Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 20.K.30.418/2015/21. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: CPV Kód:
2016/45 Fővárosi Bíróság ítélete KÉ 2016.04.20. 4355/2016
Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 20.K.30.418/2015/21. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Veres Zoltán ügyvezető által képviselt 4V Trans Kft. (1133 Budapest, Váci út 76.) felperesnek, a dr. Szvetnik Ágnes jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) alperes, valamint az alperes pernyertességének elősegítése érdekében beavatkozott dr. Bányai Dávid jogtanácsos által képviselt Pécsi Tudományegyetem (7622 Pécs, Vasvári Pál u. 4.) alperesi beavatkozó ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi ÍTÉLETET: A bíróság a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a bíróság a felperest, hogy tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 21.000.-(huszonegyezer) Ft eljárási illetéket az illetékügyi hatóság külön felhívására a Magyar Államnak fizessen meg. Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 30.000.- Ft (harmincezer) és az alperesi beavatkozónak fizessen meg 15 napon belül 10.000.- (tízezer) Ft perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. INDOKOLÁS Jelen ügy előzményeként az alperesi beavatkozó ajánlatkérőként 2014. 07. 10-én feladott hirdetményével a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) Harmadik rész 121. § (1) b) pontja szerint nyílt közbeszerzési eljárást indított a „keretszerződés költöztetés és szállítási feladatok ellátására a Pécsi Tudományegyetemen" tárgyban. A II.2.1. pont szerint a teljes mennyiség vagy érték 57 millió Ft + Áfa keretösszeg volt. A felhívás II.3. pontja szerint a 1
szerződés időtartama 2014. augusztus 27-től 2016. 06. 30. napjában került rögzítésre. A dokumentáció műszaki leírás része a beszerzés teljes mennyisége kapcsán azt rögzítette, „hogy a tervezett szállítási feladatok listája tájékoztató jellegű, a keretszerződés jellegéből adódóan csak eseti megrendelés megküldése esetén tart igényt a megrendelő a konkrét feladat ellátására. Az ajánlattételi határidőre ajánlatot nyújtott be a felperes és a Rumelo Kft,, melyet követően az ajánlatkérő alperesi beavatkozó a Rumelo Kft.-t hirdette ki nyertes ajánlattevőként. A nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlattevőt az ajánlatkérő alperesi beavatkozó nem hirdetett. A felperes 2014. augusztus 26-án benyújtott jogorvoslati kérelmére indult D. 445/12/2014. számú 2014. szeptember 26-án kelt határozatában a jogsértés megállapítása mellett az alperes az ajánlatkérő alperesi beavatkozó eljárást lezáró döntését megsemmisítette. A határozattal szemben a Rumelo Kft. kereseti kérelmet nyújtott be, mely alapján a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon ( továbbiakban: FKMB ) per volt folyamatban 12.K.33.890/2014/8. szám alatt, melyben a bíróság a Rumelo Kft., mint felperes keresetét elutasította. Az ítélet rögzítette, hogy a perbeli esetben a Rumelo Kft. mint ajánlattevő volt az, akinek a részéről a közbeszerzési eljárás során felmerült, hogy az ajánlatában szolgáltatott adat, konkrétan a referencianyilatkozatban feltüntetett adat, a szerződés időpontja, a valóságtól eltérő adatot tartalmazott. Ezt az alperesi határozati megállapítást hagyta helyben a bíróság. A bíróság egyetértett az alperessel a hamis adatszolgáltatás tényének megállapítása, valamint azon jogkövetkezmény levonása tekintetében is, hogy az ajánlattevő Rumelo Kft.-t eltiltotta 18 hónapra a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől. Az ajánlatkérő alperesi beavatkozó 2014. szeptember 03-án eljárást megindító felhívás közvetlen megküldésével a Kbt. 122. § (7) bekezdés a) pontja szerint hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott szolgáltatás megrendelése tárgyában. A felhívást az ajánlatkérő alperesi beavatkozó, az IMOLA Építő Kft-nek, a Rumelo Kft.-nek és a Teher Favorit Bt.-nek küldte meg. Ezt követően 2015. január 30-án született meg a FKMB 12.K.33.890/2014/8. számú fentebb ismertetett ítélete, tehát amikor az ajánlatkérő alperesi beavatkozó 2014. szeptember 3-án a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást megindította az ítélet még nem született meg. A felhívás 3. pontja szerint a szerződés mennyisége 3.500.000,- (három-millió-ötszázezer) Ft + Áfa volt. A felhívás 4. pontja szerint a teljesítés helye 7624 Pécs, Ifjúság út 13. , 7624 Pécs, Rákóczi út 2., 7624 Pécs, Rét u. 2. Az értékelés szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás volt. A dokumentáció műszaki leírás fejezete a beszerzés teljes mennyiségeként az alábbiakat jelölte meg: „a betegellátó és egyéb egységeiben lévő orvosi műszerek, laborberendezések, informatikai eszközök, személyi tárgyak és bútorok szakszerű költöztetése és ezekkel kapcsolatos rakodási, szállítási és fuvarozási feladatok ellátása. A költöztetés, fuvarozás, szállítás, rakodás az ajánlatkérő alábbi telephelyei között tehergépkocsi igénybevételével vagy telephelyen belül közúti szállítás és gépkocsi igénybe vétele nélkül kézikocsikkal történik. A konkrét költöztetési feladatokról ajánlatkérő képviselője eseti megrendelést ad a vállalkozó számára. A tervezett szállítási feladatok listája tájékoztató jellegű, a keretszerződés jellegéből adódóan csak eseti megrendelés megküldése esetén tart igényt. KK szervezeti egység Költözés időpontja Hová (400 ágyas klinika) Pécs, Ifjúság út 13. Honnan Szakambulanciák - 1. sz. belgyógyászat szeptember 29. A-Magasföldszint PTE Rákóczi úti 2
telephely, Pécs, Rákóczi út 2-3. KVI-I. Bel. Angiológia szeptember 29. A-I. PTE Rákóczi úti telephely, Pécs, Rákóczi út 2-3. KVI-I. Bel - Kardiológia szeptember 29. A-4. PTE Rákóczi úti telephely, Pécs, Rákóczi út 2-3. I. Bel gasztroenterológia szeptember 29. A-6. PTE Rákóczi úti telephely, Pécs, Rákóczi út 2-3. SBO szeptember 29. C2-MélyfÖldszint PTE Rákóczi úti telephely, Pécs, Rákóczi út 2-3. Igazgatás, orvosi szobák: SBO, 1. Belgyógyászat szeptember 29. C- Magasföldszint PTE Rákóczi úti telephely, Pécs, Rákóczi út 2-3. KVI -Neurológiai Klinika Stroke szeptember 29. C-1. PTE Rákóczi úti telephely, Pécs, Rákóczi út 2-3. KVI - I.Belgy. -Kardiológia (koronaria szakmaspec. Int.) szeptember 29. C-1. PTE Rákóczi úti telephely, Pécs, Rákóczi út 2-3. 1. Bel - igazgatási egységek, orvosi szobák szeptember 29. C-1 PTE Rákóczi úti telephely, Pécs, Rákóczi út 2-3. 1. Bel - gasztroent. ébredő megfigyelő szeptember 29. C-2 PTE Rákóczi úti telephely, Pécs, Rákóczi út 2-3. A nyertes ajánlattevőként a Rumelo Kft. került megjelölésre és vele 2014. szeptember 26-án kötötte meg a vállalkozási keretszerződést az ajánlatkérő alperesi beavatkozó. Mindezekre figyelemmel a felperes 2014. október 29-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, amit a későbbiekben kiegészített, melyben kérte a jogsértés megállapítását és a megkötött szerződés megsemmisítését. Véleménye szerint az ajánlatkérő alperesi beavatkozó párhuzamosan ugyanabban a tárgyban két közbeszerzési eljárást folytatott le, mellyel megsértette a Kbt. 2. § (3) bekezdését. Álláspontja szerint az ajánlatkérő alperesi beavatkozó először 2014. 07. 10-én keretszerződés költöztetési, szállítási feladatok ellátására a Pécsi Tudományegyetemen tárgyban közbeszerzési eljárást indított 13.506/2014. iktatószámon, majd ezzel párhuzamosan 2014. szeptember 3-án egy újabb hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra - 21.852/2014. iktatószámon nyilvántartott és keretszerződés a Pécsi Tudományegyetem 400 ágyas klinikai tömb Ifjúsági út 13. és SBO illetve a Rákóczi út és Rét utcai telephelyei közötti költöztetési és ezekkel kapcsolatos rakodási és szállítási feladatok ellátására tárgyú - az előző eljárással megegyező keretszerződéssel indított eljárást. Második kérelmi elemként arra hivatkozott, hogy a Kbt. 18. § (1) és (2) bekezdését sértette meg az ajánlatkérő alperesi beavatkozó, miután a klinika építése, felújítása miatti folyamatos költöztetési igényét részekre bontotta a célból, hogy korlátozza a versenyt. Arra hivatkozott, hogy 2013. évben nettó 8 millió Ft összeg alatti keretszerződést kötött a Rumelo Kft.-vel az alperesi beavatkozó 400 ágyas klinika orvosi műszerek, eszközök, bútorok költöztetése tárgyában, melyre 2014. 07. 28-ig 6.979.100,- Ft kifizetést teljesített. Hogyha ezt az összeget és a 13506/2014. iktatószámú eljárásnak az összegét figyelembe veszik, akkor nem alkalmazhatta volna a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, mert az elérte az uniós értékhatárt a 61 millió Ft feletti összeggel. A harmadik kérelmi elem az volt, hogy a referenciaigazolása a Rumelo Kft.-nek hamis volt és így a Rumelo Kft. hamis adatot szolgáltatott, amellyel megsértette az ajánlatkérő a Kbt. 2. § (3) bekezdésében foglalt tisztesség alapelvét, mert ez már a D.445/2014. eljárás során egyértelműen kiderült. Így az ajánlatkérő alperesi beavatkozó nem hivatkozhat arra, hogy 2014. szeptember 26-án született alperesi határozatból értesült erről. Ezen felül azért is tudott a hamis adatszolgáltatásról az alperesi beavatkozó, mert az alperesi beavatkozó adta ki a referenciaigazolást hamis adattartalommal. 3
Az ajánlatkérő alperesi beavatkozó észrevételében előadta, hogy jelen közbeszerzési eljárás alapjául szolgáló 2014. szeptember 3-án indított 3.500.000,- (három-millió-ötszázezer) Ft becsült értékű közbeszerzési eljárást azért indította, mert a 13.506/2014. iktatószámú közbeszerzési eljárás műszaki tartalmán felül újabb költöztetési feladatok merültek fel, amire az 57 millió Ft-os keretösszeg nem elegendő és a jelen jogorvoslat tárgyát képező közbeszerzési eljárás műszaki tartalma nem szerepelt a KÉ.-13.506/2014. iktatási számon indított eljárás műszaki tartalmában. Közölte, hogy a dokumentáció részét képező műszaki leírás táblázatának 1., 2., és 6-10. soraiban szereplő feladatok nem szerepeltek a KÉ-13506/2014 iktatási számú eljárás ajánlati dokumentációban felsorolt költöztetési feladatok között. A 3., 4. és 5. sorokban található - J. Bel -Kardiológia, J. Bel gasztroenterológia és SBO elnevezésű - feladatok olyan 2014. 07. 11. és 2014. szeptember 3. (eljárást megindító felhívások feladásának/megküldésének napjai) között felmerült többletköltöztetési igényeket takarnak, amelyek a KÉ-13506/2014. iktatási számú eljárás műszaki tartalmának nem voltak részei. A plusz igények azért merültek fel, mert időközben lezajlott a használatbavételi engedélyezési eljárás, elkészültek bizonyos épületrészek és 2014. július 11-én az ismertnél és tervezettnél nagyobb arányban váltak beköltözhetővé. Ily módon a 2014. július 11-én tervezettnél több orvosi műszer, gép, berendezés, bútorzat stb. elköltöztetésére nyílt lehetőség, amelynek megvalósítására sem műszaki tartalmára, sem a már fentebb utaltaknak megfelelően a rendelkezésre álló 57 millió Ft keretösszegre tekintettel nem jelentett megoldást a KÉ-13506/2014. iktatási számú eljárás. Plusz igény még azért is merült fel, mert a KÉ-19821/2013. iktatási számon indított „Szállítási szerződés a PTE „400 ágyas klinika" épületének átalakításához és bővítéséhez kapcsolódó bútor szállítására és üzembe helyezésére tárgyú közbeszerzési eljárás 2014. 07. 21-én kiküldésre került összegzésével kapcsolatosan a Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály nem támogató szabályossági tanúsítványt állított ki, így a bútorokra az alperesi beavatkozó ajánlatkérő nem tudott szerződést kötni, emiatt a 3., 4. és 5. sorban szereplő szervezeti egység esetében 2014. 07. 11-én a tervezettnél több bútor átköltöztetése vált szükségessé. Gyakorlatilag az SBO-hoz nem új bútorok kerülnek, hanem a régi bútorokat is át kell költöztetni a régi helyről. A hamis adatszolgáltatással kapcsolatosan kifejtette, hogy akkor arról még nem tudott, amikor a felhívás megküldésével felhívta az ajánlattevőt az ajánlattételre. Mindezekre figyelemmel született meg az alperes D.553/2015/2014. számú 2014. december 17-én kelt határozata, mely a felperes jogorvoslati kérelmét elutasította. A határozat jogszabályi hivatkozással alátámasztottan kifejtette, hogy az egybeszámításra irányuló felperesi jogorvoslati kérelem nem alapos. E körben hivatkozott a Kbt. 18. § (1), (2) és (3) bekezdésében, valamint a 122. § (7) bekezdésében rögzítettekre és annak miniszteri indokolásában kifejtettekre, mely szerint az egy időben megkezdett beszerzéseket kell egybeszámítani. A törvény értelmében változatlanul csak az egy beszerzési tárgyba sorolható beszerzéseket kell egymással egybeszámítani, amelyeknek a beszerzés iránti igénye egy időben merült fel. A határozat rögzítette, hogy az ajánlatkérő alperesi beavatkozó 2014. 07. 10-én írta ki első eljárását, míg jelen eljárás megindítására 2014. szeptember 3-án került sor. így ezen két beszerzési igény felmerülése között még két hónap sem telt el, melyből kifolyólag jelen eljárás beszerzési igénye új igénynek nem minősül, de a Kbt. 18. § (3) bekezdés feltételeit vizsgálva megállapította, hogy a korábbi eljárás becsült értéke 57 millió Ft volt, míg jelen eljárás becsült értéke 3.500.000,- Ft, ami 60.500.000,-(hatvan-millió-ötszázezer) Ft-ot tesz ki, amelynek 20 %-a 12.100.000,- (tizenkettő-millió-egyszázezer) Ft, amely összeget nem éri el a jelen eljárás becsült értéke. Így azt állapították meg, hogy nem terhelte az alperesi beavatkozó ajánlatkérőt az 4
egybeszámítási kötelezettség a jelen szolgáltatás megrendelésekor annak becsült értéke alapján, így jogszerűen alkalmazhatta a 122. § (7) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárást. Azzal kapcsolatosan, hogy egyszerre két eljárást indított az alperesi beavatkozó ajánlatkérő az alperes hivatkozott a Kbt. 2. § (3) bekezdésében rögzítettekre, melynek során kifejtette, hogy a felperes nem jelölt meg az üggyel összefüggésben konkrétan olyan többlettényállást a rendeltetésszerű joggyakorlás tekintetében, amely ne került volna vizsgálat alá. Az ajánlatkérő alperesi beavatkozó bemutatta az eljárás során a feladat meghatározását, munkaigényét, amiből megállapítható volt, hogy a jelen eljárás tárgya nem azonos a korábbi eljárás tárgyával, ennek szükségessége többlet megrendelésből fakadt. A verseny tisztaságának megsértésével kapcsolatosan, hogy olyan céget hívott fel ajánlattételre, akinek problémás volt a referenciaigazolása és ezzel megsértette a tisztesség elvét az ajánlatkérő alperesi beavatkozó az alperes határozatában kifejtette még azt is a Kbt. 2. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra történt hivatkozást követően, hogy a Rumelo Kft. hamis adatszolgáltatását az ajánlatkérő a korábbi közbeszerzési eljárásában nem állapította meg. A felperes, mint kérelmező kérelmére indult meg a D.445/2014. számú eljárás és a Döntőbizottság állapította meg a Rumelo Kft. hamis adatszolgáltatását, aki a bírósági felülvizsgálatot kérte. Így a határozat a bírósági döntésig nem volt foganatosítható, ezért azt állapították meg, hogy amikor a Rumelo Kft.-t felhívta ajánlattételre az ajánlatkérő alperesi beavatkozó nem sértett jogszabályt, ezért utasították el ezt a felperesi jogorvoslati kérelmet is. A határozattal szemben a felperes határidőben keresetet terjesztett elő, melyben kérte az alperesi határozatnak a megváltoztatását elsődlegesen és azt, hogy az eredeti jogorvoslati kérelemben foglaltaknak megfelelően a bíróság az alperesi beavatkozó jogsértését állapítsa meg. A kereset 1. pontja a hamis referenciaigazolás vonatkozásában hivatkozott arra, hogy a Rumelo Kft.-t 18 hónapra tiltották el a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől, a D.445/12/2014. számú határozattal az ajánlatkérő alperesi beavatkozóval szemben pedig bírságot szabtak ki. Ezen határozat 2014. szeptember 26-án kelt és a felperes számára az volt a sérelmes, hogy ugyanezen a napon 2014. szeptember 26-án kötött szerződést a Rumelo Kft. az ajánlatkérő alperesi beavatkozóval. Ennek a szerződésnek az érvénytelenségét és megsemmisítését kérték az alperestől. Az egybeszámítás kapcsán álláspontja szerint a 2013. és 2014. közötti költöztetési pályázatot mindenképpen egybe kell számítani, mert már az ajánlatkérő alperesi beavatkozó 2013-ban is tudatában volt, hogy további költöztetési igénye fog felmerülni a következő években, hiszen ez az igény már 2010. óta folyamatosan fennállt. Véleménye szerint téves volt az a határozati indokolás, hogy a 2014. éves költöztetési projekteket számolták egybe és a 2013. évit ehhez nem adták hozzá, mert akkor ezzel átlépte volna a közösségi értékhatárt, amivel az ajánlatkérő alperesi beavatkozó megsértette a Kbt. 18. § (1) bekezdését. Előadta, hogy a műszaki tartalom mindkét pályázatban szerepelt. A 16. sorszámú bírósági jegyzőkönyvben, mely a 2015. év szeptember 22-én tartott tárgyaláson készült a 2. oldal 4. bekezdésében a felperes képviselője úgy nyilatkozott, hogy nem vitatja, bizonyos többletelemek vannak az új közbeszerzési eljárásban, de véleménye szerint jogszerűtlen volt az eljárás, hiszen olyan apróságok kerültek pluszban feltüntetésre, ami nem módosítja az alap közbeszerzési eljárásban kiírt költöztetési feladatot. Az alperes érdemi nyilatkozatában változatlan formában fenntartotta a határozatában rögzítetteket. Álláspontja szerint sem anyagi, sem eljárásjogi jogszabálysértést nem követett el döntése meghozatala során, az mindenben megalapozott. Elsődlegesen a Pp. 131. § h) pontjára figyelemmel kérte, hogy a bíróság a keresetlevél 5
határidőben érkezettsége vonatkozásában vizsgálódjon, mely jogértelmezésének alátámasztására az iratokhoz 9/A/1. alatt csatolta a Pécsi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 1.Kpkf.50.538/2014/2. számú végzését, mely anyagi jogi határidőként értékeli a 15 napos keresetindítási határidőt és mivel a közigazgatási határozatot 2015. január 8-án átvette a felperes, álláspontjuk szerint 2015. január 23-a lett volna az a nap, amíg a keresetnek az alpereshez be kellett volna érkeznie. Ennek ellenére azt 2015. január 22-én adta postára a felperes és 2015. január 27-én érkezett az alpereshez, ami miatt elkésett. Az ügy érdemével kapcsolatosan az alperes a határozatában kifejtetteket változatlan formában fenntartva a 9. sorszámú jegyzőkönyvben úgy reagált, hogy utalt arra, az egybefoglalás vonatkozásában a 2013-ban kiírt beszerzési igény új igénynek számít, ami azért nem került részletezésre a határozatuk indokolásában, mert a felperes jogorvoslati kérelmében csak említi a 2013-as beszerzési igényt, azt nem részletezi, csak két 2014-es beszerzési igény vonatkozásában érvel és azért csak e körben folytatták le a vizsgálatot. A költöztetés tartalmával kapcsolatosan az iratokhoz 10. sorszám alatt beadott beadványában és annak mellékletében részletezte, hogy mik azok a többletelemek, amelyeket elfogadott, amit az alperesi beavatkozó az eljárás során csatolt. Utalt arra, hogy a szakambulanciák, I. sz. Belgyógyászat, a KVI-I. Bel Angiológia, az Igazgatás, orvosi szobák, SBO, I. Belgyógyászat, KVI-Neurológiai Klinika, Stroke, KVI-I. Belgyógyászat-Kardiológia (koronaria szakmaspec. Intézet) az I. Bel - Igazgatási egységek, orvosi szobák, az I. Bel -gasztroenterológia ébredő megfigyelő feladatok nem szerepeltek a KÉ-135606/2014. iktatási számú eljárás ajánlati dokumentációjában felsorolt költöztetési feladatok között. A KVI-I. Bel - Kardiológia, az I. Bel - gasztroenterológia, az SBO feladatok olyan 2014. 07. 11. és 2014. szeptember 3-a eljárást megindító felhívások feladásának megkötésének napjai között felmerült többletköltöztetési igényeket takarnak, amelyeket a KÉ-13506/2014. iktatási számú eljárás műszaki tartalmának nem voltak részei. Emiatt a felperes keresetét e körben is kérte elutasítani. Fenntartva a hamis adatszolgáltatás vonatkozásában a határozatában rögzítetteket kifejtette, hogy nem az alperesi beavatkozó ajánlatkérő állapította meg a Rumelo Kft. hamis adatszolgáltatását a közbeszerzési eljárásában, hanem azt az alperes hozta meg 2014. szeptember 26-án a D.445/12/2014. számú eljárásának lezárása során, így amikor a hamis adatszolgáltatás megvalósult, amikor felhívta az ajánlatkérő alperesi beavatkozó ajánlattételre a Rumelo Kft.-t, akkor minderről a hamis adatszolgáltatásról nem volt tudomása. Az alperesi beavatkozó változatlan formában fenntartotta a közbeszerzési eljárás során általa előadottakat. Csatlakozva az alperes jogi képviselője által előadottakhoz kérte a felperes keresetének elutasítását. A peres felek pernyertességük esetén perköltségigénnyel éltek, melynek összegszerűsége megállapítását a bíróság mérlegelésére bízták. A felperes keresete nem alapos. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 109. § (1) bekezdése szerint: Az ügyfél a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával. A keresetindítás határidejét törvény eltérően is meghatározhatja. 6
A Ket. 111. § (1) bekezdés szerint: A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság - az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével - jogszabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi. Törvény rendelkezhet úgy is, hogy meghatározott közigazgatási hatósági ügyben a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a közigazgatási döntést megváltoztathatja. A Pp. 339/B. §-a szerint a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor tekintendő jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik. A bíróságnak először abban az eljárási jogkérdésben kellett döntenie, hogy a felperes keresetlevele határidőben érkezett-e. A bíróság e körben rögzíti, hogy a Kbt. 158. § (1) bekezdése szerinti 15 napos keresetindítási határidő anyagi jogi határidőnek minősül a 4/2003. PJE határozat tükrében. A közigazgatási per azonban különbözik az általános polgári pertől abban, hogy a közigazgatási peres eljárás megindítását célozó keresetlevelet 2005. november 1. előtt eltérő rendelkezés híján - mind a bíróságon, mind az elsőfokú közigazgatási szervnél be lehetett nyújtani. A Pp. erről rendelkező 330. § (2) bekezdését a Pp. módosításáról és az egyes nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény módosította, 2005. november 1-je után a kereset benyújtása hatályosan csak az elsőfokú közigazgatási szervnél tehető meg két módon, vagy személyesen benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni lehet. A perbeli esetben alkalmazandó eljárásjogi rendelkezés a módosított 330. § (2) bekezdése volt. A felperes e rendelkezésnek megfelelően keresetlevelét az alperes határozatának kézhezvételétől számított Kbt. 158. § (1) bekezdése szerinti 15 napon belül ajánlott küldeményként postára adta, ezért az határidőben érkezettnek minősül. Mindezekre figyelemmel a bíróság a továbbiakban a határozatot vizsgálta felül abban a három pontban, amire a felperes képviselője hivatkozott. Az egybeszámítás kapcsán a bíróság az alábbiakat rögzíti: A Kbt. 18. § (1) bekezdése szerint tilos e törvény vagy e törvény Második Rész alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. (2) bekezdés: Amennyiben egy építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelés vagy hasonló áru beszerzésére irányuló közbeszerzés részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a becsült érték meghatározásához az összes rész értékét kell figyelembe venni. A (3) bekezdés értelmében a (2) bekezdéstől eltérően mindig e törvény Harmadik Része szerinti eljárás alkalmazható olyan szerződések megkötésére, amelyek becsült értéke a (2) bekezdés alkalmazása nélkül - szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés esetében 21.824.000,(huszonegy-millió-nyolcszáz-huszonnégyezer) forintnál, az építési beruházások esetében pedig 272.800.000,-(kettőszáz-hetvenkettő-millió-nyolcszázezer) forintnál kevesebb, feltéve, hogy ezen egybe nem számított részek összértéke nem haladja meg annak az értéknek a húsz százalékát, amit a (2) bekezdés alkalmazása esetén állapított volna meg az ajánlatkérő a teljes beszerzés becsült értékeként. A Kbt. 122. § (7) bekezdés rögzíti, hogy az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást az alábbi esetekben is indíthat: a) az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió forintot. 7
A bíróságnak ebben a vonatkozásban először abban kellett állást foglalnia, hogy terhelte-e az ajánlatkérő alperesi beavatkozót egybeszámítási kötelezettség. E körben a bíróság figyelemmel volt a határozatban rögzített Kbt. indokolására, mely szerint a jelenleg hatályos törvénytől eltérően az egybeszámítás referencia időszakaként nem jelöli meg sem a 12 hónapot, sem a költségvetési évet, hanem az irányelvi rendelkezésekkel összhangban rögzíti, hogy az egy időben megkezdett beszerzéseket kell egybeszámítani. A törvény értelmében változatlanul csak az egy beszerzési tárgyba sorolható beszerzéseket kell egymással egybe számítani. Áru és szolgáltatás esetében azokat a beszerzéseket kell egybeszámítani, amelyek hasonlóak és bár több szerződés útján kerülnek beszerzésre, a beszerzések iránti igény egy időben merül fel. A Közbeszerzési Hatóság által kiadott útmutató szerint „az ajánlatkérőnek mindazon hasonló áru beszerzésekre illetve hasonló szolgáltatás megrendelésekre irányuló beszerzéseinek értékét egybe kell számítani, amelyekre vonatkozó beszerzési igényének a vizsgált áruk beszerzése, szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződéseinek tervezésekor tudatában van, vagyis amely beszerzésekkel az adott eljáráson kívül számolhat és amelyeket képes lenne egyidejűleg is megvalósítani." A bíróság egyetértett azzal az alperesi hivatkozással, hogy két beszerzési igény időbeli felmerülését kellett vizsgálnia az alperesnek az eljárása során, az ajánlatkérő alperesi beavatkozó 2014. 07. 10-én kiírt első eljárását, valamint a 2014. szeptember 3-án kiírt eljárását. A bíróság rögzíti, hogy a felperes a jogorvoslati kérelmében csak az előzmények között hivatkozott az alábbiak szerint a 2013. évben folytatott keretszerződésre. „Ajánlatkérő 2013. évben nettó 8 millió Ft. alatti keretszerződést kötött a Rumelo Kft.-vel a Pécsi Tudományegyetem 400 ágyas klinika orvosi műszerek, eszközök, bútorok költöztetése tárgyában, amire 2014. 07. 28-ig 6.979.100,- Ft-ot fizetett ki. Ezen információ a 13506/2014. iktatószámon nyilvántartott eljárásban volt fellelhető. A Rumelo Kft. alkalmasságának bizonyítására ezt a referenciaigazolást nyújtotta be pályázatában." A bíróság osztotta azt az alperesi hivatkozást, hogy a jogorvoslati kérelemben a felperes gyakorlatilag csak a két 2014-es eljárást részletezte, az előzmények között említette csak a 2013-ban kiírt beszerzési igényt. E körben ezért nem eljárási jogszabálysértő az alperesi határozat amiatt, hogy ezzel kapcsolatosan érdemi vizsgálatot nem folytatott le. A bíróság e körben jegyzi meg, hogy a 2013-ban kiírt beszerzési igény - osztva az alperesi jogi képviselőnek a 9. sorszámú jegyzőkönyvben a 4. oldalon előadott nyilatkozatát - már új igénynek számít, ezért mivel csak a két 2014. éves beszerzési igényt kellett egybeszámítani annak összege nem sérti a Kbt. 18. § (3) bekezdésében foglaltakat. így az alperes sem anyagi, sem eljárási jogszabálysértést nem követett el döntése meghozatala során, az mindenben megalapozott ebben a pont vonatkozásában, hiszen a korábbi eljárás becsült értéke 57 millió Ft volt, míg a jelen eljárás becsült értéke 3.500.000,- Ft. A két eljárás összértéke 60.500.000,- Ft-ot tett ki, melynek 20 %-a 12.100.000,- Ft, amely összeget nem éri el a jelenlegi eljárás becsült értéke. A második kereseti kérelem kapcsán a bíróság az alábbiakat rögzíti: A Kbt. 2. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők közbeszerzési eljárásban a jóhiszeműség és a tisztesség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni. Az alperes az iratokhoz a 10. sorszámú beadványa mellékleteként csatolta azokat az anyagokat, amelyeket az alperesi beavatkozó csatolt részére a közigazgatási eljárásban, amelyek részletezik, hogy az 1., 2., 6-10. sorban szereplő feladatok nem szerepeltek a KÉ-13506/2014. iktatási számú eljárás ajánlati dokumentációjában felsorolt költöztetési feladatok között. A 3., 4. 8
és 5. sorokban található fent már ismertetett feladatok pedig olyan 2014. 07. 11. és 2014. szeptember 3-i között felmerült többletköltöztetési igények, amelyek a KÉ-13506/2014. számú eljárás műszaki tartalmának nem voltak részei. A felperes maga is elismerte, hogy tudomása volt arról, hogy az ajánlatkérőnek az első verziója az volt, hogy az SBO szervezeti egységet a Rákóczi útról úgy kellett volna elköltöztetni, hogy a bútorok ottmaradnak, az összes többi berendezést, az ágyakat, eszközöket kellett volna csak elszállítani, mert új bútorokat akartak az új helyen. Azonban ez meghiúsult, ezért annyiban módosították a közbeszerzési igényüket, hogy a régi bútorokat is szállítani kellett. Ez a felperes álláspontja szerint azonban ez nem változtatás, mert ugyanazt a közbeszerzést kellett megvalósítani. A bíróság e körben rögzíti, hogy a Pp. 164. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a felperesnek nem sikerült igazolnia és bizonyítani az eljárás során, hogy ugyanaz lett volna a tárgya a két közbeszerzési eljárásnak, amivel az alperesi beavatkozó ajánlatkérő megsértette a Kbt. 2. § (3) bekezdését. A bíróság az alperesi határozati megállapítással egyezően rögzíti, hogy jelen eljárás tárgya nem volt azonos a korábbi eljárás tárgyával, jelen eljárásnak a szükségessége többlet megrendelésből fakadt, ezért e körben sem sértett sem anyagi sem eljárásjogi jogszabálysértést az alperes a döntése meghozatalakor. A harmadik kereseti kérelem kapcsán a bíróság az alábbiakat rögzíti: A Kbt. 2. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát. A (2) bekezdés rögzíti, hogy az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítani a gazdasági szereplők számára. A bíróság álláspontja szerint a 12.K.33.890/2014/8. számú ítélet a 3. oldal utolsó bekezdésében rögzítésre került, hogy a D.445/12/2014. számú határozatot, amely az alperesi beavatkozó, mint ajánlatkérő vonatkozásában megállapította, hogy megsértette a Kbt. szabályait 2014. szeptember 26-án kelt, ami a Rumelo Kft.-vel kapcsolatos hamis referenciaigazolás vonatkozásában tett megállapítást. A felek nem vitatták, hogy 2014. augusztus 11-én tett hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított az alperesi beavatkozó, mint ajánlatkérő 21.852/2014. iktatószámon, tehát még 2014. szeptember 26-át megelőzően. A bíróság e körben rögzíti, hogy a 12.K-S fentebb ismertetett ítélet indokolásában is megállapításra került az, hogy az ajánlatkérő alperesi beavatkozó úgy nyilatkozott, hogy adminisztrációs tévedésen alapult, hogy a referenciaigazolásban 2011. szeptemberét tüntette fel teljesítési időpontként. Az ajánlattevő alperesi beavatkozó az eljárás megindító felhívásból értesült, hogy kérelmezettként szerepel a jogorvoslati eljárásban. Az nem vitatott, hogy a szerződést a Rumelo Kft.-vel az alperesi beavatkozó 2014. szeptember 26-án kötötte meg, de mivel egy munkatársa állította ki az alperesi beavatkozó ajánlatkérőnek ezt a bíróság által is helyben hagyottan hamis referenciaigazolást, amikor az ajánlattevő alperesi beavatkozó felhívta a Rumelo Kft.-t ajánlattételre erről még nem tudott, hiszen nem ő állapította meg a hamis adatszolgáltatást az eljárása során, hanem azt az alperesi hatóság tette meg a 2014. szeptember 26-i dátummal kelt határozatában. így a bíróság osztotta azt a határozati megállapítást, hogy a hamis adatszolgáltatás megállapítása nem volt foganatosítható akkor, amikor az ajánlatkérő alperesi beavatkozó a Rumelo Kft.-t felhívta ajánlattételre, így az ajánlatkérő alperesi beavatkozó jogsértést nem követett el, ezért helyes volt, amikor a felperes erre irányuló jogorvoslati kérelmét az alperes elutasította. Mindezekre figyelemmel a bíróság a rendelkező rész szerint határozott, mert azt állapította meg, hogy az alperes sem anyagi, sem eljárásjogi jogszabálysértést nem követett el döntése 9
meghozatala során, az mindenben megalapozott. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illeték viselésére a pervesztes felperes a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján köteles, melynek összegét a bíróság az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 39. § (2) és 42. § a) pontja szerinti illetékalapra figyelemmel állapította meg. A perköltséget a bíróság a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján állapította meg a pernyertes alperes és alperesi beavatkozó részére, mely a jogtanácsosi munkadíjból áll. A Pp. 75. § (2) bekezdése szerint ugyanis a perköltséghez hozzá kell számítani a felet képviselő ügyvédjogtanácsos, illetve szabadalmi ügyvivő készkiadásait, és munkadíját is. A Pp. 67. § (2) bekezdése szerint a perben a gazdálkodó szervezet jogtanácsosát (jogi előadóját) az ügyvéd jogállása illeti meg. Külön jogszabályi rendelkezés hiányában a hivatásszerűen jogi képviseletet ellátó jogtanácsost az ügyvéd részére járó díjazással azonos összegű munkadíj illeti meg, amennyiben a képviseletet munkaviszony, illetőleg tagsági viszony keretében látja el. A munkadíj összegének megállapítása a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a 3. § (2)-(6) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével történt. A bíróság figyelemmel volt arra a munkadíj összegszerűségének megállapítása során, hogy az alperes jogi képviselője egy tárgyaláson részt vett és több érdemi nyilatkozatot terjesztett elő. A bíróság az alperesi beavatkozó perköltségének megállapítása vonatkozásában is a Pp. 78. § (1) bekezdésében foglaltakat vette figyelembe és azt, hogy a jogi képviselő jogtanácsosként járt el, de egy tárgyaláson sem jelent meg, csak egy részletes érdemi nyilatkozatot terjesztett elő. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kbt. 160. § (5) bekezdése zárja ki. Budapest, 2016. évi március hónap 17. napján dr. Fábián Judit s.k. bíró
10
