osszf. 6vek hiizdelmes munk6,ja ut6,n v6giil is siker korani,zta azok f5,rads6,gdr,t, akik & James Watt feltald,lta g6zg6pet megfelel6en h,talakitva a kozleked6s szolg6,latS,ba iparkodtak S,llitani. Cugnot, Murd,och, Treui,thilc 6s szdrmos t6,rsuk 6vtizedes, tdbb6kev6sbb6 sikeres avagy medd6 pr6b6,lkoz6,sai ut6,n v6giil is Stephensol?, Gyrirgy vBoclcet
Stephenson vasirtj6,nak tg2b-b:r ;r-;centennd,riumd,t. E 100 6v atatt a, vasirt, a t5,vols6,gok 6,thidal6,sa 6s ezzel kapcsolatosan a kultrira terjeszt6se, Teehnika.
16
A vasrlt
242
kulm6,sr6szr6ltu seg6ly6vel el6rhet6 tiimegsz6,llit6,sr6v6n a legsz6,mott'ev6bb jeligen fontos lehetosdge tur6lis 6s kozgaidas6,gi t6nyez6 lett,. A fimegszdltiais jiiv6ben fokoa lemz6je a vasritnak. Ha val6szinri is, hogy a szem6lyforgalmat erei tovS,bbra is zatosan d,tveszi a repiir6s zorgf*Lat,a kozgazdas6,gielet liiktet6 a vasf.tvonalak maradnak majd'
248. 6bra. Stephens6n
(R'ocket>>-ja'
& Az Lg2z.6v v6g6n az egyes vild,gr6szekena vasritvonalak kiterjed6se kovetkez6 volt (Zelovich Korn6l szerint'): Eur6pa AmeriJ
3?9'999km 598'873 D
Afrika Ausztrd,lia
f 29.5f 0 59'674 47 '682
O.sr"*"t
)) D ))
I,215.738km'
Ebbdl a mai Magyarorsz|gra 9529 km' esik' jelenik meg a'7'elso, Magyarorszd,goni Pest-arici, vastttvonalon L846-ban Allamuasu'tah Belgiumbu,t k6sriiit mozdony. 1870-ben alakul meg a MagA' kir' Az els6 (h5'rom ki. alakult Gdpgyd,r melyb6l a jelenlegi Attami, g6e- 6,slaocsigyd,ra, szer' Az tintudatos 6piilt. l*p"rolt tengelyri tehervonati) mozdonya L873-ban diszoklevelei m6,r keszt6s diadalak6p az lg7g. 6vi p6,rizsivils,gki6,llitdrsona gy6,t nyer, melyet a k6s6bbi icl6ben tobb Granil Prir kiivet.
'
A
o
N . t
raR
:; '-
.cB
J
ei -
|
4
€J
ce
< \ N of - q
V
'.; -lJ d
,B '9 'v d-E {J
€I
O A r
in
€ o c)
J
4 a t i l J
{
i
-
d x
N - a | , h n
-o Fr .n
;Y
:o
K i l
0 \O
rA
6
s
v
.d +) 9 N at
.F) ,\i N ral
#
d
, i > >
K q p a -a A
H
>, ro h 0 = ( ) . Y d b c . i o 7l
>r
N > {
9 . ! t
i
6 ai
.
N
tr
.1 .od N
.d -
-*r 6I
j
A
d -_)
A vasrit
24+
az id6k folyaA fokozatosan fej16d6 g6zg6p mint vontat6e szkoz mellett (benzin-, nyersm5,n megjelenik k6t veszed,elmesversenytS,rs: a bels6 et6g6sri kiizdelmet viv nagy sziiliitte olaj-) motor 6s az elektromos g6p. Stephenson moz' g6zlatbrn6's aaz elnyomatS,s ellen - e ktizdelem legszebb eredm6nye versenym6gis dony L, aronban e harcban, ha hossz(r lesz is, el6relttrt,hat'6lau t6,rsai maradnak gY6ztesek. rendszerekkel Foglalko rr.,,ni ezek ut6,n r6szletesebbenaz egyes vontat6'si 6s a vasritiizem kiilonbozl 6gazat'aival'
A
gozmozclonY.
a termelt' A g1zmozd.onyt a g6z fejleszt6s6re szolg6,l6 kaz{tnszerkezet', m'nk5,v6, tita1akit,6 g6zg6p 6s az eg6sz szerke96z meleeenergi6,j6,imechlnikai iet tov6,bbit6,s6tszolg6,l6tut6mri alkotja' r6szletesen A mozdorry "gy", szerkezeti.alkatr6szei a 249. sz6,mil 6br6n pedig misok metszetben' szeml6lhet6k. Az 6,br6,n a, mozd-ony egyes r6szei n6zetben 16,that6k. t. A kazan 6s tartozekal' hengereshosszA, kazL"nszerkezetetaz dtl,kazd,n (L) 6s a hozz6'kapcsol6d6 kazdm (2) a1kotjf,k. a tiizel6s' Az fi,LI6kaz6,nbetsej6t k6pez6 t'fizszelcrdnyben(3) tcirt6nik 6'ltal5'ban eltekintve, m6dt61 A tizelftanyagot, egyes kis6bb emlitend6 tiizel6si t6'p16'val6 (8) a rostdlyra sikrost6ry-szerkezeten 6getjiik el ; a t{.zerlatyagnak l6,sa a tiizeldait1n (4) keresztiil tcirt6nik' kis tfinrl6t6ild1it' tt' A hengeres vagy hosszkaza,nbelsejeben nagysz6'mir, melyeket kiviilr6l a kazl'nviz vesT'koriil, belseforrcsc)vagy ttizcsrj 1r; t*tatttat6, fej16d6 fistgfi,zok haladnak a hosszkazfxnhoz ;utu"r, pedig az e16g6salkalmS,val lsatlakozO fiistszelcrdny(6), illetve a kiirtb (7) fel6. m6'sik felszabadul6 meleg egy r6sze a trizszekr6ny falazat'6'n, Az e?6g6sn61 jut a kaz6,nvizbe' E h6r6sze a hosszk az6,n fiistcsoveinek feliilet6n }<eresztiil nevezziik' 6,tad6,sra szolg6,l6 feliileteket a kaz6,n fiitofel,iitete'inek at (9) jut csappanty&i'n Az el6gEshezsziiks6ges leveg6 a hamuszekrdny hogy a arra, Tekintettel a hamuszekr'bnybe(10, ll) 6s inn6t a, rost6ly a16,. fiistszekelen6,ll6,st gcirditenek B' fiistg6,zok 5,ram16'sael6, a trizcsovek ,rag; -er6s sziv6,st k"It t6tesiteni, hogy a sziiks6gesleveg6mennyisdgnek r6nyben igen A szivS's ann6'l er6sebb a rost6lyon keresztiil val6 6,raml6,s6tbiztosithassuk. 6s min6l tijbb kell hogy legyen, min6l vastagabb a rost6lyon lev6 sz6nr6teg jobban er6ltetjiik a rost6lyt' szenet,akarunk 6r6,nk6nt el6getni, vagyis min6l 60-200 mm magass6'gir f,iigg a felhasznd,lt sz6n min?s6g6t6l i; 6s 6,1ta16,ban mozdonykiirtS nem vizoszloppal tart egyensirlyt. try er6s szivS,staz alacsony g6zhengereib6l mozdony a 6tu lenne k6pes biztositani, a26ft,m6r Stephenson l6'tni k6s6bbiekben & kiptiffiig6 g6zt haszn6,lj5,k fel erre a c61ra, amint azt' fogjuk.
A vasirt
245
A' titzszekr6ny arS,nylag nagyon sziik m6retri, az\rt kiilcincis gondot kell forditani eurra,hogy a l6,ngban lev6 il16, 6ghet6 alkatr6szek leveg6vel j6l cisszekeveredve m6,r el6gjenek, miel6tt a vtzzel hlitdtt, ard,nylag hideg fiit6feliilethez 6rnek, mert ezt, ellrve annyira lehrilnek, hogy 6g6siik megszrinik 6s el6getleniil keriilnek a szabadba. Ilyenkor a k6m6ny erdsen fiistol. Az el6g6st tcjk6letesebb6 tehetjtik,' ha a tizel6t6rhe chamotte-anyagb6l k6sziilt tiize\l6 kingboltot (L2) 6pitiink be, mely a fiistgS,zokat tereli, eldsegiti ezeknek az el6g6si leveg6vel val6 hathat6s kevered6s6t 6s ezenfeliil nagy izz6 t6mege seg6ly6vel ellensirlyozza a bet6,pl6,l6,salkalml"val a nyitott tizel6ajt6n keresztiil be5,raml6 hideg leveg6nek hrit6 hat5,s6,t. Atiiz-szekr6nyt k6t oldalr6l az old,a,lfalalt, mells6 r6sz6n a t(iz-szelcrdnycsofal (13), h5,tul az ajt6fa,l (14), valamint a sik vagy ives kik6pz6sri rnenLnyezethat6,rolja. A kaz6,n tobbi feliilet6hez val6 rcgzit6s6te a, ttimcsauarolc (15), mennyezetcsaaarok (16) 6s a f en6,lclcoszor{t, (17, 18) szolgd,lnak. HasznS,latos olyan megoldS,s is, melyn6l a tiz- szekrdnyt fiiggdleges, kririil beliil 85 mm 6tm6r6ji folytvas-cscivek alkotj6,k, melyek alul 6s feliil akaz6"n vizter6vel vannak risszekiittet6sben ( Brotankazdn). Hazai nagy k6ntartalmir szeneinkre val6 tekintettel e kaz6,n kiilonos figyelmet 6rdemel, mert a k6nes filstgttzok & vcircisrdz-lemezes tizszekrlnyb j6val k
250. 6,bra. Neugebauer-f6le szikrafog6.
hasznS,lataalkalm6,val az et6s huzam sz6,mos,m6g 6ghet6 r6szecsk6t - perny6t - ragad mag6,val, mely r6szben a fiistszekr6nyben rak6dik le, r6szben a szabadba repiil 6s olykor veszedelmesen gyujtogat. A szikrasz6r6,smegakadd,lyoz6,s6,raszolgdlnak a kiiltinboz6 szitaszerkezetek. Legegyszerribb a sik- avagy hengeres szita, mely 3-5 mm nyilS,sir szitaszrivetb6l 6tl. E szit6,k azonban nem szolg6ltatnak kell6 v6delmet. A M5,v. irjabban a lr{ewgebauer-file szilcrafoghthasznit"lja,mely a k6m6nyben nyer elhelyez6st (250. 6,bra). A szitasztivet lefel6 forditott kirpfeliilet alakjS,bannyer elhelyez6st,a kiciml6si keresztmetszet kozep|t szabadon hagyva. TapasztalS,sszerint ugyanis a szikr6,k nem tdltik ki eg6szena kiiiml6 fiistg6,zoszlop keresztmetszet|t, hanem legnagyobb-
246
A vasirt
rilszt, annak kiils6 feliilet6n helyezkednek el, ahol azuthn az alkalmazott, szitasz6vet visszatartja 6ket, a n6lkiil, hogy a fiistgS,zok ritj6,ba 6rezhet6bb ellen' 5,tl6,stgcirditene. E szerkezet,ktilfdldi versenyben is dijat nvert. A fiistszekr6nyben rzz6 d,llapotban osszegyril6 pernydt, mely tiizel6si c6lokra m6g alkalmas, locsolni kell. E c6lra szolg6,l a liistszelcrdnylocsoli (19), elhelyezett szelepen keresztiil kap kaziinvizeb. mely az k[JJL6kazS,nor' A kaz6,nban 96zz6 S,talakitott vtz p6tl6,s6,ra szolgdlnak & kiilonbciz6 tdpkit| bermd,ezdselc.Ezek legi,Jbalfinosabban hasznd,lt kivitele a ltiuetty{i (injektor, 2L). L6nyeg6ben h6,rom kirpb6l 6,11,melyek hossztengelyeegybeesik. Az els6 kirpba az fill6kazitnon lev6 g6z-szelepar, valamint a g6zvezet6ken keresztiil g6zt bocs6,tunk, mely a szrikiil6 kirpkeresztmetszet folytS,n abb6l nagy sebess6ggelS,ramlik a m6,sodik, ii.. n. kever6kirpba, ahol tal6,lkozik a szerkocsi vwtarb6,ny5,b6l a, vezetdken hozz6,foly6 titpvwzel, abban vwz6 csap6dik le, azonban sebess6gienergiejet 6,tadja a viznek, amely ennek kiivetkezt6ben olyan sebess6getnyer, hogy a haruradik, (r. n. fog6kirpon keresztiilhalad.va legylzi az fitjhban lev6 ellenS,ll6,sokat6s a nyom6vezet6ken (21)' valamint a tA,pfejszelepen (22) kercsztiil becimlik a kaz6,nba. is hasznd,latosak,melyek & g6zg6p Ulabban az n. n. fd,railtgdztriuetty'{ilc kipiiffcig 6 g6z6t haszn5,lj6,k fel 6s csak kismennyisdgti friss g6zb ig6nyelnek. A lcivettyrin kivill m6g d,ugatty{r,ssziuattg(taal is eszkiizcilhetjiik a t6,pl5,16,st.Ily szivattyirk rendszerint, t6,pvw-eI6melegit6 berend"ez6sselkapcsolatban kertilnek aTkalmazS:sba,melyekr6l k6s6bb lesz sz6. A t6,pviz nem mindig keriil a fent leirt m6don kcizvetleniil a kaz6,nba, berendez6sen megy 6,t. Ez a hanem gyakran eldzeteserr az ri. n. tapui,zti,szt6,t6 kaz6,n g6ztnr6vel kcizvetlen >k6,mcsapok<<. ha a viz6,ll5,smutat6vel a vizszin magass6:gaaz esetben is megS.,Ilapit'hat'6, iivegek valamely okb6l kifoly6lag hasznS,lhatatlanokkS,v5,ln6,nak. Fontos 6s el6irt szerelv6ny mdg a feszmdr|, valamint a k6t, bi'ztonsd,gi'sznIep (24), mely ut6bbiak, tflnyom6rlszt a g6zd6mon elhelyezYe,a megengedett kaz6,nnyom6,strill6p6se eset6ben a folos glzmennyis6get a szabadba engedik. A v izb 6Ikil6p 6 gtizbub or6k mindig ra gad m ag6,valb iz onyos mennyis 6gi vrzet is, mely, ha a gdz sebess6geu kaz6,nbelsej6bencsokken, illet6leg ha az hosszabb ideig maradhat, a g6zt6rben, abb6l j6r6szbenism6t kiv6,lik. F,z6tt a g6zL a kaz6"n (25) vezetjiik eI a g6zg6phez.Az elveze' egyik legmagasabbpontj 6t6L,a gdzd,6mb6l t6sre a g6zvezet6k szolgS,l(26), melynek a g6zd6mba torkol6 v6g6n szab6'lyoz6 6ltal szabdlyozhat6 a tolattyir foglal helyet (27). E tolattyir nyit6,sa vagy z6,v6,sa hengerekhez 6l:u:ntl6g6zmennyis6g.A szab6,lyoz6st,a mozdonyvezehf a hosszkazdn (29) seg6ly6velv6gzi. belsej6benv6gighalad6 tengelyre (28) er6sitett szabd,Iyozokar
A vasirt.
247
2, A gdzg6p €s tartozdkai. A g6zg6pet legegyszenibb form6,j6,ban a mozdony eliils6 r6sz6n k6toldalt elhelyezet't' egy-egy gdzhenger alkotja. Abrd,nkon l6,that6 a g6zhenger (30), melyben j61 za,r6 t6,rcsa, & d,ugatty(r,(Bl) mozog. A 96z feria,Itva hol a henger jobb, hol a bal fel6be S,ramlik 6s fejt ki nyomd,st a dugattyfrra, mely a nyomS,s ir6,nya,ba elmozdul. E mozg6,st a d,ugattyfi,r,rtd, e2) az, egYenesuezetdkben (33) mozg6 keresztfeihez(34) csatolt hajfirrtd, (Bd) seg6ly6vel haitdker1lc(36) tengely6re er6sitett forgattyttra (37) viszi et, mire ; ker6k forgd,sbajcin. Gondoskodnunk kell, hogy mikozben a henger valamelyik fel6be friss g6zt vezetiink, a m6,sik fel6b61 a munk6,t vlgzett, tf.tradt<-g6z elvezettess6k. B szab6,lyoz6,st egyetemlegesena tolattyfi, v6gzi. A tolattyir sokf6le kivitelben k6szil1. A korszerri mozdonyokon a r6gi siktolattyfr helyett 5,ltal6,banmindeniitt dugattyirs tolattyirt tal6,lunk. 3,zb (Bg) l6nyeg6benk6t tdrcsa atkotja, melyek kcizcistolattyrirridra (gg) vannak feler6sitve. E t6,rcsd,ka hengeralakri t>tolattyttpersely<-ben mozognak jobbra-balra. A persely pald,stfeltilet6nh6,rom s6,valakbankorbemen6 nyil6,st tal6,lunk. Ezek kciziil a k6t' sz6ls6t a kdt tolattyritS,rcsa az fibra szerinti 5,ll5,sbancsaknem teljesen fedi, a ktiz6ps6 szabadon van. A k6t sz6ls6, ir. n. S,triml6sinyil6,s a 96zhenger k6t fel6vel van cisszekrittet6sben,a kozbens6 a kic;ml6si nyihs, melyen 6t a f-iwadtglz ti,vozhat el. A friss 96z a k6t tolattyritS,rcsa kiils6 oldal6,n lev6 tetet t6lti ki (kiils6 beriml6sri tolattyri). Ha a tolattyt a jelzett 6,ll6sb6l pdld6,ul jobbfel6 mozdulna €1, akkor a jobboldali hengerf6l - a szabadd6, t'ett S,tciml6sinyil6,s tftjl"n - a kicimt6 vezet6kkel keriilne cisszekcittet6sbe, a md,sik hengerf6l viszont friss g6zt, kapna, mi6,ltal a dugatty(r balr6l jobbra tol6dna el. Kiils6 beciml6sri tolattyri helyett el6nyosebb a bels6 beciml6sri. Szerkezete ugyanolyan, mint az e16bbi6, azonban a 96z fitja megforditott, a friss 96z ugyanis a k6t tS,rcsa kozotti teret tdlti ki. E tolattytmfil tehil't bizonyos ir6,nyri tolattyrielmozduld,s 6ppen ellenkez6 dugattytlmozgS,st okoz, mint kiils6 beoml6srl eset6ben. A tolattytnak a dugattytthoz viszonyitott 6,Ilit6,s6va1 6rjiik eL azt is. hogy a mozdony el6re vagy h6"tra haladjon. Azb az :ubat, melyet a dugatt;rfr egyik sz6ls6 he|yzeh6t6La m6,sikig meg_ tesz,a lcikethossz6,naknevezziik.A dugattyrira nem hat a teljes lcjkethossz alabb a friss 96z, mert ez feleslegesg1zpazuflA,stjelentene, hanem az elrendez6solyan, hogy a tolattyfr a lciketnek a kezd6pontt6l szl,mitott *gy bizonyos r6sz6ig ad, csak friss g6zt, azut6,n lezlrja ahozz|"vezet6st 6s a lol<et tov6bbi r6sze alatt a hengerbe z6,rt' 96z terieszked,\se,en7tanz,i,6ia hajtja el6re a dugattyirt. A ldlt1si szdzald,k, vagy riividen tolt6s azt jelenti, hogy egy loket alatt, a hengert6r{ogatnak h6,ny szi,zaLdkAttdltjiik meg friss g6zzeL.Bz atb6l fiigg, milyen vonatterhel6st milyen viszonyok kozott, kell a mozdonvnak tova,bbitania 6s 6,ltal6,ban 2U-50o/o kozott ingadozik.
248
A vasirt
A mondottakb6l ktivetkezik, hogy a tolattyirnak a glzhengerdugattyrihoz viszonyitott helyzetn vS,ltozik a szerint, hogy a mozdony el6re avagy hd,tra halad, 6s egy lciket alatt leirt irtja vS,ltozik a tcilt6si sz6,zal6knakmegfelel6en. A tolattyfr cisszessziiks6ges mozgits6,ta uezdrm(iszolgdltatja. A vez4rmiinek sz6,mosmegold6,s6,tismerjilk. Mozdonyoknd,l r6gebben a, Stephenson-f|levez6rmri volt elterjedve, fijabban legS,ltal6,nosabban a HeusingerWalschaert-vez|rl6st alkalmazzfik. Abr6,nk hasonl6k6ppen ezt a vez6rl6st tiinteti fel. A vez6rl6s egyik f6 eleme, a hajt6tengelyen elhelyezett ri. n. el,Ienforgattyric (40), az ellenforgattyrirlid (41) seg6ly6vela couli,sstitvagy lengettyrit (42), mely 43-ben van fi'gyazva, leng6 mozgS,sbanl,n;rtja. A coulissa belsej6ben elmozdithat6an van 6,gyazva a coul,i,ssa.lcd (az 6,brfn nem l6tszik), mely a ( a) kar 6s a (39) tolattyirrfrd seg6ly6r'el a tolattyrit mozgatja. A tolattyir mozg6,sa vi'ltozik a szerint', amint a coulissa-krivet emeljiik vagy siillyesztjiik. Ezt a rnozdonyvezet6 a korminyemeltyri (45) 6s kormS,nyvon6rrid (46) kozvetit6s6vel & mozdonyvezetli sS,torban elhelyezeLt lcorruinycsa,uarors|(47) seg6lyevel v6gzi. Ha a dugattyri valamelyik sz61s6d,lld,siban van holtpont -, akkor a hajt6rrid forgat6 hat6,st nem tud kifejteni, a g6p nem indul. Fizlfi a k6toldali forgattyrik egym6,shozk6pest g0o-kal elforditva vannak fel6kelve a tengelyre, hogy a,z egyiknek holtponti 5,ll6,saeset6ben a m6,sik er6s forgat6nyomat6kot fejtsen ki. A hengerekb6l kipiiffcig6 fS,radtg1zakiomldsi g6zvezehdken(48) keresztiil a fd,u6csdbe(49) jut, melynek szrikiil6, kripos keresztmetszet6n nagy sebess6ggel 6,ramlik ki, a, fiistszekr6nyb6l leveg6t rhnt mag6,val, mi6,ltal a fristszekr6nyben vd,kuumot td6z el6. Ha a g6p terhel6se ndvekedik, nagyobb lesz a ki6,raml6 96z mennyis6ge, ennek folyt6,n sebessdge,a v6kuum a, fiistszekr6nyben teh5,t ncivekedni fog. A fiiv6 ilym6don cinmiikod6en 6,llitja eL6 a nagyobb terhel6sekhez sziiks6ges nagyobb hazatot'. A kic;ml6 g6z sebess6g6nekszabS,lyozhsaa friv6 keresztmetszet6nek v6,ltoztat6,sar6v6n a mozdonyvezet6i s5,torb6l is eszkcizcilhet6. Mid6n a g6zg6p nem dolgozik, a sziiks6ges huzat a,z ugyancsak a fiistszekr6nyben elhelyezet't', friss g6zzel t6,pl6)t, segAd,ftru6 :iutjtn 6"llithat6 eL6. A mozdonyok g6zbeh j6,r6 (g6zzel 6rintkez6) alkatr6szeinek kendsit lccjzponti' kenok6,sziil6lc,tfiabban 6"Ltal6,bandugattyris (X'riedmann-f6le) ken6pr6s vdgzi. Fontos a j6 olaj, mely a nagy h6m6rs6kleten (olykor 3b0-8800) is biztosan ken, mert ez a mozg6 r6szek surl6d6,siellen5,ll6s6,nakcsokkendser6v6n sz6nmegtakaritdtstjelent. A g6zzel nem 6rtnbkez6rigynevezett hi,d,egalkatulszek ken6s6reegyszerti szelenc6sken6s is megfelel 6s sil6,nya,bbmin6s6gri (vulkd,n-)olaj is haszn5,lhat6. 3. A lutdmti. A lokomotivkazil,n 6s g6pezet' a hengerelt vaslemezekb6l szcigecseles; ftj6n iisszeS,llitott, avagy ac6lcintv6nyb6l (Amerika) k6sziilt >keret<<-en vannak elhelyezve, a keret pedig megfelel6 t{tg6ais kiizbeiktat6,sd,val a kerekekalkotta fut6mrivrjn nyugszik.
A vasirt
24s
A m'ozd'anysfi,lydnalcegy ker|lte esd reszd,t,melget tehdt a ker6k a slnneh toud'bba'd',kerdknyomd,snah, illetue ennek lcdtszeresdttengelgnyomrisnak neuezz,iik. A kerekek kcizcitt megkiilcinbciztetiink haitott- 6s uel,zet6avag;, fut6tcerelceket. Miut6'n a mozdony tov6,bbitirctra szolg5,l6er6hat6,st csak"a'g6pezet 6,ltal meghajtott kerekek tudnak kifejteni, nagyobb er6hat6,s d,tvitele v6gett c6lszeri, ha tdbb ker6kp6,rt lS,tunk el forgattyrival 6s ezeket kapcsol6rird (b0) seg6ly6vel egymfissal, valamint, a haltorriddal meghajtott ker6kpd,rral szoros kapcsolatba hozzuf<. Ezek a hajtott vagy kapcsolt-keiakpdrok. A fut6- (vezet6-) kerekek az er6€ft,vitelbennem vl."n"k r6szt, cdljuk a, j5'rmri sirlyS,nakr6szbeni visel6se mellett azt a kanyarulatokban terelni, ,rrruk nyugodt j5,rd,sd,tellmozditani. A' fut6ker6kp6,rok tengely6nek nagyobb tengely- 6s oldali ftinyfi elmozd"ul5'st is szokS,sadni, hogy a gtirbiileti sugar ftL,ny(tia be6,Ilhasson6s ilym6d.on a mozdony a kanyarulatokban nyugodtan j6,rjon. ilyenkor terel6rrig6 igyekszik a tengelyt' koz6phll6,sbavisszahozni. E rirg6 m6retez6se nagym6rt6kben befoly6,solja at mozdony nyugodt j6,r6,s6,t,. olykor k6t fut6ker6kp6,rt krizris keretbe foglalnak, mely a f6keret al(ttfimaszt'6's6,raszolgS,l 6s ahhoz k6pest ftigg6lyes csap kdriil elfordulhat. Ez a forg^dlludny .yagy forg6zs6,moly (truck). seg6ly6vel a mordony nyugodt j6,r6,sa m6g ink6,bb nrivelhet6. Az egyes kapcsolt ker6kp6,rok hord,rrtgili (bt) koze himbd,t (52) szok6s iktatni, melynek seg6ly6vel el6rhet6, hogy az egyes tengelyek egyenl6 m6rt6kben vesznek r6szt a mozdony sirlyd,nak visel6s6ben. tr'6kezni csak hajtottkerehet szok5,s, fut6t nem. A f6kszerke zetekrilI l
ii
250
A vasirt
mellett talS,ljuk a A szerkocsit a mozdonnyal irsszekcit6 aon6berendezds eset6ben elmozdulS'sa vtzkapcsolatot is, melynek u, ket jerm.i egym6'shoz val6 is j6 zf*rilst kell biztositania. ker6kp6'ron fut' A szerkocsi nagy s6,githozk6pest k6t, h6,rom vagy n6gy forg6 A k6ttengelyri szerkocsik ma m6,r ritk6,k. N6gytengelyri szerkocsikat' alvS'zban' egy va,n tengely alvfi,zzalis szokd6 k6sziteni, mely esetben k6t-k6t alkalmazunk' Szerkocsit,csak nagyobb sz6n- 6s vizmennyis6gek felv6tel6re helyezEllenkez6 esetben a szenet,6s a vizet a mozdonyra szerelt tart6'nyokban dpitjiik ziik el. Ca. 3 t sz6n- 6s g mB vizmennyis6gen alul m6,r szertar'ainyosnalc nagy teljesitm6nyri igen olykor hogy jelenti azl, a mozdonyt. Ez azonbannem mozdomozd.onyokat is ne szertarta,nyos kivitelben 6pitsiink. szertart6'nyos fontos ami nyok ogyunis egyforma kcinnyen jS,rnak el6re- 6s h6'tramenet'ben' iitkozik. szerkocsis oiyu, vo*natakon,ahor a mozdony forditd,sa neh6zs6gekbe nagyon szemdryzetet v6dett nem a menet val6 -trdorrynd,l a forditott ir6,nyban Van' korlS'tozva is sebess6ge ig6nybe veszi, azonfeliil szerkocsival el6remenetn6l vizel' m3 26 szerkocsijai A M6,v. ezid6szerinti legnagyobb ndgytengelyri tonna' 6s 8 t szenet vihetnek magukkal. Szolgd'lati srilyuk 56'L4 6ltal6'ban az A mozdonylS,mp6,k vilS,git6anyaga a'z fj mozdonyoknet amelyet a mozdoaceti,ldn-, kiitfirldcin e meltett "Ielrt omos ui,td'gi,trisfis tal6'lunk, szolg6,ltat' 6,ramfejleszt'6 nyon elhelyezett kis g'ztutbin6,val kapcsolt €s gazda5. Ktilonleges berendezesek a mozdonyok teliesit6kepessdgdnek sSrgostizem6nek lokoz5rs6ra' j6r6szismertetett berend,ez6sek,hu egyszerribb formS'ban is, Az eddig ""116 hasznS,lhat6nak bizonyult mozdonyokon, igy stephenson ben m5,r "" rRocket<-j6n is fellelhet6k' t, , u firv6t, a hosszir Megiat6,ljuk az tilI6kaz6,nt,hosszkaz6,nt,trizcsciveket, ideig haszn6,latos Stephenson-vez6rl6ststb' a,z alkatr6szeknek szerkeA mozdonyok teltOae*e hosszir ideig ezeknek gondoratok mindossze az utols6 zeti tilk6retesit6sebenmeriilt ki, h6technikai r1j huszoniit 6vben keriilnek alkalmazS'sra' a) L tiizeldssel iisszefiiggti tljittisok'
j6, kis hamuAz eredetileg alkalmazott egyszeri sikrost6ly kiilonlegesen jelent'kezet't' a sziikmindjobban tartalmir tize16an:yagotkiv6,n. faOt folyamf,n kiterjedval6 szenek vasritiizemben s6ge egyes orszdrgottrur, * gyengemin6s6gri haz6,nkra,mely b6velkedik gyengeer, vonatkozik tebb haszna,ratarrat.Kiirrindsen min6s6gri sz6nfajokban' tizeL6t& hamar megtelik Nugy hamutartalmri sz6nfajokkal tiizelve & nehezen elt6'Volithat'6 tdmeget k6pez' salakkal, mely olykor teljesen ossze5,116, ami & tiizliszhitil's idej6t nagyon elnyujtja' eset6ben tizt'iszt'itit'sA kiilijnbijz6 bi,lleno-, buktatorostdtyolcalkalmaza,sa k6pezhetiink, melyen nyil6,st szabad kor a rost6ryferiiretentekint6ryes nagys6,gri kotorhat6. 6,t a salak rovid. id6 alatt a hamu16,d6,ba
A vasirt
25L
Az amerikai vasutaknd,l irgynevezett, rd,zfurostdlyfis tal6,lunk, melyn6l az €gyes szomsz6dosrostSly-elemek S,lland6an vagy id6nk6nt egymd,shoz k6pest elmozdulnak, mi6,ltal a tiizrfiteget bolygatjS,k 6s a salak cisszesiil6s6tmegneiezitik. A kiilcinboz1 fiistemd'sztribercndez6s c6lja az el6g6stcik6letesit6se az6,lta1, hogy a t'idzel6b6rbea rostdlyon 696 sz6n fcil6 el6metegitett leveg6t vezetiink ; a l4ngban 16v6, m6g 6ghet6 r6szek ennek r6v6n tcikJletesebben 6gehhet6k el. Ennek szemmelt6,that6 eredm6nye a k6m6ny fiistcil6s6nek -*grr.in6se lenne. Sajnos, ily berendez6sekeddig m6g nem tudt6,k felmutatni azt az eredm 6nyt,, melyet tdliik vd,rtak. Az iigyes frit6, aki egyszerre csak kev6s szenet dob a tizre, csaknem .ugyanazt,az eredm6nyt tudja felmutatni. Olnitii,zel1,stels6sorban oly orszd,gokban tald,lunk, melyek nyersolajban b6velkednek, igy az eur6pai orszS,gokkciziil els6sorban Oroszorsz6,gtan6s Rom6,ni6ban. E tiizel6si m6dn6,l a tizellanyagot sriritett leveg6vel elporlasztva, azzal keverten frijtatjuk a tizel6t6rbe. A j6 kever6s kcivetkezt6ben ki* l*rr"g6fcilisleg mellett is ttik6letes, fiistmentes el6gdst kapunk. A fiistnelkiili izemruly el6nye hosszri alagutakban irezteti kiikincisen hat5,sd,t, azdft, pl. Ausztri6,ban az Arlberg-alagritban a, vonatokat hosszir ideig olajtiizel6*"s mozdonyok tovd,bbitott6,k. A szdnportiizel1s. A mozdonyok leggyakoribb tiizeldanyaga,, az alcna"szdn, ktil
252
A vasrit
Bz a tiizel{si m6d. helyhezkotiitt kaz6,nokn6l j61 bev6,lt 6s seg6ly6vel oly anyagokat, is gazdas6,gosanlehet felhaszn6,lni, melyek ms,skiilcinben tiizel6sre 6ppen a m6,r emlit'ett kis "Ug ulkul-uzhat6k. Legnagyobb neh6zs6get va16 alkalmazS,sa okozmozdonyon bii-szekr6nym6retek kcivctkezt6ben mozdonyait6l tlzegportiizel6sri eltekintve a sv6d, d,llamvasutak Ez&t, is kis hamuA sv6dek vasirti iizemben rn6g nem l6pte tirl a kis6rleti 6,llapotot. tartalmir, kiinnyen gyirl6 t6zegporb haszn6,lnak, melynek eltiizel6s6n6l a neh6zs6gek l6nyegesen kisebbek. Magyarorsz6,gonez a, k6rd6s igen nagy jelent6s6gti, mert a magyar aknaszenek legtiibbje 40-7}oh-ot is olykor rneghalad6 mennyis6gbentartaknaz porszenet. A M6,v. egy 324-es mozd.onyht alakitotta" fxh portiizel6sre. b/ A trilPviz elfimelegitdse.
Ha I kg vrzbll I kg g6zb akarunk e166,11itani,egy bizonyos megEz a' ha1ftg;ozottmelegmennyis6get kell a kazd,nfalon 6"t a vizbe juttatnunk. a, Ha teh6,t h6foka. L6,pviz a, nagyobb min6l kisebb, melegmennyis6g ann6,l melegmennyis6ggel 6rt6kesithet6 kaz6,iba t6,pld,tt vizet m6,s c6lokra m6,r nem el6melegititik, ezzel szenet takaritunk meg. A, t1,pviz el6melegit6s6t vagy a hosszkaz6,nb6lm6g mint"gy 300-5000-kal titvoz6 fiistg6,zokkat v6geztetjiik (fiistszeltrdny-elomelegttrik),avagy a g6zhengerekb6l tfivoz6 f,6,tadtg6zt hasznS,ljuk fel e c6lra ( fd'rad'tgdz-elomelegtt6k) tal6,ljuk' megold6st ut6bbi Moihonyokn6,l szerkezeti okokb6l 6,ltal6ban az A kipiiff o96 g6zb6l ilyenkor csak annyit engediink a f{rv6ba, amennyi a sziiks6ges huzatot m6g l6tesiteni tudja, a tdbbit az el6melegil1-szerkezetbe bo"*atiok. Ez hengerestartfuny, melyen sz6,moskis6,trri6r6jri,rendesens6rrgaftzb6\ k6sziilt cs6 vonul v6gig. A csrivek belsej6ben a t6,pvfo, & kozottiik l6v6 t6rben pedig a 96z 6,ramlik. Ut6bbi a cs6falakon et leadja meleg6t a viznek 6s iecsap6dik. Ilyen el6melegit6vel kapcsolatban lovettyti hel;rsf,trtS,pszivaityrit alkalmazunk. A M6,v.-nak sz6,mos mozdonyS,n talS,lkozunk ily el6melegit6vel,. Seg6Iyiikkel olykor 1000-on fetiili t6pvizhlfokot is el6rhetiink, ami l0o/o-on feliili sz6nmegtakaritS,st eredm6nYez. Injektor alkalmaz6,sa esetdben is felmelegszik ugyan a bhpviz, mert a emel6s6re szolg6,l, azonban 96z meleg6nek tekint6lyes r6sze a viz h6fok6,nak mert a g6zb m6g munkajelent megtakaritd,st, rrem frissgdz-touettytiesei6ben ez ellenben, mint m5,r A k6pes alakban a kazdnb6l vessziik. fdrad,tgoz-lduetty'iilc haszn6,lnak, teh5,t g6zt lettuk, r6szben rnunkav6 gzlsre mix nem alkalmas hatd,sukat illet6leg szint6n el6melegit6knek tekintend6k. t) Compounil-6s trilhevitiis mozdonyok. friss g6zt adunk, akkor Ha a rnozdony minden henger6nek kiilijn-kiilon -rendszerr6l besz6liink. iker A gdz melegtartalmdt anndl nagyobb mdrtilcbm tud'iuk munkaadgzdsreluasznositani,, mi,nil. nagybbb ngomd,ssal bocsdtiuk a hengerelcbe.
A vasrit,
253
Az egyszerri ikerg6pekn6l azonban & nyom6,s ncivel6s6nek hat6,rt, szab a, hengerekben val6 lecsap6dS,sokozta vesztes6gndveked6se, ami a g6znyom6s okozt'a megtakaritd,st lerontja. A nagy nyomS,ssalbel6p6 96z ugyanis ugyanabban a hengerben expandd,l le a kiilleveg6 nyom5,s6,n5,lcsak p6,r tized atrnoszf&itval nagyobb kipiifftig6si nyom6,sra, mi6,ltal er6sen lehril 6s lehriti a henger fal6,t is. A k
254
A vasrit
A compound-mozdonnval osszehasonlitva,azonban a tiilhevit6s-rendszer csak akkor iud gazdas6,gietonyt felmutatni, ha a mozdorry iizemi viszonyai olyanok, hogy a tervbevett tirlhevit6st tdngtegel i,s lehet 6rni. Ellenkez6 esetben a tirlhevit6s mozdony tobb szenet fogyaszt mint a compouncl, nem is sz6lva arr6l, hogy fenntarth,si kr-rltsdgeinagyobbak amaz6n6r. A rcivid id6k
A gilzturhinris
mozdony.
Bdrmilyen korszerri legyen is a clugattyfrs mozdony, a tiz.el6anyag melegtartalmS't igen rosszul hasznositja, mert a 96z az atmoszf6rikus nyom6,snak megfelel6 h6fokkal 6s melegtartalommal t6,voiiu u hengerbdl. Tgaz ugyan, hogy a g6zmelegegy r6sze el6melegit6ben visszanyerbet6, azonban ezenmelegmennyis6g figyelembev6tel6vel is a tizellanyag melegkihasznS,lS,sa csak kortilbeliil g-Lyo/o koriil mozog. KondenzS,ci6sg6pekkel, melyekn6l a g6pb61,tf*voz6 gdz nyomi6a j6val az atmoszfdrikus alatt van (0'r-0'01 abs. atm.;, na,gyobbgazdas6,goss6,got l"h"trru el6rni, ehhez azonban sz6mos, nagy helyet elfoglalb 6s kdnyes seg6dberend.ez6sro van sziiks6g, melyeknek mozdonyiizemben va16 alkalmaza,sa csak a legirjabb id6kben kezcl eredm6nnyel j6,rni. Egyidejrileg a hajt6g6p is 6ta,lakul 6s a hJngerek hely6t a sokkal jobb termikus kihaszn6,l6st UiztositO g*zturbina foghfa el (1. G6zg6pek).
A vasirt
255
G6zturbind,nak mozdonyon val6 alkalmaz6,s6,rasz6,mos kisdrlet tcirtdnt, ezekkoziil azonban eddig csak a sv6d Liungstrdnt, mozdonya,tudott rendszereserl vonatot, tov6,bbitani. A sv6d 6,llamvasutak r6sz6re k6sziilt elsd ilyen mozdonyt a 25L. A,bra mutatja. A dugattyfi* g6pekt6l elt6r6en a hajt6g6p * szerkocsin van elhelyezve, t'eh6,t'ez a, tulajdonk6ppeni mozdony, mely maga el6tt tolja a tiszt6,n 96zfejleszt6s c6lja,it szolg6,l6 kaz|,nszerkezetet. A hajt6er6t szolg6,ltat6 g6zturbina v<oztathat6 fordulatszl,mmal j6r 6s bonyolult' fogaslterek-lcozlcim'iiseg6ly6vel a szerkocsi, helvesebben g6pjd,rmri egyik ker6kp6,rje,t hajtja, melyhez m6,sik k6t ker6kp6,r van kapcsolva. Az el6rehdtramenetet a fogaskerlk-kozLlmri seg6ly6vel lehet vfitoztatni, maga a turbina 6lland6an egyird,nyban forog. 0nmrikod6berenclez6s gond.oskodik, hogy a menetir6,nyv6"Lt'oztat5,s csak a turbina nyugalmi helyzet6ben legven eszkcizolhet6. A turbin6,b6l kil6p6 96z feliileti, lcond,enaitorbajut, rnelyet leveg6 hrit. A levegdt seg6dturbinS,valhajtott hatalmas aentildtorok szivjb,k At a hi,itdfelii--
25I. 6"bra. Ljungstr
letek kozott. A lecsap6dott 96z a, kazf*nba t6,pI6,ltati.kvissza 6s csak az elcsorg6sstb. vesztes6gek kovetkezt6ben be6,1l6hiinyt kell p6tolni, & mozdony teh6,t hosszir utat tehet meg vizv6telez6s n6lkiil. 1\[iut6,n kipiiffog6s nittcs, a tiizel6s r6sz6re sziiks6ges huzatot kis seg6dturbinA,val meghajtott, a fiistszekr6nyben elhelyezett,szia6uentildtorszolgd,ltatja. A leveg6,miel6tt a rost6ly al6, keriil, elfimeleghtdn megy keresztiil, mely a tiwoz7 fiistg6,zok meleg6t hasznositja. A. t6'pvweb a kiilonboz6 segddturbinik f6,radtg6ze melegiti el6, irgyhogy kririilbeliil 1400h6m6rs6klettel jut a kaz6nba. A turbina tirlhevitett, g6zt, kup. A mozdonyt rninden vonatkozd,sban ontudatos h6technikai 6,tgond,ol6,s jellemzi. Szerkeszt6jenagy gondot forditott itgy a f6,radtg6z, mirft, a fiistgd,zok meleg6nekmin6l jobb kihaszn6,lhs1,ra. F6bb ad"atai a kovetkez6k: Kaz6"nnyom6,s 20 atm. Kaz6,nfrit6feliilet 115 m2. Tfilhevit6 fritdfeliilet 80 m2. Tirlhevitett 96z h6foka 3500. Rost6tyfeliilet 2'6 m2. Leveg6el6melegit6 feliilete 116 m2. Turbina teljesitm6nye 1800 LE. Turbina maxim6,lis fordqlat-
256
A vasirt
sz6t'mapercenk6nt 9.600. Kondenzi,tor hrit6feliilete 1000 mz. G6znyom6,s a kondenzS,torban 0'1-0'2 abs. atm. Szerkezet hossza :drtkozltll iitkriz6ig 21.915 m. Szolgd,latisfrly : kaz6,nj6,rrnit62 tonna, g6pj6,rmri 64 tonna,
A mozclonytizemmel
tisszeftig6 fontosabb
aclatoli es liifejezesek.
1. A kazhn. A mozdonykazl'nnal szemben igen sirlyos kcivetelm6nyeink vannak, Ezek : ardnylng kis sil,ly 6,s1sszeszoritottm|.retelcmellett nagy gdztejtesztdkdpess\,g; r dzkdd,tatds okkal szembeni. 6rz6lc etlens6,g ; er6sen t&Iterhelhetd rostd.Iy. A mozdonykazhnnak a frit6feliilet 1 mz-6n 6r6,nk6nt 40-20 kg g6zt kell fejleszterrie, ami j6val meghala dja az ipari helyhezkotott kaz6,nok 6,tlagos g6z-
z N a o z <-t-t g ? 'q) i tr - E ',t
,
(a \c)
4
z . H 9 B a & a a c s
z =:
t
3 o I
I
a N
A vasrit
257
fejleszt6s6t 6s csak az figynevezett, nagyteljesitm6nyri kaz6,nok (Hochleistungskessel) g6zfejleszt6se6,llithat6 vele egy sorba. Az ut6bbiak rost6lyfeliilete azonban j6val kedvez6bb ardnyban van a frit6feliilettel, mint a mozdonykaz6,n6. Mig azoknf,ir a frit6feliiletnek (H) a rost6lyfeliilethez ( R) val6 viszonya tI : R 25-30 kozott mozog. addig mozdonykaz6,nn6"lez a viszony j6val nagyobb, 6s pedig szem6ly-, valamint gyorsvonati mozdonyoknd,l6,lta16,ban 40-65, tehervonati mozdonyoknil 40-7A kozott v6"lt'ozik, vagyis a rost6lyfetiilet a frit6feliilethez viszonyitva ard,nylag j6val kisebb. A mozdonytiizel6s ennek kovetkeztdben j6val er6ltetettebb. Mig helyhezkdtdtt kazdnokndl a rost6ly I m2-6n 6r6,nk6nt el6getett kal6riamennyis6g (a rost6lyig6nybev6tel) 5,ltal6,ban600.000-1,000.000 kozotb mozog, addig mozdonykaz6,nokn6,lez az 6ft.,6k3,000.000fo16 is emelkedik. Gyeng6bb szenek hasznA,lata mellett az el6rhet6 rost6lyig6nybev6tel cscikken. A trilhevirl fnt'ff.eliilete n6,lunk d,ltal6,ban20-2so/o-a a ftit6feliiletnek, kiilfoldon enn6l magasabb 6rt6ket is tal6,lunk. A tizel1a,nyag min6s6g6t illet6leg a M6,v. a legtobb vasirttal szemben ked.vez6tlenebb helyzetben van. Nemzetgazdas6,giszempontb6l ugyanis sok olyan gyenge sz{nfajt' is k6nytelen haszn6,lni,melyek m5,svasutaknil mozdonytiizel6sre alkalmatlannak min6sittetn6nek. Mig sz6,moskiilfoldi vasirt kiz6r.6lag6000kal6ri6,n6,lnagyobb fit'66tt6kri sz6nnel dolgozik, addig a M5,v. iizem6ben c&. 7O"A erej6ig 520o-t6l2000 kal6ri6ig terjed$ fit6&t6ku barnaszenekettalS,lunk. A tizel6s koriil tev6kenyked,6 szem6lyzetnek dics6ret6re szolg6,l.hogy ilyen sz6nkever6kek haszni,lata mellett is a M6,v.-nak b6kebeli nagyon kedvez6 6s a hd,borir ut6,n nagyon leromlott sz6nfogyasztd,sa ma m6,r nemcsalchog.!/elLrtea bdkebeli6rtdkdt, Itanem m6,g iddnlcdnt jobb is annd,l. annak dac6,ra,hogy a bdkebeliszdnkeaerdlcelc dtlccgosf iitol,rtdkejobb aolt, mitrt o ielenleg hasznd,ttatc|. A kiilonboz6 nit6s6gri szenekn6lel6rt fogvasztS,siadatokat i. n. szabadnysz6nreszok6,s6tsz6,rnitari. A M6,v. szabvS,nvszene 4350 kal6ria frit66rt6kri. 2. Gepezet es lut6mii. Tengelynyonuis alatt a mozdonv va,gy 6ltal6,ban a j6,r6mri srily6b6l az tLlet6 tengelyre es6 sirlyt 6rtjiik. Ennek fele a kerdkngorruis.Ez m6,s sz6val az a sirly, melyet a ker6k a sinnek 5,tad. A p6,lya min6s6g6hez k6pest a valamely p6,ly5,n megengedhet6 maxima,lis tengelynyom6,skiilcinboz6 lehet. Von6er6 alat't' azt, az er6t 6rtjiik, melyet a mozdony saj6t mag6,nak 6s a vonatnak tovS,bbitaslta kifejteni k6pes. Ennek egy r6sze a hasznos uon6er6, melyet a mozdony a von6horgon a vonat, tovS,bbititshra fejt ki. Megkiilonboztetiink g4,pezeti 6s tapaddsi (ad,haesi,6s) uon1errjt. A g6pezeti von6er6t a kazfi,n 6s a g6zg6p m6retei hat6,rozz6"kmeg. Flzt, a von6er6t, azonban a mozdony csak akkor k6pes kifejteni ,Ita azt a kereke irtj6n a sinre 6,t is tudja vinni. Techuilia.
77
258
A vasirt
Ha valamely ker6k q sirllyal nehezedik a sinre 6s a sin, valamint, a ker6kabroncs arryaga kozott fell6p6 tr. n. surl6d6,si t6nyez6 pr, akkor az az er6, mely sziiks6ges ahhoz, hogy a forg6,s6,ban valami m6don (pl. er6s bef6hez6ssel) ulegakadd,Iyozobt kereket a sinen vlgighizzuk : a : g . F. Ha a mozdony sirly6,nak a hajtottkerekekre es6 r6sze (tapad6,si v. adhaesi6s sitly) Q, akkor az az er6, melyet a mozdony von6horg6,n alkalmazni kellene, hogy a forg6,sban megakadil,Iyozott hajtottkerekeket a sinen v6gig vontathassuk :
V-.e.r,. Vil6,gos, hogy a mozdony enn6l nagyobb von6er6t nem k6pes kifejteni, m6g ha a glpezet ezt meg is engedn6, mert ha a legy6zend6 ellen6,116,s qnn6l nagyobb, a kerekek inkS,bb megcsrisznaka sinen (egyhelyben forognak), de a mozdony el6rehaladni nem fog. Term6szetestov6,bb6,,hogy a tov6,bbit6,sszempontj6,b6l csak a hajtott-, vagyis azoka kerekek johetnek tekintetbe, melyekre a g6pezet er6hat6,st fejt ki. A mondottakb6l vil6,gos, hogy min6l nagyobb von6er6t, kivd,nunk aJ mozdonyt6l, ann6,l tdbb ker6kpS,rt kell kapcsolnunk egym6,ssal. A von6er6nek a sebess6ggelval6 szorzata adja a mozdony munkak6pess6g6t, teljesitm6ny6t. A tehervonati mozdonyok kis sebess6g6s nagy von6er6, a gyorsvonati mozdonyol
A vasirt
259
lati, valamint emelked6si ellend,Il6,snakmegfelel6en novekedik. Ilinden 1o/oo emelked6sa fajlagos ellen5,lld,stI kg-mal noveli meg. A kanyarulati ellen6ll6,s tobb t6nyez6t'6l, igy a gtirbiilet sugar6,t6l6s a j6,rmti szels6 tengelyeinek t6,vo1s6,ght6lftigg. T6"i6koztat6 adatul szolgS,ljon,hogy egv vas(rti kocsinak sz6lcsendesid6ben val6 tov6,bbit5,s5,n5,l fell6p6 fajlagos e11en6,ll6,s : 6r5,nk6nti )> ) 6 ) 8
20 km sebess6gn6l kereken )> 40 r) o )> )> 0 ) > )) )) 0 ) )
2 2'7 3'6 4'B
kg )) )) ))
A mozdony osszes ellen6,116,sa a g|pezeti ellen6,il5,ssalegyiitt ezeknek az 6rt6keknek 6,1tal5,ban 2-S-szorosa, felt6ve, hogy dolgoz6 mozdonyr6l van sz6; ugyanis ha a gfpezet er6t fejt ki, a hajt6mri elleni,Il6,sa novekedili. Tonnalc'ilomdter alatt, azt a munkdt 6rtjiik, melyet I tonna vonatsirlynak I km pS,lvahosszon val6 tov6bbitf,s5,n5,l v6gezni kell. A uonatltilomdter viszont egy vonatnak I km pS,lyahosszon val6 vontat6,s6,n6,1kifejtend6 munka. EzL mozdon;ra vonatkoztatva nyerjiik a mozd,onylcilomdtert. A vasutak a teljesitm6nyeket 6,1tal5,ban a fenti egys6gekben szokt6,k kifejezni 6s iizemgazdasS,gi adataikat (p1. sz6n-olajf.ogyaszt6,s,vontatS,si kolts6g stb.) ezekre az egys6gekre vonatkoztatj6,k.
A mozdonyoli
osztirlyoztlsa.
A mozdonyokat kiilonf6le szempontok szerint szok6,s osztfxlyozrri. I. A pd,Iya kiilonbozdsdge szerint megkiilonboztetiink : a) szdles, rend,es ds keslceny nyowttdail, mozdonyokat. I{yomt6,v aLatt a k6t sinsz6,l bels6 6leinek egym6,st6l va16 t6,vols6,g5,t6rtjiik. Rendes nyomt6,vri vasutakn6,l ez L435 mm. Az orosz (1524 -*.), spanyol (f 676 mm) 6s ir (1600 mm) vasutak sz6les nyomtS,vj6t6l eltekintve, az eur6pai f6vasutak rend.es nyomtS,wal 6piilnek. Keskeny nyomt6,vot Eur6p6,ban mell6kvonalakon tal6,lunk, 6s pedig leggyakrabban 1000, 750, 600 6s 500 mm-es kivitelben; b) lduonali aagy mellLlcuonali mozd,onyoka,t. E k6t csoport kozott, nincs szigorri hatdr. Magyarorsz6,gon 6"ltaI6"ban L2 tonn6,n5,l nagyobb tengelynyomd,sir 6s 6r6,nk6nti 50 km-n6l nagyobb sebess6gre enged6lyezett rendes nyomtdvi mozdonyt neveziink f6vonalinak. Sok orsz6,gban (Jap6,n, AusztrS,lia stb.), ahol helyi okokb6l olykor a fdvonal is keskeny nyomtfi"v:6-, nagy tengelynyom6,sra 6pitett, keskeny nyomtd,vri f6vonali mozdonyokat, is tal6,lunk. c) ad,haesi,6suagy fogaskerek(i, 'illetae uegAes rend,szer(i mozd,onyokat. Az adhaesi6s mozdony, mint :lr;16,r l6,ttuk, a tov6,bbhaladS,sra a ker6kkoszorfi. 6s a sin kozott fell6p6 surl6d6,st hasznS,lja fel. 4}of oo-esemelked6sen feliil 6,ltal6,77qF
260
A vasirt
ban csak kiv6teles esetekben alkalmazzuk (Sv6jc, Riltli vasfit: 700/oo).Ilyen emelked6seken felill a fogaskerektt vasirt jot szerephez. Enn6l a mozdonygfipezet, fogaslcerekethajt', mely a v6,g6,nyok kcizritt, a pfilya hossztengely6ben lefektetett, togazott rrtc[ba kapaszkodva viszi el6re a, mozdonyt. Fogaskerekti vasutakkal t6bb sz6,z of oo-esemelked6st is le lehet gy6zni. A vegyes rendszerri mozdony a kett6 kombin6ci6ja, mely olyan lonalakon jut alkalmaz6,shoz, ahol ard,nylag szelid, adhaesi6val legy6zhet6 lejtviszonyok mellett rovid szakaszir nagy emelked6sek i** el6fordulnak. Ilyen az Abt-rendszerti mozdony, melynek adhaesi6s 6s fogaskerekri g6pezete van Ezek egym6,st6l fiiggetleniil, avagy egyiittesen is dolgozhatnak. II. Az iizemi rend,eltet6,sszerint tolat6, teheruonuti, szemdly- 6s gyorsuonati mozdonyokat, kiilcinb
A vasrit
26r
A szerint, hogy a, hengerek a kereten kivill vagy beliil vannak elhelyezve, vannak kiitsri vagy belsti hengerelrend,ez6,s,ti mozdonyok, esetleg ezek kombind,ci6i. A szerkocsis 6s szertartfinyos mozdonyok kcizotti kiil6nbs6gr6l m6r volt sz6. A hajtott- 6s fut6kerekek sz6ma 6s ezeknek a keretben val6 elhelyez6se szint6n alapja a megkiilonbciztet6snek. Tirlsok kapcsolt ker6kp5,r alkalmazS,sa eset6ben oly nagy a t6,vols&g u k6t sz6ls6 ker6kp5,r kozott', hogy a mozdony rrivid sugarir kurry*rolatokban nem tudna j5,rni. flyenkor a hajtottkerekeket csoportba foglalva, a fut6kerekekhez hasonl6an kciz
megjelOl€se.
A fut6- 6s hajtott-tengelyek s26"m6"t,,valamrnt egym6shoz viszonyitott elrendez6s6t k6pletesen rigy fejezzik ki, hogy a hajtott-tengelyek szttm6"t az ABC megfelel6 helyen 6116 nagy betrijevel jeloljiik 6s el6je, illetve ut6na irt, arabs szS,mjeggyel ielezziik, hogy hdny fut6tengely van a hajtottkerekek el6bt es ut6n. A Mallet-mozdony k6b kiilon g6pb61 cisszetettnek sz6,mit,, az6rt mindk6t r6szt kiikjn f.ejezzik ki 6s * jellel kdtjiik ijssze. P6ldeul a, zCL olyan mozdonyt jelk6pez, melynek hd,rom hajtott-kerlkp6,rja, eliJl lc6t 6s h6,tul egy /ut6kerdkpdrja van. Az lC*C megjelol6s viszont oiyan Mallet-mozdonyt hatlroz ffieg, melynek el6l forg 6aIv6,zban egy fut6- Es hdrom hajtott -ker6kp6,rj a, a flkeretb en pedig fui, om hai tott-ker6kpd,rj a van . A fenti megjelol6si m6d nem az egyediili, azonban a legjobb d,ttekint6st engedi a viszonyokat illet6leg. Az ugyanazon tipusir mozdonyokat csoportokba, sorozatohba osztj6,k ; & sorozatmegjelol6s rendszerint, m6,r bizonyos tfimutathst ad a mozc1ony egyes iellemzl adatait illet6leg. A Mdrv. 1910-ben bevezetett sorozatmegjelol6se alapj6n a mczdony hajtott-tengelyeinek sz6,m6;ra, tengelynyom fi"sina 6s a mozdony szerkocsis vagy szeriartil,nJios voltdra lehet kovetkeztet6st vonni. Kiilcinc6hi, al6,rendeltebb szerepri mozdonyokt6l eltekintve (motorp6tl6, tiizel6sn6ikiili, fogaskerekri, stb.), a sorozatjelzls h6,rom arabs szd,mjegyb6l eu, melyek kciziil az els6 a mozdony lrapcsolt tengelyeinek szirmilt jelzi,- a m6,sik kett6b6l pedig a tengelynyom6sra, valamint a mozdony szertartfinyos volt6,ra lehet hcivetkeztet6st vonni.
262
A vasrit
252. 6,bra. A Mdr,v. 301. sorozatir mozdonya.
253. 6,bra. A M5,v. 424. sorozatir mozdonya.
t
254. 6,bra. A M6,v. 601. sorozatir mozdonya.
A vasrit
26J
A sorozatjelz6s ut6,n kcjvetkez6 h6,rom kisebb arabs szd,mjegy a mozd.onynak az illet6 sorozatban elfoglalt egy6ni sorszd,m6,t adja. P6lded 328,032. sz. h6,rom kapcsolt tengelyri, 12-14 t koz6 es6 tengelynyomS,sri, szerkocsis mozdonyt jelcil, 6s pedig ezek k
Mozd.onysorozat:
A mozclony alkalmazasa A moztlony tengelyelrenclez6se ... A mozdony g6pezete ....
{
A gbz mindsdge A 96z nyomd,sa: atm. Osszes vizzel 6rintett ftftlfelirlet : m2 Osszesgbzzel 6rintett tulhevitd fetiiIet: ms
gyorsvonati
gyorsvonati
univerzdlis
281
2C1
1D1
1c+c
4 hengerti compound
4 hengeril iker
2 hengerti iker
4 hengertt compountl
telitett
trilhevitett
tulhevitett
tflhevitett
univerzdlis
16
12
13
143'72
26t'9
22()'5
53'6
bo'l
Rostdlyfeltilot: rnz....
282
4'85
4'45
5'09
Hailg- 6s kapcsolt kerokek ritm6roJe: nlnt, ...
2100
1826
1606
t440
Hajt6- 6s kapcsolt kerekek tengelynyomdsa: f A m o z d o n y r i s s z e ss r i l y a: t . . . . . . . . . Enged6lyezett maximiilis menetsebess6g: kml6ra Effektiv teljesitm6ny, az eng:. max. menetsebess6g0'7.szeres6n6l,teljes terhel6sn6l : LE
A
15 zlD
66
15'85
L5'7'.1
14'3
16
74'36
84'66
83'2
108
100
100
60
2100
Diesel-mozdony.
Hajt6g6pe D'i,esel-m6tor, mely a kerekeket a kiilonbriz6 rendszereknekmegfelel6en vagy kcizuetlenfogaslcerLlclccizl1mfi, vagy valamely elasztikus (hidraulilcus, elektromos) kozl6mri seg6ly6vel hajtja. A Diesel-motor tudvalevlleg az ir. rt. belsciel\gds,iim6torok kozd tartozik; t'izel6anyaga nyersolaj vugy valamely ehhez hasonl6 viselked6sri olajf6les6g, melyef tdpsziaattytt fecskendez megfelel6en elporlasztva a m6tor henger6be, ahol YLegA nyomdsra s'firitett6s ennek megfelel6ennagy h6foktn,leveg6 leleni6t6ben tok6letesen 69 el. A bels6 el6g6srim6torok melegkihaszn6,l6saj6val kedvez6bb, mint az eddig ismert g6zg6pekbSrmely f.a,j6,6,az6tt, mozdonyon val6 alkalmazitsuk azokkal szemben tiizel6anyagmegtakarit6st kell hogy mutasson.
A vasirt
Nagyvasfti iizemben a Diesel-mozdony legtiik6letesebb alakja az orosz Lomonosofl prof.esszor 6,ltal tervezett, az orosz S,llamvasutak rlszlre a n6met, essli'ngenalokomotivgy6,rban 6piilt elektromos er66,tviteliimozdony (258. d,bra). A t6 hajt6g6p ndgyiitem'ii, 6 hengeres Diesel-m6tor, mely kdzuetlentengelyka'pcsolat tft'j6,n egyend,ramfr d'inamdgdpet hajt. Az cit elektrom6tor mindegyike fogasker{k 6,tt6t'el ritjin kiilcin tengellyel van kapcsolva. A fut6mrivet eliil-hd,tul egy-egy fut6ker6kp6r eg6sziti ki, enn6lfogva a tengelyelrendez6sa kcivetkezl: 1 AAAAA
1
255. 6,bra.
A Diesel-g6p hengereinek 6,tm6r6je 450 mm, lcikete 42O mm, percenk6nti fordulatszil,ma 450. A dinam6g6p maximS,lis kapocsfesziilts6geTbO V. A mozdony szolgl'lati srilya ll8'3 t, amib6l tapadd,si sirlyra 8Z.b t esik. Teljesitm6nye a hajt6kerekek keriilet6n m6rve ll00 LE, von6ereje t6 km sebess6gn6lugyancsak a ker6kkeriileten m6rve fb.000 kg. A mozdonnyal 1924 szeptember6ben tafiottl,k az els6kis6rleteket az esslingeni gyer pr6batelep6n, k6s6bb a Szentp6terv6,r-moszkva-i vonalon r6szletes
A vasrit
265
Ennek ellen6re a, Diesel-mozdony kerek 2|o/o-os termikus hatd,sfok 6,val szernben a glzmozdony csak 8o/o-ot tudott el6rni, a,*i *6. sz6val annyit jelent, hogy a Diesel-g6pnek vgyar'azon munka elv6gz6s6hez 25f s ar6,nyban kevesebb, vagyis kereken 3-szor kisebb t'izel6anyug*"trrryis6gre volt sziik.6ge. Nugy el6nye a Dresel-mozdonynak a glzmozdonnyal szemben az is, hogy hosszabb meg5,lld,sokalkalm 6"val,lejt6n lefel6 menetn6lted,tt6that6,mig a gozmozd,ony ezalutt is logyaszt tiizeldunyagot. az el6ny a fenti kis6rleti eredm6nvekben nem .Ez jut kifejez'sre, mert mindkdt g6p az eg6sz kis6rlet alatt 6lland6an terhelve volt. A Diesel-g6p tov6,bbi el6nye, hogy qz tctkdzben,aal6 aizu6,telez6,s elmarad, urert' a m6tor hiitlvize nem v6sz k5,rba. Ennek f6leg nagy kiterjed6 si uiz-szegfuy teriileten 6pitett vasirtvonalakon van jelent6s6ge. A mo:rdony fenntartdsi kolts6geir6l, j6llehel wzs jrilius6,ig , md,r mintegv 2r'000 km utat futott be, m6g nem lehet v6gleges k6pet rtt ot.ri- 86r val6 szinii, hogy magasabbak lesznek, mrpt a glzrnordonyokndl itltald,ban jelentkez6 k6lts6gek, a mozdony nagy tizel6any.agmegtakaritS,s6,b6l foly6 krilts6geket megkcizolit6leg sem tudjd,k ellensfrlyoznj. Ulabban az amerikai Bald,win-mrivek is k6szitettek Diesel-elektromos mozdonyt', mely m6reteiben csak valamivel gyeng6bb a Lomonosoff-f6lenel (1000 LE) 6s k6t darab lc\tiitemil Diesel-g6pe van. Ezekhenger6,tm&6i 247 rnm, a loket 342 mln, percenk6nti fordulatsz6,rnuk 450. A kfs6rleti eredm6nyek eddig m6g nem ismeretesek. A t6rgyalt megold6,sokn6,l az elektromos munka6tvitet jfftszotta a l
266
A vasri.t
Mdtorkoesih,
sinautobuszoh.
Az e faita j6'rmrivekn6l a hajt6g6p az utasok befogadd,sd,ra kik6pezett kocsiszekr6nnyel kcizos alvftzon van elhelvezve. A m6torkocsik hosszabb multra tekinthetnek vissza. A r6gebbi tipusok f6 hajt6ereje a grjz, melynek fejleszt6s6re v6kony vizcsovekb6l alkototi, kis helyfoglalfi"sfi kazl"nszerkezet, szolgdl. (D" Dion Boufon stb. kocsik.) Tald,lunl< olyan kazS,nszerkezetet is (Serpollet), melynek sem viz-, sem g6ztere nincs, a kaz6,nt' olajtiizel6ssel fiitott cs6spir6,lis alkotja ; ebbe a sziiks6 gek g6zmennyis6gnek megfelel6en t6pszivattyi vizet fecskendez, mely az ott uralkod6 magas h6fokon azonnal 96zz6 vtitozik. A g1zgep nagI, 600-800 fordulattal j6,r6, egy- vagy tobbhengeres szerkezet 6s rendszerint fogaskerlk-kozL6mrivel hajtja a kocsitengelyt. A g6zm6torok 61tal6,ban 35-80 LE teljesitm6nyriek. A g6zm6torkocsi _- b6,r hazinkban mag6,nk6zben 16v6 helyi6rdekri vasutakon kiviil m6g a M5,v. iizem6ben is feltal6,lhah6 -_ ma m6r a mult6. Hely6t elfoglalj6,k a belscj el6g6.s(i,valamint elektromfitorral, meghajtott szerkezetek. A belsd el6g6sri m6toros kocsiszerkezetek ism6t tdbbf6t6k, & szennt, amint a motor a Die.sel-mozdon;rn5,l m6,r tfugyalt m6don k<jzvetleniil vagy pl. elekl,romos krizl6mri seg6ly6vel hajtja a kocsitengelyt. Ut6bbi kivitelnek 6rdekes peldS,ja haz|,nkban a f6leg az Arad-Csan6,di Egyesiilt Vasutak iizem6ben hasznS,It benzi,nelelctromoskocsi, rnelyn6l a benzinmotor-sz olgi'ltatta hajb6er6t elektrom6tor vrszi 5,t a kocsitengelyre. I{evezett vasritnak k6t kocsitipusa van, az egyk 40, a m6,sik Z0 LE kivitelben. A kisebbik kocsi szolgf*Iati sirlya 13 t, max. enged6lyezett sebess6ge 40 km; a nagyobbik6 16'3 t, sebess6ge60 km. Mindk6t tipus k6ttengelyri. Az a kezdetben meglehet6sen indokolt f6le1em, mely a kocsiker6knek kozvetleniil a m6torr6l val6 meghajtS,sS,val szemben 6szlelhet 6 volt,, ma m6,r nem 6,l1ja meg a hely6t. Az automobiltechnika fejl6d6s6vel kapcsolatban mind megbizhat6bb kapcsoT6szetkezetek alakulnak ki, melyek lehet6v6 teszik az ar6nylig kcinnyri kocsih krjzvetlen meghajt6,s5,t is a n61kiil, hogy az tndib1,sok a m6torra a r6gebben tapasztalt k6,ros hatd,ssal lenn6nek. fly kozvetlen hajt6,sri kocsikrS,l a m6tor 6s a kardan-tengely kozotti er6d,tvitelt rendszerint lS,bbal mrikcjdtetett ddrzskapcsol6 tdgzi. A kocsiker6k meghajt6,sa a kardanr6l kriposker6k-5,tt6te11el tcirt6nik. Uiabbatt nemcsak benzinm6torokat, hanem szi,u6gd,z-6s Diese!-rendszeli g6peket is ta]6,lunk a m6torkocsiiizemben, melyek j6l bevd,lnak A tisztS,n elektromos hajt6,sri kocsik koziil e helyen csak azokr6Ibesz6liink. melyek az elekt'romos energiS,t alclcumukitorolc seg6ly6vel magukkal viszik. E kocsik az akkumuld,torok nagy sirlya kovetkezt6ben ar6,nylag nehezelc (a, egy iil6helyre es6 kocsisrily koriilbetiil 1'4-1'6-szerese & benzinm6toros kocsin6,l taI6'lhat'6 6rt6knek), alcci6sugaruk az akkumul6,torok kisiil6se kovetkeztfbet korld,tozott, ezdrt alkalmaz6,suk csak ott ind.okolt, ahol az hratn megfelel6 olcs6 6,ron 6,11rendelkez6sre.
A vasrit
267
A m6torkocsiknak fgy a f6-, mint els6sorban a, helyi6rdekri vasutak tizem6ben nagy jelent6s6giik van. A kisforgalmir helyi6rdekri vonalakon ugya,nis a szemely- 6s tehersz6,llit6,st kozcisen vegyesvonatok bonyolitj6k le, melyek iizeme gazdasl,gtalan, mert a vonatot menetrend szerint akkor is kell inditani, ha az teher6,ru hi6,ny6,ban alig haszn6,lhat6 hi. Ilyen ossze6,llit6,s mellett term6szetesen a vonatsebess6g is igerr alacsony. A nagv sebess6ggel kozleked6 m6torkocsi seg6ly6vtl\ a szemdly.szd,ll6;tds a teherforga,lorntdl kiiki'nud,laszthat6. Ennek el6nye egyrlszt, hogy tehervonatok csak a t6nyleges sziiks6gletnek megfelel6en, jobban kihasznl"Wa indithat6k, m6,sr6szt a szem6lysz6"llit6"s korszeru sebess6g mellett bonyolithat6 le, a menetek sz6,ma novelhet6, arni v6geredm6nyben az utasforgalom noveked"6s6t vonja maga, ut6n 6s az egyediili lehets6ges megold6,st, jelee'r,i abban az ir6,nyban, hogy a vasutak 6s a kiSz:6ti autobuszok kozotti mind 6lesebb versenyben elSbbiek maradhassanak gy6ztesek. F6vasutakon is tekintetbe jcin a fiirge, gyorsan indul6 m6torkocsi, mid6n is gyors- ayagy csak nagyobb 6,llom6,skozcikben meg6,l16 szem6lyvonatok el6tb kozlekedtetve, azokr6IazillLonttsokr6l,aholel6bbiek nem dllanakmeg, az utasokat osszegyiijti, mi6,ltal egyr6szt biztositja, hogy ezelrr utasforgalma is belekapcsol6dhatik a t6,vols5,gi forgalomba, m5,sr6szt, a kevesebb helyen meg5,llani k6nyszeriilS t5,vols6,gi vonatok iizem6ben a meg6ll5,sok okozta sz6nfogyaszt6,stotrblet stb. reduk6,16,safolyt6,n megtakantl,st jelent. A M6,v. -nak az L927. 6v ktizep6ig koriilbeliil 25 darab iljheszerz6sri, korszerii, legnagyobbr6szt n6gytengelyri benzin- 6s r6szben Diesel-m6toros kocsija lesz, ami hLtaL szS,mos vonalS,n a szem6lyforgalom jelent6keny megjavit6,s6,t fogja el6rhetni.
Villamos
vontat6s.
E vontatd,si rendszern6l a mozd,onyt elektrom6torok hajtj5,k, melyek a, sziiks6ges energiA,t a p5,lya ment6n elhelyezett munkavezetlkr6I 6,ramszed.6 :6tj6,n n;rerik. A haszn6,lt hrarn neme szerint megkiilonboztetiink egyen6,ramir, v6,ltakoz6 6rami (egy- 6s h6,romfS,zisir), valamint aegAes rendszereket, mely ut6bbiaknS,I a m6torok m6,s 5,ramf6les6get kapnak, mint ami a munkavezet6ken rendelkezlve 611. I. A munloauezetdlcds az d,rcrnszedo. A munkavezetlk tehet l6gvezet6k vagy 6ramvezet6 sin. Ut6bbi rendszerint a sinek ment6n, szigetel6kcin nyer elhelyez6st 6s az 6ramo0 a rnozdonyr6l kinyirl6, rirg6nyomS,ssal a sinhez szorul6 karszerkezehen elhelyezett 6rarnszed6 saru seg6ly6vel adja tft, a mozdonynak. Kisebb fesziilts6gekn6l nyer alkalmazhst', o1y helyeken, ahol avatatlanok hozzdf6r6se ellen biztositva lehet. A munkavezet'6k leggyakoribb kiviteli formdja a L6gvezet6li : a p6,tya felett, a v6,g5,nyok hossztengel;re ir6,ny6,ban nyri16, rendszerint kem6ny h'izotb vorosr6zdr6t,. Egyen6ramri 6s egyf6,zisri rendszerekn6l a munkavezet6k egyp6lusir, a visszavezet6sre
a
268
A vastt
maguk a sinsz6lak szolgilnak. (Nem t6vesztend6k cisszeaz el6bb emlitett, szigetel6kcin elhelyezett vezet6-sinekt6l, melyek a llgvezet6ket p6tolj6,k.) H6,romf6zisri rendszern6l a h5,rom vezet6knek *egfelel6en a munkavezet'k k6tp6lusri (k6t egymS,st6lelszigetelt huzal alkotja-), a harmadik vezet6k itt is a sinszd,l. Az 6"ramot a mozdonJron elhelyezett 6s a munkavezetlkhez szorul6 d,ramszed'tiveszi le- Az S,ramszed6k titbbf6le kivitelben k6sziilnek (lir6s, oll6s vagy pantografszerri, trolley-s 6,ramszed6k); l6nyeg6benvalamennyi csukl6 koriil uif*aotO, emeltyris szerkezet' melynek a munkavezetlk fel6li r6sz6n elhelyezett 6rintkez6 felirlete csriszik vagy gordiil a vezetdken, amihez "6g6, olaj avagy sriri-
256. 5,bra.
tett leveg6 nyom6sa szorit ja. A 2E6.6"bra a nagvyasirti iizemben sz6lt6ben hasznd,lt pantogpaf S,ramszed6t mutatja. A munkavezetfiket, a kop6,st6l v6_ dend6, az 6ramszed6 konnyen cser6lhet6 csirsz6 sarujdnak anyaga l6,gyabb arnazdnhl. A munkavezet|k a sinek felett kfgy6vonalban halad, hogy az 6ramszed6 eg6sz &intkez6 feliilete egyenle_ tesen kopj6k. A munka v ezet 6ket tart6oszlop ok hordjek. EEEEEzek arryaga 6,ltal6ban vas (cs6vagy rS,csos szerkezet), ritk6,bban fa vagy beton. A i6 l6gvezet6kt6l megkciveteljiik, hogy szakadS,s elleni szild,rds6,ga nagy legyen, felfiiggeszt6se olyan legyen, hogy szakad6,skor a, vezetlk 6,gai foldet ne 6rjenek, simul6kony legyen, engedjen az 6,ramszed6 nyomd,s6,nak, behajld,sa kev6s legyen, a sinekhez viszonyitott helyzetdt, lehet6leg min6l d,lland6bban
tartsa meg, stb. E kcivetelm6nyeket szenr e\6tt tartva, mig kozttti jellegri iizemben megel6gedhetiink a p5,lya felett keresztbe kifeszitett taft,6 huzalokra, esetleg a vezet6ktatt6 oszlopr6l a p6,lya fdl6 nyirl6 karra er6sitett munkave zet1kkel, addig nagyvasriti iizemben az i. n. tobbszoros felfiiggeszt6s van alkalmazfi,sban (257. 6,bra).fly szerkezetekn6la vezet6ktart6 o*r1op tart6kotelet hord, a munkavezetek pedig 5-6 m t6,vols6,gban alkaLmazott, fiigg6lyes fiiggeszt6huzalok seg6ly6vel a, tart6kot6lre van felfiiggesztve. A tart6kot6l lsriticiumbronz vagy ac6l) tlsztvesz az 6;ramnak a munkave zetlklrcz val6 vezet6s6ben, ez6rt' szigetel6 krizbeiktat6,sd,valnyugszik a tart6kon. 2. A mozdony fut6miiue hasonlatos ahhoz, amit a g6zmozdonyn6,l m6,r megismertiink.
A vasrit
269
3. A hajt6er6t elektrom6torok szolg6,ltatj6k, melyek sz6,ma, kivitele a haszndlt S,ramnemnek megfelel6en kiilonboz6. Ugyancsak r6szben ennek megfelel6en vS,ltozik a m6torr6l a fut6mfire val6 er6Stvitel m6dja is. Az egyendramtic rendszer csaknem kiz5,r6lagos tipusa a series-motor. fejt ki, aminek kcivetkezt6ben a Jll6nye, hogy inditS,skor nagy nyomat6kot mozdony inditfisi von6ereje nagy. Fordulatszi,mu a terhel6s nciveked6s6vel csokken, a mozdorry tehixt kis sebess6gn6l nagy von6er6t, nagy sebess6gn6l kisebb von6er6t fejt ki. Szerkezete egyszerri.
257. 6,bra. A m6torok kommut6torS,nak nagyobb fesziilts6gekn6l fell6p6 szikrhzilsa az VoIt. alkalmazhat6 fesztilts6gnek hatlrh szab. E hatd,r ezidlszerint koriilbeliIlS?2 ezid6szerint 3000 VoIt a legnagyoLrb alkalmazobt, ngyenS,ramf munkavezetlken Paul Ry). A mozdonyon k6t-k6t fesziilts6g (Amerika, Chicago 1\filwaukee-St. m6tor 6lland6an sorba van kapcsolva, egy-egy kommutl"Lotra tehi,t 1500 Volt jut. A vfr,ltakoz6 lramri rendszerek koztil a hd,romfd,zi,s&az q,sllnchron tnd,u,lcci6s m6tort, az egyf-6,zisirpeclig a ltompenzdlt seri,es-kollelctoros,valamint, a kiilonboz6 tipusir repulzi1s m6torokat alkalmazza. fesziiltslge 3000 -6000 V olt, A h6,romf6,zisfi rendszer munkavezetlk6nek az itrarn peri6dusszl"rna 15-1621u kozott v6,ltakozik. Az egyf.6"zisri.rendszer nagyvasrit'on Eur6p6,ban 6,Ital6"ban 10.000-15.000 Volt-os, 15 -1621, (AmerikS,ban 25) peri6dusir 6,ramot haszn5,l. MiutS,n a hasz-
270
A vasrit
n6,lt kollektoros m6torok 6,ltal6,ban300-1200 VoIt fesziilts6gre k6sziilnek, & mozdonyon elhelyezett transzforrnd,tor seg6ly6vel a munkavezet|k fesziilts6g6t le kell transzform6,lni. A uegyesrendszerek kriziil leg6rdekesebb a fdzisutilfris (split-phase system), melyn6l a munkavezet6ken rendelkez6sre 6,116,renclszerint 15.000 Volt fesziilts6gri 50 peri6dustr egyf6,zisir6ramot a mozd,onyon elhelyezett eg5rf.6"zisrl synchronm6tor 6s h6,romfS,zisri gerierS,tor egyesit6sek6nt, tekinthet6 >>ftizisad,hd<< kis, 350-370 TToltfesziiltsdgti, alacsony peri6dusszd,mtrhdromfS,zisir hramm6, alakitja et. A mozdony hajt6erej6t ennek megfelel6en h6romf6,zisir asynchron indukci6s m6torok szolg6,ltatjik. 4. A ltait1mii. Az er66,tvitel a m6torr6l a, ker6kp6,rokra ktikinbriz6k6ppen tort6nik" Es pedig : Egyen6ramn6l a leggyakoribb megold6,s, hogy a, koriilbeliil a tengely magass6,g6,banelhelyezett m6tor kozvetlen fogasker6k6,tt6tel seg6ly6vel hajtja azt. Megfelel6 rfig6zhs biztositja az er66,tvitel rugalmassig6,t.Rendszerint minden tengelynek kiilon hajt6motora van Yfiltakoz6 i,rla:rrr-iu mozdonyoknd,l viszont rendszerint !-2, olykor igen nagy m6retri m6tor szolg6ltatja az osszesteljesitm6nyt. A kerekek meghajtS,sd,nakk6rd6se a mozdonyokn6,l kiilonosen neh6z fel* adat. A hajt6mtivel szemben t6,pl5,lt egyik legfontosabb kovetelm6ny, hogy rugalmas er66,tvitelt biztositson, melynel a kerekek rltjS,n a gdpezetre kifejtett, Iok6sek ne hassanak vissza a m6torra. A meghajtS,svagy tiszt6,n fogasker6kkozl6mri, vagy hajt6rird, a,vagy igen gyakran e k6t g6pelem kombindci6ja seg6ly6vel tcirt6nik, p6ld6,ul oly m6don, hogy a m6tor fogaskereket hajt, ennek forgatty0ja viszont hajt6rrid seg6ly6vel adja 6,t,az er6t a ker6ktengelyeknek.
258. 6,bra.
5. A m6torokkal kapcsolatos seg6.clberenilez4,sekkoziil legfontosabbak azok, melyek seg6ly6vel a m6torok indit6,sa, irgy sebess6g-6s menetirS,nyv6"ltoztatS,sa, valamirrt a f6kez6s tort6nik. Egyenesdramir m6torokn6l az indit6,st az armatirra 6,ramkor6be iktatott ellen6,1l6,sok seg6ly6vel eszkozoljiik. Ezenkiviil k6t-k6t m6tort, inditd,skor sorbakapcsolunk, mi6,Ital egyegy m5torra kisebb fesziilts6g esik 6s ennek megfelel6en fordulatszil,ma kisebb. Az indit6 ellen6116,sfokozatos rovidrezi,rfna uthn, ha a m6torok megfelel6 nagy fordulatszilrcot el6rtek, a soros kapcsol6,st,megsziintetve, p6,rhuzamosan kapcsoltatnak, mi6,ltal setress6giikncive-
A vasrit
27L
-,;;'.\,
259. 6,bra.
kedik. A sebess6g m6g tov6,bbi nor,'e16sea m6torok md,gnesesmezej6nek csokkentese frtj6,n 6rhet6 el. Mind e miiveleteket, bele6rtve az eLfre-hhtramenetet, valamint a k6s6bb tfugyaland,6villamos f6kez6st is, a mozdonyvezetl a kormdnyh'enga"(kontroller) (25S.6,bra)seg6ly6vel vegzi. Kis teljesitm6nyekn6l maga a korm6,nyhengert6gzi a f.6tna:rr.kapcsol6s6,t, nagy teljesitm6nyekn6l a" kapcsold,st elektrom6rgneses, vagy stiritett leveg6vel mrikod6 kapcsol6k vigzik 6s a, korm6,nyhenger csak az ezek mrikodtet6s6re szolg6,16mriveleteket' eszkozli. Ha a vonatot tdbb mozdony tov6,bbitja, az osszes kapcsol6,sok elektromS,gnesesirton egy mozdony kormd,nyhengere trtj 6,nv6gezhet6k. (M ult'i'pleun'i,t rcndszer.) Hd,romfS,zisosmozdonyokn6,l az indit6,s a m6tor forg6r6sz6be kapcsolt, pedig a m6torok rend.szerint folyad6kellen6,ll6,stnjfi,n, a sebess6gszabl"Iyozits r6v6n eszkozoltetik, p6lussz5,m6,nakv6,ltoztat5,sa,avagy f.n. Ica.szkd,d'kapcsol'is melyn6l a, k6t, kozds tengelyen lev6, vagy hajt6rrid 6,ltal kozos fordulatra k6rryszerihebt m6tor koziil az egyiknek 6,Ll6r6sze(stator) a munkavezet6krlI nyeri az 6ramot, a rn6,sik pedig az els6nek forg6r6sz6ben (rotor) keletl<ezt 6,ramot kapja. Ily m6don a k6t forg6r6sz kozos fordulata megfelel egy oly m6tor fordrrlatsz|,milnak, melynek p6lusszS,ma egyenl6 a k6t kaszk6,dba kapcsolt m6tor p6lussz6,mainakosszeg6vel. Az egyfl,zisir m6torok indit6,sa 6s fordulatsz.ab6,lyozS,saa fesziilts6g v5,ltoztat6,sa,illet5leg (repulzi6s m6torokn6l) a kefeeltol6,sirtjS,n tort6nik. A fesziilts6g v6,Itoztat6,sac6lj6,b6l a mozd"onyonelhe,lyezett transzform6,tor szekund6rtekercsein6ttobb kivezet6st alkalmaznal<; ily m6don a m6torok kapocsfesziilts6gefokozatosan novelhet6 rragy csokkenthet6. I\Iind e muveleteket itt is onmrikcidlen vez|relt' kapcsol6k v6gzik, ,1gyhogy a kivS,nt kapcsol6,s- ha a mozdonyvezet6 a kormdrnyhengert bizonyos t6le a tov6,bbiakban fiiggetlentil, oumukod6en jon l6tre. 6,ll6,sbahozza trozdonytipus6,t, A n6met 6llamvasrit egyik legjobban sikeriilh egSrf.fmisir melyet a Sch'wartzliopf-mrivek 6pitettek, a 259. 6,bra mutatja.
272
A vasrit
A mozdony iellemz6 adatai (Vereb6lyi L6,szl6 : F6vasutak nak fejl6c[6se kiilfoldon) : tengelyelrendez6s: 2D l; hajt6ker6k6,tm&6 : z : L2b0 ; hajt6ker6k tengelynyomd,sa : t l6.b ; a mozdony osszes sfilya : 108 t; m6torszS:m: 1; m6tor egv6r6,s teljesitrn6nye : LE : 8000; a mozdony fajlagos teljesitm6nye : LF,lt: 27.8; m6tor jellege : kompenzd,Lb series-m6tor kefeertolA,ssal; m6torfesziilts6g : ll50 Volt; peri6dussz6"nt : L62f ,. Az osszsrilyba 8'Z t fitlkazitn srilya bele6rtve.
villamosit6,sd,-
6. Fd.lcez6s. Villamos mozdonyoknd,l a, mechanikus f6kez6sen kiviil villamos irton is f6kezhetiink. Az iIy rendszerii f.6kez6s k6tf6le lehet : 6,ramvisszanyer6s n6lkiil, vagy S,ramvisszanyer6ssel (rekuper6,ci6val). El6bbi esetben a m6tort lekapcsoljuk a h6,l6zat't6l 6s ellen6llAson keresztiil rovidre z6,rjuk. Az ;ramfejleszt6g6pek '6s m6torok tud.valev6en elvileg azonos szerkezebii g6pek : ha tengelyiikon mechanikai munk6,t kifejtve hajtjuk 6ket , lramot termelnek, ha d,ramot yezetiink bel6jiik, mechanikai munkS,t szolg6,Itatnak. F6kez6-si kapcsol6,sban a hajtS,shoz sziiks6ges munkS,t a j6,rmi lef6kezend6 elevenereje szolgd,ltatja. A termelt' 6"ratn az ellen6"ll6,sbanmelegg6 alakul 61,. Teljesen megS,llitani ily m6don a i\,rmivet nern lehet, mert, ha sebess6ge cscikken, a termelt elektromos munka is kisebb lesz. A v6gleges rneg6,llit6,s mechanikus f6k seg6ly6vel tort6nik. A f6kez6snek e m6dja egyen6,ramir, kisebb teljesitm6nyri m6torokn6,l (kozriti kocsik) haszn6,latos. A rekuperS,ci6s f6kez6sn6l a m6tor a lt6,l6zatra kapcsolva marad- 6s a termelt elektromos energid,t visszaszolghltatja a h6,l6zatba. Ily f6kez6st hosszabh lejt6korr lefel6 halad6 vonatoknd,l alkaLmaznak, mid6n is tetemes energiamennyis6g nyerhet6 vissza. Rekuperici6s f6kez6sre legalkalmasabb a h5,romf.6,zisu rend"szer asynchron m6torja, melv minden 5,tkapcsol6,s n6lkiil azonnal meskezd.i az d,ramszolg6,ltatist, mihelyt a lejt6n lefel6 halad6 mozdony sebess6ge n6h5,ny szf,za11kkal meghaladja azt az 6ft6ket, melyet a mindenkori kapcsoid,snak megfelel6ert az elektromos g6p mint m6tor lltrehozna. Eg;'f6,zisir m6torokn6,l a rekuperS,ci6s f6kez6s bonyolult dtkapcsol6,st ig6nyel 6s egyel6re m6g csak kis6rleti d,llapotban van. Az egyen6ramir series-m6tonal is csak arS,nylag koriilm6nyes f,ton eszkozolhet6 S,ranrvisszanyer6s. 7. A kiilonbozri uillamos aontatdsi rend,szerelcdsszehasonlhtd,sa. iizemi
Az egyenS,ramdr rendszer el6nye a, series-m6tor ml;- megismert kivd,l6 tulajdonsS,gain alapul. A mozdony inditS,skor nagy von6er6t fejt ki 6s
A vasft
273
von6ereje a sebess6gnekmegfelel6en vdlto zik, a g;zmozd,onyhoz hasonl6an kis sebess6gmellett nagy von6er6t, r'agy sebess6gn6l i
Amerik6,ban, a m6,r emlitett Ch. M. St. r6v6n 6rte el a legnagyoblr kiterjed6st; tdbb hivet szerez,6sFranciaorszd,g,Bel_ 6,ll6,stfoglaltak a jciv6ben val6 kizl,r6_
A vfi'ltakoz6 i,tra]mfrendszbrek kozot't,hosszfi ideig a hd,romf6zisirtartotta a vezet6st 6s ez nLagSlarnt6,rndlcn'ek, clr. Kand6 Kdtmdinak zsenialitS,sS,t hirdeti, aki az olasz valtellina-vasirt lgO2-ben kezd6d6 villamosita,sa,val kapcsolatban a tervei szerint a budapesti Ganz-gyhrban k6sziilt mozdonyokkal bizonyitotta. be a h6'romf6zisri rend'szernek nagyvasfti iizemben val6 alkalmass6,g6,t.Az asynchron m6tor nagy indit6nyorrriien ol es a titbbi m5tortipust feliilmril6 gazdasa'goss5'ggal dolgozil<. Nugy el6nye a tobbi m6tortipussal szemben, hogy firamvisszanyer6sselval6 f6kez6sre a iegalkalmasabb. Ez a tulajdons6,ga, k*pcsolatban azzal, hogy fordulats zfi"tnu a, terhel6st6l csaknem fiiggetlen (tehd,t kis 6s nagy terhel6st csaknem ugyanolyan sebess6ggeltud tov6,bbitani), elsdsorban hosszir, nagyemelked6sii,"ugt tehelforg almablebonyolit6 hegyip6,ty6,kra teszi alkalmassS" A m6torok fentemtitett ))merev(( fordulati karakter-i"ritka,iu azonban srirri szem6lyforgalmri vonalakon ]nhtritnvos lehet, rrrerbaz 6llom6,sokon val6 tfiLbarh6zkodd,sb6lered.6k6s6sek alig hozhat6k be. A m6torok kis srily mellett nagy teljesitm6nyt fejterrek ki. Ennek 6s a kapcsol6berendez6sekarA,nvlag egyszenibb volt6,nat kovetkezt6ben a h6,rom. f6'zisir mozdony fajlagos teilesitm6rye, vagyis a mozdo'vsrily tonn6j6,ra es6 teljesitm6ny valamennyi renclszerrel ,r"-L"' a legnagyobb. kereken 42 l6er6/tonna. H6'ttit"nya ezzeL szemben a k6tp6lusf munkave zet6k, melynek vezet6se keresztez6sekn6l, v6,lt'6kn5"lbon-volult 6s kciltsdges, valamint a haszn6,lt 6;;; peri6dussz6'ma' M6tortechnikai okokb6l ogyurri* legc6lszerribb a LE -L6zf peri6dus alkalmazd,sa,ez viszont nem s egyezik a,z ipari 6,ram 6,li,a,r6,ban E0 Technika-
1g
27 4
A vasirt
peri6dus6,val. 3;z&t vagy kiilon vasirti er6mrivet kell 6piteni, vagy az ipari ielepek szolg6ltatta 6,ramot kell al6,llom6,sokona kivdnt peri6d.ussz6,mra6'talakitani. A h6,romf6,zisirrendszert Eur6p6,ban Olaszorszl,g vezette be a legkiterjedtebb m6rt6kben. Az egyf6,zisir rendszer els6sorban N6metorcz6g sziv6s, kitart6 munk6j6nak koszonheti sikereit. A n6met nagy elektromos gyirak kitartd,sS,nakv6giil is sikeriilt a kollektoros m6tort vasirti iizemre alkalmass6, alakitani, tgrhogy az ear6pai villamositott, vonalaknak konilbeliil 60o/o-a m& egyf6,zisir. Ai egyfezisir kollektoros m6torok forctulatszhma konnyen szab6,lyozltat6, az "gyen6,ranri. series-m6tor kedvez6 t,ulajdonsdgaival rendelkezttek, azonban a sziiks6gestranszform6Ltor,valamint a kapcsol6szerkezeteknagy sirlya kovetj6val alalta marad kezt6ben a mozd"onyara,nylagnehdz,fajlagosteljesit6k6pess6ge a" h6,romf6,zisirmozdolv6nah. A haszndlt 6,ramnem L5-25 peri6dusa a rn6'r ismertetett hiltril,nYt jeienti. Az egy- 6s hdromfa,zisit renctszerek el6nyeit igyekezik egyesiteni a fhzisv6,lt6s rendszer. A munkavezet6k egyp6lusir, a koriilbeliil 15.000 Voltos egyperi6d.usaa norm6,lis ipari peri6dus lehet, a hajt6m6torok viszont f itzis& b"ra11t a kedvez6 vasiti tulajclons6,gokkalrendelkezl alacsony peri6dusszS,mra6s kis fesziilts6gre 6pithet6 asynchron m6torok lehetnek. A M6,v. els6 villamos pr6bamozd.onya szint6n f6,zisv6,lt6s6s dr. Kand6 K6,lm6,ntervei szerint,k6sziilt. A tizisvhlt6 az edCig Amerikdban hasznilt megold6sokt6l teljesen elt6r6 gondolaton alapul. Ugyancsak Kand6 tervei alapj6,n az osztr6,k szovets6gi vasutak r6sz6re is k6sziil k6t f6,zisv61t6s mozdony a, Ganz-gy6,rban. aal6 dsszehosong. A aillamos uontatdsnakaz egydbuontatris'irend,szereklcel l6tdsct'. A g6zltzemmel'val6 osszehasonlitdsban- vontatd,stechnikai szempontkell mindenekel6tt a villamos iizemu vonal nagyobb teljesttokdpessl'gdre b6l megtakarithat6. ideje vizv6telez6s6nek 6s rd,mutatni. A g6zrnozdonyok sz6na nagyteljesitrnlnyu villamos mozdonyok iizeme r6v6n pedig a vonatok 6,tlagos sirlyJ es sebess6g" a p6,ly6,nak nagyobb tengelynyomd,sra val6 tfi6piL6sen6lkiil is novelhet6. E szempont, els6sorban nagyforgalmir, teh6z hegyipS,lya,koniot e szempontb6l nem lenne legala,bb is Eur6p6,ban 6rv6nyre. sik vid6ken m6g ezid6szerint sziiks6g villamositA,sra. alagft van, Ha valamely vonalon kiiliinleges hosszir, nehezen szeLl6zt'eLhet6 javS,ra billentez a kciriilm6ny m6,r mag6,banv6ve is a fiistmentes villamosiizem heti a m6rleget (SzimPlon). Tov6bbi szempont lehet a tlilzellanyag fogyasztS,sbeli ijsszehasonlitd,sa. korszeri nagy elektromos telepekben nyert 6ram 6s A tnzel?anyag h6energi6,j5,t, kia j6 hatasiokkal dolgoz6 villamosmozdony r6v6n gazdas6,gosabbanlehet g6ziizemben A haszn6,lni, mint gdz,iozdonnyal, f6leg. a dugattyris g6pekkel. ugyanis sz6,mosoty elh6,rithatatlatt .r"*it"s6g van (p1' begyujt6's, 5'csorg6's,fit'6h6,zban val6 g6ziart6,s okozta sz6nfogyaszt6,s),melyek villamos mozdonyn6'I hogy elesnek. E o"*rt"s6gek m6g a turbin6,s mozdonyt is terhelik, az6rt, dacbra,
A vasft
275
a vonalon val6 vontat6,s alka,lm6,val jobban hasznositja a tizel6anyag h6energi5'i6'i, 6vi d'tlagban egys6gnyi teljesitm6nyre tdbb kal6rid,t fogyaszt, mint a, villamos mozdony. Egyes sz6nszeg6ny, de sok vizierlvel rendelkezl orszd,gok r6sz6re (Svd,jc, olaszorsz6'g, Ausztria, Sv6dorsz6,g 6s r{orv6gia) *6g a kiiltoldt6l val6 fiigg6s megsziintet6se 6s a vizier6ben rejl6 nemzeti vagyon kihasznd,l6,sais kcivetelh et5v6 teheti a villamositS,st. TJgyanez mondhat6 oly viddkekre is, ahol nagy mennyis6gben tal6'1hat6k oly gyenge barnaszenek, melyek a hosszabb td,vols6gra val6 sz5'llit6'st nem hfuiilk el, helyben, nagy elektromos k
Altalanos elterjed6sea sz6n, olajak mesters6gesel66,llit6,sa k6rd6s6nek megold6's6'valvan osszefiigg6sben. Ez esetben a, kisebb t6kebefektet6st ig6nyl6 Diesel-mozdony a villamosiizemnek m6lt6 versenytd,rsd,v6, vd,lik.
A vasirti
hocsik.
Az az er6kifejt6s, mely a szfiz 6v er6tti vasirt apr6, aki'lzttbijd,r,mrivek sinre alkalmazott, ubdnzatatnak min6sithet6 kocsijait n6gy-, hat- 6s m6g t6bb tengelyri 6ri5,sokk5,vl,lhoztatba 6t, a regrijabb id6kb;n is e"tlli gyilm
276
A vasrit
Miel6tt a kocsiszerkeszt6sbenma megnyilv6nul6 6rdekesebbtirrekv6sekkel meg kell ismerniink a kocsik fontosabb foglalkoznS,nk, el6bb 5,ltal6,noss6,gban alkatr6szeit. Ezek a kcivetkezdk'l. a tengelY 6s ker6kP6,r; 2. az aLv6'z; 3. a kocsiszekr6nY. A kerekeket a tengelyekre nagy nyom6,s seg6ly6vel sajtoljd,k fel, mi6,ltal szil6,rdan iilnek azel. A tengely k6t v6ge tengelycsapnak van kik6pezve, mely csapd,gybanforog. A csapS,gyktizbeiktatott rrig6 (hord.rrig6)kiizvetit6sdvel viseli az aVhz 6s a kocsiszekr6ny sirly5,t. Az a1vhzanyaga irjabban kiz6r6lag folytvas, \'agy enn6l m6g nagyobb szil6,rds6,grianya,g; I 6s I I gerendakb6l rend.szerint szegecselesirtjS,n e165,1litott, seg6ly6vel merevitfrtt' keret, mel;z a kocsiszekr6ny strly6't'hordja 6,tl6s rdrcsozS,s 6s adja 6,t' a tengelYeknek. kdziil a k6t, A kocsi hosszir6,ny6,haes6 hossztartolwamer6legeskereszttartolc viseli. nevet sz6ls6 a melltarl,6 A kocsiszekrlny a kocsi rendeltet6s6nek rnegfelel6enrendkiviil kiilirnbozl kik6pez6srilehet. A kocsik hossz6,naknijveked6s6vela sz61s6tengelyek egymS,st6lval6 t5,volis s6,ga mind. nagyobb lett. Sziiks6gess6v6,1tteh6,L- a mozdonyokhoz hasonengedni, hogy a j6,rrnri a kanyarul6an - a tengelyeknek bizonyos elmozdu15,st, j6,rhasson. A N6met Vasritegylet kdtel6nyugodtan latokban is neh6zs6gn6lkiil, a tengely ezerrelmozdul4s6,tegys6ges igy a M6,v. is k6be tartoz6 vasutak feliil m6retek alapj6,n biztositjd,k (egyteti,bedll6 tengely). 4'5 m tengelyt6,volsS,gon m6,r aj6,nlatosily egyleti tengelyek alkalmazdrsa. M6g hosszabb kocsiszerkezetekn6l,amilyenek pl. a kozismert Pull,munn' kocsik, a nagy sz61s6tengelyt6,vols6gokkiivetkezt6ben a,z egyszertibe6,ll6tengely alkalmazd,sa*"m segitene.Ilyen esetben a tengelyeket a kocsi k6t v6g6n elhelyern6r ismertetett, egy-egy forgdalvil'zban zett,, a mozdonyfut6mri t6,rgya15,s6,n6,1 egyesitik. a rnelltarh6ra er6sitett k6t-k6t iitkrizdt, A kocsi k6t homlokoldal6,n ta16,,1juk a jelz6l6,mp6,k 6s csauarkapcsolcat, uon6horgolcat szolg6,l6 a kocsik osszekapcsol6,s6,ra csatlakoz6 l6gf6kvezet6kek tart6it, valamint a k6s6bb ismertetend6 g6zftit6si 6s toml6rt. A szem6lykocsik trilnyom6 tribbs6ge ma, md,r hossz5,tj5,r6s.A hossz6'ti6't6 vagy a kocsi oldal6,n(oldalfolyos6skocsi), vagy a kozep6nnyer elhelyez6st(kirz6p6,tjd,r6skocsi). A szakaszoskocsik kiiliinb6z6 kiviteli form6,i kirziil m6rr csak az oldalfolyos6s szakaszoskocsik 6pii1nek. Ezekn6l minden szakaszb6lkiilon kisz6,lt6,snyilik. trt6nyiik, hogy az utasok be- 6s kisz6,ll6,sagyorsan tiirt6nik, ez6rt' els6sorban nagyforgalmri, riivid t6,vols6,gf, sokmegS,ll6helyeshelykozi forgalomban nyernek alkalmaz{,st. A kiitonleges elrendez6srikocsik kozott emlithetjiik a kiilonboz6 termes-, is. szal6n-,valamint a mind nagyobb elterjed6snek
A vas{rt
277
szolg6,l6oldalfalas, feliil fedett kocsi, a tomegS,ruk (sz6n,kavics, stb.) sz6,llit6,s5,ra (plateau) nyitott, valamint az oldalfal n6lkiili rp6re< kocsi. Ezenkiviil kiil
260. 6,bra.
278
A vasrit
Foglalkozztxi< ezek utd,n a kocsi-felszerel6sek 6s berendez6sek egyes r6szleteivel. Az iitkdztikkel szemben rijabban mind er6sebben jelentk ezik az a kcivetel^9ty, hogy tisszenyomd,sutd,n lassan, kis er6kifejt6s -Lil"tt t6rjenek vissza eredeti helyzetiikbe, elt6r61egaz eddig 6,ltald,nosanalkalm azott szerkezete,kt6l,ahol a kocsik dsszenyom6dS,sa alkaim6,val az itkozl rrig6t nyom cissze,a kocsi elevenereje a rirg6ban mintegy elraktS,roz6dik 6s a rfrg6 nagy er6vel igyekszik a mozgd6 megsztinte ut6,n szfittaszibanr a k6t kocsit. I{agy sirlyri, hosszir vonatok gyors f6kez6seeset6bener6s r5,ng5,st,s6t vonatszakad,6,stokozhata rlagy er6vel helyret'6r6 it'koz6, A n6met vasutak az t. n. d,cirzsiitkcizrjuel kis6rleteznek, melyn6l a kocsik cisszenyom6dS.,sa alkalmS,val az elevener6t drirzspof6,k egy*6.on val6 surl6d6,sa f'kezi le 6s a visszat6rit6sre itt, is alkalmazott rir!6 "suk gyeng6n nyom6dik ossze. Az rinmtikddd kocs'ilcapcsol6'-szerkezetek k6rd6se d,lland6an napirenden va,n. Ezzel kdts6gtelentil sok balesetnek lehetne elej6t venni 6s a szemdLyzetimegtakaritd,son feliil az risszekapcsold,s ideje is igen megr
A vasrit
279
A kiizvetlen elektromos frit6sn6l a f{t6testeket nagy elektromos ellen6,ll5,sfr a,nyagb6lk6sziilt huzal vagy lernezalkotja, melyet a rajta 5,thalad6 inam felhevit. Bels6 el6g6sri m6torral felszerelt j6,rmrivekn6l (m6torkocsik) a frit6s a, m6tor meleg hldltlvtze seg6ly6vel eszkcizcilhet6. A kocsi,ui,ldgdtdsaa r6gebben kiterjedtebben alkalmazott,, de ma m6,r csak ,al6r,rendelthelyi6rdekri vonalakon tal6,lhat6 olaiui,ldgttds helyett gfizzal vagy ,elektromos riton tcirt6nik. A gdzuikigi,kishozlegink6,bb az olaigdzt haszn6,lj6,k,melyet a gd,zolajnak nagy h6fokra hevitett retort6,kban val6 elroncsol6,sairtj6,n nyernek. Ac6lpalaca fogyaszt6helyekre. kokban 100 atmoszf6r6,nfetiili nyom6,sra sriritve sz5,11itj6,k tartd,nyban A g6,zta kocsi az alv6,zra er6sitett, 6 atm. nyomdrsra tiiltijtt viszi mag6,val.A 96,znyomS,scs
280
A vasrit
Ez6tt' irjabban a dinamds vil5,git6,sterjed. rlyen vil6,git6,si rendszer sokfdle van' Eur6p5'ban legsz6lesebbkrtrben a Dyclc-t6le, vala-int u, Brown-Bouer,i & cie sv6'ici c6g -rendszere terjedt el. A kiillnbctz6 megoldd,sokalapelve azonban megegyez6 6s l6nyegileg a kcivetkezlkben foglalhatJ
A jdrmfl\,ek
f6kez6se.
A f6kberendez6sc6rja a jd,rmrivet mozg6,sd,ban g6,torni. A f6kberendez6seketk6t f6 csoportba sorozhatjuk, a szerint, amint a f6kez6s emberi vagy g6pi er6vel t6rt6nik. Minden f6kszerkezetnek_alapereme a f6,ktu,srui,meryet f6,krud,q,zatszorit, a ker6kabroncs fut6fetiilet6bez. Megakadi*lyozand6, hogy a f6ktusk6 6,ltal a ker6knek 5'tadott nyomis a tengelycsap lutil,n a csap6,gyat, feleslegesenterhelje, mindenkor k6t, egymd,ssal d,telrenesf6ktusk6t haszn6,lunk. Ila a k6t fdktusk6 6,ltal a ker6k fut6feliilet6re gyakorolt nyomd,s p 6s a surl6dd'si t'6rryez6kerdkabroncs 6s f6ktusk6 klzott pr,-*klor a fell6p6 surl6dd,si ellen6'll5's- P ' Fr. Ha ez az 6rt'6k nagyobb a ker6ilnyomd,snak a sin 6s ker6kabroncs kozott'i surl6d6,sit6nyez6vel val6 szorzat6,nel,-q.. p-n6l,akkor a mozdony tapad6,si viszonyainak tanulm6,nyoz6,s6,n5,l mondottak 6rtelm6ben a ker6k nem g
A vasrit
I
rt
28r
f6kszerkezetekism6t k6t csoportba sorozhat6k: azels6n6l sii,rltettleuegti,a m6so* diknal pedig a fdkszerkezetLen l6tesitett l|giir (vd,kuum) ellen hat6 kiilleveg6nyomS'sl6tesiti a kivdnt t6kez6 hatd,st. A sriritett leveg6t hasznd,l6f6kszerke zebek ktiziil Eur6p6'ban a westingh,cuse-, valamint az ennek tcik6letesiteit kivitele gyan6,nt fekinthetf Kunze-Knorr-f\k terjedt er. A Westinghouse-f6k mrikcid6se a krivetk ez6 : a mozdonyon elhelyezett, gSzg'ppel hajtot't l^gsziuattytcaz ugyancsa,k a mozdonyon lev6 ffltdgtart(inyt 6.---g atm' nyom6'sir leveg6vel tdlti meg. A f6l6gtart5,nyb6i a leveg6 red,uktiliszelepen, valamint a mozdonyvezet' kezeiigy6be; ehelyezett f}tcezcicsaponkeresztiil (ennek az fi' n' t'olt66ilas6,ban)u, "g3*, vonaton v6gighfl6d6 frit|guezet1kbejut. Norma'lis 6'llapotban a redukS,l6szelep6,lland6an s iino*rf6r6,s nyoru6,st tafi a vezet6kbp'n'A f6l6gbart6,nyban, valamint.a llgyezet6kben uralkod6 nyom6,st a mozdonyvezet6 feszml,rdlcseg6ly6vel 6lland6an ellen hrizheti. Minden f'kezett' jS,rmrivcinri. n. m{ikcid,esi szelepet,segfud,tlgtartdnyt,valamint f4'lchengertt'a16Jwtk.A mrikciddsi szelep a lelke az eg6szblrendez6snek. L6nyeg6ben kis dugattyirval kapcsolt siktotattyirs leveg6eloszt6-szerk ezeb.A dugattyri egyik oldald'ra a f6vezet6k, m6,sikra a seg6dl6gtartdny nyom6,sahat ; ezekmindenkori viszon5zflntp megfelel6en v6gez mozg6,si,mi6,ltal a vele kapcsolt tolatty6 a fdkez6efit szolg6,lt'at6f6khengerbe stiritett leveg6t bocsd,t, vagy azt, onn6t,a, szabadba engedi. A f6khenge_rbendugattyri rriorog, melynek egyik oldal6,ra rrig6nyom6's hat 6s azt' az egyik oldali sz6ls6 helyzetten igy"k"zik tartani. F6kezdskor a dugattyir m5,sik oldalS,ra hat6 leveg6nyomd,s ,o!"teterrek megfelel6en elmozdul 6s a f6kvon6rrid seg6ly6vela tusk6kat a ker6kabroncsra szoritja. A f6k nyugalrni helyzet6ben a mrik
282
A vasrit
2. A ldk olfuisct,%enLtdrtdnhetiolcozatosan,arni hosszri vonatoknS,l szakad6,sra, vezet1 ring6,sokat' id6zhet el6. 3. F6kez6skor a nyomS,scsokken6sneka, vezet6kben val6 toutlbbteried,d,se bizonyos sebess6ggeltort6nik, teh6,t a mozdonyhoz kozel6,ll6 kocsik f6kjei m6,r mrikodnek, mid6n a h5,ts6 kocsik mrikcid6si szelepei m6g nem 6rzk s, nyomS,scsokken6st. A nyom6,ses6stovaterjed6si sebess6g6t'm6r az i. n. gyorsrn'{ikdilds(i W .-l6k is nriveli oly m6don, hogy minden kocsi mrik
