Viselkedészavarok megközelítése Lajkó Károly SZTE MAGATARTÁSTUDOMÁNYI INTÉZET SZEGED, 2011. 02. 25.
Az emberi viselkedésszabályozás színterei I. Viselkedés és környezet találkozásai (tanulásos tapasztalatok)
II. Biológiai tényezők: evolúció lenyomata (környezeti megfogalmazásban)
III. Nyelvi vagy szimbolikus szabályozás (esetelegesen választott jelek, amelyek a tágabb kontextusokból nyerik a viselkedésszabályozó erejüket jelek önálló életet élnek)
Mindig a jövő kihívásaira készülünk
A viselkedés determináltsága Tanulás: környezeti hatásra létrejövő viszonylagosan tartós viselkedésváltozás (ontogenetikus kontingenciák) A biológiai tényezők: régmúlt környezeti tényezők szelekciós hatása miatt csak bizonyos struktúrák tudtak fennmaradni (filogenetikus kontingenciák) A nyelvi készség: a tanulás és a biológiai determináció felül írása, de a közösségi kontingenciák hatása felerősödik (szabályirányított viselkedés, akarat)
A tanulás formái Nyelvi jelek nélküli: Operáns kondicionálás Pavlovi kondicionálás Obszervációs tanulás
Nyelvi jelekkel: Szimbólum használat: emergens komputáció (gondolkozás) nyelvi jelek új stimulus funkciók nyernek virtuális környezetet hoz létre Lényege: új funkcionális kapcsolatok létesülnek (egyik esemény a másikat valószínűsíti)
Operáns viselkedés kisiklása Megerősítők hiánya: ingerlékenység, erőtlenség Közvetlen megerősítés: babonás viselkedés Megerősítés relatív: lustaság, motiválatlanság Intermittáló megerősítés: extinkció lassú horgászok, játékszenvedély, követelődző gyermek, agresszív viselkedés Negatív megerősítés: hazudozás, alkohol-, drogfogyasztás, kényszerek, fóbiák, depressziós ingerlékenység, dohányzás Büntetők túlsúlya: elkerülő viselkedés, valóság veszélyesebb, stressz-reakciók, pszichiátriai tünetek, depresszió
Feltételes reflexek esetlegessége Stimulus - stimulus között új funkcionális kapcsolat Feltételes reflexek: többféle környezeti tényező is beleszólhat a vegetatív és az érzelmi működésbe A rossz étel fogyasztásának a körülményei önmagában émelygést váltanak ki Kemoterápia körülményei önmagukban már hányingert, hányást váltanak ki Poros helyiségek asztmás rohamot provokálhatnak Tartós konfliktus helyzetek vérnyomás emelkedést Véletlenszerűen deviáns szexuális reagálások
II. Biológiai tényezők környezeti megfogalmazásban A biológiai alkat határozza meg, hogy az élőlény számára a környezet mely aspektusa szolgál megerősítőül vagy büntetőül Az élőlények biológiai tulajdonságai leírhatók megerősíthetőségi, illetve büntethetőségi sajátosságokkal Az emberek között a megerősíthetőségi, illetve büntethetőségi sajátosságaiban mennyiségben és minőségben is eltérhetnek
A megerősíthetőségi és büntethetőségi sajátságok eltérései Terhes nők megkívánásai Anorexia: étel nem megerősítő Homoszexuális: azonos nemű megerősítő Depressziósok: megerősítőknek nincs hatása Schizofrénia: szokatlan megerősítők R.P. Liberman: schizofrénia esetében is érvényesek az operáns tanulás elvei, csak a tartalom kóros (megerősítés, büntetés, diszkrimináció) Állandó ütközés a környezettel (stressz) Személyiségzavarok kiindulási pontja
Személyiségzavarok A biológiai alkat és a tanulásos tapasztalatok szerencsétlen kombinációja Paranoid: veszélyt lát, bizalmatlan Schizoid: szociális hatások nem érdeklik Antiszociális: megszegik a szociális normákat Narcisztikus: önimádók Hisztrionikus: külsőségek fontosak Határeseti: labilitás, ragaszkodásuk változik Dependens: mástól függnek Kényszeres: rend, szervezés megszállottjai
Etológiai dimenziók fogalma A fennmaradás ősi szociális környezete: hierarchia, rangsor, territórium ragaszkodás Ősi operáns viselkedés: kedvezőtlen változásokra erőteljes viselkedési és érzelmi reagálás (a fennmaradás ősi veszélyhelyzetei) Az egyes ember biológiai alkata azzal jellemezhető, hogy az etológiai dimenziók változásaira hogyan reagál (alávettséggel vagy agresszióval)
Hierarchia típusai Hol húzzuk meg a biztonsági zónánk határait Biológiai hierarchia: dominancia büntetésre épül (állatoknál csak ez van, primitív közösségek, bűnözők) Formális hierarchia: közösségi élet működtetéséhez, szervezési funkciók Erkölcsi hierarchia: fölényt érez, mivel közösség hasznos tagjának tartja magát Ősi biológiai reagálási mintázatokat a szimbolikus stimulusok is kiválthatják
III. Az emberi nyelv kialakulásnak háttere A közösség fennmaradásra törekszik Az együttélés szabályait, normáit megalkotja és az egyes ember viselkedésére rákényszeríti szimbólumok segítségével Szabályirányított viselkedés: nyelvi szimbólumok által vezérelt viselkedés Gondolkozás: szimbólumok kombinációja Rést üt az anyagi világ determinizmusán A NYELV VISELKEDÉS
Nyelvi viselkedés káros hatásai A közösség téves elképzelései a viselkedésszabályozásról (kulturális evolúció foka) Az egyén téves erőfeszítései, akaraterő metaforákra épített megoldások paradox eredmények Virtuális környezetet teremt „elítélhetőség” kontextusa lelkiismeret és erkölcs szociális háttere Sajátszabályok merevvé teszik a viselkedést Anticipáció: a jövő miatti aggodalmaskodás
Az egyén és a környezet találkozásai EGYÉN: Milyen biológiai tulajdonsággal indul? (viselkedés kezdeti feltételei) Milyen tapasztalatokat szerez a környezetében? (tanulás eredményét viszi magával) Milyen a közösség normarendszere? (sajátszabályok tartalma) KÖRNYEZET: Stressz: a környezeti tényezők, amelyek gátolják a fennmaradást ( nagy élet események, mikrostresszek halmozódása, virtuális környezet)
Viselkedési zavarok forrásai Az egyes viselkedés meghatározók nem szerencsés kombinációja I. Operáns viselkedés kisiklásai II. Az etológiai dimenziók negatív történései: rangsorban lecsúszás (viszony) személyes tér (idő) beszűkülése ragaszkodási igény frusztrálása III. A nyelvi feldolgozás túlkapásai metaforák megvezetései, következtések ‘mert különben…, minden kitelik tőle, legalább, Elítélhetőség kontextusa: egyént a közösség káros tagjának minősítik (spontán pánikroham)
