TARTALOMJEGYZÉK 1. Alapadatok és feladatmeghatározás 1.1. Védetté nyilvánítási javaslat és indoklása 1.2. Védetté nyilvánítási határozat 1.3. Alaptérkép 1.4. Szakirodalmi jegyzék 2. Leltárak, vizsgálatok, tanulmányok 2.1. Természetföldrajzi viszonyok 2.11. Éghajlat, csapadék 2.12. Terep és talajviszonyok 2.13. Hidrológiai helyzet 2.14. Növényzet típusok és ökoszisztémák 2.15. Állatvilág 2.2. Természeti értékek 2.21. Földtani alakulatok 2.22. Vizek 2.23. Növények, növénytársulások, növénytelepítések 2.24. Állatfajok 2.3. Kultúrtörténeti értékek 2.4. Tájképi értékek 2.5. Műszaki állomány - területfelhasználás 2.6. Társadalmi, gazdasági viszonyok 2.61. Helytörténeti adatok 2.62. Termelési viszonyok 2.63. Társadalmi viszonyok
2.64. Természetvédelmi szervezet 2.7. Természet és tájromboló tényezık 2.71. Bős-Nagymaros vízlépcsırendszer 2.8. Ellentmondások, konfliktusok vizsgálata 2.9. Összefoglalás 3. Tervek, tervfeladatok, programok, javaslatok 3.1. Területhasználati terv 3.12. Természetvédelmi osztályozás 3.13. Védıterületek, védőövezetek, szegélyzónák javaslata 3.14. Idegenforgalomra, bemutatásra javasolt területek 3.2. Természeti értékek védelme 3.21. Földtani alakulatok és talaj védelme 3.22. Vizek védelme 3.23. Növényvilág védelme 3.24. Állatvilág védelme 3.3. Kultúrtörténeti értékek védelme 3.4. Tájvédelem 3.5. Mőszaki állomány fejlesztése 3.51. Közlekedés 3.52. Közmővek, energiaforrások 3.53. Épületek 3.6. Ágazati egyeztetés 3.7. Szervezeti javaslat 3.8. Pénzügyi terv 3.81. Természetvédelmi fenntartás 3.82. Természetvédelmi üzemelés: 3.83. Beruházás 3.9. Intézkedési terv 3.91. Soronkívüli sürgıs feladatok és megoldási módjuk 3.92. Feladatok megoldási sorrendje és csoportosítása 3.93. Kutatási programok 3.94. Tervezési program 3.95. Épitési program 3.96. Kezelési utasítások kidolgozása 3.97. Kiadványok programja
1. Alapadatok és feladatmeghatározás 1.1. Védetté nyilvánítási javaslat és indoklása A Győr-Sopron Megyei Tanács - mint javaslattevő - által javasolt Szigetközi Tájvédelmi Körzet létrehozásának célja, hogy a területen levő természeti és tájképi értékeket megőrizze, fennmaradását biztosítsa az utókor számára és szolgálja a tudományos kutatásokat is. A tájvédelmi körzet létrehozását egykor indokolta az is, hogy a Bős-Nagyma ros vizlépcső megépitése után a térség jelenlegi állapotában fennmaradó vé delemre érdemes területeit ebben a formában őrizzük meg, valamint a részben módosuló területen a megváltozott erdőállomány is védelmet nyerjen. A védetté nyilvánítási javaslatban szereplő főbb területek: a Nagy-Duna ár téri területe, a dunakiliti viztározó és a medvéi hid, ill. közút közötti szakaszon, Mosoni-Duna mentén húzódó szegélyerdők és keményfaligetek, vala mint a dunakiliti és sérfenyőszigeti egy-egy mocsárrét, a dunaszigeti és lipóti nádas morotvató. Indoklás A Kisalföld Nagy-Duna és Mosoni-Duna által közrezárt területe a Szigetköz. Az 52 km hosszú, 8-10 km széles hatalmas szigetet egykor a Nagy-Duna élő és holt ágai, kisebb-nagyobb vizfolyások szelték keresztül-kasul. Szigetköz mai képét a múlt század végén történt folyószabályozás után nyerte el. Az igy kialakult és máig megmaradt hajdani vizivilág maradványa sajátos és rendkivül gazdag növény- és állattársulások élettere. Tájképi értéke az ártéri szigetvilágnak jelentős - európai viszonylatban is egyedülálló. Növénytani értékek. Szigetköz területét hajdanán hatalmas kiterjedésű li geterdők borították, melyeket lefüződő Duna-ágak, rétek szakitottak meg. Ma már csak kevés helyen találunk ilyen jellegű, nagy, összefüggő erdő területet. A sokféle emberi beavatkozás annyira megváltoztatta napjainkra Szigetköz képét, hogy tájképi szépsége mellett a biotikus szukcesszió egyes állomásai mindössze néhány helyen maradtak fenn. Ezeknek és e növénytársulásokban me nedéket találó ritka növényfajoknak védelme is indokolja a Szigetközi TK létrehozását.
- 2 Állattani értékek. A Nagy-Duna ártér viszonylag háborítatlan részei menedéket nyújtanak ma még számos ritka, a zaklatásra különösen érzékeny állatfajnak is, mint pl. fekete gólya, kanalasgém, barnakánya, stb. Ez e területen fellelhető fajgazdagság és nagylétszámu állatállomány részben a bőséges tápláléknak köszönhető, részben annak, hogy költés-fialás időszaká ban megközelithetetlenek ezek az ártéri részek a magas tavaszi vizállás miatt. E vízterületek az őszi madárvonulás idején nagy tömegű vizimadárnak a pihenő és táplálkozó helyei. 1.2. Védetté nyilvánítási határozat Magyar Közlöny 1/1987 /III.19./ OKTH Elnökének rendelkezése. Fénymásolat l.sz. melléklet 1.3.Alaptérkép 2. sz. melléklet
- 3 1.4. Szakirodalmi jegyzék Ádám: 1962. A Rábántúli kavicstakaró. - Földr.Ért. II. pp. 41-52. Ádám L.: 1968. Mezőgazdasági jellegű dombsági kistájak természeti földrajzi értékelésének feladatai és módszertani problémái - Földr.Közl. 16. 1321 pp. 279-284. Alexay Z.: Szigetköz. Ember és táj. Gondolat Bp. 1982. Alexay Z.: A Szigetköz utolsó madárparadicsoma, Búvár. 1975. 6 sz. Alexay z.: Legnagyobb szigetünk a Szigetköz. 1975. Alexay Z.: A Szigetköz élőhelyei. Honismeret 1979. 3. szám. Alföldi L.: 1965. Hévizfeltárási lehetőségek a Kisalföldön. - Magyarország héviskutjai /Hévizkataszter/ VITUKI, Budapest Alföldi L.: 1966. Hévizfeltárási lehetőségek a Kisalföld középső részén. Hidr. Közi. 46. pp. 1-13. Antalffy Cy. 1967. A Szigetköz. Élet és Tudomány. 22. pp. 1Ü32-1037. Bocskay S. 1968. Magyaróvár éghajlati számértékei a százéves meteorológiai állomás észlelési adatai alapján. Mosonmagyaróvári Agrátud. Fősik. Közi. 1. pp. 3-16. Bendefy L.: 1972. A Duna magyarországi szakaszának felmérései és legutóbbi felmérésének eredményei. Vizügyi Közi. 54. pp. 446-451. Body K. - Csorna I. - Károlyi Z. - Szilágyi I.: 1966. Az 1965. évi dunai árviz hidrológiai okai és lefolyása. Vizügyi Közi. 48. pp. 51-102. Bogárdi I. 1971. Vizfolyások hordalékszállitása. akadémiai Kiadó, Bp. Borovszky S. /szerk./ 1909. Győr vármegye. Orsz. Monogr. Társ. Magyarország vármegyéi és városai. 5. 3udapest. Borssy Z.: 1965. Görgetettségi vizsgálatok a magyarországi futóhomokon. Földr. Ért. 14. pp. 1-16. Bulkai L.: 1959. A Győri Viz- és Csatornaművek 75 esztendeje. Hidr. Közi. 3. pp. 180-189. Bulla B.: 1962., 1954. Általános természeti füldrajz I., II. Tankönyvkiadó,
- 4 Bulla B.: 1962.a. Magyarország természeti tájai. Földr. Közi. 10. /86./ pp. 1-16. Bulla B.: Magyarország természeti földrajza. 1962. b. Tankönyvkiadó, Bp. Bulla B. - Mendöl T.: 1947. A Kárpát-medence földrajza. Nevelők Könyvtára II. Orsz. Köznevelési Tanács, 3p. Cholnoky J.: 1923. Általános földrajz II. köt. Tudományos Gyűjtemény 4. Pécs-Budapest, Danubia Csobok V. - Csománé Szabó K.: 1968. folyócsatornázás hatása a talajvíz alakulására a Szigetközben. Beszámoló a VITUKI 1966. évi munkájáról. Budapest pp. 445-454. Csorna J.: 1968. a. A dunai vizierőmú-rendszer hatása a hordalékviszonyok alakulására. Beszámoló a VITUKI 1966. évi munkásságáról. Budapest, pp. 311-329. Csorna J.: 1968. b. A felső-dunai mellékágrendszerek mederváltozása. Földr. Ért. 17. pp. 309-324. Danszky I.: 1963. Magyarország erdőgazdasági tájainak erdőfelujitási, erdő telepítési irányelvei és eljárásai. III. Kisalföld erdőgazdasági tájcsoport. Országos Erdészeti Főigazgatóság, Bp. Dégen I.: 1966. Az 1965. évi dunai árvíz és árvízvédelmünk fejlődése. Vízügyi Közi. 48. Különszám, pp. 5-48. Drdos J.: 1973. Kompleksznaja fizicseszkaja geografija i ekologija. Izv. Vszeszojuznogo Georg. Obscs. 105.No. 2 pp. 97-104. Dudás Gy.: 1971. Európa belső viziutjainak távlati hasznosítása 1980. után. Földr. Közi. 19. /95./ pp. 73-75. Érsek I.. 1924. A Szigetköz története. Magyaróvár Fehér I.: 1847. Győr megye és város egyetemes leírása. Franklin társulat, Bp. Fekete Z.: 1952. Talajtan. Mezőgazdasági Kiadó, Bp. Fekete Z.: 1958. Talajtan és trágyázástan. Mezőgazdasági Kiadó,Bpest. Fekete Z. - Hargitai L. - Zsoldos L.: 1964. Talajtan és agrokémia. Mezőgazdasági Kiadó, Bp.
- 5 Franyó F.: 1967. A negyedkori rétegek vastagsága a Kisalföldön.MÁFI Évi Jel. 1965. pp. 443-458. Fuchs G.: 1967. Das Konzept der Ökológia in der amerikanischen Geographie. Erkunde, Bánd 21. H. 2. Geraszimov I. P. 1968. Konstruktiv földrajz, célok, módszerek, eredmények. Földr. Közi. 16. 132.1 pp. 40-50. Géczy G. 1968. Magyarország mezőgazdasági területe. Akadémiai Kiadó, Bp. Góczán L. - Marosi S. - Szilárd ű.: 1972. A mezőgazdaság természeti erőforrásainak agroökológiai elemzése kelet-kisalföldi tipus- . terület példáján. Földr. Ért. 21. pp. 13-40. Góczán L.: 1965. A tájkutatás talajföldrajzi feladatai. Földr. Ért. 14. pp. 491-495. Góczán L.: 1971. A Marcal-medence talajföldrajza. Földrajzi Tanulmányok 12. Akadémiai Kiadó,Bp. Göcsei I. 1963. Szigetköz. Természettudományi Közlöny. 7. /94/ pp. 337-340. Göcsei I.: 1970. A szigetközi Kőszig-tó és keletkezése. Földr. Ért. 19. pp. 361-364. Göcsei I.. 1971. Győr-Sopron megye mezőgazdaságának fejlődése a felszaba dulás óta. Földr. Közi. 19. /95/ pp. 51-59. Csalókay N. - Szolgay J. 1966. Az 1965. évi dunai árviz Csehszlovákiában. Vizügyi Közi. 48. Különszám pp. 113-125. Haase G. 1964. a. Landschaftsökologische Detailuntersuchung naturraumliche Gliederung. Petermanns Geographische Mitteilungen. 108. Jg. H. 1 pp. 8-30. Haase G.: 1964. b. A tájökológiai tagolás problémái a Hngáj hegység /Mongol Népköztársaság/ példáján. /Munkatársak: H. Richter, H.Barthel/. Földr.Ért. 13. pp. 157-177. Haase G. 1967. Zur Methodik grossmasstabiger landschaftsökologischer und naturraumlicher Erkundung. Wissenschaftliche Abdandlugend. Geogr. Gesellschaft. d. DDR. Bd. 5. pp. 35-128.
tfH-
- 6 Hajósy F.: 1962. A Kisalföld éghajlata. Földr. Közi. 10. /86./ pp. 143-155. Hajósy F. - Kakas J. - Kéri M.: 1975. A csapadék havi és évi összegei Magyarországon a mérések kezdetétől 1970-ig. Az Orsz. Meteoroló giai Szolgálat Hivatalos Kiadványa. XLII. köt. 8p. Honti Gy.: 1955. A Szigetköz talajvizviszonyainak vizsgálata. Beszámoló a VITUKI 1954. évi munkásságáról. 2.
Műszaki Könyvkiadó,
Budapest, pp. 122-134. Hornis E.: 1965. A dunai homokoskavics kőzettani és technológiai vizsgálata, különös tekintettel a Dunai Vizierőmű épitésére. Mélyép. Tud. Szemle 8. pp. 375-381. Hubrich H.: 1967. Die landschaftsökologische Catena in reliefarmen Gebieten dargestellt an Beispielen aus dem norwestsachsischen Plachland. Petermanns Geographische Mitteilingen 1. Quartalsheft. Ihrig D. /szerk./ 1973. A magyar vizszabályozás története. Országos Vizügyi Hivatal, 3p. Iszacsenko A.G. 1972. Geotopologija i ucsenyije o landsaftye. Izvesztija Vszeszojuznogo Geograficseszkogo Obscssztva. Tom. 104. vizp. 3. pp. 161-173. Jakucs P.: 1962. A domborzat és növénytakaró kapcsolatáról. Földr.Ért. 11. pp. 203-217. Jakucs P. - Marosi S. - Szilárd J.: 1963. Mikroklima mérések a Jaba-völgyben /Külső Somogy/, Földr. Ért. 12. pp. 357-378. Jakucs P. - Marosi S. - Szilárd J.: 1964. Mikroklima mérések és természeti földrajzi megfigyelések az Osztopáni meridionális völgyben /Buzsák - Lengyeltóti között/ Földr.Ért. 13. pp. 425-446. . Jakucs P. - Marosi S. - Szilárd J.: 1967. Mikroklima mérések és komplex természeti földrajzi típusvizsgálatok a belső-somogyi futőhomokon /Nagybajom/, Földr.Ért. 16. pp. 161-181. Jakucs P. - Marosi s. - szilárd J.: 1971. Adatok a Balaton és déli partvidékének mikroklimatikus sajátosságaihoz. Földr.Ért. 20. pp. 239-259. Jámbor Á.-né 1963. Győr strandfürdő termálvizkutató mélyfúrás összefoglaló jelentése. Földt. Kut. 6.
- 7 -
Kakas J.: 1960. Természetes kritériumok alapján kijelölhető éghajlati kör zetek Magyarországon. Időjárás, pp. 328-339. Kalesznyik Sz.V.: 1966. Az "egysége" földrajzról szóló uj vita néhány ered ménye. Földr. Közi. 14. /90/ pp. 101-114. Kalmár G.: 1924. Győr megye történeti földrajza. Föld és Ember 4. pp. 28-37. Kádár L.: 1960. Hordalékmozgás és folyószakaszjelleg, földr.ért. 9. pp. 309-380. Kádár L.: 1965. Biogeográfia. Tankönyvkiadó, Bp. Károlyi Z.: 1956. A magyar Felső-Duna vizemelkedésének hatása a Szigetköz belvizviszonyaira. Beszámoló a VITUKI 1955. évi munkájáról. Műszaki Könyvkiadó, 3p. pp. 214-236. Károlyi Z.
1957. a. A teljes és részleges hordalékmozgás a Dunán. Hidr. Közi. 37. pp. 131-137.
Károlyi Z.
1957. b. A Dunai hordalékvizsgálatük eredményeiből leszűrhető morfológiai következtetések. Földr. Ért. 6. pp. 11-27.
Károlyi Z. 1957. c. A Felső-Duna feltöltődő szakaszán észlelhető kavicslerakódás mennyiségének meghatározása.Vizügyi Közi. 39. pp. 169-190. Károlyi Z.: 1960. Zátonyvándorlás és gázlóalakulás, különös tekintettel a magyar Felső-Dunára. Hidr. Közi. 40. pp. 349-358. Károlyi Z.: 1962. A Kisalföld vizeinek földrajza. Földr.Közi. 10. /86/ pp. 157-174. Kárpáti I. - Kárpáti I.-né 1958. A hazai Dunai ártér erdőtipusai. Az erdő 7. pp. 307-318. Kemnitz I.: 1968. Zur landschaftsökologischen Erdkundung in der östlichen Oberlausitz. Geographische Geselschaft der DDR IV. Wissenschaftliche Arbeitstagung 27-30. April 1968. In Bautzen.Leipzig. Kerekes S. - Enyedy B. /szerk./ 1929. Győr- Mosón- Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék és Győr város részletes ismertetője és monográfiája az 1929-1930. évekre. Budapest 1930. Keresztesi B.: 1962. A Magyar nyarfatermelés. Mezőgazdasági Kiadó Budapest
- 8 Keresztesi 3.: 1968 Magyar Erdők. Akadémiai Kiadó Budapest Keresztény B.: 1972. A kénsavban oldódó bór, és molibdéntartalom eloszlása kisalföldi talajszelvényekben és összefüggése egyes talajtulaj donságokkal. Keszthelyi Agrártudományi Egyetem, Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kar, Kémia Talajtani Tanszék Közleménye 15. pp. 33-56. Kéz A.: 1956. Az Ösduna és vizterülete. Földr. Közi. 4. /80/. pp. 403-408. Kugotowicz K.: 1936. Dunántúl és Kisalföld Írásban és képben I., II. Szeged Kondracki j\: 1967. Landschaftsökologische Studien in Polen. Wissenschaftliche Abhandlunge, Bánd V. Leipzig, pp. 216-231. Korompai G.: 1970. A fejlődő
dunak áruszállitás szerkezetének és irányának
változásai. Földr. Ért. 19. pp. 451-470. Kovács D.: 1966. Szigetköz fakadó vizeinek elvezetése, Győr kézirat Kőrössy L.: 1958. Adatok a Kisalföld mélyföldtanához. Földt.Közl. 88. pp. 291-298. Kőrössy L.: 1971. Mélyföldtanai és fejlődéstörténeti vázlatok a magyarországi pannonból. In. A magyarországi pannonkori képződmények kutatása /szerk.: Góczán F. - Benkő J./ pp. 199-221. Központi Statisztikai Hivatal Győr-Sopron Megyei Igazgatósága: 1967. Győr-Sopron megye statisztikai évkönyve 1966, Győr Központi Statisztikai Hivatal Győr-Sopron Megyei Igazgatósága: 1968. Győr-Sopron megye statisztikai évkönyve 1967, Győr. Központi Statisztikai Hivatal Győr-Sopron Megyei Igazgatósága; 1969. Győr-Sopron megye statisztikai évkönyve 1968, Győr Központi Statisztikai Hivatal Győr-Sopron Megyei Igazgatósága: 1970. Győr-Sopron megye statisztikai évkönyve 1969, Győr Központi Statisztikai Hivatal Győr-Sopron Megyei Igazgatósága: 1971. Győr-Sopron megye statisztikai évkönyve 1970, Győr Központi Statisztikai Hivatal Győr-Sopron Megyei Igazgatósága: 1972. Győr-Sopron megye statisztikai évkönyve 1971, Győr
- 9 Kretzoi M.: 1969. A magyarországi quarter és pliocén szárazföldi biosztratigráfiájának vázlata. Földr. Közi. 17. /93./ pp. 179-204. Laczay I.: 1968. A Cikolaszigeti mellékágrendszer medervaltozasanak vizs gálata. Vizügyi Közi. 50. pp. 245-255. Láng S.: 1955. A Mátra és a 3örzsöny természeti földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest Láng S. - Próbáld F.: 1967. Az 1965. évi dunai nyári árviz. Földr.Közi. 15. 691/ pp. 45-54. Ljubuskina Sz.G. - Paskang K.V. - Rodzevics N.N. 1973. Tipológija poim rek Kaluzsszkij oblaszti na landsaftno-geograficseszkoj osznove. Landsaftnüj szbornik. Izd. Moszkovszkogo Univ. pp. 138-157. Lovász Gy. 1968. A mezőgazdaságban hasznosítható természeti földrajzi ku tatások célja és módszere. Földr. Közi. 16. /92./ pp. 314-328. Magyarország tájföldrajza. 1967. /szerk. Pécsi M./ 1. A dunai alföld, /szerk.: Marosi S. - Szilárd 3./ Akadémiai Kiadó, Bp. Magyarország tájföldrajza, 1969. /szerk.: Pécsi M./ 2. A tiszta alföld, /szerk.: Marosi S. - Szilárd J./ Akadémiai Kiadó, Bp. Magyarország tájföldrajza. 1975. /szerk. Pécsi M./ 3. A Kisalföld
és a
Nyugatmagyarországi peremvidék /szerk.: Ádám L. - Marosi S./ Akadémiai Kiadó, Bpest Major A.: 1968. Magyarország erdőtársulásai. Akadémiai Kiadó, Bpest. Major P.: 1878. Mosonmegye Monográphiája I-II. Mosonmagyaróvár Marosy S. 1967. Megjegyzések a magyarországi futóhomok területek genetikájához és morfológiájához. Földr. Köz. 15 /91/ pp. 231-255 Marosi S. - Szilárd J.: 1967. Uj irányzatok az MTA Földrajztudományi Ku tató Intézet természeti földrajzi kutatásaiban. Földr. Közi. 15. /91/ pp. 1-24. Marosi S. - Papp S. - Szilárd J.: 1973. Mikroökológiai adatok Duna menti ártéri felszintipusok elkülönítéséhez. Földr. Ért. 22. pp. 33-53.
- 10 Miholics J.: 1970. A természetföldrajz néhány időszerű kérdése. Földr.Ért. 19. pp. 109-119. Molnár K. - Varga 3.-. 1975. A Kisalföld természetföldrajzi jellemzése. Geofizikai mérések és eredmények. In: A Kisalföld és a Nyugat-Magyarországi peremvidék. Magyarország tájföldrajza 3. Akadémiai Kiadó, Bpest, pp. 40-46. Nagy 3.-né.: 1963. A tájgeokémia mint a természeti földrajz egyik uj ága Földr.Közl. II. /87/ pp. 1-18. Nagy 3.-né.: 1972. Alkalmazott tájökológiai kutatások eredményeinek elméleti és gyakorlati jelentősége a Helvéciái Állami Gazdaság területén. Kandidátusi ért. Budapest, Kézirat. Neef. E.: 1962. Die Stellung der Landschaftsökológie in der physischen Geographie. Geographische Berichte H. 4 pp. 349-356. Neef E.: 1964. Zur geogmastabigen landschaftsökologischen Gorshungen. Petermanns Geogr. Mitteilungen 108. Og. pp. 1-7. Neef E.. 1967. a. Entwicklung und Stand der landschaftsökologischen Forschung in der DDR. Wissenschaftliche Abhandlungen, Bánd 5. Leipzig, pp. 22-34. Neef E.: 1967. b. Schludiskussion. Wissenschaftliche Abhandlungen dr. Geogr. Gesellschaft. d. DDR. Bánd 5. pp. 290-299. Neef E.: 1968. Der Physiotop als Zentralbegriff der Komplexen Physischen Geographie. Petermanns 3 Geogr. Mitteilungen. 1. pp. 15-23. Országos Erdészeti Főigazgatóság 50. Szigetköz erdőgazdasági táj. Budapest, évszám nélkül Országos Meteorológiai Intézet 1960. Magyarország Éghajlati Atlasza. Aka démiai Kiadó, Budapest Országos Meteorológiai Intézet 1967. Magyarország Éghajlati Atlasza, II.kö tet. Adattár. Akadémiai Kiadó Budapest Országos Vizügyi Hivatal 1977. A Duna hasznositása. Gabcsikovó-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer, Budapest 16. p. Pantó D.: 1936. Duna menti aranymosás. Földt. Ért. 1. pp. 37-51.
11 -
Paskang K.V. - Rodzevics N.N.: 1973. Zancsenije landsaftovedenija v resenii problem rációnál nogo iszpol zovanija prirodnik reszurszov. Landsaftnij szbornik Izd. Moszkovszkogo univ. pp. 217-225. Pális P.: 1956. Szigetország a dunán. Budapest Pécsi M.: 1959. A magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszinalaktana. Akadémiai Kiadó, Budapest. Pécsi M.. 1961. A periglaciális talajfagyjelenségek főbb tipusai Magyaror szágon. Földr. Közi. 9/85. pp. 1-24. Pécsi M.: 1962. A Kisalföld geomorfológiai képe.Földr.Közi. 10. /86/ pp. 113-142. Pécsi M.: 1967. Uj tematikus földrajzi térképek. MTA X. Osztályának Közle ményei I. 1. pp. 127-139. Pécsi M.: 1968. A Duna-ártéri szintek kialakulása és fontosabb agrárföldrajzi vonatkozásai. Földr. Közi. 16 /92/ pp. 267-271.
J(^
Pécsi M.. 1971. A domborzati egyensúly megváltozása az ember műszaki-gazdasági V? tevékenysége következtében. MTA. Biol. Oszt. Közi. 14. pp. 29-37. Pécsi M.: 1975. A Kisalföld természetföldrajzi jellemzése. A felszin kiala kulása. A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi peremvidék. Magyarország tájföldrajza 3. Akadémiai Kiadó, Budapest pp.46-60. Pécsi M. . Sárfalvi B.: 1960. Magyarország földrajza. Akadémiai Kiadó, Bp. Pécsi M. - Somogyi S.: 1967. Magyarország természeti földrajzi tájai és geomorfológiai körzetei. Földr. Közi. 15 /91/ pp.285-304. Pécsi M. - Petri E. - Katona S.: 1968. A szovjet földrajztudomány félévszá zados fejlődése. Földr. Közi. 16 /92/ pp. 1-20. Pécsi M. - Somogyi S. - Jakucs P. 1971. Landscape units and their types in Hungary. Hungary Geographical Sudies. International Geographical Union. European Régiónál Conference. Budapest, pp. 11-64. Pécsi M. - Somogyi S. - Jakucs P. 1972. Magyarország tájtipusai. Földr.Ért. 21. pp. 5-11. Pécsiné Donát É.: 1958. Duna-terasz kavicsok görgetettségi vizsgálata. Földt. Közi. 88. pp. 57-75.
||
12 Polgár S.: 1941. Győrmegye flórája. Flóra comitatus Jaurinensis. /Kiadva Győr sz.kir. város tomogatásával/. Budapest Princz Gy.: 1926. Magyarország földrajza. Pécs, Danubia 202 p. Richter H. 1968. Naturraumliche Strukturmodelle. Petermanns Geogr. Mitteilungen I. pp. 9-14. Rónai a. 1960. Vizföldtani tanulmány a Kisalföldről. Hidr. Közi. 40. pp. 470-484. Rónai A.: 1962. A Kisalföld talajvizviszonyai. Földr.Közl. 10. /86./ pp. 175-182. Rónai A.: 1965. A felszin alatti vizek minőségének változása a mélységgel az Alföldön. Hidr. Közi. 9. pp. 419-425. Sárközi Z.: 1968. Árvizek, ármentesítés és folyószabályozás a Szigetközben és az Alsó-Rába vidékén. Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtára. Műszaki Tudománytörténeti Kiadványok. Budapest Schmidt G. 1964. Zur
landschaftsökologischen Kartierung in norddeutschen
Jungmoranenland. Die Sildemower Lipps bei Rostock. Petermanns Geogr. Mitteilungen 3. Quartelheft. pp. 193-200. Serf E. - Sik 3.: 1955. Az 1954. júliusi dunai árviz lefolyása és a védeke zési munkálatok. Vizügyi Közi. 37. pp. 7-25. Simon T.: 1962. A Kisalföld természetes növénytakarója. Földr.Közl. 10. /86./ pp. 183-193 Six L... 1967. A Duna és Rába menti talajok mozgékony cinktartalmának vizsgá lata. Mosonmagyaróvári Agrártud. Fősik. Közi. 10. pp. 39-43. Six L.. 1968. Magyaróvár környéki talajok felső szintjének összes ciktartalma és néhány alapvizsgálati adat közötti összefüggés. Mosonmagyaróvári Agrártud. Főisk. Közi. II. pp. 141-146. Six L. - Lukácsi D.: 1969. Néhány Mosonmagyaróvár környéki talajszelvény összes ciktartalmának vizsgálata. Mosonmagyaróvári Agrártud. Főisk. Közi 12. pp. 25-31. Somogyi S.: 1961. Hazánk folyóvizhálózatának fejlődéstörténeti vázlata. Földr. Közi. 9. /85./ pp. 25-50.
- 13 Somogyi 5..- 1962. A holocén időszakra vonatkozó kutatások földrajzi /hidromorfológiai/ értékelése. Földr. Ért. 11. pp. 185-2o2 Somogyi S.: 1964. Magyarország uj természeti tájbeosztása. A földrajz tanitása 7. pp. 68-76. Somogyi S.: 1967. Az ármentesitések és folyószabályozások /vázlatos/ földrajzi hatásai hazánkban. Földr. Közi. 15. /91/ pp.145-158. Soó R.: 1953. Növényföldrajz. Tankönyvkiadó, Budapest Soó R,: 1960. Magyarország uj florisztikai növényföldrajzi felosztása. MTA. Biol. Tud. Oszt. Közi. pp. 19-38. Soó R. 1964. A magyar flóra és vegetáció rendszertani növényföldrajzi kézikönyve. I. Akadémiai Kiadó, Budapest Stefanovics P. 1963. Magyarország talajai. Akadémiai Kiadó, Budapest Stefanovics P. - Góczán L. 1962. A Kisalföld magyarországi részének talajföldrajzi viszonyai. Földr. Közi. 10. /86./ pp. 195-207. Sümeghy 3.: 1938. földtani kutatás Győrött és közvetlen környékén. Földt. Int. Évi jel. 1936-38-ról. pp. 1237-1290. Sümeghy 3. 1939. A Győri medenc3, a Dunántúl és az Alföld pannon üledékeinek összefoglaló ismertetése. Földt. Int. Évkönyve, pp. 67-157. Sümeghy J.: 1952. Ujabb földtani adatok a nyugat-magyarországi medencéről. Földt. Int. Évi jel. pp. 167-175. Szabadi 3. 1969. Callóköz vizrajzi viszonyai. Doktori értkezés. Kézirat. ELTE Földr. Int. Szádeczky - Kardoss E. 1938. Geologie der rumpfungarlandischen Kleinen Tiefebene. Sopron Szilágyi T.: 1953. Mosonmagyaróvár nyolcvan éves csapadékmegfigyeléseiből számitott gyakorisági értékek.időjárás 57. pp. 207-214. Tájkutatási Osztály /Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia/ 1960. A Mosonmagyaróvári járás gazdálkodási rendszer. Kézirat 58.p. Teleki P.: 1917. A földrajzi gondolat története. Budapest Timaffy L.: 1939. A Szigetköz vizrajza. Mosonmagyaróvár Timaffy L.: 1975. Szigetközi krónika. Győr-Sopron Megyei Tanács Mosonmagyaróvári Járási Hivatal.
- 14 Tőry K.: 1952. A Duna és szabályozása. Akadémiai Kiadó, Budapest Ubell K.: 1959. A Kisalföld déli, Magyarország területére eső részének talajviszonyai. Hidr. Közlöny 39. pp. 165-175. Ubell K.: 1959. A Kisalföld déli, Magyarország területére eső részének talajvizviszonyai. Hidr. Közlöny 39. pp. 165-175. Ubell K.: 1965. A Szigetköz talajvizviszonyainak meghatározása, a dunai vizerőmű megépitése után várható talajvizhelyzet előrejelzése. Kézirat, Budapest Vadász E.: 1960. Magyarország földtana. Akadémiai Kiadó, Budapest Varga I. - Sümegi M.: 1961. Csőkutas öntözés a Kisalföldön. Vízgazdálkodás I. évf. 2. szám Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1954. Magyarország Hidrológiai Atlasza. I. sorozat. Folyóink vizgyüjtője. 4. A Mosoni Duna-ág, Budapest Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1965. Magyarország hévizkutjai, Hévizkataszter, Budapest Várday - T. Bartalis É.: Vizminőségi állapot felmérés és várható változások a Bős /Gabcsikovó/ - Nagymaros vízlépcsőrendszer területén /1989/ Völgyesi I.: 1977. A Duna-Majna-Rajna csatorna. A Gabcsikovói vizierőmű és a Győr környéki hidrogeológiai kapcsolatai. Kézirat. Völgyi J.: 1937. Szigetköz. Győr Wagner R.: 1955. A mikroklima fogalma és módszere a természeti földrajzi kutatásokban. Földr. Ért. 4. pp. 465-475. Wagner R.: 1956. A táj fogalma. Földr. Közi. 4 /80./ pp. 335-354 Zajicek V. - Gyalokai M.: 1960. A Kisalfqld csehszlovák részének talajvizei. Földr. Ért. 9. pp. 31-53. Zawadowszki A.: 1891. Magyarország vizeinek statisztikája. Országos Magyar Kir. Statisztikai Hivatal, Budapest Zólyomi B.: 1937. A Szigetköz növénytani kutatásának eredményei. Botanikai Közi. 5-6. füzet, pp. 169-192
- 16 2. Leltárak, vizsgálatok, tanulmányok 2.1. Természetföldrajzi viszonyok A Szigetköz kialakulása A Szigetközt is magában foglaló Kisalföld területét a földtörténi har madkor végén a pliocén-korban a Pannon beltenger borította. A korszak vé gére azonban a tenger medencéje a széleken kavics, a belső részeken agyag, márga és finom homok rétegekkel feltöltődött, elsekélyesedett és helyén egy kiédesülő vizű tórendszer maradt vissza. Ekkor léptek a medencébe az Alpok és Kárpátok irányából érkező folyók, a Duna, a Morva, a Rába, a Vág és a Nyitra elődei, melyek esésüket el vesztve, lerakódó kavicsos-homokos hordalékukkal tovább töltötték a levantei korszakban viszonylag gyorsan süllyedő medencét. Folyás irányuk a maitól még eltért. 2,0-2,5 millió évvel ezelőtt az Ös-Duna az alpok és Kárpátok vonulatát még Bruck
környékén törte át és dél felé folytatta útját.
Később a medence fokozatos feltöltődése miatt a folyók iránya megváltozott és a negyedkor kezdetén kb. 1 millió évvel ezelőtt a Duna már a Hainburgi-hegy és a Kis-Kárpátok között tört be a medencébe és kelet felé építette ki a medrét.Ezzel a térség mai vízrendszere kezdett kialakulni. A folyó a helyek közül kilépve felső szakasz jellegét elvesztve átmeneti jellegűvé vált. Esése csökkent, hordalékát lerakta. Zátonyok képződtek, majd elmosód tak, lejjebb újra lerakódva, vándoroltak. Ha a növényzetnek sikerült tartósan megtelepedni a zátonyon, akkor azok szigetté váltak, ami a folyó medrét ágakra szabdalta, más irányba terelte. A medrek irányváltoztatását a bedőlt fák, fennakadt uszadék, alámosott és beszakadt partok, jégtorlaszok és az árvizek is elindíthatták /Alexay 1982/ A folyót a saját maga által épített akadályok uj medrek kialakítására kész tették és ezáltal egyre nagyobb területre kiterjedő, legyezőszerüen szét ágazó, majd összefutó szövevényes ágrendszer alakult ki. A lerakódott hordalék többször átrendeződött, kimosódott, miközben a finom hordalék távolabbra került. így egy hordalékkúp alakult ki és ez, mivel a medence süllyedése még mindig tarott, néhol 200 m vastagságú kavicsréteg kialakulását eredményezte. Ez a folyamat jelenleg is tart.
- 17 -
A hordalékkúp csúcsa Pozson /Bratislava/ térségében van.
Oldalait ma a
Mosoni-Duna és az Érsekújvári Dunaág jelzi, alapja pedig a Győr-Gönyü-Guta /KolorávóV vonalon van. A legvastagabb kavicsréteg Mosonmagyaróvár térségében található, ettől távoldova a kavicsrétegek vékonyodnak, szemszekezetük finomabbá válik. Jelenleg a hordalékkúp csúcsának - a Duna belépésének -tengerszintfeletti magassága 129 m, a kup alapjának szintje pedig 110 m. A felszine ÉNY-DK irányban enyhén lejt. A hordalékkúp tengelyében folyó Duna Pozson /1868 fkm/ - Szap /Palkovicovo/ /1810 fkm/ közötti szakaszán jelenleg még tetemes, 30-40 cm.km a folyó esése, de ez alatt a Rába vonalát követő mélységi törés vonaltól keletre az esés 10 cm.km" -re csökken. Jelenleg ennek az eséstörésnek a környékén a legintenzívebb a hordaléklerakódás. Geomorfológiai szintek: - alacsony ártér: 1-2 m-rel a Duna középvizszintje felett - magas ártér: 4-6 cm-rel a Duna középvizszintje felett
;
2.11. Éghajlat, csapadék Az éghajlati viszonyokat elsősorban az Atlani óceán felől a Dévényi kapun át északnyugatról érkező páradús légtömegek határozzák meg. Hatásuk az ég hajlatot kiegyenlítettebbé teszi. /Varga, 1984./ A levegő relativ páratar talma magas, átlagban 75 \. A felhős napok aránya 60 \ körül mozog. A csapa dék mennyiségének hetvenéves átlaga 649 mm, magasabb az országos átlagnál. A
csapadék mennyisége nyugatról keletre haladva csökken. Általában egy év
ben 65-53 napon esik 1 mm-t meghaladó csapadék. A legcsapadékosabb időszak a nyár eleje, mig a legszárazabbak a téli hónapok. Átlagos csapadékmennyiség /mm/ Győr 1901-1950
II. 37
III.
mm
I. 37
hónap
VII.
VIII.
mm
64
58
hónap
38
IV. 47
V. 65
VI. 61
IX. 54
X. 52
IX. 50
XII.
48
- 18 40 évre visszamenőleg a maximális csapadék 800 mm, a minimális pedig 350 mm. A tenyeszidőszakra eső átlagos csapadékmennyiség 350 mm. A csapadékmennyisé gek évi középértéke 50 éves átlagban: Hegyeshalom 626 mm, Mosonmagyaróvár: 594 mm, Dunakiliti: 591 mm, Hédervár: 575 mm. A napsütéses órák száma ennek ellenére magas, 1900-2000 óra évenként. Eloszlását a Mosonmagyaróvár 1901-1970 időszak átlaga jól mutatja:
I. 57
II. 81
hónap
VII.
VIII.
óra
274
256
hónap
óra
III.
136 IX. 189
IV. 185 X. 133
V. 247
VI 255
XI. 64
XII 44
A hőmérséklet évi á'tlaga 10° C. 1.eghidegebb hónap a ÍEinuár, -1 -
-2°C
középhőmérséklettel. A leghidegebbet, -28,5 C-ot 1929-ben mérték Mosonma gyaróváron. A legmelegebb hónap a július, középhőmérséklete 20 - 22 C. A legmelegebbet, 38,3
C-ot ugyancsak Mosonmagyaróváron mérték.
Téli hőmérséklet átlaga: 3,9 C Tavaszi átlag:
13,5°C
Nyári átlag:
19,3°C
Évi hőmérsékleti átlag: 10,6 C Az uralkodó szélirány észak-nyugati. Győr-Sopron megye nagy részén a viszonylag kevés csapadék miatt az évi vizmérleg számottevő hiányt mutat. A Szigetközben ezt a hiányt a növényzet részben a talajvizből oótolja. 2.12. Terep és talajviszonyok A Duna sokáig zabolátlan áradásai következtében a felhalmozott kavicsrétegre áradásonként rakta le változó vastagságban a hordalékát. Az állandóan ismét lődő elöntés megakadályozta, hogy ugyanarra a rétegre a növényzet hosszabb ideig hasson, ezért csak kevés humuszt tartalmazó rétegek alakultak ki. Ennek és a talajvízszint csekély mélységének következményeként főleg réti öntéstalajok alakultak ki.
- 19 A kavicsrétegre rakódott termőtalajvastagságától függ a talaj termőképessége. Az ármentesitett területeken, ahol a Duna hordaléka már nem gyarapitja az ön téstalajokat, megindult a talajképződés hosszú folyamata, a réti vagy a mező ségi talajok képződésének irányába, aszerint hogy a talajképző tényezők milyen összhatása érvényesül. így átmeneti szelvények alakulnak ki, melyek a hosszabb ideig tartó füves növényzet megléte, vagy az ehhez hatásában hasonló szántó földi művelés következményei. Ilyenek a Duna öntésterületén kialakult mezőségi jellegű szelvények, melyek humuszrétegében már jelentős mennyiségű, 3-4 % szervesanyag halmozódott fel és szerkezetük is morzsás. Gyakori az öntéstala jok átmenete a réti talajok felé is, mert ha a talajviz a felszinhez közel 1-2 m mélységben megtalálható, a felszint boritó füves növényzet összetétele más lesz, mint szárazabb körülmények között, s más lesz a talajban lejátszódó szervesanyag elbomlás is. Az előforduló főbb talajtípusok: 1. Karbonátos nyers öntések. 2. Karbonátos gyengén humuszos öntéstalajok. 3. Réti öntéstalajok. 4. Öntéstalajok 5. Rétitalajok. Kisebb területen előforduló talajtipusok: 1. Kotus és tőzeges láptalajok. 2. Humuszos homoktalaj. 3. Fakó és barna erdőtalaj. 2.13. Hidrológiai helyzet Szigetköz a Dévényi sziklapad alatti Duna hordalékkúpján alakult ki, az ősi geológiai időkben. Az ős Duna sok ezer éven át szinte az egész hordalékkúp területét behálózta kisebb-nagyobb mellékágaival. A főmeder nyomvonala minden egyes áradás után jelentősen megváltozott. Végül Pozsontól lefelé három ágra szakadt: - Csallóközi ág - Főág /közel a mai nyomvonalon/ - Mosoni ág /Csunyi ág/
2 Szigetköz a főág és a Mosoni-ág által határolt mintegy 300 km kiterjedésű terület.
- 20 Hidrológiai viszonyait alapjaiban a Duna és mellékfolyói határozzák meg. Felszini és felszin alatti vizekben hazánk leggazdagabb területe. Felszin alattivizkészlete jelenleg is hazánk legnagyobb ivóvízkészletének tekint hető. A Duna Szigetközt érintő szakaszának szabályozásával kapcsolatban a leg régibb történelmi emlékünk Zsigmond királynak 1426-ban kiadott nyilt parancsa. A nyilt parancs a Duna balpartján elhelyezkedő Csallóközi Somorja város kérelmére elrendeli, hogy "A Duna árja ellen elzárások és töltések építtessenek." Ezt követően feljegyzések hiján csak következtetni lehet több, a Duna szigetközi szakaszát érintő helyi jelentőségű beavatkozásra. Majd 1831 és 1837-ben az akkori Helytartó Tanács elrendelte a Felső-Duna Pozsony-Gönyü közötti szakaszán a főág medrének kis- és középvizi szabá lyozását. A nagyvizi árvizi szabályozás 1900-1904 között történt meg, majd 1907-ben megépült Rajkánál az un.Rajkai /Csunyi/ zsilip
amely most már végérvé
nyesen kizárta a Mosoni-Dunából a dunai árhullámokat. A Szigetközi TK-t érintő legnagyobb folyó a Duna. Szigetközt érintő szakasz hossza 56 km. Másik jelentős vizfolyása a Mosoni-Duna. Teljes hossza 120 km. A Szigetközi TK árvizektől védett /mentettoldali/ területének vízháztar tását a Duna mindenkori vizállása határozza meg. Magas Duna vizállás esetén a mélyebben fekvő területeken fakadóviz jelenik meg. A fakadóvizek elvezetése érdekében a Szigetközi TK területén összesen 157 km állami ke zelésű belvízelvezető csatorna létesült. A csatornák részben gravitációs vízelvezetést biztosítanak, illetőleg magas külvizállás esetén szivattyú telepek segítségével történik a vízelvezetés. Szivattyútelepek összteljesitmténye: 19,2 m /sec. A Szigetközi TK felvizi vizeinek vizminősége I. és II. osztályba sorolható. A rendszeres vizminőségellenőrzések adatai alapján megállapítható, hogy a Duna vize hazánk területére kissé szennyezetten érkezik. Az öntisztulás hatására, Szigetköz alsó végén már I. osztályúnak tekinthető. A mellékágrendszerek vizminősége közel azonos, kivételt képez az őszi kisvizállásos időszak, amikor is az átöblités hiánya miatt a mellékágak vizminősége romlik.
- 21 A Mosoni Duna vizminősége Rajkánál megegyezik a Duna vizének minőségével. Attól lefelé a Lajta torkolatáig, illetve Mosonmagyaróvár felső végéig fokozatosan javuló. Mosonmagyaróvár város szennyvízterhelése egészen Mecsér községig érezteti hatását. Mecsér községtől egészen Győr határáig I. osztályú, fürdésre is alkalmas a Mosoni Duna vize. Győr város szennyvize viszont erősen lerontja az addig kifogástalan viz minőségét. A belvízelvezető csatornák vizminőségét elsősorban a mezőgazdaságban alkal mazott műtrágyák kisebb-nagyobb bemosódása befolyásolja. Általában II. osztá lyúnak minősithető. Szigetközi TK területén 2 db termálkút létesült Lipót község területén. ' , A termálkutakból nyert melegvizet elsősorban növényházak téli fűtésére veszik igénybe, de jelentős a helyi termál strand és a fedett, télen is üzemelő termál fürdő melegviz felhasználása is. A Szigetközi TK hidrológiai észlelőhelyeinek sűrűsége jóval az országos átlag felett van. Egyes törzsállo mások 50-100 éves adatsorral rendelkeznek. 2.14. Növényzet tipusok és ökoszisztémák Szigetköz a magyar flóratartomány /Pannonicuin/ alföldi flóravidékének /Eupannonicum/ kisalföldi flórajárásába /Arrabonicum/ tartozik. Ahogy Szigetköz kialakulásában és jelen állapotában is a viz játszotta és játsza ma is a főszerepet - igy van ez a növényvilágban is. A hajdani vtivilágban Szigetköz jelentős részére, ma már elsősorban csak a Nagy-Duna menti alacsony ártérre és a mentett oldalon megmaradt morotova-tavakra jellemzőek a hinártársulások, nádasok, sasos rétek. a./ Az élő-viztől elzárt morotvákban, holtágakban a lebegő /Lemno-Utricularietum/ és legyökeresedő hinártársulások / Hydrochari-Stratiotetum, Myriophyllo-Potametum, Polygonetum natantis, Nymphaeetum aibae-luteae/ viszonylag kis élőhelyekre szo rultak vissza. Leglátványosabb tagjuk a fehér tündérrózsa /Nymphaea álba/ és a sárga vizitök /Nuphar luteum/, ritka hinárfajuk a szines békaszóló /Potamogeton coloratus/ és a sürülevelű békaszőlő /Groenlandea densa/ A Nagy-Duna ártéri szigeteken található időszakosan kiszáradó kis tavak /amellett, hogy jelentős vízimadár költő és táplálkozó helyek/ gazdag vízi növény társulások élőhelyei is, pl:
- 22 Alsó-Ujszigeti belső tó magasabbrendű vizi növényzete: hináros viziboglárka /Batrachium trichophyllum/, sugaras viziboglárka /Batrachium radians/, változó mocsárhur /Callitriche cophocarpa/, fésűs békaszőlő /Potamogeton pectinatus/, apró békaszóló /Potamogeton berchtoldü/, üveglevelű békaszőlő /Potamogeton lucens/, vizi lófark /Hippuris vulgáris/, gyűrűs süllőhinár /Myriophyllum verticillatum/, apró békalencse /Lemna minor/, vizi kányafű /Rorippa amphibia/, vizi /pólé/ veronika /Veronica anagallis-aquatica/ b./ Az ártérben kialakuló zátonyokon elsőnek a törpekáka iszaptársulás /Nanocyperion/ és az ártéri gyomtársulások /Polygono-chenopodion/ vetik meg a lábukat. Itt florisztikailag érdekes a csermelyciprus /Myricaria germanica/ előfordu lása. c./ További feltöltődés esetén telepszenek meg a partmenti bokorfüzek /Salicetum triandrae/, melyben a névadó mandulalevelű fűz /Salix triandra/ mellett jelentősebb a csigolyafűz /Salix purpurea/ előfordulása. Egyéb jelentős fás növényfajok a hamvas éger /Alnus incana/, az egybibéjű galagonya /Crataegus monogyna/ és a vörösgyűrű som /Camus sanguinea/. Ez a természetes növénytársulás ma már egyre kevesebb helyen lelhető fel. A gyepszintben sok helyütt tömegesen fordulnak elő a védett nyári tőzikék /Leucojum aestivum/. Florisztikailag érdekes a mocsári aggófű /Senecio paludosus/ jellegzetes a sárga nőszirom /Iris pseudacorus/, a kis békakorsó /Sium erectum/, a réti kaukktorma /Cardamine pratensis/, a posványsás /Carex acutiformis/ és a réti ecsetpázsit /Alopecurus pratensis/. d./ A szigeteknél a bokorfüzesek feletti szintet
a fűz-nyár ligeterdők
/Salicetum albae-fragilis/ alkotják, viszonylag nagy területeken. A Mosoni-Duna menti keskeny parti sávra is e társulás jellemző. Fő fajai: a fehér fűz /Salix álba/ és a törékeny fűz /Salix fragilis/ mellett a fehér és szürke nyár /Populus álba, P.canescens/, az egyre ritkábban előforduló fekete nyár /Populus nigra/, a magyar kőris /Fraxinus angustifolia ssp. pannonica/, a mézgás éger /Alnus glutinosa/, a vénic szil /Ulmus levis/ és a zselnice meggy /népi nevén csormány/ /Prunus padus/. Az aljnövényzet jellege szerint beszélünk a hamvas szedres /Rubus caesius/, a vörösgyűrű /Cornus sanguinea/ a fehér tippanos /Agrotis álba/, a csalános-
*
- 23 ragadós galajos /Urtica dioica és Galium aparine/, a magas aranyvesszős /Solidagó gigantea var. serotina/, és a bibor nenyuljhozzám
/Impatiens
glandulifera/ alkotta tipusokról. Egyéb előforduló fajok a podagrafű /Aegopodium podagraria/, 1 igeti szőlő /Vitis sylvestris/, a védett kétlevelű
csillagvirág /Scilla bifolia/, a hóvirág /Galanthus nivalis/,
az erdei angyalgyökér /Angelica sylvestris/, fekete nadálytő /Symphytum officináié/, pénzlevelű lizinka /Lysimachia nummularia/, szőrös kenderkefű /Galeopsis grandiflora/, erdei szálkaperje /Brachypodium sylvaticum/ erdei tisztesfű /Stachys sylvestris/. e./ Tölgy-kőris-szil ligeterdő. A Mosoni-Duna mentén a "magas ártéri" szinten valaha uralkodó szerepet töltött be. A hajdani Querco-Ulmetum vagy Querco robori-Carpinetum felé
átmenetet
képző erdőket országosan is csaknem teljesen kipusztították, s ez az itteni állományokat is érintette. Ezért ma még meglévő keményfa ligeterdők feltét len védelmet igényelnek. Jellegzetes állományai: Rajka- Bezenye-Mosonmagyaróvár közötti szakaszon található, a Mosoni-Duna mindkét partján. Nevezetesebb erdők: Zapp-erdő, Paraszt-erdő, Császárkaros, Lóvári-erdő, Házi erdő, Derék-erdő. A mély /Nagy Duna/ ártéri rész egyetlen keményfa ligeterdeje a Kisbodaknál talál ható Pálfy-erdő. Az e társulásokban fellelhető fafajok: Kocsányos tölgy /Quercus robur/, magyar kőris /Fraxinus angustifolia ssp. papponica/, mezei szil /Ulmus minor/, mézgás éger /Alnus glutinosa/, fehér nyár /Populus álba/, zselnice
meggy /Prunus padus/, hegyi juhar
/Acer pseudoplatanus/. Cserjeszintjük gazdag: mogyoró /Corylus avellana/, vörösgyűrű sp, /cornus sanguinea/, ükörke lonc /Lonicera xylosteum/, kányabangita /Viburnum opulus/, és fekete bodza /Sambucus nigra/ alkotják. A gyepszintben fellelhető fajok száma nagy, rendkivüli a fajgazdagság: Posvány sás /Carex acutiformis/, a fehér sás /Carex álba/, ritkás sás /Carex remota/, hamvas szeder /Rubus caesius/, medvehagyma /Allium ursinum/, podagrafű /Aegopodium podagraria/, csodás ibolya /Viola maribilis/, szagos müge /Galium odoratum/, gyöngyvirág /Convallaria majális/, erdei szálkaperje /Brac'nypodium sylvaticum/, erdei gyöngyköles /Buglossoides purpureo-coeruleum/, békabogyó /Actaea spicata/, egyenes pimpó /Potentilla recta/, erdei permizs /Inula coyza/, csalánlevelű harangvirág /Canipanula trachelium/,
CSUINÓE;
harangvirág /Campanula glomerata/, nagyvirágú gyikfű /Prunella grandiflora/,
- 24 bogláros szellőrózsa /Anemone ranunculoides/, széleslevelű salamonpecsét /Polygonatum latifolium/, illatos ibolya /Viola odorata/, kék ibolya /V. cyanea/, erdei ibolya /V.sylvestris/, enyves zsálya /Salvia glutinosa/, termetes medvetalp /Heracleum sphondylium/, óriás csenkesz /Festuca gigantea/, iszalag /Clematis recta/, stb. A fenti nem védett fajok részleges listája mellett meg kell emliteni néhány jelentősebb, az ebbe a növénytársulásba tartozó fokozottan védett és védett növényt is. Fokozottan védettek: 1./ Méhbangó /Ophrys apifera Huds/ - városkaros, Móvár 0429 a /3/G/ - Lóvári erdő /Móvár/ 0429 a /7/D/ 2./ Légybangó /Ophrys insectifera L.em. Grufb./ - Lóvári erdő, Móvár 0429 a /é/c, 1/3/ Védettek: Kosborok /Orchis/, madársisakok /Cephalanthera/, nőszőfüvek /Epipactis/, tüzliliom /Lilium bulbiferum/, békakonty /Listera ovata/, stb. f./ A Szigetközben kivételesen, magasabb térszinten, ma már csak töredékekben /pl. Derék erdő/ gyertyános-kocsányos tölgyes /Qerco robori - Carpinetum/ is előfordul. Ezekben az uralkodó fajok a gyertyán /Carpinus betulus/ és a kocsányos tölgy /Quercus robur/, elegy fafajként megjelennek a mag^s kőris /Fraxinus excelsior/ a mezei és a hegyi juhar /Acer campestre, Acer pseüdo platanus/, mezei szil /Ulmus rninor/, madárcseresznye /Prunus avium/, zselnicemeggy /Padus avium/, nyir /Betula pendula/ rezgőnyár /Populus tremula/. Tipusképző fajok a gyepszintben bükk sás /Carex pilosa/, fehér sás /Carex álba/ szagos müge /Galium odoratum/, erdei szálkaperje /Brachypodium sylvaticum/. Az itt fellelhető montán elemek: fehér sás /Carex álba/, kontyvirág /Árum maculatum/, békabogyó /Actaeaspicata/, szagos müge /Galium odoratum/, pettye getett, vagy orvosi tüdőfű /Pulmonaria officialis/, stb. g./ Szigetközben két helyen /mosonmagyaróvári Parti-erdo és Máriakáinoki Kereksziget/ található égeres láperdő /Thelypteridi Ainetum/, hamvas fűzzel /Salix cinerea/, mocsári pajzsikával /Thelypteris palustris/, villás sással /Carex pseudocyperus/, nyári tőzikével /LeOcojum aestivum/, vadszőlővel /Vitis sylvestris/, stb.
*
25 h./ A területen egyre növekvő számban fordulnak elő kulturerdők is. A 60-as évekből származó erdészeti fafajstatiszti ka adatai szerint a nemesnyárak 25 %-ot, az akácosok 7 %-ot, az erdei és feketefenyvesek 3 %-ot tettek ki. Ez az arány azóta némileg változott, részben a nyárasitási program erőltetése, részben a Bős-Nagymarosi nagyberuházás érde kében történt fakitermelés következtében. Ez utóbbi főként a terület nyárasait érintette. Tipusaik: - Nádtippanos
Calamagrostis epigeios
- Erdei szalkaperjés
Brachypodium sylvaticum
- Csomós eb.ires
Dactylis glomerata
- Podagrafűves
Aegopodium podagraria
- Magas aranyvesszős
Solidago gigantea
- Hamvas szedres
Rubus ca.esius
- Óriás nenyuljhozzámos
Impatiens glandulifera
- Posványsásos
Carex acutiformis
Szigetköz kialakulásánál és jelen állapotában is a viz döntő szerepet játszott, ill. játszik ma is. A klimatikus és talajtani viszonyokat is jelentősen befolyásolja a nagy mennyiségű felszini és felszin alatti vizkészlet. Az itt kialakult ökoszisztémák léte is döntően a viz jelen lététől függ, ezért a vizszintnek a tartós csökkenése vagy emelkedése az ökoszisztémák jelentős változásához vezetne. 2.15. Állatvilág A terület állatföldrajzilag az alföldi faunakörzet /Pannonicum/ kisalföldi faunajárásához /Anabonicum/ tartozik. Az alapfauna európai - középeurópai jellegű, kevés a pontusi, pontokaspi, valamint a mediterrán faj. Egész Szigetközre a vizi és vizkedvelő fajok a jellemzők. Egysejtűek /Protozoa/ állatkörének jellegzetes képviselői az állati ostoro sok, gyökérlábuak és a csillósok osztályából kerülnek ki. Elterjedtek a laposférgek /Platyhelmithes/, a vizi és szárazföldi gyűrűsférgek /Anelida/, a kerekes férgek /Rotatoria/ és a hengeres férgek /Namethelminthes/ ízeltlábúak törzsének sokezer képviselőjét kikutatni a jövő feladaté. Puhatestűek /'Mollusca/ a hullámtéri területek nagy számban előforduló jellemző képviselői. A lassú folyású mellékágak, holtágak, kubikgödrök vizét, a nedves talajú réte ket és erdőket népest tik be-
- 26 Leggyakrabocn előforduló fajaik: fiallócsiga /viviparus viviparus/, nagy mocsárcsiga /Limnaea stagnalis/, fülcsiga /Limnaea auricularia/, nagy tányércsiga /Planorbarius corneus/, márványozott csiga /Helicigona arbustorum/, nagy meztelencsiga /Limax maximus/, valamint a festőkagyló /Unió pictorum/, tompa folyamkagyló /Unió crassus/, tavikagyló /Anodonte cygnea/ és a vándorkagyló /Dreissena polymorpha/. A gerincesek /Vertebrata/
törzsét képviselő állatfajokról bővebb ismeretek
kel rendelkezünk. Halak /Pisces/ 54 faja él a Duna és mellékágainak a vizében a legújabb adatok szerint. Kétéltűek /Amphibia/ csaknem valamennyi hazai faja él Szigetközben. Leggyako ribbak a kecsekebéka /Rana esculenta/, tavi béka /Rana ridibunda/, vöröshasú unka /Bombina bombina/, mocsári béka /Rana arvalis/és a levelibéka /Hyla arborea/. Hüllők /Reptilia/ - kisebb számban élnek a vizjárta területeken, de jelleg zetes fajuk a vizisikló /Natrix natrix/ nagyon gyakori. Madarak /Aves/ - Szigetköz és a hullámtér legjellemzőbb állatai. E tájhoz szorosan hozzátartoznak a vizimadarak, melyek hajdan óriási tömegben éltek itt. Ma is jelentős állományuk a viszonylagos nyugalomnak és táplálék gazdag ságnak köszönhető. Leggyakoribb fajok a récefélék, szürkegém, bakcsó, kormorán, egerészölyv.
*
A Szigetközben költő, ill. vonuláskor hosszabb időt itt töltő fajok száma 200-220-ra tehető, bár a legújabb kutatási munkában 156 faj szerepel, melye ket a későbbiekben tételesen is felsorolok. Emlősök /Martsmalia/ több mint 40 faja él Szigetközben. Ezek nagy része nem kötődik oly szorosan a vizhez, mint a madarak zöme. Leggyakoribb fajok: gimszarvas /Cerbus elaphus hippelaphus/, őz /Capreolus- . capreolus/, vaddisznó /Sus scrofa/, róka /Vulpes vulpes/, nyest /Martes foina/ nyuszt /Martes - martes/, hermelin /Mustela erminea aestiva/, denevérek /Chiroptera/, pézsmapocok /Ondatra
zibethicus/,mezei nyúl /Lepus
europaeus/.
2.2. Természeti értékek 2.21. Földtani alakulatok A kisalföldi medence feltöltődése, melyben a Duna hordaléka, kavics, honok és márgás agyag játszotta a fő szerepet, néhány helyen jól nyomon követhető.
- 27 Azokon a területeken figyelhető meg ez a rétegeződés, ahol a folyó állandó átalakitó munkája során egyes szigetek oldalát kimossa, és magas partok alakulnak ki. A Pozsony és Mosón vármegye németjei Kleine /Szigetköz/, illetve Grosse /Csallóköz/ Schütt-Insel-nek nevezték a Pozsony-Komárom közötti tájat: Hordalék - illetve Áradmány szigetnek. Ilyen felszineken jól nyomon követhe tő az évszázadokkal ezelőtt lerakódott márgás, agyagos rétegződés, néhol fa és egyéb maradványokkal tarkitva. Az ártéri területek nagyrésze erdőterülettel fedett, természetes felszin, a szigeteken néhol festői szépségű belső tavakkal. Számos helyen található a viz által kialakitott sóderzátony, melyeken gyorsan megtelepszenek az úttörő növénytársulás fajai. 2.22. Vizek A TK legjelentősebb viztani értéke a Duna és annak szigetközi mellékágrend szere. A Duna Rajka országhatár és Szap között viszonyig nagyesésű 25-35 cm/km. Szap és Gönyü között 15-25 cm/km. Gönyü alatt már csak 8-10 cm/km. A Duna vizjárását döntően azAlpok éghajlati viszonyai alakitják. Télutón vagy kora tavasszal egy tartós hideg időjárás után esetleges nyugati áramlású gyors felmelegedés jeges árhullámot okozhat. A másik árhullámokat hozó időszak május végétől július végéig terjed. Ez időszakban szinte minden évben megje lenik az un. "zöldár". Ez a nyárelei, illetve nyári árhullám a bőséges csapa dék, és a hóolvadás együttes hatására alakul ki. Az alacsony vizállásos idő szak októbertől februárig terjed. A Duna eddig észlelt legkisebb vizhozama 600 m /sec. Közepes vízhozam 2.000 m /sec. Árvizi vizhozam megközelíti a 10.000 m /sec-ot. A szigetközi mellékágrendszerek a középviz szabályozás során lettek véglegesen leválasztva a főmedertől. Ez azt jelenti, hogy a Dunaremetei vízmérce szelvé nye feletti ágrendszrek az oldalblokkokon keresztül kb. 2.500 - 2.600 m /sec. Duna vízhozamnál kapnak vízöblítést. Dunaremete alatt kb. 2.000 m /sec-os víztömeg már öblítést biztosit. Az ágrendszerek /Tejfalu, Cikolsi, Bodak, Dunaremetei, Lipót-Ásványi, Bagaméri/ egymástól függetlenül működnek és a megszámlálhatatlan mellékágak kisebb-nagyobb szigeteket képeznél*. A mellék ágak és a szigetvilág adja a hullámtéri táj csodálatos szépségét. A Duna 3.500 m /sec-os vízhozamánál a szigetek egy része is viz alá kerül. A víztö meg növekedése a teljes ártér vízborítását eredményezi.
- 28 A TK másik - természeti értékekben gazdag - folyóága a Mosoni Duna. Vizellátása a Rajkai zsilipen keresztül történik a Duna mindenkori vízállásától függően. Őszi kisvizállásos időszaktan a vizutánpótlás esetenként egy-két hónapos időszakra is megszűnik. Ilyen esetben a folyó felső szakasza kisebb-nagyobb tavakra szakad. A Mosoni Duna három mellékfolyója közül a Lajta Mosonmagyaróvárnál a Rábca és a Rába Győrnél ömlik a folyóágba. A 2.13-as fejezetben már emiitettem a TK belvízcsatornáit. Ezek behálózzák a mentett oldal teljes területét. Nyomvonaluk nagyrészt követi a régi holtmedreket. A belvízcsatornák időszakos vizfolyások, az év jelentős ré szében medrük száraz. Mesterséges vizbetáplálás csak kedvező vizállásnál lehetséges a patkányosi szivattyútelepnél kialakitott szivornya segítségé vel. Az itt esetenként betáplált vizet a Mosoni Duna védtöltésébe épitett torkolati zsilipek segítségével néhány héten keresztül tárolni lehet. A TK álló vizei közöl a két jelentősebb un. morotva tó a Lipóti és a Duna szegi. Mindkettő vízháztartása a Duna vizállás függvénye. Emlitést érdemelnek még a terült mesterséges tavai. Ezek nagytömerű kavicskitermelés helyén alakultak ki. 2.23. Növények, növénytársulások, növénytelepítések A növénytársulásokból természeti értékrek elsősorban az itt jellemző őshonos növénytársulásokat tekintjük: 1. Lebegő és legyökeresedő hinártársulások 2. Törpekáka iszaptársulások, lápok 3. Bokorfüzesek 4. Fűz - nyár ligeterdők 5. Keitényfa ligeterdők 6. Gyertyános-kocsányostölgyesek 7. Égerláperdők E fenti növénytársulások közül különös jelentősége van annsk, amely országos viszonylatban is ritka. A gyepszintben élő védett és veszélyeztetett növények: Fokozottan védettek: 1. Méhbangó /Ophrys apifera/ két helyen összesen 1.0Ü0 - 1.500 tő 2. Légybangó /Ophrys insectifera/ két helyen összesen 50 - 100 tő
- 29 Védettek: 1. Szálkás pajzsika /Dryopteris carthusiana/ 2. Mocsári pajzsika /Thelypteris palustris/ 3. Erdei szellőrózsa /Anemone sylvestris/ 4. Tavaszi hérics /Adonis vernalis/ 5. Kigyótárincs /Gentiana cruciata/ 6. Komistárincs /Gentiana pneumonanthe/ 7. Kereklevelű körtike /Pyrola rotundifolia/ 8. Hangyabogáncs /űurinea mollis/ 9. Tűzliliom /Lilium bulbiferum/ 10. Tavaszi csillagvirág /Scilla bifolia/ 11. Sárga nőszirom /Iris pseudacorus/ 12. Szibériai nőszirom /Iris sibirica/ 13. Tarka nőszirom /Iris variegata/ 14. Szunyoglábú bibircsvirág /Gymnadenia conopsea 15. Vitézkosbor /Orchis militaris/ 16. Agárkosbor /Orchis morio/ 17. Biboros kosbor /Orchis purpurea/ 18. Sömörös kosbor /Orchis ustulata/ 19. Hússzinű ujjaskosbor /Dactylorhiza incarnata/ 20. Foltos ujjaskosbor /Dactylorhiza maculata/ 21. Lápi nyúlfarkfű /Sesleria uliginosa/ 22. Homoki árvalányhaj /Stipa sabulosa/ 23. Kardos madársisak /Cephalanthera longifolia/ 24. Piros madársisak /Cephalanthera rubra/ 25. Mocsári nőszőfű /Epipactis palustris/ 26. Vörösbarna nőszőfű /Epipactis atrorubens/ 27. Széleslevelű nőszőfű /Epipactis helleborine/ 28. Kislevelű nőszőfű /Epipactis microphylla/ 29. Békakonty /Listera ovata/ 30. Madárfészek /Neottia nidus- avis/ 31. Kétlevelű sarkvirág /Piatanthere bifolia/ 32. Csillagos őszirózsa /Aster amellus/ 33. Szártalan bábakalács /Carlina acaulis/ 34. Fehér madársisak /Cephalanthera álba/ 35. Réti iszalag /Clematis integrifolia/
- 30 -
36. öuglyos szegfű /Dianthus superbus/ 37. Nagyezerjófű /Dictamnus albus/ 38. Széleslevelű gyapjúsás /Eriophorum latifolium/ 39. Prémes tárnicska/Gentianella ciliata/ 40. Apró nőszirom /Iris pumila/ 41. Fátyolos nőszirom /Iris spuria/ 42. Magyar lednek /Lathyrus pannonicus/ 43. Nyári tőzike /Leucojum aestivum/ 44. Turbánliliom /Lilium martagon/ 45. Mocsári kosbor /Orchis laxiflora ssp. palustris/ 46. Fehérmájvirág /Parnissia palustris/ 47. Posvány kakastaréj /Pedicularis palustris/ 48. Fekete kökörcsin /Pulsatilla nigricans/ 49. Ligeti szőlő /Vitis sylvestris/ 50. Selymes peremizs /Inula oculus-CfcQrsti/ 51. Kétlevelű csillagvirág /Scilla bifolia/ 52. Leánykökörcsin /Pulsatilla grandis/ 53. Vidrafű /Menyanthes trifoliata/ Vörös könyves fajok:
1. Békabogyó /Actaea spicata/ 2. Parlagi madárhur /Cerastium arvense/ 3. Magyar repcsény /Erysimum odoratum/ 4. Sátorozó aranyvirág /Tanacetum caymbosum/
2.24. Állatfajok
Rovarok:
A Szigetközben élő sokezer rovarfajból ma még csak nagyon keveset ismerünk. Közül
védelem alatt állnak a következők:
Egyerfészárnyuak: Imádkozó sáska /Mantis religiosa/
- 31 Bogarak: Aranyos bábrablól /Calosoma sycophanta/ Gyászcincér /Morimus funerens/ Nagy hőscincér /Cerambyx cerdo/ Bőrfutrinka /Carbus coriaces/ Rezes futrinka /Carbus ullrichi/ Kis szarvasbogár /Dorcus parallelopipedus/ Szarvasbogár /Lucanus cervus/ Recésszárnyuak: Hangyaleső /Myrmelon forrnicarius/ Lepkék: Farkasalmalepke /Zrynthia polykena/ Fecskefarkú lepke /Papilio machaon/ Kardos lepke /Podalirius podalirius/ Bükki boglárka /Aricia artaxerxes/ Nagy tűzlepke /Terhsamonia dispar hungarica/ Atalanta lepke /Vanessa atalanta/ Gyászlepke /Vanessa antiopa/ Nappali pávaszem /Inachis io/ Kis szintjátszólepke /Apatura ilia/ Nagy szintjátszólepke /Apatura iris/ -Sárgaf-eltoo pupubbzUvú~/Pbalcra buckeptaaJA/ Diszes medvelepke /Ammobiota festiva/ Halálfejes lepke /Acherontia atropos/ Gerinces állatok: Halak itt élő 54 fajából 16 védett. 1./ Magyar bucó /Aspro zingel/ 2./ Német bucó /Aspro stréber/ 3./ Balkáni esik /Cobitis aurata bulgarica/ 4./ Kövi esik /Nemachilus barbatulus/ 5./ Réti esik /Misgurnus fossilis/ 6./ Vágó esik /Cobitis taenia/
- 33 Madarak: Szigetköz madárvilágának tételes felsorolása a 7. sz. mellékletben található.
Emlősük: 1. Vidra /Lutra lutra/ 2. Borz /Meles meles/ 3. Cickányok /kikutatásuk folyamatban van/ 4. Denevér
/Kikutatásuk folyamatban van/
5. Hermelin /Mustela erminea/ 6. Menyét /Mustela nivalis/ 7. Mókus /Sciurus vulgáris/ 8. Molnárgörény /Mustela eversenni/ 9. Nyest /Martes foina/ 10. Nyuszt /Martes martes/ 11. Erdei pele /Dryomis nitidula/ 12. Sün /Erinaeus europaeus/ 13. Ürge /Citellus citellus/ 14. Vakondok /Talpa europaea/ 2.3. Kultúrtörténeti értékek A régészeti leletek és egyéb fennmaradt tárgyi emlékek bizonyitják, hogy
..-.,
Szigetköz /és Csallóköz/ már a honfoglalás előtti időkben is lakott hely volt. Ekkor azonban a vizek áradásai következtében gyakran pusztultak el szinte nyomtalanul a települések. Jelentősebb emlékeink a honfoglalás utáni időkből maradtak ránk. Kezdetben az idetelqülő lakosság az épitkezési módokban igyekezett alkalmaz kodni a vizjárásos területekhez. A házakat a terület természetes kiemelkedése ire épitették. Későbbiek során egyénileg vagy csoportosan a házak köré még kis körgátakat is épitették.Ezen települési formáknak a nyoma ma is sokhelyütt megtalálható.- /Kisbajcs, Nagybajcs, Vének területén./ Az egykor itt jellemző épitési mód a vesszőfonat közé döngölt agyag volt. Az igy készült épületek közül már mutatóba sem maradt egy sem. Még néhány éve volt egy, sajnos azóta az is elpusztult. Ma még található néhány, a későbbi időkből származó, de mindenképpen megőrzésre érdemes parasztbarokk épület.
-;:: :
- 34 Ilyenek: - Halászi templom mellett 3 db magántulajdonú ház. - Ásványráró, Halász u. 5., Hajós u. 8., Deák F. u. 27. alatti szintén magántuladonú házak. Egyéb kulturális értékeink: - Arak: avar árok, - régi gátmaradvány - Ásványráró: kálvária, mellette 400 éves feketenyár, aranymosó házak /templom körül/ - Cikola: vörösfüzesben található elmocsarasodó tündértó - melyhez szép mesék, mondák fűződnek. - Nagybajcs: tomplomban található a falu cégére. Szigetköz utolsó működő vizimalma is itt volt. - Máriakáinok: búcsújáró hely, a hid körül vizimalom maradványai találhatók. - Dunaszentpál: napóleoni emlék a francia kut. - Mecsér: régi hajóvontató ház és lóváltó felujitást érdemelne. - Kunsziget: római kori őrtorony maradvány a Mosoni Duna partján /tündérvár/ - Mosonmagyaróvár: és Fekete erdő közötti Háromtölgy kápolna /megyei védettség alatt ál/ - Hédervár: a volt Viczay kastély középkori eredetű vár alapjaira épült. A XVIII. századik a Hédervári család birtoka, majd a XVIII. századtól Viczai várhoz hasonló kastélyt épit, csodálatos kerttel. 1945-től iskolaként működött, 10 ha-os parkja községi kezelésű. A kastély feljes felujitása 1989-ben befejeződött, és mint alkotóház működik. - Kentaur szobor: Hédervári Károly magyar miniszterelnök állittatta fel, alkotója ismeretlen. - Plébánia templom: 1379-ben négyszeri átépités után nyerte el mai barokk formáját. Keresztelőkutján /Anno Domini, 1031" gótbetűs felirat látható. - Boldogasszony templom: A Szabadság téren áll. Temetőkápolnának is nevezik, mert a Héderváry család temetkezési helyéül is szolgált. A gótikus templom tornya román, s ez utóbbi a XIII. sz. második felében épült. A templom előtti parkban hatalmas kocsányos tölgy terebélyesedik, a néphit szerint Árpád vezér a lovát kötötte hozzá. - Napóleoni emlékmű a Darnózseli erdőben. - Darnózseli határában fekvő IX. századi temető feltárása az akkori vízviszonyok miatt is érdekes.
- 35 - Héderváron a Zsidóvár volt az Árpád-kori nemzetségi centrum. - Hédervári Kont-emlékhely. - Mosón és Magyaróvár egész területe /Kelta-római időktől/ - Az ősi foglalkozások nyomai ma még sokfelé fellelhetők. Lipót, Püski, Kisbodak a népi kertészkedésről, Hédervár a takácsairól volt hires. Hagyományos mesterségek még a halászat, csikaszát, kosárfonás, teknővájás, ladikkészités, hajóvontatás és aranymosás. Szigetközben egyedülálló mesterség volt az úsztatott legeltetés, szigetről-szigetre hajtották a gulyát. A TSZ-ek szervezéséig maradt fenn ez a foglal kozás. 2.4. Tájképi értékek Tájképi értéke miatt lett fokozottan védetté nyilvánitva az egész Lipót - ásványrárói szigetvilág. Ilyen jellegű azonban a Nagy-Duna árterében talál ható többi - cikolai, kisbodaki és bagaméri - szigetvilág is. Ezeken a területeken a Duna mellékágak szövevénye adja a hullámtér legszebb és legsajátosabb tájkarakterét. Ezen szigetvilágban érvényesül leginkább a viz, a növény- és állatvilág szerves összhangja. a Duna mellékágainak szövevényén kivül a szigeteken található nádasok és nádasokkal körülfont belső tavak, valamint az e területeken található hatalmas öreg füzek adják e táj utánozhatatlan és feledhetetlen szépségét, hangulatát. Az ilyen terület európai viszonylatban is rikta, jelenlegi állapotban való megőrzése tehát nemcsak országos érdek. Az ártéren kivül, Szigetköz hajdani állapotára emlékeztető morotqva tavaknak és holt-ágaknak, s azokat körülvevő botlófüzes, nádasos területeknek van tájképleg meghatározó szerepük. 2.5. Műszaki állomány- területfelhasználás Szigetköz mezőgazdasága: Szigetköz öntéstalaja, éghajlati adottságai megadják a belterjes mezőgazdál kodás alapját. A növénytermesztés lehetőségeit mutatja, hogy a termőterület 87 h-a szántó. Rét - 7,3 h, legelő - 12,8 %, erdő - 9,9 h, termelésből kivont - 12 %.
- 36 A szántó terület 50 %-án termelnek gabonát, ebből búza 23 %, árpa 18 \, zab 9 %, jelentős területen cukorrépát 16-20 %, kukoricát 17 h. A fennmaradó területeken egyéb takarmány növényeket, ipari- és vetőmag növényeket termesztenek, rét-, legelőgazdálkodást folytatnak
a mezőgazdasági
üzemek. Megtalálható a disznövény és gyümölcs termesztés is - Lipót, Rajka. Gazdálkodnak mezőgazdasági üzemek Szigetköz erdőterületeinek egy részén is. Szigetköz mezőgazdaságát, termőterületeit, terméseredményeit, a területen gazdálkodó mezőgazdasági üzemek megfelelő paraméterei szemléltetik. Felsőés középszigetközben öt termelőszövetkezet tevékenykedik a hozzájuk tartozó háztáji gazdaságokkal kiegészitve. A terület megosztás művelési ágak szerint: 1.881 ha szántó 55 ha gyümölcsös 5 ha kert 186 ha erdő 103 ha rét, legelő 210 ha művelésből kivont 2.440 ha összes terület 1988. évi termésátlagok: Búza
5,8 t/ha
Zöldborsó
3,5 t/ha
Őszi árpa
4,2 t/ha
Silókukorica
Tavaszi árpa
5,0 t/ha
Napraforgó
1,7 t/ha
Kukorica
5,7 t/ha
Lucerna
9,1 t/ha
Burgonya
35,2 t/ha
Füveshere
2,4 t/ha
Cukorrépa
40,2 t/ha
Alma
Phacélia
0,16t/ha
Őszibarack
2,1 t/ha
Magborsó
2,3 t/ha
Cseresznye+meggy
5,8 t/ha
29,4 t/ha
10,1 t/ha
Halásá "Zöld Mező" Mg.Tsz. A termelőszövetkezet területének egésze a Tájvédelmi Körzeten belül helyez kedik el. Dunasziget /Doborgazsziget, Sérfenyősziget, Cikolasziget/ Halászi és Arak községekhez tartozó határszéleken gazdálkodik. Tevékenységére a ha gyományos szántóföldi növénytermesztés jellemző. A termelőszövetkezet összes területe: 4.145 ha, ebből
-37 -
3.119 ha szántó 261 ha gyep 597 ha erdő 17 ha nádas
160 ha művelés alól kivont terület. A szántóterület kulturánkénti megoszlása és terméseredmények:
827 ha 139 ha 174 ha
5,95 t/ha
4,93 t/ha
Napraforgó
518 ha 149 ha 500 ha 210 ha
Silókukorica
340 ha
18,44 t/ha
Lucerna
234 ha
8,51 t/ha 4,17 t/ha
Füveshere
50 ha 10 ha 72 ha 7 ha 97 ha
Sárgarépa
7 ha
Búza Őszi árpa Tavaszi árpa Kukorica Borsó Cukorrépa
Zab Cikória Szálas takarmány Vöröshere
5,26 t/ha 5,02 t/ha
3,95 t/ha 30,00 t/ha 2,51 t/ha
5,57 t/ha
Dunamenti Mg. Tsz. Mosonmagyaróvár A Qunamenti Termelőszövetkezet a Máriakálnok községhez tartozó határszélen vesz részt a Tájvédelmi Körzet területén a mezőgazdálkodásban. Fő tevékeny sége a szántóföldi növénytermesztés, főbb növények a gabonafélék és kapás növények. 43 ha területen termesztenek kendert - mint ipari rostnövényt. A Termelőszövetkezet Tájvédelmi Körzetbe eső területe 1.214 ha. A terület művelési ágankénti megoszlása: 1.030 ha szántó 21 ha rét, legelő 1 ha kert 9 ha gyümölcsös 50 ha művelésből kivont terület 14 ha nádas 89 ha eredő.
- 38 -
A szántóterület növényi kulturánkénti megoszlása és termésátlagai: Búza
219 ha
6,35 t/ha
Tavasz árpa
196 ha 210 ha 61 ha
4,01 t/ha 35,64 t/ha
88 ha
6,84 t/ha
177 ha
5,30 t/ha
Kender
43 ha
7,50 t/ha
Bérelt terület
26 ha
Cukorrépa Borsó Kukorica Zöld takarmány
2,52 t/ha
Szigetközi Magyar Csehszlovák Barátság Mg.Tsz., Darnózseli A Szigetközi tájvédelmi Körzet területén a legnagyobb területtel rendelkező termelőszövetkezet. Összes területe 7.622 ha, nyolc község: Darnózseli, Hédervár, Ásványráró, Lipót, Dunaremete, Püski és Kisbodak határrészein gaz dálkodik. Fő tevékenysége a szántóföldi növényterm esztés, 809 ha főként ártéri erdővel rendelkezik. A termelőszövetkezet Lipóti üzemegységében műkö dik a TK területén az egyetlen termálvizű fürdő és kertészet. A kertészet főként virág termesztéssel foglalkozik, de megalapozta a környék háztáji gazdaságaiban a fóliasátras zöldség termesztést. A termelőszövetkezet területe művelési ágak szerint:
5,.323 ha
Szántó
Kert
12 ha
Gyep
982 ha
Erdő
809 ha 89 ha
Nádas művelésből kivont terület összes terület
407 ha
7 .622 ha
Kimlei Termelőszövetkezet A Termelőszövetkezet területéből a kimlei közigazgatási terület egy része és a novákpusztai határrész esik a Tájvédelmi Körzetbe, nagysága 1.537 ha. A TSz fő tevékenysége a szántóföldi növénytermesztés. A terület nagyságához képest jelentős nagyságú erdőrészekkel rendelkezik.
- 39 A szövetkezet területének megosztása művelési ágak szerint: Szántó
ha 7 ha 128 ha 5 ha
1 .328
Rét,legelő Erdő
Nád Művelés alól kivont terület
69 ha
Szántóterület növénykulturánkénti megoszlása és terméseredmények: 5,80 t/ha
Kukorica
198 ha 94 ha 180 ha 254 ha
Silókukorica
197 ha
26,03 t/ha
83 ha
8,00 t/ha
50 ha 30 ha Fachélia 15 ha Vetőmag répa Vetőmag s.répa 7 ha Vetőmag petrezselyem 6 ha
2,00 t/ha
Búza Őszi árpa Tavaszi árpa
Lucerna
6,20 t/ha 6,40 t/ha 4,85 t/ha
Borsó
Egyéb terület
0,22 t/ha 1,37 t/ha 3,70 t/ha 4,04 t/ha
69 ha
Az Alsó-Szigetköz területén három termelőszövetkezet gazdálkodik, hasonló adottságokkal, mint a Felső- és Közép-Szigetközi gazdaságok. Itt azonban a mentett oldali terület alacsony fekvése miatt több nádas és rét,legelő található. Dunaszeg "Egyesült" Mg.Tsz. A Termelőszövetkezet Dunaszeg, Dunaszentpál és Győrladamér községek terű iéi tén gazdálkodik. Hagyományos mezőgazdasági tevékenységet folytat, fő növények a gabonafélék, kukorica, cukorrépa. A TK szempontjából jelentős a rét, legelő és nádas területe. A termőterület művelési ágankénti megosztása: Szántó
2.055 ha
Rét,legelő
357 ha
Erdő
181 ha
Nádas
33 ha
Term.alól kivont terület Összesen
94 ha 2.720 ha
- 40 -
Győrzámoly "Kisalföld" Mg.Tsz.
A "Kisalföld" Mg.Tsz. a Gőrzámoly községhez tartozó közigazgatási területen gazdálkodik 1.494 ha területen. Hagyományos szántóföldi növénytermesztést folytat. Termőterületek megoszlása művelési ágak szerint: Szántó
1.163 ha
Rét,legelő
101 ha
Erdő
121 ha
Nád
19 ha
Term.alól kivont terület
90 ha
/út, árok, csatorna/
Győr, "Kossuth Mg.Tsz."
A Termelőszövetkezet Győrujfalu, Győr, Kisbajcs, Nagybajcs, Szőgye, Vének községek területén gazdálkodik. Kiemelkedően nagy rét, legelő területe van. Szigetköz belvízcsatornáinak zöme e területen helyezkedik el. Erdőterülete 351 ha, összes területhez képest jelentős nagyságú. Termőterületek megosztása művelési ágak szerint: Szántó
Kert
3 .336 ha 21 ha
Gyümölcsös
3 ha
Rét,legelő
762 ha
Erdő
351 ha
Nád
42 ha
Term.alól kivon tériJlet Összesen
194 ha 4 .709 ha
)
)
A Szigetköz területének megosztása művelési áganként
Rét, Legelő
Zártkert
Gyümölcsös,ha
103
5
55
3.119
261
1.030
21
Darnózseli Mg.Tsz. 5.323
982
Mg. Tsz. neve
Szántó
Rajkai Mg.Tsz.
1.881
Halászi Mg.Tsz.
Szőlő
Dunamenti Mg.Tsz. /Máriakáinok/
4.278
14
-
89
50
1.214
89
-
809
407
7.622
5
-
128
69
1.537
33 19
-
181
94
2.720
-
121
90
1.494
42
-
351
194
4.709
219
81
2.462 1.274
26.014
1 12
2.055
357
Győrzámolyi Mg.Tsz. 1.163
101
Győr,Kossuth Mg.Tsz.3.336
762
21
19.235
2.594
82
67
ü s s z e s e n
81
17
Dunaszegi Mg.Tsz.
Műv.alól kivett
210 160
43
7
E r d ő
186 597
-
1.328
I
Belterület
-
Kimlei Mg.Tsz.
Összesen
N á d
2.440
A Szigetköz területének megosztása művelési áganként
Rét, Legelő
Zárt kert
Gyümöl csös,ha
Nád
Belte rület
Erdő
55
-
-
186
43
-
17
81
597
210 160
9
-
89 809
50 407
1.214
-
14 89
-
-
1 12
Mg. Tsz. neve
Szántó
Szőlő
Rajkai Mg.Tsz.
1.881
103
-
5
Halászi Mg.Tsz.
3.119
261
-
Dunamenti Mg.Tsz. /Máriakáinok/
1.030
-
Műv.alól Összesen kivett 2.440 4.278
Darnózseli Mg.Tsz.
5.323
21 982
Kimlei Mg.Tsz.
1.328
7
-
-
-
5
-
128
69
1.537
Dunaszegi Mg.Tsz.
2.055
357
-
-
-
33
-
181
94
2.720
Győrzámolyi Mg.Tsz. 1.163
-
-
-
19
-
121
-
21
3
42
-
351
90 194
1.494
Győr,Kossuth Mg.Tsz .3.336
101 762
4.709
19.235
2.594
82
67
219
81
2.462 1.274
26.014
Összesen
7.622
I -p> I
i
- 42 Vadgazdálkodás A Szigetközi Tájvédelmi Körzet területét négy vadásztársaság, a Dunaközi VT, a Szigetközi VT, a Magyar Vagon és Gépgyár VT, az Északdunántuli Környezetvédelmi és Vizügyi Igazgatóság VT és a Lajta Hansági Állami Gazdaság üzemi vadászterületei értinti. Mindegyik intenziv vadgazdálkodást folytat, aminek következménye a mester ségesen nevelt és felszaporitott fácán és vadkacsa állomány. Levadászás során a területek fokozott terhelésnek vannak kitéve. Az ártéri területeken elsősorban az őz, a vaddisznó és a gimszarvas állomány jelentős. A természetvédelem és a vadgazdálkodás közötti ellentét néhány területen különösen kiéleződik. Ilyenek: Öntési tó és a Cikolai vizek, ahol az őszi-téli időszakban folytatott vadkacsa vadászat jelent gondot, mivel ezek a vonuló madarak kedvelt pihenő és táplálkozó helyei. Itt az apróvad vadászat betiltása jelentene megoldást. A lóvári erdőben túlszaporodott a vaddisznó állomány, mely túrásával, ta posásával óriási károkat okoz a lágyszárú növényzetben. Fokozott vadásza tuk, ill. létszámuk apasztása feltétlenül indokolt. A Parti erdőben, ahol bekeritett "vaddisznóskert" működik, a lágyszárú növények fajgazdag- ' sága jelentős mértékben csökkent. Mindkét emiitett terület a KEFAG kezelé sében van. Halászat Az egész szigetközi Duna szakasz és a közvetlenül hozzá kapcsolódó vízterü let egyetlen halászati gazdálkodó egység, a győri "Előre" Halászati Szövet kezet kezelésében van. A Duna szakasz területe, Rajka-Komárom között 2.418 ha, a Mosoni Dunáé 730 ha. Fogási eredmények az 5., 6., sz. mellékletben láthatók. Megállapítható a statisztikából, hogy a korszerű halászati módszerek beveze tése ellenére is /vagy éppen annak következtében/ az évente kifogott hal mennyisége csökkenő tendenciát mutat. A szigetközi vizek jelentőségét "A kisalföldi Duna szakasz ökológiája" cimű könyvből idézem: "A kisalföldi Duna szakasz különleges, sok tekintetben egyedülálló kialaku lása a halak állományainak renkivül kedvező. A fauna gazdagsága, az egyes fajok populációinak egyedsűrüsége - amely a halászat
gazdasági eredményeiben
- 43 -
is megmutatkozik - szoros összefüggésben áll a biológiai produkciónak az itt észlelhető nagy intenzitásával. A szaporodás-ökológiai lehetőségek pedig olyan kedvezőek, hogy a halállományok reprodukcióját nemcsak itt, hanem az ettől viszonylag nagyobb távolságban elhelyezkedő folyamszaka szokon, a Közép-Duna más szakaszain is igen biztonságossá teszik." Biztositani kell a szigetközi mellékágrendszerek halbölcső szerepét. Ez ugy valósulhat meg, ha a Nagy-Dunától való elzárásukat megakadályozzuk és bennük az elektromos halászatot korlátozzuk. A fokozottan védett ásványrárói ágrendszerben feltétlenül indokolt az elektromos halászat betiltása. További korlátozás csak akkor tehető, ha vizsgálatok igazolják, hogy a mód szer természetvédelmi érdekeket sért.
Erdőgazdálkodás Szigetközben összességében 6.855,6 ha területen folyik erdőgazdálkodás, ebből a KEFAG 4.076,1 ha, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 2.54G ha, az ÉDUKÖVIZIG pedig 239,5 ha területen gazdálkodik. Az erdőterületek zöme a Nagy-Duna és Mosoni-Duna hullámterében található. 1./ Az erdőállományokban a lágylombos fajok a meghatározók, elsősorban a nemesnyár és fűz, melyből hullámtérben 3.861,8 ha, mentett oldalon 1.574,3 ha van. /5.436,1 = 79 %/ 1989. A nemesnyár és nemesfűz állományok területe azért növekedett, mert a rö vid vágásforduló miatt leggyorsabban térülnek meg a ráfordítások. Területi arányuk további növekedése a természetvédelmi törekvésekkel ellentétes, hiszen nemcsak a tájképi értéket csökkenti, hanem a bennük élő növényi és állatvilág fajgazdagságát is. Az ilyen erdőket csak tarvágással lehet letermelni. Kívánatos a tarvágásos területek 5 ha alá szorítása. A tarvágást követő tuskózás és mélyszántással történő talajelőkészités a terület károsodását tovább fokozza, hiszen az őshonos lágyszárú növényzet radikális csökkenését, sőt esetenként fajok eltűnését idézi elő. Az erdősítés gödörfurassal történjen. Előnyben kell részesíteni az őshonos hazai nyárokat és füzeket a nemesnyárakkal szemben, elsősorban a Nagy-Duna ártéri területeken.
- 44 2./ A Mosoni-Duna menti magas ártéri keményfa erdőkben sem engedhető meg teljes talajelőkészités. A keményfa erdőkben és a kisalföldi gyertyános tölgyekben - ahol lehet a természetes vagy ahhoz közel álló erdőfelújítást kell alkalmazni. Az erdőterületekről szóló részletes kimutatás a 4. sz. mellékletben talál ható . 3./ A keményfaligetek és a
kisalföldi gyertyános tölgyes szubreliktum
erdők közvetlen szomszédságában az érintkező erdőrészletekben a tájrekonstruk ciót meg kell kezdeni: ezek csak őshonos kemény lombos fafajokkal ujithatók fel, az őshonos cserje és lágyszárú növényzet számára pedig mesterséges /mechanikus/ utón niche-ket kell teremteni a rekonstrukciós fiatalosokban. Az 1./-3./ pontokban foglaltakat az erdő- /üzem-/tervekben is érvényre kell juttatni. Nádgazdálkodás; Szigetközben összességében 349 ha-on található összefüggő nádboritás. Hasznosítását a Fertői Nádgazdasági Vállalat végzi. Évi szinten 173.000 ké ve nád kerül kitermelésre.Ezenkivül a Lipóti-Holtduna öblözetben, a Duna szegi tó könyékén és Győrladaméron található nagyobb nádfelület. A Sziget köz összes nádterületének csak
kisebbik hányada szinnádas /Scirpeto-
Phragmictum-phragmitetosum/. A nagyobbik hányad a gyengébb minőségű /S.Ph. urticulariosurj S.Ph. magnoriocosum/ nádas társulás. A minőséget nemcsak a társuló, tehát gyomnak számitó növények rontják, hanem számos korokozó kártevő is. A kórokozók közül leggyakoribb a nádrozsda /Puccina phragmitis/, az állati kártevők közül a gubacsiegyek /Lipra ssp./, a nádmolyok /Phragmatkecia castanea, Chilo phragmitellus, stb./ és a nádi bagolylepkék /Archanara dissoluta, Rhizedra hitosa/ a legveszélyesebbek. Az ellenük való védekezés nincs megoldva, a tájvédelmi körzet területén nem is indokolt /kivéve a nagyobb összefüggő nádasokat, ahol rendszeres aratással számuk gyérithető/. A szigetközi nádasokban számos ritka, náddal táplálkozó állatfaj megtalál ható, mint pl. a Cosmopterix orychalcea, C. scribaiella, Sclerocona acutella, Mythimna pudorina és az Arenostola pragmitidis, mely a Szigetközön kivül csak három helyről ismeretes hazánkban. Ezen fajok állományai mindenképpen kiméletet érdemelnek.
- 45 Közlekedés, forgalom Közút Szigetköz fő közlekedési útvonala a 14. sz. és az 1401. sz. közút. Az előbbi a nemzetközi közúti forgalomban is nagy szerepet tölt be, mivel Vámosszabadi határán keresztül az északi szomszédokkal is összeköt bennünket. Az 1401. sz. közút Győrt szigetköz kilenc községén keresztül haladva köti össze Mosonmagyaróvárral. A többi község csatlakozó úttal kapcsolódik a főközlekedési utakhoz. A Szigetköz közúti hálózatát a 3.sz. melléklet tartalmazza. Autóbusz járat: Győr-Mosonmagyaróvár között rendszeres autóbuszjárat közlekedik. A többi szigetközi község csatlakozó autóbusz járatokkal kapcsolódik a közúti tömeg közlekedéshez . Energia Szigetköz a villamosenergiát az országos hálózatból kétoldali betáplálás ból kapja. Nagyfeszültségű 20 kW-os hálózatot 121,47 km hosszon épitettek ki. A betáplálás feszültsége Győr felől 3,5 Megavolt, móvár felől 3,0 Megavolt. A világitási áram 380/220 V feszültségű, melyet a helyi transzformátorokkal állitják elő a kisfeszültségű vezetékek csatlakozásánál. Szigetközben a gázellátás propán-bután gázpalackokkal történik. Energia hordozóként általában szenet, fát, kisebb mértékben olajat használnak. Természetvédelmi célú forgalom jellemzői, módjai, adatai Területének jelentős része megközelítően párhuzamosan fut a Győr-Rajka közötti l-es számú főútvonallal, azzal néhol közvetlenül szomszédos. A belső területek azonban a Győr-Ásványráró-Mosonmagyaróvár közötti 1401.sz. szigetközi főközlekedési útról közelíthetők meg. Szigetköz iránt fokozódik az érdeklődés. Az itt folyó tudományos kutatómunka éppen úgy fellendülőben van, mint az ideirányuló turizmus.
- 46 Az infrastruktúra hiányában nem lehet az idelátogatóknak rendezett körül ményeket teremteni. A sok vadkempingező és vizitúrázó nyaranta nagy káro kat okoz és sok szemetet hagy maga után a területen. Jelenleg a Dunakutató Intézet, a Természetttudományi Múzeum, az ÉRTI, a Pannon Mezőgazdasági Egyetem móvári kara, a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem, a Győr-Sopron Megyei Múzeumok folytatnak a területen tudományos munkát. Ivóvízellátás A TK-hoz tartozó települések ivóvízellátása korábban a házakhoz tartozó ásott, vert, vagy fúrt kutakról történt. A TK területén elsőként Darnózseli községben alakítottak vizműtársulatot 1974-ben és biztosítottak egészséges ivóvizet a község lakói részére. A fokozatosan elszennyeződő felszín alatti viz miatt a Szigetköz többi településében is egyre élesebben jelentkezett a vezetékes ivóvíz iránti igény. Az Északdunántuli Vízügyi Igazgatóság 1980-ban megalkotta a Szigetköz kistérségi ivóvízellátásának
tanulmánytervét. A tanulmányterv alapján
1985-ben a VIZITERV kiviteli terveket készített és 1987-89 között a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer járulékos beruházásaként megtörtént a kivi telezés is. Ennek eredményeként hárem év alatt 14 szigetközi település lakói jutottak vezetékes ivóvízhez. Jelenleg már csak négy község - Halá szi, Arak, Máriakáinok és Kimle vezetékes ivóvízellátása megoldatlan. Szennyvízelvezetés, kezelés A TK területén megoldatlan a szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás. Két településen Héderváron és Dunakilitin készült ugyan egy-egy kis teljesítőképességű szennyviztisztitómű, de ezek kapacitása meg sem közelíti a térségben jelentkező igényt. A vezetékes ivóvízellátással egyidejűleg nagyságrendileg növekedett a kommunális szennyvíz mennyisége. Ennek kezelése jelenleg telekhatáron belül derítőkben, vagy szikkasztókba történik. A szikkasztókból a szennyvíz közvetlenül a felszín alatti vizbe kerül. Mivel a Szigetköz felszín alatti vízkészlete az ország ivóviztarta lékának tekinthető, sürgős intézkedésre van szükség elszennyeződésének megakadályozására.
- 47 A szigetközi kistelepülések szikkasztóiból elszivárgó szennyező anyagok nemcsak a felszin alatti vizet károsítják, hanem a fedőréteg alatti homokos kavicsba bejutva ott részben lerakodva jóvátehetetlen kárt okozhatnak. A felszin alatti értékes vizkincs megmentésére egyetlen hatásos megoldás a kistérségi szennyviztisztitó rendszerek sürgős kicpitése lenne. 2.6. Társadalmi, gazdasági viszonyok 2.61. Helytörténeti adatok Az itt megtelepedő lakosság életében hajdan a viz játszotta a döntő szerepet, hiszen az épitkezési módok megválasztásától kezdve a foglalkozások kialakulá sáig mindent a viz határozott meg. A terület magasabb pontjain fűzvessző fonat közé döngölt agyagból építették házaikat. A nagyobb áradások ezt az agyagot kimosták a fonat közül és szétterítették, miáltal a terület állandóan magasodott, csökkentve ezáltal a következő áradás okozta károkat. A helyben föllelhető fűzfa és fűzvessző, nád és agyag képezte az építkezés hez felhasznált fő anyagokat. Az itt kialakult legrégibb foglalkozások a halászat, csikaszát, majd későbbi ekben az aranymosás, ladikkészités, pásztorkodás. A szigetközi lakosság életében jelentős változást hozott a Nagy-Duna menti védtöltés megépítése, hiszen ez nagymértékben függetlenítette a területet a Duna vízjárásának szeszélyeitől. A hagyományos foglalkozásokkal szemben egyre nagyobb jelentősége lett a földművelésnek, a mezőgazdasági tevékenységnek, hiszen a termékeny talajokon megnőtt a termelés biztonsága. Az épitkezési formákban is jelentős változást hozott a megnövekedett árvízbiztonság, hiszen már érdemes volt hosszú távra építkezni. Ekkor vált általánossá a maihoz hasonló építőanyagokat felhasználó épitkezési mód, bár még
jóval szélesebb körben használtak természetes építőanyagokat
- fát és nádat. 2.62. Termelési viszonyok Az itt élő lakosság életében nagyon fontos szerepet tölt be a mezőgazdaság. Ez a területfelhasználásnál részletezett adatokból is kitűnik.
- 48 A mezőgazdasági tevékenység során a nagyüzemi táblásitás okozta a természeti értékeknek a legnagyobb károkat, hiszen ezáltal sok tájalkotó elem - fasor, erdőfolt, csenderes szűnt meg. Egyéb mezőgazdasági tevékenység legfeljebb csak kisebb területen okozhat problémát, hiszen a TK nagyrésze jól elkülönül a mezőgazdasági művelés alatt álló területektől. Azokon a kisebb, de feltétlenül megóvásra érdemes területeken, melyek művelés alatt álló táblák közé vannak bezárva, szükség volna védőzóna kialakítására, hiszen egy-egy rosszul végzett műtrágyázás vagy gyomirtózás jóvátehetetlen károkat okozhat. Ilyen esetekben;
eddigi tapasztalatom szerint; a mezőgazdasági üzemek vezetői
jó együttműködésről tettek tanúbizonyságot. Az erdészeti tevékenységet végzők részéről szintén jó együttműködési készséget tapasztaltam, bár ezt erősen behatárolja a gazdasági szükségszerűség. A legnagyobb ellentmondást az okozza, hogy az erdészeti tevékenységet végzők közvetlen anyagi érdekeltsége azt diktálja, hogy mindenhova gyorsan növő fafa jokat - nemesnyárat és fenyőt - telepítsenek. Ez a folyamat azonban a terület növény- és állatvilágának elszegényedéséhez, monokultúrás erdőgazdálkodás kialakulásához,a táj elsivárosodásához vezet. Az ipari tevékenység Szigetköz területén nem jelentős. Foglalkozni kell azonban Mosonmagyaróvár iparával, hiszen a város részben tisztitott szennyvizét teljes egészében a Mosoni-Duna szállítja el. A vizszenynyezés mértékének megnövekedése gyakran okoz halpusztulást. Ez kihatással van a Mosoni-Duna Mosonmagyaróvár alatti árterének egész élővi lágára. A Mosoni-Duna öntisztulása következtében Győrbe már I-II. osztályú vízminőség gel érkezik az MI 10-1721. 3. számú szabvány minősítése szerint. A Győr alatti Mosoni-Duna szakasz azonban a nagyváros hatalmas tömegű tisztitlan szennyvizé nek következtében, különösen a nyári kisvizes időszakban szinte szennyvízcsator nával válik azonossá. A benne levő nagytömegű bomló szervesanyag néha oxigén hiányt és nagymértékű halpusztulást okoz. A kialakult helyzeten lényegesen javítani fog a most épülő és részben már üzemelő szennyvíztisztító. Feltétle nül bővíteni kellene Mosonmagyaróvár szennyvíztisztító kapacitását is. Szigetközben csak kavicsbányászat folyik. Ilyen bányával azonban lépten-nyomon találkozunk. A gazdaságok, TSz-ek által üzemeltetett kavicsbányák a TK létesí tésekor már működtek. Azóta ujabb hivatalos kavicsbánya nem nyilt, néhány helyen azonban gondot okoz az illegális kavicsbányászat, melyet magánszemélyek nyit nak saját célra.
- 49 A vékony fedőréteg miatt ez szinte mindenütt lehetséges. Ennek megszüntetése a terület gazdájával, kezelőjével együttműködve fontos feladatunk. 2.63. Társadalmi viszonyok A terület lakossága - mint a mezőgazdasággal foglalkozók általában -, nagyon szorosan kötődnek lakóhelyükhöz. Kisebbik részük Győr vagy Mosonmagyaróvár ipari üzemeiben dolgozik. Itt azonban nagymértékű differenciálódás tapasztalható, hiszen a Győrhöz, illetve Mosonmagyaróvárhoz közel eső falvakban - Kisbajcs, Nagybajcs, Győrujfalu, Zámoly, Máriakáinok, Halászi - nagyobb az ingázók aránya, mint a nagyvárosoktól távolabb esőkben. Az itt élő lakosság aggódva figyeli szűkebb hazájának a Szigetköznek a sor sát. Aggódásukat az utóbbi időszakban a Bős-Nagymaros vizlépcső közüli huzavona váltotta ki. Jelenleg is folyik és hamarosan befejeződik Szigetköz lakos ságának vezetékes ivóvizzel történő ellátása. Sajnos egyidejűleg a szennyvíz hálózat kiépítése nem történt meg, ezért tovább növekszik a talajviz elszennye ződése. A lakosságot jól kiépített bolthálózat látja el élelmiszerrel, s a nagyobb falvakban iparcikkel is. A TK-hez kapcsolódó elképzelésekre a terület lakos sága pozitívan reagált, azok megvalósítását segítik. Az idegenforgalom elelkedése a helyiekre is kedvező hatású, az ellátás szín vonalát javítja. 2.64. Természetvédelmi szervezet A TK természetvédelmi kezelését az ÉDUKÖVIZIG Szigetközi Szakaszmérnöksége látja el. Ezenbelül a TK személyzete 1 fő tájvédelmi körzetvezető és 2 fő természet védelmi őr. Természetvédelmi munkánkat segítik még a gátőrök, a rendőrségi és határ védelmi szervek, valamint a TTSZ tagjai.
- 50 -
2.7. Természet- és tájromboló tényezők Szigetköz hajdani területe a Duna ágak által keresztül-kasul szabdalt, vizjárta terület volt. így érthető, hogy a legnagyobb változást a lakosság és a termelő tevékenységek érdekében végzett folyó-szabályozási munkálatok okoz ták. A mentett oldali területeken igy kialakult és sokhelyütt kiszáradó, feltöltődő hajdani ágak a későbbiek során nagyrészt a mezőgazdasági melio rációs munkák áldozatául estek. A Nagy-Duna ártér szigetvilága jól elkülönül a mezőgazdasági művelésű terü letektől, igy azt ez a termelési ágazat nem veszélyezteti. Veszélyezteti azonban a Nagy-Duna hajózhatósága érdekében végrehajtott úgynevezett középviz szabályozás. Ez a Nagy-Dunából beömlő mellákágaknak a megadott, középviz szinten történő lezárását jelentette. Ennek következménye az lett, hogy csak közepesnél magasabb viz^állás esetén kapnak a mellékágak viz után pótlást.Az év nagy részében a mellékágakban pangó viz alakul ki, melyekben fokozódik az eutrofizáció. A termelődő szerves anyag, valamint az áradások alkalmával bekerülő, majd kiülepedő nagy mennyiségű szerves és szervetlen anyag következtében ezekben az ágakban rohamos ütemű feltöltődés és elörege dés következett be. Ha ezt a folyamatot meg akarjuk állitan, feltétlen és gyors beavatkozásra van szükség. A vizierőmű épitése révén megvalósuló vizpótló rendszer megoldást jelent az elöregedés megállítására. A kedvező ha tása mellett azonban néhány olyan probléma is felvetődik, melyet megvalósí tása esetén feltétlenül meg kell oldani. Legfontosabb a halak Nagy-Dunából a mellékágakba és vissza jutásának megoldását biztositó műszaki megoldás ki dolgozása. Ha az élővilágra gyakorolt kedvezőtlen hatások nagyrészét sike rül is kiiktatni, a tájképi értékek nagymértékű csökkenésével számolni kell. Meg kell oldani viszont a mellékágak elöregedésének megállítását. Az erdészeti tevékenység a nernesnyárasok és nemesfüzesek arányának további emelésével lényegesen rontja a táj szépségét, esztétikai értékét. A legtöbb botanikai értéket magába rejtő területek, keménylombos erdők sé megtartására, megvédettre fokozott védettségük ellenére sincs jogszabályi lehetőség. A letermelésnek a vágásérettség felső határáig történő kitolása csupán haladékot jelent a terület számára. E területek ritkasága és termé szeti értékei feltétlenül indokolják a jogszabályi fel tételek megteremtését megvédésükhöz.
- 51 2.71. Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszer
^\
A Szigetközi TK területén a természetvédelem szemszögéből a legtöbb kérdést a 3ős-NagyrnarosiVizlépcső és a körülötte kialakult sok bizonyta lansággal járó helyzet veti fel. Az erőmű épitése ma is heves viták középpontjában áll. Vitathatatlan,hogy a bekövetkező változások pontos előrejelzésére nincs mód. A vizi élettérben valamennyi fizikai mutató, élettelen - élő kölcsönhatása, élő-élő kölcsön hatása számit. Ezen tényezők közül csak egynek is tartós vagy erős megvál toztatása láncreakciószerűen az egész környezeti rendszert megváltoztat hatja, esetleg általunk kivédhetetlen módon. Az erőműrendszer hatásterülete /a jelenlegi tervnek megfelelően/ kb. a Duna 1696 fkm szelvényében tervezett Nagymarosi Erőmű és a Dunakiliti tározó felső vége közt kb.170 km-es Duna szakasz. Az érintett területek főleg a Szigetköz, a Csallóköz, illetve a környező parti sávok, amelyek kb. 300-400 km 2 -nyi területet jelentenek. A vízlépcső rendszer Szigetközt érintő szakaszai a következők: 1./ Dunakiliti víztározó: A viz átlagos tartózkodási ideje: kis vízhozamnál: 2-3 nap közepes vízhozamnál: 1,3 nap Az erőmű teljes vizátbocsájtó képessége meleltt 0,6 nap. Csúcsrajáratásnál: nagy vízszint és keresztirányú áramlások lépnek fel. A teljes vizesére 1-3 nap. Folyamatos üzem: vizszintingadozás, keresztirányú áramlások elmaradnak. A teljes vizesére 2-5 nap. A görgetett és lebegtetett hordalék egy része lerakódik a tározóban, főleg a tározó felső /Csehszlovák/ részén. Mennyisége kb.: 70-75 x 10 m /100 év. A folyamatos üzemmód mellett várhatóan kedvezőbbek lesznek a viszonyok az al gák szaporodásának. 2.1 Üzemviz csatorna: Lebegőanyag csökkenés és algatartalom növekedés nem várható. Az erőmű a viz hirtelen sebesség növekedése az oxigén felvételt elősegíti. A mechanikai hatások károsítják az élő szervezeteket. Az erőmű utáni szakaszon /alviz csatorna/ kisebb élő szervesanyag tartalomra számíthatunk.
•
- 52 3./ Szivárgó csatornák: A talajon át megszűrt Dunaviz kerül ezekbe. Sótartalom várhatóan magasabb lesz, ugyanakkor várható a medrek elnövényesedése - főleg a lassúbb áram lási szakaszoknál, ennek oka a viz jó átvilágitottsága /lebegőanyag, növényi tápanyag egy része kiszűrődik/. 4./ Öreg-Duna: A várható fő változás: a korábbi 4.000 m /sec-nál kisebb vizhozam esetén csak 50 m /sec. viz levezetését tervezték. A kezdeti vizhozam az alsó szakaszokban 150 m /sec-re emelkedik. A szárazzá váló kavicsos mederfené ken a szárazföldi lágy és fásszárú növények igen gyors megtelepedése várható. 5./ Ásványráró térsége: Csúcsrajáratáskor a visszaduzzasztás hatása érvényesülne, 4 m-t is elérő vizmozgással. A kiáramlás sebessége kisebb lesz, ezért hordalék lerakódás sal kell számolni. Folyamatos üzemmód: visszaduzzasztás csak természetes vizhozamnövekedés esetén várható. Kisebb lesz a hordalék lerakódás, a vizi élővilág élet feltételei jobbak lesznek, mint a csucsüzemmódnál. 6./ Jobb oldali mellékágrendszerek: A terv szerint a jelenleg meglévő ágakat összekapcsolnák és a régi meder től elválasztanák, igy alakitanák ki azt a vizpótló rendszert, amelynek célja az Öreg-Duna vízszintjének csökkenését ellensúlyozni. A hullámtéri vizpótló felülete kb. 1.850 ha, tározó képessége 21,1 x 10
m .
Az oldalágakban elmocsarasodas, feltöltődés várható. A kezdeti szakaszban viszont a tározóból kivett viz minősége lesz a jellemző. Az oldalágakban gyakrabban várható oxigénhiány. Esetenkénti átöblités szükséges lesz. 7./ Mosoni Duna: 20 m /sec
tápvize a szivárgó csatornából kerül átvezetésre. Szükség
esetén a tározóból is történhet vizpótlás. A viz minősége a Lajta torko latáig I. osztályú lesz az előrejelzések szerint a gyors vizmozgás kö vetkeztében. A Lajta II. osztályú vize és Mosonmagyaróvár szennyvizei ezt rontani fogják.
- 53 Csucsüzemkor: Mecsér alatt már érezhető az árhullám hatása. Egyes szakaszokon /Dunaszentpál/ iszaplerakódásra, part erózióra kell számitani. Folyamatos üzem: gyakorlatilag a jelenlegi helyzettel kell számolni. A Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer készültségi foka 95 % körüli a Sziget köz területén. A bevezetőben emiitettük, hogy a bekövetkező változások egyértelmű jelzésére nincs mód. így az alapterv készítésénél is csak a nagy valószínűséggel várható hatásokkal tudtunk foglalkozni. A megoldá sukra javaslatot igy mi nem tudunk adni.További nehézséget jelent az erő művel kapcsolatosan kialakult helyzet, amely éppen az ökológiai változá sok bizonytalan előrejelzése következtében végül is az építkezés leállí tását eredményezte. A Bős-Nagymarosi vizlépcső alapvetően befolyásolja a Szigetközi TK sorsát. Az erőművel kapcsolatos bármely döntés után véleményünk szerint az akkor kialakuló helyzetnek megfelelően lehet csak helyes döntéseket hozni. 2.8. A természet és környezetvédelemnek is a legnagyobb gondot a gazdálkodó egységek rossz anyagi helyzete és ebból eredő tevékenységük jelenti. Ez tükröződik a mezőgazdasági tevékenységtől az iparon, az erdészeti tevékenységet át egészen a halászatig, minden termelő ágazgatban. - Ipari tevékenység: - tőke hiányában korszerűtlen, elavult, környezetszennyező technológiával dolgoznak. Szennyvíztisztítóra, szűrőberendezésre, stb. nincs pénz, inkább megfizetik a környezet károsításáért kiszabott birságot. - Mezőgazdaság: - az üzemek nagy része gazdasági gondokkal küzd. Az eredmények növelése ér dekében ujabb területeket vonnak művelésbe. A hivatalosan rét, nádas, stb. területek hozzászántásával emelik a termésátlagokat. Az elavult, régi gépekből többnyire csöpög az olaj. Nincs pénz megfelelő higtrágya kezelési technológiák megvalósítására. - Erdészet: - a gazdasági érdek nyomása miatt növekszik a gyorsan megtérülő nemesnyárasok területe. Fokozódik a nagyobb értéket adó keménylombos erdők letermelése, és helyükre olcsóbban telepithető, kevesebb ráforditást igénylő és gyorsan növő fenyő vagy nyár kerül.
- 54 -
- Halászat: - az eredményesség fokozása érdekében csökkentik a kiadásokat és növelni igyekeznek a bevételeket. Ezt ugy kivanják elérni, hogy egyre kisebb mennyiségben telepítenek ivadékot, ami költségcsökkentő, a fogási eredményeket pedig mindenáron igyekeznek szinten tartani. Ez a szinten tartás ma már nehézségekbe ütközik, hiszen a halállomány csökkenése hosszú, sokoldalú folyamat eredménye. A viz minőségének
romlása és ivóhelyek csökkenése mellett a legna
gyobb kárt az elektromos halászat bevezetése és a mai halászok szem lélet változása okozza. Mig a hajdani halászok óvták, védték a halat, hiszen ez többnyire tradicionális foglalkozás volt és tudták, hogy fiaik is ebből fognak élni, addig a mai halászok a pillanatnyi érdek hajszolása közben nem riadnak vissza az ivóhelyek, illetve ivó halak lehalászásától és a téli vermelőhelyek villannyal való lehalászásá tól sem. - Vadászat: - A gazdasági érdektől
vezérelve igyekeznek a vadgazdák egy-egy
területről minél nagyobb mennyiségű vadat kilőni, illetve főleg külföldi vadászokkal kilövetni. Problémát elsősorban az apróvad vadászat jelent, hiszen a néha nagy tömegben érkező ludak, récék hajdani tetelő helyeiken nem találnak nyugalmat. - Nádgazdálkodás: - az előirt vágási időpontok betartása mellett a nádgazdálkodás nem okoz gondot, a természetvédelmi érdekekkel összeegyeztethető.
- 55 2.9. Összefoglalás Az előbbiekből megállapítható, hogy a természetvédelem és gazdálkodók együttműködésének legnagyobb gátja a gazdasági érdek. Szükség lenne a természetvédelmi - gazdasági szabályozórendszer kidolgozására, amely a védett területeken gazdasági ut on /természetvédelmi többletköltség, adókedvezmény, stb./ feloldaná ezt az ellentmondást. A gazdálkodók többnyire készségesek a természetvédelem érdekében való együttműködésre mindaddig, mig az számunkra gazdasági hátrányt nem jelent, sőt néha kisebb kompromisszumokra is hajlandóak azon tul is, amit a jogszabály előir a számukra. A vadászat zavaró hatásának kiküszöbölésére szükséges néhány, a vizi madarak által különösen kedvelt helyen, mint pl. Öntési-tó, Cikolai vizek, apróvadra vonatkozó vadászati korlátozást elrendelni, igy lehetővé válik, hogy a hajdani madárbőségnek legalább töredékét visszaállítsuk. Ahhoz, hogy Szigetköz faunája ne szegényedjen el, feltétlenül szükséges az elektromos halászatnak a tájvédelmi körzet fokozottan védett területein történő betiltása. Az elektromos halászat betiltását nem annak káros élet tani hatása, hanem a halállomány vészes elszegényesedese és annak magasabb rendű állatvilágra gyakorolt hatása indokolja.
- 56 3. Tervek, tervfeladatok, programok, javaslatok 3.1. Területhasználati terv Szigetköz arculatának megőrzéséhez szükséges, hogy a területre jellemző nádasok és botlófüzesek, holtágak a TK területén kivül is megmaradjanak. A Nagy-Duna ártéri szigeteken található lápos, nádas, botlófüzes terüle teket meg kell őriznünk jelenlegi állapotukban. Beerdősitésüket nem szabad megengedni. A jelenleg tapasztalható
rendszeres alacsony vízállás a ki
száradás irányába hat. Meg kell. akadályozni, hogy az erdős területeken található füves rétek beerdős üljenek. Kívánatos volna a hajdani, mára már kiszáradt folyóágaknak vízzel történő ellátása. A véghasználatra kerülő keménylombos ligeterdők helyén, természetes vagy ahhoz közelálló erdőfelújítást kell szorgalmazni. Az ártéri erdők véghasználata estén elő kell irni az ott található kocsá nyos tölgy, szil, éger és hazai nyár példányainak meghagyását, mint jelen tős tájképi és botanikai értékeket, valamint potenciális fészkelőhelyeket. A nedves, vizenyős területek kiszáradása önmagában hordozza a művelésbe vétel lehetőségét. Ilyen esetekben különösen fontos az eredeti művelési ág megtartása, sőt amennyiben lehetőség van rá, meg kell oldani vizzel történő ellátásukat is. A TK területén belül a jelenlegi művelési ágak megtartása és az előbbiek ben vázolt kívánalmak betartása is biztosított. A területnek vizzel megfelelő mértékben való ellátása a közeljövő felada ta lesz. 3.12. Természetvédelmi osztályozás A Szigetközi Tájvédelmi Körzet 9.157,6 hektáros területéből 1325,8 hektár áll fokozott védelem alatt. A fokozottan védett területeket a természetvédelmi értékek jellege és aránya alapján a következőképpen osztályozhatjuk: 1./ Botanikai értékek dominálnak: Ide tartoznak a keményfás erdők, a bangós területek, a lápok és láprétek.
- 57 Helyrajzi szám szerint a következők: Halászi 036/A, Halászi 0224/A-D, 0226 Móvári 0391, 0429, Kunsziget 0223, 0151/2 Bezenye 0116, 0124/1, 0151 Dunakiliti 0l93/l-ből 6 ha, 0193/2-3, 0212, 0213/2 A ; B.
Dunasziget 0101/4, 0365 C- , Feketeerdő068, Hédervár098/A, Kisbodak 086. Ezeket az élőhelytipusokat a korábbaikban már részeletesen leirtam, az ott fellelhető botanikai értékek tételes felsorolásával. Jelentős e területek állattani értéke is. Különösen az öreg erdők madárvi lága. 2./ Állattani értékek dominálnak: a Lipót 056 és 055/1 helyrajzi szám alatt szereplő területeken. Ez a lipóti morotvató, melynek megközelíthetetlen nádasaiban fészkel a vörös gém /Ardea purpurea/, a bölömbika /Botaurus stellaris/, a búbos vöcsök /Podiceps ruficollis/, nádi énekesek tömege, stb. Jellegében ehhez hasonló, de nem fokozottan védett terület a dunaszegi morot vató. Az ásványrárói madárszigetek az Öntés és Völgysziget, 0364 és a 0352/2 hely rajzi számon szerepelnek. A Völgyszigeten 200-250 fészekből álló gémtelep található. Itt zömében szürke gém /Ardea cinerea/ és bakcsó /Nycticorax nycticorax/ - de néha 1-2 pár kiskócsag /Egretta garzetta/ is - fészkel. Az Öntés-sziget sekély vizű tava az Öntési-tó, a madarak táplálkozó és ősszel gyülekező helye. A tavat körülvevő nagyterületű nádas megközelíthe tetlen fészkelő és élőhelyet nyújt számtalan madárfajnak. Jellegében és jelentőségében hasonló terület a nem fokozottan védett dunaremetei nádas is. 3./ Tájképi értéke miatt lett fokozottan védetté nyilvánitva az egész ásvány rárói szigetvilág. Helyrajzi számai: Lipót 076-0112 és Ü124/B,C Ásványráró 0343/1 - 0347, 0348/3-0365, 0369-0383.
- 58 E területeken európai viszonylatban is egyedülálló a szigetek, az erdők és a vizek harmóniája. Helyi /megyei/ jelentőségű természetvédelmi értékeink: 1./ Ásványrárói fekete nyárfa 400 éves, mellette műemléki értékű kálvária áll. 2./ Bácsai Szt. Vid domb és környéke. Zömében háborítatlan réti, illetve réti öntéstalajokon kialakult - a vízfo lyások közelében erdősödő - réti gyep vegetáció. Területe a hullámtérben van, igy a hidromorf dinamika szabadon érvényesül. Maga a Szt. Vid domb 2 ha-nyi, a környezeténél magasabban fekvő hordalék kupon elterülő, sánccal védett Árpád-kori település maradványa. 3./ Lipót-Darnói vadgesztenye fasor A Szigetköz egyik legidősebb, de mindenképpen legnagyobb kiterjedésű vad gesztenye állománya, amely minden fenofázisban, de különösképpen a tavaszi virágzás és az őszi lombelszineződés idején jelentős esztétikai élményt nyújt. Életkora folytán Felső-Szigetköz egyik fontos jellegzetességévé vált. 4./ Övári három-tölgy. Igen jelentős genetikai és esztétikai értéket képvisel az egész környéknek nevet adó, 250-300 éves /ma már csak 2 db/ kocsányos tölgy /Quercus robur/. Hozzájuk és a mellettük emelt kápolnához legenda is fűződik. 5./ Hédervári lovaglópálya - kétoldalán a galopp pályát két-két sor vadgesz tenye árnyalja. A terület zömét kitevő gyep lovasjátékok megrendezésére és turisztikai célokra is alkalmas. 6./ A "Véneki Aranykert" Vének kora Árpád-kori település. Neve az összes szigetközi település közül legkorábban - 1093-ban - fordul elő okmányokban. A település lakosai múlt iránti tiszteletük kifejezésére, a honfoglalás ezer éves
évfordulóján a hét vezér emlékére
7 db kocsányos tölgy /Quercus
robur/ csemetét ültettek el. Az Árpád fejedelmi emlékfa gödrébe zárt rézhengerben
az eseményt megörökitő szöveget, a település akkori lakosságának
névsorát, és az országban akkor használatos valamennyi bankjegy tipust, pénzérmét helyeztek el. Az egykori krónikákban a Csallóközre és a Szigetközre együttesen alkalmazott "Aranykert" megnevezéssel illették az emlék ligetet. A magyarokkal mélyen rokonszenvező, s ezért a maga korában országszerte népszerű Erzsébet királyné emlékére - aki 1898-ban Genfben
politikai merény
letnek esett áldozatul - a vénekiek további 5 db kocsányos tölgyet ültettek
- 59 a milleniumi 7 db mellé, melyek 12 fából álló árnyas ligetet alkotnak, 3.13. Védőterületek, védőövezetek, szegélyzónák kijelölésére javaslat és indoklás A tájvédelmi körzet területének zöme jól elkülönöl a mezőgazdasági műve lésű területektől. Védőzdna kialakitása indokolt a Máriakáinok és Arak között található fokozottan védett kerekszigeti égerláp körül, melyet mező-^^Hpqáni művelésű területek öveznek. Fennmaradását a kemikáliák alkalmazása ve szélyezteti. 3.14. Idegenforgalomra, bemutatásra kijelölt, vagy javasolt területek Az ideáramló turistákat, érdeklődőket minél szervezettebb formába kell összefogni, és igy bemutatni természeti értékeinket, hiszen ezáltal tud juk a területeink látogatók általi terheltségét csökkenteni. Ahhoz azonban, hogy a szervezett formában történő bemutatást el tudjuk fogadtatni az érdeklődőkkel, megfelelő, szinvonalas programot kell biz tosítani ugy, hogy az érdeklődésük kielégitést nyerjen, de a természeti értékek se szenvedjenek károsodást. Ehhez szükséges tárgyi feltételeket azonban meg kell teremtenünk. Bemutatásra javaslom a lipóti-nádas tó környékét, ahol szükséges egy tan ösvény kialakitása a tó partján. Lipót jelenleg is nagy idegenforgalmat bonyolit le nyaranta. A tanösvény kialakításával és a látogatókkal a ná das belsejében meghúzódó madárvilágot nem zavarjuk. Bemutatásra javasolha tó még az ásványi ágrendszer hajóval, majd az Öntés-szigeten élő madárvilág megfigyelése. Ehhez szükséges azonban egy magasmegfigyelő épitése. Várhatóan jó bemutató terület lesz az idegenforgalom számára a Dunakilitinél kialakuló tározó tó. 3.2. Természeti értékek védelme 3.21. Földtani alakulatok és talaj védelme A viz erejének megtörésével a kialakult szigetek, magaslatok állandósulnak, fennmaradásuk biztositott.
- 60 E terület jellegénél fogva azonban kívánatosabb volna hogy a jelenlegi helyzet állandósítása helyett a viz folytonos átalakitó tevékenysége érvényesüljön. 3.22. Vizek védelme Az ártéri területek jellegének és természeti értékeinek megőrzéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a mellékágrendszer a jelenleginél lénye gesen több vizet kapjon, akár a vizpótló rendszer megépítésével, akár más műszaki megoldás révén. Amennyiben ez megvalósul, jó hatással lesz az ártéren kivüli területek vízellátására is a talajvizén keresztül. A talajviz további elszennyeződésének megakadályozása érdekében egész Szigetközben megoldanó feladat a szennyviz csatornahálózat kiépitése. 3.23. Növényvilág védelme Növénytani értékeinket a talajviz szintjének változása és az erdészeti tevékenység veszélyezteti leginkább. Ez az ellentmondás részben a jogszabályi lehetőségek kibővítésével, részben a területek átvételével megoldható. 3.24. Állatvilág
védelme
A zoológiai értékeink védelmét elsősorban az élőhelyek fenntartása, meg óvása és a területek nyugalma biztositja. Mindez a földtani alakulatok, vizek és növénytani értékeink védelmére leirtak megvalósitasaval szorosan összefügg. 3.3. Kultúrtörténeti értékek védelme A legjelentősebb kultúrtörténeti érték-együttes Héderváron található. Ennek megőrzése, felújítása megoldódott. Az idegenforgalom számára óriási vonzerőt jelentene az ősi foglalkozásokat reprezentáló épületek felujitása, s ugyanakkor jelentős építészeti és ipar történeti értéket mentenénk meg. Ilyen felujitásra érdemes épület a máriakáinoki vízimalom maradványa és a Mecsésren található régi hajóvontató és lóváltó ház. Mindkettő könnyen megközelíthető az l-es főútról.
- 61 3.4. Tájvédelem Az előzőekben leirtak megvalósításával a tájvédelem is biztositott. 3.5. Műszaki állomány fejlesztése 3.51. Közlekedés A TK területének nagyrésze a jelenlegi úthálózatról jól megközelíthető. Azok a területek, melyek jelenleg nehezen közelíthetők meg, éppen ennek köszönhetik a természeti értékben való gazdagságukat, ezért nem is indo kolt az úthálózat fejlesztése. Ezért javaslom, hogy a Nagy-Duna partján létesülő kezelőut kizárólag üzemi útként működjön, ellenkező esetben a szigetek jelenlegi nyugalma, háborítatlansága megszűnik. Ezen az úton nem munkavégzés céljából csak gyalogosan vagy kerékpárral lehessen közlekedni. 3.52. Közművek, energiaforrások Szigetköz lakosságának vezetékes ivóvizzel történő ellátása hozzájárul a nagyobb mennyiségű szennyviz termeléséhez. Ezért szükséges a települések szennyvízelvezetését és tisztitását megoldani. Az elektromos hálózat fejlesztésénél a nyomvonal megválasztásával és földkábel alkalmazásával igyekezni kell a tájképet rontó hatást kiküszö bölni. 3.53. Épületek Szigetköz jellegzetes épitési stilusat a lipóti kemping épülete képviseli, melynek formája és épitő anyagai követendő példát mutatnak. 3.531. Természetvédelmi épületek telepitési javaslata A TK-ben természetvédelmi célú kezelőépület nincs. Ennek létrehozására azonban nagy szükség van, hiszen a természetvédelemben dolgozók létszám bővülésével megteremtődött annak a feltétele, hogy a
napi teendőkön felül
komoly kutatómunka vegye kezdetét. Ehhez, valamint a területen dolgozó más intézmények kutatóival való együtt működés kibővítéséhez elengedhetetlenül szükséges egy bázis megteremtése.
- 62 Erre jó lehetősége: nyújtana a lipóti használaton kivüli gátőrház, mely a védett terület középtáján helyezkedik el. 3.6. Ágazati egyeztetés A fentiekben részletezettek alapján összegezhető, hogy a területen gaz dálkodó szervezetekkel egyezségre lehet jutni mindazon kérdésekben, mely számukra nem jelent nagy anyagi veszteséget, hátrányt. Elképzelhető a halászati szövetkezettel történő olyan egyeztetés, mely szerint április 1-től, szeptember l-ig nem alkalmaznak elektormos ha lászati módot. Ez számukra nem jelent gazdasági hátrányt, mert a felme legedő vizben az elektromos áram kevésbé hatásos, és ezért egyébként sem alkalmaznák. A többi időszakban azonban már nem egyezkednek semmilyen kor látozásban. 3.7. Szervezeti javaslat A TK területén jelenleg 2 fő természetvédelmi őr és 1 fő TK vezető dolgozik. Ez a létszám pillanatnyilag elégséges, de az idegenforgalom fellendülése és a területek saját kezelésbe vétele után /mértékétől függően/ szükséges lesz még további őrök alkalmazása a TK viszonylagos hosszúsága és tagolt sága miatt. A feladatok ellátásához szükség lenne egy természetvédelmi kezelőépület létrehozására. 3.8. Pénzügyi terv 3.81. Természetvédelmi fenntartás 1988. évi feladatok: - Uj táblák kihelyezése /150 eFt/ - Területmegosztások elvégeztetése /200 eFt/ - Madároduk kihelyezése /10 eFt/ - Téli madáretetés megszervezése /10 eFt/ 1989. évi feladatok: - Méhbangó élőhely fenntartás /4C eFt/ - vörösgyürüs som irtás - Tanösvény készitése /20 eFt/ - Műfeszek, odu kihelyezés /20 eFt/
- 63 - Fokozottan védett területet jelölő táblák készítése /100 eFt/ - Téli madáretetés megszervezése /20 eFt/ 1990. évi feladatok: - Öntés sziget élőhelyrekonstrukció - tanulmányterv /100 eFt/ - Bangó élőhely fenntartás /10 eFt/ - Táblák kihelyezése, fenntartása /60 eFt/ - Tanösvény készitése /30 eFt/ - Téli madáretetés megszervezése /20 eFt/ 3.82. Természetvédelmi üzemelés: /1990. évi pénzügyi szint/ Bérköltség: - 1 fő tájvédelmi körzetvezető - 2 fő természetvédelmi őr
120.000,200.000,-
Ö s s z e s e n :
320.000,-
Társadalombiztosítása
140.000,-
M i n d ö s s z e s e n
:
460.000,-
Közlekedés: /területen való mozgás/ - szárazföldi /gépkocsi, motor, stb ./ - vizi 6motorcsónak, hajó/
36.000 km/év 300 üó/év
Munka és védőruha: átlag 50 eFt/év Egyéb ellátmány: /Írószer, telefon, telex, vili;any, javitások, stb./ 100.000,- Ft/év M i n d ö s s z e s e n :
460.000,-
Közlekedés: /területen való mozgás/ - szárazföldi /gépkocsi, motor, stb./ - vizi 6motorcsónak, hajó/
36.000 km/év 300 üó/év
Munka és védőruha: átlag 50 eFt/év Egyéb ellátmány: /Írószer, telefon, telex, villany, javitások, stb./ 100.000,- Ft/év 3.83. Beruházás 1990-ig megvalósult: 2 db csónakmotor beszerzés - 400.000,- Ft Javasolt fejlesztések: 1 db kezelőépület létrehozása Területek saját kezelésbe vétele: Főleg azokat az erdőterületeket kell saját kezelésbe venni /anyagi lehető ségek függvényében, fontossági sorrendben/, ahol még keménylombos vagy ha zai nyár-füz lágylombos állományok találhatóak. A vásárlást vagy saját /KVM/ erőforrásból lehetne megvalósítani vagy kapcsolódva az ártéri erdők megmentésére irányuló nemzetközi programhoz.
- 64 3.9. Intézkedési terv 3.91. Soronkivüli sürgős feladatok és megoldási módjuk legfontosabb teendő az ártéri szigetvilágnak megfelelő mennyiségű vizzel való ellátása. Ennek megoldása azonban attól függ, hogy a Bős-Nagymaros Vízlépcső megépül, részben épül meg, vagy egyáltalán nem fog üzemelni, illetve ha üzemelni fog, akkor milyen üzemmódban. Ha e kérdésekben döntés születik, akkor lehet a megfelelő vízellátást bizto sító műszaki megoldást kidolgozni. 3.92. Feladatok megoldási sorrendje és csoportosítása Megfelelő térképanyag beszerzése szükséges ahhoz, hogy a művelési ág meg tartása precízen ellenőrizhető legyen, s ezáltal megóvjuk a tisztások, vizenyős rétek,laposok területeit attól, hogy az erdősítések mind jobban rájuk terjedjenek. Megoldandó feladat az Öntési-tó élóhelyrekonstrukciója, illetve annak megtervezése. A nagymértékű feliszapolódás következtében a néhány éve még állandó sekély vizboritásu tó az L989-es évben több mint 3 hónapos idő tartamra kiszáradt. A tervezés során az itt honos madárvilág számára optimális élőhely kialakí tására kell törekedni, ugy, hogy a tájképi értékek ne szenvedhessenek kárt. 3.93. Kutatási programok - A TK, illetve egész Szigetköz rovarvilágában faunisztikai és populáció dinamikai vizsgálatok végzése. - A Természettudományi Múzeummal együttműködve a tájegység egyes állat csoportjainak részletes feltárása. - A TK területéhez nem tartozó, de védettséget érdemlő, természeti érté kekben gazdag területek feltárása. - Bekapcsolódás a Duna Kutató Intézet Szigetközt érintő munkájába. 3.94. Tervezési program - Élőhely rekonstrukció - Öntési tó - A vízügyi munkálatok tervezésénél a természetvédelmi érdekek érvényesítése.
- 65 3.95. Építési program - A használaton kivüli lipóti gátőrház felújításával egy természetvédelmi bázis megteremtése. - Magasmegfigyelő építése a madárvilág bemutatására az Öntési-szigeten. 3.96. Kezelési utasítások kidolgozása A Tájvédelmi Körzet fenntartási és fejlesztési tervének elkészítésére előre láthatólag 1991-ben kerül sor. 3.97. Kiadványok programja Szigetköz természeti értékeiről több mu is megjelent az utóbbi időben. Ennek ellenére szükséges az idegenforgalom számára megjelentetni egy rö vid terjedelmű kiadványt, mely a TK természeti értékei mellett ismerteti a javasolt túra utvonalat és kempingező helyeket is, ezáltal elősegíti azt is,
hogy az idegenforgalom, a turizmus minél szabályozottabb formá
ban történjen. Képeslapok megjelentése a TK természeti értékeiről, az ismeretek bővíté se mellett bevételi forrást is jelent.
- 66 -
M e l l é k l e t e k
1. Védetté nyilvánitó határozat 2. Alaptérkép 3. Egyesitett úthálózat kimutatás 4. Erdőterület kimutatás Szigetközről 5 . - 6 . Kimutatás a halászati szövetkezet fogási eredményeiről 7. A Szigetköz madarainak faji összetétele
3.sz. melléklet Egyszerüsitett úthálózat kimutatás Szigetközről
Ssz.
Utkategória
Utncv
Útszám
Úthossz /m/
1. 2. 3.
4 5 5
1301
Győr-Nagybajcs
9.325,00
1302
Bácsa-Vámosszabadi
4.064,00
4.
5
1401
Győr-Mosonmagyaróvár
5.
6
13101
Véneki
6.
6
13102
Szőgyei
7. 8. 9.
6 6 5
13103
Vámosszabadi
2.000,00
14102
Dunaszentpál
2.000,00
1403
Hédervár-Kimle
8.855,00
10.
5
1404
Novákpuszta-Darnózseli
6.516,00
11. 12.
5
1405
Halászi-Püski-Lipót
5
1406
Móvár-Máriakálnok
13.
5
1407
Halászi-Dunasziget-
14
Győr-Vámosszabadi
13.322,00
38.580,00 6.324,00 900,00
-Dunakiliti
10.436,00 6.781,00 15.510,00
14.
5
1408
Móvár- Dunakiliti-Rajka
15.
5
1409
Rajka-Országhatár
1.982,0U
16.
5
1411
Hédervár-Lipót
3.270,00
17.
6
14105
Kisbodaki
2.200,00
18.
6
14106
Araki
1.400,00
18.623,00
4.sz.
melléklet
Erdőterület kimutatás Szigetközről /1989/
Ssz.
1. 2. 3. 4. 5
6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 10. 19. 20. 21. 22. 23.
Község
Össz. terület ha 901,2
E r d ő t Mentett oldal KL/ha LL/ha
5,5
Ásványráró Dunaszeg Dunaszentpál Dunasziget Dunakiliti Dunaremete Feketeerdő Gyorujfalu Győrzámoly Győr Halászi Kisbajcs Kisbodak Kimle Lipót Máriakáinok Mosonmagyaróvár Mecsór Nagybajcs Püski Rajka Vámosszabadi Vének
166 3 62 0 1.265 6 380 7 99 9 144 7 44 6 690 ,7 41 4 296 8 123 4 355 1 128 0 365 0 261 4 892 7 0 1 22 5 16 7 420 0 65 7 111. 1
166,3 62,0 158,9 18,7 44,6 83,1 41,4 80,6 _ 95,4 229,4 267,7 200,5 37,2 82,9
107,8 172,9 32,6 32.0 588,0 218,5 -
összesen
6.855. 6
1.574,3
1 .188,5
Kefag kezelésében: 4.076,1 Mg.Tsz-ek kezelésében: 2.540,0 ÉDUKÖVIZIG kezelésében: 239,5
0,1
11,2 24,5
e r ü 1 e t Fe/ha _ 18,2 43,3 37,0 98,5
LL/ha
Hul1ámtér KL/ha
Fe/ha
-
_ -
2,4
6,5
28,5 28,2
71,9 17,6 2,1 12,0 -
3.861,8
.;6,0
6,5
884,5 1.256,7 125,4 82,3 607,6 123,4 333,0 365,0 22.5
4,7
-
5.sz.melléklet
A szigetközi Nagy-Dunán és közvetlen mellékágain magyar részről folytatott halászat fogási adatai
Ponty 2.
Év 1.
Amur 3.
Busa 4. -
1971 kg
1327 0,9
9
1972 kg
4344 3,3
7
1973 kg
1687 1,2
1974 kg
_
Süllő 5.
Harcsa 6.
Csuka 7.
Angolna 8.
Ragadozó őn9.
Kecsege 10.
Márna 11.
Compó 12.
78
4947 3,2
12
1443 0,9
93
130 0,1
6212 4,7
50
49
1587 1,1 1412 1,1 1961 1,6
159 0,1
4497 3,2
39
1497 1,1 1656 1,2
52
3059 2,2
-
381 0,3
4443 3,4
20
lo91 0,8
2
2703 2,1
230 0,2
3064 2,5
22
1300 1,1 2724 1,8
109 0,1
1624 1,1 2677 2,0
Kárász 13.
Vegyes Összesen 15. fehér 14.
47
72
141940 92,8
153285 100
247 0,2
56
113939 86,6
131801 100
_
127701 91,0
140437 100
-
221 0,2
116939 91,2
128380 100
3153 2,5
225 0,2
179 0,1
110456 89,2
123768 100
160 0,1
2307 1,5
97 0,1
558 0,4
142004 91,7
154728 100
1693 1,1 2593 2,0
_
_
1168 0,9
-
-
1975 kg
2913 2,4
98 0,1
58
1976 kg
1576 1,0
34
357 0,2
1823 1,2
324 0,2
2728 1,8
36
1977 kg
618 0,4
-
815 0,6
170 0,1
2728 1,5
78 0,1
1228 0,9
1
1744 1,2
127807 92,4
139980 100
7
828 0,6
2792 2,0 3040 2,2
35
499 0,3
1964 1,4 1285 0,9
26
118 0,1
2112 1,5
29
3282 2,3
128316 90,8
141233 100
1178 1,0 1234 1,1 2841 2,0
18
419 0,3
1838 1,5
256 0,2
23
233 0,2
4969 4,1
30
2392 2,7
107432 89,0
120944 100
181 0,2
441 0,4
1512 1,3
347 0,3
1327 1,1 2087 1,9
1508 1,1 779 0,6
21
1011 0,9
102 0,1
4903 4,4
10
772 0,7
99399 88,7
112020 100
196 0,1
2013 1,5
309 0,2
2551 1,8
79
2062 1,5
415 0,3
8883 6,4
14
138767 100
178 0,1
2817 2,2
418 0,3
2526 2,0
12
612 0,5
496 0,4
7040 5,6
60
1521 1,1 5220 4,1
116419 84,0
931 0,7
1464 1,1 602 0,5
104996 83,6
125908 100
g, 0
0. 0
%
1978 kg 0
1979 kg 0, "0
1980 kg %
1981 kg 1982 kg %
233 0,2
6.sz. melléklet
A Mosoni-Dunán folytatott halászat fogási adatai
Év
Ponty
1971 kg 0 0
1972 kg 0,
1973 kg \
1974 kg \
1975 kg \
1976 kg %
2563
7,9 782 4,5 409 3,2 510 2,1
2183
8,5
1709 13,1
Amur
4 -
Busa
Süllő
_ -
574 1,8 447 2,6 348 2,7 414 1,7 483 1,9 458 3,5
-
-
7 0,1
-
-
-
306 191 1,2 0,7 54 0,4
%
6,6
-
1978 kg
620 8,7
-
3
214 2,7
2
4
-
-
11 0,3 5 0,1 618 5,9 381 1,3
14 0,4
-
610 3,8 194 2,7 67 0,8 22 0,7
6 0,1 602 5,8 80 0,3
-
16 0,3
69 0,7 274 0,9 260 0,5
490 4,7 398 1,4 716 1,3
1977 kg
\
1979 kg %
1980 kg %
1981 kg %
1982 kg %
1983 kg %
1984 kg %
1044
1041
1,8
246 0,4
1 -
Csuka
Angolna
Rag.őn
135 0,4 58 o,3 67 0,5 100 0,4
2078
27 0,1 36 0,2 29 0,2
5,9
-
215 0,8 71 0,5 405 2,5 100 1,4 85 1,1 154 4,6 54 1,0 303 2,9 325 1,1
936 3,6 570 4,4 183 1,1 156 2,2
9
276 0,8 293 1,7 217 1,7 178 0,7 151 0,6 48 0,4
Harcsa
1278
2,3
6,4
1362
7,9 859 6,7
1418
Kecsege _ -
Márna
Compó
1476
279 0,9 4
4,5 317 1,8
Kárász
Vegy.f.h. Összesen
336 1,0
24771 76,2
32519
-
14038 81,0
17337
-
100 100
-
1059
-
-
9808 76,6
12804
-
1338
_ -
-
19899 83,6
23863
-
2249
8,7
195 0,8
18572 72,4
25705
-
1742 13,4
-
215 0,8 408 3,1
7954 61,1
13028
407 2,6
-
1550
9,7
11713 73,6
15931
-
-
116 1,6
-
259 3,6
-
1374 19,3
4287 60,5
7111
-
3
2
-
-
-
-
100
-
707 8,9 224 6,7
6530 82,3
1
193 2,4 148 4,4 832
2780 82,5
100
6
-
14 0,1 15 0,1 2
3
8,3
5,6
100
100 100 100
100
100
144 1,8 14 0,4
-
-
68 1,2
4 0,1
-
-
15,2
-
-
4492 82,0
5477
694 6,6
81 0,8
-
-
147 1,4
51 0,5
2720 26,0
4667 44,7
10442
424 1,5 582 1,0
43 0,1 109 0,2
539 1,9
275 0,9
1743
-
-
6,0
24657 84,6
29139
-
-
5118
18
9,1
351 0,6
46644 82,8
56363
-
-
7591
3368
100
100 100
100
)
- 2 -
1.
2.
1983 kg %
1984 kg %
1011 1,3
459 0,7
3.
4.
5.
6.
7.
172 0,2
306 0,4
2166 2,7
204 0,3
1704 2,1
18
83 0,1
1147 1,9
139 0,2
1248 2,0
8. 17
9. 449 0,6
10.
11.
445 0,6
8547 10,7
1629 2,6
5506 8,9
12.
_
13.
302 0,5
14.
15.
64599 81,1
79620 100
51028 83,1
61559 100
7.sz. melléklet Szigetköz madarainak faji összetétele /Szántó Emil szakdolgozata alapján/ Mosonmagyaróvár 1988. A Szigetköz madarainak faji összetételét az 1. sz. táblázatban ismertetem, A táblázatban csak azok a fajok szerepelnek, amelyeket a vizsgálat időtar tama alatt megfigyeltem. Hiányoznak a bizonytalan, ritka kóborlóként elő forduló madarak. A táblázatban a fajokat PETERSON /1986/ rendszere szerint szerepeltetem. Az egyes fajok tájegységi elterjedésére, viszonyaira utaló tartalmi meg határozókat az alábbiakban feltüntetett betűkkel és számokkal jelöltem: A./ A tájegységben költ: állandó B./ A tájegységben költ: vonuló 1. rendszeres költő 2. gyakori költő 3. szórványos költő 4. meghatározott helyen költ 5. ritka fészkelő, főleg téli vendég C./ A tájegységben átvonul 1. rendszeresen 2. gyakran 3. szórványosan 4. néha áttelel 5. alkalmi téli vendég 6. rendszeres téli vendég D./ A tájegységben nem költ, állandó
- 2 A Szigetköz madarainak faji összetétele és rendszertani besorolása I. Búvár alkatúak: Gaviiformes 1. Búvárfélék - Gaviidae I. Sarki búvár /Gavia arctica/ - alkalmi téli vendég (.C-5) II. Vöcsök alkatúak: Podicipitiformes 2. Vöcsökfélék - Podicipitidae 2. Kis vöcsök /Pcdiceps ruficollis/ - A tájegységben szórványos költés, vonuló (B-3) 3. Búbos vöcsök /Podiceps eristatus/ - A tájegységben szórványos költő, vonuló ( B - 3 ) III. Gödény alkatúak: Pelecaniformes 3. Kárókatonafélék -Phalacrocoracidae 4. Kárókatona /Phalacrocorax Carbo/ - A tájegységben nem költ, de állandó (D) 5. Kis kárókatona /Phalacrocorax pygmaeus/ - Alkalmi téli vendég ( C - 5 ) IV. Gólya alkatúak: Ciconiiformes 4. Gémfélék - Ardeidae 6. Bölömbika /Botaurus stellaris/ - A tájegységben meghatározott helyen költ, vonuló (B-4) 7. Bakcsó /Nycticorax nyeticorax/ - Meghatározott helyen költ, vonuló ( B - 4 ) 8. Nagy kócsag /Egretta álba/ - A tájegységben nem költ, de állandó ( D ) 9. Kis kócsag /Egretta garzetta/ - Meghatározott helyen költ, vonuló (B-4) 10. Szürke gém /Ardea cinerea/ - Meghatározott helyen költ, állandó (A) II. Vörös gém /Ardea purpurea/ - A tájegységben meghatározott helyen költ, vonuló ( B - 4 )
- 3 5. Gólyafélék - Ciconiidae 12. Fehér gólya /Ciconia ciconia/ - A tájegységben rendszeresen költ, vonuló (B-1) 13. Fekete gólya /Ciconia nigra/ - Meghatározott helyen költ
(B-4)
6. íbiszfélék - Threskiornithidae 14. Kanalasgém /Platalea leucorodia/ - A tájegységben nem költ, vonuló ( D) V. Lúd alkatúak: Anseriformes 7. Récefélék - Anatidae 15. Bütykös hattyú /Cygnus olor/ - A tájegységben költ, állandó
(A)
16. Nagy lilik /Anser albifrons/ - Átvonuló alkalmi vendég
(C-5
)
17. Vetési lúd /Anser fabalis/ - Gyakran átvonul
(C-2)
18. Tőkés réce /Anas platyrhynchos/ - A tájegységbenrendszeresen költ,
vonuló (B-1)
19. Csörgő réce /Anas crecca/ - A tájegységben átvonul, néha áttelel (C-4) 20. Fütyülő réce /Anas penelope) - Rendszeresen
átvonul
C-1)
21. Kanalasréce /Anas clypeata/ - A tájegységben átvonul, alkalmi téli vendég 22. Barátréce /Aythya ferina/ - Gyakori kötlő, vonuló (B-2) 23. Cigányréce /Aythya nyroca/ - Meghatározott helyen költ, vonuló
(B-4)
24. Kontyos réce /Aythya fuligula/ - Tájegységben átvonul, néha áttelel (B-4) 25. Füstös réce /Melanitta fusca/ - A tájegységben átvonul, rendszeres téli vendég
(C-6)
26. Kerceréce /Bucephala clangula/ - A tájegységben átvonul,rendszeres téli vendég (C-6) 27. Kis bukó /Mergus albellus/ - A tájegységben átvonul,
alkalmi téli vendég C-5)
28. Nagy bukó /Mergus merganser/ - Rendszeres téli vendég (C-6)
- 4 VI. Sólyom alkatúak: Falconiformes 6. Vágómadárfélék - Accipitridae 29. Darázsölyv /Pernis apivorus/ - A tájegységben meghatározott helyen költ
(B-4)
30. Barna kánya /Milvus migrans/ - Szórványos költő (B-3) 31. Héja /Accipiter gentilis/ - A tájegységben költ, állandó (A) 32. Karvaly /Accipiter nisus/ - Tájegységben költ, állandó ( A ) 33. Gatyás ölyv /Buteo lagopus/ - Átvonul, rendszeres téli vendég 34. Egerészölyv /Buteo buteo/ - A tájegységben költ, állandó
(C-6)
35. Rétisas /Haliaetus albicilla/ - A tájegységben átvonul, néha áttelel (C-4) 36. Kékes rétihéja /Circus cyaneus/ - Szórványosan átvonuló ( C - 3 ) 37. Barna rétihéja /Circus aeruginosus/ - Szórványos költő, vonuló (B-3) 38. Halászsas /Pandion halisetus/ - Szórványosan megjelenő, alkalmilag előforduló faj (C-3) 9. Sólyomfélék: Falconidae 39. Kabasólyom /Falco subbuteo/ - Ritka fészkelő, főleg téli vendég 40.Vörös vércse /Falco
(B-5)
tinnunculus/
- A tájegységben rendszeresen költő, vonuló faj (B-1) VII. Tyúk alkatúak: Galliformes 10. Fácánfélék: Phastanidae 41. Fogoly /Perdix perdix/ - A tájegységben ritkán költ, állandó 42. Fürj /Coturnix coturnix/ - A tájegységben szórványosan költ 43. Fácán /Phasianus colchious/ - A tájegységben költ, állandó ( A )
(A) (B-3)
- 5 VIII. Daru alkatúak: Gruiformes 11. Guvatfélék - Hallidae 44. Guvat /Rallus aquatious/ - Szórványosan átvonul
(C-3)
45. Kis vízicsibe /Porzana parva/ 46. Vizityuk /Callinula chloropus/ 47. Szárcsa /Fulica atra/ - A tájegységben rendszeresen költő, vonuló faj (B-1) IX.
Lile alkatúak: Charadriiformes 12. Lilefélék -Charadriidae 48. Bibic /Vanellus vanellus/ - A tájegységben rendszeresen költ, vonuló
(B-1)
49. Kis lile /Charadrius dubius/ - Szórványosan költ, vonuló
(B-3)
50. Parti lile /Charadrius histicula/ - Gyakran
átvonuló faj (C-2)
13. Szalonkafélék - Scolopacidae 51. Piroslábu cankó /Tringa totanus/ - Szórványosan költő, vonuló
(B-3)
52. Szürke cankó /Tringa nobularia/ - Kisebb számban átvonul 53. Erdei cankó /Tringa ochropus/ - Szórványosan átvonul (C-3) 54.Billegető cankó /Tringa hypoloucos/ - A tájegységben meghatározott helyen költ
(B-4)
55. Sárszalonka /Gallinago gallinago/ - A tájegységben meghatározott helyen költ, vonuló (B-4) 56. Erdei szalonka /Scolopax rusticola/ - Gyakran átvonul
(C-2)
57. Kis sárszalonka /Lymnocryptes minimus/ - A tájegységben szórványosan átvonul.
(C-3)
14. Sirályfélék - Laridae 58. Kis sirály /Larus minutus/ - A tájegységben rendszeresen átvonul
(C-4;
59. Dankasirály /Larus ridibundus/ - A tájegységben nem költ, állandó
(D)
60. Ezüstsirály /Larus argentatus/ - A tájegységben nem költ, állandó (D)
- 6 15. Csérfélék - Sternidae 6l. Kormos szerkő /Chlidonias niger/ - A tájegységben szórványosan átvonul ( C - 3 ) 62. Küszvágó csér /Sterna hirunde/ - A tájegyeségben szórványosan átvonul (C-3) X. Galamb alkatúak: Columbiformes 16. Galambvélék - Columbidae 63. Örvös galamb /Columba palumbus/ - A tájegységben rendszeresen költ, vonuló (B-1) 64. Balkáni gerle /Streptopelia decaocto/ - A tájegységben költ, állandó (A) 65. Vadgerle /Streptopelia turtur/ - A tájegységben rendszeresen költ, vonuló (B-1) XI. Kakukk alkatúak: Cuculiformes 17. Kakukkfélék - Cuculidae 66. Kakukk /Cuculus canorus/ - A tájegységben rendszeresen költ, vonuló (B-1) XII. Bagoly alkatúak: Strigiformes 18. Gyöngybagolyfélék - Tytonidae 67. Gyöngybagoly /Tyto álba/ - A tájegységben költ, állandó ( A ) 19. Bagolyfélék - Strigidae 66. Kuvik /Athene noctua/ - A tájegységben költ, állandó 69. Macskabagoly /Strix aluco/ - A tájegységben költ, állandó (A) 70. Erdei fülesbagoly /Asio otus/ - A tájegységben költ, állandó (A) 71. Réti fülesbagoly /Asio flammeus/ - A tájegységben átvonul, alkalmi téli vendég ( C - 6 )
- 7 -
XIII. Sarlófecske alkatúak: Apodiformes 20. Sarlósfecskefélék - Apodidae 72. Sarlósfecske /Apus apus/ - A tájegységben meghatározott helyen költ
(B-4)
XIV. Szalakóta alkatúak: Coraciiformes 21. Jégmadárfélék - Alcedinidae 73. Jégmadár /Alcedo atthis/ - A
tájegységben
költ,
állandó (A)
22. Gyurgyalafélék - Merophidae 74. Gyurgyalag /Merops apiaster/ - A
tájegységben
rendszeresen
átvonul (C-1)
23. Bankafélék - Upupidae 75. Búbos banka /Upupa epops/ - A tájegységben szórványosan költ,
vonuló
(B-3)
XV. Harkály alkatúak: Piciformes 2 4 . Harkályfélék - Picidae 76. Nyaktekercs /Jynx torquilla/ - szórványosan költ,
vonuló
(B-3)
77. Zöld küllő /Picus viridis/ - A tájegységben költ, állandó 78. Fekete harkály /Dryocopus martius/ - A
tájegységben
gyakori
költő (A)
79. Nagy fakopáncs /Dendrocopos major/ 80. Balkáni fakopáncs /Dendrocopos syriacus/ 81. Közép fakopáncs /Dendrocopos medius/ 82. Kis fakopáncs /Dendrocopos minor/ - A tájegységben költő, állandó fajok (A)
XVI. Énekesmadár alkatúak: Passeriformes 25. Pacsirtafélék - Alaudidae 83. Búbos pacsirta /Calerida oristata/ - A tájegységben költ, állandó 84. Erdei
(A)
pacsirta /Lulula arborea/
- A tájegységben szórványosan költ,
vonuló
(B-3)
85. Mezei pacsirta /Alauda arvensis/ - A
tájegységben
rendszeresen
költő,
vonuló
faj (B-1)
26. Fecsekefélék - Hirundinidae 86. Parti fecske /Riparia riparia/ - A tájegységben meghatározott helyen költ, vonuló ( B - 4 ) 87. Füstifecske /Hirundo rustica/ 88. Molnárfecske /Delichon urbica/ - A tájegységben rendszeresen költő, vonuló fajok (B-1) 27. Sárgarigófélék - Oriolidae 89. Sárgarigó /Oriolus oriolus/ - A tájegységben gyakori költő, vonuló (B-2) 28. Varjúfélék - Corvidae 90. Szajkó /Garrulus glandarius/ - A tájegységben költ, állandó faj (A) 91. Szarka /Pica pica/ - A tájegységben költ, állandó
(A)
92. Csóka /Coloeus monedula/ - A tájegységben költ, állandó
(A)
93. Vetési varjú /Corvus frugilegus/ - A tájegységben költ, állandó
(A)
94. Dolmányos varjú /Corvus corone cornix/ - A tájegységben költ, állandó
(A)
95. Kormos varjú /Corvus corone corone/ - Alkalmi vendég
(C-5)
29. Cinegefélék - Paridae 96. Őszapó /Aegithalos caudatus/ - A tájegységben költ, állandó (A) 97. Barátcinege /Parus palustrie/ - A tájegységben költ, állandó (A) 98. Kormosfejű cinege /Parus montanus/ - Alkalmi téli vendég ( C - 5 ) 99. Fenyvescinege /Parus ater/ - A tájegységben ritka fészkelő, főleg téli vendég 100. Kék cinege /Parus caeruleus/ 101. Széncinege /Parus major/ - A tájegységben költő, állandó fajok (A) 102. Függőcinege /Remiz pendulinus/ - Elszórtan fészkelő, állandó (A)
(B-5)
- 9 30. Csuszkafélék - Sittidae 103. Csuszka /Sitta europaea/ - Állandó ( A ) 31. Fakuszfélék - Certhiidae 104. Rövidkarmú fakusz /Certhia brachydactyla/ - A tájegységben költ, állandó ( A ) 32. Ökörszemfélék - Troclodytidae 105. Ökörszem /Troglodytes troglodytes/ - A tájegységben költ, állandó (A) 33. Rigófélék - Turdidae 106. Cigány
csaláncsúcs /Saxicola torquata/
107. Rozsdás csaláncsúcs /Saxicola rubetra/ 108. Házi rozsdafarkú /Phoenicurus ochruros/ 109. Kerti rozsdafarkú /Phoenicurus phoenicurus/ - A tájegyeségben gyakori költő, vonuló fajok
(B-2)
110. Vörösbegy /Erithacus rubecula/ - A tájegységben költő, vonuló faj, de sok egyed áttelel (A;B-1) 111. Fülemüle /Luscinia megarhynchos/ - A tájegységben rendszeresen költő, vonuló
(B-1)
112. Fenyőrigó /Turdus pilaris/ - Rendszeres téli vendég (C-6) 113. Feketerigó /Turdus merula/ - Állandó ( A ) 114. Szőlőrigó /Turdus iliacus/ - A tájegységen átvonuló, néha áttelel (C-4) 115. Énekes rigó /Turdus philomelos/ - Gyakori költő, vonuló 116. Léprigó/Turdus viscivorus/ - vonuló, rendszeres téli vendég
(C-6)
35. Poszátafélék - Sylviidae 117. B erki tücsökmadár /Locustella fluviatilis/ 118. Nádi tücsökmadár /Locustella luscinicides/ 119. Énekes nádiposzáta /Acrocephalus palustris/ 120. Cserregő nádiposzáta /Acrocephalus scirpaceus/ 121. Nádirigó /Acrocephalus arundinaceus/ - A Tájegységben rencisreres költő, vonuló fajok (B-1) 122. Karvalyposzáta /Sylvia nisoria/ - Szórványos költő, vonuló (B-3)
- 10 123. Kerti poszáta /Sylvia borin/ 124. Barátposzáta /Sylvia atricapilla/ 125. Mezei poszáta /Sylvia communis/ - A tájegységben rendszeresen költő, vonuló fajok
(B-1)
126. Kis poszáta /Sylvia curruca/ - Gyakori költő, vonuló
(B-2)
127. Fitisz füzike /Phylloscopus trochilus/ 128. Csilpcsalp - füzike /Phylloscopus collybita/ - A tájegységben rendszeresen költő, vonuló fajok (B-1) 129. Sisegő füzike /Phylloscopus sibilatrix/ - Szórványosan költő, vonuló
(B-3)
35. Királykafélék - regulidae 130. Sárgafejű királyka /Regulus regulus/ 131. Tüzesfejű királyka /Regulus ignicapillus/ - A tájegységben szórványosan átvonul
(C-3)
36. Légykapófélék - Muscicapidae 132. Örvös légykapó /Ficedula albicollis/ - szórványosan költő, vonuló 133. Szürke légykapó /Muscicapa striata/ - A tájegységben rendszeres költő, vonuló (B-1) 37. Szürkebegyfélék - Prunellidae 134. Erdei szürkebegy /Prunella modularis/ - Rendszeres költő, vonuló (B-1) 38. Billegetőfélék - Motacillidae 135. Réti pityer /Anthus pratensis/ - Gyakran átvonul
(C-3)
136. Erdei pityer /Anthus triviális/ - Gyakori költő, vonuló (B-2) 137. Sárga billegető /Motacilla flava/ - Szórványos költő, vonuló (B-3) 138. Barázdabillegető /Motacilla álba/ - Rendszeresen költő, vonuló (B-1) 39. Gébicsfélék - Laniidae 139. Tövisszúró gébics /Lanius collurio/ - Gyakori költő, vonuló (B-2) 140. Kis őrgébics /Lanius minor/ - Meghatározott helyen költő, vonuló (B-4) 141. Nagy őrgébics /Lanius exoubitor/ - Rendszeres téli vendég (C-6)
- 11 40. Seregélyfélék - Sturnidae 142. Seregély /Sturnus vulgáris/ - Szórványos költő, vonuló faj, néha áttelel (B-3) 41. Verébfélék - Passeridae 143. Házi veréb /Passer domesticus/ 144. Mezei veréb /Passer montanus / - A tájegységben költő, állandó fajok (A) 42. Pintyfélék - Pringillidae 145. Erdei pinty /Fringilla coelebs/ - Tájegységben költ, részben állandó 146. Fenyőpinty /Fringilla montifringilla/ - Rendszeres téli vendég (C-6) 147. Csicsörke /Serinus serinus/ - A tájegységben rendszeresen költ, néha áttelel (B-1) 148. Zöldike /Carduelis chloris/ - Állandó (A) 149. Csiz /Carduelis spinus/ - Rendszeres téli vendég 150. Tengelic /Carduelis carduelis/ - A tájegységben költ, állandó (A) 151. Kenderike /Carduelis cannabina/ - Állandó (A) 152. Süvöltő /Pyrrhula pyrrhula/ - Rendszeres téli vendég (C-6) 153. Meggyvágó /Coccothraustes coccothraustes/ 43. Sármányfélék - Emberizidae 154. Sordély /Emberiza calandra/ - Állandó (A) 155. Citromsármány /Emberiza citrinella/ - A tájegységben költ, állandó (A) 156. Nádi sármány /Emberiza sohoeniclus/ - Gyakori költő, vonuló (B-2)
