21 . ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2010. AUGUSZTUS
www.agroforum .hu
, NÖVENYTERMESZTOK, KERTESZEK ES NÖVENYVEDOK HAVI LAPJA
2010. augusztus
A Délkelet-eurőpai Aszálykezelő Központ Bihari Zita Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest Az aszály térségünkben az éghajlat természetes velejárója, noha az idei rendkívül csapadékos májusi-június eleji időjárás ezt feledteti velünk . Ugyanakkor az éghajlatváltozás jelenleg megfigyelhet ő és várható tendenciái szerint hazánk és Európa délkeleti része fokozottan sérülékennyé válik az aszály szempontjából. Az aszály vizsgálata ezért egyre nagyobb jelentőséget kap, de a szomszédos országok egységes aszály-megfigyelési rendszereinek hiánya megakadályozza, hogy az aszály problémája eredményesen kezelhető legyen . Az elmúlt évtizedben számos találkozót tartottak mind európai, mind regionális szinten, melyeken kifejeződött az igény egy aszályközpont létrehozására a délkelet-európai régióban. A Délkelet-európai Aszálykezelő Központ (DMCSEE, DroughtManagement Centre for Southeastern Europe) projekt végül a Southeastern Europe Programban valósult meg az Európai Unió és a csatlakozott országok társfinanszírozásával . Id őtartama 3 év, jóváhagyott költségvetése 2,2 millió euró, az alakuló ülés 2009 szeptemberében volt Budapesten. A konzorcium 9 ország 15 intézményét foglalja magában. A projekt vezetője a szlovén Környezeti Ügynökség, hazánkat az OMSZ (Országos Meteorológiai Szolgálat), a VITUKI (Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Közhasznú Kft .) és az ATIKÖVIZIG (AlsóTisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság) képviseli. A projekt céjai: Regionális aszálymonitoring, elemzés és korai veszélyjelzés készítése. 1 Az aszály hatásaira való regionális érzékenység becslése . Az aszálykezelés, monitoring és felkészülés erősítése és népszerűsítése. 1 DMCSEE (szervezet) felállítása. 1 Az aszályhoz kapcsolódó ismeretek, tevékenységek tapasztalatcseréje . 1 Az EU-politika megalapozása, nemzeti aszálystratégiák létrehozása. A megfelel ő érdekcsoportok figyelmének felkeltése. A projekt 6 munkacsomagból tevődik össze. WP1 : Projektirányítás és koordináció. WP2 : Kommunikáció és az ismeretek terjesztése. WP3: Éghajlati és aszálymonitoring, közös térképezési rendszer kidolgozása.
1 1
WI'4: Aszály kockázatbecslés. WPS : Továbbképzés, oktatás. WP6: Felkészülés a Központ folyamatos munkájára. A projekt ismertté tételének érdekében az OMSZ mint a WP3 és WPS munkacsoportok vezetője - és a Magyar Meteorológiai Társaság Agro- és Biometeorológiai Szakosztálya előadóülést rendezett, melyen a magyar partnerek eredményei kerültek bemutatásra. Az előadások anyagából készült cikkek az Agrofórum hasábjain is megjelennek a mostani és a következ ő számokban.
Aszályindex-számítás és -térképzés Magyarországra a DMCSEE keretében Dr. Lakatos Mónika Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest Dr. Szalai Sándor SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezettudományi Intézet, Talajtani és Agrokémiai Tanszék A Délkelet-európai Aszálykezelési Projekt (DMCSEE) egyik legnehezebb, de kétség kívül leglátványosabb része az aszályindexek számításával és térbeli megjelenítésével foglalkozik. Mivel az aszály egy nagyon komplex jelenség, ezért leírása, mérése összetett feladat. Általánosan ismert, hogy az aszály kezdetének, végének és térbeli kiterjedésének a meghatározása bizonytalansággal terhelt. Az aszály mérésére aszályindexeket használunk. Mivel az aszály nagyon sok
folyamatban és formában jelenik meg, igen sokféle aszályindexet ismerünk. A komplex jelleg miatt azonban nincsen olyan index, ami egyedül képes lenne leírni az aszály lefolyását. Mivel a regionális együtt-
működésünk kezdeti állapotban van, ezért az általában használt aszályindexek alkalmazása mellett döntöttünk . Ez az úgynevezett SPI (Standardizált Csapadékindex), a PDSI (Palmer-féle Aszályer ősségi Index) és a PAI (Pálfai-féle Aszályossági Index), illetve ennek továbbfejlesztett változata. Jelen cikkben a fenti indexek közül a legegyszerűbbet, az SPI-t mutatjuk be részletesebben. Megfigyelt csapadéktendenciák Mcrprrországon az éves csapadék mufc~~yisége hosszútávon csökken, ebben hazánk Dél-Európához
hasonló viselkedést mutat. Ez a jelenség nem zárja ki, hogy rövidtávon ne legyenek akár növekvő, akár csökkenő tendenciák (1. ábra). Ez érthet ő is, hiszen például az 1982-
1995-ös hosszú aszályos időszak nyári csapadék változása növekeután a csapadék mennyisége vala- dést mutat, de a változás nem szig-melyest megnövekedett, viszont a nifikáns 1901-t ől számítva . Az őszök XX. század elejétől vizsgálva körül- szárazabbak lettek, de statisztikai belül egy hónapnyi csapadékkal értelemben ebben az évszakban csökkent az éves csapadékösszeg . sem egyértelmű a tendencia. KliAz országos évi csapadékösszeg matikusan a legszárazabb évsza1971 és 2000 közötti sokéves átlaga kunk a tél, csapadéka a múlt század 568 mm. Csapadékos évek inkább a elejétől szintén csökkent, de nem múlt század első felében léptek fel számottevő mértékben. (1. ábra). Az utóbbi néhány év átlagon felüli csapadékösszegének Az aszály fogalma, következtében a csökkenés nem számszerűsítése szignifikáns a 90 %-os megbízhatósági szint tekintetében . Az aszály komplex jelenség, nincs A négy évszak összehasonlításá- általánosan elfogadott definíciója. ban a legnagyobb csapadékcsökke- Meteorológiai értelemben általában nés tavasszal következett be, mér- akkor beszélünk aszályról, amikor téke eléri a 20 %-ot a több mint egy a felszíni vízmérleg hosszabb-röviévszázadot felölelő idősor alapján. debb ideig a normálérték alatt A száraz nyarak előfordulása a múlt marad (általában ezt tartósan fennszázad kezdetétől viszonylag egyen- álló csapadékhiány okozza). Főleg letes. Ez arra utal, hogy az aszály a mezőgazdaságot érinti negatívan hazánk éghajlatának korábban is az aszály. Hatása sokrét ű, többek rendszeresen ismétl ődő tulajdonsá- között függ az aszály tartamától, ga volt. Az egyetlen, nem csökkenő erősségétől, a talaj fizikai tulajdoncsapadékú évszak, a nyár. Sőt, a ságaitól, a lejtőszögtől, a termőhely ábra' Az éves országos csapadékösszegek a múlt század elejétő l 2009-ig az 900
exponenciális trenddel
800 700 n
~ 600
n
500 400 300
~~~~y~~~a~~~xa~.~aA~~~
1901 1911 1921 1931 1941 1951 1961 1971 1981 1991 2001 49
2010. augusztus -
Z ábrá
I 2003 . augusztus utolsó dekádjához tartozó NDVI (Normalizált Különbség Növényzeti Index) vegetációs index (NOHA műhold felvételébő l)
I
,~
~° -;f
talajvizsrint .szerinti típusaitól, a növény riírőképességétől, a növényállomány fejlettségi fokaitól, a tápanyag-ellátottságtól, trágyázástól, öntözést(51 és egyéb agrotechnológiától is. Az aszály számszerűsítése igényként jelentkezik az aszály okozta károk becslésével, kárenyhítéssel, a mezőgazdasági termelés tervezésével kapcsolatos feladatoknál, az éghajlat-változási vizsgálatokban és az alkalmazkodási stratégia kidolgozása során is.
Az aszály leírása ú~rténhet a különböző ágazatokban mutatkozó következményein keresztül, vagy különféle meteorológiai paraméterekkel, vízháztartás jellemzőkkel és az ezekből képzett aszályindexekkel. A távérzékelés is segítséget nyíijthat az aszályos állapot megfigyelésére, számszer űsítésére . A műholdak gy űjtenek olyan adatokat, amelyek alkalmasak a nOvénynyel borított földfelszín és a csupasz talaj elküh)nítésére, és a biomassza mennyiségének becslésére is (2. cíb~ct). Az SPI leírása, jellemzése
A Ljubljanában működő Délkelet-európai Aszályközpont (DMCSEE) projektjét is a klímaváltozásra való felkészülés hívtat életre. A pályázatban elsősorban az SPI (Standarci Precipitation Index) csapadékindexet használjuk az aszály leírásaira . Az SPI indexet 1993-han fejlesztették ki a Kolorádói Éghajlati Központban . Az SPI 50
index vonatkozhat egy hónapra, vagy ennek tetszőleges többszörö-
sére . Az utóbbi időben ennél rövidebb időszakra is megkísérelték az SPI-t előállítani . Alapvető feltétel
viszont, hogy erre az időszakra vonatkozóan hosszú, legalább 30 éves idő sorral rendelkezzünk. Például lehet ez a március havi csapadékok idő sora, vagy a maírciusaíprilis két hónapos időszak csapadékösszegének idősora stb. Az idő sornak elkészítjük az empirikus eloszlásit, majd erre egy gamma eloszlást illesztiunk, és ezt transzformáljuk standard normál eloszlássá . Így az SI'I értékhez tartozó standarci normál eloszlás értéke megadja a vizsgált időszakra vonatl :ozó csapadékösszeg előfordulási valószín űségét. Például a -1-hez tartozó érték 0,16, ami azt jelenti, Fogy az éghajlat változatlansága esetében 100 év alatt átlagosan 16 ilyen év fordulhat elő. Ezen valószín űségek révén tudjuk dOntéseinket megalapozni . A negatív SPI értékek az átlagomul szárazabb, a
Háromhavi SPI értékek országos átlaga a tízéves mozgó átlag görbéjével
2009 2007 2005 2003 2001 1999 1997 1995 1993 1)91 1989 1987 1985 1983 1981 1979 1977 1975 1973 1971 19G9 1967 1965 1963 1961 195) 1957 1955 1953 1951
-2.5
-2
-1.5
-1
-0.5
0 SPI
0.5
1
1 .5
2
2 .5
I i
~~g,Irof+órú ~. táb/ázat
A különböz ő SPI értékekhez tartozó
2003 . május háromhavi SPI
4. ábra
kategóriák SPI értékei
Kategóriák
2 és fölötte
extrém nedves
1,5-1,99
nagyon nedves
1,0-1,49
mérsékelten nedves
-0,99-0,99
közel átlagos
-~,0- -1,49
mérsékelten száraz
-~,5- -1,99 -2 és kisebb
I
er ősen száraz extrém száraz " --cs .-a
".~ . .ss pozitív értékek nedvesebb idősza".ss--~ kokat jelentenek (1. táblázat) . ~-a- .~s Az így számolt index előnye, hogy "-z. s . .z csak csapadékadat szükséges hozg . .9 zá, továbbá kedvező jellemvonása az összehasonlíthatóság, azaz bármely meteorológiai mérőállomások "`~o-os SPI indexe összehasonlítható bárRegionális térképek melyik másikéval a standard nor- tikkasztó nyár végéig, sőt még szepmál eloszlás használata miatt. Van- temberben is fokozódott az aszának negatív tulajdonságai is, mivel lyos helyzet, október volt az első, az A projektben az aszályindexek csak a csapadékadatokat használja, átlagot lényegesen meghaladó csa- ábrázolása két térbeli skálán törtéezért nyilvánvalóan az aszály szem- padékú hónap. nik. A ljubljanai központ honlapján pontjából jelentős egyéb hatásokat Több aszályos időszak fordult elő lesz látható az egész régióra vonatnem tudja figyelembe venni, példá- az elmúlt években . Így például a kozó, durva felbontású aszálytérul a hőmérsékletet, talajt stb. tavalyi, 2009-es tavasz is az előke- kép (ennek első példánya már áthaA projektben kiemelt feladat az lő" 6. helyet szerezte meg a legaszá- tó (www.dmcsee.eu ), a lépték finoSPI aszályindex számítása és megje- lyosabb tavaszok rangsorában 2003, mításával egy határ után pedig a lenítése, a résztvevő országokban 1992, 1968, 1993 és 1981 után. központi honlapról átirányítás törnemzeti térképek készítése . MagyarAz év különböz ő időszakában ténik majd a nemzeti résztvevő k országra ehhez az Országos Meteo- bekövetkező aszályok különböz ő honlapjára, ahol már az aszályinrológiai Szolgálat állomáshálózatá- hatással vannak a növényzetre és a dex-térképek finom felbontásban ban mért, 1951-2009-es időszakból gazdaságra . Ennek a vizsgálata is megfigyelhet őek lesznek. származó ellenőrzött, homogeni- azonban majd egy következő proA DMCSEEprojekt Országos Metezált havi csapadékösszegeket hasz- jekt témája lesz . orológiai Szolgálat által vezetett náljuk . A feldolgozás során 1 havi, 3 Az SPI nemcsak az aszályos, munkacsomagjának egyik részfelhavi és 6 havi SPI idősorokat szá- hanem a csapadékos időszakok adatát mutattuk be vázlatosan. moltunk, ezek közül a háromhavi, kijelölésére is alkalmas . 2010 Olyan fontos, nehezen megvalósítmájusra vonatkoztatott idősort tavasza az extrém nedves, pozitív ható Téladatokról, mint a mérések mutatjuk be a 3. ábrán. tartományba eső tavaszi értékkel összehasonlítása, az adatellen őrzéAz idősorból is látszik, de valószí- fog kitűnni az idősorból. Tehát si,folyamatok harmonizálása ezútnűleg jól bevésődött az emlékezet- amikor az idősort vizsgáljuk, nem- tal nem beszéltünk, csak az aszálybe a rendkívül aszályos 2003-as esz- csak a száraz (-1 érték alatti), indexek és az ábrázolásuk kérdésetendő. A szárazság sújtotta területek hanem a nedves időszakokat (1 it érintettük. Bízunk benne, hogy a térbeli elhelyezkedését láthatjuk a feletti) is figyelemmel kell kísérni, projekt előrehaladtával az érdeklő4. ábrán. Május végére nem volt annál is inkább, mivel egy nedve- dő nagyközönség is egyre több és olyan régiója az országnak, ahol ne sebb periódus után a különböz ő pontosabb információt talál a régilett volna aszály. Az ország területé- vízt ől függő rendszerek csapa- ós aszályhelyzetről az interneten. nek közel 40 %-át -2 alatti csapa- dékhiányra va16 sérülékenysége dékindex értékek jellemezték . A csökken.
