229. szám, február. Parmigianino: Pallasz Athéné 1539

1

229. szám, 2015. február 2 Egyetem Mi az a fir? Kreditalapú költségtérítés

14 Tanári részleg Minden változik Beszélgetés a Tanulmányi Hivatal vezetőjével

3 Élet a régi index nélkül 16 Tudomány fillérekért, fillérek a 4 Vita Válaszcikkek az osztatlan tanárképzéssel kapcsolatban

tudományért

18 Mark My Student Új diákértékelő weblap indult

6 Interjú Pázmány Pétert kérdeztük

8 Teremnevek Híres emberekről elnevezett tantermeink, előadóink

20 A tudományos kutatás helyzete 22 Akkor és most Interjú Németh Györggyel

24 Versrovat 12 Infografika Az órameghiredtések kusza menete

Parmigianino: Pallasz Athéné 1539 2

Déri Balázs Hosszúperesztegi sorok

Főszerkesztő: Zámbó Gergő, [email protected] Főszerkesztő-helyettes: Bíró Eszter, Stemler Diána Olvasószerkesztő: Vályi Dániel Korrektor: Bencze Norbert Főmunkatárs: Kovács Kristóf Irodalmi rovat: Biró Krisztián Felelős kiadó: Sujtó Attila elte btk hök elnök Terjesztés: Szekeres Mónika Nyomdai kivitelezés: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Betűtípus: FF Meta, Chronicle Szerkesztőség: 1088 Budapest, Múzeum körút 4. H épület Megjelenés: 2000 példányban, kéthetente Felhasznált képek forrásai: Wikipédia, Artmagazin.hu Mindenkori elérhetőségünk: [email protected]

Egyetem

Egyetem

Szeptembertől kérvényezhető a kreditalapú költségtérítési díj A költségtérítéses hallgatóknak nem kell egy egész félévet fizetniük A btk Kari Tanácsa 2014. december 4-én egyhangúlag megszavazta a Csizmadia Anna (btk hök Tanulmányi Bizottság, elnök) által beterjeszett Hallgatói Követelményredszer (hkr) módosítási javaslatot. A javaslat szerint kérvényezhetővé válik, hogy a képzési időt túlhaladó félévében a hallgatónak ne kelljen a féléves önköltség egészét kifizetnie, ha csak egykét tárgya maradt szakzárása előtt. Az új rendszerben a hallgatók kreditalapon fizethetik majd ezeknek a féléveknek az önköltségét. Alapképzésben 7000 Ft-ot, mester- és osztatlan tanárképzésben 10 000 Ft-ot kell majd fizetni kreditenként, fontos azonban,

„A kreditek mennyisége után fizethetik majd ezeket a féléveket” hogy a szakzárás előtt hátramaradt kreditek száma nem lehet több tíznél. A döntés hivatalossá csak a Szenátus (az egyetem legfőbb döntéshozó szerve) jóváhagyásával válik. Stemler Diána

Így számold össze állami féléveidet A Felsőoktatási Információs Rendszer működése Mi az a fir és mire való? A Felsőoktatási Információs Rendszer (fir) olyan elektronikus nyilvántartás, amiben Te is szerepelsz. A fir-be bekerülő adatokat a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi cciv. törvény és a 79/2006. (IV.5.) Kormányrendelet határozza meg. A felsőoktatási intézmények kötelesek adatokat szolgáltatni a rendszernek diákjaikról, ezeket az intézményi tanulmányi rendszeren (nálunk: Neptun) keresztül oldják meg, és így kerülnek bele a fir nyilvántartásába. A tárolt adatokhoz az Oktatási Hivatal fér hozzá mint a nyilvántartás fenntartója. A rendszer adatszolgáltatási kötelezettséget teljesít az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak is, a nappali hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatók egészségügyi ellátásra való jogosultságának érvényesítése okán.

2

Miért is lényeges ez számomra? Figyelemmel tudod követni, hogy az adataid helyesen szerepelnek-e benne. A fir nyilvántartja az elhasznált állami féléveidet is, tehát belépéskor megbizonyosodhatsz a fennmaradók számáról. Hogyan tudok belépni? Az adatbázisba való belépéshez szükséges egy Ügyfélkapu regisztráció, amit bármelyik Okmányirodában csináltathatsz. A következő lépés, hogy bejelentkezel az ugyfelkapu. magyarorszag.hu oldalon, és az „Ügyintézés”, majd a „Szolgáltatások” menüpont alatt megnyitod a „Felsőoktatási Információs Rendszer” menüpontot. A következő képernyőn a „Használom a szolgáltatást” menüpontra kell kattintani, és elérhetővé válnak a saját adataid. Stemler Diána

Ilyen az élet a régi index nélkül A mai napig aktuális kérdés, hogy mi lenne, ha még most is a kis fekete leckekönyvekkel járnánk vizsgázni, állnánk sorban a th előtt, és tűvé tennénk az egyetem épületeit, a közeli kávézókat oktatókért egy-egy aláírás érdekében. A 2014/2015-ös tanévben indult a második olyan évfolyam az elte-n, aminek tagjai már csak hírből ismerik a kézzelfogható leckekönyvet, a kis füzetet, amire a felsőbbévesek még mindig szívesen emlékeznek vissza. Az index eszmei értékkel bírt, hiszen a beiratkozás során a tömött előadókban saját kézzel kitöltött adatlap, és a még középiskolai arcot megörökítő igazolványkép az egész egyetemi pályafutásunkat végigkísérte. Sokan nosztalgiázva tekintenek vissza pár évvel ezelőttre, amikor még mindez az egyetemi élet szerves részét képezte. Szerették lapozgatni az indexet, visszagondolva az emlékezetes vizsgákra, kedves professzorokra, és vizsgák előtt gyakran töltötték az időt azzal, hogy egymás borzalmasabbnál borzalmasabb, nemzeti színű zsinórral átfűzött igazolványképeit nézegették. Még mindig számos történet kering különböző, kétes forrásokból szerzett aláírásokról, a vizsgaidőszak utolsó hetében elszublimáló oktatókról, és a poháralátétként funkcionáló lapok elegáns vörösborköreiről. Vidd el az enyémet is! – hangzott el számtalanszor a kultikussá vált mondat, közösségi élménnyé téve a jegybeíratást, hiszen nem egyszer fordult elő, hogy egy hallgató intézte az egész csoport adminisztrációját, megkímélve a többieket az utánajárás fáradalmaitól, néhány korsó sörért cserébe. Persze a szép, szakmai előrehaladásról és egyéb egyetemi emlékekről szóló élményeket beárnyékolta a leckekönyvhöz-kötöttség, a feledékenységből adódó késedelmi díjak, és a „találd meg Waldo-t” játék az indexszel. Sokak számára az index csak felesleges rohangálást jelentett, elrontva az utolsó szabad hetünket az új félév kezdete előtt. Ugyan a Szegedi Tudományegyetemre már 2007ben elért a modern kor szele az e-index képében, az elte-n csak 2011-ben alakultak az elektronikus leckekönyv bevezetését szorgalmazó fórumok. A

vélemények és nézetek összegzése után az elte Szenátusa 2013 májusában hozta meg a hagyományos leckekönyv megszüntetésére vonatkozó döntését, így 2013 őszétől, gyakorlatilag az etr megszűntével már a Neptun leckekönyvébe kerültek a vizsgajegyek. Az e-indexszel (bár nem rendelkezik a hagyományos leckekönyv szeretett tulajdonságaival, mint a kézzelfoghatóság, átláthatóság és a közösségi életben betöltött szerep), az ügyintézés a kezdeti nehézségek után egyszerűbbé vált, az egyetemi élet egyre inkább az internet világa felé fordult. Habár a Neptunnal is akadnak időről-időre problémák, ma

„Vidd el az enyémet is! – hangzott el a kultikussá vált mondat” már az életünk szerves részét képezi, hogy a gép előtt ülve várjuk, hogy a vizsgaidőszak végére feltöltődjön a leckekönyv rovat. Az index eltűnésével megjelent a Neptunból kinyomtatható vizsgaigazoló lap, ami a szóbeli vizsgákon előforduló adminisztrációs hibákat hivatott kiküszöbölni, hiszen ezáltal nemcsak az oktató, hanem a hallgató is rendelkezhet a vizsga eredményét igazoló dokumentummal. Noha a régi, papír alapú index sokakban emlékeket, anekdotákat és érzéseket idéz fel, kétségtelen, hogy az e-index hatékonysága, egyszerűsége és könnyen elérhetősége nem hagy hiányérzetet az elmúlt két évben az elte-n kezdett hallgatókban. Zima Richárd

3

Egyetem

Egyetem

Az előző számban megjelent, az osztatlan képzés problémáit felvető cikkeinkre érkezett két válaszlevél, melyek új szemszögből vizsgálódnak. A kérdés ezzel még nem ért véget, kíváncsian várjuk lesz-e érdemi változás.

Az osztatlan tanárképzés egy bölcsész–matekos hallgató szemszögéből Az osztatlan képzés alapvetően egy nagyon jó koncepció lenne a tanárképzéshez több szempontból is, hiszen elég időt és teret biztosít egy alapos és mély tudásanyag megszerzéséhez. de …

Osztatlan tanárképzés, avagy a logikai bukfencek netovábbja 2013 őszétől újból osztatlan tanrendben folyik a tanárképzés. A program azonban átgondolatlan, meg merném kockáztatni azt a kijelentést, hogy még a kísérleti stádium elnevezésnek sincs létjogosultsága. Miért állítom ezt? Azért, mert a diákok visszajelzései alapján lényegi változásnak hírét sem halljuk.

Rögtön a képzés első éve rendkívül sok problémával járt. Már a gólyatábori jelentkezésnél nem volt világos, hogy matek-angolos gólyaként hova kellene mennem: a ppk-s táborba vagy a matekos gt-be vagy a btk-s gólyatáborba vagy mindenhova. A tantárgyfelvétel nehézségét az jelentette, hogy mindhárom kar (ppk, btk, ttk) tökéletesen eltérő rendszerként működik, és nincs egy olyan egységes felület, ahol a hallgató meg tudná nézni, hogy melyik tantárgy mikor és hol lesz, stb. Minden szempont figyelembevételével több napos logisztikává válik

aki igyekezett átlátni a rendszert. Ezen kívül több olyan program és esemény volt a ttk-n, ami összekovácsolta a tanár szakos hallgatókat, pl. tati tábor, mikulásozás vagy tanári pályával kapcsolatos előadások. A légkör általában jó, a hallgatók közötti kommunikáció és információcsere is szuper. Mindig tud kérdezni valakitől az ember, és ez hatalmas segítség. Mikor és milyen tárgyaink lesznek? Mi a képzés logikája? Gyakran hangzik el ez a kérdés, és sajnos nem tudunk mindig válaszolni rá. Az anglisztikás

A legtöbb kérdést az angolos osztatlan tanárszakosok Erasmus lehetőségeivel kapcsolatban kapom. Sajnálatos módon, a válaszom minden alkalommal az, hogy nincs. Mivel képzésünk nem hogy Európában, de a bolygón is egyedülálló, egyelőre nincs lehetőségünk arra, hogy kijussunk külföldre, s mint jövendőbeli nyelvtanárok, ez több mint nevetséges. A program egyik legfőbb hiányossága ez, de van ennél súlyosabb probléma is. Nem más, mint a tanegységlisták kérdése. Vegyük példának a két szak közül most a történelmet. Valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva a bevezető tárgyak a képzés végére kerültek.

így az órák összeegyeztetése. A tanári hozzáállás

hallgatókkal ugyanazon az órán ülünk és ugyanazt tanuljuk, holott nekünk csak gyakorlat van az adott tárgyból, nekik pedig előadás is. Máskor olyan tárgyaink vannak, amiknek az alapozó órája majd csak a későbbi félévben lesz. A három szak nem egyeztet, ez látszik a tantárgyak eloszlásán is. Az egyik félévben az egyik szak tantárgyai vannak túlnyomó részben, a másikban pedig csak egy-két órát kell felvennünk. Ebből fakadóan az osztatlan tanárképzés, annak ellenére, hogy jó koncepció; az átgondolatlan, szinte összetákolt rendszer gyermekbetegségeinek meggyógyítása hatalmas feladat lesz, pedig csak ezután lesz mérhető a módszer tényleges hatékonysága. Handari Júlia

Így, a BA-s képzés logikájának ellentmondva, a későbbi vagy a párhuzamosan a bevezető tantárgyakkal végzendő kurzusok lényegesen megnehezültek. Arról nem is beszélve, hogy a bevezető tárgyakon átadott tudás feleslegessé válik, hiszen az alapot, amit azok hivatottak lennének biztosítani, a hallgatók máshonnan, másból már rég megépítették. Ezen a logikai zavaron sürgősen változtatni kellene, hisz már nem az első évfolyam tapasztalja bőrén, hogy komoly nehézségeket jelent a latin nyelv ismeretének teljes hiánya vagy a történeti földrajz kurzus elmaradása. Ugyancsak óriási problémát jelent a karok és a karok intézetei közötti kommunikáció hiánya az osztatlan hallgatók kezeléséről. Legjobb példa erre a Pedagógiai és Pszichológiai Kar új pedagógus képzési metodikája, miszerint a szükséges tantárgyakat blokkosítva adják le, s minden egyes

„Milyen tárgyaink lesznek? Gyakran hangzik el ez a kérdés, és sajnos nem mindig tudunk válaszolni rá” változó, van olyan oktató, aki nyitott és rugalmas a szervezési dolgokban, de találkozunk olyannal is, aki nem foglalkozik a rendszerből adódó problémák kiküszöbölésével. A ttk-n működik a mentorrendszer, ami segíti a gólyák elindulását és beilleszkedését. A legtöbb segítséget és támogatást a mentoraimtól kaptam az első évemben, illetve egy-két olyan tanártól,

4

partíció után egy blokkzáró feladatot vagyunk kötelesek teljesíteni. Az alapvetően helyeselhető elképzelésnek a kivitelezése azonban több hibát rejt magában. Az eddig hallottak és tapasztaltak alapján ez az új módszer nem csak a hallgatóknak

molni –, de oktatói szempontból is, mert nem egyszer találkoztam már olyan visszajelzéssel a vizsgával kapcsolatosan, hogy a karon belül különböző intézetekből megjelenő oktatók sincsenek egyetértésben a feladat meghatározásával kapcsolatban. A fent említett kardinális kérdések és akadályok a képzésben még megválaszolásra, megoldásra várnak, viszont egy másik nagyon fontos problémát sikerült megoldani. Erről már a pbú korábbi cikkeiben olvashattatok: nem más mint az osztatlan tanár szakos hallgatók érdekképviseletének kérdése. Óriási jelentőséggel bír, hogy már vannak ilyen személyek, ugyanis egyrészt van hova fordulniuk kérdéseikkel a gólyáknak, ezáltal nem más szakok képviselői vállalnak több munkát, másrészt megindulhat a közös gondolkodás a képzés fejlesztéséről a Hallgatói Önkormányzat és az egyetem oktatóinak együttműködésével. • Schmidt Bertalan

„Az új módszer nem csak a hallgatóknak okoz nehézséget”

okoz nehézségeket – hiszen évente változik a követelménye mindamellett, hogy általában a vizsga előtt egy héttel tudjuk meg, miről is kell majd beszá-

5

Interjú

Interjú

Nagy szavak, nagy egyetemek Pázmány Péter nélkül nem ott tartanánk, ahol ma tartunk. Számos intézmény köszönheti létezését a jezsuita érseknek. Egy kávé mellett elbeszélgettünk a mesterrel a régmúltról, gyerekkoráról, törésvonalakról. Olyan egyetemek köszönhetik létezésüket a jezsuita érseknek, mint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (micsoda meglepetés), az Eötvös Loránd Tudományegyetem vagy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Az ember azt hinné, hogy ha interjúalanya 377 éve halott, akkor igazán könnyű lesz elérni. Ez nehezen, de mégis sikerült. Elmesélné, mivel tölti mostanában fölös idejét? Egészen a közelmúltig, folyvást rejtőzködésben forogtam, miképp a bagoly rejtezik bölcsen a sötét fáknak árnyékán, oly nagy sikerrel, mivel 2010 januárjáig nyugtom volt az hányattatásoktól, az év első havának 25-ik napján mégis hírré tették, hogy sírom a pozsonyi Szent Márton-dóm szentélye alatt találszik. Azóta folyton zaklatnak minden érdeklődéssel, kérdéssel, melyekre örömmel felelek, ha

intézményt. A római generális áldását megkapva rögvest Pozsonyba hívtuk a legtekintélyesebb magyarországi jezsuitákat, hogy tanácskozásunk révén bölcsen, pontosan döntsünk az akadémiárul. És miért pont Nagyszombat? Miért, mi legyen, kis kedd? Nagyszombat Isten kegyelmébül remek adottságokkal rendelkezett, az fényes Pozsonytól nem különbül, és még érseki központ is volt. Azt mondta, hogy bölcsen, pontosan döntöttek az egyetem létrehozásáról. A valóságban mégsem pontosan ez történt. Nem szenvedhetem, hogy hamissággal vádol, mikor én tiszta szívvel állok ön előtt. Többek szerint meglepetésszerűen bocsátotta ki az első alapítólevelet, anélkül, hogy arról a generálissal vagy a nagyszombati kollégiummal

mégoly kurtán is, hisz egy kérdésre nem jut négy-öt óránál több, mondatim fűzése pedig nem teszi lehetővé az száguldó felelgetést. Ezek szerint még mindig a tanításnak él?

egyeztetett volna. Való, hogy saját nevemben, pecsétemmel ratifikálva küldtem a nyilvánosság elé az nagy jelentőségű szerzést, de nem látom be, hogy miért okozott ez

Hát abba lehet hagyni bárhul ez nemes mesterséget? Már 1597-ben is okítottam a tanulni vágyókat Isten szeretetére, bülcseleti tárgyakra, de az nemes skolasztikai hittudományi tanszéket is, Grazban. 1697-ben Isten segedelmével részt vehettem a sellyei rendházban nyitott iskola és papnevelő intézet alapításában, mégis a magyar lelkészképzés központjának Bécset láttam, ahol 1619-ben alapíthattunk kollégiumot. Mégis legfontosabb eredménye az egyetemalapítás. Nem téved, fiatalember, akkoriban úgy gondoltam, hogy a majdan egyetem lesz utolsó szülöttem, minden erőmmel, a hatalmas vállalás tudatában cselekedtem, hogy világra híjjam ez remek

bajságot rendünk főnökének. A legfőbb kifogás az volt, hogy az alapítólevél szerint üresedés esetén az esztergomi érsek, illetve a káptalan bír ellenőrzési joggal, holott a jezsuita egyetemek gondja kizárólag a rendre tartozott. Ejj, hisz nem csak ebben tértünk el a szokásoktól. Az egyetem szerveződése sem a klasszikus univerzitásoké, avval mégsem volt problémája senkinek. A pápának mégiscsak problémája volt valamivel. Az egy teljesen más történet, melynek összemosása csupán hamisságot szül, mellyel utunk nem vezet előre, csak hátra, hiszen almát hasonlít össze körtével. A pápának nemes intézményünk csonkaságával volt baja, hiszen VIII. Orbán a magyar

6

viszonyokról nem tájékozódott, tán II. Ferdinánd ellenében foglalta állását, midőn a tűz is mindig a víz ellen dönt, így hiába érveltem nagy elszántsággal ellenében, nem adta áldását vállalásunkra. Hiába mondogattam hát neki, hogy idehaza nincs

„úgy gondoltam, hogy majdan az egyetem lesz utolsó szülöttem” használatban a római jog, az orvoslás pedig végképp idegen a nemzettől, nem értem eredményt. Pedig elég a grazi intézmény mintájára tekinteni, melynek regulája egyenesen kimondta, hogy jezsuita akadémián nincs helye a medicinának. Veszélyben volt az intézmény? Hajj, 1637-es halálom után megingott bizodalmam az egyetem jövőjében. A bécsi tartományi főnök a pápai elismerés hiánya miatt levélben tilalmazta a baccalaureusok felavatását. Pedig az okítás már 1635. november 13-án megkezdődött, Dobronoki György munkálkodásának köszönhetőképp. Lósy Imre és Lippay György érsekek donatiójának következményeként pedig 1667. január 2-án a jogi kar is megkezdhette működését.

kitiltattak a fejedelemség által Erdélyből, megadatott a lehetőség a külföldi tanításra. Krakkóban a jezsuita kollégium novíciusa lettem 1588-as esztendőben, a bölcseletet Bécsben, a teológiát pedig Rómában tanultam. Nagy nevet szereztem magamnak az ellenreformációban, sokakat

Mit szól ahhoz, hogy ma már Eötvös Loránd nevét viseli az intézmény? Legalább nem a protestáns métely foglalta el intézményünk. Tudvalevő, hogy az országban való veszedelmeknek nem mi vagyunk az okai, hanem az lutheristák. A lutherista hitnek első plántálója az ördög volt. Na de kérem! Ilyet nem lehet mondani, Pázmány úr! Egyébként is, miből fakad ez a nagy ellenérzés? Hiszen szülei is hitvalló protestánsok voltak. Való igaz, hogy atyám, Pázmány Miklós alispán és Massai Margit is megtévesztettek, de atyám újranősülése miatt Toldy Borbála, kedves mostohám ismertetett meg a katolikus tanokkal. Kezdetben még Váradon tanultam, majd a jezsuiták gimnáziumában pallérozhattam magam. Miután a jezsuiták

vezettem vissza a szent egyházba. Sokak szerint fontos szerepet játszott a magyar irodalmi nyelv megteremtésében a református prédikátorok ellen írt vitairataival. Bár ez nem volt külön célom, örülök, hogy a nyelv ékesítése vitáimban, írásaimban, gondolataim lejegyzésében az utókor számára oly gyönyörrel szolgálhatott, mint amilyennel. Az nékem pedig külön öröm, hogy oly nemes és kedves lelkek számára okozott hangzatos örömöt, mint Kosztolányi Dezső, ki egyhelyütt engem különösen méltatott, amiért ím nagy köszönetet mondok néki. Akkor mégis milyen eszmék lebegtek szeme előtt szerteágazó tevékenységei közepette? Patina, presztízs, kiválóság. Kovács Kristóf

7

Nagyjaink

Nagyjaink

Ki lehet ez az ember? Egyetemünk teremnevei és az emberek, akiknek emlékét őrzik Az egyetemünkön néhány terem nemcsak számot, hanem valakinek a nevét is viseli. Kik ők, és miért neveztek el róluk valamit? A következőkben erre próbálunk fényt deríteni. Jelen lista a teljesség igénye nélkül készült, ha tudtok még olyan termekről, melyek egy-egy neves ember emlékét őrzik, írjátok ezt meg a szerkesztőség címére! Kovács Máté (Főépület) egy Hajdúszoboszlóról származó könyvtáros, pedagógus és művelődéspolitikus. A Debreceni Egyetem magyar–francia szakán végzett, több iskolában is tanított, és a Francia Intézet munkájában is részt vett. Idővel az Országos Köznevelési Tanácsnak is tagja lett. Nevéhez fűződik a dolgozók iskoláinak megszervezése, a nyolc általános iskolai osztály oktatási rendszerének kidolgozása és a közművelődési könyvtárhálózat kiépítésének alapgondolata. Az mta könyvtárának egyik vezetője volt, életpályáját pedig a Debreceni Egyetemi Könyvtár igazgatójaként fejezte be. Nevét a hajdúszoboszlói művelődési ház és egy alapítvány is őrzi. •

8

Fülep Lajos (Főépület) Nagybecskerekről származik, tanulmányait Budapesten, Párizsban és Firenzében végezte. Firenzében Assisi Szent Ferenc tanainak hatására megtagadta korábbi anarchista nézeteit, és megtért, azonban református lelkészként tevékenykedett. Tanított, publikált, szerkesztett, a Pázmány Péter Tudományegyetem olasz tanszékének tanára, az Eötvös Collegium oktatója és a Magyar Tudományos Akadémia levelezőtagja volt. Később az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténet Tanszékének vezetője lett, és Kossuth-díjjal is kitüntették. A Soros Alapítvány és az Eötvös Loránd Tudományegyetem egy-egy ösztöndíjának is névadója. •

Inokai Tóth Zoltán (Főépület) a Bánságból származó történész, aki tanári, majd doktori oklevelet is szerzett, pappá szentelték, és a Sorbonne ösztöndíjas hallgatója volt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen először tanszékvezető, majd a Történettudományi Kar dékánja lett. Kossuth-díjas, a Magyar Történelmi Társulat alelnökeke. Halálát 1956. október 25-én a forradalomban lelte. Emlékét az I. Tóth Zoltán Kör és egy szobor is őrzi az mta előtt. •

Gombocz Zoltán (A épület) a Budapesti Egyetemen, az Eötvös Collegium diákjaként végezte tanulmányait, ahová később nyelvtanárként, majd igazgatóként tért vissza. Tanulmányutakat tett Párizsba, Finnországba és Svédországba, ahol fonetikai kutatásokat végzett. A Nyelvtudományi Közlemények és a Magyar Nyelv című lapokat szerkesztette, tagja volt a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak és a Magyar Tudományos Akadémiának, később az mta. osztályának elnöke lett. A Melich Jánossal közösen szerkesztett Magyar etymológiai szótár a magyar történeti nyelvtudomány egyik kiemelkedő állomása. •

Horváth János (A épület) korának egyik legkiemelkedőbb irodalomtörténésze volt, az EötvösCollégium tagja. A Napkelet kritikai rovatának vezetője, az mta rendes tagja. Huszonöt évig tanított nálunk az Irodalomtörténeti Tanszéken, 1923-ban elnyerte az akadémia nagyjutalmát, majd 1948-ban Kossuth-díjat kapott. •

9

Nagyjaink

Nagyjaink

Bence György (I épület) az elte bölcsészkarán diplomázott filozófiából és a mta Filozófiai Intézetében kezdett dolgozni, ám karrierjét a kommunista hatalom jó néhány évre megakasztotta. Ez idő alatt többször járt Amerikában, illetve szabadúszó fordítóként dolgozott. Később az elte Filozófiai Tanszékén modern társadalomfilozófiát és politikafilozófiát oktatott, emellett a Magyar Füzet és a bukszszerkesztője volt, valamint ő alapította a Metazin internetes szemlét, aminek főszerkesztője volt. A Láthatatlan Kollégium egyik alapítótagja. Halála után Szent-Györgyi Albert-díjjal tüntették ki. • Eötvös Loránd (D épület), egyetemünk névadója igen sokoldalú volt: egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, a Mathematikai és Fizikai Társulat elnöke. A torziós inga megalkotója. Vallás és közoktatásügyi miniszter volt az első felelős magyar kormányban. Kormányzása alatt új népiskolákat hozott létre, emelte a tanítók bérét, és megalapította a Báró Eötvös József Collegiumot, ahol tehetséges, de szegény fiatalok ingyenes ellátásban részesülhettek. •

Pázmány Péter (Gólyavár) esztergomi érsek, az ellenreformáció legnagyobb magyarországi alakja, az irodalmi barokk nyelv képviselője, bíboros. Tanárként, prédikátorként, képviselőként egyaránt kiemelkedő a munkássága. 1635-ben ő alapította meg a teológiai és bölcsészeti karral rendelkező Nagyszombati Egyetemet, amely az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogelődje. •

Kodály Zoltán (F épület) zenész, zenetudós, zeneoktató, zenepedagógus, néprajz- és népzenekutató volt. A Magyar Tudományos Akadémia tagja, háromszoros Kossuth-díjas, Kossuth-érdemrenddel és Corvin-koszorúval jutalmazott alkotó. Hozzá kapcsolódik a zenei nevelés új módszerének kialakítása, a munka során új tantervet állítottak össze, és új dalokat szereztek gyerekeknek, hogy a zene mindenkié lehessen. Szerinte a jó zenésznek négy dologra van szüksége: kiművelt hallásra, értelemre, szívre és kézre. •

Kerényi Károly (F épület) a pécsi egyetem tanára, klasszika-filológus és vallástörténész. Az ókortudomány és a vallástörténet híres kutatója, tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, a Norvég Tudományos Akadémiának, valamint firenzei és frankfurti tudományos társaságoknak. Levelezést folytatott Thomas Mann-nal. Carl Gustav Jung analitikus pszichológiája nagy hatással volt rá, több közös publikációt is megjelentettek. Szerb Antal róla mintázhatta Waldheim Rudi professzor alakját. Halála után Széchenyi-díjat kapott. •

Mária Terézia (Gólyavár) Habsburg-házi uralkodónőnek rengeteg rendelete és újítása között mindig az egyik legfontosabbnak tekintette az oktatás ügyét. Több állami iskolát hozott létre, egységesíteni próbálta a tanterveket és új tantárgyakat vezettetett be. Emellett az ő nevéhez fűződik a Nagyszobati Egyetem 1777-es Budára költöztetése is. Az 1780-ban átadott beiktató levele egyetemünk második alapítólevelének is tekinthető. • Még egyszer: a lista nem teljes. A többit, ha van még, keressétek meg ti. Érdemes néha körülnézni, még a mindennapokban megszokott útjainkon is. Patkó Dóra

10

11

hallgatók

Órameghirdetés egy átlagos intézetben

előzetes kurzusfelvétel

Szakos hallgatói érdekképviselet

Intézeti titkárság

tanulmányi referens

oktatók Intézet

Egyeztetések egy intézetben

Miért káromkodsz és szenvedsz az órafelvételkor? Mert ez a folyamat mögötte:

Tanári

Tanári

„Pantha rei.” – Minden változik. Beszélgetés a Tanulmányi Hivatal vezetőjével Hérakleitosz örökérvényű mondása az idők során a nekünk és értünk dolgozó Tanulmányi Hivatal mottójává vált. Tóth Ilonával, a Tanulmányi Hivatal vezetőjével beszélgettünk változásokról, a hivatal működéséről és céljairól. Talán számotokra is érdekes lehet, ha megismeritek, mi is folyik az ügyfélszolgálati időn kívül az A épület földszintjének folyosóin nap nap után. Azt gondolhatnánk, hogy a mindennapi háttérmunka nem olyan fontos számunkra az előrehaladásban, főleg úgy, hogy nem is érintkezünk vele nap mint nap. Azonban az ilyen munka nélkül sose nyernénk felvételt az egyetemre, és az ügyintézés nem ér véget a diplomaszerzéssel sem. Vajon mivel foglalkoznak a kettő között? A hasznos tudnivalók és a határidős jegyzék, az aktuális tanulmányi információk, a tanulmányaitokkal kapcsolatos statisztikai jelentések, vagy akár a neptunos adataitok böngészése alatt gondoljatok a Tanulmányi Hivatal munkatársaira, ezeket mind-mind ők készítik el. Emellett még marad idejük, energiájuk a hallgatók türelmes és empatikus fogadására az erre kijelölt időben. A hivatalvezető asszony arra a legbüszkébb, hogy a hallgatók elégedettsége nagy mértékben megnőtt a szolgáltatásokkal kapcsolatban, ezt pedig mi sem mutatja jobban, mint az, hogy kevesebben látogatják személyesen a hivatal vezetőjét az ügyfélfogadási idejében. Mi is lehetne fontosabb nekünk, mint a gördülékeny ügyintézés? A hivatal minden törekvése erre irányul. Tóth Ilona a hivatal politikáját a következő fogalmakkal jellemezte: átláthatóság, a jogszabályi keretek betartása mellett teljes rugalmasság, partneri viszony a hallgatókkal, az új megoldásokra való nyitottság, tolerancia, empátia, ügyfélközpontúság. „Nemzetközi szinten azt láttam, hogy fontos, hogy milyen a kampusz. A hallgatói elégedettség minden szempontból lényeges, így a szolgáltatások is.” A hivatal dolgozói ennek a szellemiségnek megfelelően végzik mindennapi munkájukat látható eredményességgel. Példaképp álljon itt

14

egy tény: az ebben a tanulmányi évben beiratkozott gólyák várakozási ideje több mint a felére csökkent az új beiratkozási rendszernek köszönhetően. A hivatal felépítését is érdemes megvizsgálni; kevesebb mint húsz ember feladata a valamennyi bölcsészettudományi és a külföldi kisebb-nagyobb időt itt töltő hallgatóval való foglalkozás. A fent említett papírmunka mellett rengeteg évről-évre megismétlődő szervezési feladatot látnak el, gondoljunk csak a mesterképzéses hallgatók felvételi eljárására vagy a diplomaosztó ünnepségekre. A tanulmányi előadók foglalkoznak eg yes szakokra bontva a hallgatók tanulmányi kérvényeivel (ide tar-

valamint a tanegységlisták karbantartása és revíziója, a diplomamellékletek elkészítése és aláírása. Egyetlen záróvizsga referens végzi el az összes végzős hallgató záróvizsga-jelentkezésének adminisztrációját, a szakdolgozati címbejelentők átvételét és rendszerezését, a szakdolgozatok átvételét és rendszerezését, a záróvizsgák

„A hivatal minden intézkedése a gördülékeny ügyintézésre irányul” szervezését és az oklevelek nyomtatását. Összesen három ember végzi el a nyilvántartási teendőket, a felvételtől a diplomakiadás utánig. Hosszútávú terveik között szerepel a kar és ezzel együtt az egyetem hírnevének öregbítése külföldön is, ezért és a hallgatók megelégedéséért korszerű és folyamatosan megújuló a szolgáltatási rendszerük.

Időközönként egy adott fejlesztési területet részletesen megbeszélnek közösen, hogy a folytonos megújulás alapjait lerakják. A hivatalvezető asszony elmondta nekünk azt is, hogy a hierarchikus rendszer nem áll közel hozzá, inkább együtt dolgoznak a hivatal dolgozói, mindenkinek megvan a maga teendője. Aki tud, segít a munkatársainak, az együttműködés sikerességét a hallgatói elégedettség példázza, amit rendszeres kérdőívekkel mérnek fel. Reméljük, közelebbről megismerhettétek a számunkra legfontosabb hivatal mindennapi munkáját és filozófiáját. Bízunk abban, hogy sok új információval szolgálhattunk számotokra, és formálhattuk a Tanulmányi Hivatalról kialakult képeteket. Köszönettel tartozunk a riportért Tóth Ilonának, aki rengeteg teendője mellett időt szakított a újságunkkal való együttműködésre is. Stemler Diána

toznak az egyszerű tárgyleadási, de a szakváltással kapcsolatos kérvények is), az abszolváltatással és a záróvizsga eredményeinek Neptunba való felvitelével, a Neptun általános kezelésével. Három tantervi referens feladatát képezi a kreditátviteli kérelmek papírmunkája (tanévenként kb. 1000 darab), a meghirdetett kurzusok javítása és koordinációja,

15

Tanári

Tanári

Tudomány fillérekért, fillérek a tudományért

Hallgatóként sokat panaszkodunk a ránk zúduló olvasmány vagy tananyag mennyiségére, miközben igyekszünk elnyerni minél több támogatást, ösztöndíjat, vagy végigdolgozzuk a félévet, hogy kijöjjünk anyagilag. Felnőtt, gyakran családfenntartó oktatóink is ilyen problémákkal küzdenek. Ahogy mi, ők is gyakran elveszítik lelkesedésüket a kilátástalanságban. Első pillér: oktatás Általánosan elfogadott tétel, hogy az egyetemi oktatónak két feladata van: tudományos munkássága mellett a jövő értelmiségi generációját is ki kell nevelnie. A mérleg az utóbbi időben a második oldalára billent – a nyugdíjba vonuló oktatók helye betöltetlen marad. Az ebből fakadó réseket a bennmaradó oktatók túlterhelésével, nyugdíjazott oktatók bérmentes alkalmazásával vagy külső oktatók bevonásával próbálják betömni, de ez a kiszámíthatatlanság és a félévenként zajló újratervezés állandó bizonytalanságot szül. Mint ahogy bizonytalansági tényező a technikai feltételek hiánya vagy azok megkésett pótlása. Ha az oktató diavetítéssel akarja izgalmasabbá tenni az órát, gyakran saját hordozható gépét kell behoznia, esetleg az összekötő kábelről vagy a kivetítőről is neki kell gondoskodnia. Nem éri meg hosszú, mindenre alaposan rákérdező dolgozatot összeállítani, főleg ha az ember nagyelőadást tart – ha ugyanis éppen kifogyott a patron a nyomtatóból, az oktatónak gyakran önköltségen kell megoldania a nyomtatást is. A tanítás rengeteg adminisztrációs feladatot von maga után, s az oktatók is ugyanazt a Neptun-rendszert használják, mint mi – legalábbis azoknál a tevékenységeknél, amelyek más módon megoldhatatlanok. Az órai anyagok megosztására létrehozott saját honlapok, tárhelyek kezelése is az oktató dolga.

16

A kötelezőkön túl A kötelező kontaktórák mellett az oktatók további feladatokat is magukra vállalnak a hallgatók és a tudomány érdekében. Az egyes tárgyak meghirdetésétől kezdve a szakokat érintő átfogó változásokig a tanszékeknek és az intézeteknek mint szervezeteknek kell működniük. A titkárságok mellett az oktatóknak is nagy munkát jelent, hogy a felmerülő problémákra megoldásokat találjanak, így a vezető és az egyes intézetekben a különböző feladatkörök intézésére vállalkozó oktatók időszakosan nagyon sok adminisztrációs feladatot kénytelenek elvégezni. Sok energiát köt le a tehetséggondozás és az utánpótlásképzés is. Az oktatók részt vesznek a tudományos diákkörök és az Eötvös Collegium műhelyeinek munkájában is. A tudományterületek népszerűsítése mellett a hallgatói megjelenést is támogathatják a hallgatóknak szervezett konferenciák, melyeket az oktatók gyakran saját zsebükbe nyúlva, hónapokig készítenek elő. Emellett egyéni tehetséggondozás is folyik például a tutorálás, a tudományos ösztöndíjpályázatok, a tudományos diákkonferencia-pályázatok vezetésének keretein belül. Mennyi az annyi? A sokszor láthatatlan mennyiségű és megfoghatatlan mivoltú munkához a közvélemény a magas presztízs mellett magas fizetést párosít. Valójában a felsőoktatásban oktatók rendeletben garantált bruttó bére 2002 óta változatlan. Egy vezető egyetemi tanár 463 500 forintot is kereshet bruttóban, amiből a levonások után körülbelül 300 000 forintot vihet haza. Az egyetemi docensek viszont már csak 306 100 és 332

300 forint közötti, az egyetemi adjunktusok 218 700 és 231 800 forint közötti bruttó bért kapnak munkájukért. Az előbbi kb. 210 000, utóbbi kb. 150 000 forint körüli nettót jelent. Az egyetemi tanársegédek 161 800 és 174 900 forint közötti bruttó bérért dol-

„A mérleg az utóbbi időben a második oldalára billent át” goznak, amiből a 100 000 forintot alig meghaladó összeget kaphatnak kézhez. A fentieknél nemcsak a bérek között van különbség, hanem a területen eltöltött tudományos munkával teli évtizedekben is. Természetesen ez az összeg csak egy minimálérték, különböző jogcímeken az egyetem dolgozói kaphatnak kiegészítéseket is. Mindez azonban elhanyagolható mennyiségű olyan időkben, amikor a Kar az alapbéreket is csak nehezen tudja kigazdálkodni. Az oktatók sokoldalú érdeklődése mellett az anyagi tényezők is nagyban hozzájárulnak ahhoz,

hogy tanáraink gyakran vállalnak másodállást az egyetemi oktatás mellett. A leggyakrabban folyóiratok szerkesztőségénél dolgoznak, fordítanak, esetleg egy másik belföldi vagy külföldi egyetemen is oktatnak. Akár a jobban fizető versenyszektorban is találhatnak munkát, ami aztán ki is ragadhatja őket az egyetemi közegből. Ez kevésbé jellemző a bölcsészettudományoknál, de nem példa nélküli. Hol a tudomány? A cikk elején említettünk az első pillért, az oktatást. De hol van a másik pillér, a tudomány, aminek az egyetemi oktatónak szintén meg kell felelnie? Mennyi idő juthat ennyi egyéb teendő után arra, ami mellett a legtöbben alapvetően elkötelezték magukat? Meddig lehet mellékállás mellett megfelelő szinten ellátni ezeket a feladatokat? Hasonló kérdések fogalmazódnak meg bennünk, hallgatókban is saját dolgaink kapcsán, és néha pont ugyanígy vesztjük el lelkesedésünket. Aztán ugyanígy nyerjük vissza – egymás helyzetét meghallgatva, a másiknak segítő kezet nyújtva. Szegedi Balázs

17

Tanári

Tanári

Mark My Student

Kiveséztük az újonnan elindított Mark My Student oldalát, ahol végre a tanárok szerveződhetnek kommunába és nyilváníthatnak véleményt a diákok minőségéről, hogy felkészüljenek, mire számíthatnak az óráikon. Az oldalon minden diáknak külön profilja van, akárcsak a Mark My Professor oldalán, így miután a tanulók feljelentkeztek az órára, az oktató máris meg tudja nézni, hogy milyen diákokat kapott az adott félévre, és kikkel kell együtt dolgoznia. Ez az oldal így legalább abban segít, hogy az oktató előre felkészüljön, és megfelelően tudja kezelni a felmerülő helyzeteket, ne érje őt kellemetlen meglepetés. Kiemeltünk pár, szerintünk egészen röhejes és elképesztő megjegyzést az oldalról. „Hát ez a lány valami eszméletlen! Képzeljétek! Bejön az órámra 20 perc késéssel az első alkalommal, 5 perc mire csörtetve hátralődörög, majd miután végre felvettem volna újra az órám fonalát, kinyitja a szénsavas üdítőjét, ami miatt megint elfelejtem, hogy hol tartottam, majd ezt megkoronázza azzal, hogy 10 perc múlva elbóbiskol, és még a tollát is leejti. Ha tehetitek, kerüljétek, vagy egyezzetek meg vele, hogy nem kell bejárnia, ha megelégszik egy elégséges osztályzattal.” Máshol pedig: „Két dolgot szokott csinálni ez a diák: vagy bejön, és szétcsorgatja a nyálát az asztalon, vagy belendül, és nem is tudom milyen megfontolásból egyszerre elkezd kérdésekkel bombázni, amelyek felének semmi értelme. Szerintem direkt azért kérdezi, mert nem bír elaludni, a téma unalmas neki, és inkább kérdezget össze-vissza minden marhaságot.”

18

„Ez a diák mindig nálam veszi fel az órát és még egy alkalommal sem adott le anyagot időben, ami azért kellemetlen számomra, mert így még ha akarnám, se tudnám megnézni rendesen, hogy mit tett le az asztalra. Amúgy van esze, csak irtózatosan lusta, és így, hogy nem fektet bele több energiát, tök marad. Amúgy szexi, bejön, meg aranyos, csak ez az egy gond van vele, de ez mindent elront.” Megint egy másik profil alatt: „Végtelenül lelkes, szerethető, kedves diáklány, aki minden órámon ott ült csillogó szemekkel az első sorban, jegyzetelt, kérdezett, leadott mindent időben. Egy baj volt vele: mintha egy mechanikus tudásgyűjtő robotgépezet lenne, aki lélektelenül magába szív minden létező tudást, majd ezt fogja, és visszaköpi hibátlan formában. Egy deka új meglátást vagy gondolatot nem láttam az írásaiban, ami engem végtelenül kiábrándított. Ha bejön az órátokra, valahogy tegyetek azért, hogy ne magoljon, hanem meglássa az összefüggéseket a dolgok között.”

„A maximalista nemtörődöm: kihasználta a három óra hiányzást, a többire mindig 20 perces késéssel érkezett, hogy a feladat ellenőrzésénél ne legyen ott, óra végén kisuhant a teremből, de egészen odáig félálomban alélt, vagy jobb esetben végig a telefonját bújta, vagy a laptop kijelzője mögé bújt. Zseniálisan csinálja! A legrosszabb az egészben, hogy ha még akarnám, se tudnám megbuktatni, mert a beadandót meg mindig megcsinálja tűrhetőre, és mindig betartja az utolsó határidőt.” „Annak ellenére, hogy az első órán elmondtam a feladatot, még a félév közepén is képes volt megkérdezni, hogy amúgy a feladatot hogyan kell megcsinálni. Kiborító, ha nálatok veszi fel az órát, ne várjatok semmi jót.” „Egyik órámon a telefonján rekordot állított a játékában. Ennek nagyon örültem. Kár, hogy a játéknak köze sem volt a hermeneutikához.” Ez a kedvencünk: „Az első órámon láttam, meg az utolsón. A kettő között szerintem elidőzött egy kocsmában, liliputi pankrációt nézett, vagy kirándult egy másik galaxisban. Imádom az ilyet.” Meg ez: „Az állam befizette neki a fűtésszámlát télire, iszonyatosan aranyosan alszik a hátsó padban a radiátor mellett.” „Képzeljétek, bejön a nyelvészeti vizsgára, és már az első beugró kérdésre, hogy hány éves a magyar nyelv, nem tudja a választ! Utána hebeg-habog vagy 10 percet, minden egyes mondattal egyre mélyebbre

ássa magát. Nem tudom, hogy mi lesz így belőle, de hogy nyelvész nem, az biztos. Amúgy nagyon szerethető és nem problémás, de keressetek valami módszert előadáson, hogy a lényeget mindenki tudja.” „Az első órán elmondtam, hogyan kell megtartani egy filmelemzést, és miből kell kiindulni, miket kell végigvenni. Erre képzeljétek, hogy ez a fiú az utolsó órán nem volt tisztában a svenkelés meg a montázs fogalmával, arról nem is beszélve, hogy leíró elemzést tartott, mikor az előző tíz (!!!) órán mindenki egész épkézláb elemzést tudott csinálni.” Kedves diákok! Magatokra ismertetek? Kellemes volt olvasni? Nem hiszem. Még jó, hogy az egész csak egy vicc volt, és mi írtuk. Mielőtt elkezdenéd keresni ezt az oldalt, megnyugtatunk, minden tanárod végtelenül szeret. De képzeljétek el, hogy éreznek a tanárok, mikor a Mark My Professor oldalán olvassák el saját magukat, amiket mi írunk róluk. Arról nem is beszélve, hogy a rossz érzés mellett ez még személyi jogokat sért, és az információk annak ellenére, hogy helyenként relevánsak is lehetnek, és jó összképet adnak, torzítanak, szubjektívek. Végtelenül lepontozott tanároknál is át lehet élni igazi intellektuális élményeket, akik annak ellenére, hogy nem voltak tökéletesek, iszonyatosan nagy és jelentős tudományos személyiségek, akiknél vétek kihagyni bármit is. Feltéve, ha érdekel a tudományterülete. Zámbó Gergő

19

Tanári

Tanári

A tudományos kutatás helyzete „Jelenleg az ELTE oktatói kiválóságban nem marad el a nyugati egyetemektől, de nem hiszem, hogy ez sokáig így maradhat. Főleg nem a jelenlegi helyzetben” – hangzott el az oktató szájából egy félévértékelő szemináriumi foglalkozáson. A teremben egy pillanatra megfagyott a levegő, majd visszatértünk a félévzárás egyéb teendőire. Akik követik a tudományos híreket, a felsőoktatási rangsorokat, egy pillanatnyi gondolkodás után azt mondják, hogy ez nem lehet így, hiszen a rangsorokban a magyar egyetemek elmaradnak az európai élvonaltól. Azt a legtöbben már nem veszik figyelembe, hogy a magyar tudományos struktúra alapvetően nem kedvez az egyetemek rangsorbeli helyezésének. Ennek oka az, hogy a magyar tudományos életet egyetlen hegemón intézmény uralja, a Magyar Tudományos Akadémia (mta). Az mta természetesen nagyszerű intézmény, és a kutatócsoportokban folyó munka egyedülálló Magyarországon. Ez csodálatos, de egyben a legnagyobb baj okozója is. A nemzetközi rangsorokban ugyanis fontos szerepet kap a kutatócsoportok munkája, az egyetemek által kiadott és szerkesztett folyóiratok száma, a kezelt adatbázisok, kísérletek stb. A bölcsészetben talán az Egyetemhez vagy Karhoz köthető publikáció mérhető a leginkább. Magyarországon viszont a legtöbb tudományos folyóirat az mta gondozásában áll. Akkor is, ha egy szerkesztőség alapvetően egy intézményhez köthető, ameddig az mta gondozza a lapot, az mta érdeme marad, így nem számít az egyetem vagy kar rangsorolásában. Ez természetesen csak a problémának egy apró része, de érdemes tisztázni, hogy nem csupán oktatóink munkáján múlik az egyetem rangsorbeli helye. Nem csak rajtuk, de nagyon is számítanak, éppen ezért lehetetlen az a helyzet, amit a magyar felsőoktatás jellege, és leginkább a forráshiány alakított ki. Egy egyetemi oktatónak a kötelező legalacsonyabb óraszáma átlagosan tizenkét óra hetente (a pontos szám fokozattól függően változik), ehhez még a heti legalább egy, de gyakrabban két fogadóóra is társul. Tizenháromszor negyvenöt perc, majdnem tíz

20

óra. Egy hagyományos negyven órás munkahétnek a fele a tanórákkal megy el, ha tanszéki értekezletre, intézeti tanácsra, Kari Tanácsra is sor kerül, ahol akár több órát is eltölt egy oktató, és van olyan hét és olyan oktató, akivel mindhárom bekövetkezik, és hirtelen rengeteg órát veszítenek munkaidejükből, azaz kutatási idejükből. Az is elhanyagolhatatlan tényező, hogy több intézetben a doktoranduszok bevonása mellett is túlterheltek az oktatók, a kötelezőnél több órát tartanak. Egy oktató így a kötelező óráival, fogadóórájával és értekezleteivel körülbelül tizenöt órát tölt hetente, még nem javított dolgozatokat, nem tartott szakdolgozati konzultációt, nem készült fel arra a tizenkét órára. Félév végén ehhez hozzátevődhet, hogy záróvizsga-bizottság tagja, szakdolgozatok opponense, Tudományos Ösztöndíj Pályázatok bírálója, mester szakos felvételibizottság tagja. A negyvenórás munkahétből ezután legjobb esetben körülbelül tizenöt óra marad szabadon. Csakhogy, mint közismert, az egyetemi oktatók nem az ország legjobban fizetett dolgozói, így legtöbben másodállást is vállalnak, amelyek mellé a tudományos élet feladatai is felhalmazódnak. Tudományos folyóirat szerkesztése, otdk bírálás, lektorálás. Mindemellett hátramaradt még az adminisztráció is, mert az egy-két fős intézeti titkárságok nem tudnak magukban mindent elvégezni. A magyar felsőoktatási rendszer nem veszi figyelembe azt, hogy az egyetem nemcsak oktatási intézmény, hanem tudományos intézmény is. A magyar egyetemek jelentős része egy fokozott teljesítményt követelő gimnáziumhoz hasonlóan működik. A hos�szabb, alapos kutatómunka tanórákon belül ritka feladat, ahogyan az is ritka, hogy egy oktató a saját kutatásait mutassa be egy előadás keretein belül.

Sőt, ha egy oktató ezt teszi, a legtöbb hallgató felzúg, hogy de ez nem az az anyag, amire ő számított. A magyar egyetemek hallgatói nem azért ülnek be a padba, hogy kutatómunkával, elmélyüléssel érjenek el szakmájukban nagy fokú jártasságot, hanem hogy a porosz oktatási hagyományoknak megfelelően a kilóra mért olvasmánylisták tartalmát visszaböfögjék. Már-már megrettenünk, ha önálló gondolkodást várnak oktatóink tőlünk, már-már megrettenünk, ha egy oktató nem a várt anyagot rágja szánkba. Természetesen nem ez a probléma gyökere, igen nehezen adhatná elő kutatásait egy olyan tudós, akinek a munkaideje kizárólag oktatással és adminisztrációval telik. Kevesen ismerik fel, hogy miképpen egy egészséges egyetemen egyensúlyban él a tudomány és az oktatás, úgy egy egyetemi oktató életében is egyensúlyban kell ezeknek lennie. Az egyetemi oktatóink tudósok, nem csupán tanárok.

Egyetlen kérdés maradt megválaszolatlanul: mikor kutassanak? Két munkahely, szerkesztés és család mellett könyvtárban ülni, írni, kutatni, olvasni. Hogyan? Mikor? A magyarországi egyetemek jelenlegi hallgatói kizárólag az oktatók odaadásának és áldozatvállalásának köszönhetik a – kifejtett helyzetben egyáltalán nem megvetendő – rangsorhelyezéseket. Gyakran panaszkodunk, hogy oktatóink szétszórtak, de ez nem meglepő, hiszen gyakran három–négy irányba húzzák őket egyszerre. Néha szemükre hányjuk, hogy már két–három éve nem publikáltak, de nem vesszük figyelembe, hogy tizenhat óra mellett szerkesztőként, fordítóként is dolgoznak, hogy eltartsák családjaikat. A helyzet tarthatatlan, és csak az egész felsőoktatási rendszer átalakítása vezethet megnyugtató megoldáshoz. Békés András

21

Tanári

Tanári

Akkor és most Interjú Németh Györggyel Német György, az Ókortörténeti Tanszék vezetője több mint harminc éve tanít az elte-n, így oktatóként és egykori hallgatóként is számos emléket szerzett. Az egykori és mai egyetemi életről, valamint az egyetemen szerzett élményeiről beszélgettünk. Milyen szembetűnő különbségek vannak a mai és az ezredforduló előtti elte-s mindennapokban? Mi sokat voltunk együtt az évfolyamtársaimmal, igaz, kevesebb programot kínált a hetvenes években Budapest. Sok filmet csak az egyetemi filmklubokban mutattak be, eljöttek a rendezők is, így láttuk a Tanút vagy a Bástya sétányt. Az Egyetemi Színpad előadásai, különösen a határon túli költők estjei, nagy eseménynek számítottak. Ma sokkal atomizáltabbnak tűnik a diákság, szinte munkahelyként járnak be az egyetemre, ha ugyan bejárnak. Tudom, hogy sokan dolgoznak a tanulás mellett, de akkor is nehezen szoktam hozzá, hogy az ma-s előadásaimon a hallgatók egyharmadát soha nem látom. Nagy különbség a politikához való viszony is. Ma nagyon kevesen érdeklődnek a politika iránt, még a történész hallgatók közül is. Mi sokkal tudatosabban vitatkoztunk politikai kérdésekről, noha ez nem mindig volt veszélytelen. Fura módon tanáraink közül még azok sem marxista szemlélettel tanítottak, akikről tudtuk, hogy párttagok. Ritka kivétel volt egy kelet-európás professzor, aki amellett érvelt, hogy Kelet- és Nyugat-Németország különállása történelmileg megalapozott, mert keleten porosz utas volt a mezőgazdaság, nyugaton pedig nem. Vagy egy másik professzorom kijelentette, hogy Antigoné

22

„a hanyatló rabszolgatartó társadalom utóvédharcosa” volt. A többiek, például Unger Mátyás, azzal kerülték meg az ideológiát, hogy forrásokat elemeztünk minden órán. A vizsgán pedig megkérdezték, miből készültünk. Aki a marxista Molnár Eriket olvasta, attól úgy kérdeztek, aki pedig a Hóman-Szekfűt, attól amúgy. Miben változtak a hallgatók és oktatók, illetve a köztük lévő viszony az évek során? A hetvenes években az egyetem elitképzésnek számított. Kevés hallgatót vettek fel, szinte mindenkit maximális pontszámmal. Az évfolyamomon magyar–történelem szakra csak tízen jártunk, ógörögre pedig ketten. Mindenki kétszakos volt, és két-három nyelven olvasott. Komoróczy tanár úr első félévben mindenkinek olyan szakirodalmat adott, amilyen nyelven olvasott, a második félévben pedig olyan nyelven, amin nem. Valaki megkérdezte, hogy hogyan olvasson el egy szöveget, amit nem ért. A válasz tömör volt: „Könyvtár, szótár.” Azt hiszem, ez a módszer ma kevés hallgatónál jönne be. Ötösnél rosszabb jegyet ritkán kaptunk, leszámítva a politikai gazdaságtant, ahol tömeges volt a bukás. A tanárok abból indultak ki, hogy aki itt van, annak bizonyára céljai vannak ezzel, és ha éppen rosszabbul szerepelt, biztos a másik szakjára fordított több időt.

Emlékszik érdekes vagy humoros történetekre abból az időszakból, amikor dolgozni kezdett az ELTE-n? Hahn professzor úr huszonhat nyelven tudott, így arabul is. Volt egy Mohamed nevű jordániai évfolyamtársunk, aki felmentést kapott latinból, mert képtelen volt bármit is magyarra fordítani, hiszen magyarul is alig értett. Ez a felmentés idővel rongyossá gyűrődött, mert minden vizsgán ezt lobogtatta, hogy átengedjék. Amikor Hahnhoz

„Mire megszólalt arabul, hogy meséljen a római császárokról” ment vizsgázni, a professzor úr megkérdezte, hogy csak a magyarral van-e gondja, az anyagot azonban tudja? Mohamed lelkesen bólogatott, mire Hahn hátradőlt, rágyújtott, és megszólalt arabul, hogy meséljen a római császárkorról. Mohamed elsápadt, felpattant és kiszaladt a szobából. Többet nem is láttuk az egyetemen. Akkoriban még az előadásokon és a szemináriumokon is rá lehetett gyújtani. Egyszer aztán az egyetem vezetése megtiltotta az órákon a dohányzást, és a tanárokat „lineáris prémiummegvonással” fenyegette meg. Nem tudtuk, ez mit jelent, de elég ijesztően hangzott. Hahn láncdohányos volt, de a szabályokat mindig betartotta. Előadása során azonban szokás szerint elővette a cigarettás dobozt, kihúzott egy szálat, a szája sarkába tette, miközben tovább beszélt. Aztán a gyufa is előkerült, de ekkor rámeredt, eltette a gyufát, a cigit, és folytatta az előadást. Csakhogy néhány perc múlva megismétlődött az egész jelenet. Amikor harmadszorra kellett volna eltennie a cigit, felkiáltott: „Öt perc szünet!”, és kirohant a teremből. Amire a leggyorsabb diákok kiértek, már füstölt a cigarettája. Pályafutása során melyik volt a legemlékezetesebb élménye vizsgáztatáskor? Történtek vizsgabalesetek? Egyszer megbuktattam egy lányt az utóvizsgán is, aki

hisztériás rohamot kapott, és fenyegetőzni kezdett. A következő pótvizsgára behívtam Mócsy profes�szort, az akkori tanszékvezetőmet, hogy tanúsítsa: a vizsga korrekt volt. Nem szólt egy szót se, csak pipázgatott a sarokban. Amikor a kisasszonyt újból megbuktattam, kénytelen volt tudomásul venni az eredményt. A levelező tagozaton volt életem első nagy előadása. Meglehetősen gyerekképem volt, a levelezőre pedig akkoriban sok nyugdíj előtt álló tanár járt, hogy a főiskolai mellé egyetemi végzettséget is szerezzen, és magasabb legyen a nyugdíja. Amikor beléptem a terembe, nyugodtan beszélgettek tovább, azt hitték, hogy egy diákot küldtek be letörölni a táblát. Aztán beszélni kezdtem, de percekig eltartott, amire felfogták, hogy én tartom az előadást. Az egész teremben én voltam a legfiatalabb. Nos, a vizsgán egy ősz hajú bácsi nem tudta, ki volt Szolón. Meg akartam buktatni, de aztán kiderült, már akkor Fóton volt nevelőtanár, amikor születtem. Közel járt a nyugdíjhoz, ezért úgy döntöttem, sok kárt már nem fog okozni a gyerekekben, hiszen évtizedekig tanított úgy, hogy az athéni bölcs nevét nem hallotta. Történtek-e az előadásain vagy szemináriumain meglepő, emlékezetes dolgok? Szintén a levelező tagozaton szemináriumi dolgozatot kellett írni. Egy hölgy beadott egy marxizmustól csöpögő, nagyon gyenge dolgozatot Hérakleitosz filozófiájáról. Visszaadtam neki, hogy írjon egy tisztességes dolgozatot, mert ezt nem fogadhatom el. Mire felcsattant: „A marxista esti egyetemen erre jelest kaptam!” Megjegyeztem neki, hogy akkor vigye oda a dolgozatát, mert ez itt az elte. Amikor meghalt Brezsnyev, az akkori szovjet pártfőtitkár, a temetés másnapján görög előadást tartottam. Kissé változtatva a tematikán Periklész halotti beszédét kezdtem elemezni. Szinte vágni lehetett a csöndet, a hallgatók egyszerűen nem hitték el, hogy azt hallják, amit hallanak. Ez volt az ókortudomány nagy előnye. Bármit megfogalmazhattunk, csak a végére kellett tenni: „írta Thuküdidész”. Zima Richárd

23

VERSroVAt Déri Balázs

HOSSZÚPERESZTEGI SOROK Alkotótáborban, a „Költészet mint előérzet” témájára

Déri Balázs egyetemünk oktatója, a Latin Tanszék vezetője, költő, műfordító, klasszika-filológus, katalanista, muzikológus, valláskutató, a Vallástudományi Központ vezetője. A Szerdai Szalon alkotói műhely alapítója, szervezője.

Titok s aggódás nélkül el se kezdjed: az ihlet friss párlatukból csak egy csepp(,) nemes szesz, érlelve zölddió-ágyon.   Figyelmed nyugtasd bátran bármi tárgyon, amely, véletlen bár, eléd került. A tárgyaknak hűségét megbecsüld:   nevetlen várnak ők, hogy megnevezd egytől-egyig. Teremtőd adta ezt: saját teremtésében részesedni(,)   ok az aggódásra. S a titok ennyi: értelmezést nem tenni tárgy elé (−) királyi út a költészet felé. Hosszúpereszteg, 2013. július 29.

A NYelv okA, HoGY A bÖlcs TUDOmÁNYok TErjedJENEk pÁzmÁny pÉter

24

25

AZ oKTatÁs NEm eGY vÖdÖr MEgtÖltÉse, HANEm eGY tŰz MEgGYÚjtÁsa WiLLiAM BuTLer YEAts 26