2

Legfontosabb tulajdonságai

Programozás alapjai II. UNIX alapok

• • • •

Szeberényi Imre

többfelhasználós (multiuser) időosztásos (time sharing) hardware független nyílt rendszer – gyártófüggetlen protokollokon, eljárásokon, és szabványokon alapul. – nem kötődik egyetlen gyártóhoz sem

BME IIT

<[email protected]>

Budapesti Műszaki Egyetem UNIX alapok

© BME-IIT Sz.I.

2010.02.08.

-1-

UNIX alapok

Legfontosabb tulajdonságai/2

© BME-IIT Sz.I.

2010.02.08.

-3-

UNIX alapok

© BME-IIT Sz.I.

2010.02.08.

-4-

Bejelentkezés

• két fő irányzat:

• Felhasználó azonosítás grafikus, vagy alfanumerikus felületen keresztül:

– AT&T SystemV, – BSD

– login – password

• minden nagy gy gyártó gy saját j implementációval p rendelkezett (SVR4,OSF/1, BSD, Linux) • szabványosítási törekvések (Posix, X/Open portability guide) • legnépszerűbb PC-n futó változatai: Linux, FreeBSD, SCO, Solaris © BME-IIT Sz.I.

-2-

• A UNIX nem új, de mindig megújul (több mint 40 éves) • Bell Laboratories (1968-1974) Saját célra szoftver fejlesztői környezet. (Denis Richie, Ken Thompson, PDP-7) • V6, V7 (C nyelv); Egyetemek, kutatóintézetek (sok ötlet, felhasználók igényei szerint, inkompatibilitás).

A UNIX rövid története/2

UNIX alapok

2010.02.08.

A UNIX rövid története

• szorosan kötődik az Internet technológiákhoz • mikroszámítógéptől mainframe-ig és szuperszámítógépig minden hardware platformra p implementálták • sok segédprogram, melyek lehetővé teszik komplex feladatok megoldását is • I/O eszközök egységes kezelése • hierarchikus állományrendszer UNIX alapok

© BME-IIT Sz.I.

2010.02.08.

• Jelszó változtatás: passwd • Kedvelt ssh kliens a putty – fontos a helyes beállítás: • keyboard • char set (translation) -5-

UNIX alapok

© BME-IIT Sz.I.

2010.02.08.

-6-

1

Bejelentkezés/2

stty

• Bejelentkezés után normál esetben a login v. home katalógusban elindul a parancsértelmező (shell). • Ez a értelmezi a felhasználói parancsokat és indítja a további processzeket (processz = futó program). • Több shell alakult ki ki, melyek elsősorban programozói szempontból különböznek. • A parancsértelmező felület kezelése igen kényelmetlen, ha nincs rendesen beállítva a környezet. • Nagyon fontos a terminál típusának beállítása ill. összhangja a teminálemulátorral. (set term=, TERM=)

• Minden terminálkapcsolat (session) önálló beállításokkal rendelkezik. A legfontosabbak:

UNIX alapok

© BME-IIT Sz.I.

-7-

2010.02.08.

– üzemmód • raw, cooked, icanon – input karakterek kezelése • echo, echoe, echok, onlcr – output kar. kezelése

– speciális karakterek • erase (^H), kill (^U), intr (^C), quit(^\) • susp (^Z) eof (^D), start (^Q), stop(^S)

UNIX alapok

© BME-IIT Sz.I.

stty/2

A ← jelre a terminálemulációk általában ^H-t adnak, de néha ^?-t. A bash mindkettőre visszalép, de a terminálkezelő csak az erase karaktert figyeli. stty –all Beállítás: (célszerű sh-t indítani előtte) stty erase ^H stty erase ^?

FONTOS tudni, hogy a bash maga intézi a sor javítását, ezért előfordulhat, hogy a bash-ban megy a ←, de más program használatakor (pl. cat) nem! © BME-IIT Sz.I.

2010.02.08.

-9-

UNIX alapok

A UNIX állományrendszere

© BME-IIT Sz.I.

(jele: -) (jele: d) (jele: c vagy b) (jele: s) (jele: p) (jele: l) 2010.02.08.

2010.02.08.

- 10 -

– Katalógusok, perifériák is fájlként látszanak, általában teljesen azonos módon kezelhetők az egyszerű állományokkal (ugyanazok a rendszerhívások: open, close, read, write, stb.) – Állományokat sem tartalmuk tartalmuk, sem nevük alapján nem kell megkülönböztetni (azaz: nincs külön szöveg fájl vagy bináris fájl, nem a fájl neve vagy kiterjesztése határozza meg a fájl funkcióját)

– egyetlen gyökér (root) van a rendszerben, a kötetek (adathordozók) számától függetlenül – Fájlok legfontosabb csoportja:

UNIX alapok

© BME-IIT Sz.I.

A UNIX állományrendszere/2

• Az állományrendszer hierarchikus, fa • Legfontosabb tulajdonságok:

• egyszerű (plain) • katalógus (directory) • periféria (device) további csoportok: • socket • named pipe • szimbolikus link

-8-

stty/3

A képernyő-orientált programok mindent maguk intéznek (raw mód), míg a sor orientált programok a sor javítását, szerkesztését a terminálkezelőre bízzák (cooked mód).

UNIX alapok

2010.02.08.

- 11 -

UNIX alapok

© BME-IIT Sz.I.

2010.02.08.

- 12 -

2

A UNIX állományrendszere/3

Védelmi rendszer

– A fa struktúrában keresztkapcsolatok (link) hozhatók létre. A link két változata:

• Többfelhasználós rendszer, védeni kell: – fájlok adatait – processzek adatait

• Hard link • Szimbolikus link

• A védelem kiterjed: j

– A fájlok elnevezési szabályai rugalmasak – Az állományrendszer működését beépített cache gyorsítja (buffer cache)

UNIX alapok

© BME-IIT Sz.I.

2010.02.08.

– olvasásra – írásra – végrehajtásra

- 13 -

UNIX alapok

© BME-IIT Sz.I.

Védelmi rendszer/2

• Minden állománynak van: – tulajdonosa (rendszerint aki létrehozta) – felhasználói csoportja – legalább 3x3-as védelmi kódja

– UID-ja (felhasználó azonosító) – GID-je (csoport azonosító) (A felhasználók csoportokba oszthatók. Egy felhasználó több csoportba is tartozhat)

• Ez utóbbi megadja, hogy a – tulajdonos – csoporttárs – bárki más milyen műveletet végezhet az állományon.

• A felhasználó által létrehozott minden processz ezt örökli. © BME-IIT Sz.I.

2010.02.08.

- 15 -

UNIX alapok

© BME-IIT Sz.I.

Védelmi rendszer/4

• Az ls parancs a védelmi kódot betűkkel jeleníti meg pl: ....

-r--r--r-UNIX alapok

© BME-IIT Sz.I.

- 16 -

• Védelmi szempontból a katalógusok nem különböznek a fájloktól. A katalógust egy cédulának kell tekinteni, amire a fájl neve van felírva. Egy fájl védelme nem függ az azt tartalmazó l ó katalógus k ló védelmétől. éd l é ől Pl: drwxrwxrwx 2 joska . . . . munka

– olvasás (r) – írás (w) – végrehajtás/keresés (x)

tanulo

2010.02.08.

Védelmi rendszer/5

• Állományokon végezhető műveletek:

-rwxr-xr-- 1 joska

- 14 -

Védelmi rendszer/3

• A bejelentkezéskor felhasználó azonosítás történik és meghatározásra kerül az adott felhasználó

UNIX alapok

2010.02.08.

2010.02.08.

- 17 -

UNIX alapok

© BME-IIT Sz.I.

1

joska . . . . levelem 2010.02.08.

- 18 -

3

Védelmi rendszer/6

Védelmi rendszer/9

• Az előzőek alapján a fájl módosításához nem kell írási jog a befogadó katalógusra. Pl: 2 jjoska . . . . munka dr-xr-xr-x

• umask Alapvetően kényelmi szerepe van a védelmi rendszerben. Az állomány létrehozásakor korlátozza (maszkolja) az új fájl védelmi kódjá A 33x3 kódját. 3 bi bites védelmi éd l i kód kódot oktális k áli számként kiolvasva pl. az rw-rw-rwvédelemnek a 666-os oktális szám felel meg. Fájl létrehozásakor az előírt védelmi kódból az umask által megjelölt bitek törlődnek.

-rw-rw-rw-

UNIX alapok

1

joska . . . . levelem

© BME-IIT Sz.I.

2010.02.08.

- 19 -

UNIX alapok

© BME-IIT Sz.I.

umask példa

Az általános célú programok 0666-tal hozzák létre az állományokat, így az umask fog korlátozni. Ez történik pl. az output átirányításkor is. Pl: ls > proba Ez csupán KÉNYELMI funkció, hiszen a tulajdonos bármikor megváltoztathatja a védelmi kódot. 2010.02.08.

UNIX alapok

© BME-IIT Sz.I.

- 22 -

c od 640 chmod 6 0 uborka ubo a chmod -w korte chmod g+w alma chmod oug=rw

- 21 -

Fájlkezeléssel kapcs. parancsok – cd (change dir) – pwd (print w. dir.) – mkdir (make dir.) – rmdir (remove dir.) – ls ((list)) – cp (copy) – rm (remove) – mv (move) – ln (link) – ln –s

2010.02.08.

chmod okt_szám file1 file2 ... chmod oug+-=rwxstougX file ... Pl:

0666 0022 0644

© BME-IIT Sz.I.

- 20 -

chmod parancs

umask 022 (oktális); creat(file, 0666)

UNIX alapok

2010.02.08.

© BME-IIT Sz.I.

Fájlkezeléssel kapcs. parancsok/2

katalógus váltás munkakatalógus kiírása katalógus létrehozása katalógus törlése katalógus g lista fájl(ok) másolása fájl(ok) törlése fájl(ok) áthelyezése fájl hivatkozás készítés szimbolikus hivatkozás készítése 2010.02.08.

UNIX alapok

– chmod (ch. mode) védelmi kód változtatás – chown/chgrp tulajdonos megváltoztatás – mount/umount csatlakoztatás

Sok fájkezeléssel kapcsolatos parancs –r (–R) kapcsolóra rekurzív lesz (pl. cp)

- 23 -

UNIX alapok

© BME-IIT Sz.I.

2010.02.08.

- 24 -

4

Shell

On-line manual

• Parancsértelmező (shell) értelmezi a felhasználói parancsokat. Ez független attól, hogy grafikus, vagy alfanumerikus felületen dolgozunk. • Több shell alakult ki, melyek programozói szempontból és a kényelmi szolgáltatásokban különböznek.

man man man man –k man 1 cp, vagy man –s 1 cp GNU: info

UNIX alapok

© BME-IIT Sz.I.

2010.02.08.

- 25 -

Legelterjedtebb Shell változatok

2010.02.08.

- 27 -

UNIX alapok

Shell-ek beállítása shell sh ksh

– login – start – logout – távoli vagy nem interaktív

csh

tcsh

bash

© BME-IIT Sz.I.

- 26 -

© BME-IIT Sz.I.

2010.02.08.

- 28 -

Shell-ek beállítása/2

• Több jól definiált ponton speciális parancsállományok futtására van lelhetőség:

UNIX alapok

2010.02.08.

• Parancsértelmező és programozási nyelv. • Egyszerűen kialakítható ún. shell szkript vagy parancs fájl, amivel a parancskészlet bővíthető. • Egyszerű szintaxis a standard input-output átirányítására átirányítására. • Csővezeték segítségével komplex feladatok megoldása a meglevő segédprogramokkal. • Egyénileg konfigurálható, testre szabható.

– Bourne Shell (sh) → Bourne Again Shell (bash) – C Shell (csh) → tcsh – Korn Shell ((ksh)) → zsh – Visual Shell (vsh) – Midnight Commander (midc,mc)

© BME-IIT Sz.I.

© BME-IIT Sz.I.

Shell legfontosabb tulajdonságai

• Legelterjedtebb változatok:

UNIX alapok

UNIX alapok

2010.02.08.

- 29 -

UNIX alapok

login /etc/profile $HOME/.profile /etc/profile $HOME/.profile /etc/csh.cshrc /etc/csh.login ~//.cshrc cshrc ~/.login /etc/csh.cshrc /etc/csh.login ~/.tcshrc || ~/.cshrc ~/.login /etc/profile ~/.bash_profile ||~/.bash_login || ~/.profile

© BME-IIT Sz.I.

start

logout

rsh, nem interakt.

/etc/csh.cshrc ~/.cshrc

/etc/csh.logout ~/.logout

/etc/csh.cshrc ~/.cshrc

/etc/csh.cshrc ~/.tcshrc || ~/.cshrc

/etc/csh.logout ~/.logout

/etc/csh.cshrc ~/.cshrc

~/.bashrc

~/.bash_logout

$BASH_ENV ~/.bashrc

2010.02.08.

- 30 -

5

Parancsok általános felép.

Parancs és parancssor • Egy parancssor több parancsot is tartalmazhat.

parancs kapcsolók argumentumok .....

– prog1 ; prog2 – prog1 || prog2 –p prog1 g && p prog2 g

• Kapcsolók: parancs működését, eredményét módosító paraméterek. Többnyire "–"-szal kezdődnek (ls –l) kezdődnek. l).

• Sőt egy parancssor több sorból is állhat. (folytatósor) • Egy parancs is lehet többsoros (pl: for)

• Általános szabály, hogy ha a fájlnév helyén – áll, akkor az a szabványos be/kimenetet jelöli. (pl: cmp – f1).

UNIX alapok

© BME-IIT Sz.I.

2010.02.08.

- 31 -

Shell I/O átirányítás prog > file prog >> file prog < file prog << VEGE ezt a prog megkapja a standard bemenetén a VEGE végjelig. Ez a „here” dokumentum. VEGE • prog1 | prog2 © BME-IIT Sz.I.

© BME-IIT Sz.I.

2010.02.08.

- 33 -

UNIX alapok

© BME-IIT Sz.I.

Szinte minden jel speciális: * ? [ ]< > | & $ { } ; ( ) '

ls A?[0-9]*z ls ~/**A**

' ' t " n ` i

• Ha a programra szeretnénk bízni a kezelést, le kell “takarni”. ls “**A**”

t n i 2010.02.08.

2010.02.08.

- 34 -

Speciális jelentés megszüntetése

• Nincs korlátozás a helyettesítő karakterek alkalmazására.

© BME-IIT Sz.I.

- 32 -

• FONTOS: állománykezelő szinten nincs kiterjesztés, ezért a . (pont) a név része. • prog * - tetszőleges számú bármi • prog ? - 1 db bármi • prog [abc] - a, vagy b, vagy c • prog [a-z] - egy az a-z intervallumból • prog ~/file - home_kat/file • prog ~user_nev/file - user_home_kat/file

Shell állománynév helyettesítés/2

UNIX alapok

2010.02.08.

Shell állománynév helyettesítés

• • • •

UNIX alapok

UNIX alapok

- 35 -

UNIX alapok

" n t i

` n i t

\ n i i

$ n i i

" ` \

* n n i

terminális nem értelmeződik speciálisan értelmeződik

© BME-IIT Sz.I.

2010.02.08.

- 36 -

6

Shell parancshelyettesítés

Reguláris kifejezések

• Lehetővé teszi, hogy egy program kimenete a másik program indítási paramétere legyen:

• Szövegfeldolgozás jellemző feladat a programfejlesztői környezetekben. • A szövegre illeszkedő minta egységes g találták ki. megadására • Segítségével bonyolult minták és illesztési szabályok adhatók meg. • Sajnos nem teljesen egységes, mert van egy bővített változata is.

prog1 `prog2` more `grep ` -ll alma l *.txt` * `

UNIX alapok

© BME-IIT Sz.I.

2010.02.08.

- 37 -

UNIX alapok

Reguláris kifejezések/2

© BME-IIT Sz.I.

2010.02.08.

- 38 -

Reguláris kifejezések/3

c önmagát a c karaktert jelenti. \c "c", ha c nem számjegy és nem (, ), {, }. ^ sor elejére illeszt. $ sor végére illeszt illeszt. . egy db tetsz. kar. (kivéve újsorjel). [abc] "a", "b", vagy "c" [^abc] bármi ami nem "a", "b", vagy "c"

UNIX alapok

© BME-IIT Sz.I.

2010.02.08.

r* r atom nullaszor vagy sokszor ismétlődhet r1r2 r1 és r2 atom egymás után illesztendő úgy, hogy r1 a lehető leghosszabban illeszkedjék. r+ r atom egyszer vagy sokszor ismétlődhet r? r atom 0-szor vagy 1-szer ismétlődhet r1|r2 r1 vagy r2 atom közül csak az egyiknek kell illeszkednie Ez utóbbi 3 csak egrep, awk, lex, perl esetében - 39 -

UNIX alapok

Reguláris kifejezések/4

© BME-IIT Sz.I.

2010.02.08.

- 40 -

Reguláris kifejezés példák

\(r\) r reguláris kifejezésre később hivatkozni lehet a \n alakban, ahol n egy számjegy. \n hivatkozás az n. \(r\) alakú reguláris kif.-re r\{m,n\} r atom minimum m-szer, de maximum i n-szer ismétlődhet i étlődh t r\{m\} r atom pontosan m-szer ismétlődhet r\{m,\} r atom legalább m-szer ismétlődhet

• • •

Az alma azt jelenti, hogy az alma minta a soron belül bárhol előfordulhat. A ^alma előírja, hogy az alma mintának a sor elején kell előfordulnia. A ^[mh]?alma azt jelenti, hogy sor elején alma vagy malma vagy halma mintának kell előfordulnia.

Ezek csak ed, sed és perl esetében. UNIX alapok

© BME-IIT Sz.I.

2010.02.08.

- 41 -

UNIX alapok

© BME-IIT Sz.I.

2010.02.08.

- 42 -

7

Reguláris kifejezés példák/2

Verziókezelő rendszerek

• A ^[^mh]alma azokra a sorokra illeszkedik, amelyen nem malma, vagy halma sorozattal kezdődnek. • A ^\([abc]\)\1 azokra a sorokra illeszkedik, amelyek vagy aa, bb vagy cc kezdetűek. (\1 szerepe itt az, hogy az [abc] szabad paraméterek közül az aktuálisan illeszkedőt kijelölje.

• Együtt kezelik különböző verziókat. Nincs szükség változatos nevű állományokra. • Vannak operációs rendszerek, melyek ehhez támogatást adnak, de.... • Segítik S í ik a verziók iók adminisztrálását d i i álá á

UNIX alapok

© BME-IIT Sz.I.

2010.02.08.

– SCCS – RCS – CVS – SVN – GIT - 43 -

UNIX alapok

© BME-IIT Sz.I.

© BME-IIT Sz.I.

2010.02.09. 2010.02.08.

- 44 -

8