Sztérikus stabilizálás Bányai István 2014/2.
Kolloid stabilitáshoz taszítás kell. Elektrosztatikus stabilizálás
VR
VS
Két töltött gömb közötti eredő kölcsönhatás A kölcsönhatási potenciál az elektrosztatikus taszítás és a vonzás eredője a DLVO elmélet szerint: VT
VT = VA + VR
[J]
VA H
Aa 12 H
H
VR H a (kT )2 2 z 2 exp H
Az elektrosztatikusan stabilizált rendszer érzékeny a felszíni potenciál értékére (ζ~ψ~ pH, saját ion) és az ionerősségre (κ, z).
ze St exp 1 2 kT ze St exp 1 2 kT
Figyeljünk a szélső értékekre!
A koaguláció sebessége, a stabilitási arány A Smoluchowski egyenlet szerint a koaguláció sebessége a részecske szám, Np csökkenéséből:
dN p dt
kd N p2
kd a diffúzió kontrolált „gyors” koaguláció sebességi állandója ks a „lassú” gátolt diffúzió sebességi állandója A stabilitási arány:
k az ütközések száma Ha nincs energia gát akkor az ütközés W d ks az eredményes ütközések száma gyakoriságát, a koaguláció sebességét a diffúzió és a koncentráció szabja meg: Egy diszperzió stabilitása nő: ha a méret nő, ha a zéta
dN p dt
8 Da N p2 vgyors
potenciál nő(ζ >25mV), csökken a Hamaker állandó, csökken az ionerősség, csökken a hőmérséklet.
http://members.lycos.co.uk/ququqa2/fractals/RLA.html http://apricot.polyu.edu.hk/~lam/dla/dla.html
Eredő kölcsönhatás Kinetikailag stabilis a szol, ha Vmax >>kT azaz Vmax/kT>>0 Minél magasabb a gát annál kevesebb részecske jut át rajta, potenciál gátolt koaguláció. [J]
Az elektrosztatikusan stabilizált rendszer érzékeny a felszíni potenciál értékére (ζ~ψ~ pH, saját ion) és az ionerősségre (κ, z).
szol H
[m]
Gél
csapadék Szol-gél átalakulás: Időben egyre több részecske ütközik, és kerül a másodlagos minimumba, a gyenge vonzóerő hatására az adott távolságban marad, azaz kapcsolódik. Ha ezek a kötéspontok az egész térfogatra kiterjednek, akkor a rendszer gélesedik. A gél egy kvázi szilárd rendszer, alakállandó, amit ebben az esetben fizikai térhálósodás okoz, de könnyen (a másodlagos minimum mélysége kicsi ~1-2kT) átmegy folyékonnyá.
[J]
Koaguláció (c.c.c) 1 2
Mi az a só koncentráció ( vagy n0) amelynél éppen eltűnik a taszítás (potenciálgát)? Ekkor minden ütköző részecske összetapad, csapadék válik ki.
Kritikus koaguláltató koncentráció Mi az a só koncentráció (κ vagy n0) amelynél éppen eltűnik a taszítás (potenciálgát)? Ekkor minden ütköző részecske összetapad. Ha a potenciál gát Vmax (J) ( sokkal nagyobb mint a kinetikus energia kT akkor a rendszer stabilis. Amikor nincs energiagát, akkor minden ütköző részecske összetapad: gyors koaguláció. A koaguláció valószínűsége ütközéskor P=1
A kritikus koagulálsi koncentráció vegyértékszabálya
c.c.c 1/ z
6
1: 0,0156 : 0,00137
Schulze – Hardy szabály: a kritikus koaguláltató érték a vegyérték reciprok hatodik hatványával arányos.
A koaguláció sebessége, a stabilitási arány A Smoluchowski egyenlet szerint a koaguláció sebessége a részecske szám, Np csökkenéséből: kd a diffúzió kontrolált „gyors” koaguláció sebességi állandója
dN p dt
kd N
2 p
ks a „lassú” gátolt diffúzió sebességi állandója
A stabilitási arány:
Ha nincs energia gát akkor az ütközés gyakoriságát, a koaguláció sebességét a diffúzió és a koncentráció szabja meg:
dN p dt
8 Da N p2 vgyors
W
Egy diszperzió stabilitása nő: ha a méret nő, ha a zéta potenciál nő(ζ >25mV), csökken a Hamaker állandó, csökken az ionerősség, csökken a hőmérséklet.
http://members.lycos.co.uk/ququqa2/fractals/RLA.html http://apricot.polyu.edu.hk/~lam/dla/dla.html
kd az ütközések száma ks az eredményes ütközések száma
W elektrolit koncentráció függése W krapid / kslow
A c.c.c amelynél éppen eltűnik a taszítás (potenciálgát). Ekkor minden ütköző részecske összetapad. A sebesség nem nő tovább. A stabilitás nem csökken tovább.
Kolloid rendszerek (szerkezet alapján)
inkoherens rendszerek önálló részecskék diszperziós k.
makromol.
asszociációs
szolok
porodin (pórusos)
kolloid oldatok
diszperziós liofób
koherens (kohézív) rendszerek Diszperziós, makromolekulás, asszociációs kolloidokból kialakuló
makromolekulás liofil (IUPAC ajánlás)
asszociációs liofil
Retikuláris (hálós)
Spongoid (szivacsszerű)
szerkezetű, gélek, halmazok és pórusos testek
korpuszkuláris fibrillás lamellás izodimenziós szálas hajtogatott hártya, lemezes
11
Eredő kölcsönhatás Kinetikailag stabil a szol, ha Vmax >>kT azaz Vmax/kT>>0 Minél magasabb a gát annál kevesebb részecske jut át rajta, potenciál gátolt koaguláció. [J]
Az elektrosztatikusan stabilizált rendszer érzékeny a felszíni potenciál értékére (ζ~ψ~ pH, saját ion) és az ionerősségre (κ, z).
szol H
[m]
Gél
csapadék Szol-gél átalakulás: Időben egyre több részecske ütközik, és kerül a másodlagos minimumba, a gyenge vonzóerő hatására az adott távolságban marad, azaz kapcsolódik. Ha ezek a kötéspontok az egész térfogatra kiterjednek, akkor a rendszer gélesedik. A gél egy kvázi szilárd rendszer, alakállandó, amit ebben az esetben fizikai térhálósodás okoz, de könnyen (a másodlagos minimum mélysége kicsi ~1-2kT) átmegy folyékonnyá.
Kritikus koaguláltató koncentráció Mi az a só koncentráció ( vagy n0) amelynél éppen eltűnik a taszítás (potenciálgát)? Ekkor minden ütköző részecske összetapad. Ha a potenciál gát Vmax (J) ( sokkal nagyobb mint a kinetikus energia kT akkor a rendszer stabil. Amikor nincs energiagát, akkor minden ütköző részecske összetapad: gyors koaguláció. A koaguláció valószínűsége ütközéskor W=1
A koaguláció sebessége, a stabilitási arány A Smoluchowski egyenlet szerint a koaguláció sebessége a részecske szám, Np csökkenéséből:
dN p dt
kd N p2
kd a diffúzió kontrolált „gyors” koaguláció sebességi állandója ks a „lassú” gátolt diffúzió sebességi állandója A stabilitási arány:
k az ütközések száma Ha nincs energia gát akkor az ütközés W d ks az eredményes ütközések száma gyakoriságát, a koaguláció sebességét a diffúzió és a koncentráció szabja meg: Egy diszperzió stabilitása nő: ha a méret nő, ha a zéta
dN p dt
8 Da N p2 vgyors
potenciál nő(ζ >25mV), csökken a Hamaker állandó, csökken az ionerősség, csökken a hőmérséklet.
http://members.lycos.co.uk/ququqa2/fractals/RLA.html http://apricot.polyu.edu.hk/~lam/dla/dla.html
W elektrolit koncentráció függése W krapid / kslow
A c.c.c amelynél éppen eltűnik a taszítás (potenciálgát). Ekkor minden ütköző részecske összetapad. A sebesség nem nő tovább. A stabilitás nem csökken tovább.
Kolloid stabilitáshoz taszítás kell. Sztérikus stabilizálás
VR
VS
Elektrosztatikus stabilizálás
Sztérikus stabilizálás
A kolloidok természetesen vonzzák egymást, az elektromos töltés ezt a vonzó hatást ellensúlyozza
Sztérikus stabilizálás (Vs ) Védőhatás (taszítás) adszorpció révén (természetes mesterséges makromolekulák, vagy amfifilek), amelyek a közeggel is kölcsönhatásba kerülnek, pl. hidratálódnak.
Három összetevője van - entrópia hatás (konformációs S) - ozmotikus hatás - entalpia hatás polimer réteg vastagsága
A stabilizációs hatás azon alapszik, hogy munka kell a részecskék közelebb viteléhez, a polimerek által meghatározott távolságon belülre. Azon kívül nem lép fel.
Jelentősége: Élelmiszeripar, főzés (halászlé, pörkölt) rostos gyümölcslevek, kakaó
A hatások részletezése • Entrópia-hatás – az adszorbeált molekuláknak csökken a mozgási szabadsági fokuk, ha átfednek (S<0) stabilizál – hatótávolság H <2r – mértéke nő ha nő a lánchossz, ha nő az adszorbeált mennyiség – van vonzó komponense is: a térfogatkizárás
A térfogat, amit az oldószermolekulák elfoglalhatnak megnő
Az ozmotikus hatás
solvent RT ln
A két részecskén szorbeálódott kolloidok (makromolekulák, amfifil molekulák) egymás szférájába hatolva oldószert szorítanak ki. Ennek kémiai potenciálja kisebb lesz a két részecske közötti térben, tehát oldószer áramlik be a két részecske közé taszítva azokat egymástól. Stabilizálás
czárt ctömb
Entalpia hatás Ha „jó oldószer” van jelen, akkor a távozó vízmolekulák energetikailag kevésbé stabilisabb állapotba kerülnek. Ez taszító potenciált eredményez.
Sztérikus stabilizálás, (ha más vonzó hatás a Van der Waals hatáson kívül nincs) Felületi polimer kötődés: 1. nem érzékeny a sókoncentrációra 2. nem vizes közegben is működik 3. koncentrált diszperz rendszerekben is működik
nehezen tervezhető és kivitelezhető Ha ez a vonzás gyengébb mint a hőmozgás energiája nem koagulál, ha erősebb akkor igen.
Ismétlés: Hamaker-hatás A van der Waals vonzás részecskék között vákuumban Atomok vagy molekulák közötti vonzás vákumban: r
EA ~ 11r 6 , J
A diszperziós kölcsönhatás additivitása miatt a vonzás nagyobb részecskék között is működik, függ a geometriától. Két a sugarú gömb esetében H távolságban a vonzó kölcsönhatás VA, J:
Téglatesteknél: H H
VA
A H2
a „A” Hamaker állandó, J
VA H
Aa 12 H
A térbeli stabilitás feltétele A diszperzió akkor stabil, ha a kinetikus energia nagyobb, mint a részecskék közötti vonzás ütközéskor. Ez a kritérium akkor teljesül , ha elég messze vannak egymástól, ahol már a vonzás kicsi. Azaz az energiamérleg (A121 részecske-polimer-részecske) kT >A121d/ (48t).
Tehát a polimer vastagságnak a részecske körül t, az átmérőtől d függően Aa nagyobb kell, hogy legyen mint: t > A121d / (48kT) VA H 12 H A121(10-21), J A121/48kT, nm Olaj -viz
0.5
0.025
Polisztirol-viz
1.05
0.05
Szén-viz
2.8
0.14
TiO2-viz
7.0
0.35
Titania gömbök (hidroxi-propil cellulózzal)
Sztérikus + elektrosztatikus stabilizáció
– Polielektrolitok (pl. fehérjék, zselatin) szorpciója - Semleges polimerekkel stabilizált töltött kolloid
Bizonyos esetekben kis koncentrációkban nem véd hanem érzékenyit a polimer VTeljes = VA + VR
VTeljes = VA + VR + VS
Érzékenyítés • A következő kombináció – hosszú polimer, kis koncentrációban – jó oldószerben, erős adszorpció – alkalmazás víztisztítás (Fey(OH)x(x-3y)) Néhány ppm-nyi kationos polielektrolit flokkuláltatja a kolloidot.
Liofil kolloidok stabilitása Amint kitűnt a makromolekulás oldatoknál az elektromos kettősréteg kölcsönhatás mellett, a szolvatációnak is jelentős szerepe van. Mindkettő gyengíthető.
Izostabilis fehérje, az izoelektromos pH-nál is stabilis (nem csapódik ki, pl. zselatin), bár itt a ζ=0, de a hidratáció elég erős, hogy oldatban tartsa. A kisózásukra, a vízelvonáshoz sokkal több só kell, (más oldószerrel is lehet pl. aceton, alkohol). Izolabilis fehérjéknél a szolvatáció kisebb, kevésbé liofil az izoelektromos pH-nál kicsapódik (kazein).
Kolloid rendszerek (szerkezet alapján)
inkoherens rendszerek önálló részecskék diszperziós k.
makromol.
asszociációs
szolok
porodin (pórusos)
kolloid oldatok
diszperziós liofób
koherens (kohézív) rendszerek Diszperziós, makromolekulás, asszociációs kolloidokból kialakuló
makromolekulás liofil (IUPAC ajánlás)
asszociációs liofil
Retikuláris (hálós)
Spongoid (szivacsszerű)
szerkezetű, gélek, halmazok és pórusos testek
korpuszkuláris fibrillás lamellás izodimenziós szálas hajtogatott hártya, lemezes
28
Liofil kolloidok stabilitása: kazein
A sajt és joghurt gyártásakor a kiindulási állapotban a pH 6-7 között van (tej). Savanyításra koagulál, a laktóz (tejcukor) fermentációja tejsavat erdeményez (dairy technological developments). Az izoelektromos pont pH-ja: 4,6.
http://www.foodsci.uoguelph.ca/dairyedu/h ome.html
Kazein „micella”
A többi () kazein a leg-”hidrofóbabb” fehérje a lánc szénhidrátokból (galaktóz-glükóz=laktóz) áll
A kazein micella részletei
A tej
A zsírcseppek szerkezete
A tej
Liofób kolloidok stabilitása, érdekesség: agyagok (montmorillonit) High salt conc
A montmorillonit részecskék delaminációja vizes diszperzióban egyedi szilikát rétegekre alkáli ellenionok esetében kis (kb. 0.2 M) sókoncentrációnál. (Az alkáli földfémek helyett)
Az éleken pH-val változó töltés, a lapokon állandó töltés az izomorf helyettesítésből. G. Lagaly, S. Ziesmer / Advances in Colloid and Interface Science 100 –102 (2003) 105–128 119
10 million tons of bentonites are used per year Kártyavár szerkezet, pozitív élek és negatív lapok összeállnak Ha gyengén megrázzuk gélszerű, de ha erősen rázzuk folyik. Katasztrofális lavina hatás ingovány, mocsár. Fúró iszap, kezdetben befolyik az üregekbe majd eltömi. Az agyagok nélkülözhetetlenek a papír, ragasztó, kenőcs, kozmetikumok, gumi, és szintetikus anyagok gyártásában. víztisztítás
Good adsorbent, good solvent, (very) low polymer density, (very) long polymers The long polymers ‘bind’ the colloids together in open flocs. Application: water purification (in practice, a few ppm of cationic polyelectrolyte is added, since most natural colloid surfaces are negative) Good solvent, non-adsorbing polymers
released solvent volume from overlapping surface layers
Chains are expelled from surface layer with thickness ~Rg .When two colloids meet in close contact, the total amount of accessible volume (for the polymer) is increased, hence the translational entropy is increased, and thus the colloidal dispersion is destabilized