2

ALFA HÍRLEVÉL Az Alfa-Human Kft. szakmai kiadványa

2009/2

Tisztelt Partnerünk, Tisztelt Érdeklődő!

Örömmel értesítjük arról, hogy az ALFA HÍRLEVÉL 2009/2. számával folytatjuk időszakosan megjelenő, tájékoztató kiadványunkat. Jelen kiadványunkban a 2009. jogszabályváltozásokat ismertetjük.

július

elsejétől

hatályba

lépett

Ez az év sem telik el anélkül, hogy év közben, és elég jelentős mértékben ne változzanak a szolgáltatási területünket érintő jogszabályok, elsősorban a személyi jövedelemadó törvény, de módosultak a tb járulék, a munkaadói járulék szabályok, és az egészségbiztosítási törvény is. Időközben megjelent a 2009. évi LXXVII. törvény, mely a közteherviselés rendszerének 2010. január 1-től történő átalakítását célzó törvénymódosításokat tartalmazza. Hírlevelünk következő számában erről a csomagról számolunk be. Tájékoztatjuk Önöket, hogy hamarosan elkészül és minden partnerünk számára elérhető lesz cégünk web oldala (www.alfahuman.hu). Honlapunkon folyamatosan tájékoztatást fogunk adni cégünkről, szolgáltatási palettánkról, az aktuális eseményekről. Lehetőség lesz arra, hogy a honlappal, valamint szolgáltatásainkkal kapcsolatos észrevételeiket megosszák velünk. A közérdekű észrevételeket, kérdéseket, felvetéseket honlapunkon mások számára is elérhetővé tesszük.

A Magyar Közlöny 68. számában jelent meg az adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról rendelkező 2009. évi XXXV. törvény. A módosítás kiemelten érinti az szja törvény, az adózás rendjéről szóló törvény, a társadalombiztosítás ellátásairól szóló szabályozás, a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény több fontos pontját. A jogszabály módosítások nem egy időpontban kerülnek bevezetésre, ezért a hírlevelünkben a változásokat a korábbi gyakorlattól eltérően nem jogszabályonként, hanem időrendben tesszük közé.

I. Változások 2009. január 1-től 2009. évben a számított adó, ha a magánszemély összevont adóalapba tartozó éves jövedelmének összege:  0-1.900.000 Ft-ig 18 %  1.900.001 Ft-tól 342.000 Ft és az 1.900.000 Ft-on felüli rész 36 %-a /szja törvény 30. §. (1)-(2) bekezdés/ A 18 %-os jövedelem határ 1.700.000 Ft-ról 1.900.000 Ft-ra emelkedett, ami azt jelenti, hogy 2009. évben az 1.900.000 Ft feletti jövedelemmel rendelkezők 36.000 Ft-tal kevesebb adót fizetnek. A munkáltatók feladata a 2009. évi adóelőleg megállapítása során: A 2009. június 30-át követő időszakra megszerzett bér adóelőlege során az adótábla szerint várható számított adót a 2009. július 1-én érvényes szabályok szerint kell megállapítani. A munkáltató a 2009 első félévre juttatott, nem önálló tevékenységből származó bevételek adóelőlegét a 2009. második félévében megszerzett bevételekre vonatkozó adóelőleg megállapítási szabályok szerint is megállapítja. Amennyiben az újonnan számított adóelőleg kevesebb, mint a 2009. első félévben ténylegesen levont adóelőleg összege, a különbözetet –amíg el nem fogy, de utoljára a december hónapra megszerzett bevételek adóelőlege terhére- a 2009. második félévre megszerzett bevételek adóelőlegét csökkentő tételként kell figyelembe venni az adójóváírás, magán-nyugdíjpénztári kiegészítő tagdíj, súlyos fogyatékossági kedvezmény, családi kedvezmény utáni sorrendben. Az szja törvény 47. §-ában meghatározott göngyölítése módszer alkalmazása során a 2009. június 30-át követő időszakban megszerzett bevétel esetében az adótábla

ALFA-HUMAN Kft. : 3580 Tiszaújváros, Szent István út 13. (Galéria Üzletház 2. emelet) : (36) 49/540-611 : [email protected]

14/3

szerint várható számított adót a 30. § 2009. július 1-én hatályos szabályai szerint kell megállapítani. /szja. törvény 48. §/

II. Változások 2009. július 1-től 

A foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke: A minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 26 % (ebből nyugdíj-biztosítási járulék 24 %, természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 %, pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 %), A járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 29 % (ebből nyugdíj-biztosítási járulék 24 %, természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,5 %, pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 %). A rendelkezést a 2009. július elsejétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni. A 2009. július 10-ig megszerzett jövedelmekre a 2009. június 30-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. /1997.évi LXXX. Törvény19.§/



A munkaadó a munkavállaló után a társadalombiztosítási járulékalap alapulvételével a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig

1 %,

a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után

3%

munkaadói járulékot köteles fizetni. A rendelkezést a 2009. július elsejétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni. A 2009. július 10-ig megszerzett jövedelmekre a 2009. június 30-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. /1991.évi IV. törvény 40.§/ 

A munkáltató az önkéntes pénztár felé a munkáltatói hozzájárulást több hónapra előre is utalhatja, megjelölve a pénztár felé, hogy mely hónapra milyen összeget könyveljenek le. Ezt a rendelkezést lehet alkalmazni az utólagosan legfeljebb három hónapra történő egyösszegű átutalásra is.


14/4

/szja törvény 7.§. (2) bekezdés c. pont/ A módosítások következtében 2009. második félévben a 143.000 Ft feletti jövedelemmel rendelkező munkavállalók után a munkáltatók havonta 7.150 Fttal kevesebb társadalombiztosítási és munkaadói járulékot fizetnek. (a járulékcsökkenés mértékét különböző jövedelmeknél a Hírlevél 1. sz. melléklete tartalmazza) A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló jogszabály módosulása következtében a START, START PLUSZ, START EXTRA kártyákkal foglalkoztatottak utáni járulékmértékek is csökkentek. Ez adott esetben azt jelenti, hogy ha egy felsőfokú végzettséggel és STARTkártyával rendelkező pályakezdő havi munkabére 200.000 forint, a minimálbér kétszerese (143.000 forint) után a foglalkoztató a 10, illetve 20 százalékos közterhet fizeti meg, a fennmaradó 57.000 forint után az általános szabályok szerint kell a munkaadói és társadalombiztosítási járulékot megfizetni. Mivel a Tbj. alapján csak az 57.000 forintos munkabérrész képez járulékalapot, ez után 26 százalék társadalombiztosítási járulékot kell fizetni, vagyis a STARTkedvezménnyel érintett jövedelemrészt nem kell figyelembe venni a Tbj. szerinti járulékalapként. A 143.000 Ft-os jövedelemhatár megállapítása során a munkavállalóknak juttatott természetben juttatásokat is figyelembe kell venni. Amennyiben a kifizető által egyidejűleg több magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel esetében a juttatás körülményei alapján a kifizető jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett bevételt /pl. a kifizető által több magánszemély számára szervezett rendezvény, esemény keretében nyújtott vendéglátás (étel, ital), a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (pl. utazás, szállás, szabadidőprogram) esetében, ha az nem minősül reprezentációnak/, akkor a Tbj. 4. § k) pont szerinti szabály figyelembevételével megállapított járulékalapot képező jövedelem után 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet. Az adóköteles természetbeni juttatás után fizetendő társadalombiztosítási járulékot a ’08-as bevallásban magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként kell feltüntetni. A módosítást követően - eltérő rendelkezés hiányában - az általános szabályok alapján a magánszemélyhez nem köthető tárgyhavi összes járulékalapot képező jövedelem után a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 26 százalék, a minimálbér kétszeresét meghaladó rész után pedig 29 százalék társadalombiztosítási járulékot kell a foglalkoztatónak fizetni.


14/5

Kilépő munkavállaló esetén a Munka Törvénykönyve 97. §-ában foglaltaknak megfelelően a munkaviszony megszűnésekor (megszüntetésekor) ki kell fizetni a munkabért a munkavállaló részére. Ha a kifizetésre 2009. július 10éig sor kerül, akkor a munkabér (ideértve a felmentési időre járó bért is) utáni társadalombiztosítási járulék mértéke – az átmeneti szabályok szerint – 29 százalék, függetlenül attól, hogy a jövedelem milyen időszakra vonatkozik. Töredékhónap, vagy részmunkaidő esetében a minimálbér kétszeresének megfelelő 143.000 forintos összeget a Tbj. 19. § (1) bekezdésének alkalmazásánál nem kell arányosítani a tényleges munkaidő arányában. Ez azt jelenti, hogy a kisebb járulékmérték részmunkaidő vagy töredékhónap esetén is a minimálbér kétszereséig teljes egészében érvényes.

III. Változások 2009. augusztus 1-től

A táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállása alatt egy éven át, a biztosítási jogviszony megszűnését követően 3o napon át. Ezt a rendelkezést a 2009. július 31-ét követően bekövetkezett keresőképtelenségre kell alkalmazni /1997. évi LXXXIII. törvény 46.§ (1) bekezdés a) pont/ A változás következtében a 2009. június 30. után kezdődött un. passzív táppénz esetében a jogosultság időtartama 45 nap helyett 30 nap. A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 60 %-a, ennél rövidebb biztosítási idő esetében és/vagy a kórházi ápolás időtartama alatt 50 %-a, azzal, hogy a táppénz 1 napra jutó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 400 %-ának, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 %-ának harmincad részét. /1997. évi LXXXIII. törvény 48.§ (8) bekezdés/ Újdonság, hogy a táppénz napi összegét a jogszabály úgy korlátozza a minimálbér négyszeres összegében (2009. második félévben 286.000 Ft/hó), hogy nem ellentételezi a járulékfizetés csökkentésével, azaz a pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege nem változik.


14/6

Az egészségbiztosítási szerv méltányosságból tgys-t, gyed-et, táppénzt abban az esetben állapíthat meg, ha a biztosított az ahhoz szükséges szolgálati idővel nem rendelkezik. Passzív táppénzt az egészségbiztosítási szerv méltányosságból 30 napra állapíthat meg. /1997. évi LXXXIII. törvény 50.§ (1)-(4) bekezdés/ Az egészségbiztosító méltányosságból a biztosítottat indokolt esetben segélyben részesítheti A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére a távolléti díj 70 %-a jár /Munka Törvénykönyve 137.§ (3) bekezdése/ 2009. július 31-ig a betegszabadság idejére a távolléti díj 80 %-a illette meg a munkavállalót.

IV. Változások 2009. szeptember 1-től Adóterhet nem viselő járandóságnak minősül a családi pótlék címén megszerzett bevételből egyéb jövedelemként figyelembe vett összeg, valamint az anyasági támogatás. A családi pótlék esetében a 2009. augusztus 31. utáni időszakra fizetett összeget, anyasági támogatás esetében a 2010. március 31-ét követően született gyermekre tekintettel ilyen címen kifizetett összeget kell adóterhet nem viselő járandóságként figyelembe venni. /szja törvény 3.§ 72.b pont/ Egyéb jövedelemnek minősül a családi pótlék címén az adóévben megszerzett bevételből  a jogosult magánszemélynél, a vele együtt élő házastársánál 50-50 %,  a családi pótlékra egyedülállóként jogosult magánszemélynél 50 %. Nem kell jövedelmet megállapítani, ha az  saját jogon jogosultként kapott támogatás,  vagyonkezelői joggal felruházott gyámként kapott támogatás,  tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után magasabb összegű családi pótlék,  gyámként kirendelt hozzátartozóként a gyámsága alatt álló, gondozásában élő gyermekre tekintettel kapott támogatás,  szociális intézmény vezetőjeként az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel kapott támogatás. /szja törvény 28.§. (18)-(19) bekezdés/


14/7

Az adóelőleg megállapításához a magánszemély nyilatkozatot ad a munkáltatónak, ha az adóévben adóterhet nem viselő járandóság címén (ideértve különösen a családi pótléknak a 28. § (18) bekezdése szerint jövedelemnek minősülő megosztott részét) van nem a munkáltatótól származó rendszeres bevétele. Ha a nyilatkozatban a magánszemély nem tünteti fel az adóterhet nem viselő járandóságai összegét, a munkaviszonyból származó rendszeres és nem rendszeres bevétel adóelőlegét az adótábla legmagasabb kulcsával kell számolni. A magánszemély a nyilatkozatát az adóterhet nem viselő járandóságnak az adóévben történt első kifizetését követően haladéktalanul teszi meg, és azt a munkáltató az adóévben figyelembe veszi mindaddig, amíg azt a magánszemély nem módosítja, vagy vonja vissza. Ezt a rendelkezést első alkalommal a 2009. augusztus 31-ét követően megszerzett adóterhet nem viselő járandóságokra kell alkalmazni. /szja törvény 48.§. (2),(6)-(7) bekezdés/ 2009. szeptember hónapban minden munkavállalót nyilatkoztatni kell arról, hogy adóköteles jövedelmei mellett van-e adóterhet nem viselő járandósága (ideértve különösen a családi pótlék egyéb jövedelemnek minősülő részét). Ha van ilyen jogcímen jövedelem, ennek havi összegéről is nyilatkozni kell. A családi pótlékra jogosult magánszemély az adóbevallásában feltünteti házastársa, élettársa nevét, adóazonosító jelét. Ezt munkáltatói adómegállapítás során is alkalmazni kell. /szja törvény 11.§. (5) bekezdés/ Az egyes adóterhet nem viselő járandóságot (nyugdíjat, rehabilitációs járadékot, családi pótlékot) folyósító szerv az ART 31. §-ában és a 3.számú mellékletben meghatározott tartalommal adatot szolgáltat az adóhatósághoz. Az előírt adatszolgáltatást családi pótlék tekintetében az 2009. augusztus 31-ét követő időszakra kifizetett családi pótlék összegeire, anyasági támogatás tekintetében első alkalommal a 2010. március 31-ét követően született gyermekek esetén kell alkalmazni. /2003. évi XCII. törvény 52.§ (4) bekezdés/

V. Változások 2010. január 1-től Üzeminek, ezen belül úti balesetnek minősül az a baleset, amelyet a biztosított munkába, vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el. /1997. évi /LXXXIII. törvény 52.§ (1) bekezdés/


14/8

A baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénzre való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért kifizetett, (elszámolt), a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme naptári napi összegével, úti baleset esetén annak 90 %-ával. Ezt a rendelkezést a 2009. december 31-ét követően bekövetkezett keresőképtelenségre kell alkalmazni /LXXXIII. törvény 55.§ (7), (9) bekezdés/ Ha a biztosított a fenti időtartam alatt – jövedelem – hiányában egészségbiztosítási járulékot nem fizetett, a baleseti táppénz összege azonos a szerződés szerinti jövedelme naptári napi összegével, úti baleset esetén annak 90 %-ával. Úti baleset esetén 2010. január 1-től a baleseti táppénz összege a jelenlegi 100%-os mértékről 90 %-ra csökken. Öregségi nyugdíj A 2009. évi XL. törvény módosítja a társadalombiztosításról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt. 2010. január elsejétől emelkedik az öregségi nyugdíj korhatár. Azokat érinti, akik 1951. december 31. után születettek. A korhatáremelés fokozatos, a jelenlegi 62. évről 65. évre emelkedik az öregségi nyugdíj korhatára, az 1956. január 31. után születettek esetében már csak a 65. év betöltése esetén lesz lehetőség öregségi nyugdíjat igénybe venni. Az egyes korosztályokat érintő korhatárokat, az előrehozott nyugdíj feltételeit a Hírlevél 2. sz. melléklete tartalmazza.


14/9

1. sz. melléklet

Munkáltatói járulék mértékek változása 2009.07.01-től 2009. június 30-ig 2009. július 1-től Munkáltatót Munkáltatót Munkáltatót terhelő járulék terhelő járulék terhelő járulék (min.bér 2x- min.bér 2x feBruttó bér 32% ig) 27% lett 32% Össz járulék Különbség 71 500 22 880 19 305 0 19 305 -3 575 80 000 25 600 21 600 0 21 600 -4 000 90 000 28 800 24 300 0 24 300 -4 500 100 000 32 000 27 000 0 27 000 -5 000 110 000 35 200 29 700 0 29 700 -5 500 120 000 38 400 32 400 0 32 400 -6 000 130 000 41 600 35 100 0 35 100 -6 500 140 000 44 800 37 800 0 37 800 -7 000 143 000 45 760 38 610 0 38 610 -7 150 150 000 48 000 38 610 2 240 40 850 -7 150 160 000 51 200 38 610 5 440 44 050 -7 150 200 000 64 000 38 610 18 240 56 850 -7 150 Összefoglalva Nyugdíjbiztosítási járulék Természetbeni eg.bizt jár Pénzbeli eg.bizt jár Munkaadói járulék Összesen

24%

24%

24%

4.5 %

1.5 %

4.5 %

0.5 % 3% 32%

0.5 % 1% 27%

0.5 % 3% 32%


14/10

2. sz. melléklet Nyugdíjjogosultság: férfiak Születési időpont

Felemelt korhatár

Nyugdíj feltétele korhatár betöltésekor

1949-ben

62. betöltött életév 62. betöltött életév 62. betöltött életév 62. életév betöltését követő 183. nap

Teljes nyugdíj: 20 év Résznyugdíj: 15 év

60. év

Teljes nyugdíj: 20 év Résznyugdíj: 15 év Biztosítás megszűnése Teljes nyugdíj: 20 év Résznyugdíj: 15 év Biztosítás megszűnése Teljes nyugdíj: 20 év Résznyugdíj: 15 év Biztosítás megszűnése

60. év

1950-ben

1951-ben

1952-ben

1953-ban

63. betöltött életév

Életkor

60. év 60. év +183 nap 60. év

Teljes nyugdíj: 20 év Résznyugdíj: 15 év Biztosítás megszűnése

61. év 60. év

1954-ben

1955-ben

1956-ban

1957-ben vagy ezt követően

63. életév betöltését követő 183. nap


64. betöltött életév 64. életév betöltését követő 183. nap 65. betöltött életév

Teljes nyugdíj: 20 év Résznyugdíj: 15 év Biztosítás megszűnése Teljes nyugdíj: 20 év Résznyugdíj: 15 év Biztosítás megszűnése

61. év + 183 nap 60. év +183 nap


62. év 62. év +183 nap 63. év


Előrehozott öregségi nyugdíj Feltétel Csökkentés nélkül

Csökkent ve

Biztosítási jogviszony megszüntetése Biztosítási jogviszony megszüntetése Biztosítási jogviszony megszüntetése Biztosítási jogviszony megszüntetése Biztosítási jogviszony megszüntetése Biztosítási jogviszony megszüntetése Biztosítási jogviszony megszüntetése Biztosítási jogviszony megszüntetése Biztosítási jogviszony megszüntetése Biztosítási jogviszony megszüntetése Biztosítási jogviszony megszüntetése

40 év szolgálati idő 40 év szolgálati idő Nincs!

37 év Csökkenés [1]

Nincs!


Nincs!


Nincs!


Nincs!


Nincs!


Nincs!


Nincs!


Nincs!


Biztosítási jogviszony megszüntetése

Nincs!


37 év Csökkenés [2] 37 év Csökkenés [3]

14/11

[1]

[2]

[3]

[4]

Csökkenés A csökkentés mértéke a nyugdíj megállapításának időpontjától a 62. életév betöltéséig terjedő időszak minden 30 napjára az előírt szolgálati időnél - 1 – 356 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező esetén havi 0,1 %, - 366 – 730 nappal rövidebb szolgálai idővel rendelkező esetén havi 0,2 %. A csökkentés mértéke a nyugdíj megállapításának időpontjától az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig terjedő időszak minden 30 napjára 40 év szolgálati időnél 1-365 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező esetében – havi 0,1 %, 366-730 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező esetében – havi 0,2 %. Az előrehozott öregségi nyugdíj összegét úgy kell meghatározni, hogy az öregségi nyugdíj összegét annyiszor 0,3 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez, ha a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárnál legfeljebb egy évvel fiatalabb, 3,6 százalékkal, továbbá annyiszor 0,4 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatárnál egy évvel alacsonyabb életkor betöltéséhez, ha a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárnál több mint egy évvel fiatalabb. Az előrehozott öregségi nyugdíj összegét úgy kell meghatározni, hogy az öregségi nyugdíj összegét annyiszor 0,3 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez, ha a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárnál legfeljebb egy évvel fiatalabb, 3,6 százalékkal, továbbá annyiszor 0,4 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatárnál egy évvel alacsonyabb életkor betöltéséhez, ha a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárnál több mint egy évvel fiatalabb. A csökkentés mértéke nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj összegének 8,4 százalékát.


14/12

Nyugdíjjogosultság: nők Születési időpont

Felemelt korhatár

Nyugdíj feltétele korhatár betöltésekor

1951-ben

62. betöltött életév 62. életév betöltését követő 183. nap 63. betöltött életév

Teljes nyugdíj: 20 év Résznyugdíj: 15 év

57. év


59. év


59. év


40 év szolgálati idő



60. év +183 nap


Nincs!


Teljes nyugdíj: 20 év Résznyugdíj: 15 év Biztosítás megszűnése Teljes nyugdíj: 20 év Résznyugdíj: 15 év Biztosítás megszűnése

61. év

Biztosítási jogviszony megszüntetése Biztosítási jogviszony megszüntetése

Nincs!


Nincs!


Biztosítási jogviszony megszüntetése Biztosítási jogviszony megszüntetése Biztosítási jogviszony megszüntetése

Nincs!


Nincs!


Nincs!


1952-ben

1953-ban

1954-ben

1955-ben

1956-ban

1957-ben

1958-ban

1958. után születette k

63. életév betöltését követő 183. nap 64. betöltött életév 64. életév betöltését követő 183. nap 65. betöltött életév 65. betöltött életév 65. betöltött életév

Teljes nyugdíj: 20 év Résznyugdíj: 15 év Biztosítás megszűnése Teljes nyugdíj: 20 év Résznyugdíj: 15 év Biztosítás megszűnése Teljes nyugdíj: 20 év Résznyugdíj: 15 év Biztosítás megszűnése

Életkor

61. év +183 nap 62. év 62. év +183 nap 63. év


Előrehozott öregségi nyugdíj Feltétel Csökkentés nélkül Biztosítási 38 év jogviszony szolgálati idő megszüntetése Biztosítási 40 év jogviszony szolgálati idő megszüntetése

Csökkentve 33 év Csökkenés [1] 37 év Csökkenés [2]

14/13

[1]

[2]

[3]

[4]

Csökkentés Az öregségi nyugdíj összegét annak, aki a 38 év szolgálati időnél 1-365 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,1 %-kal, 366-730 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,2 %-kal, 731-1095 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,3 %-kal, 1096-1460 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,4 %-kal, 1461-1825 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,5 %-kal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltéséhez. A csökkentés mértéke az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig terjedő időszak minden 30 napjára, de legfeljebb 1095 napra – 40 év szolgálati időnél 1-365 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező személy esetében – havi 0,1 százalék, 366-730 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező személy esetében – havi 0,2 százalék, 731-1095 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező személy esetében –havi 0,3 százalék. Az előrehozott öregségi nyugdíj összegét úgy kell meghatározni, hogy az öregségi nyugdíj összegét annyiszor 0,3 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez, ha a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárnál legfeljebb egy évvel fiatalabb, 3,6 százalékkal, továbbá annyiszor 0,4 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatárnál egy évvel alacsonyabb életkor betöltéséhez, ha a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárnál több mint egy évvel fiatalabb. A csökkentés mértéke nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj összegének 8,4 százalékát. Az előrehozott öregségi nyugdíj összegét úgy kell meghatározni, hogy az öregségi nyugdíj összegét annyiszor 0,3 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez, ha a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárnál legfeljebb egy évvel fiatalabb, 3,6 százalékkal, továbbá annyiszor 0,4 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatárnál egy évvel alacsonyabb életkor betöltéséhez, ha a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárnál több mint egy évvel fiatalabb.


14/14

2

Recommend Documents