2016. (12.07.) számú határozatával

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Kisgyermek Szociális Intézmények Fészek Bölcsőde és Fészek – Családi Bölcsőde

2017.01.01. – 2021.12.31-ig hatályos

Szakmai program

Jóváhagyta: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottsága a …/2016. (12.07.) számú határozatával. Dr. Páva Zsolt polgármester

Az intézmény adatai: Intézmény neve:

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága

Székhelye:

7622 Pécs, Vargha D. u. 2.

Telephely:

Fészek Bölcsőde, Fészek – Családi Bölcsőde 7633 Pécs, Gosztonyi Gyula utca 1.

Telefon:

72/253-097

Mobil:

06-30/5756518

Email:

[email protected]

Honlap:

www.kszipecs.hu

Nyitva tartás:

H-P: 6.00-18.00-ig, családi bölcsőde: H-P: 6.00-17.00-ig

Ellátási terület:

Pécs Megyei Jogú Város

Férőhelyszám:

Fészek Bölcsőde 54 fő Fészek - Családi Bölcsőde 3 fő

Ellátási terület:

Pécs Megyei Jogú Város

Fenntartó neve:

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

Címe:

7621 Pécs, Széchenyi tér 1.

Képviselője:

Dallosné Kaurek Csilla KSZI igazgató

E-mail:

[email protected]

Telefonszám:

30/5760133

Alapító okirat kelte: Pécs, 2016. október 27. Bölcsőde és családi bölcsőde vezetője: Farkasi Gabriella Családi bölcsőde - szolgáltatást nyújtó személy: Szabó Szilvia Telefon:

72/253097 30/5756518

E-mail:

[email protected]

Honlap:

kszipecs.hu

Helyettes személy: Farkasi Gabriella Segítő személy:

Tóth Evelin

Szakmai program készítője: Farkasi Gabriella Elérhetőségei: [email protected] tel.: 30/5754634 Szakmai program érvényességi ideje: 2017. 01. 01.-2021. 12. 31. A szakmai program készítésének dátuma: 2016. 09. 30.

2

Tartalomjegyzék BEVEZETŐ ............................................................................................................................... 4 1. Az intézmény minőségpolitikája ........................................................................................ 5 2. Az intézmény küldetése...................................................................................................... 5 3. Az ellátandó célcsoport és az ellátandó terület jellemzői................................................... 5 3.1. Helyzetelemzés............................................................................................................ 5 3.2. Az intézmény története ................................................................................................ 7 3.3. Az intézmény alapfeladatai és szolgáltatásai .............................................................. 8 3.4. A szolgáltatás igénybevételének módja, a szolgáltatásról szóló tájékoztatás formája 9 3.5. Az intézményt igénybevevők célcsoportja ................................................................ 10 3.6. Személyi feltételeink ................................................................................................. 10 3.7. Szakembereink továbbképzése .................................................................................. 13 3.8. Jogok és panaszok érvényesítésének lehetőségei ...................................................... 13 3.9. Tárgyi feltételeink ..................................................................................................... 16 A BÖLCSŐDE NEVELÉSI PROGRAMJA............................................................................ 19 1. Nevelő, gondozó munkánk célja ...................................................................................... 19 2. Nevelő, gondozó munkánk alapelvei ............................................................................... 20 2.1. A család rendszerszemléletű megközelítése ............................................................. 20 2.2.A koragyermekkori intervenciós szemlélet befogadása ............................................. 21 2.3. A családi nevelés elsődlegességének tisztelete ......................................................... 21 2.4. A gyermeki személyiség tiszteletének elve .............................................................. 21 2.5. A kisgyermeknevelő személyiségének meghatározó szerepe ................................... 21 2.6. A biztonság és a stabilitás elve .................................................................................. 22 2.7. A fokozatosság megvalósítása .................................................................................. 22 2.8. Az egyéni bánásmód érvényesítése ........................................................................... 22 2.9. A nevelés-gondozás egysége, a gondozási helyzetek kiemelt jelentősége ............... 23 2.10. A gyermeki kompetenciakésztetés támogatása ....................................................... 23 2.11. Az aktivitás, az önállósulás segítésének elve .......................................................... 23 2.12. Az egységes nevelő hatások elve ............................................................................ 24 3. Nevelő, gondozó munkánk feladatai ................................................................................ 24 4. Nevelő, gondozó munkánk megszervezésének elvei ....................................................... 27 5. Kapcsolat más intézményekkel ....................................................................................... 31 6. A bölcsődei nevelés, gondozás főbb helyzetei ................................................................. 32 KIEMELT NEVELÉSI, GONDOZÁSI PROGRAMOK ........................................................ 40 1. Környezetei és természeti nevelés a bölcsődében ............................................................ 40 2. Pikler csoport.................................................................................................................... 42 KIEMELT FELADATOK ....................................................................................................... 42 1. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, gondozása, korai fejlesztése ................. 42 2. Gyermekvédelem ............................................................................................................. 43 DOKUMENTÁCIÓ ................................................................................................................. 43 ALAPELLÁTÁSON TÚLI SZOLGÁLTATÁSOK ................................................................ 44 1. A fejlesztő program bemutatása ....................................................................................... 44 2. Időszakos gyermekfelügyelet ........................................................................................... 45 ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS RENDSZERE ........................................................................ 45 Záradék .................................................................................................................................... 46 MELLÉKLETEK ..................................................................................................................... 47 Megállapodások ................................................................................................................... 47

3

BEVEZETŐ Bölcsődéink helyi nevelési, gondozási programja: ● „A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja”, ● az ENSZ Emberi jogok nyilatkozata, ● az ENSZ Egyezmény a gyermekek jogairól, ● az Európa Tanács Miniszterek Bizottsága Rec. (2002) 8-as ajánlása a tagállamok számára a napközbeni gyermekellátásról, ● az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, ● a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, ● 15/2013 (II. 23.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről ● 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról ● a pszichológiai és a pedagógiai kutatások eredményei, ● az első életéveknek a későbbi fejlődés szempontjából is meghatározó szerepének elismerése, ● a bölcsődei nevelés-gondozás története alatt felhalmozott emberi és szakmai értékek, ezeken belül is hangsúlyozottan A bölcsődei nevelés-gondozás minimumfeltételei és a szakmai munka részletes szempontjai c. kiadvány (OCSGYVI, 1999), valamint a módszertani levelek, útmutatók, ajánlások, ● a bölcsődei ellátás nemzetközileg elismert gyakorlata figyelembevételével készült, a családok és a fenntartó elvárásaihoz és a helyi lehetőségekhez igazodva ● Családi Napközi szakmai és működési szabályai

4

1. Az intézmény minőségpolitikája Intézményünk elkötelezi magát minden belső és külső tevékenységében, hogy a gyermekek és szüleik igényeit magas színvonalon igyekszik kielégíteni. Elsősorban a kisgyermekek érdekeit szem előtt tartva, biztonságos környezetet, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkört biztosítva számukra. A szolgáltatások minőségének fejlesztésével igyekszünk rugalmasan alkalmazkodni az intézményünket érintő új kihívásokhoz. Minőségpolitikánk a folyamatos fejlesztési elkötelezettséget hordozza magában, mely minden dolgozó személyes felelőssége.

2. Az intézmény küldetése Intézményünk küldetése a magas színvonalú kisgyermekellátás a gyermekjóléti alapellátás területén. Tiszteljük az intézménybe kerülő kisgyermek egyediségét, megfelelő mennyiségű és minőségű ingert biztosítunk mind a személyi, mind a tárgyi feltételek tekintetében. Elfogadjuk és támogatjuk a családi nevelés elsődlegességét, igyekszünk támogató, partneri kapcsolatot kialakítani az intézménnyel kapcsolatba kerülő családokkal. Intézményünk a kisgyermeknevelést holisztikus filozófiai alapon, komplex megközelítéssel értelmezi, tevékenységközpontú. A tevékenységek során minden lehetséges tervezett és spontán lehetőséget felhasználunk a gyermek fejlődése érdekében. A tevékenységek együttesen szolgálják az egészséges testi, érzelmi, szocializációs és értelmi (megismerési folyamatok) fejlődést.

3. Az ellátandó célcsoport és az ellátandó terület jellemzői 3.1. Helyzetelemzés Pécs Dunántúl legnagyobb városa, 163 km2 kiterjedésű területen a Mecsek hegység lábánál fekszik, az ország jelentős regionális központjai közé tartozik. A dél-dunántúli régióban erős, Baranya megyében meghatározó gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális szerepe van. Pécs

5

infrastruktúrája modern, fejlett kulturális, oktatási, egészségügyi, szociális és egyéb szolgáltatási rendszerrel működő megyei jogú város. A város négy meghatározó területre osztható. Napjainkra a keleti-, a belvárosi-, az uránvárosi, valamint a kertvárosi városrésznek sajátos arculata bontakozott ki. Uránváros Bölcsődénk az uránvárosi városrészben nyújt szolgáltatást. A városrész két, egymástól gyökeresen eltérő karakterű részből áll, Uránvárosból, amely Pécs első igazi panel lakótelepe volt, és Kovácstelepből, amely családi házas negyed. A városrész két része nagyban különbözik egymástól mind lakóhelyi környezetében, mind a jelenlévő szolgáltatások tekintetében. Mind a kettő városrész népessége elöregedett, Uránváros esetében azonban megindult egy ezzel ellentétesen ható folyamat a fiatalabb korosztályok ide költözésével. A városrészben magas a zöldfelületek aránya, illetve a szabadtéri létesítmények, a játszóterek száma. Az Uránvárosi területen hozzávetőleg 14 ezer pécsi lakos lakik. A városrészben egészségügyi intézmény, bevásárlóközpont, iskolák, speciális oktatást biztosító iskola, óvodák, buszpályaudvar és bölcsődék nyújtanak szolgáltatásokat. Pécs bölcsődei feladatellátása és annak intézményi háttere A gyermekvédelmi törvény alapján a legnagyobb, napközbeni ellátást nyújtó szociális intézmény a Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága, mely a feladatellátás struktúráját a kisgyermekes családok szükségleteihez, igényeihez igyekezett igazítani és összességében egy jól működő rendszert alakított ki, amely mind a hozzáférhetőség, mind a minőségi szolgáltatás kritériumait szem előtt tartja. A kisgyermekes családok igényfelmérése az intézmény honlapján elérhető és kitölthető kérdőív segítségével történik, illetve évente a szolgáltatást már igénybevevő szülők által kitöltött elégedettségi kérdőív elemzése után alakítjuk szolgáltatásainkat. Kisgyermek Szociális Intézmények 11 telephelyen lát el feladatokat. A legtöbb bölcsődei intézmény a belső városrészben található, így a város férőhelyeinek 34%-a a belső városrészekre koncentrálódik, ami köztudottan a „kulturális tőkével rendelkezők” munkahelyeinek területe. A Pécs déli városrésze, biztosítja a férőhelyek 30%-át, amit egyrészt a terület lakosság összetétele, másrészt a lakóhelyhez közel eső elérhetőség feltétele indokol. városrészben egy-egy bölcsőde nyújt szolgáltatást.

6

A többi

A Kisgyermek szociális intézmények 11 telephelyén a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése gondozása teljes integrációban történik. A bölcsőde rendszerében, azonban vannak olyan sajátos nevelési igényű gyermekek, akiknek a fennálló állapota nem teszi lehetővé a teljes integrációban történő gondozást, nevelést és fejlesztést. Abban az esetben, ha az eltérő fejlődési ütemű gyermek teljes integrációban történő ellátása során kiderül, hogy a kisgyermek veszélyezteti társait és önmagát, el kellett tanácsolni a bölcsődei ellátó rendszerből. Az ő korai megsegítésükre és optimális fejlődésük biztosítása céljából hoztuk léte és indítottuk el 2013. decemberétől a kislétszámú, sajátos nevelési igényű gyerekeket ellátó családi napközit - mely a jogszabály változása kapcsán átalakul családi bölcsődévé továbbá 2014. őszétől a kis létszámú részlegesen integrált bölcsődei csoportot. A csoportok létrehozását megelőzte egy szülői igényfelmérés, melynek eredménye azt erősítette meg, hogy a szülők is szívesen viszik gyermeküket kis létszámú bölcsődei csoportokba, ahol gyermekük ellátása speciális igényük maximális kielégítése mellett, óvó biztonságos tárgyi környezetben történik. Férőhelyek és kihasználtság A Kisgyermek Szociális Intézmények 11 bölcsődéjében 2015-ben 786 férőhelyet tartott fenn. A fentieken kívül még egy bölcsőde működik a városban; a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karának bölcsődéje: 36 férőhellyel. Bölcsődénk 94%-os beíratottsággal és 68%-os kihasználtsággal működött 2015-ben. A Fészek - Családi Bölcsőde 3 gyermek számára biztosít ellátást, az előző nevelési évben 93,2%-os beíratottsággal és 61,7%-os kihasználtsággal működött.

3.2. Az intézmény története Az épületben 1976-ban csecsemőotthon kezdte meg működését, mely 1997-től a törvényi szabályozásnak megfelelően különleges gyermekotthonná alakult, ezzel egyidejűleg a gyermekotthoni férőhelyek folyamatosan csökkentek és bölcsődei csoportok nyíltak az intézményben, a gyermekotthon 8 férőhellyel működött tovább. 2013 őszétől az épület nyugati szárnyában a Fészek - Családi Napközi 3 fő sajátos nevelési igényű gyermeket fogad. 2013 év december 31-től, a gyermekvédelmi szakellátások állami átvételének folyamataként, az intézmény különleges gyermekotthoni része, a Pécsi Gyermekotthonhoz, állami fenntartásba került, majd 2015 nyarán kiköltözött intézményünkből.

7

3.3. Az intézmény alapfeladatai és szolgáltatásai Intézményük, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kisgyermek Szociális Intézmények Fészek Bölcsődéje, négy csoport szobában 54 fő részére biztosít bölcsődei ellátást. A bölcsődében biztosított azon sajátos nevelési igényű gyermekek számára a teljes integrációban történő ellátás, akik integrációja nem zavarja az egészséges gyermekek fejlődését és testi biztonságát, illetve azok számára, aki teljes integrációban nem nevelhetők, részleges integrációban működő csoportot tudunk felajánlani. Családi Bölcsődénkbe 3 fő sajátos nevelési igényű gyermekeket fogadunk, akik állapota nem teszi lehetővé a teljes vagy részleges integrációban történő nevelést. Teljes integráció: egészséges bölcsődei csoportban egy vagy két sajátos nevelésű igényű gyermek helyezhető el. A sajátos nevelésű igényű gyermek ellátása két egészséges gyermek gondozásához szükséges személyi feltételek biztosításával oldható meg, így a csoportlétszám maximum 10 fő. Részlegesen integrált csoport:- az egyik gondozási egység részeként került kialakításra. A gondozási egységen belül az egyik szobában az egészséges gyermekek, a másik szobában pedig a sajátos nevelésű igényű gyermekek nevelése történik, de a napirend meghatározott részében a két gyermekcsoport együtt tevékenykedik. A csoportban 6 év alatti, kis és közép mértékben sérült, felvételkor az ép bölcsődei csoportba nem illeszthető - fejlődésbeli elmaradást mutató - gyermekeket nevelünk, gondozunk, habilitációs jellegű tevékenységet folytatunk.

A

kisgyermeknevelő

–gyermek

arány:

a

normál

fejlődési

ütemű

gyermekcsoportban egy kisgyermeknevelőhöz 6-7 gyermek tartozik, a másik szobában egy kisgyermeknevelő 3-3 sajátos nevelésű igényű gyermeket nevel és gondoz. A csoportlétszám maximum 6 fő. A kis létszámú csoportba járó gyerekek számára év közben is biztosított a felmenő rendszer, a teljes integrációban történő ellátás, ha gyermekek fejlődési üteme ezt lehetővé teszi. A teljes integrációba kerülő nevelést a szakszolgálat fejlesztő szakemberei és a bölcsődei szakemberekből álló team dönti el.

8

3.4. A szolgáltatás igénybevételének módja, a szolgáltatásról szóló tájékoztatás formája Az ellátás igénybevételi módját a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 31-32.§-a szabályozza. A bölcsődei szolgáltatás igénybevétele önkéntes. Bölcsődei felvétel a gyermek törvényes képviselőjének kérelmének benyújtása és a bölcsődei szakemberek bizottságának pozitív döntése alapján történik. A szolgáltatás a gyermek törvényes képviselőjével történő megállapodás létrejötte után vehető igénybe. A kislétszámú csoportba és a családi bölcsődébe történő felvételhez szükséges a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság (továbbiakban szakértői bizottság) javaslata. Amennyiben a szülő nem rendelkezik a szakértői bizottság javaslatával, a bölcsődének a szülővel történő megbeszélés után kezdeményeznie kell a vizsgálatot. A sajátos nevelési igényű gyermekek felvétele próbaidővel történik, a 15/1998.(IV.30) N.M rendeletnek megfelelően. A gyermek felvételekor a szülő a sajátos nevelési igényű gyermekek szociális szolgáltatásáról szóló megállapodási szerződést tölti ki, és köti meg az intézménnyel. A kapcsolattartásnak, tájékoztatásnak több formája is megvalósul. Szolgáltatáson belüli együttműködés és szakmai információ áramlás a kisgyermeknevelők és a kisgyermeknevelők és bölcsődevezető, illetve a bölcsődei dolgozók között napi szintű. A két bölcsőde között szakmailag és technikailag is szoros a kapcsolat. A dolgozókkal értekezletet és megbeszélést havonta tartunk. Fontosnak tartjuk a családi és bölcsődei nevelés-gondozás összehangolását, a szülők és a kisgyermeknevelők közötti korrekt partneri kapcsolat kialakítását, melynek feltétele a kölcsönös bizalom, az őszinteség, a hitelesség, a személyes hangvételű (de nem bizalmaskodó), etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó, tapintatos, folyamatos kommunikáció. Kisgyermeknevelőink naponta – reggel, délután adnak a szülők részére információt gyermekük fejlődéséről, a napi eseményekről. Intézményünket segítő szakemberek látogatják (pszichológus, gyógypedagógus, szociális munkás, dietetikus), akik probléma észlelése esetén szülői beleegyezéssel a gyermek diagnosztikai megfigyelését elvégzik, majd tájékoztatják a szülőket észrevételeikről és közösen kidolgozzák a gyermek fejlődése szempontjából fontos további lépéseket.

9

Egyéni kapcsolattartási formák: beszélgetés érkezéskor és hazamenetelkor, üzenő füzet, csoportos kapcsolattartási formák: szülői értekezletek és szülőcsoportos beszélgetések, hirdetőtábla, nyílt napok, írásos tájékoztatók, szervezett programok, stb. Szolgáltatásainkról szóló tájékoztatást olvashatnak weblapunkon, hirdetőújságban, szórólapokon és plakátokon. Tájékozódhatnak ezenkívül az önkormányzaton keresztül, orvosi rendelőkben, védőnői hálózat, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat segítségével. Szervezett programjaink a családok igényeihez igazodó többlet-lehetőségek a családok segítése, a szülői kompetencia növelése és a család és a bölcsőde közötti kapcsolat erősítése érdekében. Ezek közös élményeket nyújtanak, az emberi kapcsolatok és a tapasztalatok, a tájékozottság gyarapításával nagymértékben hozzájárulnak a szülői kompetencia fejlődéséhez, a családi nevelés és a gyermek fejlődésének segítéséhez. Évente több alkalommal családi délutánt tartunk, ahol a bölcsőde és a család kötetlen formában, kölcsönösen ismerkedhet egymással.

3.5. Az intézményt igénybevevők célcsoportja A Fészek Bölcsőde és Fészek-Családi bölcsőde a város minden részéből fogadja az érkező kisgyermekes családokat. A családok közül nagy számban a környéken lakó szülők, kisebb mértékben a város más kerületeiben lakók veszik igénybe a szolgáltatást. A városban működő korai fejlesztő központ, védőnői hálózat és a család- és gyermekjóléti szolgálatokkal való jó kapcsolat eredményeképpen a családok értesülnek a napközbeni ellátás ezen formájáról, így lehetővé válik számunkra gyermekük elhelyezése. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, gondozása mellett korai fejlesztése is biztosított az intézményben.

3.6. Személyi feltételeink Intézményünkben a kisgyermekekkel a nyitva tartás teljes ideje alatt szakirányú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők foglalkoznak, akik lépcsőzetes munkakezdéssel látják el a rájuk bízott gyermekeket. A bölcsődénkben a „saját kisgyermeknevelői rendszer” kialakításával egy csoportot a bölcsődébe kerüléstől óvodába menetelig lehetőleg egy kisgyermeknevelő pár visz végig.

10

Gyermekcsoportjainkban általában 2-2 sajátos nevelési igényű gyermeket látunk el, így ezekben a csoportokban a maximális létszáma a törvényi előírásoknak megfelelően 10 fő, SNI gyermeket nem ellátó csoportban 12-14 fő, így egy kisgyermeknevelő 5-7 kisgyermek nevelését, gondozását végzi. Kis létszámú, részleges integrációt lehetővé tevő csoportunkban 6 sajátos nevelési igényű gyermekeket fogadunk, az ő fejlődésüket két kisgyermeknevelő és egy gyógypedagógus segíti. Családi Bölcsődénkben 3 fő kisgyermeket lát el a szolgáltatást nyújtó kisgyermeknevelő és az ő munkáját állandó kisegítő támogatja. Családi Bölcsődében a szolgáltatásnyújtó: Szabó Szilvia kisgyermeknevelő, gyógypedagógiai asszisztens, aki 2013-ban Pécset a Coménius Szakközépiskola szervezésében elvégezte a törvényben előírt tanfolyamot. Munkáját állandó kisegítőként 6 órában egy fiatal, kisgyermeknevelő, Tóth Evelin segíti. Helyettes a bölcsődevezetője, Farkasi Gabriella, aki sok éves kisgyermeknevelő tapasztalattal rendelkezik és 2011-ben megszerezte a Családi Napközi működtetője oklevelet, Pécsett a Comenius Szakközépiskola keretein belül. A kisgyermeknevelők a napirendbe építetten több elemből álló nevelői és gondozási feladatokat, habilitációs munkát is végeznek. A kisgyermeknevelők a gyermekek fejlődését támogató speciális feladatokat a szakszolgálat szakembereivel előzetesen megbeszélik, és ha a gyermek fejlődésében változás áll be, azt azonnal egyeztetik. A kis létszámú csoportokba járó sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására, azt személyt tartjuk alkalmasnak. 

aki feltétel és előítélet nélkül el tudja fogadni a másságot,



aki el tudja fogadni a sérült gyermek szüleinek másságát, egyéni kéréseit,



aki nyitott arra, hogy kikérje szakember tanácsát,



aki képes elfogadni és együttműködni a szakma segítő szakembereivel,



aki törekszik arra, hogy az adott gyermek diagnózisát megismerje és motivált abban, hogy az elmaradás hátterében álló okokról elmélyítse a tudását.



aki bátran mer szakmai tanácsot kérni szakembertől és a szülőtől,



aki nyitott arra, hogy a sajátos nevelésű igényű gyermek fejlődését elősegítő módszereket megismerje és alkalmazza a mindennapi nevelési gondozási tevékenység során.

11

Feladatkör Szakdolgozók

Fő 1

Munkakör Bölcsődevezető

Fő 1 fő

13

Kisgyermeknevelő

1 fő 5 fő 3 fő 1 fő 1 fő 1 fő

szolgáltatást nyújtó

1

állandó kisegítő Óvoda/fejlesztőpedagógus

1 fő 1fő

Szakképesítés bölcsődei szakgondozó családpedagógiai mentor szociálpedagógus szakvizsgázott szociális munkás bölcsődei szakgondozó csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó csecsemő- és gyermeknevelőgondozó kisgyermekgondozó-nevelő, gyógypedagógiai asszisztens diplomás kisgyermeknevelő kisgyermekgondozó-, nevelő, gyógypedagógiai asszisztens, családi napközi működtető tanfolyam kisgyermekgondozó-, nevelő Óvodapedagógus, fejlesztő pedagógus, gyógyúszás foglalkoztató

A kisgyermeknevelők munkáját technikai dolgozók segítik, akik gyermekfelügyeleti, kisegítői és higiéniai feladatokat is ellátnak. A gyermekek korai fejlesztését a Baranya Megyei Szakszolgálat által delegált speciális végzettségű szakemberek látják el. A szakszolgálat szakemberei mindig az aktuális jogi szabályzók szerint, és a Szakértői Bizottság által kibocsátott szakvéleményt figyelembe véve biztosítják a gyermekek fejlesztését. A kisgyermeknevelők munkáját továbbá segíti és támogatja a bölcsődei intézmény szakembereiből álló team. (gyermekorvos, pszichológus és gyógypedagógus és a dietetikus.) A valamely területen elmaradást mutató, de szakértői véleménnyel nem rendelkező kisgyermekeink képességkibontakoztatását naponta fejlesztőpedagógus végzi, aki plusz szolgáltatásként hidroterápiában is részesíti a rászoruló gyermekeket. A gyermekélelmezéssel kapcsolatos feladatokat a Fészek Bölcsőde alkalmazásában álló élelmezésvezető, szakácsnő és konyhai kisegítő dolgozók látják el. Az udvar rendben tartásáról és apróbb karbantartási munkákról 4 órában foglalkoztatott bölcsődei udvaros gondoskodik. Az intézményünkben elhelyezett gyermekek szomatikus fejlődését, egészségügyi állapotát hetente orvos kíséri figyelemmel.

12

3.7. Szakembereink továbbképzése Kisgyermeknevelőink szakmai továbbképzése a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet alapján történik. A továbbképzésre kötelezettnek egy továbbképzési időszak alatt felsőfokú végzettség esetén 80, egyéb szakképesítés esetén 60 pontot kell megszereznie. A minősített továbbképzési programok formái: a) továbbképzés céljából szervezett tanfolyam b) szakmai személyiségfejlesztő foglalkozás c) szakmai tanácskozás d) külföldi vagy hazai tanulmányút e) szakmai műhely Családi bölcsődénkben is fontosnak tartjuk munkánk önellenőrzését, szakmai fejlődésünkre az önképzést különböző szakirodalom olvasása során és lehetőségeinkhez mérten a szakmai továbbképzéseken való részvételt. Kisgyermeknevelőink szakmai továbbképzése folyamatos. A személyes gondoskodást végző intézmény vezetője a jogszabályi előírásnak megfelelően formanyomtatványon, minden évben elkészíti a továbbképzési tervet. A munkáltató az éves továbbképzési tervben szereplő munkavállaló számára a továbbképzésen való részvétel idejére munkaidő-kedvezményt biztosít.

3.8. Jogok és panaszok érvényesítésének lehetőségei Az igénylők, és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok: 

A bölcsődei ellátás kérelmezésekor annak feltételeiről a gyermek törvényes képviselőjét minden esetben tájékoztatjuk.



Az ellátás során biztosítjuk az egyenlő bánásmódhoz, az élethez, emberi méltósághoz, faji-, vallási hovatartozáshoz való jogot a gyermeknek, és a családjának is.



Az ellátást igénybevevő családját megilleti a személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem.



A szülőknek joguk van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez, nyilvántartásba, dokumentumokba való

13

betekintéshez. 

Az igénylő családok számára ismertté tesszük a gyermekjogi képviselő, valamint a gyermekvédelmi felelős nevét, elérhetőségét, és hivatali idejét. A gyermekjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybevevő számára biztosít segítséget jogai gyakorlásában.



A gyermekvédelmi felelős preventív családvédelmi munkájáról a szülőket tájékoztatjuk.



A szolgáltatásokat teljes körűen igénybe vehetik a hozzánk fordulók



ellátást igénybevevők, az ellátást nyújtó kötelezettségszegése és a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos problémák esetén panasszal élhetnek, melyet a szolgáltatás vezetőjéhez lehet szóban és írásban benyújtani.

A gyermeki jogok védelméről a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a következőképpen rendelkezik: 

36. § (1) A gyermek, a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, valamint a gyermekönkormányzat és a fiatal felnőtt, továbbá a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó érdek-képviseleti és szakmai szervek a házirendben foglaltak szerint panasszal élhetnek az intézmény vezetőjénél vagy érdekképviseleti fórumánál

a) az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében, b) a gyermeki jogok sérelme, továbbá az intézmény dolgozói kötelezettségszegése esetén, c) a 136/A. § szerinti iratbetekintés megtagadása esetén.



A házirendben foglaltak szerint panasszal élhetnek az intézmény érdek-képviseleti

fórumánál is (Gyvt. 36. § (2) bek.) Az érdekképviseleti fórum tagjai évente kerülnek megválasztásra, szülők, szakdolgozók és önkormányzati képviselő alkotja tagjait. Gyűléseit évente kétszer tartja, panasszal ettől független időpontban élhetnek a panaszosok. 

Ha a szülő a kivizsgálással nincs megelégedve, akkor fordulhat az intézmény

fenntartójához, vagy a szakmai felügyeletet ellátó Kormányhivatal Gyámügyi Osztályához. 

A szülő gyermeke jogainak védelmében fordulhat az illetékes gyermekjogi képviselőhöz:

14

dr. Pálinkás Zsuzsanna Tel.: 20/4899639 Email cím: [email protected] Az ellátást nyújtó dolgozók számára biztosítandó:  Az egészséges és biztonságos munkavégzéshez szükséges törvényi előírásoknak megfelelő munkafeltételeket  A munkatársnak joga van véleménye kinyilvánítására, munkája elismerésére  Megkapni a munkavégzéssel kapcsolatos megbecsülést  Emberi méltóságukat és személyiségi jogaik tiszteletben tartását  Segítséget szakmai tudásuk gyarapításához A szolgáltatást nyújtók jogainak védelméről a munka törvénykönyve, a 2012. évi I. törvény, a Közalkalmazottak Jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezik. 

Az intézményben nem állhat alkalmazásban olyan személy, akivel szemben a Gyermekek védelméről, és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény kizáró tényezője áll fenn.



Az intézmény dolgozóinak munkahelyi etikáját az intézmény Etikai Kódexe fogalmazza meg.



Az alaptörvény nemzeti eszméi valamennyi dolgozó számára ismertetésre kerülnek. Ezen alaptörvény rendelkezései az intézmény alkalmazotti közösségeiben érvényesek, írott formában is elérhetőek.



Az intézmény dolgozóit, és vezetőjét panasztétel esetén – a kivizsgálási időszak végéig - megilleti munkáltató, és fenntartó védelme.



A dolgozók magánéletének védelme, a személyes adataik kezelésében mérvadó.



A család, és a házasság intézményének védelme az alkalmazotti közösség munkaszervezése során figyelembe veendő tényező.



Különös védelem illeti meg a várandós anyát, a kisgyermeket nevelő anyát a munkahelyen.



A dolgozók érdekeinek figyelembevétele nem befolyásolhatja hátrányosan a bölcsődei ellátásban részesülő kisgyermekek érdekeit.

15

Ennek alapján dolgozóink panasszal fordulhatnak az intézmény vezetőjéhez, igazgatójához, az Érdekképviseleti fórumhoz, a Magyar Bölcsődék Egyesületéhez, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetéhez.

3.9. Tárgyi feltételeink A Fészek Bölcsőde 2 nevelési-gondozási egységből áll, 54 gyermek fogadását végzi, 4 csoportszobával és a hozzájuk kapcsolódó kiszolgáló helyiségekkel, gyermeköltözővel, fürdőszobával üzemel. Csoportszobáink alapterülete az előírásoknak megfelelő, 40-52 m2, ami normál csoportban 12-14, vagy teljes integrációban 10, részleges integrációban 6 sajátos nevelési igényű gyermek ellátását teszi lehetővé. A szobák berendezése tudatosan tervezett, a pedagógiai elveknek megfelelően berendezett, esztétikus, évszaknak megfelelően díszített, hangulatos. A berendezési tárgyak és játékeszközök a gyermekek életkori sajátosságainak, fejlettségi szintjének és a szakmai szempontoknak megfelelően lettek összeválogatva. A kislétszámú csoport tárgyi feltételeit speciálisan mindig ahhoz igazítjuk, amit a sajátos nevelési igényű gyermek fejlettségi állapota megkíván. (a csoportszoba bútorzat, fürdőszoba és a gondozáshoz szükséges eszközök). A bölcsőde a gyermekek számára biztonságos környezetet, védett és szeretetteljes légkört biztosít. A sajátos nevelési igényű gyermek a számára fontos ingereket nehezen tudja kiválasztani, ezért a környezetének egyszerűnek, jól körülhatárolhatónak kell lennie, kevés, de felhívó jellegű játékkal. A sajátos nevelési igényű gyermek számára a sérülésének megfelelő fejlesztő eszközöket, játékokat biztosítjuk. Az alapjátékokon felüli eszközöket, játékokat úgy elhelyezzük el, hogy önállóan le tudják venni azt, hogy ne okozzon nehézséget, akadályt a játékeszköz használata, hogy több darab legyen egy féléből, hogy ne okozzon ez konfliktushelyzetet, valamint, hogy az egészséges gyermekek is hozzáférhessen és játszhasson vele. A fürdőszobák közvetlenül kapcsolódnak a csoportszobákhoz és gyermeköltözőkhöz. Felszereltségük modern, ízléses, a használati tárgyak jelekkel ellátottak, a gyermekek önállóságra nevelését segítik. A bölcsődés gyermekek napközben saját ruhájukat hordják, ágyneműt, törölközőt, pelenkát, törlőkendőt, kenőcsöt a szülők biztosítanak számukra.

16

A szabadban történő mozgás és játéklehetőséget közös udvar teszi lehetővé, ahol kellő számú és minőségű, fix és mobil mozgásfejlesztő eszköz, homokozó és medence áll a gyermekek rendelkezésére. Az udvaron 2:1 arányú füves és betonos rész teszi lehetővé a gyermekek szabad játékát. Az udvari játék tevékenység során a részlegese integrált csoportba járó gyermekek szabadon, egészséges társaikkal együtt játszhatnak, amivel a kint tartozódás idején is biztosított számukra a szociális társas magatartás minták elsajátítása. A sajátos nevelési igényű gyermekek mozgásfejlődése érdekében az udvari játék tevékenység során is biztosítjuk a védett és óvó környezetet, (járóka). A családi bölcsőde elkülönülve, külön bejárattal az épület észak-nyugati részében helyezkedik el. A családi bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás része, a gyermekek törvényben rögzített napközbeni ellátásának családias körülmények között biztosított formája. A gyermekek ellátására egy szoba, öltöző és mosdó helyiség lett kialakítva egy használaton kívüli épületrészből, így itt minden belső tér új, modern, ízléses, a biztonsági előírásoknak megfelelő. Az udvarról közvetlenül a gyermeköltözőbe érkezünk, amely tágas (6,7 m 2) három gyermek fogadásához. Kisméretű paddal, akasztóval ellátott öltözőszekrényekbe helyezhetik el a szülők gyermekeik ruházatát. A gyermekek napközben saját ruhájukat hordják, törölközőt, pelenkát, törlőkendőt, kenőcsöt a szülők biztosítanak számukra. Az öltözőből nyílik a fürdőszoba (4,3 m2), ahol gyermekméretű wc, mosdó, emellett a gyermekek fürdetésére alkalmas magasított, kapaszkodóval ellátott kiskád található. Az idősebb, de még nem szobatiszta gyermekek kényelmes, biztonságos pelenkacseréjéhez gyermekheverő magasságú pelenkázó ágy kapott helyet, így a nehezebb súlyú gyermekek tisztába tétele egyszerűsödött. A törölközőtartó, fésűtartó, öblögető poharak jelekkel ellátottak, elérhető magasságban elhelyezettek, a gyermekek önállóságra nevelését segítik. Az öltözőből nyílik a szoba is, melynek alapterülete 18 m2, berendezése tudatosan tervezett, modern, a gyermekek életkori sajátosságának, szükségleteinek, pedagógiai elveknek megfelelően felszerelt, évszaknak megfelelően díszített, hangulatos. A játékeszközök a gyermekek életkori sajátosságainak, fejlettségi szintjének és a szakmai szempontoknak megfelelően lettek összeválogatva, a gyermekek számára elérhető magasságban, nyitott polcokon elhelyezettek. Törekedtünk a változatos, de elsősorban természetes anyagú eszközök beszerzésére, főleg fából és textilből készült játékokat vásároltunk. Az egyéb szakmai eszközök, fokozott felügyeletet igénylő játékok zárt szekrényben kaptak helyet. 17

A bútorok - asztal, székek, ágyak - mérete a korosztálynak megfelelő nagyságúak, sarkaik, szélük lekerekített, balesetmentes környezetet biztosít. A családi bölcsőde csoportszobájának hátsó kijárata a tornaszoba és uszoda előterébe vezet, melyek a bölcsődével közös használatú helyiségek, de a befogadóképesség, illetve a felügyelet miatt csak külön időpontokban vehetők igénybe. Mindkét helyiség speciális, mozgásfejlesztő eszközökkel jól felszerelt, biztonságos, motiváló. Az intézmény tornaszobája segíti a csoportokból idelátogató gyermekek magas színvonalú ellátását, a fejlesztőszoba és úszómedence a sajátos nevelési igényű gyermekek korai fejlesztését. A két helyiség között található az alkotószoba, melyet a Pedagógiai Szakszolgálat utazó gyógypedagógusai fejlesztésre, emellett a bölcsődés- és a családi bölcsődében gondozott gyermekek kreatív tevékenységekhez használnak külön időpontban. A gyermekek levegőzését a tágas, megfelelő arányú füves-betonos udvar teszi lehetővé, ahol sok zöld bokor és fa ad árnyékot. Az udvaron bokrokkal elkülönített terület áll a családi bölcsődébe járó gyermekek rendelkezésére, homokozóval, csúszdával, asztallal-paddal és mobil játékokkal. A gyermekek állapotától függően és az integráció elősegítésére lehetőség van a bölcsődés gyermekekkel való közös játékra is. Az intézmény középső részen kapott helyet a konyha, ahol a dietetikus által központilag összeállított étlap alapján, HACCP rendszerben biztosított a bölcsődét és a családi bölcsődét igénybevevő gyermekek étkeztetése. Mindkét intézmény kisgyermeknevelői számára rendelkezésre áll a közös pihenőszoba, ebédlő, ezen kívül raktárak, irodák, mosoda biztosítja a feladatok ellátását. A sajátos nevelési igényű gyermekek számára az alapjátékokon felül biztosított játékkészlet: Nagymozgást fejlesztő- és segédeszközök: kapaszkodó bordásfal különböző méretű labdák tornapad Bobath v. terápiás labda tornaszőnyeg Body-roll hengersor egészalakos tükör dobogósor

18

Finommotorikát fejlesztő eszközök: festékek (alapszínek: piros, sárga, kék) ceruzák filctoll zsírkréta gyurma tálsorozat Montessori-torony kosarak, tálak játszókendők berakótáblák pingponglabda fakockák (különböző méretűek) fagolyó flakonok kupakkal Hallás-, ritmusfejlesztő eszközök: csörgő, csengő csörgő labdák cintányér triangulum dob

A BÖLCSŐDE NEVELÉSI PROGRAMJA

1. Nevelő, gondozó munkánk célja A családban nevelkedő kisgyermek számára a családi nevelést segítve, és azt kiegészítve, derűs légkörben napközbeni ellátás keretében a gyermek fizikai- és érzelmi biztonságának és jóllétének megteremtésével, feltétel nélküli szeretettel és elfogadással, a gyermek nemzetiségi / etnikai hovatartozásának tiszteletben tartásával, identitásának erősítésével kompetenciájának figyelembevételével, sok féle, változatos, együttes élményt nyújtó, tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, viselkedési minták nyújtásával elősegíteni a harmonikus fejlődést. A hátrányos helyzetű, a szegény és a periférián élő családok gyermekei esetében a hátrányoknak

és

következményeiknek

enyhítésére

törekvés,

szükség

esetén

más

intézményekkel, szervezetekkel, szakemberekkel együttműködve. A teljes és részleges integrációban nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek esetében pedig, minél fiatalabb életkortól kezdve a gondozásba ágyazott fejlesztés formájában segíteni a habilitációt és a rehabilitációt. Mindezek segítik az egyenlő esélyekhez jutást, a társadalmi beilleszkedést.

19

Családi Bölcsődénk célja a gyermekvédelem személyes gondoskodás területén, napközbeni gyermekellátás nyújtása, továbbá a nevezett célcsoport egyedi szükségleteihez igazodó nevelés és gondozás feltételeinek megteremtése, gyógypedagógiai asszisztens végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelőnk általi megvalósítása és a kisgyermekek integrálásának előkészítése a Pedagógiai Szakszolgálat fejlesztőpedagógusai és plusz szolgáltatásaink révén. Sajátos nevelési igényű gyermeket nevelni hatalmas érzelmi és anyagi megterhelés, célunk az érintett szülők tehermentesítése, az anyák munkaerő piaci reintegrációjának segítése. A gyermekek a pedagógiai szakszolgálat utazó gyógypedagógusai általi korai fejlesztésén túl, plusz szolgáltatásként gyógyúszásban részesülhetnek, így családi bölcsődénkben a fejlesztő terápiák egy helyen valósulhatnak meg, a gyermekek utaztatásával járó megterhelések kiküszöbölhetőek. Programunk kifejezett célja, hogy hosszabb-rövidebb intenzív fejlesztőelőkészítő szakasz után, amennyiben lehetséges, a kisgyermeket az integrált ellátást nyújtó bölcsődei részlegbe helyezzük át vagy hozzásegítsük az integrált óvodai nevelés igénybevételéhez.

2. Nevelő, gondozó munkánk alapelvei Mint a gyermekekért felelősséggel tartozó nevelési intézmény szilárd alap megteremtésével igyekszünk segíteni a gyermekek harmonikus személyiség fejlődését természetesen a család mellett kiegészítő szerepet betöltve. A gondozás-nevelés folyamatában törekszünk arra, hogy pozitív kompetenciakésztetéssel vegyük körül a gyermekeket, kiegyensúlyozott, derűs légkört teremtsünk, ahol jól érzik magukat. A gyermekek fejlődését segítő nevelői attitűddel, mintaadással közvetítjük azokat az értékeket, amelyek a harmonikus személyiség fejlődést szolgálják.

2.1. A család rendszerszemléletű megközelítése Tudjuk, hogy a gyermek elsődleges nevelője a család, igyekszünk ráerősíteni minden pozitív családi hatásra. Törekszünk a család minél jobb megismerésére, megértésére, elfogadjuk és alkalmazzuk a gyermek állapotának megfelelően kialakított szokásokat. Igény esetén tanácsadással

segítünk

túllendülni

az

esetleges

megtorpanásokon.

20

nevelési

bizonytalanságokon,

2.2.A koragyermekkori intervenciós szemlélet befogadása Szolgáltatásunk a koragyermekkori prevenció tükrében a gyermekek és családjaik speciális támogatását szolgálja a gyermek személyes fejlődése, a család saját kompetenciájának megerősítése érdekében. A koragyermekkori intervenció a szűrés szakaszától, a probléma felismerésétől és jelzésétől kezdve a diagnosztizáláson keresztül magában foglalja a különböző habilitációs/rehabilitációs, (pszicho)terápiás, illetve a gyógypedagógiai fejlesztő és tanácsadó tevékenységet. Kiemelten fontos a prevenciós elem, így a mentális egészséget, viselkedésszabályozást veszélyeztető kapcsolati mintázatok jótékony befolyásolását is célul tűztük ki. Szolgáltatásunk fókuszában nem csak a gyermek, hanem a család illetve annak szűkebb környezete áll és erőteljesen épít a család kompetenciáira és erőforrásaira.

2.3. A családi nevelés elsődlegességének tisztelete Tiszteletben tartjuk a családi nevelés elsődlegességét, ezt kiegészítve biztosítjuk a gyermekek harmonikus személyiség fejlődését a szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtésével. Igyekszünk ráerősíteni minden pozitív családi hatásra. Törekszünk a család minél jobb megismerésére, megértésére. Igény esetén tanácsadással segítünk túllendülni az esetleges nevelési bizonytalanságokon, megtorpanásokon. A szülők számára lehetővé tesszük, hogy bekapcsolódhassanak a tevékenységek minden színterén a bölcsődei életbe.

2.4. A gyermeki személyiség tiszteletének elve Elfogadjuk a gyermek és családja másságát, őszintén érdeklődést, megbecsülést mutatunk irányukba. Tiszteljük a gyermek egyéni fejlődési menetét, temperamentumát, szokásait, egyediségét. Igyekszünk őt minél jobban megismerni, megérteni, feltétel nélkül elfogadni, egyéni tempóját tisztelve nevelni. Támogatjuk, hogy saját ritmusában fedezze fel a környezetét, igyekszünk nem megzavarni a kisgyermek természetes tanulásának folyamatát.

2.5. A kisgyermeknevelő személyiségének meghatározó szerepe A gyermekeket rengeteg nevelési hatás éri a különböző nevelési intézményekben, de ebben a korai időszakban a harmonikus személyiségfejlődés segítése a cél. A kisgyermeknevelő, gyógypedagógus szaktanácsadásának megfelelően - gondozásba ágyazva a sajátos nevelési

21

igényű gyermekek számára elengedhetetlen fejlesztési feladatok folyamatos megvalósítását segíti. A gyermek jó érzését, a bizalmas, meghitt kapcsolat kialakítását fokozzák a naponta többször ismétlődő, örömteli gondozási műveletek. A gyermek fejlődéséhez alapvető feltétel a felnőtt őszinte érdeklődése, figyelme, megbecsülése, a kompetenciájának elismerésén alapuló választási lehetőség biztosítása az egyes élethelyzetekben, a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. Nevelőink meleg, szeretetteljes odafordulással, a megfelelő környezet kialakításával, a gyermek életkori- és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segítik a gyermek fejlődését.

2.6. A biztonság és a stabilitás elve Törekszünk a gyermek személyi- és tárgyi környezetének állandóságára, mely növeli az érzelmi biztonságát, alapul szolgál a könnyebb tájékozódásához, a jó szokások kialakulásához. A napirend folyamatosságából, az egyes mozzanatok egymásra épüléséből fakadó ismétlődések

is

segítik

a

tájékozódási

lehetőséget,

stabilitást,

kiszámíthatóságot

eredményeznek a napi események sorában, növelik a gyermek biztonságérzetét.

2.7. A fokozatosság megvalósítása A gyermeket az új helyzetekhez fokozatosan szoktatjuk, ezzel segítve alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását. A biztonság nyújtása természetszerűleg magában foglalja a fizikai és a pszichikai erőszak minden formájától való védelmet is.

2.8. Az egyéni bánásmód érvényesítése A gyermek fejlődéséhez alapvető feltétel a felnőtt őszinte érdeklődése, figyelme, megbecsülése, a kompetenciájának elismerésén alapuló választási lehetőség biztosítása az egyes élethelyzetekben, a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. Nevelőink meleg, szeretetteljes odafordulással, a megfelelő környezet kialakításával, a gyermek életkori- és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segítik a gyermek fejlődését. Fontosnak tartjuk, hogy a

22

gyermekek mindegyike folyamatosan érezze a róla gondoskodó felnőtt elfogadását akkor is, ha esetleg több területen jelentős eltérést mutat az átlagos fejlődéstől, vagy viselkedése bizonyos esetekben különbözik a megszokottól, emiatt nehezebben kezelhető.

2.9. A nevelés-gondozás egysége, a gondozási helyzetek kiemelt jelentősége A gondozás és nevelés feladatait nem lehet egymástól elválasztani, mivel az első három évben a gondozási feladatok kapcsán valósul meg a nevelési feladatok nagy része. A gyermek jó érzését, a bizalmas, meghitt kapcsolat kialakítását fokozzák a naponta többször ismétlődő, örömteli gondozási műveletek.

2.10. A gyermeki kompetenciakésztetés támogatása A gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítése, fizikai és pszichés állapottól függésének elfogadása, a gyermek felé irányuló szeretet és empátia fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat. A biztonságos és tevékenységre motiváló környezet, a szeretetteljes kapcsolat, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítása, a gyermek meghallgatása, véleményének figyelembevétele, a kompetenciájának megfelelő mértékű döntési lehetőség biztosítása a nevelés-gondozás egyik kiemelt feladata, egyben az önállóság és aktivitás fejlődésének alapja. A sajátos nevelési igényű gyermekcsoportban a szokásosnál is nagyobb eltérések lehetnek a gyermekek

önállóságának

szintjében,

aktivitásukban.

A

nevelő

az

élményszerzés

lehetőségének biztosításával, saját példamutatásával, az egyes élethelyzeteknek a gyermek számára átláthatóvá, befogadhatóvá, kezelhetővé tételével, a tapasztalatok feldolgozásának segítésével, az egyes viselkedésformákkal való próbálkozások bátorításával segíti a gyermek fejlődését.

2.11. Az aktivitás, az önállósulás segítésének elve A gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítése, az önállóság és az aktivitás tevékenység-specifikusságának, fizikai és pszichés állapottól függésének elfogadása, a gyermek felé irányuló szeretet, elfogadás és empátia fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat.

23

A biztonságos és tevékenységre motiváló személyi és tárgyi környezet megteremtése, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítása, a gyermek meghallgatása, véleményének figyelembevétele, a kompetenciájának megfelelő mértékű döntési lehetőség biztosítása a bölcsődei nevelés-gondozás egyik kiemelt feladata. A kisgyermeknevelő az élményszerzés lehetőségének biztosításával, saját példamutatásával, az egyes élethelyzeteknek a gyermek számára átláthatóvá, befogadhatóvá, kezelhetővé tételével, a tapasztalatok feldolgozásának segítésével, az egyes viselkedésformákkal való próbálkozások bátorításával segíti a tanulást. A más ritmusban fejlődő gyermekek napi tevékenységük végzése során többszöri biztatásra, és a feladat elvégzése után hatványozottabb mérvű dicsérete és elismerése van szükségük.

2.12. Az egységes nevelő hatások elve Intézményünkben a nevelés értékközvetítés és értékteremtés egyben. Eredményessége érdekében fontos, hogy a gyermekkel foglalkozó felnőttek – a közöttük lévő személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartásával – a gyermek elfogadásában, a kompetenciájának és pillanatnyi szükségleteinek megfelelő fizikai és érzelmi biztonság és szeretetteljes gondoskodás nyújtásában, öntevékenységének biztosításában egyetértsenek, az alapvető értékek, erkölcsi normák és célok tekintetében nézeteiket egyeztessék, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítsék.

3. Nevelő, gondozó munkánk feladatai Feladatunk a családban nevelkedő gyermekek napközbeni ellátása, a testi-, és pszichés szükségleteik kielégítése, az optimális fejlődés elősegítése 20 hetes kortól 3 éves illetve indokolt esetben a 4. életév, illetve sajátos nevelési igényű gyermek 6. életév betöltését követő augusztus 31-ig. A hátrányos helyzetű gyermekek esetében a hátrányok és következményeinek enyhítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek habilitációjának és rehabilitációjának segítése, egyéni foglalkozások keretében utazó gyógypedagógus által, illetve tanácsai alapján. A kisgyermeknevelő feladatai a gondozás, nevelés folyamatában

24

A más nemzethez/etnikumhoz tartozás tiszteletben tartása Elfogadjuk,

tiszteletben

tartjuk

a

gyermek

vallási,

nemzetiségi/etnikai,

kulturális

hovatartozását; lehetőségek szerint segítjük az identitástudat kialakulását és fejlődését, a saját és a más kultúra és hagyományok megismerését, tiszteletben tartását azzal, hogy biztosítjuk családjaink számára egymás kultúrájának (szokásainak, ételeinek) megismerését. Pozitívumokra támaszkodás Gyermekközpontú, türelmes, biztonságos környezetet teremtünk. Nevelési kultúránk a gyermek egyedi kezdeményezésére épít, képességeit és kompetenciáit tiszteletben tartva törekszünk arra, hogy a szülőtől távol töltött idő kellemesen és tartalmasan teljék el. A gyermekek fejlettségéhez igazodó reális követelményeket támasztunk, következetes szabályrendszert alkalmazunk, nevelési módszerek közül az elismerést és dicséretet részesítjük előnybe. Egészségvédelem szempontjából törekszünk a kisgyermekek egészséges életmódjának megalapozására. Ahhoz, hogy testileg és lelkileg harmonikusan fejlődhessenek, igyekszünk biztonságos és egészséges környezetet teremteni számukra. Primer szükségleteiket egyéni igényeik szerint elégítjük ki. A környezethez való alkalmazkodást és az egészségnevelést megfelelő napirenddel segítjük elő, mely magába foglalja a különböző gondozási és nevelési tevékenységeket. Amennyiben szükséges, egyes prevenciós és korrekciós feladatokhoz igénybe vesszük speciális szakember segítségét. Kiemelkedő fontosságúnak tartjuk a bölcsődénkbe kerülő gyermekek érzelmi és szociális fejlődésének elősegítését. Ennek érdekében elengedhetetlen a derűs légkör biztosítása, a kezdeti nehézségek megelőzése vagy csökkentése, és segítségnyújtás az élmények feldolgozásában. Kisgyermeknevelőink a gyermekekkel szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó kapcsolat kialakítására törekednek, melyet az egyéni szükségletek kielégítésével alapoznak meg. Nevelésükkel elősegítik az én tudat egészséges fejlődését, a bizalomra és elfogadásra épülő társas kapcsolatok alakulását, az együttélés szabályainak elfogadását, az empátia és tolerancia csíráinak elültetését közös élmények szerzésén keresztül. A kommunikációs képességeket a gyermekek kommunikációs kedvének felkeltésével és fenntartásával fejlesztik. Különös figyelemmel fordulunk a nehezen szocializálható, lassúbb fejlődésű, az érzékszervi vagy mozgássérült, a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű, és

az

elhanyagolt

kisgyermekek

felé.

Az

ő

gondozásukat-nevelésüket

sajátos

többlettörődéssel, fejlesztésüket speciális szakemberek bevonásával valósítjuk meg. A megismerési folyamatok fejlődését szem előtt tartva különböző módokon próbáljuk elősegíteni a gyermekek érdeklődésének kialakulását, fenntartását, erősödését és érdeklődési 25

körük bővülését. Mindezt életkoruknak megfelelő tevékenységek biztosításával, az önálló aktivitás és kreativitás serkentésével, a véleményalkotás és döntőképesség fejlesztésével igyekeznek elérni kisgyermeknevelőink. A közös tevékenységek során szerzett ismeretek és élmények feldolgozása, viselkedési és helyzetmegoldási minták nyújtása is fontos feladatuk. A

kisgyermekek

önkifejezését,

egészséges

személyiségfejlődését

támogató-bátorító

odafigyeléssel, megerősítéssel tudjuk elősegíteni. Az eltérő fejlődésű ütemű kisgyermekek bölcsődei nevelése - gondozása lehetővé teszi, hogy minél fiatalabb életkortól kezdve fejlesztő programmal segítsük a gyermek optimális személyiségfejlődését, biztosítsuk a szülőkkel való együttműködést. A sajátos nevelési igényű gyermekek egy része szakértői bizottság vagy gyógypedagógus javaslata alapján kerül intézményünkbe, másik részénél a nevelés, gondozás során ismerjük fel az átlagostól eltérő fejlődést. A gyermekek nevelési ellátása team munkában történik, melyben részt vesznek: kisgyermeknevelők, utazó gyógypedagógusok. A bölcsődei szakemberek figyelemmel kísérik és rögzítik a gyermekek fejlődését, tájékoztatják a szülőket, ha szükséges javasolják a szakértői vizsgálat elvégzését. A sajátos nevelési igényű kisgyermekek korai fejlesztését a szakértői bizottság javaslata alapján utazó gyógypedagógus végzi, melyhez a helyet és eszközöket intézményünk biztosítja. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a szülők figyelemmel kísérhessék gyermekük bölcsődében történő életét, fejlődését, fejlesztését. Szakemberektől választ kaphassanak kérdéseikre, igény szerint írásos fejlesztő programot kérhessenek otthonra a szakszolgálat szakembereitől. Fontos, hogy a kisgyermeknevelő a sajátos nevelési igényű gyermeket önálló személyiségként fogadja el, nevelését - gondozását a gyermek egyéni igényének figyelembevételével végezze. A kisgyermeknevelő a másként fejlődő gyermekekkel való foglalkozás során a tudatos nevelői munkája és tevékenysége során figyelembe veszi, hogy náluk hosszabb időt vesz igénybe a tanulási folyamat, és ebben direktebben kell részt vennie, mint az egészséges gyermekeknél. Az eltérő fejlődésű gyermek esetében kevésbé építhet arra a belső motivációra a nevelő, amely az ép gyermeknél természetesen jelentkezik és jelen is van a fejlődés folyamán. Számításba kell vennünk, hogy ezek a gyerekek későbbi életkorban lesznek szobatiszták, később tanulnak meg önállóan étkezni, és az önkiszolgálás egyéb területén is lassabban fejlődnek. A kislétszámú és családi bölcsődei csoport működésének pozitív hatásai a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlődésére:

26

 Egyéni igények, és egyéni fejlődési ütem kielégítésére több idő jut a nevelés és a gondozási feladatok ellátása terén.  A szociális, a társas kapcsolat egészségesebben fejlődik kisebb közösségben.  Pszichés és testi fejlődés magasabb fokon biztosított a szakemberek jelenléte miatt. A gyermekek társadalmi integrálása, nagyobb teret kap, hogy a játéktevékenység, gondozási folyamatok és udvari tevékenység során együtt vannak egészséges társaikkal. Szolgáltatásunk feladata továbbá a családok támogatása, a családok erősségeire építve a szülői kompetencia fejlesztése. A bölcsődébe járó gyerekek szülei részére, mentális és szakmai segítséget tud biztosítani az intézményben dolgozó szakemberek alkotta segítő team. A családok támogatásának módszerei     

Szülő csoportos megbeszélés Önsegítő csoport Fogadó óra Szakmai klub Egyéni esetmegbeszélés

4. Nevelő, gondozó munkánk megszervezésének elvei Fontosnak tartjuk a családi és bölcsődei nevelés-gondozás összehangolását, a szülők és a kisgyermeknevelők közötti korrekt partneri kapcsolat kialakítását, melynek feltétele a kölcsönös bizalom, az őszinteség, a hitelesség, a személyes hangvételű (de nem bizalmaskodó), etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó, tapintatos, folyamatos kommunikáció. Ezt alapozza meg első lépésben a gyermekek beszoktatását megelőző családlátogatás. Ennek célja a kapcsolatfelvétel, de egyben lehetőséget nyújt a család és a bölcsőde életének, szokásainak kölcsönös megismerésére. A személyes találkozás és információcsere segítséget jelent a szülővel történő beszoktatáshoz. Az adaptáció a fokozatosságra épülve a családdal együttműködve történik a gyermek igényeihez igazodva. A gyermek és kisgyermeknevelő közötti fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés megkönnyíti a beilleszkedést, mérsékli az adaptáció során fellépő szorongást. A szülővel történő fokozatos beszoktatás megkezdéséhez a szülő munkába állása előtt pár héttel felkeresi intézményünket, ahol személyes beszélgetés során egyeztetjük a bölcsődei élet megkezdésének pontos időpontját. Ekkor kap tájékoztatást a szülő a felvétel folyamatáról, a fokozatos beszoktatás módszeréről, a bölcsődei napi életről és a szakmai munkáról. 27

Intézményünkben a szülővel történő fokozatos beszoktatás a családdal való együttműködést helyezi előtérbe. Az anya vagy a beszoktatást végző más személy jelenléte biztonságot ad a kisgyermeknek, és megkönnyíti az új környezethez való alkalmazkodását. A kisgyermek és a kisgyermeknevelő között fokozatosan alakul ki az érzelmi kapcsolat, kötődés, mely segíti a gyermeket új környezetének elfogadásában, megkönnyíti a beilleszkedést a bölcsődei közösségbe, mérsékeli az adaptáció során mutatkozó reakciókat. Az első héten a személyi és tárgyi környezet megismerésére, a gyermek szükségleteinek a bölcsődében történő kielégítésére helyezzük a hangsúlyt, melyet az anya végez. Ekkor a gyermek az anyával együtt ismerkedik meg a kisgyermeknevelővel és szokásokkal. A kisgyermeknevelő megfigyelő, érdeklődő, majd a gyermek reakcióit figyelembe véve kb. 4-5 napon belül fokozatosan átveszi az anyától a gondozási műveleteket, de az anya még jelen van. Kb. a második héttől a gyermek fokozatosan egyre több időt tölt az anya nélkül a bölcsődében, míg a második hét végére már az egész napja a bölcsődei élet szerint zajlik. Kiemelten fontos a sajátos nevelési igényű gyermekek felvétele után történő beszoktatásának lehetősége. A tevékenységet a kisgyermeknevelőnek sokkal nagyobb odaadással, figyelemmel és szeretettel szükséges végezni, mint az egészséges gyermekek esetén. A bölcsődébe kerülés fontos pillérje a beszoktatás ideje mind a gyermeknek, mind a szülőnek. A bölcsődei beszoktatás a gyermekek számára két hét, ha a sajátos nevelési igényű gyermek állapota megkívánja ez az időszak meghosszabbítható. A másként fejlődő gyermekek beszoktatási ideje alatt, újabb gyermek beszoktatását nem kezdeményezi a csoport nevelője. A beszoktatás menete a fokozatosság, ugyan olyan ütemben zajlik, mint egészséges társak esetén. A fokozatosság, a csoportban töltött idő emelése, a szülő távolléti idejének emelése a gyermek állapotának függvénye. Fontos, hogy a kisgyermeknevelő és a gyermek ez időszak alatt el tudja egymást fogadni, egymásra tudjanak hangolódni, valamint minél több információ kerüljön a nevelő birtokába a gyermek eddigi életéről, szokásairól, napirendjéről. A kisgyermeknevelő ez idő alatt sajátítja el a gyermek gondozásával kapcsolatos speciális feladatokat. A beszoktatási idő lehetőséget adhat arra, hogy a szülőben és a kisgyermeknevelőben egy kölcsönős bizalom alakuljon ki, mert a sajátos nevelési igényű gyermek szülője sokkal, érzékenyebb, sebezhetőbb, és még bizalmatlansággal is tele van. A benne élő félelem miatt még nehezebben válik gyermekétől, mint egy egészséges gyermek édesanyja. A beszoktatási időszak a szülő számára is lehetőséget teremt arra, hogy az eddigi zárt közegből kimozduljon, kapcsolatokat építsen, kommunikáljon, szakemberekkel és más szülőkkel találkozzon. 28

A „saját kisgyermeknevelői” rendszer biztosítja személyi állandóságot a kisgyermekeknek a beszoktatás első napjától kezdődően. Ez elősegíti a kisgyermeknevelő-gyermek közötti szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat kialakulását. A „saját kisgyermeknevelő” szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe, és a bölcsődébe járás egész időtartama alatt ő a nevelője (felmenőrendszer). Az ún. ölelkezési időben idejét elsősorban a „saját” gyermekei gondozására, nevelésére fordítja. A csoport gyermekeinek egy része tartozik egy kisgyermeknevelőhöz. A nevelés-gondozás mellett ő kíséri figyelemmel a gyermek fejlődését, vezeti törzslapját, ő tartja számon az újabb fejlődési állomásokat. A „saját kisgyermeknevelő” rendszerben több figyelem jut minden gyermekre, számon lehet tartani a gyermekek egyéni igényeit, problémáit, szokásait, elsősorban a „saját” kisgyermeknevelője segíti át a bölcsődei élet során adódó nehézségeken. A bölcsődei csoportok létszámát az engedélyben meghatározottak szerint igyekszünk maximalizálni. Minden gyermek a bölcsődébe járás teljes időtartama alatt ugyanabba a gyermekcsoportba jár. Igyekszünk a szülőknek lehetőséget biztosítani arra, hogy előzetesen tájékozódjanak, és abba a csoportba írassák be gyermeküket, ahol a kisgyermeknevelőkkel a legjobb kapcsolat kialakítását valószínűsíthetik. A gyermekcsoport állandósága segíti a gyermekek kapcsolatának érzelmi kötődéssé alakulását. Már a csecsemők is felfigyelnek a mellettük lévő társaikra. A növekedésükkel párhuzamosan megjelennek az együttes tevékenységek különböző formái, a nézés, érintés, kommunikáció, egymás melletti majd az együtt játszás. Az együttes tevékenységek során a gyermekek között kialakul a szimpátia egymás iránt, és erősebb illetve gyengébb érzelmi kötődések figyelhetők meg. Megjelennek a konfliktusok, amelyek segítik megismerni önmaga és a másik gyermek lehetőségeit, korlátait a kortárs kapcsolatok szintjén. A jól működő, összeszokott csoport serkenti a gyermek aktivitását. A kapcsolatok minősége megmutatkozik a szociális viselkedés különböző formáiban, mint a társakhoz való viszony, az együttes tevékenységek minősége, mennyisége, illetve a felnőttel való kapcsolat felvétel, a figyelem önmagára való irányítása, fenntartása, a feladatok, problémák megoldásában való önálló részvétel. A jól szervezett napirendben megvalósul az egyéni bánásmód-, az állandóság-, a rendszeresség-, az aktivitás- és az önállóság segítésének alapelve. A napirend állandósága biztosítja a stabilitást, amely egyben tájékozódási lehetőség a gyermekek számára a napi eseményekben történő eligazodáshoz. A gyermekek szükségleteinek kielégítését életkoruk és fejlettségük figyelembe vételével változtatjuk igényeiknek megfelelően.

29

A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt, folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósítását kívánja biztosítani, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. A napirenden belül az egyes gyermek igényeit úgy elégítjük ki, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, kiiktatódjon a felesleges várakozási idő. Ez egyben a csoport belső nyugalmát is biztosítja. A folyamatos gondozáson belül az egymást követő események (tisztálkodás, étkezés, alvás) a gyermek biztonságérzetét, jó közérzetét teremtik meg – s egyben kiiktatják a felesleges várakozási időt. A napirend függ a gyermekcsoport életkori összetételétől, fejlettségétől, szükségleteitől, de befolyásolják azt az évszakok, az időjárás, a csoportlétszám és egyéb tényezők (pl. a bölcsőde nyitása, zárása, stb.) is. Kialakításának további feltételei a személyi állandóság (saját kisgyermeknevelő rendszer), a tárgyi feltételek, a jó munkaszervezés, a kisegítő személyzet összehangolt munkája, a gyermekek otthoni életének, életritmusának lehetőség szerinti figyelembe vétele. A részlegesen integrált csoport napirendjét, úgy alakítjuk ki, hogy a játék időn túl a gondozási nevelési feladatok során is együtt lehessenek a gyerekek a fürdőszobában és a gyermeköltözőben, ahol láthatják egészséges társaik önállósági kezdeményezéseit és önállóan végzett feladataikat. Az egészséges gyermekek pozitív mintát tudnak nyújtani, és ösztönző hatással tudnak lenni a másként fejlődő gyermekek tevékenységére és motiváltságára. A csoport napirendjét párhuzamos napirendként szervezzük, ami biztosítja a két szoba számára az udvarra készülődés és bejövetel során végzett tevékenységek együttes végzését. A tevékenységek láttán a sajátos nevelési igényű gyermekek leutánozhatják, és próbálkozhatnak a feladatok önálló kezdeményezésével A kisgyermeknevelők viselkedése, verbális és non verbális kommunikációja, valamint az egészséges gyermekek napi tevékenysége mintaként szolgál a sajátos nevelési igényű gyermekek szocializációs fejlődésének folyamatához. Napirend a bölcsődében és a családi bölcsődében: 6.00. órától a gyermekek fogadása, szabad játéktevékenység a szobában 8.00.-8.30. reggeli 8.30.-10.00. Szabad játéktevékenység a szobában, jó idő esetén az udvaron, gondozási műveletek, sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése 30

10.00.-10.20. Tízórai 10.20.-11.00. Szabad játéktevékenység az udvaron, rossz idő esetén a szobában, kreatív kezdeményezések, sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése 11.00.-11.30. Udvarról bejövetel, gondozási műveletek, készülődés az ebédhez 11.30.-12.00. Ebéd, ebéd utáni tisztálkodás 12.00.-14.30. Készülődés a lefekvéshez, csendes pihenő 14.30.-15.00. Ébredő gyermekek gondozása, szabadjáték, készülődés az uzsonnához 15.00.-15.30. Uzsonna 15.30.-18.00. Szabad játéktevékenység a szobában, vagy az udvaron, gyermekek hazaadása

5. Kapcsolat más intézményekkel Bölcsődénk egy épületben működik a 0-3 éves korosztályt ellátó Fészek- Családi Napközivel, így szakmailag és technikailag is szoros a kapcsolat a két intézményegységen belül. Külső kapcsolatunk a város összes bölcsődéjével szoros, szakmai kérdésekben, programokról szóló tájékoztatásban számíthatunk a segítségükre. Kiemelt kapcsolatot ápolunk a szomszédos óvodával és a sajátos nevelési igényű gyermekeket fogadó óvodai csoporttal rendelkező iskolával, ezáltal segítjük a gyermekek zökkenőmentes óvodai beilleszkedését. Egyedi esetekben, főleg hátrányos helyzetű, vagy sajátos nevelési igényű gyermekeink kapcsán személyiségfejlődésüket segítő más intézményekkel is kapcsolatba kerülünk. Pl.: Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó, Család- és Gyermekjóléti Szolgálat, szakellátás intézményei. Szakmai kapcsolatot tartunk fenn a Magyar Bölcsődék Egyesületével, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetével, a Baranya Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalával, az NRSZH-val. Ezen kívül egyéb esetekben a Védőnői Szolgálattal, egészségügyi, szociális intézményekkel, egyházakkal, és civil szervezetekkel is kapcsolatot tartunk. Ezek az együttműködések elsősorban a szolgáltatás hatékonyabbá tételét, illetve a szülőket segítő szolgáltatások tervezését segítik, kiemelt figyelmet fordítva a Gyvt. 17.§-ban meghatározott jelzőrendszeri feladatok megvalósítására.

31

6. A bölcsődei nevelés, gondozás főbb helyzetei A nevelés-gondozás valamennyi helyzetének célja a gyermek testi-lelki harmóniájának elősegítése, melyhez hozzátartozik a személyi- és tárgyi környezettel való harmónia is, ezért a nevelés-gondozás valamennyi helyzetében lehetőséget biztosítunk a kisgyermek számára ahhoz,

hogy

érdeklődésének,

pillanatnyi

pszichés

szükségleteinek

megfelelően

ismerkedhessen személyi- és tárgyi környezetével úgy, hogy viselkedési mintát és segítséget kapjon optimális és sokoldalú fejlődéséhez és szocializációjához. A gondozás (testi szükségletek kielégítése) és a játék a bölcsődei élet egyenrangúan fontos helyzetei, melyekben lényeges a gyermek szabad aktivitás iránti igényének és kompetencia érzésének erősítése. A bölcsődei élet legyen élvezetes, részvételre motiváló és kielégítő tanulási élményeket biztosító, társas közegben zajló, interakciót ösztönző. A gyermekek számára biztosítjuk, hogy koruknak és fejlettségüknek megfelelően vegyenek részt az egyes élethelyzetek, tevékenységek előkészítésében, kiválasztásában, alakításában. Valamennyi tevékenység, élethelyzet alakításának módszertani alapja a gyermek pozitív önértékelésének erősítése és a különböző faji, kulturális, vallási, nyelvi, nemi valamint fizikai és mentális képességbeli különbözőségek tiszteletének kialakítása. Valljuk, hogy a 0-3 éves kisgyermek fő tevékenysége a játék, legfejlesztőbb hatású az a tevékenység számára, amikor saját terét és idejét önmaga számára struktúrálhatja. Minden egyéb tevékenység választható, a gyermeknek lehetősége van a helyzetből kilépni, illetve bármikor újra csatlakozhat a tevékenységhez. A kisgyermekek ilyen „passzív fejlesztése” elsősorban a környezet gondos alakításával valósul meg. Szakembereink tudatos döntéseik alapján olyan helyzeteket kínálnak az egyes gyermekek számára, amelyek fejlődésük kibontakozását elősegítik. Fontosnak tartjuk a gondozási műveletek és szokáskialakítás kínálta nevelési/fejlesztési lehetőségek kihasználását. Vigyázunk arra, hogy megfelelő mennyiségűek és minőségűek legyenek a gyermekeket érő ingerek. Mind a fizikai környezet, mind a tevékenységek körében ügyelünk arra, hogy sem alul-, sem túlstimulálva ne legyenek a ránk bízott gyermekek. Indokolt esetben a gyermek korai fejlesztésben részesülhet. Ezt minden esetben a szülővel együttműködve és a szülő lehetőség szerinti maximális bevonásával utazó gyógypedagógusok végezik a korai intervenció általános alapelveinek megfelelően. A bölcsődében a csecsemők és kisgyermekek kompetenciájára épülő gondozási és nevelési munka folyik. Maga a nevelési folyamat minden tevékenységükben jelen van, legyen az

32

gondozás vagy szabad játék tevékenység. Minden esetben megtapasztalja a jelzései, cselekvései hatását és ezek a gyakorlások eredményeként tudatosulnak. Már csecsemőkortól a gondozás folyamatában teremtjük meg az alapot, hogy ne csak részese, de aktív résztvevője legyen a vele való történéseknek. Ehhez a gyermek legapróbb jelzéseit is észre kell venni és annak megfelelően reagálni. Mindig és minden helyzetben elegendő időt és lehetőséget kell teremteni a próbálkozásaikra. A kiváró gyengéd mozdulatok, a biztató hangsúly, mind azt erősítik, hogy elismerik és fontosnak tartják minden apró megnyilvánulását. A rendszeres pozitív tapasztalatok segítik a gyermeket abban, hogy kialakuljon a hatni tudás érzése. Az apró kezdeményezésekből fokozatosan kialakul a valódi együttműködés. A gyermekek önállósulási törekvései ennek hatására egyre erőteljesebben jelennek meg a viselkedésükben. Az alapvető képességek elsajátításának segítése lehetővé teszi a magasabb szintű motívumok megjelenését, ami újabb képességek kialakulását teszi lehetővé. Így egyre inkább képes lesz az önálló cselekvésre, viselkedésre. A megfelelő motiválás lehetővé teszi, hogy akaratát kinyilvánítsa, érvényesítse ezzel erősítve, hogy képes önálló döntéseket hozni, és saját viselkedését irányítani. Az én erők fejlődésének segítése elengedhetetlen feltétele a személyiség harmonikus fejlődésének kibontakoztatásához. Ez a folyamat biztosítja, hogy a gyermekek a személyes motívumok megjelenésével a cselekedeteikben, viselkedésükben elsajátítsák azokat a képességeket, melyek szükségesek a biológiai-, a komfort-, a mozgás-, az élmény-, és az egészségvédő szükségletek kielégítéséhez. Szobatisztaságra nevelés, WC használat Figyelünk arra, hogy a pelenkázás, biliztetés, WC használat a gyermek fejlettségének megfelelően történjen. A pelenkás gyermeket étkezés előtt, illetve szükség szerint tesszük tisztába, ill. a bilit és a WC-t is így használjuk. Fontosnak tartjuk, hogy a pelenkacsere alatt a gyermekkel foglalkozó személy viselkedjen barátságosan, vonja be őt a tevékenységbe. A tevékenységet finom mozdulatokkal végezzük, fájdalmat, kényelmetlenséget semmiképpen nem okozunk neki. A pelenkázás után lefertőtlenítjük a pelenkázó felületét, majd minden alakalommal a felnőtt és gyermek is kezet mos. A szobatisztaságra nevelés menetét a szülőkkel közösen tervezzük meg, amikor a gyermek már hajlandóságot mutat az önállósodásra. Kb. 2-3 éves korban, egyes sajátos nevelési igényű gyermekek esetében lehet, hogy még későbbi életkorban, ha egy-egy alkalommal tisztázásnál száraz a gyermek pelenkája, vagy ő kéri a bilit, esetleg szívesen használja a WC-t, rövid időre ráültetjük. Mellette maradunk, míg a gyermek a szükségletét végzi, megdicsérjük, ha sikerül a művelet, de nem marasztaljuk el sikertelenség esetén. Ha már volt néhány sikeres próbálkozás 33

és néhány óra után is száraz a gyermek pelenkája, akkor egy-egy délelőttöt tölthet már pelenka nélkül. Időnként tapintatosan felajánljuk számára a bili vagy WC használatát, de nem erőltetjük. Tudjuk, „balesetek” még egy ideig előfordulhatnak, türelmesen kivárjuk a biztos szobatisztaságot. Kényelmes eszközök, ruházat, gyermekméretű WC biztosításával segíthetjük a gyermek szobatisztává válását. Mosakodás Étkezések előtt, pelenkázás, WC és bili használat után minden alkalommal, ezen kívül szükség szerint történik a kézmosás, az adott szituációtól és az egyéni szükségletektől függően. Folyékony szappant használunk, minden gyermek számára külön törölközőt biztosítunk, melyek számukra könnyen hozzáférhetőek, elérhető magasságban elhelyezettek. A sajátos nevelési igényű gyermekek fokozott segítségre szorulnak, de még az önálló gyermekek esetében is a fürdőszoba használat során állandó felügyeletet biztosítunk. Az óvodás korúak már egyre önállóbban mosakodnak és fésülködnek, de esetenként nekik is szükségük lehet a felnőtt segítségére. Öltözködés Az öltözködésre mindig biztosítunk megfelelő helyet és időt a gyermekek számára. Minden kisgyermeknek van jellel ellátott szekrénye, hozzátartozó pad és polc, ahol a váltóruhákat, cipőket tartjuk. A kisebbeket mi öltöztetjük az öltöző padon vagy a pelenkázón. A nagyobb, önállósodó gyermekek számára megfelelő időt biztosítva, padon vagy földre helyezett matracon ülve kényelmesen próbálkozhatnak az egyes ruhadarabok, lábbelik fel és levételével. Semmiképpen nem sürgetjük őket, hiszen a begyakorláshoz sok idő kell, gyakori dicsérettel ösztönözzük őket. A szülő gondoskodik a gyermek évszaknak megfelelő, kényelmes udvari és benti ruházatáról, tiszta váltóruháról, váltócipőről. Jónak tartjuk, ha a sajátos nevelési igényű gyermekekre önállósodást segítő ruházatot ad a szülő, hiszen minden apró sikerélmény egy újabb próbálkozás alapja. A helyes öltözködés nemcsak az időjárás változásai ellen véd, hanem fejleszti a gyermek ízlését, esztétikai érzékét is. Alvás, pihenés A gyermekeknek életkoruk és egyéni igényeik szerint van szükségük a pihenésre. Minden gyermeknek külön fekhelye van, és igény szerint a délutáni alvás mellett délelőtti alvás lehetőségét is biztosítjuk. A kicsik és állapotuk miatt fokozott védelemre szoruló gyermekek 34

állandó helyen álló, szabványméretű rácsos gyermekágyban, a biztonságosan járni tudó gyermekek ebéd után a szobába hozott bölcsődei fektető ágyakban alszanak. A fektetők egymástól karnyújtásnyira vannak elhelyezve, hogy a gyermekek ne zavarják egymást a pihenésben. Mesével, halk, nyugtató zenével, igény szerint saját cumival, puha játékkal, stb. segítjük az elalvást. Levegőzés A gyermekek egészsége, mozgásigénye szempontjából lényeges, hogy minél több időt töltsenek a tiszta, szabad levegőn. A járni nem tudó gyermekek udvari fajárókában levegőzhetnek, az önállóan közlekedő gyermekek pedig a tágas, megfelelő arányú füves, betonos udvarunkon - egész évben, a nyári melegben a fák árnyékos terében -, mozoghatnak kedvükre. A levegőztetést csak nagy kánikulában csökkentjük, ilyenkor reggel tartózkodunk kint vagy esőzés, erős havazás, nagy erejű szél, sűrű köd vagy – 5°C alatti hőmérséklet esetén mellőzzük. A napfény káros hatása és a kisgyermekek bőrének érzékenysége miatt fokozott figyelmet fordítunk az erős napsugárzás elleni védekezésre. Fokozottan ügyelünk arra, hogy 11-15 óra között ne érje a gyerekeket közvetlen napsugárzás, a gyermekek fejét sapka, kendő, testüket trikó, póló használatával védjük. Étkezés Bölcsődénkben a gyermekek élelmezését HACCP rendszernek megfelelően a bölcsőde konyhájáról biztosítjuk. Az étlapot központilag tervezetten, a gyermekek életkori sajátosságának, szükségleteinek megfelelően dietetikus állítja össze. Az ételek idényjellegű zöldségből, modern konyhatechnikai eljárással készülnek. Rugalmasan alakítható napirendünk lehetővé teszi, hogy minden gyermek nyugodt körülmények között étkezhessen. Az étkezés előkészítésében, terítésben, tálalásban a gyermek korának megfelelően részt vehet, ha ehhez kedvet érez. A csecsemőket ölben ültetve, a kezét, karját szabadon hagyva eteti az ellátást nyújtó személy. A nagyobb, fejlettebb gyermekek, ha már egyedül le tudnak ülni, illetve fel tudnak állni és az ételadagjuk nagy részét önállóan el tudják fogyasztani gyermek méretű széken, asztalnál ülve étkeznek. Új ételek, ízek bevezetését először mindig csak egy kanálnyi mennyiségben kínálunk a gyermekeknek és csak akkor adunk nekik többet, ha szívesen fogadják azt. Fokozza a gyermekek étvágyát, ha nem sürgetjük őket, és az étkezések jó hangulatban zajlanak, azonban

35

sosem erőltetjük, hogy többet fogyasszanak a kívántnál. Az étkezés közben szerzett tapasztalatok a gyermek tudását gyarapítják. Fokozatosan alakulnak ki a felnőtt példamutatása hatására az egészséges és kultúrhigiénés táplálkozási szokások. A családi tapasztalat mellett a kisgyermeknevelő mintanyújtással, szoktatással, megerősítéssel, támogatással segíti ezt a folyamatot, melyben lényeges az esztétikus étel, terítés és tálalás is. Minden gyermeknek megfelelő méretű terítéke van, amellyel önállóan tud bánni. Fontos, hogy az étkezésre szinte mindig azonos időben kerüljön sor, folyadék, elsősorban víz, egész nap és az étkezések teljes ideje alatt álljon a gyermekek rendelkezésére. A gyermekek ízlésében, étvágyában az egyéni különbségek mutatkoznak, természetesnek fogadjuk el igényeiket. A játék a gyermekkor alapvető tevékenysége és minden formája örömet okoz számára. A csoportnak megfelelő napirend biztosítja, hogy a szobában és az udvaron is a lehető legtöbb idő jusson a szabad játék tevékenységekre. Ahhoz, hogy legyen kedve játszani a nyugodt légkört, az érzelmi stabilitást a kisgyermeknevelők teremtik meg. A tárgyakra irányuló kíváncsiságot, megismerési-, és felfedezési vágy jelenlétét az érdeklődését felkeltő és fenntartó játékok biztosítják. A változatos, koruknak, fejlettségüknek megfelelő játékok biztosításával lehetőségük van a változatos, elmélyült játékra. A kisgyermeknevelő feladata a feltételek megteremtése mellett a játékban való részvétel. Ez megnyilvánul a támogató odafigyelésben, a gyermek tevékenységéhez, igényéhez, pillanatnyi érzelmi állapotához igazodó részvételében. A bölcsődében a másként fejlődő gyermekek számára megteremtett szeretetteljes, biztonságos, családias légkör lehetőséget ad arra, hogy saját képességei szerint fejlődjön, megtapasztalja az önfeledt, szabad játék örömét. Az életkori- és egyéni sajátosságokra, szükségletekre tekintettel, odaforduló szeretettel, elfogadással, kompetenciáik figyelembevételével, tevékenységbe ágyazottan, viselkedési minták nyújtásával biztosítja a nevelő a gyermekek számára a sokféle változatos tevékenységet, mellyel támogatja a harmonikus fejlődésüket. A sajátos nevelési igényű gyermekek a játék idő nagy részében az egészséges gyermekek egyéb játéktevékenységét (pl: alkotó) nem zavarva a nap nagy részében együtt vannak. Közös együttlét során viselkedési mintát és játékhasználati technikákat tudnak elsajátítani egészséges társaiktól. Az éneklés és a mondókázás a mindennapok természetes velejárói a bölcsődei életnek. A kisgyermeknevelő feladata, hogy spontán dúdolgatásra, énekelgetésre adjon mintát. Az 36

éneklés, mondókázás közvetlen személyes kapcsolatot jelent, amely játékkal, mozgással jár együtt, egyben fejleszti a gyermek hallását, beszéd fejlődését, ritmusérzékét is. A bölcsődei zenei nevelés eredményes megvalósítása azt jelenti, hogy a gyermekek szívesen hallgatnak éneket, hangszereket, érzékenyek a hangokra, zörejekre, szívesen dúdolgatnak, helyes hanglejtéssel beszélnek. Gyermekeink gondosan összeválogatott klasszikus zenei darabokra alszanak el. A bölcsődében sokrétű zenei élmény átélésére, tapasztalatszerzésre ad lehetőséget a környezet hangjainak megfigyelése, a gondozónő kellemes ének- és beszédhangja, spontán dúdolgatása, ritmusos szövegmondása, a dallam és ritmushangszerek hallgatása, megszólaltatása, a közös éneklés. A gyermek életkori sajátosságaihoz, egyéni fejlettségéhez, érzelmi, hangulati állapotához

igazodó,

felelősséggel

kiválasztott

és

alkalmazott

játékos

mondókák,

gyermekdalok, népdalok és értékes zeneművek felkeltik a kisgyermek érdeklődését, formálják esztétikai érzékenységét, zenei ízlését, segítik a hagyományok megismerését és továbbélését. A személyes kapcsolatban, játékhelyzetekben átélt mondókázás, éneklés, zenehallgatás pozitív érzelmeket keltenek, örömélményt, érzelmi biztonságot adnak a kisgyermeknek. Az ismétlődések, a játékos mozdulatok megerősítik a zenei élményt, a zenei emlékezetet. Érzelmi alapon segítik az anyanyelv, a zenei anyanyelv elsajátítását, a személyiség fejlődését, hozzájárulnak a kisgyermek lelki egészségéhez, valamint a csoportban a derűs, barátságos légkör megteremtéséhez. A bölcsődei zenei nevelés eredményes megvalósítása lehetőséget nyújt a gyermek további zenei fejlődésére. A mese nagy hatással van a gyermekek beszédére, gondolkodására, emlékezetére, tehát befolyásolja az érzelmi-, értelmi-, és szociális fejlődését is. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a gyermekek mindig koruknak megfelelő meséket halljanak a kisgyermeknevelők tolmácsolásában. A versnek elsősorban a ritmusa, a mesének pedig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségre. A verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés bensőséges kommunikációs helyzet, így a kisgyermek számára alapvető érzelmi biztonság egyszerre feltétel és eredmény. A gyermek olyan tapasztalatokra, ismeretekre tesz szert, amelyeknek megszerzésére más helyzetekben nincs lehetősége. Fejődik emberismerete, a főhőssel való azonosulás fejleszti empátiáját, gazdagodik szókincse. A mese segíti az optimista életfilozófia és az önálló véleményalkotás alakulását. A helyzetek alakítását, alakulását a gyermekek pillanatnyi érzelmi állapota és ebből fakadó igényei befolyásolják elsősorban. Alkotó tevékenységek során az öröm forrása maga a tevékenység – az érzelmek feldolgozása és kifejezése, az önkifejezés, az alkotás – nem az eredmény. A kisgyermeknevelő a feltételek biztosításával, az egyes technikák a gyermekek képességének a megfelelő megmutatásával, a 37

gyermek pillanatnyi igényeinek megfelelő technikai segítéssel,

a gyermek alkotásának

elismerésével és megbecsülésével, megőrzésével segítheti az alkotó tevékenységek iránti érdeklődést és a személyiségfejlődésre gyakorolt hatások érvényesülését. Egyéb tevékenység formákat is biztosítunk, amelyek a gyermekek fejlődését szolgálják. Ezek a tevékenységek valamilyen élethelyzet közös előkészítéséhez és megoldásához, az egymásról és a környezet szépségéről való gondoskodáshoz kapcsolódnak (pl. viráglocsolás, gyümölcsnap előkészítése… stb.). Az öröm forrásai az együttesség, a közös munkálkodás és a tevékenység

fontosságának,

hasznosságának

átélése.

A

gyermekek

bármikor

bekapcsolódhatnak, és bármikor kiléphetnek, ezekből a tevékenységekből. Lehetőséget biztosítunk a terményekkel való játékra, az évszakoknak megfelelően, illetve alkalmakhoz köthetően tésztagyúrásra, sütemény formázásra van lehetőségük. A természettel, növényekkel való közvetlen tapasztalatszerzést biztosítja a kis konyhakertben való közös ültetés, öntözés, a növények gondozása, növekedésük, termőre fordulásuk nyomon követése. Évszakonként gyűjtjük a terményeket (gesztenye, makk, toboz, csuhé, stb.) amelyeket sokrétűen használunk fel, elsősorban a téli hónapokban. A mozgás alapvető formái csecsemő- és kisgyermekkorban alakulnak ki, fejlődnek. A gyermekek mozgásigénye rendkívül nagy, ezért mind a szobában, mind az udvaron biztosítjuk számukra a nagy mozgásteret, a változatos mozgásfejlesztő játékokat, melyek használata során gyakorolják az egyes mozgásformákat, fejlődik mozgáskoordinációjuk, harmonikussá válik a mozgásuk. A nagymozgásos játékokra a szabadban, a fa játékokkal jól felszerelt, tágas udvaron, több lehetőség adott, mint szobában. A szobai játékok sokféleségük folytán a kéz finommozgását és a nagymozgásokat is fejlesztik. A szobában is szükségesek nagymozgásos játékok, melyet mobil játékeszközökkel, fejlesztő eszközökkel oldunk meg. Fontos szempont, a környezet balesetmentessége, ezért a veszélyforrásokat igyekszünk kiküszöbölni, minimalizálni. Minél változatosabb mozgásra van lehetősége a gyermekeknek, annál nagyobb örömüket lelik a játékban. A sajátos nevelési igényű gyermekeknek olyan játszóhelyet alakítottunk ki, amely védett, de még is elegendő helyet biztosít az általuk már elsajátított mozgásformához. pl.: hempergő, elkerített szobasarok. Az önállósági törekvések támogatása során a gondozási műveletekben való aktív részvétel a praktikus mozgások gyakorlására, finomítására ad lehetőséget. A teljesítményelváráshoz kötött, erőltetett tanulásnak, ismeretgyarapításnak a bölcsődében nincs helye. A bölcsődei nevelés-gondozás területén a tanulás fogalmát a lehető legtágabban 38

értelmezzük: minden olyan tapasztalat- és/vagy információszerzési folyamattanulás, amely tartós változást idéz elő a viselkedésben és/vagy a gondolkodásban. A tanulás a gyermek korából és fejlettségéből adódó tevékenység, ill. tevékenységbe ágyazottan történik, mely legfontosabb irányítója a személyes kíváncsiság, az érdeklődés. A kisgyermekkori tanulás színterei a természetes élethelyzetek: a gondozás és a játék, a felnőttel és a társakkal való együttes tevékenység és kommunikáció. A tanulás formái: utánzás, spontán játékos tapasztalatszerzés, a kisgyermeknevelő-gyermek interakcióból származó ismeretszerzés és szokáskialakítás. A kisgyermeknevelő a sajátos nevelési igényű gyermekekkel való foglalkozás során alkalmazott módszereiben figyelembe veszi, hogy náluk hosszabb időt vesz igénybe a tanulási folyamat, és ebben direktebben kell részt vennie, mint az egészséges gyermekeknél. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében kevésbé építhet arra a belső motivációra, amely az ép gyermeknél természetesen jelentkezik a fejlődés folyamán. A beszéd a kisgyermekkori tanulás nagyon fontos eleme. A kommunikatív képességek fejlődésének feltételei a biztonságos és támogató környezetben zajló gyermek-gyermek és felnőtt-gyermek interakciók, mely során kisgyermeknevelőink figyelmesen hallgatják a gyermekeket. Verbális és nonverbális kommunikációjuk összhangban áll, mosolyogva, halk szóval, érthetően, a gyermekek fejlettségének megfelelő szóhasználattal beszélnek, sok új információt nyújtanak a gyermekek által feltett kérdésekre válaszolva. Ünnepek Az ünnepek széppé, színessé teszik a mindennapokat, segítenek a meglévő hagyományok megőrzésében, az újak kialakulásában. Ezt a szerepet csak akkor töltik be, ha az érintett jól érzi magát, senki nem érzi kényszernek a bekapcsolódást, ezért igyekszünk az egyéni igényeket figyelembe venni. A családi napközi működtetője elősegíti annak a szemléletnek a kialakulását, mely szerint az ünnep hangulata, az érzelmi élmény a fontos, nem az ajándékok értéke. 

Hagyományos ünnepek -

Farsang

-

Húsvét

-

Mikulás

-

Karácsony

-

Gyermeknap

-

Anyák napja

39

Az ünnepek közül a Karácsony, a Húsvét és az Anyák napja elsősorban a család ünnepe, családi napközi bizonyos előkészületekkel és érzelmi ráhangolással járul hozzá a családi ünnep hangulatához, majd az otthoni ünneplés után kerítünk sort a csoportban ünneplésre. 

Csoport ünnepei -

Gyermekek születésnapjai

-

Búcsúztató óvodába menetel előtt

Az ünnepekre a szülők is kapnak meghívást, fotók, videók készülnek. Az ünnep meghittsége, hangulata hozzájárul az abban részes személyek (gyermekek és felnőttek) közötti kapcsolatok mélyüléséhez.

KIEMELT NEVELÉSI, GONDOZÁSI PROGRAMOK

1. Környezetei és természeti nevelés a bölcsődében A környezeti nevelés gondolata néhány évtizeddel ezelőtt a fejlett nyugati társadalmakban született meg először. Ott, ahol a városiasodással és a megnövekedett népsűrűséggel járó gondok már-már elviselhetetlenné váltak a lakosság számára. Egyre inkább előtérbe kerül a környezet védelmére irányuló nevelés fontossága. A környezeti nevelés olyan folyamat, melynek célja, hogy a világ népessége környezettudatosan gondolkodjék, figyeljen oda a környezetre és minden azzal kapcsolatos problémára. Rendelkezzen az ehhez szükséges tudással, beállítódással, képességekkel, motivációval, valamint mind egyéni, mind közösségi téren eltökélten törekedjék a jelenlegi problémák megoldására és az újabbak megelőzésére. A természeti nevelés feladata, hogy erősítse a gyermekben a veleszületett spontán érdeklődést és kíváncsiságot, melyet a világ jelenségei iránt tanúsít. Segítse fenntartani és bátorítani az érzést, hogy részeként is egyek vagyunk a világgal. A természeti nevelés irányelvei természetközpontúak. Törekednünk kell az élettelen és élő társainkkal való együttélésre, a természet törvényeinek betartására, a lehető legkisebb mértékű károsításra. A természet védelmének értelmezése ki kell, hogy terjedjen az egészre és annak minden elemére – a fűszáltól az űr végetlenjéig. Bölcsődénkben a program célja a legfiatalabbakkal is megismertetni a környezettudatos gondolkodást. Igyekszünk tudatosan átgondolt nevelési módszerekkel a környezethez való 40

viszonyulás olyan formáit kialakítani, melyek a környezet megismerését, megfelelő használatát, védelmét segítik elő. A feladatok megvalósítása feltételezi a családdal való szoros együttműködést, de ugyanakkor a családok szemlélete is a gyerekeken keresztül alakítható, mert a jó szokásokat a gyerekek hazaviszik. Az életkori sajátosságaiból következik a bölcsődei környezeti nevelés megvalósításának speciális volta. A gyermekek a körülötte lévő világot érzékszerveivel, tapasztalás útján ismeri meg, cselekedete tevékeny, aktív, nyitott, kreatív, mindig valamilyen érzelem kíséri. A program megvalósítása szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása, mely sokszínű tevékenységet feltételez a gyermeki közösségben. A környezeti nevelés a gyermek és a természet kapcsolatát helyezi a tevékenység középpontjába. A környezeti nevelés maga a bölcsődei élet. Ahogyan játszunk, reggelizünk, ebédelünk, pihenünk, ahogyan érzünk, ahogyan alakulnak emberi kapcsolataink, ahogyan vigyázunk a vízre, az energiára, a szobák tisztaságára, ahogyan gondozzuk kisállatainkat ez mind a környezeti nevelés. A folyósón kialakított a zöld sarokban szinte mindig csírázik, hajt, zöldell valamilyen növény. A gyerekeknek a bölcsődébe lépés pillanatától lehetőségük van ezek megfigyelésére, cselekvően részt venni gondozásukban. A bölcsődések gazdag tevékenységéhez tartozik a kertben végzett " munka ", mely során zöldborsót, paradicsomot, paprikát, sóskát, epret ültetünk. Közben megfigyelik az élő természetet, észreveszik a legapróbb rovart, meghallják a madarak hangját. A munkában való részvétel önkéntes, az egyes apró fázisokhoz bármikor lehet kapcsolódni. Tavasszal kezdődik a munka első szakasza, amikor a magokat kis poharakba rakott földbe szórjuk. Gyermekeink nap, mint nap megfigyelhetik, tapasztalhatják a növények növekedését, fejlődését - magtól magig - és azt is, hogy fejlődésüket milyen feltételek megteremtésével érhetjük el. (víz, levegő, tápanyag stb.) A meleg idő beálltával a kifejlődött palántákat a két épület közötti, védett kiskerti részbe ültetjük, folyamatosan öntözzük, gyomláljuk növényeinket, figyeljük növekedésüket, változásukat. Az utolsó szakaszban a gyermekek nagy örömére terméseket betakarítjuk, elfogyasztjuk. Programunk során a gyermekek saját tevékenységükön keresztül megélik, megtapasztalják, hogyan kell gondoskodni azokról a növényekről, melyeket napról napra látnak növekedni, termőre fordulni. Ismereteik, gondolkodásuk, beszédük egyre bővül, több élményhez, örömforráshoz jutnak. Igénnyé válik, hogy öntözhessék saját növényeiket, szedegethessék az

41

édes, finom ízű paradicsomot, tálba gyűjtögethessék a borsószemeket, tépkedhessék a sóskát, melyekből szívesen és büszkén kínálgatják társaikat, a szüleiket, felnőtteket. Mindezeket a tevékenységeket önfeledt vidámság, játékosság szövi át. Jó érzés, hogy a kiskert a „miénk”, külön élmény, hogy a gyerekek szüleikkel besétálhatnak, közösen csemegézhetnek a termésből, a nagy beszélgetések, vidám együttlétek közösségkovácsoló erővel bírnak. Bízunk benne, hogy szakmai programunk a gyermekek egészséges személyiségfejlődését maximálisan támogatja, bölcsődés éveit megszépíti, megfelelő alapot nyújt az óvodai-iskolai környezeti neveléshez.

2. Pikler csoport 2015-ös év elején szakmai kapcsolatba kerültünk a budapesti Pikler Bölcsődével. Több kolléganőnek megtetszett az ott folyó munka, a gyermekeket ellátó nevelési szemlélet, így 2015 őszén egy csoportunkba, majd 2016 őszén egy újabb csoportba bevezetésre került ez a módszer. Nagy mozgást fejlesztő eszközöket és több természetes anyagú, változatos tevékenységre serkentő játékot vásároltunk, készítettünk. A gyermekek gondozása lassabban, bensőségesebben folyik, szabadon, több időt hagyva próbálkoznak, gyakorolnak folyamatos biztatás, dicséret mellett. Tapasztalatunk, hogy az idekerült legkisebb korosztály a mozgásfejlesztő eszközök segítségével hamarabb és nagyobb biztonsággal tanult meg létrán mászni, lépcsőzni, egyensúlyozni, mint más csoportba járó társaik. Az immár egy éve folyó munka pozitív tapasztalatait leszűrve arra a következtetésre jutottunk, hogy tovább visszük és a többi csoportszobára is kiterjesztjük ezt a szemléletet.

KIEMELT FELADATOK

1. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, gondozása, korai fejlesztése Bölcsődénk a teljes és részleges integráció keretei között felvállalja sajátos nevelési igényű kisgyermekek nevelését, gondozását, utazó gyógypedagógus általi korai fejlesztését.

42

A sajátos nevelési igényű gyermekek egy része szakértői bizottság vagy gyógypedagógus javaslata alapján kerül intézményünkbe, másik részénél a nevelés, gondozás során ismerjük fel az átlagostól eltérő fejlődést. A sajátos nevelési igényű kisgyermekek maximum 6-10 fős csoportban nevelkednek intézményünkben, az átlagosan fejlődő kisgyermekekkel való együttnevelkedés előnyeinek figyelembevételével. Ellátásuk team munkában történik, melyben részt vesznek: kisgyermeknevelők, utazó gyógypedagógusok. A bölcsődei szakemberek figyelemmel kísérik és rögzítik a gyermekek fejlődését, tájékoztatják a szülőket, ha szükséges javasolják a szakértői vizsgálat elvégzését. A sajátos nevelési igényű kisgyermekek korai fejlesztését a szakértői bizottság javaslata alapján utazó gyógypedagógus végzi, melyhez a helyet és eszközöket intézményünk biztosítja. A speciális csoport működésének pozitív hatásai a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlődésére:  Egyéni igények, és egyéni fejlődési ütem kielégítésére több idő jut a nevelés és a gondozási feladatok ellátása terén.  A szociális, a társas kapcsolat egészségesebben fejlődik kisebb közösségben.  Pszichés és testi fejlődés magasabb fokon biztosított a szakemberek jelenléte miatt.  A gyermekek társadalmi integrálása, nagyobb teret kap, hogy a játéktevékenység, gondozási folyamatok és udvari tevékenység során együtt vannak egészséges társaikkal.

2. Gyermekvédelem A jelzőrendszer részeként célunk, hogy segítséget nyújtsunk a családoknak szociális és pedagógiai területen gyermekük neveléséhez, hátrányos helyzetű, vagy veszélyeztetett gyermekek családjainak a problémát kiváltó okok feltárásában. A feltárt problémáknak megfelelően együttműködünk a családokkal, és a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálattal, aki segítségére lehetnek a családnak, azon keresztül a gyermeknek.

DOKUMENTÁCIÓ A gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentációt minden gyermekről a „saját kisgyermeknevelője” vezeti, ennek célja a fejlődési folyamat objektív nyomon követése. A

43

dokumentáció vezetésénél fontos szempont a tárgyszerűség, hitelesség, árnyaltság, rendszeresség. A dokumentáció vezetéséről és a betekintés lehetőségéről felvételkor tájékoztatjuk a szülőket. A dokumentáció vezetésénél és őrzésénél a személyiségi jogokat és jogszabályi előírásokat betartjuk, azokat elzárva tároljuk. Több szempontból is nagy hangsúlyt fektetünk a sajátos nevelési igényű gyermekkel kapcsolatos feljegyzésekre. Az anyától is több információra van szükség a gyermekről, ami természetesen nem terjedhet ki az anamnézisre és a kórházi zárójelentésekre, de a gyermek ellátásával kapcsolatos minden fontos tényezőre igen. A sajátos nevelésű igényű gyermek diagnózisától függően vannak gyermekek, akik sokkal érzékenyebbek, kevésbé ellenállók a kórokozókkal szemben. Feljegyzéseinknek tehát erre vonatkozóan is bővebbnek kell lennie. Fel kell jegyeznünk minden olyan eseményt a gyermekkel kapcsolatban, ami a fejlődésével kapcsolatos. Ez azért is igen fontos, mert a szülők számára minden apró előrelépés nagy jelentőségű.

A

gondozó

feljegyzései

segítséget

nyújthatnak

a

fejlesztést

végző

gyógypedagógusnak, a vizsgálatot végző szakembereknek is. Kisgyermeknevelők dokumentumai: - Csoportnapló bölcsődében - Eseménynapló a családi bölcsődében - Gyermek egészségügyi törzslap és mellékletei - Tájékoztatófüzet - Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztési terve, jellemzése

ALAPELLÁTÁSON TÚLI SZOLGÁLTATÁSOK

1. A fejlesztő program bemutatása 2006 szeptemberétől indítottuk be korai képességfejlesztő programunkat, amely egyéni és csoportos foglalkozásokra épül. Tudjuk, hogy az élet első néhány évében elkezdett fejlesztés, az idegrendszer korai szerveződésében a sérült területek spontán regenerálódó képességét, ill. a pozitív környezeti hatások stimuláló hatását kihasználva a kóros irányba induló vagy késő fejlődést harmonizálhatja, felgyorsíthatja. Ez azért is nagyon fontos, mert az életkor előrehaladtával az „elszalasztott lehetőséget” már nem tudjuk pótolni, a hibásan rögzült mintázatok későbbi életkorban már nem korrigálhatók. 44

A fejlesztés módszerei tekintetében a szenzomotoros szemléletű terápiákra támaszkodunk. Családi napközinkben a Pedagógiai Szakszolgálat utazó gyógypedagógusával konzultálva és iránymutatásának megfelelőn a gyermekekkel mozgásterapeuta foglalkozik. Fejlesztő módszerek: 

Tervezett

szenzomotoros

tréning

(TSMT:

egyéni,

ill.

csoportos)

(utazó

gyógypedagógus által) 

Hidroterápiás rehabilitációs gimnasztika (HRG)- gyógyúszás fejlesztőpedagógus által



Egyéni kognitív fejlesztés (utazó gyógypedagógus által)

Tapasztalataink szerint a mai gyerekek keveset mozognak. Ez az oka, hogy sok korábban egyértelmű mozgástapasztalat hiányzik a fejükből. Tudjuk, hogy a mozgásfejlődés és az értelmi fejlődés maximálisan összefügg. Attól függően, hogy a gyereknek milyen eltérései vannak a mozgásfejlődésben, lehetősége van csoportos, vagy egyéni foglalkozáson való részvételre. Szakemberünk bíztató eredményeket tud felmutatni a HRG módszerrel végzett terápiával. Ez a módszer egy vízben alkalmazott komplex preventív és rehabilitációs program az eltérő fejlődést mutató gyermekek számára. A vízben, mint ősi, a gyermek számára természetes közegben a háromdimenziós mozgások könnyebben kivitelezhetők a vesztibuláris rendszer intenzív fejlesztése érdekében.

2. Időszakos gyermekfelügyelet Családi

bölcsődénkben,

amennyiben

szabad

férőhely

áll

rendelkezésre

időszakos

gyermekfelügyelet biztosítunk olyan sajátos nevelési igényű gyermekek számára, akik szülei nem igénylik a mindennapi ellátást, a szülő esetleges ügyei intézése, vagy egyéb ok miatt pár órára venné csak igénybe szolgáltatásunkat. Időszakos gyermekfelügyelet igénybevétele előtt is fontosnak tartjuk a fokozatos beszoktatást.

ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS RENDSZERE A bölcsődében több rétegű ellenőrzési feladatokat kell végezni. A pedagógiai munka felelős vezetője a bölcsődevezető, ezért az ellenőrzés is az ő feladata. Az ellenőrzésbe bevonhatja a bölcsőde pedagógusait. 45

A bölcsőde munkatervét évente, a csoportok munkatervét, a csoportdokumentumokat és a gyermekek fejlődéséről készült feljegyzéseket félévente kell ellenőrizni. Az ellenőrzés kiterjed: ●

a dokumentumok ellenőrzésére,

●

a gyakorlati munka ellenőrzésére.

A pedagógiai gyakorlati munka ellenőrzése során értékelni kell a kisgyermeknevelő gyakorlati munkájának színvonalát. A bölcsődei munka értékelése az egész bölcsődére vonatkoztatva nevelési értekezletek keretében történik. A nevelői értekezlet az értékelésen kívül lehetőséget, ösztönzést kell, hogy adjon a megújulásra, továbbképzésekre, a program magasabb szintű végrehajtására.

Záradék A Programot készítette: Farkasi Gabriella bölcsődevezető. Pécs, 2016. szeptember 30. A nevelőtestület elfogadta: Pécs, 2016. október 3. PMJV Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatója jóváhagyta. Dallosné Kaurek CSilla Pécs, 2016. október 29.

igazgató

A program érvényességének ideje: 2017.01.01. - 2021.12.31.

A program módosítását a fenntartó és a nevelőtestület kezdeményezhetik. A program a nevelőtestület 2/3-os többségének egyetértésével módosítható.

46

MELLÉKLETEK 1. Fészek Bölcsőde

Megállapodás szociális szolgáltatás igénybevételéről amely létrejött egyrészről: Pécs Megyei Jogú Város Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága Székhelye: 7622 Pécs, Vargha D. u. 2. Képviselője: Dallosné Kaurek Csilla igazgató Adószáma: 16627532-2-02; (a továbbiakban Intézmény), valamint a gyermek neve, szül. adatok: ________________________________________________ TAJ száma:___________________

kiskorú képviseletében eljáró

szülő,gondviselőneve:______________________ , adóazonosító:_____________________ lakcíme:________________________________________tel:________________________ törvényes képviselő (a továbbiakban igénybevevő) a között intézményi elhelyezés biztosítása tárgyában az alábbiak szerint: 1. Az intézmény az igénybevevő jelen előterjesztett kérelme és csatolt igazolásai alapján – biztosítja fent nevezett kiskorú intézményi felvételét. 2. A szolgáltatás típusa: bölcsődei ellátás, amelynek helye: ______________________________________ Bölcsőde. 3. A bölcsődei ellátás kezdete: _______év, _____-hó ______nap, az ellátás határozott időtartamra szól, előreláthatólag __________év, ________hó, _______napig tart. 4. A bölcsőde a gyermek, kiskorú számára az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: bölcsődei nevelés-gondozás, étkeztetés, egyéb:____________ . 5. Az Igénybevevő a bölcsődei szolgáltatásért személyi térítési díjat köteles fizetni, mely két részből áll, egyrészt: 5.1.Étkezési díjból, amelynek összege: 330 Ft/nap+27% ÁFA=419,1 Ft/nap, (másrészt:) 5.2.Gondozási díjból, amelynek összege: 250 Ft/nap. 5.3.Fentiek alapján az Igénybevevő által fizetendő személyi térítési díj napi összege: (5.1.+5.2.együtt) 669,1 Ft fő/ nap.

47

6. A személyi térítési díj havi összege igénybe vevőnként nem haladhatja meg a család egy főre jutó havi nettó jövedelmének 25%-át. A jövedelmi viszonyok változásait igénybevevő köteles 15 napon belül a gondozás helye szerint illetékes bölcsőde vezetőjének írásban bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell az új személyi térítési díj megállapításának alapjául szolgáló jövedelmi/kereseti igazolásokat. 7. Az igénybevevő vállalja, hogy a személyi térítési díj havi összegét a tárgyhónapban az Intézmény által meghatározott időpontban előre befizeti az intézményi/bölcsődei házirendben írt módon. Az Igénybevevő a gyermeke távollétének bejelentését követő második naptól díjvisszatérítésre jogosult, de kizárólag az étkezési díj esetében. Az Igénybevevő tudomásul veszi, hogy a gondozási díjat a bölcsőde minden nyitvatartási napjára meg kell fizetnie. Az Igénybevevő tudomásul veszi, hogy a személyi térítési díj havi összege a mindenkor hatályban lévő közgyűlési rendeletnek megfelelően évente egy alkalommal módosulhat. 8. Igénybevevő elfogadja továbbá azon tényt is, hogy a 3. pontban meghatározott időtartam lejártával, ill. az alábbi törvényi feltételek megvalósulása esetén a bölcsődei szolgáltatás megszűnik. a. A bölcsődei nevelési év végén (augusztus 31.), ha a gyermek a harmadik életévét május 31-ig betöltötte, b. ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre és óvodai jelentkezését a bölcsőde orvosa nem javasolja, bölcsődében gondozható negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-ig. c. meg kell szüntetni annak a gyermeknek az ellátását, aki a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetőleg magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek fejlődését. 9. A megállapodást kötő felek egyetértenek abban, hogy jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a tárgykört érintő hatályban lévő törvények és azok végrehajtási rendeletei, ill. az intézmény által kiadott házirend szabályai az irányadók. 10. A bölcsődei szolgáltatást igénybevevő szülő/gondviselő úgy nyilatkozik, hogy jelen megállapodás átvételekor a bölcsőde Házirendjében írtakat is megismerte és tudomásul vette. Szerződő felek a megállapodásban írtakat átolvasták, tartalmát megértették, és úgy írják alá, hogy az megfelel kölcsönös és egybehangzó akaratuknak. Pécs, 201………………………….. ………………………………….. Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága igazgatója

…………………………………… szülő/gondviselő, törvényes képviselő

48

Intézményi szolgáltatás iránti kérelem APA /nevelőszülő/ neve: Anyja neve: Szül. hely, idő: Foglalkozása: Munkahely: 1. Munkaviszonyban áll: -tól 2. GYES mellett …….. órában dolgozik: ……………………………………………..-tól 3. Felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója: ……………………………....-tól 4. Egyéb: ………………………………………………………………………………….. ANYA /nevelőszülő/ neve: Anyja neve: Szül. hely, idő: Foglalkozása: Munkahely: 1. Munkaviszonyban áll: -.tól 2. GYES mellett órában dolgozik: -tól 3. Felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója: ……………………………...-.tól 4. Egyéb: ………………………………………………………………………………….. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Pécs, 201..

Aláírás: …………………………………..

Bölcsődevezető információja:

Felvehető: ………………………………….

…………………….......................................

Megjegyzés: ………………………………...

……………………………………………...

……………………………………………….

Dátum: ……………………………………..

Dátum: ………………………………………

Ph.

…………………………… aláírás

Ph.

……………………………. igazgató

Nyilatkozat Alulírott nyilatkozom, hogy az 1997.évi XXXI. törvény 33.§-a (2) bekezdése értelmében a bölcsődei ellátás tartalmáról, feltételeiről, az intézmény által rólam és a gyermekemről vezetett nyilvántartásokról, az intézmény házirendjéről, panaszjogom gyakorlásának módjáról, a szülői érdekképviseleti fórumról a tájékoztatást megkaptam. Mint gyermekem törvényes képviselője tudomásul veszem, hogy az 1997. évi XXXI. tör vény 33.§. (3) bekezdés b) és c) pontja értelmében a gyermekvédelmi törvény alapján vezetett nyilvántartásokhoz adatot szolgáltatni, valamint a jogosultsági feltételekben és a természetes személyazonosító adatokban történő változásokról az intézmény vezetőjét értesíteni kötelességem. A nyilatkozat mellékletét képezi: 1 db házirend. Hozzájárulok és engedélyezem, hogy gyermekemről az intézményben készített fotókat és videofelvételeket a bölcsőde szakmai anyagaiban (Szakmai Program, tájékoztató, faliújság, szakmai előadások, konferenciákon, honlapon, kiadványokon, szakmai filmeken, stb.) felhasználhassa, és nyilvánosságra hozhassa. Pécs, 201…………….

…………………………………… szülő aláírása

49

Megállapodás a sajátos nevelési igényű gyermekek szociális szolgáltatás igénybevételéről amely létrejött egyrészről: Pécs Megyei Jogú Város Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága Székhelye: 7622 Pécs, Vargha D. u. 2. Képviselője: Dallosné Kaurek Csilla Igazgató, Adószáma: 16627532-2-02; (a továbbiakban Intézmény), valamint a gyermek neve, szül. adatok: ________________________________________________ TAJ száma:___________________

kiskorú képviseletében eljáró

szülő,gondviselőneve:______________________ , adóazonosító:_____________________ lakcíme:________________________________________tel:________________________ törvényes képviselő (a továbbiakban igénybevevő) a között intézményi elhelyezés biztosítása tárgyában az alábbiak szerint: 1.

Az intézmény az igénybevevő jelen előterjesztett kérelme és csatolt igazolásai alapján – biztosítja fent nevezett kiskorú intézményi felvételét.

2.

A szolgáltatás típusa: bölcsődei ellátás, amelynek helye: ______________________________________ Bölcsőde.

3.

A bölcsődei ellátás kezdete: _______év, _____hó ______nap, az ellátás határozott időtartamra szól, előreláthatólag __________év, ________hó, _______napig tart.

4.

A bölcsőde a gyermek, kiskorú számára az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: bölcsődei nevelés-gondozás, étkeztetés, egyéb:____________ .

5.

Az Igénybevevő a bölcsődei szolgáltatásért személyi térítési díjat köteles fizetni, mely két részből áll, egyrészt: 5.1.Étkezési díjból, amelynek összege: Ft/nap+27% ÁFA= (másrészt:) 5.2.Gondozási díjból, amelynek összege: Ft/nap.

Ft/nap,

5.3.Fentiek alapján az Igénybevevő által fizetendő személyi térítési díj napi összege: (5.1.+5.2.együtt) Ft fő/ nap. 6. Sajátos nevelési igényű gyermeket bölcsődébe próbaidővel lehet felvenni, melynek legrövidebb időtartama egy hónap. A próbaidő letelte után a gyermekkel közvetlenül foglalkozó, a bölcsőde orvosából, gyógypedagógusából, pszichológusából, kisgyermeknevelőjéből és vezetőjéből álló szakmai csoport véleményének figyelembevételével kell dönteni a gyermek további lehetséges neveléséről, gondozásáról.

50

A sajátos nevelési igényű gyermek bölcsődei elhelyezése történhet: a) egészséges gyermekekkel közös csoportban, (teljes integrációban) b) speciális bölcsődei csoportban, (részleges integrációban) c) sajátos nevelésű igényű gyermekek Családi napközijében

1.

„A Gyvt. 150.§ (6) bekezdése alapján, bölcsődében a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek gondozását térítésmentesen kell biztosítani. Ebben az esetben a személyi térítési díj csak az étkezésért kérhető. A Gyvt. 151.§ (5) bekezdése alapján, gyermekétkeztetés esetén, a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után az intézményi térítési díj 50%-át kedvezményként kell biztosítani.”A személyi térítési díj havi összege igénybe vevőnként nem haladhatja meg a család egy főre jutó havi nettó jövedelmének 25%-át. A jövedelmi viszonyok változásait igénybevevő köteles 15 napon belül a gondozás helye szerint illetékes bölcsőde vezetőjének írásban bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell az új személyi térítési díj megállapításának alapjául szolgáló jövedelmi/kereseti igazolásokat.

2.

Az igénybevevő vállalja, hogy a személyi térítési díj havi összegét a tárgyhónapban az Intézmény által meghatározott időpontban előre befizeti az intézményi/bölcsődei házirendben írt módon. Az Igénybevevő a gyermeke távollétének bejelentését követő második naptól díjvisszatérítésre jogosult. Az Igénybevevő tudomásul veszi, hogy a személyi térítési díj havi összege a mindenkor hatályban lévő közgyűlési rendeletnek megfelelően évente egy alkalommal módosulhat.

3.

Igénybevevő elfogadja továbbá azon tényt is, hogy a 3. pontban meghatározott időtartam lejártával, ill. az alábbi törvényi feltételek megvalósulása esetén a bölcsődei szolgáltatás megszűnik. a. b.

A Sajátos nevelési igényű gyermek ellátása megszűnik a bölcsődei nevelési év végén (augusztus 31.), ha a gyermek (május 31.) a hatodik életévét betöltötte, A próba idő alatt meg kell szűntetni, annak a sajátos nevelési igényű gyermeknek az ellátását, aki a bölcsőde orvosának véleménye, valamint a bölcsődevezetője, gyógypedagógusa, pszichológusa, és a gyermeket ellátó kisgyermeknevelő szakmai véleménye szerint, egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetőleg magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek fejlődését és testi épségét.

4.

A megállapodást kötő felek egyetértenek abban, hogy jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a tárgykört érintő hatályban lévő törvények és azok végrehajtási rendeletei, ill. az intézmény által kiadott házirend szabályai az irányadók.

5.

A bölcsődei szolgáltatást igénybevevő szülő/gondviselő úgy nyilatkozik, hogy jelen megállapodás átvételekor a bölcsőde Házirendjében írtakat is megismerte és tudomásul vette.

Szerződő felek a megállapodásban írtakat átolvasták, tartalmát megértették, és úgy írják alá, hogy az megfelel kölcsönös és egybehangzó akaratuknak.

Pécs, 201…... Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága igazgatója

szülő/gondviselő, törvényes képviselő

51

Intézményi szolgáltatás iránti kérelem APA /nevelőszülő/ neve: Anyja neve: Szül. hely, idő: Foglalkozása: Munkahely: 1. Munkaviszonyban áll: -tól 2. GYES mellett …….. órában dolgozik: ……………………………………………..-tól 3. Felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója: ……………………………....-tól 4. Egyéb: ………………………………………………………………………………….. ANYA /nevelőszülő/ neve: Anyja neve: Szül. hely, idő: Foglalkozása: Munkahely: 1. Munkaviszonyban áll: -.tól 2. GYES mellett órában dolgozik: -tól 3. Felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója: ……………………………...-.tól 4. Egyéb: ………………………………………………………………………………….. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Pécs, 2014.

Aláírás: …………………………………..

Bölcsődevezető információja:

Felvehető: ………………………………….

…………………….......................................

Megjegyzés: ………………………………...

……………………………………………...

……………………………………………….

Dátum: ……………………………………..

Dátum: ………………………………………

Ph.

…………………………… aláírás

Ph.

……………………………. igazgató

Nyilatkozat Alulírott nyilatkozom, hogy az 1997.évi XXXI. törvény 33.§-a (2) bekezdése értelmében a bölcsődei ellátás tartalmáról, feltételeiről, az intézmény által rólam és a gyermekemről vezetett nyilvántartásokról, az intézmény házirendjéről, panaszjogom gyakorlásának módjáról, a szülői érdekképviseleti fórumról a tájékoztatást megkaptam. Mint gyermekem törvényes képviselője tudomásul veszem, hogy az 1997. évi XXXI. tör vény 33.§. (3) bekezdés b) és c) pontja értelmében a gyermekvédelmi törvény alapján vezetett nyilvántartásokhoz adatot szolgáltatni, valamint a jogosultsági feltételekben és a természetes személyazonosító adatokban történő változásokról az intézmény vezetőjét értesíteni kötelességem. A nyilatkozat mellékletét képezi: 1 db házirend. Hozzájárulok és engedélyezem, hogy gyermekemről az intézményben készített fotókat és videofelvételeket a bölcsőde szakmai anyagaiban (Szakmai Program, tájékoztató, faliújság, szakmai előadások, konferenciákon, honlapon, kiadványokon, szakmai filmeken, stb.) felhasználhassa, és nyilvánosságra hozhassa. Elfogadom gyermekem próbaidő alatt bekövetkezett bölcsődei felvételének megszüntetését, és a szakemberek által elkészített szakvéleményt. Pécs, 201….. …………………………………… szülő aláírása

52

2. Fészek-Családi Bölcsőde

Megállapodás Családi Bölcsőde szociális szolgáltatás igénybevételéről amely létrejött egyrészről: Pécs Megyei Jogú Város Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága Székhelye: 7622 Pécs, Vargha D. u. 2. Képviselője: Dallosné Kaurek Csilla igazgató, Adószáma: 16627532-2-02; (a továbbiakban Intézmény), valamint a gyermek neve, szül. adatok: ________________________________________________ TAJ száma:___________________

kiskorú képviseletében eljáró

szülő,gondviselőneve:______________________ , adóazonosító:_____________________ lakcíme:________________________________________tel:________________________ törvényes képviselő (a továbbiakban igénybevevő) a között intézményi elhelyezés biztosítása tárgyában az alábbiak szerint: 7. Az intézmény az igénybevevő jelen előterjesztett kérelme és csatolt igazolásai alapján – biztosítja fent nevezett kiskorú felvételét. 8. A szolgáltatás típusa: bölcsődei ellátás, amelynek helye: Fészek Családi Bölcsőde. 9. A bölcsődei ellátás kezdete: _______év, _____-hó ______nap, az ellátás határozott időtartamra szól, előreláthatólag __________év, ________hó, _______napig tart. 10. A bölcsőde a gyermek, kiskorú számára az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: bölcsődei nevelés-gondozás, étkeztetés, egyéb:____________ . 11. Az Igénybevevő a bölcsődei szolgáltatásért személyi térítési díjat köteles fizetni: A térítési díj napi összege: ……. Ft fő/ nap. 12. A személyi térítési díj havi összege igénybe vevőnként nem haladhatja meg a család egy főre jutó havi nettó jövedelmének 50%-át. A jövedelmi viszonyok változásait igénybevevő köteles 15 napon belül a gondozás helye szerint illetékes bölcsőde vezetőjének írásban bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell az új személyi térítési díj megállapításának alapjául szolgáló jövedelmi/kereseti igazolásokat.

53

13. Az igénybevevő vállalja, hogy a személyi térítési díj havi összegét a tárgyhónapban az Intézmény által meghatározott időpontban előre befizeti az intézményi/bölcsődei házirendben írt módon. Az Igénybevevő a gyermeke távollétének bejelentését követő második naptól díjvisszatérítésre jogosult, de kizárólag az étkezési díj esetében. Az Igénybevevő tudomásul veszi, hogy a gondozási díjat a bölcsőde minden nyitvatartási napjára meg kell fizetnie. Az Igénybevevő tudomásul veszi, hogy a személyi térítési díj havi összege a mindenkor hatályban lévő közgyűlési rendeletnek megfelelően évente egy alkalommal módosulhat. 14. Igénybevevő elfogadja továbbá azon tényt is, hogy a 3. pontban meghatározott időtartam lejártával, ill. az alábbi törvényi feltételek megvalósulása esetén a bölcsődei szolgáltatás megszűnik. d. A bölcsődei nevelési év végén (augusztus 31.), ha a gyermek a harmadik életévét május 31-ig betöltötte, e. ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre és óvodai jelentkezését a bölcsőde orvosa nem javasolja, bölcsődében gondozható negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-ig. f. meg kell szüntetni annak a gyermeknek az ellátását, aki a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetőleg magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek fejlődését. 15. A megállapodást kötő felek egyetértenek abban, hogy jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a tárgykört érintő hatályban lévő törvények és azok végrehajtási rendeletei, ill. az intézmény által kiadott házirend szabályai az irányadók. 16. A bölcsődei szolgáltatást igénybevevő szülő/gondviselő úgy nyilatkozik, hogy jelen megállapodás átvételekor a bölcsőde Házirendjében írtakat is megismerte és tudomásul vette. 17. Szerződő felek a megállapodásban írtakat átolvasták, tartalmát megértették, és úgy írják alá, hogy az megfelel kölcsönös és egybehangzó akaratuknak.

Pécs, 201………………………….. ………………………………….. Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága igazgatója

…………………………………… szülő/gondviselő, törvényes képviselő

54

Intézményi szolgáltatás iránti kérelem APA /nevelőszülő/ neve: Anyja neve: Szül. hely, idő: Foglalkozása: Munkahely: 5. Munkaviszonyban áll: -tól 6. GYES mellett …….. órában dolgozik: ……………………………………………..-tól 7. Felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója: ……………………………....-tól 8. Egyéb: ………………………………………………………………………………….. ANYA /nevelőszülő/ neve: Anyja neve: Szül. hely, idő: Foglalkozása: Munkahely: 5. Munkaviszonyban áll: -.tól 6. GYES mellett órában dolgozik: -tól 7. Felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója: ……………………………...-.tól 8. Egyéb: ………………………………………………………………………………….. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Pécs, 201..

Aláírás: …………………………………..

Bölcsődevezető információja:

Felvehető: ………………………………….

…………………….......................................

Megjegyzés: ………………………………...

……………………………………………...

……………………………………………….

Dátum: ……………………………………..

Dátum: ………………………………………

Ph.

…………………………… aláírás

Ph.

……………………………. igazgató

Nyilatkozat Alulírott nyilatkozom, hogy az 1997.évi XXXI. törvény 33.§-a (2) bekezdése értelmében a bölcsődei ellátás tartalmáról, feltételeiről, az intézmény által rólam és a gyermekemről vezetett nyilvántartásokról, az intézmény házirendjéről, panaszjogom gyakorlásának módjáról, a szülői érdekképviseleti fórumról a tájékoztatást megkaptam. Mint gyermekem törvényes képviselője tudomásul veszem, hogy az 1997. évi XXXI. tör vény 33.§. (3) bekezdés b) és c) pontja értelmében a gyermekvédelmi törvény alapján vezetett nyilvántartásokhoz adatot szolgáltatni, valamint a jogosultsági feltételekben és a természetes személyazonosító adatokban történő változásokról az intézmény vezetőjét értesíteni kötelességem. A nyilatkozat mellékletét képezi: 1 db házirend. Hozzájárulok és engedélyezem, hogy gyermekemről az intézményben készített fotókat és videofelvételeket a bölcsőde szakmai anyagaiban (Szakmai Program, tájékoztató, faliújság, szakmai előadások, konferenciákon, honlapon, kiadványokon, szakmai filmeken, stb.) felhasználhassa, és nyilvánosságra hozhassa. Pécs, 201…………….

…………………………………… szülő aláírása

55

Megállapodás a sajátos nevelési igényű gyermekek családi bölcsőde szociális szolgáltatás igénybevételéről amely létrejött egyrészről: Pécs Megyei Jogú Város Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága Székhelye: 7622 Pécs, Vargha D. u. 2. Képviselője: Dallosné Kaurek Csilla Igazgató, Adószáma: 16627532-2-02; (a továbbiakban Intézmény), valamint a gyermek neve, szül. adatok: ________________________________________________ TAJ száma:___________________

kiskorú képviseletében eljáró

szülő,gondviselőneve:______________________ , adóazonosító:_____________________ lakcíme:________________________________________tel:________________________ törvényes képviselő (a továbbiakban igénybevevő) a között intézményi elhelyezés biztosítása tárgyában az alábbiak szerint: 18. Az intézmény az igénybevevő jelen előterjesztett kérelme és csatolt igazolásai alapján – biztosítja fent nevezett kiskorú intézményi felvételét. 19. A szolgáltatás típusa: bölcsődei ellátás, amelynek helye: Fészek Családi Bölcsőde. 20. A bölcsődei ellátás kezdete: _______év, _____hó ______nap, az ellátás határozott időtartamra szól, előreláthatólag __________év, ________hó, _______napig tart. 21. A bölcsőde a gyermek, kiskorú számára az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: bölcsődei nevelésgondozás, étkeztetés, egyéb:____________ . 22. Az Igénybevevő a bölcsődei szolgáltatásért személyi térítési díjat köteles fizetni: A személyi térítési díj napi összege: …………..

Ft fő/ nap.

23. Sajátos nevelési igényű gyermeket bölcsődébe próbaidővel lehet felvenni, melynek legrövidebb időtartama egy hónap. A próbaidő letelte után a gyermekkel közvetlenül foglalkozó, a bölcsőde orvosából, gyógypedagógusából, pszichológusából, kisgyermeknevelőjéből és vezetőjéből álló szakmai csoport véleményének figyelembevételével kell dönteni a gyermek további lehetséges neveléséről, gondozásáról.

56

24. Az igénybevevő vállalja, hogy a személyi térítési díj havi összegét a tárgyhónapban az Intézmény által meghatározott időpontban előre befizeti az intézményi/bölcsődei házirendben írt módon. Az Igénybevevő a gyermeke távollétének bejelentését követő második naptól díjvisszatérítésre jogosult. Az Igénybevevő tudomásul veszi, hogy a személyi térítési díj havi összege a mindenkor hatályban lévő közgyűlési rendeletnek megfelelően évente egy alkalommal módosulhat. 25. Igénybevevő elfogadja továbbá azon tényt is, hogy a 3. pontban meghatározott időtartam lejártával, ill. az alábbi törvényi feltételek megvalósulása esetén a bölcsődei szolgáltatás megszűnik. a. A Sajátos nevelési igényű gyermek ellátása megszűnik a bölcsődei nevelési év végén (augusztus 31.), ha a gyermek (május 31.) a hatodik életévét betöltötte, b. A próba idő alatt meg kell szűntetni, annak a sajátos nevelési igényű gyermeknek az ellátását, aki a bölcsőde orvosának véleménye, valamint a bölcsődevezetője, gyógypedagógusa, pszichológusa, és a gyermeket ellátó kisgyermeknevelő szakmai véleménye szerint, egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetőleg magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek fejlődését és testi épségét. 26. A megállapodást kötő felek egyetértenek abban, hogy jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a tárgykört érintő hatályban lévő törvények és azok végrehajtási rendeletei, ill. az intézmény által kiadott házirend szabályai az irányadók. 27. A bölcsődei szolgáltatást igénybevevő szülő/gondviselő úgy nyilatkozik, hogy jelen megállapodás átvételekor a bölcsőde Házirendjében írtakat is megismerte és tudomásul vette. Szerződő felek a megállapodásban írtakat átolvasták, tartalmát megértették, és úgy írják alá, hogy az megfelel kölcsönös és egybehangzó akaratuknak.

Pécs, 201…... Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága igazgatója

szülő/gondviselő, törvényes képviselő

57

Intézményi szolgáltatás iránti kérelem APA /nevelőszülő/ neve: Anyja neve: Szül. hely, idő: Foglalkozása: Munkahely: 9. Munkaviszonyban áll: -tól 10. GYES mellett …….. órában dolgozik: ……………………………………………..-tól 11. Felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója: ……………………………....-tól 12. Egyéb: ………………………………………………………………………………….. ANYA /nevelőszülő/ neve: Anyja neve: Szül. hely, idő: Foglalkozása: Munkahely: 9. Munkaviszonyban áll: -.tól 10. GYES mellett órában dolgozik: -tól 11. Felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója: ……………………………...-.tól 12. Egyéb: ………………………………………………………………………………….. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Pécs, 2014.

Aláírás: …………………………………..

Bölcsődevezető információja:

Felvehető: ………………………………….

…………………….......................................

Megjegyzés: ………………………………...

……………………………………………...

……………………………………………….

Dátum: ……………………………………..

Dátum: ………………………………………

Ph.

…………………………… aláírás

Ph.

……………………………. igazgató

Nyilatkozat Alulírott nyilatkozom, hogy az 1997.évi XXXI. törvény 33.§-a (2) bekezdése értelmében a bölcsődei ellátás tartalmáról, feltételeiről, az intézmény által rólam és a gyermekemről vezetett nyilvántartásokról, az intézmény házirendjéről, panaszjogom gyakorlásának módjáról, a szülői érdekképviseleti fórumról a tájékoztatást megkaptam. Mint gyermekem törvényes képviselője tudomásul veszem, hogy az 1997. évi XXXI. tör vény 33.§. (3) bekezdés b) és c) pontja értelmében a gyermekvédelmi törvény alapján vezetett nyilvántartásokhoz adatot szolgáltatni, valamint a jogosultsági feltételekben és a természetes személyazonosító adatokban történő változásokról az intézmény vezetőjét értesíteni kötelességem. A nyilatkozat mellékletét képezi: 1 db házirend. Hozzájárulok és engedélyezem, hogy gyermekemről az intézményben készített fotókat és videofelvételeket a bölcsőde szakmai anyagaiban (Szakmai Program, tájékoztató, faliújság, szakmai előadások, konferenciákon, honlapon, kiadványokon, szakmai filmeken, stb.) felhasználhassa, és nyilvánosságra hozhassa. Elfogadom gyermekem próbaidő alatt bekövetkezett bölcsődei felvételének megszüntetését, és a szakemberek által elkészített szakvéleményt. Pécs, 201 …………………………………… szülő aláírása

58