2

KIÁLTS Mit Kiáltsak?

Minden test fő és minden szépsége mint a mezı virága! Megszáradt a fő, elhullt a virág, de Istenünk beszéde mindörökre megmarad.

Az İskeresztyén Apostoli Egyház Lapja

2005/2

Bibliai jellemképek Saul, az elsı király. 4. rész

1Sám 12-13. rész tudta, hogy győlöletessé vált Izrael a filiszteusok elıtt és okot adott a harcra, Ekkor fegyverbe szólították a népet Saulhoz, Gilgálba. Saul otthagyta a mikmászi hadállást a kétezer emberrel együtt és lement Gilgálba... A filiszteusok teljes hadigépezetüket mozgósították. Haditervük a megfélemlítésre épült, mint mindig. Elképesztıen nagy haderıvel vonultak fel Izrael ellen: harmincezer harci kocsi, hatezer lovas és olyan sok gyalogos ember, mint a tenger homokja! Sürgısen körül akarták keríteni Sault és seregét, hogy ne tudjon újabb csapatokat toborozni maga mellé. Sikerült is ez a tervük és a Saullal lévı kétezer ember megrettenve futott, amerre látott. Elrejtıztek a sziklahasadékokban és kısziklák, bokrok között. Alig maradt Saul mellett hatszáz ember... A hívı ember élete is szüntelen harc az ısi ellenséggel, a Sátánnal. Az ordító oroszlán szertejár és lesi, kit tud elnyelni. Az ördögnek, a mi ellenségünknek is az a taktikája, hogy megfélemlítsen minket. Az ördög is felvonultatja minden haderejét ellenünk és felnagyítja elıttünk a problémákat. Azt akarja, hogy teljesen

A királyság gilgáli megújításával Saul most már valóban elismert, tényleges királya lett Izraelnek. Ezért Sámuel leteszi a bírói tisztét a nép és a király elıtt. Figyelmezteti a népet arra, hogy Istennek köszönhetik a létüket és fennmaradásukat, ezért maradjanak hőségesek hozzá királyukkal együtt. Ne szolgáljanak bálványisteneket, hanem csak az élı Istent. Bár van királyuk, de ezután is csak Isten tarthatja és szabadíthatja meg ıket. Ha Isten keze ellenük lesz, akkor hiábavaló lesz minden emberi segítség. A legfontosabb tehát ezután is, mint régen, a hőség és az engedelmesség Istennek. Sámuel megígéri, hogy továbbra is imádkozik értük és tanítja ıket a jó és a helyes útra... Saul kb. 40 éves volt, amikor király lett, hiszen már harcos, nagy fia volt, Jonathán. Amikor már második éve uralkodott Saul, választott magának háromezer embert; harcost Izraelbıl. A többit hazaküldte. Kétezer vele maradt Mikmászban és Bétel hegyvidékén, ezer pedig Jonathánnal hátrább ment a benjamini Gebába. Ebben az idıben a filiszteusok voltak Izrael ellenségei. Amikor Jonathán megverte a filiszteusok elıırsét Gebában, mindenki 1

emberrel szemben. Így a Gonosz nem tud elgyengíteni minket lelkileg, és nem tud elszakítani a testvérektıl, a családtagoktól, munkatársaktól. Természetesen ez harccal jár az óemberünk és az új emberünk között. Tusakodnunk kell egészen a vérig. (Mt 5:29-30) Meg kell harcolnunk a hit szép harcát. Hinnünk kell, hogy Jézus Krisztus gyızött a Sátán felett és az İ gyızelme hit által a miénk is. Nagyon fontos, hogy lelki harcainkban bízzunk mindig az Úrban... Ez az Úrban való bizalom rendült meg Saulban, amikor látta a nagy filiszteus haderıt, saját serege felbomlását, menekülését. A harc kilátástalannak látszott. Ebben a helyzetben „vette a bátorságot” Saul, és bemutatta az áldozatot, azt gondolva, hogy ezzel majd kikényszeríti Isten segítségét. Olyan dologhoz vette a bátorságot, amihez nem volt joga a királynak, csak a papnak és a prófétának: az áldozat bemutatásához. Saul türelmetlen volt és engedetlen, pedig Sámuel megígérte, hogy jön, bemutatja az áldozatot és könyörög Istenhez. Sámuel késett, de nem „elkésett”, mert az oltár még füstölgött, amikor megérkezett. Saul bőne az engedetlenség volt, mert megszegte Sámuel próféta útmutatását, vagyis Isten rendelkezését. Saját kezébe vette a dolgok irányítását, mint a pogányok. Ment a saját feje után. Varázsszernek tekintette az áldozatot, amivel biztosítani akarta emberei kitartását és Isten jóindulatának megszerzését. Pedig Istent nem lehet semmivel sem kényszeríteni! Amikor Sámuel megérkezett és látta mi történt, így szólt: „Ostobaságot követtél el! Nem teljesítetted Istenednek, az Úrnak parancsát, melyet parancsolt neked... Ezért nem lesz királyságod

céltalannak lássunk mindent, hogy ne vegyük fel a harcot a bőn ellen. Lássuk csak magunkat kicsinek, erıtlennek és tehetetlennek, aztán adjuk fel az ellenállást. Kapituláljunk; adjuk meg magunkat a Sátánnak és lépjünk rá a széles útra. Azt akarja, hogy ne bízzunk tovább Istenben, fordítsunk neki hátat. Az ördögnek, a hazugság atyjának ez a célja. Teljes reménytelenségbe akar minket dönteni hazugságaival, és ha hiszünk neki, elbukunk. Nekünk, Isten gyermekeinek, azonban nem szabad soha elfelejteni, hogy Jézus Krisztus gyızött a Sátán felett és az İ gyızelme a miénk is. Nem kell nekünk egyedül harcolni lelkünk ellenségével. A mi erınk bár kicsiny, de Jézus jön és tud segíteni, ha hiszünk Benne, és segítségül hívjuk İt. Az İ segítségének csak egy feltétele van: mindig maradjunk meg İ mellette és legyünk neki engedelmes gyermekei. Akkor soha nem hagy minket egyedül, bárhogy körülvett az ellenség túlereje... A Sátánnak még az is a célja, hogy minden testvéri segítségtıl megfosszon minket. Elszakítson minket egymástól. Nézeteltérések miatt, megbocsátás hiánya és szeretetlenség miatt éket verjen testvér és testvér, férj és feleség, szülı és gyermek közé. Ne legyen senki, aki erısíthessen minket, aki vigasztaljon, bátorítson, imádkozzon értünk. Maradjunk csak egyedül kétségbeesetten és elcsüggedten, akkor aztán könnyen elbánik velünk a mi lelkünk ellensége. Nem szabad a Sátánnak engednünk, hanem az Úr Jézust kell kérnünk, hogy segítsen a felépült válaszfalak lerombolásában. Tudnunk kell, mi a lelkünk ellenségének a célja, de a gyızelmes Krisztus elég erıs ahhoz, hogy a nézeteltéréseket, a szeretetlenséget segítsen lerontani a lelkünkben a másik 2

izraelieknek. Az ellenséges filiszteusok persze nem adtak fegyvert nekik, így csak Saulnak és fiának, Jonathánnak volt fegyvere. Fegyver nélkül pedig nem lehet harcolni... A hívı embernek is vannak fegyverei, de mások, mint a világi embereknek. A mi fegyvereink: igazság mellvasa, igazlelkőség, békesség evangéliumának saruja, hitnek pajzsa, üdvösség sisakja, a Lélek kardja, mely az Isten beszéde. (Ef 6.r.) Bízunk-e mi ezekben a fegyverekben? Isten igéje nem azt mondja, hogy élesítsük a nyelvünket, hogy minél jobban vissza tudjunk vágni a másik embernek. Nem azt mondja, hogy ugyanolyan szúrós és barátságtalan tekintettel járjunk-keljünk azok között, mint akik át tudnának döfni a tekintetükkel! Nem a gúny és a megvetés, a semmibevevés, a tiszteletlenség fegyverét adja a kezünkbe! Adja meg az Úr, hogy bízzunk a Lélek fegyvereiben, és azokkal vívjuk lelki harcainkat, ne testi fegyverekkel! A hit, a békesség, az igazlelkőség, az ima és a Szentírás alapos ismerete tartanak meg minket és segítenek gyızelemre. Akármilyen támadás ér minket, ha ezekkel a fegyverekkel harcolunk, és a gyızelmes Krisztus oldalán állunk, Benne hiszünk, akkor nem fog nekünk ártani semmi és Isten dicsıségére lesz minden az életünkben. Ámen Pozsgai József

maradandó. Keresett magának az Úr szíve szerint való embert.” (13:13-14)... Saul tehát azt gondolta, amit mi is gondolunk sokszor: elfeledkezett róla és a néprıl az Úr, vagy nincs hatalma segíteni! Saul elkezdett félni hitetlenségében és ekkor lett engedetlen Isten szavával szemben. Ekkor Isten elvetette ıt! Még hosszú évek teltek el, amikor ez be is teljesedett Saul életében. Testvéreim! Mi hogy állunk az engedelmességgel? Tudunk-e várni az Úrra, ha nem adja meg rögtön szívünk kéréseit, és ha ez kellemetlen nekünk? Vagy talán félünk is valamitıl. Tudunk-e hinni rendületlenül Isten ígéreteiben? Hisszük-e azt, hogy ha Isten késik is, de soha nem késik el? Bele merjük-e tenni életünket abba az átszegezett kézbe, amely érettünk lett felszegezve a keresztfára? Ha Isten a Fiát adta értünk, akkor vajon nem adna-e Vele együtt mindent minékünk? Mindazt, amit İ jónak lát megadni a számunkra, ha hiszünk İbenne. A mi mennyei Atyánk erısítse meg mindannyiunk hitét, hogy minden körülményben bízzunk İbenne és meglátjuk, hogy soha nem fogunk csalódni! Még akkor sem, ha várnunk kell egy ideig... A másik ok, hogy megriasztották Izraelt a filiszteusok, az volt, hogy nem voltak fegyvereik az izraelitáknak. Nem értettek a vas megmunkálásához. Minden szerszámot, fegyvert a filiszteusoktól szereztek be, ott élesítették. Nem volt szakemberük az

Elõzetes tájékoztatás az idõsek táboráról Szeretettel tájékoztatjuk a Testvéreket, hogy június 13-18-ig tartjuk az idısek táborát, korhatár nélkül várunk mindenkit erre az alkalomra. A tábor jelmondata: „Ne dobjátok el hát bizodalmatokat, melynek nagy jutalma van.” Zsid 10:35 A tábor részvételi díja 8000 Ft/ fı. Jelentkezni Pék János testvérnél lehet. Címe: 2889 Súr, Zenedomb 3. tel: 06-34-375-169 3

Visszaemlékezés a 2004-es esztendõre Özv. Ivanics Károlyné nıvérünket (Irma néni) 2004. július 18-án kísértük utolsó útjára. Türelmesen viselte azt a betegséget, amit testében hordozott, 80 éves korában hívta haza az Úr. Hőséges tagja volt gyülekezetünknek ı is nagyon szeretett imádkozni. Nıvérünk nagyon szerette olvasni az Izraelrıl szóló híreket és az Éjféli Kiáltást, ı ezt a kiáltást meg is hallotta és boldogan tette le Isten kezébe az ı életét. Énekelhette azt az éneket: Ott messze a felhıkön túl, hol nincs sóhaj és könny nem hull… A vigasztalás igéit Pozsgai József testvér hirdette. 2004. szeptember 4-én megrendült és fájó szívvel vettünk búcsút id. Hege Mihály testvérünktıl, aki 62 esztendıt kapott az Úrtól. Hosszan tartó betegségét türelmesen viselte, arcáról mindig mosoly sugárzott, amely sokszor legyızte az ı testi erıtlenségét. Mindig volt egy kedves szava a testvérekhez, az embertársakhoz, valóban mint egy irgalmas samaritánus hajolt le az emberekhez és segített rajtuk még a kórházban is. Gyülekezetünknek hosszú évekig zenekari vezetıje és alapító tagja volt. Szeretett zenélni, énekelni és imádkozni, sokszor dicsértük együtt a mi Istenünket. A temetési szertartáson Tóth József naszvadi lelkipásztor, Pál Apostol szavait idézte: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam…” 2Tim 4:7-8. Felhívta a sokaság figyelmét arra, ha hiszünk Jézus Krisztusban ez a korona, amelyet az Úr megad minden İ benne bízónak, ez mindenki számára elérhetı. Testvérünk iránti szeretetet tükrözte az, hogy a temetési szertartáson, amely szinte egy evangélizáció volt, több száz résztvevı volt jelen közelrıl és távolról is egyaránt. Szeretteiket imáinkban hordozzuk.

Amikor megállunk és elgondolkodunk a megtörtént eseményeken sok programban összejövetelben volt részünk, akkor számba vesszük az elmúlt év eseményeit: jó volt? — áldásos volt? Ha áldásos volt, jó rá visszaemlékezni? — vagy sem? Úgy érzem mindegyikben volt részünk. Veszítettünk el testvéreket és kaptunk is, akik születtek, kisgyermekeket. Az elmúlt esztendıben három lelket hívott haza, s fogadta kegyelmébe az Atyai Ház. Fájó szívvel emlékezünk munkájukra, odaadásukra és hőségükre, amelyet tanúsítottak az élı Isten felé. Hisz az ı helyük üres maradt az imaházban. Özv. Jakab Pálnét (Vilma néni) 2004. március 23-án búcsúztattuk el földi pályafutásától. Gyászistentiszteletet id. Pék István testvérünk végezte 2Tim 4:7-8. ige alapján. Valamint a fúvószenekar búcsúztatatta. Nıvérünk 89 évet kapott az Úrtól. Csodálatosan megajándékozta Isten az imádkozás ajándékával, amelyet imaházunkban is nagyon sokszor kamatoztatott. Emlékszem fiatal koromban munkából hazafele jövet az imaház ablakánál egy idegen állt, hallgatta az ı imádságát, s tılem kérdezte, hogy ki imádkozik ilyen ıszintén és meghatóan. Boldogan mondtam: a Vilma néni! Imádkozó élete példa lehet elıttünk! Gyülekezetben való járása is nagy példa, régen 4 km-rıl gyalog járt, elsıként foglalta el helyét az imaházban. Az utolsó hat esztendejét már nem tudta velünk tölteni, mivel fekvıbeteg volt, de éreztük, hogy lélekben imáink összekötnek bennünket. İ volt legidısebb tagja gyülekezetünknek. Nıvérünk elmondhatta hogy nékem az élet Krisztus, a meghalás nyereség. 4

A Biblia azt írja nekünk: „Örüljetek az örülıkkel, és sírjatok a sírókkal.” Róma 12:15. Hála legyen az Úrnak, ebben az esztendıben is kaptunk kisgyermekeket az Úrtól. 2004. május 1-én Kruska István és Pék Zsuzsanna Pálma nevő elsı kisgyermeküket kapták az Úrtól, amelyet június 13-án ajánlották fel az Úrnak. 2004. november 15-én Bácsi Béla és Kruska Margit Ráhel nevő kisgyermeküket

kapták az Úrtól, mely az ötödik ajándék a mi Istenünktıl. Ráhelt december 19-én tették le Isten kezébe. Kulisek Tamás testvér, gyülekezetünk pásztora kért áldást a kicsinyek életére. Hálásak lehetünk Istennek, hogy 40 bemerítkezett tagja van gyülekezetünknek és 21 gyermek. Az ének szavait idézve: Csak tedd le Isten kezébe életed és benne bízz…! Pék Gyızı - Súr

Adventi csoda Piliscséven! zenemővek segítségével. Az ünnepséget szavalatok is színesebbé tették és töltötték meg tartalmukkal. Az igét Schmied András testvér tolmácsolta a Lk 2:10-12 versek alapján. A lenyőgözött közönség az utolsó zeneszámokat tapssal fogadta, és a végén mindenki meglepetésére a kórus (karzat) felıl egy „égi hang”, — a plébánosé —, elragadtatva köszönte meg az alkalmat, és kívánt áldást a testvérekre. Felejthetetlen és felemelı volt mindenki számára. Szeretném megköszönni minden testvérnek és atyafinak a kedves szolgálatokat, az imatámogatásokat. Külön szeretném megköszönni Pék Balázs testvéremnek a szervezéssel járó munkáját és azt a szolgálatot, amit fél éve végez Piliscséven a dorogi gyülekezet segítségével. Kérem, hogy imádkozzanak azért, minél többen legyenek Piliscséven, akik megértik az advent igazi üzenetét és hittel bekapcsolódnak az igazi nagy adventbe, hiszen tudjuk, hogy „rövid az idı…”! Kívánom az Úr Jézus áldását minden kedves testvérre!

„Áldott, aki jı az Úrnak nevében, áldunk titeket, akik az Úr házából valók vagytok!” Ez a drága igeszakasz zengett bennem, amikor ennek a kis beszámolónak az írásához kezdtem. Valóban igazi csoda történt ezen a hideg, csúszós, jeges napon Piliscséven… Nagy izgalommal vártuk a sok munkával, áldozattal megszervezett adventi koncertet, amely az elmúlt év december 18-án, este fél hatra volt meghirdetve a helyi katolikus templom falai közé, közvetlenül a mise után. Többszörös csoda történt, hiszen annak ellenére, hogy az eredeti kiíráshoz képest csaknem 25 percet csúszott az ünnepség kezdete (egy másik, hasonló ünnepély miatt), a helyiek számára teljesen ismeretlen zenekart és személyeket fegyelmezetten várták, a csaknem teljesen megtelt templomban. A várakozás és a késés okozta izgalmak után, végre felcsendültek szép sorjában az áldott szolgálatok. Az İskeresztyén Apostoli Egyház kórusa és fúvószenekara valamint az Akkord fúvós együttes csodálatosan tolmácsolta Istenünk drága szeretetét az ember felé, az elhangzó dalok, és

Szeretettel: Szendi család, Piliscsévrıl.

5

A Békesség Szigete Alapítvány közleménye betonoztak, földet és követ hordtak, nagy területet gyomtalanítottak, és más munkákat is elvégeztek. Az építıtábor költségeit az alapítvány fedezte. A táborban megvalósuló rendezvények költségeire az alapítvány összesen 300 000 Ft forrást biztosított, amelyet dologi kiadásokra és a részvételi díjból adott kedvezményekre lehetett fordítani. Köszönjük az İskeresztyén Apostoli Egyház gyülekezeteinek, hogy a fenti célokra jónak láttak összesen 283 000 Ft támogatást adni. Hálásak vagyunk mindazon magánszemélyeknek, akik összesen 352 000 Ft adománnyal segítették az alapítvány tevékenységét. A személyi jövedelemadó 1%-áról alapítványunk javára való rendelkezéssel 598 000 Ft bevételhez jutott az alapítvány 2004-ben. Köszönjük azoknak, akik céljaink elérését így segítették. Ezt az összeget az alapítvány kizárólag céljainak megvalósítására fordítja folyamatosan. A 2005. évben a tavalyihoz hasonló jelleggel folytatja munkáját az alapítvány. Szeretnénk elısegíteni, hogy gyermekek, ifjak, felnıttek és idısek egyaránt jobban megismerjék Isten szeretetét, jóságát, megmentı kegyelmét, vezetését, megszentelı munkáját az élet minden területén. Ezt szolgálják a rendezvények, amelyeket támogatunk, a tábor épületének fenntartása, fejlesztése, és a szociális támogatások is, hogy anyagi okokból senkinek se kelljen távol maradni rendezvényeinktıl. A Békesség Szigete Alapítvány ez évben egységesen szeretne segítséget adni azoknak, akik anyagi nehézségekkel küzdenek. Ezért pályázatot ír ki, amelyen a rendezvényeken való részvételi díjból kedvezményt lehet elnyerni. Ez azt jelenti, hogy az ilyen irányú kérelmeket az idén

A Békesség Szigete Alapítvány köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik a 2004. évben adományaikkal és személyi jövedelemadójuk egy százalékával támogatták céljainak megvalósítását. Köszönet illeti azon segítıinket, akik díjmentes fizikai vagy szellemi munkájukkal tették lehetıvé az alapítvány sokoldalú tevékenységének lebonyolítását: munkálkodtak a tábor fenntartásán, mőködtetésén, fejlesztésén, rendezvényeket szerveztek és bonyolítottak le, részt vállaltak az ügyintézésben, adminisztrációban, ötletekkel és fontos információkkal járultak hozzá elképzeléseink kialakításához, és bármikor készek voltak idejükbıl áldozni az alapítvány céljaira. Nélkülük nem lehetett volna megvalósítani mindazt, amit az elmúlt évben eredményként könyvelhetünk el.

Az alapítvány rendszeresen megjelenı hírlevelének 2005 eleji száma már elıkészületben van, és eljuttatjuk azt támogatóinkhoz és minden érdeklıdıhöz. Ugyanakkor az alapítvány 2004. évi tevékenységének rövid összefoglalásának itt is helyet adunk. A Békesség Szigete Hitmélyítı Tábor mőködtetésére és fejlesztésére az alapítvány összesen 1 847 000 forintot költött, ebbıl 333 000 Ft karbantartási költség, 300 000 Ft-ba került a bekötı út aszfaltozása, az alapítvány vásárolt egy mosógépet, a többi rész pedig a mőködtetés egyéb költségeibıl tevıdik össze (elsısorban rezsi, fogyóeszköz). Az alapítvány nyáron építıtábort is szervezett, amely során több, mint harminc fiatal lelkesen és megbízhatóan dolgozott négy napon át: takarítottak, festettek, 6

nem a rendezvények szervezıihez, hanem az alapítványhoz kell eljuttatni. A pályázati kiírás külön cikkben olvasható! Akik szeretnének pályázni, keressék meg a kiírást a jelen kiadványban. Az alapítvány egy másik pályázatot is kiír, amellyel felekezettörténeti kutatásra szeretne ösztönözni. Jó lenne egyházunk munkájának tárgyi emlékeit (fényképek, dokumentumok, gyülekezeti helyiségek stb.), valamint példamutató hitgyakorlatáról, meghatározó személyiségeirıl nyomot hagyni azoknak, akik személyesen nem ismerhették, nem tapasztalhatták a

múltban mőködı értékeket. Ez a pályázati kiírás is megtalálható a KIÁLTS jelen számában, egy külön cikkben. Kérjük, hogy amennyiben az alapítvány céljaival egyetért a kedves olvasó, támogassa a Békesség Szigete Alapítványt személyi jövedelemadója 1%-ának felajánlásával vagy adományával. Az alapítvány adószáma: 18610666-1-11, számlaszáma: 62900029-15200495. Tisztelettel, az alapítvány kuratóriumának nevében: Dezsı Gergely, az alapítvány kuratóriumának elnöke

Pályázati felhívás A Békesség Szigete Alapítvány rendezvényein való kedvezményes részvételre igényelhetı. A pályázat benyújtásának határideje 2005. április 10. A pályázatokat kizárólag postai úton lehet benyújtani a következı címre: Dezsı Gergely 4553 Apagy Vörösmarty u. 53. A pályázatokat az alapítvány kuratóriuma által meghatalmazott bizottság bírálja el 2005. május 10-ig, a döntésrıl levélben értesítjük az érintetteket. A pályázattal kapcsolatos kérdések feltehetık e-mailen: [email protected], vagy telefonon: 06205921830.

A Békesség Szigete Alapítvány pályázatot hirdet a társszervezésében megvalósuló rendezvényeken történı kedvezményes részvételre. A rendezvények a következık: családi tábor, egyházzenei tábor, gyermektábor I-II, ifjúsági csendes napok, életjel ifjúsági napok, idısek tábora, valamint az ifjúsági kórus tagdíjára is lehet pályázni. Pályázatot nyújthatnak be mindazok, akik a felsorolt rendezvényeken, illetve a kórus munkájában tagként részt kívánnak venni. Elnyerhetı támogatás a részvételi díjak, illetve a kórus tagsági díjának 50%-a vagy 100%-a. A nyerteseknek nem kell befizetniük az elnyert támogatásnak megfelelı összeget, hanem az alapítvány juttatja el azt a szervezıkhöz. A pályázatnak tartalmaznia kell a következıket: ♦ Kitöltött pályázati őrlap ♦ A háztartás jövedelmét bizonyító dokumentumok ♦ A kérelem rövid szöveges indoklása. A pályázati őrlap elérhetı lesz egyházunk gyülekezeteiben a lelkipásztoroknál (szabadon fénymásolható), és e-mailben

Pályázati felhívás Felekezettörténeti kutatásra A Békesség Szigete Alapítvány pályázatot hirdet felekezettörténeti kutatásra. A pályamővek az alábbi témában készíthetık: ♦

7

Értékes, érdekes fényképek, dokumentumok, hanganyagok egyéb tárgyak története, mondanivalója. Mikor keletkeztek, milyen körülmények között, mit, kiket ábrázolnak, vagy mirıl szólnak, hogy maradtak fenn?

♦

Példaképeink. Olyan személyek élettörténete, akik példaképei lehetnek egyházunk tagjainak ma is. Kik voltak ık, hogy alakult hitéletük, mit tettek Istenért, milyen nehézségeket viseltek el Istenért, milyenek voltak hétköznapjaik, milyen feladatokat végeztek a gyülekezetben, mi volt életük nagy eseménye, miben vehetünk példát róluk, melyek legfontosabb életrajzi adataik? ♦ Szabadon választott téma, amely a pályázathoz értelemszerően kapcsolható. Bármi, amely egyházunk múltjában ma is tanulságos, építı lehet. A pályázók feladata elsısorban tényfeltárás, és az összefüggések elemzése. A pályamővek legalább 3, legfeljebb 10 oldalas dolgozatok legyenek (A4-es oldal, 12 pt betőméret, 1,5-es sortávolság, legfeljebb 2 cm széles margók). Az írásos anyagot egységes szerkezetben, a lapokat

egymáshoz rögzítve kérjük beküldeni. Kérjük, hogy eredeti fényképeket, dokumentumokat, tárgyakat NE küldjenek a pályázók, hanem azoknak valamilyen másolatát (például fényképek, dokumentumok szkennelt változatát) küldjék be. Semmilyen anyagot nem küldünk vissza, és épségükért nem vállalunk felelısséget! A pályázatok beadási határideje 2005. június 31. Kérjük, hogy a következı címre küldjék: Dezsı Gergely 4553 Apagy Vörösmarty u. 53. A pályamőveket egy bizottság fogja értékelni. A legjobb pályamővek készítıi értékes könyvjutalmat kapnak és lehetıségük lesz bemutatni a mővet az ifjúsági csendes napokon. A pályázattal kapcsolatos kérdések feltehetık e-mailen: [email protected], vagy telefonon: 06205921830. Dezsı Gergely az alapítvány kuratóriumának elnöke

Elõzetes tájékoztatás az építõtáborról és az Ifjúsági Csendes Napokról A Békesség Szigete Hitmélyítı Táborban a hagyományoknak megfelelıen rendezzük meg az Ifjúsági Csendes Napokat 2005. augusztus 1-6-ig, melynek részvételi díja 10000 Ft/fı lesz. Erre a rendezvényre 14 és 30 év közötti fiatalokat várunk. A csendes napok elıtt építıtábort is szervez az alapítvány 2005. július 27-31-én. Az építıtáborban a részvétel ingyenes, ide mindenkit szeretettel várunk, aki fizikai

munkával szeretne hozzájárulni a tábor fenntartásához, szépítéséhez, fejlesztéséhez. Az Ifjúsági Csendes Napok részletes meghívóját késıbb tesszük közzé. E gyors tájékoztató célja az, hogy a résztvevık könnyebben tervezhessék a programjukat, és szükség esetén kedvezményre pályázhassanak. Tisztelettel és szeretettel, Dezsı Gergely

Meghívó Szeretettel hívjuk és várjuk Testvéreinket, az év elsõ Bibliaiskolai alkalmára, amelyet február 26-án tartunk meg.

8

Ifjúsági Kórus 2005 év elején lehet jelentkezni a kórusba, és az elnyert tagság az év végéig szól. Év közben nem lesz lehetıség bekapcsolódni a kórus munkájába — ez a megfelelı szakmai munka biztosítása érdekében történik így. A tagság két legfontosabb feltétele a tagdíj befizetése, és a kórus alkalmain való részvétel. A jelentkezéssel kapcsolatos részletekrıl szintén küldök még tájékoztatást. Azt el szeretném mondani, hogy ezek a döntések a munkacsoportban történt hosszú, alapos döntési folyamat eredményei. Hisszük, hogy az új feltételek a kórus munkáját — ezzel pedig közvetve az Úr munkáját — fogják segíteni Egyházunkban. Kérlek benneteket, hogy tudakozódjatok a részletekrıl a gyülekezeti kapcsolattartóknál, vagy nálam! Szeretettel várok a kórusban minden szolgálni vágyó fiatalt a 2005ben is! Isten áldjon benneteket!

Kedves kórustagok és leendı kórustagok! Néhány sorban tájékoztatni szeretnélek benneteket a 2005-ös kórustagsággal kapcsolatos változásokról. A munkacsoport döntése alapján az idei évben bevezetésre kerül a kórus-tagdíj. E döntésre a legutolsó kóruspróbán készített közvélemény kutatás eredménye alapján jutottunk, és a tagdíj összegét is ez alapján határoztuk meg. Az éves tagdíj összege 5000 Ft, amely fedezi ebben az évben a kórus által szervezett rendezvényeken, próbákon a kórustagok minden költségét. A tagdíjat be lehet fizetni egy összegben, vagy két 2500 Ft-os részletben. Lehetıség van megpályázni támogatást is a tagdíjjal kapcsolatban a Békeség Szigete Alapítványnál. Az ezzel kapcsolatos pályázat kiírása hamarosan meg fog jelenni a Kiálts-ban. A tagdíj befizetésével kapcsolatos részletkérdésekrıl (befizetés módja, határideje, stb.) késıbb még küldök tájékoztatást. Változások lesznek a kórustagsággal kapcsolatban is. Ezután az

Kalupka János - Ifjúsági Kórus - vezetı

Elõzetes meghívó és tájékoztató a Nefelejcs-gyerektáborokról A tábor részvételi költsége elıre láthatólag: 11.000.- Ft Változás történt a szociális támogatásra vonatkozó igénylés területén. A támogatás igénylését nem a tábor szervezıihez, hanem a Békesség Szigete Alapítvány felé kell benyújtani pályázat formájában! A pályázat leadási határideje: április 10! Részletesebb meghívót és tájékoztatót a Kiálts késıbbi számában közlünk.

Az idei évben is kettı turnusban kerül megrendezésre a Nefelejcs-gyerektábor. A táborok idıpontjai: I. turnus: 2005. július 04-11 II. turnus: 2005. augusztus 06-13. A két tábor közötti egy hónapos eltolódást sajnos nem tudtuk kiküszöbölni a többi rendezvény miatt. A tábor témája: József élettörténete.

9

Isten terve magára vegye, és azoknak büntetését elhordozza helyettünk, hogy mi szabadok lehessünk. Amikor a Golgotán, a kereszten meghalt értünk, akkor végezte be mindazt, amiért küldetett. 4. Húsvét – Gyızelem. Milyen jó, hogy azzal nem zárult be Isten terve, hogy az Úr Jézus meghalt értünk! Nem hagyta, hogy az ı Szentje rothadást lásson! İ meghalt a mi bőneinkért, és feltámadt a mi megigazulásunkért. Legyızte a halált és a Sátánt! A bőn többé nem uralkodhat azokon, akik hisznek İbenne, mert İ gyızött! „Aki hisz Énbennem, ha meghal is, él!” 5. Pünkösd – Beteljesedés. Az Úr Jézus földi munkáját bevégezte, ezért visszatért Atyjához. De nem hagyta övéit árván, egyedül, hanem elküldte a Vigasztalót. A Szentlélek munkája nagy csoda! Ott fúj, ahol akar, nincs helyhez és idıhöz kötve, minden ember életében munkálkodik, akinek csak egy kicsi vágy támad a szívében Isten iránt. Személy szerint foglalkozik mindenkivel, mert Neki az a feladata, hogy elvezessen és megtanítson minden igazságra. A Szentlélek vezetése nélkül egyetlen ember sem juthat el a mennyei honba. İ az, aki Isten tervét bevégzi. Nem csak egyszer történtek meg ezek az események, nem csak megemlékezni kell ezekrıl, hanem ez ünnepeket személyesen mindnyájónknak meg kell élnünk! Isten tervének bennünk is véghez kell mennie! Úgy, mint Zákeus életében. İ egy gazdag ember, aki a vámszedık megvetett munkáját végezte. Olyan szorgalmasan szedte az adót, nem nézve a szegények könnyeit, hogy a vámszedık fınökévé tették. Nagyon sok bőn terhelte a lelkét. De eljött egy nap, amikor hallott Jézusról,

Istennek csodálatos terve van a számunkra! Olyan terv, ami mindenkinek az életében megvalósul, aki átadja életét az Úrnak. Többször olvassuk az Igében, hogy „minden azért volt, hogy beteljesedjen az Írás.” Isten tervszerően dolgozik. Elıre kijelentést adott az embereknek, hogy mi hogyan fog megtörténni. Amikor látjuk, megéljük az İ kijelentéseinek beteljesedését, akkor csodálhatjuk, mennyire összefüggenek az események Isten tervében. Az sem véletlen, hogy most ezeket a sorokat olvasod. Isten a te számodra is ki akarja bontani az İ tökéletes tervét. Isten hat ünnepet adott nekünk, hat csodálatos történés által menti át azokat az örök életbe, akik hisznek Benne. 1. Karácsony – Immánuel. Velünk az Isten! Ez mindennek a kezdete. Úgy szerette Isten ezt a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy valaki hisz İbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen! Jn 3:16. Az ember eltávolodott Istentıl a bőn miatt. Isten kereste az emberrel a kapcsolatot, és megoldást adott az emberiség számára Jézus Krisztusban. Nem mi kerestük Istent, nem mi vagyunk olyan jók, hogy közeledhetnénk Hozzá, hanem İ hajolt alá végtelen szeretettel. Egyszülött Fiát adta értünk, hogy megmenthessen. 2. Virágvasárnap – Király. Áldott a Király, aki jı az Úrnak nevében! Miután az Úr tanította az embereket Isten országának dolgaira, hirdette Isten kedves esztendejét, és mindenki láthatta, hogy ı Istentıl küldetett, eljött az idı, amikor mint király vonult be Jeruzsálembe. 3. Nagypéntek – Meglett. Az Úr Krisztus nem cél nélkül jött közénk, hanem azért, hogy életét adja váltságul sokakért. Földi életének célja az volt, hogy bőneinket 10

Király bevonul a megnyílt kapun. Az Úr jelenlétében lehullnak az álarcok, meglátjuk, milyenek vagyunk valójában. A Golgota véres trónjánál nagypénteken mi is meghalunk önmagunknak. Átadjuk életünket Annak, aki annyira szeretett, hogy elszenvedte bőneink büntetését. Aztán jön húsvét hajnala, amikor ha Vele együtt meghaltunk, Vele együtt feltámadunk egy új életre. Zákeusnak is új élete támadt. Megítélte bőnét, meghalt régi életének, új távlatok nyíltak elıtte. „Fele vagyonomat a szegényeknek adom…” Aztán jön pünkösd – Ma lett üdvössége ennek a háznak! A megtisztított szív nem marad üresen, hanem az Úr a Szentlélek által lakozást vesz abban, hogy egy életen át vezesse az İ gyermekét a kiváltképpen való úton. A hatodik ünnep már a Mennyben lesz. Mert az Úr Jézus újra el fog jönni, hogy elvigye a földrıl azokat, akik életében ez az elsı öt ünnep megtörtént. 6. A nagy vacsora – Néktek. „Jöjjetek, én Atyámnak áldottai, és örököljétek az országot, mely néktek készíttetett!” Néktek – azoknak, akik hisznek, akik átélték az öt ünnepet. Ez a csodálatos vacsora és az örömökkel teli új élet örökké fog tartani! Ez lesz a legszebb ünnepünk! Színrılszínre láthatjuk Megváltónkat örök dicsıségben. Többé nem hullnak könnyek, nem fáj a szív, mert az elsık elmúlnak. Hazaérkezünk. Ugye, te is ott leszel?

csodáiról, tanításairól. Felébredt szívében a vágy: látni İt. Mivel kis ember volt, felmászott egy fára, elrejtızött és várt, mert hallotta, hogy az Úr arra lesz elmenendı. Mikor az Úr Jézus odaért, megállt a fa alatt, és megszólította. – Zákeus, hamar szállj alá, mert ma nékem a te házadnál kell maradnom! Zákeus boldogan vezeti be házába az Urat. Ahogy beszélgetnek, hirtelen ráébred arra, hogy eddig nem jól cselekedett. Krisztus Urunk jelenlétében az ember mindig ráismer arra, ha valami nincs rendben az életében. İ is meglátja bőneit, és elhatározás születik meg benne: Fele vagyonomat a szegényeknek adom, és ha valamit veszekedéssel elvettem, négyannyit adok helyette. Csodálatos változás! – Ma lett üdvössége ennek háznak! – mondja az Úr. Hogyan teljesedett be az öt ünnep Zákeus életében? Az Úr Jézus arra járt. Hogy nem véletlenül, azt bizonyítja az, hogy megállt a fa alatt és néven szólította ıt: Zákeus, néked mondom… A karácsony sohasem egy kollektív ünnep, mindenkinek személyesen kell találkozni az Úrral. Zákeus örömmel nyitja meg ajtaját az Úrnak. Tudjuk, hogy amikor az Úr Jézus a világra jött, nem volt hely a számára. Ma van-e szív, mely kitárulkozik Elıtte? Zákeus életében nagyon sok minden nincs rendben, mégis behívja az Úr Jézust. Mit tesz az Úr, ha valaki megnyitja az ajtót? Megtörténik virágvasárnap, és az Úr, mint

Szeretettel: Pásztor András

Hírek a Tiszántúli kerületbõl 2005. január 2-án a gégény-tölgyestanyai gyülekezetben nagy örömben volt részünk. Balogh Zoltán és Buzsik Katalin hozták Zsanett nevő kislányukat az Úrhoz, hogy áldását kérjék kicsiny életére. A szülık és

az ünneplı gyülekezet elıtt Bihari Barnabás testvér hirdette az igét Lk 15:17 és 5Móz 11:18-21. alapján. Kívánjuk, hogy Isten vezesse és ırizze a kisgyermek és szülei életét.

11

Bibliaóra Rovatvezetõ: Kun János Kolossé levél IV. kijelenti, hogy birodalmak jönnek létre, és múlnak el, akkor is, ha azok erısek és gazdagoknak bizonyulnak ideiglenesen. Tehát akármilyen erıs és gazdag is egy birodalom, elmúlik, és egy másik jön létre. De az is elmúlik és minden földi birodalom más népekre száll át. De végezetül a magasságos egek szentei veszik át az országlást, és ez már örökkévaló birodalom lesz, ez más népekre nem száll át. Isten Igéje egyértelmően kijelenti azt, hogy e világnak teljes arculata megváltozik, és egy új jön létre, amelyben igazság lakozik, teljes a békesség, az öröm és a boldogság. Semmiféle rosszhatás nem fogja zavarni az emberek nyugalmát és boldogságát, és ez az állapot örökké tartó lesz. Jel 7:16; 21:4. Röviden, és a leghomályosabb látás szerint, ez a szentek öröksége. De ez a homályos látás is már dicsıséges. Milyen lesz akkor, ha színrıl-színre látjuk meg az Urat, és mindent amit İ készített az İt szeretık számára? 1Kor 13:12; 2:9. Azonban az Isten felé való hálás magatartásunkat nem csak Isten kegyelmi ajándékainak értékismerete hozza létre, hanem annak a ténynek az ismerete is, hogy mi a magunk erejébıl teljesen képtelenek lennénk birtokba venni azokat, amiket az Isten nekünk szánt. Isten azonban minket erre alkalmassá tett. Hála Istennek érte! – Hogy milyen áron tett minket alkalmassá Isten a szentek örökségében való részvételre, azzal a 14. versben foglalt Igék alapján foglalkozunk. Ezt megelızıen még Isten azon hatalmával foglalkozunk a 13. vers alapján, amely hatalmánál fogva alkalmasakká tett a szentek örökségében való részvételre.

Sorozatunkban még mindig azzal a fontos kérdéssel foglalkozunk: hogy a hívı embernek a megtérese után, milyen lelki fejlıdésre kell eljutni. Most az elsı rész 12. verse a soronkövetkezı: „Hálákat adván az Atyának, ki alkalmassá tett minket a szentek örökségében való részvételre a világosságban Az újonnan megtért hívı ember még megközelítıleg sem tudja felfogni és azt értékelni, amiben az Isten ıt részesítette. Csak a hitben való növekedés folytán fokozatosan nyílik meg az értelme arra, hogy értse a kegyelem nagyságát. De még akkor is csak majd egy késıbbi idıben kezd igazi hálát érezni a szívében. A hála szavai már korábban is megjelentek az ajkán. Lehet, hogy másoktól tanulta vagy éppen szokásból. De mikor már a szívben igaz hála van az Isten felé, akkor utána megjelenik az imádat és a hódolat érzése. Az imádat és a hódolat érzése azt a serkentı hatást váltja ki, hogy az ilyen hívı embernek az az egyetlen vágya és törekvése is, hogy szolgáljon az Istennek tetszı módon. Zsid 12:28. Alapigénk szerint Isten minket alkalmassá tett a szentek örökségében való részvételre. Mit is örökölnek a szentek? – Röviden azt lehet rá válaszolni az Ige szerint: „Örökségül nyernek mindent”. Jel 21:7. Ezt most egy kissé hosszabb megfogalmazásban: Isten országát fogjuk örökölni. Ezzel kapcsolatosan tágabb ismeretre is szükségünk van. Erre a tágabb ismeretre leginkább a Dániel próféciájának ismerete útján jutunk. Más próféciák is utalnak rá, de ık homályosabb megfogalmazásban. Ezért Dániel próféciáját vesszük alapul e kérdés megtárgyalásánál. Dánielnél Isten 12

csak akkor fogja venni, ha ehhez már az életkora megfelel. Tehát az alapigénkben arról van szó, hogy már általvitt Isten az İ Fiának az országába és nem majd egy késıbbi idıben fogja azt megtenni. Az efézusi levél 2:5-6 versekben azt olvassuk, hogy Isten minket a Krisztussal együtt ültetett a mennyekbe. Tehát nem a jövıben fogja ezt megtenni! Amikor Lázár meghalt és Márta panaszkodott Jézusnak, akkor Jézus azt mondta neki, hogy feltámad a te testvéred. Erre Márta azt mondta, tudom, hogy feltámad az utolsó napon. (Megjegyzem, hogy elég szép hitrıl tett bizonyságot Márta amikor ezt mondta, azonban ez még nem az a hit amelyet Isten látni akar nálunk) Jézus a Márta szavára azt felelte, hogy ez nem így van. Aki bennem hisz, annak nem kell az utolsó napra várni, mert a feltámadás és az élet én vagyok, azért aki bennem hisz, ha meghal is él. A Zsidókhoz írt levél 11:1 versében azt olvassuk, hogy nem az a hit hogy valami valamikor megtörténik. A hit az, hogy ami megtörténik az már most valóság a hit számára. A valóság a hit számára sohasem válik valótlanná. Vajon fogja e minden kedves olvasó érteni azt, hogy ezen idézett Igék mennyire bizalom erısítıek? – Csak a hitben kell maradni, azaz Jézus Krisztusban, és Istennek valamennyi ígéretei már most a miénk. Fentebb már írtam róla röviden, mit kell érteni a „szentek öröksége” alatt, amelyre Isten minket alkalmassá tett, hogy részt vegyünk benne. Ezeket még azzal kívánom kibıvíteni, hogy Jézus nemsokára dicsıségben fog megjelenni, és el fogja kezdeni az İ országlását. Jel 11:17. Mikor az Úrnak angyala Máriának megjelentette azt, hogy Isten ıt szemelte ki arra, hogy megszülje az Úrnak Krisztusát akkor azt mondta az angyal: Aki születni fog, az

„Megszabadított a sötétség hatalmából, és általvitt az İ szerelmes Fiának az országába”. A Szentírás tudósít minket arról, hogy ez az egész világ a gonoszságban vesztegel. 1Jn 5:19. Ennek a világnak istene a Sátán. 2Kor 4:4. Jn 14:30. Tehát a világ istene teljes rabságban és vakságban tartja az embereket. Ez az igazság nem elméleti kérdés, ezt mindanynyian tapasztalhatjuk az emberek között. Hiába hallják az Igét, hiába beszélünk az embereknek, nem nyílik meg a szemük, sem a fülük az igazság meghallására és meglátására és annak megértésére. Olyannyira a sötétség rabságában vannak, hogy még azt sem tudják, hogy ott vannak. Mi is ott voltunk! Minket azonban Isten eme sötét hatalom alól felszabadított a Jézus Krisztusban vetett hit által. Azonban ettıl még csodálatosabb dolog is történt. Alapigénkben ezt olvassuk: „Általvitt az İ szerelmes Fiának az országába” Ez csodálatos! – Nehezen érthetı, de azért törekedjünk ezen hitigazság megértésére, mert ez nagyon bizalomkeltı hatással van a hívı emberek törekvésében. Akik csak önmagukra néznek, hamar a csüggedés állapotába jutnak, ahonnan nagyon nehéz kilábalni. Nagyon fontos tudni azt, hogy a Jézus Krisztusban hívı embereknek a hithez jutás tárgyai nem majd valamikor a jövı idıben lesznek a miénk, hanem már most a miénk. Ezt az igazságot támasztja alá az Újszövetség egész kijelentése. Ha valaki beépőlt a Jézus Krisztusban való életbe, akkor már az Isten összes igérete az övé. Ezeket úgy kell érteni, jog szerint a miénk. Ezt tılünk már senki nem veheti el. Azonban a gyakorlati birtokba vétel, egy jövı idıben fog megtörténni. Olyan ez, mint mikor egy kiskorú gyermekre egy bizonyos értékő vagyont ráírnak. Ez már jogszerint az övé, azonban a használatba 13

biztosítva van számunkra. Péter apostol elsı levele 1:5 versében arról van szó, hogy minket az Isten hatalma ıriz hit által arra az üdvösségre amely már készen van. Ezerszer is szeretném itt egymás után leírni: Bizodalmad legyen az Úrban teljes tudatod szerint! Adja az Úr, hogy így legyen!

nagy lészen. A Magasságos Fiának fogják hívni, és neki adja az Úr Isten Dávidnak az İ atyjának a királyi székét és uralkodik mindörökké, és az İ királyságának vége nem lesz. Lk 1:31-33. Az Úr országában a honpolgárságunk már biztosítva van. Hogyan? — Alapigénk úgy mondja, hogy Isten minket már átvitt oda. Mindaddig amíg a hitben vagyunk ez a honpolgárság

Rendülünk! Ha valami hasonló tragédia itt történne, vajon mi készen állnánk-e, tiszta fehér lenne-e a ruhánk és lenne-e elegendı olaj a lámpásunkban? Ez az igazi kérdés, ami igazán megrendítı! Együtt érzünk az áldozatok hozzátartozóival, az otthonukat, családjukat vesztett gyermekekkel és igyekszünk is ki-ki erejéhez mérten segíteni. De elég ez? Nem kellett volna nekünk, akik hisszük, hogy Jézus az Isten Fia, már eddig is sokkal többet tennünk a lelkek megmentésére? Tudjuk, hogy ezek az eddig még talán nem is észlelt események, mind-mind az utolsó idık jelei. Szakadó esı, szélvihar ÉszakEurópában, hóvihar Amerikában, és mindez egyetlen nap alatt! Földrengés, tájfun, földcsuszamlás, szökıár! Mennyi szokatlan természeti esemény és mennyi elveszett lélek! Miért nem teszünk többet azért, hogy ne csak mi, hanem gyermekeink, unokáink, rokonaink, ismerıseink is megtalálhassák az egyetlen utat, ami nem a kárhozatba, hanem az örökéletre visz?! Nekem három unokám van, és nagyon szeretem ıket, aggódom a testi jólétükért, de nem találom a módját, hogy Jézusról beszéljek nekik. Nem érdekli ıket, de mitıl is érdekelné, ha nem is tudnak róla. Tudom, hogy én vagyok a felelıs értük, a lelkükért, tılem fogják számon kérni ıket. Szeretném is Jézushoz

Olvastam a minap egy óriás plakáton ezt a szót, ami földrengés és szökıár által elpusztított vidéket ábrázolt. Eltelt már jó néhány nap, és nem tudunk magunkhoz térni a tragédia felett. Újra és újra megrendülünk az emberi nyomorúságok, a könnyek, az éhezés és szomjúság, eltőnt otthonok között élı, helyüket nem találó embertársaink látványától. Pedig milyen távol esik tılünk földrajzilag, sıt hála Istennek tulajdonképpen érzelmileg is, hiszen szerencsére egyetlen magyar ember sem vesztette életét. De belemart az emberbe a gondolat, hogy ez akár nálunk is bekövetkezhetett volna. Mi „szerencsére” távol vagyunk a tengertıl, sıt amint néhány napja olvastam: földrengés szempontjából is csak a közepesen veszélyeztetett helyen vagyunk. De ki ismerheti Isten akaratát?! Aki ketté választotta a tengert, hogy az İ népe átmehessen a túloldalra, vizet fakasztott a sziklából, kenyeret adott az égbıl az övéinek és még sok más csodát tett, miért ne tehetné meg ezt is, ha akarná? Sokszor elgondolkozom, hogy vajon az áldozatok között volt-e keresztyén, és ha igen, készen volt-e, volt-e ideje imára, hogy biztosan tudhassuk, hogy már ott van Jézus lábánál, ahol már nincs fájdalom, nincsenek fájó veszteségek! 14

biztos kapaszkodó mindannyink számára és akkor is ki tudjuk szívbıl mondani: Legyen meg a Te akaratod! Bizonyára mások is vannak, akik magukra ismernek a fent leírtakból, kérlek benneteket imádkozzatok értem, imádkozzunk egymásért, hogy legyen erınk, bátorságunk újabb lelkeket vezetni az Úrhoz, hogy minél kevesebb legyen az elveszettek száma. Mert nem tudjuk sem a napját, sem az óráját az Úr eljövetelének, de még a saját életünk is az Úr kezében van. De amíg tart a kegyelmi idı, használjuk fel gyümölcstermésre. Ne kelljen az Úr elé állni gyümölcstelen életünkkel. Az Úr Jézus legyen segítségünkre ebben mindnyájunknak! Szeretettel: Heyméné Sárkány Piroska

terelgetni ıket, de azonnal megtorpanok a nehézségek elıl, visszahátrálok, ha ellenállást tapasztalok, és közben nagyon szégyellem magam. Irigylem azokat a hívı nagymamákat, akik együtt jönnek imaházba, vagy együtt imádkoznak, énekelnek otthonukban unokáikkal. Pedig a gyermeki lélek olyan könnyen formálható, mi lesz akkor a bőnökben megkeményedett, megkérgesedett szívekkel, akikhez szintén az én feladatom lenne elvinni az örömhírt. Van élet a halál után, sıt egy jobb élet, amit az Úr készített az İt szeretıknek! Van bőnbocsánat, van kegyelem által szabadulás a félelmektıl, ami a körülöttünk zajló események között reményt és vigasztalást nyújthat nekünk. Hogyha eljönnek a „nem szeretem” napok, legyen

Gyermeknap Dorogon „Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket” — mondta az Úr Jézus a tanítványainak. E parancsnak engedelmeskedve került sor az adventi idıszak végén december 21-én a dorogi imaházban megrendezett gyermeknapra. Ebben az idıszakban, az iskolákban is rendeznek karácsony ürügyén hangos discókat, melyeknek semmi közük nincs a Megváltó születéséhez. Miért ne hívjuk össze a gyermekeket az imaházba és adjunk nekik lehetıséget az együttlétre, az értelmes idıtöltésre? Hadd érezzék, hogy szeretjük ıket, fontosak nekünk, a gyülekezetnek, hisz annyira kedvesek ık az Úr számára! Az imával kezdett alkalmon 14 gyermek vett részt. Többségük vasárnapi iskolás, de voltak vendégek is. Továbbá 3 gimnazista segített a felnıtt testvéreknek. Elıször ajándékot készítettünk karácsonyra a felnıttek számára. Mindenki örömmel színezett, ragasztott. Ezután daltanulás következett, majd az

ebéd. Utána jólesett a friss levegın a séta, a szabadtéri játékok. A mozgás után nem jelentett gondot a reggel óta folyamatosan sütött több tálcányi palacsinta elfogyasztása. Megnéztük a „Csendes éj” címő rajzfilmet, utána gyakoroltuk a karácsonyi mősorra szánt verseket. Diavetítéssel zárult ez a nap. A gyerekek véleménye: ,,Legyen máskor is ilyen!” Ezzel mindannyian egyetértünk, hiszen ez nagyon jó lehetıség arra, hogy a gyerekeken keresztül megszólítsunk és meghívjunk az imaházba érdeklıdıket. Örömmel tapasztaltuk Szenteste az Istentiszteleten, hogy a gyereknapon vendégként részt vett gyerekek családjaikkal együtt eljöttek és hallhatták az örömhírt. Szeretnénk, ha e gyermeknap is része lenne egy mindinkább bıvülı missziómunkának, Isten országa építésének! Molnárné Putz Ágnes nıvér 15

Világvallásokról egyszerûen A római nép vallása 1. Bevezetés — A római birodalom kialakulása A római vallás és a római birodalom központja, mint nevébıl is kiderül, Róma városa volt. E városból nıtte ki magát egy hódító világbirodalom, a maga jellegzetes vallási nézeteivel. Róma alapítását a történészek i.e. 753-ra teszik. Kezdetben a város környékén lévı kis falvak szövetsége jelentette a „római birodalmat”(élén király uralkodott), majd kb. az i.e. V. század elejére ez a szövetség egy szilárd politikai szervezetségi fokot ért el; államformája a köztársaság lett. „Az ıt körülvevı közösséggel kötött szövetségek segítségével északon az etruszkok, délen pedig egyéb más törzsek ellen folytatott háborúk hosszú során át Róma i.e. 265-re az itáliai félsziget urává lett. A meghódított népeket szerzıdések kötelezték a béke megtartására. E népek fokozatosan beleolvadtak a római állam területébe.” (Merrill C. Tenney: Újszövetségi bevezetı) A következı évszázadok a területszerzés, a hódítások jegyében teltek. Az i.sz. II. század közepére már római uralom volt Hispánia, Észak-Afrika, Görögország, Egyiptom, Kis-Ázsia keleti része és Britannia déli területein. Ez alatt az idıszak alatt a birodalom feletti uralomért folytatott harc is állandósult. Egymást érték a polgárháborúk; az egymással csatázó hadvezérek a római birodalom uralmát igyekeztek megszerezni. Végül Octavianusnak, vagy más elnevezéssel, Augustusnak sikerült megszerezni a hatalmat, ı lett Róma elsı császára. Uralkodásával kezdetét vette a császárság kora.

A római birodalom történelmét tehát három nagy szakaszra oszthatjuk: királyság kora, köztársaság kora, császárság kora. 2. A vallás kezdetei a római nép életében Minden nép vallására igaz: minél régebbi egy nép, annál nehezebb vallásának gyökereit világosan feltárni. Így van ez a római vallással is. A megismerés alapjait régészeti maradványok, vallási szertartások elnevezései, istenek nevei adják. Segítségünkre lehet a többi vallással való összehasonlítás is, mert, mint látni fogjuk, Róma több vallási elemet átvett a meghódított népek hitébıl. A római istenkép szorosan kötıdik a természeti jelenségekhez, családi-, állami élethez, és a földmőveléshez. Nem véletlenül, hiszen minden természeti jelenség vagy életfolyamat mögött egy istent véltek felfedezni. Így szabályos „isten tömegek” alakultak ki, amelyek kapcsolatban álltak a hétköznapi élet eseményeivel. Ismerkedjünk meg néhány istenség keletkezésével! ♦ A rómaiak kezdetben újév elsı napját március elsején ünnepelték, ezt a napot tekintették a tavasz kezdetének is. Ezen a napon megajándékozták egymást egy kis babérággal (sterna), ami a megújuló természetet jelképezte. Ezzel mintegy kifejezték azt a kívánságukat, hogy az egész év a folyamatos életerı jegyében folyjon le. A megújuló természet istennıjét Strenia-nak nevezték el. ♦ Az istenek kedvelt csoportja volt a házzal és a családi élettel foglalkozó istenségek. Ilyen volt például az ajtó (Ianus) istene. „Kétarcúnak ábrázolták. Általában mindennemő kezdet istene lett: minden hónap 16

♦

♦

építeni. Minden házban volt házioltár, ahol az áldozatokat a család apja (pater familias) végezte. Az állami kultuszban a király volt az egész nép atyja, így az áldozatokat is ı végezte el. Központi helyet foglalt el az állam és a vallásos élet irányításában a pontifexek testülete s vezetıjük a pontifex maximus. Az ı felügyeletük alá tartozott a nyilvános és a magán istentiszteletek lefolyása, ık döntöttek vallásos, illetve házassági és örökösödési ügyekben. Több primitív vallási jelenség is megfigyelhetı vallásukban, ezeket a jegyeket a késıbbiekben is megırizték. Az alábbi felsorolás három ilyen primitív jelenséget ír le: ♦ Devotio — Amikor egy csatában a római seregek kritikus helyzetbe kerültek, akkor a hadvezér úgy igyekezet megszerezni a gyızelmet, hogy önmagát áldozta fel az ellenségnek. Ez a következıképpen történt: imádságot mondott a római seregek gyızelméért, az ellenséges csapatok pusztulásáért, majd hozzá tette: „ A római államért és hadseregért odaszentelem velem együtt az ellenség hadseregét az alvilág istennıjének.” Így remélte azt, hogy e mágikus formula és önmaga halála által az ellenséget a pusztulásba rántja. ♦ Madárjóslás — A madarak röptébıl jósolták meg a bekövetkezendı eseményeket. Egy négyszögletes fedett templomban röptették a madarakat és azt figyelték, hogy elıröl, hátulról, jobbról vagy balról repülnek a madarak. A helyes következtetés levonása a papok feladata volt… ♦ Ver sacrum — A „szent tavasz”; ha nagyobb veszély fenyegette a népet,

kezdete az övé és az év kezdete is Januárius.” (Dr. Prıhle Károly: Ókori vallások) Az ı nevét ırzi naptárunk elsı hónapjának elnevezése: Január. A földmővelés minden egyes mozzanatának külön istene volt. Sterculinus (sterculus: trágya) volt a trágyázás istene, de külön volt az elsı, második, harmadik szántásnak istene. İket követték a boronálás, gyomlálás, sarjadó vetés, szárba szökı vetés, rügyezés, virágzás istenei. A különféle elvont fogalmaknak szintén isteneket tulajdonítottak. Pl.: Fides az eskü és hőség, Concordia a szerzıdés és az egyetértés, Prudentia a bölcsesség istene, stb.

3. A vallási rendszer Az állami kultuszban hosszú idın át három isten vitte a fıszerepet: Janus (kezdet), Jupiter (fény) és Mars (hadisten). E három fıisten mellett nagyszerepet kapott a Vesta kultusz, Vesta a ház tőzhelyének istennıje. A rómaiak az egész népet egy családnak tekintették, így Vesta kultusz papja a király volt. A veszta-szüzek feladata volt az örök tőz ırzése egy kerek templomban. Szolgálati idejük harminc év volt, ez idıszak alatt nagyon szigorú életformát éltek. „Ha a szüzesség ellen vétkeztek, élve temették el ıket, a csábítót pedig a piacon halálra vesszızték. Személyük szent és sérthetetlen volt. Ha vesztıhelyre kísértekkel találkoztak, joguk volt megkegyelmezni. Színjátékoknál díszhely illette meg ıket.” (Prıhle Károly: Ókori vallások) Csoportjuk kezdetben kettı, négy, majd hat fıbıl állt. A rómaiak ligetekben, barlangokban, hegytetıkön, forrásoknál gyakorolták vallási szertartásaikat, késıbb, a királyság korszakában kezdtek el templomokat 17

amelynek ı lett a fıpapja. Megszületett tehát egy egyetemes vallás megteremtésének igénye…” (Tonhaizer Tibor: Egyháztörténelem) A római birodalom ugyanakkor megkövetelte saját vallásának elismerését és isteneik imádatát. Ez komoly megpróbáltatást jelentett a keresztyéneknek. Az államhatalommal és a császárkultusszal, vagyis a császár istenként való imádatával történı szembekerülés során, keresztyének százai szenvedtek üldözést, sokszor véres halált. Az üldözések oka, azaz áthidalhatatlan ellentét volt, amely a római államhatalommal által támogatott pogány vallásosság és a biblikus keresztyén tanítások között feszült. A római birodalom utolsó korszakában, a IV. században, kellett egy eszme, ami által a felbomlani készülı birodalom újra egységes egésszé válik. Ez az eszme érdekes módon a keresztény vallás lett, melyet Constantinus császár tett államvallássá. Ez idıtıl veszi kezdetét egy „új típusú” római birodalom, amely eszmeileg ma is létezik, befolyást gyakorolva korunk történelmére…

akkor az isteneknek szentelték a tavasz minden termését. Az állatokat feláldozták, ugyanakkor azokat az embereket, akik ebben az idıben születtek, felnıtté válásuk után számőzték az országból, érdekes módon a számőzött emberek hátára takarót tettek… (Ez bizonyára az emberáldozat sajátos maradványa volt.) 4.

Az idegen vallások hatása, a császárkultusz kialakulása Mint már említésre került, a római birodalom sok elemet átvett a meghódított területeken élı népek vallásából. Így bizonyos mértékben a legyızött népek eszmeileg diadalt arattak a római birodalom vallása felett. Horatius a római „aranykor” irodalmának nagy költıje így jellemzi a görög vallás hatását a római civilizáció kultúrájára: „Durva legyızıjén gyızött a levert Görögország, s pór népét Latiumnak, mővészetre kapatta.” A római isteneknek megtalálhatók a görög megfelelıi: Mars — Árész, Jupiter — Zeusz, Neptunus — Poseidón, Venus — Aphrodité, Diana — Artemisz, stb. Ugyanakkor nem csak isteneket, hanem mítoszi elemeket is átvették a görögöktıl és ezt követıen kialakult a római mitológiai irodalom. Az elsı században erısen terjedt a Napkultusz, melyet késıbb államvallás szintjére emeltek. „A Rómába hozott egyiptomi és babilóni származású napistentisztelet (Mithras-kultusz) — amely a Baál-kultusz egyfajta szinkretizált formája volt — adott végül konkrét kifejezést a napimádatnak. Ennek bevezetése elıször kísérleti jellegő volt, míg végül Aurelianus császár (270-275) 274-ben a Sol Invictust (a legyızhetetlen Nap) tette meg birodalmi vallásnak,

5. Befejezı gondolatok A szokásosnál hosszabbra sikerült ez a leírás, viszont így is csak néhány fontosabb gondolat került említésre a római nép vallásáról. Pál apostol többek között így ír a Rómabeli gyülekezetnek: „A békességestőrésnek és vigasztalásnak Isten pedig adja néktek, hogy ugyanazon indulat legyen bennetek egymás iránt Krisztus Jézus szerint; hogy egy szívvel, egy szájjal dicsıítsétek az Istent és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyját.” (Rm.15:5-6) A fentiek ismeretében megérthetjük, miért kellett békességestőrés, vigasztalás, krisz18

„ha az egyház már nem okoz megrendülést, és látszólag összeforr a világgal, akkor az egyházzal baj van.” (Mircea Eliade: Vallási hiedelmek és eszmék története)

tusi lelkület a Rómában élı keresztyének számára. A mai világot is sokféle eszme irányítja, sok vallás él egymás mellett, éppen ezért szükségesek az olyan keresztyén emberek, akik biblikus tanítást és életmódot tudnak felmutatni környezetük számára. Hiszen

Benedek T.

Egy muzsikus megtérése élı Isten élı Igéje, amely által az elveszett bőnösök megmenekülnek! İk ketten tehát estérıl-estére ott ültek a nagy tömegben. Eltelt a hét. Vasárnap este volt az utolsó evangélizációs alkalom. A misszionárius minden este hívogatta a hallgatókat, hogy jöjjenek az Üdvözítıhöz, hogy bőnbocsánatot nyerjenek és új életet kezdjenek. Ez mindkettıjüket megérintette. Isten Igéje megtette a hatását a fiatal házaspár szívében. A zenész nem halogathatta tovább a döntést: „Ma este megtérünk!” — mondta a feleségének. İ erre nem adott választ, de mellette maradt, amikor sok más üdvösséget keresı emberrel ı is visszamaradt. A nı szívében heves harc dúlt. Idıközben lassan éjfél lett. Végül ık ketten kerültek sorra. A misszionárius mindenkivel személyesen beszélt. Behívta a házaspárt, hogy beszélgessenek vele. Az asszony merev arccal ült férje mellett. „Lejáratjuk magunkat! Mit szólnak majd az emberek, nem lehetünk egyik pillanatról a másikra kegyesek. Gondolj csak a zenészi karrieredre!” Ilyen és ehhez hasonló szavakkal próbálta meg visszatartani a férjét a megtéréstıl. „Hiszen megtérhetünk még késıbb is, amikor már idısek vagyunk, de ne mindjárt ma!” — mondta. A zenész azonban már döntött. Kézen fogta a feleségét, és így szólt: „Gyere, kezdjünk új életet!” Akkor a feleség kitépte a kezét a kezébıl, és kirohant az ajtón. Így a férj egyedül ment

„Hanem intsétek egymást minden nap, míg tart a ma, hogy a bőn csalárdsága közületek senkit meg ne keményítsen” (Zsid 3:13). Egy férfi kora ifjúságától kezdve muzsikusként élte az életét vendéglıkben, szállodákban, táncparketten, vadászünnepélyeken, farsangi és más mulatságokon. Kedvelt zenekari zenész volt. Mozgalmas élete közepette érte el ıt a meghívás egy evangélizációs alkalomra. A meghívó izzó színekkel ecsetelte neki, hogy ott estérıl estére egy idıs, tapasztalt, fehérhajú Kínamisszionárius prédikál. Ez a misszionárius olyan sok izgalmasat tudott mondani a Kínában végzett missziós munkáról, hogy a gyülekezeti terem minden este zsúfolt volt hallgatókkal. A szaxofonos kíváncsi lett. Végül sikerült rábeszélnie a feleségét, hogy vele együtt keresse fel ezeket az evangélizációs alkalmakat. Egyedül nem mert odamenni. A fiatal házaspárt mindjárt az elsı este megérintették a hallottak. Amit ott átéltek, arra nem számítottak. Soha nem képzelték volna, hogy egy ember ilyen egyszerően és vidáman, ilyen bizonyossággal és meggyızıen tudja hirdetni Isten Igéjét. Az idıs misszionárius újra meg újra beszámolt kínai élményeirıl. Nap mint nap átélte Isten Igéjének élı valóságát a missziós munkában a pogányok között. A Biblia ugyanis semmiképpen sem valami antik könyv, amely csupán régi idıkbıl származó történeteket tartalmaz, hanem az 19

ı nem tért meg és elveszett maradt, már amennyire ezt az ember kívülrıl megítélheti. Igen, van örök „túl késı”. A Zsidók 3:13 szerint a „ma” csak akkor „ma”, ha Isten az İ Szent Szelleme által Krisztushoz hívja az embereket. Aki elmulasztja ezt a szent „mát”, és a bőn megtévesztése által megkeményedik, az örökre elveszett. Zákeus számára ez a szent „ma” megváltásának napja lett (Lk 19:5.9). És mi ez a számodra? Halld meg: Ma, ha az İ szavát hallod, meg ne keményítsd a szívedet! Joachim Langhammer győjtésébıl

be az idıs misszionárius szobájába, és átadta az életét az Úr Jézus Krisztusnak. Milyen boldog és megváltott lett ettıl kezdve az élete! Teljes 35 év telt el azóta. A felesége még mindig nem tért meg! Bár minden nap imádkozott érte, idınként az a benyomása támadt, hogy már túl késı a számára. 35 évvel ezelıtt elszalasztotta kegyelmi óráját, és 35 év alatt megkeményedett a szíve! A férfi már elmúlt 80 éves. Még mindig imádkozott — idıközben másokkal együtt is — a feleségéért, aki még mindig megváltatlan volt. Azután a férjet Üdvözítıje hazahívta a mennyei dicsıségbe, ı gyızedelmeskedett. Idıvel meghalt a felesége is, de

Megszentelve A mi szívünknek szentnek kell lennie, e világ dolgaitól, lelkületétıl elkülönítettnek, mert Isten lakozási helye szent! Isten csak ott jelenik meg, ott tartózkodik, ahol számára elkülönített, megszentelt hely van biztosítva. Mózesnek le kellett vennie a saruját, amikor az égı csipkebokorból Isten megszólította, és közelebb hívta. A lábbeli a ruházat legpiszkosabb része. Csak ezt levetve léphetett a szent Isten közelébe. Ha mi szeretnénk, hogy a Szentlélek bennünk lakozást vegyen, akkor ki kell vetnünk szívünkbıl minden tisztátalanságot, megtőrt bőnt, mert İ csak tiszta helyen lakozik. Isten azt akarja, hogy szívünk az İ számára elkülönített hely legyen. Csak az Övé, Neki szentelve! Hogyan szentelhetjük meg magunkat? Úgy, hogy minden hamisságot, győlöletet, minden világi szokást és mindent, ami az Úr akaratával nem egyezik meg, kivetek magamból, megtisztítom szívemet, az Isten templomát. Isten csak abban a szívben lakik és munkálkodik, amelyben nincsenek olyan dolgok, melyek kiszorítják İt. Ha

észrevesszük, hogy bőneink háttérbe szorítják İt, akkor boruljunk le a Golgotán az Úr elé, kérjük azoknak bocsánatát. Ha a megbánt bőnt megvalljuk és elhagyjuk, akkor irgalmasságot nyerünk! De nagy baj van akkor, ha a bőnnek a gyökerét bennhagyjuk a szívünkben! Én is átéltem ezt. Valamikor régen úgy adódott, hogy a munkahelyemrıl hoztam el ragasztót. Nem nagy mennyiséget, nem is nagy értéket, de mégiscsak elloptam. Mikor éreztem, hogy ez bőn, Isten elé vittem, és İ hőségesen meg is bocsátott nekem. De jött a kísértés, és megint elhoztam. Isten újból megbocsátott. Így ment ez néhányszor, mikor Isten komolyan szólt hozzám, hogy ha nem hagyok fel ezzel, többet nem fog megbocsátani. Akkor komoly bőnbánatot tartottam, és gyökerestül kitéptem ezt a bőnt a szívembıl. Ha szívünkben marad a bőn gyökere, olyan valami után való vágy és sóvárgás, ami nincs Isten tetszésére, akkor ebben a vágyban mindig ott van a további lehetısége annak, hogy bőnbe essünk. Mert az 20

megalkuszunk a bőnnel, és gyökerét szívünkben hagyjuk, akkor a bőn uralkodik rajtunk! Mindig azzal fog kísérteni a Sátán, és el fogunk bukni abban. De ha kivetem azt a szívembıl, akkor csodálatos változás megy végbe bennünk: mi uralkodunk a bőn felett és nem az mirajtunk! Amíg emberi testben itt a földön élünk, mindig fogunk vétkezni, mert a bőn alá vagyunk rekesztve Róm 7:14. De nagy különbség, hogy a bőn uralkodik rajtunk, vagy mi uralkodunk a bőn felett Isten segítségével! Nézzünk szét a mi életünkben az Ige fényénél! Ha ıszintén keressük, meg fogjuk látni a megbújt, rejtett bőnöket is. Észrevesszük lakásunk Istennek nem tetszı tárgyait, beszédünk, gondolataink tisztátalanságát, helytelen viselkedésünket, haragos indulatainkat, hamisságainkat. Ha szándékunk becsületes, elhatározásunk szilárd, akkor Isten segítségünkre van azzal, hogy rámutat azokra a dolgokra, amelyek nem kedvesek elıtte. Ha a tisztulás, megszentelıdés végbement, Isten lakozást vett a mi szívünkben, akkor sem nyugodhatunk meg, nem lehetünk vigyázatlanok, hanem folyamatosan ırködnünk kell lelkünk tisztasága felett. Ismerjük már annyira lelkünk ellenségét, hogy mindig azon munkálkodik, hogy a kivetett bőn szívünkben visszakerüljön. Ott ólálkodik körülöttünk, és amikor meggyengülünk, kevésbé vagyunk éberek, akkor veti el a kívánság magvát. Ezért szüntelen vigyáznunk kell! Sokszor szólt az Úr népéhez: Most szenteljétek meg magatokat! 2Krón 29:5. Nekünk sincsen halogatni való idınk! Most kell szívünket megtisztítanunk, mert könyörtelenül múlik az idı! Miért állunk bőnben vesztegelve, haszontalanul, amikor, mint tiszta edények, szent eszközök lehetnénk az Úr kezében? Gondoljuk meg

Úr megbocsátja bőnünket, de nekünk kell kivetni annak csíráját is a szívünkbıl. Nem teszi meg ezt helyettem senki sem, még Isten sem! Mert ha én nem akarok megszabadulni a bőnömtıl, nem akarok szakítani vele, hanem megtőröm azt magamban, akkor Isten nem fogja erıszakkal kivenni az én életembıl. Nekem kell elszakadnom a világtól és annak bőneitıl. Nekem kell komoly elhatározást tennem, hogy szakítok egy-egy bőnömmel, mikor megértem, hogy talán az az egy bőn az, ami elszakít engem az Úr jelenlététıl. Megéri az a dédelgetett, takargatott bőn, hogy ne érezzem az Úr közelségét, áldását? Megéri, hogy ne legyen velem az én Istenem napról-napra, hogy ne éljem át a Szentlélekkel való betöltekezést? Inkább kivetem a bőnt szívembıl, hogy ne az legyen, ami megakadályozza az Úr munkáját életemben! Lehet, hogy mélyen van a bőn gyökere, lehet, hogy fájdalmas a kiszakítása, de az Úr hőségesen begyógyítja majd a sebet, és drága jelenléte mindent elfeledtet. Volt olyan szomorú idıszak Izráel életében, hogy Istenrıl meg sem emlékeztek. A templomot bezárták, inkább raktárnak használták. Ezékiás király helyreállítja az igazi istentiszteletet, mégpedig úgy, hogy felszólítja a lévitákat arra, hogy tisztítsák ki a templomot, majd szenteljék meg. Hozzá is fognak, egyenként kihordanak onnan minden olyan tárgyat, amelyek megrontották a tisztaságot, megszentségtelenítették a templomot, Isten lakhelyét. Több napon át keresték és hordták ki ezeket. Nekünk is meg kell keresnünk magunkban azokat a bőnöket, amik tisztátalanná tettek, és ki kell vetni onnan. Ez a megszentelıdés útja. Csak rajtunk múlik, hogy szakítunk-e azokkal a bőnökkel, távol tartanak Istentıl. Ha 21

Úr mindent megtesz értünk! İ várja a mi elhatározásunkat, és drága vére ma is elég, hogy megtisztítson minket minden bőntıl! Szenteljük magunkat az Úrnak!

azt is, hogy ha nem vagyunk tisztességre való edényei az Úrnak, akkor a gyalázat edényeivé válunk idıvel! Isten ırizzen meg minket ettıl! Inkább még ma döntsünk lelkünk tisztasága felıl! Akarjunk szentek és tiszták lenni, és akkor az

Szeretettel: Horváth Gábor

Egyszerre csak felugrott... álló édesapja vizsgálódó pillantással nézett reá. Szavai a szívébe fúródtak. Az édesapa másnap elhunyt. A temetés után nemsokára Henrik folytatni akarta a régi életet. Apjának utolsó szavai azonban kedvét szegték. Három hónapig kínlódott, azután nem bírta tovább. Reánehezedtek a bőnei, – hiszen gyermekkora óta ismerte az egyetlen szabadítót. De büszkesége még mindig visszatartotta. Sokszor késı éjszaka még ott ült a szobájában és tépelıdött. A bőntudat kínozta. Egyszerre csak felugrott, erıszakkal térdre vetette magát és egész nyomorúságát hangosan maga elé kiáltotta. Egész életét lepergette és kíméletlenül mindent megvallott Jézus Krisztusnak. Békességet nyert. Kimondhatatlan öröm töltötte el. Szabad lett! Sajnos, szeretı édesapjának mindezt már nem mondhatta el. Kedves olvasóm, ismered ezt az örömet? Átélted már, hogy Jézus Krisztus, a te megváltód, megbocsátotta bőneidet és lelkiismeretedet megtisztította a múlt minden sötét szégyenétıl? Elmondhatod, hogy ingyen, kegyelembıl örök életed van és hogy új teremtés lettél? Megszabadultál a bőn megkötözı ereje alól és egy egészen új életet kezdhettél? Hogyha még nem, hadd kérleljelek: ne halogasd! Még ma jöjj Jézushoz, valljad meg neki minden bőnödet, kérd az İ szabadítását és erejét az új élethez.

Sajnos, az ördögnek sikerül az embereket késı öregségükig foglalkoztatni. Minden életkor számára kitalál valami érdekes foglalkoztatást. Különösen a fiataloknál mindent elkövet, hogy életük vágányát hibásán állítsa be. Sokan belátták már, hogy életük ott vett szomorú fordulatot, az ifjú korban. Fiatalkorban az ember tele van tervekkel. Mindent meg akar ismerni, nem akar a többi mögött elmaradni. S ilyenkor fokról-fokra mélyebben jut a bőnbe. Ezt örömnek és élvezetnek nevezik – s becsapják önmagukat, mert keserőséggel és csalódásokkal jár. A barátom is így járt, akirıl most beszélek: Amikor kitanulta a festı és mázoló szakmát, idegenbe kívánkozott, hogy az élet örömeit megismerje. Szők volt neki a szülıi ház, a szülık intelmeit már unta. Szabad akart lenni. Végre egy nap elhagyta faluját és a szülıi házat. Korcsmákban és a tánctermekben próbált szerencsét. Bor, dal, szerelem – mindent fenékig ürített. De hamarosan felismerte hogy az ördög nagy árat fizettet mindezért. Az ilyen élet sok pénzbe kerül és a végén nem marad más mint a vádoló lelkiismeret. Egy nap távirat érkezett: az édesapja halálán van. Hazautazott: Az édesapa minden gyermekével külön beszélt még lelkük üdvösségérıl. Barátom szíve nagyon megnehezedett, amikor halál révén

Vetés és aratás

22

Hírek Sajószentpéterrõl 2004. december 19-én kettıs örömünnepe volt a gyülekezetnek. Poczok testvérék unokája Tóth Beáta és Fonth Zoltán álltak meg az Úr elıtt boldog mosollyal, szemükben a szeretet ígéretével, hogy egymáshoz hőségesek lesznek. Kívánjuk, hogy szerelmüket az Úr áldja meg. Majd a Poczok házaspár 50. házassági évfordulójára emlékezve adtak hálát, hogy mindeddig megsegített minket az Úr. Az ünnepi alkalmat Széles János testvér vezette, László Sándor testvér szolgált az igébıl, majd Sárkány Mihály és Váraljai Rudolf testvérek igével köszöntötték az ifjú és idıs házaspárokat. Szavalatokkal, énekkel és az Úr áldását kérve életükre.

„Örüljetek az örülıkkel és sírjatok a sírókkal” Fenti ige szerint 2004. évben része volt gyülekezetünknek mindkettıben. Augusztus 2-án kísértük utolsó útjára Krajnyák Józsefné nıvérünket, akinek 83 éves korában üzente az Úr, hogy a hely készen van számára, ezt követıen 5 nap múlva hazahívta. A testvérnı évtizedeken keresztül hőségesen végezte a rá bízott szolgálatokat. A vigasztalás igéit László Sándor és Sárkány Mihály testvérek végezték. November 29-én Dányi Sándorné testvérnınket 80 éves korában hirtelen hívta haza az Úr. İ gyermekkorától hőséggel szolgálta Urát, Megváltóját. Temetésén Pozsgai Dezsıné és Pozsgai Dezsı testvérek hirdették a vigasztalás igéit.

Szeretettel: Poczok Róbertné

Tábitha-kör istentiszteleteken részt venni, adjunk hálát ezért a lehetıségért. Köszönjük meg, hogy testvéreinkkel találkozhatunk és közösen is van módunk az imádkozásra, igehallgatásra, éneklésre. Következı imanapunk: febr. 25 (péntek este 21 óra). Várom leveleiteket, a bizonyságaitokat és az imatéma-kéréseket. „Kegyelem, irgalom, békesség legyen veletek az Atya Istentıl, és az Úr Jézus Krisztustól az Atyának Fiától igazsággal és szeretettel.”(2Ján. 1:3) testvéretek az Úr Jézus Krisztusban:

Tudjuk pedig, hogy azoknak, a kik Istent szeretik, minden javokra van, mint a kik az ı végzése szerint hivatalosak. Róm 8:28 Kedves Testvéreim! Az új esztendı gyorsan halad, már a második hónapjába léptünk. Ki ismeri közülünk a jövıt? Egyedül a mi drága Urunk tudja, mit rejt számunkra a következı idıszak. Kérjük hát Urunkat, hogy adjon teljes bizalmat a szívünkbe, hogy bármilyen körülmények közé kerülünk is, ne feledjük ígéretét: „én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” Könyörögjünk a betegekért és a szórványban élı testvéreinkért, legyen oltalmazójuk, segítıjük a mi drága Megváltónk. Mi, akik pedig gyülekezet közelében élünk, és van lehetıségünk az

Erdei Józsefné Sárkány Ildikó

Címem: Erdei Józsefné 1173 Budapest, Fodormenta u. 17/a E-mail cím: [email protected]

23

Kedves Testvérek! Kérjük a testvéreket, hogy ebben az esztendõben is rendelkezzenek közösségünk számára az adójuk egy százalékáról. A lelkipásztor testvérek kaptak rendelkezõ nyilatkozatot és tõlük ez igényelhetõ. Ismerõseinket, szeretteinket is kérjük meg, hogy rendelkezzenek közösségünk részére, ezzel jelentõs mértékben segíthetik az egyházunkban folyó lelkimunkát.

Egyházunk technikai száma: 0152 Békesség Szigete Alapítvány adószáma: 18610666-1-11 Hírek Dorogról Karénekek is hangzottak el, enyhítve a gyászolók fájdalmát. Az ország több vidékérıl, de közeli ismerısök, szomszédok is nagy számban hallgatták az evangéliumot Pék János és Pék Balázs testvéreken keresztül. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik részvétüket fejezték ki, vagy imádkoztak értünk.

2005. január 11-én Kovács Károlyné, sz. Benedek Ilona, a dorogi gyülekezet egyik alapító tagja, 75 éves korában átkelt a Jordánon, ott ahol csak bokáig ért a víz, szenvedés nélkül. (Bunyan János úgy írja le a „Zarándok útja” címő könyvében, hogy ahol a keresztyén kelt át, ott nagyon mély volt a víz.) Január 15-én kísértük utolsó útjára az Egyház fúvószenekara kíséretében.

A gyászoló család

Meghívók Március 5-én szombaton megbeszélést tart két kerületünk is, a Duna-Tisza közi lelkimunkások számára ½ 14 órai kezdettel Kiskırösön, a Dunántúli lelkimunkások számára pedig Pécsen 10 órai kezdettel. Március 12-én pedig Budapesten lesz lelkimunkás továbbképzés, amelyet 9 órakor imaórával kezdünk.

KIÁLTS Az İskeresztyén Apostoli Egyház lapja Felelıs kiadó: Pozsgai József Felelıs szerkesztı: Schmied András Szerkesztıség és kiadóhivatal: 1016 Budapest Dezsı u. 12/b. Tel: 1-225-1187 Fax: 1-225-1188 E-mail: [email protected] Nytsz: B/EL/74/91. 24