2

Alkoholmentes italok 2004/2 V. évfolyam 2004. 2. szám A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület, a Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács és a Magyarországi Üdítõital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége folyóirata SZERKESZTÕ BIZOTTSÁG: Dr. Miklósvári Géza (elnök) Bikfalvi Istvánné dr. Fonyó Gábor Háger-Veress Ádám Kiss Gáborné Nádasi Tamás Dr. Szén Tamás FÕSZERKESZTÕ: Dr. Borszéki Béla FÕSZERKESZTÕ HELYETTES: Barkász Anikó A SZERKESZTÕSÉG CÍME: H-1027 Budapest, Fõ u. 68. I. 16. KIADJA: a MÉTE Kiadó 1027 Budapest, Fõ u. 68. I. 16. Levélcím: 1372 Budapest, Pf. 433 Tel.: (36)-1-214-6691 Fax: (36)-1-214-6692 FELELÕS KIADÓ: Dr. Cserháti László Hirdetések megrendelhetõk − írásban vagy fax útján − a Szerkesztõség címén. A szaklap megrendelhetõ a Szerkesztõség címén és telefonszámán. A lap ára: 500 Ft Éves elõfizetés: 2000 Ft

TARTALOM DR. BORSZÉKI BÉLA: Üdvözlet az Olvasónak! ............................................................... A természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és az ízesített víz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályairól szóló 65/2004. (IV. 27.) FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelet kommentárja ....................................................................... DR. PUSKÁS ÁRON − DR. KÁDÁR MIHÁLY − DR. PUSKÁS ISTVÁN: Jódaqua természetes jódos gyógyvíz több, mint félévszázad kutatásainak tükrében ...................................................................................... BÁNFFI ISTVÁN − DEÁK LÁSZLÓ: Bemutatjuk Magyarország elsõ hagyományos tulajdonságú élelmiszerét a szikvizet ..................................................................... BIKFALVI ISTVÁNNÉ DR.: Szikvíz. Hagyományos élelmiszer ....................................... MONTVAI ESZTER: Gyümölcslépiac Európában és hazánkban ................................. MÚLTBANÉZÕ. Winkler Lajos (1863−1939) az analitikai kémia nemzetközi hírû tudósa és népszerûsítõje ..........................

34

35

38 43 45 47 51

CONTENT DR. BÉLA BORSZÉKI: Greetings to the reader! ............................................................... Annotation to the Joint Decree of 65/2004. (IV. 27.) FVM-ESZCSM-GKM (Ministry of Agriculture and Rural development, Ministry of Health, Social and Family Affairs, Ministry of Economic Affairs and Transport) on the rules of bottling and marketing natural mineral water, spring water, drinking water, drinking water enriched with mineral substances and flavoured water ......................................................................................... DR. ÁRON PUSKÁS − DR. MIHÁLY KÁDÁR − DR. ISTVÁN PUSKÁS: Jódaqua, natural iodine mineral water in the light of more than fifty years’ research .......................................................................................... ISTVÁN BÁNFFI − LÁSZLÓ DEÁK: Soda water („szikvíz”) the first Hungarian food of traditional character ............................................ DR. KINGA BIKKFALVI: Traditional food The „Hungaricums” (traditional Hungarian food) .......................................... ESZTER MONTVAI: Fruit-juice market in Europe and in Hungary ........................... LOOKING BACK TO PAST. Lajos Winkler (1863−1939) − the internationally famed and respected scientist and propagator of analytical chemistry ....................................................................................

34

35

38 43 45 47

51

Nagy és Társa Nyomda és Kiadó Kft.

A

LAPUNKBAN MEGJELENÕ CIKKEK, BESZÁMOLÓK, HÍREK, TOVÁBBÁ A KIADÓ/TÖRDELÕ ÁLTAL FORMÁZOTT HIRDETÉSEK MÁSODKÖZLÉSE (ÁTVÉTELE, FELHASZNÁLÁSA) KIZÁRÓLAG A SZERKESZTÕSÉG ELÕZETES HOZZÁJÁRULÁSÁVAL MEGENGEDETT.

HU ISSN 1586-3581

INHALT DR. BÉLA BORSZÉKI: Gruß an die Leser ......................................................................... Kommentar zur gemeinsamen Verordnung der Ministerien für Ackerbau, − Wohlfahrt, und − Wirtschaft N° 65/2004. (IV. 27.) FVM-ESZCSM-GKM über die Regel bezüglich der Abfüllung und Marketing von natürlichen Mineralwässern, Quellwässern, Trinkwässern, Trinkwässern anreichert mit Mineralien und aromatisierten Wässern ................................................... DR. ÁRON PUSKÁS − DR. MIHÁLY KÁDÁR − DR. ISTVÁN PUSKÁS: Jodaqua. Ein natürliches, jodhaltiges Heilwasser im Spiegel mehr als halbjahrhunderter Forschung .................................................................. ISTVÁN BÁNFFI − LÁSZLÓ DEÁK: Das Sodawasser Ungarns erstes Lebensmittel mit traditionellen Eigenschaften ............................................... DR. KINGA BIKKFALVI: Traditionelle Lebensmittel. Die „Hungaricums“................. ESZTER MONTVAI: Fruchtsaftmarkt in Europa und in Ungarn ................................. VERGANGENHEITSSCHAU. Lajos Winkler (1863−1939) − der hochberühmte wissenschaftler und verbreiter der analytischen chemie ........................................................................................

34

35

38 43 45 47

51

33

Alkoholmentes italok 2004/2

Üdvözlet az Olvasónak! A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Kara 2004. július 29−31 között Tudományos konferenciát rendez „A Kárpát-medence ásványvizei” címmel. Ez a szakmai kiállítással egybekötött nemzetközi fórum az ásványvizek jelentõségére és védelmére kívánja felhívni a figyelmet. Úgy gondolom, hogy nekünk magyarországi szakembereknek mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ez a konferencia jól sikerüljön, hiszen Európa leggazdagabb ásványvíz régiójáról szól ez a megbeszélés. Találkozhatunk és megbeszélhetjük gondjainkat erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, szlovéniai kollégáinkkal, orvosokkal, vegyészekkel, geológusokkal, élelmiszeripari és marketing szakemberekkel. Talán újra felerõsödik az érdeklõdés hazánkban a szép erdélyi és felvidéki fürdõvárosok megismerésére. Szováta, Borszék, Parajd, Tusnád, Bálványos, Kovászna és a többiek ismét megtelnek pihenni vágyó magyarokkal, akik a pihenést gyógyulással, kellemes fürdõzéssel, egészséges ivókúrával kötik össze. Talán sokan nem tudják, hogy Erdélyben ma már érdekeltek vagyunk ebben, hiszen kitûnõ szállodákat találunk itt, amelyeket − még a mi zsebünknek is megfelelõ áron − magyar szállodaláncok üzemeltetnek. Talán újra elkezdenek a hazai szakemberek − orvosok, vegyészek és mások − a természetes ásvány- és gyógyvizek felé fordulni, mint tették ezt Mária Terézia korától a huszadik század elejéig nagyjaink. Talán lehetõségünk lesz arra is, hogy megerõsödjék az a tábor az Európai Unióban, amely nem az olasz, francia érdekeltségû ásványvíz jogszabályokat preferálja, hanem azt a természetes ásványvizet, ami tartalmazza az ember számára szükséges ásványi anyagokat is. Erõnk megfeszítésével segítsük a Sapientia egyetem jó kezdeményezését és reménykedjünk, hogy lesz folytatás is. Ebben a folyóiratban a jövõben rövid ismertetést adunk egy-egy kárpát-medencei − sokszor talán már elfeledett − ásvány- és gyógyvízrõl, így ebben a számban Szovátáról.

fõszerkesztõ 34

Alkoholmentes italok 2004/2

A természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és az ízesített víz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályairól szóló 65/2004. (IV. 27.) FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelet KOMMENTÁRJA Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszeripari Fõosztály 2004. május A rendelet szövege a Magyar Közlöny 2004. évi 57. számában jelent meg A kiadványban foglaltak nem tekinthetõk hivatalos jogértelmezésnek. A jogszabályok hivatalos értelmezésére a jogalkotó és jogviták esetén a bíróságok illetékesek.

ÖSSZEFOGLALÓ A

TERMÉSZETES ÁSVÁNYVÍZ, A FORRÁSVÍZ, AZ IVÓVÍZ, AZ ÁSVÁNYI ANYAGGAL DÚSÍTOTT IVÓVÍZ ÉS AZ ÍZESÍTETT VÍZ PALACKOZÁSÁNAK ÉS FORGALOMBA HOZATALÁNAK SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 65/2004. (IV. 27.) FVM-ESZCSM-GKM EGYÜTTES RENDELET KOMMENTÁRJA. A KOMMENTÁR NEM TARTALMAZZA A RENDELETET, CSUPÁN A HOZZÁFÛZÖTT MAGYARÁZATOT, SEGÍTVE AZ ALKALMAZÓ MUNKÁJÁT.

INHALT KOMMENTAR ZUR GEMEINSAMEN VERORDNUNG DER MINISTERIEN FÜR ACKERBAU, − WOHLFAHRT, UND − WIRTSCHAFT NO 65/2004. (IV. 27.) FVM-ESZCSM-GKM ÜBER DIE REGEL BEZÜGLICH DER ABFÜLLUNG UND MARKETING VON NATÜRLICHEN M INERALWÄSSERN , Q UELLWÄSSERN , T RINKWÄSSERN ,

BEVEZETÉS 2004. májusban hatályba lépett a 65/2004. (IV. 27.) FVM-ESZCSM-GM együttes rendelet, amely elsõsorban a természetes ásványvíz kitermelésére és forgalmazására vonatkozó EU direktívák − 80/777/EEC, 96/70/EC és 2003/40/EC − honosításával készült, és teljes egészében megegyezik azok szabályaival. Ennek következtében a természetes ásványvízre vonatkozó elõírások közül néhány − elsõsorban a vizek természetes ásványvízként való elismerésének feltétele − lényegesen megváltozott. A korábbi hazai rendelet − az egyéb követelmények mellett, amelyek megegyeztek a 80/777 direktíva elõírásaival − szerint csak azt a vizet lehetett természetes ásványvízként elismerni, amely legalább 1000 mg/liter összes ásványi anyagot tartalmazott, vagy 500 mg/litert, de ebben az esetben a nátrium, kalcium, magnézium, fluorid és jodid mennyiségének megadott arányban kellett a vízben jelen lennie. Szabályozta továbbá a rendelet számos elem megengedett határértékét. Az új rendelet is tartalmaz határértékeket − másokat, mint az elõzõ −, de ami a lényegesebb, nem ír elõ kötelezõ minimális összes ásványianyag-tartalmat, csak azt követeli meg, hogy a víznek egészségre kedvezõ hatása legyen. A rendelet egyéb − fõleg a jelölésre vonatkozó − elõírásaiban is eltér az elõzõ rendelettõl. Új, és az eddigi gyakor-

TRINKWÄSSERN ANREICHERT MIT MINERALIEN UND AROMATISIERTEN WÄSSERN. DER KOMMENTAR ENTHÄLT DIE VERORDNUNG NICHT − NUR DIE HINZUGEFÜGTEN ERKLÄRUNGEN UND DAMIT ERLEICHTER ER DIE ARBEIT DES BENUTZERS. SUMMARY ANNOTATION TO THE JOINT DECREE OF 65/2004. (IV. 27.) FVM-ESZCSMGKM (MINISTRY OF AGRICULTURE AND RURAL DEVELOPMENT, MINISTRY OF HEALTH, SOCIAL AND FAMILY AFFAIRS, MINISTRY OF ECONOMIC AFFAIRS AND TRANSPORT) ON THE RULES OF BOTTLING AND MARKETING NATURAL MINERAL WATER, SPRING WATER, DRINKING WATER, DRINKING WATER ENRICHED WITH MINERAL SUBSTANCES AND FLAVOURED WATER THE ANNOTATION DOES NOT CONTAIN THE DECREE ITSELF ONLY THE EXPLANATION ADDED TO THAT FACILITATING THE WORK OF THE USER.

lattól alapvetõen eltérõ az a szabály is, hogy bármely, a rendelet elõírásai által nem szabályozott tevékenység, pl. új kezelési eljárás engedélyezése csak az Európai Unió Bizottsága által történt validálás után lehetséges. Mindezek a változások, valamint azok a problémák, amelyek az egyes ásványvizek címkézésével kapcsolatban felmerültek, az un. „saját címkés” termékek egyre nagyobb számban való megjelenése az ásványvíz piacon, a jelölési szabályok alkalmazásakor felmerülõ értelmezési problémák, a − nem csak a hazai piacon − elõforduló szabálytalan, vagy a fogyasztót megtévesztõ jelölések, stb. szükségessé teszik, hogy a rendelet elõírásait az itt következõ kommentárokkal megmagyarázzuk, alkalmazásához segítséget nyújtsunk. Budapest, 2004. május Folláth Györgyné fõosztályvezetõ Élelmiszeripari Fõosztály

65/2004. (IV. 27.) FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelet Kommentár Általános rendelkezések 1.§ A rendeletnek a természetes ásványvízre és a forrásvízre vonatkozó fejezetei az EU kötelezõ direktíváinak az átvételével készültek. Az Unió tagországainak nem-

zeti rendeletei szintén tartalmazzák ezeket az elõírásokat. Ez azt jelenti, hogy az Unió valamennyi tagországában − Magyarországon is − azonos szabályok szerint termelik ki és hozzák forgalomba a természetes ásványvizeket és a forrásvizeket. Ezért az EU országaiban már elismert természetes ásványvizeket OGYFI elismerés (lásd 3.§) nélkül lehet forgalmazni. Természetesen, ugyanilyen indokok alapján a Magyarországon elismert vizeket is szabadon lehet forgalmazni az Unió tagországaiban. A gyógyvízre − bár az is ásványvíz, olyan ásványvíz, amely orvosilag bizonyítottan gyógyhatású − nem ennek a rendeletnek az elõírásai az érvényesek. A fürdésre (régi fogalmak szerint a külsõ alkalmazásra) szánt természetes ásványvizekre szintén a természetes gyógytényezõkrõl szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet vonatkozik. Az exportra a célország elõírásai az érvényesek. 2.§ Fontos kritérium, hogy a rendelet arra a természetes ásványvízre vonatozik, amelyet emberi fogyasztásra (belsõ alkalmazásra) szánnak, amely az emberi szervezet biológiai vízigényének kielégítésére szolgál, vagyis amelyik élelmiszer. Ezt erõsíti meg a csökkentett energiatartalmú étrendben felhasználásra szánt élelmiszerekrõl szóló 27/2004. (IV. 24.) ESZCSM rendelet is, amely-

35

Alkoholmentes italok 2004/2 nek az 5.§ (4) bekezdése módosította a gyógytényezõkrõl szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rendeletet, kiegészítve azzal, hogy „Az élelmiszerként emberi fogyasztásra kerülõ palackozott ásványvizekrõl külön jogszabály rendelkezik.” Több kútból kinyert víz is palackozható azonos néven, ha a víz ugyanabból a vízadó rétegbõl származik, így összetétele − a természetes ingadozás határain belül − azonos. Az elsõ igen fontos eltérés az eddigi szabályozáshoz képest: nincs kötelezõen elõírt minimális összes ásványianyag-tartalom. A víz elõnyös tulajdonsága lehet pl. − az ivóvízhez, mint öszszehasonlítási alaphoz képest − kevesebb nátrium, vagy több kalcium, magnézium, fluorid, jodid, stb., vagy ezek kombinációja. Minden víz esetében az adott összetétel határozza meg a kedvezõ tulajdonságot. Ezen kívül a víznek meg kell felelnie a természetes ásványvízre elõírt, ebben a paragrafusban meghatározott egyéb követelményeknek. A „természetes ingadozás határai” pillanatnyilag nem szabályozottak, iránymutató határérték az összes ásványianyag-tartalom kb. ±10%-a. Nagyon lényeges, hogy a víz összetételének a palackozáskor, és nem a forrásnál/kútnál kell a határértékeknek megfelelni. A c) − f) alpontokban definiált termékekre vonatkozó uniós rendeletek nincsenek, megnevezésüket, elõállításukat, forgalmazásukat nemzeti rendeletek szabályozzák. A szikvíz hagyományos, különleges tulajdonságú élelmiszer, ezért vált szükségessé fogalmának meghatározása. A különféle ízesített vizek egyre nagyobb számban jelennek meg a piacon, szükséges ezért ezeknek a termékeknek a definícióját is meghatározni. Természetes ásványvíz 3.§ (1) Az elismerés arra vonatkozik, hogy az adott víz megfelel-e az emberi fogyasztásra szánt természetes ásványvízre vonatkozó követelményeknek. A gyógyító célra szánt természetes ásványvíznek természetesen más − a gyógytényezõkre vonatkozó rendeletben meghatározott − követelményeknek kell megfelelni. (2) Az elismerési eljárás szabályai az elõzõ rendeletben [97/1999. (XI. 18.) FVM-EüM-GM együttes rendelet] meghatározottakhoz képest nem változtak. (3) Lásd a rendelet hatályával kapcsolatos magyarázatot. Figyelem: az 1. számú mellékletben szereplõ összetevõk, és azok megengedett határértékei nem azonosak az elõzõ rendeletben meghatározottakkal.

36

(5) Az itt felsorolt dokumentumokat eddig is be kellett nyújtani az OGYFIhoz, de az elõzõ rendelet nem nevezte meg azokat. (6) Az import ásványvizek forgalmazását korábban is be kellett jelenteni az OGYFI-hoz. Az elõzõ rendelet hatályba lépésekor az élelmiszertörvény végrehajtási utasítása már eltörölte az import élelmiszerek engedélyeztetését, ezért az ásványvizek forgalmazása sem volt engedélyköteles. Jelen rendelet sem az engedélyeztetést, hanem csak az elismertetést teszi kötelezõvé. (8) Az OGYFI korábban is közzétette az újonnan elismert − és rendszeres idõközönként valamennyi elismert − ásványvíz listáját. Ezen rendelet hatályba lépése után a meghirdetés tartalmazza majd a víz nevét, és − az eddigi gyakorlattól eltérõen − nem csak a kút kataszteri számát, hanem annak nevét is. (9) Az Európai Unió Hivatalos Lapjában, az Official Journalban szintén közzéteszik rendszeres idõközökben a tagországok valamennyi elismert ásványvizét, így onnan tájékozódni lehet a többi ország vizeirõl. 4.§ Változást az elõzõ rendelethez képest ez a bekezdés jelent. A részletes feltételeket a (4) bekezdés tartalmazza. (2) Az ózonnal történõ kezelést az elõzõ rendelet (és a 96/70/EU direktíva) is megengedte, de nem szabályozta a kezelés feltételeit, illetve az engedélyezésnek és ellenõrzésnek a rendjét. Az itt rögzített feltételeket az uniós direktíva határozta meg, az engedély megadásának módját nemzeti rendeleteknek kell szabályozni. A magyar szabályozás szerint az Állomás állapítja meg a kezelés alkalmazásának szükségességét, engedélyezi a kezelést, illetve ellenõrzi az eljárást. (4) A honosított EU direktíva csak megadja a lehetõségét bármilyen új kezelési eljárás alkalmazásának, ha azt valaki kéri. A konkrét engedélyezési eljárást − az elõzõ bekezdéshez hasonlóan − nemzeti rendelkezésnek kell szabályozni. Az ózonos kezeléshez hasonlóan ez esetben is az Állomás állapítja meg a kezelés alkalmazásának szükségességét, engedélyezi a kezelést, illetve végzi az ellenõrzést. Az elõzõ eljáráshoz képest van azonban egy lényeges eltérés. Az EU direktíva nem engedélyez − pillanatnyilag − egyéb kezelést, mint a levegõztetés és az ózonos kezelés, de megadja a lehetõségét más eljárás alkalmazásának is. Ennek azonban − az általános EU eljárásrend szerint − az a feltétele, hogy Bizottság − saját tudományos hivatalos szerve véleménye alapján − a kezelés alkalmazásához hozzájáruljon.

Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a Bizottság új eljárás engedélyezését csak megfelelõ tudományos eredményekre támaszkodva, és megfelelõ validálás után engedélyezi, így az engedélyezési eljárás több évet is igénybe vehet. A Bizottság felé ez esetben is a minisztérium az összekötõ. (9) Fontos figyelmeztetés: a túl sok fluorid akkor is veszélyes lehet a gyermekek számára, ha az ásványvízbõl üdítõitalt készítenek. Ezért az üdítõitalokon is fel kell tüntetni a 7.§ (6)−(8) bekezdésében foglaltak szerinti figyelmeztetõ feliratot és a tényleges fluorid tartalmat. 7.§ (1) Valamennyi élelmiszer címkéjén szerepelnie kell a termék megnevezésének. Ezzel azonosítható az adott élelmiszer. A palackozott természetes ásványvíz megnevezése „természetes ásványvíz”, valamint utalás a szén-dioxid tartalomra. (2) A szén-dioxid-tartalom a rendelet elõírásain kívül a következõ módon is jelölhetõ: − Szén-dioxiddal dúsított természetes ásványvíz; − Szén-dioxiddal enyhén dúsított természetes ásványvíz, vagy; − Enyhén szénsavas természetes ásványvíz; − Szénsavmentes természetes ásványvíz; 5) A víz összes oldott ásványianyag tartalma a 180 °C-on meghatározott bepárlási maradék és a hidrogén-karbonátérték felének az összege mg/l-ben kifejezve. A jellemzõ összetevõk az elismerésben szereplõ, a víz jellegét meghatározó összetevõk. Szokásos, és ezért ajánlott feltüntetni a kalcium, magnézium, kálium, nátrium, hidrogén-karbonát, fluorid, jodid, szulfát, klorid, metakovasav tartalmat, nitrát, nitrit hiányát. b) Figyelem: új és lényeges elõírás az elõzõhöz képest. c) Szintén új rendelkezés, hogy − a már elõzõ rendelettel is engedélyezett, de abban még nem deklaráció köteles − ózonos kezelést a megadott módon fel kell tüntetni. (6) Figyelem: új elõírás az elõzõ rendeletéhez képest (7) Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezt a jelölést is a címke fõoldalán kell feltüntetni (lásd a kereskedelmi elnevezés szabályait). (9) A kereskedelmi elnevezés az a név, amellyel a víz azonosítható. A kereskedelmi elnevezést úgy kell megválasztani, hogy az a fogyasztó számára egyértelmû, világos legyen. Nem lehet megtévesztõ, más jellegû ásványvíz nevével összetéveszthetõ.

Alkoholmentes italok 2004/2 (10) A kereskedelmi elnevezés 1. lehet a forrás/kút neve, pl. Apenta; 2. lehet a kitermelés földrajzi neve, pl. Visegrádi ásványvíz; 3. tartalmazhatja a forrás/kút nevét, pl. Mohai Ágnes; 4. tartalmazhatja a kitermelés földrajzi nevét, pl. Margitszigeti Kristályvíz; 5. lehet fantázianév, pl. „Aquarel”, de akkor a forrás/kút, pl. „Akác”, vagy a kitermelés helyének nevét a rendelet elõírásainak megfelelõen kell feltüntetni. Tilos az eltérõ jellegû ásványvizek elegyítése és azonos kereskedelmi elnevezéssel való forgalomba hozatala. Tilos a különbözõ kinyerési helyrõl származó vizek azonos kereskedelmi elnevezéssel való forgalomba hozatala. A kereskedelmi elnevezést a következõ szabályok szerint kell a címkén feltüntetni: − A termék kereskedelmi elnevezését minden címkén fel kell tüntetni. − A kereskedelmi elnevezést jól láthatóan, jól olvasható betûkkel, a címke fõoldalán kell feltüntetni, a többi felirattól jól elkülönítve. − A címkének az a fõoldala, ahol a kereskedelmi elnevezés van feltüntetve. − A kereskedelmi elnevezés minden részét egyforma magasságú és szélességû betûvel kell feltüntetni. − A kereskedelmi elnevezés nem lehet a címke oldalán. − A kereskedelmi elnevezés nem lehet a címke hátoldalán (fonákján). − A kereskedelmi elnevezés nem olvadhat be a címke grafikájába. − A természetes ásványvíznek akkor is azonosíthatónak kell lennie, ha egy áruház saját címkés termékként forgalmazza. Ezért a címkén a víz kereskedelmi elnevezését az áruház nevének/márkanevének betûinél legalább másfélszer magasabb és szélesebb betûkkel kell feltüntetni. − Nem hozható forgalomba olyan saját címkés ásványvíz, amely nem tartalmazza a termék kereskedelmi elnevezését, csak az áruház nevét vagy márkáját, és a „természetes ásványvíz” megnevezést. 8.§ Ezen rendelkezés mondanivalójának megfelelõen tilos minden olyan − fõleg − egészségre utaló állítás is, amely azt állítja vagy sugallja, hogy más ásványvíz nem rendelkezik azzal a tulajdonsággal, holott az minden ásványvíz természetes tulajdonsága. A fogyasztó számára megtévesztõ, és ezért tilos a következõ állítások használata: − „Korlátlanul fogyasztható”. Ha egy víz összetétele miatt nem fogyasztható korlátlan mennyiségben, nem kap-

hatja meg a természetes ásványvíz elismerést. − „Optimális összetételû”. Sem nemzetközi, sem hazai adatok nem állnak rendelkezésre arra nézve, hogy mikor és fõleg ki számára „optimális” egy ásványvíz összetétele. Olyan egészségre vonatkozó állítások, amelyekre vonatkozó feltételek nem szerepelnek a rendelet mellékletében, csak konkrét klinikai vizsgálatok eredménye alapján tüntethetõek fel. A klinikai vizsgálatokat nem helyettesítheti irodalmi adatok alapján meghatározott szakvélemény. „A csecsemõtápszer készítésére alkalmas víz” állítást − EU illetve nemzeti rendelet hiányában − csak szakintézmény (pl. OÉTI) szakvéleménye alapján célszerû alkalmazni. 9.§ (1) Nem csak a magyar, de egyéb, tagországból származó ásványvíz forgalmazása is megtiltható, ha az nem felel meg valamiért az elõírásoknak, de nehogy megsértse az „árúk szabad áramlásának” az elvét, a tiltásról tájékoztatni kell a Bizottságot. (2) Az eredmények megbízhatósága szempontjából nagyon fontos, hogy a mért érték nagyságrendjének megfelelõ módszert alkalmazzanak, amelynek kimutatási határa kisebb, mint a mérendõ összetevõ határértéke. Forrásvíz 10.§ Összehasonlítva a természetes ásványvízre és a forrásvízre vonatkozó követelményeket, látható, hogy mindkét vízfajta természetes, tiszta víz, a mikrobiológiai tisztaságra, a kezelésre, a palackozásra, és az adalék-anyagokra elõírtak azonosak, de a forrásvizet − nem kell elismertetni, − nem kell rendelkeznie egészségre kedvezõ hatással, − nem kell védett vízadó rétegbõl származni, − összetételének nem kell állandónak lenni, − az összetevõk határértékeinek az ivóvízre vonatkozó követelményeknek kell megfelelni. Ivóvíz 11.§ Ebben a paragrafusban rögzített követelmények természetesen csak a palackozott ivóvízre vonatkoznak. (4) Ennek a bekezdésnek − és a következõ paragrafusoknak a hasonló − tiltásával akarják a rendelet alkotói megakadályozni azt a napjainkban elterjedt gyakorlatot, hogy egyes marketingvezetõk úgy kívánnak termékeiknek nagyobb

piaci részesedést szerezni, hogy a rendeletben felsorolt eszközökkel azt sugallják a fogyasztóknak, hogy azok ásványvizek vagy forrásvizek. Ásványi anyaggal dúsított ivóvíz 12.§ (3) Az elõzõ rendeletben megengedett értékhez képest csökkent a maximális összes oldott ásványianyag-tartalom, illetve az egyes összetevõk mennyiségének a természetes ásványvízre vonatkozó határértékeknek kell megfelelnie. Ízesített víz 13.§ Egyre népszerûbbek hazánkban is, az Európai Unió országaiban is a különféle ízesített vizek. Ezek a termékek nem üdítõitalok, mert nem tartalmaznak cukrot. Valamennyi típusú víz ízesíthetõ, de megnevezését úgy kell megválasztani, hogy az ízesített változat ne legyen öszszetéveszthetõ a natúr változatával. Ha az ásványvizet ízesítjük, az már nem „természetes”, ezért ez a szó megnevezésében sem használható. A túl sok fluorid akkor is veszélyes lehet a gyermekek számára, ha a vizet ízesítik, ezért ez esetben is fel kell tüntetni a figyelmeztetõ feliratot és a tényleges fluorid tartalmat a termék címkéjén. 1. számú melléklet a 65/2004. (IV. 27.) FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelethez A természetes ásványvizekben természetesen elõforduló összetevõk, valamint az azokra vonatkozó maximálisan megengedett határértékek Fontos tudnivaló, hogy a táblázat értékei megváltoztak az elõzõ rendeletben találhatóakhoz képest. A magyar szabályozás szigorúbb volt, mint a 80/777 EU direktíva, amely nem tartalmazott elõírást az ásványvíz természetes összetevõinek határértékeire. Az ebben a táblázatban meghatározott értékeket a 2003/40 direktíva írja elõ, és ezek az értékek nem azonosak a korábbi magyar szabályozással általában, fõleg az arzén tekintetében alacsonyabbak. A záró rendelkezések 2006-ig megengedik az ezen rendeletnek nem, de a 97/1999. (XI. 18.) FVM-EüM-GM rendelet határértékeinek megfelelõ vizek forgalmazását, de eddig az ideig − engedélyezett kezelésekkel − meg kell oldani a határértékeket meghaladó összetevõk menynyiségének csökkentését, illetve egyéb összetevõk csökkentése esetében új eljárás engedélyezését kell kezdeményezni a Bizottságnál a 4.§ (4) − (6) bekezdése szerint.

37

Alkoholmentes italok 2004/2

Jódaqua természetes jódos gyógyvíz több, mint félévszázad kutatásainak tükrében Puskás Áron − Kádár Mihály − Puskás István ÖSSZEFOGLALÓ A SZERZÕK KÖZLEMÉNYÜKBEN KÍSÉRLETET TETTEK AZ ENSZ KÖZGYÛLÉSÉNEK 2002. MÁJUSI RENDKÍVÜLI ÜLÉSSZAKÁT KÉPEZÕ JÓDPREVENCIÓ TOVÁBBI ALTERNATÍVÁINAK MAGYARORSZÁGI MEGOLDÁSI LEHETÕSÉGÉT KÍNÁLÓ TERMÉK, A JÓDAQUA TERMÉSZETES JÓDOS GYÓGYVÍZ EDDIGI KÉMIAI, MÛSZERES ÉS BAKTERIOLÓGIAI VIZSGÁLATI EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSÁRA ÉS ÉRTÉKELÉSÉRE. A JÓDHIÁNYOS MEGBETEGEDÉSEK CSÖKKENTÉSÉNEK KÍVÁNALMA A JOHAN BÉLA NEMZETI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PROGRAMBAN IS SZEREPEL (2% ALÁ CSÖKKENTHETÕ A GYERMEKEK GOLYVÁS MEGBETEGEDÉSE), AMI A KÖZLEMÉNY AKTUALITÁSÁT JELENTI AZZAL, HOGY A JÓDHIÁNYOS MEGBETEGEDÉSEK TERÜLETÉN EDDIG IS HATÉKONY JÓDAQUA TERMÉK MINÕSÉGÉT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOKAT SOKRÉTÛEN TÁRGYALJA ÉS ÖSSZEGZI. INHALT DIE AUTOREN

DIESES ARTIKELS VERSUCHTEN DIE BISHERIGEN ERGEBNISSE CHEMISCHER UND BAKTERIOLOGISCHER ANALYSEN UND UNTERSUCHUNGEN DES JODHALTIGEN HEILWASSERS „JODAQUA“ ZUSAMMENZUFASSEN UND ZU BEWERTEN. IN UNGARN BIETET DIESES WASSER DIE LÖSUNG DER WEITEREN ALTERNATIVEN DER JODPRÄVENTION − DIE AUCH DAS THEMA DER UNO-GENERALVERSAMMLUNG VOM MAI 2002 WAR. AUCH DAS „JOHANN BÉLA“ − NATIONALE VOLKSGESUNDHEITSPROGRAMM ENTHÄLT DIE FORDERUNG DIE ERKRANKUNGEN IM ZUSAMMEN-

Bevezetés A magyarországi gyógyvizek híres kincsestárából egyedül a Jódaqua természetes gyógyvíz érdemelte ki azt a magas szintû tudományos rangot, hogy az elmúlt évtizedek során megjelent három, elsõsorban orvosok és gyógyszerészek egyetemi képzése céljára készült tankönyv korábbi kiadásai is (Gyógyszertan, Gyógyszerészi kémia és Általános és szervetlen kémia) [1, 2, 3] külön címszó alatt tárgyalja a Jódaqua gyógyvíz orvosbiológiai és kémiai aspektusait különös figyelemmel a jódhiány-prevenció és terápia Jódaquával történõ megoldási lehetõségeire. A világ lakosságának mintegy 1/3-a jódszegény területen él. A jódhiány okozta golyva megbetegedések száma meghaladja a 700 milliót és mintegy 45 millió ember szenved testi és szellemi fejlõdés súlyos zavaraiban, [4] amely megfelelõ jódellátással (jódpótlással megoldható lenne. Különös figyelmet érdemel egy (továbbiakban részletesen tárgyalt) Magyarországon feltárt és több évtizedes orvosi vizsgálatokkal igazolt kiemelkedõ hatékonyságú, természetes eredetû és napjainkban csúcstechnikát képviselõ technológiával elõállított termék kutatási és vizsgálati eredményeinek ismertetése, amely a WHO, UNICEF és ICCIDD célkitûzései sze-

38

HANG MIT JODMANGEL ZU REDUZIEREN (DIE KROPFERKRANKUNGEN DER KINDER KÖNNEN UNTER 2% REDUZIERT WERDEN). IM DIESEM ARTIKEL ERÖRTERN DIE AUTOREN (MIT SCHLUSSFOLGERUNGEN) DIE UNTERSUCHUNGEN DIE DIE QUALITÄT DES AUF DEM GEBIET DER JODMANGEL-KRANKHEITEN SEHR EFFEKTIVEN PRODUKTES „JODAQUA“ BEGRÜNDET HABEN.

SUMMARY AUTHORS

OF THE PRESENT PUBLICATION HAVE MADE AN ATTEMPT AT SUMMARY AND EVALUATION OF THE CHEMICAL, INSTRUMENTAL AND BACTERIOLOGICAL EXAMINATIONS OF JÓDAQUA NATURAL MEDICINAL WATER FORMING A CHANCE FOR PREVENTION AND ELIMINATION OF THE IODINE DEFICIENCY DISORDERS THAT REPRESENTED AN OUTSTANDING MAIN TOPIC AT THE EXTRAORDINARY GENERAL MEETING OF UNO IN MAY OF 2002. IMPORTANCE OF THE PRESENT OBJECT CAN BE UNDERLINED THAT REDUCTION OF THE FREQUENCY OF THE IDD FORMS ORGANIC PART OF THE ”JOHAN BÉLA NATIONAL PUBLIC HEALTH PROGRAM” (GOITRE INCIDENCE SHALL BE UNDER 2% OF THE CHILDREN). WITH SPECIAL ATTENTION TO QUALITY OF THE HUNGARIAN JÓDAQUA MEDICINAL WATER PRODUCT HAVIN GREAT POTENCY AGAINST IDD, WIDE-RANGING EXAMINATION AVAILABLE UPTIL NOW AND RELEATING TO CHEMICAL AND MICROBIOLOGICAL QUALITY OF JÓDAQUA ITSELF HAVE BEEN WIDELY DISCUSSED AND SUMMARIZED WITH A PROPOSAL TO CONTINUE AND EXTEND THEM.

rinti jódhiányos megbetegedések (Iodine Deficiency Disorders), IDD) megelõzésének és terápiájának hatékony eszköze lehetne. 1. Kutatástörténeti adatok, elõzmények A Jódaqua forráskút Nógrád megyében a dombokkal övezett, festõi fekvésû Sóshartyán községben található, mely település már a XII. sz.-tól ismert Harkyan néven. A község „sós” elõtagjának oklevéli említése 1592-tõl ismert, mely megjelölés a falu közepén feltárt sós vizû forráskút meglétére utal. A sós, régi aknáskút Mária Terézia (1717−1780) uralkodása alatt a levéltári adatok alapján kétségtelenül létezett, melynek gyógyerõvel bíró vizérõl legendák születtek. Késõbbiekben a sóshartyáni aknáskút hosszú idõre feledésbe merült, melynek használata „a kamarától megtiltatott és fallal körülvétetett”. [5] A lezárt kút sokáig õrizte titkát, míg az elsõ világháború után elveszített sóbányák pótlása céljából fokozott figyelem irányult a magyarországi só-indikációk feltárására ezért Sóshartyán térségében több kutató fúrást végeztek. Sóshartyán tágabb földtani térképezése 1934-ben Ferenci István geológus irányításával történt, mely többek között a szénhidrogén kutatás lehetõségét is

valószínûsítette. E célból a Magyar Királyi Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet 1937 nyarán torziós ingaméréseket végzett a területen olyan földtani szerkezetek, rétegzõdések (antiklinális/boltozat) feltárására, mely mágneses mérések kizárták a sótömzs jelenlétét továbbá, melyek alkalmasak szénhidrogének tárolására. 1943-ban Ipoly vidék rétegtani kutatásait irányító Noszky Jenõ a kutatófúrás mélyítését javasolta, mely geológiai és genetikai elõzetes vizsgálatok alapján Sóshartyánban látszott a legperspektivikusabbnak a töményebb sósvíz feltárása. [5, 6] Az érdemi helyszíni kutatás 1946-ban kezdõdött ifj. Lóczy Lajos, a Földtani Intézet igazgatójának szakmai irányításával, amely az Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet széleskörû vizsgálataival egészült ki. [5] A Magyar Állami Földtani Intézet irányításával 1947. jún. 17-én megkezdett mélyfúrást 1948. jan. 27-én 600 m-es talpmélységgel fejezték be (II. fúrás). Az alaphegységet nem érték el, só tömböt vagy szénhidrogént nem sikerült feltárni. A 600 m-es mélyfúrási szelvény vizsgálati adatait az alábbiakban szemléltetjük. A sóshartyáni II. számú 600 m-es mélyfúrású kút az I. számútól É-i irány-

Alkoholmentes italok 2004/2 ban attól kb. 300 m-re fekszik. A fúrás rétegsora 117 db rétegminta részletes vizsgálata alapján a következõ: • 0, 00 − 0, 50 m sárgás, humuszos homokos agyag (termõtalaj) • 0, 50 − 5, 70 m sárga és szürke homokos agyag • 5, 70 − 6, 35 m szürkésfekete agyag • 6, 35 13, 00 m világosszürke, 8, 30 mtõl sárga homokos agyag • 13, 00 − 24, 40 m szürke homok • 24, 40 − 99, 50 m kékesszürke, homokos, csillámos agyagmárga. Ezt a szintet a Pecten denudatus elõfordulása jellemzi. Ezenkívül elõfordulnak még a fúrás e szakaszában Tellina, Corbula, Leda, Cardium, Cardita, Panopea, Pinna, Trochus, Fusus, Bulla, Ficula, Helis, Dentalium és Aturia aturi héjai. Helyenként Fasciolariák, júrókagylók, Xenophorák, korallok és echinidák maradványai is elõkerültek. • 99, 50 − 130, 00 m kékesszürke, homokos, csillámos, többé-kevésbé glaukonitos agyagmárga. Pecten, Nucula, Tellina, néhány felismerhetetlen gastropoda, korall és halpikkely észlelhetõ a fúrás e glaukonitos szakaszában • 130, 00 − 358, 00 m kékesszürke, homokos, csillámos agyagmárga. A fúrás e részletére mondhatnánk „Xenophorás” szint. Ugyanis e szakasz minden 1. táblázat

171−169 mm átmérõjû béléscsõvel víztermelésre alkalmassá tették és 1948. július 20-án és 25-én végzett helyszíni mintavételezés alapján az Országos Kémiai Intézet elvégezte a víz kémiai, fizikai és bakteriológiai részletes vizsgálatát. [8] Így született meg a Jódaqua gyógyvíztermelõ kút és az elsõ vizsgálati eredmény, mely minden elõzetes várakozást felülmúlt. A víz jódtartalma a természetes jódos vizek közül világviszonylatban a 4. Európában a második legnagyobb töménységgel rendelkezik [3] és elõnye a nagy jódtartalmú vizekkel, gyógyfürdõkkel szemben, hogy jód profilaxis és terápia céljából ivókúra formájában (peros) is alkalmazható. [1, 2] 2. Kémiai vizsgálatok összesítése Az Országos Kémiai Intézet 1948-ban végzett vizsgálatainak eredményeit az alábbiak szemléltetik, összehasonlítva a késõbbi években végzett Országos Közegészségügyi Intézet (továbbiakban OKI) 1993. 01. 13-i valamint 1997. 10. 29-i kémiai vizsgálati jelentésével valamint Orosz Föderáció Egészségügyi Minisztériumának Rehabilitációs Gyógyászati és Gyógyüdülõhelyi Tudományos Központ (továbbiakban RNCVK) 2003. 09. 03-i vizsgálati eredményeivel:

Jódaqua ásvány-gyógyvíz vizsgálati eredmények (1 l gyógyvízben oldott alkotórészek mg-ban megadott mennyisége)

Alkotórész neve

Kálium Nátrium Ammónium Kálcium Magnézium Vas Mangán Lítium Kationok összege Nitrát Nitrit Klorid Bromid Jodid Fluorid Szulfát Hidrogénkarbonát Szulfid Összes foszfát Anionok összege Metabórsav Metakovasav Összesen

fúrás magjában megtalálhatók ezeknek maradványai. Rajtuk kívül igen gyakoriak az apró halpikkelyek is. Ezeken kívül elõkerültek még Pecten, gastropoda és korall töredékek is. • 358, 00 − 588, 00 m kékesszürke, homokos, csillámos agyagmárga. Legnagyobb szakaszát nem magra fúrták, s így természetesen kevesebb ép maradvány került innen elõ. Pecten sp. S egy meghatározhatatlan lamellibranchiata töredék ismeretes innen. Ezeken kívül ritkábban halpikkelyek is észlelhetõk. A 394, 00 − 396, 00 m szakaszon széntörmelék, 468, 00 − 472, 00 m között tufás részek, valamint 531, 50 − 532, 10 és 568, 30 − 569, 10 m közötti szakaszokon többkevesebb kalcitot figyelhettünk meg. • 588, 00 − 600, 00 m csillámos agyagmárga. Pholodomya sp. Az egyetlen maradvány, amely a magokból elõkerült. A sóshartyáni II. fúrás magjain észlelt rendkívül egyhangú kõzetfejlõdés egyenletesen süllyedõ egykori tengerrészre utal, melyet változatos makro-plazma jellemez. A víz genetikáját tekintve kompakció során felszabadult fosszilis tengervíz, amelynek magas jód és bróm tartalma a tároló kõzet gazdag fauna és flóra maradványaiból származtatható. [7, 9] A kutat a felszíntõl 521 m-ig kiépített

Képlet

K+ Na+ NH4+ Ca2+ Mg2+ Fe2+ Mn2+ Li+ NO3− NO2− Cl− Br− J− F− SO42− HCO3− S2− PO33− HBO2 H2SiO3

OCI/1948. 07. 25

OKI/1993. 01. 13.

OKI/1997. 10. 29.

RNCVK/2003. 09. 03.

[mg]

[mg]

[mg]

[mg]

35,7 6996,8 Nem vizsgálták 186,9 75,7 15,4 0,0009 Nem vizsgálták 7310,5 Nem vizsgálták Nem vizsgálták 11076 112 93,5 Nem vizsgálták 24,6 391,7 Nem vizsgálták Nem vizsgálták 11697,8 Nem vizsgálták 13,2

22 6700 28,7 134 73 9,9 0,03 1,4 6969 Nem mutatható ki 0,03 10920 108 108 0,11 <25 280 Nem mutatható ki Nem mutatható ki 11441 36 31

20 6700 20,4 202 62 7,0 Nem mutatható ki 1,5 7011 Nem mutatható ki 0,04 10520 115 98 <0,10 Nem mutatható ki 348 Nem mutatható ki 0,24 11081 42 15,0

40 6619 18 194 61 <0,0001 <0,0001 2,5 6962* <0,001 <0,00001 10549 105 101,6 <0,0001 2,00 354 Nem mutatható ki <0,001 11111,6 Nem vizsgálták Nem vizsgálták

19023,9

18503

18150

18073,6

Forrás: Fodor József Országos Közegészségügyi Központ, Oroszországi Balneológiai Kutató Központ Megjegyzés: A 2003. 09. 03-i RNCVK összes kation mennyisége tartalmazza a táblázatban nem szereplõ kvantitatívan kimutatott további kationokat cink, réz és stroncium, melyek a magyarországi kémiai minõsítésben jelenleg nem szerepelnek.

39

Alkoholmentes italok 2004/2 A fél évszázadot is áttekintõ Jódaqua gyógyvízre vonatkozó kémiai analízis eredményeinek összehasonlítása alapján az alábbi következtetések és megállapítások tehetõek: 2.1 A Jódaqua természetes jódos víz jódtartalma nemcsak világviszonylatban kiemelkedõ, (világon negyedik, Európában második) hanem nagy jód-koncentrációja viszonylag állandó. A kitermelt vízmennyiség és az ásványvizekre jellemzõ természetes és kismérvû ingadozás ugyancsak állandónak mondható (93,5 mg/l és 108 mg/l között). Hasonló értékelést ad az OKK/OKI vízhigiénés osztály 1998. júl. 10-i jelentése, miszerint a gyógyvíz jódtartalma az elmúlt években 90−130 mg/l volt. Javaslatuk alapján a címkén 100 ±10 mg/l szerepel. 2.2 Hasonló megállapítás tehetõ a magas brómtartalom állandóságára is, (105 mg/l és 115 mg/l között), melyek hitelességét a kiugróan nagy jódkoncentrációval együtt nemzetközileg elismert szaktekintély Schulek Elemér professzor vizsgálatokkal igazolta [2] 2.3 Követelmény, hogy a konyhasós ásványvizek egy literében 1000 mgnál nagyobb mennyiségben oldott alkotórészek között a nátrium és kloridion legyen többségében. A Jódaqua jódos víz NaCl ionkoncentrációja mintegy tizennyolcszor meghaladja a fenti kritériumot és a vér ozmózisnyomásának megfelelõ fiziológiás konyhasóoldat (0,85%) közel kétszeresét tartalmazza. 2.4 A kémiai analízisek egyértelmûen igazolják, hogy a Jódaqua gyógyvíz többségi hányadát képezõ nátrium és klorid mennyisége évek során szûk tartományon belül alig változott és a változóan idõszakos üzemmód csak kismértékben befolyásolta a viszonylag állandó összetételt. 2.5 Orvos-biológiai szempontból kiemelt jelentõségû a Jódaqua gyógyvízben elõforduló kalcium és magnézium aránya és mennyisége, amely az évek során alig változott. 2.6 A lítium hiánya különbözõ pszichotikus megbetegedések, mániás depressziós állapotok stb. elõidézõje lehet, ezért fontos megemlíteni, hogy a Jódaqua gyógyvíz az a biológiailag aktív anyagokra követelményként elõírt 1 mg/l határértéket Li+ ion esetében valamennyi mérésnél meghaladta; 1,4 − 2,5 mg/l 2.7 A Jódaqua gyógyvíz drasztikus vastartalom csökkentését az új zárt

40

2.8

2.9

3.

3.1

3.1

rendszerû technológia alapján kiépített gáz és vasmentesítõ valamint többlépcsõs szûrõrendszer biztosítja, melyet legutóbbi mérési eredmények igazolnak. Fenti táblázatban külön nincs részletezve, hogy a Jódaqua a jodid anionok mellett szabad jódot is tartalmaz (2,7 mg/l), melyet elõször az Országos Chemiai Intézet fõvegyésze, Csalyágy Gábor mutatott ki (1948), de ennek a tudományos érdekességnek (szabad jód kiválása) az okát nem sikerült feltárni. Tény, hogy a szabadon hagyott gyógyvíz felett erõs jódszagot érzünk. Az elementáris jód jelenlétét a Szent István Egyetem Alkalmazott Kémia Tanszékén végzett (itt nem ismertetett) vizsgálatok is megerõsítették Összefoglalva a kémiai vizsgálatokat megállapítható, hogy a Jódaqua gyógyvíz kémiai összetétele fõbb paramétereiben az évtizedek során alig változott. Bakteriológiai és mûszeres vizsgálatok áttekintése A Jódaqua vizsgálatok alapvetõen fontos és minõségbiztosítási szempontból mindenkor kiemelten lényeges részét képezték a bakteriológiai vizsgálatok, melynek elsõ eredményét az 1948. júl. 20-án végzett helyszíni mintavételezés alapján az Országos Chemiai Intézet Igazgatósága közölte; „ A vízbõl végzett valamennyi leoltás 2×24 óra múlva is steril maradt. A víz tehát élõ baktériumot nem tartalmazott” Különös figyelemmel a nemzetközi szinten is prioritást élvezõ minõségbiztosítás és minõség-ellenõrzés a természetes ásványvizek mikrobiológiai tisztaságára vonatkozó elõírásaira és ajánlásaira [10] a nagy fokú mikrobiológiai tisztaság biztosítása további igen széleskörû vizsgálat elvégzését és értékelését tette szükségessé. A Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézet Környezet Analitikai Laboratóriumában radioaktív izotóp (trícium, 3 H és radiokarbon 14 C) méréseket végeztek annak tisztázása céljából, hogy létezik-e Jódaqua kút védettnek tekintendõ mélységi vízbázisa és más − a szûrözések fölötti − vízadók közötti kommunikáció. A mélységi vízbázisok sebezhetõségének, valamint korának megítélése szempontjából általánosan elfogadott módszer a vízben jelenlevõ ra-

dioaktív hidrogén és szénizotópok koncentrációjának meghatározása. Ezek az izotópok rövid felezési idejük miatt alkalmasak a beszivárgási, vízutánpótlási folyamatok nyomon követésére. Mindkét izotóp részben a felsõ légkörben − kozmikus sugárzás hatására − valamint az 1950-es évektõl a légköri nukleáris fegyverkísérletek termékeként keletkezik. A részletes vizsgálati jelentés megállapítja, hogy a Jódaqua kút vizébe nem keveredett talaj − vagy felszínhez közeli olyan rétegvíz, amely tartalmazhat triciumot. A vízmintából lecsapott szénatomok már nem tartalmaznak 14 C izotópot és a meghatározott magas delta 13 C érték (PDB) +5,99% alapján igen idõs vízkort lehet feltételezni. Az eddig végzett mérések szerint idõsebb 40 000 évnél, de feltételezhetõ, hogy további kutatásokkal egzakt módon igazolható lenne az oligocénkori eredet (több, mint 25 millió év), mely a vízadó bázis földtörténeti kora alapján valószínûsíthetõ. Vízkutató Szakszolgálati és Diagnosztikai Osztálya helyszíni mûszeres vizsgálatokat folytatott a kút szakaszos és folyamatos üzemeltetése során talpmélység ellenõrzés, szûrõhely-meghatározás, hõmérséklet-szabályozás, visszatöltõdés mérés és gázmennyiség mérés céljából. A vízkitermelési és visszatöltõdési adatok alapján megállapították, hogy folyamatos üzemmódban a Jódaqua kút maximális vízkitermelése 5 l/min vízhozam. A VIKUV Vízkémiai Vizsgáló Laboratóriumában meghatározták a szeparált gáz és Jódaqua vízben oldott gáz összetételét, mely alapján a fajlagos összes gáztartalom (GVV) 75.93 Nl/m3. A minták részletes gázanalízise meglepõ eredménnyel zárult, mivel a nagy metángáz tartalom miatt a gyógyvízkút tûz és robbanásveszélyes és a vonatkozó rendelet alapján C fokozatba sorolandó. A tûz-és robbanásveszélyt a metán mellett a széndioxid és oxigén teljes eltávolításával egy zártrendszerû vákuum-technológiával mûködõ gáztalanító létesítésével kerülhetjük el. A Jódaqua üzem jelenleg kiépített rendszerében, a kútszivattyú a vizet a gáztalanító tartály felsõ részébe beépített ütközõ tárcsára emeli, amely a vizet nagy fajlagos felületû (200 m2/m3) DANPACK golyócskákra permetezi. A DAN-

Alkoholmentes italok 2004/2

Szakmai tanulmányút a Nürnbergi Brau Beviale 2004 kiállításra −13. Idõpont: 2004. november 10− Utazás: autóbusszal Program: November 10. szerda Találkozás 6.00 órakor a Batthyányi téren a metró megálló melletti parkolóban (dunaparti parkoló). Indulás 6.15 órakor. Útvonal: Hegyeshalom−Bécs−Melk−Passau−Regensburg. Másfél órás pihenõ Passauban. Városnézés Passauban, a három folyó találkozásának megtekintése, látogatás Gizella királynõ síremlékénél. Továbbutazás Velburgba, vacsora, szállás. November 11. csütörtök Látogatás a BRAU Beviale kiállításon. Szakmai találkozók. November 12 péntek Látogatás a BRAU Beviale kiállításon, vagy gyalogos városnézés a festõi Nürnberg óvárosában, vagy egész napos fakultatív kirándulási lehetõség a német „roman-

tikus út” egyik leglátogatottabb gyöngyszemébe, az eredeti középkori várfallal övezett Rothenburgba. November 13. szombat Hazautazás. Útközben rövid városnézés Regensburgban. Érkezés a késõ esti órákban. Részvételi díj: 55.500,− Ft, mely összeg a következõ szolgáltatások árát tartalmazza: • 3 szállás reggelivel kétágyas zuhanyozó/WC-vel ellátott szobákban Velburgban. • 3 vacsora (2 fogás egy pohár itallal, mely sör, vagy üdítõ). • Belépõ a kiállításra. • Baleset, betegség és poggyászbiztosítás 65 éves korig (felette + 1.440,− Ft). Fenti ár nem tartalmazza: egyágyas felár: 8.000,− Ft. Egész napos kirándulás Rothenburgba városnézéssel (minimum 15 fõ jelentkezése esetén) 9900,−

Jelentkezési határidõ: augusztus 30.

MÉTE Kékesi Zoltánné (Zsuzsa) Telefon: 1 / 214 6690

41

Alkoholmentes italok 2004/2 PACK töltet nagy felületû vékony vízfilm formájában lecsurgó vízbõl egy nagy kapacitású vákuumszivattyú (EVM 40/80 V = 54 m3/h légszállítás) által létrehozott vákuum 2. táblázat

hatására történik a víz teljes gáztalanítása (metán, széndioxid, nitrogén és oxigén), amely a gyógyvíz mikrobiológiai tisztaságának fontos feltétele.

A vízben oldott gáz összetétele Térfogat %

Gázalkotók

Oxigén Nitrogén Metán Széndioxid Összesen

minta

CO2

levegõmentes

1,66 6,60 69,30 22,44 100,00

2,14 8,51 89,36 0,00 100,00

0,00 3,45 72,93 23,62 100,00

Forrás: VIKUV

3.3 Az Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezetegészségügyi Intézet vizsgálatai Az OKK OKI 5 éves tárolási idõtartam során vizsgálta a palackozott Jódaqua termék stabilitását, a gyógyvíz bakteriológiai állapotát, 3. táblázat

A Jódaqua gyógyvíz bakteriológiai és jódtartalom vizsgálatai

Minta feldolgozásának dátuma

1998. 10. 20.

1999. 08. 24.

2001. 03. 26 2002. 08. 22. 2003. 11. 03.

valamint jódtartalmának idõbeni változásait. Az 1998. augusztus 22én palackozott Jódaqua gyógyvíz kiindulási valamint 1 év, 2,5 év, 3 év és 4 év után nyert laboratóriumi eredményeit az alábbi táblázatban szemléltetjük.

Minta jele

V2862 V2863 V2864 V2567 V2568 V2569 V791/01 V792/01 V3278 V3279 V5531

Coliform

Jódtartalom

37 °C

Telepszám 22 °C

Szám/100 ml

0 2 0 18 0 0 14 0 0 0 0

0 4 0 22 0 0 27 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

10 minta átlaga; 100 mg/l ±10 mg

− − − − 115 115 100 100 95*

Forrás: Fodor József Országos Közegészségügyi Központ *BMGE-Általános és Analitikai Kémiai Tanszék

A fenti táblázatban részletezett vizsgálati eredmények alapján az alábbi következtetések vonhatók le: • A Jódaqua gyógyvíz mikrobiológiai tisztasága és jódtartalma a hosszú tárolási idõ (5 év) alatt alig változott, mely továbbra is indokolja és alátámasztja az EüM Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 3 év eltarthatósági idõre kibocsátott engedélyét

• Megállapítható, hogy a termék minõsége részben különleges összetétele, zárt mélységi vízbázisa részben az alkalmazott elõállítási technológia (gáztalanítás, 3 lépcsõs baktérium szûrés/ Amatek 0,2 μ és PURE UV csírátlanító) alapján − a vonatkozó legszigorúbb hazai elõírások és EU direktívák ajánlásai figyelembe vételével − biztosítható

• Izgalmas kutatási téma lehetne a vizsgálatok körének kiszélesítése és folytatása, amely a sok millió éves fosszilis kincs eddig nem ismert molekulárbiológiai és jód-disszociációs (1,3 és 5 vegyértékû I+ ion − a jód a többi elemtõl eltérõen + gyökként is szerepelhet − valamint az elementáris jód) mechanizmusának az élõ mikroorganizmusokra gyakorolt hatását és öszszefüggéseit vizsgálná. Irodalomjegyzék 1. Knoll, J. 1965 Jód in Knoll J. (szerk.); Gyógyszertan Medicina Könyvkiadó Budapest, 345 o. 2. Végh A. et al., 1972. Jód in Végh A (szerk) Gyógyszerészi kémia Medicina Könyvkiadó, Budapest 23, 30 old. 3. Lengyel B. et. al., 1960 Jód in Lengyel B. (Szerk) Általános és szervetlen kémia, Tankönyvkiadó Budapest 332−336 old. 4. Bailey, KV, Clugston, GA. 1990 Iodine Deficiency Disorders. In; Murray CIL, eds. The global burden of disease and risk factors in 1990. WHO/WORLD Bank, Geneva 5. Prakfalvi P. 1993 A sóshartyáni Jódaqua kutatástörténete és földtana Axel Springer 1993 6. Ferenczi I, 1939, Adatok az Ipoly-medence Sóshartyán-Karancsság illetve Balassagyarmat körüli részének földtani ismeretében (Földtani Intézet Évi Jelentése 1933−35-rõl) pp. 733− 735 7. Bartkó, L. 1947 Beszámoló az 1946. évi Sóshartyán-Szécsény környékén végzett kutatásokról, Jelentés a Jövedéki Mélykutatás Munkálatairól, Pénzügyminisztérium pp.: 34−35 8. Országos Chemiai Intézet Igazgatóság jelentése, 1948 A sóshartyáni II. sz. fúrás vizének vegyi összetétele és fizikai sajátságai, Budapest 9. Majzon, L. et al 1948, Sóshartyán II. sz. fúrás szelvénye, Jelentés a Jövedéki Mélykutatás Munkálatairól, Pénzügyminisztérium, pp. 167− 168

Szerzõ: Dr. Puskás Áron Budapesti Államigazgatási és Közgazdaságtudományi Egyetem, Élelmiszertudományi Kar; Dr. Kádár Mihály Fodor Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezetegészségügyi József Intézete; Dr. Puskás István Jódaqua Kft.

HIRDESSEN FOLYÓIRATUNKBAN! PUT YOUR AD IN OUR PERIODICAL! WERBEN SIE IN UNSERER ZEITSCHRIFT! 42

Alkoholmentes italok 2004/2

Bemutatjuk Magyarország elsõ, hagyományos tulajdonságú élelmiszerét a szikvizet Bánffi István − Deák László ÖSSZEFOGLALÓ

INHALT

A JEDLIK ÁNYOS ÁLTAL FELTALÁLT SZIKVÍZ NAGY HAGYOMÁNNYAL BÍR MAGYARORSZÁGON. SOK SZÁZ KIS ÉS NAGY SZIKVÍZTÖLTÕ VÁLLALAT KÉSZÍTI EZT A KÜLÖNÖSEN VIDÉKEN NÉPSZERÛ KÜLÖNLEGES SZIFONFEJES PALACKBA TÖLTÖTT SZÉNSAVAS VIZET. ENNEK A „HUNGARIKUMNAK” A VÁZLATOS TÖRTÉNETÉRÕL SZÁMOLNAK BE A SZERZÕK, SZÉP SZÍNES KÉPEKKEL KIEGÉSZÍTVE MONDANDÓJUKAT.

DAS VON ÁNYOS JEDLIK ERFUNDENE SODAWASSER HAT EINE GROßE TRADITION IN UNGARN. VIELE KLEINERE UND GRÖßERE SODAWASSERFABRIKEN PRODUZIEREN DIESES, BESONDERS AUF DEM LANDE BELIEBTE, UND IN SIPHONFLASCHEN GEFÜLLTE KOHLENSAURE WASSER. DIE AUTOREN GEBEN EINEN REICH ILLUSTRIERTEN KURZBERICHT ÜBER DIE GESCHICHTE DIESES „HUNGARICUMS“.

SUMMARY THE SODA-WATER INVENTED BY ÁNYOS JEDLIK HAS AN IMPORTANT TRADITION IN HUNGARY. THIS POPULAR − ESPECIALLY IN THE COUNTY − CARBONATED WATER FILLED IN SPECIAL SIPHON-BOTTLES IS PRODUCED BY SEVERAL HUNDREDS OF SMALLER AND BIGGER SODA-WATER WORKS IN HUNGARY. IN THIS BEAUTIFULLY ILLUSTRATED ARTICLE THE AUTHORS OUTLINE THE HISTORY OF THIS ”HUNGARICUM”.

Amikor 1829-ben kirobban az angol−kínai konfliktusból az ún. ópiumháború, vagy Pesten elkezdik a régi Vígadó építését, akkor egy gyõri bencés gimnázum fizika tanára, Jedlik Ányos rátalál két svájci gyógyszerész leírására, amely szerint mesterséges savanyúvizet tudtak elõállítani oly módon, hogy a széndioxidot nyomással préselték a vízbe. Eljárásukat viszont titokban tartották. Jedlik a kísérletezések sora után egy Pallós nevû bádogosmester segítségével elkészítette az elsõ szikvízkészítõ gépét. Szerény volt, tartott a kíváncsiskodók seregétõl, de hosszú vívódás után 1829ben egy tekintélyes bécsi fizikai és matematikai szaklapnak elküldte a tanulmányát, melyben megismertette a világgal a savanyúvíz üzemi gyártásának módját. Hogyan mûködött Jedlik gépe? „A szénsavgáz fejlesztésébe szolgáló edénybe − ismertette egyik írásában − híg kénsavat, vagy sósavat öntünk, amibe vízzel péppé kevert finom carrarai márványport- vagy hamut teszünk, mire a gázfejlõdés azonnal megindul. A távozó gázt híg hamuzsír oldaton a savcseppektõl megtisztítjuk és a tiszta szén-dioxid gázt a harmadik edényben lévõ hideg vízzel elnyeletjük és ezzel kész az üdítõ szódavíz.” 1842-ben Pesten négy munkással beindít egy szikvízkészítõ üzemet, melyet unokaöccsének Szabó Alajosnak 1843ban átadott, hogy életét a tudománynak szentelhesse. A következõ évtizedekben általánosan ismertté és kedveltté vált a „szegények üdítõje” és ezzel párhuzamosan az üze-

meltetéséhez szükséges háttéripar is megerõsödött. 1869-ben a magyar királyi belügyminisztérium rendeletet adott ki a „Szikvíz gyártása körül követendõ rendszabályokból” amelynek számos megállapítása napjainkra is aktuális. Az 1800-as évek második felében a korcsmárosok, vendéglõsök, kávésok használtak elsõként szikvízkészítõ gépet saját ellátásukra, de fokozatosan megjelentek az önálló iparosok is. A szikvízipar részét képezte az üdítõital gyártás is (ami nyilván e lap olvasói elõtt is jól ismert). Kifejlesztettek a málna- és citromízû szénsavas üdítõk forgalmazására egy különleges golyózáras üveget a krachedlit. Az üdítõkhöz az alapanyagot a Zwack gyár szállította. A szikvíz gyártását és forgalmazását az évek során, számtalan szabadalom és találmány kísérte. Ezt szükségszerûvé tette a gyártók és beszállítók közötti verseny is, de a fogyasztók is egyre igényesebb megjelenésû, szebb, higiénikusabb palackokat vártak az iparosoktól. A töltõgépek piacát olyan nagy nevek uralták, mint Süss és Friedman, Végh Károly és társa, Vetõ Sándor, az Egyesült Gép és Fémárugyárak Rt., Fischer József, vagy Kont Oszkár. A szifonfejek területén a fenti cégek mellett jeles nevek voltak még: Glück József, Vajda József és Lóránt Jenõ is. (Érdekességként jegyezzük meg, hogy dr. Csoma Zsigmond muzeológus tanulmánya szerint a szifonfej is magyar találmány.) Az egyik legismertebb fejgyártó Kont Oszkár volt, akinek szabadalma − a por-

celánbetétes szifonfej − több országban sikert aratott. A szikvíz a gasztronómia szerves részévé vált, diadalútja máig töretlen és határokon átívelõ. Büszke lehet a kb. 1500 magyarországi szikvízüzemben dolgozó közel 10.000 munkatárs azokra a kísérletezõ, feltaláló honfitársunkra, akik megteremtették annak a lehetõségét, hogy Magyarország „szikvíz nagyhatalommá” váljon. A szakmának ez a dicsõ múltja példaértékû napjainkra is. Szódás dinasztiák nevelkedtek generációkon keresztül, számos esetben használva ugyanazokat a gépeket, akár 50−60 éven keresztül, jó hírét keltve a magyar iparnak szerte a világon. Jellemzõ története a szakmának, hogy nem régiben egy magyar származású szikvizes kereste meg hazai kollégáit a kanadai Torontóból azzal, hogy lassan elfogynak az 1930-as évek elején vásárolt szikvizes üvegek és már bizony a gépet is fel kellene újítani... Három generáció élt meg egy kis üzembõl, ugyanazokkal az eszközökkel dolgozva. Természetesen a mai magyar szikvízipar a hagyományok tisztelete és az elõdök emlékének a megõrzése mellett nagy gondot fordít kisüzemeinek korszerûsítésére, fejlesztésére. Jó alkalmat adott erre a HACCP bevezetése 2002-ben. Gépek már rozsdamentes anyagból készülnek, némelyiket számítógép vezérli. A magyarországi élelmiszeriparban kiemelkedõen jó arányban használják a többutas mûanyag palackokat (jelentõs felhasználói tapasztalatokat szerezve) és az alumínium helyett ma már

43

Alkoholmentes italok 2004/2 rozsdamentes ballonokat töltenek. A fejlõdést a termék mellett kitartó fogyasztóinknak köszönheti az iparág, bár korántsem voltak gond nélküliek az utóbbi esztendõk. Az Európai Uniós csatlakozással kapcsolatban mindenféle rémhír keringett az országban. Felmérve ezeket a nehézségeket az Országos Szikvízkészítõ Ipartestület 2000-ben újjá alakult vezetõsége igyekezett módszeresen felkészíteni a szakmát az uniós csatlakozás utáni évekre. Elsõ lépésben Nemzetközi Szikvízkészítõ Konferencián szólaltatták meg az unióban dolgozó szikvízkészítõ kol-

légákat. A Magyar Szabványügyi Testület tagjaként folyamatosan részt vettek a szikvízipart érintõ szabványok kidolgozásában, néhány éve pedig tagjai a Magyar Ásványvíz Terméktanácsnak. Legnagyobb sikerüket ebben az évben érték el, amikor az ipartestület pályázata révén megkapták a szikvíz, mint „Garantáltan Hagyományos és Különleges Termék” tanúsítását. Termék leírásunk bekerült a Magyar Élelmiszerkönyv nemzeti értékei közé és ilyen módon hivatalosan is Hungarikummá vált a szódavíz. Ezzel az ipartörténeti dokumen-

tummal is kívánják megalapozni a szikvízkészítõ ipar következõ százötven évét, egyfajta megnyugvást hozva a szakmabelieknek és a fogyasztóinknak egyaránt. Legújabb vállalkozásuk a magyarországi szikvízipar múltját bemutató kiállítás, amely 2004. július 7-tõl augusztus végéig tart nyitva, a budai várban lévõ Kereskedelmi és Vendéglátó Ipari múzeumban. Szerzõ: Bánffi István Deák László

SIAL Nemzetközi Élelmiszeripar Kiállítás − Párizs 2004. október 15-18. Jelentkezés: MÉTE Titkárság (Kékesi Zoltánné) Budapest 1027 Fõ u. 68. • Fax: 214-6692 • E-mail: [email protected] 44

Alkoholmentes italok 2004/2

Szikvíz − Hagyományos élelmiszer Dr. Bikfalvi Istvánné ÖSSZEFOGLALÓ A MAGYAR ÉLELMISZER-MINÕSÉGÜGYI SZAKEMBEREK KÖRÉBEN MINDIG ÉLT A „HUNGARIKUMOK” FOGALMA, FONTOSSÁGA ÉS ÉRTÉKE. BÁR FOGALMÁT ÁLTALÁBAN NEM DEFINIÁLTÁK, DE A KALOCSAI PAPRIKA, SZEGEDI SZALÁMI, GYULAI KOLBÁSZ, MAKÓI HAGYMA FELSOROLÁSÁVAL MINDENKI UGYANAZT − RÉGI, HAGYOMÁNYOS MÓDON KÉSZÜLT, AZ ORSZÁGHOZ, ANNAK EGY-EGY MEGHATÁROZOTT RÉGIÓJÁHOZ KAPCSOLÓDÓ JÓ HÍRNEVÛ TERMÉK − ÉRTETTE ALATTA. AZ 1/1998. (I. 12.) FM RENDELET ÉRTELMÉBEN A HAGYOMÁNYOS KÜLÖNLEGES TULAJDONSÁG AZ ÉLELMISZER ELÕÁLLÍTÁSÁHOZ FELHASZNÁLT HAGYOMÁNYOS NYERSANYAGOKBÓL, A HAGYOMÁNYOS ELÕÁLLÍTÁSI MÓDBÓL ÉS ÖSSZETÉTELBÕL EREDÕ OLYAN TULAJDONSÁG, AMELY AZ ÉLELMISZERT VILÁGOSAN MEGKÜLÖNBÖZTETI MÁS, HASONLÓ ÉLELMISZEREKTÕL. ILYEN TERMÉK A „SZIKVÍZ”. INHALT IM KREISE DER LEBENSMITTEL-QUALITÄTSEXPERTEN HAT DER BEGRIFF, WERT UND DIE WICHTIGKEIT DER „HUNGARICUMS“ IMMER EXISTIERT. DER BEGRIFF WAR ZWAR NIE DEFINIERT, ABER UNTER AUFFÜHRUNG FOLGENDER TRADITIONELLEN LEBENSMITTEL: PAPRIKA VON KALOCSA, SALAMI VON SZEGED, WURST VON GYULA UND ZWIEBEL VON MAKÓ VERSTEHT ALLE MENSCHEN DIE GLEICHE − DIE BERÜHMTEN AUF TRADITIONELLE WEISE BEREITETEN PRODUKTE DIE ZU EINER BESTIMMTEN REGION DES LANDES GEHÖREN.

BEVEZETÉS* A „Hungarikumok” A magyar élelmiszer-minõségügyi szakemberek körében mindig élt a „Hungarikumok” fogalma, fontossága és értéke. Bár fogalmát általában nem definiálták, de a kalocsai paprika, szegedi szalámi, gyulai kolbász, makói hagyma felsorolásával mindenki ugyanazt − régi, hagyományos módon készült, az országhoz, annak egyegy meghatározott régiójához kapcsolódó jó hírnevû termék − értette alatta. A „Hungarikumok”-kal kapcsolatos érdekeinket akkor tudjuk legjobban érvényesíteni, ha a kiválasztásuk, védelmük, népszerûsítésük ugyanazon szabályok, eljárások szerint, ugyanazon rendszerben történik, mint a „Germanikumoké”, „Britannikumoké” vagy „Gallikumoké”. Ezért átvettük az Európai Uniónak az e célra létrehozott rendszereit. Megszokott és teljesen természetes, hogy a termék minõségét pontosan számszerûsített kémiai, fizikai összetevõkkel jellemezzük. Megpróbáltuk még az élelmiszer egyik legfontosabb tulajdonságát, az élvezeti értéket is számszerûsíteni, pedig tudjuk, hogy szinte mindenkinek más az ízlése. Az élelmiszer minõségnek azonban a technicista megközelítése mellett egy emocionális megközelítése is van. Ez nemcsak a százalékokat, a mg/kg-okat értékeli, hanem azt is, hogy a termék pontosan olyan, ahogy azt emberöltõkön keresztül elõállították, kedvelték és fogyasztották. A túltelített, fizetõképes piacok kialakulásával megváltozott a „minõségi igényének” értelmezése: a piacon különle-

NACH DEM GESETZ 1/1998. (I. 12.) FM IST DIE TRADITIONELLE EIGENSCHAFT SOLCH EINE VON DEN ZUR HERSTELLUNG VERWENDETEN TRADITIONELLEN ZUTATEN, MATERIALEN UND VON DER TRADITIONELLEN HERSTELLUNGSMETHODE STAMMENDE EIGENSCHAFT DIE DAS LEBENSMITTEL VON ÄHNLICHEN LEBENSMITTELN EINDEUTIG UNTERSCHEIDBAR MACHT. DAS SODAWASSER („SZIKVÍZ”) IST SOLCH EIN PRODUKT. SUMMARY IN THE

CIRCLE OF THE HUNGARIAN FOOD-QUALITY EXPERTS THE TERM, IMPORTANCE AND VALUE OF ”HUNGARICUMS” HAVE ALWAYS BEEN A SUBJECT. ITS TERM, HOWEVER, HAS NEVER BEEN DEFINED WHEN MENTIONING THE PEPPER OF KALOCSA, THE SALAMI OF SZEGED, THE SAUSAGE OF GYULA, THE ONION OF MAKÓ EVERYBODY KNOWS THAT IT IS ABOUT THE SAME, OLD, TRADITIONALLY PREPARED FAMOUS FOOD WHICH BELONGS TO THE COUNTY, TO CERTAIN PARTS THEREOF. IN ACCORDANCE WITH THE DECREE OF THE MINISTRY OF AGRICULTURE Nº 1/1998 (I. 12.) FM THE TRADITIONAL SPECIAL CHARACTER IS A QUALITY THAT COMES FROM THE TRADITIONAL RAW MATERIALS USED FOR THE PRODUCTION OF THE FOOD, FROM THE TRADITIONAL METHOD OF PRODUCTION AND FROM THE COMPOSITION AND IT MAKES THE FOOD CLEARLY DISTINGUISHABLE FROM ANY OTHER SIMILAR FOOD. SODA WATER (”SZIKVÍZ”) IS A PRODUCT LIKE THAT.

gességet, a többitõl eltérõ specialitásokat kell kínálni. Például az adott élelmiszerhez kapcsolódó hagyományt, karakterisztikus tájegységet, kultúrát. Ugyanezt becsüljük a „Hungarikumok”-ban is: a hagyományt, a kapcsolódó tájat, kultúrát: ezeket fel kell tárni, meg kell õrizni és népszerûsíteni kell. Mindezeket felismerve az Európai Unió a kilencvenes évek elején megkezdte azon rendszerek kidolgozását, amelyek segítik az élelmiszerekhez kötõdõ hagyomány, táj, kultúrkör iránti piaci igény kielégítését. Ezen keresztül mindenek elõtt segítik az ilyen termékeket elõállító − igen gyakran elmaradott vidékeken, tõkeszegényen, kellõ marketing tevékenység nélkül dolgozó − embereket. Ezek közé a rendszerek közé tartozik a hagyományos különleges tulajdonság tanúsításának rendszere, amelyet a 2082/92 EGK rendelet honosításával készített 1/1998. (I. 12.) FM rendelet teremtett meg. A rendszer létrehozásának célja azonos az EU-éval: segítse a hagyományos, kevésbé intenzív, kevésbé termelékeny módszerekkel, legtöbbször az ország kevésbé fejlett vidékein elõállított élelmiszerek piaci helyzetének javítását. Ezek a termékek − nálunk éppúgy, mint az EUban − kiszorultak vagy kiszorulnak a piacról, mert nem elég versenyképesek, gyártóik nem elég tõkeerõsek. Pedig kár lenne értük: színesítik a választékot, hagyomány kötõdik hozzájuk, és ami a legfontosabb: segítik az általában elmaradott vidékek foglalkoztatási gondjainak enyhítését. A rendszer egy egész Európára egységesen érvényesülõ követelményrendszerrel, az elbírálás és ellenõrzés egységes elveivel, és az ezeken alapuló

*A „Bevezetést” Dr. Rácz Endre és Õsz Katalin: Élelmiszerszabályozási Információk 5. Az élelmiszerek eredetvédelme, hagyományos és kiváló tulajdonságainak tanúsítása címû kiadványa alapján írta Bikfalvi Istvánné dr.

egységes tanúsítási jellel próbál marketing elõnyt biztosítani ezen termékeknek. Az EU rendszerben eddig a következõ termékek hagyományos különleges tulajdonságának tanúsítását jegyezték be: − Mozzarella sajt Olaszország − Serranoi sonka Spanyolország − Falukorv (kolbászféle) Svédország − Hagyományos tanyasi Anglia pulyka − Leche de Granja Spanyolország (tejféleség) − Panellets Spanyolország (süteményféle) − Kalakukko Spanyolország (kenyérféle) − 5 féle sör Belgium (Kriek-Lambic, Guenze, Faro stb.) − Sahti (sör) Finnország Magyarországon az elsõ hagyományos tulajdonságú élelmiszer a szikvíz. Az 1/1998. (I. 12.) FM rendelet értelmében a hagyományos különleges tulajdonság az élelmiszer elõállításához felhasznált hagyományos nyersanyagokból, a hagyományos elõállítási módból és öszszetételbõl eredõ olyan tulajdonság, amely az élelmiszert világosan megkülönbözteti más, hasonló élelmiszerektõl. A szikvíz esetében ez a tulajdonság, amely megkülönbözteti az egyéb szénsavas ivóvíztõl − nevezetesen, hogy a termék széndioxid tartalma az utolsó pohárban is azonos azzal, ami az elsõ poháré − abból a hagyományos elõállítási módból származik, amelyet Jedlik Ányos 1829-ben ismertetett egy bécsi fizikai és matematikai szaklapban. A szikvíz termékleírását a Magyar Élelmiszerkönyv tartalmazza. Szerzõ: Dr. Bikfalvi Istvánné fõtitkár, Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács

45

Alkoholmentes italok 2004/2

Gyümölcslépiac Európában és hazánkban* Montvai Eszter ÖSSZEFOGLALÓ A FIATAL SZERZÕ A MARKETINGSTRATÉGIA TERÜLETÉN VÉGEZ DIÁKKÖRI KUTATÓI TEVÉKENYSÉGET. CÉLJA ÁTFOGÓAN MEGISMERNI A HAZAI GYÜMÖLCSLÉPIACOT ÉS ANNAK AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEKBEN TÖRTÉNT ÁTALAKULÁSÁT. MARKETINGSTRATÉGIAI SZEMPONTBÓL FONTOS AZ ÚJ TRENDEK KÖVETÉSE, AZ UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁSRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS, A GYÁRTÓK TERMÉKSTRATÉGIÁJÁNAK VÁLTOZÁSA. INHALT DIE JUNGE AUTORIN MACHT − ALS STUDENTIN − EINE FORSCHERARBEIT AUF DEM GEBIET DER MARKETINGSTRATEGIE. IHR ZIEL IST DEN UNGARISCHEN FRUCHTSAFTMARKT UND DESSEN UMBILDUNG − DIE IN LETZTEN JAHRZEHNTEN ERFOLGT

Bevezetés A gyümölcslevek fogyasztása régen azért nem válhatott általánossá, mert nem tudták megakadályozni a termék erjedését. 1810-ben Appert francia szakács találta fel a gyümölcslevek tartósítását. A palackba töltött levet dugóval lezárta és vízbe téve hosszabb ideig forralta. Az így kezelt levek hosszabb ideig romlás nélkül elálltak. Ez a kísérlet tulajdonképpen az egész konzervipar fejlõdésének, így a gyümölcslevek feldolgozásának elindítója lett. Ezeknek a termékeknek a mai táplálkozási, italfogyasztási szokásokban nemcsak szomjúságoltó, frissítõ szerepük van, hanem élvezeti értéket is nyújtanak. Az élvezeti értéket adó funkció a szomjúságoltás élettani szükségleténél összetettebb tényezõ. A gyümölcslevek, üdítõitalok élettani értékét olyan érzékszervi tulajdonságok alkotják, mint a külsõ megjelenés, a szín, az illat, az íz, a zamat, stb. Másik megközelítési oldalról az egészséges életmód legalapvetõbb feltétele az egészséges táplálkozás. A táplálkozásról, egészségrõl szóló kutatások, riportok, cikkek, beszámolók mindenhol körülvesznek bennünket, léptennyomon találkozunk velük a televízióban, folyóiratokban, különbözõ magazinokban. Nem véletlen, hiszen a mai fejlett társadalomban, amikor az egyéni fellépés, teljesítmény nagyon sokat számít, az emberek figyelme egyre inkább saját egészségük felé fordul. Ezt a tendenciát látva, a különbözõ élelmiszergyártók is igyekeznek olyan termékeket készíteni, amelyek hozzájárulnak egészséges életvitelünkhöz és ennek megfelelõen fejlesztik régi termé-

IST − GRÜNDLICH ZU KENNEN. IN DER HINSICHT DER MARKETINGSTRATEGIE IST ES WICHTIG DIE NEUEN TRENDS ZU FOLGEN, UNS ZUM EU-ANSCHLUSS BEREITZUMACHEN UND DIE PRODUKTSTRATEGIE DER HERSTELLER ZU ÄNDERN.

SUMMARY HAS DONE SOME RESEARCH − AS A RESEARCH STUDENT − IN THE FILED OF MARKETING STRATEGY. HER AIM IS TO GET ACQUAINTED WITH

THE YOUNG AUTHOR

THE DETAILS OF THE HUNGARIAN FRUIT-JUICE MARKET AND ITS CHANGES OCCURRED IN THE PAST FEW DECADES. FROM THE STANDPOINT OF MARKETING STRATEGY IT IS IMPORTANT TO FOLLOW THE NEW TRENDS, TO PREPARE FOR THE ACCESSION TO THE EU AND TO CHANGE THE PRODUCT STRATEGY OF THE MANUFACTURERS.

keiket is. A táplálkozás talán legfontosabb eleme a folyadékszükséglet állandó pótlása. Nem mindegy azonban, milyen itallal tesszük ezt. A szakemberek szerint a legegészségesebbek az ásványvizek, gyümölcs- és zöldséglevek, amelyek sok ásványi anyagot és vitamint tartalmaznak. I. 1. Gyümölcslevek kívülrõl − belülrõl A gyümölcslégyártásnál a termékstratégia során nem korlátozódhatunk kizárólag a termékre, mint külsõleg meghatározott fogyasztási cikkre. A stratégia alakítása során a gyártással járó minden apró részletet ki kell dolgozni. A gyártási folyamattól, a gyümölcslé tartalmától függ ugyanis a termék minõsége, amit keményen megkövetelnek a fogyasztók. Manapság a vásárlók többsége elég tájékozott ahhoz, hogy meg tudja különböztetni a termékek minõségét. Nem lehet csak a jó promóciós és reklámkampányokra bízni a sikert. Nézzük meg, milyen belsõ és külsõ tulajdonságok határozzák meg a gyümölcsleveket és minõségüket. Típusok és csomagolás A leveket megkülönböztetjük aszerint, hogy gyümölcsöket vagy zöldségeket tartalmaznak. A gyümölcslevek kizárólag gyümölcsökbõl készülnek. A paradicsomlé a zöldséglevek kategóriájába tartozik. Más paraméterek, más termelési, eljárási szabályok vonatkoznak a gyümölcslevekre és a zöldségekbõl elõállított levekre. A gyümölcslé vagy juice 100%-os levekre vonatkozik. Léteznek kevesebb gyümölcsöt tartalmazó levek is. A 25%-

ban vagy e fölötti gyümölcsöt tartalmazó a nektár, a 12% feletti pedig a gyümölcsital. Az 1% − 12%-os levek a gyümölcstartalmú üdítõitalok, melyeket manapság szintén elfogadnak gyümölcsitalként. A gyümölcsleveket csoportosíthatjuk a csomagolás típusa és a tartósítószer tartalma szerint. A csomagolás többféle lehet: mûanyagpalack (PET), üvegpalack vagy laminált doboz (Tetra Pack, Combi Pack). Ez utóbbi csomagolású gyümölcslevek jelentõsége az, hogy tartósítószert nem tartalmaznak, úgynevezett aszeptikus technológiával készülnek. A PET palackos készítmények is lehetnek tartósítószer-mentesek, ami a gyártási folyamattól, technológiai eljárástól függ. A tartósítószert nem tartalmazó gyümölcsleveket aszeptikus kamrában töltik a flakonba. A PET palackot elõzõleg szintén steril körülmények között fújják megfelelõ alakra. A tartósítószert tartalmazó leveknél a fenti mûveletek normál körülmények között folynak le. II. Gyümölcslevek fogyasztása Európában és Hazánkban A termékskálát, termékkínálatot alapvetõen az idõ során kialakult hagyományok határozzák meg. Teljesen más hagyományok alakultak ki Magyarországon, Kelet- és Nyugat-Európában. II. 1. A Nyugat- és Kelet-Európaipiac összehasonlítása (forrása a Döhler Seminar anyaga) Az egész európai piacot szemlélve az alkoholmentes italok piacán a rostos gyümölcslevek, nektárok, szörpök 16,7%-

*A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Tudományos Diákköri Konferenciáján (2004. május 10−13.) marketingstratégia szekcióban II. díjat nyert munka elsõ része.

47

Alkoholmentes italok 2004/2 os mennyiségbeli részesedéssel bírnak. Míg az egész alkoholmentes piac 6,7%kal nõtt, addig a gyümölcslevek szektora összesen 10,4%-kal teljesítette túl a 2002-es évet. Több gyártó portfoliójába tartoznak a gyümölcslevek mellett a szörpök, jeges teák is. A szörpöket Magyarországon kevesebben és más rétegek vásárolják, mint a gyümölcsleveket. Nyugat-Euró-

pában ellenben sokkal inkább elfogadott, nagyobb presztízzsel bíró, drágább ital. Gyümölcslevekbõl viszont kevesebbet fogyasztanak (fejenként), mint hazánkban. Meg kell azonban említeni hogy, amíg Nyugat-Európában csak juice és nektár kategóriák léteznek, addig hazánkban 60% feletti a gyümölcsitalok fogyasztása. Kelet-Európa gyorsabb növekedési

ütemét alátámasztják a statisztikai adatok is: míg Nyugat-Európában a gyümölcslevek, nektárok fogyasztásának növekedése 5,5% volt, addig a kontinens keleti térfelén ez pont a kétszerese: 11,1%. A táblázat adataiból kiolvasható az a jól ismert fogyasztási trend, miszerint a keleti piac sokkal gyorsabban növekszik, mint a nyugati.

−2003) A legtöbb gyümölcslevet fogyasztó országok százalékos növekedési mértéke (2002−

Top növekedési országok Kelet-Európában

Top növekedési országok Nyugat-Európában 12,0%

25,0%

8,7%

10,0%

7,4%

8,0%

6,2%

4,0%

10,0%

2,0%

5,0%

12,2%

11,1%

0,0% Spanyolország

Olaszország

Egyesült Királyság

Hazánk és Nyugat-Európa ízpreferenciái a következõképpen alakulnak: Nyugat-Európa: 1. narancs 2. multivitamin 3. alma 4. ananász 5. õszibarack Magyarország: 1. narancs 2. õszibarack 3. alma 4. egyéb hazai gyümölcs 5. citrom A csomagolás alakulásában a PET palackos italok növekedési tendenciája (2001 − 54,1%; 2002 − 55,3%) figyelhetõ meg az üvegpalack rovására (2001 − 22,3%; 2002 − 21,4%). Az Európában új, piacra vezetett termékek jellemzõi 2003-ban: új, extra ízek (Aloe Vera, Lychee, szója); ételhelyettesítõ, -kiegészítõ funkcionális italok; csavaros zárószerkezetû Tetra Pack csomagolás. Hasonló termékismérveket a hazai piacon is találunk (Topjoy Duett ízkombinációi; Topjoy új combitwist és combilift zárszerkezetei; Topjoy Fitness, Happy Day Active Breakfast, Hohes C Mineral Active − zöldség-gyümölcskeverékek). Különleges ízekkel és alacsony árral próbál betörni a magyar piacra a lengyel Tymbark márka Kaktus (alma, lime és kaktuszfügesûrítmény), Kokos

48

16,0%

20,0% 15,0%

6,0%

0,0%

29,5%

30,0%

11,1%

Németország

Ukrajna

(banán, ananász és kókusz) és Granat (alma, grapefruit, szõlõ és gránátalma) termékeivel. II. 2. Milyen változásokat hozhat az EU-csatlakozás? Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozása több vállalat számára kedvezõ változást hozhat. A szlovák, cseh, lengyel gyártók megjelenésére lehet számítani, akik olcsóbb termékeket hozhatnak be a magyar piacra. NyugatEurópában nem számítanak újabb szereplõre. Egyrészt már így is túl tág a gyümölcslépiac, másrészt a szállítási költségek miatt nem érné meg ezeknek a vállalatoknak Magyarországra szállítani termékeiket (kivételt képezhetnek azon nagy gyártók, melyek magyarországi leányvállalattal rendelkeznek. pl. Szobi szörp). A Szobi Szörp Rt. 1990 óta francia tulajdonú cég, a Teisseire csoport tagja. Hazánkban a cég bevezetheti az anyacég által gyártott jobb minõségû és csomagolású szörpöket, míg a francia vállalat beépíthet termékskálájába a Szobi Szörp kiváló gyümölcsleveibõl 2−3 terméket. A Teisseire márka, hazájában nagy tekintélynek örvend, a világ elsõ számú szörpgyártó cége. Ízbeli választéka is sokkal bõvebb a magyar piacon jelen levõ termékeknél, így a tulajdonos termékskálája sok lehetõséget rejt a szobi leányvállalat számára.

Oroszország

Fehéroroszország

Macedónia

Más oldalról közelítve a csatlakozást, nagy gondot és feszültséget okozhat a szigorú minõségellenõrzési rendszer a Közép-Kelet Európa-i országok számára, mivel néhány országban ezek a termékek nem mindenben felelnek meg az EU minõségi elõírásainak. Amelyik nem felel meg az EU követelményeinek, annak importját be fogják tiltani addig, amíg a laborminta megfelelõ nem lesz. Az uniós szabályozás átvételével jelentõsen megváltozhat a hazai gyümölcsléfogyasztás. A nektárok gyümölcstartalma 45−50% lesz, amely kezdetben szokatlan a megszokott ízekhez képest, és a növelt gyümölcstartalom megkövetelése várhatóan kedvezõtlenül alakítja a fogyasztói árakat is. A gyümölcslépiac helyzete Magyarországon Magyarországon a gyümölcslégyártás az élelmiszerágazat egyik legfiatalabb ágazata. A ’80-as évek végétõl létesített üzemek mûszaki színvonala, az alkalmazott gyártási technológia és a termékkínálat a világ élvonalába tartozik. A hazai és a mediterrán gyümölcsökre támaszkodó gyártók több mint 500 millió liter töltõ kapacitással rendelkeznek, amit azonban nem használnak ki teljes mértékben. 2002-ben 450 millió liter gyümölcslevet állítottak elõ, melynek ¾-ét itthon értékesítik, 25%-át pedig fõleg keletre exportálják.

Alkoholmentes italok 2004/2 III. 1. A gyümölcslé gyártás kezdetei Hazánkban Hazánkban az 1950-es években indult el az üdítõital gyártás, amikor kis üzemek gyümölcs-, illetve gyümölcs ízû szörpökbõl készült italai (pl. Bambi) kerültek piacra. Elõrelépést jelentett 1965ben a konzervipar által gyártott „narancsital”, amely 4%-os gyümölcstartalommal rendelkezett és nem tartalmazott szénsavat. 1971-ben a citrusfélék iránti igény kielégítésére kezdõdött meg a görög narancskoncentrátumot tartalmazó Olympos Orange gyártása, 1971ben jelent meg a Traubisoda osztrák licenc alapján, hazai (szõlõ) alapanyaggal, majd 1973-ban indították el a Márka projektet. A jelentõsebb hazai alapanyagú nektárok ma is meggybõl, almából, õszi- és kajszibarackból készülnek. (Simonné, 1986) A mai piacon is jelen levõ nagyobb vállalatok az 1960-as évek végétõl kezdtek megjelenni. A Rauch családi vállalkozás kezdetei a XX. század elejéig nyúlnak vissza. 1919ben Franz Josef Rauch egy kis almaborprés-üzemet alapított Rankweil-ban (Voralberg, Ausztria). Ez az üzem vált késõbb a Rauch Fruchtsäfte GmbH & Co. vállalat üzleti központjává, amely a ’60-as évek közepére már minden jelentõs európai piacon képviseltette magát. 1967-ben hét termelõszövetkezet alapította a mai Szobi Szörp Rt. elõdjét, a Szobi Szörp Gyümölcsfeldolgozó Szövetkezeti Közös Vállalkozást. A vállalat 1990-ben alakult át részvénytársasággá s még ugyanebben az évben a Teisseire családi vállalat megszerezte a társaság tõkéjének 61%-át, 1999-ben pedig már a részvények 98,5%-át birtokolta. 1977-ben jelent meg a magyar piacon 0,2 literes alumíniumtasakban az elsõ Sió-generáció, amelybõl mintegy kétmillió darab került a piacra évente, ami a ’70-es évek végére tízmillióra nõtt. 1991-ben alapították a Sió-Nektár Kft-t, amit 1993-ban az Eckes AG., Európa vezetõ gyümölcslégyártója vásárolt meg. Ekkor alakult meg a SióEckes Kft. és került piacra a Hohes C. A Hey-Ho gyümölcslémárkáról ismert Elsõ Magyar Gyümölcsfeldolgozó és Gyümölcslégyártó Rt. (ELMA Rt.) már 1986-ban elsõként kínálta a korszerû minõségi követelményeknek megfelelõ, tartósítószer mentes, aszeptikusan csomagolt gyümölcsleveit a vásárlóknak. A legnagyobb gyártók közül az egyetlen magyar többségi tulajdonú gyümölcslégyártó vállalat ma Magyarországon az ELMA Rt.

III. 2. Stratégiák az ezredforduló elõtt és után A magyar gyümölcslépiacon az 1998− 99-es orosz piaci válságot a 18-ból öt gyártó élte túl, amelyek ma is jelen vannak a piacon. Nagyság szerinti sorrendben: Sió-Eckes, Rauch, Szobi Szörp Rt., Topjoy, Elma Rt. A válság elõtt a gyártók az exportból finanszírozták a magyar piacon való megjelenésüket, mivel egyes gyümölcsleveket nem lehetett nyereségesen forgalmazni hazánkban. A fenti öt vállalat tudott csak fennmaradni, amelyek elõzõleg az exportból be tudtak fektetni a magyar piacba. A gyümölcslégyártóknak fizetniük kell a kereskedelmi hálózatoknak, hogy termékeik megjelenjenek a boltokban, tehát nem közvetlenül a fogyasztói igények szerint alakul a gyümölcslevek bolti megjelenése. A válság után a megmaradt vállalatoknál mindenhol költségdiktáló − költségtakarékos stratégiára váltottak. Ennek részét képezte az, hogy olcsóbbá tették a termékek összetételét. A cukor helyett az olcsóbb édesítõszert kezdték el használni. Volt, aki elõnyt kovácsolt ebbõl a váltásból: az édesítõszeres termékeiket a „fitness”-szel, csökkentett energiatartalommal kapcsolták össze (Topjoy-nak a Topjoy Fitness, Topjoy Light márkájú termékei). Másik oldalról a reklámmal is takarékoskodni lehetett. A televíziós reklámok a leghatékonyabbak, de egyúttal a legdrágábbak is. A Tv reklámoknak azonban akkor van csak hasznuk, ha minimum három évig jelen vannak. Ezt csak a két legnagyobb vállalat, a Sió és a Rauch képes megfizetni. Más

gyártók különbözõ promociókkal, akciókkal, játékokkal próbálják meg kedvessé tenni termékeiket a fogyasztók számára. A költségtakarékosság mellett a termékek minõségének javítására irányuló törekvés is megfigyelhetõ, ami viszont csak a tulajdonos külföldi vállalat támogatásának köszönhetõen folytathatnak. A piaci versenystratégiában a kölcsönös kikerülés és termékpiac újra-összpontosítás figyelhetõ meg. A gyártók igyekeznek kikerülni egymást, nem kerülni túl nagy összetûzésbe, konfliktusba. Mindenki megkeresi a maga érvényesülési lehetõségét. A Sió egyrészt õszibaracklevével tûnik ki, de igazából a Hohes C, Granini márkáknak köszönheti piacvezetõ szerepét, melyeket a német tulajdonos vállalat, az Eckes-Granini hozott be Magyarországra. A Rauch is megtalálta a maga útját. A Happy Day nagy konkurense a Hohes C-nek, emellett a jeges tea és a 0,5 literes, 1,5 literes PET palackos csomagolású gyümölcsitalok tekintetében az élen jár. A Topjoy megpróbálta kikerülni a fentieket, más utat választott. Az energia csökkentett „Fitness” és a kétféle gyümölcsbõl összeállított „Duett” termékeket vezette be. Az Elma Rt. (Hey-ho) a 2 literes részesedést fejlesztette, ami addig nem létezett a gyümölcslépiacon. A Szobi Szörp Rt. az ital kategóriában erõs, kiszerelés szempontjából pedig a 1,5 és 0,2 literes csomagolású gyümölcslevek terén nagyon jó pozíciót harcolt ki magának. Az öt nagy vállalat mellett megjelen-

Szob

Budapest

Nyárlõrinc Siófok Érsekhalma

49

Alkoholmentes italok 2004/2 tek az osztrák Pfanner márkájú 2 literes termékek és a Pepsi is bevezette Toma márkanevû gyümölcsleveit. Volumenben jelenleg a GfK Piackutató cég háztartáspanel vizsgálata alapján a piaci részesedés szerint a sorrend a következõképpen alakul: 1. Sió-Eckes Kft. 2. Rauch Hungária Kft. 3. Szobi Szörp Rt. 4. Olympos-Top Kft. 5. Elma Rt. Magyarországon manapság a gyümölcslépiacon jelen levõ öt nagy vállalat kapacitása meghaladja az ország fogyasztóinak igényeit, így az elkövetkezendõ egy évtizedben 3−4 potenciális piaci szereplõre csökkenhet a gyümölcslépiac.

Felhasznált irodalom Antal-Mokos Zoltán − Balaton Károly − Drótos György − Tari Ernõ (2000): Stratégia és szervezet. KJK − KERSZÖV Jogi és üzleti kiadó Kft, Budapest Bauer András − Berács József (1996): Marketing. Aula kiadó, Budapest Hoffmann Márta − Kozák Ákos − Veres Zoltán (2000): Piackutatás. Mûszaki Könyvkiadó Kft., Budapest Hoffmann Istvánné (2000): Stratégiai marketing. Aula Kiadó, Budapest Hofmeister-Tóth Ágnes − Törõcsik Mária (1996): Fogyasztói magatartás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Philip Kotler (1999): Marketing menedzsment. Mûszaki Kiadó, Budapest Simonné Nagy Éva (1986): Minõségi változás a gyümölcslé, illetve az üdítõital fogyasztásában Magyarországon (doktori értekezés) Törõcsik Mária (2003): Fogyasztói magatartás trendek. KJK − KERSZÖV Jogi és üzleti kiadó Kft., Budapest

Codex Alimentarius Hungaricus (Magyar Élelmiszerkönyv): 1−3−2001/112 számú elõírás, gyümölcslevek és bizonyos hasonló termékek. Döhler Seminar: Fit for Europe. Prága, 2004. március 18−19. Gazdag ízvilágú a gyümölcsléágazat. ÉLELMISZER, 2002. X. évf. 11−12. szám, november− december Továbbra is piacvezetõ a Sió-Eckes Kft. NAPI Gazdaság, 2004. április 8., XIV. évf. 68. (3642.) szám Személyes interjúk (Szobi Szörp Rt): Fazekas László vezérigazgatóval; Kórádi Zsuzsanna termelési igazgatóval; Tarsoly Elemér kereskedelmi igazgatóval.

Szerzõ: Montvai Eszter BKÁE I. évfolyamos hallgatója Mentor: dr. Balaton Károly egyetemi tanár, BKÁE

Mint azt az „Üdvözlet az Olvasónak” címû rovatunkban már jeleztük, a jövõben minden lapszámban röviden szólunk a Kárpát-medence ásványvizeirõl függetlenül attól, hogy azt milyen célra hasznosítják, hasznosították. Ez alkalommal a megújult Szováta fürdõrõl olvashatnak.

S Z O V ÁTA Marosvásárhely és Székelyudvarhely között a tenger szint felett 520 m magasan fekszik a Székely-Sóvidék jellegzetes fürdõje a Kis-Küküllõ partján elterülõ Szováta. Ezt a több száz éves fürdõhelyet már a XVI sz.-ban is említik. Szováta nevezetessége, a fürdõváros büszkesége Európa egyetlen heliotermikus tava az 1870-es években keletkezett Medve-tó. Mit jelent az, hogy heliotermikus-tó? Józsa András: „A Sóvidék és fürdõi” címû munkájában a következõképpen írja le a heliotermia jelenségét: „A szovátai Medve-tó a világ legnagyobb és Európa egyetlen heliotermikus (naptól melegedõ) tava. A heliotermia jelensége a tömény sósvizû tó fölött átfolyó két édesvizû patakocskának köszönhetõ. Ha nem volna ez az igen vékony, alig pár centis édesvízréteg a tömény sósvíz fölött, a Medve-tó is ugyanúgy viselkedne (nappal fölmelegedne, éjszaka újból lehûlne) mint a világ bármelyik természetes tava. Egy egységes összetételû édes- vagy sósvizû tó, elnyelve a nap sugarait, jelentõs hõmérséklet-emelkedést mutat 1,5−2 méter mélységben. A felmelegedõ víz kitágul, sûrûsége csökken. A kisebb sûrûségû, melegebb vízrétegek a felszínre emelkednek, és éjszaka hõjüket átadva a hidegebb levegõnek, lehûlnek. Az így kialakuló áramlás és hõleadás meggátolja a tó vizének jelentõs növekedését. A Medve-tó esetében a felszíni édesvízréteg sûrûsége jóval kisebb, mint az alatta levõ akár 50 °C-os sósvízé. Ez a sûrûségkülönbség meggátolja az áramlási folyamatok kialakulását. Az áramlási folyamatokban meggátolt sósvíz hõmérséklete a hõelnyelõ zónában így napról-napra emelkedik és a természet-

50

ben máshol nem tapasztalt, szinte hihetetlenül magas értékeket is felvehet. Kalecsinszki Sándor, a Budapesti Földtani Intézet fõvegyésze, 1898 és 1901 között végzett méréseket a Medve-tavon. Neki sikerült legelõször magyarázatot találni a heliotermia jelenségére. 1900 nyarán 1,32 méter mélységben 71 °C hõmérsékletet mért. A késõbbi években az intenzív fürdõzés következtében a Medvetó sosem érte el többet ezt a hõmérsékletet. A legnagyobb hõmérsékleti értékeket, 35−50 °C-ot a fürdõidény kezdetén mérték, a idény végére a tó hõmérséklete 25−30 fokra csökkent. Kalecsinszki elõtt mások is próbálkoztak a Medve-tó látványos felmelegedésének magyarázatával. Kezdetben hõforrásokra gyanakodtak. Telegdi Róth Lajos 1898-ban kizárja a hõforrások jelenlétét, a tó felmelegedését oxidációs folyamatokkal próbálja magyarázni. Telegdi 1898 szeptember végén 1,5 m mélységben 69.5 °C hõmérsékletet mért (Telegdi, 1898).” A Medve tó sótartalma a felszínen 0,6−2,5%, 3 m mélyen 28% , a legsósabb réteg 31%-os.

* A Szováta hotelt a magyar Danubius szállodalánc üzemelteti. A fedett uszodával és fedett termál sósfürdõvel rendelkezõ szálló kitûnõen felszerelt balneo- és hidroterápiás részleggel rendelkezik. Ezen kívül elektroterápia, fotóterápia, légzésterápia segíti a gyógyulást. A három csillagos szálló felveszi a versenyt bármelyik nyugat-európai négy csillagos szálloda szolgáltatásával. Árai viszont a magyar polgárok számára is megfizethetõek.

Alkoholmentes italok 2004/1

M

ú

l

t

b a

n

é

z õ

Winkler Lajos (1863−1939) az analitikai kémia nemzetközi hírû tudósa és népszerûsítõje Dr. Ijjas Gáborné ÖSSZEFOGLALÓ A CIKK SZERZÕJE WINKLER LAJOS AKADÉMIKUS, MUNKÁSSÁGÁT ISMERTETI CIKKÉBEN HALÁLÁNAK 140. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL. WINKLER PROFESSZOR THAN KÁROLY MUNKATÁRSA , MAJD UTÓDJA VOLT AZ EGYETEMEN. A CIKKBEN SZÓ VAN AZOKRÓL A LABORATÓRIUMI ANALITIKAI MÓDSZEREKRÕL, BERENDEZÉSEKRÕL, AMELYEK MA IS WINKLER PROFESSZOR NEVÉT VISELIK. INHALT DER AUTOR DIESES ARTIKELS STELLT KURZ DIE ARBEIT UND AKTIVITÄT DES AKADEMIKERS, LAJOS WINKLER AUS ANLASS VON DER 140STEN JAHRESWENDE SEINES TODES DAR. PROFESSOR WINKLER WAR DER KOLLEGE UND DANN

Az analitikai kémia nemzetközileg elismert kiváló tudósa volt, aki három évtizeden át oktatta a kémiát a budapesti Tudományegyetemen. A tanításnál fontosabb azonban a kutató tevékenysége. Sok új módszert dolgozott ki a titrimetria és a gravimetria területén, több közülük a mai napig használatos. Módszereit a rendkívüli precizitás tette maradandóvá. Világszerte ismert például a Winklerféle vízben oldott oxigén meghatározása, amely egyébként doktori disszertációjának témája (1888) és hírnevének megalapozója volt. Igen fontos problémát oldott meg ezzel az eljárással. A víz oxigéntartalma ugyanis jelentõsen növelte a gõzkazánokra gyakorolt korrodáló hatást. 115 éve, 1888-ban dolgozta ki az új, analitikai módszert, a korróziót okozó O2 mérésére. Winkler Lajos 1863. május 21-én született Aradon. Családja több generáción keresztül borkereskedéssel foglalkozott. A fiatal Winkler nem követte családja mesterségét, hanem a gyógyszerészi pályát választotta, és ezért gyógyszerészgyakornoknak állt be, szülõvárosa egyik patikájába. Miután sikeresen letette a gyakornoki vizsgát, megkezdte tanulmányait a budapesti Tudományegyetemen. 1885-ben gyógyszerész-oklevelet szerzett. Ezután Than Károly (1834−1908) tanszékén dolgozott mint gyakornok. 1889-ben gyógyszerész-doktori címet szerzett, és egy év múlva tanársegéd lett Than Károly mellett. 1893-ban magántanárrá képesítették és adjunktussá léptették elõ. 1902-ben 39 évesen kinevezték

NACHFOLGER VON KÁROLY THAN AN DER UNIVERSITÄT. DER ARTIKEL ERWÄHNT DIE ANALYTISCHEN LABORMETHODEN UND APPARATE DIE NOCH HEUTE DEN NAMEN DES PROFESSORS WINKLER TRAGEN. SUMMARY THE AUTHOR OF THIS ARTICLE GETS US ACQUAINTED WITH THE WORK AND ACTIVITY OF THE ACADEMICIAN LAJOS WINKLER ON THE OCCASION OF THE 140TH ANNIVERSARY OF HIS DEATH. PROFESSOR WINKLER WAS THE COLLEAGUE THEN THE SUCCESSOR OF KÁROLY THAN AT THE UNIVERSITY. THE ARTICLE MENTIONS THOSE LABORATORY ANALYTICAL METHODS AND EQUIPMENT WHICH BEAR THE NAME OF PROFESSOR WINKLER TO THIS VERY DAY.

egyetemi tanárnak. Than Károly tanszékét halála után kettéosztották és az I. sz. Kémiai Intézetet 1909-tõl 25 éven keresztül Winkler Lajos vezette. Ebben az intézetben oktatott, kutatott, sõt Than Károly halála után, 1909-tõl már itt is lakott. 1909-ben, 46 évesen nõsült meg és feleségével beköltözött a kémiai épületben lévõ hétszobás professzori szolgálati lakásba. Felesége Légrády Ella aki 20 évvel volt fiatalabb nála, tanítványa volt. 1910-ben megszületett egyetlen gyerme-

kük Lajos, aki felnõve fizikát és kémiát tanult. Lajos fiuk a második világháború elsõ napjaiban ösztöndíjjal Angliába került, s onnan azután Közép-Amerikába ment. Winkler Lajos, mint professzor még többet foglalkozott a kutatással, éjjeleit is a laboratóriumban töltötte, amit aszszisztensétõl is elvárt. 70 évesen, 1933-ban nyugdíjba vonult, de 1934 végéig helyettesként még vezette az Intézetet. 1933-ban vérmérgezést és tüdõgyulladást kapott, amelybõl egészen sohasem gyógyult ki, egészsége fokozatosan romlott és 76 évesen, 1939-ben hunyt el. Tudományos munkásságával a hagyományos analitikai kémia területén új eredeti elemzési módszerek kidolgozásával tûnt ki. Elsõsorban precíziós gravimetriával, gázanalízissel, víz- és gyógyszervizsgálatokkal foglalkozott. Hírnevét az 1888-ban „A vízben feloldott oxigén meghatározása” címû doktori disszertációjában kidolgozott módszere alapozta meg. Ez a mérési módszer Winkler-féle jodometriás meghatározás néven klaszszikussá vált és ma is használatos. Vizsgálta a gázok oldhatóságát és meghatározta különbözõ oldószerekben az „abszorpció koefficiensüket”. Méréseihez nagy pontosságú és rendkívüli kézügyességet igénylõ készüléket szerkesztett. Winkler összefüggést állapított meg a gázok oldhatósága és a belsõ súrlódásuk között. A gravimetriában új alapokra helyezte a súlyanalitikai mérõmódszereket

51

Alkoholmentes italok 2004/1 és a „javítószámok” bevezetésével tette pontossá azokat. Foglalkozott fizikai-kémiai állandók, pl. olvadáspont, forráspont, gõzsûrûség meghatározásával, a tengervíz bróm- és jódtartalmának megállapításával, a vízben lévõ klór- és jódnyomok meghatározásával. Analitikai munkásságáról közel 400 magyar és német nyelvû közleményben számolt be, több könyvet is írt. A gyógyszervizsgálatokba bevezetett új módszereit a Magyar Gyógyszerkönyv 3−4. kiadásában ismertette. Jelentõs érdemeket ért el a gyógyszerészképzésben. Gyógyszerészhallgatóknak írott könyvei a következõk: Gyógyszerészi Chemia (Bp., 1902−1903), Feladatok a chemiai gyakorlatokhoz. A qualitatív és quantitatív chemiai analísis elemei (1. kiad. Bp., 1904.), a „Feladatok könyve a gyógyszerészi chemiai gyakorlatokhoz” (Bp., 1914.). Ezek a könyvek évtizedeken át alapvetõ munkák voltak. 30 éven keresztül a Magyar Gyógyszerészeti Közlöny fõmunkatársa volt. A Magyar Chemiai Folyóiratot alapítóként szerkesztette 1895−96-ban. Érdemeiért a Magyar Tudományos Akadémia 1896-ban levelezõ tagjának (Winkler ekkor 33 éves), majd 1922-ben rendes tagjának választotta. Winkler Lajos kedvelte a zenét és a mûvészetet. Ifjú korában csellózott egy házi vonósnégyesben. Verseket is írt szórakozásból. Winkler az analitikában nem annyira tudományt, hanem inkább mûvészetet látott. Szerinte adottság, elhivatottság és végtelen türelem kell hozzá. „Akinek nincs elég türelme, hogy bevárja a mérleg nyelvének csillapodását, az ne menjen analitikusnak” − mondta a profeszszor. Nem tartotta sokra az akkor kibontakozó mûszeres eljárásokat: „Az eredmények eléréséhez bizonyos fajta felszerelés kell, mert a szabó sem lehet varrógép nélkül, de a legkiválóbb felszerelés sem pótolja a mögötte álló ember ügyességét és szorgalmát”. Az analitikai munka nagy pontosságot igényel. Azt hinnénk, hogy abban a laboratóriumban, ahol akkora gondosságot igénylõ, nagy pontosságú módszerek születtek, a legnagyobb rend uralkodott. Pedig ellenkezõleg: laboratóriumában hatalmas rendetlenség volt. Tenyérnyi szabad hely is alig akadt az asztalon a lombikok, a poharak, eszközök, papírok, könyvek között. Ebben a rendetlenségben alkotta aprólékosan precíz módszereit. Mert, mint annyi mindenre, erre is

52

alkotott egy jól hangzó, kiélezett mondást: „Kétféle laboratórium van: az egyik olyan, ahol rend van, a másik olyan, ahol dolgoznak.” Winkler Lajos éjjel szeretett a laboratóriumban dolgozni, mert akkor nem zavarták. Napirendjét egy asszisztensének írásából megtudhatjuk: „Doktori disszertációmmal lassan haladva elõre, panaszkodtam Winklernek, ki ezt válaszolta: „Sohasem fog elkészülni vele, mert nappal intézeti embernek nem lehet dolgozni, folyton zaklatják. De én segítek a dolgon ha akarja. Megkérem Than profeszszort, ossza be mellém.” Ez meg is történt és ettõl kezdve az én idõbeosztásom is éveken át a következõ volt: déli 1−2 óra között ebéd, 3−6-ig intézeti munkák, a hallgatók revíziója, este 6 órától reggel 6 óráig kísérletezés a laboratóriumban... Lefekvés reggel 7 óra körül.” Így dolgozott Winkler évtizedeken át, s ezt a tempót és idõbeosztást kényszerítette munkatársaira. Az analitikai kémia népszerûsítése érdekében tett fáradozását mutatja az a néhány cikk, melyek 100 évvel ezelõtt jelentek meg a Magyar Chemiai Folyóiratban: 1901. februári számban „A természetes vizekben foglalt calcium és magnézium meghatározásáról” olvashatunk. 1901. novemberi számban „A természetes vizekben oldott gázok meghatározásá”-ról ír. 1901. decemberi számban az elõzõ havi cikkét egészíti ki, amelynek címe ugyancsak: „A természetes vizekben oldott gázok meghatározása”. 1902. szeptemberi számban olvashatjuk „A vas meghatározása természetes vizekben” címû cikkét. 1903. szeptemberi számban: A természetes vizek szénsavtartalmának meghatározásáról írt. Winkler Lajos különféle laboratóriumi eszközöket is alkotott, ezek ma is nevét viselik: A Winkler-féle tekés v. tartályos büretta, igen egyszerûen oldotta meg a mérõoldattartály kérdését, ahonnan egy mozdulattal a büretta megdöntésével jut az oldat a bürettába, ahol magától a 0 vonalra áll. Feleslegessé teszi így a gyakori utántöltést, s azt, hogy az analitikusnak a laboratóriumi székre kelljen felmásznia, hogy a beállítást ellenõrizhesse. Mindaz, amit a drága automatikus utántöltésû büretták tudnak, Winkler házilag elkészíthetõ tekés bürettájával is elérhetõ.

A Winkler-féle sodrópalack, ezt az eszközt a víz szabad szénsav tartalmának meghatározása alkotta. A mérés során a titrálandó és titráló folyadékot a CO2 veszteség elkerülése érdekében nem rázogatással, hanem Winkler szerint „sodrással” elegyítjük. A Winkler-féle platinadrótháló katódot a Cu és Ni elektoranalitikai elválasztásánál és meghatározásánál alkalmazzák. A Winkler-tervezte gázfejlesztõ készüléket, amelyet Huber Sándor üvegtechnikus készített, az Országos Mûszaki Múzeum Kémiai gyûjteményében õrzik. A Winkler-féle vattás kehelytölcsér, amit a gravimetriai eljárásoknál, csapadékok szûrésénél használtak. Winkler-féle „káliapparátus”, amit a karbonátok széndioxid tartalmának súly szerinti mérésénél használtak. Winkler-féle széndioxid meghatározó készülék. Winkler Lajos iskolaalapító volt. Egykori tanársegédeibõl több neves profeszszor és a szakma igazi továbbfejlesztõje lett. Ilyen volt Szebellédy László (1901− 1943), aki utóda lett. Õ találta fel 1940ben a coulometriás titrálásnak nevezett analitikai módszert. A fiatalon elhunyt Szebellédy tanszéki utóda Winkler Lajos egy másik korábbi tanársegéde, Schulek Elemér (1893− 1964) gyógyszerész lett. Winkler Lajos tanítványai a világ minden táján megállták a helyüket, és a magyar analitikai kémia jó híre neki és a Winkler iskola tagjainak is köszönhetõ. Az Alma Mater, professzora iránti háláját azzal fejezte ki, hogy Winkler Lajosról készített bronz szobrot helyezett el egykori intézetének elõcsarnokában. Winkler Lajos iránti tiszteletbõl a SOTE Gyógyszerésztudományi Kara 1964-ben emlékérmet alapított, mellyel az egyetem a gyógyszerésztudomány egy-egy kimagasló mûvelõjét kívánja jutalmazni. Winkler Lajos születésének 100. évfordulóján a Magyar Tudományos Akadémia emlékülést rendezett, a nagy tudós tiszteletére. A „Talanta” címû nemzetközi analitikai folyóirat 1963-ban magyar különszámot adott ki Winkler Lajos tiszteletére, és a magyar analitikai kémiai kutatások elismerésére. Szerzõ: Dr. Ijjas Gáborné okleveles vegyészmérnök, fõtanácsos Országos Mûszaki Múzeum