MAB-kód: MFMi1710 A MAB FvB 28/2017. számú határozata A Szent István Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) rektora 2017. május 15-én kelt levelében felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az Oktatási Hivatalhoz (a továbbiakban: OH) az Egyetem szőlészborász mérnöki mesterképzési szak indítási kérelme tárgyában készült – a MAB 2017/3/X/9 számú határozatával elfogadott – nem támogató szakértői véleményével szemben. Az Oktatási Hivatal a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 18. § (8) bekezdésében foglaltak szerint a MAB Felülvizsgálati Bizottságát (a továbbiakban: MAB FvB) FNYF/358-7/2017. számú végzésével szakértőként kirendelte. Szakértői vélemény A MAB FvB az ügyre vonatkozó dokumentumok teljes körének alapos áttekintése után a következőket állapítja meg. A szakértői véleményben dőlt betűvel szedjük a MAB eredeti nem támogató határozatának megfelelő szövegrészét, álló betűvel a felülvizsgálati kérelem megfelelő szövegrészét, s álló félkövérrel az új szakértői vélemény szövegét. A MAB nem támogató határozatában megállapította: „A képzési terv tartalmazza a bemeneti feltételek KKK-beli leírását, de a szakra való belépéskor hiányzó ismeretek ajánlott pótlási rendjét nem adja meg.” A felülvizsgálati kérelem szerint: „A MAB-szakvéleményben szereplő első kritika a mesterszakra történő belépéskor hiányzó ismeretek ajánlott pótlási rendjére vonatkozik. Erről az akkreditációs anyag a következőképpen rendelkezik: A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni. A mesterszakra jelentkező, különböző előképzettségű hallgatók részére ‒ a Szent István Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában leírtakkal összhangban ‒ kreditelismerési eljárás keretében, szakmai mérlegelést követően a Kertészettudományi Kar Kreditátviteli Bizottsága írja elő a teljesítendő tantárgyakat. Az előírt tárgy vagy tárgyak pótlására az egyéni tanrend szerinti előrehaladás miatt a hallgatóknak egyedi struktúrában ‒ saját teherbírásuk és ismereteik megítélése alapján ‒ van lehetőségük, de a hallgatóknak figyelembe kell venniük a mintatantervben szereplő tantárgyakhoz szükséges ismereteket is, Ezért ilyen irányú előzetes, általános terv készítése csak hallgatókra egyénileg lebontva értelmezhető.” A MAB FvB megállapítja, hogy a szakindítási beadvány a szakra való belépés kérdésben a KKK rendelkezéseit ismételte meg, a szakkal kapcsolatos konkrét terveket nem közölt. A MAB a szakra való belépés feltételeinek megadásakor azt kéri, hogy a kérelmező intézmény mutassa be, hogy a nem teljes kreditérték beszámításával figyelembe vehető szakokról belépő hallgatók esetében az Egyetem hogyan gondoskodik a hiányzó ismeretek pótlásának biztosításáról és milyen konkrét követelményeket határoz meg a KKK alapján. Az Egyetem válasza részben elfogadható a KKK 4.3 pontja alapján belépők esetében, az ugyanis olyan szélesen szabja meg a belépők körét, hogy az ismeretek pótlásának terve valószínűleg csak egyedi struktúrában alakítható ki. A KKK 4.2 pontja ugyanakkor tíz alapszakot nevez meg, amelyek a KKK 9.4 pontjában meghatározottak szerint bemeneti szakként számításba vehetők, ezekre a szakokra az Egyetem a hiányzó ismeretek pótlásának (minta) tervét a beadványban megadhatta volna akkor is, ha a konkrét esetekben a kreditátviteli bizottság dönt. A KKK alapján a belépéshez szükséges minimális követelmények, konkrét előírások bemutatása hiányzik.
A MAB határozata szerint „A szakmai törzsanyag (szőlészet és borászat), a szőlész-borász mérnöki alapképzésben részletesebben, nagyobb terjedelemben (óraszám, gyakorlat) leadott ismeretek csökkentett óraszámú változata, megváltoztatott tantárgynév alatt. Ezt a szabadon választható, nem súlypontos tantárgyak bő választéka nem kompenzálhatja.” Az Egyetem erre a következő választ adta: „Az indoklás egyik kiemelt kifogása, hogy a szakmai törzsanyag (szőlészet és borászat), a szőlész-borász alapképzésben részletesebben, nagyobb terjedelemben (óraszám, gyakorlat) leadott ismeretek csökkentett óraszámú változata, megváltoztatott tantárgynév alatt. Ez véleményünk szerint olyan állítás, ami a szőlész-borász mérnöki alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeinek (továbbiakban: KKK) összehasonlításával (18/2016 EMMI rendelet) cáfolható. Ehelyütt nem kívánunk részletes szakmai indoklásba bocsátkozni, de tény, hogy a szakterületben elmélyülten nem jártas véleményező számára a szőlészet és a borászat mélységi és magassági szintjei összemosódhatnak, amikor hasonló szavak más értelmű környezetben jelennek meg. A KKK írják elő, hogy milyen tudást kell adni, és milyen képességekre kell szert tenni a képzések során. Ezek a tantárgyleírásokban minden érintett tárgy esetében jelentkeznek, ugyanakkor az akkreditációs anyag összeállításánál arra is törekedtünk, hogy a tantárgyak neve is tükrözze ezt. Így a BSc- és MSc-szinten oktatott tantárgyak leírásában élesen elkülönül a KKK-ban megkövetelt minőségi szintkülönbség. A tantárgyi felosztások és tárgykörök ennek megfelelően az átláthatóság elvének és a minőségbiztosítás KKK rendszerében előírtaknak felel meg. Példaként említhető, hogy Terroárok, a szőlő ökofiziológiája a világ jelentős borvidékein tárgy tematikája már a világ borvidékeit tárgyalja, míg alapképzési szinten csak a Magyarországi borvidékek kerülnek ismertetésre. A Minőségi szőlőtermesztés, termelésfejlesztés, gépesítés és korszerűsítése nevű tantárgynak nincs is megfelelője alapképzésben, ez az alapképzés tárgyainak (talajtan, géptan, szőlészet stb.) ismeretanyagára építve ad magasabb szintű ismereteket. A Fajtaelőállítás, a szőlő nemesítése tantárgy részletesen, elméleti és gyakorlati szinten tárgyalja a növénynemesítés módszereit és az alkalmazott szőlőnemesítési módszereket gyakorlati szinten is oktatja, míg BSC szinten erre lehetőség sincs. A Szőlő fenofázisok biológiai szabályozása tantárgy pedig már molekuláris biológiai megközelítésben tárgyalja a szőlő fenofázisait, míg BSc-szinten ezen ismeretek csak leíró jelleggel kerülnek ismertetésre. A szőlő és a bor kultúrtörténete c. tárgy egy kultúrtörténeti tárgy, a szőlő és a bor kultúrtörténeti, mitológiai, szakrális és művészettörténeti vonatkozásait tárgyalja.” A MAB FvB elfogadja az Egyetem válaszát, amely szerint a mesterképzési szak egyes tantárgyak esetében magasabb szinten és nagyobb mélységben mutatja be ugyanazokat az ismereteket, mint az alapképzési szak (pl. terroárok, a szőlő ökofiziológiája a világ jelentős borvidékein, és a fajtaelőállítás, a szőlő nemesítése), több tantárgy pedig egyáltalán nem szerepel az alapképzési szak tantervében (pl. a minőségi szőlőtermesztés, termelésfejlesztés, gépesítés és korszerűsítése, szőlő fenofázisok biológiai szabályozása). Mesterképzési szinten a korszerű, molekuláris biológiai hátteret bemutató ismeretek is megjelennek, melyek tárgyalására az alapképzésben nincs elég lehetőség. A MAB határozata szerint: „A tanterv elaprózott, jellemző, hogy félévenként sok az alacsony kreditértékű tantárgy. Az ismeretkörök tantárgyi szinten való kezelése jobban megfelel a KKK kereteinek, azzal, hogy 3–4 ismeretkör tárgyalására érdemes összpontosítani egy-egy félévben. Megállapítható, hogy az egyes tantárgyak tananyagai között is jelentős átfedés, több szakmai tantárgy leírása egymástól távol álló témaköröket ölel fel, illetve az egyes tantárgyak szakmai tartalmának összehangolása nem kellően átgondolt. Több esetben nem érzékelhető a szinergia a tantárgyon belül tárgyalt témakörök között, egymástól távol álló témaköröket ölelnek fel pl. »Szőlőfeldolgozás, erjesztés-irányítás, mikrobiológiai alkalmazások a borászatban«, a »Minőségirányítás, élelmiszerbiztonság és a bor élettani hatásai.« (Utóbbi tantárgy egy része vállalat- és munkaszervezés, a másik része természettudományos alapú,
2
míg a harmadik része a táplálkozástudomány témakörét érinti, amelyről azonban irodalom sincs feltűntetve.)” Az Egyetem erre a kifogásra a következő választ adta: „A tantárgyak által felölelt anyagrészek méretének értékelése véleményünk szerint igen ellentmondásos az indoklásban. Míg egyszer elaprózottságra hivatkozva a nagyobb ismeretkörök közös tantárgyakba történő összevonásának igénye fogalmazódik meg, más tantárgyak esetében az egymástól távol álló területek közös kezelése, vagy éppen a túl általános tantárgyi tartalom (pl. Molekuláris biológia és genetika) a kritika tárgya. Természetesen mindkét nézőpont önmagában elfogadható, de közös tanterv-szervező elvként (így objektív kritikaként) is csak az egyik következetes alkalmazása lehet célravezető. Ugyanakkor természetesen amennyiben a MAB állást foglal valamelyik cél mellett, készek vagyunk a tantárgystruktúra érintett elemeit átgondolni, a tantárgyi tartalmakat ennek megfelelően alakítani, a tantárgyakat átnevezni vagy akár a szinergiákat nélkülöző, nagyobb tanegységeket felosztani, átcsoportosítani.” A MAB FvB álláspontja szerint lehetséges az, hogy egy tanterv bizonyos ismeretkörök tekintetében szétaprózott, míg más ismeretköröket indokolatlanul összevon. A minőségirányítás, élelmiszer-biztonság és a bor élettani hatásai című tárgynak a minőségirányításra, élelmiszerbiztonságra vonatkozó része és a bor élettani hatásait tárgyaló része nem illik össze, ez utóbbi jobban illeszkedne a borok érzékszervi bírálata című tárgy anyagához. A szőlőfeldolgozás, erjesztés-irányítás, mikrobiológiai alkalmazások a borászatban tárgy témakörei elfogadhatóak. A MAB határozata szerint: „»Molekuláris biológia és genetika« tantárgy elnevezése nem tükrözi a tényleges szakmai tartalmat, a névben feltüntetett diszciplínák mellett az sokkal inkább egy teljes ismeretkört fed le (pl. a teljes növényélettant is magába foglalja).” Az Egyetem erre a következő választ adta: „A konkrét kifogásokkal illetett tantárgyak esetében röviden ismertetjük alapkoncepciónkat is. A Molekuláris biológia és genetika tárgy esetében a tárgy magas szinten, molekuláris biológiai és genetikai megközelítésben tekinti át a növényélettan valamint a molekuláris biológia és genetika releváns témaköreit. Ez éppen azt bizonyítja, hogy a jelen képzés az alapképzéshez képest magasabb szinten folyik, hiszen a BSc-szinten a biokémiai-növényélettani folyamatoknak molekuláris biológiai genetikai szemléletű oktatása még nem valósul meg. Ugyanakkor a tágabb szakmai tartalmat a mesterképzési szinten elvárt interdiszciplináris gondolkodásmód átadásának igénye is indokolja. A kifogás, miszerint a tantárgynév »nem tükrözi a tényleges szakmai tartalmat, a névben feltüntetett diszciplínák mellett az sokkal inkább egy teljes ismeretkört fed le (pl. a teljes növényélettant is magába foglalja)« nem veszi figyelembe, hogy a cím, amely egyébként megfelel a KKK követelménynek, pont azt a szemléletet akarja hangsúlyozni, amely a tárgy oktatásában dominál.” A MAB FvB megállapítja, hogy a molekuláris biológia és genetika tantárgy a sejttan, biokémia és genetika területét is érintő alapok mellett valóban sok növényélettani ismeretet tartalmaz. Az érintett ismeretek spektruma túl széles és nem is következetes. Nem érthető, hogy a tantárgyleírásban mit keresnek nem növényes példák: „növényi sejtorganellumok funkciói, genetikai módosításának lehetőségei. A különböző modell rendszerekben (Élesztő, Arabidopsis, Lucerna, Kukorica, Drosophila, Egér, Őssejtek) elért új genetikai eredmények” vagy a molekuláris biológiához hogyan kapcsolódik az utolsó témakör: „Szupraindividuális organizáció. Közösségi struktúrák szerveződése és kapcsolatrendszere a környezeti elemekkel. Populáció komplexek és funkcionális csoportok térbeli rendeződése a biomok szintjén.” A MAB FvB javasolja a tárgy tartalmának megváltoztatását, a növényi molekuláris biológia és genetika témakörökre korlátozódó ismeretek bemutatását nagyobb mélységben, a sejtbiológiai, biokémiai és növényélettani ismétlő részek elhagyása mellett. A tantárgy leírásban szereplő első mondat („Az eltérő alapképzési szakok megszerzett ismeretanyagát összehangolva és arra építkezve a hallgatók ismereteket kapnak…”) arra utal, hogy a tantárgy az eltérő alapképzési
3
szakokról jött hallgatóknak kíván szélesebb körű alapokat nyújtani, ami nem fogadható el. Az alapismeretek pótlására a mesterképzési szak tantárgya nem használható. A MAB határozata szerint: „A Borkémia, korszerű boranalitika és speciális finomanalitika” tantárgy esetében a finomanalitika fogalma szakmailag kifogasolható. A tantárgy nélkülözi a korszerű írott tananyagokat.” Az Egyetem észrevétele szerint: „A MAB-határozat indoklása kifogásolja a Borkémia, korszerű boranalitika és speciális finomanalitika tantárgy nevét is. A hazai és nemzetközi szaknyelvben a borok makroösszetétele kifejezés mellett ‒ mely gyakorlatilag a rutin-analízist jelenti ‒ elfogadottan használjuk a nem rutinszerűen mért vegyületekre a finomösszetételt, melyből a finomanalitika kifejezés deriválódik. Természetesen szívesen kihagyjuk e részt a tantárgynévből, amennyiben az szükséges, azonban hangsúlyozzuk, hogy a szőlő-bor ágazatban az egy létező szakkifejezés. Az előírások szerinti megfogalmazások miatt talán nem lehetett mélyebben kifejteni, hogy esetünkben a borkémia és boranalitika tantárgyakat illetőleg a jelzői előtagon van a hangsúly! Mi nem kémiát és analitikát, hanem borászati kémiát és borászati analitikát akarunk elsajátíttatni! Különös tekintettel arra, hogy az általános kémiai részt az alapképzésben a hallgatók már elsajátították. A tantárgy kapcsán kifogásolja az indoklás a szakirodalmak hiányát is. Először 1998-ban, majd 2010ben adta ki a Mezőgazda kiadó a Borászat, majd többek között a Borászati kémia című szakkönyvet ‒ ez utóbbi az interneten is hozzáférhető ‒ melyeket az O.I.V (Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal, Párizs) nívódíjban részesített. A könyvet azóta többször utánnyomták az igényeknek megfelelően. A Borászati Tanszék egyik meghatározó résztvevője volt a Magyar Borkönyv összeállításának, mely a »borok vizsgálata« fejezete révén tartalmazza a korszerű borvizsgálati módszereket (lásd: internet). Az oktatáshoz szükséges korszerű, sőt a nemzetközi szakma által is elismert írásos anyagok messzemenőkig rendelkezésre állnak.” A MAB FvB elfogadja az Egyetem válaszát, a finom analitika a boranalitika területén használatos kifejezés, ezért nem kifogásolható. Valóban célszerű lenne frissíteni a megadott irodalmat, a tárgyhoz tartozó irodalmak között akad régi is N. N.: Borvizsgálati módszerek, 1986), de a felsorolt könyvek többsége 2000 utáni kiadású (pl. N. N.: Borászati kémia, 2010). A MAB határozata szerint: „Az angol nyelvű képzés tantárgyleírásaiban sok a magyar nyelvű irodalmi forrás és bizonyos esetekben hiányoznak a releváns, korszerű angol nyelvű források.” A felülvizsgálati kérelem nem válaszolt erre a kifogásra. A MAB FvB egyetért a MAB határozatával és megállapítja, hogy több tantárgy esetében a megadott irodalom egy része magyar nyelvű, sőt van olyan tantárgy is, ahol kizárólag magyar nyelvű szakirodalom a tananyag (sensory analysis of wines I-II). A MAB határozata szerint: „A képzés személyi feltételeire és tudományos hátterére vonatkozó információk alapján megállapítható, hogy a szakfelelős személye megfelel a KKK-ban támasztott feltételeknek. (Egy képzési ciklus elteltével szükséges új szakfelelős megbízása, tekintettel arra, hogy a szakfelelős addigra eléri a 70 éves kort.) A »Borkémia, korszerű boranalitika és speciális finomanalitika« tantárgy esetében az analitikai szakterületre szakosodott szakemberek bevonása szükséges.” Az Egyetem erre a kifogásra a következő választ adta: „A Borkémia, korszerű boranalitika és speciális finom analitika című tantárgy oktatásában a tárgyfelelős mellett a következő személyek vesznek részt: - N. N. CSc ny. egyetemi tanár, emeritus professzor, aki okleveles vegyészmérnök és a Borászati kémia és analitika művelője több mint 40 éve, mint a szakterületnek hazai és nemzetközi szaktekintélye, - Ugyancsak okleveles vegyészmérnök N. N. CSc, - Valamint N. N. a NÉBIH Borászati és Alkoholos Igazgatóság igazgató helyettese. A borászati kémia és analitika területén ‒ ahol a hangsúlya borászaton van ‒ még nemzetközi szinten is nehéz szakmailag kompetensebb oktatógárdát felállítani. A nemzetközi elismertség és a fent említett szakmai indokok 4
miatt analitikus bevonásának igényét nem tartjuk szükségesnek.” A MAB FvB elfogadja az Egyetem válaszát. A MAB határozata szerint: „A képzésbe bevont oktatók szakmai felkészültsége megfelelő, de több oktató esetében a beadványban megadott adatok alapján nem tekinthető bizonyítottnak a magas szintű idegen nyelvű előadóképesség.” Az Egyetem erre a kifogásra a következő választ adta: „A MAB vélemény megállapítja, hogy a képzésbe vont oktatók szakmai felkészültsége megfelelő. Úgy ítéli meg azonban, hogy a beadványban megadott adatok alapján nem tekinthető bizonyítottnak a magas szintű idegen nyelvű előadó képesség (az angol nyelvű képzés vonatkozásában). Az indoklás nem tárgyalja, hogy mi értendő »magas szinten«. Az egyes oktatók előadó képessége különböző lehet, egyesek kiemelkedő, nagy idegen nyelvű oktatási gyakorlattal rendelkeznek, míg mások esetleg kevesebb rutinnal rendelkeznek. Ugyanakkor minden előadó megfelel a támasztott követelményeknek. A heterogenitás mellett azonban véleményünk szerint kellően magas a felsőfokú nyelvvizsgával vagy rendszeres idegen nyelvű oktatási gyakorlattal rendelkező kollégák aránya.” A MAB FvB megállapítja, hogy az angol nyelvű képzésnél felsorolt oktatók jelentős része a megadott adatok szerint rendelkezik az adott nyelven oktatási tapasztalattal, többségük tartott angol nyelven konferencia-előadásokat és angol nyelven publikál. A 33 felsorolt oktatóból 6 főnél csak középfokú nyelvvizsga van feltüntetve, amit a MAB abban az esetben fogad el, ha az oktató csak gyakorlatot tart. Ők is rendelkeznek angol nyelvű publikációkkal. A MAB határozata szerint: „A képzés infrastrukturális feltételei és a képzés tervezett kapacitása kapcsán megállapítható, hogy a kérelem túlzottan hangsúlyozza a Szent István Egyetem két szaktanszékének szerepét és nem tükrözi a budai campus tényleges infrastrukturális oktatási lehetőségeit. A képzéshez szükséges érzékszervi laboratórium jelenlétéről a beadvány nem tesz említést.” Az Egyetem erre a kifogásra a következő választ adta: „A MAB anyagában szereplő egy további kritika, hogy a képzés egyoldalúan épít a Szent István Egyetem infrastruktúrájára valamint egyenlőtlen az egyes szervezeti egységek részvétele a képzésben. Véleményünk szerint ez irreleváns a szakindítás megítélésének szempontjából, tekintve hogy sem a személyi, sem pedig az infrastrukturális feltételek hiányára nem utal az anyag. A szak oktatási rendszere a Szent István Egyetem két hosszú szakmai múltra visszatekintő, a hazai szőlész-borász oktatásban kimagasló eredményeket elért és nemzetközi elismertségnek is örvendő ‒ 75 éves ‒ tanszékére épül. Emellett fontos kiemelni azt a szakmai tényt, hogy a szőlész-borász szakma ‒ bár kétségtelenül érintkezik az élelmiszertudománnyal ‒ számos tekintetben egyedi, s ezért arra nem alkalmazhatók az élelmiszertudomány alapelvei. Ezt tükrözi például az a tény is, hogy külön létezik »élelmiszertörvény« (2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről) és »bortörvény« (2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról, melyek eltérő feltételeket és szabályozást biztosítanak, s melyek közül az utóbbit kell irányadónak tekintenünk képzésünk szempontjából is. Az élelmiszervizsgálati érzékszervi laboratórium említése ennek példája, mely labor élelmiszerek és nem borok vizsgálatára specializálódott. Természetesen örülünk a Campuson működő érzékszervi laboratórium létének, amelynek szolgáltatásait egyéni orientáció alapján mindenki igénybe veheti, valamint az egyetem mesterképzéseiben szabadon választható tárgyak keretében a szőlész-borász hallgatók is kaphatnak oktatást a laboratóriumban. Azt a MAB indoklása sem fogalmazza meg, hogy a laboratórium oktatásba vonása nélkül a megadott infrastruktúra ne tudná fedezni a képzés gyakorlati igényeit. Bár a végső döntés meghozatala szempontjából irreleváns a kérdés, de a MAB állásfoglalást szintén nem indokoló felvetésre válaszul megjegyezzük, hogy az akkreditációs anyagot több körben egyeztettük a karon belül, a Budai Campus társkaraival és a teljes Egyetem képviseletét tartalmazó fórumokon is, így a Szent István Egyetem Szenátusának támogató döntése az összes lehetséges résztvevő állásfoglalását követően született meg.”
5
A MAB FvB megállapítja, hogy a képzés szempontjából valóban kiemelt jelentősége van két tanszék (Borászati Tanszék, Szőlészeti Tanszék) oktató gárdájának, de ez természetes, hiszen ezek a tanszékek jelentős oktatási és kutatási tapasztalattal rendelkeznek a területen. Tekintettel arra, hogy az oktatásban részt vevő személyek és a leírásban megadott infrastruktúra az akkreditációs elvárásoknak megfelelnek, nem kifogásolható, hogy „túlzott hangsúlyt kap” néhány tanszék illetve az sem, hogy „nincsenek kihasználva infrastrukturális lehetőségek”. A MAB határozat nem említ konkrét példát arra, hogy hol hiányzik egy adott tárgy oktatásához az infrastrukturális háttér. Összefoglalás A MAB határozata szerint: „Mindezek alapján megállapítható, hogy mind a tantervi, mind pedig a személyi és infrastrukturális feltételekben is olyan hiányosságok tapasztalhatók, melyek összességben nem tudják a mesterszaktól elvárt többlettudás elsajátítását biztosítani.” Az Egyetem erre a kifogásra a következő választ adta: „Összefoglalásul tehát kiemeljük, hogy a MAB szakvéleményének alapjául felhozott indoklás több ponton ellentmondásokat tartalmaz, illetve a KKK-nek ellentmondó igényeket fogalmaz meg. Számos felvetésének szakmai indoklását explicit megfogalmaztuk. Természetesen elfogadjuk, hogy a szakindítási dokumentáció egyes elemei tovább fejleszthetők, és készek vagyunk több ponton is pontosítani, korrigálni a képzési szerkezetet. Az indoklás alapján azonban nem gondoljuk, hogy ehhez egy újabb, a megváltozott akkreditációs dokumentációnak megfelelő szakindítási anyagot lenne szükséges összeállítani, ami a jogszabályi környezetben szabott határidők miatt jelentősen késleltetné a szőlész-borász szakma utánpótlásképzéséhez már évek óta nélkülözhetetlenné vált szak megindítását. Kérjük, hogy az Oktatási Hivatal végső döntésének meghozatalakor vegye figyelembe fenti indokainkat, és azok alapján kérje a MAB Felülvizsgálati Bizottságától egy újabb szakértői vélemény beszerzését e kérdésben.” A MAB FvB összességében megállapítja, hogy az Egyetem részben elfogadható válaszokat adott a MAB határozatában felvetett problémákra. A bemeneti feltétel pontosítása és a tanterv kisebb korrekciója a fentiek alapján szükséges. Az angol nyelvű képzésben biztosítani kell az angol nyelvű tananyagokat. MAB FvB álláspontja szerint ugyanakkor ezek nem olyan súlyú kifogások, amelyek megakadályoznák a képzés indításának támogathatóságát. Az Egyetem a MAB FvB fenti észrevételeinek (bemeneti feltétel pontosítása, tantervi korrekciók, angol nyelvű tananyagok, oktatók angol nyelvtudása) figyelembevételével megtett korrekciókról a képzés indítását megelőzően, 2017. december 31-ig írásban tájékoztatassa a MAB-ot. A fentiek alapján a MAB FvB – a MAB határozatát felülvizsgálva – a Szent István Egyetem szőlészborász mérnök mesterképzési szakán a képzés indítását támogatja. Budapest, 2017. október 2.
Csiba László a MAB FVB elnöke
6
