2017 Második forduló MAGONC Beküldési határidő: Barlangrajz

KerekEmese 2016/2017 – Második forduló MAGONC Beküldési határidő: 2017.02.06.

Csapat neve Település neve

A második fordulóban előtérbe kerülnek a művészetek, de emellett nem maradnak ki népszokásaink, jeles napjaink sem. Szükségetek lesz olvasmány-élményeitekre, kutatásra. Jó munkát! 1. FELADAT A barlangrajzok vagy barlangfestmények az őskor művészetének a termékenység istennők mellett leghíresebb, legismertebb emlékei. A kb. 27 000 éve kezdődő időszaktól keletkezett barlangfestmények, karcolt rajzok egészen az i. e. 10. évezredig jellemzőek voltak. Ezek a barlangfestmények Andalúziától egészen a Bajkál-tóig terjednek, legsűrűbben Franciaország és Spanyolország barlangjaiban fordulnak elő. Értelmezésére már a kutatások kezdetétől több elmélet született, amelyek közül a legelfogadottabb szerint a festmények a vadászmágiát szolgálták. A vadászat előtt rajzot készítettek, és képletesen megölték, hogy biztosítsák a vadászat sikerét, hiszen ha valaminek a képmását megsemmisítik, azzal azt is megölik, amit a kép ábrázol. Ebben a feladatban néhány barlangrajzot láthattok, lelőhelyükkel feltüntetve. Feladatotok az lesz, hogy e barlangrajzok alábbi leírásainak betűjelét párosítsátok a megfelelő helyre!

Sorszám 1.

Lelőhely

Leírás betűjele

Barlangrajz

Lascaux Barlang, Franciaország, Dordogne

1

KerekEmese 2016/2017 – Második forduló MAGONC Beküldési határidő: 2017.02.06. 2.

Altamira Barlang, Spanyolország, Santillana del Mar

3.

Chauvet Barlang, Franciaország

4.

Tassili-n-Ajjer, Algéria

5.

Patagónia egyik elszigetelt vidékén, Argentína déli részén


2



A, Nevét (Kezek barlangja) a falát díszítő emberi kezekről kapta, de számos egyéb, guanóval készült ábrázolás is található itt állatokról és vadász jelenetekről. A kezek többsége bal kéz, melyek arra engednek következtetni, hogy a festékfúvó pipát a festő a jobb kezében tartotta. A festményeket 13-9.500 évvel ezelőtt készítették. B, A Barlang különlegessége abban rejlik, hogy az itt található falfestmények kora jóval megelőzi az összes többi barlangrajzét. Az ábrázolások 30 000 évesnél is korábbiak lehetnek. A kéznyomatokkal és 14 különböző állatfaj - barlangi medve, gyapjas orrszarvú, többféle nagymacska - rajzaival díszített falakat 1994-ben fedezték fel, a barlang azóta felkerült az UNESCO ( Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) világörökségi listájára. C, A Szahara mélyén található barlangrajzok és sziklarajzok hihetetlen mozgalmassággal és kifejezőerővel ábrázolják a Szahara egykori életét. A képek a vadászat jeleneteit és a területről rég kihalt állatokat, többek között gazellákat, zsiráfokat ábrázolnak. A nagyméretű képeket porrá tört palából és tojásfehérjéből álló, sárga, barna és különböző árnyalatú vörös festékből készítették. A művészi alkotások felkerültek a Világörökség listájára is. D, Akár az „Őskori Szixtuszi Kápolna” nevet is viselhetné, mivel a falainak és a mennyezetének minden szabad felülete a zsúfoltságig tele van színes barlangrajzokkal és festményekkel. Az egyik legjelentősebb őskori lelet, mely szinte tökéletes állapotban maradt meg a 15.000 évvel ezelőtti korból. A barlangot 1940-ben fedezték fel, melynek köszönhetően turisták és érdeklődők ezrei árasztották el az őskori tárlatot. A turisták által kilélegzett szén-dioxid és a mesterséges világítás hatására azonban elkezdtek megrongálódni a falfestmények. 2002-ben a francia kulturális miniszter válságstábot hozott létre a barlang megmentésére. E, A 280 méter hosszú, több teremből, folyosóból álló mészkőbarlangban 1879-ben az ásatást vezető Marcelino de Sautuola kislánya fedezte fel a mennyezeten az ősember festményeit. A freskók az úgynevezett magdalénien kultúra idején, i. e. 13 500 körül készülhettek. A barlang sötétszürke sziklafalát, mennyezetét állatok, bölény-, mamut-, vaddisznó-, vadló- és szarvasábrázolások díszítik. Összesen 600 festmény és 1500 karcolat található a barlangban. 1985ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.

5

3



2. FELADAT Az európai művészethez hasonlóan a 19. században a magyar művészet egyik legerőteljesebb ága a festészet volt. A korszak alkotóit már az országhatáron túl is ismerték. Kialakult a sajátosan magyar nemzeti művészet. A 19. század első harmadát Európa-szerte a klasszicizmus uralma jellemezte, majd a következő stíluskorszak, a romantika jutott túlsúlyra. Hazánkban ez az időszak a reformkorral esik egybe. Feladatotok az lesz, hogy az alábbi festők festményeinek címét írjátok be a táblázatba, illetve nézzetek utána, hogy jelenleg melyik múzeumban vannak kiállítva!

1. festmény: Madarász Viktor 2. festmény: Barabás Miklós

4 4. festmény: Benczúr Gyula 3. festmény: Munkácsy Mihály


Sorszám

Kép címe


Melyik múzeumban található?

1. 2. 3. 4.

8

3. FELADAT A történelem során főleg az arisztokrácia kiváltsága és lehetősége volt, hogy a családtagjait festett portrék segítségével örökíthette meg. Ez a privilégium azonban fokozatosan megváltozott. A 19. században a rengeteg megrendelést a portrékészítők sem tudták teljesíteni, s felmerült az igény az arcképkészítés új formáinak kialakítására. A fotográfia megjelenése a 19. századra nyúlik vissza. A kor festői egyrészt félve, másrészt kíváncsisággal figyelték a fotó műfajának terjedését. A század végén sokan szívesen hívták segítségül alkotásaik megkomponálásához a fotót. A színes képek az 1910-es évekig ritkaságszámba mentek. Ezek többsége eredetileg fekete-fehér kép volt, melyet kézzel színeztek, utólag. Az alábbi feladatban olyan festményeket láthattok, melyekhez fotódokumentáció is fennmaradt a rajtuk szereplő személyekről. A feladatotok az lesz, hogy a lent található táblázatban a festmények száma mellé írjátok oda a hozzá tartozó fotó betűjelét.

5



Festmények:

1. festmény

2. festmény

3. festmény

4. festmény

6



5. festmény

Fotók:

A.

B.

7



D.

C.

E.

8


Festmény


Fotó

1. 2. 3. 4. 5.

5

4. FELADAT Nagydorogon található a Kalap és Sipka Múzeum. A kiállításon több mint 160 kalap és sipka látható a világ számos tájáról. Az évezredek során kialakult fejfedők sokféleségét és díszítését nehéz követni, mégis akad néhány igazán nevezetes, melyeket egy-egy bizonyos korszakhoz köthetünk. Az alábbi feladatban számos korszak női fejfedői szerepelnek. Feladatotok az lesz, hogy kiválasszátok a képeken szereplők közül azokat, amelyeket 9



NEM az 1880- 1910 közötti időszakban viseltek. A kiválasztottjaitokat jelöljétek X-el!

10



11



10

5. FELADAT Idén ünnepeljük Arany János születésének 200. évfordulóját. Művészete lassan érlelődött, 29 esztendős volt, mikor 1846-ban megírta a Toldit. E művével vált egy csapásra híressé, Petőfi barátságát is ezzel nyeri meg. A Kisfaludy Társaság pályázatára írta, amely azt tűzte ki feladatul, hogy valamely ismert, népi történetet kell feldolgozni. Ő Ilosvai Selymes Péter Toldiját választotta ki, de az eredeti szövegből alig hagyott meg 1-2 részletet. Műfaja elbeszélő költemény. A műhöz számos illusztráció készült. Ezekből válogattunk néhányat, és arra kérünk benneteket, hogy minden egyes kép mellé írjátok oda, hogy az melyik ének hányadik versszakához, versszakaihoz kapcsolódik.

12



13



14



10

15



6. FELADAT Ebben a feladatban a magyar néptánc történetéről és a csárdásról szóló szöveggel ismerkedhettek meg. Feladatotok a hiányos szöveg kiegészítése. Magyarország legkorábbi néptáncai a középkorban kialakult

voltak. A magyar

néptánc szabályozott egyéni és páros formái a 17. és 19. század között keletkeztek. A tánctípusok közül a botoló, a legényes és a karikázó a régebbi, míg például a csárdás és a verbunkos az újabb táncstílust képviseli. A 16. és 17. századtól beszélhetünk a hajdútánc létezéséről, amelyről néhány beszámoló, mint tesz említést. Amellett, hogy katonai funkciókkal is bírt, párbajszerű küzdelemként, illetve bemutatóként jellemzik a korabeli források. Ide sorolhatóak még a huszár-, illetve fegyvertáncok. A magyar néptánc felfedezését – eltekintve néhány

századi idegen utazó és

emlékíró említéseitől – a 18–19. század fordulója hozza meg. A népies formakincsű műtáncok és a népi-nemzeti táncdivatot szolgáló zenedarabok egymást követik a 19. században. A néptánckutatás valódi virágzása 1945 után következett be. Ettől kezdve államilag támogatott üggyé válik. A csárdás hagyományos magyar néptánc (az elnevezés a

szóból ered, melynek

jelentése: kocsma). A magyar táncstílus megtestesítője, amiben büszke tartású férfi táncosok külön-külön rögtönöznek, szét- és összedobbantva lábaikat, majd a férfiak a nőkkel párban forognak. A csárdás tánc cigányzenészekkel népszerű lett a környező területeken is. Divatja a verbunkos muzsika oldalhajtásaként kialakuló csárdás zenével és új stílusú népzenékkel együtt rohamosan terjedt a magyar nyelvterület határain túl is, jelentős hatást gyakorolt szomszédaink párostánc kultúrájára, a magyar táncéletben a századfordulóra minden egyéb tánctípust háttérbe szorítva vált egyeduralkodóvá. Kialakulása a 18. századi magyar verbunkosig vezethető vissza, mely tánc volt a magyar hadseregben. A régi párostáncok mozzanatai a csárdásban összegződtek, sajátosságaik egységesítve, átértékelve, a nemzeti romantika szellemében "modernizálva" jelentek meg. A csárdás motívumainak, mozzanatainak párhuzamait - néha pontos megfeleléseit fellelhetjük a különféle európai, elsősorban közép-kelet-európai párostáncokban.

5 16



7. FELADAT A panorámafestészet a művészettörténet egyik legkisebb, de méreteit tekintve monumentális és meghatározó iránya a festészeten belül. A 12. századtól kezdve foglalkoztatja a festőket, hogyan lehet olyan „körfestményeket” alkotni, ahol a festményt néző úgy érzi, részesévé, akár szereplőjévé is válik a képnek. Magyarországon a 19. század végén nem egy, de több panoráma festmény is kiállításra került a fővárosban, ezek közül az egyik a Bem- Petőfi körkép. A Jan Styka lengyel festőművész vezetésével készült hatalmas panoráma megfestésében magyar művészek is részt vettek. Közülük Vágó Pál és Spányi Béla a Feszty-körkép elkészítésében is közreműködtek. A Bem-Petőfi Körkép központi témája az 1849. március 11-én vívott nagyszebeni csata, ahol a magyar honvédsereg Bem József lengyel tábornok vezetésével bravúros győzelmet aratott. Az eredetileg a Feszty-körképpel azonos méretű (15 m széles, 120 m kerületű) panorámának mára csak egyes részletei maradtak fenn. Az előkerült darabokból megrendezett rendhagyó kiállítás jelenleg időszakosan az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban látható. A következő feladatban részleteket találtok a világ panorámafestményei közül, közöttük ott bújnak a Bem - Petőfi körkép részletei is. Jelöljétek Xszel azokat a képrészleteket, melyek a Bem - Petőfi körképhez tartoznak!

17



18



19



10 20



8. FELADAT A magyar népviselet tájanként, vidékenként és akár falvanként is eltér, a viseletek használói megkülönböztették magukat a többi vidék lakóitól és a nemzetiségiektől. Hogy ki mit hordhatott, gyakran törvények és rendeletek is szabályozták. Másként öltözött a nemes, a jobbágy és a polgár. A régi ruhadarabokat házilag készítették tartós anyagból, hogy több nemzedéket is kiszolgálhassanak. Az egyes községek kialakították a csak rájuk jellemző stílust. A feladatban többféle viseletet láthattok, legényeket és leányokat, akik a párjukat keresik. Írjátok a táblázatba a megfelelő párokat (megfelelő betű párosítása a megfelelő számmal), de legyetek szemfülesek, egy fiúnak és egy lánynak nincs párja.

Leányok

A

B

21


C


D

E

F

22



Legények

1.

2.

3. 4.

5.

6.

23


leányok

legények

kakukktojás leány

kakukktojás legény


Soroljátok fel milyen népviseleteket hordanak a párok (pl.: csongrádi, kalocsai..)!

Milyen viseletben van a két kakukktojás?

14

24



9. FELADAT

Ebben a feladatban különböző költeményeket, szövegkönyveket olvashattok, amelyek egyben dalszövegek is, hiszen megzenésítették őket. Feladatotok az lesz, hogy kitaláljátok, ki volt az a zeneszerző, aki dalt komponált e költeményekhez, majd ne feledjétek megoldani a feladat végén olvasható feladványt!

1. „Maroknyi székely porlik, mint a szikla Népek harcának zajló tengerén” (Székely Himnusz) Megzenésítő:

2. "Egy ezredévi szenvedés Kér éltet vagy halált!"(Szózat) Megzenésítő:

3. „Pajkos ifjú rózsát lelt, Rózsát a pusztában, Ki sem nyílt, még bimbó volt, Kit a szellő megcsókolt.” (Pusztai rózsa)

Zeneszerző:

25



4. Hazám, hazám, te mindenem! Tudom, hogy mindenem neked köszönhetem.(Bánk Bán) Zeneszerző:

5.

Halld, ősi hazánk földjén újra vad etióp had pusztít, És a szent Nílus völgyén már Théba ellen tör!(Aida) Zeneszerző:

Válasszátok ki azokat a költeményeket, amelyek az opera műfajába tartoznak, és írjátok be sorszámukat a rubrikákba!

7

26



10. FELADAT A képes levelezőlap a XIX. század egyik nagyszerű találmánya, mely a mai napig fennmaradt annak ellenére, hogy megjelentek a nála lényegesebben modernebb és gyorsabb hírközlő eszközök. A képeslap történetét több fejlődési korszakra lehet felosztani. A képes levelezőlap megjelenése előtti időkben (XVII. századtól a XIX. század utolsó harmadáig) rajzos, festett családi címerrel, vallási témájú képekkel, más illusztrációval ellátott egyedi, vagy kis példányszámú alkalmi üdvözlő- és köszöntő levelekkel, kártyákkal kedveskedtek egymásnak az emberek. A világon elsőként az Osztrák-Magyar Monarchiában 1869. október 01-én került forgalomba az osztrákmagyar postaigazgatóság által kiadott levelezőlap. A XIX. század vége felé főleg a fekete-fehér, majd a színes kőnyomással (litográfeljárással) készült képek váltak népszerűvé. A század vége felé jelentek meg először a fényképek alapján készített tájképes lapok, valamint a művészi képeslapok is. A magyar képeslapkiadás 1896-ban az ezredéves ünnepségek alkalmával kezdődött el. A nyomdatechnika korszerűsödése, a fényképek sokszorosításának lehetősége a képes levelezőlapok rohamos terjedését segítette elő. Fénykorát élte a képes levelezőlapok gyűjtése, melynek során már a XIX. század utolsó éveiben, Európában sorra alakultak meg a képeslapklubok. Feladatotok az, hogy jelöljétek X-el azokat a négyzeteket, melyek az 18961915-ig tartó időszakban készült képeslapok alatt találhatóak.

27



28



29



11

30



11. FELADAT A kreatív feladat erejéig visszatérünk még Arany János születésének 200. évfordulójához. Olvassátok el a költő A fülemüle, a Tetemre hívás és a Mátyás anyja című költeményeit, majd a nektek legjobban tetszőt dramatizáljátok, „írjátok át” úgy, hogy az eljátszató legyen. Az erről készült videofelvételt óriásfájlként bármelyik közismert fájlküldő szolgáltatóval elküldhetitek email címünkre.

20

Összes pontszám: 105

Rövidesen vár rátok a záró forduló feladatsora, addig pihenjetek kicsit!

31

2017 Második forduló MAGONC Beküldési határidő: Barlangrajz

Recommend Documents