20

> D ebrecen , H ajdúszoboszló és a H ortobágy vidéke

besz állók árt ya Cívisek és hajdúk / 8 Hortobágy – a világ öröksége / 12 Debrecen – a kultúra városa / 17 Gyógyító vizek / 20

A múlt nyomában / 22 A régió követei / 26 Programajánló / 29

B e s z á l l ó k á r t ya

Cívisek és hajdúk „Debrecenbe kéne menni…”, mondja az ismert nóta, de az utazás oka nem túl meggyőző – ha éppen „pulykakakast kéne venni”, azt manapság alighanem egyszerűbben is megtehetjük. Ám a „pulykakakasnál” meggyőzőbb érvek egész sorát kínálja ez a vidék: megújult gyógyfürdőket, Világörökség rangú természeti értékeket, évszázadok óta őrzött, és tovább élő hagyományokat – és ezek által egyedivé lett élményeket.

Debrecen a „kálvinista Róma”, a „cívisváros”, a „szabadság őrvárosa”, a „Hajdúság fővárosa”, a „maradandóság városa” – ha egy város az idők folyamán képes volt enynyi minősítő és azonosító jelzőt magáról a köztudatba vésni, biztosan érdemes az utazó figyelmére. És ne feledjük a debreceni jelképként számon tartott főnixmadár üzenetét se: a pusztító tűzvészek után mindig újjáéledni képes város legújabb kori újjászületésének évtizedeit éli. Miközben épületek, terek, könyvtárak és múzeumi gyűjtemények őrzik az évszázados hagyományokat, a máig ható szellemi örökséget, Debrecen jelene is mind nagyobb figyelmet érdemel. Aki ma > D ebrecen , H ajdúszoboszló és a H ortobágy vidéke

látogat a városba, örömmel tapasztalhatja: egy olyan európai városban jár, amely egyre komfortosabb környezetet nyújt saját lakóinak, de egyúttal figyelmet szentel az ide érkező vendégek kiszolgálásának is. Ma már nemcsak a Nagytemplom (>> 52. o.), a Református Kollégium (>> 58. o.) és a Déri Múzeum (>> 64. o.) klasszikus értékei jelentenek kihagyhatatlan látnivalókat. Érdemes ide jönni az élményfürdővel bővült és megújult gyógy- és strandfürdő (>> 150. o.) frissítő szolgáltatásaiért, egyegy országos vagy akár nemzetközi hírű rendezvény kedvéért, a tavasztól őszig Debrecen a „szabadság őrvárosa” egymást érő programokat és mediterrán hangulatú kávézóteraszokat kínáló főutA vidék központja vitathatatlanul a Ticai „cívis korzóért” – és egyáltalán: a deb- szántúl fővárosa, Debrecen, de távolról sem receni hangulatokért. csak az egyetlen helyszín, ahol érdemes

Cívisek

Az autonómiáért folytatott évszázados küzdelem a magyarságon belül önálló „etnikummá” gyúrta a debrecenieket.

www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

A parasztpolgárok elnevezése, a cívis a polgár jelentésű latin szóból származik. A cívisvilág egyedisége többek között abból fakadt, hogy a városi telekkel bíró „pógároknak” a távolabb eső szántókon és legelőkön századokig nem volt önálló birtoka, azt időről időre újrasorsolták a közösből. „Ezen város inkább szántóvetők lakóhelye, mint mesterembereké vagy művészeké” – efféle volt a vélekedés a XIX. század végén, és valóban: a modern értelemben vett polgárság vékonyka rétegét a reformkortól nem a törzsökös cívisek alkották. Utazók ezt a jellegzetesen debreceni „fajt” így írták le: nyelvük és vallásuk azonos, életvitelüket az évszázadok viharai gyakorlatiassá, jellemüket nyakassá, a kálvini reformáció tanai pedig szigorúan erkölcsössé és komorrá tették.


10

A Déri Múzeum a múzeumok éjszakáján – a belváros sokszínű programmal várja az utazót

időznie az utazónak. Alig húsz kilométer- (>> 144. o.) – s aki oda látogat, az maga re innen Hajdúszoboszló kínálja mindazt, is megbizonyosodhat arról, hogyan leamit csak elvárhatunk egy fürdővárostól het ötvözni a legkorszerűbb gyógyászati szolgáltatások gazdag kínálatát a családi pihenés minden kellékét felvonultató attrakciókkal. Tájoló És egykor Debrecen birtoka volt a horKi gondolná, hogy „a puszta környétobágyi puszta (>> 12. o.), az 1973-ban, ke” valójában igen változatos vidék? Magyarországon elsőként létrehozott nemDebrecen két nagy táj határán fekszik: zeti park, amelyet ma már a világöröksényugat felől a Hajdúsági löszhát, keletgek között is számon tarthatunk. Nem a ről a Nyírségi homokhát öleli (ennek a közhelyes csikós-gulyás romantika hamis városhoz közeli része az Erdőspuszta). A megidézését látja ott az utazó – hanem a hajdúságon nyugat felé átvágva a Tiszáig tartó Hortobágy pusztái nyújtózkodbemutatóhelyek (>> 118. o.) és tanösvények nak. Délnyugat felé Püspökladány már (>> 132. o.) segítségével, az értő kalauzolás a Nagy-Sárréten található, Berettyóújrévén laikusként is megismerheti a szó szofalu pedig a mai Magyarország területéros értelmében vett páratlan természeti érre eső Biharban van. tékeket, a pusztai életmód hagyományait, nem utolsó sorban pedig mai életét: a bio> D ebrecen , H ajdúszoboszló és a H ortobágy vidéke

Cívisek gazdálkodás lehetőségeit, a lótartás formáit, a pusztai ételspecialitások ízeit. Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy – ezernyi élmény, látnivaló, amely várja a klasszikus utazókat, akiket a történelmi, építészeti és kulturális emlékek vonzanak, várja azokat, akik csöndes kikapcsolódásra, pihentető üdülésre, testi-lelki felfrissülésre vágynak, de bátran útnak indulhatnak az ökoturizmus hívei vagy éppen azok, akik hosszú gyalogos vagy kerékpártúrákban, esetleg kiváló horgászhelyek nyugalmában lelik örömüket. És ha már útnak indultak, kiránduljanak a Bocskai-kultuszt őrző hajdúvárosokba (>> 168. o.) is, tegyenek egy túrát Nádudvarra, a híres fekete kerámia (>> 158. o.) hazájába, vagy látogassák meg Álmosdon Kölcsey Ferenc házát (>> 166. o.), Bakonszegen Bessenyei György egykori kúriá-

Hajdúk

Az eredetileg közép-tiszántúli néprajzi csoport neve a foglalkozásra utal: a XVI. században a hajdúk (hajtók) kísérték és védték Magyarország fontos kiviteli cikkét,


és hajdúk

Látványosság a hortobágyi bikavásár

ját (>> 164. o.), Nagykerekiben a Bocskaivárat (>> 166. o.). És mire bejárják ezt a vidéket, maguk is rájönnek: a régi nóta a mai utazó számára így szól: Debrecenbe – és a környékére – kéne menni…

az osztrák, bajor és észak-itáliai városok piacaira lábon hajtott szarvasmarhát. A marhaexport a zűrzavaros török időkben lehanyatlott, és a munkanélkülivé vált hajdúk zsoldos katonai szolgálatot vállaltak a királyi várakban, az erdélyi fejedelmeknél, földesúri magánhadseregekben – két megbízás között pedig válogatás nélkül sarcolták-pusztították a lakosságot. Sajátos katonai szervezetük volt, portyázva, lesvetéssel harcoltak. Miután Bocskai István (>> 26. o.) zsoldjába fogadta őket, szabadságharcában fontos katonai szerepet játszottak. A fejedelem hálából letelepítette (>> 23. o.) őket, kiváltságot adott nekik, és ezzel meg is „szelídítette” a szilaj katonanépséget. 11


Hortobágy – A világ öröksége

A végletek világa. Fölsejlik eleink kapcsolata a csodálatos, de a megélhetéshez szükséges javakat szűken mérő természettel. A pásztorok évszázadok tárgyi és szellemi hagyatékát őrizték meg. A Hortobágyot 1974-ben nemzeti parkká nyilvánították (a hazai parkok sorában elsőként), ma 82 ezer hektár áll oltalom alatt. A puszta 1999 óta a Világörökség része.

A Hortobágy a Közép-Tiszavidék legsíkabb kistája. Nyugat felől a Tisza, délről a Nagykunság, keleten a Hajdúsági löszhát határolják. Felszínét a Tisza és mellékfolyóinak áradásai formálták szinte tökéletes síksággá. Ha magasról szemlélnénk a

12


Hortobágyot, óriási színes szőnyeget látnánk. Észak-déli irányban a Hortobágy folyó szeli ketté – a tarkaság, a színek egymásba fonódása a három hortobágyi élőhelytípus, a szikes puszták, a mocsarak és az erdők szoros kapcsolatáról árulkodik.

Hor tobágy –

a vil ág örök sége

A távcsövet ne hagyjuk otthon! – a Hortobágy változatos madárvilága lenyűgöző

A puszta élővilágával való ismerkedést a vízi-mocsári élőhelyekkel kell kezdeni, hiszen a víz mindig döntő szerepet játszott a felszín alakításában, a szikesedési folyamatokban, és meghatározója a száraz puszta életének is. Hajdani árvizekre emlékeztetnek a Tisza-holtágak, a Hortobágy folyó, a Kunkápolnási mocsár és az Egyek-pusztakócsi mocsarak (>> 135. o.). A természet visszafoglalta a duzzasztással létrejött Tisza-tavat és a Hortobágy-halastavat (>> 134. o.) is, amelyeknek nagy jelentősége volt a Tisza szabályozása után kiszáradó mocsárvilág életközösségeinek megmentésében. A mocsarak nyílt víztükrét nyáron úszó virágmező borítja: a tündérfátyol sárga szőnyege tele van tűzdelve a tündérrózsa fehér virágaival, él itt sulyom, kolokán, www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

süllőhínár és a sárga virágával felszínre emelkedő rovarfogó rence. A jól átmelegedő, dús növényzetű, sekély vízben réti csík, compó, az igen szívós természetű kárász és vad- vagy nyurgaponty tenyészik. A kétéltűek közül egyik legkisebb békánk, a vöröshasú unka a leggyakoribb. Legnyüzsgőbb, leglátványosabb a madarak élete – eddig több mint 340 madárfaj előfordulását sikerült bizonyítani a Hortobágyon. Pusztai látványosság a madárvonulás: Európa egyik legnagyobb „madárszállóján” tavasszal és ősszel darvak, vadludak és parti madarak hatalmas csapatai vonulnak át. A Hortobágy Közép-Európa egyik legnagyobb vízimadár élőhelye is, amelynek megfigyelésére a Hortobágy-halastó tanösvény (>> 134. o.) madárlesei a legalkalmasabbak. A gyakori

13

B e s z á l l ó k á r t ya A puszta és az ember

Ember alkotta a puszta legszembeötlőbb felszíni formáit: a nomád pásztornépek halomsírjai, őrhalmai lehettek a kurgánok vagy kunhalmok (>> 22. o.). Tízezer években mérhető a puszta történelme, hiszen a kőkorszak elejétől lakott már a táj. Az Árpád-kor tizenkét templomos faluja a tatár és a török időkben elpusztult, emléküket például Papegyháza, Zám, Derzs, Máta neve őrzi. A XIX. században a folyók szabályozása, a mocsarak lecsapolása, a kisebb erdőfoltok kiirtása és a külterjes állattartás hozzájárultak a rövidfüvű szikes legelők kialakulásához. A csárdák, pásztortanyák, hodályok, gémeskutak a puszta örökös változásának bizonyítékai. A Hortobágy hasznosításának legtöbb kárt okozó időszaka az 1950-es évekre esik. A természet leigázása, a gyapot, rizs és gumipitypang termelése, a fölösleges öntözőrendszerek kiépítése óriási tájsebeket hagyott maga után. A 70-es

14


években a juh, azután a liba volt az üzlet – a nyugati exportból származó deviza erősebben nyomott a latba, mint a természetvédelmi törvény. A 90-es évek első felében a természetvédelem erősödése új helyzetet teremtett. Előtérbe került az őshonos háziállatok, elsőrendűen a szürke marha, továbbá a fehér és a fekete pödrött szarvú racka, valamint a kipusztulás által fenyegetett bivaly állományának megmentése, gyarapítása, és a külterjes gazdálkodás gyakorlása. A puszta védelmének ugyanis ez az egyik legfontosabb záloga. A pusztát keresztülszelő magasfeszültségű vezetékek a földbe kerültek. Az évezredeken át élő, működő földhasználati formák a biológiai sokféleség őrzőivé váltak – ennek egyediségét ismerte el az UNESCO 1999-ben, amikor kulturális táj kategóriában a Világörökség részévé nyilvánította a Hortobágyot.

Hor tobágy –

a vil ág örök sége

A rétvilág szinte észrevétlenül kapcsolódik a szikes pusztákhoz. A Hortobágy legismertebb arcát, a rövidfüvű, kopár legelőt a szálkahalmi tanösvényt (>> 133. o.) járva, és a Mátáról (>> 128. o.) induló szekértúra során ismerhetjük meg. Ezeknek a gyepeknek sajátos színváltozása minden évszaknak különleges hangulatot kölcsönöz. A hóolvadás után gyorsan kizöldülő puszta a veresnadrág csenkesz virágzásakor rőtvörös színt ölt, amelyet később a perzselő nyári nap aranysárgára éget. Az őszi esők a nyár végére elszáradt, megbarnult pusztát ismét zöld színnel élénkítik. A növényzet közül mindenütt fehéren villannak ki a kopár vakszikes foltok. Havas telek, esős tavaszok után a pusztát a víz uralja. AzoRitka madár: a szürke gém kon a területeken, ahol ilyenkor vízi élőlények, apró rákok, rovarok után kutatnak nagylilik, tőkés réce, csörgő réce, vörös- a parti madarak – cankók, godák, partfunyakú lúd, énekes hattyú és a kishattyú tók – milliói, ott egy-két hónappal később mellett olyan ritkaságok is élnek itt, mint az egész világon megritkult kislilik. Legfeltűnőbbek, leghangosabbak a telepesen fészkelő dankasirályok és a szerkők. A mocsarak mélyebb nyílt vizein növényekből építik tutaj-fészkeiket a vöcskök. Fészkel erre a bakcsó, a vörösgém, ritkábban a szürke gém, szépen gyarapszik a kócsagállomány is. A nádasok sűrűjében rejtetten él a bölömbika és az apró termetű törpegém. A mocsarakat elhagyva a száraz puszta felé az átmenetet a nedves rétvilág jelenti. Leggyakoribb növényei a hernyópázsit, fehér tippan, ecsetpázsit, vesszős füzény és a sziki lórom. E kiterjedt, változatos felépítésű világ híres fészkelője a törpe vízicsibe és a csíkosfejű nádiposzáta. Mindkettő európai ritkaság! Tündérfátyol www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

15


Megmentett faj: a bivaly

16

a szürke gulya vagy a rackanyáj legel. A száraz puszta állatvilágának szereplői a sáska, a túzok, a hermelin, a menyét és a szigorú védelem alatt álló molnárgörény. A szikesek legismertebb madarai: a bíbic és a pacsirta, a téli kenderike ezres csapatai mellett rendszeresen megjelenik a hósármány, a sarkantyús sármány és a havasi fülespacsirta. A nyüzsgő madárseregeket gyors röptű ragadozók – törpesólymok – követik. Külön kell szólni a pusztai erdőkről! A Tisza-ártéri erdők képe hasonlíthat legjobban a valamikor vízjárta Hortobágy erdeihez. Az ártéri erdők hatalmas vegyes gémtelepeinek lakói mellett e vidék legrejtettebb zugainak ritka fészkelője a fekete gólya. A Tisza vonalát követve és a puszta szélén ártéri fűzes és nyárfás ligeterdők, keményfa-ligetek és sziki tölgyesek díszlenek. Leghíresebb közülük az újszentmargitai Tilalmas-erdő és az Ohati tölgyes, amelyet a kékvércsék erdejének is neveznek. A hatalmas tölgyek között virágos > D ebrecen , H ajdúszoboszló és a H ortobágy vidéke

sziki erdőssztyepp rétek húzódnak. Az erdőtípus jellegzetes lágyszárú növényei a csillagvirág, a magyar zergevirág, az odvas keltike, a réti és aranyfürt őszirózsa. Az erdőkben jelentős kékvércse-kolóniák alakulnak ki az elhagyott varjúfészkekben, és itt költ a szalakóta, a banka, az emlősök közül pedig a borz és a vadmacska élőhelye ez. A századfordulón még fátlan pusztát az 1930-as évektől kezdték fásítani, de a ma is megtalálható telepített erdők, fasorok többségét az 50-es években ültették. Sajátos telepített erdők a kerekerdők és az ún. szárnyékerdők, amelyek a háziállatokat védik az időjárás viszontagságai ellen. Ezt is jó tudni!

> A délibáb légköri fényjelenség. Azon

az egyszerű fizikai jelenségen alapszik, hogy a különböző hőmérsékletű légrétegek határán a fény visszaverődhet, megtörhet. A legszebb délibábok nyáron alakulnak ki. Amikor az eltérő sűrűségű légrétegek éles határral válnak el, és a réteghatár viszonylag magasan van, akkor igen távoli tárgyak képe jelenhet meg az égen.

> A szik olyan talajok gyűjtőneve, ame-

lyekben az oldható sók, elsősorban a nátriumsók felhalmozódnak. A Hortobágyon a nátriumsókban gazdag öntéstalaj, az időszakos vízborítás és kiszáradás (aszály) együttesen okozták a szolonyec szikes talajok kialakulását. A pásztorok a repedezett, oszlopos szerkezetű talaj oszlopait nevezik sziknek. A puszta szikes talaja aszályos időben beton keménységű, esős időben viszont folyóssá, járhatatlanná válik.

Debrecen –

a k u lt ú r a vá r o s a

Debrecen – a kultúra városa Iskola- és múzeumváros is Debrecen, ahol évszázadok hagyománya sűrűsödik össze a jelenben. Az irodalmi, színházi, zenei, és az utóbbi időkben már a képzőművészeti kínálat is egyre gazdagabb – és nemcsak rendezvényekben, hanem „terekben” is. Tavasztól őszig egymást érik a fesztiválok.

Ha Debrecen kultúrával átitatott történetét dióhéjban akarjuk megismerni, álljunk meg a főtéri Kossuth-szobor előtt, és tanulmányozzuk a város ott „heverő” – azaz a díszburkolatba mozaikból beépített – címerét. Fő alakja a jobb lábával zászlót tartó Isten báránya. Az aranyrúdon függő zászló a „debreceni” helvét hitvallás szimbóluma, a két könyv, amelyen a bárány áll, az Ó- és Újszövetséget jelképezi, és utal a „könyves” város kultúrájára is. A középen emelkedő pálma életfa-motívum a túlélést, a hamvaiból újjászülető főnixmadár a megújulást, a Nap pedig a halhatatlanságot és az erőt szimbolizálja. A város zászlós-bárányos címerét használja a magyarországi református egyház, a reformáció bibliai igéjével: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?” www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

17


Főnix, bárány, könyv – a város „lényege”

18

Debrecen kultúrájával való ismerkedést a Református Kollégiummal (>> 58. o.) kell kezdeni: az 1538-ban alapított intézmény országos jelentőségű iskola volt már a XVI. századtól, és Hittudományi Egyetemével máig az – de jogutóda a ma mintegy 15 ezer hallgatót számláló Debreceni Egyetem (>> 106. o.) is. A Kollégiumban megtekinthető Iskolatörténeti és Egyházművészeti Múzeum, valamint a Nagykönyvtár kiállítása a város határain messze túlmutató kulturális hatóerőt demonstrálja. A magyar irodalomtörténetben is léptennyomon előfordul Debrecen és a Kollégium: Csokonai Vitéz Mihályról (>> 26. o.) és Móricz Zsigmondról (>> 27. o.) bizonyára mindenkinek eszébe jut a város. Aki az irodalmi hagyomány teljességét meg akarja ismerni, annak az Irodalmi Múzeum (>> 116. o.) kiállítását ajánljuk, de számos egyéb irodalmi zarándokhely is található a városban. Petőfi Zoltán szülőháza, Szabó Magda Régimódi történetének színhelyei éppúgy felkereshetők, mint Csokonai síremléke. > D ebrecen , H ajdúszoboszló és a H ortobágy vidéke

1561 óta jelentős szerepet játszik a város életében a nyomatott könyv – ekkor települt a városba Huszár Gál, s az ő nyomdájának „utóda” az ország legnagyobb és legrégebbi könyvgyára, az Alföldi Nyomda. Az évtizedes múltra visszatekintő Egyetemi és Csokonai Kiadók mellett viszonylag új a helytörténeti munkákat is kiadó Tóth Könyvkereskedés. Az 1950-ben alapított Alföld című folyóiratban ától cettig (Aczél Gézától Závada Pálig) minden író, költő, kritikus megjelenik, aki számít. A folyóirat szakmai „fesztiválja” a Debreceni Irodalmi Napok. A Versfesztivál (>> 33. o.) napjai alatt beszélgetések és felolvasások zajlanak. Magyarország egyik legrangosabb vidéki gyűjteményével rendelkezik a Déri Múzeum (>> 64. o.) – itt látható Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája is. A Medgyessy Ferenc Múzeum (>> 70. o.) a XX. század egyik legjelentősebb magyar szobrászának gazdag életművéből ad áttekintést. A 2006ban megnyílt MODEM (>> 73. o.) Magyarország egyik legnagyobb kortárs művészeti központja, és a budapesti Szépművészeti Múzeum mellett országos jelentőségű nagykiállítások otthona. A Holló László Emlékházban (>> 89. o.) az expresszív színvilágú festő életművét ismerhetjük meg. Debrecen zenei életéről is évszázados hagyományokat idézve beszélhetünk. 1739 óta szolgál a Kollégium híres kórusa, a Cantus. A Kodály Kórus nemzetközi hírnevet szerzett az elmúlt fél évszázadban, és a világ rangos seregszemléjének számít a két évente megrendezett Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny (>> 36. o.). Ugyancsak kétévente kerül sor a Katonazenekarok

Debrecen –

a k u lt ú r a vá r o s a

Fesztiváljára (>> 35. o.). A komolyzenei élet legrangosabb együttese a Debreceni Szimfonikus Zenekar. Koncerttermük a város kulturális centrumában, a Kölcsey Központban (>> 74. o.) van, amely többek között a változatos programokat kínáló Tavaszi Fesztivál (>> 29. o.) és az Őszi Fesztivál (>> 37. o.) fő helyszíne. A komoly- és a könnyűzene közötti átmenetet a nagy hagyományú Jazznapok (>> 32. o.) eseményei jelentik. A Vekeri-tó Fesztiválon (>> 34. o.) a magyar könnyűzene nagyágyúi lépnek fel – köztük az egyik legnépszerűbb rockbanda, a debreceni Tankcsapda. A város két profi színházi társulattal rendelkezik. A Csokonai Színház (>> 89. o.) 2007-ben indította útjára a Deszka (>> 33. o.) elnevezésű fesztivált, a kortárs magyar dráma seregszemléjét. A Vojtina Bábszínház felnőtt bábjátékokkal is várja a nézőket.

Csokonai síremléke Csokonai Vitéz Mihály (>> 26. o.) 1836-ban

felállított síremléke egy majd’ hatméteres öntöttvas obeliszk. A sír sok vitát kavart már. Amikor Csokonait 1805-ben eltemették, egyszerű fejfa jelölte nyughelyét. A


Debrecenben 450 éve működik nyomda

A város kézműves hagyományainak életben tartóit, például szűrrátét-készítőt, viseletkészítőt, csipkeverőt akár munka közben is láthatunk a Tímárház (>> 90. o.) látványműhelyeiben.

rákövetkező évben méltó síremlék emelését kezdeményezte a város. Felirat ügyében az egykori kollégistához, Kazinczy Ferenchez fordultak, aki a következőt javasolta: „Árkádiában éltem én is”, azaz a költészet honában. A debreceniek azonban azt hitték, Kazinczy gúnyt akar űzni belőlük, mert egy görög szöveg francia fordítása alapján úgy értették, hogy a pásztorok idilli Árkádiája szamárlegelőjéről volt híres. Így kerekedett az „Árkádia-pör” néven elhíresült vita Debrecen és Kazinczy között. A közelmúltban pedig amiatt csaptak össze a vitázók, hogy át kell-e helyezni a Dorottya utcából, s ha igen, hová az 1930-ban végleg felszámolt, külvárosi temető egyetlen itt maradt sírját. 19


Gyógyító vizek Ahol Debrecen környékén elég mélyre fúrtak, ott ma gyógyfürdő van – ez tréfás túlzás ugyan, de sok benne az igazság. Nemcsak Hajdúszoboszlón, Debrecenben és az évtizedek óta fürdőjéről nevezetes Hajdúnánáson van gyógyvíz, hanem – „mindenhol”.

20

Ezer méter mélyből törnek fel a 60-70 Celsius-fokos hévizek az Alföldön, ahol a magyar termálkincs jelentős része rejtőzik a föld alatt. A triász-kori (mintegy 200 millió éves) tengernek a maradványa ez a víz, amely kőzet- és üledékrétegeken át tör feldúsulva, felmelegedve a felszínre. Amikor 1925-ben Hajdúszoboszlón feltört a víz, az emberek fürdeni, mosni kezdtek a mélyedésekben összegyűlt furcsa színű, kellemesen meleg vízben, és azt vették észre, hogy csillapodnak izületi fájdalmaik. Szoboszló vizét már az 1930-as években gyógyhatásúvá nyilvánították, az 1960-as években pedig a hajdúnánásit és a debrecenit is. A közelmúltban többek között Hajdúböszörmény, Nádudvar és Tiszacsege forrásaiból feltörő „forró aranyat” is gyógyvízzé minősítették. A strandok és szolgáltatásaik követték ezt az előrelépést: a felújítások révén a kisebb te> D ebrecen , H ajdúszoboszló és a H ortobágy vidéke

Gyó gy í tó

vizek

az iszapkezeléstől a fizioterápián át a víz alatti tornáig a megfelelőt. Az ismert és neves gyógyfürdő-központok – Debrecen (>> 98. o.), Hajdúszoboszló (>> 150. o.), Hajdúnánás (>> 183. o.) – mellett immár Püspökladány és Hajdúböszörmény is széles kínálattal rendelkezik. A gyógyvíztudomány, a balneológia művelői szerint aki lelkiismeretesen kúrálja magát napi kétszeri fürdéssel a betegségére javallott vízzel, csökkentheti – szerencsés esetében pedig – akár el is hagyhatja a fájdalomcsillapítóját, amit addig mozgásszervi vagy egyéb betegségével járó nyavalyájára szedett. Ezt az állítást errefelé könnyű ellenőrizni!

Hajdúszoboszló – az 1930-as évek első fürdőzői

lepüléseken is magas színvonalú, modern fürdők üzemelnek. A Debrecen környéki és a szoboszlói sötét színű, jellegzetes illatú, alkáli-kloridos, hidrogén-karbonátos hévizeket elsőrendűen reumás és mozgásszervi betegségek kiegészítő kezelésére ajánlják. A nánási, debreceni vizeknek magas a konyhasótartalma, a szoboszlóira azt mondják, hogy a sókoncentrációja ötszörösére hígított tengervíznek felel meg. Gyógyászati tekintetben különleges a szoboszlói víz azért is, mert ösztrogéntartalma a meddőség kezelésében is hatásos. Az egyes fürdők vizeinek gyógyjavallatairól a Strandok, gyógyfürdők, uszodák fejezetben (>> 189. o.) olvashatnak. A gyógyvizek – kivált súlyosabb betegségek esetén –, akkor fejtik ki igazán áldásos hatásukat, ha gyógyászati kezeléssel is kiegészülnek. A ma már rendkívül széles választékból szakorvosok ajánlhatják www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

A gyógyvíz „feltalálása”

A Debrecen környéki fürdőkultúra felvirágzása tulajdonképpen a trianoni békének „köszönhető”. Az energiahordozókban gazdag területektől megfosztott országban aktuálissá vált a dunántúli olajkincs minél hatékonyabb kiaknázása mellett az alföldi földgázkészletek feltárása is. A kutatásokban Pávai Vajna Ferenc (1886–1964) geológus vezető szerepet játszott. 1925-ben a szoboszlói földgázzal együtt meleg víz is feltört, amiről hamar kiderült, hogy gyógyhatású. Ezért nevezik Pávai Vajna Ferencet a „reumások Mekkájában”, vagyis Hajdúszoboszlón a „hévizek atyjának”. 21


A múlt nyomában I. e. 5000–2000 Herpályi kultúra – kurgánok

kat, vagyis halomsírokat. A puszta asztalsíkjából pár méterre „kimagasló” dombokat nevezi a népnyelv kunhalomnak – a Hortobágyon (>> 12. o.) mintegy 70 látható. I. sz. V–X. század Az avarok kora

22

Néptartó hely volt a vidék hétezer évvel ezelőtt is. A Berettyó, sőt részben a Tisza mentén is elterjedt herpályi kultúra névadó települése a késő újkőkorban, i. e. 4900-4400 táján már létezett. A Berettyóújfalu határában feltárt helységben sűrűn egymás mellé épült házak gyakran leégtek, a megmaradt romokon építették újra azokat – így jött létre a réteges őskori halom. A herpályi leletek közül igen fontosak az emeletes házak maradványai – egy rekonstrukció a Bihari Múzeumban (>> 165. o.) látható. A kultúra kerámiáit az égetés után vastagon felvitt, leggyakrabban vörös és fehér festés jellemzi. Másfajta mesterséges dombokat hagytak az Alföldön maguk után a mintegy négyezer évvel ezelőtt, a rézkor végén, a bronzkor elején itt élt népek – kurgáno> D ebrecen , H ajdúszoboszló és a H ortobágy vidéke

A római birodalom uralma nem terjedt ki Debrecen hajdan mocsaras környékére – a terület ékként húzódott Pannónia és Dacia provincia között. Az első évezred közepétől az avarok éltek legnagyobb számban és leghosszabb ideig Debrecen tágabb vidékén. Ebből a korból való a germánok északi támadásai ellen a Dunától keletre épített hosszú védvonalrendszer, a hegyes karókkal megerősített ördögárok, más néven Csörsz árka (>> 164. o.). A Kárpát-medencei avar birodalom két évszázados uralmát a frank Nagy Károly törte meg 795–796os hadjáratával. Az avarság jelentős része megélte a honfoglalást. XIII–XV. század Város születik

A herpályi (>> 164. o.), zeleméri (>> 182. o.), gúti romok és a debreceni Nagytemplom (>> 52. o.) „előzményének” ma is látható alapjai arról árulkodnak, hogy a honfoglalás korát követően már az Árpád-házi

A

m ú lt n y o m á b a n

királyok idejében is voltak templomos helyek a vidéken. Írott forrás 1235-ben említi először Debrecent, amely az egyetlen példa arra, hogy várral nem rendelkező település körül jelentős uradalom alakult. A Debrecenről elnevezett család legnevesebbike Dósa volt, aki Károly Róbert nádoraként innen ítélkezett. A mezővárosi rangot 1361-ben a lovagkirály, Nagy Lajos adta meg. A Hunyadiak félországnyi birtokai között is jelentősnek számított Debrecen, amelynek kiváltságait Mátyás király anyja, Szilágyi Erzsébet tovább gyarapította.

1554 Háromszoros adó a szabadság ára

1536-ban a később a sztambuli héttoronyba zárt enyingi Török Bálint zálogbirtokába jutott a város, amelynek lakóit már ekkor cívisként emlegették, és akik felett a Török család 1618-as kihalása után megszűnt a földesúri hatalom. A töröknek 1554-től fizetett a város rendszeres adót. De pénzzel kellett megváltani nyugalmát a másik „pogánytól”, a Habsburg császártól is. Ám az erdélyi fejedelmek is adóztatták a cíviwww.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

seket, akik a háborús időkben is sikeresen kereskedtek szinte egész Kelet-Közép-Európában. A város azonban ha fizetett is, nem kerülte el a sarcolásokat: a császáriak mellett törökök-tatárok is dúlták, 1684 telén pedig a cívisek fogtak fegyvert Thököly Imre fosztogató kurucai ellen. 1561 Méliusz – az első református püspök

A zavaros török időkben nagy változások történtek: Debrecenben a katolicizmust végleg „legyőzte” a reformáció, és annak „helvét”, vagyis svájci irányzata vált egyeduralkodóvá. 1561-ben a nagy prédikátor, a debreceni lelkész Méliusz Juhász Péter (>> 27. o.) lett a Tiszántúl református püspöke. Ebben az évben már nyomda működött a városban, és az egyre híresebb Református Kollégium (>> 58. o.) is hozzájárult, hogy Debrecen jelentős kulturális központtá emelkedett (s az maradt a gazdasági hanyatlás századai alatt is). A Habsburgok katolicizmusával szembeállítva nevezi a hagyomány a reformáció kálvini irányzatát „magyar vallásnak”, fellegvárát pedig kálvinista Rómának. 1605 A hajdúk letelepítése

A Habsburg császárság a bevételeit a leggazdagabb magyar főurak ellen koholt vádak alapján indított, általában fő- és jószágvesztéssel végződött perek révén egészítette ki. Ez volt a fő oka, hogy Bocskai István (>> 26. o.) az udvar ellen fordult. Ám amikor Belgiojoso, felső-magyaror-

23

B e s z á l l ó k á r t ya szági főkapitány sereget küldött rá, a bihari birtokait védő Bocskai a maga oldalára állította a császár zsoldjába szegődött hajdúkat (>> 11. o.), és Álmosdnál győzelmet aratott. A hálás és nagyvonalú fejedelem 1605. december 12-én kelt levelében hajdúszabadságot – kollektív nemességet – és birtokot adományozott 9254 segítőjének. Bocskait a hála mellett gyakorlati megfontolások vezették: el akarta kerülni, hogy az 1605-ös bécsi békével lezárt szabadságharca után „munkanélkülivé” váló hajdúk rabolni-fosztogatni kezdjenek. XIX. század A pásztorrend kialakulása

pén kezdett specializálódni. Ekkor alakult ki a csikósok, gulyások, juhászok, kondások – sokáig még tudósok által is nomád magyar örökségnek tartott – úgynevezett pásztorrendje. 1849 A Habsburg-ház trónfosztása

Kossuth Lajos mondta 1849 januárjában: „Debreczen azon szikla, mellyre fogja építeni Isten a magyar szabadság szentegyházát, mellyen diadalmaskodni a pokol kapui sem fognak”. A városba menekült kormány és az országgyűlés innen akarta megszervezni az ellentámadást – a sikeres katonai fellépés volt ugyanis a feltétele annak, hogy Magyarország a bécsi udvar akaratával szemben a függetlenség útjára lépjen. Ennek a folyamatnak a betetőzése volt 1849. április 14-e. Ekkorra Kossuthnak sikerült minden ellenzőt meggyőzve a Nagytemplomban (>> 52. o.) közfelkiáltással elfogadtatni a Habsburg-ház trónfosztását. 1876

24

Szabályozott állattartásról a Hortobágyon (>> 12. o.) csak a török hódoltság utáni időktől fogva beszélhetünk. Debrecen városa ebben az időben terjesztette ki határát a környék elnéptelenedett területeire – a tanács 1699-es rendelete kényszerítette ki a jószágállományt a város alatti belső legelőterületekről, a „nyomásokról”. A szarvasmarhákat korábban, a lóállományt csak az 1700-as évek végén verték közös gulyába-ménesbe. A pásztor foglalkozás azonban csak a XVIII–XIX. század köze> D ebrecen , H ajdúszoboszló és a H ortobágy vidéke

Hajdú vármegye létrehozása

Az egykor – a hajdúkat letelepítő Bocskai Istvántól – különleges jogokat kapott hajdútelepülések közül a XVIII. század végére már csak hat hajdúváros – Szoboszló, Böszörmény, Hadház, Dorog, Nánás és Vámospércs – őrizte meg kiváltságait. Határaikat birtokcserékkel egységessé tették, és 1790-ben az országgyűlés elismerte a Szabolcs vármegyétől független közigazgatási egység, a Hajdúkerület felállítását.

A

m ú lt n y o m á b a n

Vezetőjük a hajdúkapitány volt. A kiegyezés (1867) utáni Magyarország közigazgatási reformja felszámolta az efféle helyi különlegességeket, kiváltságokat. Sillye Gábor, az utolsó hajdúkapitány országgyűlési képviselőként részt vett az átalakításban, és ő lett a Debrecen központú Hajdú vármegye első főispánja. 1944 Debrecen az ország fővárosa

A bombázásokban és deportálásban, a város bevételéért folytatott harcokban több tízezernyi polgár és a város épületeinek fele esett áldozatul. 1944. október 19-én a szovjetek bevették Debrecent, és a kivérzett, romokban heverő cívisvárosban kezdődött el a magyar állam újjáépítése. A Református Kollégium (>> 58. o.) oratóriumában december 21-én megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés. Az egy napra rá megválasztott Ideiglenes Kormány csak április közepe – vagyis az ország területén folyó harcok megszűnte után – költözött a fővárosba.


1950–1953 A hortobágyi kényszermunkatábor

Kulákok, osztályellenségek, nyugati határsávban élő gyanús elemek, áruló szocdemek vagy csak útban lévő lakástulajdonosok – 1950 nyarától kezdve mintegy tízezer embert telepítettek ki a Hortobágyra. A pusztai állami gazdaságok tanyáin 12 tábort alakítottak ki. A rabokat juhhodályokban vagy marhaistállókban tartották. A Nagy Imre nevével fémjelzett 1953-as változásokkor az internálótáborokat, így a hortobágyit is, felszámolták, foglyait amnesztiában részesítették. A kitelepítettek 1990-ben keresztet emeltek a Kilenclyukú híd (>> 126. o.) közelében. A vasúti sínekből álló kereszt arra emlékeztet, hogy marhavagonokban szállították ide családok ezreit. 1989 DebrecenbŐl – Páneurópai Piknik

Az osztrák-magyar határon 1989. június 27-én hivatalosan átvágott vasfüggöny csak rést nyitott Kelet és Nyugat között. Három nappal később egy debreceni étteremben a helyi MDF-szervezet két tagjának támadt egy ötlete, amit döntően debreceniek valósítottak meg: ez volt a sopronpusztai Páneurópai Piknik. Az 1989. augusztus 19-i szimbolikus határnyitáson azután váratlan (vagy talán nem is annyira váratlan…) esemény történt: majd ezer keletnémet állampolgár áttódult a megnyitott kerítésen Ausztriába. Szeptember 11-én a magyar kormány megnyitotta a határt – ezzel a vasfüggöny valóban lehullt, ’89 őszén-telén sorra megdőltek a kelet-európai diktatúrák.

25


A régió követei Bocskai István fejedelem, hadvezér (Kolozsvár, 1557. jan. 1. – Kassa, 1606. dec. 29.)

Főnemesként előbb a Habsburgok oldalán küzdött a török uralom ellen – hiába. A török területre menekült bujdosók nevében

Csokonai Vitéz Mihály költő (Debrecen, 1773. nov. 17. – Debrecen, 1805. jan. 28.)

„Ember és polgár leszek” – hirdette máig tartó érvénnyel. A felvilágosodás híveként Fazekas Mihállyal és körével barátkozott.

Fazekas Mihály tudós, költő (Debrecen, 1766. jan. 6. – Debrecen, 1828. febr. 23.)

A Lúdas Matyi költőjeként ismerjük, pedig csak passzióból volt poéta. Főfoglalkozása szerint volt huszár, természettudós, gazdál26


Bethlen Gábor, a majdani fejedelem Habsburg-ellenes felkelésre biztatta. Levelezésüket a kassai főkapitány, Belgiojoso elfogta, és a nagykereki Bocskai-birtok ellen indult. A hajdúkat a maga oldalára állító Bocskai Álmosdnál 1604. október 15-én győzelmet aratott. Bocskait a rendek Erdély, később Magyarország fejedelmévé választották. 1606-ban a fejedelem békére kényszerítette a császárt. A kollektív nemességet kapott hajdúkat letelepítette.

A Református Kollégiumban (>> 58. o.) a poetai osztályt vezette. Nyíltan szimpatizált a Martinovics-féle összeesküvéssel. Emiatt a Kollégium, a politikai támadásokat megelőzendő, kicsapta. Az öntörvényű költő Komáromban tanított, ahol megismerte a versekben megénekelt Lillát. Csurgói tanítóskodás után visszatért Debrecenbe, és nemsokára meghalt.

kodó, alma materének, a Református Kollégiumnak (>> 58. o.) gazdasági vezetője, a debreceni „rendőrség” megszervezője és első kapitánya. Sógorával, a botanikus Diószegi Sámuellel közös munkája a Magyar füvészkönyv, amely a kor legmodernebb, Linné-féle rendszere nyomán készült. A mai Déri Múzeum (>> 64. o.) helyén volt Füvészkertjének megnyitását már nem élte meg.

A arrlééfgge iijóóe zkkeööt vvc eeí mtt ee ii

Medgyessy Ferenc szobrászművész (Debrecen, 1881. jan. 10. – Budapest, 1958. júl. 20.)

Debrecen szobrásza. A cívisek ivadéka a debreceni Református Kollégium (>> 58. o.) elvégzése után orvosnak tanult. Művész akart lenni, ezért Párizsba és Firenzébe

Méliusz Juhász Péter prédikátor, református püspök (Horhi, 1532 – Debrecen, 1572. dec. 25.)

A református prédikátorok egyik legnagyobbika. Wittenbergben, Luther városában tanult, de a zürichi Ulrich Zwingli követője lett. Még nem volt harminc éves,

Móricz Zsigmond író (Tiszacsécse, 1879. jún. 29. – Budapest, 1942. szept. 5.)

A Református Kollégium (>> 58. o.) regényének írója. A Légy jó mindhalálig helyszíne Debrecen, de élményanyaga a sárospataki kollégiumhoz is köthető. Móricz az érettségit végül Kisújszálláson tette le, majd www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

ment, mégsem korának nyugati irányzatai, hanem az etruszk, sumér, egyiptomi, görög szobrok voltak rá hatással – és a Hortobágy világa! 1911-től haláláig Budapesten élt és alkotott, de köztéri szobrainak javát Debrecennek készítette. A Déri Múzeum (>> 64. o.) előtti négy óriási allegorikus alakjával 1937-ben elnyerte a Párizsi Világkiállítás Nagydíját. Kortársa, Ferenczy Béni a „legjobb magyar szobrásznak” nevezte.

amikor debreceni (tiszántúli) püspökké választották. A városba települt nyomdász, Huszár Gál kiadta prédikációit, vitairatait és nevezetes hitvallását. A püspök a helvét (svájci) tanokat nemcsak abban követte, hogy magyarul hirdette az igét, de abban is, hogy az iskola- és a jogrendszer, a közrend, sőt a nép testi és lelki egészsége is érdekelte. Az első magyar nyelvű botanikai, gazdasági és orvostudományi munka szerzőjeként is tiszteljük.

teológiát, később jogot hallgatott a cívisvárosban. A Debreceni Ellenőrben jelent meg első novellája, és itt kezdett újságíróskodni egy időben Ady Endrével. Később, a Nyugat szerkesztőjeként is megmaradt a vidék szerelmesének. Több regénye is kötődik Debrecenhez és a Hortobágyhoz, így a Pillangó szerelmeseinek küzdelme, a Rokonok korrupt Zsarátnok városáról szóló vádirata, és persze Nyilas Misi „hőstörténete”, a Légy jó mindhalálig. 27


Szabó Magda író (Debrecen, 1917. okt. 5. –)

Megírta Debrecent – legalábbis a XIX. és a XX. század elejének cívisvárosát, annak polgári-dzsentri világát. A gyerek- és serdülőkor debreceni tündérkertjéről szól a Für Elise. A tévében ki tudja hányszor vetített

Veress Péter író (Balmazújváros, 1897. jan. 6. – Budapest, 1970. ápr. 16.)

A kisbojtárból lett parasztpolitikus csak négy osztályt végzett, olvasmányain tanult, autodidakta volt. A népi írók mozgalmában szociográfiával és cikkekkel „harcolt” – az

28


Abigélt pedig a gimnáziumi évek ihlették. A Régimódi történet is látható már, így nemcsak könyvlapokon elevenednek meg az írónő családjának alakjai. A színházba is bevitte Debrecent: a Kiálts, város! a két pogány közti megmaradás erejéről és borzalmairól szóló történelmi dráma, A macskák szerdája pedig Csokonait idézi meg. Bár hamar budapesti lett, kötődése megmaradt, hiszen éveken át volt a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és a zsinat világi alelnöke. 1977-től Debrecen díszpolgára.

1936-os Számadás című önéletrajzával vált ismertté, és a Gyepsoron novelláinak szegényei is balmazújvárosi, pusztai emberek. Az irodalmat is politikai célokra használta: novellái, regényei látleletek a parasztságról. 1945 után hadügyminiszterként, írószövetségi elnökként sem viselt nyakkendőt, csizmában járt. Haláláig az ország Péter bácsija volt, neve elválaszthatatlan nemzedékének történelmétől, melynek klasszikusává vált.

Progr ama jánló

Programajánló Debreceni Tavaszi Fesztivál

Időpont: március közepe – április közepe Helyszín: Debrecen Információ: Főnix Rendezvényszervező Kht. Tel: 52/518-400 E-mail: [email protected] Honlap: www.fonixinfo.hu Hortobágyi Pásztorünnep és Lovas napok

Színház és film, komoly- és könnyűzene, költészet és képzőművészet – ezt kínálja négy héten keresztül minden évben a Debreceni Tavaszi Fesztivál. A rangos helyszíneken – a Kölcsey Központban, az Apolló Moziban, a Főnix Csarnokban – hazai és külföldi előadóművészek sora lép fel. A kínálatot az utóbbi években olyan sztárok fémjelezték, mint Richard Clayderman, Cesaria Evora, Schiff András. A film is jelentős szerephez jut a fesztiválprogramban: válogatás látható a Filmszemle alkotásaiból, a Debreceni Animációs Napok pedig a hazai rajzfilmtermésről adnak képet – a filmbemutatókon az alkotókkal is találkozhatunk. A fesztivál idején nyílik meg Hajdú-Bihar megye és Debrecen hivatásos képzőművészeinek Tavaszi Tárlata. www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

A pünkösd – péntektől hétfőig – a pásztorok ünnepe. A gulyásversenyre az ország különböző tájairól érkező gulyások és bojtárok vízhúzásban, állatszámlálásban, hajtásban is összemérik tudásukat. Az is kiderül, ki használja legjobban a karikás ostort, a gulyásbotot és a pányvát. Megismerkedhetünk a pásztorok egyszerre romantikus és embert próbáló életmódjával, munkaeszközeivel. A falu központjától nem messze lévő Mátán rendezik a Pásztorünnepet és a Lovas napokat, ahol fogathajtók és díjugratók is vetélkednek. Lovasbemutatók, hagyományőrző csoportok előadásai, kézműves vásár kíséri

29

B e s z á l l ó k á r t ya a rendezvényt. A programok alatt igazi pásztorételeket kóstolhatunk a háromnapos Pásztorételek Főzőversenyén. A pünkösdi sokadalom nemcsak turistáknak szánt show, hanem a Hortobágyon ma is dolgozó csikósok, gulyások, kondások találkozási alkalma és ünnepe. Időpont: pünkösd Helyszín: Hortobágy, Pusztai Állatpark, Máta Információ: Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht. Tel.: 52/589-110 Fax: 52/369-108 E-mail: [email protected] Honlap: www.hortobagyikht.hu

Debreceni Pulykanapok

azt a maga hasznára fordította. Megteremtette a gasztronómia ünnepét! A főtéren és a belvárosi sétálóutcákban sok-sok finomságot, különlegességet kóstolhatunk meg a hagyományos magyar – különös tekintettel a hajdúsági, a bihari és a hortobágyi – konyha kínálatából. „Főzd meg kedvenc ételed!” verseny és szavazás, a borutcában pedig bemutató és kóstolás várja a látogatókat. Nemcsak a gyerekeknek érdekes a kézművesek utcája, ahol a hagyományőrző népművészek árulják és a helyszínen készítik is remekeiket. A jó ételek-italok mellé kínált zenei „étlap” is bőséges: operett, könnyű- és komolyzene a választék. Időpont: június eleje Helyszín: Debrecen, Kossuth tér, belvárosi sétálóövezet Információ: Fanny-Line Kft. Tel.: 52/502-220 E-mail: [email protected] Honlap: www.klubbarabas.hu Debreceni Cívis Korzó

30

A négy hétvégén át zajló rendezvénysorozat könnyed, ugyanakkor tartalmas szórakozást ígér kicsiknek, nagyoknak – debrecenieknek, de azoknak is, akik a cívisvárosban nyaralnak, és este egy kis szabadtéri kikapcsolódásra vágynak. A főtéren felállított nagyszínpadon komoly-, könnyű- és népzenei koncertek, bemutatók láthatók és hallhatók. A hangulatos, nyüzsgő korzót népi iparművészek kiraHa igaz is, hogy a „Debrecenbe kéne men- kodóvására színesíti. Délelőttönként peni, pulykakakast kéne venni” nóta a deb- dig gyermekprogramok zajlanak: táncház, receniek kigúnyolására született, a város színház, kézműves foglalkozások. > D ebrecen , H ajdúszoboszló és a H ortobágy vidéke

Progr ama jánló Információ: Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár Tel.: 52/558-800 E-mail: [email protected] Honlap: www.szoboszlokultura.hu Böszörményi Hajdúhét

Időpont: június vége – július vége, hétvégenként Helyszín: Debrecen, Kossuth tér, Baltazár Dezső tér Információ: Főnix Rendezvényszervező Kht. Tel.: 52/518-400 E-mail: [email protected] Honlap: www.fonixinfo.hu

Szoboszlói Folkhétvége

A nyári fürdőforgatagban a régió rangos népzenei és néptánccsoportjai és távolabbról érkező művészek szórakoztatják a vendégeket. A Csík vagy a Maskarades visszatérő fellépők, de olyan autentikus zenét játszók is meghívást kaptak már a Folkhétvégére, mint például az erdélyi Szászcsávási banda. Az estek zárásaként táncházban lehet ropni. Nemcsak hagyományőrző együttesek lépnek fel, hanem a „tiszta forrásból” merítők is, mint a Kormorán vagy a Ghymes. A népzenészek és -táncosok produkciói mellett a népművészet mesterei tartanak színvonalas kirakodóvásárt. Időpont: július vége Helyszín: Hajdúszoboszló, Szabadtéri színpad, Harangház melletti parkoló www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

A hajdúk fővárosának egyhetes ünnepe! A rendezvénysorozat minden korosztálynak szórakozási lehetőséget kínál: kiállítások, könnyű- és népzenei koncertek, színházi előadások várják a városlakókat és a vendégeket. Ilyenkor zajlik többek között a komoly-vidám „Hajdú-bajusz” verseny – az igazi bajusz a nóta szerint úgy áll, mint az „öreg bika szarva”. A Hivatalos Magyar Amatőr Traktorhúzó Bajnokság Hajdúböszörményi Futamán a traktor- és teherautó-csodák 40 másodpercen belül egy speciálisan erre a célra kialakított, hitelesített szerkezetet próbálnak végighúzni egy 100 méteres pályán. Aki pedig megéhezett, kóstolja meg az „Aranybogrács” slambuc főzőverseny remekeit. Időpont: az augusztus 20-át megelőző hét Helyszín: Hajdúböszörmény különböző pontjain Információ: Sillye Gábor Művelődési Központ és Közösségi Ház Tel.: 52/229-799 E-mail: [email protected] Honlap: www.hajduboszormeny.hu Virágkarnevál

Magyarország egyik legismertebb – majd’ félévszázados – rendezvénye a Virágkarnevál, amely Európában is egyedülálló, hiszen sehol máshol nem látni ilyen nagy számban ekkora virágkompozíciókat. Az

31

B e s z á l l ó k á r t ya ünneplés már az augusztus 20. előtti héten kezdetét veszi, és a Nagytemplom (>> 52. o.) előtti Kossuth téren koncertek, gyerekprogramok zajlanak. Az események csúcspontja a Szent István napi színpompás menet. A karneváli kocsik „felvirágoztatásához” akár 3 millió szálat is elhasználnak a virágkötők. A kocsik előtt és mögött neves hazai és külföldi zenekarok, tánccsoportok, majorette-együttesek és zászlóforgatók mutatnak be látványos produkciókat. Ha mindent látni akarunk, a Kossuth téren felállított tribünre vegyünk Debreceni Jazznapok jegyet, de a városon 5 kilométeren át vonuló kocsikat máshol is megleshetjük. Magyarország, sőt Kelet-Közép-Európa leghosszabb múltra visszatekintő, immár közel negyven éve megszakítások nélkül működő jazzfesztiválja a debreceni. A szülők generációja után immár az ő gyerekeik hozzák egyre nagyobb csemetéiket a koncertekre. Az elmúlt években a jazz őshazájának, Amerikának a nagyvárosait vették sorra a szervezők: ennek jegyében vendégeskedtek a cívisvárosban St. Louis, New Orleans, Chicago és New York zenei életének jelesei, akik újra és újra eljönnek Debrecenbe. Természetesen fellépnek a magyar zenészek is, köztük a pályájukat most kezdők, és a már világszerte ismertek is – például Dresch Mihály, Szakcsi Lakatos Béla, Tony Lakatos, Oláh Cumo Árpád fémjelzik a fesztivált.

Időpont: augusztus 20. és az azt megelőző hét Helyszín: Debrecen, Kossuth tér Szervező: Főnix Rendezvényszervező Kht. Tel.: 52/518-400 E-mail: [email protected] Web: www.fonixinfo.hu 32


Időpont: szeptember eleje Helyszín: Debrecen, Nagyerdő, Kölcsey Központ, Lovarda Szervező: Főnix Rendezvényszervező Kht. Tel.: 52/518-400 E-mail: [email protected] Honlap: www.fonixinfo.hu

Progr ama jánló

További Programok Újévi koncert

Időpont: február Helyszín: Debrecen, Csokonai Színház Információ: Csokonai Színház Tel.: 52/417-811 E-mail: [email protected] Honlap: www.csokonaiszinhaz.hu

Az újesztendő első napját komoly-vidám ünnepi kórushangversennyel köszöntik a Debrecen Maraton cívisváros lakói és vendégei a csodálatos akusztikájú református Nagytemplomban (>> 52. o.). Időpont: január 1. Helyszín: Debrecen, Nagytemplom Információ: Debreceni Kodály Kórus Tel.: 52/419-199 E-mail: [email protected] Honlap: www.dkk.hu Maskarádé

A debreceni Vojtina Bábszínház vígkedvű komédiásai és muzsikusai minden évben hagyományos népi gyermekjátékok és népszokások felelevenítésével, farsangi felvonulással űzik el a telet Debrecenből. Időpont: február közepe Helyszín: Debrecen, Vojtina Bábszínház, Jégcsarnok, Kossuth tér Információ: Vojtina Bábszínház Tel.: 52/418-160 E-mail: [email protected] Honlap: www.vojtinababszinhaz.hu Deszka Fesztivál

A Drámaírók és Színházak Kerekasztala elnevezésből rövidített Deszka a kortárs magyar (határon inneni és túli) színdarabok és szerzők, kritikusok és laikusok fesztiválja. Az előadások előtt és után szerzőkkel és színészekkel is lehet találkozni. www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

A nemzetközi futófesztiválon profik és amatőrök is részt vehetnek. A célnál kulturális rendezvényeket tartanak. Időpont: április Helyszín: rajt és cél a Kossuth téren Információ: Oxigén Klub Tel.: 30/943-0271 E-mail: [email protected] Honlap: www.oxigenklub.hu Költészeti Fesztivál

József Attila születésnapja táján beszélgetésekkel, felolvasásokkal, dedikálásokkal várják a költőket és versolvasókat. Időpont: április 11. és a közeli napok Helyszín: Debrecen, Vojtina Bábszínház Információ: Főnix Rendezvényszervező Kht. Tel.: 52/518-400 E-mail: [email protected] Honlap: www.fonixinfo.hu 33

B e s z á l l ó k á r t ya Szent György-napi kihajtás és biovásár

Időpont: páratlan években, májusban Helyszín: Debrecen, Kossuth tér Információ: Tourinform Tel.: 52/412-250 Honlap: www.debrecen.hu Simonyi Napok

Régi polgári értékek, szokások felelevenítése katonai, sport- és művészeti produkciókkal. Tavasztól őszig régióbeli, sőt határon túli településeken is zajlanak Simonyi-rendezvények. Időpont: május, június Helyszín: Debrecen több pontján Információ: Tourinform Tel.: 52/412-250 Honlap: www.debrecen.hu

Világörökségi környezetben, a Kilenclyukú híd (>> 126. o.) melletti vásártéren tartják a biotermékek országos vásárát. Verekeri-tó fesztivál Látványos esemény, amikor a viseletbe öltözött pásztorok ünnepélyesen kihajtják Kelet-Magyarország egyik legnagyobb állataikat a pusztára. könnyűzenei fesztiválja! A Debrecentől 10 kilométerre lévő Vekeri-tó partján a hazai Időpont: április vége metál, rock, pop, elektronikus és népzene Helyszín: Hortobágy, Vásártér legjobbjai lépnek fel évről évre. A városból Szervező: Hortobágyi Természetvédelmi és Génkülönbuszok járnak a fesztivál ideje alatt. megőrző Kht., Biogazdálkodók Egyesülete

Tel.: 52/589-110 Fax: 52/369-108 E-mail: [email protected] Honlap: www.hortobagyikht.hu

Nemzetközi Fazekasfesztivál

34

Hazai és külföldi fazekasok – népi iparművészek és mesterek – kétévente megrendezett seregszemléje. A bemutatók, a kirakodóvásár és a kézműves játszóház mellett a vállalkozó kedvűek még korongozhatnak is. > D ebrecen , H ajdúszoboszló és a H ortobágy vidéke

Időpont: június vége Helyszín: Debrecen, Vekeri-tó Információ: Mezon Ifjúsági Iroda Tel.: 52/415-498 E-mail: [email protected] Honlap: www.vekerimusic.hu Nemzetközi Katonazenekari Fesztivál

Történelmi hagyományok jegyében csendül fel az ütemes katonazene magyar és külföldi együttesek előadásában. A két-

Progr ama jánló évente megrendezett program legfőbb Jazz-blues Jamboree és Nemzetközi eseménye a zenés alaki bemutató. Az ese- Big Band fesztivál ményt hangszerkiállítás és vásár kíséri. Alig köszönt be a nyár, HajdúböszörményIdőpont: páros években, júniusban ben máris indul a fesztivál-pezsgés. GyöHelyszín: Debrecen, Kossuth tér és a város több nyörű környezetben, a Hajdúsági Múzepontja um (>> 174. o.) udvarán kiváló jazz, blues Szervező: Főnix Rendezvényszervező Kht. Tel.: 52/518-400 és big bandek várják a zenebarátokat. E-mail: [email protected] Honlap: www.fonixinfo.hu

Időpont: június közepe Helyszín: Hajdúböszörmény, Hajdúsági Múzeum Információ: Bartók Béla Zeneiskola Tel.: 52/561-704 E-mail: [email protected] Honlap: www.hafim.van.hu Hajdúvárosok találkozója

A nagy fejedelem, Bocskai István (>> 26. o.) emlékét tisztelik a hajdúk utódai, és megmutatják térségük gazdasági és kulturális értékeit. Különleges színfolt a hajdúvárosok küldöttségeinek zenés, parádés felvonulása. Délibáb Futás

Időpont: június közepe Helyszín: Hajdúszoboszló, Szabadtéri színpad Információ: Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár Tel.: 52/558-800 E-mail: [email protected] Honlap: www.szoboszlokultura.hu

A Hortobágyi Nemzeti Park területén, a Kilenclyukú híd (>> 126. o.) szomszédságában megrendezett népszerű versenyen a 6–16 kilométeres futás és gyaloglás mellett 16 kilométeres teljesítménytúrán is rajthoz állhatunk. Debreceni Nyári Színházi Esték Időpont: június Helyszín: Hortobágy Információ: BSI Sportmarketing Kft. Tel.: 1/273-0939, nevezés: 1/220-8211 Fax: 1/273-0936 E-mail: [email protected] Honlap: www.futanet.hu www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

Szórakoztató, könnyed, de színvonalas „nyári” darabok szerepelnek a kínálatban. A budapesti és vidéki magyar színházak nagy sikerrel játszott darabjai különleges környezetben, a Református Tanítóképző Főiskola hangulatos udvarán láthatók.

35

B e s z á l l ó k á r t ya Időpont: június közepe – július közepe, hétvégeken Helyszín: Debrecen, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola udvara Információ: Főnix Rendezvényszervező Kht. Tel.: 52/518-400 E-mail: [email protected] Honlap: www.fonixinfo.hu Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny és Folklórfesztivál

meghívott borgazdaságok, termelők kóstolói mellett színes zenei műsorok szórakoztatják az érdeklődőket. Időpont: augusztus első hétvégéje Helyszín: Debrecen, Nagyerdő, Békás-tó Információ: Főnix Rendezvényszervező Kht. Tel.: 52/518-400 E-mail: [email protected] Honlap: www.fonixinfo.hu Városházi Zenés Esték

A virágkarneváli hét forgatagát megelőző hét négy estéjén a régi Városháza udvarának vén gesztenyefái alatt igényes, de könnyed nyáresti zenés produkciók várják ingyenesen a debrecenieket és az ide látogatókat.

Az 1961-ben alapított versenyt a világ tíz legjobbja közé választotta a Nemzetközi Kórusszövetség (IFCM). Nyáresti koncertek, szerenádestek, térzene, kiállítások, kotta- és lemezbörze, népművészeti vásár is szerepel az egyhetes programban. Időpont: páros években, júliusban Helyszín: Debrecen, Kölcsey Központ, Déri tér Információ: Főnix Rendezvényszervező Kht. Tel.: 52/518-400 E-mail: [email protected] Honlap: www.bbcc.hu Debreceni Borkarnevál

36

Bor és Debrecen? Valóban nincs neves bor a tájon, de a kulturált borfogyasztás népszerűsítésében a cívisváros is jeleskedik. A > D ebrecen , H ajdúszoboszló és a H ortobágy vidéke

Időpont: augusztus eleje, közepe Helyszín: Debrecen, régi Városháza Információ: Főnix Rendezvényszervező Kht. Tel.: 52/518-400 E-mail: [email protected] Honlap: www.fonixinfo.hu

Progr ama jánló Szoboszlói Dixieland Napok

Nagyerdei Ősz

Szól a dixie! Az amerikai New Orleans világát idéző muzsika legjobb magyarországi zenekarai mellett immár a nemzetközi dixielandvilág jelesei is fellépnek.

A Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kara 2001 óta látja vendégül a magyar zenésztársadalom olyan jeleseit, mint Vásáry Tamás és Miklósa Erika, a Kaláka és a Four Fathers. Gyermekműsorok és irodalom is szerepel a programban.

Időpont: augusztus eleje Helyszín: Hajdúszoboszló, Szabadtéri színpad, Harangház melletti parkoló Információ: Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár Tel.: 52/ 558-800 E-mail: [email protected] Honlap: www.szoboszlokultura.hu

Időpont: szeptember második fele Helyszín: Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar Információ: Váradi Judit Tel./fax: 52/411-226 E-mail: [email protected] Honlap: www.zene.unideb.hu

Hortobágyi Hídi vásár Őszi Kulturális Napok

Az összművészeti eseménysorozat utóbbi éveit olyan nevek fémjelzik, mint Rost Andrea, a Bartók vonósnégyes és Koncz Zsuzsa. A programban komoly- és könynyűzene, képzőművészet, film, színház és tánc szerepel. Időpont: október Helyszín: Debrecen, Kölcsey Központ Információ: Főnix Rendezvényszervező Kht. Tel.: 52/518-400 E-mail: [email protected] Honlap: www.fonixinfo.hu

A XIX. század óta az egyik legjelentősebb Debrecen környéki sokadalom. Ma a világörökségi címre tekintettel a tájra jel- Mihály-napi vásár lemző népi kézműves termékeket és népművészeti programokat is kínálnak. Az állatok behajtásakor tartott hagyományos Mihály-napi vásár Magyarországon Időpont: augusztus 18-20. az egyik legnagyobb őszi országos sokaHelyszín: Hortobágy, Vásártér dalom. Közel 1200 kereskedő – köztük sok Információ: Falugondnokság Kht. népi iparművész is – kínálja termékeit. A Tel.: 52/369-016, 369-021 hajdan volt századok vásári forgataga újra E-mail: [email protected] Honlap: www.hortobagy.hu megelevenedik. www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

37

B e s z á l l ó k á r t ya Időpont: október eleje Helyszín: Debrecen, Böszörményi út és környéke Információ: Debreceni Közterület Felügyelet Tel.:52/502-530, 311-858 E-mail: [email protected] Honlap: www.kszgysz.hu/debrkf.htm

Információ: Debreceni Csokonai Színház Telefon: 52/417-811 E-mail: [email protected] Honlap: www.csokonaiszinhaz.hu

Boldog Új Évet, Debrecen! Vőfélytalálkozó

Az egész Kárpát-medence területéről, minden hajdani vármegyéből egy-egy, a hagyományokat őrző és továbbvivő vőfély érkezik Földesre. A „lagzi” hajnalig tart, és a vőfélyek az előre bejelentkezett vendégeknek a – program részét képező – hajnali disznóvágás „malacságait” is kínálják. Időpont: november vége, december eleje Helyszín: Földes, Karácsony Sándor Általános Művelődési Központ Információ: Karácsony Sándor Általános Művelődési Központ Tel.: 30/858-6480 E-mail: [email protected], [email protected] Honlap: www.foldes.hu

Nemzetközi Betlehemes Találkozó

Másfél évtizedes fennállása után, 2006ban költözött Debrecenbe a betlehemesek találkozója. A rendezvény hagyományosan a hazai, határon túli magyar és nemzetiségi együttesek téli ünnepköri játékainak rangos szemléje – és az adventi készülődés szép alkalma. Időpont: december Helyszín: Belvárosi Közösségi Ház és külső helyszínek Debrecenben 38


Ingyenes koncertekkel, versenyfutással, tűzijátékkel és szilveszteri vidám utcabállal búcsúztatják a cívisek az óévet a város főterén. Időpont: december 30–31. Helyszín: Debrecen, Kossuth tér Információ: Főnix Rendezvényszervező Kht. Tel.: 52/518-400 E-mail: [email protected] Honlap: www.fonixinfo.hu


ir ány tű Közlekedés / 40 Kedvezménykártyák / 43 Információs pontok / 44

Irány tű

Közlekedés Megérkezés vonattal

Debrecen vonattal jól megközelíthető. Budapestről közvetlen gyors- és IC-vonatok közlekednek Szolnokon, illetve Miskolcon át. A pályaudvar – debreceni szóhasználattal a Nagyállomás – a város déli szélén található. Innen indul az egyetlen villamos, amely észak felé a belvároson át a Nagyerdőig keresztülszeli egész Debrecent. A pályaudvartól busszal és trolival a város bármely része elérhető. MÁV központi információ: 40/49-49-49 Honlap: www.elvira.hu Megérkezés autóbusszal

40

Kelet-Magyarország számos városából busszal is megközelíthető Debrecen – de > D ebrecen , H ajdúszoboszló és a H ortobágy vidéke

a járatok sok helyen megállnak, mentidejük hosszú, és át is kell szállni. Eger vagy Békéscsaba felől érdemes leginkább buszra ülni. A buszpályaudvar gyalog egy negyedórányira van a belvárostól – busszal, trolival egy (hosszú) megállónyira. Információ: Hajdú Volán Zrt. Tel.: 52/518-185 Honlap: www.hajduvolan.hu

Irány tű Megérkezés autóval

Debrecent az M3-as autópályán és a kapcsolódó gyorsforgalmi utakon lehet a legegyszerűbben megközelíteni Budapest, Eger, Miskolc felől. Ha Budapest felől jövünk, akkor a Debrecen-nyugat, ha Miskolc felől, akkor a Debrecen-észak irányt érdemes tartani, és így jutunk a leggyorsabban le a pályáról, és mehetünk a táblákat követve a belváros felé. Eger felől a 33-as, Miskolc felől a 35-ös úton is jól lehet haladni. Nyíregyháza irányából a 4-es út vezet Debrecenbe. Szeged felől az M5-M3-as variáció mellett a 47-es főút is szóba jöhet Békéscsabán és Beretytyóújfalun keresztül. Helyi közlekedés

Villamos-troli információ: DKV Zrt. Tel.: 52/531-513 Honlap: www.dkv.hu Helyi autóbusz-közlekedési információ: Hajdú Volán Zrt. Tel.: 52/521-866 Honlap: www.hajduvolan.hu Utazás Debrecenből

Debrecen vasúti csomópont, így szinte bárhová eljuthatunk vonattal. Az útikönyvben szereplő településekre azonban érdemesebb távolsági busszal utazni, mert a járatoknak több megállója is van a településeken, és ahol van buszpályaudvar, az a központban található. A kisvárosok vasútállomásai távol vannak a centrumtól, és általában nincs, vagy ritka a helyi tömegközlekedés.

Az első buszok hajnali 4.15-kor indulnak Információ: Hajdú Volán Zrt. Tel.: 52/521-866 és 23 óráig lehet buszozni a városban. A Honlap: www.hajduvolan.hu villamos és a trolik 4.30 és 23 óra között közlekednek. Éjszakai tömegközlekedés a városban nincs. Menetjegyet villamoson, buszon, trolin is lehet venni, úgy azonban jóval többe kerül, mint az előre váltott. A villamos pályaudvari végállomásán, a buszvégállomásokon, valamint újságárusoknál és más bizományos helyeken lehet menetjegyet vásárolni. Villamosra-trolira, valamint buszra is váltható külön és kombinált napi, heti és félhavi bérlet. A Debrecen Turisztikai Kártya korlátlan számú utazásra is igénybe vehető egy tetszőleges napon a debreceni tömegközlekedési eszközökön. www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

41

Irány tű Utazás repülővel

Görög-, Török- és Spanyolország, valamint Bulgária és Egyiptom több üdülővárosa is megközelíthető Debrecenből repülővel. A reptér a belvárostól autóval 6 percre van, és itt ingyenesen parkolhatunk. A vasútállomástól taxival vagy repülőtéri transzferjárattal közelíthető meg. A buszpályaudvartól taxi jár. Információ: Airport Debrecen Kft. Tel.: 52/518-800 E-mail: [email protected] Honlap: www.airportdebrecen.hu Parkolás

Debrecenben két parkolási övezet van. Az I. övezet – három díjzónával – az egész belvárost jelenti, ahol parkolójegyet automatából válthatunk, legkevesebb 15, illetve 30 percre: H–P 7.30–18, Szo 7.30–14 óra között. Kivételt a MÁV állomás indulási

oldala jelenti, ahol 5–21 óra között mindennap fizetni kell. A városban lehetőség van mobiltelefonos fizetésre is: a Parktel-kártya használatáról csak felvilágosítást adnak, az Mpark feltöltőkártya meg is vásárolható a DKV Zrt. ügyfélszolgálati irodáján (Debrecen, Füredi út 27., a Malomparkban). A belvárosban több 0–24 órás mélygarázs is üzemel. A II. övezet a Nagyerdő. A termálfürdő előtt egy sorompóval lezárt területen 0–24 órás őrzött parkoló van – fizetni az őrnél kell. A Strandfürdő bejáratánál sincs automata, keressük meg a parkolóőrt, akitől minimum egy órára válthatunk jegyet. Fizetős időszak: H–P 7.30–18, Szo 07.30– 14. Nyári szezonban, május 1-től augusztus 31-ig Szo–V 7.30–18 is fizetni kell! (A Strandfürdő épületének jobb oldalán zárt kerékpártároló is van – fizetni nem kell, de nem is őrzik a bicikliket.) A belvárosban nem érdemes ingyenes parkolóra vadászni, mert nincs. A Termál- és a Strandfürdő körül, valamint a Hatholdas Pagony játszóteret közrefogó Nagyerdei körúton és az Oláh Gábor utcán, az Állatkerthez és a Vidámparkhoz vezető Ady Endre út elején, valamint a Debreceni Egyetem mögött vannak ingyenes parkolók. Információ: 52/531-513, 30/682-8456 Honlap: www.dkv.hu, www.mpark.hu

42

Hajdúszoboszlón június 1–szeptember 30. között H–V napi jegyet kell váltani az őröknél a strand parkolóiban és a Mátyás király sétányon. > D ebrecen , H ajdúszoboszló és a H ortobágy vidéke

Irány tű Hortobágy településen a Csárda mellett 20 percen át. Általában két, főszezonban és a Vásártéren kialakított parkolóban na- négy vonat indul egy nap. pijegyet kell váltani húsvéttól szeptember Információ: Hortobágyi Nemzeti Park végéig. Utazás kisvonattal

Tel.: 52/589-000 E-mail: [email protected] Honlap: www.hnp.hu Közlekedik: ápr.–jún.: Szo–V, júl.–aug.: H–V, szept.–okt.: Szo–V

Zsuzsi Erdei Vasút A Zsuzsivonat Debrecentől keletre, az erdőspuszták felé zakatol. A debreceni Faraktár út és a Hármashegy-alja közötti 16 kilométert 45 perc alatt teszi meg a napi két-három vonatpár. Debrecen Turisztikai Kártya

Kedvezménykártyák

Információ: Zsuzsi Erdei Vasút Debrecen Tel.: 52/417-212, 30/210-0545 Honlap: www.zsuzsivasut.hu Közlekedik: ápr. vége–aug. vége: H–V; aug. vége–okt. vége: Szo–V és ünnepnapokon

A kártya számos szolgáltatás esetén nyújt korlátlan alkalommal kedvezményt a kártyatulajdonosoknak. A plasztikkártya felmutatásával a debreceni múzeumokban, galériákban, szállodákban, panziókban, Hortobágy-halastavi kisvasút éttermekben, strandokon, élményfürdőA Hortobágy-halastavi bemutatóterü- ben, állatkertben, vidámparkban, ajándéklet kisvasútja mindössze 4 kilométeren, boltokban, sport- és wellnessközpontokde madarakban gazdag vidéken halad ban kapunk kedvezményt, sőt Debrecen


43

Irány tű környékén is: hajdúszoboszlói, hajdúnánási szálláshelyeken, a Hortobágyon, több Tisza-tavi vízi sportolást nyújtó szolgáltatónál, valamint a tokaji borospincékben. A kártyával a debreceni tömegközlekedési eszközökre érvényes kombinált napijegy is igényelhető. A plasztikkártyához kapott füzet tartalmazza a kedvezményt nyújtókat. A kiegészítő szelvénytömb pedig a korlátozottan elérhető kedvezmények igénybevételére alkalmas. A kedvezmények érvényesítéséhez elegendő a kártyát felmutatni, vagy a szelvénytömbből a megfelelő kedvezményes vásárlásra jogosító szelvényt átadni. A szolgáltatások igénybevétele előtt jelezni szükséges, hogy Debrecen Turisztikai Kártyával rendelkezünk. A kártya a Tourinform irodában, illetve a nagyobb Volánés DKV-jegypénztárakban kapható. Információ: Tourinform, Debrecen Cím: Piac u. 20. Tel.: 52/412-250 Fax: 52/535-323 E-mail: [email protected] Honlap: http://portal.debrecen.hu/turizmus/ tourinform/kartya

További hasznos információk, túraajánlatok, szálláskeresés, szállásfoglalás: www.vendegvaro.hu

44


Információs pontok Tourinform, Debrecen Cím: Piac u. 20. Tel.: 52/412-250 Fax: 52/535-323 E-mail: [email protected] Tourinform, Hajdúszoboszló Cím: Szent István park 1–3. Tel.: 52/558-928, 558-929 Fax: 52/558-929 E-mail: [email protected] Tourinform, Hajdúnánás Cím: (szezonban) Fürdő u. 7., (szezonon kívül) Köztársaság tér 6. Tel.: 52/382-076 Fax: 52/382-076 E-mail: [email protected] Tourinform, Hajdúböszörmény Cím: Kálvin tér 6. Tel.: 52/561-851 Fax: 52/561-851 E-mail: [email protected] Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpont Cím: Hortobágy, Petőfi tér 13. Tel.: 52/589-321, 589-000 Fax: 52/589-321 E-mail: [email protected] Honlap: www.hnp.hu Tourinform, Tiszacsege Cím: Fő u. 38. Tel./fax: 52/588-036, 588-037 E-mail: [email protected] Nemzeti Üdülési Szolgálat debreceni ügyfélszolgálati irodája Cím: Péterfia u. 2. Tel.: 52/320-853 Honlap: www.nusz.hu

20

Recommend Documents