2016. november XIV. évfolyam 9. szám Az önkormányzat ingyenes lapja

Sóskúti Híradó 2016. november • XIV. évfolyam 9. szám

Az önkormányzat ingyenes lapja

A tartalomból „Mondd el, mert ez világ csodája…” Új egység született Folyamatos fejlődés Megemlékezés, az Andreettiben…

4 6 8 10

Csak egy könyvajánlás Határtalanul, a határainkon túl Szeptemberi indulás az apróságok részére Még egy „tök jó” hét az óvodában

11 12 13 13

2

Sóskúti Híradó – 2016/9

SÓSKÚT és PUSZTAZÁMOR lakosságának

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket kívánnak a Sóskúti Lovas-és Élménypark munkatársai

TÁLTOS

ÉTTEREM és PANZIÓ

A Táltos Étterem ajándéka december 24-én, Szent Este napjára: Ingyenes, forró, ízletes halászlé puha-ropogós kenyérrel A halászlébe szívét-lelkét belefőzi és jó étvágyat kíván Vámossy Ágnes szakácsmester, a Táltos Étterem új konyhafőnöke. “Az ingyenes ételt a Szociális Gondozóban lehet igényelni december 15-20 között. Az ebéd szétosztását december 24-én 10-12 óra között a Szociális Gondozó munkatársai végzik

Mostantól: Még ízletesebb szociális étel ellátás Sóskútra és Pusztazámorra.

Megújult az étlap! Minőségi alapanyagokból, kkompromisszum nélküli nagyon finom magyaros, házias ételeket főzünk. EEsküvők, születésnapok, egyéb családi események, céges cé rendezvények, Sóskúti és környéki társadalmi események, bálok részére vacsora kiszállítás! EEgész g hétre házias ételek előrendelése és kiszállítása. Ételrendelés és kiszállítás azonnalra is!

Weboldal: www.lovassport.hu • Levélcím: [email protected] • Éttermi telefonok: 06(23)347-580; 06(30)502-54-03

Hírek / Információk


Anyakönyvi hírek Születések Viczing Laura Bella 2016. 10. 04. édesanyja neve: Viczing Laura Tormási Balázs Ottó 2016. 10. 13. édesanyja neve: Pluhár Irén Dandár Cintia 2016. 10. 16. édesanyja neve: Csadi Eszter

Házasságkötés Október 22. Vinis József és Fekete Szilvia

3

Év végi ünnepek A Sóskút 2000 Társaság októbere már az ünnepi készülődés jegyében telt. Közben azért október 22-én táncosaink csak átruccantak tárnoki barátainkhoz egy jó kis magyarbődi karikázóra meg egy sóskúti polkára az ottani Szlovák Bálon, de sikerült időt és energiát találni egy gyorsan jött ötlet megvalósítására is. Az óvoda nevelőtestületéhez és szülői közösségéhez csatlakozva megkíséreljük ismét élővé tenni a Márton-napi hagyományokat: az újbor-kóstolást, a tollfosztást, az őszi hideget és sötétséget kellemesebbé tevő közösségi tevékenységeket. A vigasságra november 11-én, lapzárta után kerül(t) sor, részletes élménybeszámolót ezért a decemberi lapszámban olvashatnak. És most néhány mondatban a közeljövő eseményeiről.

Haláleset szeptember Bózsó Jánosné, szül.: Kis Éva (1942) október Mészáros József (1927) Papp Ernőné, szül.: Eredics Mária Sarolta (1950)

Tüdőszűrés Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy Sóskút községben 2016. december 5. és december 12. között tüdőszűrés lesz. A tüdőszűrés helye: Sóskút, Rendelő köz 1. Egészségház

A tüdőszűrés időpontjai: December 5. hétfő: December 6. kedd: December 7. szerda: December 8. csütörtök: December 9. péntek: December 12. hétfő:

12:30–17:40 8:00–14:10 12:30–17:40 8:00–14:10 8:00–14:10 12:30–17:40

Kérjük, hogy a szűrésre személyi igazolványát, TAJ-kártyáját, és ha van, az előző évi tüdőszűrő igazolást szíveskedjen magával hozni!

XIV. évfolyam 9. szám 2016. november

A Falu Mikulása december 3-án délután érkezik az iskola tornatermébe. Hagyományosan az óvoda szülői közösségével együtt készítjük elő és vezényeljük le a rendezvényt. Az idén részben a jól bevált programokkal várjuk a kicsiket (zenebonás táncházzal, kézműves sarokkal, arcfestéssel, az anyukák pedig karácsonyi ajándék- és sütivásárral), részben pedig új ötletekkel rukkolunk elő, bízva abban, hogy még több gyerkőc jön velünk várni a kedves öreg Mikulást. Ezen a délutánon adjuk át az adventi rajzpályázat díjait (a felhívást e lapszámban is olvashatják), a Večernica Színtársulat pedig még egy kis színielőadással is készül: Marék Veronika Télapó és Ezüstmackó című meséjét adjuk majd elő. A Falu Karácsonyára december 16-án, pénteken 16 órakor várjuk sok szeretettel minden kedves földinket. Az iskola tornatermében – szokásainkhoz híven – a Večernica Néptáncegyüttes és a művészeti iskola néptáncos gyerekei készítenek Önöknek meghitt, derűs hangulatú műsort. Az idén vállaltuk, hogy el- és hazafuvarozzuk azokat az idős és/vagy mozgásukban korlátozott sóskúti lakosokat, akik szívesen megnéznék a karácsonyi előadást, de nehézséget okoz számukra eljutni az iskolába. Az ezzel kapcsolatos egyeztetést már megkezdtük az önkormányzattal és a szociális szolgáltatókkal. Várjuk Önöket év végi programjainkon! Kérjük, a részletekért figyeljék a hirdetőtáblákat vagy a Facebookot: https:// www.facebook.com/soskut2000/ Varga Abigél Sóskút 2000 Társaság

Sóskút Önkormányzatának lapja • Megjelenik évente 10 alkalommal, 1300 példányban Lapzárta: minden hónap 5-e. • Kiadja Sóskút Község Önkormányzata megbízása alapján a Kornétás Kiadó és Kereskedelmi Kft. 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D; telefon/fax: 06 1 2390146; e-mail: [email protected], [email protected] • A kiadásért felel: Pusztay Sándor ügyvezető igazgató, [email protected]. Kiadói szerkesztő: Kiss Zoltán Károly Tördelőszerkesztő: Odler Péter, [email protected] • Hirdetésfelvétel: Kondrát Zita (Sóskút Polgármesteri Hivatal), telefon: 06 23 560-560, Máté István, telefon: 06 1 239-0146, e-mail: [email protected] • Nyomdai munkák: Bookpress Kft. Felelős vezető: Nyitrai Zoltán ügyvezetõ igazgató • A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött írásokat és olvasói leveleket stilizálja, illetve az eredeti mondanivaló meghagyásával rövidítse. Címlapfotó: Kiss Zoltán

4


Sóskúton történt

„Mondd el, mert ez világ csodája…” „Ne feledd a tért, ahol elestek ők…”– e mondatot írták az ünnepi drapériára, a lyukas nemzetiszín zászló mellé a sóskúti iskola tornatermében, mintegy üzenetként a ma és a holnap generációja számára. A hatvan évvel ezelőtti dicsőséges napokra, hetekre, az 1956os forradalom és szabadságharcra, ’56 hőseire és mártírjaira emlékezett október 22-én délután a község lakossága, a tanulóifjúság. A Kaszás Sándor vezényletével játszó Sóskúti Ifjúsági Zenekar műsora, majd a Himnusz eléneklése után térségünk országgyűlési képviselője, dr. Aradszki András államtitkár (Fidesz–KDNP) mondott ünnepi beszédet. (Beszédét rövidítve közreadjuk.) Magyarország, 1956 októbere „az itt és akkor kimondott igazság egy egész nemzet méltóságát és önbecsülését adta vissza. 1956 forradalmárjai, a magyarság hősei ámulatba ejtették a világot” – idézte a szónok Magyarország köztársasági elnökét, aki Szegeden, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) 60. születésnapján mondta ezeket a szavakat. A MEFESZ volt ugyanis az a szervezet, amely 1956 októberében tiltakozást kezdeményezett az oktatásügy problémás kérdései miatt. Amikor

nyilvánvalóvá vált, hogy ezen célok teljesülése az egész politikai rendszer megváltoztatását igényli, a társadalom más rétegei is csatlakoztak hozzájuk, előbb a műegyetemisták, majd a munkásosztály és az értelmiség képviselői. „Csodálatra méltó hősiesség szabadítja meg most a hazát. A világtörténelemben páratlan ez a szabadságharc.” Mindszenty József bíboros, hercegprímás október 31-i kiszabadítása után, november 3-i rádiószózatában mondotta ezeket a szavakat. De nemcsak ő szólalt meg az egyház nevében:

a Szentszék is napirenden tartotta a magyar ügyet, XII. Piusz pápa nyilvánosan négy alkalommal foglalkozott a forradalmi eseményekkel. Aradszki András hangsúlyozta: „… bár egyre kevesebben élnek közöttünk olyanok, akik megtapasztalták a nemzetiszocializmus borzalmait, a második világégés pusztítását, majd pedig a magyarországi kommunizmus szisztematikus és kegyetlen kiépítését, mi, ma élő magyarok nem felejthetünk!” Nem felejthetjük ’56 hőseit, akiket nem érdekelt a megszálló szovjet hadsereg túlereje, és az sem, hogy lázadásuk reménytelennek tűnik. A hatvan évvel ezelőtti és a mai helyzet hasonlóságára utalva kijelentette: a magyarok össze tudnak fogni, ha látják a komoly veszélyt. „Korunk legújabb kihívása és veszélyforrása a gerjesztett népvándorlás, a hódítók áradata. A helyzet ugyanaz: kényszerhelyzet előtt állunk, mert olyan lépést akarnak ránk kényszeríteni, amivel nem értünk egyet, mert a haza, a nemzet, a magyarság, a hitünk és a kultúránk megsemmisítését jelentené.” A szónok végezetül XII. Piusz pápa november 5-i körlevelének záró gondolatát idézve hívta fel az ünneplőket:


adjunk hálát hőseinkért, a bátrakért, akiktől ma is példát vehetünk, és akik ma is erőt adnak: „Azért küldjük imáinkat az Istenhez, hogy azok, akik halálukat lelték ezekben a szomorú napokban, különleges módon élvezhessék az örök világosságot és békét a mennyben.” Országgyűlési képviselőnk beszéde után az Andreetti Károly Általános Iskola és Művészeti Iskola 8. osztályos tanulói mutatták be verses-zenés műsorukat Padányiné Szabó Tünde és Szabó Nelli rendezésében. Mennyből az angyal, menj sietve /Az üszkös, fagyos Budapestre. / Oda, ahol az orosz tankok / Között hallgatnak a harangok. /Ahol nem csillog a karácsony, /Nincsen aranydió a fákon, / Nincs más, csak fagy, didergés, éhség. / Mondd el nekik úgy, hogy megértsék. / Szólj hangosan az éjszakából: / Angyal, vigyél hírt a csodáról – hangzott fel Márai Sándor Mennyből az angyal című versének részlete, melynél érzékletesebben nemigen jellemezhetők azok az órák, napok. Igen, valóságos csodálnivaló volt a diákság, az egyetemi ifjúság fellépése, ereje; az, hogy 1848-as mintára megfogalmazták, hogy „Mit kíván a magyar nemzet?”, hogy a fenyegetések ellenére, a műegyetemisták felhívására demonstrációt szerveztek, és mit sem törődtek a belügyminiszter tiltásával, sőt a tilalom mozgósító erővé vált. A tömeg zárt sorokban, egymást karonfogva vonult a Bem, majd a Kossuth térre, majd kettévált: egyik része a Dózsa György útra indult, hogy ledöntse a Sztálin-szobrot, a másik pedig a Rádióhoz ment, hogy beolvassa tizenhat pontból álló követeléseit. A tüntetés átszakította a félelem gátját. A nemzeti kormány november 1-jén a szovjet csapatmozgások hírére felmondta a Varsói Szerződést, kinyilvánította Magyarország semlegességét, és az ENSZ-hez fordulva a négy nagyhatalom segítségét kérte. Válasz csak a Szabad Európa rádióból érkezik: „Négy-öt napig tartsatok ki…” Aztán nem sokra rá, november 4-én hajnali 5 óra 20 perckor megszólal a


rádió, a behallatszódó fegyverropogás mellett Nagy Imre nyilatkozata hasít az éterbe: „Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével! Tankok dübörögnek… A felkelt nemzet beleremegett / Félelem szorította a bátort / Sok hős hajós fegyverrel „evezett”/ Igazság röppent, ágaskodott a hit… / De rohamra küldte lánctalpasait, / tiporni anyát, gyermeket, / erényt, vallást, becsületet, / börtönbe, láncra, aki mert, / parcellába, ki szót emelt. Menekülők tízezrei hagyták el az országot. Sokan megcsókolták az anyaföldet, mikor átlépték a határt… Mondd el, mert ez világ csodája: / Egy szegény nép karácsonyfája / A Csendes Éjben égni kezdett - / És sokan vetnek most keresztet. Földrészek népe nézi, nézi, / Egyik érti, másik nem érti. / Fejük csóválják, sok ez, soknak. / Imádkoznak vagy iszonyodnak, / Mert más lóg a fán, nem cukorkák: / Népek Krisztusa, Magyarország. (Márai Sándor: Mennyből az angyal) Váci Mihály írja „Valami nincs sehol” című versében: A Mindenségből hiányzik egy csillag, / – a Mindenségből hiányzik valami. / A Világból hiányzik a mi vilá-

5

gunk, / – a Világból hiányzik valami. Az égboltról hiányzik egy sugár, / – felőlünk hiányzik valami. / A Földből hiányzik egy talpalatnyi föld, / talpunk alól hiányzik valami. 1956 után újra kellett kezdeni mindent… Felemeltünk a fejünket, ’56 szelleme itt él mindnyájunkban… Emeld föl fejedet, büszke nép, / Viselted a világ szégyenét / Emelkedj magasba, kis haza / Te, az elnyomatás iszonya Emeld föl fejedet, büszke nép, / Viselted a világ szégyenét / Emelkedj magasba, kis haza / Te, az elnyomatás iszonya Emeld föl szívedet, nemzetem, / Emeld föl szívedet, nemzetem / Emeld föl szívedet, nemzetem / Lángoljon, lángoljon a világegyetem (Kormorán együttes: Himnusztöredék) Az 1956-os emlékév „Egy szabad országért” című dalával záruló műsort követően az ünnepség résztvevői elénekelték a Szózatot, majd átsétáltak az ’56-os emlékműhöz, ahol lerótták kegyeletüket a 60 évvel ezelőtti forradalom és szabadságharc hősei előtt. A kopjafánál fejet hajtott/hajtottak és koszorút helyezett/helyeztek el: dr. Aradszki András államtitkár, országgyűlési képviselő, König Ferenc polgármester, Csernyák Péter alpolgármester, dr. Horváth Endre és Mátrai Miklósné képviselők, Papp Istvánné, a Sóskúti Szlovák Önkormányzat elnöke, Éry Béláné (Fidesz MPP–KDNP), Kuzselné Schóber Ágnes iskolaigazgató és a tanulók (az iskola és a könyvtár nevében), Dani Csilla (Sóskúti Szociális Gondozó Központ), Melis Ferencné és Baranyai Istvánné (Kertbarátok Köre), Csékeyné Bálint Márta (Nagycsaládosok Országos Egyesületének Sóskúti Csoportja), Jordáki Zoltán (Sóskúti Sportklub Egyesület), Varga Abigél (Sóskút 2000 Társaság), Szakácsné Nagy Éva és Szakács Csaba (Öreghegyi Élettér Egyesület), Bősz Tibor és Bőszné Komáromi Zsuzsanna (Bősz Metál Kft.), valamint Kövesdi Alajos (Kvarchomok Kft.). K. Z. Kép: Kulcsárné Bernáth Hajnalka

6



Új egység született Magyarország, 1956. október: Az itt és „akkor kimondott igazság egy egész nemzet méltóságát és önbecsülését adta vissza. 1956 forradalmárjai, a magyarság hősei ámulatba ejtették a világot” – mondotta Magyarország köztársasági elnöke Szegeden, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) 60. születésnapján. A MEFESZ volt ugyanis az a szervezet, amely 1956 októberében tiltakozást kezdeményezett az oktatásügy problémás kérdései miatt. Jobb, színvonalasabb képzést, szabad nyelvválasztást követeltek, az ideológiai oktatás visszaszorítását szerették volna elérni. Ám amikor kiderült, hogy ezen célok teljesülése az egész politikai rendszer megváltoztatását igényli, akkor már a társadalom számos más rétege is csatlakozott hozzájuk: előbb a műegyetemisták, majd – hogy stílszerűek legyünk – a munkásosztály és az értelmiség számos képviselője. Azért volt ez lehetséges, mert az a rendszer, amit a kommunisták fáradságos munkával, csalások sokaságával és már akkor „trükkök százaival” 1948-ra létrehoztak Magyarországon, velejéig romlott volt. „Csodálatra méltó hősiesség szabadítja meg most a hazát. A világtörténelemben páratlan ez a szabadságharc” – mondta október 31-i kiszabadítása után, november 3-i rádiószózatában őeminenciája Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása. Érdemes itt egy kis kitérőt tennünk, és egy ritka szempont szerint is megközelíteni a 60 évvel ezelőtti eseményeket. Hogyan reagált a katolikus Egyház, amely akkor Magyarországon még elterjedtebb, még befolyásosabb keresztény felekezet volt, mint most? Sokan nem tudják, hogy egyházi részről az ország első zászlósurán kívül még valaki is napirenden tartotta a magyar ügyet, aki nem kisebb személy volt, mint maga őszentsége XII. Piusz pápa. Nyilvánosan négy alkalommal

foglalkozott a forradalmi eseményekkel, és ő volt a legnagyobb tekintélyű és egyben az egyetlen vezető, aki valóban azt mondta, amit gondolt. Az október 28-án kelt Luctuosissimi Eventus kezdetű körlevelében még aggodalmának ad hangot, és a véres események miatt a kommunizmust teszi felelőssé, amikor így ír: „Azok az igen gyászos események, amelyek Kelet-Európa népeit sújtják, különösen pedig a számunkra oly kedves Magyarországot, amely most egy borzalmas öldöklés vérében fekszik, mélyen megrázzák atyai lelkünket. (…) Legyen végre világos mindenki előtt, hogy ha a nép rendje egyszer felborul, azt nem lehet viszszaállítani sem a halálosztó fegyverek erejével, sem a polgárokra kifejtett erőszakkal, sem pedig csalárd elméletekkel, amelyek megrontják a lelket…” (…) azok, akik az istentelen kommunizmust rájuk erőszakolták, minden eszközzel arra törekedtek, hogy kitöröljék lelkükből atyáik vallását.” XII. Piusz pápa másodszor november 1-jén szólal meg írásban, amikor a Laetamur Admodum kezdetű körlevélben már üdvözli a forradalom győzelmét, és reményét fejezi ki a további békés fejlődés mellett. Ekkor így fogalmaz: „ (…) Az emberek között felmerült nézeteltéréseket sohasem lehet hadseregekkel, mészárlással, rombolással megoldani, hanem csak méltányossággal, törvényességgel, okossággal és igazságossággal.” Őszentsége hamar tudomást szerzett a november 4-én hajnalban indított szovjet orvtámadásról, és 5-én már írásban fejezte ki véleményét a Datis Nuperrimis kezdetű körlevélben. Így fogalmaz: „A magyar városokban és falvakban ismét folyik a polgárok drága vére, mert lelkük mélyéből vágytak az igazi szabadság után; az ország éppen hogy felállított intézményeit felforgatták; megsértették az emberi jogokat, és idegen fegyverek segítségével új rabszolgaságba taszították a vértől ázott

nemzetet.”(…) „Fontolják meg végre azok, akiket felelősség terhelt azokért a gyászos eseményekért, hogy a népek igazi szabadságát sohasem lehet vérbe fojtani.”(…) „Istennek Káinhoz intézett szava: Testvéred vére hozzám kiáltott a földről (Ter 4,10), még ma is teljes mértékben érvényes. A magyar nép vére is az Úrhoz kiált…” Végül pedig egy november 10-én elhangzott rádióbeszédben tért ki a szabadságharc leverésére, ilyen formán: „Atyai szívünk aggódik a magyar nép ellen elkövetett gonosztettek miatt, amelyeket azért szenved, mert elkövette azt a »bűnt«, hogy az alapvető emberi jogok tiszteletben tartására törekedett.” (…) „Béke, szabadság! Eljött az óra, amikor ezek a súlyos szavak nem engednek többé teret a kétértelműségnek. Visszakapták eredeti, tiszta jelentésüket!” Az ezeréves jó viszony Magyarország és az Apostoli Szentszék között nyilvánvalóvá vált tehát ’56-ban is. Ahogyan a Szentatya diplomáciája kiállt mellettünk Trianon után, hiszen s Szentszék volt az első politikai tekintély, amely kapcsolatra lépett a megcsonkított és elszigetelt Magyarországgal 1921-ben, úgy állt ki a szabadságharc napjaiban is. Bár egyre kevesebben élnek közöttünk olyanok, akik megtapasztalták a nemzeti szocializmus borzalmait, a II. világháború pusztítását, majd pedig a magyarországi kommunizmus szisztematikus és kegyetlen kiépítését, mi, ma élő magyarok, nem felejthetünk!


Nem felejtjük a sárga csillagot, a zsidók bevagonírozását, a Dunába lövéseket, Sopronkőhidát és a Salkaházi Sárákat. De ugyanígy örökké emlékeinkben kell éljen a Don-kanyar, a budai kitörés, a megalázott és megerőszakolt lányok és asszonyok, Apor Vilmos püspök, a kitelepített nemzetiségi honfitársaink, Bibó István, Mindszenty József bíboros, a kuláknak minősített magyar parasztok tízezrei, a téeszekbe kényszerített gazdák, Nagy Imre és azok a százezrek, akik 1945-től szovjet kényszermunkatáborokba kerültek, vagy menekülni kényszerültek saját hazájukból. Mi, magyarok, nem felejtünk. Mert hőseink a sajátjaink. Ők, akik megélték a mindennapokban a kommunizmus kísértetét: az egzisztenciális fenyegetést, a kisemmizést, az oktatástól való megfosztást, a fekete autót, az Andrássy út 60-at, a vizes, fagyos cellák sötétjét, a meztelenül veréseket, a veselerúgásokat és körömletépéseket, a családtagokkal zsarolásokat, a rögtönítélő bíróságokat, a siralomházban töltött éveket, a testi és lelki megcsonkításokat, életek tönkretételét. Ebből lett elege a magyar társadalomnak 1956 őszére. A nyers kommunista proletárdiktatúra véres nyolc éve után egy olyan új egység jött létre a magyarok között, amit nem érdekelt, hogy a megszálló szovjet hadsereg megsemmisítő túlerőben van jelen az országban; az sem, hogy lázadása reménytelennek tűnik, hogy az ÁVH, a munkásosztály vasökle „oda sújt, ahova köll”; de még az sem, hogy kap-e szükség esetén külföldi segítséget. Mert a magyarok öszsze tudnak fogni, ha látják a komoly veszélyt. Ez az új egység nem törődött


a nemzetközi szerződésekkel, nem érdekelte a politikai következmény sem. Saját jól felfogott érdekében: lépett. Személy szerint azok, és azok szellemi és ideológiai örökösei, akik 1956ra a kétségbeesés szélére hajszolták az országot, Kádár lánctalpain és az 1956. november 2-án megjelent Népszabadságon, a Magyar Szocialista Munkáspárt központi lapján szocializálódva még 33 évig tartottak rabláncon bennünket, és bíztattak a szocializmus lelkes építésére. Ők – hirtelen modern tőkésekké válva – 2009-re gazdaságilag tették tönkre az országot. Hat évvel ezelőtt a magyarság megérzett egy újabb veszélyt. 2010-ben a magyarok ismét azt mondták, hogy elég volt, és egy új egységbe tömörülve demokratikus csendes forradalmat hajtottak végre a szavazófülkékben. Azonban találóan fogalmazott miniszterelnökünk, amikor nemrég azt mondta, hogy a kommunista olyan, mint a terminátor: néhány alkatrészből is képes új életre kelni. Ez sajnos így van. Ők elvtársakra találtak nyugaton és az Európai Unióban, így a tevékenységük nem szűnt meg. Ma is azokat az erőket támogatják és azok malmára hajtják a vizet, akik Magyarország érdekeivel ellentétesen politizálnak. Korunk legújabb kihívása és veszélyforrása a gerjesztett népvándorlás, a hódítók áradata. A helyzet ugyanaz: kényszerhelyzet előtt állunk, mer olyan lépést akarnak ránk kényszeríteni, amivel nem értünk egyet, mert a haza, a nemzet, a magyarság, a hitünk és a kultúránk megsemmisítését jelentené. Újabb vészhelyet, amely október 2-án ismét új egységgé kovácsolta a jóérzé-

7

sű magyarokat, és talán ismét be tudja dugni a vasrudat, immár a brüsszeli lánctalpak közé. Mi hiszünk a magyar nemzetben. Hiszünk abban, hogy vannak nemzeti ügyek, ahol nincs helye a pártpolitikának és önző szempontoknak. A szabadság ugyanakkor olyan érték, amelyet mindennap meg kell védeni, és ebben minden magyarra szükség van. „1956 forradalmárjai, a magyarság hősei ámulatba ejtették a világot” – idéztem beszédem elején az államelnök urat. És már megint a magyarok: egységes kiállásunk ismét rokonszenvre talál Európa népeinek sorában – nem az eurokraták között, hanem a tolerancia diktatúrájától szenvedő nyugati lakosság köreiben. Ismét ámulatba ejtjük a világot, mert ez a kis nép szembe mer szállni a diktátumokkal, ki mer állni a szabadságért – talán, mert annyiszor és oly sok áldozat árán nyerte azt el. Mi a szabadságunkat, a hazánkat soha nem ajándékba kaptuk. Senki ne várja azt tőlünk, hogy most egy brüsszeli parancsra átadjuk olyanoknak, akik nem tisztelik a hitünket, a kultúránkat és a törvényeinket. 60 éves vagyok. 1956 októberében öt hónapos voltam. Sokukkal együtt úgy nőttem fel, hogy nem tudtam szinte semmit 1956-ról. Azt éreztük, hogy a valóság egészen más, mint amit az iskolában mondanak róla a történelemkönyv másfél oldalán. Ott ellenforradalom, otthon forradalom. Tudtuk, hogy a két dolgot nem szabad összekeverni. Nem is tévesztettünk, erre voltunk rákényszerítve. Aztán 1989-ben kinyílt a világ. Végezetül őszentsége XII. Piusz pápa november 5-i körlevelének záró gondolatával adjunk hálát hőseinkért, a bátrakért, akiktől ma is példát vehetünk, és akik ma is erőt adnak: „Azért küldjük imáinkat az Istenhez, hogy azok, akik halálukat lelték ezekben a szomorú napokban, különleges módon élvezhessék az örök világosságot és békét a mennyben.” Isten óvja Magyarországot, Isten áldja Önöket! Dr. Aradszki András

8


Vállalkozások

Folyamatos fejlődés

Az Ipari Parkban működő cégeket bemutató sorozatunkban Brüller Péterrel, az Aerometal Repülőgép Hajtóműjavító és Galvanizáló Kft. vezetőjével beszélgetünk. – Milyen tevékenységet folytat az Ipari Parkban az Önök cége? Idetelepülésükkor miért választották Sóskutat? – A vállalkozás elsősorban repülőgép hajtóműjavító, másodsorban fémfelület kezelő és galvanizáló tevékenységet végez. Megalakulásunk kezdete 1991, mikor a MÉM Repülőgépes Szolgálatot, ami egy állami vállalat volt, privatizálták, és részegységekre bontották. Ennek eredményeként az Aerometal Kft repülőgép hajtómű javító és galvanizáló üzemmé vált. Én 2006-ban kerültem a céghez, és rá egy évre lettem ügyvezető. Amikor a céget megvásároltam, még nekem is az volt a véleményem, hogy nem akarok galvánüzemet fenntartani. Én gépészmérnök vagyok, de elektrotechnikusi végzetségem is van, nem is értettem a galvanizáláshoz, ez vegyé-

szet. Azután rá kellett jönnöm, hogy az általunk javított repülőgépmotoroknál, nagyon fontos a galván, ami olyan, mint más esetekben a forgácsolás. A javítások jelentős része galván techno-

lógiával történik. Az akkori ügyvezető elmondta, hogy ezt a két részt nem lehet kettéválasztani, a motorműhely nincs meg galvanizálás nélkül. Itt nem egyszerű galvanizálások történnek, hanem nagyon bonyolult fémvédelmek vannak. Ez olyan bonyolult technológia, amit nem lehet alvállalkozóknak kiadni. Talán el sem vállalná egy normál galvánüzem, hogy odaviszünk egy-két csapágyat, csavart, és megrendeljük, erre most ennyi vagy annyi rétegvastagságú galvánvédelmet kérünk. Az évek során sajnos a repülőgépes növényvédelemet gyakorlatilag megszűntették. Ma már csak a csírája létezik. Mivel egyre kevesebb lett a repülőgép javítás, a galvánüzem vezetője – Krausz Katalin, aki a cégalapítás óta itt dolgozik –, hogy talpon tudjunk maradni, már abban az időben külső megrendeléseket is elvállalt. Visszatérve az eredeti kérdéshez, hogy mivel is foglalkozik a cég: csillagmotorok, M14-es és AS-62 típuscsalád csillagmotorjai, Lycoming, Continentál motorok nagyjavításával, valamint fémfelület kezeléssel

Vállalkozások

– ezen belül: eloxálunk, ezüstözünk, rezezünk, nikkelezünk, krómozunk, ónozunk, barnítunk, foszfátozunk, ólmozunk és kromátozunk, de vegyi nikkelezést nem vállalunk. A kisebb tárgyak felületkezeléséhez – direkt a repülőgépmotor alkatrészekhez – speciális sárgarézkádunk is van. – Szépen hangzik, de mint laikusban felvetődik, hogy Magyarországon ekkora igény van a repülőgép alkatrész, vagy motorgyártásra illetve azok felújítására? – Magyarországon nincs ekkora igény. A csillagmotoroknál minden tízedik, legfeljebb ötödik a magyar megrendelő, a Lycoming, és a Continentál motorok esetében meg még ritkább. Elég sok kis Cessna repülőgép jött be Magyarországra, melyeknek szintén Lycoming vagy Continental motorjai vannak, magyarországi megrendelőkkel. A csillagmotorokat a világ minden kontinensére, Antarktisztól kezdve mindenhová szállítunk, Amerika, Ázsia, Ausztrália, Dél-Afrika, Franciaország, Litvánia, Svájc, Spanyolország, Románia, Szlovákia, Olaszország stb. Van egy külföldi partnerünk, aki segít az üzletszerzésben, de végül a munkát mi végezzük száz százalékban. Havonta több motort újítunk fel. – Hány fővel működik a cég, illetve mekkora az árbevétele? – A motorgyártás és galvánüzem területén működő létszám 40-50 fő között van általában, ugyanakkor annyi a megrendelésünk, hogy ez a létszám folyamatosan nő. A tavalyi árbevételünk 600 millió Ft körül volt. – Miben látja a fejlődés lehetőségét? – Mióta ügyvezető vagyok, azt a filozófiát követem, hogy „a megrendelőnek mindig igaza van”. A megrendelői igényeket szem előtt kell tartani. A minőség, a megrendelő kiszolgálása, a határidő betartása, a rugalmasság a titok nyitja. Rendszeressé vált, hogy azt kérték, az adott termék holnapra legyen meg. Igyekeztünk lehetőség szerint teljesíteni a kérést, de ma már azt mondom, hogy csak holnap utánra tudom vállalni, mert a minőség rová-


sára nem mehet a gyorsaság. Magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező cég vagyunk, és mindent elkövetünk annak érdekében, hogy fejlődni tudjunk. – A repülőgép motorok mellett milyen fő tevékenységeik vannak? – A másik fő tevékenységünk a galvanizálás. Több olyan ipari kereslet van, amely ezen a területen szinte nélkülözhetetlen: ilyen a mechanika, az elektromosipar, a műszeripar, az egészségügy, a pneumatikus alkatrészek. Az ország minden tájáról folyamatosan kapunk munkákat. Jó, hogy itt vagyunk Sóskúton, mert az ipari park könnyen megközelíthető minden irányból. Az utóbbi időben növekedett a munkánk a horganyzás területén is, elsősorban az autóiparnak galvanizálunk csavarokat, kötőelemeket, fékalkatrészeket. A korrózióállóság szempontjából az új technológiánk sokat jelent, míg a régi, hagyományos csavaroknak a 96–100 óra a sóköd tesztje, ekkor kezd rozsdásodni; ennél a technológiánál 220 órát bír. Ez nem horgany, hanem egy speciális nikkeltartalmú horgany ötvözet, ami bevonja a fémet. Erre folyamatosan van munkánk. – Hogyan érzik magukat Sóskúton? – Eredetileg Érden szerettem volna a telephely bővítését, de mikor meg-

9

láttam az ipari park hirdetési tábláját, szinte rögtön döntöttem. A telket 20072008 környékén vettük meg. Jó időben, szinte az utolsó pillanatban, mert utána jött a válság. Svájci frankban sok millió Ft-nak megfelelő hitelt vettünk fel a csarnok építésére. Nekünk a svájci frankos hitelünk kétszer okozott problémát: először amikor megkaptuk – és az átszámítás miatt 8 millió forinttal kevesebb hitelt kaptunk –, másodszor, amikor az árfolyam emelkedéssel viszszafizettük. Az, hogy túléltük a válságot, nagyon kemény munka volt. Szerencsére kitűnő csapat jött össze. A kollégák azt mondták, nagyon szívesen jönnek dolgozni, mert bíznak a cégben, a cég jövőjében. Az elmondottakból látható, nincs okunk a panaszra. A legnagyobb gondunk viszont az, hogy a galvanizálás nagyon folyadék igényes, tehát igen sok szennyvíz keletkezik. Mi a galván szenynyvíz 100 %-át megtisztítjuk a szennyezőanyagoktól, és azokat külön tároljuk. Reméljük, a település fejlődését látva, hogy a csatornázás előbb-utóbb eléri az ipari parkot is. Amennyiben ennek pénzügyi biztosításához közös összefogás kell, mi abban partnerek lennénk. – Köszönöm a beszélgetést. Pusztay Sándor

10


Az Andreettiben történt

Megemlékezés, az Andreettiben… …mert, „Mi sem feledtük a teret!” Október 23-a minden magyar ember számára igen fontos dátum. Ezen a napon sok bátor hős életét áldozta azért, hogy mi már egy szabad országban neveljük gyermekeinket és unokáinkat. Ebben az évben az 56-os forradalom 60. évfordulójára emlékeztünk. A megemlékezést Dr. Aradszki András országgyűlési képviselő kö-

szöntő beszéde nyitotta meg. Ezután következett az ünnepi műsor, amelyre az iskola nyolcadikos diákjaival készültünk. A tanulók magyar írók és költők műveiből idéztek, elhangzott többek között néhány Petőfi Sándor, Jékely Zoltán és Márai Sándor versrészlet. Az ünnepség központi mondanivalója Illyés Gyula ismert költeménye köré épült, mely így hangzik: „Ne feledd a tért, ahol elestek ők…” A gyerekek minden egyes elhangzott szavukkal, mondatukkal azt próbálták sugallni a közönség felé, hogy ezeket a bátor férfiakat, nőket és gyermekeket sosem szabad elfelednünk. Mindig méltó módon kell emlékeznünk rájuk. Ezt követően ismert dallamok is felcsendültek, amelyek hallgatása közben a közönség még jobban átélhette a for-

radalmi események forgatagát. Azt mondják: „ha az embert mindenétől megfosztod, többé már nincs hatalmadban. Ismét szabad.” Az 56-os hőseinket is mindenüktől megfosztották, de így lettünk mi ismét szabadok. Ezen a napon tehát gyászoltunk és a szabadságunk napjára is emlékeztünk. A gyerekek ez utóbbi gondolatot fejezték ki táncukkal. Hiszen a fekete lepel mögül már azok a fiatalok léptek elő, akik hallatták hangjukat és köszönetet mondtak egy szabad országért. Ezzel a derűsebb befejezéssel azt akartuk kifejezni, hogy a rohanó hétköznapokban mindig pozitívan tekintsünk a jövő felé, és merjünk nagyokat álmodni. Padányiné Szabó Tünde és Szabó Nelli


11


Csak egy könyvajánlás „Rohanó vad paripán, átizzva a vágytól, s tartva, hajtva erőnktől: zúgó viharként robogunk tova – át a világon. … Az Isten mindenhol a csend, a tomboló vihar mélyiben rejtező csend, a felséges Istennek szava…” Az idézet Zarathustra Zend-avesta című művéből való, ami a Magyar Elektronikus Könyvtárból szabadon letölthető. Véletlenül figyeltem fel erre a digitalizált műre. A Zend-avesta zend nyelven írott törvényeket jelent. Plinius szerint a teljes mű 12000 pergament töltött meg. Két teljes példánya közül az egyik Persepolis (óperzsául Párszá) felégetésénél semmisült meg. A másikat a görögök tüntették el. A zoroaszter vallás egykor Perzsia (Irán) vezető vallása volt. Az iszlám térhódításával egyre jobban visszaszorult, sőt üldözték is híveit. Korábbi vallásközpontjukban, Yazd-on ma már szinte egymást érik a mecsetek. Zarathustra Kr. e. 6. században élt perzsa pap. Tanítása szerint Ahura Mazda (Bölcs Úr) teremtette a világegyetemet és a kozmikus rendet. Ő teremtette a két ikerszellemet, akik a jót és rossz képviselik. Ezek egymás elleni küzdelme alkotja a világtörténelmet. A zoroaszter hit négy alapelemet különböztet meg: föld, tűz, víz, levegő. A legtisztábbnak a tüzet tartják, mert az

képes a leggyorsabban önmaga megtisztítására. A templomukban ez a négy elem együtt jelenik meg. A tűz ugyan nem látható, de az az épületen belül van. Az Avesztában a tűz egy belső tüzet jelez, ami minden emberi lény szívében megtalálható: a mindenkiben jelen levő isteni szikrát jelképezi. A négy alapelem az asztrológiából is ismert. A zoroaszter vallásban is megtalálható az asztrológia: egy-egy szóval meg van határozva, hogy a hónap szülöttének mi az életfeladata. A templom tetején látható a vallás jelképe. A szárnyak három rétegből állnak. Hitük szerint ez a gondolat, szó és tett. A jó gondolat jó szót (szándékot), a jó szó pedig jó tettet eredményez. Ugyanígy a rossz gondolat rossz szót, az pedig rossz tettet okoz. „Elrejtve titkon, bensőnk valójából egy hang szól mihozzánk. A szent lélek tiszta szava ez, sugallva gondolatodat, kimondandó szót és cselekedetet – úgy, mintha az Istentől magától nyernéd, mintha az Ő szent színének előtte állanál.” A perzsa újév hagyományai is a zoroaszteri vallási szokásokra vezethetők vissza. Tűzugrásnál egy varázsigét mondanak, ami arról szól, hogy a tűz vegye le a rosszat, és adja oda a jót. A perzsa újévi ünnepi asztalon hét dolognak kell lenni: búza vagy lencsecsíra,

búzapuding (darakása?), alma, szárított gyümölcs, fokhagyma, édesség és ecet. De még látható rajta: tükör, pénz, festett tojás és egy aranyhal. Egyik-másik dolog ismerős lehet nekünk is. Zarathustra Zend-avestáját (http:// mek.oszk.hu/06300/06310/06310.pdf) Zajti Ferenc fordította le német nyelvből. Zajti Ferenc festő, könyvtáros volt, valamint a magyarság őstörténetével is foglalkozott. Ha már könyvtáros szerepel, akkor könyvtár is legyen. Október 5-én az Országos Könyvtári Napok alatt, a Pest Megyei Könyvtár közvetítésével Dóka Péter látogatta meg sóskúti olvasóit. Bár csak A kék hajú lány című könyvét akarta bemutatni, de szinte minden könyvéről szó esett. A gyerekek nagyon felkészültek voltak. Az író-olvasó találkozó után néhányan dedikáltatták is a saját példányaikat. Köszönöm a kollégáknak

a gyerekek felkészítését, valamint a Sóskúti Önkormányzatnak és a szülőknek, hogy lehetőséget adtak a saját példányok beszerzésére. Továbbra is szeretettel várja Önöket az iskola épületében az Andreetti Károly Községi Könyvtár (Sóskút, Tulipán u. 9.): http://kistelepulesek.pmk. hu/soskut A könyvtár nyitva tartása: Hétfő, kedd: 9-14 h Szerda: 9-18 h Csütörtök: 9-15 h Péntek: 9-12 h Találkozzunk a könyvtárban! Kulcsárné Bernáth Hajnalka könyvtáros

12



Határtalanul, a határainkon túl A Nagyváradi Püspöki Székesegyház Szent László nagyváradi Hermájával, a mesés szépségű Tordai hasadék, mely a legenda szerint kettévált Szent László előtt, a káprázatos Tordai sóbánya, ahol csakis kézi erővel folyt a kifejtés, s amelyben ma óriáskerékre ülhet az odalátogató, az elbűvölő kis település, Torockó, ahol ma Böjte Csaba működtet gyermekotthont, a gyulafehérvári Szent Mihály Székesegyház a Hunyadiak szarkofágjaival, és még sorolhatnánk azt a számos káprázatosan szép helyet ahol jártunk 7. évfolyamos diákjainkkal októberben a Határtalanul programnak köszönhetően. Egy páratlan lehetőséget kihasználva pályáztunk egy budapesti iskolával közösen, és így juthattunk el 26 tanulónkkal Erdély néhány csodálatos településére. A gyerekek megismerhették egy részét annak a területnek, mely valaha Magyarországhoz tartozott, s ahol a magyarok hűségesen ragaszkodnak hagyományaikhoz és anyanyelvükhöz, a magyar nyelvhez, mely ma is összeköt bennünket.

A tanulók így vélekedtek kirándulásunkról: „Számunkra az egész utazás egy nagy élmény volt, hiszen bepillantást nyerhettünk az ott élő emberek mindennapjaiba.” Mészáros Mónika és Gádorfalvi Luca osztályfőnökök

Óvodai hírek

13


„Szeptemberi indulás” az apróságok részére Az augusztusi szülői értekezlet után izgatottan és nagy örömmel vártuk az első félévben kezdő apróságokat, hogy szüleikkel együtt 1-2 órás látogatásra jöjjenek az óvodába. Ilyenkor a szülőknek is lehetősége nyílik a kérdéseiket feltenni, és a minél könnyebb beszokást is kötetlenebb keretek között tudjuk átbeszélni. Egy dolog van, amit nagyon fontosnak tartok kiemelni, hogy mi mindent a gyermekekért teszünk, minden szokás és szabályrendszer kialakítás az ő érdekükben történik és elengedhetetlenek a minőségi közösségi élethez. Fontos számunkra, hogy jól érezzék magukat közöttünk, és minden gyermeknél igyekszünk szem előtt tartani, hogy mindegyikük önálló egyéniség, őket csak alakítani lehet, nem megváltoztatni. Ehhez szoros együttműködésre van szükség a családokkal, amelynek egyik formája a családlátogatás.

A már hozzánk járó gyermekek mindegyikénél megtettük ezt, hiszen jó, ha a gyerekeket a kötetlenebb, otthoni környezetben is látjuk, sokkal könnyebben kialakíthatjuk, azt az irányt, amelyre a kicsiknek szüksége lehet az óvodai nevelés során. A szeptemberi kezdésben a már három évet betöltött, illetve az év hátralévő részében a három évet betöltő gyermekek voltak érintettek. A csoport másik fele januártól júniusig éri el a „bűvös” korhatárt, emiatt nem is kiscsoportnak, sokkal inkább mini csoportnak tekinthető a 26 fős Cica csoportunk. Rengeteg munka és erőfeszítés a szokás-, és szabályrendszerük kialakítása, a játékuk minőségének fejlesztése, de mindig nagy erőt ad ehhez, a belőlük áradó pozitív energia és az a sok szeretet, amit adni tudnak. A foglalkozás tevékenységek alkalmával még elég nehéz lekötni a figyel-

müket, de hatalmas öröm, mikor egy kicsit sikerül elérnünk ezt, még ha csak rövid időre is. Úgy gondolom, vannak területek a nevelésben, amelyekben már most hatalmas sikereket értünk el, például a napi ritmusok kezdenek teljesen megszokottá válni, egyre kevesebb a sírás a reggeli elválásnál, kezdik elfogadni a gyerekek, hogy ők mát bizony az óvodás társadalom tagjai lettek. Reméljük a januárban érkezőknek is legalább ilyen zökkenőmentes lesz a beszokás, mi már most izgatottan várjuk, hogy közelebbről megismerjük őket is. „Tisztelni kell a gyermekeket, el kell fogadni olyannak, amilyen! Az óvodában minden a gyermekért történik…” (Hornyak Istvánné) Záborszky Anikó Cica csoport

Még egy „tök jó” hét az óvodában Újra itt az ősz, a beszoktatási idő elteltével ismét sok programmal, a hagyományok építésével színesítjük az óvodai napokat. Először is nagyon köszönöm, hogy az évek óta sikerrel szervezett tök-hét a családok részvételével az idén is nagyon jól sikerült. Színvonalas faragott tökök csaltak reggelente mosolyt az érkezők arcára. A csoportokkal is készítettünk töklámpást, bár gyerekeknek nehéz ez a munka, felnőtt jelenlétet igényel. Napokon keresztül nézegettük, napközben többször is végigsétáltunk, megcsodáltuk az alkotásokat, választottak kedvenceket, gyűjtöttek ötleteket, mit is lehet egy tökből kihozni, mire hasonlít? Nagyon sok narancssárga töklámpás „vigyorgott” az óvodába érkezőkre.

A hét első napjaiban az udvaron gyűjtöttük a kész munkákat, mert bent a fűtés miatt nehéz lett volna enynyi ideig gyönyörködni bennük, így is sajnos volt olyan tök, amit ki kellett már pénteken szállítanunk, mert nem bírták a benti klímát. Sokan nem tartják ezt magyar szokásnak, még kollégák között is van ezzel kapcsolatban nézetkülönbség, de tökfaragás igen is Magyarországon is létezett, több száz éve készítettek töklámpásokat, utána lehet nézni, több cikk is megjelent ezzel kapcsolatban. Aki pedig Hallowenhez köti a tökfaragást, annak igazolására a mesék, történetek, amivel a gyermekek lépten-nyomon találkoznak elég igazolás ahhoz, hogy gyermekének kedvére tegyen. Aki pedig egyáltalán nem ért egyet, annak is megadjuk a lehetőséget, mivel ebben a részvétel

önkéntes volt és a gyermekek örömét szolgálta. Remélem jövőre is megrendezésre kerül, szívemnek kedves dolog és nekünk a gyermekek öröme a legfontosabb! A kiállítás végén minden résztvevőnek, kis emléklappal köszöntük meg fáradozását. Rádliné Zubor Magdolna Nyuszi csoport óvó nénije

Zöldvilág

A Jövő Háza Alapítvány fotópályázatot hirdet a természetjáróknak, a szabadidősportokat és a természetet kedvelőknek, a budai agglomeráció településein élőknek. A pályázat célja: a fotográfia eszközeivel és kifejezésmódjával bemutatni a természetjárás szerepét, a természetjárás során átélt kalandokat, a hegyek, völgyek, erdők, természeti tájak szépségeit, az ember alkotta kulturális, történelmi építményeket, a természettel való együttélés követendő példáit. Részvételi feltételek: A pályázaton korra, nemre, foglalkozásra való tekintet nélkül bárki részt vehet. Előnyt élveznek, akik a budai régió településein – Érd, Diósd, Sóskút, Pusztazámor, Tárnok, Százhalombatta, Törökbálint – területén élnek, ott bejelentett lakóhellyel rendelkeznek. A pályázaton két évnél nem régebben készült alkotásokkal lehet pályázni, amennyiben a beküldött képei nyilvános fotópályázaton, kiállításokon még nem szerepeltek, és a pályázó megfelel a természetfotózás etikai szabályainak. Nevezési díj nincs. Egy pályázó maximum öt színes vagy fekete-fehér önálló, A/4-es méretű papírképpel pályázhat. Manipulált fotó nem küldhető be! A beküldött képek mérete: minimum 20×30 cm-es, kasírozatlan papírkép. Díjazás: I. díj: 30 ezer forint értékű; II. díj: 20 ezer forint; III. díj: 10 ezer forint értékű sporteszköz, szabadidő-ruházat, könyvcsomag. A díjakat a bírálóbizottság megoszthatja. Egyes kategóriákban a bírálóbizottság további különdíjakat oszthat ki. A budai régióból pályázók között, különdíjat sorsolunk ki.

Pályázati felhívás Fotópályázat és vándorkiállítás

Minden felvétel hátulján kérjük megjelölni a kép címét, a szerző nevét, címét, telefonszámát, elektronikus elérhetőségét, valamint az adott kép készítésének helyét és magassági pontját (a feliratokat lehetőleg alkoholos filctollal vagy ráragasztott címkével adják meg!). A digitális technikával készült képek esetében nem számít manipulációnak a kép zavaró elemeinek levágása, a digitalizálási hibák (karcolás, porszem) kiretusálása, a színes felvételek fekete-fehérré alakítása. Beküldési határidő: 2017. április 01. A pályázati anyagok leadhatók személyesen A Jövő Háza Alapítvány címén ( 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D) munkaidőben, vagy ugyanerre a címre megküldhetők. A borítékra írják rá: Fotópályázat 2017. A postai szállítás során keletkezett sérülésekért felelősséget nem vállalunk! A pályázók tudomásul veszik, hogy a beküldött képek elkészítésével vagy azok bemutatásával, kiállításával esetleg okozott személyiségi és szerzői jogsértésekért a felelősség a pályázót terheli. A résztvevők elfogadják a megállapított pályázati feltételeket és egyben hozzájárulnak, hogy a rendezők a pályázattal kapcsolatos publikációkban képeiket térítésmentesen használják. Eredményhirdetés: 2017. április 21. a Föld Napja alkalmából megrendezésre kerülő, kiállítással egybekötött nagyszabású rendezvényen. Szép felvételeket, sikeres pályázást kívánunk!

ALMAVáSáR!!! a Sóskút Fruct K-nél (volt Állami Gazdaság, Sóskút Orgona u.12.)

IDARED 180.- Ft/Kg JONAGOLD 180.- Ft/Kg

Héőtől – Péntekig 8-14 óráig Vásárlás a Hűtőházban Érdeklődni lehet: 06-23-348-041

Vásároljon helyit, fogyasszon termelőit! Mészáros József

méhész 2038 Sóskút, Béke utca2. Telefon: 06 30 688 3811

2016. november XIV. évfolyam 9. szám Az önkormányzat ingyenes lapja

Recommend Documents