ELTE TÓK Neveléstudományi Tanszék Differenciálás pszichológiája és pedagógiája (gyakorlat) TBL06A031 2014/2015 tanév tavasz II. évfolyam, tanító szak, levelező tagozat Óraszám: 10 óra/félév Zárási forma: gyj. (3 kredit) Oktató: Rádi Orsolya A tantárgy célja: Szemléleti és gyakorlati segítséget nyújtson a differenciálás megvalósításához. Elmélyítse a hallgatók egyéni szükségleteire épülő differenciált oktatáshoz, neveléshez szükséges pedagógiai és pszichológiai ismereteket. Tantárgyleírás: 1. Multikulturális nevelés - történeti áttekintés. Eltérő élethelyzetek, szociokulturális háttér, képességek, szocializációs szint. 2. Integráció, inklúzió, deszegregáció. A differenciálás fogalma, típusai. A differenciálást szükségesség tevő pedagógiai szempontok. 3. A differenciálást szükségessé tevő képességek: fogyatékosság, tanulás-, teljesítmény-, beilleszkedés-, viselkedés- és magatartászavar, tehetség, nehezen nevelhetőség, a definiálás elvi szempontjai. A tanulás- és magatartászavar, mint komplex tünetegyüttes, kialakulásuk neuropszichológiai, pszichoszociális és pedagógiai megközelítése. 4. A kiemelt figyelmet igénylők köre a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről alapján: különleges bánásmódot igénylők, sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséget mutató, kiemelt tehetségű valamint a gyermekvédelmi törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek. Jellemzőik, tanulási motivációjuk hatása a teljesítményre, viselkedésre. 5. Az iskolai együttnevelés szabályozói, az eredményes tanítást, tanulást lehetővé tevő tervezési, szervezési, módszertani követelmények. 6. Tanulási zavarok és megjelenési formái. A diszlexia fogalma, okai, tünetei. A diszlexiások információfeldolgozási sajátosságai. A diszkalkulia fogalma, tünetei a mennyiségfelfogás és számfogalom területén: hibatípusok. Az aktivitás és a figyelem zavarai, hatása a tanulás eredményességére, a viselkedésre. 7. A differenciált tanulást, fejlesztést, a tehetséggondozást segítő módszerek a tanórába ágyazottan. Kooperativitás hatása a tanulási motivációra, a gondolkodásra, kommunikációra, az énkép fejlődésére, a társas kapcsolatokra. Követelmények: 1. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről áttanulmányozása alapján az új fogalomhasználatból a kiemelt figyelmet igénylők körének és az érintettek iskolai nevelésére vonatkozó szabályozók összegyűjtése, átgondolása majd a saját vélemény írásbeli összegzése – a törvényi lelőhely, pontos szöveg feltüntetésével - arról, hogy a jövendőbeli munkában ezek a szempontok miként valósíthatók meg.
2. A tárgyhoz kapcsolódóan a gyakorlat során egy érintett gyermekről esettanulmány készítése a megadott szempontok alapján. 3. Tanórai kiscsoportos feladatvégzésben való aktív részvétel. 4. Differenciált tanulásszervezés a gyakorlatban: tervezet készítése. 5. A tanórán elhangzottak és a megadott szakirodalmak alapján a Zárthelyi dolgozatok megírása. Kötelező irodalom 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. In Magyar Közlöny 2011.évi 162.sz. 3962239695. 32/2012. (X.8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai nevelésének A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 2012. évi CXVIII. törvényi módosítása 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelete a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 7/2014. (I. 17.) Korm. rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról Gereben Ferencné (2009) Tanulási sikeresség – (anya)nyelvi kompetencia. In: Gyógypedagógiai Szemle 2-3. sz. /A folyóirat az interneten is elérhető/ Hunyady Györgyné (2003, szerk.): Differenciált fejlesztés, kooperatív tanulás. ELTE TÓFK jegyzet. M.Nádasi Mária (2006): A differenciálástól az adaptivitásig. In: Fejlesztő Pedagógia. 17. évf. 6. sz. 4-9. M. Nádasi Mária (2001): Adaptivitás az oktatásban. Comenius Bt, Pécs. Rózsáné Cz. E. (2001): A magatartászavarokkal küzdő gyermekek integrált nevelése-oktatása. In: A magatartászavarokkal küzdő gyermekek integrált nevelése-oktatása. Útmutató szülőknek és szakértői bizottságoknak. (szerk.: Csányi Y.). ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, 35-54. Rózsáné Cz. E. (2006): Sajátos nevelési igényű tanulók. Egyéni fejlesztési terv készítés, fejlesztés. In: Fejlesztő Pedagógia. 17.évf./6. 17-20. Torgyik Judit (2008): Multikulturális társadalom, multikulturális nevelés. In: www.shp.hu/hpc/userfiles/knye/2008_torgyik.doc Vojnitsné Kereszty Zsuzsa-Kókayné Lányi Marietta (2008): Könyv a differenciálásról. Máshonnan-máshogyan-együtt. Educatio Társadalmi Szolgáltató Társaság, Budapest. 26-37., 50-66., 79-84., 123-138. Budapest, 2015. február Rádi Orsolya
SZEMPONTOK AZ ESTBEMUTATÁSHOZ (Rózsáné Czigány Enikő) Családi háttér, intézményi előélet Fontosabb anamnesztikus adatok, amelyet a szülő fontosnak tartott a pedagógussal közölni A család formális struktúrája, társadalmi helyzete A család nevelési stílusa A gyermek és szülők, gyermek és testvér kapcsolata, hatása az iskolai viselkedésre A család viszonyulása az adott intézményhez, pedagógushoz Megelőző intézményes nevelés, esetleges intézményváltások Migráns tanuló esetében 1. a gyermek és szülei állampolgársága 2. a gyermek és szülei magyar nyelvi ismeretei – ez lehetővé teszi-e vagy nehezíti-e a kommunikációt, a gyermek tanulását 3. előzetes iskolai tanulmányok 4. (a többi megegyezik az előzőekével és a következőkkel!) A gyermek megfigyelése Viselkedés: - Beilleszkedése az adott gyermekközösségbe, az iskolához való viszonya - Iskolai szocializáltság az adott életkorhoz viszonyítva (szokások, értékek, normák alakulása, csoport-szabályok betartása, stb.) - Önkontroll-funkciók (csoporthelyzet) - Pozitív és negatív irányú viselkedéses tünetei - Szociális képességek (alkalmazkodás felnőtthöz, társakhoz, együttműködés másokkal, énkép, éntörekvések megnyilvánulása, segítőkészség, késleltetés, türelem, igazmondás, vállalt feladatok ellátása, stb.) Kapcsolatrendszer: - Gyermek-tanító/napközis nevelő - Gyermek-gyermekek, baráti kapcsolat - A társas kezdeményező készség sajátossága - A szándékok, ötletek megvalósítási módja - Az igazságtevés, a társak védelme - Az elismerésre törekvés jellemzői - Konfliktushelyzetek és megoldásuk módja Feladatvégzés - motivációs bázis (motívumok típusai, különböző tantárgyak iskolai tevékenységek iránti érdeklődés, stb.) - aktivitás mutatói - kreativitás (megoldási stratégiák, konvergens vagy divergens gondolkodás) - kreativitás a tanórán kívüli tevékenységekben - az elvégzett feladatok külső megjelenése (íráskép, füzetkép, stb.) - az egyes tantárgyakban elért eredmények - kiemelkedő tantárgyi teljesítmények - a jellemző tanulmányi teljesítés egyenletes vagy változó
Kommunikáció - Gyermek-gyermek között (tanóra, játék-, szünet, egyéb foglalkozás, étkezés, stb. Pl.. hangerő, gyakoriság, beszéd tartalma, formája, gesztusok, érzelmi töltet, stb.) - Gyermek-pedagógus között (tanóra, játék-, szünet, egyéb foglalkozás, étkezés, stb. Pl.. hangerő, gyakoriság, beszéd tartalma, formája, gesztusok, érzelmi töltet, stb.) Játék -
A tanórák közti folyosói, udvari játék tartalma, stílusa, ötletessége Szerepjáték tartalma Eszközhasználat A felnőttek életéből, médiából való megjelenítések Verbális, érzelmi megnyilvánulások
Tanulási képességek - Észlelés: taktilis-kinesztéziás, olfaktoros, vizuális, auditív, idői, téri, relációs, szín, forma, alak - Mozgás: nagymozgás, finommozgás-grafomotorium, állóképesség - Figyelem: taktilis-kinesztéziás, olfaktoros, vizuális, auditív, mozgás; figyelem terjedelme, tartóssága, szándékossága - Emlékezet: eseményhez-, látottakhoz-, hallottakhoz-, szaghoz, ízhez-, tapintáshoz-, mozgásos cselekvéshez, írottakhoz-olvasottakhoz, elvont dolgokhoz kötött - Gondolkodás: tulajdonságok, egyeztetés-összehasonlítás, soralkotás, viszonyfelismerés, következtetés, lényegmegértés, csoportosítás, fogalomalkotás, analizís-szintézis, ok-okozati összefüggések meglátása, elvont fogalmi gondolkodás - Beszéd és nyelvi fejlettség: nyelvi kódok használata (kidolgozott és kidolgozatlan) Eredményes tanulás - Tantárgy, témakör, amely felkelti az érdeklődését - A tanító által alkalmazott módszer, ami felkelti, és huzamosabb ideig leköti a figyelmét - Tanulásszervezési mód, amelyben szívesen dolgozik, eredményesen működik együtt társaival Szempontok a gyakorlatvezetővel történő konzultációhoz - A gyermek mely viselkedési megnyilvánulásai jelentik a legtöbb problémát - A gyermek mely tantárgyhoz kötött teljesítménybeli és viselkedéses megnyilvánulásai jelentenek problémát - A gyermek mely tantárgyhoz kötött teljesítményei kiemelkedőek - A gyermek tantárgyhoz nem köthető milyen tevékenységei mutatnak kiemelkedő képességet - Van-e olyan élethelyzet, tanóra, foglalkozás, egyéb tevékenység, ahol a probléma nem, vagy még intenzívebben jelentkezik
-
Milyen ezzel kapcsolatos korrekciós eljárásokat alkalmaz és milyen hatékonysággal A gyermek tanulási képességeinek szintje Jellemzően hogyan módosul a gyermek viselkedése szokatlan helyzetben Van-e a gyermeknek nevelési tanácsadó vagy szakértői bizottság vagy egyéb szakszolgálati vagy orvosi szakvéleménye Kap-e külső segítséget a gyermek beilleszkedés/teljesítményzavarainak korrekciójához A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős milyen intézkedéseket kezdeményezett, és milyen hatékonysággal
