TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER 2016/2017. tanév II. (tavaszi) félév ALKOTMÁNYJOG 3.
Neptun kódja: 10103M Előfeltétele: 10102M és 10101, Meghirdetés: tavaszi szemeszter Oktatás nyelve: magyar Kreditérték: 3
Helye a mintatantervben: 8. szemeszter Szak: JOGÁSZ (új hálóterves) Tárgy besorolása: kötelező Számonkérés módja kollokvium Óraszám nappali (heti): 2 elmélet + 2 gyakorlat levelező (félévi): 12 elmélet + 2 gyakorlat Létszámkeret nappali tagozaton: 150 levelező tagozaton: 150
Tárgyat gondozó tanszék: Alkotmányjogi Tanszék Tárgyjegyző neve, beosztása: Dr. Sólyom Péter, tszv. egy. docens A tárgy további oktatói, beosztásuk:, Dr. Fazekas Flóra, adjunktus; Dr. Balogh Éva, egy. tanársegéd; Dr. Zsugyó Virág, egy. tanársegéd A tárgy célja: a magyar alkotmányban elismert alapvető jogok (emberi és állampolgári jogok) tanulmányozása. A tantárgy közvetlenül kapcsolódik az Alkotmányjog II. tárgyhoz, mert felhasználja az alkotmányos intézményrendszer alapjogvédelmi mechanizmusaival (alkotmánybíráskodás, bíráskodás, ombudsmani tevékenység stb.) kapcsolatos ismereteket. Az alapvető jogok rendszeres tanulmányozása általános és különös részre tagolódik. Az általános rész a történeti, elmélet és rendszertani sajátosságok bemutatására irányul. A különös rész az egyes alapvető jogok jellemzőit és a releváns alkotmányjogi esetjogot foglalja magában. II. A hetekre/konzultációkra lebontott tematika (nappali és levelező tagozat) ELŐADÁS tematikája
Óra- Időpont szám nappali
Konz. Téma levelező
1.
02. 21.
1.
2.
02. 28.
Alapvető jogok általános kérdései II. Az alapvető jogok alanyai, eredete, jelentősége.
3.
03. 07.
Alapvető jogok általános kérdései III. Az alapjogkorlátozás általános és speciális kérdései; alapjogok a magánszemélyek viszonyában; kötelezettségek az alkotmányban (közteherviselés, honvédelem)
4.
03. 14.
2.
Alapvető jogok általános kérdései I. Alapjogi jogforrások, alapjogvédelmi mechanizmusok (alkotmánybíráskodás, bíráskodás, ombudsmani tevékenység stb.); az Európa Tanács és az Európai Unió alapjogvédelmi rendszereinek kapcsolódása a magyar intézményrendszerhez.
Az emberi méltósághoz és az élethez való jog I. A méltósághoz való jog kettős funkciója; az általános személyiségi jog; a halálbüntetés, tényleges életfogytiglani szabadságvesztés
5.
03. 21.
Az emberi méltósághoz és az élethez való jog II. Bioetikai dilemmák az alkotmányjogban (abortusz, eutanázia, dajkaterhesség, mesterséges megtermékenyítés)
6.
04. 04.
A hátrányos megkülönböztetés tilalma Az általános egyenlőségi szabály; a diszkrimináció tesztjei; közvetlen és közvetett diszkrimináció; esélyegyenlőség.
7.
04. 11.
8.
04. 18.
A gyülekezés és az egyesülés szabadsága A gyülekezési szabadság igazolásai; hely-, idő- és módkorlátozások, a gyülekezés és a mozgásszabadság konfliktusa; az egyesületek és pártok alkotmányjogi státusza
9.
04. 25.
A lelkiismereti és vallásszabadság Az állam semlegessége; szabad vallásgyakorlás; a semleges szabályozásból adódó konfliktusok; az egyházak alkotmányjogi státusza
10.
04. 28.
11.
05. 02.
A személyi szabadsághoz való jog A fogvatartástól való mentesség köre; a fogvatartás alkotmányos feltételei; habeas corpus, kártalanítás és kártérítés szabadságelvonás miatt, tényleges életfogytiglani szabadságvesztés
12.
05. 09.
Eljárási jogok Jogorvoslathoz való jog; bírósági eljáráshoz való jog; a tisztességes eljárás feltételei; kiterjesztett büntetőeljárási garanciák (ártatlanság vélelme, a fegyverek egyenlősége, a visszaható hatály tilalma)
1314.
05. 23.
A tulajdonjog és a szociális jogok A tulajdonként védett jogosultságok az alkotmányjogban; kisajátítás (tulajdonelvonás) és a tulajdon egyéb korlátozásai; szerzett jogok és várományok védelme; a megélhetési minimum biztosítása. Összegzés.
3.
4.
16-
A véleménynyilvánítás szabadsága A szabadságjog igazolásai; személyt sértő beszéd, csoportot sértő beszéd (gyűlöletbeszéd), sajtószabadság, elektronikus média szabadsága
A személyes adatok védelméhez való jog és a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog A magánszféravédelem és az információs önrendelkezés; célhoz kötöttség elve, szenzitív adatok védelme, szektorális adatvédelem; az információszabadság és az adatvédelem konfliktusai
GYAKORLATI órák tematikája Nappali tagozat 1.
Módszertani bevezető
2.
Halálbüntetés, 23/1990. AB határozat
3.
Tényleges életfogytiglani szabadságvesztés, 3013/2015. (I. 27.) AB végzés, Magyar kontra Magyarország
4.
Diszkrimináció tilalma, Horváth és Kiss kontra Magyarország
5.
Abortusz, 48/1998. AB határozat
6.
Ellátás visszautasítása, 24/2014. AB határozat
7.
Rendőr képmásának nyilvánossága, 28/2014. (IX.29.) AB határozat
8.
Az internetes kommentekért való felelősség, 19/2014. (V.30.) AB határozat, Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete és Index.hu Zrt. kontra Magyarország
9.
Egyesülési jog, Vona kontra Magyarország
10.
Információszabadság, Szabó és Vissy kontra Magyarország
11.
Tulajdonhoz való jog, 3194/2014. AB határozat, Vékony kontra Magyarország
12.
Hajléktalanság kriminalizálása, szociális jogok, 38/2012. AB határozat
Levelező tagozat Az alkotmányjogi gyakorlat során a hallgatók a releváns források (alkotmány, törvények, alkotmánybírósági határozatok, stb.) használatával gyakorolják az alapjogi problémák elemzését. III. Követelményrendszer Elméleti kurzus rész anyagából történt számonkérés a.) A számonkérés formája: A kurzus mindkét tagozaton írásbeli kollokviummal zárul, az érdemjegy minősítése ötfokozatú. Mivel a tárgyhoz párhuzamosan meghirdetett gyakorlat kapcsolódik, a gyakorlat teljesítése és az előadásokon való részvétel (maximum 3 hiányzás megengedett) a vizsgára bocsátás feltétele. A hallgató nem jelentkezhet vizsgára mindaddig, amíg a gyakorlati aláírását nem szerezte meg. Az írásbeli kollokvium mindkét tagozaton A és B részből áll, amelyben az A rész az elméleti kurzus anyagából, a B rész a gyakorlati kurzus anyagából áll össze. A két rész az összesen megszerezhető pontszám 50-50%-át adja. A kollokviumon a B rész teljesítése alól mentesül az a nappali tagozatos hallgató, aki a félév során a gyakorlatról 2 alkalomnál nem hiányzik többet, és a gyakorlati órai feladatokat legalább 50%-ban teljesíti és kéri az eredmény beszámítását, nappali tagozaton legkésőbb az utolsó gyakorlati foglalkozáson. b.) Az aláírás megszerzésének pontos leírása: Nappali tagozaton az elméleti kurzuson az aláírás megszerzésének feltétele az előadásokon való részvétel, melyet a tanszék katalógussal ellenőriz. Maximum 3 hiányzás megengedett. Levelező tagozaton az elméleti kurzuson az aláírás megszerzésének nincs előfeltétele. Gyakorlati kurzus rész anyagából történt számonkérés a.) Az aláírás megszerzésének pontos leírása: Nappali tagozaton a gyakorlati kurzuson az aláírás megszerzésének előfeltétele a folyamatos órai jelenlét és a gyakorlati feladatok legalább 50%-os teljesítése. Két alkalommal a hiányzás megengedett. Ha a hallgató két alkalomnál többet hiányzik: 3 vagy 4 gyakorlati foglalkozást mulaszt, szóbeli és írásbeli beszámolót kell teljesítenie. Ha a hallgató 5 vagy annál több gyakorlati foglalkozáson nem vesz részt, a gyakorlat nem pótolható beszámolóval, hanem az indexbe „Nem teljesítette” bejegyzést kell bevezetni. A kedvezményes tanulmányi rendben tanuló hallgatónak abban az esetben nem kell a foglalkozásokon részt vennie, ha a gyakorlatvezetővel – a kedvezményes tanrend
engedélyezéséről szóló határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül – egyezteti tanulmányi rendjét, és abban a gyakorlatok anyagának elsajátítására megfelelő képzési megoldást és beszámolót vállal. Levelező tagozaton az aláírás megszerzésének előfeltétele a gyakorlati feladatok legalább 50%-os teljesítése. b.) A számonkérés formája: A gyakorlati kurzuson az aláírást a gyakorlatvezetőkkel a félév elején egyeztetett feladatok legalább 50%-os teljesítésével lehet megszerezni. IV. Kreditelismerési feltételek a, Melyik az a tanév, amelytől történő teljesítés elfogadható? Tekintettel arra, hogy a magyar alkotmányos rendszer gyökeres átalakítása folyik, ezért nem fogadunk el korábban teljesített tárgyat. b, Mely intézmények hasonló tárgyai fogadhatók el, ill. nem fogadhatók el? c, Milyen egyéb elnevezésű tárgyak fogadhatók el egyenértékűként? V. Tananyag, szakirodalom Kötelező irodalom: – Balogh Éva: Kész a leltár: A közszereplők bírálhatóságának alkotmányjogi gyakorlata Magyarországon, In: Pribula László (szerk.), A jogalkalmazás vitatott területei: a sajtó polgári jogi felelőssége.(Gondolat, Debrecen, 2014.) – Halmai Gábor – Tóth Gábor Attila (szerk.): Emberi jogok (Osiris, Budapest, 2003): I. rész 1. fejezet (25-135) és II. rész 7. fejezet (637-669) (Figyelem! A tankönyv későbbi kiadásai is a 2003-ban lezárt kéziratot tartalmazzák, ezért figyelemmel kell lenni a jogforrások változásaira. Ebben segítenek az előadásokon és a gyakorlatokon elhangzó információk.)
– Kovács Kriszta: Az egyenlőség felé (L’Harmattan, Budapest, 2012): II. fejezet – Sólyom Péter: Demokrácia és gyülekezési szabadság, Fundamentum 2007/1. – Tóth Gábor Attila: Jogok törvénye (Gondolat, Budapest, 2014): III. fejezet, IV. fejezet, V. fejezet A kötelező tananyag részét képezik továbbá: • az előadásokon elhangzottak; • Magyarország Alaptörvénye; • azok a jogszabályok és alkotmánybírósági határozatok, amelyeket a tanszék jogforrásjegyzékben közzétesz. Ajánlott irodalom: Petrétei József: Magyar alkotmányjog I. (Dialóg Campus, Budapest – Pécs, 2009), I-V. fejezet
Sári János – Somody Bernadette: Alapjogok, Alkotmánytan II. (Osiris, Budapest, 2008), I-VI. fejezet. Schanda Balázs – Balogh Zsolt (szerk.): Alkotmányjog – Alapjogok. PPKE ÁJK, Budapest 2014.
