Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.27.285/2016/25 számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: CPV Kód:
2016/130 Fővárosi Bíróság ítélete KÉ 2016.11.11. 13553/2016
Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.27.285/2016/25.
Az Őszy Ügyvédi Iroda (1013 Budapest, Feszty Árpád u. 4. V/16., eljáró ügyvéd: dr. Őszy Tamás) által képviselt Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 42-46.) felperesnek - a dr. Hunya István jogtanács által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - amely perbe az alperes oldalán beavatkozott a Corpus Music Shop egyéni cég (1065 Budapest, Nagymező u. 1.) - a bíróság meghozta az alábbi ítéletet: A bíróság a keresetet elutasítja. A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 35.000(har-mincötezer),-Ft perköltséget. A feljegyzett 48.000(negyvennyolcezer),- Ft illetéket az Állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás: A bíróság a felek és az alperesi beavatkozó nyilatkozatai, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg: A felperes, mint ajánlatkérő a 2016. 03. 23. napján feladott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában, 1
2016. 03. 25-én 2016/S 060-100523 azonosító számon közzétett, majd a 2016/S 080-141174 azonosító számon 2016. 04. 23-án közzétett hirdetménnyel módosított ajánlati felhívásával nyílt közbeszerzési eljárást indított az „Adásvételi szerződés keretében hangszerek beszerzése" tárgyú árubeszerzés tekintetében. A felperes az ajánlati felhívás II. 1.6) pontjában a részekre történő ajánlattételt biztosította, továbbá az ajánlati felhívás II.2.1 és II.2.4) pontjaiban a 3. rész tekintetében a teljes mennyiséget oly módon határozta meg, hogy a felperes 3 db fagottot és 2 db harsonát kívánt beszerezni. A felperes ajánlati felhívása tartalmazta azt is, hogy tekintettel az Európai Unió Hivatalos Lapjában bevezetett karakterkorlátozásra a pontos műszaki paramétereket a közbeszerzési dokumentáció részét képező műszaki leírás tartalmazza, továbbá hogy az előbbi hangszereknél is a meghatározott referencia típusra való hivatkozás csak a hangszer elvárt paramétereinek egyértelmű meghatározása érdekében történt, és minden hangszernél oda értendő a „vagy azzal egyenértékű" kifejezés, továbbá hogy ajánlatot a műszaki leírásban szereplő műszaki paraméterekkel egyenértékű hangszerre lehet tenni,valamint hogy a műszaki tartalom értékelése során az egyenértékűséget az ajánlatkérőnek kell megítélni, mely eldöntéséhez minden adatot ajánlattevőnek kell megadnia és az ajánlattevő kötelessége annak a bizonyítása, hogy a megajánlott termék az ajánlatkérő által meghatározott termékkel egyenértékű. A felperes dokumentációt is készített, amelyben szerepelt az is, hogy a részletes ajánlatot a felperes szakmai ajánlatnak tekinti a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja alapján, továbbá hogy az ajánlattevőknek az ajánlatukhoz csatolniuk kell a megajánlott termék vonatkozásában a konkrét termékajánlatokat, melyben feltüntetésre kerül a termék pontos megnevezése, márkája, típusa, paraméterei, valamint „Nyilatkozat a műszaki paraméterekről" című dokumentum is, továbbá hogy a felperes a termékajánlatot és ezen nyilatkozatot is szakmai ajánlatnak tekinti a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja alapján. A dokumentációban rögzítést nyert az is, hogy a felperes felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy a csatolt műszaki dokumentációkban található meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre való hivatkozás csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt a II. 1.9. pontban és a jelen pont 25. pontjában foglaltaknak megfelelően, és hogy a felperes azzal - a műszaki paraméterek tekintetében - egyenértékű gyártmányt, eredetű típusú dolgot, eljárást elfogad. A dokumentáció III. fejezet 3. része tartalmazta a felperes által beszerezni kívánt fagottra és harsonára vonatkozó specifikációkat is. A felperes az általa beszerezni kívánt 3 db fagott tekintetében a következő specifikációkat határozta meg: juharból készült hangszer, ezüstözött mechanika, 25 billentyűvel, piano mechanikával, Cisz-trillával, 4 db görgővel, 2 db S cső (1-es és 2-es méret), gyári tokkal, referencia típus Schreiber S16. felperes az általa beszerezni kívánt 2 db harsona tekintetében a következő specifikációkat határozata meg: kvartventiles hangszer, az elvárt és megfelelő hangzásminőség biztosítása érdekében 0,547" átmérőjű, nagyméretű furat, 8-1/2", azaz 216 mm átmérőjű, egy darabból készült, kézzel kalapált vörösréz tölcsér, sárgarézből készült tolókával, Hagmann kvartventillel, lakkozva, gyári kemény tokban, fúvókával, referencia típus : Bach Stradivarius 42AG. A felperes ezen műszaki leírásnál rögzítette azt, hogy az előbbi hangszereknél a meghatározott referencia típusra való hivatkozás csak a hangszer elvárt paramétereinek egyértelmű meghatározása érdekében történt és minden hangszernél oda értendő az „vagy azzal egyenértékű" kifejezés, ajánlatot pedig a műszaki leírásban szereplő műszaki paraméterekkel egyenértékű hangszerre lehet tenni. A műszaki tartalom értékelése során az egyenértékűséget pedig az ajánlatkérőnek kell megítélni, amely eldöntéséhez minden adatot az ajánlattevőnek kell megadnia, az ajánlattevő kötelessége tehát annak a bizonyítása az ajánlatban, hogy a megajánlott termék az ajánlatkérő által meghatározott termékkel egyenértékű. 2
Az előbbiek szerinti közbeszerzési felhívásra a 2016. 05. 05-ei ajánlattételi határidőre két ajánlat érkezett, egyfelől az alperesi beavatkozó ajánlata, másfelől pedig a Fon-Trade Music Kft. ajánlata azzal, hogy az alperesi beavatkozó ajánlatában a nettó vételár 45.272.780,- Ft, míg a Fon-Trade Music Kft. ajánlatában a nettó vételár 42.590.000,- Ft volt. Az alperesi beavatkozó az ajánlatában úgy nyilatkozott, hogy az ajánlati felhívás, a közbeszerzési dokumentumok, valamint a műszaki leírás feltételeit elfogadja, továbbá az ajánlata tartalmazta a nyilatkozatát a műszaki paraméterekről, amely szerint az általa megajánlott valamennyi termék a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott valamennyi műszaki és tartalmi követelménynek mindenben megfelel. Az alperesi beavatkozó a fagottok tekintetében Moosmann márkájú, 100 típusú fagottot ajánlott meg (alperesi beavatkozói ajánlat 65. oldal),amelynek a paramétereit a következők szerint jelölte meg: juharból készült hangszer, ezüstözött mechanika, 25 billentyűvel, piano mechanikával, Cisz-trillával, 4 db görgővel, 2 db S cső (l-es és 2-es méret) gyári tokkal. Az alperesi beavatkozó a harsonák tekintetében Fides már-kájú Symphony típusú harsonát ajánlott meg (alperesi beavatkozói ajánlat 69. oldal), amelynek paramétereit a következők szerint jelölte meg: kvartventiles hangszer, -0,547" át-mérőjű, nagyméretű furat, 8-1/2, azaz 216 átmérőjű, egy darabból készült, kézzel kalapált vörösréz tölcsér sárgarézből készült tolókával, Hagmann kvartventillel, lakkozva, gyári kemény tokban, fúvókával. Az alperesi beavatkozó ajánlatának árazott költségvetése a 3. rész 6. tételre nézve a Moosmann 100 típusú fagottot, míg a 10. tételre a Fides Symphony típusú harsonát jelölte meg, a műszaki specifikációt pedig az előbbiek szerinti tartalommal határozta meg. A felperes 2016. 05. 31-én a II. számú felvilágosítás kéréssel fordult az alperesi beavatkozóhoz a következőkre nézve: 1.„Ajánlattevő 3. részben benyújtott részletes ajánlatának 6. sorában megjelölt termék a gyári megjelölés szerint 22 billentyűs hangszer, nem ezüstözött, hanem nikkel bevonatú a billentyűzet és nem rendelkezik piano mechanikával. Ajánlattevő a fenti termék műszaki paramétereinek vonatkozásában a „Megajánlott termék műszaki specifikációja" rovatban, valamint az ajánlathoz csatolt termékleírásban úgy nyilatkozott, hogy 25 billentyűs, ezüstözött és piano mechanikával rendelkezik. A felvilágosítás keretében kérjük fenti ellentmondás feloldását oly módon, hogy a felvilágosítás kérésre adott válaszból egyértelműen kiderüljön, hogy az ajánlatkérő által elvárt műszaki specifikációnak miként felel meg a 3. részben benyújtott részletes ajánlatának 6. sorában megajánlott termék. 2.„Ajánlattevő 3, részben benyújtott részletes ajánlatának 10. sorában megjelölt termék a gyári megjelölés szerint az elvárt vörösréz korpusz helyett a gyári megjelölésben sárgaréz korpuszos, valamint hiányzik az „Hagmann" váltó a specifikációkban megjelöltekhez képest. Ajánlatevő a fenti termék műszaki paramétereinek vonatkozásában a „Megajánlott termék műszaki specifikációja" rovatban, valamint az ajánlathoz csatolt termékleírásban úgy nyilatkozott, hogy „vörösréz tölcsérrel" és „Hagmann kvartventillel" rendelkezik. Felvilágosítás keretében kérjük fenti ellentmondás feloldását oly módon, hogy a felvilágosítás kérésre adott válaszból egyértelműen kiderüljön, hogy az ajánlatkérő által elvárt műszaki specifikációnak miként felelt meg a 3. részben benyújtott részletes ajánlatának 10. sorában megajánlott termék." Az alperesi beavatkozó a 2016. 06. 02-án kelt nyilatkozatában az előbbi felvilágosítás kérésre válaszul előadta, hogy az általa megajánlott fagott opcionálisan kérhető a gyártótól ezüstözött kivitelben, 25 billentyűvel és piano mechanikával, továbbá hogy az általa megajánlott harsona opcionálisan rendelhető gyártótól vörösréz kivitelben Hagmann váltóval. A felperes a 2016. 06. 08. napján kelt felvilágosítás kérés III. tárgyú felvilágosítás kéréssel fordult az alperesi beavatkozó felé a következők szerint: 3
„1) Ajánlatkérő 2016. 05. 31. napján kelt „Felvilágosítás kérés II." tárgyú felvilágosítás kéré-sére 2016. 06. 03. napján benyújtott válaszukban úgy nyilatkoztak, hogy a „3. rész 6. sorában szereplő fagott opcionálisan kérhető a gyártótól ezüstözött kivitelben 25 billentyűvel és piano mechanikával. A megajánlott Moosmann 1OOmod. fagottot ezekkel a specifikációkkal szállítjuk." Ajánlatkérőnek nincs tudomása arról, hogy opcionálisan rendelhető lenne piano mechanika a megajánlott hangszerhez. Fentiekre tekintettel felvilágosítás keretében szíveskedjenek egyértelműen gyártói nyilatkozattal alátámasztani a „Felvilágosítás kérés II." tárgyú felvilágosítás kérésére 2016. 06. 03. napján benyújtott válaszukat, miszerint opcionálisan kérhető a gyártótól a piano mechanika a megajánlott hangszer vonatkozásában, így Moosmann100mod fagottot piano mechanikával tudják szállítani. 2) Ajánlatkérő 2016. 05. 31. napján kelt „Felvilágosítás kérés II." tárgyú felvilágosítás kérésé-re 2016. 06. 03. napján benyújtott válaszukban úgy nyilatkoztak, hogy a 3. rész 10. sorában szereplő harsona tekintetében opcionálisan kérhető gyártótól vörösréz kivitelben Hagmann váltóval megajánlott Fides Symphony harsonát ezekkel a specifikációkkal szállítjuk." Ajánlat-kérőnek nincs tudomása arról, hogy opcionálisan rendelhető lenne tárgyi hangszer vörösréz kivitelben és „Hagmann" váltóval. Fentiekre tekintettel felvilágosítás keretében szíveskedje-nek egyértelműen gyártói nyilatkozattal alátámasztani a „Felvilágosítás kérés II." tárgyú felvi-lágosítás kérésére 2016. 06. 03. napján benyújtott válaszukat, miszerint Fides Symphony harsona tekintetében opcionálisan kérhető a gyártótól vörösréz kivitelben „Hagmann" váltó-val, így hangszert ezen specifikációkkal tudják szállítani. Az alperesi beavatkozó 2016. 06. 09. napján előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be felperes felé, melyben sérelmezte, hogy a felperes az általa megajánlott fagott és harsona műszaki egyenértékűsége igazolására gyártói nyilatkozat benyújtását írta elő, holott a közbeszerzési dokumentációkban sehol nem szerepel annak előírása, hogy az ajánlattevők egyenértékűséget kizárólag gyártói nyilatkozattal igazolhatják. A felperes ezen előzetes vitarendezési kérelmet 2016. 06. 09. napján elutasította, amelyre tekintettel az alperesi beavatkozó jogorvoslati kérelmet terjesztett elő az alpereshez. Az alperes az ezen jogorvoslati eljárásban hozott, 2016. 07. 08-án kelt, D.486/8/2016. iktató-számú határozatával az alperesi beavatkozó által a fenti közbeszerzési eljárás 3. része ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek helyt adott és megállapította, hogy felperes megsértette a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban : Kbt.) 71. § (1) és (7) be-kezdésére tekintettel a Kbt. 69. § (1) bekezdését és megsemmisítette a felperes 2016. 06. 08. napján kelt „Felvilágosítás kérés III." tárgyú döntését, valamint az ezt követően hozott döntéseit, a továbbá a felperessel szemben 800.000,-Ft bírságot szabott ki és kötelezte arra, hogy az alperesi beavatkozó részére fizessen meg 200.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat. Az alperes a határozatában rögzítette, hogy álláspontja szerint a felperes csak olyan dokumentációk benyújtását követelheti meg, amelyre vonatkozóan a közbeszerzési dokumentációkban előírást tett, illetve annak benyújtását jogszabály követeli meg. A Kbt. továbbá a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban : Korm. rendelet) azonban nem tartalmaz olyan elő-írást, mely szerint egyenértékűség kifejezetten csak gyártó által kiállított nyilatkozattal lenne igazolható, sőt ezen körben a Kbt. bizonyítási rendszere a helyettesíthetőségre és a bizonyítási eszközök szabad alkalmazhatóságára épül, figyelemmel a Kbt. 60. § (1) és (3) bekezdéseire, továbbá a Korm. rendelet 46. § (6) bekezdésére, és ezért az alperes álláspontja szerint a felperes jogsértő módon hívta fel alperesi beavatkozót gyártói nyilatkozat benyújtására. Az alperes a határozatában rögzítette azt is, hogy a Kbt. 71. § (10) bekezdése kizárja az ugyanab-ban a körben történő újabb felvilágosítás kérését, a felperes pedig először a 2016. 05. 4
31. napján kelt felhívásában hívta fel alperesi beavatkozót, hogy az egyenértékűséget bizonyítsa. Ezt követően így ugyanebben a kérdésben jogszerűen nem kereshette volna meg őt, hanem a rendelkezésre álló adatok alapján kellett volna állást foglalnia az egyenértékűség kérdésében. A felhívás alapján ugyanis az alperesi beavatkozó kötelessége, hogy a felperest abba a helyzetbe hozza, hogy mindazon adat rendelkezésre álljon, mely alapján meg tudja ítélni, hogy az ajánlat a műszaki leírásban foglaltaknak mindenben megfelelő. Ennek megfelelően amennyiben az alperesi beavatkozó által rendelkezésre bocsájtott adatokból, dokumentumokból nem állapítható meg az egyenértékűség, így ennek következménye az alperesi beavatkozót terheli és ennek megfelelően amennyiben a felperes álláspontja szerint az alperesi beavatkozó a bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, úgy az ajánlata érvénytelenségét kellett volna megállapítania. Az alperes megállapította továbbá, hogy így a felperes megsértette - a Kbt. 71. § (1) és (7) bekezdéseire tekintettel - a Kbt. 69. § (1) bekezdését akkor, amikor felvilágosítás kérés keretében gyártó nyilatkozatát követelte meg az alperesi beavatkozótól úgy, hogy erre vonatkozóan előírást nem tett. Az alperes a bírság kiszabása körében hivatkozott a Kbt. 152. § (3) bekezdés b) és d) pontjaira, továbbá a Kbt. 165. § (3) bekezdés d) pontjára, továbbá (5) és (11) bekezdéseire, továbbá rögzítette, hogy a bírság kiszabását indokoltnak találta, tekintettel arra, hogy felperes magatartása versenykorlátozó, így súlyos jogsértésnek minősül, továbbá hogy az eljárás becsült értéke 42.317.480,- Ft, valamint hogy a jogsértés utólag reparálható, továbbá hogy a felperes együttműködő magatartást tanúsított a jogorvoslati eljárás során. Az alperes rögzítette azt is, hogy értékelte azt is, hogy felperessel szemben az elmúlt 2 évben már állapított meg jogsértést. A felperes keresetet terjesztett elő az alperes által hozott, 2016. 07, 08-án kelt, D.486/8/2016. iktatószámú határozat bíróság általi felülvizsgálata iránt és kérte, hogy a bíróság ezen határozatot helyezze hatályon kívül és az alperest utasítsa új eljárásra, továbbá kötelezze a felperes perköltségének a megfizetésére, amely a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §-a szerinti ügyvédi munkadíj azzal, hogy az ügyvédi munkadíjat Áfa is terheli. A felperes a keresetében hivatkozott - összefoglalva - a következőkre: A felperes álláspontja szerint a felperes a III. számú felvilágosítás kérés kiküldésével a Kbt. 69. § (2) bekezdése alapján fennálló bírálati kötelezettségének tett eleget. A felperes ezen körben hivatkozott az alperes D.572/37/2013. számú határozatában írtakra és arra, hogy ezen határozatban írtakra tekintettel felperes jogszerűen nem állapíthatta volna meg az ajánlat érvényességét, érvénytelenségét addig, amíg az ajánlat ellentmondást tartalmazott, mivel ezzel a bírálati kötelezettségét sértette volna meg. A felperes hivatkozott továbbá arra is, hogy álláspontja szerint az egyenértékűség bizonyítása körében a hatályos jogszabályok alapján nem volt köteles előre megjelölni, hogy milyen bizonyítékot fogad el az egyenértékűség bizonyítására. A felperes ennek körében hivatkozott az alperes D.445/13/2011. számú határozatára, to-vábbá a Korm. rendelet 46. § (5) és (6) bekezdéseire és a Kbt. 60. § (3) bekezdésére és előadta, hogy ezek alapján nem is lett volna jogosult a felhívásban, illetve a dokumentációban leszűkíteni a bizonyítékok körét. A felperes az egyenértékűség bizonyítására bármely arra alkalmas eszközt elfogadott volna, amennyiben azt az alperesi beavatkozó ajánlatában be-nyújtja, azonban semmilyen bizonyítékot nem csatolt állításai alátámasztására, kizárólag csak úgy nyilatkozott, hogy a gyártótól opcionálisan rendelhető az általa megadott termék az elvárt paraméterekkel. A felperes szerint az alperesi beavatkozó ezen állításának valóságtartalmát semmilyen más arra alkalmas bizonyítékkal nem tudta volna alátámasztani - figyelemmel arra, hogy a gyártói honlap erre vonatkozó információt nem tartalmazott és a gyártói nyilatkozatot a Kbt. 60. § (3) bekezdése is kiemeli - kizárólag gyártói nyilatkozattal, hiszen az alperesi beavatkozó is a gyártó által biztosított lehetőségre hivatkozott. A felperes hivatkozott a Közbeszerzési Hatóság azon 5
állásfoglalására is (Közbeszerzési Szemle 2016/1-2. szám 29. kérdés), mely szerint az objektív igazolhatóság érdekében bizonyítási eszközként elsősorban harmadik személy által kiállított, tanúsított dokumentum fogadható el, és e körben a törvény közbeszerzési irányelveknek megfelelően kiemeli a gyártó műszaki dokumentációját. A felperes szerint ezek alapján megállapítható, hogy az alperesi beavatkozó nyilatkozatát nem volt jogosult elfogadni, illetve annak elfogadása sértette volna a verseny tisztaságát. A felperes hivatkozott továbbá arra is, hogy álláspontja szerint a „Felvilágosítás kérés II." nem az egyenértékűség bizonyítására irányult, hanem arra, hogy az alperesi beavatkozó aján-latában megajánlott két hangszer műszaki paraméterei gyártói oldalon nem egyeznek meg az ajánlatban lenyilatkozott műszaki paraméterekkel, azaz az alperesi beavatkozó nyilatkozata ellentétes volt a gyártói oldalon található információkkal, és csak a „Felvilágosítás kérés III." irányult az egyenértékűség bizonyítására, vagyis a felperes álláspontja szerint a „Felvilágosítás kérés II. és III." nem ugyanazon kérdés vonatkozásában került kiküldésre. A felperes előadta azt is, hogy a „Felvilágosítás kérés II."-re adott alperesi beavatkozói válaszra, valamint arra tekintettel, hogy a gyártói oldalon nem talált olyan információt, amelyből meg tudta volna állapítani, hogy az elvárt műszaki paraméterek rendelhetők-e opcionálisan, az egyenértékűséget - a rendelkezésre álló információk alapján - nem tudta megítélni, a közbeszerzési eljárásban pedig az alperesi beavatkozó volt köteles bizonyítani, hogy az általa ajánlott hangszerek az elvárt műszaki paramétereknek megfelelnek. A felperes álláspontja szerint téves az az alperesi álláspont, miszerint ajánlatkérő csak olyan dokumentáció benyújtását követelheti meg az egyenértékűség bizonyítása során is, melyre a közbeszerzési dokumentáción előírást tett, és mivel gyártói nyilatkozat nem volt konkrétan nevesítve, ezért ez nem kérhető. A felperes vitatta a kiszabott bírság jogalapját és mértékét is, ennek körében hivatkozott arra, hogy az alperes a Kbt. 165. § (3) bekezdés d) pontja alapján nem is volt köteles bírság kiszabására, különösen nem ilyen jelentős összegűnek a kiszabására, a felperes pedig a Kbt. előírá-sának megfelelően jóhiszeműen járt el, amikor a „Felvilágosítás kérés III." tárgyú megkeresést kiküldte, figyelemmel arra, hogy bírálati kötelezettségének kívánt eleget tenni az egyenértékűség megállapíthatóságához szükséges adatok és bizonyítékok bekérésével, továbbá hogy jelentős hátránnyal járt volna a számára, ha a „Felvilágosítás kérés II."-re adott alperesi beavatkozói választ, mint bizonyítékot vette volna figyelembe és megfelelő alátámasztás nélkül úgy értékelte volna, hogy nem bizonyította az egyenértékűséget. Az alperesi beavatkozó pedig sokkal hátrányosabb helyzetbe került volna, ha az ajánlatát a „Felvilágosítás kérés III." nélkül érvénytelenné nyilvánítja. A felperes szerint tehát az alperes nem megfelelően értékelte és minősítette az eljárását, valamint a rendelkezésre álló iratok és joggyakorlatra tekintettel a bírság nem indokolt, összege túlzó. Az alperes a felperes keresetének elutasítását és perköltségben való marasztalását kérte, az alperes perköltségigénye 30.000,- Ft jogtanácsosi munkadíj volt a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. § (3) bekezdése alapján, továbbá 5.500,- Ft útiköltség. Az alperes az ellenkérelmében a határozatában foglaltakat fenntartotta, ezzel kapcsolatos álláspontját részletesen indokolta, álláspontja szerint - összefoglalva - jogszabálysértés nem történt, a határozata megalapozott, a jogszabályoknak megfelelő. Az alperes megjegyezte továbbá, hogy egyébként a határozatában a jogsértés megállapítását nem a Kbt. 70. § (10) bekezdé-sére alapozta, így az ezzel kapcsolatos álláspontjának esetleges alaptalansága sem hat ki hatá-rozatának jogszerűségére. Az alperesi beavatkozó a felperes keresetének elutasítását kérte, perköltségigénye nem volt, az alperesi beavatkozó osztotta az alperes álláspontját, továbbá a jelen perben is előadta az alperes eljárásában már hivatkozott azon érveit, amelyre tekintettel a felperes eljárását a közbeszerzési 6
eljárás során jogsértőnek tartotta. A kereset alaptalan. Jogszabályi háttér: A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény ( a továbbiakban : Pp.) szerint: 339/A. § A bíróság a közigazgatási határozatot - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meghozatalakor alkalmazandó jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvénynek ( a továbbiakban : Kbt.) a Pp. 339/A. §-ára tekintettel alkalmazandó szabályai szerint: 71. § (1) Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatban vagy részvé-teli jelentkezésben található, nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőtől vagy részvételre jelentkezőtől felvilágosítást kérni. (6) Az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. Nem köteles az ajánlatkérő újabb hiánypótlást elrendelni, ha a hiánypótlással az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, feltéve, hogy az eljárást megindító felhívásban feltüntette, hogy ilyen esetben nem - vagy csak az általa meghatározott korlátozással - rendel el újabb hiánypótlást. A korábban megjelölt hiány a későbbi hiánypótlás során már nem pótolható. (7) Az ajánlatkérő kizárólag az (l)-(2) bekezdésben foglaltak szerint és csak olyan felvilágosítást kérhet, amely az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálása érdekében szükséges. (8) A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása: a) nem járhat a 2. § (l)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és b) az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja. (10) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása az e §-ban foglaltaknak megfelel. A (3) vagy (8)-(9) bekezdés rendelkezéseinek megsértése esetén, vagy ha a hiánypótlást, felvilágosítás megadását nem, vagy nem az előírt határidőben teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati vagy részvételi jelentkezési példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során. A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm.rendeletnek ( a továbbiakban : Korm. rendelet ) a Pp. 339/A. §-ára tekintettel alkalma-zandó szabályai szerint: 46. § (3) A szerződés tárgya által indokolt vagy jogszabályban meghatározott esetek kivéte-lével a műszaki leírás nem hivatkozhat meghatározott gyártmányú vagy eredetű dologra, illetve konkrét eljárásra, amely egy adott gazdasági szereplő termékeit vagy az általa nyújtott szolgáltatásokat 7
jellemzi, vagy védjegyre, szabadalomra, tevékenységre, személyre, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra, ha az egyes gazdasági szereplők vagy termékek előnyben részesítéséhez vagy kiszorításához vezetne. Az ilyen hivatkozás csak kivételes esetekben engedhető meg, ha nem lehetséges a szerződés tárgyának (2) bekezdés szerinti, kellően pontos és érthető leírása. Az ilyen megnevezés mellett a „vagy azzal egyenértékű" ki-fejezést kell szerepeltetni. (4) A (2) bekezdés a) pontjára való hivatkozás esetén a követelményeket úgy kell meghatározni, hogy ezek kellően pontosak legyenek ahhoz, hogy lehetővé tegyék az ajánlattevők számára a szerződés tárgyának megállapítását, az ajánlatkérők számára pedig a szerződés odaítélését. Az említett pontra való hivatkozás esetén nem nyilvánítható érvénytelennek az ajánlat, amely megfelel valamely európai szabványt, európai műszaki engedélyt, közös műszaki előírásokat, nemzetközi szabványokat vagy valamely európai szabványügyi szervezet által létrehozott egyéb műszaki ajánlásokat átültető nemzeti szabványnak, ha ezek a leírások az ajánlatkérő által megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre vonatkoznak. Az ajánlattevő ajánlatában megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel köteles bizonyítani, hogy a szabványnak megfelelő termék, szolgáltatás vagy építési beruházás megfelel az ajánlatkérő által meghatározott teljesítmény-, illetve funkcionális követelményeknek. (6) A (4) és (5) bekezdés alkalmazásában megfelelő eszközök lehetnek különösen a Kbt. 60. §-ában említett bizonyítási eszközök. Az ajánlatkérő köteles elfogadni a más tagállamokban székhellyel rendelkező elismert szervezet által kiadott tanúsítványokat is. A bíróságnak a jelen ügyben abban a kérdésben kellett döntést hoznia, hogy az alperes keresettel támadott határozata jogszabálysértő-e a felperes által hivatkozottak szerint. A bíróság álláspontja szerint pedig az alperes keresettel támadott határozata nem jog-szabálysértő a felperes által hivatkozottak alapján a következők miatt: A bíróság először is rámutat arra, hogy a Kbt.-nek a felvilágosítás kérésre vonatkozó szabályai érdemben nem térnek el a régi Kbt.-nek (2011. évi CVIII. törvény ) a felvilágosítás kérésre vonatkozó szabályaitól, ahogy erre egyébként a Kbt. 71. §-ához fűzött törvényi indokolás is rámutatott. A régi Kbt. pedig a felvilágosítás kérés és a hiánypótlás intézményét egységesen kezelte, ahogy erre a régi Kbt.-hez tartozó CompLex Kommentár a régi Kbt. 67. §-ához fűzött kommentárjában rá is mutatott, és ezért a Kbt. is egységesen kezeli a hiánypótlás és a felvilágosítás kérés intézményét, hiszen az ezekkel kapcsolatos szabályok - az előbbiek szerint érdemben nem változtak. Ezeken túl a Kúria a Kfv.III.37.352/2015/4. számú ítéletében rámuta-tott arra is, hogy azonos körben és tárgyban ismételt hiánypótlási felhívásra nincs jogszerű lehetőség a régi Kbt. 67. § (5) bekezdése alapján, ami egyébként a Kbt. 71. § (6) bekezdésével lényegileg azonos tartalmú. A Kúria ezen ítélete szerint akkor van lehetőség újabb hiánypótlásra, ha az ajánlat bírálata során első körben nem észlelt hiányra derül fény, a Kbt. 67. § (5) bekezdése azonban nem értelmezhető úgy, hogy ugyanarra a dologra több alkalommal is küldhető hiánypótlási felhívás. Mindezekből pedig a bíróság álláspontja szerint az következik, hogy a felvilágosítás kérésre is az előbbiek irányadók, vagyis újabb felvilágosítás kérésre az ajánlat bírálata során az első körben nem észlelt, nem egyértelmű nyilatkozat, kérdés, körülmény, dolog ( a továbbiakban : körülmény) tekintetében van lehetőség, ugyanarra a körülményre azonban nem lehet újabb felvilágosítás kérést kérni. A jelen esetben pedig eldöntendő kérdésként merült fel, hogy a II. és a III. számú felvilágosítás kérése a felperesnek ugyanarra a körülményre vagy másra vonatkozott. A felperes szerint az 8
egyenértékűségre csupán a III. számú felvilágosítás kérése vonatkozott, ugyanakkor a bíróság megjegyzi ezen körben, hogy ezek szerint a III. számú felvilágosítás kérés a felperes szerint is az egyenértékűségre vonatkozott. A bíróság álláspontja szerint a felperes II. számú felvilágosítás kérése - röviden összefoglalva arra vonatkozott, hogy az alperesi beavatkozó által megajánlott termékek miként felelnek meg az elvárt műszaki specifikációnak, figyelemmel az alperesi beavatkozói ajánlat szerinti eltérő tulajdonságokra, a III. számú felperesi felvilágosítás kérés pedig - röviden összefoglalva - arra vonatkozott, hogy az alperesi beavatkozó által megjelölt opcionális lehetőség keretében valóban kérhető-e az adott tulajdonság. Ezek alapján pedig a bíróság álláspontja szerint úgy a II. számú, mind a III. számú felperesi felvilágosítás kérés ugyanarra a körülményre, vagyis az egyenértékűségre, illetve ennek igazolására vonatkozott, amiből pedig az következik, hogy - az előbbiekre tekintettel - a felperes a III. számú felvilágosítás kérést jogszerűen nem bocsáthatta ki, mert ezzel ugyanarra a körülményre nézve bocsátott ki újabb felvilágosí-tás kérést, amire azonban - az előbbiek alapján - nincsen jogszerű lehetőség, különös tekintet-tel a Kbt. 71. § (10) bekezdésére. A felperesnek tehát az újabb, vagyis a III. számú felvilágosí-tás kérés kibocsátása helyett a rendelkezésre álló adatok alapján kellett volna eljárnia, így az egyenértékűség fennállását megítélnie és abban az esetben, ha a felperes álláspontja szerint az alperesi beavatkozó az egyenértékűséget nem igazolta, akkor az alperesi beavatkozó ajánlatának érvénytelenségét kellett volna megállapítania. A felperes azonban nem így járt el, hanem ehelyett az újabb, a III. számú felvilágosítás kérést bocsájtotta ki, amely cselekedete azonban jogszabálysértő - a Kbt. 71. § (10) bekezdésébe ütköző - volt. A bíróság rámutat ezeken túl arra is, hogy az egyenértékűség igazolására a Korm. rendelet 46. § (4) és (6) bekezdései és a Kbt. 60. §-a alapján bármely megfelelő eszköz felhasználható, így alkalmas erre különösen, de nem kizárólagosan a gyártói nyilatkozat is. Ebből pedig - tekin-tettel a Kbt. 60. § (3) bekezdésére, a 69. § (1) bekezdésére is - az következik, hogy az egyen-értékűség igazolása körében az ajánlattevő, vagyis jelen esetben az alperesi beavatkozó csak arra hívható fel a felvilágosítás kérés körében, hogy az egyenértékűséget igazolja, azt viszont nem lehet előírni, hogy ezt konkrétan mivel tegye meg, mert bármely erre alkalmas bizonyítási eszközt, bizonyítékot el kell fogadni, ha az az egyenértékűséget hitelt érdemlően alátámasztja. Ezekből pedig az következik, hogy az egyébként jogszabálysértően kiadott III. számú felvilágosítás kérésében a felperes jogszabálysértően írta elő az alperesi beavatkozó részére a gyártói nyilatkozat benyújtásának a kötelezettségét. A bíróság rámutat arra is ezen körben, hogy egyébként a felperes a közbeszerzési felhívásban, valamint dokumentációban sem írta azt elő az ajánlattevőnek, vagyis az alperesi beavatkozónak, hogy gyártói nyilatkozatot kell benyújtania az egyenértékűség igazolására, amelyből az következik, hogy a felperes erre tekintettel sem követelhette meg az egyenértékűség körében a III. számú felvilágosítás kérésében az alperesi beavatkozótól a gyártói nyilatkozatnak a be-nyújtását. A bíróság ezen körben utal ugyanakkor arra, hogy abban az esetben, hogyha a felperes az ajánlati felhívásban és dokumentációban elő is írta volna az egyenértékűség körében a gyártói nyilatkozat benyújtásának kötelezettségét, akkor is a Korm. rendelet 46. § (4) és (6) bekezdései, valamint a Kbt. 60. §-a alapján az egyenértékűség igazolására nemcsak a gyártói nyilatkozatot, hanem bármely ennek alátámasztására alkalmas bizonyítékot el kellett volna fogadnia, hiszen - ahogy az az előbbiekben már rögzítést nyert - a gyártói nyilatkozat az egyenértékűség igazolásának különös, de nem kizárólagos eszköze. A bíróság álláspontja szerint tehát a felperes által kibocsátott II. és III. számú felvilágosítás kérés ugyanarra a körülményre, vagyis az egyenértékűség igazolására vonatkozott, továbbá a felperes 9
a III. számú felvilágosítás kérés kibocsátásával nem a felperes által hivatkozott bírálati kötöttségének tett eleget, hanem jogszabálysértően ugyanarra a körülményre nézve ismételt felvilágosítás kérést bocsátott ki. Mindez pedig az előbbiek szerint jogszabálysértő - a Kbt. 71. § (1), (7) és (10) bekezdéseibe, továbbá a Kbt. 69. § (1) bekezdésébe, továbbá a Korm. rendelet 46. § (4) és (6) bekezdéseibe és a Kbt. 60. §-ába ütköző - volt. A bíróság szerint tehát a felperesnek a III. számú felvilágosítás kérés kibocsátása helyett döntést kellett volna hoznia az egyenértékűség kérdésében és az alperesi beavatkozó ajánlatát érvénytelennek kellett volna nyilvánítania abban az esetben, ha álláspontja szerint az egyenértékűséget az alperesi beavatkozó az általa benyújtott iratokkal, valamint nyilatkozatokkal nem támasztotta alá. A bíróság rámutat még arra, hogy az ajánlattevő gyártói nyilatkozatot önkéntesen beadhat, azonban a felvilágosítás kérés keretében ennek beadására - az előbbiek szerint - nem hívható fel, hiszen a gyártói nyilatkozat - az előbbiek alapján - csak egyik, de nem kizárólagos eszköze az egyenértékűség igazolásának. Abból pedig, hogy az alperesi beavatkozó más hangszerek kapcsán adott be gyártói nyilatkozatot önkéntesen, még nem következik az, hogy a jelen esetben ilyen gyártói nyilatkozat benyújtására a felperes őt a felvilágosítás kérés keretében kötelezheti. A felperes tekintetében kiszabott bírság vonatkozásában a bíróság arra mutat rá, hogy a Kbt. 165. § (3) bekezdés d) pontja alapján az alperesnek jogszerű lehetősége volt ezen bírság kiszabására és a bíróság álláspontja szerint - figyelemmel a közbeszerzési eljárás becsült értékére (42.317.480,- Ft) - a bírság összegét megfelelően állapította meg, amely bírság összege egyébként a Kbt. 165. § (5) bekezdése alapján kiszabható 6.347.622,- Ft-os (42.317.480,- Ft x 15 %) összegnél jóval kevesebb. Ezen bírság kiszabását pedig a bíróság álláspontja szerint megfelelően megalapozta a felperes - fentiek szerinti - jogsértő eljárása és magatartása. A bíróság álláspontja szerint tehát az alperes a tényállást feltárta, a szükséges bizonyítékokat beszerezte és azokat helyesen értékelte és a jogszabályoknak megfelelő és megalapozott határozatot hozott, amelyet a jogszabályoknak megfelelően - úgy ténybelileg, mind jogilag - meg is indokolt. Mindezek alapján tehát a bíróság megállapította, hogy az alperes keresettel támadott határozata nem jogszabálysértő a felperes által hivatkozottak szerint, és ezért a bíróság a felperes alaptalan keresetét elutasította a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján, tekintettel a Kbt. 172. § (4) bekezdésére is. A pervesztes felperes a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles az alperes részére megfizetni 35.000,-Ft perköltséget, amely a következő tételekből áll: -5.500,- Ft útiköltség, amelynek összegét és indokoltságát a felperes nem vitatta, -29.500,- Ft jogtanácsosi munkadíj, tekintettel a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (l)-(2) és (6) bekezdéseire, mivel a bíróság az elvégzett jogtanácsosi munkával ezen összegű jogtanácsosi munkadíjat találta arányban állónak, tekintettel az alperesi beadványok számára és arra, hogy a jelen ügyben csak egy tárgyalás megtartására került sor. Az alperesi beavatkozónak perköltségigénye nem volt, így ezen körben a bíróságnak rendelkeznie nem kellett a Pp. 78. § (2) bekezdése alapján. A feljegyzett 48.000,-Ft kereseti illetéket a pervesztes felperes teljes személyes illetékmentessége miatt az Állam viseli, figyelemmel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. § (1) bekezdés c) pontjára és (2) bekezdésére, 59. § (1) bekezdésére, továbbá a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-ára. Az ítélet elleni fellebbezési jogot a Kbt. 172. § (5) bekezdése zárja ki. 10
Székesfehérvár, 2016. 10. 21.
dr. Reichert Dezső sk. bíró bíró
11
