt különbségek meghallgatása, majd rámutatás arra, hogy melyik ütemhangsúlyos, melyik időmértékes verselésű. - Rendszerezzük ismereteinket – az előző foglalkozáson tanult anyagot is felhasználva – a két verselési formával kapcsolatban egy táblázatban
Frontális munka 10 perc
3. sz. melléklet
4. Az időmértékes versrendszer alapjai Tanári közlés A) Eredetéről: 50 perc Az időmértékes verselés – ismereteink szerint – a görög költészet fejlődésének folyamatában jelenik meg és virágzik ki. Bizonyosra vehető, hogy a tánc és a zene is módosítólag hatott rá, ami nem változtat azon a tényen, hogy mint minden versritmus, ez is a beszédből származik, tehát elsődlegesen nem zenei fogantatású, nem dallamihletésű. Az időmértékes verselést sokáig nem használta a magyar költészet. Más népektől vettük át, tanultuk meg. De ezt csak azért tehettük, mert a nyelvünk alkalmas volt rá. Horváth János jövevény versformának nevezi. Mi az időmértékes verselést a görögöktől vettük át (ezek latin közvetítéssel terjedtek el.) B) Az antik költészet versidő-egysége: Az antik költészet versidő-egysége a rövid szótag, rövid íz volt. Egy rövid szótag kimondásának ideje = „elemi idő”. Az elemi idő görögül kronosz prótosz, de mi a latin mora kifejezést vettük át. 1 rövid szótag = 1 mora. Jele: U 1 hosszú szótag = 2 mora. Jele: C) A versláb fogalma, fajtái: A rövid és hosszú szótagok nagyobb egységekbe rendeződtek. Ezeket az ókorban nem ütemnek, hanem lábnak nevezték (Az elnevezés a menetelés ritmusára utal.) A versláb tehát az időmértékes verselés alapegysége, mely (aszerint, hogy benne hány rövid és/vagy hosszú szótag van) kétmorástól egészen a tizennégymorásig terjedhet.
3
Az óra menete
Megjegyzések
A verslábak fajtáit egy táblázat ismerteti. Ebben csak a Tanári közlés legismertebb, ill. a magyar költészetben leggyakrabban használt 4. sz. melléklet verslábakat soroljuk fel – néhány érdekes verslábbal kiegészítve. A továbbiakban viszont már csak a leggyakoribb formákkal foglalkozunk. Az ókori görög költészettől napjainkig megfigyelhető, hogy az időmértékes versek jelentős részében nem a verslábak a ritmusegységek, hanem az ezeknél nagyobb, összetettebb, külön néven is számontartott képletek, az ún. kólonok. Ezek – a verslábaktól eltérően – egymást soha nem helyettesíthetik, és közömbös szótaghelyeik is pontosan rögzítettek. D) Játékos feladatok: 1. Állapítsd meg, milyen verslábakból áll a teljes neved! 2. Gyűjts keresztneveket a különböző verslábakra!
Egyéni munka
5. Az időmértékes verselés jellemző sorfajtái és strófái A) Verslábakról elnevezett verssorok B) Változó ritmusú sorfajok C) Állandó ritmusú sorfajok és strófák
Tanári közlés, ill. a példák megbeszélése közösen 5. sz. melléklet
6. A házi feladat megbeszélése, az otthoni munka előkészítése A) Időmértékes verssorok és strófák felismerése B) Játékos feladat: gyümölcsnevek gyűjtése verslábakra
6. sz. melléklet 5 perc
7. Értékelés, zárás
4
különböző
1. sz. melléklet
A házi feladat megoldása
1.
Soha-soha I hites vágyban, Soha-soha I vetett ágyban. (Ady Endre: Bujdosó kuruc rigmusa)
4/4 4/4
2.
Mindennap I jó reggel II ezen re- I -pültök el II szóldogálván I darvaim. Reátok I néztemben II hullnak ke- I -servemben II szemeimből I könyveim. (Balassi Bálin: A darvaknak szól) mindkét sor: 3/3//3/3//4/3
3.
Volék sirolm I túdotlon Sirolmol I sepedik, Buol oszuk, I epedek. (Ómagyar Mária-siralom)
4/3 3/3 4/3
4.
Fölszántom a I császár I udvarát Belévetem I hazám I búbaját. (Népdal)
4/2/3 4/2/3
5.
Hol a szem, I szemével II farkasszemet I nézni? Ki meri I meglátni, II ki meri I idézni… (Babits Mihály: Petőfi koszorúi)
6.
Holott náddal I ringat Holott csobo- I -gással, Kékellő de- I -rűvel, Tavi csóko- I -lással. (József Attila: Ringató)
7.
Gyertek ide I fiatalok, II tessék beáll- I -ni, Nyolc esztendő I nem a világ, II lehet próbál- I -ni. (Népdal)
8.
Rossz időket I érünk Rossz csillagok I járnak Isten ója I nagy csapástól Mi magyar I hazánkat!(Arany János: Zách Klára)
5
3/3//4/2 3/3//3/3
4/2 4/2 4/2 4/2
4/2 4/2 4/4 3/3
4/4/4/1 4/4/4/1
9. Befordúltam I a konyhára, 4/4 Rágyujtottam I a pipára 4/4 (Petőfi Sándor: Befordúltam…)
10. Keserűen I kínzatul, 4/3 Vos szegekkel I veretül. 4/3 (Ómagyar Mária-siralom)
11. Kényes, büszke I pávák, II Nap-szédítő I tollak, Hírrel I hirdessétek: II másképpen lesz I holnap. (Ady Endre: Fölszállott a páva)
12. Gyulainé, I édesanyám, Engedje meg I azt az egyet: Hogy kérjem meg I Kádár Katát, Jobbágyunknak I szép leányát. (Népballada)
4/2//4/2 2/4//4/2
4/4 4/4 4/4 4/4
13. Szegény legény I a prücsök, II készül háza- I -sodni, Ölelgeti I a legyet, II meg akarja I kérni. (Népdal)
14. Sej rozmaring, I rozmaring, Leszakadt ró- I -lam az ing, Van már nékem I kedvesem, Ki megvarrja I az ingem. (Népdal)
4/3 4/3 4/3 4/3
6
4/3//4/2 4/3//4/2
2. sz. melléklet
Petőfi Sándor: Füstbe ment terv
Egész uton – hazafelé – Azon gondolkodám: Miként fogom szólítani Rég nem látott anyám?
S jutott eszembe számtalan Szebbnél szebb gondolat, Míg állni látszék az idő, Bár a szekér szaladt.
Mit mondok majd először is Kedvest, szépet neki? Midőn, mely bölcsőm ringatá, A kart terjeszti ki.
S a kis szobába toppanék… Röpűlt felém anyám… S én csüggtem ajkán…szótlanúl… Mint a gyümölcs a fán.
Petőfi Sándor: Szeptember végén Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldel a nyárfa az ablak előtt, De látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt. Még ifju szivemben a lángsugarú nyár, S még benne virít az egész kikelet, De íme, sötét hajam őszbe vegyűl már, A tél dere már megüté fejemet. Elhull a virág, eliramlik az élet… Űlj hitvesem, űlj az ölembe ide! Ki most fejedet kebelemre tevéd le, Holnap nem omolsz-e sirom fölibe? Oh mondd, ha előbb halok el, tetemimre Könnyezve borítasz-e szemfödelet? S rábírhat-e majdan egy ifju szerelme, Hogy elhagyod érte az én nevemet? Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt, Fejfámra sötét lobogóul akaszd, Én feljövök érte a síri világból Az éj közepén, s oda leviszem azt, Letörleni véle könyűimet érted, Ki könnyeden elfeledéd hivedet, S e szív sebeit bekötözni, ki téged Még akkor is, ott is, örökre szeret!
7
3. sz. melléklet
Az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselési rendszer különbségei
Szempontok
Ütemhangsúlyos verselés
Fogalma, lényege
A hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozásán alapuló verselési rendszer
A verselési rendszerben előforduló szótagok (megnevezés, meghatározás)
Hangsúlyos szótag: a szavak nyomatékosabban ejtett szótagja, mely a magyar nyelvben az első szótag. Hangsúlytalan szótag: a nyomaték nélkül ejtett szótag
Alapegysége
Az ütem
Jelölésük:
Időmértékes verselés A rövid és hosszú szótagok szabályos váltakozásán alapuló verselési rendszer
Hosszú szótag: 1. természeténél fogva hosszú szótag, amelyben hosszú a magánhangzó. (=syllaba natura longa) 2. helyzeténél fogva hosszú szótag, amelyben a rövid magánhangzót két vagy több mássalhangzó követi.(=syllaba positione longa) Rövid szótag: amelyikben rövid a magánhangzó, és azt legfeljebb egyetlen mássalhangzó követi A versláb
Hangsúlyos szótag: + Hangsúlytalan szótag: I
8
Hosszú szótag: Rövid szótag: U
Az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselési rendszer különbségei
(kitöltendő táblázat)
Szempontok
Ütemhangsúlyos verselés
Fogalma, lényege
A verselési rendszerben előforduló szótagok (megnevezés, meghatározás)
Alapegysége Jelölésük
9
Időmértékes verselés
4. sz. melléklet
Az időmértékes verselésben előforduló fontosabb verslábak
Időtartama Kétmorás versláb Hárommorás verslábak Négymorás verslábak
Ötmorás verslábak
Hatmorás verslábak
Hétmorás verslábak
Nyolcmorás verslábak
Jele UU U-U UU-UU -UUUUU U---U -UU-U-U-U UU---UU -UUU---U---U---U ---U--U-
Klasszikus neve pyrrhichius iambus/jambus trochaeus/choreus anapestus daktilus/delius spondeus pentabrachys bacchaeus antibacchius creticus/amphimacer dijambus ditrochaeus/dichoreus ionicus a minore ionicus a maiore chorijambus epiritus primus epiritus secundus epiritus tertius epiritus quartus dispondeus dochmius
10
Magyar neve pici, sebes, rövid szökő, menő lejti, perge lebegő, doboló lengedi lassú, lépő, hosszú eliramodi toborzó tomboldi ugrató emelkedő lejtvelejti pici hosszú hosszú pici lengedező menőlépő lejtvelépő lassanmenő lassanlejti lassanlépő heves-lüktető
5. sz. melléklet
Az időmértékes verselés jellemző sorfajtái és strófái
1. Verslábakról elnevezett verssorok: A) Jambikus sorok: Eredetileg az ógörög drámák jellegzetes, rímtelen sora. A magyar időmértékes költészetben a jambikus sor a leggyakoribb. Ebben a verssorban a jellemző, de nem kizárólagos versláb a jambus. Pl. „Egy ösz- I –veség- I –gel illy I sok”… U - I U- I U - I U (Csokonai: A boldogság) „Kitelt I az év, I a perc I lejá- I –ra” U- IU- IU - IU- I U (Arany János: Hatvani) „ A nap I lement. U - I U Eljött I a csend. - - IU Szellő- I -üzött - - IUFelhők I között - - I U– Mereng- I -ve jár U– I U A hold- I -sugár U I U Mint rom I felett - - I U A kép- I -zelet.” U - I UU (Petőfi: Est) „Múltad- I -ban nincs I öröm, - - I - IU Jövőd- I -ben nincs I remény, U– I - I U Hanyat- I -ló szép I hazám! U - I - - IU Miat- I -tad vér- I -zem én.” U- I - - I U (Bajza József: Jóslat)
11
B) Trocheusi sorok: Pl. „Árva I gólya I áll ma- I –gában - UI - UIU I - U Egy te- I leknek I a láb- I –jában” - U I - U IU- I - U (Arany János: A rab gólya) „Zeng a I nád a I tó fö- I –lött - U I - UI - U I zeng a I szél a I nádon.” - UI - UI - U (Babits Mihály: Szerenád) „ Itt az I ég a I földet I éri. - U I - U I - U I -U Tán sze- I -relme I csókját I kéri.” - U I - U I - - I - U (Vajda János: Nádas tavon) „Tarka I lepke, I szép a- I -rany pil- I -langó! - UI - U I - UI - I - Lepj meg I engem, I szállj rám, I kis ma- I -dár;” U I- - I I U I (Vörösmarty: Szép Ilonka)
C) Daktilusi sorok: a görög-római költészet leggyakrabban használt versformája volt; Alapformájának helyettesítő lábaként a spondeus szolgált. Pl. „Méla gyö- I –nyörtől I reszket a I nyárfa, -U U I - - I - UUI - U Tiszta sze- I -relmet I suttog a I hárs.” - U U I - - I - UUI (Komjáthy Jenő: Jelenések) „...kurjon- I –gattak az I ablak a- I –latt vad - - I - U U I - U U I - vígado- I –zásban a I kerti ri- I –gók.” - UU I - U UI -U UI (Szabó Lőrinc: Hajnali rigók) „Így a ha- I –lálkocsi I Ámeri- I –kát szeli, I szeldeli, …” - U U I - U U I - U U I - U U I - UU (Babits Mihály: Mozgófénykép)
12
D) Anapesztusi sorok: Pl. „Itthon I vagyok itt I e világ- I –ban - - I U U - IUU- I s már nem I vagyok ott- I –hon az ég- I –ben.” - - I U U - I U U - I (Kosztolányi: Boldog, szomorú dal) „Éjfél I van az éj I hideg és I szomorú, - - I U U - I UU - I U U– Gyászos- I –ra hanyat- I –lik az é- I –ji ború. - - I U U - I U U - I UUJöjj ked- I –ves örül- I –ni az éj- I –be velem - - I U U - I UU - I U U Ébren I maga van I csak az egy I szerelem.” - - I UU - I U U - I UU(Vörösmarty: Csongor és Tünde) „Ni- Á- I –meriká- I –ban e nagy I palotá- I –nak a dús U - I U U - I U U - I U U- I U U Ura- mil- I –liomos.” U U - I UU (Babits Mihály: Mozgófénykép)
2. Változó ritmusú sorfajok:
A) Hexameter: A hexameter szó hat verslábat jelent (görögül hexa = hat, meter = metrum, mértékegység, versláb). Ez a hat láb: 5 daktilus és 1 trocheus. Pl. „Látom, e- I –lől kaca- I –gányos a- I –pák, s heves I ifju le- I –venték” - U U I - UU I - UU I UU I- UU I - (Vörösmarty: Zalán futása) A tiszta daktilikus hexameter igen ritka (a fenti idézet ezek közé tartozik), mert a legtöbb esetben a daktilus spondeusokkal vegyül. A hexameterben az ötödik láb kivételével bármelyik verslábat helyettesítheti spondeus, vagyis az ötödik versláb mindig daktilus. Trocheus csak az utolsó helyen állhat.
B) Pentameter: A szó jelentése 5 versláb. Ez viszont nem pontos elnevezés, hiszen valójában a sor 4 egész és két csonka verslábból áll, azaz a sormetszet előtti és a sorvégi láb 1 szótagos. A sorközép cezúrája (sormetszete) olyan erős, hogy hiánya bántóan üti meg a fület. A pentameter önmagában nagyon ritkán fordul elő, csak hexameterrel párosítva, mint disztichon. Az ókorban ez volt a rövid, tömör epigramma és az elégia jellemző formája.
13
Pl. „…rendőr, I tört üve- I –gek II népszava, I forrada- I –lom” - - I - U U I - II - U U I - U U l (Babits: Május huszonhárom Rákospalotán)
C) Disztichon: egy hexameter és egy pentameter összekapcsolásával jön létre. Pl. „Itt fek- I –szünk Ván- I –dor, vidd I hírül a I spártai- I –aknak - - I - I - - I - U U I - UUI - Megcsele- I –kedtük a– I –mit II megköve- I –telt a ha- I –za” - U U I - U U I - II - U U I - U U I U ( A háromszáz spártai katona sírverse) „Hősvér- I –től piro- I –sult gyász- I –tér, só- I –hajtva kö- I –szöntlek! - - I - UUI I - - I - UU I - U Nemzeti I nagylé- I –tünk II nagy teme- I –tője Mo- I –hács!” - UU I - - I II - U U I - U U I (Kisfaludy Károly: Mohács)
D) Leoninus: A klasszikus időmértékes magyar költemények egy része rímes. Az ókori görög költészet nem ismerte a rímet, legfeljebb szabálytalanul bukkantak fel benne egybecsengő ragok. Az antik mértékek megrímelésének szokása a IX-X. században, a középkori latin költészetben terjedt el, s az effajta költeményeket leoninusoknak nevezték. (Állítólag egy Leon nevű költő volt a kezdeményező, innen az elnevezés.) Amikor nálunk a XVIII. században elterjedtek az antik versformák, megpróbálták összekapcsolni a rímmel, amely mindig is természetes alkotóeleme volt a magyar versnek. Ekkor megjelent egy költői irányzat, az ún. míveskedők (azaz műgondos költők), akik meg akarták honosítani a leoninust (pl. Gyöngyössy János). Velük szemben viszont a költők nagy része indulattal utasította el a leoninusokban rejlő „csengés-bongást”, mert „felesleges cifraságnak” tartották (pl. Kazinczy, Berzsenyi). Így a leoninus gyakorlatilag nem honosodott meg a magyar költészetben, csak a XX. században bukkan fel itt-ott, de régen is, most is csak kuriózumként említhetjük költészetünkben.
Pl. párrímes hexameter: „ Sziklás I szirtei- I -den nem I békés I birka le- I -gel már, - - I - UU I - - I - - I - UU I - üszkös I földei- I -den Dé- I méter I szelleme I nem jár:” - - I - UU I - I - - I - U UI - (Hollós Korvin Lajos: Harcosokat dalolok)
14
3. Állandó ritmusú sorfajok és strófák:
Az állandó ritmusú verssorok többnyire egy-egy görög költő által kedvelt és róluk elnevezett sorok. Ezek általában kötött strófaszerkezetekben élnek, önállóan kevésbé.
A) Szapphói sor és strófa: A leszboszi költőnő, Szapphó kedvenc metruma. Egy-egy szapphói sor időértéke 5 trocheus, de a második trocheus helyére a görögben olykor, a latinban mindig spondeus kerül, a harmadik trocheust pedig ún. ciklikus daktilus váltja fel. A ciklikus daktilus erős ízét rendszerint metszet követi. Pl. „… Égi I tűz öm- I –lik tete- I –mimre I végig” - U I - - I - UU I - U I - U (Kölcsey Szapphó-fordítása) Ez a sorfaj kizárólag a szapphói strófában használatos; ennek 3 szapphói sorát egy ún. adoniszi sor zárja le, amely nem más, mint a hexameter jellegzetes zárlata. Pl. „…égi sza- I –badság!” -U U I - (Kölcsey: A szabadsághoz)
Pl. a szapphói strófára (= 3 szapphói és 1 adoniszi sor) „Partra I szállot- I –tam levo- I –nom vi- I –torlám - UI - - I UU I - U I - A sze- I –lek mér- I –gét neme- I –sen ki- I –álltam - U I - - I - UU I - U I - U Sok Cha- I –rybdis I közt sok e- I –zer ve- I –szélyben - U I - - I - UU I - UI Izzada I orcám.” - UU I - (Berzsenyi: Osztályrészem)
B) Aszklepiádészi sor és strófa: Az alexandriai költőről elnevezett aszklepiádészi sor 6 versláb, mégpedig trocheusi jellegű, első helyen azonban többnyire spondeus áll, a 4. versláb daktilus, 3. és 6. verslábának gyönge részét pedig szünet pótolja. A harmadik versláb után erős sorfelező metszet következik. Az egész sor képlete tehát: -- I –UU I – ^ II – UU I - U I - ^ A sor ritkán fordul elő önállóan, leginkább az aszklepiádészi strófában jelenik meg, melyben 3 aszklepiádészi sort egy ún. glykoni (glükoni) sor követ. Ennek képlete: -- I –UU I -U I – ^
15
Pl. az aszklepiádészi strófára (= 3 aszklepiádészi és 1 glykoni sor; a három alapváltozat közül ez a leggyakoribb, ezért első aszklepiádészi strófának is nevezik) „Hervad I már lige- I –tünk, ^ II díszei I hulla- I –nak ^ - - I - UU I ^ II - UU I - U I - ^ Tarlott I bokrai I közt ^ II sárga le- I –vél zö- I –rög. ^ - - I - UU I ^ II - UU I - U I - ^ Nincs ró- I –zsás laby- I –rinth ^ II s balzsamos I illa- I –tok ^ - I - UU I - ^ II - U U I – U I - ^ Közt nem I lengedez I a Ze- I –phyr.” ^ - - I - UU I - U I - ^ (Berzsenyi: A közelítő tél) C) Alkaioszi sor és strófa: Alkaiosz - Szapphóhoz hasonlóan – leszboszi költő volt. A róla elnevezett nagy alkaioszi sor 11 szótagú, 5 jambusi versláb, melyek közül az 1. és 3. a latinban rendszerint spondeus, a 4. pedig anapesztus. A kis alkaioszi sor 4 trocheus, melyek közül az első kettő daktilus. A két sorfajt együtt találjuk meg az alkaioszi strófában, melynek sorai: 1-2. sor: nagy alkaioszi sor 3. sor: jambusi kilences (az 1. és a 3. verslábban spondeussal) 4. sor: kis alkaioszi sor Az alkaioszi strófa kiváló művésze a római irodalomban Horatius volt, a magyar költészetben pedig Berzsenyi Dániel alkotta meg halhatatlan példáit. Pl. „Romlás- I –nak in- I –dult haj- I –dan erős I magyar! - - I U - I - - I U U- I U Nem lá- I -tod Ár- I -pád vé- I –re miként I fajul? - - I U - I - - I U U - I U– Nem lá- I -tod a I bosszús I egek- I –nek - - I U - I - - IUI U Ostora- I -it nyomo- I –rult ha- I –zádon?” - UUI - U U I - U I - U (Berzsenyi: A magyarokhoz I.)
16
6. sz. melléklet
Házi feladatok
A) Ismerd fel a következő időmértékes verssorokat ill. strófákat, és jelöld be a verslábakat!
1. „Mint a mesében a griffmadarat, kívánja a verset Meglovagolni szivem. S jaj be kevés is a griff!” (Devecseri Gábor: Elbeszélő versek olvasása közben) 2. „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok” (Petőfi: Szeptember végén) 3. „Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza.” (Fazekas Mihály: Lúdas Matyi) 4. „Szállj le felséges palotád egéből, Béke! Mennyeknek koronás leánya! Szállj le, s Európánk mezején jelenj meg Már valahára!” (Virág Benedek: Békesség-óhajtás) 5. „Mi kék az ég! Mi zöld A föld!” (Petőfi: Mi kék az ég)
6. „Gyönge fuvallat a tóba zilál (…) Sóhajom, árva madárpihe száll.” (Weöres Sándor: A paprikajancsi szerenádja) 7. „Éj vagyok, te csillag, Fényes és hideg” (Vörösmarty Mihály: Éj és csillag)
8. „Alszik a tábor, látod-e drága, suhognak az álmok” (Radnóti: Hetedik ecloga)
B) Játékos feladat: verslábakra!
Gyűjts
minél
17
több
gyümölcsnevet
a
különböző
