2

1

Pénzügyi ismeretek I./2

Prezentációs készlet Készitette: dr. Csáki Ilona

2

I. A PÉNZ IDŐÉRTÉKE A PÉNZÜGYEKBEN

A pénz időértéke elvet minden befektetési formánál lehet és kell alkalmazni. A széles értelembe vett hozamrátát, vagy megtérülési rátát (rate of return) tekintjük kamatlábnak (jele: r). Kamatszámítás során mindig jövőértéket (jele: FV – Future Value) számítunk, azaz valamilyen mai pénzösszeg későbbi időpontban esedékes értékét határozzuk meg. Kamat = PV · r Tehát : FV = PV + PV · r Ismertebb formában: FV = PV · (1+r), ahol: FV = jövőbeni érték PV = jelenérték (előfordul, hogy Co-nak jelölik, mint jelenbeni cash flow) r = éves kamatláb (megtérülési vagy hozamráta) 1+r = kamattényező

3

A kamattényező azt fejezi ki, hogy egy kamatozási periódus alatt a jelenbeni pénz hányszorosára növekszik Tehát: 1+r = FV PV

A. Egyszerű kamatozás esetén minden periódusban csak a kezdő befektetés (tőke) kamatozik, vagyonunk lineárisan nő. alapképlete: FV = PV (1 + r * n), Ahol:

FV PV r n

a pénz jövőértéke a pénz jelenértéke egy periódusra érvényes piaci kamatláb a periódusok száma.

B. A kamatos kamatozás azt jelenti, hogy minden korábbi időszakban kapott kamat újra befektetésre kerül (hozzáadják a kezdeti befektetéshez, azaz tőkésítik) és ez a következő időszakban többletkamatot eredményez. Így a lekötés időtartama alatt pénzünk exponenciálisan (periódusonként azonos ütemben) nő. Kamatos kamat számítása, ha a lekötés ideje pl. 4 év FV = PV · (1+r) · (1+r) · (1+r) · (1+r) azaz FV = PV · (1+r) 4

4

A kamatos kamat számítása n időszakra ahol az n = periódusok számával. FV = PV · (1+r)

n

1, Jövőbeli érték :

FV = PV · (1+r)

2, Jelenérték:

PV =

3, Kamatláb:

r=

n

4, Periódus szám: n =

n

FV (1 + r) n FV PV

-1

(logFV − logPV) log(1 + r)

1.3. JELENÉRTÉKSZÁMÍTÁS A jelenérték-számítás a jövőben esedékes pénzek jelen időpontra vonatkozó értékének a meghatározását jelenti. PV =

FV (1 + r) n

A kamattényező (FVIF) reciprokját nyezőnek (PVIF) nevezzük.

A diszkonttényező

⎛ 1 ⎞ ⎜ ⎟ diszkontté⎝1+ r ⎠

5

azt fejezi ki, hogy a jelenérték hányszorosa valamely jövőbeni időpontban esedékes egységnyi pénzösszegnek A pénzáramlások (melyeket C , C , ... , C jelöljük) együttes jelenértékét általános alakban a következők szerint írhatjuk fel: 1

PV =

2

t

C3 Ct C1 C2 + + +K+ 2 3 1 + r (1 + r ) (1 + r ) (1 + r ) t

Összevont alakban pedig: PV= ∑ C , ahol (1 + r) n

t

t

t =1

C = t évben esedékes pénzösszeg = diszkonttényező t évben t

1 (1 + r ) t

1.3.2. Nettó jelenérték (NPV – Net Present Value) A befektetett tőkénk megtérül-e? befektetések jelenértékéből (PV) kivonjuk az induló tőke (C ) összegét. 0

NPV = -C + ∑ C (1 + r) n

0

t =1

t

t

hozamok együttes jelenértékéből kivonjuk a ráfordítások együttes jelenértékét. A képlet tehát:

6

NPV = PV (H) – PV (R), ahol PV (H) = hozamok jelenértéke PV (R) = ráfordítások jelenértéke A nettó jelenérték alkalmazása esetén azok a beruházások fogadhatóak el, amelyek nettó jelenértéke pozitív (NPV > 0). Több befektetési lehetőség esetén azt a beruházást kell választani, amelyiknek a nettó jelenértéke a legmagasabb. Amennyiben több beruházás is megvalósítható, akkor az együttes jelenértéket a beruházások jelenértékének összegzésével (additivitás) kapható meg: NPV (A) + NPV (B) = NPV (A+B) 1.3.3. Jövedelmezőségi index (PI – Profitability Index) A jövedelmezőségi index, vagy más néven hozam-költség arány (Benefit-Cost Ratio) olyan mutató, amelyben a beruházás révén képződő jövedelmek jelenértékét a kezdő pénzáramhoz viszonyítjuk. C ∑ (1 + r) Képlete: PI = n

t

t

t =1

C0

7

Amennyiben viszont nemcsak egyszeri beruházásról van szó, hanem többszöri befektetésről és hozamról, akkor a képlet a következő képen változhat: PI =

PV(H) PV(R)

Az értéke akkor fogadható el, ha PI > 1 A jövedelmezőségi index, tehát arra ad választ, hogy egységnyi jelenbeni ráfordítás hányszor térül meg a hozamok diszkontált összegéből. Hogyha eltérés van az NPV és a PI rangsora között, akkor azt érdemes választani, ahol az NPV a kedvezőbb. 1.3.4. Belső megtérülési ráta (IRR – Internal Rate Of Return) A belső megtérülési ráta (más néven belső kamatláb) az a kamatláb, amely mellett a hozamok diszkontált összege megegyezik az egyszeri ráfordítások együttes jelenértékével. PV (H) = PV (B) ezért NPV = 0

Képletben megadva: 0=-C + ∑ C (1 + IRR) n

0

t =1

t

t

8

1.3.5. Kamatozási periódusok és a kamatlábak A kamatláb érvényességi időtartama az az időtartam, amelyet időegységnek tekintenek. Általában érvényessége egy év. A kamatozási perióduson pedig azt az időszakot értjük, amilyen időszakonként a kamatot tőkésítik (jóváírják), vagy kifizetik. Ha a kamatozási periódus egy évnél rövidebb, mind a jelenérték, mind a jövőérték-számításnál módosítani kell az eddig használt képleteket. r⎞ ⎛ FVn = PV0 ⋅ ⎜ 1 + ⎟ ⎝ m⎠

m ⋅n

, ahol

n = az évek száma m = éven belüli periódusok száma adott kamatláb mellett a jövőérték nagysága a kamatfizetés gyakoriságától függ. Megkülönböztetünk: - nominális (névleges), - érvényes (periódusonkénti), - effektív (tényleges) kamatlábat A nominális kamatláb magába foglalja a reálkamatlábat és a várható inflációs rátát. Effektív (tényleges) kamatláb:

9

akkor számítható, ha éven belül több periódusban fizetnek kamatot, és a fel nem vett kamat is kamatozik, vagy a fel vett kamatot a nominális kamattal újra be lehet fektetni. Gyakorlatban a kamatos kamatozással számított éves kamatláb és r-rel jelöljük. Az effektív kamatláb (APR – Annual Percentage Rate – évi %-os ráta) az alábbiak szerint számítható ki: r = eff

m

r⎞ ⎛ ⎜1 + ⎟ − 1 , ⎝ m⎠

ahol

r = nominális kamatláb m = éven belüli kamatfizetési periódusok száma Az effektív kamatlábból az érvényes (periódusonkénti) kamatláb kiszámítása: r = (1 + r ) -1, ahol r = periódusonkénti (érvényes) kamatláb m

eff

1 m

m

Minél gyakoribb a kamatfizetés, annál nagyobb a befektetés (pl. a betét) jövőbeni értéke, és annál nagyobb az effektív kamatláb (hozamráta). Az effektív kamatláb ellentétben a névleges kamatlábbal, a ténylegesen megkeresett hozamot vagy a ténylegesen fizetendő kamatot mutatja, ezért a pénzügyi döntéseknél ez tekinthető relevánsnak.

10

Általánosan az n-edik év végén esedékes pénzösszeg jelenértéke "r" kinyilvánított kamatláb és évi "m" kamatfizetés esetén a következő: PV =

FVn r⎞ ⎛ ⎜1 + ⎟ ⎝ m⎠

m ⋅n

A reálkamatláb a vásárlóerő alakulását mutatja meg. A reálkamatláb mértékét befolyásoló tényezők: • Háztartások megtakarítási hajlandósága • Beruházások várható jövedelmezősége • Az ország monetáris és fiskális politikája A reálkamatláb kiszámítása az infláció ismeretében: Reálkamatláb =

1 + Nominál kamatláb −1 1 + Inflációs ráta

Amennyiben a nominál kamatláb és az inflációs ráta is elég alacsony, akkor a reálkamatlábat nagyvonalakban is meglehet becsülni = Nominális kamatláb – inflációs ráta

11

2. SPECIÁLIS PÉNZÁRAMLÁSOK ÉRTÉKELÉSE

2.1. AZ ÖRÖKJÁRADÉK Az örökjáradék alatt olyan pénzáramlást értünk, amelyeknek járadéktagjai azonos értékűek és végtelen tagból áll, tehát nincsen lejáratuk. Az örökjáradék jelenértékének kiszámítása: PV =

C , r

ahol

PV = örökjáradék jelenértéke C = fix összegű járadéktag r = kamatláb Előfordul hogy a járadéktagok nem azonosak, hanem állandó mértékben növekednek periódusonként. Ezeket az örökjáradékokat nevezzük növekvő tagú örökjáradéknak. Jelenértékét következőképpen tudjuk kiszámítani (ún. Gordon modell): PV =

C1 , r−g

ahol

g (growth rate) = a járadékok éves növekedési üteme a képlet feltétele: r > g

12

2.2. ANNUITÁS Ha a járadéktagok nem lejárat nélküliek, hanem meghatározott periódusból állnak, akkor annuitásról (évjáradék) beszélünk. Az annuitás jelenértékének a kiszámítása: n P PV = C · P0 =∑ I t + n n , ahol a

t=1

PV C r n

A

(1+r) (1+r)

= annuitás jelenértéke = évenkénti járadék = kamatláb = évek száma

rn =

K Pn

= annuitás - tényező

(PVIFA - annuitás jelenérték-faktor) 3. HITELTÖRLESZTÉSI TERVEK Három típust érdemes megemlíteni: • egyösszegű törlesztés • egyenletes (azonos összegű) törlesztés • halasztott fizetésű törlesztés 1, Egyösszegű törlesztés ha a felvett hitel összege a futamidő alatt nem változik. a kamat minden futamidőre jár 2, Egyenletes (azonos összegű) törlesztés

13

a hitelállomány minden periódusban azonos összeggel csökken. 3, Halasztott fizetésű törlesztés a tőke törlesztését meghatározott ideig szüneteltetik, majd a fennmaradó futamidőben visszafizetésre kerül. A kamat minden futamidőre jár, a fennálló tőketartozás után. 4. ÉRTÉKPAPÍROK ÁRFOLYAMSZÁMÍTÁSA Az értékpapírok nyílt piacának két megjelenési formája van: • a tőzsdei forgalmazás és • a tőzsdén kívüli kereskedés. Az elsődleges piacon valósul meg a megtakarítás átalakítása működő tőkévé. A másodlagos piac megteremti a már kibocsátott pénzügyi eszközök eladhatóságát, likviditását: • biztosítja a befektetések likviditását, • képes összehangolni a különböző lejáratú megtakarításokat és befektetéseket, valamint • információt szolgáltat a befektetőknek és a kibocsátóknak.

A pénzáramok tartási periódus alatt kamat vagy osztalék formát ölthetnek, a tartási periódus végén

14

pedig az értékpapír eladásából származó bevételt jelentik. A hosszú lejáratú papírok értékelésére a jelenérték módszer a legáltalánosabban elfogadott. Ennek lényege, hogy az értékpapírokból származó jövőbeni pénzáramokat (cash flow-kat) egy alkalmas kamatlábbal, a befektető átfal elvárt hozammal diszkontálják. Általános matematikai alakja: PV = C + C + C + K + C 1

1+ r

3

2

(1 + r )

2

(1 + r )

t

3

(1 + r ) t

Összevont alakban pedig: PV=

n

4.2. A VÁLTÓ LESZÁMÍTOLÁSA A váltóleszámítolás azt jelenti, hogy birtokosa (a hitelező) bankra forgatja a váltót, azaz lejárat előtt a bank részére eladja a váltót. K = T ⋅ r ⋅ n , ahol 360

K = kamat összege T = a váltón szereplő összeg (a váltó névértéke, FV) r = kamatláb n = leszámítolástól a lejáratig tartó napok száma és n maximum 365 lehet.

15

A két kamatláb közötti összefüggés számszerűsíthető, így a banknál a leszámítolási (diszkont) kamatláb a következő: 1–d=

e

, tehát d = 1 -

1 1+ r

, ahol

d = diszkontkamatláb r = rövidlejáratú hitelek kamatlába 1 – d = diszkonttényező 1 + r = kamattényező Ebből adódik, hogy

d=

r 1+ r

és

r=

d 1− d

4.3. A KÖTVÉNYEK ÉRTÉKELÉSE • Névérték: az az összeg, amelyet a kibocsátó cég kölcsönvett, és lejáratkor köteles visszafizetni. • A névértéket általában kerek címletekben (például 10 ezer vagy 100 ezer Ft) határozzák meg. • Piaci érték: a kötvény elméleti árfolyama. A piaci vagy folyó (aktuális) árfolyam pedig az az ár, amelyen a kötvénnyel a másodlagos piacokon kereskednek. Fix kamatozású kötvény megítéléséhez többféle hozamszámítási lehetőség kínálkozik. Ezek a következők: • Névleges hozam: ismert hozam, vagy megtérülési ráta, azaz a kötvény névértékére vonatkozóan megállapított évi kamatláb.

16

Számítása:

rn =

K Pn

, ahol

r = névleges hozam K = kamat P = névérték. n

n

• Egyszerű hozam: ezt a mutatót folyó hozamként is ismerik, az éves kamatjövedelmet az árfolyamhoz hasonlítja. Számítása: K r = , e

P0

ahol r = egyszerű hozam, K = kamat, P = árfolyam. e

0

• Tényleges hozam: a kötvény belső megtérülési rátája: értékpapírból származó jövedelmeket (kamat és törlesztés) diszkontáljuk, azok összege egyenlő a kötvény vételi árfolyamával. Képletben: P I , P =∑ + n

0

t =1

n

(1 + r)

t

(1 + r) n

ahol p = árfolyam (a kötvény jelenértéke) I = szabályos időközönként esedékes kamatfizetés P = kötvény névértéke n = lejáratig terjedő periódus r = a megkívánt hozam (megtérülés) 0

n

17

A képletünk első részében egy annuitás jelenértékét ismerhetjük fel, a második része pedig egy n-edik periódusban esedékes pénzáram ( a névérték) jelenértéke. A kiszámítás módja ezáltal egyszerűsödik: A = K · PVIFA + N · PVIF , ahol PVIFA = annuitástényező (annuitás táblázatból könnyen kikereshető) PFIV = diszkonttényező (diszkont táblázatból könnyen kikereshető) r ,n

t

n

r ,n

r ,n

r ,n

4.3.2. Bruttó és nettó árfolyam A nettó árfolyam a kamatfizetés óta eltelt időszak alatt felhalmozódó kamatot nem tartalmazza. nettó árfolyam = bruttó árfolyam – felhalmozott kamat.

4.3.3. Kamatszelvény nélküli kötvények A diszkonttal kibocsátott kötvények egy része egyáltalán nem fizet kamatot, ezek az ún. kamatszelvény nélküli kötvények (zero coupon bond). A kamatszelvény nélküli kötvények tényleges hozamát kiszámító egyenlet, következőképpen egyszerűsíthető: P = P , ebből: r = P −1 n

0

(1 + r)

n

n

n

P0

18

4.3.4. Örökjáradékos kötvények a lejárat nélküli, ún. örökjáradékos kötvény (perpetual bond). Az ilyen kötvényeknél a kibocsátó kamatfizetési ígérete az idők végtelenjéig szól, viszont nincs kötelezettsége a névérték visszafizetésére. Az örökjáradékos kötvény hozamát egyszerű kiszámítani: r= I P0

4.3.5. Kötvényárfolyamok kamatláb-érzékenysége Mivel a kötvény értéke az abból származó jövedelmek jelenértékének összege, ha a kamatláb nő, a jövedelemáramlás elemeinek jelenértéke kisebb lesz, így a befektető számára az értékpapír értéktelenebbé válik. Ebből az következik, hogy a kamatláb változásával ellentétes irányban mozdul el a kötvény árfolyama, ezért a mutató eredménye negatív.

Mérésére a kötvény-árfolyam kamatrugalmasságával (elaszticitás) van mód, amely a következők szerint írható fel:

19

E=

P1 − P0 P0 r1 − r0 r0

, ahol

E = árfolyam rugalmassági együttható P = tárgy időszaki árfolyam P = kötvény névértéke r = tárgy időszaki piaci kamatláb r = névleges kamatláb 1

0

1

0

A kapott eredmény azt jelzi, hogy a kamatláb 1%-os változása milyen irányú és mértékű változást (%-os) okoz az árfolyamban. Csak nagyvonalú becslésre alkalmas a mutató, és az elaszticitás addig igaz, amíg új piaci tendenciák nem alakulnak ki. A fix kamatozású kötvények árfolyamának kamatlábérzékenységét jobban kifejezi az ún. Hátralévő átlagos futamidő (duration = D ) Azért finomabb mérőszám a duration mint az elaszticitás, mert a névértéken kívül figyelembe veszi a közbenső kamatjövedelmeket is. Képletben kifejezve: C ∑ (1 + r) ⋅ t n

D=

t

t

t =1

n

∑ (1 + r) t =1

, ahol

Ct

t

D = hátralévő átlagos futamidő (duration) C = t-edik időszakban esedékes pénzáram (kamat és/vagy törlesztés) r = kötvény tényleges hozama n = a kötvény lejáratáig hátralévő idő t = jövedelem esedékességének éve

20

A mutató egy olyan súlyozott számtani átlagérték, ahol súlyként az adott időpontban kifizetésre kerülő tőke és kamat jelenértéke szerepel, súlyozandó adat pedig az egyes pénzáramok kifizetéséig hátralévő idő (t). Érdemes megjegyezni, hogy a nevezőben lévő jövőbeni pénzáramok jelenértékének összege, a kötvény piaci árfolyamával azonos! Egy kötvénynél adott kamatlábváltozás mekkora árfolyamváltozást idéz elő, ezt a módosított duration (MD), vagy volabilitás fejezi ki. Mutató a következő: MD = 1 D+ r , ahol MD = módosított duration D = átlagos hátralévő futamidő (duration) 1+r = kamattényező az aktuális piaci hozam mellett A módosított duration azt fejezi ki, hogy ha a kamattényező 1%-kal változik, akkor hány %-kal változik a kötvény árfolyama. 4.4. RÉSZVÉNYEK ÉRTÉKELÉSE

21

4.4.1. Egyenletes osztalékfizetésű (pl.: elsőbbségi) részvények árfolyamszámítása Az elsőbbségű részvények a fix hozamú értékpapírok közé sorolandó, de nem kamatot, hanem osztalékot biztosít. Az osztalékot megállapíthatják a névérték %-ában, de meghatározható abszolút összegben is. Felszámolás esetén az elsőbbségi részvény vagyoni részesedése előnyt élvez a törzsrészvényekkel szemben, de a hitelezők mögé sorolódik. Az elsőbbségi részvény, mivel elméletileg időben végtelen pénzáramot biztosít, piaci értékét (jelenértékét), az örökjáradékos képlet alapján számíthatjuk ki: P = Dr , ahol p

0

p

P = elsőbbségi részvény piaci értéke (jelenértéke) D = elsőbbségi részvény fix osztaléka r = a befektető által elvárt hozam. 0

p

p

Előfordulhat, hogy az elsőbbségi részvényeket a kibocsátó vállalat, szerződésben meghatározott árfolyamon egy későbbi időpontban visszavásárolja. A kibocsátónak ez az opció lehetőséget ad, hogy piaci kamatlábak csökkenése esetén a magas ho-

22

zamú elsőbbségű részvényeit kevésbé drága értékpapírokra cserélje. Kiszámítási módja megegyezik a kötvényeknél tanult tényleges hozam kiszámítási módjával: D P , P =∑ + n

0

t =1

p

(1 + rp )

n

t

(1 + rp ) n

ahol P = elsőbbségi részvény piaci értéke (jelenértéke) D = elsőbbségi részvény fix osztaléka r = a befektető által elvárt hozam P = kötvény névértéke n = lejáratig terjedő periódus 0

p

p

n

4.4.2. Törzsrészvények értékelése A törzsrészvények tulajdonjogot megtestesítő értékpapír. Érdemes átgondolni miért is kockázatos a törzsrészvény: • Felszámolási eljárás esetén a törzsrészvényesek követelése leghátulra sorolódik, tehát előbb történik a kötelezettségek és elsőbbségi részvények kielégítése, mint a törzsrészvényeké. • A törzsrészvénynek általában nincs lejárata, ezért csak az eladáskor realizálódó árfolyamnyereség és a hozamok jelenthetnek bevételt a tu-

23

lajdonosának. Előfordulhat, hogy eladáskor árfolyamveszteséget kell elkönyvelni. • Hozama, ellentétben a fix hozamú értékpapírokétól, bizonytalan, a cég eredményességétől függ, tehát előfordulhat, hogy sokáig semmilyen osztalékot nem fizet (a vállalat sokáig veszteséges). A részvénynek a piaci értékét (jelenértékét), a korábban megismert értékpapírok jelenérték számításához hasonlóan, a jövőbeni pénzáramlások (esetünkben a hozamok és az eladáskori árfolyamnyereség) diszkontált értékéből kapjuk. A befektetők hosszú távon gondolkodnak, tehát hosszú ideig tartják meg részvényeiket. A spekulánsok rövid ideig tartják papírjaikat, leginkább árfolyamnyereségre és egy-két hozamra számítanak.

A spekulánsok leginkább az egyperiódusú osztalék-értékelési modellt alkalmazhatják: r = DIV +P(P − P ) , 1

1

e

0

ahol

0

24

r = várható hozam DIV = első periódus után várható osztalék (dividend) P = részvény jelenértéke (ezen az árfolyamon történt a vásárlás) P = részvény eladáskori árfolyama e

1

0

1

P = ∑ DIV (1 + r ) n

0

t =1

t

e

t

+

Pn (1 + re )

A képlet tehát megmutatja a t évig kapott osztalék diszkontált értékét és az n periódus múlva esedékes eladási ár diszkontált értékének az összegét. Ezt a formulát nevezik általános osztalékértékelési modellnek, amely tehát felírható: P = ∑ DIV ∞

0

t =1

t

(1 + re ) t

a törzsrészvény jelenlegi piaci árfolyama megegyezik a jövőben várható összes osztalék jelenértékével! Az összefüggés az osztalékoktól és az elvárt hozamtól függ. A kiszámíthatóságot leginkább az osztalék várható változása (esetünkben) növekedése jelent.

25

Az osztalék növekedését három variációban érdemes vizsgálni: • Nincs növekedés az osztalékokban • Állandó ütemű a növekedés • Változó ütemű a növekedés Nincs növekedés az osztalékban: Tehát: DIV = DIV = DIV = .... = DIV 1

3

2

t

Ha minden egyes járadéktag egyenlő, akkor örökjáradék jellegű a pénzáramlás: P = DIV r 0

e

Állandó ütemű a növekedés: Ha járadéktagok egyenlő ütemben nőnek (g – osztaléknövekedési ráta), akkor könnyen beláthatjuk, hogy növekvő örökjáradék jelenértékével (Gordon modell) számíthatjuk ki a részvény jelenlegi piaci árfolyamát: P = rDIV− g 1

0

e

A Gordon modell feltétele, hogy r > g A Gordon-modell átalakításával fel tudjuk írni bármelyik részvény elvárt hozamának a becslését: r= e

DIV1 +g P0

A becsléshez szükséges mutatók a következők:

26

1. ROE (Return on Equity) – saját tőkére jutó nyereség eredmény ROE = Adózott saját tőke 2. EPS (Earnings per Share) – egy részvényre jutó nyereség Adózott eredmény EPS = EP = törzsrészv ények száma 3. b – osztalék fizetési hányad b = DIV EPS 4. 1 – b = újra befektetési hányad 1 – b = 1− DIV EPS 5. g = ROE · (1 – b)

4.4.3. A kockázat A kockázat azt jelenti, hogy a befektetés eredménye a vártnál jobb, vagy rosszabb lesz, tehát a befektetés kimenetele bizonytalanságot hordoz magában.

27

A bizonytalanság azt jelenti, hogy valamely esemény megtörténte és elmaradása is lehetséges, nem tudjuk számszerűsíteni. A kockázat valamely várt esemény bekövetkezése körüli bizonytalanság mértéke, A különböző értékpapírok egyedi kockázatának kivédésére megoldás lehet a portfólió kezelés. Minden befektető a döntés meghozatalakor két dolgot mérlegel, ez • a befektetés hozama és • a befektetés kockázata. A várt hozam adott befektetés lehetséges hozamainak a valószínűségekkel súlyozott átlaga. A tényleges hozam mindig a várt (várható) hozam körül szóródik, ez jeleníti meg a befektető kockázatát. Mérésére a szórás és a szórásnégyzet alkalmas. A portfóliók szórása több tényezőtől függ, ezek: • a portfóliót alkotó értékpapírok szórásának nagyságától, • az egyes értékpapírok súlyától, és

28

• az értékpapírok hozamának egymással való együttmozgásától, vagy eltérésétől, (mérőszáma a kovariancia) • egyedi kockázatból (ez diverzifikálással csökkenthető, mert adott céget körülvevő veszélyeket jelzi, esetleg a versenytársaira is hat), és • piaci kockázatból (ez diverzifikálással nem küszöbölhető ki, abból fakad, hogy a gazdaságban különféle veszélyforrások vannak, pl. konjunktúrahelyzet, nyersanyagának alakulása, reálkamatláb, stb). A jól diverzifikált portfólió kockázata nem tartalmaz egyedi kockázatot, hanem kizárólag piaci kockázatból áll. A hatékony portfóliók kialakításához ismerni kell három tényezőt, ezek: • az értékpapírok várható hozama, • a hozamok szórása, és • a korrelációs együtthatók (amelyek a portfólión belül megtalálható minden értékpapír korrelációs együtthatóját jelentik páronként minden értékpapírhoz). Azon portfóliók tekinthetők hatékonynak, amelyek a kockázat adott szintjén a múltban a legmagasabb hozamot adták.

29

CAPM, azaz Tőkejavak árazási modellje (Capital Asset Pricing Model) A modellnek három kulcseleme van: • a kockázatmentes kamatláb, • a piaci portfólió és • a piaci kockázat. Piaci kockázat mérése Azt fejezi ki, hogy valamely értékpapír, vagy portfólió hozama milyen érzékenyen reagál a konjunktúrális változásokra. Mérőszáma a béta (β). Számítása a következő: β=

valamely részvény kovarianciája (együttmozgása) a piaci portfólióval piaci portfólió szórásnégyzete

β < 1, akkor az értékpapír piaci kockázata kisebb, mint a piac portfólió kockázata β = 1, akkor az értékpapír piaci kockázata és a piac portfólió kockázata megegyezik β > 1, akkor az értékpapír piaci kockázata nagyobb, mint a piac portfólió kockázata β = 0, akkor az értékpapírnak nincs kockázata A béta a diverzifikálással ki nem küszöbölhető piaci kockázat nagyságát fejezi ki, így a nagyobb βval rendelkező értékpapíroknak nagyobb hozamot kell biztosítaniuk, hogy érdemes legyen ezeket vásárolni.

30

Ezt a hozam és kockázat közötti egyensúlyt a következőképpen lehet megjeleníteni (CAPM modell): ri = rf + β(rm − rf )

ahol: ri = i értékpapír várható hozama rf = kockázatmentes hozam rm = piaci portfólió hozama β = i értékpapír piaci kockázata (rm - rf) = kockázati prémium

II. PÉNZÜGYI MUTATÓSZÁMOK A pénzügyi mutatók erénye, hogy általuk a kívánt információ megfelelő logikai csoportosításban áll rendelkezésre, melyek a vállalat múltbéli és jelenbeli helyzetét, valamint jövőbeli terveit összehasonlíthatóvá teszik (horizontális elemzés),

31

másrészt a különböző vállalatok azonos időmetszetbeli összehasonlíthatóságát teszik lehetővé. mutatók két típusa: „ az abszolút mutatók forintban (dollárban, fontban stb.) mutatják a vizsgálandó nagyságot, azaz abszolút nagyságban. „ a relatív mutatók valamihez viszonyítva jellemezik az adott területet Másrészről beszélhetünk statikus és dinamikus mutatókról. • A statikus (stock jellegű, állományi) mutatók adott időpontban értelemezhető állományi adatokból épülnek fel. Ez számvitelben a mérlegből nyerhető információkat jelenti. • A dinamikus (flow jellegű, forgalmi, dinamikus) adatok adott időszak alatt értelmezhető adatotkból állnak fel. Számvitelileg ilyen az eredménykimutatásból és a cash flow kimutatásból nyerhető adatbázis. A mutatók öt fő csoportját különböztetjük meg, amely igazából csak négytípusú mutatót ölel fel: I. Likviditási mutatók II. Eladósodottsági (tőkeáttételi) mutatók III. Működési mutatók 3.1. Jövedelmezőségi mutatók 3.2. Hatékonysági mutatók

32

IV. Piaci mutatók V. Növekedési mutatók 2. A MUTATÓK TÍPUSAI 2.1. LIKVIDITÁSI MUTATÓK a., Abszolút mutatók (angolszász gyakorlat) 1. forgóeszköz-befektetés: készletek + vevők - (szállítók + egyéb rövidlejáratú kötelezettség értelmezése: a készlet és vevőállomány mely része nem fedezhető spontán finanszírozással 2. nettó forgótőke: készletek + vevők + pénzeszközök + értékpapírok - (szállítók+egyéb rövidlejáratú kötelezettség+rövidlejáratú hitel) azaz mínusz az összes rövid lejáratú kötelezettség értelmezése:az összes forgóeszközérték mely része nem finanszírozható rövid lejáratú forrással b., Relatív mutatók

33

1.likviditási ráta: forgóeszközök rövidlejáratú kötelezettségek értelmezése:1 Ft rövidlejáratú kötelezettségre mennyi forgóeszközérték jut A mutató nemzetközi mércéje: 2, hazai mércéje: 1,3. 2. gyorsráta: forgóeszközök - készletek rövid lejáratú kötelezettségek értelmezése:az igen likvid forgóeszközök mennyiben nyújtanak fedezetet a rövidlejáratú kötelezettségekre nemzetközi mércéje: 1, hazai mércéje: 0,7 3. pénzeszköz-arány: forgóeszközök - készletek - követelések rövid lejáratú kötelezettségek értelmezése: az értékpapírok és pénzeszközök felhasználásával milyen fedezettséget érnek el a rövid lejáratú kötelezettségek E mutató arról tájékoztat, hogy azonnali intézkedés esetén milyen nagyságú eszköz likviddé tételével milyen arányban történhetne a rövid lejáratú kötelezettségek visszafizetése.

34

c., likviditási ráta fokozatai 1. fokon likvid eszközök (teljesen mobil eszközök): a készpénz, a látra szóló bankbetétek, bemutatóra szóló piacképes értékpapírok. Likviditási mutató1 = pénzeszközök/rövid lejáratú kötelezettségek 2. fokon likvid eszközök (rövid időn belül mobil eszközzé tehetők): vevőállomány, anyag- és árukészlet, váltókövetelések Likviditási mutató2 = pénzeszközök+vevők+váltókövetelés+anyag és árukészlet/rövid lejáratú kötelezettségek 3. fokon likvid eszközök: forgóeszközök Likviditási mutató3 = forgóeszközök/rövid lejáratú kötelezettségek 4. fokon likvid eszközök: tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök 5. fokon likvid (illikvid) eszközök: kétes követelések, inkurrens termékek stb.

35

Az utolsó két esetben található eszközöket ritkán írják fel likviditási mutató formájában. d., Eladósodottsági /tőkeszerkezeti / mutatók 1. adósságfedezeti mutató: eszközök idegen források Értelmezése: 1 Ft idegen forrásra hány Ft vállalati eszközérték jut? nemzetközi mércéje: 2, hazai mércéje: 2.9 (=1/0.35) 2. adósságvisszafizető képesség: összes adósság cash flow értelmezése: hány év alatt fizethető vissza az adósság? 3. kamatfedezeti mutató: üzemi eredmény fizetett kamatok minimális mércéje: > 1 értelmezése: 1 Ft kamatkiadásra hány Ft üzemi eredmény jut

36

e., 2.3. Működési mutatók: Jövedelmezőségi mutatók E mutatócsoport a vállalat eredményességét mutatja, relatív formában. A viszonyítási alap általában az eszközállomány, a saját tőke vagy a nettó árbevétel

1., ROE :

Adózott eredmény Saját tőke

2., ROA:

Adózott eredmény Összes eszköz

3., Módosított ROA: Adózás és kamatfizetés előtti eredmény(EBIT) Összes eszköz 4., Értékesítés jövedelmezősége: Adózott eredmény nettó árbevétel 5., Eszközök forgási sebessége: Nettó árbevétel Összes eszközérték

37

Hatékonysági mutatók vállalkozás milyen hatékonysága, milyen kihasználtsággal képes eszközeit működtetni. Az általános képlet alapján az eszközök forgási sebessége a nettó árbevétel és az összes eszközérték hányadosa (az utóbbi itt is rendszerint valamilyen átlagos érték). A mutató értelmezhető az eszközök egy szűkebb csoportjára is, beszélhetünk: • készletek forgási sebességéről: nettó árbevétel / készletek értéke • tárgyi eszközök forgási sebességéről: nettó árbevétel / tárgyi eszközök (nettó) értéke • követelések (itt: a vevők) forgási sebességéről: nettó árbevétel / vevőállomány, • szállítók forgási sebességéről:

38

nettó árbevétel / szállítóállomány stb. 2.4. Piaci mutatók A piaci mutatók csak nyilvános piacon jegyzett részvénytársaságok esetében használhatók. - P/E mutató (price/earnings), mely a részvény árfolyamát az egy rész vényre jutó nyereséggel osztja. Azt mutatja meg, hányszorosan hajlandók megfizetni az egy forint nyereséget. - nyereséghozam, amelyet az egy részvényre jutó nyereség és a részvényárfolyam hányadosaként kapjuk. - osztalékhozam: az egy részvényre jutó osztalék és a részvényárfolyam hányadosa. Értelmezése megegyezik a nyereséghozaméval. - egy részvényre jutó nyereség (EPS: Earnings per Share) : az adózott eredmény és az összes részvény hányadosát jelenti - piaci érték és a könyv szerinti érték szembe állításával kapott mutató:

39

E hányados arról tájékoztat, hogy a piac egy részvény könyv szerinti értékét hányszorosra értékeli. Kiszámítása az egy részvény árfolyamának és könyv szerinti értékének elosztásával történik.

40

1. Az állam fő funkciói a modern gazdaságban: allokációs funkció disztribuciós funkció stabilizációs funkció Az állam gazdasági beavatkozásának eszközei: /makroökonómiában tanultak/

-

fiskális politikai eszközök monetáris politikai eszközök ár-bér szabályozási eszközök külkereskedelempolitikai eszközök

A monetáris politikának lényeges stabilizáló szerepe van: - nyílt piaci műveletek - leszámítolási kamatláb-politika - pénzintézetek tartalékráta szabályozása A költségvetési politika a pénzügyi politika szerves része, de viszonylagos önállósággal bír, saját eszközrendszerrel (adók, támogatások) saját intézményrendszerrel (pl.: adóhivatalok), saját célrendszerrel (pl.: közös fogyasztás biztosítása) rendelkezik. A költségvetés eszközei az alábbiak:

41

∗ adók ∗ támogatások ∗ a költségvetés finanszírozási igényének piaci eszközökkel való kielégítése ∗ (pl.: államkötvények és kincstárjegyek adásvétele) ∗ központi állami beruházások finanszírozása ∗ társadalmi közös fogyasztás pénzellátásának rendszere Az államháztartás bevételei • adójellegű bevételek • nem adójellegű bevételek • az állami vagyonhoz kapcsolódó bevételek • adományok, segélyek és egyéb bevételek 2.1. ADÓJELLEGŰ BEVÉTELEK Az adójellegű bevételek közé tartoznak az: • adók; • állami monopóliumok (korábban regálék); • vámok; • társadalombiztosítási járulékok. 2.2. NEM ADÓJELLEGŰ BEVÉTELEK

42

Ebbe a csoportba tartoznak az: • illetékek; • díjak és • bírságok 2.3. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK - privatizációs bevételek - tulajdonosi osztalék 2.4. ADOMÁNYOK, SEGÉLYEK ÉS EGYÉB BEVÉTELEK - nemzetközi szervezetektől államháztartási célokra kapott segélyek, - az állampolgárok vagy gazdálkodó szervezetek általi felajánlások, adományok.

3. AZ ÁLLAMPAPÍRPIAC

43

Hazánkban a kilencvenes években az állampapíroknak alábbi típusai kerültek forgalomba: ∗ Államkötvények ∗ Diszkont kincstárjegyek ∗ Kamatozó kincstárjegyek ∗ Kincstári takarékjegyek ∗ Lakossági kincstárjegyek * Kincstári takarékkötvény Az államkötvények alábbi típusait különíthetjük el: • magyar államkötvények • konszolidációs államkötvények • elkülönített alapok kötvényei, • társadalombiztosítási kötvények, • egyéb kötvények standardizált papírok, futamidejük 1 évnél hosszabb, jelenleg maximum 10 éves lejárattal kerülnek forgalomba. fix és változó kamatozású államkötvények nyilt vagy zárt kibocsátás

4. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS MŰKÖDÉSE

44

Magyarországon az államháztartás az alábbi négy szintre tagozódik: - központi költségvetés, - helyi önkormányzatok, - társadalombiztosítás, - elkülönített (cél-) alapok. 4.5. A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁGKEZELŐ KÖZPONT MŰKÖDÉSE A Magyar Államkincstár (MÁK) 1995. november 1-én jött létre önálló jogi személyiséggel rendelkező központi költségvetési szervként. Hivatalosan az Országgyűlés az 1992. évi XXXVIII. törvény módosításával, 1996. január 1. hatállyal alapította meg a Magyar Államkincstárt. • A MÁK törvényi megalapozását az Államháztartási törvény (1992. évi XXXVIII. törvény) 48. §-a alapozza meg lebonyolításáról, a hiány finanszírozásáról, figyelemmel kíséri a költségvetési előirányzatok teljesülésének alakulását

Magyar Állam nevében eljárva látja el feladatait. költségvetési intézmények részére történő

45

számlavezetés Kincstári Egységes Számlák (KESZ A kincstár szervezeti felépítése: a Budapesti Igazgatóságból, a Budapesti Értékpapírpénztárból és 18 megyei igazgatóságból áll /TÁKISZ, ill. TAKEH/ A Kincstár ügyfélköre A Magyar Államkincstár ügyfélkörébe 2000 elején az alábbi szervezetek tartoztak: ƒ a központi költségvetés ƒ az ekkor működő két decentralizált alap (Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, Országos Munkaerőpiaci Alap) ƒ a két társadalombiztosítási alap és szervei ƒ az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítványok és területfejlesztési tanácsok

A Magyar Államkincstár számlavezetése kiterjed az államháztartás alrendszereire, kivéve a Települési önkormányzatok. Az önkormányzatok számlavezetését a hitelintézetek végzik

46

Államadósságkezelő Központ (ÁKK) Kincstári Tanács

IV. AZ ADÓRENDSZER MŰKÖDÉSE Az adó olyan, törvényben előírt, állammal szembeni, kényszer jellegű, befizetési kötelezettség, amelyért a befizetőnek semmilyen közvetlen ellenszolgáltatásra való joga sem keletkezik Az adó alanya az a természetes vagy jogi személy, aki önadózásnál - az adó kiszámításáról és befizetéséről gondoskodik, illetve - kivetéses adózásnál - aki terhére a fizetési kötelezettséget az adóhatóság előírja. Közvetlen (egyenes, direkt) adókról beszélünk akkor, ha az adó jelentette közgazdasági terhet közvetlenül az adóalany viseli, azt másra nem, vagy csak közvetetten tudja áthárítani (pl.: jövedelemadók). Közvetett (indirekt) adók

47

esetében az adóalany és az adó közgazdasági terheit viselő (effektív adófizető) személye különválik.

Az adó tárgya az a jogviszony (általában vagyoni) vagy gazdasági esemény, amelynek alapján a törvény adófizetési kötelezettséget keletkeztet. Az adóalap az adó tárgyához szorosan kapcsolódó, pénzben mérhető mennyiség. Adómérték ez mutatja meg, hogy az adózó mekkora öszszeget köteles befizetni, - az állam mekkora adóbevétellel számolhat.

Az adókulcs az a - tágan értelmezett - függvény, amely az adóalaphoz a törvény szerinti adómértéket rendeli hozzá többfajta adókulcs-fogalom használatos: Az átlagadókulcs. A határadókulcs

48

Ha az átlagadókulcs az adóalap növekedése esetén • változatlan, akkor proporcionális adóról (pl.: ÁFA); • növekvő, akkor progresszív adóról (pl.: SZJA alapesetben); • csökkenő, akkor degresszív adóról (pl.: SZJA tételes átalányadózás) beszélhetünk. 1.2. AZ ADÓK KÖZGAZDASÁGI FUNKCIÓI Fedezeti funkció Befolyásolási funkció (preferencia és diszpreferencia/ Arányosítási funkció

1.3. AZ ADÓRENDSZERREL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK - Igazságosság, méltányosság - haszonelvűség, amely azt jelenti, hogy egy adórendszer akkor méltányos, ha az adóter heket az adófizetők olyan arányban viselik, ahogyan a közkiadásokból részesednek.. - közteherviselőképesség (vagy egyenlő ha

49

szonáldozat) elve - mindenkinek teherviselőképessége arányában kell kiven nie részét a közkiadások finanszírozásából, - Hatékonyság közkiadások finanszírozásához szükséges bevételeket a gazdasági növekedés ütemének lehetséges minimális csökkentése mellett kell beszedni - Semlegesség Az adórendszer akkor teljesíti a semlegesség feltételét, ha a piacgazdaság működésének lehető legkisebb zavarát eredményezi. - Egyértelműség fontos követelmény, hogy valamennyi a valóságban előforduló gazdasági szituáció esetében megállapítható legyen, hogy áll-e fenn valamely adótárgyat megvalósító jogviszony, - Egyszerűség Alacsony adminisztratív költségek - Stabilitás - Rugalmasság Adóztatás kompromisszumai: - közösségi funkcióra - törvényi szabályozás - ellenszolgáltatás nélkül - kötelező behajtás

50

2.1. AZ ADÓZÁS RENDJÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY adózással kapcsolatos eljárásban egységesen az adózás rendjéről szóló többször módosított 1990. évi XCI. törvényt (továbbiakban Art.) és háttér jogszabályként az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló többször módosított 1957. évi IV. törvényt kell alkalmazni. Az adózás rendjéről szóló törvény rendező elvei a következők: • az adózás törvényességének, garanciáinak erősítése, • az adózók számára egységes és áttekinthető szabály legyen. • olyan garanciarendszer kiépítése, amely az alapelvek között rögzíti, majd pedig a tételes előírásokban intézményesíti az adózói jogbiztonságot, ugyanakkor az adóhatóságok számára lehetővé teszi a kötelezettségek maradéktalan érvényesítését a jogsértő adózókkal szemben. Az Art. meghatározza: • az adózókat, • az adófizetésre kötelezettek körét, • és nevesíti a különböző típusú adóügyekben eljáró adóhatóságokat is.

51

Az adózás rendjéről szóló törvény nevesíti az adóhatóságokat: • Adó és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal és szervei, röviden APEH és szervei (állami adóhatóság) • Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei, röviden VPOP és szervei (vámhatóságok) • Önkormányzat jegyzője (önkormányzati adóhatóság) • Illetékhivatalok Az adóigazgatási eljárás Az adóhatósági eljárás indul: • hivatalból, • kérelemre, vagy • bevallásra. Az adóhatósági eljárás a következőkre irányul: • az adóalap, adóelőleg, adó, adómentesség, adókedvezmény, adófizetési kötelezettség vagy késedelmi pótlék, adóbírság, mulasztási bírság, illetve egyéb kötelezettség megállapítására, • továbbá a költségvetési támogatási jogosultláb megállapítására, adó visszaigénylési, adóvisszatérítési igény elbírálására, esetleg költségvetési támogatás kiutalására, fizetési halasztás, részletfizetés, adómérséklés engedélyezése. Iratbetekintés

52

Adótitok Ezen esetek a következők: • ha az adó vagy költségvetési támogatás ellenőrzését, az adóigazgatási eljárás megindítását, lefolytatását szolgálja, • ha a törvény előírja, vagy megengedi, vagy- ha az érintett hozzájárul, továbbá • ha más adóhatóság, vámhatóság tájékoztatását, az adóhiány feltárását behajthatatlanságának megállapítását lehetővé teszi, vagy valószínűsíti, illetve a társadalombiztosítási alap és elkülönített állami pénzalap kezelőjének , vagy a munkaügyi központ tájékoztatását szolgálja, • vagy a bíróság, nyomozóhatóság, nemzetbiztonsági szolgálat, Állami Számvevőszék, Kormányzati Ellenőrzési Iroda, végezetül a pénzügyminiszter tájékoztatását szolgálja a jogszabály keretei között. • statisztikai célra történő felhasználás Az adóhatóság a bejelentési kötelezettség elmulasztását, vagy késedelmes teljesítését mulasztási bírsággal szankcionálja. Adómegállapítási módok: • önadózással (adózó által) • adólevonással (kifizető, munkáltató által)

53

• adóbeszedéssel (beszedésre kötelezett által) • kivetéssel, kiszabással, utólagos adómegállapítással, illetve azonnali ellenőrzéssel (az adóhatóság által) Az éves adólevallások fontosabb határidői: az adóévet követő év február 15-ig kell benyújtani az adóbevallást. Kivétel: • Ha az ÁFA fizetésére nem kötelezett adóalany vállalkozási tevékenységet nem folytat akkor a magánszemélyek jövedelemadójáról az adóévet követő március 20-ig kell bevallást tennie. Következésképpen a vállalkozó magánszemély a saját SZJA-járól is február 15-ig tesz bevallást. • A társasági adóról , az osztalékadóról az adóévet követő év május 31-ig kell bevallást tennie. A vállalkozók kommunális adójáról, és az Iparűzési adóról az önkormányzati adóhatósághoz ugyancsak május 31-ig kell eljuttatni az adóbevallást, az adó beszedésére kötelezett pedig az általa beszedett idegenforgalmi adót adóbevallása keretében vallja be, a tárgyhót követő 15-ig. Önellenőrzés Az adóbevallás javítása Nyilvántartás

54

Az adóellenőrzés 2.2. AZ ADÓZÁS-ADÓZTATÁS SORÁN ALKALMAZOTT JOGKÖVETKEZMÉNYEK Késedelmi pótlék Adóbírság. Mulasztási bírság mértéke: 2.3. JOGORVOSLAT ÉS EGYÉB LEHETŐSÉGEK Fellebbezés Bírói út Felügyeleti intézkedés Fizetési halasztás, részletfizetés Adómérséklés 3. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

55

Alapszabályként a magánszemély minden jövedelme adóköteles Az adót naptári évenként, az összes jövedelem alapján kell megállapítani, adóelőleget kell fizetni. Jellemző tulajdonságai: • általános adó, • közvetlen adó, s • személyi jellegűség, A jövedelemre és az adókötelezettségre vonatkozó általános szabályok A jövedelem A bevétel Költség forintban megállapításra kerül: Alapnyilvántartások. • pénztárkönyv, vagy naplófőkönyv, • bevételi és költségnyilvántartást • bevételi nyilvántartást részletező nyilvántartások Az adó megállapítása, bevallása és megfizetése

56

Az adózás módjának főszabálya az önadózás, A magánszemély adóbevallását helyettesítheti munkáltatójának tett nyilatkozata, Az adózás szempontjából megkülönböztetett jövedelem-szerkezet: I. Összevonásra kerülő jövedelmek a) Önálló tevékenységből származó jövedelmek • az egyéni vállalkozásból származó ún. vállalkozói kivét, • a mezőgazdasági őstermelő jövedelme, • a bérbeadásból szármázó jövedelem, • a választott könyvvizsgáló tevékenységéből származó jövedelem, • a szellemi tevékenységből származó jövedelem, • a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatásból származó jövedelem, b) Nem önálló tevékenységből származó jövedelem • munkaviszonyból származó jövedelem, • országgyűlési, helyi önkormányzati képviselői tevékenységből származó jövedelem, • társas vállalkozás tagjának személyes közreműködése után kapott jövedelme,

57

• választott tisztségviselő tevékenységéből származó jövedelem, - segítő családtag tevékenységéből származó jövedelem. c) Egyéb jövedelem II. Külön adózó jövedelmek a) Vállalkozásból származó jövedelem b) Vagyonátruházásból származó jövedelem • ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem, • ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, • tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelem. c) Tőkejövedelmek • kamatból, • osztalékból, • árfolyamnyereségből, • tőzsdei határidős, opciós ügyletből származó jövedelem, • vállalkozásból kivont jövedelem d) Természetbeni juttatások és más engedmények: • természetbeni juttatások, • kamatkedvezményből származó jövedelem.

58

e) Vegyes jövedelmek • kisösszegű kifizetések, egyösszegű járadékmegváltások, • föld bérbeadásából származó jövedelem, • társasház közös tulajdonának hasznosításából származó jövedelem. • nyereményből nyert jövedelem • privatizációs lízingből nyert jövedelem

59

3.2. AZ ÖSSZEVONT ADÓALAP MEGÁLLAPÍTÁSA I. Jellemzően előforduló költségek: Anyagbeszerzésre, árubeszerzésre, szállításra fordított kiadások, üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök beszerzése; bér és annak közterhei; kizárólag az adott önálló tevékenységhez kapcsolódó adó, stb. II. Igazolás nélkül elszámolható költségek (elsősorban költségtérítések) III. Értékcsökkenési leírás elszámolása IV. Járművek költségei V. Költségként figyelembe nem vehető kiadások: A számított adót csökkentő tételek Adójóváírás A nyugdíjjárulék és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj engedménye

60

Adókedvezmények 3.3. ADÓELŐLEG-FIZETÉS A kifizető adóelőleg-megállapítása A munkáltató, a bér kifizetője által történő adóelőleg-megállapítás Egyéb adóelőleg-megállapítási szabályok A magánszemély és a kifizető adóelőlegmegfizetése 3.4. EGYES KÜLÖN ADÓZÓ JÖVEDELMEK

3.4.1. A vállalkozói személyi jövedelemadó A vállalkozói osztalékalap Az átalányadózás Tételes átalányadózás Az összevont illetve a vállalkozói adóalapba tartozó bevételek

61

Az elszámolható költségek Az összevont adóalapba nem tartozó bevételi csoportok 3.4.2. Vagyonátruházás A költségek három típusa: • a megszerzéssel kapcsolatos költségek • az értéknövelő beruházások költségei • átruházással kapcsolatos kiadások 3.4.3. Tartási, életjáradéki vagy öröklésből származó jövedelem 3.4.4. Tőkejövedelmek Kamat Osztalék Árfolyamnyereség A vállalkozásból kivont jövedelem Cégautó-adó 3.4.5.

Vegyes jövedelmek

62

4. A TÁRSASÁGI ADÓ semleges adózási környezetre, valamint a vállalkozási szférában maradó jövedelem általános kedvezményezésére helyezi a hangsulyt. A társasági adó törvény szorosan kapcsolódik a számviteli törvényhez, egyoldalúan utal a számviteli törvényre, Alapelvek A társasági adó és az osztalékadó alanya Teljes körű és korlátozott adókötelezettség A társasági adókötelezettség A társasági adóbevallást magyar nyelven forintban kell elkészíteni 4.2. A TÁRSASÁGI ADÓALAP MEGÁLLAPÍTÁSA A társasági adó alapja – belföldi illetőségű adózó estén – az adózás előtti eredmény:

63

Az adózás előtti eredmény vázlatos sémája a következő: Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye ± Pénzügyi műveletek eredménye Szokásos vállalkozási eredmény ± Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Az adóalap meghatározása a következőképpen történik: ± Adózás előtti eredmény ± Az eredményt részben növelő, részben csökkentő tételek, amelyek az adóalap nagyságára lényegében egyenlegükkel hatnak - Az adóalapot csökkentő tétel + Az adóalapot növelő tétel Adóalap 4.2.1. Az adóalapot csökkentő jogcímek Az értékcsökkenési leírás (1, 2 számú melléklet) Költségek és ráfordítások elszámolhatóságának szabályozása A vállalat érdekében felmerült egyes költségek, ráfordítások

64

4.2.2. Az adóalapot növelő jogcímek 4.2.3. Egyedi adóalapmegállapítási szabályok Külföldi szervezet adóalapja Az adózó jogutód nélküli megszűnésének hatása az adóalapra Jogutód nélküli megszűnésnek Jogutódlás melletti megszűnés Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosításai 4.3. AZ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA A társasági adó mértéke: A pozitív adóalap 18%-a. Kivétel: a külföldön tevékenységet végzők esetében a pozitív adóalap 3%-a.

65

Adómentesség Beruházási adókedvezmények TÉRSÉGI ÉS EGYÉB ADÓKEDVEZMÉNYEK KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATOK ADÓKEDVEZMÉNYE ADÓKEDVEZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELÉNEK SZABÁLYAI FIZETENDŐ ADÓ Számított társasági adó (az adóalap 18%-a) - Adókedvezmények - Külföldön megfizetett adó Fizetendő társasági adó 4.4. ELJÁRÁSI ÉS ADÓELŐLEG-FIZETÉSI SZABÁLYOK

A KÜLFÖLDI SZERVEZET ADÓKÖTELEZETTSÉGÉNEK TELJESÍTÉSE

66

AZ ADÓELŐLEG BEVALLÁSÁNAK ÉS FIZETÉSÉNEK SZABÁLYAI 4.5. OSZTALÉKADÓ AZ OSZTALÉKADÓ MEGFIZETÉSE A KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSE

5. A FORGALMI TÍPUSÚ ADÓK

5.1. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ Az ÁFA alapvető jellemzői: • általános • forgalmi • fogyasztói • összfázisú, • közvetett, • semleges, • nettó alapú, hozzáadottérték-típusú fogyasztói forgalmi adó. Az ÁFA törvény hatálya, alapfogalmak

67

Az ÁFA tárgya: az adóalany által belföldön teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, valamint a termékimport. A teljesítés helye Az adófizetési kötelezettség keletkezése • elszámolási időszakonként Az ÁFA alapja Csökkenti az adóalapot A felszámítandó adó -főszabályként az adóalap 25%-a. Csökkentett adókulcs (12%-os ÁFA) Az adóalap 0%-a Adómentességek A tárgyi adómentesség (az adótörvény mellékletében felsoroltak) Az alanyi adómentesség Az alanyi mentességet az adóév végéig lehet választani. Adólevonási jog

68

Az előzetesen felszámított adó megosztása. Az adó fizetésére kötelezett személye Az adó mértéke és az adó levonása Az ÁFA-befizetés és -visszaigénylés Különleges adózási módok és záró rendelkezések Kereskedelmi szálláshelyadási tevékenység Bolti kiskereskedelem Az idegenforgalmi tevékenység 5.2. FOGYASZTÁSI ADÓ Fogyasztási adót kell fizetni, ha a fogyasztási adóköteles terméket az adóalanya belföldön értékesíti, vagy importálja 5.3. FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉS Árkiegészítést igényelhet az, - aki hatósági áras különjárati autóbusz-

69

szolgáltatást, - koncesszióköteles, menetrend szerinti vasúti vagy közúti, vagy belvízi személyszállítást nyújt, amelyhez jogszabály utazási kedvez ményt állapít meg. 5.4. JÖVEDÉKI ADÓ A jövedéki adó tárgya a belföldön előállított és importált jövedéki termék: - Ásványolaj - Alkoholtermék - Pezsgő - Köztes alkoholtermék Jövedéki ellenőrzés és jogkövetkezmények

6. Egyéb adók A helyi adók jogi szabályozása: az adóknak az a fajtája, amelyet: • a helyi önkormányzat vet ki,

70

• a törvényi előírások keretein belül, (keret-jellegű törvények) • saját döntése alapján, • önkormányzati rendeletben, • a területén élő polgárokra, • az ott működő vállalkozásokra, • a más forrásból származó bevételek kiegészítésére, • a lakosság és a vállalkozások érdekében nyújtott szolgáltatások finanszírozására. A helyi adók, adó tárgya szempontjából a következőképpen csoportosíthatók: • vagyoni típusú adók - építményadó (lakáscélú építmény és nem lakás célját szolgáló épület) - telekadó • kommunális jellegű adók - magánszemélyek kommunális adója - vállalkozók kommunális adója • idegenforgalmi adó • helyi iparűzési adó 6.2. Gépjármüadó /1991. Évi LXXXII.tv./

71

6.3. SZERENCSEJÁTÉK JELLEGŰ ADÓKÖTETEZETTSÉGEK Szerencsejátéknak minősül: Sorsolásos játék szervezése Szerencsejátékok lebonyolitására szervezet Alapitása /játékkaszinó/ Pénznyerő automata üzemeltetés Lóverseny- és egyéb szj. résztvevők fogadása - Játékadó Sorsolásos játékok Pénznyerő automaták játékadója Bukmékeri r. fogadás „ Játékkaszinó „ A játékadó bevallása: Tárgyévet követő év február 15-ig Befizetése: Tárgyhót követő hó 20-ig Sorsolást követő hó 20-ig 6.4. ÚTALAP ÉS BEVÉTELEI 6.5. BÁNYAJÁRADÉK

72

7. ILLETÉKEK Az illetékek alapvető jellemzői: • állami előírásokon alapuló, mivel a törvény kötelezően meghatározza az illeték mértékét, • általános jellegű, tehát természetes és jogi személyekre egyaránt vonatkozik, és mértéke is megegyezik • a központi és önkormányzati költségvetések bevételét gyarapítja • közvetlen ellenszolgáltatás típusú (nem "anonim" jellegű), • egyszeri (évente nem megismétlődő), • pénzbeli fizetési kőtelezettség. • megfizetését a hatóság kényszerrel biztosítja, elmulasztása szankciót von maga után Az illetéket és annak mértékét az állam rendeli el, megfizetése kötelező mindenkinek, függetlenül attól, hogy természetes vagy jogi személy. Az illetékek fajtái: Vagyonszerzési illetékek: • öröklési illeték • ajándékozási illeték, • visszterhes vagyonátruházási illeték; Eljárási illetékek: • Államigazgatási eljárási illeték

73

• Bírósági eljárási illeték AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG Illetékmentesség

7.2. A VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKEK

7.2.1. Örökösödési illeték Az öröklési illeték mértékét a következő táblázat foglalja össze: Csoport Illeték ál- Lakástalános tulajmértéke don esetében 2,5 % Az örökhagyó gyerme- 11 % ke, házastársa, szülője, háztartásban eltartott szülő nélküli unoka Az előző csoportba nem 15 % 4% tartozó unoka, nagyszülő, testvér Minden más örökös 21 % 5%

74

Az illeték alapja az ajándék tiszta értéke, mértékét pedig a következő táblázat mutatja: Csoport Illeték álta- Lakástulános mér- lajdon esetéke tében 5% Az örökhagyó gyerme- 11 % ke, házastársa, szülője, háztartásban eltartott szülő nélküli unoka 8% Az előző csoportba nem 15 % tartozó unoka, nagyszülő, testvér Minden más örökös 21 % 10 %

7.2.3. Visszterhes vagyonátruházási illeték

7.3. AZ ELJÁRÁSI ILLETÉK 7.3.1. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI ELJÁRÁSI ILLETÉK Az illeték alapja a kérelem előterjesztésének időpontjában fennálló az eljárás tárgyának forgalmi értéke. Az illeték mértéke:

75

• az elsőfokú államigazgatási eljárás általános tételű illetéke 1500 Ft. • az első fokon eljárt államigazgatási hatóság határozata elleni fellebbezés illetéke általában a fellebbezéssel érintett vagy a fellebbezésben vita összeg minden megkezdett 10 000 Ft után 100 Ft, de minimum 2 000 Ft, maximum 200 000 Ft (ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 2 000 Ft); • a felügyeleti intézkedést kezdeményező kérelem illetéke 5 000 Ft. 7.3.2. Bírósági eljárási illeték Polgári peres illetékek A csődeljárás és a felszámolási eljárás illetéke Cégbejegyzési illeték Fellebbezési eljárási illeték Felülvizsgálati eljárási illeték A büntető eljárások illetéke

7.4. Az illeték megfizetése

76

8. VÁMISMERETEK A vám az adó egy speciális, az országhatárt átlépő áruforgalomban alkalmazott fajtája. A vámok alkalmazása több célt is szolgálhat, melyek a következők: • a külkereskedelmi forgalom bármely területét szabályozni (exportvámok, importvámok, tranzitvámok,) • az állami költségvetés bevételeit fokozni: (fiskális vámok,) • a hazai termelés számára a fejlődéshez védelmet, piacot biztosítani: (nevelővám, piacbiztosító vám,) • a külföldi áruk tisztességtelen versenyét a hazai piacon ellensúlyozni: (antidömping vám, kiegyenlítő vám,) • mint a kereskedelmi diplomácia eszközével vámkedvezményeket megszerezni, hátrányos vámelbánást megtorolni: (taktikai vám, büntető vám,) • gazdasági előnyt biztosítani: (preferenciális vám,) • a külkereskedelmi forgalom szerkezetét, irányait befolyásolni: (vámok differenciált alkalmazása.)

77

8.2. A KERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁSOK Gazdasági és politikai értelemben egyaránt jelentős szerződések. Ilyen elvek: • a legnagyobb kedvezmény elve • a nemzeti elbánás elve és • a viszonosság elve. 8.3. A VÁMOK CSOPORTOSÍTÁSA A vámok hazai és a nemzetközi vámelméleti terminológia figyelembevételével többféle csoportba rendezhetők, a, az áruforgalom iránya, b. a gazdasági-, és kereskedelempolitikai célok, c. a vámok hatása, d. a jogi szempontok alapján, e. a vámtételek meghatározásának módja szerint, f. az időbeli hatályuk alapján, g. egyéb feltételek alapján.

78

8.4. A HAZAI VÁMALKALMAZÁS ELEMEI A magyar vámrendszerben jogegyenlőség és szektorsemlegesség érvényesül meghatároz. A három szint a következő: • a vámhivatalok és kirendeltségek jelenetek az alsó fokú szervezeteket; ezek a határátkelőhelyen, megyeszékhelyeken, nagyobb városokban és vámraktáraknál működnek, • a fővárosi, repülőtéri és megyei parancsnokságok a középfokú szervezetek és • a Vám-, és Pénzügyőrséfi Országos Parancsnoksága (VPOP) adja a felsőfokú szervezetet. 8.5. A VÁM BIZTOSÍTÁSA A vámteher megfizetésének biztosítása érdekében a vámáru ill. ám szállítnia vagy birtokosa vámbiztosítékot köteles nyújtani. A hazai vámszabályozásból az alábbi elemeket emeljük ki: • a vámteherfizetési kötelezettség • a vámtarifa • a vámérték megállapítása • a vámteherfizetési kötelezettség és a vámbiztosíték • vámkezelési eljárások.

79

• vámigazgatási bírság 9. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ISMERETEK

9.1. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI, NYUGDÍJÉS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉK A társadalombiztosítási kiadások részbeni fedezésére a munkáltatók (foglalkoztatók), az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások a hatályos törvény előírása szerint társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezettek. Tb-járulék: 1. nyugdijjárulék /munkaadó+munkavállaló/ 2. egészségügyi biztositási járulék /munkaadó+munkavállaló/ 2000. január 1-jétől a járulékok adónemnek minősülnek, eljárási, bevallási, fizetési előírásaikat az Art. szabályozza. 9.2. AZ EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS = EHO

80

Az egészségügyi ellátásokhoz szükséges pénzügyi források kiegészítése érdekében a munkaadók 1997.-től kezdődően törvényi szabályozásra fix összegű egészségügyi hozzájárulást kötelesek fizetni. 9.3. MUNKAADÓI ÉS MUNKAVÁLLALÓI JÁRULÉK Munkaadói járulék fizetésre kötelezett a munkaadó. A járulék alapja a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alá eső jövedelem. Mértéke: 3%. A munkaadói járulékot a munkaadó állapítja meg, vallja be, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál kezelt számlára. Munkaerőpiaca Alap számlájára fizeti be. Munkavállalói járulék fizetésére kötelezett a munkavállaló. A járulék alapja a munkaviszony alapján a munkaadótól kapott bruttó munkabér, illetmény (kereset). Mértéke: az a járulékalap 1,5%.

81

9.4. A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS A szakképzési hozzájárulás célja a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó, az állam által elismert szakképesítés megszerzését biztosító szakképzés támogatása, amely a szakközépiskolai, szakmunkásképző iskolai, és a szakiskolai tanulók gyakorlati képzését segíti elő.

9.5. REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS Rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett a munkaadó, ha az általa foglalkoztatottak száma a jogszabályban rögzítettet meghaladja, és a kötelező foglalkoztatási szintet nem éri el azaz a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles: • ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 főt meghaladja, • és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát.