NotocJctui bommeljei van VLIET. FR 1207

-

NotocJctui

bommeljei

65

-

van

VLIET.

FR

1207

-

56 -

Létezik-e Gymnocactus genus E , P . A n d e r s o n é s M . B . R a l s t o n a C a c l u s a m i Suc_i:ulení J o u r n a l (US.) 1 9 7 8 , 5. s z á m á b a n tanulmányt közölt a T h e l o c a c t u s genussal k a p c s o l a t o s v i z s c ; Uataikról* A tanulmány lén>'ege a z a kérdésfeltevés volt, hogy v a n - e létjogosultsága a G y m n o c a c t u s g e n u s n a k . A cikk több részleteit azért érdemes ismertetni, mert o l y a n alapos é s tudo­ m á n y o s v i z s g á l a t o k a l a p j á n p r ó b á l j a a k é r d é s t m t - :5'-
alap­

A z -érintett f a j o k m é s z k ő t a l a j o n d é l T e x a s é s é s z a k M e x i k ó v i d é k é n , a C h i h u a h u a s i v a t a g b a n f o r d u l n a k olö, A s z e r z ő k v o l ' i m e n n y i példányt a helyszíne;, begyűjtötték é s kozerváltíík, p a r a f i n módszerrel m i k r o s z ­ kópi m e t s z e t e k e t é s e l e k t r o n m i k r o s z k o p i vizsgáltatokat v é g e z t e k , a m e t s z e t e k e n kívül a v i r á g p o r o k k a l i s , V i z s g . i l i i t a i k a t c s o p o r t o k r a b o n ­ tották é s céls.'.erü e z e k é i a főbb c s o p o r t o k a t a z i s m e r t e t é s n é l i s a l ­ k a l m a z n i , v a l a m i n t a z általam készített n é h á n y e g y s z e r ű á o r á v a l b e m u ­ tatni. K U l s ö t o n n a - T,g€»njs kicsitől k ö z e p e s méretig, gömbalaku v a g y kis­ s é m.d^nyult, g y e n g é n k i f e j l e t t bordákkal, m e l y e k b e n jól kivehetők a k ö r a l a k u d u d o r o k v a g y s z e m ö l c s ö k , A íaji n e v e t a g ö r ö g " t h o l e " sz.Sból szárma^:tatják, m e l y e k n e k c s e c s b i m b ó a j e l e n t é s e . M i n d e n d u d o r v , s z e m ö l c s c s ú c s á n e g y tüskenyaláb g y a o j a s a r e o l á v a l , A^: areolák árka e g y k i s s é elnyúlik a d u d o r o l : felületén, a v i r á g é ^ termés ebből fejlő­ d i k k i , ( 1, á b m ) , A lüskézet s z é l e s e n v á l t o z ó . A G . g e n u s kifejlett e g y e d e i k i s e b b e k , mint a T,, d e a l a k r a szintén g ö m b s z e r ü , v a g y k i s s é megnyúlt, Legtöbb faj a T , - h o z hasonló rövid g y ö k e r e k k e l rencíelkezik, d e két faj a G , m indra^^rn'-i ó s a G . s u b i e r r a n e u s k i t e r j e d t e b b é s me í»h*ísszabbod'>tt tároló g y ö k e r e k e t ereszt.

-

67

-

A c*udoro!< j o b b a n Uiíejletlok, b o r d á k k á f e j l ő d n e k , d e r á n é z é s r e csak a süra tüükézet miatt különböznek a T.-tól. A z . i r e o l ^ k rövidek és k i s s é V - a l a k u a k ( 2 , á b r a ) , A tüakék t ö b b f é l é k , d e '.Italában v i l á g o s s z i n u e k é s simák.

VirágoK - A T . v i r á g o k tolcséral i k u a k , na^^yok, s z é l e s e n kinyílok, a :íatal d u d o r o k g y a p j a s árkaiból fejlődnek k i a n ö v é n y e k csúcsán, Szinük feliér, sárga, r ó z s a s z í n , k a r m i n é s b i b o i v ö r o s . A i n . i j^tházat s z . ' . m o s p i k k e l y l e v é l f e d i ( 3 , á b r a ) , a m e l y e k l a s s a n v á l ­ n a k á l a v i r á g o t b u r k >ló k e h e l y l e v e l e k k é , m a j d sziromlevelekké, A O. virágai szintén kehelyzserüek, d e k i s e b b e k , a porzók é s s z i ­ romlevelek számn k e v e s e b b , szinük bibor, rózsaszín, s^rga v a g y fe­ hér, A virágok a növények csúcsán lévő fiatal szemölcsök areoláiból fejlődnek k i , A m a g n á z c s u o a s z , I n n e n k a p i a a nevét, m e r t Gymno­ cactus jelentése c s u p a s z kaktusz, (4, ábra)

Termések A T . fajok termései gömbalakuak v a g y kissi* tojásdad a l a ­ kúak. H ú s o s a k é s a h e r v a d t virágszirmok m e g m a r a d n a k , szinük zöld é s bíboi-vörös, A T érett termések helyükön f e l h a s a d n a k , A hasadék e l ő s z ö r v é k o n y mi. g b u r k o k k a l f e d e t t , s z á r a d á s k o r f e l s z a k a d , í g y a m a ­ gok kihulla.iak, A fajok term-'se b o g y ó s z e r ü é s különösen p a s z lenn"vs»-tc m e g s z á r a d n a K é s f ü r ^ g ö l e g e s e n sadnak.

húsos. Éretten a c s t t teljes h o s s z b a n felha­

M-aftok - Buxba-im netikai fontosságát. ték a m a g j e l l e m z ö k lUletek típusait ^

-

68

-

10r>0-ben hangsúlyozta a ma ^ o k alakjának filoge­ U j a b b elektronmikroszkóp tanulmányok elösegileté r t é k e l é s é t . B u x b a u m 1 9 5 8 - b a n leírta a maghéjfe, . , , . 1. s i m a e s kemény, 2, d u d o r o s , 3, k r á t e r e s /lyukacsocs/, 4, kamrás, s i m a é s v i s z o n y l a g lágy* L e u e n b e r g e r 1 9 7 4 - b e n v é g z e t t olektronmikroszkóo vizsgálatai további a d a t o k a t szolgáltattak a ma ghéjkamrák s z e g é l y é r e , k ö z é p s ő részére é s a k a m r a felületére vonatkozóan. A T, fajok m a gjainak s z i n e fekete v a g y sötétvüröses barna, alakja t o j á s v a g y h o s s z í t o t t t o j á s íorm.Vju, ' v ^ g y k e r e k v a g y o v í U s m a g k ö l ­ dökkel, A m n g felülete m o z a i k s z e r ű , a p r ó mintázatokra bontott s z e ­ gélyekkel, { 5 . ábra T. b u e c k i i magja 4 5 - s z ő r ö s nagyítás).

R * ' s z l e t e s e b b e l e k t r o n m i k r o s z k ó p tanúim m y o k n T , m . ' g f . k héj-.t g u m o . 5 i a k mutatják, jól k i v e h e t ő m e g v a s t a g o d o t t g e r i n c s z . ' l e k k e l , amelyek között a kamrák felülete k i s s é d o m i . o r u . ( 6 . ábra T . b u e c k i i maghéjfelulet 4 0 0 - s z o r o s nagyítás).

-

69

-

A O , t i o n u s m a g j a i f e k e t é k , ho-.iSZÍtüít t o j á s í o i T n á j u a k é s szintén nagy m a g k o l d o k k e l r e n d e l k e z n e k . Méretre hasonlóak, mint a T, mag­ jai* A héjfolület eWísen b i b l r c s ó k o s ( 7 . ábra 0 , b e g u i n ü 50-szeres nagyilásu marya), A r>. héj b i b i r c s ó k o s , e g y k i s s é v a g y egy.UtaJán n e m kiemelkcído g e r i n c s - z ^ ' l e k k e l , é s jól k i v e h e t ő e n dom'.iiiru r ü c s k ö s felülettel, ( 8 , á b r a 0 , b e g u i n i i ma;^héjfelUIel 4 0 0 - s z o r o s n a g y i t á s ) , A k é t f a j c s o p o r t héjfeJÜietének j e l l e g e jól m e g k ü l ö n b ö z í e t h e í ő .

^ir. Qfiitr - A i c a k i u s z o k móds-'-eres v i z s g a l a t á h o z a v i r á g p o r j e U e g m o g , . U a p i l ) s a r i é l k ü l ö z h ' M f . | l e n , 1 9 7 6 - b a n L e u - ' n b e r g e r mi? g v i z s g ' I t a n< l á n y T , . s C i , l a j v i r , g p o r á U A v i z s g . U T , íajr.k virágporszemei 3, u,na n y e r e g b e v á g i i s s a l r e n d e l k e z t e k , k i v é v e a T . b i c o l o r l é s a T , m l - ( 1 0 m n a g y s á g " a k , Leiíe.nb<;lV'' által tanulmányozott ti.ironi ( r. 1.1,1 v i r á m j o r s z e m e i < s a U n e m t e l j e s e n 3 n y e r e g b e v á g á s u a k voltak •s átiiH'rt'ijük 4 3 - 5 0 m.

9 A'BRA

-

70 -

A n d e r s o n é s K a l s l o n v i r a g p o r U i luiniur.yai nii j e g y e z l e k Leuenberger m e g f i g y e l é s e i v e l 8 T , é s 4 G , fajból a T . c o n o t h e l e k i v é t e l é v e l v a l a ­ m e n n y i n e k v i r á g p o r a K a p p , F a e g r i é s I v a r s e n terminológiája s z e r i n t i d u r v a felületű, s z e m ö l c s o s é s h á l ó s z e r ű ( 9 , á b r a T . h e x a e d r a p h o r u a 8 2 0 - s z o r o s nagyitás). A T.conothele virágporai szemölcsosek, de n e m h á l ó s z e r ű f e l ü l e t ű e k . A z ö s s z e s vizr-»g.ilt v i r á g p o i ' s z e m e k nyereg b e v ' g á s s a l r e n d e l k e z t e k , legal,-.bb három b e v á g á s s a l ( 9 . á b r a ) , d e a T . b i c o l o r v i r á g p o r s z e m e i n e k b e v á g ' i s a jóval lóbb, általában 9 - I S ( 1 0 , ábra T . b i c o l o r 102:"*-szoros na:ívitá3). A z e l e k t r o m i k r o s z k ó p o s v i r á g p o i - v i z s g , . l a t o k n a g y o n j e l e n t ó s különt>s é g e k e t n e m mutattak k i a T , é s G , g e n u s o k kózótt, d e a G,-nak kisebbek a virágporszemei és sokkal nagyobb aránybin 3 nyeregbe­ vágással rendelkeznek. Felületi r é t e g e k anatómiája - Bailey 1961-ben, A n d e r s o n és Boke 1 9 6 9 - b e n kimu'atták, h o g y a felületi felhám s z e r k e z e t e , a kéreg alat­ ti r é t e g é s a k ü l ó n í é l e belsÖ k r i s t á l y o s s z e r k e z e t e k fontom jellemzői a kaktuszoknak. A T, ó s G , fajok fiatal dudora^nak i l l , szemölcseinek mitszelei egyöntetűen egyrétegű felhámréteget mutattak, bár a ( e l h - m s e j l e k m r e t e i é s formái fajonként k ü l ö n b ö z t e k . A z alh/,mréteg s e j t j e i n e k réteg­ s z á m a v i s z o n t j e l e n t ő s e n k ü l ö n b ö z ő a két f a j r s o u o r t között, A 13 T . faj, a m e l y e t m e g v i z s f i - U t a k egyöntetűen e g y r é l o g i j alhárnréteggel r e n delk.^zik ( 1 1 . ábra T . b i c o l o r 2 0 0 - s z o r o s nagyit/\s), kivéve a T,lophothelét, mely 2 - 3 alhámréioggel r e n d e l k e z i k A viz-ig.'ilt G . f a j o k ktizül a 4 (aj k ö v e t k e z e t e s e n 2-3 alhámréteggel rendelkezett ( I2,ábra G.beguinii, 2 0 0 - s z o r o s nagyi t á s ) , 2 faj a z o n b a n c s a k e g y a l h á m r é l e g ű v o l t .

ÁA. A B R A

áa A.BRA

A z ö s s z e s G , é s T , faj íelüleli r é t e g e i b e n m e g t a l á l h a t ó k a z oxálsav k a l c i u m o s sókristálygócai. Mindkét fajcsoportnál a krislálygócok a felhámrétegben találhatók a k k o r , h . i a z alhámréteg e g y r é t e g ű , A T, c o n o t h e l e a z e g y e t l e n kivétel, a l i o l a kristfUygócok a felhá.nrétegben is é s az egyrétegű alhámrélegbon is jelen v a n n a k . A z o k n ' 1 a T . és G . fajoknál, a m e l y e k n é l a z alhámrétog 2 - 3 rétegű a kristiUygócok u g y a külső k é r e g b e n , mint a z alhámrétegben mi- ulalálha'ók. Kivétel a T , l o p h o t h e l e , a m e l y n é l a k r i s t ' l y g ó c o k c s a k a z alh<\mr<'tegben for­ dulnak elő. Általában a kristátygócok c s a k - k ű l s ő alh/^mréiegb^n tal.'lhstók m e g , A G , fajoknál s o k k a l több a k r i s t á l y g ó c o k s z ',m.i. Ö s s z e f o g l a l á s - s z e r z ő k m. ^ á U a p i t j á k , h o g y t ' - n y l e g e s különbségek állnak f e n n a T . é s G , g e n u s o k közöit - testméret, m a g h á z , termés­ felhasadás jellege terén, U g y v ' l i k a z o n b a n , hogy a z a r e o l a szerke­ z e l a l a p v e l ő e í i mindkél cso:>orlná! a ' . ó n o s ( B u x b l u m s z e r i n t T . t i p u s u ) .

-

71

-

N é h á n y íojn',i ( T , h e x a c d r o p h j r u s ) a v i r á g f e j l ö d é s r o a l k a l m a s r é s z nogym.'rtékbpn mt' g n y u l t , máöoknál V-formájú ( T . b u e c k i i , TJopholhele, G . h o r r i p i l u s ) . A két s z é l s ő s é g e s f o r m a között s o k k ö z b e n s ő *^,'.lhaló a többi T , íajn U A G. fajok a z o n b a n kétségtelenül rövidebb areolar é s s z e l r e n d ?lk*»znek, A d s z e r e k e t , a m - ' l y e k e t u g y v é l e m i i é g s o k e g y é b k a k t u s z ­ f a j n á l a m e 7. i l d a t l a n b e s o r o l á s i v i t á k e l d ö n t é s é h o z a l k a l m a z n i k e l l e ­ ne. Irodalom:

E.K.Anderson

Cactu^

and

és

Succ.

M.E,Ralston:

Journ,

A study of T h e l o c a c t u s I . T h e status of the p r o p o s e d genus Gymnocactus. (US.) 1 9 7 8 . 5. szám. Nagy

Károly

-

72

-

MAMMÍLLARIAK D.R. HUNT A

fajok

os/-tályo2
TÜKRÉBEN

sorrc-nljo:

N a p j a i n k b a n n i n c s s o k g y a k o r l a t i é i t o i r n e k i j o l e n ' e n í a/.t, h o g y mj\y l a j o k "jók" ó s m e l y e k n e m H u n t e l i s m e r i , h o g y esetenk»'nt e l é g g é ö n k é n y e s e n járt e l , a m * k o r a z e g y e s fajokat e l f o g a d t a a l i s t a sz.imár a , más fajokat v i s z o n t k i t i a u y o t t , i l l , szinonimként közölt. Indoklásul a következőket m o n d j a v a l a k i r t e k u g y tünnn, liOgy néliúny l e i r t f a j k i h a g y á s a p e s s z i m i z m u s r a u ( a l , n \y m o n d j a m m e g : e z l e h e t , a z i s előfordultiat, ho^iy e z e k a fajok livegh.'izi ktiúlmények k o z o t t különbö­ z ő n e k t ű n n e k , s z á m o m r a a z o n b a n c s a k e g y ad,-»tl f a j n a ^ ^ o n v é k o n y r é t e g é t k é p e z ő formál c s u n ( ' , r u Ip.y, e z e n > s-'.iri!e.i v e s . ' e . n turtomúsul a z eltérő tulajdonságokat". H u n t felsoroL',s.íban C r a i g T h e Mammillaría Handbool<-jába^, v a l a m i n t Backeberg K » k ! e e n L e x i k o n - ^ b . m ^z.^replő ö s s z e s fajt m e j ; e m l i t i . M i n d e n e g y e s faj n e v e u t ' i O z á r ó j e l l j o n k ö z l i A Crciig M immillaria H a n d b o o k j á b a n , v a l a m i n t a z " U n d a s s i í i e d S:)ecie.-." c, k ö n y v é b e n tiaszn á U s o r s z . m o z - s t , p U U M , c a n d i d a ( 2 3 0 ) , tetiát C r a i g k ö n ^ ' v é b e n a 2 1 9 s o r s z , - m a l a t t található. E z m c g k ö n n y i U a z e s e t l e g e s ö s s z e h a s o n lilásokal. E s e t e n k é n t m e g e m l i t e m F . B a x b a j m .',Ual m á s n é v e n t ö r t é n ő m ' g n e v e z é ­ seket is. A x u j a b b a n , tehi.tt H u n t 1 9 7 1 - b e n m e g j e l e n t besor<.>l,'.sa Jt,'in l e i r t f a j o ­ k a t , a j a v a s o l t , v a g y í e l t é t e l e z h e i ő c s o p o i - t l ^ a v a l ó tartozí'isuk megemlit<'*sével a c i k k s o n i z a t v é g é n k ö z l o m , t e r m " s z e t e s e n s o r s z ^ ^ n i n é l k ü l . A z o n b a n a z 1 9 7 1 - e s b e s o r o l ' >- m e n j e l e n é s e u l , ' , n h i u n t á l l a l t t i r l é n t •'»*c s Q p o r t o s i t - ' . s o k a t , k i i g a z í t á s o k a t , t ö r l é s e k e i a r e r u ' . e l k e . ' é . ^ r - i n r e áll<'> a n y a g a k i p j á n m i d ) s i t v « i s n n - r t e t e n i , í g y e l Ő f o M u I , hor.»y i!t i k h o z l a i t o z ó l a j o k i M V c i i i L l n a l á h ú z ' >.sal v ' l a s z t o m . e l a r s o n o . - t b i z o n v l a l a - ) speci­ eseit, Mum"itUoydia

aln^mzet'^ég

( F\ B U X B A W M )

MORAN.

E l s ő l e í r á s a : " G t n i e s H e r b , " 8r:í24 l*"i3, T i p u s faj: M . c a n d i d a , SCHKDJW. S.»ri L u i s P o t o s i vid'''k<'>níi ^ s ' . ' i r m a z i ' i ' - g y l€ijb<'>| .',ll«i a l n r m / e l s i ' x j (os4'll e g k é l f a j , h a a.', o r t i z - r i i b i o n / i - I l;űl<Jn v . t ' t H s . z M k ) . M a g i - z t •rk<'zel«> e l ­ t é r a m^'iS a l n e m z e t s é o « . k m.^ ^!i»il(>I s e z h o s s z ú m.'>s ti-iló,!'•*;lörl«'— netre utal* A M. estanzuelensis t » i l ' . n h a s o n l ó n<''mik*''j > ; " ' i i , (!<• f t l . i r - ' é s P j s t e r s z e n n l i n k . ' i b h v . i l ( > s z i n i i , h o g v a M , dfíiiitiat.tho'r t a i l o z i k . 1, M . r . m d i d a {21')) i d e « - r l \ ' f t» M , o i ' t i z - n i l i i o n a - I ( ; í l í " t ) noiicholh«'!e

a l n e m ^etsé^j

SCHI'MANV,

E l s ő ío-r.'isa: S c h u i i u f i n " í l e s a n i : . K a k i , " lÜ'.Ul, T i p u 3 f a j : M , longínKinimLi l > f . , A D a l i c h o l h e l e a l n " m z < ' l y . - ' - : ' i ' i H ^ i n l a z l ' » r i . ''•v'i l n > o . i z l á ^ á h a n m é g l i . i r o m c s o p o r t r a o s z t o i t a . a ' . > n l » a i o z O t - h m o a alnitu'«>ls'-g fel, l l i t u s a k o r u B i - n e c k o i c s o ^ o i - t o l r - b t x - . i ' ítln.Mii>:r'IS'''Libe - b o r u l t a , ( Tlií" C a c t u - a n t i S u c c u l e n l . l o u r n a l 1977/2, n 1,

LONGIMAMMA

73

-

csopoi-t: L*. M . l o n g i m a m i n a 3, M . u b o r i f o r m i s 4, M . s u r c u l o s a ( l ^ ^ ; T), M . b a u m i i ( 233) idíx-rtvo <>, M . 7. M , 8.

C A M P T O T R ' C H A

Q M,

rodiaissima-1

M . carrotii idoértve a

( 132) M , saffordti-t

csf>pjrt:

( H u x b a i m ri>«ui s / . r r é h e n P s e u d o m a . T i m i l l a r i a zat Microíloridao B A C K U G . ) 9.

Oehmoa

(234)

melaleuca sphaerica

genus

10.

M. campiotricha (^4) idf^órtve a*9,'a M * albescens-t M. docipiens (183)

13.

M,

alncMTizetsiS;

zfphyranthoidos

í BUXBAMM]

D.R.

Dolichothele

soro­

(134) HUNT.

Elüc'i i f ' i r / s . i a z O o h i i M ' a r H > r n 7 . o t s i ' ' g ' i f k a " S u k k u l e n t e n k u n d e 1 9 5 1 , 4 , í*z,-'.m,',bLi;i j o l c n t n n ' g n u x b a i _ i m l e i r ' s á b a n . D . R . H u n i a l e l ő h e l y e k e l ­ t é r ő v o l l u , a s z e m ö l c s ö k , a v i r á g , a t e r m é s <'ÍS a m a ^ e l t é r é s e alapján e z t a í s o p o r l o l i n d n k o l t n . t k látta a D o l i c h o t h e l e a l n e m z e t s é g t ő l leválasz­ t a n i f ' S a M u x t > tii-i) ' l t < d felállított O e h m e a nem•'•.c'tség n c r v é t m e g h a g y v a , d e a M i m - i i i l l a r i a nerri zr^tségen b d i i l s u b g e n u s k é n t kezelni. Tipusíaj:

M.

tíf-n-rkei 11.

?

KHl-íKN!U>.

M. b.neckei ( 13l) Ídc«'>rtve a 1 l / a M , b a r k e r ü - t , M, ayhí.-ilera-1 M. haisasoides-t (116) M, balsasentis-1 M. . olonensis-t ( 175) M. neisonii-t

valamint

a

A z l " 7 I - i - s ji'gvzéklifn 12, sorsZí»mmal a M . g u i e n g o l e n s i s a Beneckei c * ' H ) u r l h i i I ön'.Kl S - . M . . l o u r n . l'»77/2.) Cochemiae

u l n e m ^< 1-. - L ; ( K . H K A N D E C V E E )

WALT,

F l s ő leirá-^a K , H r a n t. ger- "Ín E r y t h e a K u b g e n . 5 : 1 1 3 / 1 8 9 7 . / T i p u s faj: M . haléi, Klöhelye: Mexikt'> A l s ó - K a l i f o r n i a (Baja Kalifornia és a Magdaléna szí­ n e i ( M , hal»*i) viilaiiiínt C e d r o s é s a s z o m s z é d o s s z i g e t e k (M.pondíi) Ol, <'gym.',shoz n a g y o n szóróiban kap< solódó faj. E r ő s fejlődési kapcso­ l a t b a n v a n n i t k a z A n c i s t r a c a . i t h e a *'s a L o r i g i f l o r a e sorozattaL 15. 16. 17. 18. 19.

M M M M M

. . . . .

maritima M setisptna pondii h ilei pc)selg<>ri

-

74

-

N A M . m a r i t i m a elsÖ, h i v a t a J o s leir.isát C o c h e m i a e m a r i t i m a n é v e n Lindsay, majd H.E, G a t e s é s Snurty kuzolle a Cacl, a n d . S u r c , Journ. C folyóiratban 193fi 4 : 1 2 . M , maritima D.R,Hunt comb, nova.

MamiUopsis

alnemzetséü

f MORR.)

D.R.

HUNT.

Elsti leirása: Ideiglenes névkt'nt A Bc^lga H o r U 1 8 7 4 , 2 4 , s z ^ m ó b a n . K é t s z o r o s a n k a p c s o l ó d ó íaj, a S i e r r a M t i d r e ierületén h o n o s , N e w M e x i k ó t ó l n y u g a t r a , A mammlUaría a l n e m z e t s é g L o n g i f l o r a e sorozatával való fejlődési k a p c s o l a t a valószinli. 20. M , senilis 21 . M , d i g U ' ^ t t i i Matnmillaria ainemzetség, Hydrochylus sectio K, SCHUMANN. L Longiflorae sorozat D.R, H J N T ser, nov, T i p u s f a j : M . l o n g i f l o r a ( B r . é n R,)' BEROER, Alacsony n ó v é s ü n a g y v i r ó g u f a j - c s o p o r t , n a g y o n h a s o a l i l a-: utánna következő sorozathoz, különösen a M . guelzowiana-n é s a M , wrightii a l c s o p o r t o n k-^resztiiU Viszont a s o r o z a t h o z tartozó M , n a p i n a alcso­ p o r t m e s s z e eltávolodik a s o r o z a t többi s p e c i e s e i t ő l . E z l e h e t e v o l ú ­ ciós "primitívség, v a g y c s ö k e v é n y " . D e u g y is felfoghatjuk, hogy a kiilönálló c s o p o r t o k n i n c s e n e k s z o r o s kapcsolóiban egymással, 22, M.

LOtJGlPLORA

23, 24, 25, 26,

NAPINA

M.

tetrancislra

(151)

alcsoport:

27. alcsoDort: 28. 29. 30.

M M M M

. goldii , saboe , theresae . longiflora

M,

( Krainzin

guelzowiana

BACKBG.)

( 16/a)

(173)

M , napina ( 175 ) M . dodsonii ? M . cTeherdtiana

H u n t , a k é s ő o b i e k s o r á n ( T t > c C'ai U a n d S ; ; < r , J o r n . l ' ' 7 7 / 2 ) megkwrd ő j « ' l f . ' z í a M , d o d s o n i i s l á t u s á t , m i v e l e z i» s t j v < i e s f e U u n ő . ^ n h a s o n l í t a M, deherdtiana-hoz, IL

Ancistracanthae

sorozat

SCHUM.^JvIN.

A s o r o z . i * tipu3Ía;át e z i d e i g m é g n ' - m t i s z t á z t i k . H u n i j a v a s o l j a tipusnövényként a M , dioica B R A N D E G E E - 1 , ezzel k / i p c - ^ l i t b a n a követk e z ö k ' - e h i v a t k o z i k , "EtilMÍf a s o r o z n * b ó l a gyujtőkn«'^l á l t a l / t t í a n a z A l s ó - Kaliforniábó) s z á r m u z ó kamnóstövisu micr'>carr>a alrst>poi-t fajai tal/.lhatók, K , S c h u m a n n a m a ! ; i d e j ' - n nein j e l c - . t r ' a c s o p o r t t í p u s s p e c i e s é t , a z o n b a n a z Ö ( i e o ; , . ! t á s L i b a n k i l e n c f a j t í^/.imláló c s o p o r t b ó l ( M . z e p h y r a n t h o i d e s , M . w r i g t i t ü , M , t<-lraM( í s t r a , M . g r a t i a m i i , M . c a r r e t i i , M , g o o r i d g e i , M , d i o i c a , M , v v i l c o x i i / , e g y e t kivr>l|. Vi'-leinényem szerint c s a k a M , d i o i c a é% a M , gt>'>drídg(>; t a r t o z i k « ' g y » ' ' r t e l m i i e n a z A i i c i s t r a <-anttiae s o r o z a t b a , A M . g o o d r i d g e i t i p i z s a s - ' e r i n l r - n i m<'-u b i z o n y t a ­ l a n , e . ' é r t j a v a s o l o m a M , d i o i c a - 1 tipu-ifajk«'nL." A - . f i r o z a t h »z t a r t o z ó fa^ok N e w - M e x i k ó é s a z t ; . S . A . v e l e s z o m - i Z » ' d o s h it.'irl*-nileteiröl s z á r ­ m a z n a k , a t i o n n a n a C t j c h c m i i i - k t'-s S t y l o ' h í - l a e s o r o z a t l , ( ; a i i s v a l t ' i k .

-

75

-

B u x b a u m s z e r i n t ezetc a f e j l ő d é s m a g a s a b b szintjén ^ U n a k mtnt a t b b b i mammillaria fajok. E z z e l a megAllapitással Hunt i s egyetért. E z a soro­ z a t e g y i k e a z o k n a k m e l y e n H u n t a z 1 9 7 1 - e s b e s o r o l á s a után n a g y o n s o k a t változtatott, törölt, átértékelt, M.

WRlOHTll

Alcsoport, 31.

M , wrighüi ( 14l) ideértve a 3l/a M. 3l/b. M . viridiflora 32. M . santaclarensis 33. M . morricalii 34. M , g a r e s s i i 67, M , barbata

wilcoxü-1

( l 4 2 )

Huni a M A M . SOC, JOUR. 1975, 15-ös számában közölt cikkében még c s a k f e l t é t e l e s m ó d o n említi a M . b a r b a t a n a K a W r i g h t i i c s o p o r t h o z v a l ó ta.-toz.'isát, v i g y a n e b b e n a s z ^ n i b a n a M , c h a v e z e i - t é s a M , o r e s t e r á t is ebbe az a l c s o p o r t b a helyezi. B á r m:»r e b b e n a z í r á s b a n i s k i f e j e z é s r e j u t t a t j a g y a n ú j á t , h o g y e z a két faj a M , v i r i d i f l o r a szinonimái c s u p á n . H u n ' n a k e z t a f e l t e v ' s é t a k é s ő b b i e k s o r á n D a l e é s A l a n Zimmer.-na.-m az amerikai C A C T . SUCC. JOURN. 1975. 47. számában megjelent nvjtnkaja, i g a z o l a . A szerző testvérpár u g y a n nem hozta egyérleltmien nyilv nosságra ezt, de annyit közöltek, hogy a M, viridiflora l é n y e g e ­ s e n pltér a M . wrightii-tÖl é s e z z e l a f a j j a l s z o r o s k a p c s o l a t b a n l é v ő M . w i l r o x i i - t ó i . H u n t a z o n n a l irt a Z i m m e r m a n n f i v é r e k n e k é s Bensonn a k erről a k é r d é s r ő l . A v . U a s z u k a t 1 9 7 6 n o v e m b e r é b e n k a p i a m e g . A z teljes e g é s z é b e n igazolta a feltételezés h«»Iyességéí, tekínVe, hogy a k é r d é s e s f a j o k a t lelőhelyükön tanulmányozták. E n n e k alapján, Zímmer^ mannékat k ö v e t v e , Hun*, me gállapitotta, h o g y a M . w i l c o x i i c s u o á n a M . w r i g h t i i földrajzi v ' I t o z a t a , A z e r e d e t i ( I 9 7 l } - e 3 listán 3 8 . sz.^mmal jelölt M . o r e s t e r a - l é s a 3 3 . s z á m ú c h a v e z e i - l , m e l y e k a z o n o s a k a M , viridfiorával törölni k e l l , A M , wrighitii m*' x i k t U előfordulásáról j e l e n l e g még tceveset t u d u n k , d e érdek->s, f e l f e d e z é s e g y n a g y f e h é r v i r á g u -nammiUaría m e l y e t L a u é s S c h r e i r e r gyűjtött S a n t a C l a r a k ö z e l é b e n C h i h u a h u a - b a n 1 9 7 6 - b a n ideiglenesí'n " M . w i l c o x i i v a r , wolfii" nevet k a p t a , A M . w r i g h t i i a l c s o p o r t a s o r o z a t többi r s o o o r t j á t ó l elkülönül azzal, h o g y a v i r á g a i k a c s ú c s k ö z e l é b e n t ö r n e k elŐ é s a v i r á g o k tobbi--kevés­ bé e g y e n e s e n állnak, j e l l e g z e t e s e n hiányoznak a s z e g m e n s szőrök é s a porzósz.'ilak hegyiiknél ö s s z e v a n n a k c s a v a r o d v a , terméaük g y a k r a n zöldes, v a g y bíborszínű, de s o h a s e m skarlátvörijs, A 67-es sorszámú M . barbata-1 Hunt a " T h e Cact, a n d Succ. Journ," 1977/2. szám b a n közölt írásában ( S c h u m a n n é s B a x b a u m ö s s z e e g y e z t e t é s é n i . * k R e v í z i ó j a c , { 1.) m é g c s a K v a l ó s z í n ű k é n t e m l í t i , ho,3ty a M . W í í l O M T l I a l c s i > n o r t h o z t a r t o z i k . A z o n b a n u g y a n e n n e k a l a p n a k a külörvkiad.\.s',l)an ( a S c t i u m , B u x b , Ö s s z e e g y e z t e t é s R e v í z i ó j a ( 2 ) már a z átsorolás tényét közli, M. Ezt

MlCtJOC-ÁRPA az

Atcsonort.

aic.-iooortol H u n t

további

két

részre

osztotta

M , microcarptí ( 1C»4) i d e é r t v e a M , milleríi-1 37. M . grahamii ideértve a 37/a. M , o l i v a e - 1 é:-, a T 7 / b . M , m a r n í e r a - 1 42. M , mazatlanensis (193)

a

virágszin

36.

(l79)

alapján.

-

76

-

43.

M . occidentolis (126) i d e é r t v e a 4 3/a. M , p a t o n i i - t 44. M . sheldonii (136) 47, M . gueldemannia ideértve a M . guirocobensis-I ( 176) és a M. pseudoalamensis-1, A rsoportból eddig felsorolt fajoknak fényes rózsaszín virágaik v a n ­ nak, zöldes, v a g y sárgás bibével, A c s o p o r t má-íodik r é s z é n e k a virágai fehérek, v a g y fehéresek, biborszinü közép csíkkal é s a b i ­ béjük i s élénk biborszinü. H u n t m e g j e g y z i még, tiogy a c s o p o r t név­ a d ó n ö v é n y é n e k a M , microcarpának n a g y o n s z é l e s földrajzi k i t e r j e d<>se v a n , 35. 40. 41,

M . mainae ( 129) M , thornberii (130) (M, fascículata) M. yaguensis (2öl)

46,

M,

alamensis

(239)

A z 1 9 7 1 , évi első besoroláson a M , dioica alcsoport következik. H u n t a z o n b a n e z t a z alsókaliforniai fajokból álló c s o p o r t o t ugyancsak a vírágjellemzök alapján szétv l a s z t o t t a . A z e g y i k ma radt a M . d i o i c a alcsoport, mely specieseinek k r é m e s - z ö l d e s tónusú virágai v a n n a k és a z axiUák s ö r t é s e k . É p p e n e n n e k a jellemzőnek alapján ( a x i i l a s ö r t é k ) a z e l ő z ő k b e n a M , m i c r o c a r p a a l c s o p o r t íajakéni s z e r e p l ő 4 5 , M , s w i n g l e i is ebbe az alcsoportba nyert besorolást. A másik a l c s o Q o r t i d e i g l e n e s r i é w e l a M . h u t c h i n s o n i a n a . A z i d e s o r o l t fajoknak s z o k á s o s a n nagy fehér viráguk v a n , a s z i r m o k o n g y a k r a n ta­ lálunk b i b o r s z i n ü csíkot, v i s z o n t a z a x i i l a sörték h i á n y o z n a K , E b b e a c s o p o r t b a s o r o l v a a még m i n d i g tisztázatlan M . goodridgeit. M.

DIOICA

cUcsoport, 45,

M, swinglei (127) ideértve a M . ínaiae-l 48, M . dioica ( 119) 57. M , armiUata (120) 60, M . estebanensís 61. M . phitauiana (177) 66. M , cerralboa 53, 54, 59, 62, 63. 64. 65, M.

HUTCHINSONIA 49. 50. 51, 52, 55, 56,

( l 9 l )

M. insularis ( 16l) M . boolü ( 157) M , angelensis ( 123) M. schumannii (BartscheUa M . neopalmerii (216) M , multidígítata M. albicans (210) ideértve a M . slevínü-t alcsoport

(ideiglenes

név).

M, luosiae M . blossfeldíana (l39) ideértve a M . shurliana-1 M. goodridgei ( 138) M. hutchinsoniana (l35) ideértve a M , buUardiana-1 M . fraíleana (117) M . capensis (114)

B.

és

R,)

-

77 •

1 9 7 4 - b o n H u n i n g y l o i c i U i l o t t a t . ' . a l l e l t .1 K a l i f o r n i a i f é l s z i g e t e n és m p g ' i G x eltf , h'.iy e n n ' k .1 k é t f e l é v ' . l a s z l o l t a l c s o n o r t n a k a speciesei milyen szaa.Myoss'igg^il tr)rdulnjik elö a/.onos élőhelyen közösen. "Elős.'őr a M . d i o i c a a M , l u o i s o - v a l , é s a m i n i dél felé h a l a d t u n k a M. blossfeldíana a M . d i o i c a - v a l , a M , h u t c h i n s o n i a n a a M. d i o i c a - v a l éí, a M , frailiMrKi a M» a r m i i l a t a - v a U E z e n a z é l ő n e l y e n előforduló nem'••ts<''g«-k k o z o l l n a g y o n ritkán találtam e l t é r ő f a j o k a i . E g y - e g y s o r o z a t fa^ai u g y a i a z l a z ('-lőhelynl f o g l a l j ' k e l , N . ' i g y j n é r d e k e s lenne a z t a mec h a i i i z m u - i t tanulmányozni, a t n e l l y e l a n ö v é n y e k a hibridizációt elk"r;iUk. A \ I .schumannii (BartscheUa) a M, fraileana-val és a M, capensisíif'I l o r d u l e l ő , T í ' h ' . l a M , s c h u m a n n i i - 1 l e h e t n e m é g b e s o r o l n i v a l a mt^Iyik alcsopo.-tbíi, b.'ir s z e r i n t e m e g y e g é s z e n e l k ü l ö n ü l ő csoportot, ( e s e t l e g önálló g e n u s t ?) k é p v i s e l . A z r»3-as M , insularis-ról é s a z 5 4 - e s M . t>oolÍi-nil majd a k é s ő b b i e k során a d o k tájékoztatást," "Kö-vzÖnelet m o n d o k Michíu'l F r e i s a g e r urnák ( M a u r , S v e i c ) a kül­ dölt íényk»''pek'''rt, v«ilamlnt a v i r á g r é s z i e l e k i s m e r t e t é s é é r t , e z e k a küldemény<»k s o k a t segítettek a z e g y e n e s tövisű formák h e l y z e t é n e k t i s z tttzásában." E l s ő s j r b a n e n n e k a tájékozlalásnak alapján v é g z e t t beható vizsgálataim s o r ' n áUapiloítam m e g , h o g y a M , c o r r a l b o a n a g y o n szo­ r o s a n kapcsolód k a M , armülata-hoz é s a M . a l b i c a n s é s a M.sleviníí v a l ó s z í n ű l e g ell<''rö l o i m < » k . ^ 1.1 i 4 o k m o r f o l ó i ' í a ' v a r i á c i ó i e b b e n a s e r i e s b e n í s l á t s z a n a k , d e e z e k tisztáz.ísára méü tov.'ibbi kuLatásokat i g é n y e l . A z r > 9 - e s M , v e r t í a e r l a n a - 1 t ö r ö l t e r n i\z e l f o g a d ó i t f a j o k jegyzékéből, mivel bizonytalan species, ( M a t n . S o c , J o u r n , 1 9 7 4 , 14, s z á m . 7 7 , o l d , ) lll/a.

Stylolhelae

sorozat

(PKEIFF,)

SCHUMANM,

A . ' i - d d i g i b e s i > r o I . i s o k a l a p j á n a s o r o z a * k ' - t Ui c s o n o i ' t j á t a k a m p ó s , v a g y e g y e n v ' s t ö v i s e i k , l.',gy k e s l ^ e n y s z . ' m ö l c s . i k . i l a p j á n v U a s z t o t t á k s z é U E z g y a k o r U k t b a n m<>geg^f z e t t f X e i l f e r e i e d e Ü r s o D o r t e l r e n d e z é sévf^l, m e l y b e O a M , c r y n i t a - t é s a M , w i l d i a n a - t ( M , w i l d í i ) i s b e l e í o g l t ^ l a , v a l a m i n * a M , p u s U l a - t ( M , p r o t i f 4 ' r » i ) »''s m ' - g t ö b b m ' . s t i s i d e s o r o l t , a z o n b a n a s f > r o z a t l í p u s faját n e m 'i.ilá-Y^zta m e g . T a x o n ó ­ miai rtzemponlból a U p u s n ö v é n y m e glia*.'.roz/»s.'ii f o n t o s n a k tartjuk, E b b a l a t élb<>l a z elői>h e m l í t e t t f a j o k a t v e h e l j ü k e l s ő s o r b a n sz.'.mitíisba, A M , criníta é s a V l . g l o c t i i d ' i t a s a j n o s " n o n i n i i t o n f u s a " ((Jssz.ekevert n » ' v ) , B.'tr a M , w i l d i i - n e k r « n c s h i t e l e s e n iin gállapitott l e l ő h e l y e , e n n e k e l l e n é r e j a v a s o l o m n M . w i l d i i - t a S»yl<»l^>''la«' s o r o z a t típusnövényekénU ( A M . wildii . vl M u x h a i i m r e n d ^ ^ z e r é h í n ^z E u e b n - - r e l l a Subgenus C h i l i l a fajainak i s a tipu'-ioevénye. fí.ixbo ini a kamniísíöv'sii Sj'í)kat, melyeket Hunt a rtívloUielae Horozalba h -lyf^zell nii'a két S u t í ^ e n u s b a a.', F . u a n i i s r a i a n l t i . t e b e i'-^ . i 1 E u e b n < ^ r e l l a - b a í^f>rolla, M n ü k ü l Ö n b ö z . t e l é ' s i i l a m ',41 e v ő i l l , a h . . ' n y z i ' ) a x - l l a 3Örl('-t, v a j a r t i i n l a p e r e m t Ö v í s e k M . H O I v I I ' > 1 I S A al> . » r ' o r l . ..ik

7i'», 7 1. 72. 7 1, 7'1.

M , Mi'.ell..riana ( 170) iüe.-ilve a M , t iivvií.iroe-t (2:4rí) a M , m u l l i h a m >ta-t ( 1 5 2 ) M, rnercadensis ( 160) M . LAi^iillauminiana M , sini.-itroh.i naUi ( If'^) iili.rtve a M , '^eideliana-t ( l 5 8 ) M , z.uolecasensií* í 2:.U) M . uil.r.-^í.-, ( l . - . J ) M . jaji.-,. a l a ( I 71 ) i
75, 76, 77,

M . posselüanu ( K>3) M , pennispino=a M, Stella-de-lacubaya ( M, ideértve a M . gasseriana-t 78, M , bombycina { 157)

lat u»iav
79,

M . weingartiana ( l 6 5 ) ideértve a M . unilKimata-1 (?) M , boedekeriana ( 168) ideértve a M . .lureoviridis-1 a M. auriluunata-1 (112) a M . e r e r l í . h uiu t a - t { 1'19) 8 5 , M . z e i l m i n n i a . 1.1 (143) 89, M , relliuianu (145) 84,

E z a c s o p o r t eq-'.szobion a s o . - o z a ' n v u - ^ a t i é s é j s z a k i l a ' a i l íoulalj.t m a g á b a n , m e l y e k n e k a s z e m ö l c s e i k n t g y o b b a k , é'S lt»E:'.eseb'>«-k (?), t o m p á b b a k m i n i a M , w i l d i i a t c s o p o i t l i o z t a r l o z ó k é , a p<'r»>mí A i -^ck l i n o m ü k t i i s z e r ü e k a z a x i l l á k s o r t é s n o k l á t s z a n a k , A M . gileni-.i.-i a x i l l . ' i esetenként sörtések,) E o b e n a z a l c s o p o r t b a n i s a k a d e l é g p r o b j é m . x , t i z a t«''My, h o i i y a M b o r n b y c i n a ' i p u s l e l ő h e l y é i n e m ismerjük, s a ntivi'-nyt s e m gyujkitlék újra, a G 8 - a s s z á m ú M , m o e l l e r i a n a ( M . <<)wpenif>) é s a 7 0 - e s számu M , g u i l l a u m i n i a n a a z a l c s o p o i ' t t a g j a i t ó l n a g y o n e l t é r ő . > k , val<>s,',inu» h o g / külön alcsoporioC k é p e z n e k , T o h b a z o n o s í t , i í*i e l e r . i b i z L i n y t i l a n , a M. seideliana-szerU M - boedek<>ria l a ( n e m a < o n a s a M , s m l s t r o h a mata-val) inkább t a r t o z i k i d e , min* a hozzáso.xill M» a u r i h a m a l a - h o z , A 7 5 - ö s M . p o s s e l í i a n a I , i ; s . / ó l a g n -r.i • H é K í a l . t k a 0 ^ - e s M . r e l t i g i a n a - t ó i , e z u t ó b b i l e l ö l i i l y ' - t ni>-Liadták; M « ^ x i k ' ' ) , H (.lalg<'> d ' ' I n y u u a l i r é s z e . D e i t t n e m ial/tlLik n r - J újra, V i s z o n . i . i b a k k a o f . i k D o l o r e s H i d a l ­ g ó v á r o s k ö z e l é b e n , C > a a n * t j u a t o .'illiki-i'> e n g y ű j t ő i t * - b e a M , p o . ^ s e l t í n i a - 1 , A M , g i l e n s i s a ííJldrajzilag szoru^zí'dvís állambti) A g u a s - ~ a l i t * n t < ' S - b ő i s z á r m a z i k . H u n t a hei.i>itu'o!t minőik alattján p r ó b á l j a a l a / i k rendezé­ sét, A M . z e i l m a n n i a n I b i h o i v i r á g u v ' i l l o z a » a i s C V u a n a j a u l o - b o l S/:'irm a z i k , d e a s o r o z a t lö:»l>i l a j a i t ó l p l , a M . r e t t e g i C ' . n á t ó l narjyon eltérő íaj. H u n t s z e r i n t s z a r o s a b b a n kapCnoUidik a szomszédos lalisco-ból s z á r m a z ó M , íittkaui- h o z , M,

WILDII

alcsoport, 80,

M. bocasani ( I6(i) idi'értve a M . longicoma-t (?) ( l " ' ) M, knebeliana ideértve a M , haehnelia-ia-l (?) ( 17)1) a M . leuc.intha-t ( U 3 ) 8 2 , -M, e i - y i t t r o s p e r m a ( l l 5 ) i d e é r t v e a M . multiíor m i s - t ( i n ) a M, scheidweileriaia I { l^'') 83, M . nana ideértve a M , escíianzierii-1 a M, iminanristracanth.i-I a M. trirhacantha-1 (?) ( i :ii) 86, M , kunztíana ( 156) 87, M , pyumaea ( l 2 2 ) ide-'rtve a M , "caderí-ylana"-1 a M . nioMiha-miUi- ( ( ?) 3 8 . M . paMiteri ( ]Í.7 ) 81,

90, 93.

79

-

M . pubispina (125) M . wild'i ( 111) idnértvc a M , calloana-1 a

M.

criniíormis-1

a

M.

cHnita-t

(?) (?)

(?)

( l l O )

( 140)

95, M . glasü MinfloM sorozatnál lohotnok kevercd«'sok, egy hib.;s, helytelen leí­ rás, téves lelönely m e g j e l ö l é s miatt, A l:ettÖs ( s o t h á r m a s ) elneve­ z é s i ) *ajt)k h o s s z ú s o r a a n a p j a i n k i g s e m tisztázott A M, crinila glochidala, schelhasei, é s igy tovább a M . e s h a n z i e r i i é s trícahacantl^ian át a M , n a n a - i g , A M , liirsula, icamolensis, kunzeana, a calleana, monanciastracantfia és egy sereg más nein lesz olyan könnyen elvalaszíható csooort, mint a ti>bbi, c s a k r»>szletes lelo'^ielyi m e g f i g y e l é s e k hozhatnak végle­ g e s e n t i s z t a k é p e t . A k e v é s l e l ő h e l y ! a d a t a l a p j á n a>: e g y e t l e ' " ; e l k é p ­ zelés, hogy a M , bocasana, a M . nana, a M . painterii és maga a M. w i l d i i a l k o t e g y cs<»portot, a 9 1 , s z á m ú M , g l o c h i d a t a , a 9 2 - 6 3 M , schelhasei a 9 4 - e s M . icamolensis a sorozatból kimaradnak, mivel kettős s p e c i e s e k , lelőhelyi a d a t a i k kezdettől f o g v a hibásak. lll/b.

Proliferae

sorozat

D.R.

HUNIT

series

nova

A s o r o z a t t i p u s faját u g v a n H u n t Í r á s á b a n n e m i e l ő l i m e g , l é n y e g ) ^ bc>n a z o n b a n a M . p r o l i i é r a - 1 miní a s o r o z a t , v a l i m i n t a z alcsoport n ' ' ' v a d « ) j < i l t e k i n t h - ' t j u k típu..^ t á j n a k . A z a l s t j r o z a i s p t . ' c i e s e i kötöttebb, a g v a g o s a b b talajon sziveseV)ben nőnek, mint a l a z a porfir-málladék talajon. A következ»:, Lasiacanthae s o r o z a t t a l a 115/a M , d u m e l o r u m kaj)- S'-)lia öss-'.e a s o r o z a t o k o t , A lO.Í. s z ' , m a l a t t s - í e r e p l ő M , m a g nolicolál, mint a M , v e t u l a szinonim.íját H u n t törölte a z e r e d e t i listáról, PROi^lFERA

alcsoport 90,

99. 100. 101, 102.

M.

97, 93,

M.

GRACILIS

schwarzii

alcsoport. 104, 105.

IV.

( ?)

M , prolifera ( 2 2 l ) ideértve a M , multiceps (220) M, viereckii (184) M , picta ( 187) idru'rtve a M . aurisaota-1 (?) a M , schieliana-t M, sanluisensis M , albicoina (218) M , subtÜis ( M , piUspina ?)

Lasiacanthae

M . Vf-tula (231 ) ideértve a M , ku'^ntziana-1 M , graeUis ( M . IragUis) ( 100)

sorozat

D.R,

HUNT.

Series

nova,

Mc>riologiailag a kamnóstövisu StyloUielaf—bői szárm.'izó s o r o z a t , A s o r o z a U i o z t a r t o z ó f a j o k r a j e l l e m z ő , t i o g y e g y e t l e n fajnál s i n c s közép­ t ö v i s , v a l a m i n t m i n d e n fajnál f e k e t e a m a g . A sorozathoz tartozó M , pectiniíera ( é s B o i x i e k e r s z e r i n t a M , a u r e i l a n a l a i s ) tejnedvii. A li írozat t i p u s faj^t ez ideig még n e m tiaUirjzták m e g . lOö,

M, lasiacantha (109) ideértve a M , denudata-t a M , eslan;'.U('lonsis-t

(?)

-

80

-

1 0 7 . M . müfítUlanü (180) 108. M , r o s o o r e n l r a 109. M , longdobloriana 110. M , ionla ( 104) 111. M , plumosa (105) 1 1 2 . M . carm»?nea 113. M. auroüanata (lOfi) 114. M. herrerae (107) id«?crtve a M . a l b i f l o r a - t 115. M. schiedeana ( lOS) 1 1 5 / a M . d a i n o l o r u m ( b i z o n y t a l a n h e l y z e t ű í.nj) 116. M . humboldüi (?) (102) 117. M , solisoides 118. M. pectiniíera ( S o U s i a B , t-s R, t i p . ) R o s s z u l i s m e r t í a j o k e b b e n a s-»".>Zoilban; M, egregia M. neobertrandiana A j e g y z é k b e n két b i z o n y t a l a n s p e c i e s v a n a 1 0 3 - a s r a s e o c c n l r a é s a 1 0 9 - e s l e n g d o b l e r i a n a . Mindkét s p e c i e s lehel, hogy c s a k egy íor-nája 1 M, m a g a l l a n i i - n a k , b ^ r a M, r o s e o c e n t r a eredeti l e i r t s a c s a k 25 p e ­ r e m tövist emlit, K a l Ü n ö s e r ) s z e r e n c s é s d o l o g , h o g y a M , c a r m e n e a - 1 ú j r a i^yiJitÖtték, v a lószinii, h o g y A - L a u óltal ujragyüjtött n ö v é n y a z o n o s a M , h u m b o l d t i i v a l , T a . T i a u l i p a s állam ugyan.*»zon teriileléröl. Erről

a

begyűjtött

növényről

a

későbbiekben

hiteles

leJrásI

Ígér

Hunt.

V/a, S p n a c e l a t a s o r o z a t D . R . H U N T s e r i e s nova. H a n t e l é r ő é n a z 1 9 7 1 - e s , e l s ő megállapításától Önálló s o r o r . d k é n t m u ­ tatja be a M, spllacelat'í-1 é s a s z o r o s a n liozzátartozó M . v i p e r i n a - t megjegye.'rve, h o g y a M , v i p e r i n a c s u o á n u " v a r i e t a s " r a n g j á t érd-ír.ili k i . A sorozathoz tartozó fajok letuU 14. 123, 124.

M. kraehenbuehlii (?) M, sphacelala (192) M, viperina (?) (124)

É s e g y , a M , s p h a c e l u í a - h o z hasonlitó uj s p e c i e s m e l y n e k k a m p ó s tövi­ sei vannak, A M . k r a e h l e n ' n l e h l i i - n e k o l y a n jellemzői v a n n a l : , m e l y e k v a l a h o l közéf>u l o n t a l á l h a t ó k ^» M , s p h a c e l a t a é s a M , v e t u l a k ö z ö t t , í g y , a M . k r a e h l e n buehlii átsorolása a Camptotricha alcsoportból indokoltnak tinik, VVb.

Leptocladodae

sorozai

(LEM.)

K.

SCHUMANN.

B u x b a i U K e z t a s o . - o z a t o t r e n u s z e r é b e n Önálh) nemzetss'^gként ( Lepto.^lad o d a e ) tárgyalja. Indoklásul a z t h o z z a fel, liot;y a z i d o s o r o l t fajuk szo­ r o s a b b k a p c s o l a t b a n v a n n a k a z E s c o b a r i a k k a l , mini a z egy<'o Ma.nmiUaria fajokkal. Tény, hogy a Leptocladodae s o r o z a t é s a M a - n m i l l a ' - i a ía­ j o k k ö z ö l e g y e d t i l a S l y l o t h e l a e s o r o z a t M , g r a c i l í s c s i.jotjának tajuival lehet némi ö s s z e f ü g g é s t feltételezni, 119. ELONOA"! A

M , potlsii

(M.

loona)

( ^ :i8)

alcsoport 120,

121. 122,

M , micioheüa (235) id3értve a M , droeg''>ana-1 ( 236) a M . mic:rohr'Uonsís-1 ( 2 3 7 ) M . elon;4at*í (101) M. echinari.i ( 203) fia-Uili.-^ lolvt, kíiv.

Imre

- 81 -

A Z EUPHORBIÁKRÓL Louutóbbi szúimmkban a z eupn^rbtókról n a g y á l t a l á n o s s á g b a n szól­ tom. A k k o r i ig.'Tí'temnok mogtolelóen, m o s t néhány s z é p é s nálunk i s " i t o r j e d t e b b f a j * i s m o .-tetők k ö z e l e b b r ő l . M i n t m i n d i g , a kiv'.laszíás m o s t i s n e l n ' ' z v o U , k ü l ő r i ó s i c é p p e n a z é r t , m e r t n ö v é n y e i m n a g y r('>s:'^ •ly.iron a z egy.'b pozsg.'.sok é s k a k t u s z o k társas-igjban szabadföld­ be v a n kiUiti-tve é s igy ba^os a z ismertetéshez alkalm.:.s kép készités r , Kzért azl.-n a', e d é n y b e n l é v ő , s z a b a d o n csoportositha'.ók közül V i i l o . i a t t a m .'»z a l á ' o b i a k a U 1, A z Euptiorbia g r a n d i c o r n i s ( 2 , ábra) merészen kiugró tagjaival igen l á t v á n y - k e d v e l t d i s z e a gyűjteményeknek. E z az A f r i k a siva­ tag e r d e i b e n Kenyától le N a t a l i g h o n o s félcserje 2 méter m e ^ a s r a i s m e g n ő , A j e l l e g z e t e s e n h á r o m á g ú , m a r k á n s t a g j a i e g y i n ' s f ö l ö t t em*-?l e t s z e r u e n h e l y e z k e d n e l í eU Közijttiik a t ö r z s a l i g f e d e z h e t ő f e l . A z e g y e s emeletek me gegyeznt.-k a z évi növekménnyel, Igy teh'it . i n ' i v ' n y k o r a bárriikor p o n t o s a n m e g á l l a p í t h a t ó . A z e g y e s tagV^ mind'iárom i r.'inyban sz.é'ipsen t u r u l n a k k i , S z i n ü k i n k á b b v i l á g o s z ö l d é s gvíikran világosabb r s i k o z a t disziÜ, A liulIáiiMsan i v e i t é l e k e t s z a r u s z o r i i b a r n.i szi"íi''lyez''*s v . ' d i é s 3 ;.MI-énként e z e n h e l y e z k e d n e k e l a z 5 cm-t is elérő, s z a r v - a l a k u , vaskfiia alkahi póros tövisek, A Tia'al t i a j t á s o k t ö v i s p á r j a i n a k . t ö ^ ' é b e n k<.'r«fkded, p a r á n y i h ú s o s l e v é l k e i s található, mPly k é s ő b b lesz,',rad. M i n * a z . ? u p h o r b i á k .'.Italáb&n, u j ^ r a n d i r o r n i s i s t . í p d u s , l a z a talajt igt'-nyel, K u h m ö s í ' n nyi'u\jn k e l l sz,**m'ra a legtöbb napfényt biztosí­ t a n i , T ö v i s p . ' i r j a i c s a k i g y f e j l ő d n e k kí t o t s ^ . c í ö s n a j i y s á g i r a , C«'lszerü a n ö v é n y t a s z a b a d b a k i t e n n i . M e l e g i d ő b o n b á t r a n k e l l Ö n t ö z n i , A p . í r á s k o r n y * ? z e t e t j«> í e j l ő d > * s s e l h á l á j a m o g . T é l e n v i l á g o s helyen, ir> C k o r u l i hőiTii''rs'''kIel a l e g n i e g í e l o l ő b : ) sz..-,m/,ra. S z a p o r í t á s a l e g c é l s . v r u ' o b h.ijl,',y.du n',-,n\r''>l j u n i i r ^ h a r t . E z i\ |»orrip,',s e u , .. i • ,: i, ; , , i ; .f, l<'Űel,

_ _ _ _

-

82

-

2. E u p h o r b i a p e n t a g o n a ( 2 , á b r a ) . A z áUaco^-. s z e m l é l ő n y u f l o d l a n k a ! : ! is.::Cftnak g o n d o l h a t j a o z í a F o k í o l d n y u g a t i t á j a i r ó l s z á r m a z ó , sokágú, hegyostövisü, hazájában 2 - 3 m m a g a s r a i s megriövő ouDhorbia- cserjót. Kiernelk--»dö f ö t ö r z s ó b ö l r e n d s z e r t e l e n ü l , Í v e l t e n h a j t a n a k k i k ö r ö s k ö ­ r ü l a k e s ő b b f e l f e l é nö\'Ö o l d a l h a j t á s o k , m e l y e k a z t á n hasonlóképpen tovább á g a z n a k o l , A hajtások jobbára ötbordásak, 3 - 4 cm ek és világoszöldek. A z 6 mm m a g a s b o r d á k t ö v é b e n é l e s e l v . l a s z t ó b a ­ rázda húzódik, A bordák élén k b , 1 5 - 2 0 mm hosszú, kemény, h e g y e s tövisek s o r a k o z n a k 5 - 6 m m - r e e g y m á s t ó l . Szinük e l e i n t e s.VrgászÖld, majd v i l á g o s b a r n a , v é g ü l s^ö.-ke l e s z , M i n d - n két tövis között e g y e g y k e s k - n y , 3 - 5 mm h o s s z ú l e v é l k e i s f e j l ő d i k . E z e k a z o n b a n rövid idő múlva l e s z á r a z d n a l : , I g y c s a k a c s ú c s o k a t , i l l e t v e a c s u c s k ö z e l i r é s z e k e t d i s z i t i k . Nálunk idősebb k o r b a n h o z z a - a z eupliorbiák közt n a g y n á l : s z á m i t ó - 1 5 - 2 0 mm h o s s z ú , h a l v á n y s á r g a v i r á g a i t . K u l t ú r á ­ b a n k ö n n y e n m e gtartható é s d u g v á n y r ó l jól sy.anoritható d í s z e s f á c s k o . T a l a j i g é n y e , tartásmódja h a s o n l ó a z előbbihez. K ü l ö n ö s e b b igénye n i n c s . E z é r t i s érdem.: s v e l e gyűjteményünket gazdagítani, 3. A z E u p h o r b i a triflona ( 3 . á b r a ) . G y o r s a n n ö v ő d i s z e s cserje, Ösi elterjedési területe K e l e t i India é s M o l u k k a , F e l f e l é .,lló hajt.-.sai t ö b b n y i r e h á r o m é l ü e k , d e e l ő f o r d u l n é g y éllel i s . A z áiiak átmérője 4 - 6 c m . A hajtások t a g o l t a k . A z e g y e s tagok 1 5 - 2 0 cm hosszúak é s m e g f e l e l n e k az évi növekménynek. A z élek s z é l e s u r ü n f o g a z o t t , A í o g a k h e g y e i t 3 - 5 mm h o s s z ú , v í z s z i n t e s e n elhelyezkedő, s z a r v s z e r ü páros tövisek diszitik. A z oldalliajtísok e n ­ n é l a fajnál i s a t ö v i s e k f é s z k é b ő l h a j t a n a k k i . E l e i n t e i v e i t e k , ma.'d felfelé n ö v ö k . A tövispárok t ö v é b ő l 15 mm sz-'-les, d e 5 - 6 c m h o s s z ú ­ ságot i s elérő, v i a s z o s levelek tiajlanak k i . E z e k a szép Karcsú leve­ l e k - e l t é r ő e n a l e g t ö b b e u o h o r b i á t ó l - s o k á i g m«^ g m u r a d n a k é s i g y n a g y m é - t é k b e n díszítik a n ö v é n y t , A hajl^-,sok o r ő l e l j e s zölds'inüek 4 s világo.-.abb zöld szinü m á i v á n y o z o t t s á g gazdagítja sz<''pgégükeU A n ö v é n y t a r t á s m ó d j a h a s o n l ó a z elŐbbiekbers l e í r t a k h o z , d e ínká'Jb m é r s é k e l t e b b ö n t ö z é s s e l . S z a p o r í t á s a d u g v á n y r ó l ny.-.r e l e j é n , 4. A z E u p h o r b i a c a p _ u t m o t i a s a e ( 5. á b r a ) . S z o k a t l a n alkatín.'^l f o g v a a k a k t u s z g y ű j t ő k által i s k e d v e l t , v a l ó b a n i g e n é r d e k e s í'uptiorbia. T u ­ l a j d o n k é p p e n e g y ortíteljes r é o a g y ö k é r b ő l k ö z v e t l e n ü l a fols-íinen - idősebb korában 2 0 - 2 5 r m - r e is - kiszélesedő, igen a l a c s o n y - po­ g á c s a alakú - törzstjöl, m i n t e g y mt-duzaíejböl, é s a z ebből m i n d e n irányban kinövő, a földön elfekvő v a g y ívelten felfelé álló k a r o k so­ k a s á g á b ó l áll. A k a r o k 3-á c m vastags.igoí é s 7 0 - 7 5 c m h o s s z u a á ' got is elérnek. A n ö v é n y s z í n e s z ű r k é s z ö l d , d e a tüzŐnapon i g e n tetszetős v ö r ö s b a r n a l e s z , A k a r o k 4 - 5 bordásak é s bordák között finom barázda húzódik, A bordák élén egyenletes távolságban hosszú­ k á s ^ a r k a n t y u s z e r ű e n k i e m e l k e d ő b o g o k b ó l e g y - e g y k e s k e n y 5 - 1 0 .nm h o s s z ú ' e v é l k e fejlődik, m e l y k é s ő b b lnsz.»rad, c s a k a hajtásvégeken marad meg, A piciny sárga virágok a karok egész hosszában elő­ fordulnak, d e tömegesen a hajttsvégekí-n jelennek meg, A meduzafej n a p o s , m e l e g é l ő h e l y e t k i v a n bŐ ( i n t ö z é s m e l l e t t . N y á r o n l á p d u s t a l a j ­ b a a s z a b a d b a küiltetve ís jól fejlődik. D e bárhol t a r t s u k i s , m i n d e n n t t f e l t ű n é s i k e l tő d í s z e k ö r n y e z e t é n e k . T é l e n me:^ k e l l a d a í a l e ü t ö b b v i i'gossá^^ot é s 1 2 - 1 5 C Iiőmérséklelet, g y e n g e öntiizés mellett, rizaporitasa történhet magról, d e g y a k o r i b b a " k é t l é p c s ő s " d u o v á n y o z á s . E z a-^t j e l e n t i , h o g y a d u ^ y v . i n y o z . i s c é l j á b ó l l e v á g o t t m e d u z a k A r o k fii.» c g y ö k o r e s e d é s i i k u t á n c s a k m^' g v a s t a g o d n a K , e i í h o H S z - a n t i i r ' n > b t i n n ö v o k e d n i - ' k , d e g ö m b a l a : < u f e j e k n^-m k é p z ő d n e k rajluk.

-

83 -

í o j k é p z ő d ó s t u g y orheljük e l , h o a m e g g y ö k e r e s e d e l t é s fejlődésnek indult kardugványok v é g é i levagdaljuk é s ezáltal a ho3.szanti n ö v e k e d 'st m t - g a k a d Myozva, oldalsarjadzásra kény szeritjük. E z e k a sarjak már gomhlejü»ík l e s z n e k , m e l y e k e l kellő m e g e r ő s ö d é s u l ' n leválasztva a karokról, ledu^ványozunk a z a z meggyökereztetanlc, A inoggyőkeres e d é s ut,-',n a k i s t e j e k e n h a n i í i . * o í > a n m e g j e l e n n e k a cne d u z a k a r o k i s , l e h a l m e g k a p j u k a hőn várt meduzafejü euphorbiáinkat, m e l y e k e t büsz­ k é n m u l o g a l h a t u n k v e n d é g e i n k n e k e g y é b foklÖJd remekeink között, E

különlegessi'-a

ulán

lássunk

még

egy

könnyen

megtévesztő

euphor-

biát. A z E y p h o t b i a .n - l o t o r m i s ( 5 , ^ b r a ) . E z t a s.^-.intén F o k f ö l d r ő l szárm a z ( ) , f ' i l l a l . ' l i a i i 8 t ) o r d , ' , s , k i s s i ' - s z é l e s e b b , m.'nt m<^gas g ö m b a l a k u i.-uphorl)iát v a l t ' b a n t s a k h o z z á é r t ő l u d j a m « ' g k i i l ö n b ö z l e t n i a s z . á m o * has^üil** a l a k ú k a k t u s z t ó l . F é n y e s s>ötét- v a g y s z ü r k é s z ö l d színével hamar leliiivj-i m a g a r a a fig^elmof, ErŐs napi-iütésb^n barnászöldre s z í n e z ő d i k . A jól kiem-^lkedő tjordákal tövükben é l e s b a r á z d á k vá­ lasztják eU A növény testéi a bordaélekre merőlegesen keresztbe h ú z ó d ó Wl,',goszöId v a g y v ö r ö s e s s,',vok t e s z i k diszesebl>i'*, A g^ >Tib ' e l e j e , v a g y i s a ' e n y é s z c s u c . - s bernéjy,>dt. E z í s k a k t u s z r a e m l é k e z t e t , A b o r d . ' , k é l e linóm i n loíí*»^olt, A l o g a k h e g y e p a r á n y i g y e n g e tö­ v i s b e n v é g z ő d i k , . l e l l e g z e l e s sá'*S^ v í r á g o c s k á i fejfásodó elvirág­ z á s után a b o r c l a é l e k e n megBi.írad'') s z á r a k o n j e l e n n e k m e t ^ . Á l t a l á b a n e g y e d ü l ó l l e , r i t k - , n s a r j a d ó , a 8 - 1 0 r m - t Ís e l é r ő átrnérŐj i i , tiindoklŐ r n i v é n y . N e m r s o d a , h a s z á m o s kaktíis'.gyűjteményben i.-- m e g t a l á l h a t ó . T é l e n ö n t ö z é s n é l k ü l , v i l á g o s h e l y e n , 1 0 c " n.ál n e m - d a e s t j n y a b b 'íöm^'-rsékh^tr-n k e t l t a r t í i n i .

tolyl

kov, TamÁs

Oyula

A Notocactus nemzetség rendszerezéséről Rovid

visszapillantás

az

eddigi

rend.szertani

bei-jszt ' s o k r a :

M l , f i o l o k a k t u s ' n é v e n i s m e r t íajok k ö z ü l a z ottonís-t é s scopa-1 ' H . } 0 - b a » i Írták l e e l ő s z ö r é r v é n y e s e n L I N K OTTO, besorolva a Iánk . ' I t a l í e l á U i t o t t r e n d s z e r Echínocactus n e m z e t s é g é b e a Trichocí'-r. i lél«'>kh£>z, A ^ ' o l o c a c t u s n . ' - w e l , é r v é n y e s leírásban e l ő s z ö r K . S c h u m a . n n munkáj.'iban a z Ecíiínocactu.i nemvr-tség e g y i k cs;'.sortjának n e v e k é n t találko­ zunk ( S e h u m . u i n rö^/id m c - g h o ' á r o z á i s a s z e r i n t : " e z a csoport l U a c s o n y , á l t a l á b a n l a p o s , k ' ^ - r e s z t b e b . i r ' Z v i ' l t b<)rdáju n ö v é n y e k e t fog­ l a l m - l -tálba, A v i r á g o k s - ^ r g á k , a b i b é k l e g t ö b b s . - ö r p i r o s a k , A termé?* pikkelyi^s, gyapjas, s ö r t é v e l borított, s z á r a z " , A N o i o c . i r t u s n é w e l aln^^Muzetsi-g mep,h.At.'rozók''-nt A l w i n B e r g e r \02'Ji.en k i a d o l l " Kakteen"-ji'-l)'>n tal.'ilkozunk, B e r g e r a Notocactusokat a UJ, ( e r c - f . i d e a e ( K . S C I l . ) alcsalÓd II. Coreae BEROER rs()po«t III. E r h i n o c u c i e v W MFI-iC E R alcsoport I. Fchinocactcinae me.|<'kr ?io;iort-jában

-

84

A J 4 - e s s o r s z m alatti E c n i n o c a c t u s L I N K n<•^.l,';^•lsi''•^ T r i c h o t i r 4 n r o ­ konság alnomzetsógeként sorolta bc, ( E b b o n a csouorlban alnomzolsógkónt s z e r o p o l m'''g a z E r i o s y c o , a N«»oD<írtoria, a z O r o y a , a M a l u c t U i a , a Paródia a Mulacocarpa:*, a Copiapoa, a PyrHiocactus, az A-istrocactus ós a Frailea), A Notocactus fajaina'', leírásában, B e r g e r n ó I l i T M Ó s z e t e s e n szerep'.'lnek a Backeberg által a k é s ő b b i e k s o r á n l e v á l a s z t o t t s p e c i e s e k I s . Igy a g r a e s n e r i i , a l i a s e l b e r g i i , a l e n i n g t i a u s i i , é s a schuTi. ^ n i a n u s is. Sőt B e r g e r ide sorolta a ma N'?octiilenia napina, valamint a Reicheocactus reichei-t ( n e o r e i c h e i - ? ) néven ismert fajokat is, B e r g e r után B a c k e b e r g átfogó munkája, filogenetikus rendszerezése következik, Backeberg a Notocactusokal a

és

a

későbbiek

során

Buxbaum

3. 2, 1, 2, 11 l -

C e r e o i d e K. S C H . atcsalád C e r e a e R R . é s R , e m >nd n A C K H C f , csonori Austrocereinae B A C K B C alrsooart A u s l r o e c h i n o c a c t i r o k o n . - i t g tiéli á g a z a t á b a e s s o r s z á m a l a t t , két alni>iiizeís(''gre osztva sorolta be, 1, Notocactu.^ { S C H , ) Berg, 2, N e o n o t o c a c t u s B A C K B G .

A

szétválasztás

1,

Notocactus

szempontjaként

a

termés

jellemzőit

veszi

figvelembr*.

alnemzelség: A iermés k i c s i , golyóalaku, húsos, éretten ho-3Szában felrepedő,

2,

Neonotocactus;

A

lennés

tiosszukás,

éretten

vékonyfalu

petyhutt, Backeberg a M e r g o r leirás^',ban N . 3 l o c a c t u s - k é n t s z e r e p l ő leninghau^ü é s a s c h u m a n n i a n u s f a j o k a t a z általa lelállítolt P'.nocactus B A C K B G . nam^ietségbe, a g r a e s n e r i i , é s a h a s e l b e r g ü f a j o k a t p(»dig u;:yancsak a z ő .'illal l e i r t H r a s i l i c a c t u s B A C K B G . nemzets-'-gbe sorolta be, l i a t k e b e r g , d e a.', u f t n n a k ó v e l k e ^ w r « » n d T 4 z e r e z Ö B u x h a u m i s e g ^ é r l o l m u e n felhivt,'ik a n o t o k a k t u . s z t i k k a l f o g l a l k o z * ) l>olnniku-iok, gyújtok (igyel.ii'''i, h o j y e z e k e t a be.sa:-'>],',sokat csupá,n m'.tnkas''ináknal; k e l l t e k i n t e n i , T 'hát m ' ' * ^ t o v á b b i k u t . t t , ' , s o k r a v a n s z ü k s é g , l - l s ő - i o r b a n a r . • • ' ' l ő h " l y < k l í o n f o ^ a b b me-j[liatáro^.'.s.',ra é s .» i i ' > n n , i l > e n s.'ük-ié^,.s a leir.'.50kat, liesofolásokai emiek m -afelelően m'Sdositani kell, H u x l i a u m l i l o o e n >tikus r e n d s z e r l a - l i ineg ,llaoil.',sait figyele^nh. véve, . i / z a l e g > , a ' l é r K ' e .-4 e ü y b e n t o v á l i l j l e j l e . - s z t v e f o g l a l k o z i k a V o l o i a * t u s o k • k a i M a g . Ractiin IlavÜe^ek Qyógyszerés-: Pilzeobe.n, H á r H a v l i é e k ni n i M i i i g y e z t e , h o . y a H u x l ) a u m /.Ital fel I l i l o H r e n d szer, s az i l l a l a történt k i e u é ^^iléí;e még n e m v é g l e g e s , a ^ a n l a n e g y e t k e l l é r t i n i t n k a c s e h ^ z l o v - ' i k Í.>i 1 8 0 fŐt s z á m l á l ó N o t o c a t t u - i s p o t i a l i s t ^ i s z a k r s o . o o r t l . l l , h *-iy " e z a s i s t < » m a n e m v á l l i s i , i - ' ' t h a s . ' i x U h a t a U a n n á , h a r u m s o k k a l i n k ^ b c s a k k i e g é s z í t é s r e .>*zerul a z u j l e l l < . d c - z é á e k , u i r . i i o k , v o r i á c i ó k l e i r . ' . s . ' . n a k , m . g a a L ' t r JZ.'.>Í, . n a k s z e r u p o i i l jáli< A növények me c*tiatái"oz-'i-a s z . - . n - l o tj.'u)ól m i n d e n e k elií.l d ö n l ő a v i r ú g a l k a l ( a p o r z ó k s z a r n a s t b . ) , a I . ; r i i . ' s , v a l a m i n t a m a !ok a l a k j a a r í ö v é n y h a b i t u s a i s . H a v l i í ' e k u r v l e m e n v e s z - e r i n l e h h e z ntf'C lénv e g<>>+ t é n y e . ' . i k é n l t á r s u l n a k a k o n v e r g < ^ n « i a (J^uxbaum -'s'revélele) é s a terméken> a d o t l S i - i o k ( a u í i ' . s l ' r i l i l . ' . f c , l«^r':i'--k e n v - K ' • . « a y , . s fajokon

l>elül)

X K o n v e r t - e o . i a - l U i t a n i k a i » ' r t e l e m h . - n u ^ y a n u - ' o o Uüajíí'> i s ' i.-»k : . a k , f e l l é p é s e U i v o l a b b i r o k o n s ' i g i . * f a j i > k r i < i l v a g y t.t \ o n ' i k i i.'.l .I.'OIK)-> é l o t k i j r ü l m e n y e k í i e ^ v . d ó *»IkaJma,'.k<'.t i s k i i V e t k e . ' > r M n y ^ ' k - ' - o l l i e k e V í - t kezö hasonlatoíiság).

- 85 A . : á U a g o á g y i i j t Ö , d e m é g az e g y e s n e m z e t s é g e k , í a j o k specialistái számára s i n c s különösebb jelentősége a z o k n a k a szakvitáknak, ame­ lyek a z e g y e s fajok osztályoz'.s.-,ra, a változatok besorolására, meg­ ítélésére v o n a t k o z n a k , A gyűjtök s z á m á r a e g y e t l e n l é n y e g e s dolog v o n ; e g y o l y a n e g y s z e r ű , k ö n n y e n áttekintíietö r e n d s z e r t k a p n i , m e l y ­ nek s e g í t s é g é v e l gyűjteményükben levÖ fajokat b e s o r o l n i , r e n d s z e r e z n i tudják. B u x b a u m n e m z e t s é g e k a l n e m z e t s é g r e történő' b e o s z t á s , ! r ó l s z ó l ó f e j t e ­ getéseiben foglalkozik a N o c a c t u s alnemzetség további felosztásának gondolatával. Példaképpen a z alnemzetsóghez tartozó N.ottonis-1 é s o N. s c o p a - t említve, m e l y e k között a fennálló k ü l ö n b s é g e k n e m e l e ­ gendőek egy uj alnemzetség felállításához. A z o n b a n néhány, eltérő jellemzőjük m é g i s indokolttá tenné v a l a m i l y e n formában v o l ó szétvá­ lasztásukat, Buxbaum filogenetikus rendszere, mely Kraínz 1967-ben kiadott "Die K a k t e e n " c, munkájában j e l e n t m e g s a n e m z e t s é g e k e t további a l n e m z e t s é g e k r e , a fajokat a l f a j o k r a b o n t v a tárgyalja, v a l a m i n t a z előbb e m ­ lített g o n d o l a t o k b ó l k i i n d u l v a k é s z í t e t t e e l a n o l o k a k t u s z o k c s o p o r t é s s o r o z a t b e o s z t sát, Radím H a v l i í e k . Buxbaum a Notocactus nemzetséget; Notocactus, Neonotocactus, M a lacocarpus, Eriocactus é s Brasílícactus alnemzetségekre osztotta. E z e k n e k a leirása ( d í a g n o s i s a ) m i n d e n gyűjtő s z á m á r a i s m e r t . E z e n a z o l a l n e m z ^ t s é g e n túlmenően, saját tanulmányai alapján H a v licék még két a l n e m z e t s é g b e v e z e t é s é t j a v a s o l j a . 1,

Synonotocactus subgenus nova: Idetartoznak azok o fajok, melyek u g y a N o t o c a c t u s , mint a N e o n o t o c a c t u s a l n e m z e t s é g g e l konvergen­ ciában v a n n a k , a v i r á g o k felépitéséoen k e v e r e d é s j e l e i találhatók, 2. N o t o b r a s i l i a s u b g e n u s n o v a ; Ebbe a z alnemzetségbe azok a fajok tartoznak, melyek B u x b a j m besorolásából valahogyan "kiestek", de u g y a n o k k o r a Paródia n e m z e t s é g díagnosísától már elválasztott.

A B u x b a u m ,Utol leirt, v a l a m i n t a j a v a s o l t két u j alnemzetséget hét c s o p o r t r a ( s e c Ü o r a ) o s z t o t t a f e l R a d í m H a v l i í e k . 1, 2, 3,

csoport csoport csoport

"A" " B " "C"

4, r>. 6, 7.

csoport csoport csoport csoport

" " " "

D" E" F" G"

Tölcsérviráguak Harangviráguak Kevertviráguak, melyek a IX. é s a r o z a t b ó l k e v e r t k o n v e r g e n c i a utján Lágytermésűek Finommagvuak Üsmagvuak S l r o p h i o l a nélküliek

A továbbiakban a c s o p o r t o k a t tizenöt s o r o z a t r a o s z t v a m i n d e n típus faját m e g h a t á r o z v a i s m e r t e t i b e o s z t á s á t R,Havlicek, I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV.

Scopanae series nova Paucispini rRl6 Herteríanae series n o v a Pricianae series novo Setacei FRI<Í Uebelmanníanae series n o v a Mammulosi FRlC Melchersianae series nova Rauschiantío s e r i e s n o v a .Wordermannianae series nova Malucocarpin ie seríes nova Buíningianae s e r i e s n o v a Leninghausianae seríes nova Haselbergianae seríes nova Ntitobrasilianae seríes nDva

először

X. so­ képződtek.

soroz.it

A

Notocactus

alnemzetséft.

R a d i m Havlitíek a c s o p o r t o k a t sok alapján osztályozta: 1,

"A"

86

-

csopot-tiainak és

és

sorozatokat

sorozatainak a

ieUemzöi:

kÖvotkezÖ

elgondolá­

csoport:

Ide olyan fajok tartoznak, melyeknek a virágai jellemzően tolcséralakuak, A v i r á g o k o n belül két s o r p o r z ó s z á l v a n , é s e z e n kivül a virágok alapjánál a bibében egy n e k t a r i u m s z e r u különös üreg v a n . E z a z üreg, valamint a kétsoros p o r z ó s z á l a " B " c s o p o r t virágainál feltűnően hiányoznak. A z " A " c s o p o r t a további felosztásában hat sorozat e z e n betul a z I . S c o p a n a e s e r , n o v . t o v á b b i két a l s o r o z a t r a a S c o p a s u b s e r . n o v . ( t i p u s faja a N , s c o p a ( S P R E N G . ) B E R G . ) és a Soldtianus subseg^ n o v , - r a ( t i p u s faja a N . s o l d l i a n u s v . V L I E T ) v a n felosztva, II. P a u c i s p i n i F R 1 6 s o r o z a t négy alsorozafból tevődik össze. 1, a l s o r o z a t a z Ottonis s u b s e r . n o v a tipus faia a N, ottonis ( L K O.) (LEHM.) HERT. 2,

alsorozat

a

Linkii

s u b s e r . n o v . típus

3, a l s o i - o z a t a C a r a m b e i e n a i s sis BUIN. és BRED. 4, alsoTOzal az O x y c o s t a t u s BUIN. és BRED. III. H e r t e r i a n a e BACKBG.

ser,

nov.

subser subser

üpus

faja

faja nov.

nova, a

N.

a

N,

tipus

linkü

(LEHM.)

faja

a

t i p u s faja

a

herterii

N.

és

HERT,

carambeien-

N.oxycostatus

( -VERDEKMANN)

IV. F r i s i a n a e s e r , n o v . t i p u s faja a N . m n i m u s ( F R i C é s K R E U Z G R . ) B U I N . E l i b e a s o r o z a t b a a tipusfajként m e g j e l ö l t m i n i m u s a F r i í által f e l f e d e z e t t é s l o i r t í o r m a , e n n e k a fí\jnak a f o r m a u j d ( í n . V ( g a i t B u i n i n g fedezte fel, V. _ S e t a c e i F R I ^ s o r o z a t a s o r o z a t g y a k o r l a t b a n két a l s o r o z a t r a bont­ ható, A soroza* s egyben az alsurjzaí típus íata a N , a p r i c u s (ARECHAV.) B A C K B G . Ebbe az alsorozatba tartozik a tipus fajon k i ­ vül a N . c o n c i n n u s a N . t a b u i a r i s é s a z újonnan leirt N . bommeljei, A 2, a l s o r o z a t típus faja a N , a g n e t a e v a n V L I E T e z e n k i v u l m é g i d e tartozik a N, blaauwíanus v a n V L I E T é s a N . multicostatu9 B U I N . é s B R E D . E z e l í e t a f a j o k a t r o k o n i k a p c s o l a t o k fűzik a N , concinnushoz, A típus faj a N , a g n e t a e m i n t e ^ ö s s z e k . i t t e t é s t k é p e z a X . sorozat­ beli N, w e rdermannianus-íioz. Éppen a N, c o n c i n n u s - a l való látszóla­ gos kapcsolatnak következményeként sorolta először a N, agnetae-1 v a n Vliet a c o n c i n n u s változatai közé, VL Uebelmanníanae ser, n o v a , t i p u s faja a N, uebelmanníaaus B J I N , A N o t o c a c t u ' i i olnein/^elséghoz t a r t o z i k m é g a " S u ^ c u l e n t a " 74/12 s z á ­ mában leirt " t h e u n i s s e n " i s . E n n e k a n ö v é n y n e k saj.'tosságairtil az elst" leirás alapján t u d u n k . Kétségtelen, h o g y B u x b a u m rends.-:erezése alapján a N o t o c a c t u s alní?mzetségbe t a r t o z i k , m i v e l kélsor p o r z ó s z á l a é s k e r e k v i r á g a v a n , A v i r á g o k s z í n e boi-vörös, v a g y s.'irga, d e e z n e m jellemző tulajdonság, Ritter megállapit.ísa s z e r i n t a v i r ' g . s z i n más í a j o k n á l s e m dÖntŐ j e l e n t ő s ^ í g ű . A notoka^ !uszok vir.igszin'«inck v a r i ál.-^sára B u i n i n g i s f e l h í v t a a f i g y e l m e t , a m i k o r l e í r t a ő k e t . N y i l v á n v a l ó a n u j , f i a t a l f e j l ő d é s i v o n a l k é p v í s e l Ö í r t i l v a . i s-:'>, m e l y e k e g y s m / i s m e g l e p e t é s s e l s z o l g á l n a k m-'-g. l < ű l ö n ö > i e n a z u t ó b b i i d ő b e n B r a z i i i a belsejélien, v a l a m i n t a B r a z i l - U r u g u a y hntái-vidékén begyűj­ tésre került é s kerülő fajoknáL. folyt,kov. Bai'talis Imre

- 87 -

K l a j s Waftnor es M i c h a e l Haude: Ecíiinocereus heinpelii FOFIE. A s:'. iT-iÖk 3 . ? " r i r > l a nf>V'''!iy m r 1 8 9 7 ó l a i s m e r t d e m é g m a i s e l é g ritka, s leírásai is h i ó n y o é s eltérőek. 1 fekete-fehér kép. W;?m<.'r R e p p t iiha^^f^ii: spec. nov, A niv/ény kép.

MammJlaría első leírása

rubrograndis Reppetihogen latin é s német n y e l v e n , 1

és Lau s.íines

K a r t S c ^ i r t íi'r. K r i t i k a i kies,..-!ités a Kat-teen u n d a n d e r e S u k k u l e n trn 1970. l . s . ' . megtelent "Újonnan feliedezett koktu^i'-ok é s m ' s s u k k u l e n a ' k M e x ; . 'loa.n" c i m o rikkhe-:. ElsÖso.'ban a Coryphantc'ik, T h e l o c a c l u s o k , M a m lillari/ik, l a n , k ö n n y e l m ű , u j n é v a d á s i t btr,*.lja a szerzÖ.

magalapözat-

iHeinz Wv?rv Rossz virágzó az Echinocereus delaetti Ouerke? A 3 z e r z : i s z e r i n t s e m a z imnort, s e m a kultúrákban n e v e l t Echinocf*r e u s d e l n a e t i O'>m v i r ' g z i k . N á l a a b i r t o k á b a n j é v ö 4 p é l d . i i y évKííé v r c r e n d s z i i c s e n V i r g z i k , E^:l a z ö m >i t o t i a t M i ta.-tósánau ttila^don i l j a , ü C h Ö n n ' T S - ' I t l L - l e n •» n . i p t ó l t e ' j e s e n e l z á r v a , m a j d n i ^ m . - i ö t é i b e n teleltet, 1 s - i n - ' s , 1 lekete-fehé, k.'.p, OoiXlon ságáröl Bea'rice

Rowle\ ir.

a

1'.i<-tí\'podÍum

t*otockÍ- Rotti:

Kártevők

la-ne r e i D r a k e

elleni

k i'is-• k i t á r o l

küzdelem

t > i g a C n u d J v s k ^ a : a s> i k k u l e n 3 e k , k o n z í T v á l á J ' n a k t e t i , I . r é s z a l e v e l e s s u k k u l e n selí k o n z e i v / i l á s a 2 D i e i e r t i >nit^ !\ ' : : . - A . t t : . , r ' ) l ,

1

r ö v i d e n m e :',o;iiIékt>.'.ik fénykép,

Dr.Kunó

rj-geri

IL'rre

m~ e s f o U a n ö V ' - n y l i * z . ' i t , 1 fekete-fe i-'r kép,

David V.H•'VI.'rtor i hi'-r ! < é p .

Orapíopetaluin

a

.iliíeitim-ot

s

vele

márványos-

ma,

uj eljárása; fekete-feii'»r lal/.liiról

|_: nt> W . l - ' i l t k a u a z A n t r o p n y t u n t i r r i tíiim " D e C a n d o l l e " íti-ivi s a j ' l o s s á g a i t istn.'rteti, ' f e k e t e - f e . i-'-r k t - n , \ h c ti u ; l _ S : r < * e b 2x2 pa<.-talatait is.iifíeti.

éö

és

VVober,

a,rész. isíTT-rkép, mMO-

és

lelö-

kat>csolaíos

ism-i-rteti,

1

ta-

fekete-íe-

1979.

5.

-

szám.

Waiter R a j s c h : A iiüv4ny elaíí

88

-

Weinga.-tia k a r g l i a n a R a u c h spec.nov, latin é s német nyetvü leirása, 1 s z i n e s

kép.

Olfia C h u d o v s k a í r á s á n a k Il.rés.'-ében a t e s t e s s i i k k u l e n s e k konzer­ válásai ismerieti, ( A z e l j á r á s s e r e d m é n y e i e g y u j gyvijtési mód (hobby) alapja lehetne), (Ford.) Manfréd n e s kép

Arnold az Akersla kíséretében,

Hans Krairiz röviden és munkásságáról,

roseiflora

megemlékezik

Buining-oí

mutatja

Proí.Dr,F!an.;

nuxba_irn

U d o K h ö l e r a D , K . G . 3 0 é v o l j t t i újra-alapitáí^aról é s a a n d e r e S u k k u l e n l e n ismételt m e g j e l e n ó a é r Ö l emiéttezik, Josei A

Busek

nemzetség

Gerhard Otakar

a

Scierocactus

sikeres

Wlppí^h a Sadovsky:

nemzetscfj

nóvényh',zí

föld

nélküli

Rend9llenes

Britton

tartásáról

és

és

A e r i s t a t a , m o n s t r o s a é s d i c h o t o m formák s z e r z ő , m a j d .
kép.

;»3láláról

und

ír a

sz-.**ző.

ír,

kaktuszok* kaletkezé.iérol elmélkedik a még isme.-etlen, 3 fekotcw fehér

F w a l d Kleiner: Pikirozní; mikor é s hogyan? A p i k í r o z á s módját é s idejét i s m e r t e t i a s z e r z ő ,

Rudolf l,J0 -

szí­

Rose,

Maurizío C a p p o n i : A 2 : igaz. Ní»tocactu'i m u e l l e r - m t > r l l e r i Fríc et Schuetz, Növényének nevét védi m e g Schlosser-rc^l, a Nolocaciusok l a p o s a b b ismer-öjével s z e m b e n , 1 f e k e t e - f e h é r k«>p,

Kari Eckert Backeberg-et t<''ben,

1

Kakteen

gondoz.i.iá'xjl

k a k t u s z -tart'sról szimetríáju

be

3

e.x

Fleischer

mai

fekete-fehér

lega­

kép.

egy narancssárga virágú Melianthocereus huascha i s m e r t e t a s z e r z ő ^ fekete-fehér é s 1 színes kép

(W'ber) kísére-

S c h m - e d a Müncheni B o t a n i k u s K e r t P a c h y p o d i u m lamerí D r a k e 2,00 m m a g a s példányainak virágzás.iról ir. 1 fekete-fehér kép,

R o n G i n n s / H e l m u t _Broo£h e g y k a k t u s z - gyiiilemény egyhangúságának rneü.bonlására j a v a s o l j á k a S c i U a s - t é s L e d e b o u r i a s - 1 . 3 f e k e t e - f e h é r k'-p, 1 *\•ilipp Grünewald f e l h í v á s a í>gy tiat'.rozására, 1 fekete-fehér kép.

Wilcoxia

néven

szerzett

növény

meg-

'""^ W dter W-':^kamp: P a r ó d i a l o h a n l a n a L a u é s W e s k a m p ^pecnov, VJí> P a r ó d i a S p e g a z z i n í , S e r i é H a m a l o c a n l h a e Brandt A n ö v ' n y e l s ő l a t i n é s n é m e t n y e l v ű leír.',=»..t i s t n e r t e t i a s z e r z ő . nes ké'ppeU C V < - r ) i a r t l W í p p i t h f o l y t a t j a a z '">,.-iZitmban küli k a k t u s z t a r t ' s r é i t , 1 g r a i i k < j n .

me«4kezdett

cikkt'-l

,1

told

1

nél­

szí­

-

89

-

Udo Knhier: Rebutia minuscula v a r , grandülora ( B a c k e b e r g ) Krainz. A tizorzö s z o r i n t már ritkaságnak számit, s e z é r t i g y e k e z n i kell a gyűj­ teményekben fenntartani, 2 fekete-íehér kép. Heinrich Theobuld: Oreocereus fossulatus (Labouret) Backeberg és Hertrichocereus ben:«ckei ( E h r e n b e r g ) Backeberg. A t u l a j d c ) n . ^ b a n U'-vö 2 n ö v é n y t c s a k a z é r t i r j a l e e g y ü t t a s z e r z ő , mert közvetlen egymásután virágoztak. A 30 é v e s 2,20 m m a g a s Oreo­ cereus fossulatus nappal nyilik, virágai nem valami szépek, egymással b e p o r o z v a meglermékenyüln ?k. H e r t r i c h o c e r e u s beneckei éjszaka virág­ zik. Virágai igen s z é p e k . 2 f e k e t e - í e h é r kép, G a n t h e r b'ritz: Niénány tan.'ics a M a m m i l l a r i a s o l i s i o i d e s Backeberghez. A j z e r z ő a b i r t o k á b a n l é v ő téli v i r á g z á s a n ö v é n y májusi virágz/sának o k a i t isme'-leíi. 1 f e k e t e - f e h é r k é p , Wolfganfi Hever: Gymnocalyciusok, növények a kezdőnek is. Ivlivel s e m n y ' . r i s e m téli g o n d o z á s u k k i i l Ö n J ^ e b b p r o b l é m á t n e m 8 .'ekete-leiü'-r k é p .

okoz.

Rudolf Schmiod: Lithops salicola BOIULÍ, G y a k o r i r x j v é n y a g y ü j l e m í n y e k b e n , m i v e l m . . Jiról k ö n n y e n n e v e t h e t ő s 2 - 3 é v e s k o r á b a n már v i r á g z i k , A f e h é r v i r á g ú fajták k ö z é t a r t o z i k . A k e l l e i n - s iUatu v i r á g k b . 2,5 c m átmérőjű, n a p o s i d ő b e n k é s ő dHután nyilik, szeptember-tktóberben. Lehetőleg e g é s z évben napos helyen álljon, - T a v a s s z a l g y e n g é n , n y á r o n minimálisan, augusztus-szeptember­ ben a z erős növekedés időszakában bőven öntözzük. Novembertpl ta­ v a s z i g n e m ö n t ö z z ü k , mé;^ a n e d v e s l e v e g ő t ő l i s ó v j u k . T é l e n 8 - 10*^0 között t a r t s u k . Szára.ton a gyenj^e f a g y o t i s b i r j a . N y á r o n a h i d e g á g y legalkalmasabb r*''szQ, A l u l m.. g a s h ö m é r s é i í l e l ' , ő l á r n y é k o l á s s a l és s e e l l ő z t e l é s s e l <>vjuk, i r j a a s z e r z ő ' , J f e k e t e - f e h é r kép, t i i r q e n R e i D : H u e r n i a h y s t r i x ( H o o k e r f.) N.E.B.-own, A c i k k a n o v n y f e i í e d e z é s é t , e l n e v e z é s é t é s leirés/it lokpte-feh-í'r, 1 s z í n e s k é p .

Loronz The CactU9

tarlalmttzza.

5

K.íroly

N a t i o n a l

a n d S u c c u l e n t l')7'.t. má'-cius

J o u r n a l

[ , o i s Cux^^ a " s z u - ' k r . " T i l l a n d . - ^ i . ' . k n e v r i é s é v e l k a o c s o l a t o s taözt.tluta'biM a d kö>:re néh.iny • ' i d e k : * - e b b e t . valafirnl dr.Oeser- és dr.Rauhl ' i l . s . ' i r t n . I z:> r u v e l é s i é s m a g V e i é s i j a v - j ^ l a l o k a l . P l . - A növ'-*lyeket ni"íi s z a b a i m . > l t a , v a o / n ö v « ' i n y i a n y t i g * ^ »1 k ö r ü l v é v e í a k é r e g h e z ei-ösiU ' i i i , h:in<>m m u L H i g k ö z v e t l e n ü l a k<''r<»nre, k i i l ö n l M - n a k e l e t k - ' z ő a l g a e l ­ pusztíthatja n r > V ' ' ' n \ l , m e g v o n v a t Ő l e a k é r e g ter n ' - • - l e t e s s a v t a r t a l m á U A .11 J L i v e ' . é s a ' > l á l l a i l ó a n s z e i l ö s e n t . i ' t o t t f r i s s r n a j , o t k e l l h a s z n . ' l n i és <»|ya I i r i a g . » g y . a l k e H o í k a l m a z n i , . » ' i n l a c s í r á z á s m e • : n d u l á s . ' n a k p i l l á ­ nál.tli>l .1 S Z " I 1 Ő • s b i z t o - i i t o l t , I l y e n c é l r a l i U e v e l i i , v a g y t u j a . V g a c s k á k b a l d r - V j a l v a ^ V n y l t i n t o n ^ t l l a l kö'.öll n y a l ' . b b a h e l > e z e t l T, c í i p í l l a r i s , iita^-a-a'-.ktn.i^ m a H t J a ^ , s e l o r i a . i a , t r r c h o l e p i s ( e ^ . e k e p i f i l á k ) é s o a l e a c e a i n a - i i k , nii'.aí'-UlŐ p . ' i r . ' i s k ö f ' n y e , ' í - l b r . i , , < d i c k ' - l h / ' t u t á n k ^ l n i k-'-zdtek, A t i k k e l nf-iiy foto illus'trália.

-

90

-

Roy Clemance: A virágozó O p u i i t i a _ m o i i n e n s i s . E g y pusztul-félben ióvö példányról egy madár l e v e r t e kilenc szártag­ j á t . A n ö v é n y f o t o s z i n t é z i s r e a l k a l m a ' l a n n a k l á t s z o t t , ... é s m é g i s e g y é v v e l k é s ő b b s z á m o s v i r á g o t h o z o t t é s t o v á b b élt a növény. Volt o l y a n letört s z á r t a g i s , a m e l y i k d u g v á n y r i z v a , m o g g y ö k e r e s e d é s előtt virágzott! N é g y fekete-fehCr fotó, R i c l i a r d H . B r o w n : K a _ k í i £ s z - e y o l u c i ó _ k ö v _ e t é s e _b'.o_kémiai_ulon. M i v e l a k a k t u s z o k evolúciós fejlődésének tanúim'.nyozása megfelelő fossziliák hiányában igen nehéz, fontos s e g é d e s z k ö z K é n t kínálkozik a biokémiai u t , e g y módszor, amelyik a D N A mutáció é s a z e n n e k ered­ m é n y e k é n t fellépő p r o t e i n struktúra v á l t o z á s . i n a k tanulmányoxásán alapszik. A z

ötlethez

bőséges

irodalomjegyzéket

közöl,

Wíl T j a d e n : K á r t e v ő k _és_ b e t e ^ é ^ e k ; J a ^ y m a j a tó^de*j_ Ism^-rt a l e g t ö b b k á r t e v ő , d e a l e g t ö b b gyujtŐ r é s z b e n a v é d e k e z é s t n e h e z í t i m e g a t ú l z s ú f o l t n ö v é n y h á z z a l , r é s z b e n a z z a l , ho^^y n e m k e l l Ő i d ő b e n "^s m e g f e l e l ő m < > d o n v é g z i e z t a m u n k á t . Ö n k r i t i k a k é n t s a j á t t a ­ p a s z t a l a t a i t a d j a k ö z r e é s kéri, tegy*-k ezt mások i s , k ö z ö s okulásra. John Bettéley: T a z irw,a_ f u n a l i s . A z elmúlt é v e k b e n s o k a t f o g l a l k o z t a k az npuntia-félékkel, d e kevés íigyelmet szenteltek a Tacinga g e n u s o n belüli f a j o k n a k . E z é r t ismer­ teti a g e n u s élőhelyét, nevének eredetét, ( a catinga s z ó anagrammája; a z eredeti s z ó Brazília északi száraz bozótos vidékét jelöli), é s né­ h á n y tartási t a n á c s o t adv E r e d e t i é l ő h e l y é n fák, cserjék t ö r z s é r e c s a v a r o d ó , szétfutó k ú s z ó n ö ­ v é n y . E u r ó p a i kultúrában a T,funalís félig felálló, e t á g a z ó n ö v é n y , v é ­ k o n y , maitzöld h e n g e r e s szárral, a z uj hajt-^sokon k ' * z d e t l e g e s l e v e l e k ­ k e l , m e l y e k a s ö t é t b a r n a a r e o l á k - b ó l f e j l ő d n e k . A z a r e o l á k b ó l índ*iló f e h é r g l o c h i d á k é s p ó k h á l ó s z p r ü h a j a s z á r t a g k i f e j l Ő d « ' 3 e u*án gyalco.-^ l a t í l a g e l t ű n i k , a m i n i k i a l a k u l t a n é h á n y k i s feíi*'>r t ö \ - i s , A . r é j s z a l - a nyiló v í r á ^ s z i r m a i z ö l d e s e k , A " C a c t u s L e x i j o n " vítatharóan a z t a b e ­ nyomást k e l t i , h o g y a n ö v é n y i g e n jól v i r á g z ó . T a r t á s a n e m k ü l ö n ö s e n neliéz feladat. E g y ábrát közöl. E . W . P u t n a m : C j c t u s Alö'-'m _No,30, ^ ^ a m m i l l a r i a ^ h e r r e r a e , A növényt é s aTbiflora változatát m u s t j a be. Saját g y ö k é r e n a l e g n e ­ h e z e b b e n vir-=^gzó M - n a k t a r t j a , m i v e l e g y nála lévő példiíny, - am't több, mint h u 5 z é v e ápol é s idősebb har.nincévesnól, - még n e m virág­ zott. G o n d o s a n s a j ^ t g y ö k ' ' ' r e n .^em k ü l ö n ö s e n n e h é z t a r t a n i , b i z 7 > n y i t j a ezt, titi^jy m i k o r a n ö v é n y t k a p t a , Ö i s n a g y o n k ° z d ő v o l t . O l t v a , a z e u r ó p a i k a k t u ^ i z o s o k j ó l v i r á g z ó n a k tartják , Három ábra, Crassula _deceptor A C r a s s ' j l a c o r n u t a szinonimája. E g y változattal, illetve a n n a k okaival,

ábrával

és

egy-két

elnevezési

Pnilip Evans: HajUucino^'n_ k_aktusz2ki_ A sz«*rzo pszitiiáter s z a k e m b e r é s valószinule^ k a k t u szismeKJ i s , m i \'el a h a l l u < ' . i n o g < f n a n j ' a g o k a t tai'talmazí> k a k t u s z o k :örtér»elmi n y o m a i ­ n a k i s m e r t e t é s - ' - t ő l k e z d v e , a h.>Ilucini3ki:''n*»K k u l l i k u s h a s z n á l a ' á n a k (o.-lénelmi i s m e r t e t é s e . , a.'.ok p s z i t i i á t r i a i k u i a í á ^ o k b a o l ö r t é n ö ( e t t i a s z n á l á ^ a , b i o K é i i i i a i v o n a t k o z á s a , k l i n i k a i a l k a l m * . » z . i s a , Mh, 37Óbat;erul a z igc.n t e r j e d e l m e s cikkben.

-

91

-

A i,optiophom wiUiamsii (pt-yoU) és a Trichoce-eus pachonoi (San P e d r o k u l t u s . ' ) , a két l e g i s m e r t e b b i t y e t i n ö v é n y , A . Í utóbbi már a z Le. 6 0 0 - b o l s z á r m a z ó kerámiákon á b r á z o l á s r a kerUlt, Toni Jenkins: Tafjaszialoiok a DÍscocajztus_horstiÍ^v_alj_ Sok kak'uszkcdvelü, - a lapban me^elenl számiTs h a s z n o s cikk elle­ nére - eredm-'-nytelenséa, miatt l e m o n d c n ö v ó n / tartásáról, m e r t l e h e ­ t e t l e n , s t b , E s m é g i s ... k ö n n y e n n e v e l h e t ő n ö v é n y . A legtöbb gyűjtő rendkívül s z á r a z o n tartja a növényt. Igy n e m c s o d a , h a a növény "fosszilia"-ként néz k i é s a d^hidráció a C.horstii legnagyo'jb ellen­ s é g e . I g é n y e n-^m a s z - r a z s á g , h a n e m a m e l e g é s a p á r a . A szerző azóta ér el 90 j o b b nevelési eretlményt (saját gyö­ k é r e n ) , mióta e g y b r a z i l kutató barátjától, E d d i e W a r a s - t ó l a z t a meg­ d ö b b e n t ő t í ' i n á c s o t k a p t a , ho.'',y t a r t s a m o c s á r i növényként, H r o m n ö v é n y k ö z ü l k e i t ő l m o c s á r i t ő z e g m o h á b a U.'tetett, e g y e i p e d i g mészmenles komposztíöldbe, (két rész k a v i c s , egy rész komposzt) é s a t ő z e g b e ültetett n ö v é n y e k l é n y e g e s e n ^ l a m a r a b b gyökeresedtek é s j o b b a n fejlődtek. ( I m p o r t n ö v é n y e k r ő l v a n s z ó ) , K é s ö b b i e i c b e n az ffgyik tőzegen lévő növényt plasztik zsákba hslygzte és ez látszik a l e g j o b b m o goldáiinai-. A téli h ő m é r s é k l e t 1 0 C feletti legyen és a gyökereknek e g y k e v é s n e d v e s s é g . A z i g y tartott n ö v é n y e k jól v i ­ r á g o z n a k , mvi. g o t h o z n a k , m - - g f e l e t Ő k e r e s z t p o r o z á s s a L A magvetés­ s e l t a n á S O S a k o v e f k o :Ő t a v a s z i g v á r n i , m e r t a k e l é s i a r á n y sokkal jobb! A magincok o U v s o s nevelése m'.- egy más kérdés... John G.Statham: K-ilönlogess^-geim köpött, A ni3hozen szaoorithaíó Strombocactuü, A r i o c a r p u s , SoUsia, Pelecipho,*a, E n c e p h a l o c a r p u s , A z t e k i u T i , s t b , m n íjoncok magvetés­ ből v a l > n e v e l é s ! ? n e k tapasztalatairól i r .

Harry

Mays:

ni'^Sr4Í'

A magról v a l ó n e v e l é s , f ö l d k e v e r é k , f é n y i g é n y , a ma_.ioncok íéli tartásának k é r d é s e i m e Uett a f e k e t e p e n é s z e l l e n i v é d e k e z é s r ő l , v i r á g z ' s i kérdésekről é s s z á m o s növény tulaj l m s gairól i r , H.B.-oogh P , C h a p m a n b e m u t a t j a a íap fotópályázatának t e s f e l v é t e l é i , jóminős-'-g-i f e k p t e - í e h é r képeken,

három

győz­

L).C. S i i e i r s : J e g ^ z e l e _ k é s g;3nclolatok_ a Sansev^eria_ChÍmej;a3-roU A aionsle-a é s a klorofillmeníes változatok kérd'-sét b o n c o l j a , A ^ e v é M . i g v ' i n y o k b ó l a g y ö k e r e k a zöld r é s z e k b ő ! fejlődtek k i , d e a g y ö kérer^ k<'letk.»ző r h i z o m á k b á l z ö l d n ö v é n y e k k e l e t k e z t e k . A me glévö g > ' . k é r e n , h l elU'ivoliyák a z ö l d r é s z e k e t , a s z i n - . s t o v á b b éi. Azon­ b a n k l o r o f i U m e n t e s s z í n e s b ő l n e - a .aikerült d u g v . ' . n y o k a t meggyökereztet­ ni, A k ' - r d é s h í ' z tötib i r o d i l m i u t a l á s t i s m e r t e t .

Kubina

István

1979.

május

15-23-

IV, G Ö R L 1 T 2 I

K A K T U S Z

KIÁLLÍTÁS.

V.:.áí*^lc>*T-*I n e l i í ? : r i é i i á n y s o r b r i n b e s z á m o l n i e k ; y r e m ' - ' í ; t ' > l n . t ' > n y - s o r o z r t t róL G o n d o l a t a i n k b a n még ott k a v a r o g n a K a látott n ó v é n y c s o d á k , fülünk­ b e n m é g ott c s e n g e n e k a baráti ü d v ö z l é s e k , m é g é r e z z ü k a z ölelések őszinte, s z i v b ö l j ö v ő melegét, É r e z z ü k baráti, e m b e r i k a n c s o l a t o i n k s o ­ rán k i a l a k u l t k ö l c s ö n ö s m e g b e c s ü l é s t . M é g a mult é v ő s z é n m e g k a p t u k a görlitzi S z a k k ö r h i v a t a l o s meghivój . - t a IV. kiállításukra, v a l a m i n t a n e m z e t k ö z i K f k t n s z o s t a l á l k o z ó n v a l ó részvételre, , Művelődési Központunk a z utazás a n y a g i fedezetéi biztositolta, ez*'"i ezúton i s köszönetet mondunk. M á j u s 15-én két g é p k o c s i v a l n y o l c a n keltünk útra, K I s ő állomásunk Brünn, Itt a S p o l a c e s k i s z á l l ó b a n már vá.-tak. K e d v e s brünrti g y ű j t ő t á r s a i n k n e v é b e n J o z e í H o v o r k a m é r n ö k k ö s z ö n t ö t t , D ''lután r o v i d ismerk e o é s a v á r o s s a l , E s ' e a s z á l l ó külön t e r j n . ' b e n baráti taKUkozó a brünni " A s t r o p h y t o m " k l u b v e z e t ő s é g é v e l , m e l y e n J o z e f H o v o r k a m é r n ö k ' i n kivű'. D r . B o h u m i l Schűtz, S,Stuchlik, J , P e c h n n e k i s rósztvett. Néhány d i n képen b e m u t a t t u k a m a g y a r k a k i u : 5 z g y i j j t e m é n y e k k i s r é s z é - t . M a j d .•^edves v e n d'-glátóink k é p e i b e n g y ö n y ö r k ö d t ü n k , A '>ar.';'.i m e g b e s z ' ' ' l < ? s e n k ö l c s ö n ö ­ s e n m e V i Ü ^ P ^ d u n i c k a p c s o l a ' a i n k tov,',öb í e j l e s z t é s é K U , e g y m . ' s tájékoz­ tatása-ál. M á j u s 16-án r e g g e l i n d u l t u n k t o v á b b , G o - l i l z b e é p p o n a k i U i t á s m'-g. n y i t , - > a előíti p i l l a n a t o k b a n ó r k e z í ű n k . R ö v i d ü d v ö z l é s u l ' n e l s ő d o l g u n k v o l t a m a g u n k k a l vitt kiáUit'si a n y a g u n k gyoi-s elrendez-.Vse, A magnyi­ tás u t ' n már v o l t időnk k ö s z ö n ' e n i k e d v e s barátainkat, Werne." S t e n z e l t , a szal:kör elnökét, E b e r h a r d Zitzat é s k e d v e s leleségét Iréné a s s z o n y t , K l a u s W i g a e r , Joachim Jentsch, Michael Haude har.,lainkaU

>

POTÓ

BOROS

JÓJSeF

-

93 -

A kiáUitáS u y y a r o n d p . ' f ' - j , m i n i a k i . ' . l l i t o l l n ö v é n y - a n y a g szempontjából meglepően i m p o z á n s v ^ C K ü l ö n ö s e n m e g k a p ó v o H a z irjus.'igi csopoi-t k ü l ö n b e t n i t t a t ó j a , D í e l e r K u b e M a m m i l l a r í a "és A s t r o p h y t u m a n y a g a , de még f e l s o r o l n i i s netvéz a z ötletesnél ötletesebb me .^oldásokat, Klaus Wagner (Görlitz) 'löhely s z e r i n t i növénycsoportosítását, H a r t m u t Melchíor mifény alatti m a g o n c n e v e l é s i m ó d s z e r é n e k bemutatását, E b e r h a r d Zítza üve:^házát ( e g y k i s ü v e g h ' z teljes mets.T«lét élö növényeV:kel a magon­ c o k t ó l a v i r á g z ó n ö v é n y e k i g ) külö.T k i k e l l e m o l n í . K e l l e m i i s.-.íníolt v o l t a z " A . n S t a u s e e " T e r m o l Ö S z ö v e t k e z e i kötészeti bemutatója, M í c l i a e l H a u d e i m o o r t U e b e l m a n n í a i , D í s c o c a c t u s a i , Melocacl u s a i , C o p i a p o á i , VV*^rner o t e n z e l A s t r o p h y t u m a i , K l a u s R e p p i n Notocactusai. Paródiái, A r n o l d Wolf Espostoái, Oreocereusaí, Echínofossuloi Wolfgang Benedíx v i r á g z ó Rebutiákkal, E c h i n o c e r e u s o k k a l , Kari Ernst H e n k e updíg E.tphorbía é s e g y é b s z u k k u l e n ^ e k m t l l e t t , külön v i t r i n b e n hatalmasm^retü A r i o c a r p u s o k k a l tették t e l j e s s é a n ö v é n y bemutatót, Srrakkü-unk kloroiilhiányos, s z í n e s n ö v é n y o k b ö l álló k o l l e k c i ó j a kellemes s.':ínfoltja v o l t e n n e k a n a g y s z e r ű ki^llitásnak.

A

CSILl

színes

"palettája"

Poló;

BoroL^

J JZiseí

É r d e k e s , ö ' l e l e s újdonságként " é l ö r e i t v é n y " - k é n t " E z m i ? " címmel né­ hány na.-yméretu n ö v é n y t mutattak b e { H o ^ n a i o c e p h a l a texonüis-t Olandulicactus uncín^tus-l stb,). A h e l y e s m"..-<jfcjtök k ö z ö t t j u t a l m a t s o r s o l ­ va k i . K ü l ö n m:* k e l l említeni a C h i l e i n é p m e g s e g í t é s é r e felállított "Szolida­ ritás" b a z á r t . D e v o l t külön t o m b o l a é s a z u w a r o n felállított fólia sátorbaa on!úszolg.',ló r e n d s z e r ű n ö v é n y v á s á r ís, ( p é n z t á r g é p p e l , v á V á r í ó kosaraklcaU) M á j u s 1 7 - é n megiátog-a^tuk J a n k e n d o r f b a n a z * ' A m S t a u s e e " Termelő S z ö v e t k e z e t " K a k t u s z g y á r á t " . Itt j ó b a r á t u n k M i c h a e l H a u d e é s kedves .'elesége B a r b a r a a s s z o n y fogadtak régi ismerősként. Órákon keresztül csodáltuk H a u d e barátunk n a g y s z e r ű ma ^^ángyüjteményét. K é s ő d<'luíán é r t v é g e t e z a l á t o g a t á s u n k . E s t e a G ö r l i t z i Szakkor klubriel> i s ó g é n e k s 5ines lámoúkkal kivilágított udvarán I i a n g u l a t o s v a c s o ­ rán vettünk részt.

-

94 -

M á j u s 1 8 - á n a s z o r b " f ő v á r o s t " B a u t z e n t kerestük feU A z ó v á r o s tóiv ténelmi emléKei k o z o t t b o l y o n g v a O H e u n u r g v a r á n a k k a p u j / . n M á t y á s király k é p m á s á v a l "találkoztunk". M e g c s o d á l t u k a S p r e e folyón áüvelő h i d 2 5 m m a g a s k a r c s ú , k ő b ő l , téblábol k é s z ü l t i v e i t , A k ö z é p e n meg­ tört hajóju P é t e r t e m p l o m o t , m e l y b e n jól m e g f é r n e k a k a t h o l i k u s é s a z e v a n g é l i k u s hivők, külön, külön oltárnál t a r t v a i s t e n t i s z t e l e t e i k e t . I g e n k e l l e m e s meglepetésként hatott, h o g y a templom főbejáratánál. magyar­ nyelvű ismertetőt k a p t u n k . Délután került s o r a z e l ő a d á s u n k r a , m e l y n e k k e r e t é b e n B u d a p o s t e n k i ­ v ü l n é h á n y m a g y a r v á r o s t i s b e m u t a t t u n k , m a j d a z U I D I S Ó kiáUiti'iisunk . - s e g y p á r gyűjtemény képeit v e t i t e t l u k l e . A z e l ő a d á s u t . ; n került s o r a d i j k i o s z t á s r a , m e g l e p e t é s ű n k r e a s z e r é n y k i s k i á l l í t á s i a n y a g u n k 1, d i j a t nyert. Május 19-én a görlitzi H u m b o l d ház nagytennében k e t o l t »o.- a s z a k m a i m e g b e s z é l é s e k r e , A .no 3 j e l e n t e k e t K l a u s W a g n e r ( D r e z d a ) üdvözölte a D D K K ' J l u r b u n d n e v é b e n . M a j d Jűrgen P a l k e n o e r g tartott n a g y s z e r ű képekkel kisért előadást a k a k t u s z o k élőhelyéről. Ezt M^r.L,Piekiacz l o d z i gyűjtő b e s z á m o l ó j a ko\'ette i s m e r t e t v e a l e n j j y e l kaktuszgyűjtés i e l e n l e g i h e l y z e t é t , D r , J a n R i h a m e x i k ó i u t i é l m é n y e i kö\'ették lengyel b a r á t a i n k b e s z á m o l ó j á t . B e f e j e z é s ü l M i c h a e l H a u ' . l e tartóit n a g y s z e r ű előadást a z újonnan leirt n ö v é n y e k r ő l . Este a " G o l d e n e r B a u m " é v s z á z a d o s ódon t e r m e i b e n közö.i vacsora, ÖrÖmm^'l ü d v ö z ö l t ü k i t t k e d v e s r é g i b a r á t u n k a t , A l o i s P o l l o k o t KnrlM a r x s t a d t b ó l , é s s o k o l y a n , k e d v e s gyŰ^tŐtárs a a l s i k e r ü l t t a U t l k o i - n u n k , akikkel ezideig c s a k l e v e l e z t ü n k , i g y többek között Jűrgen K a b u s úrral a " L i t e r a t u r s c h a u " szerkesztőbizotts.'»3i tagjával, Berlinből, Radím H a v l i c e k úrral PilzenbÖl s t b , A k e d v e s baráti v a c s o r á n m o n d t u n k k ö s z ö n e t e t s z í v e s vendéglátóink­ nak a vendéglátásért é s a n a g y s z e r ű élrnényekéri elbúcsúzva tőlük a j ö v ő é v i b u d a p e s t i tal.^lkozás r e m é n / é b e n , m e . y r e k o m o l y Í g é ­ retet tettek.

MüjuA 3 0 - A n r e g g e l i n d a l t u n k D r e z d á b a , i t t J Ü r g e n D r e y e r b a r á t u n k várt, O v o l t a k é t n a p o s d r e z d a i tartózkod,',sunk k e d v e s házigazdája. D r e / e r barátunk g y ű j t e m é n y é b e n v a l ó g y u n y ö r k ó d é s után D r e z d á t é s a hires képtárat a Z w i n g e r t néztük me g, Másna-? a d r e z d a i B o t a n i k u s k e r t megtekintése v o l t a p r o g r a m , p r . S p a n o w s k y u r m e l e g barátsággal íogadott e s m u t o g a t t a m e g a c s o d á l a t o s n o v e n y r i t t c a s a g a i t , S a j n o s a z egész B o t a n i k u s k e r t me g t e k i n t é s é r e n e m j u t o t t e l é g idónk ( e r r e leg/Uább két hét k e l l e n e ) . Míjus 2 2 - é n Z i n n w a l d o n keresztül u t a z t u n k tovább Z a t e c b e , Ismét " h a ­ z a " érkeztünk. M . í c s G y u l a barátunk már v á r t ránk. R ö v i d pihenő és e b ' k i után n é h á n y g y ű j t e m é n y m e g l á t o g a t á s á r a k e r ü l t s o r ; i g y í e l ^ e r e s tük K a r e l B l u m e n t r í t b a r á t u n k nagys.*.-.?rü g y ű j t e m é n y é t K r á ü n y i D r u ? : b a n . E s t e p e d i g M á c s G y u l i i b a r á t u n k v^^^roson kivüli k i s k e r t j é b e n , p a t t o g ó t u z ( é s s ö r ) m e l l e t t e l b e s z é l g e t v e , t e r v e z g e t v e g y o r s a n o l s - - . i l a d t a-^ idó, A h a m v a d ó tüz f é n y - t l a s s a n t ú l r a g y o g t á k a májusi é g b o l t SZÍKrázó égi lámpásai a c s i l l a g o k . Megnyugtató é r z é s v o l t számunkra, mithatunk a z a t e c i barátainkra i s .

hogy

a

jövó'évi

kiáUitásunkon

szá­

Május 23-án korán k e l v e i n d u l t u n k P i l z e n e n , B r ü n n ö n ( a h o l mégegys z e r találkoztunk J o z e í H<>vork i mérnök ú r r a l ) k e r e s z t ü l h a z a . Haza érvp elmondh.ltjuk, s i k e r e s ut volt. S o k a t tanultunk, s o k igaz j ó barátot s z e r e z t ü n k . E s , h a b e f e j e z é s ü l m é g e g y s z e r m e g k ö s z ö n j ü k mind­ azt, amit k e d v e s l>arátainktól t a n u l t u n k , k a p t u n k , é s a::t a m i t n e m l e h e t megköszönni a szívből j ö v ő , s z e r e t e t t e l j e s fogadtatást, engedjék meg, hogy bizzunk i b b a n , találkozunk 1 9 8 0 - b a n B u d a p e s t e n a C S I L I kiállí­ tásán, 1 9 7 9 , au.L^us.ztus 2 5 - 2 6 . Szakkörünk résztveit a Várpalota-Inotai " B E K E " M:.>'előd<''3i H . z V i r á g k i / , U i t á s á n . A színpompás kióUitáson a h e l y i D i s z n ö v é n y k e d v e l ő s.'.akkör l e v e l e s d í s z n ö v é n y e i n kívül a S á r ­ szentmihályi A . G , k e r t é s z e t e szekfükkol, g e r b e r á k k a l , í z l é s e s v í r á 3 t á lakkal, c s o k r o k k a l , a V r p a l o l a i Váro3gazdálko«lásí kertészet c s e r e p e s i í s z n ö v é n y e k k e l , a h e l y i kiskei-tbarát s z a k k ö r p e d i g k e r t i v i r á g o k k a l /ett r é s z t . S z á n t ó I s t v ' . n a b u d a p e s t i K ö z p o n t i n ö v é n y k e d v e l ő ' Szakkör l e v é b e n .',Uitotta kí a faágakból készült kUlonböző virágállvány és egyéb íompozicióit, \ s í k e r e s bemutató h á z í g a z d J a T e n c z e r K á r o l y i g a z g a t ó et. m i n d e n t í l k ö v e t e t t , h o g y u g y a l á t o g a t ó k , m i n t a ki,',Uitók s z á m á r a m a r a d a n d ó érn­ ék m a r a d i o n e z a kí.'llitás. K o s z ö n j ü k .

FELHÍVÁS < 4 r j u k k e d v e s tagtÁrsaJnkat, h o g y a s.20-<.\sos é v i l e l t á r c é l j n b ó l a saak[brünk k ö n y v t á r á b ó l k i k ö l c a ü n z ü t t k ö n y v e k e t o k t ó b e r 2 2 - i g s.^iveskodj
L a u gyüjtös.-í'.mainak

L A U

GYŰJTŐSZÁMAI.

következő

csooortja

Bolivi--.ban

gyűjtött

:aktiiszokat foglalja magában, Solívia D é l - A m e r i k a k ö z e p é n , a z A n d o k h e g y l á n c a i k ö z ö l t a z u n . S o l i v i a i m e d e n c e 3r>00 - 3 7 0 0 m m a g a s a n t e k v ö , n a g y r é s . ' . b e n lefoyástaion s ó s m o c s a r a k k a l , t a v a k k a l v á l t a k o z ó területén a z Altiplalon, kelet, d é l - k e l e t felé a z A m a z o n a s é s a G r a n C h a c o vizgyüjtö erulelének forró é g b v i leridetún f e k s z i k . Éghajlata e n n o k mogfelelci•n V U t o z ó . L a P a z b a n 3 6 5 8 m m . r i g a s s á g b a n a z é v i c s a p a d é k 5 7 0 m m ;órul v a n , a z á t l a g h ő m é r s é k l e t 1 8 C ° . A l e g h i d e g e b b s e g y b e n a L-gszórazabb hónapok június, július, a u g u s z t u s , e k k o r a r e g g e l i ó r á k a minus.'. 3 - 4 f o k r a h i i l le a l e v e g ő . A l e v e g ő oáratartalma a télnek izámitó h r o m h ó n a p k i v é t e l é v e l r e g g e l e n k é n t i g e n m a g a s , á U a g 8 0 90 A hó hátér 5500 m magasságban v a n .

-

96 -

La Paztól k e l e t r e íekvÖ C o n c e p c i o n 4 9 0 méter ma g a s a n f e k s z i k , a z évi csapadék mennyisége kétszerese a La Pazinak 1140 mm. A z át­ l a g h ő m é r s é k l e t i s l é n y e g e s e n m a g a s a b b 2 4 - 3 0 C*^, S u c r e a z o r s z á g hivatalos fővarosa ( a kormány hivatalok La P a z b a n vannak) 3 7 9 7 m m a g a s a n f e k s z i k , a z évi c s a p a d é k 7 0 0 m körüli. A z átlag hőmérséklet 18 C°, Cochambamba L a Paztól délre, 2575 m magasságban v a n , az évi csa­ padék viszonylag itt a l e g a l a c s o n y a b b , alig éri el a z évi 4 6 0 m m - t , A hőmérsékleti ^Uagok 3-4 fokkal magasabbak, mint Sucreban, B o l i v i a talaja túlnyomó r é s z b e n vulkáni eredetű, á s v á n y i anyagokban gazdag. 300,

Lobfvia

301,

Lobivia

sp.

charazanensis

3 0 ^

Lobivia

sp.

303,

Lobivia

carquinensis

304,

Armatocereus

305,

Paródia

306,

Lobivia

tiUcacensís

307,

Lobivia

miniataflora

308,

Echinopsis

309,

PseuJolobiviii

sp.

010.

Lobivia

so,

old. Létezik-e Existieren

72.

81.

old.A z

Gymnocactus?

old.A

D.R,Hunt

tükríben:

in Sine

die

Notocactus der

nemzetség Gattung

Bartalis

Imre

Tamás

Gyula

rendszerezése:

Barta'is

Imre

Notocactus:

old. Sajtószemle:

o l d . d^zakköri

Karolj'

Euphorbien:

Literatui43e3prechungen: 92.

Nagy

D.R.Hunt:

Euphorbiákról:

Einteilung 87,

der

Gattung

var,

tip,

INHALTSVERZEiCHNlS

genus?

Mammillarien

Über 83,

•

Gymnocactus

o l d . Mammillariák Die

callichroma

caespitosa

TAi^TALQMJEGYZÉK 66,

sp,

echinus

Lorenz

Károly

Kubina

István

hirek:

Nachrichten

unsprem

Pachkreis

Szerkesztette: Bartalis Imre Kiadja: XX. ker. Művelődési Otthon Igaz'gató&ága F e l e l ő s k i a d ó : F á b i á n í;oltAn

+

+

+

Épitők R o t a 1979 E:2b3 F e l e l ő s v e z e t ő : Z s o l n a i L. C»ili Kaktt^szkedvelő Szakkör Tájékoztató 3,ez,