II. DIGITÁLIS ZENEPEDAGÓGIAI ÉS MÓDSZERTANI KONFERENCIA
2016. február 03.
SZEGED
SZTE ZMK Fricsay Ferenc Hangversenyterem www.dzkszeged.hu
Minden jog fenntartva. Kiadó: JATEPress Kiadó Szerkesztõ: Buzás Zsuzsanna és Szabó Norbert Nyomdai elõkészítés: Szabó Norbert A nyomdai kivitelezés a JATEPress Nyomda munkája Felelõs vezetõ: Szõnyi Etelka
1
1
KÖSZÖNTÕ Szeretettel köszöntjük Önt a II. Digitális Zenepedagógiai és Módszertani Konferencia - Szeged szervezõiként! A Szegedi Tudományegyetem Zenemûvészeti Karának köszönhetõen, az SZTE Vántus István Gyakorló Zenemûvészeti Szakközépiskola támogatásával idén már második alkalommal kerül megrendezésre ez a hiánypótló konferencia. A tervezett témák aktualitása és sokszínûsége tartalmas napot ígér nem csak azok számára, akik a digitális technológia pedagógia felhasználása iránt érdeklõdnek, hiszen a hallgatók bepillantást nyerhetnek Szeged zeneoktatásának történelmébe, a legfrissebb kutatási eredményekbe, de a nemzetközi kitekintés mellett a tanárképzés és a pályakezdõ pedagógusok kihívásai is téma lesz.
Buzás Zsuzsanna
Szabó Norbert
2
PROGRAM 10.00 h Megnyitó Prof. Dr. Tóth Péter tanszékvezetõ egyetemi tanár, az SZTE Zenemûvészeti Kar dékánja Újvári István, az SZTE Vántus István Gyakorló Zenemûvészeti Szakközépiskola intézményvezetõje
10.10h Minikoncert
13.00h Minikoncert
Hubay Ferenc: Variáció egy magyar témára Elõadja: Sztathatosz Sebestyén - hegedû Tanára: Szecsõdi Ferenc
R. Vaughan Williams: Tuba koncert I. t. Elõadja: Masa Richárd - tuba, Káuzli Bálint - zongora Tanára: Nagy Zsolt
DÉLELÕTTI ELÕADÁSOK Levezetõ elnök: Janurik Márta
DÉLUTÁNI ELÕADÁSOK Levezetõ elnök: Szabó Norbert
10.20-10.40 Prof. Dr. Kerek Ferenc A szegedi zeneoktatás és a zenei élet helyzete, fejlõdése Király-König Péter iskolateremtõ tevékenységének hatására 10.40-11.00 Dr. Pethõ Villõ A Szegedi Városi Zeneiskola története 1935-1944 között Belle Ferenc igazgatása alatt 11.00-11.20 Buzás Zsuzsa-Fûz Nóra Technológia alapú mérés-értékelés a zeneoktatásban 11.20-11.40 Cseh István Lehetõségek/filmzene, reklámzene/ az új zenész generációnak - komolyzenei és könnyûzenei együttesek számára 11.40-12.00 Benedekfi István A laprólolvasási készség vizsgálata a zenemûvészeti szakoktatásban
12.00-13.00 EBÉDSZÜNET Helyszín: Szeged, Tisza L. krt. 79-81. SZTE ZMK Fricsay Ferenc Hangversenyterem
3
ELÕADÁSOK Benedekfi István A laprólolvasási készség vizsgálata a zenemûvészeti szakoktatásban Singer (1983) szerint, amíg 1970-es évekig több mint ezer olvasáskutatással kapcsolatos tanulmány született, addig ugyanebben az idõszakban a kottaolvasással kapcsolatban alig 200, illetve a kottaolvasással kapcsolatban eddig nem születettek átfogó elméletek. Szintén nem volt még olyan hazai kutatás, amely kifejezetten a kottaolvasási készség különbözõ aspektusainak vagy stratégiáinak feltárásával foglalkozna. Az idegen nyelvû szakirodalomra jellemzõ, hogy az elmúlt idõszakban folyamatosan növekszik a hangszert tanulók kottaolvasásával kapcsolatos kutatások száma, elsõsorban az eye-tracking, vagyis a szemmozgásos vizsgálatok vonatkozásában fõként amatõr zenészekkel. Kutatásomat az amerikai Ball State Egyetemen folytattam 2014-ban. A minta 62 konzervatóriumi hallgatót tartalmaz, 20 fiú és 42 lány töltötte ki az online kérdõívet (Cronbach á=0.79) a kottaolvasási stratégiákkal kapcsolatban. A tanulók kottaolvasási stratégiahasználati tudatosságának vizsgálatát egy amerikai olvasás kérdõív (Mokharti és Reihard, 2002) magyar nyelvû adaptációjával valósítottuk meg. A kérdõívben 29 kérdést tettünk fel a hallgatók kottaolvasási képességével kapcsolatban. A hallgatókat megkérdeztük többek között a zenei szimbólumok ismeretével, a kottaolvasás tempójával, zenei képességeikkel, metakognitív képességeikkel kapcsolatban. A kérdõív 15 háttérkérdést is tartalmazott. Az elõadásomban szeretném bemutatni a kapott eredményeket. A laprólolvasás leginkább meghatározó tényezõje annak tempója az olvasás folyamatában. A tempó korrelál a zenei analizációs, vagy zeneszerzõi képességekkel (p<0.005). A kapott eredményeket magyar mintával is összevetettük az amerikai minta 80%-nak, a magyar 84%-nak fontos az, hogy jó kottaolvasóvá váljon (átlag=3.66, SD=0.51).
Huszár Emõke Gyakorlás - Gyakorlat - Gyakornok A zenetanári pályát választó fiatal zenésznek hosszú utat kell bejárnia a diploma megszerzéséig. A kiválasztott hangszer megtanulásához már gyermekkortól kezdve sok-sok gyakorlásra van szükség. Az alapfokú tanulmányok után a következõ lépés a szakirányú továbbtanulás a zenemûvészeti szakközépiskolában, majd felsõfokon az osztatlan tanárképzésbe való belépés. A gyakorlás mellett a képzésben megjelenik a gyakorlat szerepe, amelyre a kezdõ tanár, a gyakornok alapozhatja a pedagógus életpályájának kezdetét. Ezt a tanulási folyamatot különbözõ keretek, szabályok kísérik végig, elvárások, melyeknek meg kell felelnie a leendõ zenetanárnak.
4
ELÕADÁSOK Cseh István Lehetõségek /filmzene, reklámzene/ az új zenész generációnak - komolyzenei és könnyûzenei együttesek számára A technikai fejlõdésnek köszönhetõen egy teljesen új világ nyílt meg a zenészek számára, melyet a tanult muzsikus még jobban ki tud használni, hiszen olyan ismeretekkel rendelkezik, amit egy hétköznapi zenész nem ismer. A hangszeres tudás elsajátítása mellett nagy hangsúlyt kell fektetni arra is, hogy saját gondolatainkat megszólaltassuk egyéni kompozíciókon keresztül. A régi korok mûvészei, akiket immáron ikonként tisztelünk, mind remekül improvizáltak amellett, hogy kiemelkedõen értettek a hangszerekhez. Szerencsés, amikor az egyéni ambíció találkozik a korszellem igényeivel és ki tudja szolgálni az adott célközönséget, legyen az mûértõ egyszerû zenekedvelõ vagy teljesen laikus. Ma is vannak mecénások úgy hívják õket, hogy megrendelõk. A zene mint iparág folyamatosan változik. Ami 5 éve volt érvényben az ma már nem mûködik.
Csépe Szabolcs Ritmusérzék-fejlesztõ programok vizsgálata szemmozgás-követéses módszerrel A zenemûvek és hangszerek világa a mai modern digitális technológiák segítségével olyan különleges útvonalak felé terjeszkedik, amelyek a zenei érzéket és tehetséget új szintekre képesek emelni. A világ legkiemelkedõbb zenemûvészei minden korban lenyûgözték a közönséget a képességeikkel, és az általuk továbbadott módszerek az információ gyors terjedésével intenzív fejlõdést indítottak el a tudás gyarapításáért - legyen szó bármilyen hangszerrõl, zenei stílusról vagy feldolgozásról. Mindezek, többek között egy igen fontos tulajdonsággal rendelkeznek, mely a szem-kéz koordináció, hiszen a hangszerek megszólaltatásához sokszor elengedhetetlenek a vizuális percepció, illetve a finom motorikus mozgások. A mai tudományos eszközök segítségével mindkettõ a legapróbb részletekig vizsgálható és modellezhetõ - ezáltal az apró, de kulcsfontosságú mozdulatok is feltárhatóak szinte valós idõben. Az elõadásban a szemmozgás-követés módszerére támaszkodva olyan ritmusérzéket fejlesztõ számítógépes alkalmazások szerepelnek majd, amelyek világszerte a leggyorsabb és legpontosabb mozzanatokkal teszik próbára a játékosokat - ezek a közel 20 éves BeatMania, Dance Dance Revolution és StepMania ritmusjátékok.
5
ELÕADÁSOK Buzás Zsuzsanna és Fûz Nóra Technológia alapú mérés-értékelés a zeneoktatásban
A tudományok területén egyre növekvõ érdeklõdés tapasztalható a zenei képességek fejlõdésével, transzferhatásaival kapcsolatban. 2005 és 2011 között dinamikusan, 35%-kal nõtt e téren a publikációk száma. Ugyanakkor, amíg a zenei hallással több kutatás foglalkozik, a zenei képességek komplex mérésére-értékelésére, illetve ezek kialakítására kevés vizsgálat irányul. Ezt a hiányt szeretnénk pótolni szemmozgás-követéses és elektronikus tesztelés segítségével. A net-generáció a korábbi tanulói populációktól eltérõ szokásokkal rendelkezhet, javasolt tehát, hogy tanulóink képességeit technológia alapú módszerek, eszközök, eljárások segítségével is értékeljük a zeneelméleti oktatás területén. Kutatásunkban 10-14 éves tanulók dallam- és ritmusolvasási készségének vizsgálatával foglalkoztunk Kodály koncepciója alapján. A szemmozgás-követéses vizsgálatban magyar, német és luxemburgi zeneiskolás diákok vettek részt. A kottákhoz kapcsolódó gyakoriságot mutató hõtérképek, illetve a videofelvételek segítséget nyújtanak a gyakorlathoz tarozó nehézségek feltárásában. Az online teszt és a háttérkérdõívek felvétele szintén 10-14 éves diákok körében zajlott zenei képességeik és ismereteik vizsgálatára, általános tantervû (N=170) és zeneiskolás diákok (N=90) részvételével. Az adatok rögzítésére az eDia-platformon került sor. Az elektronikus diagnosztikus rendszer nagy elõnye a papír alapú mérésekkel szemben, hogy a képekkel, hangokkal, vagy akár animációkkal, videókkal színesített feladatok és a változatos válaszadási formák (kijelölés, kattintás, átszínezés, mozgatás, átrendezés) életszerûbbé, élvezhetõbbé teszik a feladatok megoldását. Az egyedi visszajelentési rendszernek köszönhetõen pedig mind a tanulók, mind pedig pedagógusaik azonnal tájékozódhatnak a tesztek eredményérõl. A tesztváltozatok reliabilitásmutatói (általános iskola: Cronbach á=0,88, zeneiskola: Cronbach á=0.83) megfelelõnek bizonyultak. A zeneiskolai tesztváltozat 55 feladatot, az általános iskolai 35 zenei feladatot tartalmaz, amelyek az iskolai ének-zenei, illetve szolfézs oktatás tartalmi követelményeire épülnek. Kutatási eredményeink hozzájárulhatnak ahhoz, hogy részletesebben megismerjük a diákok zenei képességeit és olyan módszertani javaslatokat fogalmazzunk meg, amelyekkel eredményesebben taníthatók a zenei ismeretek. Objektív mérõeszköz fejlesztésével pedig szintén hozzájárulhatunk a zenei nevelés minõségének javításához.
6
ELÕADÁSOK Dr. Janurik Márta Hogyan viszonyulnak a hetedik osztályos diákok a klasszikus zenéhez és az ének-zeneórákhoz? Az utóbbi évtizedekben számos gyakorló zenepedagógus és zenepedagógiai kutató fogalmazta meg, hogy az általános iskolai ének-zenetanítás nem tölti be a neki szánt szerepet (pl. Gönczy, 2009; Pethõ, 2011). A tanulók nemhogy nem jutnak el a klasszikus zene megismeréséig, szeretetéig, de az iskolai ének-zeneórák inkább apátiát, unalmat és szorongást váltanak ki, mint örömet (pl. Janurik, 2007; 2009), továbbá mind a tanulók, mind a tanárok megítélése alapján más tantárgyakkal összehasonlítva az ének-zene az egyik leghaszontalanabb tantárgy (L. Nagy, 2002). A 140 hetedik osztályos tanuló bevonásával folytatott vizsgálat arra keres választ, milyen a tanulók ének-zeneórákhoz, illetve a klasszikus zenéhez fûzõdõ attitûdje, és milyen az ének-zenetanulással összefüggõ énképe. Hogyan viszonyulnak az ének-zeneórákon folytatott fõbb zenei tevékenységekhez, hogyan vélekednek saját zenei képességeikrõl, és más készségtantárgyakkal összehasonlítva mennyire hisznek abban, hogy a zenei képességek fejleszthetõk. Az attitûdvizsgálathoz kapcsolódó zenei képességvizsgálat adatai alapján a tanulók saját zenei képességeirõl alkotott vélekedése a zenei képességeik fejlettségével is összemérhetõ.
Dr. Józsa Krisztián Motiváció és zenetanulás Önjutalmazó motivációról beszélünk akkor, amikor maga a tevékenység rejti magában a jutalomforrást. Ilyenkor azért vagyunk aktívak, azért tanulunk, azért gyakorlunk, mert magában a cselekvésben, a tanulás folyamatában rejlik az öröm, a megerõsítés. A zenélésben, a zenetanulásban számtalan ilyen lehetõség rejlik. Az éneklés, a zenélés a legõsibb örömtevékenységek közé tartozik. A zenei tevékenységek tehát óriási lehetõségeket hordoznak magunkban. Ennek ellenére azt látjuk, hogy az ének-zene órák a legkevésbé kedvelt tantárgyak közé tartoznak. Az iskolai évek alatt ehhez a tantárgyhoz kapcsolódóan mutatnak legnagyobb mértékû motiváció-csökkenést a tanulók. Feltétlenül érdemes végiggondolni, hogy milyen okok állhatnak e mögött. Vajon hol lehetne és kellene változtatni a zenetanítás gyakorlatán.
7
ELÕADÁSOK Prof. Dr. Kerek Ferenc A szegedi zeneoktatás és a zenei élet helyzete, fejlõdése Király-König Péter iskolateremtõ tevékenységének hatására Király-König Péter (1870-1940) nevét hallva, elsõsorban a sikeres, szép eredményeket felmutató szegedi zeneiskola jut eszünkbe. Sajnálatos, hogy még ma is csak kevesek elõtt ismert az a gazdag szellemi, zenei örökség, amelyet K. K. P. az utókorra hagyott. Az õ pályája nagyon különösen alakult, mivel a véletlennek köszönhetõen vált muzsikussá. Zenei tehetsége ugyan már gyermekkorában megmutatkozott, de valójában lelkészi pályára készült. Az admonti bencés kolostor teológus hallgatójaként egy tiroli nyaralóhelyen ismerte õt meg a világhírû zongoramûvész Emil Sauer, aki mûveit átolvasva beajánlotta õt a budapesti Zeneakadémiára Michalovics Ödönhöz, az akkori igazgatóhoz. Sikeres felvételi vizsgája után Johannes Koessler osztályába került. A Zak elvégzése után - 1893-97, ahol zeneszerzés, orgona és karvezetés fõszakon tanult - közel 8 évig a Monarchia különbözõ városaiban dolgozott mint korrepetítor és karmester. Szegedre a Zeneiskola élére 1904-ben került, mint országos hírû zeneszerzõ. 1935-ben bekövetkezett nyugdíjba vonulásáig kiváló zenepedagógusként, oktatásszervezõként, igazi iskolateremtõ egyéniségként vált ismertté. Mai nyelven szólva, a képzési kínálatban és a képzési struktúrában is jelentõs változásokat vezetett be. Tevékenységének gazdagsága nagymértékben hozzájárult a XX. század második felétõl napjainkig is jól érzékelhetõ szegedi zenei mûhelyek magas mûvészi színvonalához. Az elõadásomban ezt a jelentõs személyiséget és munkásságának máig tartó hatását kívánom bemutatni.
8
ELÕADÁSOK Dr. Pethõ Villõ Szegedi Városi Zeneiskola története 1935-1944 között Belle Ferenc igazgatása alatt Szeged kulturális életében fontos szerepet játszott és a várost kiemelkedõ vidéki zeneoktatási színhellyé tette az 1881-ben megalapított Városi Zeneiskola. 1935-ben Király König Péter után a már 1919-tõl az intézményben tanító Belle Ferenc lett az iskola igazgatója. A zeneiskola 1935 és 1944 közötti idõszakáról az eddigi iskolatörténeti munkák keveset szólnak. Az intézmény történetének ezt a rövid, ám meghatározó évtizedét mutatja be az elõadás. Belle folytatta az iskolateremtõ Király König Péter munkáját, de számos újítás bevezetésével tovább emelte az intézményben folyó munka színvonalát. Tevékenysége nyomán megújult az intézet pedagógiai programja, a kezdeti visszaesést követõen nõtt a zeneiskolába járó tanulók száma, új tanszakok és tantárgyak bevezetésére került sor. Belle idején a zeneiskola és a város más zenei intézményeinek kapcsolata is erõsebbé vált, ezáltal munkája hozzájárult ahhoz, hogy Szeged kulturális, oktatási, azon belül zenei és zenepedagógiai központi szerepét megõrizze és tovább növelje. Eddig még nem publikált hagyatéki anyagok: levelek, írások, valamint az iskola értesítõi és levéltári dokumentumok nyomán mutatjuk be a Szegedi Városi Zeneiskola 1935-1944 közötti történetét.
Szabó Norbert A hangszerválasztás motívumai A hivatásos zongoristák 15 éves korukig átlagosan körülbelül 5500 órát töltöttek gyakorlással (Krampe 1994), az ugyanilyen korú hangszertanulók átlaga 1800 óra körül van (Sloboda és mtsai 1996). A különbség fõ oka a motivációban, azon belül a motívumrendszer fejlettségének eltérésében keresendõ. A rendelkezésre álló – elsõsorban angolszász nyelvterületen végzett – szerteágazó motivációkutatások bõséges adatokkal szolgálnak, de az alapfokú mûvészetoktatás számos ponton eltérõ volta miatt szükségesnek látjuk hazai mérések elvégzését is. Az elõadás célja néhány olyan általunk jelentõsnek tartott szakirodalom bemutatása, ahol a kutatók elsõ sorban arra keresték a választ, hogy milyen motívumok befolyásolják a gyermekek hangszerválasztási preferenciáit. A hangszer mérete, színe, súlya, hangszíne, hangereje (Gordon, 1991), a hangszerekkel kapcsolatos nemi sztereotípiák (Buttu, 2008) a gyermek döntésének meghatározó (intrinzik) motívumai, de ahogy a korábbi kutatások is (Pickering és Repacholi) megállapították, a szülõi nyomás, a tanár javaslata, továbba az hogy otthon vagy az iskolában milyen elérhetõ hangszerek vannak (extrinzik motívumok), dominánsabban befolyásolják a gyermek döntését.
KAPCSOLAT Szabó Norbert Mobil: +36/30/550-6503
[email protected]
A konferencia helyszíne: SZTE ZMK Fricsay Ferenc Hangversenyterem 6721 Szeged, Tisza L. krt. 79-81
Forrás: Google Térkép
