2016. (II.29.) Képviselő testületi határozati javaslat

1. Napirend

szennyvíz elvezetés és – elhelyezés kérdése

1. Napirend

…../2016. (II.29.) Képviselő – testületi határozati j a v a s l a t Bánk Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a település folyékony szennyvízkezelésének jövőbeni megoldására vonatkozóan – az elkészült megvalósíthatósági tanulmány alapján – úgy dönt, hogy a településen keletkező folyékony szennyvíz nyomóvezetéken a rétsági szennyvíztelepre kerüljön elvezetésre, a telep ehhez szükséges felújítása mellett. A települési szennyvíz Rétságra történő elvezetése és - elhelyezése érdekében a képviselőtestület megbízza Cifka József tervezőt, hogy Bánk település Rétsági szennyvíz-elvezetési és - tisztítási agglomerációba történő besorolása érdekében a hatósághoz benyújtandó, az agglomerációk lehatárolására vonatkozó kormányrendelet szerinti szakmai felülvizsgálati dokumentációt és kérelmet elkészítse. A képviselő-testület megbízza a polgármestert, hogy a település Rétsági szennyvíz-elvezetési és -tisztítási agglomerációba történő sorolása érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket, és a jogszabályban előírt dokumentáció vízügyi hatósághoz történő benyújtásával kezdeményezze a rétsági agglomeráció módosítását, Bánk település rétsági agglomerációhoz történő csatlakozását. Határidő: azonnal Felelős: polgármester

BÁNK község Önkormányzata

TOLMÁCS község Önkormányzata

2653 Bánk, Hősök tere 11.

2657 Tolmács, Sport út 1.

Bánk és Tolmács községek csatlakozása a Rétsági szennyvíztisztítási agglomerációhoz Megvalósíthatósági tanulmány

Tartalomjegyzék: 1.

Rétsági agglomeráció alapadatai

2.

Szennyvízelhelyezés jelenlegi helyzete

2.1. Rétság város 2.2. Bánk község 2.3. Tolmács község 3.

Szennyvízelhelyezési lehetőségek az agglomerációhoz csatlakozó településeken

3.1. Bánk község 3.2. Tolmács község 4.

A tervezett Rétsági agglomeráció ismertetése

4.1. Az agglomeráció kialakítása és jogszabályi megfelelősége 4.2. Építési munkák, költségbecslés Mellékletek: - DMRVV javaslata a rétsági agglomeráció kialakítására - Tolmács Község Önkormányzata Képviselőtestületének határozata - Bánk Község Képviselőtestületi határozata - Helyszínrajz a javasolt rétsági agglomeráció kialakításáról M=1:10 000

Készült: 2016.február 22. Jóváhagyta a települési képviselőtestület megbízásából:

Ivanics András Bánk község polgármestere

Hajnis Ferenc Tolmács község polgármestere

Bánk és Tolmács települések csatlakozása a Rétsági szennyvíztisztítási agglomerációhoz

2.oldal

1. Rétsági agglomeráció adatai A Rétsági agglomeráció jelenleg Rétság várost tartalmazza a 25/2002.(II.27.)Korm. számú rendelet szerint. Rétság város közigazgatásilag járási központ, lakossszáma 2.777 fő, a településen keletkező tisztítandó szennyvíz mennyisége 388 m3/nap, lakosegyenértéke 3.529 LE. Az agglomerációhoz csatlakozni szándékozó települések közül Bánk község jelentős turisztikai látogatottságú település, állandó lakosszáma 660 fő, meglévő csatornahálózattal összegyűjtött szennyvíz mennyisége 80 m3/nap, lakosegyenértéke 700 LE. Tolmács község lakosszáma 750 fő, keletkező szennyvíz mennyisége 60 m3/nap, tervezési lakosegyenértéke 600 LE.

2. Szennyvízelhelyezés jelenlegi helyzete 2.1. Rétság Rétság településen a szennyvízcsatornahálózat kiépítése az 1980-as évek elején kezdődött meg, és mára a teljes település szennyvízcsatornával ellátott. A településen 1980 után két szennyvíztisztítótelep épült, az egyik 1980-ban a városi szennyvízcsatornahálózat kiépítésének megkezdésekor, a szennyvízcsatornákkal a városban öszegyűjtött szennyvizek megtisztítására, a másik az 1980-as évek közepén, a rétságon 1992-ig üzemelő katonai laktanya és katonai lakótelep szennyvíztisztítására, 4 db 100 m3/nap kapacitású modulrendszerű kialakítással, összesen 400 m3/nap kapacitással. A laktanya szennyvíztisztítótelepe a rétségi katonai objektum megszüntetése után igen alulterhelten üzemelt, gyakorlatilag 1 db 100 m3/napos modul működött, az is max. 30-40 m3/nap leterheltséggel. Szóba került a 2000-es évek elején, hogy a telepre lehetne vezetni Tolmács szennyvizeit is, és ezzel, valamint a laktanyában lévő lakótelep szociális célú hasznosításával (öregek otthona) két 100 m3/napos modul megfelelő leterheltséggel üzemelhetett volna, de szakmai és adminisztrációs okok miatt (az agglomerációs tisztítótelepek felsorolásánál ez a telep nem szerepelt Rétságnál, csak a városi „nagy” telep, ezért támogatást nem lehetett rá kérni) végül a telep megszüntetéséről született döntés, és az erre a telepre vezetett szennyvizek is átvezetésre kerültek a városi szennyvíztisztítótelepre. Megvalósíthatósági tanulmány. készítette: Plantor Kft. 2016.február

munkaszám: 2302-1/2016.


3.oldal

Az 1980-ban épült városi szennyvíztisztítótelep 2004-ben felújításra került, de a jelenlegi szakmai értékelés szerint „..a meglévő szennyvíztisztító reaktor nem bővíthető, hosszútávú üzemeltetése nem tervezhető.” így a 25/2002.(II.27.)Korm. számú rendeletben a telep felújítása szerepel, mint a rétsági agglomerációban elvégzendő feladat. A rétsági telep felújítására vonatkozó szakmai vizsgálatok szerint a telep felújításánál gazdaságos lehet a két szomszéd település (Bánk és Tolmács) szennyvizeinek idevezetését is figyelembe véve elvégezni a felújítást.

2.2. Bánk Szennnyvízcsatornázás Bánk községnek idényjelleggel jelentős idegenforgalma van, a vadászturizmus már az 1970es években megindult, ezért az 1980-as évek elején megkezdődött a szennyvízcsatornázás Bánkon. A település belterületének mintegy felén, az állandóan lakott területen a szennyvízcsatornahálózat kiépült, ennek összefoglaló adatai: A meglévő csatornahálózat főbb adatai: D200 KGPVC gerinccsatorna

5.001

m

D150 KGPVC ingatlanbekötés

1.200,5 m

Átemelők:

2 db

D100 KMPVC nyomóvezeték

1.058 m (elvezetés tisztítótelepre)

A belterületbe vont un. üdülőterületen azonban a vezetékes vízellátás ellenére nincs szennyvízcsatorna. Az üdülőterület ingatlanjainak kb. a 30-35%-át viszont mára már nem idényjelleggel, hanem egész évben életvitelszerűen lakják, és ezért a szikkasztómedencés szennyvízelhelyezéssel jelentősen szennyezik a talajvizet. Az üdülőterület a település D-i oldalán, a település belterülete, ill. nagyobbrészt a Bánki tó felé erősen lejtő terület, amiből következik, hogy az üdülőterületen a talajvízbe jutó szennyvíz eljuthat a Bánki tóba, és a Bánki tó vízmunőségét is károsan befolyásolhatja. A vadászturizmus mellett Bánk másik nagy idegenforgalmi vonzereje a Bánki tó, ahol a fürdőzés mellett nyáron komoly vonzerővel rendelkező, nagy látogatottságú és immár hagyománnyá vált kulturális rendezvényeket is tartanak, ezért az üdülőterület szennyvízcsatornázását az önkormányzat mielőbb szeretné megoldani. Megvalósíthatósági tanulmány. készítette: Plantor Kft. 2016.február

munkaszám: 2302-1/2016.


4.oldal

Szennyvíztisztítás Bánk település szennyvíztisztítására 1986-ban - a településtől K-re, mintegy 1 km-re, a hegyoldalban - egy un. teraszos-kazettás „szennyvíztisztítótelep” épült HM beruházásban, ami csak elméletben volt szennyvíztisztítótelep, gyakorlatilag semmilyen tisztítást nem végzett. A tisztítótelep 12 db egymás fölött elhelyezkedő kazettából áll, melyből a felső 9 kazetta kisebb méretű, elméletileg ezek „tisztítanának” az alsó 3 tó nagyobb méretű, „utótisztító” funkcióval. A tisztítótelepre a szennyvíz nyomóvezetéken érkezett a legfelső kazettába vezetve, és innen csak az a része folyt tovább ami a kazetta megtelte után átbukott a kazetta túlfolyóján.

Gyakorlatilag a szennyvíz a legfelső kazettában tározódott, a

folyékony része elszivárgott, a szilárd rész a kazettában gyűlt össze. Miután az első kazetta megtelt, a szennyvíz továbbfolyt a következő kazettába. Mára a felső 4 kazetta már megtelt, és 2012-ben már csak úgy engedélyezték a telep további működését, hogy a nyomóvezetéket az 5-ik kazettáig meghosszabbították és jelenleg közvetlenül ide érkezik a szennyvíz Bánkról.

A tisztítótelep „hatékonyságáról” sokat elárul az, hogy az alsó 6 kazettába soha

nem jutott el szennyvíz, a bevezetett szennyvíz a felső kazettákban gyakorlatilag elszikkadt, jelentősen elszennyezve ezzel a telep alatti talajvizet, ugyanis a telep gyakorlatilag tisztítatlanul a talajszűrésen keresztül jutatta be a szennyvizeket a talajvízbe. A tisztítótelep komoly környezetvédelmi kockázat, a hatóságok már 1995 óta folyamatosan kötelezik az üzemeltetőt a „soron kívül” elvégzendő feladatokra, de az anyagi lehtőségek hiányában a 2012-es beavatkozáson kívül gyakorlatilag semmi nem történt. A telepet már évtizedek óta meg kellett volna szüntetni, de a meglévő szennyvízcsatornahálózat miatt csak a szennyvíztisztítás megoldásával lett volna erre lehetőség, azonban az önkormányzat önerőből nem volt képes megoldani a szennyvíztisztítást. A megoldásra korábban szóba került saját telep építése, de minden szakmai érv amellett szólt, hogy a rétsági tisztítótelepre kellene elvezetni Bánk szennyvizeit. Erre azonban adminisztrációs hiba miatt nem kerülhetett sor, mivel az agglomerációs térségekre kiadott 25/2002-es kormányrendeletben Bánk községet nem sorolták be a rétsági agglomerációba, annak ellenére, hogy korábban a megyei és nagytérségi szennyvízfejlesztési tervekben Bánk a rétsági agglomerációhoz volt besorolva. Ha szerepelt volna, akkor a rétsági telep 2004-es fejlesztésekor már csatlakozhatott volna Bánk a rétsági agglomerációhoz, de mivel a rendelet szerint nem tarto-

Megvalósíthatósági tanulmány. készítette: Plantor Kft. 2016.február

munkaszám: 2302-1/2016.


5.oldal

zott az agglomerációhoz, így nem kérhetett támogatást a csatlakozáshoz, pedig akkor egy 3,6 km-es nyomóvezeték megépítésével, akkori áron 15 millió Ft-ból megoldódott volna Bánk szennyvízelhelyezése. Bánkon tehát a szennyvízcsatornahálózattal összegyűjtött szennyvizek környezetvédelmi előírások szerinti megtisztítása nincs megoldva.

2.3. Tolmács A településen a teljeskörű vezetékes vízellátás elkészült, viszont szennyvízcsatornázás nincs, a keletkező szennyvizek elvileg zárt tárolókban kerülnek összegyüjtésre és szippantásos elszállításra, viszont a vezetéken érkező víznek csak mintegy 10-20%-a kerül szippantással elszállításra, ami a zárt tárolók „zártságát” megkérdőjelezi. A szippantott szennyvíz fogadására jelenleg legközelebb csak az 54 km-ére lévő Észak Budapesti szennyvíztisztítótelepen van lehetőség, ami 3.000 ft/m3 fölötti szippantási díjat jelent és ez erősen befolyásolja a szippantással elszállíttatott szennyvíz mennyiségét.

3.

Szennyvízelhelyezési lehetőségek az agglomerációhoz csatlakozó településeken

3.1. Bánk község Bánk községben két megoldandó feladat van a szennyvízelhelyezés vonatkozásában, egyrészt a szennyvíztisztítás megoldása a jelenlegi telep kiváltására, másrészt az üdülőterület szennyvízcsatornázása a Bánki tó vízminőségének megvédésére. Szennyvízelhelyezés Bánk község szennyvízelhelyezési megoldásaira 2011-ben elkészült egy megvalósíthatósági vizsgálat, amiben az önálló települési szennyvíztisztítótelep, a Rétságra történő elvezetés és a Romhányi tisztítótelepre történő elvezetés lett megvizsgálva. A vizsgálat a Romhányi telepre történő elvezetést csak mint lehetőséget vizsgálta, de egyrészt a 7,9 km-es nyomóvezeték hosszú vezetékben történő tartózkodási időt eredményezett volna, másrészt a romhányi szennyvíztisztítótelep időközben kiépítésre került a bánki csatlakozás figyelembevétele nélkül, így ez a megtoldás nem lett tovább vizsgálva. Megvalósíthatósági tanulmány. készítette: Plantor Kft. 2016.február

munkaszám: 2302-1/2016.


6.oldal

A saját tisztítótelep építése a településen keletkező szennyvízmennyiség túrizmus miatti jelentős időbeli ingadozásai, valamint a magas beruházási és üzemeltetési költségek miatt nem javasolt. A vizsgálat egyértelműen a Rétságra történő elvezetést hozta ki a gazdaságos megoldásnak, mellyel

egyrészt

a

nagyobb

kapacitású

tisztítótelep

esetén

kiküszöbölhető

a

szennyvízmennyiség időbeli ingadozásainak kedvezőtlen hatása, másrészt a Bánkon idővel mindenképpen megépítésre kerülő üdülőterületi szennyvízcsatornázás esetén is a települési végátemelőben egy szivattyúcserével megoldható az üdülőterületről is a szennyvízelvezetés. Bánk község települési szennyvízmennyiségére jelenleg 80 m3/nap, az üdülőterület csatornázása után összesen 110 m3/nap tisztítókapacitást kellene figyelembe venni a rétsági tisztítótelep átépítésénél.

A rétságra történő szennyvízelvezetés a rétsági tisztítótelepen

történő kapacitánövelés mellett egy 3,6 km-es KPE D150-es nyomóvezeték építését és a bánki települési végátemelő átépítését igényli. Bánk község rétsági agglomerációhoz történő csatlakozását támogatja szakmai szempontok alapján a területi szennyvízüzemeltető, a Dunamenti Regionális Vízmű Zrt. is, melynek agglomerációs javaslatát másolatban mellékeljük. Bánk község Rétságra történő szennyvízelvezetésénél a rétsági telepen történő kapacitásigény figyelembevétele mellett mindenképpen figyelembe kell venni a jelenlegi bánki tisztítótelep területének rekultivációs költségeit. Szennyvízcsatornázás Bánk községben a település belterületén teljesen kiépült a szennyvízcsatornahálózat, mely a település K-i végén lévő átemelőhöz gyűjti össze a szennyvizeket. A településen a vezetékes vízellátással ellátott un. üdülőterületen nincs szennyvízcsatorna. Az üdülőterület szennyvízcsatornázására vízjogi létesítési engedélyezési terv készült 2010 évben, ami a tisztítótelep állapota és így a szennyvíztisztítási megoldás hiánya miatt nem kapott vízjogi létesítési engedélyt.

3.2. Tolmács község Tolmács község szennyvíztisztítására és szennyvízcsatornázására 2007-ben készült elvi vízjogi engedélyezési terv, 2008 évben készült vízjogi létesítési engedélyezési terv önálló Megvalósíthatósági tanulmány. készítette: Plantor Kft. 2016.február

munkaszám: 2302-1/2016.


7.oldal

települési tisztítóteleppel, 2010-ben készült megvalósíthatósági vizsgálat mely a települési szennyvízcsatornázás mellett a szennyvíztisztításnál megvizsgálta a saját telep és a rétságra történő szennyvízelvezetés megoldását. A megvalósításra megalakult a szennyvíztársulat is, de a lakosság egyre erősödő igénye ellenére a rétsági agglomerációhoz történő csatalakozási lehetőség hiánya miatt a megvalósításra nem volt lehetőség. A rétsági agglomerációból Tolmácsot ugyanúgy kihagyták a 25/2002-es kormányrendelet elkészítésekor mint Bánkot, holott minden korábbi szennyvízfejlesztési tervben Tolmács a rétsági szennyvíztisztítási térséghez volt besorolva. Tolmács település belterületének határa 600 m-re van Rétság belterületének határától, a rétsági laktanyai szennyvíztisztísztítótelepre 800 m-es nyomóvezeték építésére lett volna csak szükség, de mivel 2.1. pontnál már ismertetettek miatt a laktanyai tisztítótelep nem szerepelt a rétsági agglomerációs telepek felsorolásában, ezért Tolmács szennyvíztisztításánál nem lehetett ezt a szennyvíztisztítási megoldást tervezni és az agglomerációból való kihagyás miatt Tolmács a lakosszáma miatt nem pályázhatott a szennyvízcsatornázásához támogatásra. A lakossági igények miatt Tolmácson megvizsgáltattak más szennyvízelhelyezési megoldásokat is, és elkészíttették Tolmács község Települési Szennyvízelhelyezési Programját, mely 2014.december 30-ra készült el. Erről a programról csak annyit írnánk le itt, hogy a program készítője 2013.májusában résztvevője és szakmai vezetője volt a „Tolmács szennyvízelhelyezésének vizsgálata” című tanulmány elkészítésének, melyben megvizsgálásra került a szennyvízcsatornázás, az egyedi kisberendezéses megoldás, valamint a telkeken belüli zárt tárolós szennyvízgyüjtés és nyárfás un. „aparhanti” öntözőteleppel történő szennyvíztisztításos megoldás. A tanulmány a teljes település szennyvíztisztító kisberendezésekkel történő szennyvíztisztítási megoldásáról megállapítja, hogy „Összességében megállapítható, hogy ez a megoldás közösségi beruházásként nem megvalósítható”. Ezért a tanulmányban a telkeken zárt szennyvíztárolókat és a szennyvizek megtisztításához szippantókocsis kiszállítást javasolt egy, a település határában megépítendő un. „aparhanti” nyárfás szikkasztótelepre. A tanulmány „gazdaságossági vizsgálatánál” ezt a megoldást hozták ki a leggazdaságosabbnak. Nem lehet tudni, hogy mi történt 2013 május és 2014.december között, de ugyanez a szerző készítette el Tolmács Község Települési Szennyvízelhelyezési Programját, amely szinte szó


munkaszám: 2302-1/2016.


8.oldal

szerint megegyezett a 2013.májusi vizsgálattal, az alapadatok ugyanazok voltak, az ebből leszűrt tanulságok is, de itt már az „aparhanti” megoldásról írta a következőket: „Összességében ez a megoldás a jelenlegi szennyvízelhelyezési móddal összehasonlítva hasonlóan korlátozza a lakosság életvitelét mint az 1.4.pontban leírtak”. Vagyis az aparhanti megoldás elvetve. És mostmár az egyedi kisberendezések jelentik a jó megoldást, úgy, hogy a bevezetés, az alapadatok ugyanazok mint az előző tanulmánynál, a talaj- és talajvízviszonyok nem változtak, de most a kisberendezéseket vizsgálták meg a szennyvízcsatornával összevetve gazdaságossági szempontból. És az újabb vizsgálatnál már az egyedi kisberendezések lettek gazdaságosabbak mint a szennyvízcsatornaépítés. Ezt a rugalmas szakmai állásfoglalást figyelembe véve meg merjük kockáztatni azt a kijelentésünket, hogy ha abban lenne valamilyen érdekeltsége a tanulmány készítőjének, akkor minden gond nélkül a szennyvízcsatornaépítést is ki tudta volna hozni mint a leggazdaságosabb megoldást. A szennyvízcsatornaépítés alapvető gazdaságosságot minősítő mutatószámai figyelembevételével ugyanis, a 379/2015.(XII.8.)Korm.sz. rendelet 1.sz.mellékletében szereplő előírások szerint, Tolmács községben a szennyvízcsatornaépítés 1 km gerinccsatornára eső lakosszáma és az 1 km gerinccsatornára eső ingatlanok száma is min. 20%-al magasabb, mint a gazdaságossági határérték, és a nyomóvezetéken rétságra történő szennyvízelvezetés vezetékben történő tartózkodási ideje is csak max. 25%-a a maximálisan engedélyezett 6 órás tartózkodási időnek. Ezek figyelembevételével nem tudjuk, hogy minek alapján tudta a szennyvízelhelyezési tanulmány készítője kategórikusan kijelenteni, hogy Tolmács községben a szennyvízcsatornaépítést mint szennyvízelhelyezési megoldás el kell vetni. Ráadásul a két tanulmány dinamikus költségelemzésénél mindkét esetben a szennyvízcsatornázásnál Tolmács saját tisztítótelep-építéssel történő szennyvíztisztítását hasonlította össze az éppen aktuális másik megoldással, (aparhanti nyárfás, ill. település minden ingatlanján kisberendezések telepítése) holott ismert volt, hogy korábban az önkormányzat készíttetett vizsgálatot a rétságra történő szennyvízelvezetésre is, és ez bizonyult gazdaságosnak a saját telepépítéssel szemben. Az előzőekben ismertetett ellentmondásokból kiindulva, márminthogy itt mintha a szakma valamilyen egyéb érdekeknek lenne alárendelve, Tolmács község képviselőtestülete és veze-


munkaszám: 2302-1/2016.


9.oldal

tősége arra az elhatározásra jutott, hogy döntsön a lakosság arról, hogy milyen műszaki megoldást akar a szennyvíztiszításnál. Az önkormányzatnál megszerveztek egy falugyűlést, azon résztvettek a Települési Szennyvízelhelyezési Program készítői, a kisberendezésket támogató, vagyis azokat forgalmazó és a szennyvízcsatornázást kidolgozó és támogató szakemberek, és ismertették a megoldásokat. A lakosság a falugyűlésen, és - később a tájékoztatókat a falu internetes honlapjára feltéve - az interneten is fel lett világosítva, és az így kapott ismeretek alapján írásos állásfoglalást adva, a tolmácsi lakosok 91%-ban úgy döntöttek, hogy a szennyvízcsatornázás és rétságra történő szennyvízelvezetés valósuljon meg a település szennyvízcsatornázása keretében. A lakosság véleményét figyelembe véve Tolmács község képviselőtestülete meghozta az erről szóló határozatát, melyet mellékelünk. Mellékeljük ugyanakkor a térségi szennyvízüzemeltető, a Dunamenti Regionális Vízművek Zrt. rétsági agglomerációs javaslatát, melyben Tolmács község szennyvízcsatornaépítéssel és szennyvizeinek a rétsági agglomerációs tisztítótelepre történő elvezetéses megoldásával szerepel mint szakmai javaslat.

4. A tervezett rétsági agglomeráció ismertetése 4.1. Az agglomeráció kialakítása és jogszabályi megfelelősége A tervezett agglomeráció: Települések Jelenlegi agglomerációs település, tervezett agglomerációs központ

Rétság Javasolt fejlesztések csak a rétsági igényekre megadva

jelenleg Csatlakozó Bánk üdülőterülettel települések középtávon Tolmács Bánk üdülőterület Összesen nélkül agglomeráció Bánk kialakításával üdülőterülettel

lakosszám

2.777

Keletkező szennyvíz mennyisége m3/d

LE

3.529 388 javasolt javasolt fejlesztéssel fejlesztéssel: 430 4.110

660

80

700

1.020

110

1.340

750

60

680

4.187

570

5.490

4.547

600

6130


munkaszám: 2302-1/2016.


10.oldal

A tervezett agglomeráció kialakítását megvizsgáltuk a 379/2015.(XII.8.)Kormányrendelet 1.sz.mellékletében szereplő, az agglomerációs körzetek kialakítási feltételeit tartalmazó szempontok szerint. A vizsgálat az alábbi, a rendelet 1.sz.mellékletének számozása szerint: - Az tervezett agglomeráció megfelel a melléklet 1.1.pontjában előírtaknak, mert a szennyezőanyag-terhelése meghaladja a 2000 LE értéket. - Megfelel

a

2.3.pontban

szereplőeknek,

mivel

több

település

(önkormányzat)

szennyvíztisztítását szolgáló térségi rendszer - A 4.pontban szereplő előírások szerint környezetvédelmi szempontból az agglomeráció kialakítása jelentős környezeti kárelhárítás megoldását szolgálja, ugyanis Bánk község jelenlegi szennyvíztisztító-telepe jelentős környezeti károkozással jár és megszüntetésével és Bánk község szennyvizeinek a rétsági agglomerációs tisztítótelepre történő elvezetésével ez a környezeti károkozás megszüntethető. A telep megszüntetésére környezetvédelmi hatósági előírások is vannak. - A melléklet 5.2. pontjában foglaltak szerint a kialakított agglomeráció szennyvíztisztítása megoldható a 3 településen külön-külön építendő tisztítótelep helyett egy nagyobb telep építésével, és ezzel egyrészt aa) a szennyvíztisztíás szakmai feltételei (jobb laboratórium, képzettebb személyzet, szakszerűbb üzemeltetés) biztosítható ab) a három település nagyobb szennyvízmennyisége esetén biztosítható a telep egyenletesebb leterheltsége, és a berendezéseinek jobb kihasználtsága ac) a központi telep és regionális hálózat üzemeltetése racionálisabb tartalékkészletgazdálkodást tesz lehetővé - A melléklet 5.3. pontának előírásai szerint az agglomeráció településeit összekötő vezetékek

hosszának

figyelembevételével a szennyvíz gravitációs és nyomott

vezetékeiben a tartózkodási idő (a melléklet 5.4. a) pontjában szereplő adatok figyelembevételével) Bánk esetében 3.250 + 3.600 = 6.850 s ≈ 1,9 óra, Tolmács esetében 3.350 + 1.900 = 5.250 s ≈ 1,5 óra, vagyis mindkét település esetén a szennyvíz tartózkodási ideje a tisztítótelepre történő megérkezéséig a gravitációs és nyomóvezetékekben jelentősen alcsonyabb mint 6 óra.

Eszerint az agglomeráció kialakítása

megfelel az 5.3.pont előírásainak.


munkaszám: 2302-1/2016.


11.oldal

- A melléklet 5.4.d) pont előírásainak megfelelően az agglomerációs vezetékek megszakítás nélkül, a települési végátemelőktől közvetlenül a rétsági tisztítótelepre kerülnek elvezetésre - az 5.5.a) pontban szereplő előírásokat Tolmács esetében vizsgáltuk, mivel Bánkon meglévő szennyvízcsatornahálózat van. Tolmácson az 1 km gerinccsatornára eső ingatlanok száma 66 lakás /km, az 1 km gerinccsatornára eső lakosszám 144 fő/km, ami mintegy 20%-al magasabbak az előírt 52 lakás/km és 120 fő/ km határértéknél, vagyis Tolmács községben a szennyvízcsatornaépítés ezen mutatószámok alapján gazdaságos, és így az agglomerációba történő besorolása indokolt. - Az 5.7.pontban szereplőeket figyelembe véve az agglomeráció szennyvíztisztítási költségeinél az alábbiak szerint lehet számolni: (nettó árakon) Építési költségek: Rátsági tisztítótelep fejlesztési költsége az agglomerációs települések rácsatlakozása nélkül 4.110 LE (430 m3/d) kiépítésre 320 millió Ft, ugyanezen telep fejlesztési költsége Bánk és Tolmács szennyvízeinek figyelembevételével 5.490 LE (570 m3/d) esetén 410 millió Ft. Bánk önálló tisztítótelep építése 660 LE (80 m3/d) teljesítményre 150 millió Ft, Tolmács önálló telep építése 680 LE (60 m3/s) értékre 140 millió Ft. A regionális vezetékek építési költsége Bánk-Rétság 3.600 m nyomóvezeték + végátemelő átépítése 68 millió Ft, Tolmács-Rétság 1.900 m nyomóvezeték építése 30 millió Ft. Az agglomeráció megvalósítása esetén tehát a szennyvíztisztítási építési költségmegtakarítás a rétsági központi telep fejlesztésével: ((150 + 140) – (68 + 30)) – (410 – 320) = 102 millió Ft. Üzemeltetési költségek: A térségi szennyvízüzemeltető költségképzési eljárását nem ismerjük, de az üzemeltetési költségeknél a munkabérben a három telep helyett 1 telep üzemeltetése min 30%-os munkabérmagtakarítást jelent. Az energiaköltségeket számolva a szennyvíztisztítás fajlagos energiaköltsége is min. 20%-al alacsonyabb egy 430 m3/d-s telepnél mint egy 60-80 m3/d-s telepnél, az amortizációs költségek is a beruházási költséggel arányosan csökkennek, így az agglomeráció kialakítása üzemeltetési költség szempontjából is indokolt.


munkaszám: 2302-1/2016.


12.oldal

4.2. Építési munkák, költségbecslés Az agglomeráció kialakiításához szükséges építési munkák: Rétság településen a meglévő telep fejlesztése 555 m3/d értékre

410 millió Ft + ÁFA

Bánkon a végátemelő átépítése és 3.600 m nyomóvezetéképítés


Tolmács községben 1.900 m nyomóvezetéképítés Rétségra


Tolmács község szennyvízcsatornázása - KGPVC D200 gerinccsatorna 5.162 m 35.000 Ft/mm

180,7 millió Ft + ÁFA

- KGPVC D160 házibekötések 2.775 m 25.000 Ft/mm


- Nyomott gyüjtőcsatorna KPE D75 230 m 18.000 Ft/mm


- Házi átemelők nyomott vezetékekre 49 db 280.000 Ft/db


- Hálózati szennyvízátemelők ∅2,0 m-es MOBA átemelő 4 db belterületi csatornahálózat összesen: Agglomeráció kialakításának építési költsége összesen:

60 millió Ft + ÁFA ------------------------------364,2 millió Ft + ÁFA ------------------------------872,2 millió Ft + ÁFA

S z o l n o k, 2016.február 22.

Készítette: Cifka József vízépítőmérnök VZ-T/16-0114


munkaszám: 2302-1/2016.

2016. (II.29.) Képviselő testületi határozati javaslat

Recommend Documents