229 XV. A HANGYÁKRÓL

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

229

XV. A HANGYÁKRÓL. (I.) A tá rs a s á g b a n élő ro v aro k k ö zött a méhel^ u tá n a h a n g y á k bizonyára a leg é rd e k ese b b e k közé tarto zn ak . K ülönféle életmódjok, eltérő szokásaik, jó és rósz tulajdonaik, v endégszer etetök, közm ondássá v á lt szorgalm uk, k ita rtá s u k , fü rg e sé g ö k , t a r tózkodási helyeik, m üépítési ösztönük, és ném ely fajok s z o lg a ta r tási ösztöne, mind m eg annyi körülm ények, m elyek á lta l m éltán m a g u k ra vonják a figyelm et. A h a n g y á k a fu lá n k k a l e llátott h á rty a rö p ü e k rendje e g y ik tek in tély es c salá d já n a k tagjai. T á rsa s á g u k folytontartó, m int a m éheké, s nem e g y n y á ri, m int a poszm éheké és a tá rs a s darázsoké. T elepeik v a g y is bolyaik rendesen csak a hibásan nemetleneknek el n evezett dolgozókból, azaz munkásokból álla n a k , m elyek a tá r s a s á g zömét te s z ik ; bizonyos időben azonban, a leg tö b b fajnál le g in k á b b a n y á r vége felé, a fészekben hím eket és n ő sté n y e k e t is ta lá lu n k . Az E urópában élő nem ek között kivételesen csak e g y v a n k é t fajjal (a déleuropai, s D ohrn szerint E rd é ly b e n is tenyésző P h e idole pallidula N yl. és a sp a n y o lo rszá g i P h eidole pusilla Heer), hol az em lített három rendbeliek m ellett a tá rs a s á g b a n m ég védő k e t is ta lá lu n k , m iként a m elegebb tarto m á n y o k b a n lakó s szer fölött pusztító v o ltu k ró l ism eretes term iták n ál. A h a n g y á k teste könnyen szétszedhető részekből áll, ezek: a fej, törj, po tro h és a l á b a k ; a hím eknél és nőstényeknél azonfölül m ég a szárnyak. A dolgozók és a védők az ivariak tó l az á lta l különböznek, h o g y szárnyaik soha sincsenek. A védők a dolgozóktól jo b b á ra csak erősebb voltuk, n a g y o b b fejők s ném ileg rág o n y a ik szerkezete á lta l té rn e k el. A szárnyas n ő sté n y e k sz á rn y a ik a t a nászrepülés u tá n c s a k h a m a r elhullatják, v a g y p e d ig azokat a fészekbe tö rté n t vissza tértü k u tán m ag u k a dolgozók r á g já k le. De m ég e k k o r is k ö n n y ű ő k e t a dolgozóktól m egkülönböztetni, m ert v o lt szárnyaik tö v én ek ala p ja később is m eglátszik. A hím eket a nőstényektől főleg az által lehet fölismerni, h o g y p o tro h ú k e g y szelvénynyel s csápjok egy ízzel több d a rabból áll, fejők kisebb, vékonyabb, lábaik hosszabbak, r á g o n y u k k e sk en y e b b és sz á rn y a ik a t önm aguktól soha el nem hullatják. E g y századdal ezelőtt m ég m indenki azt hitte, ho g y a d o lgo zók iv artala n o k . De a jelen század kezdetén e g y hírneves genfi term ész e tb ú v á r leányának, a szellem es J u r i n e kisasszonynak si k e rü lt bebizonyítani azt, mit m ár A ristoteles is g y a n íto tt, h o g y a.


230

MOCSÁRY S Á N D O R

h a n g y á k n ál ép úgy, m iként a m éheknél, a dolgozók nem e g y e b ek m int tö k éle tle n ü l fejlődött nőstények, m elyeknek durványos ivar szerveik — L e s p é s m egfigyelései szerint — a különféle fajoknál igen különbözőleg v a n n a k kifejlődve. S valóban H u b é r , a h a n g y á k életkörülm ényeinek szorgalm as tanúlm ányozója, nem e g y sze r láto tt hím et dolgozóval párosodva, m ely u tá n ez utóbbiak c sa k h a m ar elhaltak. V alóságos term ékenyítés azonban, a dolgozók nemi részeinek tö k éle tle n ség e m iatt, létre a lig jö h e t; s azért, ha a dol gozók á lta l ra k o tt peték b ő l álczák kelnek k i : igen hihető, hog y ezek term ékenyítés nélkül, te h á t szűznemzés i parthenogenesis) útján keletkeztek. Nem kevésbbé érdekes tov áb b á tudni, hogy néhány M yrm ica és Form ica fajnak k étféle dolgozói vannak, m ely ek e gym ástól néha lényegesen is különböznek. í g y a C atag ly p h is bom bycina R o g . és Eciton h a m a ta F. fajoknál a dolgozók e g y részének három szögű, széles, a m ásik résznek pedig sarlóidom ú rá g o n y a van.* S míg- a csak egyform a dolgozókból álló te le p e k lakói — hová a leg tö b b belföldi faj ta rto zik — n a g y s á g r a nézve egym ás közt c sak igen kevés külö n b ség et m u ta t n a k : ad d ig vannak tele p e k különféle dol gozókból (Form ica rufa, pratensis, exsecta.) m elynek egyénei jo b b á ra egyenlő n a g y s á g ú a k u gyan, de közöttük m égis néhány kisebbek, csinosabbak is ta lá lta tn a k . Ezen kisebbek petefészkei legkevesebb 3, néha 4 v a g y 5 tömlőből á lla n a k ; a n a g y o b b a k n á l ellenben ilyen 4—6 van jelen. A F orm ica sanguinea tö bbnyire igen népes telepe csak kevés, egym ástól különböző dolgozókból á ll s azonfölül m ég n éh án y kisebbekből, m ely ek szintén dolgoznak. A n a g y o b b a k p e te fészékében 4—6, a kissebbeknél 3—4 tömlő van. Az A p h a e n o g a s te r stru c to rn á l ezen fokozatok m ár átm enetet képeznek egym ásba, m e rt b á r a n a g y o b b a k tetem es n a g y s á g ú fejők által tűnnek föl, de azért csak épen azon m u n k át végezik, m iket a legkisebbek, s te le p e i k e t ép oly b á tr a n védelm ezik m int amazok. Mind k e ttő n e k iv a r szervei tökéletesen eg y fo rm ák : m inden oldalról e g y petetöm lő igen kevés kifejlett petével.** (II.) A h a n g y á k rendesen o tt élnek és tartózkodnak, hol m a g u k és ivadékaik életének fö n ta rtá s á ra elegendő táp lá lé k o t ta lá l nak. E ledelök á lla ti és növényi részekből, c z u k o rta rta lm ú v irá g o k ból, gyüm ölcsökből, fák nedvéből, a levelészek és p iré k e k testében kiválasztott édes folyadékból áll. Telepeik hely éü l különböző, ten yészésükre alkalm as h e ly e k e t * Berliner Ént. Zeit. 1859 p. 232. ** L e s p é s : Beobachtungen über geschlechtslosen Ameisen. (Zeitschrift für die gesammten Naturwissenschaften, Jahrg. 1864.)


A HANGYÁKRÓL.

231

szem elnek ki, a hol azután m esterséges, néha a fajt m ár első te k in te tre jellem ző építkezéseket tesznek. N ém elyek a földben e g y m á s fölött több osztályból álló m ély s z o b ák a t készítenek, m iket folyo sókkal, e g y v a g y több kijárással lá tn a k e l ; a ki v ájt földet pedig v a g y a boly k ö rü l ele g y e n g e tik (C ataglyphis viatica, cursor) v a g y m agas kúpidom ú halom m á a la k ítjá k , m elynek tetejét apró fa, á g , levél, fű, szalm atöredékekből fedik be, h o g y a n a g y fo rró sá g és nedvesség ellen óva leg y e n e k (Form ica rufa). M ások ism ét v a g y az odvas fákban tele p e d n ek le s a n n a k belsejében növényrészek ből, a p ró kövekből s földből é p ítik föl folyósóikat és szobáikat (Lasius fuliginosus), v a g y pedig a p u rh ás fában, a lev á g o tt v a g y k o rh ad á sn a k indúlt törzsben r á g n a k ki m eneteket (Camponotus ligniperdus, pubencens), v a g y v é g re lak ó h ely eik et m inden n a g y o b b szerü építkezés nélkül a készen ta lá lt lyukakban, falak és sziklák repedéseiben, kövek között, a fák héja v a g y m oha a la tt k e r e sik és ta lá ljá k föl. A Colobopsis tru n c a ta kivételesen a tö lg y fá k üres gubacsaiban, a T etram orium caespitum az u ta k m ellett a kertekben, réteken, szántóföldeken v a g y kövek a la tt s a h á z a k b an üti fel tan y á já t. Nem ritk á n az ü v e g h á za k b a n m ég külföldi fajok is előfordúlnak, hová azok id eg e n földről való növényeken h o z a tn a k be, itt azután m eghonosúlnak, idegen állam o k p o lg á rá v á lesznek. M íg az európai fajok telepei tö b b n y ire csak kisebb átm érőjű halm okból állanak, ad d ig a forró földöv a la tt a re n g e te g őserdők ben v a g y em ber á lta l alig la k o tt vidékeken v a n n a k n a g y k ite rje désű tele p e k is. M a 1 o n e t eg y h a n g y a b o ly t említ, m elyet ő G ui nea erdejében 40 lépésnyi távolról láto tt, de a m elyhez közelebb nem m ehetett, m ert vezetője ezt neki nem tanácsiá. Becslése sze rin t ez g ú la a la k b a n 15—20 lábnyi m agas, s a la p já n ál 30—40 láb átm érőjű lehetett. S t e d m a n S urinam ban 6 láb m agas h alm on m ent keresztül, m ely legkevesebb 100 láb átm érőjű volt. A z A t t a cephalotes, m ely B rasilia és G uiana n a g y részében el van terjedve, 20 négyszög lábnyi b ó ly o k a t épít. M a g át a h a n g y á t a ben lak ó k m int n y a lá n k sá g o t kedvelik, s azt étkezéseiknél sóval behintve é l vezik. H a igen sokat fo g n ak s azokat friss á lla p o tb a n m eg nem em észthetik, m egaszalják, és sóval m eghintve k ésőbbre elteszik.* N ém elyek eg y telepben szám osán élnek eg y ü tt, m íg m ásoknak az állam a a lig áll húsz egyénből. Ezen körülm ény a lkalm asint k a p csolatban van a nőstények petefészkének a lk o tá s á v a l s a nősté n y e k szám ával. í g y a Colobopsis tru n c a ta tele p e i m in te g y 40 t a g ból á lla n a k , m elyeknek e g y n e g y e d része term ék en y nőstény, de * Taschenberg ; W as da kriecht und fliegt! Berlin, x8 6 1,


332

MOCSÁRY SÁ N D O R

ezek csak kevés iv ad ék n ak adnak életet, m ert petefészkük csak e g y töm lőből áll, legfeljebb tíz petével. T öbb apró M yrm icidae fajok tele peiben ellenben csak e g y k irá ly n é van. A M yrm ica ruginodis k irá ly néjának 8 töm lője van m indenkor, az A tta subterranea-nak s az A p h a e n o g a s te r s tru c to r-n a k pedig* 12. M inden k irá ly n é közt l e g t e r m é k e n y e b b e k : a L asius flavus 40, a Solenopsis fu g ax 50 töm lő vel s mind k é t fajnál több nőstény él e g y ü tt u g y a n e g y telepben. A te le p e k elkészítését és kijavítását, az ivadékok á p o lá s á t s fölnevelését, a hím ek és an y an ő stén y ek tá p lá lá s á t a dolgozók végzik, m elyek a ha n g y a -á lla m zömét teszik. E zek óvják m eg az á lc z á k a t és a b á b o k a t a reájok nézve árta lm a s lég k ö ri b efo ly á soktól, midőn a hűvös n a p o k és éjszakák, v a g y n a g y fo rró sá g b e á lltá v a l azokat a m élyebb fekvésű szobákba, ellenben m érsékelt m eleg időben, v a g y n a g y o b b esőzéseknél a fészek fölszine a la tt levőkbe hurczolják. A telet jo b b ára álomban, v a g y csendes szendergésben töltik. S midőn a term észetnek téli, pihenő napjai m ár elm últak s a jó té k o n y n a p a földre hinti a ranyos s u g a ra it s é lte t lehelve a szunynyadó term észetbe, új életre kelti, új m u n k ára hívja szerves lé nyeit : a n a g y m indenséget e k k o r m iriádnyi so k aság b an elle p ő apró á lla to k között a h a n g y á k b izo n y ára az elsők, m elyek élni sietnek. M indenek elő tt p edig a boly k ija v ítá sá t eszközük, s ily e n kor, v alam int később is, valódi öröm látni, m iként szerzik össze az építő a n y a g o t s a különféle tápszereket. A m ire egy m agában képtelen, azt közös erővel létesítik, s ü g y esség ö k és k ita rtá s u k á lta l m indenben czélt érnek. E g y k o r e g y királyfi, T am erlan —m ondja a ke leti legenda — c s atá t vesztve tűnődve pihene sátorában. A s á to r oldalán e g y h a n g y a m ászott föl, m elyet a királyfi rósz kedély h a n g u la tá b a n o n nan többször levetett, de az csak h am ar ism ét fölmászott. K iváncsi volt te h á t látni m eddig fogja folytatni n y a k a ssá g á t, s nyolczvanszor ve té le eg y m ás után, an élk ü l hogy a h a n g y a kedvét v esztette volna. A királyfi k ifá rad v a á m u la tta l te lt el afölött, h o g y e g y p a rá n y i féreg r a jta íg y k ifo g o tt; de egyszersm ind a példán okulva m ondá önm a g á b a n : kövessük őt, s mi is győzni f o g u n k ! — E k ish a n g y a nélkül a hires hódító Á zsia fölött az uralm at alig h a e ln y e re n d ette ?! Ü g y e ssé g ö k et és tárg y ism e re tö k e t illetőleg pedig ró lu k eg y é rdekes té n y t M ialaret H ip p o ly t beszél el. ő u g y a n is búza, á rp a és rozs m a g v a k a t összekeverve te tt a h a n g y á k elé. Midőn később tele p e ik e t fölnyitá, a m a g v a k a t gondosan elkülönítve s különféle em eletek b en elosztva ta lá lta ; a búzát p é ld á u l a m ásodikban, az á r p át, a harm adikban, anélkül, ho g y ezek összekeverve lettek volna.* * M ic h e le t: Das Insekt. Mit einem Vorwort von Blasius. Braunschweig, 1858.


A HA N G Y Á K R Ó L.

*33

(III.) Mi sem lehet érdekesebb, mint ezen nagy nép különféle szokásait, mozdúlatait és munkáit szemlélni. A dolgozók, nagyságra egym ástól gyakran különbözők, két csapatra oszlanak. S míg a szállítónők a szükségesek beszerzése után látnak, addig a házi ápolónők egyedül a családi körülményeknek, a gyerm ekek neve lésének, ápolásának, a hímek és anyák táplálásának élnek. Szaka datlan foglalkozásban vannak, ha ugyan a folytonos mozgásból ítélni lehet, melyben a dajkák és a bölcsők vannak. Ha e g y eső csepp esik, napsugár süt, m ely őket kellem etlenül érinti, mindjárt ott vannak az ápolónők, s a nagy gyermekeket, kik ép oly nehe zek, mint ők maguk, emeletről emeletre a kívánt helyre czipelik. Ha aztán az álcza, m elyet saját szájokból étetnek, bábbá lesz, s ezen állapotában órája eljöttékor nem bír annyi erővel, h ogy báb hüvelyét áttörje, mindjárt ott terem a figyelmes virrasztónő, ki a hüvelyt neki megnyitja, kiszabadítja, ápolja, a világossághoz szok tatja, keresztül vezeti a sötét város labyrintjain, megtanítja önma gáról s másokról gondoskodni. A hangyák néha gym astikai játékokat is űznek, midőn egyik a másikon lovagol ; néha fölegyenesedve kettenként egym ással vi askodnak, az egyik lábainál vagy csápjánál fogva húzza-vonja a másikat; csápjaik érintkezése által pedig beszélnek is egymással. A dolgozó vagyis munkás hangyáknak különböző szokásaik vannak. Mert míg ném elyek jobbára csak a földön tartózkodnak, addig mások szívesebben másznak a fákra s növényekre, főleg a hol levelészek nagy számmal élnek, m elyek fejős teheneik gyanánt tekinthetők. Csaknem minden e gyes növényfajnak saját levelésze van, m ely nyáron eleveneket szül, őszszel pedig petéket rak, Ezen apró, kertjeinkben a rózsán s más növényeken n a g y számmal található, és értelmi tehetségre nézve a hangyáktól messze álló teremtmények, testökben bizonyos átlátszó édes nedvet válasz tanak ki, mely mézharmat név alatt ismeretes. Ez a növények leveleit enyves boríték gyanánt fedvén, kigőzölgéseiket akadá lyozza s ekként okozója lesz többféle betegségeiknek. A hangyák ezzel szemben hasznos állatoknak tekintendők, m inthogy ezen édes nedvet nemcsak a levelekről szedik föl, ha nem a levelészeket azonfölül m ég m eg is fejik, mert azokat csáp jaikkal simogatva nedüjök kiadására ösztönzik. E tápszernek nagy fontossága van a hangyák életében, mert főleg ezzel táplálják iva dékaikat. Minthogy pedig körülbelől minden ilyféle hangyafajhak saját fajú levelésze van, ezeket ők sajátjaik gyanánt tekintik, körülöttök őröket állítanak, s mindennemű fogás által igyekeznek azok tól az idegen hangyákat, v a g y más apróbb állatokat távol tartani.


234

m ocsáry

Sá n d o r

Ha a gally, melyen a levelészek élnek, kedvező helyen van, ak kor azt földsánczczal v a g y más egyéb anyagokból összetákolt sö vénynyel veszik körül s lakóikat argus-szemekkel őrzik. Sőt n é mely fajok, mint főleg a sárga hangya (Lasius flavus), m ely fész két gömbidomra leginkább a legelőkön építi, egy, a füvek gyökerén élő levelészt (Aphis radicum \ vag y m ég inkább annak petéit föl keresi, föld alatti telepébe viszi, gondoskodik kiköltésökről, a kikelt alczákat és bábjaikat mint saját gyerm ekét ápolja, neveli s lesve várja a pillanatot, midőn majd hasznukat veheti. Ők tehát szintén más állatokat használnak fel czéljaikra, de talán m égis több kí m élettel és szelídséggel mint az em b er! A hangyáknak vannak jó, de vannak rósz tulajdonaik is. A mi hangyáink, minthogy a már különben is enyészetnek indúlt törzsekben laknak, legkisebb kárt sem okoznak se a növényzetnek, se az embernek. Sőt nagy m enyiségü féreg és ártalmas rovar el pusztítása által az erdőtenyésztésre s mezei gazdaságra nézve hasz nos tényezőknek tekintendők, a miért a hangyák s bábjaiknak elszedése sok helyen törvény által is tiltatik. R a t z e b u r g*, az erdőkben élő rovarok életkörülményeinek hírneves búvára, állítja, hogy, az oly fák, m elyek alatt hangyafészek van, mentek a rovarok támadásai ellen. Mint egészségügyi őrök is figyelmet érdemelnek mert a romlásnak indúlt szerves testek enyészetét siettetik. Ez fő leg a m elegebb országok tartományaira nézve áll, hol a gyors rothadásnak alávetett testeket szerfölött falánk voltuknál fogva csakhamar megsemmisítik ; nélkülök, mint az utazók állítják, némely tájak az emberre nézve lakhatatlanok lennének. — M inthogy azon ban eleség hiánya miattt néha pár óra alatt narancsfáknak a leve leit is letarolják, s egy éj alatt egész pamut- vagy czukornádültetvényt tesznek semmivé — vannak rósz tulajdonságaik is. A hangyák mint vendégszerető állatok is nevezetesek, mert telepeikben számos másrendü állat található, m elyekkel baráti vi szonyban és asztalközösségben élnek. Némelyek ezek közöl csupán átalakulási korszakukban (Insecta formiceticola, hangyavendégek, mint a Cetonia aurata, Clythra quadrisignata), mások ellenben csak már kifejlődött állapotukban élnek a hangyák telepeiben, v a g y annak legközelebbi környékén, s a hangyák által összehordott ál lati s növényi maradványokkal v a g y azok hulladékaival táplál koznak (Insecta myrmecophila, hangyabarátok), v a g y pedig mint kifejlett rovarok nem kizárólag csak a hangyák közt találhatók, hanem másutt is, de e hely iránti előszeretétöknél fogva, midőn közéjök vetődnek v a g y fészkeikben telelnek, általuk m egtüretnek * D ie Forstinsecten etc. III. Theil. Berlin, 1844.


A HA N GY ÁK RÓ L.

523

s b a rá ti bánásm ódban részesülnek. L e g tö b b faj fordul elő m égis tá rsa sá g u k b a n a téhelyröpüek, azaz a b o g a ra k re n d jé b ő l; ezeken kívül csak n éh án y faj hártya-, k é t- s egyenesröpü, pók és rinya. A rovarászok e körülm ényt jól tudván, m ár k o ra tavaszszal fölkeresik a h a n g y á k telepeit, m ely e k b e n aztán rendesen oly rit k á b b fajoknak is ju tn ak b irto k á b a, m ilyeneket m ásutt hiáb an k e resnek.* T a lá lu n k ezeken kívül tele p e k et különféle fajú h angyákból, azaz vegyes telepeket, m ely ek n ek állam i léte egyik v a g y m ásik fajnak közrem űködése á lta l föltételeztetik. M e g különböztetünk pedig e tek in tetb en v e n d é g h a n g y á k a t és ra b ló h a n g y á k at. A v e n d é g h an g y á k n a k m ind a három féle egy én eik más h a n g y a fa jo k telepeiben élnek, m iként a fennebb em lített h an g y a v en d é g e k . Ide tarto zik a kis fényes h a n g y a a S tenam m a W estw oodi, m ely k izáró lag a F orm ica rufa és p ratensis fészkében él. — R a b ló h a n g y á k n a k p e dig azok neveztetnek, m elyek idegen telepekből dolgozó-hangya á lc z á k a t és b áb o k a t rabolnak, azokat fészkeikbe viszik és a k i kelt dolgozókat rab sz o lg ák g y a n á n t dolgoztatják. T elepeikben sa já t három féle egyéneiken kívül az idegen fajból csak a rab lo tt dolgozók fordúlnak elő, te h á t hím ek és nőstén y ek nem. D r. M ay r szerint ra b ló h a n g y á k csak a P o ly e rg u s rufescens L a tr. és a S tro n g y lo g n a th u s testaceus Schck. A sz o lg a ta rtá s okáúl ő azt adja elő, ho g y a rab ló k rá g o n y u k különös szerkezeténél fogva nem képesek építm ényeikben m en etek et építeni, s azért ezt rab sz o lg áik ra bízzák. Ezen a d a t azonban nem egészen kielé gítő, m ert a F orm ica sa nguinea k é tsé g e n kívül szintén ra b ló h a n g y a ; ennek pedig, m int a legtöbb fajnak, széles rá g o n y a van, fogacsolt széllel, m ely n ek segélyévéi könnyen dolgozhat. D arw in e g y ik m ü vében** részletesen k im u ta tta , h o g y a F o rm ica sanguinea inkább ön álló s rabszolgáitól kevésbbé függő. L á ssu k e g y e n k én t : 1. A F orm ica sanguinea g y a k o ri, igen elterjedt -faj. F é sz k é b en nehány bogárv en d ég en kívül rendesen a F orm ica fusca, cun icularia és L asius alienus dolgozói találh ató k . H o g y ezen d o l g o z ó k a t valóban m ég b á b k o ru k b a n rabolja el, számos tén y á lta l v an bebizonyítva. T elepében ép ú g y dolgoznak m a g u k ' az u ra k m int a rab lo tt rabszolgák, ez u tó b b ia k jo b b ára m égis ink áb b á telep belsejében, m elyen kivül ők et u raik k a l e g y ü tt csak ritk á n * Lásd mindezekre nézve : Beitráge zűr K enntniss dér unter Ameisen lebenden Insekten von Friedrich Markel (Germars Zeitschrift für Entomologie Bd. III. et V. 1841 — 43) ; Stettiner Ént. Zeit. VI. Jahrg. 1845 Nr. 5 et 6, et X . Jahrg. 1849 pg. 184; Bull. de la soc. entom. de Francé 1843. p. X X X V I I . etc. ** A fajok eredete. Budapest, 1873— 74. II. köt. 18. 1.


236

MOCSÁRY S Á N D O R

lehet látni. D arw in m üvében azt m ondja, hog y ** F o rm ica sang uinea v ándorlásánál e g y ik telepből a m ásikba rabszolgáit rá g o n y a segélyével m agával c z ip e li; H ag en s m egfigyelései szerint azonban a rab sz o lg ák u raik után e gym ás m ellett m ennek. Az ok, m ely m iatt idegen dolgozókra szüksége van, m ég nincs e lé g g é k ip u h ato lv a ; ez annál feltűnőbb nála, mivel ő m aga is dolgozhat, s a többi, hasonló alkotású F orm ica fajok, nem ta r ta n a k rabszolgákat. Jobban kifejlett a sz o lg a tartás ösztöne 2) a P o ly e rg u s rufescens-nél, az ú. n. A m azon-hangyánál, m elynek egész teste b a rn a vörös s főleg E u ró p a déli részében a homokos talajon s h a z án k b a n a budapesti R á k ö s o n tenyészik. Ennek fészkében is rendesen ta lá lh a tó k idegen dolgozók, leg in k á b b a F orm ica fusca, n éh a F o r m ica cunicularia is. H u b e r P é te r, L atreille s m ások itt is észre v ették , h o g y ezeket idegen telepekből, m ég mint b á b o k a t rabolja el. T elepeiben egyedül csak a rabszolgák dolgoznak ; s a m ily b á tr a k a P o ly e rg u s dolgozói a rab sz o lg ák elrablásában, ép oly te h e te t le n e k mind a három féle e g y é n ek s a já t tűzh ely ö k körül. H u b e rt észleletei szerint n á lo k ez annyira m egy, h o g y rab sz o lg áik é te tik őket, s ezektől elkülönítve éhen vesznek el. V á n d o rlá su k n á l is a P o ly e rg u s rabszolgáitól czipeltetik más telepbe, s átalában, ú g y lá t szik, a rabszolgák urai a telep n ek s az u ra k rabszolgáiktól függenek. V egyes telepü h a n g y a 3) a S tro n g y lo g n a th u s testaceus is, m elyet eddig E u ró p á n ak csak ném ely részében vettek észre ; hazánk b án a budai K ecsk eh eg y en . Igen hasonló a T e tram orium caespitumhoz, m elynek dolgozóival e g y ü tt él. T e lepében m inden m u n k át ez utó b b iak végeznek s á p o ljá k a fiatal nemzedéket, ú g y hog y azt leh e t vélni, h o g y a T etr. caespitum telep e áll előttünk, s c s a k tüzetesebb vizsgálódásnál lehet észrevenni egyes kisebb dolg o zó k at a S trongylognathus-ból. E d d ig azt hitté k , hogy ez is ra b o lja az idegen dolgozókat, ép úgy, m int a P o ly e rg u s, s itt is a rá g o n y eltérő a lk a ta v é te te tt a rab lá s alapokáúl. H a g e n s azonban való színűtlennek ta r tja az idegen dolgozók elrablását, m ert a T e tr a m orium h a ra p ó s h a n g y a , és népes telepe v a n ; a S tro n g y lo g n a th u s ellenben b á to rta la n n a k látszik, csak kevés valódi dolgozója van, s e k k é n t aligha van azon helyzetben, h o g y a T etram o riu m tele p é t sik errel m eg tám ad h atn á. S o k k a l valószínűbb az, h o g y mivel ren desen eg y m ás közelében tartózkodnak, telepeik k a p c so la tb a n v a n nak, s a S tro n g y lo g n a th u s a T etram orium n a g y o b b telepének egy részét lakja, és p e d ig nem m int vendég, hanem in k áb b m int élődi (parasita). V a g y p e d ig a S tro n g y l. a T etram o riu m n ak csak m onströsis elfajulása, m elynél a dolgozók n a g y része a rendes a la k o t m égis visszanyeri.


A HA N G Y Á K R Ó L.

237

4. A M yrm ica a tr a tu la Schck., mely minden ism ert h a n g y á tól az által különbözik, hog y tulajdon dolgozója nincsen ; him jeinek soha sincs kifejlett ro v aralak ja, m ert szárnyai mindig hiányzanak, s azért a p á ro so d á s is a telepben m e g y véghez. Ez is e g y ü tt él a T etram orium caespitum dolgozóival, m ely u tó b b ia k a telep fő részét teszik, de ezek sz árn y a s nem béliéi nem ford ú ln ak elő ; k ö zelében ellenben más, csak T etram orium á lta l lak o tt tele p e k ta lá l hatók, ép úgy, m int a S tro n g y lo g n a th u s-n á l. De e k e ttő közt é le t m ódjukban több tek in te tb e n külö n b ség v a n , m ert ez utóbbi kevésbbé önálló és sa já t dolgozóinak hiánya m iatt m ás idegen dolgozók se g é ly é re szőrűi. A négy, idegen dolgozókkal e g y ü tt élő v egyes tele p ü h a n g y a fa jo k közt következő tétel állíth ató fel : a F o rm ic a san g u in ea dolgozói idegen d o lgozókat rabolnak, s ezekkel közösen dolgoz n a k ; a Polyerg-us rufescens dolgozói idegen dolgozókat rabolnak, de m ag u k nem dolgoznak ; a S tro n g y lo g n a th u s testaceu s dolgozói se nem rabolnák, se nem dolgoznak ; a M yrm ica a tra tu la n a k nin csenek dolgozói.* (IV.) A szárnyas h a n g y á k : a him ek és .a nőstények, m elyek a s z ap o rítá st eszközük, az európai fajoknál á p riltó l fogva o k tó b erig fejlődnek ki a báboktól. Ezek azu tán csendes m eleg n ap o k b a n fészkeiket e lh ag y v a, ha több telep összes lakóival e gyesülnek, néha rendkívül n a g y c so portokban szállo n g n ak és rajzan ak , a mi dőn is e g y részök rendesen a m ad a ra k - s m ás á lla to k n a k esik m artalé k ú l. S h o g y a forró földövön utazók á lta l a h a n g y á k m e sés rajzásáról elő a d o tta k jo b b á ra ig az a k lehetnek, összehasonlításúl álljanak itt a következő tö rté n eti tények : 1856 aug. 4-ikén S zent-S aphorin m ellett Svájczban százezernyi szárnyas fekete h a n g y a röpködött s hullo tt le a földre. A ug. 10-ikén 5 óra 20 percztől fogva n ap lem en tig (6 óra) W e ttw y 1-től egész L ich ten steinig egy d é ln y u g a tró l északkeletre vonuló fek ete-b arn a h a n g y a ra jt láttak, a m ely m in teg y 300 láb n y i m ag asb an rö p k e d e tt s m illiókat szám lált. A k é t h e ly sé g között a rep ü lő felleg szét oszlott s a fákra, füvekre, h ázak ra tele p e d ett le ; e napon re n d kívül n a g y forróság volt. U g yanazon hó 10- és 11-ikén S olo th u rn nál, a J u r a lábánál, a h a n g y á k eg y hatalm as ra ja távolról, kis felleg g y a n á n t tű n t fel. A ug. 2-ikán 1687-ben d é lu tá n 3 óra k ö rü l a boroszlói E rzsébet-tem plom to rn y a fölött oly n a g y töm eg h a n g y a rajzott, h o g y a nép azt fü stnek nézve, vélte, h o g y a tem plom E g y óra m úlva azután oly n a g y m ennyiségben h u llo tta k alá * Hagens : Ueber Ameisen mit gemischten Colonien (Berliner Ént. Zeit. X I . 1867.)


238

MOCSÁRY SÁNDOK

a földre, h o g y azokat m aro k k al leh e te tt szedni. Ju l. 18-ikán 1679-ben délután k é t ó ra körül P o zsony fölött e g y ”n a g y , h a n g y á k ból álló felleg vonúlt végig, s e g y n e g y e d óra m úlva oly tö m e g b en h u llo tt le, ho g y v a la k i a piaczra sem léphetett, a nélkül h o g y százakat össze ne tiporjon. 1814-ben, szeptem berben, e g y hajóorvos a hajó fedélzetéről irá, ho g y e g y 8— 10 láb széles, s 6 h ü v e ly k m agas csapat, mely n a g y hangyákból állott, a víz k ö rn y é k é t 5 — 6 angol m érföldnyire ellepte. A h a n g y á k ezen rajzását, m ely a párosodás és új telep a la p ítá s a v é g e tt történ ik , m eg kell különböztetni vándorlásaiktól. E z t különféle okból sz o k tá k tenni, főleg ha fészkeiket árvíz feny eg eti, v a g y telepeik ellenséges m e g tá m a d á so k n a k v an n a k k i téve társaik, más á lla to k , v a g y az em ber részéről. M ikép m ennek v égbe ily féle vándorlásaik, m ely ek néha több n a p o k ig e lta r ta nak, minő cselt v a g y e rő sz a k o t használnak czéljaik elérésére, H u b e r P é te r m unkájában (Moeurs des fourm is indigénes, 1810) részletesen elbeszéli. P á rzá s u tán a hímek, czéljaikat m ár b etöltve, elszélednek, elhalnak ; a nőstények pedig v a g y ö n k é n y t visszatérnek fészkeikbe, v a g y oda a dolgozók által vitetn ek be, v a g y új te le p e t a la p íta nak, új nem zedéket létesítenek ; s m ihelyt a m unkások, m elyek legelébb kelnek ki, az új telepben m ár elegendő szám m al vannak, a nőstények se az építésben, se az ivadékok áp o lá sá b a n — kivéve néh án y M yrm ica fajt — többé részt nem vesznek.* P e té ik igen kicsinyek, fehéresek, s á rg á sa k , b a rn á k v a g y feketések. Ezekből a fehér és igen p u h a lá b a tla n alczák p á r h é t m úlva kikelvén, a m unkások által fölneveltetnek, s midőn teljes növésöket elérték, v a g y hossztojásdad ala k ú gubócskában, hüvelyben, v a g y e nélkül b á b b á változnak. K ülönösen a Form ica-nem fajai á ta la k u lá s u k a t g u b ó c s k á b a n , a M yrm icidak ellenben e n é lk ü l s z o k tá k á té l n i ; sőt néha több Form ica fajnál ugyan azo n időben és telepben különféle álczák m ajd szabadon , m ajd beg u b ó zv a válnak b ábokká. Ezen visszásságot m ár számos b ú v á r észre vette, an élk ü l h o g y ok át adni képes lett volna.** A z ily b áb o k a z után, m elyek eleinte fehérek és p uhák, de lassa n k é n t kem ényeb b e k és sö téteb b ek lesznek, hibásan h a n g y a to já s név a la tt ism ere tesek, s kedvencz eledeléül szo lg áln ak a m a d a ra k n a k s apróbb h a lak n a k . A bábból való kikelésnél a toknélküli, tökéletesen m eg é re tt b áb o k a h á rty a n e m ü bo ríték o t m ag u k fejtik le, a to k b an levő * Sebének : Bemerkungen iiber die Familie dér Ameisen (Jahrbücher des Vereins für Naturkunde im Herzogthum Nassau. W iesbaden, 1852. Heft VIII.). ** Meyer : Ueber coconlose Ameisenpuppen (Stettin, Ént. Zeit. X V . 1854)


A HANGYÁKRÓL,

*39

két azonban — m int m ondottuk — a dolgozók segítik a k im ászás ban, a tok n ak felrág á sa által. — N ylander szerint az E u ró p á b a n élő fajok petéi 14 nap a la tt kelnek ki, az álczák n é h a 10 hónapig is m eg m a ra d n a k ebben a stádium ban, s a b á b á lla p o t e g y hóig, n é h a rövidebb ideig tart. * A h a n g y á k többnyire b á to r term észetűek, s ha m egtám adtatn a k vitézül védik m agukat. V édőszereik: az erős rá g o n y o n kívül, m elylyel érzékenyen h a ra p n a k , több fajnál a p o tro h m irigyeiben k iv ála szto tt s orvosi czélokra is h a sznált h a n g y a sa v .— A term é szetes h a n g y a sa v a t ezelőtt m ég vászon-zsacskócskában szétzúzott h an g y ák b ó l, vízzel való p á ro lta tá s á lta l állíto ttá k elő. A m ester séges h a n g y a sa v a t ellenben, m inthogy az a ru m g y á rtá sh o z n a g y o b b m ennyiségben szükséges, D öbereiner ta lá lm á n y a után, je len le g b o rk ő sav n ak barnakővel és kénsavval való kezelése útján készítik.** A h an g y ák , testök n a g y ság á h o z k é p e s t erősek is, m it t a pasztalh atu n k , midőn n á lu k n á l so k k a l n a g y o b b súlyú t á r g y a k a t lá tu n k á lta lo k fészkeikbe czipeltetni. N ém elyek harczias és v e szekedő term észetüeknek is ta p a s z ta lta tta k , m elyek közelökben más h an g y a fa jo k at e g y á lta lá n nem tűrnek. A svéd utazó L und írja §, ho g y A m erik áb an az em berek azzal m u latják m ag u k a t, h o g y a vándor h a n g y á t (A tta) az A r a r a a h a n g y á v al viaskodtatják. Ez u tóbbiak kevésbbé erősek ugyan, de tú lsú ly b an vannak elleneik fölött m érg ö k veszélyessége által. * * * Az E u ró p á b an élő h a n g y a fa jo k e g y része n ag y o n el van te r jedve, s föltalálható a sibériai síkságon keresztül egész É sz a k -A m e rik á ig s délen egész A frik áig . M ás részök ellenben E sz a k -E u ro p á b an nem tenyészik, s a ném et k ö z ép h eg y ség ek et és a K á r p á to k h e g y lá n c z o la tá t m ár nem lépi á t; de viszont ném ely fajok, főleg azok a m elyek a déleurópai szigeteken élnek, egész É szak - A frik á ig k ite rje d n e k .f Ily n a g y íöldirati elosztásuk m ellett nem épen csoda, hogy h azán k n ak kizárólagos faja, azaz olyan, m ely m ásu tt hiányzanék, nincsen. S őt ezen n a g y és tek in tély e s családból a lig b íru n k csak * Adnotationes in monographiam formicarum borealium Európáé (Acta societatis scientiarum Fennicae, 1846.) ** D ie Thiere des W aldes. Geschildert von A. E . Brehm und E. A. R oss mássler. Bd. II. 1867. pg. 291. §. Annales d. scienc. naturelles. 1831, X X X I I I . pg, 113. t Dr. Mayr : Die Europaischen Formiciden. W ien , 1861. és Verhandlungen dér kais. königl. zoologisch-botanischen Gesellschaft in W ien, Bd. X I II. p. 385 'etc.


2^0

M O C SÁ R Y S Á N D O R

p á r o ly a t is fölm utatni, m elynek k o rlá to lta b b elterjedése volna, m ert a M a g y aro rsz á g b a n és E rd ély b en három alcsaládban élő 51 faj jelesebbjei K özép- és D él-E uropában m á su tt is tenyésznek. A h a n g y á k m egism ertetésével és társadalm i életöknek tanúlm ányozásával a term észetrajzi tudom ányok ujjáterem tője : Linné ideje óta számos jeles b ú v á r foglalkozott. E téren H u b e r P é ter, L atreille, N ylander, F ö rste r, Smith, M ayr, Schenck, R o g e r , H agens, L esp és s m ások m aradandó em léket á llíto tta k m aguknak. A ha z án k ra vonatkozó ad ato k at a bécsi á lla t-n ö v é n y ta n i tá r sulat 1855-és 1856-ik évi É vkönyvében s a pestvárosi főreáltanoda I 856/7-ik évi Jelentésében ném et nyelven M ayr Gusztáv, a k k o r pesti, most bécsi főreáltanodai tan á r, s e téren n ap ja in k b a n v ilá g h írű te k in té ly te tte közé; m elyeket F riv a ld szk y János a m a g y a r orvosok és term észetvizsgálók egri n ag y g y ű lé sé n e k M unkálataiban, a h a n g y á k ró l á lta lá n o ssá g b an írt s általam is fölhasznált jele s értekezése kíséretében, újabb a d a to k k a l és lelh e ly e k k e l bővített. A zóta a hazánk különböző részeiben eszközlött g y ű jtések , a m ár k ö z é te tt 49 fajhoz, számos lelhelyen kívül, m ég k é t újabb fajt is eredm ényeztek**; s ek k én t az E u ró p á b an tényesző 106 fajból M a gy a ro rsz á g b a n és E rdélyben eddigelé 51 faj fordúlt elő. M * Lasius affinis Schck. Kassa mellett gyűjtött.

ocsáry

S

ándor.

és Myrmica lobicornis Nyl., melyeket Dr. Horváth Géza

X V I. A T E N G E R A L A T T I V A S Ú T F R A N C Z IA - É S A N G O L O R S Z Á G K Ö ZÖ T T. A közvélemény egy darab idő óta sokat foglalkozik azon tengeralatti vasút tervével, mely hivatva lenne, a La Manche csatornán keresztülha tolva, Franczíaországnak közlekedést nyitni Angliával. A tűnnél South-Forelandnál, Dover közelében kezdőd nék és Sangatte-nál, Calais-hoz közel érne v é g e t ; hossza 48 kilométer (6 és y 3 mfld.), melyből 36 és x/ 2 a tenger alá esnék. Sokkal hosszabb lenne te hát mint az Alpesek két tűnnéljének bármelyike, akár a Mont-Cenis-i, mely 12 kilométer hosszú, akár a Szt.-Gotthard-i mely 15 kilométer lesz; de tény leg maga a keresztülvitel nagyobb nehézségekbe nem ütköznék ; a szel

lőztetés süvített levegővel igen eg y szerű lenne. Csak az, hogy a munka tovább tartana; ez azegész különbség. A Franczia- és Angolország közti tengeralatti vasút eszméje kétségbevonhatatlanúl egy franczia mérnöktől T h o m é d e G a m o n d - t ó l szárma zik, ki e tárgyban tett tanulmányait 1858-ban tette közzé. Az 1867-iki vi lágkiállításon Thom é de Gamond már kész terveket és költségvetést m u tatott fel. Londonban 1872-ben tőkepén zesek- és mérnökökből a terv tanul mányozására társulat alakult. Czélul azt tűzték ki, hogy Dover és Calais környékén egy-egy 100 méter m élységű

Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ...

1/2

http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu


Creative Commons

Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés

A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet

Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.

Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs — Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok. Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.

2012.03.26. 13:47

229 XV. A HANGYÁKRÓL

Recommend Documents