FÜGG ETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET KÖZPONTI KOORDINÁCIÓS IRODA Cím: 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A. Levélcím: 1388 Budapest, Pf.52 Telefon: 06-1-785-00-10, 06-1-785-07-16 Telefax: 06-1-799-27-13 Mobil: 06-70/ 775-17-73 BM: 39-530 E-mail cím:
[email protected] Szám:
FÜGGETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET FŐTITKÁRÁNAK 3/2016. (V. 10.) számú TÁJÉKOZTATÓJA a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (RÉT) 2016. 05. 09-ei üléséről A RÉT 2016. május 9-én megtartott soros ülésén megvitatott kérdésekről az alábbiak szerint tájékoztatom tagságunkat. A tanácskozást Kovács István r. vezérőrnagy úr, az ORFK gazdasági főigazgatója vezette. Az ülésen munkáltatói részről részt vettek továbbá Dr. Pozsgai Zsolt c. r. dandártábornok úr, az ORFK Humánigazgatási Szolgálat vezetője, Dr. Boros Gábor r. ezredes úr, az ORFK Hivatal Jogi Főosztály vezetője, valamint Dr. Czene Csaba r. alezredes az ORFK Humánigazgatási Szolgálat Személyügyi Főosztály Igazgatási és Szakirányító Osztály vezetője. Szakszervezetünket az ülésen Dávid Tibor főtitkár-helyettes úr képviselte. (A munkáltatói oldal által adott írásbeli válaszokat a szövegben dőlt betűvel jelöljük.) Teljesítményjuttatás Tájékoztatást kértünk a hivatásos állomány teljesítményjuttatásának végrehajtásával kapcsolatban, különös tekintettel az alábbiakra: -
-
rendőri szervenként és vezető-tiszt-tiszthelyettes bontásban hány fő és átlag milyen összegben részesült teljesítmény juttatásban, illetve mekkora volt a legalacsonyabb és a legmagasabb „jutalom” összege; milyen szempontok szerint kerültek kiválasztásra a díjazásban részesültek: pl. teljesítményértékelés %-a; illetve erre vonatkozóan központi iránymutatás kiadására sor került-e, és ha igen milyen tartalommal?
Információink szerint indokolatlanul hátrányos helyzetbe kerültek az időközben áthelyezettek (a teljesítményértékelés időszakában még más szolgálati helyen dolgoztak, és bár az értékelés alapján járt volna nekik teljesítményjuttatás, az új szolgálati helyen, mondván, hogy ott „újoncok”, nem részesítették őket díjazásban).
2
Olyan esetről is kaptunk információt, hogy arra hivatkozva zártak ki kollégát a juttatásból, hogy túl sokat volt szabin, habár éppen a szolgálat érdekében, a munkáltató által kiadott szabadságát töltötte az érintett. Az említett anomáliákra megoldást kértünk. Az ülésen elhangzott ORFK tájékoztatás szerint a 2016. évi teljesítmény juttatást illetően országos rendőrfőkapitány úr az alábbi prioritásokat határozta meg a területi rendőri szervek vezetői számára: - teljesítmény juttatásban a legalább jó teljesítményértékelési szintet elérők részesülhettek (a teljesítményértékelés eredményét az egyéni és a szervezet értékelése együttesen alakítja), - a teljesítményjuttatás minimális összege a rendvédelmi illetményalap 2,6szorosa, azaz 100.500 Ft kellett, hogy legyen, - a teljesítmény juttatás a gyakorlatban juttassa érvényre az azzal elérni kívánt célt, vagyis a teljesítményértékelés eredményével álljon arányban, ne legyen túlzottan elaprózva, stb. Az ülésen elhangzott számadatok szerint az állomány kb. 80 %-a részesült teljesítmény juttatásban. Az országos átlag szerint: - 1.681 fő vezető beosztású, átlag 322.056 Ft/fő összegben, - 8.028 fő tiszt, átlag 176.568 Ft/fő mértékben, valamint - 21.107 fő zászlós-tiszthelyettes átlag 141.474 Ft/fő összegben. A teljesítmény juttatás első részlete az áprilisi illetménnyel május 5-én került kifizetésre. Az áthelyezésekkel kapcsolatban elhangzott ORFK tájékoztatás szerint a rendezőelv az volt, hogy teljesítmény juttatásban az új szolgálati helynek kellett/lehetett részesítenie az érintettet. A jó teljesítményértékelési eredmény csak előfeltétele volt a teljesítmény juttatásban részesítésnek, de a konkrét juttatásban részesítés már parancsnoki döntési kompetenciába tartozik. A Hszt. alapján a teljesítmény juttatás valóban csak adható juttatás, így az ezzel kapcsolatos jogvitákat nem látjuk esélyesnek. RSZKI rész-szakképesítéssel rendelkezők előmeneteli problémái RÉT üléseken korábban már többször foglalkoztunk a rész-szakképesítéssel rendelkező kollégák előmeneteli lehetőségének problémájával. Legutóbb a RÉT 2015. májusi ülésén vetettük fel a problémát. A rendészeti szakközépiskola részmoduljával kinevezettek jövőjét illetően akkor azt a választ kaptuk, hogy „az elmúlt években rész-szakképesítést szerzett és hivatásos állományba kerültek személyi köre esetében döntően megvalósult az iskolarendszeren kívüli képzési lehetőség biztosítása”.
3
Információink szerint az ORFK korábbi tájékoztatásának ellentmondva jelenleg pl. csak a Szegedi Határrendészeti Kirendeltségen kb. 70 fő RSZKI végzettség nélkül járőr kolléga dolgozik. Álláspontunk szerint nem csupán az állomány érdekét szolgálja, de az előmenetelt érintő munkáltatói kötelezettség teljesítése érdekében is joggal elvárható, hogy a mai napig rendezetlen, és nem is elhanyagolható létszámot érintő problémát soron kívül orvosolja a rendőrség vezetése. Kértük a jelzett probléma kivizsgálását és a szükséges intézkedések megtételét. A Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ válasza szerint a RÉT 2015. májusi ülésén adott válaszunkat továbbra is fenntartjuk. A szakszervezetnek a Szegedi Határrendészeti Kirendeltséggel kapcsolatos információi a Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányság Humánigazgatási Szolgálatának tájékoztatása alapján nem felel meg a valóságnak. A határrendészeti kirendeltség állományában összesen 6 fő rendelkezik rész-szakképesítéssel. Közalkalmazotti címek átsorolás esetén Információink szerint a rendőrségi munkáltatók nem egységesen járnak el a besorolás változásakor a közalkalmazotti címek további viselését, illetve folyósítását illetően. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) szerint a B, C és D besorolásban munkatársi, főmunkatársi, míg az E, vagy magasabb besorolásban tanácsosi, főtanácsosi cím adományozható elismerésként (Kjt. 39. §). A Kjt. nem zárja ki, hogy a jogszabályoknak megfelelően adományozott címet és az ahhoz kapcsolódó címpótlékot a besorolás változásakor (pl. D-ből E-be történő átsorolás) az érintett közalkalmazott a továbbiakban ne viselhesse, illetve kapja. Ennek ellenére információink szerint van olyan rendőri szerv, ahol ilyen esetekben a címadományt visszavonták, visszavonják. Úgy értesültünk, hogy az említett probléma az ORFK előtt is ismert, illetve, hogy a szóban forgó jogszerűtlen gyakorlat megszűntetése és a visszavont címadományok reparációja érdekében a rendőri szervek irányába intézkedés történt. Legfrissebb információink szerint van olyan rendőri szerv (főkapitányság), ahol a korábban elvett címet ugyan visszaadták, de a pótlék összegével a munkálattói döntésű illetményrészt lecsökkentették. Ezt természetesen elfogadhatatlannak tartjuk! Kértük a jelzett probléma kivizsgálását és a szükséges intézkedések megtételét. Kovács István r. vezérőrnagy úr az ülésen ígéretet tett arra, hogy rendelkezésünkre bocsájtja a közalkalmazotti címekkel kapcsolatban a rendőr-főkapitányságok gazdasági igazgatói részére kb. 1,5 hónapja e tárgyban megküldött ORFK állásfoglalást és iránymutatást tartalmazó átiratát.
4
A jelzett problémával kapcsolatban álláspontunkat a szóban forgó rendőrségi irat ismeretében kívánjuk kialakítani, melyről tisztségviselőinket később tájékoztatjuk. Januári taxis demonstráció KR túlóra elszámolás A márciusi RÉT ülésen szóban jeleztük, majd írásban is kértük kivizsgálni a Készenléti Rendőrség budapesti állománya vonatkozásában tapasztalt nem egységes túlóra elszámolás problémáját. Míg az „otthonról” berendelt állomány szolgálati ideje túlóraként került elszámolásra, addig a szolgálatban „visszatartott” (a KR-nél 2-3 napig sem tudtak a kollégák hazamenni) rendőrök esetében a „laktanyában” töltött idő csak készenléti díjazással került elszámolásra. Álláspontunk szerint a tervezett szolgálaton felüli idő teljes egészében túlszolgálatnak minősül, és akként kell/kellett volna elszámolni. A Készenléti Rendőrség válasza szerint a Budapesten 2016. január 17-től 2016. január 20-ig tartó időszakban a taxi és személyszállítás tisztességtelen piaci helyzete elleni demonstráció rendőri biztosítása volt szükséges. A bizonytalan helyzet miatt a közterületi szolgálatok mellett tartalék erők készenlétben tartására is szükség volt. A fenti rendkívüli eset okán túlszolgálat elrendelésére került sor. A szolgálati feladatok végrehajtása mellett a munkavállalót megillető kedvezményeket (munkaközi szünet, pihenés) is biztosították, emellett teljes élelmezési ellátásban részesültek. A feladat végrehajtása során 2016. január 18-án a szolgálati helyen kívüli tartózkodás megnehezítette, illetve akadályozta volna egy esetleges rendkívüli feladat megfelelő ellátását. Ezen szolgálati érdekből a berendelt állomány kötelezve volt a pihenőidő alatt a szolgálati helyen tartózkodni, bár tényleges szolgálati tevékenységet nem végzett. Az említett napra teljes egészében (24 órában) túlszolgálat elrendelése volt szükséges, melynek ellentételezése megtörtént. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 141. §-ának (1) bekezdés szerint: „141. § (1) A szolgálati elöljáró a hivatásos állomány tagját kötelezheti arra, hogy a szolgálatteljesítési időn kívül szolgálati érdekből, szolgálatképes állapotban olyan elérhető - szolgálati helyen kívüli - helyen tartózkodjon, ahonnan szolgálati feladatra bármikor igénybe vehető. ” A 2016. január 19-ei reggeli eligazításon elhangzottaknak megfelelően - figyelemmel a Hszt. 141. § (1) bekezdésére - 2016. január 19. 23.00 óra és 2016. január 20. 07.00 óra között az érintettek részére készenlét került elrendelésre, sem az eligazításon, sem később a szolgálati hely elhagyására vonatkozó tilalom, korlátozás nem lett elrendelve.
5
Az ülésen kifogásoltuk, hogy a kapott válasz a „feladatra berendelt” állomány tekintetében történt eljárásról adott számot, azonban a mi problémafelvetésünk a szolgálat végeztével a szolgálati helyükön „visszatartott” kollégák szolgálatteljesítési idejének elszámolására irányult. Ismételten hangsúlyoztuk, hogy a szolgálati helyen történő rendelkezésre állás véleményünk szerint nem „készenlét”, mivel a készenlétre egyértelműen a szolgálati helyen kívül kerülhet sor. Mindazonáltal az ORFK képviselői felajánlották a probléma következő RÉT ülésen történő ismételt megtárgyalásának lehetőségét, ehhez azonban konkrét adatokat kértek rendelkezésükre bocsájtani: kérték, hogy nevesítsünk egy-egy kollégát (visszatartott, illetve berendelt), akiknek eltérően történt meg a szolgálat elszámolása. Az ORFK válasz tükrében egyeztetünk az érintett kollégákkal a további lépéseket illetően. Migrációs válsághelyzet szolgálati idő beosztásra gyakorolt hatása Március közepén megkereséssel fordultunk országos rendőrfőkapitány úr irányába, melynek során tájékoztatást kértünk arra vonatkozóan, hogy a kormány által bejelentett „országos migrációs válsághelyzet” a személyi állomány szolgálatának szervezését, különös tekintettel a szolgálatba „rendelését” miként érinti. Jeleztük, hogy a kollégák szabadidejének, illetve magánéletének tervezhetősége érdekében központi állásfoglalás kialakítását és közreadását tartjuk szükségesnek. Tájékoztatást kértünk a megkeresésünk nyomán tett intézkedésekről. Az ORFK Rendészeti Főigazgatóság válasza szerint az illegális bevándorlás miatt az érintett megyei rendőr-főkapitányságok megerősítése más megyei rendőrfőkapitányságok állományában lévő hivatásos állományú személyekkel minden esetben a hatályos jogszabályok alapján történt meg. Az ideiglenes csapatszolgálati századok szolgálatszervezésével kapcsolatban 2015. október 20-án 29000/35934-64/2015. ált. számon átirat került kiküldésre a megyei rendőr-főkapitányságoknak. Ezen útmutatás alapján országosan egységesen történt meg a rendkívüli helyzetben jelentkező szolgálati feladatok végrehajtása és a szolgálatok szervezése. Az illegális migrációs válsághelyzet kezelése kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy rendkívüli időket élünk és az ennek megfelelő kihívásokat a Rendőrség a szakma szabályai és a jogszabályok rendelkezései alapján kezeli. A közbiztonság fenntartása és a határok védelme tekintetében a váratlanul jelentkező feladatokat s Rendőrség 2015. évben eredményesen végrehajtotta.
6
A korábban kiadott útmutatás alapján a fenti körülmények és korlátozó tényezők figyelembe vétele mellett a szabadidő és a magánélet tervezése lehetséges. Kérdésünkre az ORFK vezetője részéről az előzőekkel azonos választ kaptunk: a 41/2016. (III. 9.) Korm. rendelet rendelkezései nem érintik a Hszt. és végrehajtási rendeleteinek alkalmazását, ily módon az állomány szolgálatszervezése a válsághelyzet kezeléséből adódó feladatok végrehajtása érdekében is a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályozásnak megfelelően történik. A szolgálatteljesítési idő tervezésére, annak közlésére, a túlszolgálat vagy a készenléti szolgálat elrendelésére, a visszarendelésre, illetve a szolgálatképes állapot fenntartására a válsághelyzet idején is a Hszt., valamint a személyügyi igazgatás rendjét szabályozó 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet szabályai az irányadóak. Jogerős ítéletek végrehajtásának késedelme Visszatérő problémaként szembesülünk azzal, hogy a bíróságok által jogerősen megítélt járandóságok (pl. akció szolgálati pótlék) kifizetésére többszöri dolgozói kérelem ellenére hónapokig sem kerül sor. Emiatt mi magunk is megkereséssel fordultunk már nem egy esetben az érintett megyei rendőr-főkapitányság irányába a bírósági végrehajtási eljárás elkerülése érdekében. Kértük, hogy a jogerős ítéletek végrehajtására az ORFK is hívja fel a rendőri szervek vezetőinek a figyelmét. Az ORFK gazdasági főigazgatójának tájékoztatása szerint a jogerős, írásba foglalt ítéletek végrehajtása nem ütközhet akadályba, mivel azokhoz a rendőri szervek által kért fedezetet minden esetben rendelkezésre bocsájtják. Mindazonáltal felajánlotta segítségét a jövőben esetlegesen felmerülő hasonló problémák rendezéséhez. SZÉP kártya visszautalt összegek Tájékoztatást kértünk arról, hogy mi lett a sorsa a korábban fel nem használt SZÉP kártya egyenlegeknek, melyek a rendőrség részére visszautalásra kerültek: ez a „bevétel” rendőrségi szinten mekkora összeget tesz ki, és mire fordította/fordítja a rendőrség. Az ORFK Gazdasági Főigazgatóság válasza szerint a Széchenyi Pihenőkártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 9. § (1) bekezdése szerint: „9. § (1) Az elektronikus utalványokat a juttatás évét követő második naptári év május 31-ig kell felhasználni. A fel nem használt elektronikus utalványok lejártnak minősülnek, amelyek ellenértékét az intézménynek vissza kell fizetnie a munkáltatónak vagy jogutódjának az elektronikus utalvány lejárata évének június 30. napjáig kivéve, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnt. ”
7
A Rendőrség szerveinél 2013. évben fel nem használt és 2015-ben visszautalt összeget beiskolázási segély kifizetésére fordították a szervek. A 2014. évben fel nem használt és visszautalt összegről a hivatkozott Korm. rendelet alapján az adatok rendelkezésre állását követően tudunk tájékoztatást adni. Az ülésen kértük a tájékoztatás konkretizálását: mekkora összeg és milyen személyi kör részére került kiosztásra. Beiskolázási segélyben ugyanis a jogszabályok alapján csak egy szűk személyi kör (egyedülállók, 3 vagy több gyermeket nevelők, stb.) részesülhet. Indítványoztuk továbbá, hogy a jövőben ezen összeg a szakszervezetek bevonásával, szociális bizottság útján kerüljön elosztásra. Az ülésen Kovács István r. vezérőrnagy úrtól ígéretet kaptunk arra, hogy mind a 2013as, mind a 2014-es maradvány összegeket érintően részletesebb tájékoztatást kapunk. Rendvédelmi szervek közötti áthelyezések, illetve visszavételek problémái Információink szerint a NAV-nál várható létszámleépítés miatt több társ rendvédelmis kolléga foglalkozik a rendőrség kötelékébe történő átkerülés gondolatával. Tájékoztatást kértünk arra vonatkozóan, hogy a rendőrség milyen álláspontot képvisel az „átminősítések” ügyében. Véleményünk szerint a jól képzett és tapasztalt szakemberek munkáját a rendőrség is kiválóan hasznosítaná, ezért az ilyen paraméterrel rendelkező jelentkezők átkerülését elő kellene segíteni. Ugyancsak a rendőrség állományának tapasztalt szakemberekkel történő feltöltéséhez kapcsolódóan jeleztük az alábbi problémát. Információink szerint a rendőri szervek sok esetben meggátolják a korábban leszerelt rendőrök visszavételét, ismételt állományba vételét, még ha közös megegyezéssel távoztak is annak idején. Nem értünk egyet azzal, hogy csupán előítéletből (aki elment, az ne akarjon visszajönni azért, mert esetleg nem vált be a leszerelését motiváló elképzelése, pl. jobb kereseti lehetőség) kerüljenek elutasításra az egyébként szakmailag képzett és tapasztalt volt kollégák. Az említett problémák kezelésében kértük az ORFK segítségét, közbenjárását. Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat válasza szerint a rendvédelmi szerek közötti áthelyezés estén a hivatásos állomány áthelyezendő tagjának meg kell felelnie az új szolgálati beosztás képesítési követelményeinek, amelyet a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) határoz meg. A Nemzeti Adó-és Vámhivatalnál dolgozó hivatásos állományúak azonban legtöbbször nem rendelkeznek a szolgálati beosztáshoz szükséges rendészeti szakképzettséggel.
8
Tűzszerészeti többletfeladatokat ellátók A Belügyminisztériumnál kezdeményeztük az alábbi probléma megoldását, de ez úton kérjük, hogy azt a rendőrség vezetése is szakmailag támogatni és elősegíteni szíveskedjen. Az új Hszt. jelentősen lecsökkentette a többletteljesítmények kompenzálásának lehetőségét, mivel a legtöbb feladatellátáshoz kapcsolódó pótlék folyósításának jogszabályi lehetősége megszűnt. Ez a helyzet a tűzszerész feladatokat ellátókkal is. A rendőri szerveknél (pl. rendőrkapitányságokon) gyakorta kell ellátniuk a megfelelő képesítéssel rendelkező kollégáknak pl. tűzszerészeti szempontból helyszín átvizsgálási feladatokat (pl. delegáció, rendezvények helyszínbiztosítása). Ezek a kollégák kinevezésük szerint pl. helyszínelő, járőrvezető, stb. beosztást töltenek be, és a hasonló feladatokat pl. a Készenléti Rendőrség kötelekében ellátókkal ellentétben a hivatásos pótlékukban sem jelenik meg a fokozott veszély, felelősség, illetve szaktudás elismerése. Kértük a probléma orvoslását, mivel annak megoldatlansága hosszú távon a feladatellátást is veszélyezteti: többletdíjazás nélkül nem fogják vállalni a kollégák a képesítés megszerzését, illetve a munkaköri kockázatot. Dr. Pozsgai Zsolt c. r. dandártábornok úr tájékoztatása szerint a probléma előttük is ismert, és az új Hszt. megbízási díjjal kapcsolatos szabályai is érintik ezt az esetkört (munkakörbe nem tartozó többletfeladat ellátásáért is fizethető megbízási díj), de központi döntés még nem született. Álláspontunk szerint a Hszt. 71. §-ára hivatkozással a szóban forgó többletfeladatokért megalapozottan igényelhető plusz díjazás, ami akár jogi úton (szolgálati panasz, bírósági út) is kikényszeríthető, melyhez tagjaink számára segítséget nyújtunk. Bérkompenzáció Kúria felülvizsgálat helyzete A januári RÉT ülés keretében kezdeményeztük, hogy a Debreceni Törvényszék előtt jogerőre emelkedett ítéletben foglaltak alapján a rendőrség vizsgálja felül az elmúlt évek bérkompenzáció kifizetéseinek gyakorlatát – nem csak a perbeli esetben vesztes Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság, hanem valamennyi rendőri szerv vonatkozásában is – és a perbeli tényállásnak megfelelő esetekben a jogszerűtlenül lecsökkentett, illetve megvont kompenzációs összegeket az érintett kollégák részére az elévülési időn belül fizesse ki. Az akkor elhangzott ORFK tájékoztatás szerint az ügyben a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, melynek meghozataláig a rendőrség nem kíván állást foglalni a felvetéssel kapcsolatban. Tájékoztatást kértünk a Kúria felülvizsgálat aktuális helyzetéről.
9
Az ORFK Hivatal Jogi Főosztály válasza szerint a Debreceni Törvényszék 2.Mf.20.789/2015/3. számon hozott ítéletével szemben a Hajdú- Bihar Megyei Rendőrfőkapitányság alperes 2015. novemberében terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a Kúriánál, amelynek elbírálása még folyamatban van. Továbbra is fenntartjuk azt az álláspontunkat, amely szerint - miután a Kúria döntése még nem ismert, illetve korántsem lehet bizonyosra venni a más megyékben esetlegesen indult hasonló tárgyú jogviták kimenetelét - a jelenlegi helyzetben nem indokolt az eddig követett gyakorlat országos szintű felülvizsgálata. RSZKI végzősök elosztása Tájékoztatást kértünk a rendészeti szakközépiskolai végzősök elosztásáról: mely rendőri szervhez (pl. MRFK-k) hány fő került kinevezésre. Információink szerint ugyanis a migrációs válsághelyzet miatt mondhatni kivétel nélkül minden végzős határrendész lett, így a megyék amúgy is meglévő létszám hiány helyzete tovább romlott. Ezáltal a szolgálat szervezése, a szolgálat kiadása, illetve a túlórák is egyre kezelhetetlenebbek. Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat válasza szerint a Rendőrség szakmai igényeinek megfelelően történik meg a szolgálati hely kijelölése, figyelemmel a tanulókkal kötött ösztöndíj szerződésekre. RSZKI-s kérdések A rendészeti szakközépiskolai tanulókat illetően az alábbiakról kértünk tájékoztatást: a) a másodévesek: - maradnak-e a Készenléti Rendőrség állományában? - valóban egységesen a Szegedi HRK-ra kerülnek kinevezésre lakhelytől függetlenül? Ez olyan kérdéseket, illetve problémát is felvet, hogy pl. az utazási, valamint szállás költségek kit terhelnek, mert főként ha nem KR állományúak lesznek, akkor az érintettek kiadásait jelentősen megterheli. - mik a végleges elhelyezésüket, elosztásukat érintő elképzelések? - információink szerint a próbaidősök a mai napig nem kapták meg a megfelelő védőoltásokat, illetve az elhelyezésük nem megfelelő (pl. 60-70 m2-en 20-30an vannak bezsúfolva). b)
első évesek: - várható-e a próbaidős kinevezésük? - hol lesz a gyakorlati helyük, illetve várhatóan az lesz a kinevezési helyük is? - tervezik-e az ösztöndíj összegének felemelését, és ha igen, úgy milyen összegre és mikortól?
10
Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat válasza szerint az RSZKI végzősök elosztására vonatkozóan országos rendőr-főkapitány úr dönt. A szakközépiskolai tanulók az ösztöndíj szerződésben foglaltak alapján a Rendőrség bármely szervezeti egységéhez kinevezhetőek. Az ülésen az írásos válasznál konkrétabb információkat kértünk. Az ORFK képviselőinek az ülés keretében elhangzott tájékoztatása szerint még ebben a májusban megszületik a döntés mind a végzősök elosztását, mind az I. évesek jövőjét illetően. Ez utóbbi tekintetében várhatóan sor fog kerülni a próbaidős hivatásos kinevezésükre. A végzősöket illetően elmondták, hogy az természetesen nem kivitelezhető, hogy mindenki a lakóhelye, családja közelébe kerüljön kinevezésre, de a személyes körülményekre mind a kinevezés előtt, mind a későbbiekben (áthelyezési kérelmek) figyelmet fordítanak. A még e hónapban várható döntésekről az ORFK ígérete szerint irányunkba is tájékoztatást fognak adni. Fegyveres biztonsági őrök, illetve munkavállalók díjazása Szükségesnek tartjuk a munkajogviszonyban foglalkoztatottak – különös tekintettel a fegyveres biztonsági őrök – esetében a közalkalmazottakhoz hasonlóan a hosszabb szolgálati időt elismerő illetmény differenciálás bevezetését. A jelenlegi rendszerben ugyanis egyaránt a garantált bérminimumon van foglalkoztatva egy több év óta itt dolgozó fegyveres biztonsági őr, mint az úgymond „pályakezdők”. A fegyveres biztonsági őrök esetében továbbra is elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy ugyanazt a munkakört van akik közalkalmazotti jogviszonyban, míg a 2010 után felvettek már kizárólag munkajogviszony keretében látják el, az utóbbiak ezáltal egyértelműen alacsonyabb díjazásért. Ők ugyanis pl. a rendvédelmi ágazati pótlékban sem részesülnek. Ehhez kapcsolódva ismételten kezdeményeztük a rendőrségi alapfeladatokhoz kapcsolódó feladatkört ellátó munkavállalók (pl. FBŐ-sök) rendvédelmi ágazati pótlékban vagy azzal azonos mértékű többlet díjazásban részesítését. Az ORFK Gazdasági Főigazgatóság válasza szerint a Kormányzati szándék elsősorban a hivatásos állományúak bérrendezését és az új életpálya modell bevezetését, valamint a közalkalmazottak rendvédelmi ágazati pótlékának bevezetését tartotta szem előtt, más bérrendezésre többletforrást a Kormány nem különített el. A Kormány ezen intézkedéseinél a Rendőrség, mint végrehajtó szerv szerepel, többletforrást csak és kizárólag a hivatásos és közalkalmazotti állományúak bérrendezésére kaptunk.
11
HRK ügyeletesek besorolása A HRK ügyeletesek az új Hszt. munkakör besorolási szabályai szerint a C beosztási kategóriájába tartoznak. Az ellátandó munkaköri feladataik (pl. hivatali időn túl kirendeltség vezetői jogköröket gyakorolnak) alapján véleményünk szerint indokolt a magasabb kategóriába történő átsorolásuk (alacsonyabb a besorolásuk azoknál, akik számára utasítást adhatnak). Tájékoztatást kértünk, hogy a rendőrség vezetése tervez-e intézkedéseket az említett probléma orvoslására, vagyis a HRK ügyeletesek besorolásának módosítására. Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat válasza szerint a BM rendelet megalkotásakor egyes szolgálati beosztások tipizálásakor került sor a beosztási kategória meghatározására. Ennek megfelelően a HRK ügyeletesi beosztás C beosztási kategóriába került besorolásra. Az ORFK válasz tükrében a jelzett problémával a Belügyminisztérium vezetéséhez fordulunk. Tájékoztatási csatornák bővítése Kezdeményeztük, hogy a személyi állomány széles körét érintő információk dolgozók általi biztosabb elérése érdekében az intranetes közzététel mellett kerüljön kialakításra egy internetes web-es oldal (felület) is. Erre az olyan közérdekű lehetőségekről szóló tájékoztatókat kellene feltölteni, mint pl. az üdülés, rekreációs lehetőségek. A kollégák ugyanis a munkaidő leterheltsége, illetve a szolgálati helyen történő korlátozott intranet hozzáférés miatt nem tudnak kellően tájékozódni, a szabadidejükben viszont az interneten tájékozódni tudnának. Az ORFK Kommunikációs Szolgálat válasza szerint kommunikációs szempontból nem támogatható az a megoldás, hogy a Rendőrség honlapján vagy esetlegesen bármilyen más, a testülethez köthető webfelületen kerüljön közzétételre az állomány által igénybe vehető kedvezmények és az egyéb (üdülési, rekreációs) lehetőségek listája. 12 alkalomra szóló belföldi utazási kedvezmény Tájékoztatást kértünk arra vonatkozóan, hogy a 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet alapján járó kedvezményes utazási utalvány foglalkoztatási jogviszonyonként (hivatásos, közalkalmazott, munkavállaló) miként került kiosztásra. Kik és mi miatt nem részesültek esetleg belőle. Már a tavalyi évben is problémát jelentett az, hogy a vonatkozó kormányrendelet megfogalmazása miatt az ügyintézői feladatokat ellátó munkavállalók részére az utalványt nem biztosították, de a legújabb információink szerint a fegyveres biztonsági
12
őrök között is differenciálásra kerül(t) sor: a közalkalmazottként foglalkoztatottak megkapták, míg a munkavállalók nem. Az ORFK Gazdasági Főigazgatóság válasza szerint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV.25.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 7. § (1) bekezdés a) pontjának értelmezésével kapcsolatban az ORFK Hivatala 29000/12403/2015. ált. számon állásfoglalást adott ki arra vonatkozóan, hogy a munkaviszonyban foglalkoztatott állomány esetében a Korm. rendelet alapján a beosztás jellegétől függ a kedvezményre való jogosultság. A Korm. rendelet hatályos szövege értelmében kizárólag az ügykezelőként, illetve fizikai alkalmazottként foglalkoztatott munkavállalók jogosultak a kedvezményre. Az ORFK kezdeményezéssel élt a Belügyminisztériumnál a Korm. rendelet módosítása iránt annak érdekében, hogy az utazási kedvezményre jogosultak körét az ügyintézőként foglalkoztatott személyekre is kiterjesszék. A problémát már a tavalyi ellátás végrehajtása kapcsán észlelte mind a rendőrség vezetése, és jeleztük mi is, és ugyancsak mind a munkáltatói mind a munkavállalói/érdekképviseleti oldal kezdeményezte a jogi szabályozás korrekcióját. Szakszervezetünk ez év elején ismételten sürgette a jogi kodifikációs lépések kellő időben való megtételét a BM vezetésénél. Sajnos azonban úgy látszik közel egy év sem volt elegendő idő a hátrányt okozó különbségtétel jogszabályi rendezésére! Ez is azt példázza, hogy a jogalkotás csak a kedvezmények biztosítása esetén lassú, viszont korlátozó rendelkezéseket tartalmazó jogszabályokat néhány nap leforgása alatt ki tudnak adni! Természetesen egyik oldalról érthető, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a juttatásokban részesülők létszámát, pontosabban annak bővülését. Azonban álláspontunk szerint legalább annyira irányadó szempontnak kellene lenni, ha nem nagyobbnak annak, hogy egy szervnél dolgozók egyforma juttatásokban részesüljenek! Mindezek alapján a szóban elfogadhatatlannak tartjuk!
forgó
probléma
kezelése
terén
tapasztaltakat
KR tanulmányi szerződés Információink szerint a Készenléti Rendőrség légirendészetén dolgozó közalkalmazottakkal nyelvvizsga bizonyítvány megszerzésére tanulmányi szerződéseket íratnak alá. Álláspontunk szerint olyan képzésre, amelynek meglétét a munkáltató elvárja a dolgozótól, nem köthető tanulmányi szerződés, vagyis annak finanszírozásáért a munkavállaló nem kötelezhető kötelezettségvállalásra. Ráadásul a tanulmányok elvégzésére kötelezésnél a munkáltató nincs tekintettel a kollégák életkorára sem (a kollégák között van 50-60 év körüli is).
13
Az ülésen megkérdeztük az ORFK ezzel kapcsolatos álláspontját, illetve kértük a jelzett probléma kivizsgálását és orvoslását. Az ORFK képviselőinek véleménye szerint, amennyiben a képzést a KR finanszírozza, úgy az annak biztosítékaként szabott feltételek előírása (pl. munkaviszony meghatározott ideig való fenntartásának vállalása) nem kifogásolható. Mindazonáltal javasolták a felvetett problémákat előbb az érintett szervvel egyeztetni. KIRA és külsős postázó program Folyamatosan érkeznek hozzánk jelzések a kollégáktól mind az új illetmény számfejtési, mind a külsős postázó rendszert érintő problémákról. Az előbbi miatt a jogos járandóságok kifizetése tolódik, sokszor a havi megélhetést veszélyeztetve, illetve az új rendszer a KIRA-val dolgozók leterheltségét is növeli. Az utóbbi pedig az adminisztrációs terheket és az arra fordítandó időt, így a munkaidőt/túlórát növeli, illetve az érdemi munka rovására megy. Tájékoztatást kértünk arról, hogy a fenti problémákról a rendőrség vezetése milyen információkkal rendelkezik, illetve azok megszüntetése érdekében milyen intézkedéseket tesznek, terveznek. Az ORFK Gazdasági Főigazgatóság válasza szerint a szervek a vezetői tájékoztatás, illetve a megfelelő reagáló képesség fenntartása érdekében heti jelentést küldenek, melyet a Magyar Államkincstár vagy a Belügyminisztérium részére a problémák mielőbbi megoldása érdekében továbbítunk.
Pongó Géza főtitkár
