2

Tendenciák és életutak a szoftveriparban A szoftveripar aktuális változásainak és vállalatainak elemzése 2014/2

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról.

MKIK GVI

Institute forEconomic and Enterprise Research HungarianChamber of Commerce and Industry

Tendenciák és életutak a szoftveriparban - A szoftveripar aktuális változásainak és vállalatainak elemzése / Software industry: Tendencies and Corporate Histories – Analysis of current changes and companies in the software industry MKIK GVI Kutatási Füzetek 2014/2. MKIK GVI, Budapest, 2014, március 31. Az elemzést írta: Milibák Eszter, elemző

Kutatásvezető: Tóth István János, tudományos főmunkatárs MTA KRTK KTI, ügyvezető, MKIK GVI

A kézirat lezárva: 2014. március 31.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet Budapest

Cím: MKIK GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: 235-05-84 Fax: 235-07-13 e-mail: [email protected] Internet: http://www.gvi.hu

Tartalomjegyzék

Tartalom Tartalomjegyzék ......................................................................................................... 3 Összefoglaló ............................................................................................................... 4 Summary .................................................................................................................... 6 Bevezetés ................................................................................................................... 8 1. Globális tendenciák a szoftveriparban .................................................................... 9 Felhőszolgáltatások ................................................................................................ 9 Software-as-a-service (SaaS) ............................................................................... 11 Mobileszközök elterjedése .................................................................................... 13 Új lehetőségek az adatelemzésben ...................................................................... 15 Közösségi hálózatok növekvő szerepe ................................................................. 18 Startup vállalatok .................................................................................................. 20 „Jövő Internet” (Future Internet) ............................................................................ 21 Fúziók és felvásárlások ......................................................................................... 23 Globalizáció .......................................................................................................... 24 A szoftveripar önállóságának felbomlása .............................................................. 25 2. Regionális tendenciák a szoftveriparban .............................................................. 26 Észak-Amerika ...................................................................................................... 27 Európa .................................................................................................................. 30 Az európai szoftveripar problémái és megoldási kísérletek ............................... 33 Fejlődő régiók ....................................................................................................... 34 A felemelkedő piacok ........................................................................................ 34 A „visegrádi négyek” .......................................................................................... 38 Követő országok ................................................................................................ 40 3. Életutak az egyes régiók szoftveriparában ........................................................... 44 Észak-Amerika óriásai .......................................................................................... 45 Microsoft ............................................................................................................ 45 Google ............................................................................................................... 48 Microsoft vs. Google .......................................................................................... 51 Európa vállalatai ................................................................................................... 52 SAP ................................................................................................................... 52 Dassault Systémes ............................................................................................ 55 SAP vs. Dassault Systémes .............................................................................. 58 A fejlődő régiók vállalatai ...................................................................................... 59 TecApro ............................................................................................................. 60 Prezi vs. TecApro .............................................................................................. 61 4. Tanulságok ........................................................................................................... 63 Irodalom.................................................................................................................... 65 Melléklet – aggregált adatok ..................................................................................... 70

3/79

Összefoglaló Napjaink gazdasági és társadalmi életének fontos motorját jelentik az informatikai, ezen belül is - többek között - a szoftveripar termékei. Az iparág változásai, szereplőinek viselkedése az ún. információs társadalom korában rendkívüli hatást gyakorolhatnak a széles értelemben vett társadalmi működés számos szegmensére. Tanulmányunk azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy vajon milyen tendenciákat figyelhetünk meg az ágazat mai és közelmúltbeli alakulásában, illetve melyek azok a változások, melyek kijelölik a szoftveripar későbbi fejlődésének valószínűsíthető irányvonalait. Célunk megvalósítása érdekében nem csupán a regionális és globális trendek bemutatásával foglalkozunk, hanem kitérünk korunk néhány jellegzetes szoftveripari vállalata „élettörténetének”, jellemzőinek bemutatására is. Fenti céljaink megvalósítása érdekében tanulmányunkban három külön egységben foglalkozunk a témánk szempontjából fontos kérdésekkel. Munkánk az alábbi nagyobb egységeket foglalja magába: 

Az első részben a szoftveripar jelenlegi tendenciáival foglalkozunk. Ennek keretében ismertetjük azokat a változásokat, melyek véleményünk szerint az iparág jövője szempontjából a legfontosabbaknak tűnnek.



A második részben arról szólunk, hogy vajon a szoftveripar általános tendenciái a világ egyes régióiban milyen formában valósulnak meg. Bemutatjuk a különböző régiók általunk fontosnak tartott előnyös vonásait és az előttük álló kihívásokat.



Végül, a harmadik részben, az egyes régiók néhány jellegzetes szoftvervállalatának „életútját” és jelenét ismertetjük. Ennek segítségével valós példákon szemléltetjük a korábban leírt globális és regionális tendenciák megvalósulását is.

A fenti gondolatmenetet követve munkánk során összeállítottuk a szoftveripar mai működésében megfigyelhető trendek egy olyan listáját, melynek elemei, úgy gondoljuk, hosszabb távon is komoly hatást gyakorolhatnak az iparág folyamataira. Ilyen tendenciáknak tekintjük a felsőszolgáltatások és a szolgáltatásként nyújtott szoftverek terjedését, a mobileszközök és a közösségi hálózatok népszerűségének növekedését, az adatelemzés lehetőségeinek átalakulását, a startup vállalatok egy részének kirobbanó sikerét, a „Jövő Internet” kialakulását. Ugyancsak ide sorolhatók a szoftveriparon belül érvényesülő fúziós és felvásárlási, illetve globalizációs törekvések. Ezek a hatások a jövőben alapvetően átalakíthatják a szoftveripar működését, kereteit. 4/79

A leírt trendek a világ különböző régióiban nem egyformán érvényesülnek. A szoftveripar jelenlegi állapotából, folyamataiból kiindulva a világ országait három (földrajzilag nem összefüggő) régióba soroltuk. Ezek az észak-amerikai, az európai és a fejlődő régiók. A fejlődő régión belül érdemes továbbá megkülönböztetnünk a követő országokat és a náluk kedvezőbb helyzetben lévő felemelkedő piacokat is. A három régió nem csupán az általános iparági tendenciák terén, hanem a bennük működő szoftveripari vállalatok jellegzetességeiben is eltér egymástól. Az általunk tárgyalt észak-amerikai vállalatok (Microsoft, Google) az iparág vezető „óriásai” közé tartoznak. Az európai régióból a SAP-ot és a Dassault Systémes-t mutattuk be, mely cégek a sikeres, globális működésű, ám a bevételek alapján képzett iparági rangsorban az amerikai versenytársak mögé szoruló nagyvállalatok jellemző példái. A fejlődő régiók felemelkedő piacairól a Prezit, a követő országok vállalatai közül pedig a TecApro-t vettük szemügyre. Noha ezek a kezdeményezések a korábban tárgyalt cégeknél gyengébben teljesítenek, innovatív működésük a kedvezőtlenebb gazdasági feltételek ellenére is meghozta számukra az országhatárokon átívelő sikereket. A különböző régiók vállalataival kapcsolatban érdekes megfigyelés, hogy míg a kisebb, kedvezőtlenebb kezdőfeltételekkel induló vállalatok hajlamosabbak az újítások átvételére, addig a pozícióikat féltő óriásvállalatok az innovációkkal kapcsolatban (egyelőre) konzervatívabbnak tűnnek. Az informatikai, ezen belül is a szoftveripar aktuális jellemzőinek, változásainak ismerete egyrészről napjaink gazdasági-társadalmi működéseinek egy nagyon jelentős szegmensébe

enged

betekintést.

Másrészt,

az

iparág

komoly

társadalmi

beágyazottsága miatt, segítséget nyújthat más fontos folyamatok megértéséhez is.

5/79

Summary Today’s economic and social life tends to be fundamentally affected by the development and products of software industry. In the era of “information society”, the changes and movements of this field have significant impacts on many segments of the society. In our study, one of our main purposes is to reveal the most important tendencies of the software industry recently. We also intend to detect the changes orienting the most probable future developments of this market. In order to complete our purposes, we concentrate our work not only on global and local trends, but we also introduce the histories and current characteristics of some typical software companies of our time. In order to fulfil our purposes, we discuss the topics aforementioned in three separate parts of our study: 

In the first part of our study, we describe trends we think having the biggest impact on software industry worldwide.



In the second part, we focus our attention on three separate regions being characterized by different tendencies and changes in the industry being examined. We also describe the most important advantages and challenges of each region.



Lastly, in the third big part of our work, we describe the histories and the present features of some important software companies of each region. This way, we use real examples to demonstrate current tendencies of software industry.

In accordance with the scheme described above, we have compiled a list of tendencies we think having significant effect on the future of software industry. Such tendencies are the spread of cloud and SaaS (software-as-a-service) techniques, the growing popularity of mobile devices and social networks, the evolving methods of data analysis, the remarkable success of some startup companies and the appearance of the idea of „Future Internet”. Fusions and acquisitions as well as globalisation trends should also be mentioned among these important tendencies. In the future, these factors might fundamentally modify the processes and frames of software industry. According to the present state of software industry, countries can be classified into three main groups (not always located in the same geographic region): the NorthAmerican, European and developing regions. The latter should be divided into two further subregions: the emerging markets and the underdeveloped countries. The 6/79

realisation of the tendencies aforementioned appears to be different in each of these regions. The three regions differ not only in the realisation of general tendencies but also in the features of their typical software companies. Microsoft and Google seem to be good examples of North-American „giants” of software industry, having dominant positions on the global market. SAP and Dassault Systémes, two companies characteristic of the European region, tends to be globally successful, though not achieving industrial rankings of their USA competitors. Lastly, two smaller companies, Prezi from the emerging markets and TecApro from underdeveloped countries seem to perform relatively well even on global markets despite disadvantages of their starting countries. It is worth to notice that smaller companies from less developed countries tend to show more willingness to adopt new techniques than those „giant” ones intending to protect their leading global positions. Examining the current trends and changes of software industry helps us understand a very important factor of economic and social processes of our days. Also, software industry being deeply embedded in today’s tendencies, related examinations may also reveal important facts about other segments of economic and social operations.

7/79

Bevezetés A tanulmány napjaink szoftveriparának jellegzetességeit, fontosabb tendenciáit kívánja összefoglalni. Áttekinti, hogy korunk jellegzetes szoftvervállalatai milyen életutakat, fejlődési vonalakat jártak, járnak be, most hogyan működnek. A fenti kérdések vizsgálata, mint azt látni fogjuk, sokoldalú megközelítést kíván. Ennek érdekében egyrészt ismertetjük azokat a világméretű iparági folyamatokat, melyek a közelmúlt, illetve a jelen során hatással lehettek és lehetnek a szoftverfejlesztés dinamikájára. Másrészt röviden foglalkozunk e hatások regionális érvényesülésével, meghatározzuk azon nagyobb földrajzi egységeket, melyek keretein belül többnyire azonos tendenciákat figyelhetünk meg a szoftveripar alakulása terén. Végül sort kerítünk annak rövid bemutatására is, hogy a szoftveripar adott régióban megfigyelhető folyamatai a szoftverfejlesztő cégek mely típusai, azok milyen jellegű életútjai számára szolgáltattak megfelelő kiindulási alapot. Tanulmányunk elkészítéséhez felhasznált forrásmunkákra az egyes fejezetek elején, ahol azokat használtuk, teszünk utalást, a teljes listát a tanulmány végén közölt irodalomjegyzékben olvashatjuk.

8/79

1. Globális tendenciák a szoftveriparban Első fejezetünkben a szoftveripar globális tendenciáit ismertetjük. Munkánkhoz a következő irodalmakat használtuk fel: PricewaterhouseCoopers (2013), Mohul et al. (2012), Microsoft (2012), Microsoft:„Cloud Computing”, IBM: „IBM Cloud”, Robert (2010), Pingdom (2009), Capobianco (2009), Adams (2013), Bosomworth (2013), SITEIMPULSE (2013), Henschen (2012), Navetta (2013), Nature Publishing Group (2008), Bernstein (2013), Storney et al. (2010), Janssen: „Social Software”, Graham (2012), Graham (2011), Investopedia US: „Startup”, Rachleff (2013), Miniwatts Marketing Group (2012), Soderbery (2013), BME-TMIT: „Jövő Internet”, Jaakola (2009). A

felhasznált

források

részletes

adatait

a

tanulmány

végén

található

irodalomjegyzékben közöljük. A 2000-es évek második évtizedének kezdetén a szoftveriparral kapcsolatban elsősorban annak rendkívül képlékeny voltára kell felhívnunk a figyelmet. Mint azt az alábbiakban látni fogjuk, a terület mai tendenciái mellett az iparág jövője bizonytalan, a várható változások alapvetően átalakíthatják a szoftveripart. A napjainkra a szoftveripar területén megkezdődött változásokat a legjobban a fogyasztói szemlélet kiteljesedésével jellemezhetjük. Az olyan újítások, mint a felhőszolgáltatások és a SaaS-technológia (software-as-a-service) elterjedése, a mobileszközök és az állandó szélessávú internetelérés általánossá válása korábban soha nem látott mértékben szükségessé teszi a vásárlók egyéni igényeinek figyelembevételét. A vásárlói elképzeléseket be kell építeni a termékfejlesztésbe, a marketingkoncepciókba,

az

árazás

kialakításába,

a

fogyasztókkal

való

kapcsolattarásba. Mindezekről a tényezőkről az alábbiakban részletesen is szólunk. Azt ugyanakkor már elöljáróban is elmondhatjuk, hogy ezek a változások nagyon jelentős, evolúciós jellegű1 átalakulást hozhatnak az iparág életébe. A változások végső következményeként akár az iparág korábbi határai is eltolódhatnak.

Felhőszolgáltatások Napjaink

informatikai

fejlődésének

egyik

legígéretesebb

vonulatát

a

felhőszolgáltatások jelentik. A mára széles körben használt fogalmat pontosan definiálni igen nehéz feladat. A jelen tanulmány keretei között Rahul et al.

1

http://www.pwc.com/en_US/us/technology/publications/assets/pwc-global-software-100.pdf. 9/79

meghatározásával élünk, melynek értelmében a felhő: „a virtualizált számítógépes erőforrások gyűjtőhelye”2 (a pool of virtualized computer resources). A szerzők definíciója szerint a felhőnek a következő képességekkel kell rendelkeznie: 

különböző munkafolyamatok (nagy volumenű háttérmunkák; interkatív, felhasználóközpontú alkalmazások stb.) hosztolása (a hozzájuk szükséges tárhelyek biztosítása, üzemeltetési feladatok ellátása stb.)



a feladatok gyors kiosztásának és alakításának lehetővé tétele



olyan programozási modellek elérhetővé tétele, melyek segítségével a rendszerek a különböző hardver- és/vagy szoftverhibák után helyreállíthatók



az erőforrások felhasználásának folyamatos, valós idejű követése

A felhőszolgáltatások napjainkban három alapvető formában valósulnak meg. Ezek közül a szolgáltatásként nyújtott szoftvereket (Software as a Service, SaaS) a későbbiekben részletesen is bemutatjuk. A második típust a szolgáltatásként nyújtott platformok (Platform as a Service, PaaS), míg a harmadikat a szolgáltatásként nyújtott infrastruktúra (Infrastructure as a Service, IaaS) jelenti. A PaaS lényege „egy olyan felhőalapú környezet biztosítása, mely képes a webes alapú (felhő)szolgáltatások kialakításának és működtetésének teljes életciklusát támogatni."3 A modell fontos előnye, hogy segítségével kiküszöbölhetők a szolgáltatás hátterében álló hardverek, szoftverek, tartalékképzés és hoszting megvásárlásának és kezelésének költségei, problémái. Végül, a felhőszolgáltatások harmadik típusaként, a szolgáltatásként nyújtott

infrastruktúra

modelljének

keretében

„a

megfelelő

informatikai

felszereltséggel rendelkező vállalatok a „használj annyit, amennyit kifizetsz”-elv alapján hozzájutnak a munkájukhoz szükséges szerverekhez, hálózatokhoz, tárhelyekhez és adatkezelő alkalmazásokhoz.”4 A felhőszolgáltatások működésének technikai részleteivel a jelen tanulmány keretei között nem foglalkozunk. Igen jelentős kérdést jelent ugyanakkor számunkra az, hogy vajon milyen változásokat is idéz elő a szoftveripar alakulásában a felhőszolgáltatások népszerűségének gyors növekedése.

2

http://www.academia.edu/2343480/Impact_of_Cloud_Computing_on_IT_Industry_A_Review_and_A nalysis 3 http://www.ibm.com/cloud-computing/in/en/what-is-cloud-computing.html 4 http://www.ibm.com/cloud-computing/in/en/what-is-cloud-computing.html 10/79

A felhőszolgáltatások nagy valószínűséggel alapvető átalakulásokat idéznek elő a szoftveripar működésében. A felhő által elérhetővé tett hatékony működés és rugalmasság nagy vonzerőt gyakorol mind a vállalati, mind az egyéni felhasználókra. Noha a felhők alkalmazása napjainkban még felvet bizonyos problémákat (így a biztonság, a személyi adatok védelme, a megbízhatóság, az adatok felügyelete, az átjárhatóság és a vállalatok rugalmasságának kérdéseit), ezek megoldásával az új rendszernek nagy esélye van a még szélesebb körű elterjedésre. A felhő népszerűségének növekedése a szoftveripar teljes átformálását eredményezheti. Ahogy a Microsoft oldalán olvashatjuk, a felhőszolgáltatások által megnyitott lehetőségek a fejlesztések alapvetéseit alakítják át: az informatikai, ezen belül is a szoftveripar vállalatainak immáron nem a technológiai fejlesztésre, hanem az infrastruktúra korszerűsítésére és az innovációra kell koncentrálniuk. Ilyen értelemben a felhőalapú konstrukciók megjelenése egy szakítás kezdetét hozhatja el a korábbi iparági paradigmával, és egy új paradigma megjelenését. A fent vázolt folyamat részleteiről a következő, a SaaS-modellel foglalkozó fejezetünkben tájékozódhatunk. Software-as-a-service (SaaS) A SaaS, magyar fordításban a szolgáltatásként nyújtott szoftverek, a szoftveripar termékeinek olyan értékesítését jelenti, melynek során a hagyományos, egy nagyobb összeg kifizetésével megvásárolható terméklicenszek helyét a szolgáltatásként, rendszeres előfizetési díjak révén elérhető termékek veszik át. Az ilyen módon kínált termékek többek között az interneten, felhőszolgáltatások révén érthetők el. A SaaS modelljei jelentős újítást hoztak és hoznak a szoftveripar működésébe. Napjaink nagy vállalatainak kedvező pozícióit még a korábbi modell talaján kifejlesztett és értékesített termékek alapozták meg. E cégek jövedelmeinek jelentős része ma is az ilyen típusú termékek eladásából érkezik. A SaaS jelentette újítás ugyanakkor komoly kihívás elé állíthatja az említett vállalatokat. Annak mértéke, hogy az egyes nagyobb vállalatoknak napjainkig mennyire sikerült adaptálniuk a SaaS technikáit, vállalatonként igen eltérő lehet. Bizonyos nagyobb cégek esetében a jövedelem SaaS-ból származó hányada akár a 40%-ot is elérheti; más vállalatok ugyanakkor még csak a kezdetén járnak az újítások átvétele felé vezető útnak, esetleg éppen most hozzák meg az ezzel kapcsolatos döntéseiket. Azon szoftvergyártó vállalatok, akik maguk nem kívánnak alkalmazkodni a SaaS jelentette új kihívásokhoz, alapvetően két megoldás közül választhatnak: vagy megpróbálnak 11/79

további (például a korábban kevésbé lefedett piacokra irányuló) földrajzi terjeszkedéssel

új

vásárlókat

biztosítani

hagyományos

licenszeléssel

kínált

termékeiknek, vagy magukba olvasztanak olyan kisebb cégeket, melyek már az új technológiákat alkalmazzák. A harmadik alternatívát a piaci térvesztés kockázata jelenti – ennek kevéssé kívánatos volta érthetővé teszi, miért szükséges az iparág valamennyi vállalatának valamilyen módon reagálnia a szolgáltatásként kínált szoftverek kihívásaira. A termékek értékesítési módjában előidézett változásokon túl a SaaS-modell az alkalmazó cégek számára további kérdéseket is felvet. Érdekes probléma többek között, hogy a vásárlóikat megtartani kívánó cégeknek vajon milyen mértékben érdemes „váltaniuk”: érdemes-e valamennyi terméküket fokozatosan áthelyezniük a SaaS csatornáira, vagy előnyösebb (kisebb vagy nagyobb mértékben) megmaradniuk a hagyományos értékesítési módozatok mellett is. Jelenleg úgy tűnik, a vásárlók egyszerre igénylik mind a két értékesítési módot. Ennek alapján tehát azt mondhatjuk, napjaink szoftveripari vállalatainak a SaaS minden innovatív jellegzetessége ellenére sem érdemes értékesítéseiket teljes mértékben e csatornára áthelyezniük. A kétféle modell együttes alkalmazása, noha elsőre talán problémamentesnek tűnhet, a vállalatok számára korántsem feltétlenül kényelmes megoldás. Mind a tradicionális, licenszelésen alapuló, mind az újabb, a SaaS-modellre épülő értékesítési rendszer számottevő előnyökkel és megoldásra váró nehézségekkel is rendelkezik. A vállalatok szempontjából az, hogy a kétféle modell problémáira, kihívásaira egyszerre kell választ találniuk, mindenképpen többletterhelést jelent, aminek vállalását a vásárlók megtartása

és

a

bevételek

stabilizálás-emelése

motiválja

A

két

modell

összeegyeztetésével kapcsolatban jelenleg nem rendelkezünk kész válaszokkal. A fentiek mellett sürgős kérdést vet fel a különböző értékesítési formák egyidejű alkalmazásának kommunikációja is a vállalatok ügyfelei felé. Mivel a vásárlók egy része a hagyományos, másik része pedig az újabb értékesítési csatornák használatát preferálja,

a

vállalatok

egyes

termékeik

kínálatával

kapcsolatban

mindig

kompromisszumra kényszerülnek. Mivel a kétféle csatorna együttes fenntartása többletterhelést jelent a vállalatokra nézve, a cégeknek el kell dönteniük, mely termékeiket érdemes a lincenszeléses, illetve a SaaS-modell alapján, esetleg mindkét modellt egyszerre alkalmazva kínálniuk. Ez, természetesen, a vásárlók egy (lehetőség szerint minél szűkebb) rétege számára megszorításokat jelent az általuk kedvelt vásárlási módozatokat tekintve. A bevételek biztosítása érdekében e vásárlókkal 12/79

mindenképpen fontos, ám nehéz feladat megértetni, hogy miért csupán a számukra kevésbé kedvező módon juthatnak hozzá egyes termékekhez. Ugyancsak érdekes probléma, hogy az értékesítési csatorna változása vajon nem okoze jövedelemkiesést a szoftveriparban működő vállalatok számára. A kérdésre pontos választ adni jelenleg nem tudunk. Egyes becslések5 alapján a szoftvergyártók jövedelmei a SaaS megfelelő alkalmazása esetén nem feltétlenül csökkennek majd le. Ennek oka az, hogy az új értékesítési csatornák segítségével a vállalatok akár igen nagy számban is elérhetnek olyan ügyfeleket, akik korábban, a terméklicenszek megvásárlásának magas költségei miatt, nem tudták vagy nem kívánták megvásárolni a kérdéses szoftvereket. A már meglévő ügyfelek vásárlási hajlandóságát is növelheti, hogy a szoftverek használatáért egyszerre kevesebbet kell fizetniük, mint a licenszek megvásárlásakor. Mindezek elősegíthetik a vállalatok forgalmának növekedését, a hagyományos értékesítés leépítéséből származó jövedelem-kiesések pótlását. Végül

fontosnak

tartjuk

megemlíteni

azokat

a

kihívásokat,

melyekkel

a

szoftveriparban működő vállalatoknak korunk individualizációs folyamataiból fakadóan kell szembenézniük. Napjaink szoftverfogyasztója, saját igényeit követve, a korábbiaknál könnyebben vált a különböző termékek, illetve gyártók között. Ezt a fogyasztói rugalmasságot pedig különösen felerősíti az, hogy a SaaS-modell mellett döntő vásárlók minden esetben csupán egy rövidebb időszakra, kisebb anyagi ráfordítások árán szerzik be az általuk használni kívánt termékeket.

Mobileszközök elterjedése Napjainkban a különböző mobil eszközök népszerűsége gyorsan nő. Az okostelefonok különböző típusai, a táblagépek, az e-book olvasók, navigációs eszközök és más hordozható készülékek mára a vállalati és egyéni élet részeivé váltak. A mobileszközök hatását jól szemléltetik a témával kapcsolatban készült felmérések eredményei. A Smart Insights online marketinggel foglalkozó oldalán például becslést találhatunk a világ összes mobiltelefon-készülékének számára: a számítások szerint ez mintegy 4 milliárdra tehető! A készülékek közül 1,08 milliárd okostelefon, 3,05 milliárd hagyományos, sms-küldésre alkalmas készülék, 950 millió pedig olyan mobiltelefon, ami nem alkalmas szöveges üzenetek küldésére. Az adatok a 2010-2011-

5

www.pwc.com/globalsoftware100; http://www.pwc.com/en_US/us/technology/publications/assets/pwc-global-software-100.pdf 13/79

es évekre vonatkoznak; más, frissebb számítások6 szerint a mobiltelefonok száma napjainkra a Földön élő emberek számát is meghaladhatja, a mobileszközök száma tehát továbbra is gyorsan emelkedik. A mobiltelefonok fejlődésében fontos mérföldkövet jelent az okostelefonok rendkívül nagy népszerűségének kialakulása. Ennek köszönhető az a változás, mely az utóbbi időkben a mobiltelefonokkal kapcsolatos fejlesztések irányában bekövetkezett: a hardverek tökéletesítése helyett a legfontosabb feladat a szoftverfejlesztés lett. Az új tendenciák elindítója az iPhone volt, mely elsőként valósította meg a mobiltelefonokra telepíthető szoftverek korábban sosem látott mértékű személyre szabhatóságát. A változásokat természetesen más okostelefon-gyártók is hamar érzékelték; így, noha a megfelelő minőségű hardverek fejlesztésének kérdése ma se vesztette jelentőségét, a legnagyobb számú újítást a szoftverek terén várhatjuk. A szoftverek szerepének megerősödését jelzi egyebek mellett a hardverek fejlesztésében napjainkban mind erősebben érvényesülő platformközpontú szemlélet. Az okostelefonoknak olyan hardver- és szoftverkörnyezetet kell biztosítaniuk felhasználóik számára, melyeknek köszönhetően a vásárlók tetszés szerint alakíthatják készülékeik tartalmait, tölthetnek le alkalmazásokat stb. Mindennek alapján úgy gondoljuk, hogy a szoftverek fontosságának erősödése az okostelefonok fejlesztésére nagy hatást gyakorol. További

fontos

változásként

könyvelhetjük

el

a

mobileszközök

és

a

felhőszolgáltatások összekapcsolódását (mobile cloud computing7). A különböző mobil eszközök felhasználói körében megjelenik az igény arra, hogy készülékeikkel a felhőszolgáltatások mintájára érhessenek el különböző szolgáltatásokat, szoftvereket. Az igény technikai hátterét a mobileszközök mára általánossá vált internet-elérése biztosítja. A mobileszközök egyes típusai, például a navigációs eszközök esetében egyszerűen elképzelhetetlen a megfelelő működés bizonyos felhőszolgáltatások (pl. valós idejű útjelentések) beépítése nélkül. Más esetekben a gyártók ötletei és a felhasználói igények együttesen hatnak a mobil cloud computing erősödése irányába. Ráadásul napjainkban a felhasználók egy jelentős hányada egyszerre többféle mobileszközt is birtokol. Annak érdekében, hogy a felhasználó egyes eszközei közötti kommunikáció és a programok használata egyszerűbbé váljon, a fejlesztőknek a felhőn kínált termékeiket minden lehetséges mobileszközre optimalizálniuk kell. Fontos,

6 7

http://www.supermonitoring.com/blog/2013/09/23/state-of-mobile-2013-infographic http://www.ifosslr.org/ifosslr/article/view/24/47 14/79

hogy az egy felhasználó által használt különböző eszközökön a programok képesek legyenek szinkronizáltan működni. A mobileszközök általánossá válása miatt a felhasználók igényei is nőnek készülékeikkel kapcsolatban. A felhasználók jelentős része számára ma már igen fontos, hogy bárhol, bármikor elérhetőek legyenek. Ennek érdekében az újabb eszközöknek már rendkívül hosszú (8-18 órás8) készenléti idővel, a közvetlen személyközi kommunikációt is megkönnyítő nagy képernyővel, folyamatos interneteléréssel és a más eszközökkel való kapcsolatteremtést biztosító Bluetoothmegoldásokkal is rendelkezniük kell.

Új lehetőségek az adatelemzésben Az adatelemzésben napjainkban végremenő forradalmi változásokra a szakirodalom leggyakrabban Big Data-ként (magyar fordításban: „Nagy Adat”) utal. Az elnevezés a különböző intézmények által felhalmozott nagyszámú adatbázis újféle felhasználására utal. Azon eljárások együtteséről van szó, melyek segítségével a sokféle és rendkívül gazdag információtartalmú adatbázist együttesen vizsgálhatjuk, így korábban észre nem vett felismeréseket tehetünk, eddig rejtve maradt összefüggéseket tárhatunk fel. Az adatelemzésben a Big Data által elérhetővé tett lehetőségek a legkülönbözőbb iparés tudományágak számára új, kedvező kilátásokat jelentenek. A szoftveriparban az újítások egyik ígéretes alkalmazási területét a felhasználói folyamatok, tapasztalatok monitorozása jelenti. A SaaS által nyújtott lehetőségeket kihasználva ezek az információk, természetesen a megfelelő felhasználói beleegyezés és adatvédelmi garanciák birtokában, akár közvetlenül a program felhasználása során is összegyűjthetők. Eközben a vállalatok természetesen korábbi és/vagy más technikával készült felméréseik eredményeit is felhasználhatják az elemzések elkészítéséhez. A Big Data másik, a szoftveriparra nézve rendkívül komoly előnye az újféle adatbáziskezelő és adatelemző termékek iránt jelentkező igény. Napjainkra, az adattároló kapacitások rendkívüli bővülésének köszönhetően, korábban sosem látott mennyiségű és bonyolultságú adatbázissal rendelkezünk. Ezek kezelése, feldolgozása a korábbi szoftverekkel már nehézkes, egyes esetekben pedig lehetetlen feladat. A felhasználók az új típusú adatkezelési és -elemzési eszközöktől alapvetően három tulajdonságot várnak el: rugalmasan alkalmazható, gyors és könnyen használható 8

http://tweakyourbiz.com/technology/2013/08/15/8-technology-trends-that-will-impact-businessstrategies-in-2014/ 15/79

szoftvereket szeretnének. Az, hogy e célokat pontosan mely szoftverek képesek a legmagasabb szinten megvalósítani, komoly versenyt generál a vállalatok között. Az adatok feldolgozásával, elemzésével kapcsolatos új igényekre mára számos vállalat próbál választ adni: így az Amazon, a Cloudera, a 10Gen, a Hortonworks, a MapR, a CouchBase, a DataStax, a Neo Technologies, a Datameer, a Hadapt, a Karmasphere, a Splunk vagy a Platfora. A felsorolt vállalatok közül egyesek már komoly pozíciókat szereztek a Big Data új adatkezelési és -elemzési piacán, mások ugyanakkor még friss belépőknek számítanak. Érdekes megfigyelés, hogy a felsorolásban nem találkozunk a „klasszikus” adatelemző szoftverek gyártóival. Ennek oka hasonló, mint amit a lincenszeléssel értékesítő és a SaaS-modellt alkalmazó vállalatok közötti különbségről megjegyeztünk: azon vállalatok, melyek korábban komoly sikereket értek el a „régi” modell alkalmazásával, az új modellek megjelenését sokszor kihívásként élik meg saját sikereikre nézve. Éppen ezért nem ritka, hogy tartózkodnak azok átvételétől. A fenti listán belül a Cloudera, a MapR és a Hortonworks az ún. Hadoop-típusú adatbázis-kezelő szoftverek közé tartoznak. Az e csoportba sorolható megoldások legfontosabb célja az, hogy a Big Data-ban rejlő új típusú lehetőségeket a megbízhatóság, a kezelhetőség és a teljesítmény fokozásával a felhasználók minél szélesebb köréhez eljuttassák. Az adatbázis-kezelők másik csoportját az NoSQLszoftverek jelentik, ezek közé sorolhatók az Amazon, a CouchBase, a DataStax és a Neo Technologies fejlesztései. A dokumentum-, felhő-, kulcsérték- (key value), oszlopés gráfalapú adatbázisok létrehozásában e megoldások napjainkban az élvonalat jelentik. A szoftverek harmadik csoportját azok a programok alkotják, amelyek az adatbázisok kezelésén túl az azokban rejlő elemzési lehetőségek kiaknázását is elősegítik. Ide sorolhatjuk a Datameer, a Hadapt, a Karmasphere, a Platfora és a Splunk szoftvereit. A Big Data új lehetőségeinek kihasználásában a fenti cégek nem egyformán teljesítenek, ráadásul az egyes cégek versenypozíciói a későbbiek során jelentős változásokat is mutathatnak. A terület napjainkban még újszerű, képlékeny jellege miatt igen nehéz lenne biztos kijelentéseket megfogalmazni azzal kapcsolatban, hogy a jövőben mely vállalatok lesznek képesek a legkedvezőbb pozíciók megszerzésére. A szoftveripar vállalatai szempontjából rendkívül előnyös vonások (a vásárlói folyamatok megkönnyített monitorozása, megnövekedett igény az új adatkezelő és – elemző megoldások iránt) mellett nem szabad megfeledkeznünk a Big Data által felvetett újszerű problémákról sem. Ezek közül az egyik legsúlyosabbnak a jogi 16/79

szempontból felmerülő kérdések tekinthetők, melyekkel a most következőkben részletesebben is foglalkozunk. Az alábbiakban azokat a jogi kérdéseket tárgyaljuk, melyeket az internet által elérhetővé tett új típusú adatgyűjtési eljárások vetik fel. Napjainkban a Big Data egyik legígéretesebb területét, a különböző vállalatok ügyfeleinek monitorozása, igényeik minden korábbinál alaposabb felmérése jelenti. A begyűjtött

adatokat

a

vállalatok

többféleképpen

hasznosíthatják,

például

segítségükkel tökéletesíthetik marketingkoncepcióikat. A megfelelő eljárásokkal a legkülönbözőbb internetes folyamatokról gyűjthetünk részletes és hosszú távra kiterjedő adatokat. Ezek elemzése árnyalt képet ad a különböző felhasználókról, illetve azok különböző csoportjairól. Kérdés ugyanakkor, hogy a felhasználók milyen mértékben vannak tudatában a róluk folyó adatgyűjtésnek, adataik későbbi felhasználásának. A fentiekkel kapcsolatban mindenekelőtt a vásárlók tájékoztatásának kérdése merül fel. Az adatgyűjtés jogi tisztasága szempontjából igen fontos, hogy az azt végző vállalat előzetesen figyelmeztesse a felhasználókat az adatgyűjtés tényével kapcsolatban, és megszerezze tőlük az ehhez szükséges engedélyeket. Egyes szakértők szerint a felhasználók tudatos hozzájárulása az adatgyűjtések lefolytatásához elegendő a kapcsolódó jogi kérdések megnyugtató tisztázásához. Mások szerint ugyanakkor a felhasználók az esetek többségében nem rendelkeznek elegendő ismerettel adataik későbbi felhasználási módjairól ahhoz, hogy azok gyűjtésével kapcsolatban valódi döntéseket tudjanak hozni. Fontos jogi kérdést vet fel továbbá a begyűjtött adatok követhetősége, javíthatósága is. Az adatgyűjtéseket végző vállalatoknak elvileg hozzáférést kellene biztosítaniuk a felhasználók számára a róluk begyűjtött adatokhoz, hogy azok ellenőrizni, javítani tudják a velük kapcsolatos információkat. Az ellenőrzés lehetősége ugyanakkor az esetek többségében már csak azért sem adott, mert a felhasználók nem tudják, melyik cég végzi az adatok összegyűjtését. A kérdés megnyugtató rendezéséhez az adatgyűjtést végző cégeknek részletes tájékoztatást kellene biztosítaniuk az általuk vizsgált felhasználóknak a felmérés tényéről, az ellenőrzés lehetőségeiről. Végül fontos megemlítenünk az anonimitás által felvetett jogi kérdéseket is. A probléma különösen azért érzékeny, mert számos adatgyűjtés során az azt végző vállalat éppen a névtelenség biztosítása révén próbálja minimalizálni a vizsgált személyek kockázatait. Az anonimitástól sok cég a jogi nehézségek kiküszöbölését reméli. A Big Data által lehetővé tett többdimenziós adatgyűjtések ugyanakkor sokszor akaratlanul is lehetővé teszik az adatgyűjtésbe bevont személyek azonosítását 17/79

a kifejezetten erre szolgáló adatok (név stb.) rögzítése nélkül is. A felhasználók személyiségi jogainak védelme csak az anonimitás biztosításának nagyon körültekintő megoldásai révén biztosíthatók.

Közösségi hálózatok növekvő szerepe A közösségi hálózatok kiemelkedő fontossága napjainkban már szinte magától értetődőnek számít. A különböző közösségi médiumok mindennapjaink részévé váltak, a magán- és civil élet, az oktatás és a munka különböző területein használatuk általánosan elterjedt. A statisztikai adatok alátámasztani látszanak ezeket a megállapításokat. A Social Media Today 2013-as vizsgálatának9 eredményeit áttekintve részletes adatokhoz juthatunk a legnagyobb közösségi hálózatok elterjedtségével, működésével kapcsolatban. A 2013-as évben a legnépszerűbb közösségi médiumnak egyértelműen a Facebook bizonyult. Ezt támasztja alá felhasználók rendkívül magas, 1,15 milliárd fős száma. A felhasználók több mint fele (751 milliárd fő) összesen kb. hétezerféle mobilkészülékről (is) használja az oldalt. A Facebook alkalmazásainak száma igazodik felhasználói körének nagyságához: összesen 10 millió ilyen fejlesztésről beszélhetünk. Ugyancsak a hatalmas népszerűséggel állnak összhangban a felhasználói viselkedési formák: a Facebook-fiókkal rendelkezők 23%-a naponta ötnél több alkalommal lép be abba, a világszerte naponta feltöltött képek száma nem kevesebb, mint 360 millió. A különböző felhasználók oldalain közzétett bejegyzések, a gyakori használatnak köszönhetően, rendkívül gyorsan cserélődnek: egy-egy posztra a visszajelzések 75%a a közzététel utáni öt órában várható. A Facebook iránti lelkesedés ráadásul nem csupán a magán-, hanem az üzleti felhasználók körében is rendkívül erős: a kereskedők 74%-a úgy gondolja, a Facebook használata fontos összetevője a sikeres üzleti stratégiának. A közösségi médiumok közül másodikként a Twitter a Facebook-nál kisebb felhasználószámmal

rendelkezik:

itt

„csupán”

az

ötszázmilliós

regisztrált

felhasználószámról beszélhetünk. Ennél is kevesebb ugyanakkor a Twittert valóban, aktívan látogatóké: a havi látogatottság „mindössze” havi 288 millió fő, amiből 20 millió valójában hamis felhasználói fiók. A Twitter népszerűsége, érdekes módon, kifejezetten az idősebb, 55-64 éves korosztály körében nő a leggyorsabban (79%-os

9

http://socialmediatoday.com/jonathan-bernstein/1894441/social-media-stats-facts-2013/ 18/79

növekedés). A twitterezők 60%-a mobileszközről (is) éri el az oldalt. A Twitteren közzétett üzenetek (az ún. tweet-ek) száma naponta körülbelül 400 millió világszerte; egy-egy felhasználó felülete átlagosan 208 tweet-et tartalmaz. Harmadikként a Google által üzemeltetett Google+-t mutatjuk be. A Google+-ra regisztráltak száma közelítőleg azonos a Twitternél látott adattal (több mint 500 millió fő), az aktív felhasználók száma azonban a Twitterénél magasabb, több mint 343 millió fő. A Google+ elhasználói között a férfiak aránya (67%) magasabb, mint a nőké. A Google+-t naponta használók aránya az összes regisztrált felhasználón belül csupán 60%. A tetszéskifejezésre használatos +1 gombot az oldalt használók naponta összesen 5 millió alkalommal nyomják meg világszerte. A kereskedők 40%-a használja üzleti célokra (is) az oldalt; 70%-uk szívesen szerezne arról bővebb ismereteket, 67%-uk pedig tervezi a felületen végzett tevékenység erősítését. Ugyancsak fontos szereplőnek tekinthető a közösségi médiumok piacán a LinkedIn, az Intagram és a Pinterest. Ezek adataival a jelen keretek között külön nem foglalkozunk; az irodalomjegyzékben megadott forrás részletes információkkal szolgál ezekkel az oldalakkal kapcsolatban is. A közösségi médiumok rendkívüli megerősödése természetesen a szoftverfejlesztés tendenciáira is hatással van. Egyrészt a szoftverfejlesztés megkívánja az azzal foglalkozók közötti folyamatos együttműködést, kommunikációt. A közösségi hálók által biztosított információmegosztási és valós idejű kommunikációs lehetőségeket ez az iparág kiválóan képes hasznosítani a fejlesztés során. A közösségi hálók lehetővé teszik, hogy az egyes résztvevők egyszerre nagy mennyiségű, vegyes adattípusú tartalmakat osszanak meg egyidejűleg több partnerrel is. A szoftverfejlesztési folyamatok így hatékonyabbá, gyorsabbá, alaposabbá válhatnak. Másrészt éppen a közösségi médiumok teremtenek igényt az ún. közösségi szoftverek (social software) fejlesztése iránt is. A közösségi szoftverek kategóriájába minden olyan szoftver besorolható, melyeket a felhasználók kommunikációs és együttműködési célokból igénybe vehetnek. Ennek megfelelően a fogalom magába foglalja az e-mail szolgáltatókat, az internetes fórumokat, a chat-szobákat, a wikiket (a felhasználók által szerkeszthető weboldalakat), a blogokat és magukat a különböző közösségi oldalakat is. A közösségi szoftverek fogalma tehát részben tartalmazza a közösségi oldalak fogalmát, részben pedig része is annak: valamely közösségi oldal üzemeltethet üzenetküldő rendszert, rendelkezhet chat-funkióval stb., miközben maga is a közösségi szoftvernek minősül. Így a közösségi médiumok napjainkban mutatkozó nagy népszerűsége több okból is szükségletet teremt a közösségi szoftverek 19/79

fejlesztésére: egyrészt magukat a közösségi oldalakat, másrészt a beléjük épített különböző alkalmazásokat is folyamatosan fejleszteni, javítani kell, foglakozni kell azok karbantartási és bővítési feladataival.

Startup vállalatok A startup vállalatok napjaink szoftveripari tendenciáinak igen jelentős szereplői. A startup fogalmát a legegyszerűbben úgy írhatjuk körül, mint a működés kezdeti szakaszában levő vállalatot. A startupokat általában olyan vállalkozók indítják el, akik valamely termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatban fennálló piaci résbe kívánnak betörni. A kis megtérülés és/vagy a magas költségek miatt e vállalatok nagy része hosszabb távon csak abban az esetben működtethető, ha azt valamely nagyobb kockázatitőke-befektető hajlandó támogatni. A startup vállalkozások már a kilencvenes évek végén is gyakoriak voltak a szoftveriparban. Az ún. dotcom-válság során ugyan e vállalatok jelentős része, többek között a fenntartásukhoz szükséges bevételek hiánya miatt, csődbe ment, néhány fontos kezdeményezés (például az Amazon.com) fennmaradt és virágzásnak indult. Más, újabb startup vállalatokat az utóbbi évek új lehetőségei hívtak életre. A startup vállalatok elindításához magas fokú kockázatvállalási hajlandóságra van szükség. Az ilyen típusú cégek gyakran rövid idő alatt és kis befektetések mellett is rendkívüli sikerek elérésére képesek, jelentős részük azonban hosszú távon képtelen a fennmaradásra. Mint azt a témával foglalkozó egyik szakember, Paul Graham oldalán olvashatjuk:

startup

vállalakozásba

azoknak

a

szakembereknek

érdemes

belekezdeniük, akik életüknek a kockázatok, az azokkal esetlegesen együtt járó kudarcok elviselésére alkalmas időszakát élik. Az ilyen időszakokban ugyanakkor erősen javasolhatók a startupok beindítására tett próbálkozások. Mi is vezet a startup vállalatok gyors (és sokszor múlékony) sikereihez? Mint arra fentebb már utaltunk, a startup vállalatok nagyon gyakran azon lehetőségek kiaknázása érdekében jönnek létre, melyeket tulajdonosaik egy-egy (vélt vagy valós) piaci résben vélnek felfedezni. Arra vonatkozóan, hogy a fejlesztések terén a startup vállalatoknak milyen útvonalat érdemes bejárniuk, jelenleg még nem rendelkezünk biztos válasszal. A szakértők egy része a minél szélesebb piacra való betörést javasolja első lépésnek. Más, óvatosabb szerzők ugyanakkor a kisebb piaci szegmensekre alapozott építkezést, majd az ebből kiindított, fokozatos terjeszkedést szorgalmazzák. Bármely modell szerint építkezzenek is a startup vállalatok, fennmaradásuk és 20/79

fejlődésük kulcsa minden esetben: a növekedés. Új igények kiaknázóiként ezek a cégek akkor képesek hosszú távon is biztos piaci pozíciókat szerezni, ha helyzetüket még azelőtt

stabilizálják,

hogy

mások

az

újonnan

jelentkezett

szükségletekre

felfigyelnének. Erre gyakran a véletlen ad lehetőséget, amennyiben valamely új igényt ideiglenesen csak egy már korábban elindított kezdeményezés képes megoldani. Napjaink számos világméretekben sikeres, eredetileg startup vállalatként indult cégóriása pontosan ilyen, a véletlen által is vezérelt fejlődési utat járt be. Az egyik jellegzetes példa erre a Google. Noha a cég eredetileg csupán egy volt a régi igények mentén kifejlesztett keresők közül, idővel éppen azt a piaci rést volt képes elsöprő hatékonysággal betölteni, ami az egyre szélesedő és fokozódó bonyolultságú világháló és a meglévő keresőmotorok teljesítménye között keletkezett. Mire a potenciális versenytárs fejlesztők felismerték az újonnan jelentkező igényeket, a Google már olyan piaci pozíciókra tett szert, amelyet napjainkig sem sikerült más keresőmotorokkal felülmúlni. Azok a vállalatok, amelyeknek a startupok előtt álló nehézségek ellenére is sikerül fennmaradniuk, gyakran találkoznak az őket felvásárolni kívánó nagyobb vállalatok ajánlataival. Az ajánlatok egy részét az új vállalkozók elfogadják, míg más startupcégek tulajdonosai, bízva saját tehetségükben és sikerükben, visszautasítják azokat. A nagyobb vállalatok számára a startup kezdeményezések beolvasztása több okból is kívánatosnak tűnhet. Egyrészt ilyen módon ők maguk is részesedhetnek a startupok sikereiből származó bevételekből. Másrészt az újító kezdeményezések beolvasztása révén a nagyobb, robosztusabb cégek anélkül juthatnak hozzá az innovációhoz, hogy saját szerkezetükön kockázatos változtatásokat kellene végezniük. Harmadrészt a nagyobb vállalatok a kicsi, ám felemelkedéssel „fenyegető” startupok bekebelezésével az új cégek által jelentett piaci kihívást is minimalizálják. A most leírt folyamatokról egy következő, „Fúziók és felvásárlások” című fejezetünkben részletesen is olvashatunk.

„Jövő Internet” (Future Internet) Az

Internet

napjainkra

életünk

magától

értetődő

részévé

vált.

2012-ben

az

internetfelhasználók száma globálisan több mint 2,4 milliárd (2405518376) fő volt, ami a világ teljes populációjához képest 34,3%-os penetrációt jelent. A 2000-2012 között eltelt években az internetfelhasználók számában rendkívül erős, 566,4%-os növekedést tapasztalhattunk.10 A 10

http://www.internetworldstats.com/stats.htm/ 21/79

felhasználók ilyen magas száma természetesen csak az Internethez csatlakoztatható eszközök megfelelő tömegével érhető el – becslések szerint a 2012-es évben összesen nem kevesebb, mint 8,7 milliárd eszköz (számítógép, mobil eszköz stb.) csatlakozott a Világhálóhoz.11 Az előrejelzések alapján a jövőben e számok várhatóan további növekedést mutatnak majd. Mindez, természetesen, számos kihívás elé állítja az Internet korábbi struktúráit. Azon új megoldások, amelyek az Internet korszerűsítésének céljával jönnek létre, együttesen egy új evolúciós lépést képeznek az Világháló történetében. A Világháló új megoldásait összefoglaló néven „Jövő Internet”-nek (angolul: Future Internet) nevezzük. Mit is jelent pontosabban a „Jövő Internet” jellegéből fakadóan folyamatosan változó fogalma? „A Jövő Internetet egy folyamatosan fejlődő rendszerként írhatjuk le, amely a jelenlegi Internethez képest jelentősen több végpontot, az intelligens tárgyak milliárdjainak bekapcsolását, a bárhol és bármikor hozzáférhető tartalmat, minőségi és biztonságos szolgáltatásokat, megbízható infrastruktúrát, fenntartható és energiatudatos működést, jobb menedzselhetőséget, a virtuális és a valós világ összekapcsolását hozza el.”12 Ezeket a célokat a témával foglalkozó kutatók a következő problémák megoldásával vélik megvalósíthatónak: 

a társadalmi-gazdasági kérdések optimális megválaszolása



a bizalom és a biztonság kialakítása, biztosítása



tartalomcentrikus hálózatok kiépítése



ön-menedzselő hálózatok működtetése



ambiens és szenzor hálózatok kiépítése



fenntarthatóság és skálázás biztosítása



az ún. „élő hálózatok” (intelligens város/otthon/iroda/közlekedés, e-egészségügy, eközigazgatás, e-oktatás, háromdimenziós média stb.) megalkotása

Mint az a fentebbiekből is látható, a „Jövő Internet” számos fontos kérdés megoldásával, a jelenleg működő struktúrák körültekintő átalakításával és fejlesztésével lesz majd kialakítható. Ebben a fejlődésben a szoftveripar és fejlesztései igen jelentős szerephez jutnak majd.

11

http://www.forbes.com/sites/quora/2013/01/07/how-many-things-are-currently-connected-to-theinternet-of-things-iot/ 12 http://www.tmit.bme.hu/fi 22/79

Fúziók és felvásárlások Napjaink szoftveripara egyik igen jellemző tendenciájának tekinthetők az ún. fúziók és felvásárlások. Ezek azok a folyamatok, melyek keretében a nagyobb, tőkeerősebb szoftveripari vállalatok felvásárolják az arra hajlandó kisebbeket. A fúziók és felvásárlások számos további, jelentős változást idéznek elő az iparág működésében. A változások közül elsőként az iparági koncentráció erősödésének megnövekedett esélyét említhetjük. Azt, hogy az iparág koncentrációja a jövőben mindenképpen nőni fog, egyértelműen nem jelenthetjük ki, mivel a start-up vállalatok megjelenése, erősödése az ebbe az irányba ható tendenciákat ellensúlyozhatja. A jelenlegi folyamatok mindazonáltal legalábbis megteremtik a lehetőségét annak, hogy a szoftveripar egyes óriásai, újabb bővítéseik nyomán, még stabilabb pozícióra tegyenek szert a piacon. A fúziók és felvásárlások másik fontos következménye a start-up cégek további fejlődésére gyakorolt hatás. E cégek napjainkban az innovatív, dinamikus fejlesztések, a rugalmasság legfontosabb mikroközpontjai, a fiatal tehetségek fontos támogatói. Az előnyös jellemvonások mellett fontos ugyanakkor azt is észrevennünk, hogy a startup vállalatok bizonytalan jövője erősen megnöveli e cégek kockázati tőkéjét. Ez a jelenség kétféleképpen is befolyásolhatja a nagyobb vállalatok által generált fúziókban és felvásárlásokban való részvételi hajlandóságot. A start-up kezdeményezések egy része, éppen a jövő folyamataiban rejlő bizonytalanságok miatt, szívesen csatlakozik nagyobb, tőkeerősebb cégekhez; ilyenformán saját maga számára is megteremtve a nagyobb vállalatnak ugyan alárendelt, de hosszú távon is stabil alapokon álló fejlődés lehetőségét. A másik pólust ugyanakkor azok a start-up vállalatok jelentik, melyek a termékeik

és/vagy

szolgáltatásaik

iránti

igényből

kiindulva

bíznak

saját

felemelkedésük lehetőségében. Optimizmusukat tovább erősíti az a tény, hogy a startup vállalkozások mögött többnyire fiatal, saját tehetségük értékét ismerő, kockázatvállalásra hajlandó szakemberek állnak. A start-up vállalakozások utóbbi típusába tartozó cégek sokkal kevésbé hajlandók a nagyobb vállalatok fúzióiban és felvásárlásaiban részt venni; a jövőt a vállalat saját erőből történő fejlesztésében látják. A fentiek nyomán felmerül a kérdés, hogy vajon milyen okok vezetnek a nagyobb szoftvervállalatok konszolidációs (fúziós és felvásárlási) törekvéseihez. A kérdésre egyértelmű válasz nem adható, a helyzet pontos felméréséhez számos tényezőt egyszerre kell figyelembe vennünk. Mindenekelőtt észre kell vennünk, hogy a vállalatok ilyetén módon való megnövelése már önmagában is tovább erősítheti a 23/79

nagyvállalatok piaci pozícióit. Emellett az iparág mai nagyvállalatait egy olyan üzleti modell, a termékek licenszelés útján történő értékesítése tette sikeressé, melynek szerepe napjainkban, noha korántsem csökken le teljesen, fokozatosan visszaszorul a szolgáltatásként nyújtott szoftverekre épülő modell mellett. A nagyvállalatok infrastruktúrája a korábbi modellnek megfelelő jegyeket hordozza magán; ezektől pedig a vállalat egyrészt nem képes rövid idő alatt megszabadulni, másrészt, éppen a licenszelésen alapuló modell továbbélése miatt, nem is lenne érdemes így tennie. A nagyvállalatok tehát saját kapuikon belül számos esetben csupán a szükségesnél kisebb nyitottságot mutatnak az újítások, így a SaaS-modell iránt. Ebből a „konzervativizmusból” származó hátrányokat ugyanakkor kiválóan kompenzálhatja a vállalatba integrálható startup cégek újító szelleme, dinamizmusa, az új technológiákhoz való alkalmazkodási készségük.

Globalizáció A fúziók és felvásárlások kapcsán egy olyan kérdéskör egyik szeletét vizsgáltuk, mely a szoftveripari vállalatok jövője szempontjából mindenképpen kulcsfontosságú: a további fejlődés lehetőségeiét. A fejlődés egyik módja, mint láttuk, az újítások valamilyen módú integrációjában keresendő. Észre kell vennünk ugyanakkor azt is, hogy az innováció önmagában nem lehet elegendő a vállalatok hosszú távú jövőjének biztosításához. A vállalatok meglévő piacainak felvevőképessége, bár bizonyos keretek között bővíthető, végső soron mindenképpen korlátosnak mondható. A korlátos piaci lehetőségek problémájára kézenfekvő megoldást jelent az újabb piacok „meghódítása”, mely cél jellegzetes megvalósítását a globalizáció jól ismert (és ezért jelen keretek között részletesen nem is tárgyalt) jelensége jelenti. A globalizáció által előidézett kihívások egyik fő vonulatát a földrajzilag is egyre táguló keretek között működő szoftveripari cégek belső kommunikációja jelenti. A különböző kontinensekben, országokban megtalálható munkaerő alkalmazása minden esetben sajátos előnyöket és hátrányokat von maga után. A fejlődő országok nagyobb tömegben elérhető, olcsó munkaerejét a vállalatok kiválóan alkalmazhatják az alapszintű munkafolyamatok lebonyolításában. Ugyanakkor abban az esetben, ha a cégek ezen országok magasan képzett szakembereinek a tehetségét is igénybe kívánják venni, akkor számítaniuk kell a fejletlenebb és a fejlettebb országokban élő, magasabb jövedelmű kollégáik közötti ellentétekre.

24/79

A szoftveripar önállóságának felbomlása A fentiekben elsősorban a szoftveripar alakulásának belső tendenciáiról szóltunk. Fel kell ismernünk ugyanakkor azt a tényt is, hogy az iparág korábban stabil határai éppen napjainkra oldódásnak indultak. A szoftverek az újabb technikai fejlődés hatására nem csupán az informatikai ipar termékeinek közvetlen felhasználói, hanem a legkülönfélébb területeken működő vállalatok körében is rendkívül gyorsan teret nyernek. Jó példát jelent erre az adatelemzés új lehetőségeinek felhasználása. Noha az adatelemzéshez szükséges technikai hátteret a szoftveripar teremti meg, az eredményként kapott szoftvereket az ipar és a tudomány számtalan területén felhasználják. Éppen ezért a szoftverek fejlesztése terén ma érvényesülő tendenciák már nem csupán az egyre fejlődő informatikai tudás alkalmazását jelentik, hanem egyben kiterjednek számos terület specializált ismeretanyagának, igényeinek feldolgozására, az újabb szoftverekbe való beépítésére is.

25/79

2. Regionális tendenciák a szoftveriparban Az előző fejezetben részletesen tárgyaltuk azon tendenciákat, melyek az informatikai, ezen belül is a szoftveripar alakulását napjainkban a legerőteljesebben befolyásolják. Szemléletünk globális volt: azon tényezőket kívántuk megragadni, melyek kisebb vagy nagyobb mértékben a világszerte érvényesülni látszanak. A jelen fejezetben ennél szűkebb nézőpontot választunk: három nagy, nem kizárólag földrajzi alapon képzett régiót – Észak-Amerikát, Európát és a fejlődő országokat – sorra véve arra a kérdésre keresünk választ, hogy vajon a fentebb vázolt általános folyamatok milyen konkrét formákban valósulnak meg e régiókban. Fejezetünk összeállításához a következő forrásokat használtuk fel: PricewaterhouseCoopers (2013), Blattberg (2013), Európai Bizottság (2009), Európai Bizottság (2007-),

Hann (2011), Swaine (2007), OKISZ

Inkubátorház: „Inkubátorház”, Microsoft (2011), UNCTAD (2012).

A táblázatok

forrása a PricewaterhouseCoopers 2013-as adatbázisa13 volt. Mielőtt elkezdenénk az egyes régiók tendenciáinak részletes tárgyalását, érdemes külön is kiemelnünk, hogy a régiók képzése nem minden esetben kizárólag földrajzi szempontok alapján történt. Az észak-amerikai régión, jelentőségéből fakadóan, elsősorban az USA jelenségeit értjük, és csak érintőlegesen térünk ki a szoftveriparba csak kevésbé bekapcsolódó Kanada adataira. Európa kapcsán főként annak nyugati, északi és középső feléről szólunk; a keleti országok (például a hazánkat is tartalmazó „visegrádi négyek”) a jelen tanulmányban alkalmazott tipológiában többnyire az országok harmadik, „fejlődő” csoportjába kerülnek. A fejlődő régiók blokkján belül két, földrajzilag kevéssé egységes országcsoportot különböztetünk meg. Az egyik blokkba a szoftveripar szempontjából kedvezőbb tendenciákat mutató „felemelkedő piacok” (a BRIC-országok - Brazília, Oroszország, India, Kína -, a „visegrádi négyek” és Izrael) kerülnek. A másik blokk pedig azon országoké, ahol még egyáltalán nem mutatkozik komoly előrelépés a szoftveripar terén, a fejlődés tehát inkább csak eszményként, nem pedig valóságként értelmezendő.

13

http://www.pwc.com/gx/en/technology/publications/global-software-100-leaders/compareresults.jhtml 26/79

Észak-Amerika Észak-Amerika szoftveripari cégei napjainkban csakúgy, mint a megelőző évtizedben, világszinten

vezető

pozíciókat

foglalnak

el

az

iparági

rangsorokban.

A

PricewaterhouseCoopers kimutatása szerint a világ tíz legnagyobb szoftvervállalata közül 8, az iparág száz legnagyobbja közül pedig 65 központja az USA-ban található (a rangsorolás a szoftveriparból származó bevételek nagysága alapján történt). Ehhez képest Kanadának a százas listán megszerzett további két pozíciója elenyészőnek tekinthető. A régió e területen betöltött súlya a közeli jövőben valószínűleg nem fog változni. Az alábbi táblázat a világ tíz legnagyobb szoftveripari vállalata között mutatja be az észak-amerikai cégeket, felhívva a figyelmet azoknak az élvonalban képviselt rendkívül magas arányára.

1. táblázat: A tíz legnagyobb szoftveripari vállalat a bevételek nagysága alapján; kiemelve: észak-amerikai vállalatok Pozíci ó

Vállalat neve

Közpon t

Bevétel szoftverek -ből (millió USD)

Bevétel - összes (millió USD)

Szoftverbevét el /Teljes bevétel

SaaS-bevétel/ Szoftverbevét el

SaaSbevéte l (millió USD)

1.

Microsof

USA

57668,40

72052,00

80%

1,40%

788

26%

0,90%

265

55%

1,70%

446

t 2.

IBM

USA

28187,75

3.

Oracle

USA

26175,89

106916,0 0 47659,33

4.

SAP

Német-

15498,14

19794,98

78%

1,40%

220

8034,67

34933,33

23%

0.,00%

-

USA

6330,31

6722,00

94%

9,00%

572

4%

4,30%

228

24%

1,80%

90

ország 5.

Ericsson

Svédország

6.

Symante c

7.

HP

USA

5316,26

8.

EMC

USA

4884,92

125734,3 3 20007,50

9.

CA

USA

4375,31

4754,00

92%

1,50%

-

USA

4154,07

4223,70

98%

9,90%

410

Technologies 10.

Adobe

27/79

A fenti táblázatból számos figyelemreméltó adatot leolvashatunk a vezető északamerikai szoftveripari vállalatokra nézve. A „toplista” első tíz helyén az északamerikai régióból kizárólag USA-beli vállalatokat találunk, a kanadai cégek csak a lista későbbi pozícióit tudták megszerezni. A lista első három helyén kizárólag USA-beli cégek állnak. Az USA-központú vállalatok meglehetősen nagy változékonyságot mutatnak abban, hogy összes bevételük hány százaléka származik szoftverek előállításából. A „top10” összes vállalata átlagosan 57, míg az ugyanezen a listán szereplő USA-beli vállalatok átlagosan 59%-ban nyerik bevételeiket szoftveripari tevékenységségből; az adatok terjedelme ugyanakkor a teljes és az amerikai cégekre szűkített listán is, 4%-tól 98%-ig, igen változatos értékeket fog át. A szoftverbevételek relatív nagyságával kapcsolatos adatok szórása a „top10” összes országa körében közelítőleg 33,56 százalékpont, a lista USA-beli tagjai esetében pedig 34,70 százalékpont. Érdekes megfigyelések tehetők az élvonalbeli vállalatok körében a SaaS-technológiák átvétele terén is. Mint azt a fenti táblázatból is leolvashatjuk, az új technológiák alkalmazásának elterjedtségében csak viszonylag kis különbségeket találunk: az iparág vezető cégei csak bevételeik kis részét nyerik ezen az értékesítési formán keresztül. Ez a jelenség alátámasztja a „nagyok” kockázatkerüléséről tett korábbi megjegyzéseinket. A világ tíz legnagyobb szoftveripari vállalata átlagosan szoftveriparból szármató bevételei 3, míg a lista USA-központú tagjai azok 4%-át nyerik SaaS-alapú értékesítéssel. Ez az összes bevételen belül természetesen még alacsonyabb (átlagosan 2, illetve 3%-os) arányt jelent. A SaaS-ból származó bevételek a teljes listán 0%-tól 9,90%-ig, az amerikai elemekre szűkített változat esetében pedig 0,90%-tól ugyaneddig terjednek az összes szoftverbevételen belül. Az értékek szórása meglehetősen kicsi – a teljes listán 3,29 százalékpont, az amerikai listán 3,40 százalékpont. A fentiek alapján tehát azt mondhatjuk, hogy a világ és ezen belül az USA legnagyobb szoftvervállalatai körében a ténylegesen szoftverekből származó bevételek nagysága jelentős ingadozást mutat. A vállalatok átlagosan valamivel több, mint bevételeik felét nyerik erről a területről. Ezzel szemben a SaaS-technológiák átvétele terén sokkal homogénebb tendenciákat találunk: a „nagyok” csak kis mértékben alkalmazzák az értékesítés ezen új módozatát, mely megállapításunk megegyezik a szoftveripar napjainkban sikeres cégóriásaival kapcsolatban korábban leírtakkal. Az USA és a világ 28/79

legnagyobb szoftvercégei közötti kis különbségek oka természetesen vizsgálati módszerünkben keresendő: a globálisan legnagyobb bevétellel rendelkező tíz vállalatot vizsgálva olyan listához jutottunk, melynek elemeit túlnyomórészt USA-beli vállalatok alkotják. Észak-Amerika nagy szoftveripari cégei a közelmúlt során olyan előnyökre tettek szert, melyek már tehetetlenségi erejükből fakadóan is képesek a következő évekre nézve biztosítani e vállalatok vezető szerepét. Ilyen előnyös vonásoknak tekinthetők többek között az alábbiak: 

a nagyvállalatok méretéből fakadó előnyök



biztos anyagi háttér



stabil vásárlói bázis

Noha a régió vállalatainak helyzete a következő évekre nézve mindenképpen biztosítottnak tűnik, már ma is észre kell vennünk bizonyos tendenciákat, melyek, ha kifejezett veszélyeket nem is, kihívásokat mindenképpen tartogathatnak az északamerikai szoftvervállalatok számára. E kihívások közül talán a legnagyobbat éppen az a tényező jelenti, amely rövid távon az amerikai nagyvállalatok erejének egyik legfontosabb biztosítékaként is értelmezhető: a vállalati múltból fakadó tehetetlenségi erő. Az észak-amerikai szoftvervállalatok sikerét az elmúlt évtizedek során egy bizonyos üzleti modell, a kifejlesztett termékek licenszelésén alapuló értékesítése tette lehetővé. Ennek keretében a szoftvertermékeket a vállalatok viszonylag magas áron, tartós(abb) fogyasztásra értékesíthették vásárlóiknak. A licenszelésen alapuló értékesítési rendszer ugyanakkor napjainkban már nem jelent kizárólagos megoldást a szoftverek eladására. A SaaS-modell, ha (egyelőre?) nem is képes teljes mértékben átvenni a licenszeléses rendszer helyét, bizonyos területeken mégis visszaszorítja azt. A nagy észak-amerikai vállalatoknak alkalmazkodniuk kellene a SaaS által felkeltett új igényekhez, ez azonban a már kiépített infrastruktúra, az átalakulás költségei, a vevők egy része elvesztésének veszélye és számos más nehézség miatt nem egyszerű feladat. A problémákból a nagy észak-amerikai cégek számára alapvetően kétféle kiút kínálkozik. Az első a korszerű változtatások megvalósítása. Azt ezt választó cégeknek valamilyen módon át kell venniük az új, szolgáltatásalapú értékesítési sémákat, fel kell használniuk a Big Data révén megjelent innovatív adatelemzési módszereket, továbbá alkalmazkodniuk kell a fogyasztói társadalom modern kívánalmaihoz (a termékek és 29/79

értékesítésük

személyre

szabhatóságának

igényeihez,

a

közösségi

média

felhasználásához az ügyfelekkel kiépítendő szorosabb kommunikációs viszony érdekében stb.). Ez jelentős nehézségeket tartogathat még a leginkább vállalkozó szellemű cégek számára is, hiszen az újítások felé való nyitás egyben jövedelmeik egy részének kockázatását is jelentheti. Az új technológiák alkalmazásának, elterjedésének jelei mindazonáltal már napjainkban is érzékelhetők. A jelenség egyik fontos jele, hogy az Egyesült Államok szoftveripara napjainkra „kitört” a Szilikon-völgyből, a SaaSmodellre építő kezdeményezések már a szoftveripar korábbi fellegvárán kívülről is képesek jelentős sikereket elérni. Ezt bizonyítja többek között az a számadat, mely szerint a 2011-2012-es évek során a kis- és közepes amerikai magánvállalatok körében a jövedelmek növekedésének mediánértéke 30% volt, az ugyancsak magánkézben lévő SaaS-alapú vállalkozások esetben pedig még magasabb, 35,1%-os növekedés volt megállapítható.14 A kiútkeresés másik lehetőségét a jelenlegi modell még kihasználatlan erőforrásainak kiaknázása kínálja. Az amerikai vállalatok globális terjeszkedése – egyelőre – tovább folytatható, a cégek földrajzilag és (az olcsóbb termékek révén) társadalmi szempontból is új piaci szegmenseket hódíthatnak meg a maguk számára. Ez utóbbi megoldás rövid-, sőt, esetleg középtávon is megoldást nyújthat a piaci pozíciók gyengülésének veszélyére. Hosszú távon ugyanakkor, úgy gondoljuk, a jelenlegi tendenciák folytatódása esetén ez az opció nagy valószínűséggel nem lesz elegendő a piacvezető helyzet megtartásához.

Európa A

szoftveriparban

napjainkban

tapasztalható

európai

tendenciák

kapcsán

mindenekelőtt a kontinens globális pozíciójáról érdemes beszélnünk. Európa mára korántsem tekinthető a világ legélénkebb gazdasági működéseket mutató területének. A szoftverek piaca ugyanakkor ebben a régióban is folyamatosan növekszik és változik, a térség fogékonysága az innovációra mindenképpen kiemelendő. Ezt igazolja az a tény is, miszerint a világ szoftverköltségeinek nem kevesebb, mint 30%-a az európai térségre koncentrálódik. A térség nagy jelentőségű piacai között a vezető szerepet Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság szerezte meg, de figyelemreméltó a skandináv országok, valamint a Benelux-államok teljesítménye is. 14

http://venturebeat.com/2013/10/17/listen-up-investors-the-software-industry-is-growing-quicklyand-in-unexpected-places/ 30/79

Az

európai

szoftvercégek

globális

szerepével

kapcsolatban

bizonyos

ellentmondásokra hívjuk fel a figyelmet. A térségben „igazi”globális márkákat képviselő vállalatokat csupán kis számban találunk – a SAP, az Ericsson, a Siemens és a Dassault Systémes ugyanakkor mindenképpen ez utóbbi kategóriákba sorolhatók. Ugyanakkor, ha az iparági hierarchia csúcsán csak viszonylag kis számú céggel képviselteti is magát Európa, a rangsor kedvező, ám nem az abszolút élvonalat jelentő pozícióin a régió számos vállalatát megtalálhatjuk. A PricewaterhouseCoopers száz legnagyobb szoftveripari vállalatot tartalmazó listáján nem kevesebb, mint 27 helyen áll európai cég. Még összetettebbé teszi a képet az a tény, hogy noha a „valódi” globális márkák száma Európában viszonylag kicsi, a régió kisebb vállalatai nem jelentéktelen számban szintén globális működésűnek tekinthetők, hiszen jövedelmeik komolyabb hányada származik az anyaországon kívüli piacokról. Az alábbi táblázatban a legnagyobb európai szoftvervállalatok listáját mutatjuk be. Az amerikai „nagyokkal” ellentétben, melyek elemzéséhez megfelelő megoldásnak bizonyult a globális „top10” elemzése (hiszen a tíz helyből nem kevesebb, mint nyolcon USA-beli vállalatot találtunk), az európai toplista kifejezetten a térség saját vállalataiból áll.

31/79

2. táblázat: Európa tíz legnagyobb szoftvervállalata Pozíció

Vállalat

Központ

neve

Bevétel

Bevétel

Szoftverbevétel

- szoftverek-

- összes (millió

/Teljes bevétel

ből (millió

USD)

USD)

1.

SAP

Németország

2.

Ericsson

3.

Siemens

4. 5.

15498,14

19794,98

78%

Svédország

8034,67

34933,33

23%

Németország

2369,74

102250,44

2%

Dassault Franciaország Systèmes Sage Egyesült

2235,61

2479,94

90%

1871,63

2138,91

88%

1103,50

3016,95

37%

Királyság 6.

Hexagon Svédország

7.

DATEV

Németország

974,17

1016,44

96%

8.

Software AG Wolters Kluwer Wincor Nixdorf

Németország

948,11

1527,60

62%

Hollandia

839,70

4665,01

18%

Németország

682,89

3237,97

21%

9. 10.

A térség tíz legnagyobb vállalata közül öt központja Németországban, kettő Svédországban, egy-egyé pedig Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Hollandiában található. Az európai lista első néhány pozíciója tartalmát tekintve kevésbé egységes, mint azt a globális lista esetében tapasztaltuk: ahogy a teljes listán, úgy annak elején is felváltva találjuk meg az egyes európai országokat az egymást követő pozíciókon. A szoftverekből származó bevételek, a SAP és az Ericsson e téren nyújtott

teljesítményének

kivételével,

alacsonyabbak

a

globális

toplistán

tapasztaltaknál. Az európai „top10” tagjai átlagosan bevételeik 52%-át nyerik szoftveripari tevékenységből, ami valamivel alacsonyabb az észak-amerikai és egyben a globális átlagnál. A szoftvertevékenységből nyert bevételeknek az összes bevételen belüli arányának szórása az Európa legjobbjait összefoglaló táblázatban 33,37 százalékpont, ami lényegében megegyezik a globális adattal, és valamivel alacsonyabb az észak-amerikainál. Az adatok terjedelme az európai toplista esetében is

32/79

meglehetősen széles: az itteni „nagyok” bevételeik legalább 2, legfeljebb pedig 96%-át nyerik a szoftveripar területéről. Európa legnagyobb szoftveripari vállalatai tehát a szoftverekből származó bevételeik nagyságában gyengébben teljesítenek amerikai versenytársaiknál. Az ilyen típusú bevételeknek az összesen belüli aránya ugyanakkor csak kis mértékben marad el az USA-beli cégeknél látottaktól. A szoftveriparból származó és az összes jövedelem arányának változékonysága a globális, az amerikai és az európai adatok esetében lényegében megegyezett egymással. Az európai szoftveripar problémái és megoldási kísérletek Az európai vállalatokról szólva úgy gondoljuk, érdemes felhívnunk a figyelmet néhány olyan kihívásra, melyek, noha részben azonos forrásokból erednek, jelentősen eltérnek az USA kapcsán jelzett nehézségektől. Az egyik alapvető probléma a térség rendkívüli – gazdasági, jogi, kulturális stb. – tagoltságában keresendő. A szoftveripar (és más iparágak) fejlődésével kapcsolatban igen sajátos jelenség, hogy annak elősegítése érdekében az európai régióban egységes megoldásokat találni, programokat összeállítani rendkívül nehéz, sőt, számos esetben lehetetlen feladat. Az egyes európai országok az egységesítési törekvések ellenére nagy

változékonyságot

mutatnak

a

szoftveripar

számára

fontos

mutatók

szempontjából (is). Ez a közös intézkedéseket és a vállalatok terjeszkedését is jelentősen akadályozza. A második, specifikusan európai problémakört a stabil, hosszú távra biztosítható tőke hiánya jelenti. A jelenség a régió vállalatai felemelkedésének egyik komoly akadálya. A fentiekben vázolt európai problémákra sokféle megoldási ötlet született. Az egyik legjelentősebb feladatot egy olyan, a teljes kontinensre vagy annak jelentős részére kiterjedő törvényi szabályozás kialakítása jelentené, mely támogatást nyújtana a kisebb vállalatoknak és csökkentené az iparág környezetének összetettségét. Az európai jogrendszer – legalább részleges – harmonizációja tehát igen jelentős kérdésnek tűnik a régió szoftveriparának további fejlődése szempontjából. A problémák megoldása ugyanakkor, természetesen, nem állhat meg a jogi egység megteremtésénél. A fenti nehézségeket észrevéve és azokat az európai szoftveriparra nézve visszatartó erőként értelmezve maga az Európai Unió is igyekszik lépéseket tenni az európai szoftveripar fellendítése érdekében. E törekvéseket a ma még folyamatos egyeztetések tárgyát képező ún. Európai Szoftverstratégia (European 33/79

Software Strategy) foglalja keretbe. A 2007-ben beindított kezdeményezés kiinduló gondolatát azon tény megállapítása adta, hogy a kontinens az elvárhatónál gyengébben teljesít a szoftverek gyártása és értékesítése terén. Az ezzel kapcsolatos egyik jelentés15 szerint a helyzet javítása alapvetően háromféle eszköz együttes alkalmazása révén érhető el: 

támogatni kell a tehetséges munkaerő beáramlását az európai szoftveriparba



minden lehetséges szinten meg kell teremteni az innovációt támogató hátteret



meg kell ragadni az olyan újdonságokban rejlő lehetőségeket, mind az ún. „Jövő Internet” (Future Internet) vagy az új típusú szoftverek (a jelentés megfogalmazásában: Software 2.0)

A program megvalósítása annak 2007-es első megfogalmazása óta folyamatban van. Az ezzel kapcsolatos újabb fejlemények, tanulmányok – az Unió egyik fontos alapelvének, az átláthatóságnak megfelelően – az Európai Bizottság oldalán szabadon hozzáférhetőek.

Fejlődő régiók A fejlődő régiókban a szoftveripar terén megfigyelhető folyamatok kapcsán érdemes kérdésfeltevésünket kettéválasztanunk. Külön kell kezelnünk egyrészt az olyan felemelkedő piacokat, mint az ún. BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína), Izrael és a „visegrádi négyek”; másrészt pedig azokat a területeket, ahol a felemelkedés jelei (egyelőre?) kevésbé láthatóak. Ez utóbbiakat a jelen keretek között követő országoknak nevezzük. A felemelkedő piacok A fejlődő régiók közül elsőként a felemelkedő piacokkal foglalkozunk részletesebben. Az e csoportba tartozó országok – mint a fentebb már említett Brazília, Oroszország, India és Kína, továbbá a szintén emelkedő jelentőségű Izrael és Kelet-Európa egyes országai (így a „visegrádi négyek”) - szoftveripari vállalatai pillanatnyilag még viszonylag kis súlyt képviselnek a legnagyobbak között. Ugyanakkor az e területeken koncentrálódó kreativitás és a fejlesztések aktív támogatása már napjainkban is igen gyors

15

ftp://ftp.cordis.europa.eu/pub/fp7/ict/docs/ssai/European_Software_Strategy.pdf 34/79

növekedést tesz lehetővé, a jövőre nézve megelőlegezve a globális pozíciók javulásának lehetőségét is. A fejlődő régiók e csoportjának rendkívül fontos jellegzetessége a befektetések optimális háttere megteremtésére tett törekvés. Mivel a felemelkedő piacok sokáig főképp mint befektetési célpontok voltak képesek profitálni a szoftveripar kínálta lehetőségekből, az említett országok élén álló vezetők kiemelt feladatként kezelték a befektetéseknek megfelelő környezet kialakítását mind az infrastruktúra, mind a humán erőforrások oldalán. Az ez irányba tett törekvések eredményeként a felemelkedő piacok mára nagy számban rendelkeznek magasan képzett, az új technológiák átvételére és az innovatív gondolkodásra alkalmas munkaerővel, a fejlesztések megvalósítását támogató infrastrukturális intézményekkel (például ipari parkokkal). A most tárgyalt országok kormányzatai folyamatos aktív támogatásban részesítik a határaik közé érkező befektetéseket- Fontosak a tehetségek kitermelésére, felkarolására tett erőfeszítések is. A befektetések nagyfokú támogatása mellett természetesen a felemelkedő régiók sem csupán a külföldi kezdeményezések befogadására törekednek, hanem lehetőség szerint igyekeznek megteremteni a megfelelő hátteret a felbukkanó hazai kezdeményezéseknek is. A felemelkedő piacok egyik jellegzetes intézménye az ún. inkubátorház. Ezek az intézmények főként az adott ország kis- és közepes vállalkozásainak elindulását hivatottak segíteni az ahhoz szükséges infrastrukturális és szakmai háttér biztosításával, a tényleges fejlesztőmunkát nem érintő ügyintézések átvételével, a friss kezdeményezések lehetőség szerinti tehermentesítésével. Részben az inkubátorházak nyújtotta segítségnek is köszönhetően a felemelkedő piacok mára amellett, hogy sikerrel biztosítják a külföldi befektetések számára megfelelő környezetet, több sikeres, belföldi szoftveripari vállalkozás kiindulópontjává is váltak. Az országok tőkehiányos körülményeinek megfelelően e vállalkozások sokszor kis befektetéssel, gyakran startup-vállalat formájában indultak el, néhányan ugyanakkor így is képesek voltak komoly nemzetközi pozíciók megszerzésére. A térségben kitermelt szellemi tőkére nézve az egyik komoly fenyegetést a globálisan domináns pozíciókkal rendelkező vállalatok terjeszkedő politikája jelenti. A felemelkedő piacok tehetségeinek „elcsábítása” és/vagy az itteni, megerősödő cégek beolvasztása saját kereteik közé e nagyvállalatok számára egyet jelent az újító szellem kívülről való „importálásával” és a térségek gyorsan erősödő piacaihoz való hozzáférés megszerzésével. A folyamatot némileg ellensúlyozza, hogy a felemelkedő piacok bizonyos vállalatai piaci pozícióik erősödésével egyre inkább képesnek 35/79

érezhetik magukat saját további fejlődési lehetőségeik önerőből történő biztosítására. Az ilyen vállalatok esetében nagyobb a valószínűsége a piacvezető vállalatokkal történő kooperáció visszautasításának. Azon vállalatok esetében ugyanakkor, melyek innovációra igen, saját további fejlődésük hátterének megteremtésére azonban nem képesek, igen kedvező lehetőségnek tűnhet a „nagyokhoz” való csatlakozás. Ugyanezt mondhatjuk el a felemelkedő piacok tehetséges fiatal szakembereiről is, akik egy részét a helyi vállalatok kedvező ajánlataikkal képesek magukhoz vonzani, mások számára ugyanakkor ennél is csábítóbbak a piacvezető globális (amerikai, európai) vállalatok által felkínált pozíciók. A felemelkedő régiók számára az innovatív munkaerő elszivárgásán túl a nehézségek másik fontos területe az ún. kalózkodásban, a szoftveripari termékek illegális fejlesztésében és kereskedelmében rejlik. Noha a probléma nem kizárólag a felemelkedő régiók országait érinti, a most tárgyalt térségekben rendkívül gyakori, hogy egyes szoftveripari vállalatok és egyének a legális tevékenység mellett illegális fejlesztési és értékesítési műveletekkel is foglalkoznak. A kalózkodás által a tisztán legális tevékenységet folytató cégek számára okozott károk országonként több százmillió, globálisan pedig több milliárd dollárt tesznek ki évente. Az illegális tevékenységek megállítását ráadásul rendkívüli módon megnehezíti a kalózkodás öngerjesztő volta. Az ilyen értékesítésekből összegyűjtött többletjövedelem újabb fejlesztésekre, még több munkaerő bevonására is lehetőséget ad, tovább növelve a kalózkodás volumenét. Noha az illegális tevékenységeket folytató cégek végső soron akár saját magukat is veszélyeztethetik (az illegalitás terjedésével a vállalat belső szerkezete is átláthatatlanná válhat), jelen pillanatban még a különböző jogi intézkedések sem tűnnek elegendőnek a jelenség visszaszorítására. A 3. táblázat a felemelkedő régiók „top10” szoftvervállalatát tartalmazza

36/79

3. táblázat: A felemelkedő piacok legnagyobb vállalatai Pozíció

Vállalat neve

Központ

Bevétel

Bevétel

Szoftverbevétel

-

- összes

/Teljes bevétel

szoftverekből

(millió USD)

(millió USD) 1.

TOTVS

Brazília

631,73

741,00

85%

2.

Oroszország

613,04

615,43

100%

3.

Kaspersky Lab NICE Systems

Izrael

452,48

793,83

57%

4.

Amdocs

Izrael

371,88

3177,73

12%

5.

NeuSoft

Kína

365,16

912,90

40%

6.

UFIDA (új név 2012-től: Yonyou) Check Point Software Technologies 1C

Kína

331,10

651,90

51%

Izrael

327,37

1246,99

26%

Oroszország

297,02

360,05

82%

AVG Technologies ESET

Csehország

211,90

272,40

78%

Szlovákia

197,56

197,56

100%

7.

8. 9. 10.

A felemelkedő piacok tíz legnagyobb vállalata közül öt a BRIC-országokból, kettő a visegrádi országokból, három pedig Izraelből került ki. A négy BRIC-ország közül India kivételével valamennyi képviseltette magát a „top10”-ben. A felemelkedő piacok szoftvervállalatainak szoftveriparból származó és teljes jövedelme is elmarad mind az észak-amerikai, mind az európai „legnagyobbakétól.” Ebből a szempontból kivételt képez az Amdocs, mely több mint háromezer millió dolláros éves jövedelmével képes volt felzárkózni az utóbbiakhoz. A felemelkedő piacok vállalatai hasonló, ám az amerikai és európai vállalatoknál némileg magasabb arányban jutnak jövedelmeikhez szoftveripari tevékenység révén: esetükben a szoftveriparból származó jövedelmek aránya az összes jövedelmen belül átlagosan 63%. Az szoftveriparból származó jövedelmek relatív nagyságának szórása (29,13 százalékpont) a felemelkedő piacok esetében alacsonyabb az amerikai és az európai vállalatoknál tapasztaltnál, terjedelme pedig 12%-tól 100%-ig fog át különböző értékeket (ez utóbbi érték két vállalat esetében is leolvasható). Mindez tovább erősíti a szoftveripari tevékenységnek az összes tevékenységen belüli nagyobb súlyáról szóló benyomásunkat a most tárgyalt országcsoport kapcsán. 37/79

A „visegrádi négyek” A felemelkedő országokon belül érdemes külön is foglalkoznunk a hazánkat is tartalmazó

„visegrádi

négyek”

(Lengyelország,

Csehország,

Szlovákia,

Magyarország) országcsoportjának jellegzetességeivel. A szóban forgó országok egyidejűleg kétféle szempontból is értékelhetők: egyrészt, mint befektetési célpontok, másrészt, mint az önálló fejlesztések, vállalatok kiinduló országai. A kelet- és közép-európai régió, így a visegrádi országok egy 2010-es kutatás16 szerint alapvetően négy tényezővel képesek komoly vonzerőt gyakorolni a befektetőkre, így a más országokban székelő szoftveripari vállalatok vezetőire is: 1. Magasan képzett munkaerő: A térség egyik komoly vonzerejét az itt elhelyezkedő országok szocialista múltjából „örökölt” magas szintű tudományos és mérnöki képzés jelenti. Ennek eredményeképpen a térség ma nagy számban kínál magasan képzett műszaki munkaerőt többek között az informatikai befektetetések számára is. A munkabérek ugyanakkor az azonos tudástőke ellenére is jelentősen alacsonyabbak a Nyugat-Európában megszokottnál. 2. Kulturális hasonlóság: Bizonyos befektetők szerint a visegrádi országok esetében komoly előnyt jelent a térség viszonylagos kulturális homogenitása is. Úgy gondolják, ennek köszönhetően a projektek kivitelezése során könnyebb kialakítani a munkavállalók közötti együttműködést, növelve a munkavégzés sikerességének esélyét. Szintén előnyt jelenthet, különösen a nyugat-európai székhelyű befektetők számára, hogy a visegrádi régió, noha jelentős kulturális különbségeket mutat Európa nyugati országaihoz képest, a „hagyományos” befektetési célpontoknál (például Indiánál) ebből a szempontból is közelebb áll a „nyugati” világhoz. 3. Azonos időzóna: A „visegrádi négyek” azonos időzónában helyezkednek el, ami megkönnyíti a különböző országokba kihelyezett munkafolyamatok összehangolását, a valós idejű kommunikációt. A nyugat-európai befektetők számára a most tárgyalt szempontból további előnyt jelenthet, hogy a régió országai nem csupán egymással, hanem magukkal a befektetőkkel is azonos vagy szomszédos időzónában helyezkednek el. 4. Adatvédelem: Ugyancsak komoly előnyként hozható fel a „visegrádi négyek” mellett, hogy mára mindegyikük az Európa Unió tagja lett, így az uniós jogi szabályozások –

16

http://www.computerweekly.com/feature/Why-more-businesses-are-nearshoring-in-Eastern-Europe 38/79

többek között az adatvédelmi előírások – mindegyikükre egyaránt vonatkoznak, megteremtve a befektetések biztonságának elvi alapjait. 5. Bővülő munkaerőpiac: A visegrádi országok munkaereje, a magas kvalifikációs szint mellett számszerűen is bővülést mutat. Így a befektetők egyre nagyobb mennyiségben találnak megfelelően képzett, saját projektjeikben is alkalmazható informatikai szakembereket ezekben az országokban.

A fenti, vonzó vonások mellett természetesen nem szabad elfeledkeznünk azokról a nehézségekről sem, melyekkel valamely a visegrádi régióba irányuló befektetés kapcsán az egyes cégeknek szembe kell nézniük. Az egyik nehézséget a viszonylagos kulturális azonosságon és az Európai Unió nyújtotta jogi „ernyőn” túl tapasztalható országok közötti heterogenitás jelenti. Az adózási szabályok sokfélesége (és sokszor átláthatatlansága), a gazdasági különbségek és több más szempont miatt a visegrádi régióra irányuló befektetések minden pozitívumuk ellenére is sok esetben megkívánják a valamely helyi és/vagy bennfentes céggel való együttműködést a kezdeményezések biztonsága érdekében. Másrészt, bár a régió valóban nagy számban termeli ki a magasan képzett, műszaki és tudományos területeken tanult fiatal munkaerőt, a legígéretesebb tehetségek egy jelentős része a magasabb jövedelmek reményében meglehetősen gyorsan elhagyja ezeket az országokat. A jelenséget a térség országai sokszor a kitermelt munkaerő mennyiségének növelésével próbálják kompenzálni, mely törekvés azonban nem egyszer kontraproduktívnak bizonyul. Noha a kikerülő szakemberek továbbra is jelentős elméleti tudással rendelkeznek, a gyakorlati ismeretek terén sokszor nem felelnek meg a befektetők kívánalmainak. A műszaki és tudományos végzettségűek számának túlzott növelése ráadásul együtt jár annak fokozott veszélyével, hogy a kevésbé tehetséges fiatalok is diplomához jutnak, az országba érkező befektetők pedig a legjobb munkaerő elszivárgása után közülük kényszerülnek választani. A leírtak természetesen nem jelentik azt, hogy a visegrádi régió egyáltalán nem képes tehetséges munkaerőt biztosítani a külföldi befektetők számára. A megfelelő kvalitású munkaerő megkeresése ugyanakkor sokszor többletfeladatot jelent. A fent leírtak mellett ugyanakkor fontos észrevennünk, hogy a visegrádi országok nem pusztán befektetési célpontként váltak fontossá a szoftveriparon belül. Míg a visegrádi országok egyes vállalatai és a szoftveriparban elhelyezkedni kívánó munkaerő egy része csak külföldi kezdeményezésekbe bekapcsolódva képes felemelkedni, addig bizonyos kezdeményezések jelentős részben saját erejükből is 39/79

ismertté, jövedelmezővé válnak. Ide sorolható többek között az AVG Technologies (Csehország), az Asseco Poland (Lengyelország), az Epicor Software (Szlovákia) és a Prezi (Magyarország). Követő országok Fejezetünk befejezéseként szólunk azon országokról is, melyek gazdasági-társadalmi szempontból főként a világ elmaradottabb részeiként tarthatók számon, és melyek határain belül a szoftveripar napjainkig nem indult komolyabb fejlődésnek, így annak szempontjából követőnek tekinthetők. A most következőkben Ázsia, Afrika, Latin-Amerika, valamint Európa korábban nem elemzett országainak szoftveripari trendjeit tárgyaljuk. A követő országok kapcsán elsősorban a szoftveripar potenciális húzóágazat voltára kell felhívnunk a figyelmet. Ahhoz, hogy valamely iparág katalizáló erővé váljon egy követő ország gazdaságára nézve, mindenképpen jelentős kormányzati erőfeszítésekre, elsősorban az oktatás támogatására és az új és/vagy az országba érkező vállalatok támogatására van szükség. Az erőforrások allokálása szempontjából a szoftverfejlesztés a követő országok számára azért is igen ígéretes, mert e területen viszonylag kis befektetéssel, kevés eszközzel is komoly eredmények érhetők el. Különösen igaz ez, ha figyelembe vesszük napjaink szoftveripari trendjeinek bizonyos jellemzőit, így a gyártási folyamatokat minimalizáló SaaS-modell terjedését. Az új lehetőségek megragadásával a követő országok csökkenthetik tőke- és befektetéshiányuk negatív következményeit, a helyi igényeket megragadva pedig elindulhatnak a szoftveripar fejlesztésének útján. A követő országok csoportja a szoftveripar szempontjából igen heterogén képet mutat: bizonyos országok (például Costa Rica, Jamaica, a Fülöp-szigetek, Srí Lanka és Uruguay) mára a belföldi szoftverfogyasztás többszörösét állítják elő a nemzetközi piacra való export céljából. Ezen országok egy része (például Srí Lanka és Uruguay) esetében ugyanakkor, az előbb leírtak ellenére, a szoftveripar a gazdasági működésnek csak egy egészen kis részét teszi ki. A követő „blokk” egy másik csoportját azok az országok alkotják, melyekben a belföldi szoftvertermelés viszonylag magasnak tekinthető, az exportra termelés azonban csak marginális szerephez jut. Ide sorolható többek között a Koreai Köztársaság vagy Dél-Afrika. Végül fel kell hívnunk a figyelmet azon országcsoportra is, melynek tagjai (például Argentína és Malajzia), az eddig tárgyalt országokkal ellentétben, mind a belföldre irányuló, mind az exportra termelt szoftvergyártásban viszonylag magas szintet értek el. A követő országok esetében a közös alapfeladat a szoftveripar megerősítésében, fellendítésében kereshető. Az erre irányuló lépéseknek minden esetben alkalmazkodniuk kell az adott ország egyedi jellemvonásaihoz, trendjeihez, erőforrásaihoz, fejlettségéhez. 40/79

Általánosságban megfogalmazható az a séma, mely szerint – ha az korábban nem történt meg – a követő országok szoftveriparának fellendítését érdemes a belföldi termelés „nemzeti” szintjén, a hazai igényeket kielégítve megkezdeni, majd az itt termelt bevételekből elindítani az ország határain túlra irányuló fejlődést is. A séma megvalósíthatósága nagyban függ az egyes országok szoftveriparának aktuális állapotától. Egy olyan országnak például, mely a hazai fogyasztás megfelelő kiszolgálását már megvalósította, célszerű a fejlesztési folyamatot nem ezzel, hanem a megszerzett erőforrások számbavételével és a külföldi terjeszkedés lehetőségeinek vizsgálatával kezdeni. A fejlesztések beindításában az országok kormányzatai döntő szerephez jutnak. Az általuk megtehető lépések meghatározásához mindenekelőtt azokat az okokat kell megismernünk, amelyek a fejlődő országok e csoportjának szoftveripari fejlődését hátráltatják: 

tőkehiány



korábbi befektetések hiánya



a képzett munkaerő hiánya



alacsony kormányzati támogatás

A fenti akadályok felszámolása érdekében a kormányzatoknak alapvetően a következő lépések megtételére kell koncentrálniuk: 

az adott ország helyzetének alapos felmérése



megfelelő infrastrukturális háttér kiépítése



képzési feltételek megteremtése



az üzleti és jogi keretek alkalmassá tétele a szoftveripar fejlődésének támogatására



a kommunikációs csatornák kiépítése és támogatása a szoftveripar belföldi szereplői és fogyasztói, továbbá a nemzetközi hálózatok között

A szoftveripar fejlesztéseit az abban (is) lemaradásokat mutató országok esetében az iparág azon szegmenseire érdemes koncentrálni, melyek egyrészt megfelelő keresleti oldali kapacitással rendelkeznek az előállított termékek felvételére, másrészt pedig lehetővé teszik a viszonylag szerény tőkebefektetés melletti vállalatindítást. Napjaink trendjei mellett jellemzően ilyennek tekinthető a SaaS-modell mentén történő szoftverfejlesztés, továbbá a mobileszközökön használható szoftverek fejlesztése. A SaaS-modell esetében jelentős könnyebbséget jelent, hogy a termékek külön gyártási folyamat nélkül, online módon eljuttathatók az ügyfelekhez, a licenszeléssel járó költségek töredékéért. Az alacsonyabb árak 41/79

révén a SaaS-modellre épülő szoftverek könnyebben elterjedhetnek az alacsony vagy közepes jövedelmű lemaradt országokban is. A mobilalkalmazások fejlesztésének létjogosultságát az adja meg, hogy a most tárgyalt országok körében a számítógépek elterjedése számos esetben még napjainkban is problémás, a mobileszközök ugyanakkor ezekben a társadalmakban is rendkívül nagy népszerűségnek örvendenek. Alfejezetünk lezárásaként a napjainkban (még) követő szoftveripari pozíciókat betöltő országok sikeres kezdeményezéseinek „toplistáját” is közöljük (4. táblázat).

4. táblázat: A követő országok legnagyobb szoftvervállalatai Pozíció

Vállalat neve

Központ

Bevétel

Bevétel

Szoftverbevétel

-

- összes

/Teljes bevétel

szoftverekből

(millió USD)

(millió USD) 1.

Bit Defender

Románia

107,16

115,05

93%

2.

TmaxSoft

Korea

47,69

54,52

87%

3.

Duzon Bizon

Korea

45,95

98,01

47%

4.

Ahnlab

Korea

37,59

93,00

40%

5.

Silverlake Axis ISU Ubcare

Malajzia

23,05

100,10

23%

Korea

21,43

50,24

43%

Aranda Software Altibase

Kolumbia

18,86

22,55

84%

Korea

15,31

15,31

100%

LOGO Business Solutions SIVECO

Törökország

15,12

17,45

87%

Románia

13,00

58,78

22%

6. 7. 8. 9.

10.

A fenti listán igen szembetűnő a kelet-ázsiai országok túlsúlya: Korea és Malajzia a lista tíz pozíciójából együttesen hatot foglal el. A táblázatban foglalt vállalatok jövedelmei, noha saját kategóriájukon belül a legjobbaknak számítanak, a korábban elemzett csoportok vállalataihoz képest mindenképpen alacsonyabbak. A szoftverekből származó bevételek nagysága a most tárgyalt vállalatok esetében átlagosan 26,44 millió dollár, a teljes bevételek átlaga pedig ennek kevesebb, mint kétszerese (56,66 millió dollár). A követő országok kiemelkedő szoftvervállalatainak jövedelmei

tehát viszonylag nagy részben (62,6%)

tényleges

szoftveripari tevékenységből származnak. Az adatok változékonysága esetükben nem túlságosan nagy: a szoftverekből származó bevételek szórására 27,11, az összes bevételekére pedig 32,28 millió dollár adódott, ami az adatok viszonylag alacsony szinten való ingadozásának tulajdonítható. A szoftverbevételeknek az összes bevételeken belüli aránya hasonlóképpen viszonylag alacsony, 28,86 százalékpontos szórást produkált. 42/79

A fentiek összefoglalásaként elmondhatjuk, hogy a követő országok számára igen fontos lenne az általuk jól kiaknázható előnyöket rejtő szoftveripar dinamikus fejlesztése. E fejlesztések beindítása nagyban múlik az országok vezetőinek attitűdjein, a változtatások elindítására való hajlandóságán. Biztató tendencia, hogy mára összeállíthatók a sikeres vállalkozások olyan listái, melyek kifejezetten a követő országok szoftvervállalatait tartalmazzák. Ijesztő jel ugyanakkor, hogy bizonyos területek – így az afrikai, közép-ázsiai országok – egyáltalán nem képviseltetik magukat a változásokat katalizáló „sikeresek” toplistáján, felhívva a figyelmet a rájuk váró, továbbra is súlyos fejlesztési feladatokra.

43/79

3. Életutak az egyes régiók szoftveriparában Tanulmányunk megelőző fejezeteiben részletesen körüljártuk a szoftveripar napjainkban jellemző és potenciálisan annak jövőjére is komoly hatást gyakorló tendenciákat, majd ismertettük a világ különböző – nem elsősorban földrajzi alapon képzett – régióiban megfigyelhető szoftveripari fejleményeket. A régiók bemutatása során külön figyelmet fordítottunk arra, hogy kiemeljük: az azokban kialakult és továbbra is alakuló környezet igen eltérő szoftveripari vállalkozásoknak képes kiinduló alapul szolgálni. A most következő fejezetben arra a kérdésre koncentrálunk, hogy konkrétan milyenek is az egyes régiók szoftvervállalatai. Feladatunk megoldásához azt a módszert választjuk, melynek értelmében minden régióból két jellegzetesnek tekinthető vállalatot megvizsgálva kísérletet teszünk az adott vállalatok életútjának, tulajdonságainak részletesebb feltárására. Munkánk eredményeként egyrészt alaposabb ismereteket szerezhetünk arról, hogy az egyes régiókban napjainkban milyen típusú vállalatok jelenlétére számíthatunk. Másrészt, a megfelelő visszacsatolások révén, mélyebb megértéshez juthatunk a tanulmányunk megelőző részeiben írtakkal kapcsolatban is. Fejezetünk elkészítéséhez ebben az esetben is többféle forrást használtunk fel: PricewaterhouseCoopers (2013, adatbázis), „A Microsoft története”, Windows (2013), Funding Universe: „Microsoft Corporation History”, Statista (2014, 2014), Microsoft Inc.: „Facts About Microsoft”, Net Applications.com (2013), Webma (2013), Funding Universe: „Google, Inc. History”, Smith (2012), Brown: „Top 5 Most Successful International Businesses”, Google: „Történetünk részletesen”, Nyékiné Gaizler: „Az ABAP programozási nyelv”, Kárpáti: „Mi az a SAP?”, Funding Universe: „SAP AG History”, Kumar: „History of SAP”, Angyal Business Consulting Kft.: „SAP NetWeaver”, Funding Universe: „Dassault Systémes S.A. History”, Dassault Systémes: „History 1998-2006, 2007-2013”, Forbes.com LLC (2013), Dassault Systémes (2013), MarketWatch (2013), Portfolio.hu (2012), CosztaRicaisIT.net: „It Company Profile – TecApro”, Mora: „Software (SW) Industry Challenges - Perspectives from Developing Countries”.

44/79

Észak-Amerika óriásai Észak-Amerika vállalatai közül elemzésünket egy hagyományos és egy újabb szoftvervállalat elemzésére koncentráljuk: a Microsoft-éra és a Google-ére. Választásunkat az indokolja, hogy míg mindkét vállalatról megállapítható a világ élvonalában járó „óriás”-jelleg, addig az általuk bejárt utak mind hosszúságukban, mind tartalmukban jelentősen eltérnek egymásról. Microsoft Az általunk először vizsgálandó észak-amerikai Microsoft 1975-ben került megalapításra az Amerikai Egyesült Államokban, Albuquerque-ben (Új-Mexikó). A vállalatot két fiatal fejlesztő, Bill Gates és Paul Allen hozta létre, eredetileg BASIC-fordítóprogramok fejlesztésére és értékesítésére. Az igazi áttörést ugyanakkor nem maga a megalapítás, hanem az hozta meg, amikor egy másik USA-beli cégnek, a napjainkban is élvonalban járó IBM-nek 1980-ban operációs rendszerre lett szüksége új fejlesztéséhez, az IBM PC névre hallgató otthoni számítógéphez. A Microsoft-nak az ekkor feltáruló lehetőséget megragadva sikerült elérnie, hogy az általa kifejlesztett operációs rendszer, a QDOS szabvánnyá válhasson az IBM által előállított számítógépek számára. Egyben a QDOS összes jogát megvásárolva és az új nevén MS-DOS-ként ismertté vált operációs rendszer szabad értékesítését kieszközölve a Microsoft megteremtette a későbbi rendkívül dinamikus fejlődés lehetőségét is. A Microsoft sikerét a fenti operációs rendszerrel futó IBM-PC komoly népszerűsége hozta meg. Noha a Microsoft által kínált megoldások nem feltétlenül nyújtottak magasabb minőségi színvonalat más alapszoftvereknél, olcsóságuk és az IBM-PC-be való beépítésük együttesen rendkívül eredményessé tette a vállalatot. A cég az 1980-as évek elején megalapozta biztos pozícióit az operációs rendszerek piacán. Ezzel egyidejűleg a Microsoft szoftvertermékportfóliója is kibővült: az Apple ötletét átvéve megjelent a napjainkban is nagy népszerűségnek örvendő Windows operációs rendszerek első változata, fordítóprogramok és értelmezők készültek a különféle programozási nyelvekhez, továbbá feltűntek a vállalat első szövegszerkesztői, táblázatkezelői és más irodai szoftverei is. Érdekes jelenség, hogy a kezdeti években nem csupán az operációs rendszerek, hanem valamennyi Microsoft-terméktípus esetében jellemzőek voltak a – később korrigált – tökéletlenségek. A vállalat ugyanakkor előnyös vonások olyan kombinációját volt képes nyújtani vásárlóinak, amely minden nehézség ellenére biztosította a szoftveriparon belüli vezető szerep megszerzését és megtartását. A vásárlóknak nyújtott előnyök többek között az alábbiak voltak: 

a termékek egységes felhasználói felülete

45/79

A



kompatibilitás a termékek korábbi verzióival



a termékek összekapcsolhatósága



a termékek hibáinak kiiktatása az újabb verziókban



az ár és a cserébe kapott funkciók kedvező aránya

Microsoft

tevékenységének

korai

szakaszában

kifejlesztett

terméktípusoknak

a

későbbiekben számos további, a szoftverpiac élvonalában álló változata jelent meg. Emellett, természetesen, az évek során a Microsoft által forgalmazott megoldások köre jelentősen ki is bővült. Az 1980-as évek második fele meghozta a sajátos szervezeti kultúra kialakítását a Microsofton belül. A programozók számára külön campus épült, ahol a külső ingerektől háborítatlan nyugalomban, elkülönített irodákban dolgozhattak a vállalat munkavállalói. Ez utóbbiaknak a Gates által kijelölt feladatnak („üljenek és gondolkozzanak”) kemény munkatempó és szűk határidők mellett kellett megfelelniük – a vállalat így tudta biztosítani, hogy innovációi minden versenytársénál hamarabb kerüljenek piacra. A cég programozói fizetései a kor viszonyai között nem számítottak magasnak, ám az időközben tőzsdére kerülő Microsoft részvényeinek megvásárlásával ez a hátrány bőségesen kompenzálható volt. Ugyanebben az időszakban jelent meg a Windows operációs rendszer második, jelentős mértékben javított változata, továbbá a Microsoft Office programcsomag első kiadása is. A Microsoft 1988-ban megszerezte a vezető pozíciót a szoftverek piacán. Noha az időszak nem volt problémamentes – az Apple feljelentette a vállalatot a Macintosh számos jellemzőjének lemásolása miatt -, a pert végül több év után elvetették, a Microsoft pedig rendkívül sikeressé vált. Az 1990-es években a Microsoft számos új termékkel jelent meg a piacon: elkészült a hihetetlen sikert arató Windows 95 operációs rendszer, a vállalat virtuális enciklopédiát adott ki, bekapcsolódott az online szolgáltatások gyártásába-forgalmazásába és az új, „intelligens eszközök” (mobiltelefonok, bankterminálok, digitális televíziók és kamerák, más mobil eszközök stb.) piacára. Az évtized tehát a Microsoft dinamikus terjeszkedésével telt. A ’90-es évtized ugyanakkor nem csupán az újabb sikereket hozta el a Microsoft számára. Ugyanezekben az években többekben felmerült a gyanú, hogy a Microsoft terjeszkedésének végső célja az információközvetítés valamennyi csatornájának megszerzése, sőt, esetleg a közölt tartalmak befolyásolása is. A vállalat túlzott növekedésével az Egyesült Államok kormányzata is egyetértett, így 1998-ban elmarasztalták a Microsoft-ot a trösztellenes szabályozások megsértéséért. Noha a leírtak célja egyértelműen a monopolhelyzet felé közelítő Microsoft feldarabolása volt, a vállalat fejlődése továbbra sem állt meg: bevételei hihetetlen (nettó értékben 73 százalékos) növekedést mutattak csupán az 1998-as év alatt is. A 46/79

cég megjelentette a fekete-afrikaiak kultúráját összefoglaló Encarta Africana nevű virtuális enciklopédiát, továbbá Shop néven elindította első webáruházát.

A 2000 óta eltelt évek újabb, hatalmas ütemű növekedést hoztak a Microsoft életébe. Történt ez annak ellenére, hogy a vállalattal kapcsolatos ellenérzések végigkísérték ezt az évtizedet is. Noha a ’90-es évek pere végül nem a Microsoft feldarabolásával, csupán versenykorlátozó magatartásának mérséklésével zárult, az ezredforduló után is több jogi probléma és per várt a továbbra is piacvezető vállalatra. Az elmúlt másfél évtized Microsoft-féle újításai közé az olyan, a szoftverpiacon rendkívüli hatást kiváltó termékek sorolhatók, mint a Windows újabb verziói (2000, XP, Vista, 7, 8), a Windows Server és az IIS Web Server különböző változatai, a játékkonzolpiacon domináns pozíciókat szerző Xbox, az online kommunikációra komoly hatást gyakorló MSN, a Microsoft Office újabb verziói (2007, 2010), a Zune zenelejátszó, a Visual Studio, a keresők piacán működő Bing, továbbá a Windows Phone mobilplatform. Noha az előző lista nem teljes, áttekintésével képet kaphatunk a Microsoft rendkívül termelékeny és innovatív működéséről a 2000 óta eltelt években. Mindeközben a Microsoft több fontos vállalatot – Visio Corporation, Skype stb. - fel is vásárolt, ezzel is tovább erősítve piaci pozícióit. A fentiek eredményeként a Microsoft napjainkig meg tudta őrizni vezető pozícióját a szoftverek piacán. A vállalatot ma jellemző számok szemléletesen tükrözik annak kiemelkedő sikereit. Ezek közül néhányat az alábbiakban mi is bemutatunk: 

A 2002-2013 között eltelt tizenkét évben a Microsoft összes bevétele 274%-kal nőtt: a vállalat 2002-ben 28,37 milliárd, 2013-ban pedig nem kevesebb, mint 77,85 milliárd dolláros bevételt termelt ki. A bevételek növekedése két évet (2009, 2010) leszámítva folyamatosnak tekinthető.17



A Microsoft-nak a fenti adatokból számított nettó bevételei szintén igen figyelemreméltók: 2002-ben ezek összege 5,36 milliárd, 2013-ban pedig már 21,86 milliárd dollár volt. A nettó jövedelmek növekedése a Microsoft esetében az összes bevételnél némileg nagyobb ingadozást mutat: noha hosszabb távon e mutató esetében is növekedést figyelhetünk meg, a felemelkedő szakaszokat időről időre visszaesések követik (ezek például azok az időszakok,

amikor

a

vállalatnak

felvásárolásokból,

büntetésekből

stb.

fakadó

többletkiadásai vannak). Az elmúlt tizenkét év során a Microsoft a legmagasabb nettó bevételt (23,15 milliárd dollár) 2011-ben számolhatta el.18

17 18

: http://www.statista.com/statistics/267805/microsofts-global-revenue-since-2002/ : http://www.statista.com/statistics/267808/net-income-of-microsoft-since-2002/ 47/79



2013-ban a Microsoft 100518 munkavállalót foglalkoztatott világszerte. A cég globális működését jól szemlélteti az, hogy ebből csupán 59032 fő dolgozik az Egyesült Államokban.19



A Microsoft a szoftveripar több területén piacvezető: az „asztali” számítógépeknek (hagyományos PC-k, laptopok) például 90,72%-a valamely Windows operációs rendszerrel fut.20



A Microsoft összesen a világ 113 országában rendelkezik leányvállalatokkal.21

Összefoglalásként tehát elmondhatjuk, hogy a Microsoft tipikus példát jelent a szoftveripar globális észak-amerikai mamutvállalataira. Történetét egyrészről a piaci résekbe való folyamatos betörés, másrészt – nem egyszer – a már „a levegőben lévő” ötletek átvétele és naggyá fejlesztése jellemzi. Talán éppen a rendkívül dinamikus fejlesztéseknek köszönhető, hogy a vállalat számos, először korántsem tökéletes terméke ellenére is képes volt, többek között a hibák korrigálása révén, a szoftveripar több területén is dominanciához jutni. Noha a versenytársak azon félelme, hogy a Microsoft esetleg az informatika teljes világát uralma alá hajtja, nem valósult meg, a Microsoft napjainkban is kétségkívül a szoftveripar legerőteljesebb szereplője. A vállalat pozícióinak megtartására komoly pozitív hatást gyakorolhat a különféle innovatív megoldások iránti nyitottság, noha ez az újdonságok bizonyos típusai (pl. a SaaS-modell) esetében, a más óriáscégek esetében látottakhoz hasonló módon, (egyelőre) kevéssé érvényesül. Google Az amerikai régióból másodikként vizsgálandó vállalatunk a Google. Választásunkat az indokolta, hogy noha mind a Microsoft, mind a Google jellegzetes amerikai „óriásnak” tekinthető, a Microsoft a „hagyományos”, régebbi cégek, a Google pedig a viszonylag új kezdeményezések közé sorolható. Az alábbiakban megvizsgáljuk, milyen életutat járt be a Google, és abban milyen hasonlóságok, illetve különbségek fedezhetők fel a Microsoft-nál látottakhoz képest. A Google elődjének megszületése az 1995-ös évhez köthető, amikor két végzős stanfordi egyetemista, Lerry Page és Sergey Brin BackRub nevű, később Google-nek átnevezett keresőmotorjával választ kívánt adni az akkori Internet egy fontos kérdésére – arra, hogy 19

https://www.microsoft.com/en-us/news/inside_ms.aspx http://www.netmarketshare.com/operating-system-market-share.aspx?qprid=10&qpcustomd=0 21 https://www.microsoft.com/en-us/news/inside_ms.aspx 48/79 20

hogyan lehetséges az interneten tárolt hatalmas adattömegben hatékony kereséseket végezni. A Google tipikus példáját adja a történetét garázscégként megkezdő, ám hamarosan a világ élvonalába törő amerikai vállalatoknak. A Page és Brin által fejlesztett keresőtermék 1998-ra eladhatóvá vált. Ugyanezen évben sikerült megszerezni a kezdeményezés első támogatóját (Andy Bechtonsheim), valamint megalapítani a Google Inc. vállalatot. Ezt követően a Google fokozatos, ám meglehetősen gyors növekedésbe kezdett: a felhasználók, a keresések és az alkalmazottak száma a következő években egyaránt emelkedést mutatott. A fejlődés egyik legfontosabb pontját, természetesen, az jelentette, amikor 1999-ben a Szilikon-völgy két fontos cége, a Sequoia Capital és a Kleiner Perkins Caulfield & Buyers megteremtette a Google 25 millió dolláros tőkealapját. Ugyancsak fontos lépés volt a Yahoo! és a Google együttműködésének kialakítása. Mindezek eredményeképpen 2000-ben a cég saját épületbe költözött (ennek elnevezése stílusosan Googleplex), a keresések száma pedig ugyanebben az évben már nem kevesebb, mint napi 100 millió volt. Szintén a 2000-es évhez köthető a Google két új termékének, a Google Eszköztárnak és az AdWords nevű reklámmegoldásnak az útnak indítása is. Ez utóbbi a továbbiakban olyan innovációknak engedett teret, amelyek a Google-t az online hirdetések kiemelt szolgáltatójává tették. A 2000-es évtől kezdve a Google számos új és/vagy tökéletesített termékkel áll elő, melyek nem csupán az idővel piacvezetővé vált keresőmotorra koncentrálódnak, hanem részben ahhoz kapcsolódva, ám más területeket is átfogva tovább erősítik a cég sikereit. Ezek közé sorolhatók – csupán a fontosabbakat kiemelve – az alábbiak: 

fájltípusok szerint használható keresőmotorok (Google Képkereső, Katalóguskereső, Froogle termékkereső stb.)



az AdWords megújított változata: személyre szabott hirdetésekkel, kattintásalapú (Cost-Per-Click) fizetési modell kialakításával



a Pyre Labs felvásárlása óta önálló, ingyenes blogfelület, a Blogspot biztosítása a felhasználók számára



a szolgáltatások földrajzi kiterjesztése a Föld számos országára



Google Maps térkép-, út- és üzletadatbázis; Google Earth virtuális földgömb



Google Analytics online statisztikai alkalmazás



Google Chat a levelezés és az online csevegés összekapcsolására

49/79



a Google Mobil különböző szolgáltatásai (a Google Maps, a Google Mail és a Google News mobil változatai)



Google Docs and Spreadsheats felhőalapú tárhelyek



a Youtube felvásárlása



Google Universal Search a különböző horizontális keresőmotorok egyesítésére és a találati listák átformálására



Climate Savers Computing Initiative környezetvédelmi kezdeményezés



Android mobil operációs rendszer



Gmail levelezőrendszer



Google Chrome nyílt forráskódú böngésző



Chrome OS operációs rendszer



Google Play webáruház

A fenti fejlesztések közül különösen érdemes a Google egyedülálló hirdetési rendszerére, az AdWords-re felhívnunk a figyelmet. Noha az átlagos, a termékek funkcionalitására koncentráló felhasználó a Google-t természetesen nem elsősorban hirdetéseivel azonosítja, nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a vállalat bevételeinek túlnyomó többsége éppen a hirdetésekből származik. A Google AdWords-ön elvégzett rendkívüli jelentőségű átalakítások középpontjában egyrészt a felhasználóknak közvetített hirdetések személyre szabása, másrészt a kattintásalapú (Cost-Per-Click) fizetési modell kialakítása állt. A hirdetések személyre szabása azt jelenti, hogy a felhasználó az általa megadott feltételek és a keresések során használt kulcsszavak alapján azokat a hirdetéseket kapja meg a Google-től, melyek személyes jellemzői, érdeklődése, preferenciái stb. mentén nagy valószínűséggel relevánsak a számára. A Cost-Per-Click modell jelentősége abban rejlik, hogy a Google-n keresztül hirdető ügyfeleknek csupán azon hirdetések után kell fizetniük, melyekre a potenciális vásárlók ténylegesen rákattintanak. Figyelembe véve az AdWords hirdetések optimalizáltságát és kedvező hirdetői feltételeit, megállapíthatjuk, hogy azok a „hagyományos” hirdetésekhez képest rendkívül költséghatékonyak és eredményeiket tekintve kiválóan mérhetőek is. Az AdWords, ráadásul, olyan magas jövedelem kitermelését tette lehetővé a Google számára, hogy a rendszer elindításával egyszersmind megszűnt a vállalat külső befektetőktől való függése is. A listában felsorolt elemek mellett érdemes felhívnunk a figyelmet a Google nem internetes jellegű kutatásokban való részvételére is. Más keresőmotorok üzemeltetőivel ellentétben, a 50/79

Google olyan technológiai innovációk mögé állt, mint a vezető nélkül működő Google-autó, a száloptikai fejlesztések (Google Fiber), továbbá a saját operációs rendszerrel működő Chromebook (a Google saját fejlesztésű laptopja) kifejlesztése. Mindezen projektek támogatása hosszú távon még inkább megerősíti a Google pozícióit, tovább növeli a vállalat bevételeit. Megjegyzendő továbbá, hogy a fenti lista, természetesen, csupán a Google legfontosabb fejlesztéseit foglalja össze. A történet teljes részletességgel a vállalat honlapján olvasható. A Google történetét áttekintve egy viszonylag rövid, ám rendkívül tartalmas közelmúlt eseményeit látjuk kibontakozni. A Google fejlődésére nézve a legfontosabb katalizáló hatást mindenképpen a vállalat világelső keresőmotorja jelentette, melyből kiindulva, mint láttuk, a cég számos további, ugyancsak rendkívül népszerű szolgáltatást is kialakított. A versenytársainál gyorsabb és relevánsabb találatokat kínáló keresőmotor és a személyre szabott hirdetések összekapcsolása megalapozza a Google rendkívüli sikereit, egyéb fejlesztései pedig további bevételeket biztosítanak a számára.

Microsoft vs. Google A fentiekből kiolvasható a Microsoft és a Google történetének néhány fontos közös vonása. Mind a két cég egy aktuálisan adódó piaci résbe tört be, majd a kinálkozó lehetőség kihasználásából származó bevételek, kapcsolatok stb. megteremtették a későbbi fejlődés lehetőségeit. Mind a két vállalat esetében fontos észrevennünk, hogy miközben sikerük motorját konkrét termékcsoportok alkotják, monopolhelyzetet egyik cég sem alakított ki a szoftveriparon belül (noha a Microsoft kapcsán, mint láttuk, felmerültek ezzel kapcsolatos aggodalmak a versenytársak részéről). A Microsoft esetében ugyanakkor a sikeres termékcsoportok köre szélesebb, mint a Google-nél. Míg a Microsoft mind az online, mind az offline szoftvertermékek egyes csoportjaiban komoly pozíciókat szerzett, addig a Google szoftveripari tevékenysége főképp az internetre koncentrálódik. Természetesen, a forgalmazott terméktípus jellegéből, az eltérő hosszúságú vállalati múltból és más tényezőkből fakadóan, a két vállalat viszonylag távoli pozíciókat foglal el a szoftveripar „legjobbjainak” (bevételek alapján) képzett listáján: míg a Microsoft a lista első helyén áll, addig a Google annak „csak” 41. helyét szerezte meg.

51/79

Európa vállalatai Másodikként Európa két vállalatát: a német SAP-ot és a francia Dassault Systémes-t mutatjuk be. Mind a két vállalatról megállapítható, hogy azok az európai központtal rendelkező, ám globális tevékenységet is folytató nagyvállalatok közé tartoznak. A szoftveriparon belül elfoglalt szegmenseik, valamint az európai „legjobbak” körében megszerzett pozíciójuk tekintetében ugyanakkor a két vállalat jelentős különbségeket mutat. SAP A két európai vállalat közül elsőként a németországi központú SAP-ot mutatjuk be. A SAP megalapítása az 1972-es évhez köthető, amikor az IBM öt munkatársa egy a vállalat által visszautasított projekt önálló folytatása mellett döntött. A SAP eredeti elnevezése (Systemanalyse and Programmenentwicklung) annak rendszerelemző és programfejlesztő tevékenységére utalt. A ma is használatos SAP (Systeme, Anwendungen, und Produkte in Datenverarbeitung) rövidítés ugyanakkor az adatfeldolgozó jelleget emeli ki (a teljes német elnevezés magyar megfelelője: Rendszerek, alkalmazások és termékek az adatfeldolgozásban). A SAP termékei alapvetően üzleti felhasználásra készültek, „az alapítók közös célja egy olyan standard

szoftver-alkalmazás

kifejlesztése

volt,

ami

megvalósítja

a

valós

idejű

adatfeldolgozást.”22 A SAP elindítását a pénzügyi támogatások hiánya nehezítette. Bankkölcsönök, befektetők és kormányzati támogatás híján a vállalat elindítói azt a termékeladásból származó bevételekből, fokozatosan kezdték fejleszteni – összhangban az európai tőkehiány korábban általunk is kiemelt jelenségével. A SAP első ügyfelei németországi vállalatok (az ICI, majd később a Siemens és a BMW) voltak; a nemzetközi terjeszkedés csak az 1980-as években indulhatott el. A vállalat 1976-ban korlátolt felelősségű társasággá (GmbH) alakult. Néhány év múlva már több tucat vállalat a SAP termékeit alkalmazta pénzügyi nyilvántartásainak vezetéséhez. A SAP több szempontból is újdonságot jelentett a szoftverek piacán. Termékei kifejezetten vállalati felhasználásra készültek, a kor más termékeivel ellentétben azonban nem csupán egy adott vállalat egyetlen szegmense igényeit voltak hivatottak kielégíteni, hanem különböző vállalatok működésük sokféle területén igénybe vehették azokat. Újdonságot jelentett az adatok valós idejű feldolgozása is a korábbi, hosszadalmas feldolgozási folyamatokhoz képest. A SAP termékeivel szembeni ellenérzéseket az általuk lehetővé tett költséghatékonyság szorította háttérbe.

22

http://www.gf.unideb.hu/gfweb/index.php?pageid=sap 52/79

A SAP első, igazán sikeres termékét a SAP R/2 jelentette – „egy nagyszámítógépes (mainframe), standard üzleti szoftvercsomag, melynek beépíthető számviteli, értékesítési és forgalmazási, továbbá gyártási moduljai lehetővé tették a vásárlók számára pénzügyi és operacionális adataik egy adatbázisban való egyesítését, csökkentve a költséges adatbeviteli és adminisztrációs feladatokat.”23 Az egyes, önállóan is használható modulok közül az ügyfelek maguk választhatták ki azokat, amelyek az általuk elvégezni kívánt feladatok szempontjából a leginkább megfelelőnek tűntek. „A feladatok szempontjából fontos vállalati adatok valós idejű integrációja, az adatok táblázatszerű ablakokban való bemutatása egy speciális szoftveren keresztül az egyedi adatkezelés, az ésszerűsített üzleti folyamatok és a központosított döntéshozás ígéretét jelentette a potenciális ügyfelek számára.”24 A SAP termékei, köszönhetően a pozitív vásárlói véleményeknek, hamarosan nem csak Németországon belül, hanem a világ más pontjain is terjedni kezdtek. Az R/2 népszerűsége az 1980-as évek közepére érte el a tetőpontját. A ’90-es évek elejére a Dupont, a General Mills, a Goodyear Tire and Rubber, a Heinz, a Shell Oil, továbbá Németország 100 legnagyobb vállalatának 80 százaléka az R/2-t alkalmazta üzleti szoftverként, így az megszerezte az európai standard pozícióját. A sikeres termékfejlesztésnek köszönhetően a SAP vállalati szinten

is

komoly

fejlődésnek

indulhatott.

1988-ban

a

cég

részvénytársasággá

(Aktiengesellschaft) alakult, így biztosítva a további fejlesztőmunka anyagi alapjait. A SAP termékei a nemzetközi piacra először a ’80-as évek közepén léptek ki, ám a nagyléptékű fejlődés csak a svájci leányvállalat, a SAP International megalapításától, az évtized végétől vehette kezdetét. Ennek egyik legkomolyabb lépése a SAP America megalapítása volt 1988ban. Ugyancsak az 1980-as évtizedben került kialakításra a SAP R/3 „intergált vállalatirányítási rendszer,”25 mely hamarosan átvette az R/2 vezető helyét. Az új termék, az R/3 alapötletét az IMB

egy

újítása,

a

SAA-technológia

(system

applications

architecture;

magyarul:

rendszeralkalmazások architektúrája) adta. Ez utóbbi lényegében az IBM által gyártott különböző operációs rendszerek és platformok harmonizációját jelentette egy közös kód segítségével. Az ennek alapján kialakított SAP-termék, az R/3 egy decentralizált, nem nagyszámítógépes számítási környezetként valósult meg, melyet ma kliens-szerver környezet néven ismerünk. A kliens-szerver elrendezés alkalmazása esetén az adatok feldolgozását nem egyetlen központi számítógép (nagygép), hanem több olcsóbb, egymással összekapcsolt szervergép végzi el. Az adatokat a feldolgozás után a hálózathoz rugalmasan csatlakoztatható számítógépek bármelyikéhez eljuttathatjuk, a megosztást, a feldolgozáshoz hasonlóan, a szervergépek végzik. Érdemes felhívnunk a figyelmet a két SAP-termék, az R/2 és az R/3 23

http://www.fundinguniverse.com/company-histories/sap-ag-history/ http://www.fundinguniverse.com/company-histories/sap-ag-history/ 25 http://www.gf.unideb.hu/gfweb/index.php?pageid=sap 53/79 24

közötti különbségre. Míg az R/2 elsősorban egyedi üzleti feladatok megoldását szolgálja, addig az R/3 azt is lehetővé teszi, hogy a vállalat teljes működése egyetlen integrált folyamaton keresztül, folyamatosan monitorozható legyen. Mindezek révén az R/3 hihetetlen lehetőségeket nyitott meg a vállalatirányítás előtt. Az R/3 hamarosan többszörösen túlszárnyalta az R/2 sikereit. Noha az előbbit a SAP eredetileg az R/2 kiegészítő termékeként képzelte el, hamarosan kiderült, hogy az 1992-ben kiadott R/3, a kor igényeinek jobban megfelelő szoftver lévén, az R/2 korábbi felhasználóit is képes volt meghódítani magának. Az R/3 sikereit jól szemlélteti, hogy a SAP amerikai leányvállalatának ebből származó bevételei egyetlen év (1992-1993) leforgása alatt 5-ről 80%-ra nőttek, az R/2ből szármató bevételek pedig, ennek megfelelően, 95%-ról 5%-ra csökkentek. A ’90-es évek közepén már a világ számos vezető vállalata (Apple, Chevron, Colgate-Palmolive, Digital Equipment, Polaroid) a SAP termékét használta, 1995-re a vállalat éves bevétele nem kevesebb, mint 2,7 milliárd márkát tett ki. Óriási sikerének köszönhetően a SAP az évtized közepére elfoglalta a helyét a világ legnagyobb vállalatai között, részvényei 1996-ra Németország legértékesebb értékpapírjaivá váltak. A nemzetközi terjeszkedés hatására 1997-ben a vállalat bevételeinek nem kevesebb, mint 80%-a Németországon kívülről származott. Az internetben rejlő lehetőségeket a SAP az 1999-es évben kezdte megragadni. Az ekkor útnak indított mySAP.com a vállalat korábbi megoldásait az e-kereskedelem területén alkalmazta, így 2000-re a SAP a világ legnagyobb online üzletiszoftver-szolgáltatója lett. A mySAP.com 2004-es továbbfejlesztése a SAP NetWeaver, „egy átfogó integrációs és alkalmazási platform, [mely] a meglévő IT-infrastruktúrával együttműködve teszi lehetővé a változásokat és megfelelően menedzseli is azokat. A SAP NewWeaver segítségével [a vállalat] rugalmasan és gyorsan tud tervezni, felépíteni, megvalósítani és végrehajtani új üzleti stratégiákat és folyamatokat.”26 A NetWiever piacra bocsátása igen nagy sikert hozott a SAP számára, amit jól mutat, hogy már a kiadás évében is több mint ezer ügyfél döntött a megvásárlása mellett. A 2008 óta eltelt években a SAP több olyan felvásárlást is végrehajtott, melyek révén termékeinek portfóliója bővült, bevételei pedig tovább nőttek. Ezek közé sorolható a Business Object

üzleti

intelligenciával

foglalkozó vállalat

2008-as,

valamint

a

legnagyobb

felhőszolgáltatás-forgalmazó, a SuccessFactors 2011-es felvásárlása. E felvásárlások, összhangban a tanulmányunk első felében írtakkal, anélkül tették a SAP számára lehetővé az új technológiák átvételét, hogy ahhoz mély, a vállalat működésére nézve esetleg kockázatos átalakításokat kellett volna végrehajtani a cég tevékenységén. Napjainkra a SAP a világ negyedik legnagyobb, egyúttal az európai piac vezető szoftvervállalatává vált. A cég éves bevétele 2011-ben 19794,98 millió dollár volt, melynek

26

http://www.abconsulting.hu/hu/megold%C3%A1saink/sap-netweaver 54/79

jelentős része (15498,14 millió dollár) a szoftveripari tevékenységből származott. A szoftverek forgalmazásából származó jövedelmeken belül a SaaS-modell alkalmazásából származó hányad (egyelőre?) a felvásárlások ellenére is alacsonynak mondható, csupán 1,4%. A fentiek összefoglalásaként azt mondhatjuk, a SAP európai vállalatként is képes volt a világ legnagyobbjainak (főként amerikai cégek által dominált) körébe kerülni. A fejlődés a SAP esetében is kis méretekben, mi több, marginális helyzetből indult el. A termék hiánypótló jellege azonban képes volt a vállalatot vezető pozícióba emelni. Azt láthatjuk tehát, hogy ahogy a nagy amerikai vállalatok, úgy a SAP esetében is érvényesült a „jókor, jó helyen”-elv: a vállalatnak egy piaci rést sikerült kitöltenie olyan módon, hogy az hosszú időre megalapozta a sikereket és a további fejlődés lehetőségét. A fejlődés a SAP esetében részben külső források felvásárlásával, részben pedig önálló ötletek megvalósításával történik.

Dassault Systémes Az európai régió vállalatai közül másodikként a francia Dassault Systéme-t elemezzük. A világ legnagyobb szoftvervállalatai között elfoglalt 16. és az európai rangsorban megszerzett 4. helyének

köszönhetően

a

Dassault

Systémes

életútjának

és

jelenének

vizsgálata

mindenképpen megfelelő választásnak tűnik a kontinens vezető pozícióját betöltő SAP mellett is. A Dassault Systémes megalapítása a SAP-hoz képest néhány évvel későbbre, az 1981-es évre tehető. A vállalkozás alapját a repülőgépipar korabeli törekvései teremtették meg, néhány évvel a vállalat tényleges megalapítása előtt. A cég későbbi létrehozója, az Avions Marcel Dassault vezetője, Marcel Dassault és munkatársai a repülőgépek tervezésének számítógépes támogatására, egy korábbi ötlet továbbfejlesztéseként hozták létre a Dassault Systémes későbbi termékeinek első változatát, a CATIA-t (Computer-Aided Three Dimensional Interarctive Application, magyarul: Számítógépes Támogatású Háromdimenziós Interaktív Alkalmazás). A termék komoly áttörést jelentett a tervezőprogramok terén, hiszen ez volt az első olyan megoldás, melynek segítségével lehetővé vált a tervezések háromdimenzióssá bővítése. Az új program segített kiküszöbölni számos, a kétdimenziós modellezések során általános hibát, támogatta a tervezés különböző területein tevékenykedő munkatársak kommunikációját és jelentősen csökkentette a modellek és prototípusok elkészítésével járó korábbi költségeket. Az 1980-as évek elején a vállalat a CATIA piacra bocsátása mellett döntött. A Dassault Systémes 1981-es megalapítása is e célhoz köthető. Az új, függetlenné vált vállalat teljes egészében átvette a CATIA továbbfejlesztésére irányuló feladatokat. Az önálló értékesítési törekvések helyett a Dassault Systémes szerződést kötött az akkor domináns pozíciókat elfoglaló IBM-mel a termék támogatására és értékesítésére, a bevételekkel kapcsolatban a két vállalat azok megfelezésében egyezett meg. Noha ez, természetesen, igen magas aránynak 55/79

számít, a Dassault Systémes a kialakított partnerség révén hozzájutott az IBM hatalmas nemzetközi ügyfélbázisához. A CATIA iránti igény, köszönhetően az IBM közvetítésének, azonnal hatalmasnak bizonyult Franciaországon belül és azon kívül is. A programot hamarosan angol, német és egyéb nyelvekre is lefordították; a repülőgép-ipar keretei közül kitörve pedig rövid idő alatt más iparágakban (autóipar, fogyasztási cikkek gyártása, hajóipar) is kedveltté vált. A CATIA második, továbbfejlesztett verziója 1985-ben került a piacra. Míg az első verzió elsősorban a korábbi, kétdimenziós rendszerek háromdimenziós kiegészítéséül készült el, addig a második változat már önállóan használható szoftverként funkcionált. A fejlesztésnek köszönhetően a CATIA a légügyi tervezés piacvezető szoftverévé vált. További átalakítások – a számítógépes támogatású mérnöki lehetőségek (computer assisted engineering capabilities) beépítése – révén a harmadik verzió még ennél is tovább jutott, és a repülőgépipar mellett a gépjármű-gyártást is meghódította. 1992-ben az IBM megegyezést kötött a Dassault Systémes-mel a tevékenységében némileg más (a CATIA-hoz képest komplementer) területre koncentráló, szintén piacvezető tervezési rendszer, a CADAM (Computer-Augmented Drafting and Manufacturing) átvételére. A két szoftver összeolvasztásából létrejött CATIA-CADAM termékek a korábbiaknál jóval szélesebb lehetőségeket biztosítottak a felhasználók számára: a vállalatok tervezési, fejlesztési, gyártási és más részlegei a szoftver révén azonos felületen keresztül juthattak hozzá a tervezésigyártási folyamat integrált adataihoz, így a program lehetővé tette számukra az összehangoltabb, hatékonyabb munkavégzést. Ugyanezekhez az évekhez köthető a Dassault Systémes komoly globális terjeszkedése. Előbb az USA-ban, majd Japánban is fiókvállalatok nyíltak, további segítséget nyújtva a vállalat termékeinek világméretű elterjesztéséhez. 1995-ben a Dassault Systémes, az IBM-mel való együttműködés folytatása mellett, további cégekkel is partnerkapcsolatokat épített ki, így a Hewlett Packard-dal és a Silicon Graphics-szal. 1997-ben az IBM beleegyezett a CATIACADAM további hardver-platformok számára való értékesítésébe is. Az 1996-os év meghozta a Dassault Systémes részvényeinek tőzsdére bocsátását. A termékfejlesztés területén a CATIA-CADAM további verzióinak kifejlesztése mellett érdemes szólnunk a SolidWordks 1997-es felvásárlásáról, melynek révén a szoftver újabb verziói már a Windows operációs rendszereivel kompatibilis módon készülhettek el. A felvásárlást – a vele kapcsolatos külső ellenérzések dacára – később újabbak (Matra Datavision, Smarteam, Spatial, Virtools, MatrixOne – valamennyi az 1998-2006-os időszakban) követték. Mindemellett a következő, 1998-2006-os években olyan új termékcsoportok is napvilágot láttak, mint az ENOVIA (a CATIA-termékek adatainak kezelésére), a Version 5 (építőipari felhasználásra), a DELMIA (a digitális gyártási folyamatok támogatására) és a SIMULIA (valós 56/79

szimulációk [realistic simulation] készítésére). Ugyanezen időszak végére a vállalat termékei már tizenegy iparágat láttak el modern tervezési eszközökkel. Végül, a legutóbbi, 2007-2013-as időszak során, további hasznos felvásárlások (ICEM, Engineous Software, Greensoft, Exalead, IBM PLM, Enginuity, Intercim, Netvibes, Apriso Archivideo) és partnerkapcsolatok (IMB PLM, Amazon Web Services) kiépítése mellett, a Dassault Systémes profilja újabb termékekkel gazdagodott, tovább bővítve a vállalat által elért piaci szegmenseket. Az új termékek közé sorolható többek között a 3DVIA a felhasználók közötti kommunikációt és a felhasználói élményt forradalmasító háromdimenziós tervezőszoftver és a GEOVIA földrajzi modellezőrendszer. Napjainkra a Dassault Systémes a világ legnagyobb szoftvervállalatainak listáján a 16. pozíciót foglalja el. Éves bevételeinek nagysága 2011-ben 2479,94 millió dollár volt; ennek rendkívül nagy hányada (90%-a) szoftveripari tevékenységből származott. A vállalat világszerte több mint 10000 munkavállalót foglalkoztat. A vállalat ma forgalmazott szoftverei, melyek közül a fontosabbakra fent külön is felhívtuk a figyelmet, összesen négy kategóriába sorolhatók, ezek az alábbiak: 

az együttműködést és társas funkciókat segítő alkalmazások (Social and Collaborative apps)



háromdimenziós modellezést végző alkalmazások (3D Modelling apps)



tartalomközpontú és szimulációs alkalmazások (Content and Simulation apps)



információs és intelligencia-alkalmazások (Information and Intelligence apps)

Végezetül érdemes megjegyeznünk, hogy a Dassault Systémes nem csupán az általa kínált technológia, hanem a gyártás és értékesítés több más területén is alkalmazkodik napjaink trendjeihez, igényeihez. Ennek egyik fontos jele, hogy a vállalat az utóbbi időben nyitni látszik a felhőszolgáltatások és a SaaS-modell mentén történő értékesítési forma felé, továbbá termékei kipróbálása és népszerűsítése érdekében demókat, ingyenes programokat bocsát a (potenciális) vásárlók rendelkezésére.

57/79

SAP vs. Dassault Systémes A SAP és a Dassault Systémes vizsgálatának összefoglalásaként elmondhatjuk, hogy mind a két vállalat esetében Európából kiinduló, globálisan is sikeressé váló vállalatokról beszélhetünk, melyek, noha a világ abszolút vezető pozícióit nem szerezték meg, mindenképpen a globális élvonal részeit alkotják. Mind a SAP, mind a Dassault Systémes kapcsán megállapíthatjuk, hogy azokat a szoftverpiac egy speciális szegmensének megragadása tette naggyá. Míg a SAP a vállalati felhasználású szoftverek, addig a Dassault Systémes a modern modellezési lehetőségekre épülő programok fejlesztése terén került a világ élvonalába. Noha a SAP bevételei a Dassault Systémes-ének többszörösét teszik ki (a SAP teljes bevétele 19794,98 millió, a Dassault Systémes-é pedig „csupán” 2479,94 millió dollár volt 2011-ben), mind a két vállalatról megállapítható, hogy bevételeik nagyobb része a szoftveripari tevékenységből származik. A modern tendenciákra való válaszok tekintetében mind a két vállalat esetében bizonyos visszafogottságot állapíthatunk meg. Jó példát jelent erre a felhőszolgáltatások bevezetése, ami csak felvásárlások révén, illetve csupán a legutóbbi időkben kerülhetett előtérbe. Ez a visszafogottság ugyanakkor megerősíteni látszanak azt a korábban tett megállapításunkat, miszerint a szoftveripar hosszabb múltra visszatekintő „nagyjai”, sikeres működésük fenntartása

és

a

kockázatok

csökkentése

érdekében,

hajlanak

bizonyos

konzervativizmusra, a legújabb technológiák irányába való lassabb nyitásra.

58/79

mértékű

A fejlődő régiók vállalatai Harmadikként a fejlődő régiók vállalatainak két példáját elemezzük: a felemelkedő piacokról a magyar Prezit, a követő országok köréből pedig a costa rica-i Tecapro-t. Prezi

A Prezi a felemelkedő piacok gyors sikert elérő startup vállalatainak kiváló példája. A visegrádi országokból, ezen belül Magyarországról kiindult vállalat profilja az innovatív prezentációs eszközök forgalmazása köré épül. Fejlesztéseinek sikere néhány év alatt nemzetközileg is ismertté tette a kezdeményezést. A vállalat rövid története egy piaci rés megtalálásáról és a kitöltése révén szerzett gyors világhírről tanúskodik. A Prezit három magyar szakember, Árvai Péter, Halácsy Péter és Somlai-Fischer Ádám alapította 2008-ben. Az alapötlet a hagyományos prezentációs technikák megújítása volt a zoomoláson alapuló technika bevezetése révén, a korábbi „lapozásos” prezentációs módszer kiiktatásával. A Magyar Telekomtól kapott első kezdő ösztöndíj után a Prezit a Hollandiában megrendezett Next Web startup-konferencia tette ismertté. Az eseményt különböző befektetők külső segítsége és a cég termékének gyors elterjedése követte. A Prezi gyors felfutását jelzi, hogy a 2008-as indulás után már 2010-re pozitívvá vált a vállalat üzleti mérlege. A cég deklaráltan agresszív terjeszkedési politikájának eredményeképpen 2012-re 9 olyan könyv jelent meg a világ öt nyelvén, amelyek kifejezetten a Prezivel foglalkoznak. A vállalat legnagyobb piacai között már olyan országokat találunk, mint Kolumbia, Spanyolország, Dél-Korea, Brazília és Mexikó. A vállalat terjeszkedési célkitűzései a jövőre nézve is igen ambiciózusak: a Prezi vezetői szerint a világon nem kevesebb, mint kétmilliárd embernek lehet szüksége az általuk kínált innovatív prezentációs megoldásokra. A Prezi prezentációs szoftverének legnagyobb újítása az ún. zoomolásos technika alkalmazása. Míg a hagyományos prezentációk esetében „a képek egymás után következnek, és maximum egy lapozással vagy ugrással válthatunk közöttük”, addig „a Prezi éppen ezt a világot próbálja megváltoztatni, hiszen a nagyításnak köszönhetően egy teljes[en] más perspektívába helyezi a képi megjelenítést. Azáltal, hogy térben mozgunk, az előadó és a közönség látja, honnan jött és merre tart az előadás, ami egy ötlet megértésében sokat segít.” 27 A Prezi prezentációs eszközei 27

http://www.portfolio.hu/vallalatok/kkv/vilagraszolo_magyar_sikertortenet_korszakvaltast_hozott_a_ prezi.161973.html 59/79

mindemellett

kiválóan

alkalmazkodnak

az

új

érintőképernyős

termékek

jellegzetességeihez is. A Prezi a felemelkedő piacok országcsoportja jellegzetes szoftveripari vállalatának tekinthető. A vállalat tevékenysége egyértelműen az új utakat kijelölő SaaStechnológián alapul, mely csakúgy, mint az érintőképernyős készülékhez való nagyfokú alkalmazkodás, a modern igényekhez való alkalmazkodásra és az azokban rejlő lehetőségek megragadására utal. A Prezi talán sosem jöhetett volna létre a vállalkozások tőkeigényét csökkentő SaaS-modell nélkül. Ugyancsak igen korszerű jellemvonás a különböző árú (köztük az ingyenes) és, ehhez kapcsolódóan, minőségben és mennyiségben eltérő szolgáltatásokat nyújtó csomagok egyidejű piacra bocsátása. Ez utóbbi döntés lehetővé teszi a vásárlók számára, hogy igényeiknek és anyagi lehetőségeiknek megfelelően, bizonyos mértékben személyre szabott módon válogathassanak az elérhető termékek közül. Végül érdemes kiemelnünk az ingyenes termékverziók

kibocsátásában

rejlő,

modern

üzleti

fogásnak

tekinthető

marketingtevékenységet is: azáltal, hogy a Prezi ingyenesen ismerteti meg ügyfeleivel termékeit, nagyobb esélyt teremt arra, hogy azok a további funkcionalitásért már fizetni is hajlandóak lesznek. TecApro A TecApro (Technologia Apropiada) Costa Rica egyik fontosabb szoftvervállalata. A cég, érdekes módon, 1985-ös alapításával viszonylag hosszú múltra tekint vissza. Sokatmondó, hogy a vállalattal kapcsolatban elérhető anyagok közül angol nyelven írtakat csak kis számban és viszonylag szűk információtartalommal találunk. Az angol nyelvű tájékoztató anyagok hiánya felhívja a figyelmet a TecApro piacának relatíve korlátozott, ám szűknek korántsem nevezhető kiterjedésére. A TecApro megalapítása az 1985-ös évhez köthető, az indulás egy egyetemi professzor és legjobb diákjai tevékenységének eredménye. A vállalat központja a costa rica-i San José-ban

található.

A

TecApro

profiljának

gerincét

a

szoftverfejlesztés,

a

biztonságtechnikai és bioinformatikai termékek, továbbá a regionális és globális hálózatok kiépítése alkotják. A szoftverfejlesztés területén a vállalat vertikális piaci szoftverek (vertical market application software) kiadásával, hálózati és adatbázis-kezelő szoftverekkel foglalkozik elsősorban. Termékei a társadalmi működés számos szférájában használhatók, így az egészségügyben, az oktatásban, a telekommunikációban, a turizmusban, a 60/79

kormányzati folyamatokban, a szállításban, a mezőgazdaságban, a kutatásokban, a kereskedelemben; továbbá a pénzügyekben, a humánerőforrás-menedzsmentben, az értékesítésben és a készletnyilvántartásban. A TecApro a közép-amerikai régió egyik sikeres szoftveripari kezdeményezése. Jól szemlélteti a vállalat regionális pozícióját, hogy a közép-amerikai és karibi térség szoftvervállalatai közül elsőként a TecApro volt képes tevékenységét külföldre is kiterjeszteni. 2012-ben a TecApro termékeit és/vagy szolgáltatásait nem kevesebb, mint 20000 kis- és középvállalkozás vette igénybe a világ 24 országában. Beszállítóként a több mint egy tucat globális vállalattal működik együtt, számukra különböző szoftverkomponenseket és azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat értékesít. A TecApro San José-beli központja mellett irodákkal rendelkezik Mexikóban és Spanyolországban is A TecApro komoly erőfeszítéseket tesz az innovatív megoldások átvételére és alkalmazására is. A vállalat termékei között ma már megtaláljuk a legújabb technológiák adaptálására épülő felhőszolgáltatásokat, a SaaS-modell mentén kínált szoftvereket és a mobileszközökre optimalizált termékeket is. Ugyancsak a legújabb megoldások átvételét jelzi az előfizetés-alapú értékesítési technika alkalmazása. A vállalat tevékenységéből fakadó sikereket jól szemléltetik annak bevételei: a TecApro jövedelmei a működtetési költségek 118%-át teszik ki. A további innovációra irányuló szándékot kiválóan mutatja, hogy a vállalat bevételeinek több mint 15%-át kutatásfejlesztési tevékenységre fordítja. A fentiekből egy olyan vállalat képe rajzolódik ki, mely, bár a szoftveripar szempontjából kevésbé kedvező környezetben jött létre, képes a legújabb technológiák átvételére és a nemzetközi működésre, ezáltal pedig saját sikereinek biztosítására. A TecApro jó példáját mutatja azoknak a szoftvervállalatoknak, melyek, ha a globális „legnagyobbak” közé még nem is kerültek be, a kedvezőtlenebb gazdasági-társadalmi feltételek mellett is képesek megragadni a szoftveriparban rejlő lehetőségeket. Prezi vs. TecApro A Prezi jó példája a viszonylag kedvező indulófeltételeket nyújtó visegrádi régióban megalapított, majd egy adott terméktípussal egyre komolyabb fejlődést elérő, fiatal vállalatoknak. A TecApro ugyanakkor egy szoftveripari szempontból relatíve követő ország hosszabb múltra visszatekintő, többféle terméktípus fejlesztésével foglalkozó, sikeressé vált vállalkozása. Fejlődő régióbeli vállalkozásokról lévén szó, nem 61/79

csodálkozhatunk, hogy mind a Prezi, mind a TecApro komoly erőfeszítéseket tesz a legmodernebb technológiák alkalmazására, a fejlesztések innovatív, a korszerű igényeket megragadó jellegének biztosítására. Minden bizonnyal ennek is köszönhető, hogy a két vállalat napjainkra nemzetközi keretek között is sikereket könyvelhet el magának. Tehát, bár a Prezi és a TecApro mögött álló gazdasági-társadalmi környezet és történet eltérő, mind a két vállalat működésében alapvető jelentőségű a legmodernebb trendek megragadása, ami a kedvezőtlenebb háttérfeltételek ellenére is képes biztosítani e vállalkozások sikerét.

62/79

4. Tanulságok Tanulmányunkban a szoftveripar aktuális tendenciáival, továbbá az iparág néhány jellegzetes vállalata „életútjainak” ismertetésével foglalkoztunk. Írásunk első részében bemutattuk azokat a trendeket, melyek a szoftveripar mai helyzetét alapvetően jellemzik, és arra minden bizonnyal a jövőben is komoly hatást gyakorolnak majd. E tényezők közül a legfontosabbak véleményünk szerint a következők: 

a felhőszolgáltatások terjedése



SaaS-modell (szolgáltatásként nyújtott szoftverek)



a mobileszközök egyre nagyobb népszerűsége



az adatelemzés új lehetőségei (Big Data)



a közösségi hálózatok növekvő szerepe



startup vállalakozások



„Jövő Internet" (Future Internet)



fúziók és felvásárlások a szoftveriparon belül



globalizáció

A fenti trendek egyenként és együttesen is jelentős hatást képesek gyakorolni a szoftveripar alakulására. Az egyes vállalatoknak versenyképességük megtartása, illetve növelése érdekében mindenképpen alkalmazkodniuk kell a napjainkban végbemenő

változásokhoz.

Az

alkalmazkodás

konkrét

módja

ugyanakkor

vállalatonként eltérő formában és mértékben következhet be. Az beindult változások mélységekbe menően átalakíthatják a szoftveripar működését, bizonytalanabbá tehetik annak határait.

63/79

A leírt trendek a világ egyes – nem feltétlenül földrajzi alapon képzett – régióiban jelentős különbségeket mutatva érvényesülnek. A tanulmány keretei között a szoftveripari

fejlettség

és

tendenciák

szempontjából

három

fő

csoportot

különböztettünk meg, ezek a következők: 

Észak-Amerika



Európa fejlettebb országai



Fejlődő régiók, ezen belül: o

Felemelkedő piacok (BRIC-országok, visegrádi országok, Izrael)

o

Követő országok (Afrika, Ázsia, Latin-Amerika és Európa korábban nem elemzett országai)

A fenti országcsoportok a szoftveripar fejlettségével mért skála különböző pontjait foglalják el. Míg a nagy USA-beli szoftvervállalatok napjainkban is vezető szerepet töltenek be az iparág piacán, addig az elmaradott országok határain belül bizonyos esetekben maga a „fejlődés” is inkább csupán várakozásként, semmint megfigyelhető tényként értelmezhető. A jelenleg is megfigyelhető tendenciák ugyanakkor olyan változásokat idézhetnek elő az iparág működésében, melyek hosszabb távon a jelenlegi rangsor jelentős átalakítását is előidézhetik. Az egyes cégek életútjainak és jelenének elemzése árnyalja az egy-egy régióról alkotott képet. Az észak-amerikai régióból a Microsoft-ot és a Google-t, az európai régió vállalati közül a SAP-ot és a Dassault Systémes-et, a fejlődő régiókból pedig a Prezit és a TecApro-t vizsgáltuk meg részletesen. Az elemzés arra mutat, hogy a hosszabb múltú nagyvállalatok bizonyos mértékű konzervativizmussal közelítenek a legújabb üzleti modellekhez, a fejlett és főleg a fejlődő régiók új vállalatai ugyanakkor igyekeznek megragadni az új üzleti modellekben rejlő lehetőségeket.

64/79

Irodalom 1. PricewaterhouseCoopers (PwC) Technology Institute, „PWC Global 100 Software Leaders,” 2013. május [Online]. Elérhető: www.pwc.com/globalsoftware100; http://www.pwc.com/en_US/us/technology/publications/assets/pwc-global-software100.pdf. 2. Mohd Rahul et al., „Impact of Cloud Computing on IT Industry: A Review & Analysis,” International Journal pf Computer and Information Technology , 1. évfolyam 2. szám, pp. 185-189; 2012. november [Online], Elérhető: http://www.academia.edu/2343480/Impact_of_Cloud_Computing_on_IT_Industry_A_Re view_and_Analysis 3. „A négy IT-megatrend,” Microsoft, 2012 szeptember. [Online]. Elérhető: http://www.microsoft.com/hun/megoldas-magazin/2012/09/a-negy-it-megatrend/. 4. Microsoft, "Cloud Computing", [Online]. Elérhető: http://www.microsoft.com/hun/megoldas-magazin/felho/. 5. IBM, „IBM Cloud,” [Online]. Elérhető: http://www.ibm.com/cloudcomputing/in/en/what-is-cloud-computing.html. 6. P. F. Roberts, "FAQ: What impact do mobile computing devices have on IT compliance?", TechTarget, 2010 április. [Online]. Elérhető: http://searchcompliance.techtarget.com/feature/FAQ-What-impact-do-mobilecomputing-devices-have-on-IT-compliance. 7. Pingdom, „The future of mobile phones is software, not hardware”, 2009 augusztus. [Online]. Elérhető: http://royal.pingdom.com/2009/08/05/the-future-of-mobile-phones-issoftware-not-hardware/. 8. F. Capobianco, „Five Reasons to Care About Mobile Cloud Computing,” International Free and Open Source Software Law Review, 2009 [Online]; Elérhető: http://www.ifosslr.org/ifosslr/article/view/24/47. 9. D. Adams, „8 Technology Trends That Will Impact Business Strategies In 2014” 2013. augusztus [Online]. Elérhető: http://tweakyourbiz.com/technology/2013/08/15/8technology-trends-that-will-impact-business-strategies-in-2014/. 10. D. Bosomworth, „Mobile Marketing Statistics 2014”, Smart Insights, 2013. június [Online]. Elérhető: http://www.smartinsights.com/mobile-marketing/mobile-marketinganalytics/mobile-marketing-statistics/.

65/79

11. AF-Studio.pl - Super Monitoring, „State of mobile 2013 (infographic)”, SITEIMPULSE, 2013 szeptember. [Online]. Elérhető: http://www.supermonitoring.com/blog/2013/09/23/state-of-mobile-2013-infographic/. 12. D. Henschen, „13 Big Data Vendors to Watch in 2013,” InformationWeek, 2012. október [Online]. Elérhető: http://www.informationweek.com/big-data/big-data-analytics/13-bigdata-vendors-to-watch-in-2013/d/d-id/1107738?. 13. D. Navetta, „The Privacy Legal Implications of Big Data: A Primer,” Information Lawgroup, 2013 február. [Online]. Elérhető: http://www.infolawgroup.com/2013/02/articles/big-data/the-privacy-legal-implicationsof-big-data-a-primer/. 14. Nature, „Community cleverness required,” Nature Publishing Group, 2008. szeptember , [Online] Elérhető: http://www.nature.com/nature/journal/v455/n7209/full/455001a.html 15. J. Bernstein, „Social Media Today,” 2013 november. [Online]. Elérhető: http://socialmediatoday.com/jonathan-bernstein/1894441/social-media-stats-facts-2013. 16. M.-A. Storey, Ch. Treude, A. van Deursen, L.-T. Cheng, „The Impact of Social Media on Software Engineering Practices and Tools,” Delft University of Technology, Software Engineering Research Group, Delft, 2010. [Online], Elérhető: http://swerl.tudelft.nl/twiki/pub/Main/TechnicalReports/TUD-SERG-2010-038.pdf 17. C. Janssen, „Social Software,” [Online]. Elérhető: http://www.techopedia.com/definition/424/social-software. 18. P. Graham, „Startup = Growth,” 2012 szeptember. [Online]. Elérhető: http://www.paulgraham.com/growth.html. 19. P. Graham, „Why Startup Hubs Work,” 2011 október. [Online]. Elérhető: http://www.paulgraham.com/hubs.html. 20. Investopedia, "Startup", Investopedia US, A Division of IAC [Online]. Elérhető:

http://www.investopedia.com/terms/s/startup.asp. 21. Rachleff, „To Get Big, You've Got to Start Small,” Mansueto Ventures, 2013. január [Online]. Elérhető: http://www.inc.com/andy-rachleff/growth-strategies-get-big-marketstart-small.html/1. 22. Internet World Stats, Miniwatts Marketing Group, 2012. [Online]. Elérhető: http://www.internetworldstats.com/stats.htm. 23. R. Soderbery, „How Many Things Are Currently Connected To The "Internet of Things" (IoT)?,” Forbes, 2013. július [Online]. Elérhető:

66/79

http://www.forbes.com/sites/quora/2013/01/07/how-many-things-are-currentlyconnected-to-the-internet-of-things-iot/. 24. Jövő Internet", BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék, BME-TMIT, [Online]. Elérhető: http://www.tmit.bme.hu/fi. 25. H. Jaakkola, „Towards a Globalized Software Industry,” Acta Polytechnica Hungarica, Vol. 6, No. 5, pp. 69-84., 2009 [Online] Elérhető: http://www.uniobuda.hu/journal/Jaakkola_21.pdf. 26. "Explore the data", Global Software Business Strategy Group, PricewaterhouseCoopers, 2013. [Online]. Elérhető: http://www.pwc.com/gx/en/technology/publications/globalsoftware-100-leaders/compare-results.jhtml. 27. E. Blattberg, "New data shows the software industry is booming — even outside Silicon Valley", VentureBeat, 2013. [Online] Elérhető: http://venturebeat.com/2013/10/17/listenup-investors-the-software-industry-is-growing-quickly-and-in-unexpected-places/. 28. Európai Bizottság, „Playing to Win in the New Software Market,” 2009 június, [Online] Elérhető: ftp://ftp.cordis.europa.eu/pub/fp7/ict/docs/ssai/European_Software_Strategy.pdf. 29. Európai Bizottság, "A Software Strategy for Europe,” 2007-. [Online]. Elérhető: http://cordis.europa.eu/fp7/ict/ssai/europeansoftwarestrategy_en.html. 30. K. Hann, „Why more businesses are nearshoring in Eastern Europe”, TechTarget, 2011. július [Online]. Elérhető: http://www.computerweekly.com/feature/Why-morebusinesses-are-nearshoring-in-Eastern-Europe. 31. M. Swaine, „Software development in Eastern Europe,” EPAM Systems, 2007. május [Online]. Elérhető: http://www.epam.com/company/news-events/press-aboutepam/2007/aboutus-ar-ddj-software-development-eastern-europe-05-07-2007.html. 32. "Inkubátorház", OKISZ Inkubátorház, [Online]. Elérhető: http://www.okiszinkubatorhaz.hu/?q=inkubatorhaz. 33. Microsoft, „Manufacturing Companies in BRIC ountries Suffer Massive Competitive Disadvantage Due to Software Theft”, Microsoft News Center, 2011 november. [Online]. Elérhető: https://www.microsoft.com/en-us/news/press/2011/nov11/11-16pfdpr.aspx. 34. United Nations Conference on Trade and Development (UNCTAD), „Information Economy Report 2012”, 2012, New York, Geneva, [Online] Elérhető: http://unctad.org/en/PublicationsLibrary/ier2012_en.pdf. 35. "A Microsoft története", [Online] Elérhető: http://people.inf.elte.hu/bopraai/webfejl/kezdolap.html. 67/79

36. Windows, „A history of Windows,” 2013 november. [Online]. Elérhető:: http://windows.microsoft.com/en-us/windows/history#T1=era0. 37. Funding Universe, "Microsoft Corporation History", [Online]. Elérhető: http://www.fundinguniverse.com/company-histories/microsoft-corporation-history/. 38. Statista, "Microsoft's global revenue in the fiscal years from 2002 to 2013 (in billion U.S. dollars", 2014. [Online]. Elérhető: http://www.statista.com/statistics/267805/microsoftsglobal-revenue-since-2002/. 39. Statista, "Microsoft's net income from 2002 to 2013 (in billion U.S. dolars)", 2014. [Online]. Elérhető: http://www.statista.com/statistics/267808/net-income-of-microsoft-since-2002/. 40. Microsoft Inc., „Facts About Microsoft”, Microsoft News Center, [Online]. Elérhető: https://www.microsoft.com/en-us/news/inside_ms.aspx. 41. Net Market Share, "Desktop Operating System Market Share", Net Applications.com, 2013 december. [Online]. Elérhető: http://www.netmarketshare.com/operating-systemmarket-share.aspx?qprid=10&qpcustomd=0. 42. Webma, „A Google története”, iWebMa Kft., 2013. július [Online]. Elérhető: http://www.webma.hu/Keresomarketing_tudasbazis/Keresok/Google_tortenete.html. 43. Funding Universe, "Google, Inc. History" [Online]. Elérhető: http://www.fundinguniverse.com/company-histories/google-inc-history/. 44. K. Smith, „PRESENTING: The 10 Best Google Products Ever ,” Bunisenn Insider Inc., 2012 június. [Online]. Elérhető: http://www.businessinsider.com/the-10-best-googleproducts-2012-6?op=1. 45. M. Brown, „Top 5 Most Successful International Businesses”, Marcaria.com, [Online]. Elérhető: http://www.marcaria.com/top-5-most-successful-international-businesses.asp. 46. Google, „Történetünk részletesen” [Online]. Elérhető: http://www.google.com/about/company/history/. 47. J. Nyékiné Gaizler, "Az ABAP programozási nyelv", Eötvös Loránd Tudományegyetem [Online]. Elérhető: http://nyelvek.inf.elte.hu/leirasok/ABAP/index.php?chapter=2. 48. T. Kárpáti Dr., "Mi az a SAP?", Debreceni Egyetem, Gazdasági Főigazgatóság, [Online]. Elérhető: http://www.gf.unideb.hu/gfweb/index.php?pageid=sap. 49. FundingUniverse, "SAP AG History" [Online]. Elérhető: http://www.fundinguniverse.com/company-histories/sap-ag-history/. 50. M. Kumar, „History of SAP”, Best-Career-Guide-For-Erp.com, [Online]. Elérhető: http://www.best-career-guide-for-erp.com/history-of-sap.html. 68/79

51. AB Consulting, "SAP NetWeaver", Angyal Business Consulting Kft., [Online]. Elérhető: http://www.abconsulting.hu/hu/megold%C3%A1saink/sap-netweaver. 52. FundingUniverse, „Dassault Systémes S.A. History” [Online] Elérhető: http://www.fundinguniverse.com/company-histories/dassault-syst%C3%A8mes-s-ahistory/. 53. Dassault Systémes, "History - From Digital Mock-Up to 3DEXPERIENCE", [Online]. Elérhető: http://www.3ds.com/about-3ds/history/1998-2006/. 54. Dassault Systémes, "History - From Digital Mock-Up to 3DEXPERIENCE", [Online]. Elérhető: http://www.3ds.com/about-3ds/history/2007-2013/. 55. Forbes, "Dassault Systemes", Forbes.com LLC, 2013. május [Online]. Elérhető: http://www.forbes.com/companies/dassault-systemes/. 56. Dassault Systémes, "Dassault Systémes Annunces Groundbreaking User Experiece of its 3DEXPERIENCE Platform and a New Cloud Portfolio", 2013. július [Online]. Elérhető: http://www.3ds.com/press-releases/single/dassault-systemes-announcesgroundbreaking-user-experience-of-its-3dexperience-platform-and-a-new/. 57. MarketWatch, "Dassault Systemes Announces Groundbreaking User Experience of its 3DEXPERIENCE Platform and a New Cloud Portfolio", 2013 július. [Online]. Elérhető: http://www.marketwatch.com/story/dassault-systemes-announces-groundbreaking-userexperience-of-its-3dexperience-platform-and-a-new-cloud-portfolio-2013-07-25. 58. Portfolio.hu, "Világraszóló magyar sikertörténet: korszakváltást hozott a Prezi", 2012. január [Online]. Elérhető: http://www.portfolio.hu/vallalatok/kkv/vilagraszolo_magyar_sikertortenet_korszakvalta st_hozott_a_prezi.161973.html. 59. "It Company Profile - TecApro", CostaRicaisIT.net, [Online]. Elérhető: http://www.costaricaisit.net/portal/company/TECAPRO. 60. Mora, "Software (SW) Industry Challenges - Perspectives from Developing Countries”, WTO.org, [Online]. Elérhető: http://www.wto.org/english/tratop_e/serv_e/wkshop_june13_e/mora_e.pdf.

69/79

Melléklet – aggregált adatok

70/79

Az alábbiakban további adalékokkal szemléltetjük az információs és kommunikációs technológiák (Information and communication technology; a továbbiakban: ICT) szerepét napjaink gazdasági folyamataiban. Táblázataink globális, illetve regionális adatokat tartalmaznak; a regionális adatokat a tanulmány során definiált országcsoportok néhány jellegzetes országát kiválasztva szemléltettük. Az adatok forrásai minden esetben a táblázatok alatt olvashatók. 1. Ábra: Teljes GDP és ICT-kiadások a GDP %-ában, 71 országban, 2008; kiemelve: Magyarország

ICT-kiadások a GDP %-ában (%)

14,00% 12,00% 10,00% 8,00% 6,00% 4,00% 2,00% 0,00% 0

5E+12

1E+13

1,5E+13

2E+13

Teljes GDP (USD) Forrás: http://data.worldbank.org/; http://www.nationsencyclopedia.com/WorldStats/WDIcomm-information-tech-gdp.html Megjegyzés: Az USA adatai a többi országhoz képest jelentős eltérést mutatnak.

71/79

2. Ábra: Teljes GDP és ICT-kiadások a GDP %-ában, 70 országban (az USA nélkül), 2008; kiemelve: Magyarország

ICT-kiadások a GDP %-ában (%)

14,00% 12,00% 10,00% 8,00% 6,00% 4,00% 2,00% 0,00% 0

2E+12

4E+12

6E+12

Teljes GDP (USD) Forrás: http://data.worldbank.org/; http://www.nationsencyclopedia.com/WorldStats/WDIcomm-information-tech-gdp.html Megjegyzés: Az USA kiugró adatai miatt a teljes GDP és az ICT-kiadások közötti kapcsolat ábrázolását az USA adatainak kihagyásával is elvégeztük.

72/79

3. Ábra: Teljes GDP és ICT-kiadások a GDP %-ában, régiós adatok (USA nélkül), 2008.

ICT-kiadások a GDP %-ában (%)

10,00% 9,00% 8,00% 7,00% 6,00% 5,00% 4,00% 3,00% 2,00% 1,00% 0,00% 0

2E+12

4E+12

6E+12

Teljes GDP (USD) Észak-Amerika (USA nélkül)

Európa (fejlettebb országok)

Fejlődő országok/Felemelkedő piacok

Fejlődő országok/Lemaradottak

Forrás: http://data.worldbank.org/; http://www.nationsencyclopedia.com/WorldStats/WDIcomm-information-tech-gdp.html Megjegyzés: Az USA kiugró adatait a 3. ábrából is kihagytuk. A további (4-7.) táblázatokban ugyanakkor már az USA adatai is szerepelnek.

73/79

4. Ábra: Egy főre jutó GDP és ICT-kiadások a teljes GDP %-ában 71 országban, 2008; kiemelve: Magyarország

ICT-kiadások a teljes GDP %-ában (%)

14,00% 12,00% 10,00% 8,00% 6,00% 4,00% 2,00% 0,00% 0

20000

40000

60000

80000

100000

Egy főre jutó GDP (USD) Forrás: http://data.worldbank.org/; http://www.nationsencyclopedia.com/WorldStats/WDIcomm-information-tech-gdp.html

74/79

ICT-kiadások a teljes GDP %-ában (%)

5. Ábra: Egy főre jutó GDP és ICT-kiadások a teljes GDP %-ában, régiós adatok, 2008. 10,00% 9,00% 8,00% 7,00% 6,00% 5,00% 4,00% 3,00% 2,00% 1,00% 0,00% 0

10000

20000

30000

40000

50000

60000

Egy főre jutó GDP (USD) Észak-Amerika

Európa (fejlettebb országok)

Fejlődő országok/Felemelkedő piacok

Fejlődő országok/Lemaradottak

Forrás: http://data.worldbank.org/ http://www.nationsencyclopedia.com/WorldStats/WDIcomm-information-tech-gdp.html

75/79

6. Ábra: ICT-export és -import a teljes export, illetve import %-ában, 149 országban, 2008; kiemelve: Magyarország

ICT-import a teljes import %-ában (%)

45,00% 40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 0,00%

10,00%

20,00%

30,00%

40,00%

ICT-export a teljes export %-ában (%) Forrás: http://data.worldbank.org/

76/79

50,00%

ICT-import a teljes import %-ában (%)

7. Ábra: ICT-export és -import a teljes export, illetve import %-ában, régiós adatok, 2008. 25,00%

20,00%

15,00%

10,00%

5,00%

0,00% 0,00%

5,00%

10,00%

15,00%

20,00%

25,00%

ICT-export a teljes export %-ában (%) Észak-Amerika

Európa (fejlettebb országok)

Fejlődő országok/Felemelkedő piacok

Fejlődő országok/Lemaradottak

Forrás: http://data.worldbank.org/

77/79

30,00%

8. Ábra: ICT-kiadások a GDP %-ában és ICT-export a teljes export százalékában, 2008; kiemelve: Magyarország

ICT-export a teljes export %-ában (%)

45,00% 40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 0,00%

2,00%

4,00%

6,00%

8,00%

10,00%

12,00%

14,00%

ICT-kiadások a teljes GDP %-ában (%) Forrás: http://www.nationsencyclopedia.com/WorldStats/WDI-comm-information-techgdp.html; http://data.worldbank.org/

78/79

ICT-export a teljes export %-ában (%)

9. Ábra: ICT-kiadások a GDP %-ában és ICT-export a teljes export százalékában, régiós adatok, 2008. 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 0,00%

2,00%

4,00%

6,00%

8,00%

10,00%

ICT-kiadások a teljes GDP %-ában (%) Észak-Amerika

Európa (fejlettebb országok)

Fejlődő országok/Felemelkedő piacok

Fejlődő országok/Lemaradottak

Forrás: http://www.nationsencyclopedia.com/WorldStats/WDI-comm-information-techgdp.html; http://data.worldbank.org/

79/79