DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA MISKOLCI EGYETEM H-3515 MISKOLC-EGYETEMVÁROS A doktori iskola vezetője: Dr. Bragyova András egyetemi tanár A/6-os épület 18. szoba Tel/fax: (46) 565-388 e-mail:
[email protected] honlap: http//www.uni-miskolc.hu/~wwwdeak/
Tájékoztató a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola hallgatói részére
2014/2015. tanév I. félév
Elérhetőségünk: Miskolci Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola 3515 Miskolc-Egyetemváros A/6. épület 18. szoba Tel/Fax: (46) 565-388 E-mail:
[email protected] Honlap: www.uni-miskolc.hu/~wwwdeak
Miskolc, 2014.
I. BEVEZETŐ Szeretettel köszöntöm a 2014/2015. tanév első félévére beiratkozott doktorandusz hallgatókat. A Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola az alábbi tájékoztatóval kívánja segíteni a szervezett képzésben résztvevő doktoranduszok oktatását. A tájékoztató tartalmazza a fő- és szakszemináriumi tárgyak tematikáit, a szakszemináriumok (speciális kollégiumok) tantárgyi beosztását. Ezen túl összegyűjtöttünk minden olyan információt, szabályzatot, iránymutatást, amelyeket a sikeres tanulmányok és a doktoranduszi előmenetel szempontjából fontosnak tartottunk. A kiadvány nem tartalmazza az egyéni képzésben résztvevők konkrét kötelezettségeit, hiszen ezeket a témafelelőssel összeállított és a Doktori Iskola Tanácsa által elfogadott egyéni felkészülési tervek rögzítik. Az abszolutóriumukat megszerzett doktorjelöltek felkészüléséről sem szólunk, hiszen ők a fokozatszerzés érdekében szintén mentesülnek a szervezett oktatás alól. Mindenek előtt szeretném figyelmükbe ajánlani, hogy a doktorképzésről a közelmúltban több fontos jogszabály jelent meg. Ezek közül alapvető jelentőségű az 387/2012. (XII.19.) Korm. rendelet, amely részletezi a doktoranduszok jogállását, rögzíti a doktorképzéssel kapcsolatos legfontosabb teendőket. Az egyetemi szabályzatokat a doktori iskolánk honlapján (www.uni-miskolc.hu/~wwwdeak) mindenki elérheti. A szabályzatok által nyitva hagyott, de a képzés szempontjából fontos kérdésekben a doktori iskola tanácsa elvi állásfoglalásokat hozott. Ezeket is megtalálhatják a honlapunkon, fontosságuk miatt a tájékoztató füzetbe is felvettük. A beiratkozás során minden első és másodéves nappali és levelező doktorandusz köteles leckekönyvébe a kötelező főtárgyakat beírni. Ezen túl minden, az adott programhoz tartozó szakszemináriumot is fel kell venniük. Önálló tárgyként szerepeltetjük a kutatószemináriumot, amely nem kontaktóra, hanem a tudományos vezető és a jelölt közös tevékenysége a disszertáció elkészítése érdekében. Ennek keretében kerülhet sor a tudományos tevékenységről szóló félévi referálásra is, amely a kredittáblázat szerint két kreditpontot jelent. A kötelező tantárgyakon túl minden – nappali, levelező – hallgató szabadon választhat a tematikában található – más programokhoz kapcsolódó – szakszemináriumok közül. Minden többlettárgy két kreditpontot ér. A kredittáblázatot mellékeljük. Kérjük Önöket, úgy tervezzék meg félévi programjukat, hogy a tanulmányaik továbbfolytatásához szükséges 30 kreditpontot a félév végére meg tudják szerezni. A 2013/2014. tanév második félévének lezárásával kapcsolatban ismét emlékeztetem Önöket, hogy leckekönyveiket feltétlenül igazoltassák le az egyes tantárgyak felelőseivel. A főtárgy és szakszeminárium osztályzatát és kreditértékét a tanrendben szereplő tárgyfelelős, a kutatószeminárium osztályzatát és kreditpontját a tudományos vezető, a felvett speciális kollégium osztályzatát és kreditpontját a tárgyfelelős írja be. A főtárgy kreditértéke 5, a szakszemináriumé 3, a kutatószemináriumé 0-5, a speciális kollégiumé 2 pont. Ezeket a pontokat kell beíratni a másodévesek esetében is. Azok a doktoranduszok, akik maguk is oktattak, az erről szóló (az oktatott tantárgy megjelölését, a leadott óraszámot és az oktatott tankör számát tartalmazó) igazolást a tanszékvezetőktől kérjék ki. A megtartott óra óravázlatát kérjük mellékelni. Az oktatásért járó kreditpontot a tudományági doktori tanács elnöke írja be a leckekönyvbe. A leckekönyvben folyamatosan fel kell tüntetni minden olyan tevékenységet (publikációt stb.), amelyre a kredittáblázat szerint kreditpont jár. Ezen pontokat – a publikáció másolata vagy egyéb igazoló dokumentum alapján – szintén a tudományági doktori tanács elnöke írja be az indexbe.
1
A Tudományági Doktori Tanács a kari könyvtár helyiségében egy elkülönített kutatórészleget alakított ki, amelyet minden doktoranduszunk és doktorjelöltünk használhat. Itt rendelkezésükre áll egy – nyomtatóval és Internet kapcsolattal felszerelt – számítógép, amelyet kutatási munkájukhoz vehetnek igénybe. A könyvtár hétfőn 9-12 és 13-16 óráig, kedden szerdán csütörtökön 8-12 és 13-16 óra között, pénteken 8-13 óráig áll a rendelkezésükre. A számítógépet csak a doktori képzésben résztvevők használhatják, így remény van arra, hogy mindenki igénybe tudja venni, amikor a felkészülésével összefüggő célra szüksége van rá. A levelező hallgatókat mégis arra kérnénk, hogy a könyvtárhasználat előtt regisztráltassák magukat 565-000/20-71 számú telefonon. A Doktorandusz Acta szerkesztő bizottsága összeállította a szerkesztés elveire, a tanulmányok tartalmi és formai követelményeire vonatkozó szempontokat. Ennek szövegét mellékelem és kérem Önöket, hogy a dolgozat készítése során ezeket tartsák be. Szeretnénk elérni, hogy a nyolcadik kötet is bemutatható legyen a (szélesebb értelemben vett) tudományos közvélemény előtt. Miskolc, 2014. szeptember Tisztelettel: Dr. Stipta István egyetemi tanár a Tudományági Doktori Tanács elnöke
Elérhetőségünk: Miskolci Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola 3515 Miskolc-Egyetemváros A/6. épület 18. szoba (29-24-es mellék) Tel/Fax: (46) 565-388 E-mail:
[email protected] Honlap: www.uni-miskolc.hu/~wwwdeak
2
II. A DOKTORI ISKOLA TANRENDJE „A magyar állam- és jogrendszer, jogtudomány továbbfejlesztése, különös tekintettel az európai jogfejlődési tendenciákra” c. doktori programjának módosított tudományos továbbképzési tanrendje 2014/2015. TANÉV I-II. FÉLÉV Nappali és levelező tagozatos szervezett képzés A Kari doktori program képzési tanrendje négy szemeszterre vonatkozóan tartalmaz oktatási foglalkozásokat (előadásokat és az egyes programokhoz kapcsolódó szakszemináriumokat) heti 5 órában. Az V. és VI. szemeszter alapvető célja, hogy a doktorandusz az értekezésén dolgozzon és publikáljon. A doktoranduszoknak azonban ebben a két szemeszterben is meg kell szerezniük a 30-30 kreditpontot a félév elismertetéséhez. Nappali tagozatos jelöltek esetében a foglalkozások látogatása kötelező; levelező tagozatos hallgatók nem kötelesek a tanrendi órákon részt venni, a tárgyjegyző által előírt konzultációkon azonban meg kell jelenniük. A vizsgakövetelmények és kreditértékek mindkét tagozaton azonosak, ezeket a tárgyak előadói a félév kezdetén ismertetik. Tantárgyak, a foglalkozások jellege, tárgyjegyzők, félévi órakeret, vizsgakötelezettségek szemeszterenként I. Szemeszter Tantárgy 1. Az európai jog közös történeti, társadalmi gyökerei (előadás)
Tárgyjegyző
Félévi órakeret
Vizsga
Megszerezhető kreditpont
Dr. Koncz Ibolya Katalin egyetemi docens
30
kollokvium
5
15
kollokvium
5
15
kollokvium
3
15
aláírás
0-5
2. Az alkotmányjog és az Dr. Bragyova András alkotmánybíráskodás egyetemi tanár fejlődési tendenciái Dr. Paulovics Anita (előadás) egyetemi tanár 3. Az adott programhoz Programvezető kapcsolódó szakszeminárium Tudományos 4. Kutatószeminárium vezető
3
II. Szemeszter 1. Az államtudományok. (közigazgatási jog, Dr. Torma András pénzügyi jog, egyetemi tanár nemzetközi jog) fejlődési tendenciái (előadás) 2. A jelenkori jogelméleti Dr. Szabó Miklós gondolkodás főbb egyetemi tanár irányzatai (előadás) 3. Az adott programhoz Programvezető kapcsolódó szakszeminárium Tudományos 4. Kutatószeminárium vezető
30
kollokvium
5
15
kollokvium
5
15
kollokvium
3
15
aláírás
0-5
30
kollokvium
5
15
kollokvium
5
15
kollokvium
3
15
aláírás
0-5
30
kollokvium
5
Dr. Prugberger Tamás egyetemi tanár
15
kollokvium
5
Programvezető
15
kollokvium
3
Tudományos vezető
15
aláírás
0-5
III. Szemeszter 1. A civilisztikai tudomá- Dr. Bíró György nyok fejlődési tendenegyetemi tanár ciái (előadás) 2. Jogharmonizáció és Dr. Wopera jogegységesítés az Zsuzsa Európai Közösségi egyetemi tanár Jogban (előadás) 3. Az adott programhoz kapcsolódó szakProgramvezető szeminárium Tudományos 4. Kutatószeminárium vezető
IV. Szemeszter 1. A bűnügyi tudományok fejlődési irányai (előadás) 2. Munkajog, agrárjog és környezetvédelmi jog az Európai Unióban (előadás) 3. Az adott programhoz kapcsolódó szakszeminárium 4. Kutatószeminárium
Dr. Farkas Ákos egyetemi tanár
4
Az előzőekben felsorolt tantárgyak követelményeinek teljesítésével a két tanév alatt összesen 72 kreditpont érhető el. A doktorjelölt – fakultatív tárgyként – bármelyik program szakszemináriumi tárgyát hallgathatja. Az előírt tanulmányi követelmények teljesítése esetén ebben az esetben tárgyanként két kreditpont adható. A doktorandusz – amennyiben nincs meg a szabályzatunkban előírt nyelvismerete – köteles idegen nyelvi képzésben részt venni. A tanfolyami keretekben történő idegen nyelvi képzés fakultatív tantárgynak minősül. Az egyes programokhoz kapcsolódó szakszemináriumok és tárgyjegyzők szemeszterenként A program címe, vezetője: Az európai jog közös történeti, társadalmi gyökerei Dr. Koncz Ibolya Katalin egyetemi docens Szakszeminárium címe
Tárgyjegyző
Szemeszter
Dr. Sáry Pál egyetemi docens
I.
Dr. Sáry Pál egyetemi docens Dr. Koncz Ibolya Katalin egyetemi docens Dr. Koncz Ibolya Katalin egyetemi docens
II. III. IV.
Jogtörténeti szakszeminárium I. Jogtörténeti szakszeminárium II. Jogtörténeti szakszeminárium III. Jogtörténeti szakszeminárium IV.
A program címe, vezetője: Hagyomány és megújulás a jog elméleti megalapozásában Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár Szakszeminárium címe A jogalkalmazás dogmatikai alapjai A magyar jogbölcseleti gondolkodás története Historical Jurisprudence A jogi nyelv vagy A jog mint társadalmi-kulturális jelenség
Tárgyjegyző
Szemeszter
Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár
I. II.
Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár
III.
Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár
IV.
5
A program címe, vezetője: A munka- és szervezeten belüli vállalkozási viszonyok magyarországi jogi rendezésének problémái az ipari és a mezőgazdasági termelés, valamint a kereskedelem területén az európai jogfejlődés tükrében Dr. Prugberger Tamás egyetemi tanár Szakszeminárium címe
Tárgyjegyző
Szemeszter
Munkajogi szakszeminárium I.
Dr. Csák Csilla egyetemi docens
I.
Munkajogi szakszeminárium II.
Dr. Prugberger Tamás egyetemi tanár
II.
Munkajogi szakszeminárium III.
Dr. Csák Csilla egyetemi docens
III.
Munkajogi szakszeminárium IV.
Dr. Prugberger Tamás egyetemi tanár
IV.
A program címe, vezetője: A közigazgatás korszerűsítésének megalapozása Dr. Torma András egyetemi tanár Szakszeminárium címe
Tárgyjegyző
Szemeszter
Közigazgatási jogi szakszeminárium I.
Dr. Nyitrai Péter egyetemi docens
I.
Közigazgatási jogi szakszeminárium II.
Dr. Torma András egyetemi tanár
II.
Közigazgatási jogi szakszeminárium III. Dr. Nyitrai Péter egyetemi docens
III.
Közigazgatási jogi szakszeminárium IV. Dr. Torma András egyetemi tanár
IV.
A program címe, vezetője: Az alkotmányosság és a jogállamiság garanciáinak megteremtése Dr. Bragyova András egyetemi tanár Dr. Paulovics Anita egyetemi tanár Szakszeminárium címe
Tárgyjegyző
Szemeszter
Alkotmányjogi szakszeminárium I.
Dr. Bragyova András egyetemi tanár
I.
Alkotmányjogi szakszeminárium II.
Dr. Paulovics Anita egyetemi tanár
II.
Alkotmányjogi szakszeminárium III.
Dr. Bragyova András egyetemi tanár
III.
Alkotmányjogi szakszeminárium IV.
Dr. Paulovics Anita egyetemi tanár
IV.
6
A program címe, vezetője: A pénzügyek jogának tudományos megalapozása Dr. Erdős Éva egyetemi docens Szakszeminárium címe Pénzügyi jogi szakszeminárium I. Pénzügyi jogi szakszeminárium II. Pénzügyi jogi szakszeminárium III. Bank- és tőzsdei jogi szakszem. IV.
Tárgyjegyző Dr. Erdős Éva egyetemi docens Dr. Erdős Éva egyetemi docens Dr. Erdős Éva egyetemi docens Dr. Erdős Éva egyetemi docens
Szemeszter I. II. III. IV.
A program címe, vezetője: A nemzetközi jog ezredfordulós kihívásai, különös tekintettel a nemzetközi bíráskodás és az emberi jogvédelem perspektíváira Dr. Kirs Eszter egyetemi docens
Szakszeminárium címe
Tárgyjegyző
Szemeszter
Nemzetközi jogi szakszeminárium I. Nemzetközi jogi szakszeminárium II
Dr. Kirs Eszter egyetemi docens
I.
Dr. Kirs Eszter egyetemi docens
II.
Dr. Kirs Eszter egyetemi docens
III.
Dr. Kirs Eszter egyetemi docens
IV.
Az emberi jogok védelmének nemzetközi intézményei A nemzetközi büntetőjog helye az átmeneti igazságszolgátlatásban
A program címe, vezetője: A bűnügyi tudományok fejlődési irányai Dr. Farkas Ákos egyetemi tanár Szakszeminárium címe Büntetőjogi szakszeminárium I.
Tárgyjegyző
Szemeszter
Dr. Görgényi Ilona egyetemi tanár
I.
Büntető eljárásjogi szakszeminárium Dr. Farkas Ákos egyetemi tanár Büntetőjogi szakszeminárium II. Dr. Görgényi Ilona egyetemi tanár
II. III.
Kriminológiai szakszeminárium
IV.
Dr. Görgényi Ilona egyetemi tanár
7
A program címe, vezetője: Az összhang megteremtése a magyar és az Európai Közösségek polgári eljárásjoga között Dr. Wopera Zsuzsa egyetemi tanár Szakszeminárium címe Történeti-összehasonlító polgári eljárásjog Európában
Tárgyjegyző
Szemeszter
Dr. Wopera Zsuzsa egyetemi tanár
I.
Modern magyar perjogtörténet Külföldi és nemzetközi tanulságok a polgári eljárásjogban
Dr. Wopera Zsuzsa egyetemi tanár
II.
Dr. Wopera Zsuzsa egyetemi tanár
III.
Polgári eljárásjogi szakszeminárium
Dr. Wopera Zsuzsa egyetemi tanár
IV.
A program címe, vezetője: Európai kereskedelmi jog Dr. Barta Judit egyetemi docens Szakszeminárium címe Európai kereskedelmi jogi szakszeminárium I. Európai kereskedelmi jogi szakszeminárium II.
Tárgyjegyző Dr. Barta Judit egyetemi docens
Összehasonlító fogyasztóvédelmi jog Európai kereskedelmi jogi szakszeminárium III.
Dr. Barta Judit egyetemi docens Dr. Barta Judit egyetemi docens
Dr. Barta Judit egyetemi docens
Szemeszter I. II. III. IV.
A program címe, vezetője: Polgári jogi rekodifikáció, nemzetközi és jogági harmonizáció Dr. Bíró György egyetemi tanár Szakszeminárium címe
Tárgyjegyző
Szemeszter
Polgári jogi szakszeminárium I.
Dr. Bíró György egyetemi tanár
I.
Polgári jogi szakszeminárium II. A szellemi alkotások joga I. A szellemi alkotások joga II.
Dr. Bíró György egyetemi tanár Dr. Bíró György egyetemi tanár Dr. Bíró György egyetemi tanár
II. III. IV.
8
A program címe, vezetője: Az Európai Unió joga Dr. Wopera Zsuzsa egyetemi tanár A program hallgatóinak szemeszterenként egy tárgy felvétele kötelező, más programhoz tartozók a felsorolt tárgyakat – korlátozás nélküli számban – fakultatív stúdiumként hallgathatják Szakszeminárium címe Jogforrási rendszer, a közösségi jog és a nemzeti jog viszonya, jogharmonizáció Die Auswirkungen des Europarechts auf das nationale Recht Ungarns nach dem Beitritt der Republik Ungarn zur Europäischen Union (német nyelven) Európai üzleti jog, versenyjog, és a szellemi alkotások védelme A közigazgatás kérdései az EU-ban Az Alapjogok és az európai állampolgársághoz kapcsolódó jogok rendszere az Európai Unióban Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés Az európai magánjog fejlődési tendenciái
Tárgyjegyző Dr. Angyal Zoltán egyetemi docens
Szemeszter I.
Dr. Donat Ebert meghívott előadó
II. IV.
Dr. Barta Judit egyetemi docens
III.
Dr. Torma András egyetemi tanár
III.
Dr. Angyal Zoltán egyetemi docens
III.
Dr. Wopera Zsuzsa egyetemi tanár
III.
Dr. Bíró György egyetemi tanár
IV.
SZABADON VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK: Tantárgy
Pénzügyi szabályozás a környezetpolitika rendszerében Büntetésvégrehatjás Európában Criminal enforcement in Europa A nők jogi helyzete a polgári Magyarországon I. (Közjog)
Tárgy-jegyző
Félévi órakeret
Vizsga
Dr. Nagy Zoltán egyetemi docens Dr. Nagy Anita egyetemi docens Dr. Koncz Ibolya Katalin egyetemi docens
15
kollokvium
Megszerezhetó kreditpont 3
15
kollokvium
3
mindkét félévben meghirdetve
15
kollokvium
3
páratlan félévekben meghirdetve
9
Félév mindkét félévben meghirdetve
A nők jogi helyzete a polgári Magyarországon II. (Magánjog)
Current tendencies of environmental law
Current tendencies of agricultural and rural law
Current Tendencies of Labour Law Állatvédelem és jog 1. Állatvédelem és jog 2.
Dr. Koncz Ibolya Katalin egyetemi docens Dr. Szilágyi János Ede egyetemi docens Dr. Szilágyi János Ede egyetemi docens Dr. Jakab Nóra adjunktus Dr. Paulovics Anita egyetemi tanár Dr. Paulovics Anita egyetemi tanár
10
15
kollokvium
3
páros félévekben meghirdetve
15
kollovium
3
páratlan félévekben meghirdetve
15
kollokvium
3
páros félévekben meghirdetve
15
kollokvium
3
15
kollokvium
3
15
kollokvium
3
mindkét félévben meghirdetve páratlan félévekben meghirdetve páros félévekben meghirdetve
II. KÖTELEZŐ FŐTÁRGYAK Tantárgyi program Az európai közös jog történeti, társadalmi gyökerei című doktori oktatási anyaghoz (I. szemeszter) A tárgy tárgyfelelőse: Dr. Koncz Ibolya Katalin egyetemi docens A tárgy oktatói: 1. Római jogi rész: Dr. Sáry Pál egyetemi docens 2. Jogtörténeti rész: Dr. Koncz Ibolya Katalin egyetem docens I. A tantárgy oktatásának célja A félévre szóló oktatási-tudományos program célja, hogy egy aktuális kérdést, az egységesülő Európa jogának történelmi előzményeit fogja át. A nyugati egyetemek jelentős részén oktatnak ilyen jellegű tárgyakat, lényegében önálló tudományszakként, kutatási területként kezelik. Általában a nemzeti jog kutatása során különös hangsúlyt kap az általános, esetleg közös jellemzők feltárása is. A tantárgy keretei között segítséget kívánunk adni a hallgatóknak, hogy a hazai jogtörténet klasszikus és jelenkori eredményeit megismerhessék, kutatási területükbe beilleszthessék. Tárgyiasul, konkrét értelmet nyer az összehasonlító jogtörténeti kutatási program, hiszen ennek keretén belül egy kérdésre koncentrálva,az európai egységesülési folyamatot vizsgálva, követve lehet tudományos kutatásokat végezni. Az oktatók célja, hogy összhangot teremtsenek a római jog, a magyar alkotmány- és jogtörténet valamint az egyeteme állam- és jogtörténet célkitűzései, tárgyi programja, szemléletmódja között. II. A tantárgy oktatási programja, előadási ütemterve 1. Római jogi rész: 1. A római jog az ókorban. Az ősi civiljog jellemzői. Jogfejlesztés értelmezés útján. A praetori jogfejlesztés sajátosságai. A jogtudósok munkássága. A joganyag rendszerezése. A posztklasszikus kor jellemzői. A iustinianusi kodifikáció 2. A iustinianusi jog újjászületése. A glosszátorok munkássága. A római jog és a kánonjog kapcsolata. A római jog a gyakorlatban. A római jog és a helyi jogok kapcsolata. Az orléans-i iskola 3. A római jog és a nemzetállamok születése. A kommentátorok munkássága. A római jog és a humanizmus. A római jog tudománnyá válása. A római jog recepciója. A római jog és a természetjog. A római jog és a nemzetközi jog 4. A római jog és a kodifikációk. A római jog és a nemzeti jogok. Korai kodifikációk Németországban és Ausztriában. A francia polgári törvénykönyv. A német történeti iskola. A pandektisztika és a német polgári törvénykönyv. A német jogtudomány hatása más országokban
11
2. Jogtörténeti rész: 5. Az európai integráció történeti-fogalmi, művelődéstörténeti és közjogi alapjai 6. Az újkor egységesítő tényezői, a felvilágosodás Európa-koncepciója. Rousseau, Jeremy Bentham felfogása a közös értékeinkről, az államok közjogi közlekedésének feltételeiről. 7. A 19. és 20. század legfontosabb nézetei az európai integrációról. Az új európai alkotmány történeti alapjai. 8. A modern kodifikáció fogalma, fejlődéstörténete 9. Az európai államok kodifikációs tevékenységének eredményei 10. Egy európai magánjogi törvénykönyv esélyei és akadályai 11. Az európai közjog eredménye: az unió alkotmánya 12. Összegzés, szemeszterzárás III. Követelményrendszer A nappali oktatásban résztvevők számára az előadásokon való jelenlét kötelező. A félév végén – a kijelölt anyagokból, a római jogi részből egy kérdést, a jogtörténeti részből két kérdést teszünk fel ‒ írásbeli vizsga lesz. A levelező oktatásban résztvevőknek a tantárgyi tematikához kapcsolódó római jogi és jogtörténeti szakirodalom megadott kérdések alapján írásbeli dolgozatot készíteni. A minősítés öt fokozatú osztályzással történik. A tárgy kredit értéke: 5. IV. Irodalom a) kötelező irodalom: - Peter Stein: A római jog Európa történetében. Osiris, Bp. 2005. - P. Szab Béla: Lando vs. Gandolfi vs. UNIDROIT? Gondolatok félúton az egységes európai szerződési jog felé. In: Publicationes Universitatis Miskolciensis, Sectio Juridica et Politica, Tomus XXI/2, (2003). 719-733.pp. - Normna Davies: Európa története Osiris, Bp. 2002. - Martin Roberts: Európa története 1900-1973 A nappali tagozatos doktoranduszok az első foglalkozás ügyében keressék a tárgyjegyzőt. Miskolc, 2014. szeptember Dr. Koncz Ibolya Katalin egyetemi docens
12
Az alkotmányjog és az alkotmánybíráskodás fejlődési tendenciái című doktori oktatási anyaghoz (I. szemeszter) Az előadások tárgya és időpontja: ügyében keresse a tárgyjegyzőt Helyszín: A/6. ép. 205 szoba 1. Az alkotmány fogalma. Az alkotmányfogalmak és alkotmánykoncepciók. Az alkotmány és a jogrendszer. Az alkotmány elsőbbsége és kötelező ereje. Alkotmányjog és nemzetközi jog. Európa-jog és alkotmányjog. Az európai alkotmány kérdése. 2.Az alkotmányos állam. Alkotmány és demokrácia. Jogállam és alkotmányos állam. A hatalommegosztás elve és gyakorlata. 3. Alapjogok. Az alapjogok fogalma. Alapjogok és a szabadság alkotmányos fogalma. Alkotmányos egyenlőség. Alapjogi dogmatika. 4. Az alkotmányértelmezés. Alkotmányértelmezés és jogértelmezés. Az alkotmányértelmezés módszerei. Alkotmányértelmezés és alkotmánykonform jogértelmezés. 5. Az alkotmánybíráskodás. Az alkotmánybíráskodás fogalma. Az alkotmánybíróságok mint bíróságok, alkotmánybíráskodás és rendes bíráskodás. Az alkotmánybíráskodás igazolhatósága. Alkotmánybíráskodás és politika. Alkotmánybíráskodás elterjedése a világon. Kötelező irodalom: Alkotmányértelmezés és alkotmánybíráskodás. szerk. Paczolay Péter. Budapest 1995 Kis János: Alkotmányos demokrácia. Budapest 2001. Sári János: Alapjogok. Budapest , 22 Emberi jogok.Szerk. Halmai Gábor - Tóth Gábor Attila. 2003. Sólyom László: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Budapest, 20. Bragyova András: Az alkotmánybíráskodás elmélete. Budapest 1994. Bragyova András: Alkotmány és szabadság. A szabadság alkotmányos fogalma. Fundamentum, 2004/1. Követelmények: A nappali oktatásban résztvevők az előadáson való részvétel mellett egy ív terjedelmű dolgozatot írnak, előre megállapított és egyeztetett, a tantárgyhoz kapcsolódó tárgyban. A levelező hallgatók éppúgy, mint a nappaliak, egy ív terjedelmű dolgozatot írnak, hasonló feltételekkel. A levelező hallgatók a kötelező irodalom ismeretéről is számot adnak. Dr. Bragyova András egyetemi tanár
Dr. Paulovics Anita egyetemi tanár
13
A civilisztikai tudományok fejlődési tendenciái című doktori oktatási anyaghoz (3. szemeszter) Heti (félévi) óraszám: 30 óra előadás/ I. félév (10x3 óra) Első foglalkozás: ügyében keresse a tárgyjegyzőt Félév végi számonkérés típusa: kollokvium Tantárgyfelelős tanszék: Kereskedelmi jogi Tsz./Polgári jogi Tsz./Polgári eljárásjogi Tsz./Munka és Agrárjogi Tsz./Európa jogi és nemzetközi magánjogi Tsz. Tantárgy feladata a képzés céljának megvalósításában: A tárgy keretében bemutatásra kerül a civilisztikai jogfejlődés. A képzés célja, hogy a PhD. hallgató megismerkedjen azokkal a folyamatokkal, tendenciákkal, amelyek a magánjogtudományok fő területein bekövetkeztek és hatásuk a jelenkorban is érzékelhető. A tematika összeállítása során arra törekedtünk, hogy a civilisztika valamennyi fő iránya (polgári jog, kereskedelmi jog, munkajog, agrárjog, polgári eljárásjog, nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga) képviseltesse magát. Az egyes jogágakon belül az előadások főként azokat a területeket mutatják be, ahol a jogfejlődés látványos koncepcióváltásokon ment keresztül (pl. csődjog fejlődése az adós szankcionálásától a hitelezők védelmén keresztül az adós megmentéséig), vagy az utóbbi évtizedekben felgyorsult (pl. szellemi alkotások joga) illetve újrakodifikálása folyamatban van tartalmi és szerkezeti változásokkal (vö. új Ptk. javaslat, benne a családjogi és társasági jogi könyvvel, összességében a több száz (!) módosítással. A tematika törekedett arra is, hogy a jog védelmi szerepét, a meglévő egyensúlytalansági állapotokat kiküszöbölő célkitűzéseket bemutassa (pl. fogyasztóvédelem, hitelezők védelme a szerződési biztosítékok fejlődésének bemutatásával, alkalmazottak jogállásának változása /erősítés, gyengítés/). Az oktatás során nem a részletszabályok bemutatására, hanem a jogalkotás hátterében meghúzódó jogi koncepciók változásának érzékeltetésére helyezzük a hangsúlyt. Tananyag leírása: 1. A jelenkori polgári jogi harmonizációs törekvések (EU-hatás) 2. A szerződések jogának fejlődése, A vagyonjog egyes területeinek fejlődése 3. A szellemi alkotások jogának fejlődése 4. A fogyasztóvédelmi jog fejlődése 5. A csődjog fejlődése 6. A versenyjog egyes területeinek fejlődése 7. A munkajog kialakulása és fejlődéstörténete 8. Az agrárjog kialakulása és fejlődéstörténete 9. A Polgári perjog újkori története 10. A nemzetközi magánjog fejlődése Számonkérés minősítésének szempontjai (vizsgakövetelmények): A vizsgán megszerezhető érdemjegy három összetevője: - az előadásokon tanúsított aktivitás, - az előadásokon elhangzottak és a kötelező tananyag ismerete, - a saját kutatásokra épülő kézirat színvonala, a kritikai megjegyzések megalapozottsága, a javaslatok érettsége.
14
A levelező hallgatók számára az előadásokon való részvétel nem követelmény. Érdemjegyükben az aktivitás helyett a kézirat színvonala kerül fokozott értékelésre. Vizsgakövetelményt képez a kötelező tananyag nappali tagozatos hallgatók számára az előadásokon elhangzott kiegészítésekkel. Tananyag részletezése: Miskolczi Bodnár Péter (szerk.): A civilisztikai tudományok fejlődési tendenciái. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2006. Hallgató egyéni munkával megoldandó feladatai: El kell készítenie egy 12-24 oldal terjedelmű összegzést valamelyik témakör kapcsán arról, hogyan fejlődött egy adott jogintézmény egy meghatározott időszakban. (Igazodva a hallgató kutatási célterületéhez.) Dr. Bíró György intézetigazgató egyetemi tanár
Jogharmonizáció és jogegységesítés az Európai Közösségi jogban című doktori oktatási anyaghoz (3. szemeszter) 1) A tárgy célja: Az oktatási program célja, hogy az alapképzésben megszerzett ismeretanyagra építve áttekintő képet adjon a doktori programban résztvevők számára az Európai Unió jogegységesítési, jogközelítési folyamatairól, a közösségi jogalkotás fejlődéséről illetőleg a közösségi jog rendszeréről, sajátosságairól. 2) Tematika: 1. A közösségi jog rendszere – jogforrások, jogalkotási hatáskörök megoszlása 2. Jogegységesítés – jogharmonizáció 3. Alapjogok és a jogharmonizáció 4. Általános jogelvek, doktrínák a közösségi jogban 5. Az Európai Bíróság szerepe a közösségi jog alakításában 6. Az európai integráció politikái – jogharmonizációs szintek 7. A jogharmonizációs kötelezettség sajátosságai a csatlakozás előtt 8. Jogharmonizációs jogalkotás a csatlakozás után 3) Vizsgakövetelmények: a doktorjelöltek két számonkérési lehetőség közül választhatnak: 1 szerzői ív terjedelmű a témakörhöz kapcsolódó tanulmány elkészítése és annak megvédése, a kötelező anyagból szóbeli kollokvium. 4) Kötelező irodalom: Várnay Ernő-Papp Mónika: Az Európai Unió joga KJK-Kerszöv. Budapest, 2002 Kecskés László: EK jog és jogharmonizáció KJK. Budapest, 2004 Az Európai Unió elsődleges joga. Szerkesztette: Igazságügyi Minisztérium. Kiadó: Magyar Hivatalos Közlönykiadó 2004 Az Európai Integráció Alapszerződései Szerk.: Fazekas Judit, KJK, Budapest, 2002.
15
5) Ajánlott irodalom: Európai Közjog és Politika. Szerk.: Kende Tamás Ozírisz-Századvég Budapest, 1998, Az Európai Közösség Kereskedelmi joga. Szerk.: Király Miklós KJK Budapest 1998., Király Miklós: A diszkrimináció tilalma az Európai Bíróság joggyakorlatában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998., Mádl Ferenc: The Law of European Communities. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998., Fazekas Judit: Fogyasztói jogok, fogyasztóvédelem KJK. Budapest, 1995, Paul Craig-Grainne de Burca: EU Law Oxford University Press London második kiadás 1998., The Evolution of EU Law Ed.: Paul Craig-Grainne de Burca, Oxford University Press London 1999., Jo Steiner: Textbook on EC Law. Blackstone, London 1998, Stephen Weatherill: Law and Integration in the European Union Calendron Press -Oxford 1995., T.C. Hartley: The Foundations of European Community Law Fourth Edition. Oxford University Press 1998., Bleckman, von A.: Europarecht. 6. Kiadás Carl Heymanns, Köln, 1995., 6) Konzultációs időpontok: ügyében keressen a tárgyjegyzőt
Miskolc, 2014. szeptember
Dr. Wopera Zsuzsa egyetemi tanár
16
IV. PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ MEGHIRDETETT SZAKSZEMINÁRIUMOK (a programhoz tartozó hallgatóknak kötelező, a többiek speciális kollégiumként felvehetik) „Az európai közös jog történeti, társadalmi gyökerei” című programhoz kapcsolódó Jogtörténeti szakszeminárium I. tematikája és követelményrendszere 2014/2015. tanév I. félév A tárgy megjelölése: Jogtörténeti szakszeminárium I. A tárgy célja: a programra jelentkező doktorjelöltek római jogi, tudomány-módszertani és kutatáselméleti ismereteinek megalapozása, elmélyítése. Elvi segítségadás a készülő doktori disszertáció összeállításához. A tantárgy tematikája: A római jogi kutatás általános módszertani kérdései A modern jogi romanisztika főbb kutatási irányai és legjelentősebb képviselői A római jog írásos emlékei: jogi és nem jogi irodalom A római jog írásos emlékei: okiratos emlékek A római jog írásos emlékei: feliratos emlékek A legfontosabb római jogi szakkönyvek, könyvsorozatok, folyóiratok, tudományos segédkönyvek A római jog kutatása és az internet Ajánlott irodalom: Helle Károly: A római jog forrásainak története, különös tekintettel az ismeretforrásokra I-II. Budapest, 1909-1911. Személyi Kálmán: Az interpolatiós kutatómódszer. Pécs, 1929. Sztehlo Zoltán: Az egyiptomi papyrusok és a római jog. Bevezetés a papyrusok világába. Miskolc, 1938. Wenger, Leopold: Die Quellen des römischen Rechts. Wien, 1953. Pólay Elemér: A dáciai viaszostáblák szerződései. Budapest, 1972. Schiller, A. Arthur: Roman Law. Mechanism of Development. New York, 1978. [Chapter II: The Source Materials of Roman Law, 28-89. pp.; Chapter III: Research in Roman Law, 90110. pp.] Forisek Péter: A hálózat használata az ókortudományok területén. Budapest, 2000. Minősítési feltételek: a tárgy hallgatóját kollokviumi jeggyel minősítem, amelyet a szemináriumon való részvétellel és egy teszt megírásával lehet megszerezni. A szeminárium időpontja ügyében keresse a szeminárium vezetőjét. Miskolc, 2014. szeptember Dr. Sáry Pál egyetemi docens
17
„Az európai közös jog történeti, társadalmi gyökerei” című programhoz kapcsolódó Jogtörténeti szakszeminárium III. tematikája és követelményrendszere 2014/2015. tanév I. félév I. A tárgy megjelölése: Jogtörténeti szakszeminárium III. II. A tárgyfelelős és a tárgy oktatója: Dr. Koncz Ibolya Katalin III. A tárgy célja: a programra jelentkező doktorjelöltek jogtörténeti, tudomány-módszertani és kutatáselméleti ismereteinek megalapozása, elmélyítése. Elvi segítségadás a készülő doktori disszertáció összeállításához. IV. A tantárgy tematikája: 1. A jogtörténeti feldolgozás módszertana. A jogtörténeti tárgyú PhD dolgozatok tartalmi, módszertani követelményei 2. A tudományos szövegek hivatkozási rendszere nyomtatott, vagy elektronikus szakirodalom alapján. Idegen művek felhasználási szabályai. 3. A jogtörténetírás kialakulás, fejlődése Európában és hazánkban. 4. A tételes jog és a jogtörténet kapcsolódása, időrendi elhatárolása. 5. A boszorkányperek társadalmi háttere, jogi vonatkozása a német területeken és speciális vonásai hazánkban 6. Büntetőjogi elméletek áttekintése az elkövető korának figyelembevétele tekintetében. A fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi szabályok kialakulása Európában és hazánkban. 7. A magánjogi kodifikáció fejlődéstörténete hazánkban a polgári korszaktól napjainkig. 8. Kodifikációs törekvések, és eredmények a hazai közjogban a polgári korszaktól napjainkig. V. Minősítési feltételek: A tárgy hallgatóját kollokviumi jegyet szerezhet a szemináriumon való részvétellel és egy íves (publikációra érett) a szeminárium témakörébe tartozó anyag elkészítésével. Miskolc, 2014. szeptember Dr. Koncz Ibolya Katalin egyetemi docens
18
A jogalkalmazás dogmatikai alapjai című szakszeminárium tematikája és követelményrendszere I.A tárgy megjelölése: Jogelméleti szakszeminárium II. A tárgy oktatásának célja: A graduális képzésben szereplő „Jogdogmatika” című tantárgy keretében szerzett ismeretek tematikus elmélyítése; tartalmilag a jogalkalmazási folyamat mibenlétének, elemeinek, s az alkalmazott dogmatikai eszközök és műveletek tudatosítása. A cél végső fokon a jogalkalmazásban, s általában a jogban elkerülhetetlenül jelenlévő bizonytalansági mozzanatok forrásainak bemutatása. Tematika: 1. Joguralom és a jog vitára nyitottsága 2. A jogi szillogizmus 3. A deduktivizmus védelmében 4. Univerzáliák és partikuláriák 5. Következményen orientálódás 6. Értelmezés 7. Precedensek 8. Ésszerűség 9. Koherencia – elv – analógia 10. Jogi narratívák 11. Vitatható okfejtés 12. Téves ítélkezés IV. Minősítési feltételek: A 3 kreditpontot eredményező kollokvium részét képezi egy kb. fél szerzői ív (20.000 leütés) terjedelmű, a tárgyhoz kapcsolódó témájú tanulmány megírása és a tananyag szóban történő számonkérése. V. A tananyag: Kötelező irodalom: Neil MacCormick: Rhetoric and the Rule of Law. A Theory of Legal Reasoning. Oxford U. P., 2005. Ajánlott irodalom: a foglalkozásokon kijelölt anyag. A szeminárium időpontja ügyében keresse a szeminárium vezetőjét. Miskolc, 2014. szeptember Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár, programvezető
Historical Jurisprudence című szakszeminárium tematikája és követelményrendszere I. A szakszeminárium oktatásának célja: Historical Jurisprudence néven az angolszász jogtudományi szakirodalomban a természetjogi és az analitikai pozitivizmus jogbölcseleti tradíciói mellett a harmadik jelentős jogelméleti törekvésként számon tartott jogi tradíció megismertetésére vállalkozik a szakszeminárium. II. A szakszeminárium oktatási programja, előadási ütemterve:
19
Első konzultáció időpontja ügyében keresse a szeminárium vezetőjét. Kérem, jelentkezési szándékát 2013. szeptember 30-ig jelezze a
[email protected] címen. 1. Az angol történeti jogi iskola kialakulásának körülményei 2. Henry Maine munkássága és a Historical Jurisprudence megalapozása 3. A Historical Jurisprudence. mint jogelméleti irányzat kialakulása: Vinogradoff, Pollock, Maitland stb munkássága 4. A Historical Jurisprudence napjainkban: Watson, Stein, Berman stb. munkássága III. Követelményrendszer: A doktorjelölteknek két számonkérési lehetőség közül lehet választani: a) 3/4 szerzői ív (30.000) terjedelmű a témakörhöz tartozó “tanulmány” megírása + a tanulmány kollokvium keretében való “megvédése”; b) a kötelező tananyag szóbeli kollokvium keretében való számonkérése, c) szakfordítás (a tárgy előadójával előre egyeztetett szöveget) IV. Irodalom a) Kötelező irodalom: Szabadfalvi József (szerk.): Historical Jurisprudence - Történeti jogtudomány. Budapest, 2000. Henry Maine: Az ősi jog. Gondolat Kiadó, Budapest, 1985. b) Tárgyhoz kapcsolódó (a tanszéken elérhető) ajánlott irodalom: Horváth, Barna, Angol jogelmélet (Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1943) 490534.; Walton, Frederick, ‘The Historical School of Jurisprudence and Transplantation of Law’, Journal of Comparative Law, 9 (1927) 183.; Kelly, John, A Short Histhory of Western Legal Theory (Oxford: Clarendon Press, 1992) 320-328.; Holdsworth, William, Some Makers of English Law (Cambridge: Cambridge University Press, 1938) 266-290.; Hamza, Gábor Sajó, András, ‘Savigny a jogtudomány fejlődésének keresztútján’, Állam- és Jogtudomány, 23 (1980) 1, 79-111.; Vinogradoff, Paul, ‘The Teaching of Sir Henry Maine’, Law Quarterly Review, 20 (1904) 119-133.; Hamza, Gábor, ‘Utószó Henry Maine “Az ősi jog” c. művéhez’, in Maine, Henry, Az ősi jog (Budapest: Gondolat, 1988) 289-312.; Cocks, Raymond, Sir Henry Maine, A Study in Victorian Jurisprudence (Cambridge: Cambridge University Press, 1988); Maine, Henry, Village Communities (London: Murray, 1871); Early History of Institutions (London: Murray, 1875); Early Law and Custom (London: Murray, 1883); Stein, Peter, Legal Evolution, The Story of an Idea (Cambridge: Cambridge University Press, 1980); Watson, Alan, Legal Transplant, An Approach to Comparative Law (Edinburgh: Edinburgh University Press, 1974); Stein, Peter, Legal Institutions, The Development of Dispute Settlement (London: Butterworths, 1984); Carter James, Law: Its Origin Growth and Function (New York: Putman, 1907); Bryce, James, Studies in History and Jurisprudence, vol. I-II. (Oxford: Clarendon Press, 1901); Holdsworth, William, The Historians of AngloAmerican Law (New York: Columbia University Press, 1928); Pollock, Friedrick, ‘Opportunities in Historical and Comparative Jurisprudence’, in Oxford Lectures and Other Discourses (London: Macmillan, 1890); Vinogradoff, Paul, Common-Sence in Law (London: Butterworth, 1913); Vinogradoff, Paul, Outlines of Historical Jurisprudence, vol. I. Introduction. Tribal Law (London: Oxford University Press, 1920); Outlines of Historical Jurisprudence, vol. II. The Jurisprudence of the Greek City (London: Oxford University Press, 1922); Jolowicz, Herbert, Roman Foundation of Modern Law (Oxford: Clarendon Press, 1957); Lectures on Jurisprudence (Holmes Beach, FL: Gaunt, 1996); Watson, Alan,
20
Legal Transplants (Edinburgh: Scottish Academic Press; Charlottesville: University Press of Virginia, 1974), Society and Legal Change (Edinburgh: Scottish Academic Press, 1977); The Nature of Law (Edinburgh: Edinburgh University Press, 1977); ‘Comparative Law and Legal Change’, Cambridge Law Journal, 37 (1978) 2, 313-336.; The Making of the Civil Law (Cambridge, Mass.: Harvard University Press, 1981); Sources of Law, Legal Change, and Ambiguity (Philadelphia: University of Pennsylvania Press, 1984); The Evolution of Law (Philadelphia: University of Pennsylvania Press, 1985); Faliures of the Legal Imagination (Edinburgh: Scottish Academic Press, 1988); Samuel, Geoffrey, ‘Science, Law and History: Historical Jurisprudence and Modern Legal Theory’, Northern Ireland Legal Quarterly, 41 (1990) 1, 1-21.; Stein, Peter, ‘The Task of Historical Jurisprudence’, in MacCormick, Neil Birks, Peter (ed.), The Legal Mind, Essay for Tony Honoré (Oxford: Clarendon Press, 1986) 304.; Stein, Peter - Shand, John, Legal Values in Western Society (Edinburgh: Edinburgh University Press, 1974); Stein, Peter, A római jog Európa történetében (Budapest: Osiris Kiadó, 2005). Miskolc, 2014. szeptember Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár
Munkajogi szakszeminárium tematikája és követelményrendszere I. szemeszter A tárgy megjelölése: Munkajogi szakszeminárium A tárgy célja: A programra jelentkező doktorjelöltek munka- és társadalombiztosítási jogelméleti, kutatásmódszertani ismereteinek, valamint gyakorlatának a megalapozása, elmélyítése, továbbá elvi segítségadás a készülő doktori értekezéshez. A tantárgy tematikája 1. A szakjogági feldolgozás módszertana, a munkajogi tárgyú PhD dolgozatok tartalmi és módszertani követelményei, valamint a tudományos szövegek hivatkozási rendszere, a magyar és az idegen nyelvű művek felhasználásának a szabályai. 2. A munkajog rendszere, kapcsolódási területei a gazdasági joghoz, a társasági joghoz és a polgári joghoz. 3. A kollektív munkajog fogalma, kialakulása, az érdekvédelmi szervezetek és az érdekegyeztető tárgyalás. 4. A kollektív szerződés fogalma, fajai, megkötésének módja, hatálya, tartalma és kiterjesztése. 5. A kollektív érdekviták és jogviták, valamint a munkaküzdelem. 6. Az üzemi alkotmányjog fogalma, az üzemi tanácsrendszerek az EU tagállamaiban, az európai üzemi tanács, a magyar rendszer, az üzemi tanács jogosítványai, üzemi megállapodás. A szeminárium időpontja ügyében keresse a szeminárium vezetőjét. III. szemeszter I. A tárgy megjelölése: Munkajogi szakszeminárium II. A tárgy tematikája: 1. Az individuális munkajog kialakulás-története és jogdogmatikai fejlődése, valamint kapcsolata a magánjoggal 21
2. A munkaszerződés tárgya, tartalma, elhelyezkedése a kötelmi jog rendszerében s a reá vonatkozó uniós előírások és EU tagállami részletszabályok, továbbá a munkaszerződést megkötő felekre vonatkozó uniós és nemzeti jogi előírások, teljes és részidős foglalkoztatás, határozatlan és határozott időre szóló munkaviszony, a próbaidő. 3. A munkaviszony tartalmi kérdései (munkavégzés, munkáltatói utasítás, munkaidő, munkaidőkeret, rendes és rendkívüli munka, a pihenőidő és a szabadság, s a munkadíjazási rendszerek, valamint a 2. és e ponttal összefüggő diszkrimináció. A témát érintő EU irányelvek és tagállami, valamint magyar adaptációjuk. 4. A munkaviszony vagy a munkavégzés helyének módosulása (kirendelés, kiküldetés és átirányítás). 5. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése, valamint a csoportos létszámleépítés, valamint az idevonatkozó EU irányelvek, és a tagállami és hazai adaptációjuk. 6. Atipikus munkaviszonyok (munkaerő-kölcsönzés, vezetői jogviszony, foglalkoztatáspolitika, munkaügyi felügyelet). 7. Társadalombiztosítás magyar és külföldi rendszere (kötelező és a fakultatív magánbiztosítás). A szeminárium időpontja ügyében keresse a szeminárium vezetőjét. Miskolc, 2014. szeptember Dr. Csák Csilla egyetemi docens Közigazgatási jogi Szakszeminárium I. tematikája és követelményrendszere A szakszeminárium címe:
A közigazgatás és a közigazgatás-tudomány kialakulása és kezdeti fejlődése
I. A szakszeminárium célja: Megismertetni a hallgatókkal az igazgatás és a közigazgatás kialakulásának történelmi körülményeit, valamint a közigazgatásra vonatkozó nézetek és felfogások kezdeti fejlődését. A jelölteknek fel kell dolgozniuk az igazgatásnak az államok kialakulása előtti időszakra eső történelmi dokumentumait, emlékeit, majd az első államalakulatok (Sumér, Akkád, Egyiptom, Athén, Róma) igazgatási szervezetének kialakulását és fejlődését. Ezekkel párhuzamosan a hallgatóknak át kel tekinteniük a közigazgatásra vonatkozó nézetek és felfogások kezdeti elemeit, majd azok átalakulását a feudális korban. Végezetül meg kell ismerkedniük a közigazgatás-tudomány kezdeteit jelentő rendészettudomány, kameralisztika képviselőivel és azok fontosabb nézeteivel. II. A szakszeminárium tematikája: 1. Az igazgatás kialakulásának őstörténete 2. Az igazgatás jellemzői az államiság kialakulása előtt 3. A mezopotámiai államok közigazgatása 4. Az egyiptomi állam közigazgatása 5. Az athéni közigazgatás kialakulásának főbb fázisai 6. A Római Birodalom közigazgatása 7. A közigazgatásra vonatkozó nézetek első képviselői 8. A közigazgatásra vonatkozó nézetek átalakulása a feudális államban 9. A közigazgatás-tudomány kezdetei Európában 10. A közigazgatás-tudomány kezdetei Magyarországon 22
III. Követelmények a félév elfogadásával kapcsolatban: - a Tanszék által megadott szakirodalom folyamatos tanulmányozása és az azokból történő beszámolás, - további szakirodalom felkutatása az igazgatás és a közigazgatás kialakulásának történelmi körülményeire vonatkozóan, - a félév végén összefoglaló beszámoló a félév folyamán végzett tanulmányokról és kutatási eredményekről. A szeminárium időpontja ügyében keresse a szeminárium vezetőjét. Miskolc, 2014. szeptember Dr. Nyitrai Péter egyetemi docens
Közigazgatási jogi Szakszeminárium III. tematikája és követelményrendszere A szakszeminárium címe: A mai külföldi közigazgatás-tudomány fő irányvonalai I. A szakszeminárium célja: A PhD hallgatók megismerkedtek az I. és II. félévben az igazgatás kialakulásával, az erre vonatkozó nézetekkel, a közigazgatás-tudomány kezdeteivel, valamint a magyar közigazgatás-tudomány képviselőivel. A III. félévben folytatódik a közigazgatás-tudomány fő irányvonalainak megismertetése elsősorban a külföldi irányzatok képviselőinek tanulmányozásával. A félév során el kell jutni a hallgatóknak a mai külföldi közigazgatástudomány fő irányzatai képviselőinek megismeréséig, illetőleg ezen képviselők alapvető munkáinak elemzéséig. II. A szakszeminárium tematikája: 1. A közigazgatási jogi dogmatika német képviselője: Ottó Mayer 2. A közigazgatási jogtudomány francia képviselői: Leon Duguit és Gaston Jéze 3. A közigazgatási szervezéstudomány továbbélése a német közigazgatástudományban 4. A közigazgatási szervezéstudomány amerikai irányzatai 5. A döntéselmélet kidolgozója: Herbert A. Simon 6. A közigazgatási szervezéstudomány továbbélése Franciaországban 7. A közigazgatási politika szerepe a német közigazgatás-tudományban 8. A közigazgatási politika szerepe az amerikai közigazgatás-tudományban 9. A közigazgatási szociológia jelenlegi helyzete a francia közigazgatás-tudományban 10. A közigazgatási szociológia jelenlegi helyzete a német közigazgatás-tudományban
23
III. Követelmények a félév elfogadásával kapcsolatban: - a Tanszék által megadott szakirodalom folyamatos tanulmányozása és az azokból történő beszámolás, - további szakirodalom felkutatása a mai külföldi közigazgatás-tudomány főbb irányzataival kapcsolatban, - a félév végén összefoglaló beszámoló a félév folyamán végzett tanulmányokról és kutatási eredményekről. A szeminárium időpontja ügyében keresse a szeminárium vezetőjét. Miskolc, 2014. szeptember Dr. Nyitrai Péter egyetemi docens
Alkotmányjog szakszeminárium I. tematikája és követelményrendszere 1. Az alkotmány fogalma. Az alkotmány mint politikai norma. Az alkotmány mint jogrendszer alapja. Államjog és alkotmányjog. 2. Alkotmány és alkotmányjog. Az alkotmány és a jogrendszer. Az alkotmány mint a jogrendszer része: az alkotmány jogiságának jelentés és feltételei. Az alkotmány és a jog érvényessége. 3. Az alkotmány fogalmához kapcsolódó fogalmak. Az alkotmány érvényességének alapja. Az alkotmány kötelező ereje. Az alkotmányozó hatalom. Az alkotmány változása. Alkotmánymódosítás és az alkotmánymódosítás korlátai: vannak e megváltoztathatatlan alkotmányjogig normák? Az alkotmányváltozás és a forradalom jogi fogalma. A rendszerváltozás mint az alkotmány változása. Az alkotmányvédelem fogalma és alkotmányvédelem intézményei. 4. Az alkotmány értelmezése. Az alkotmány problémája. Az alkotmányértelmezés módszerei. Az alkotmány jogi értelmezése. Jogértelmezés és alkotmányértelmezés. Az „alkotmánykonform” jogértelmezés kérdése. Az alkotmány értelmezése és alkalmazása. 5. Alkotmány és demokrácia. Népszuverenitás és alkotmányos állam: az alkotmányos demokrácia. Korlátozza-e az alkotmányos állam demokráciát? Képviseleti és közvetlen demokrácia és az alkotmányjog. 6. Az alkotmány tartalma. Az alkotmányos állam mint az alkotmány tartalma. Alkotmányos szabadság és alkotmányos egyenlőség. Alkotmányos állam és jogállam. A hatalom megosztása mint az alkotmány tartalma. IRODALOM: Kis János: Alkotmányos demokrácia. Három tanulmány,. Budapest, INDOK 2001 Sajó András: Az önkorlátozó hatalom. Budapest MTA JTI/KJK 1996 Bragyova András: Az alkotmánybíráskodás elmélete. Budapest MTA JTI/KJK 994. Bragyova András: Alkotmány és szabadság. FUNDAMENTUM 2004 1. 24
Követelmény: kollokvium vagy levelező hallgatók esetében helyette dolgozat írása. Dr. Bragyova András egyetemi tanár
Alkotmányjogi szakszeminárium III. tematikája és követelményrendszere A szakszemináriumok tárgya és időpontja: 1. Az alapjogok elmélete és gyakorlata. Az alapjogok 2. Az alkotmányos szabadság fogalma. Politikai szabadság és egyéni szabadság. Szabadság és alkotmányos jogok. Általános szabadságjog. 3. Alkotmányos egyenlőség. Az egyenlőség alkotmányos fogalma. Az egyenlőségi szabály alkalmazása az alkotmánybíráskodásban. 4. Vallás- és lelkiismereti szabadság. Az állam- és egyház viszonya az alkotmányos államban. 5. A vélemény szabadsága. Kommunikációs jogok. A kommunikációs jogok alapvető jelentősége és igazolása. Nyilvánosság és alkotmány; a diskurzív demokrácia-felfogás és az alkotmányjog. Miskolc, 2014. szeptember Dr. Bragyova András egyetemi tanár
„A pénzügyek jogának tudományos megalapozása” című doktori alprogramhoz kapcsolódó Pénzügyi jogi szakszeminárium I. tematikája és követelményrendszere I. A tárgy megjelölése: Pénzügyi jogi szakszeminárium I. II. A tárgy célja: A programra jelentkező doktorjelöltek pénzügyi jogi, tudomány-módszertani és kutatáselméleti ismereteinek megalapozása, elmélyítése, a témakörökhöz kapcsolódó szakirodalom felkutatása, összegyűjtése, megismerése. Elvi segítségadás a készülő disszertáció összeállításához. A jelen szemeszter a jogági elhatárolás makrogazdasági összefüggések, az államháztartás és egyes alrendszerének – különös tekintettel az önkormányzatokra – gazdálkodásának a szabályait foglalja össze, a pénzügyi jogtudomány fejlődési irányait figyelembe véve. III. A pénzügyi jogi szakszeminárium I. tematikája: 1. A pénzügyi jogi szakirodalomgyűjtés és feldolgozás módszertana, a tudományos szövegek hivatkozási rendszere, a doktori értekezés tartalmi követelményei 2. A pénzügyi jog elhelyezése a jogágak rendszerében, a pénzügyi jogtudomány elhatárolási kérdései
25
3. A pénzügyi jog fejlődési irányai, más országok megoldásai, a pénzügyi jogtudomány története 4. Az államháztartási gazdálkodás elméleti kérdései 5. A közpénzek ellenőrzésének szervezete, területei 6. Az államháztartás és alrendszerei kapcsolata. Reformelképzelések a helyi önkormányzati gazdálkodásában 7. Az európai integrációval kapcsolatos jogharmonizációs kötelezettségek hatása a pénzügyi jogi szabályozásra 8. A pénzügyi jogtudomány fejlődésére vonatkozó szakirodalom felkutatása, összegyűjtése és áttekintése IV. Minősítési feltételek: A tárgy hallgatója tekintse át a kapcsolódó szakirodalmat és joganyagot. A témakörökre vonatkozóan a megadott szakirodalmon túl állítson össze bibliográfiát, szükség szerint egyes témában anotált bibliográfiát. Készítsen a joganyag áttanulmányozása után arról kommentárt, rezümét. A megadott témákból az elsajátított szakirodalomról számoljon be a foglalkozásokon konzultáció keretében. Egy választott témát részletesen dolgozzon fel a hallgató a szakirodalom alapján. A tárgy hallgatóját kollokviumi jeggyel minősítem, amelyet a nappali tagozatos hallgató a szemináriumon való részvétellel és egy íves anyag és a bibliográfia elkészítésével szerezhet meg. A levelező hallgatók a tantárgyi tematikához tartozó egy ív terjedelmű dolgozattal, a bibliográfia bemutatásával és egy kiválasztott szakirodalomról való beszámolással szerezhetik meg a félévi érdemjegyet. A minősítés 5 fokozatú osztályzással és 3 kreditponttal történik. Az első foglalkozás időpontja ügyében keresse a szemináriumvezetőt. Miskolc, 2014. szeptember Dr. Erdős Éva egyetemi docens, programvezető
„A pénzügyek jogának tudományos megalapozása” c. doktori alprogramhoz kapcsolódó Pénzügyi jogi szakszeminárium III. tematikája és követelményrendszere I. A tárgy megjelölése: Pénzügyi jogi szakszeminárium III. II. A tárgy célja: E félévben az oktatás célja a pénzügyek jogának tudományos megalapozása című doktori alprogramra jelentkező résztvevőket részletesen megismertetni az adott jogág egy-egy speciális területével, a jogág kialakulási és fejlődési tendenciával. A képzésben résztvevő doktorjelölt kutatáselméleti ismereteinek megalapozása, elmélyítése, elvi segítségadás a disszertáció összeállításához. A programra jelentkező doktorjelöltek a jelen szemeszterben folytatják megkezdett adójogi kutatásaikat, az oktatás célja a gyakorlati ismeretek megalapozása, elmélyítése, az ismeretanyag beépítése a doktori értekezésbe. A III. szemeszterben a belföldi adózás anyagi és eljárásjogi témaköreinek feldolgozására és elemzésére került sor, különös tekintettel a speciális szabályokra. III. A pénzügyi jogi szakszeminárium III. részletes tematikája: 26
(félévi órakeret: 15 óra, megszerezhető kreditpont: 3) 1. Az adójog rendszere és elhelyezkedése a pénzügyi jogon belül, kapcsolódása a többi jogághoz, elhatárolása a közigazgatási jogtól, polgári jogtól 2. A kontinentális és angol-szász típusú adórendszerek jellemzői, adópolitika 3. A magánszemélyek jövedelemadójának speciális szabályai a külföldi és belföldi adóalany szemszögéből 4. A külföldiekre vonatkozó belső adójogi rendelkezések 5. Az adóztatás problémái: adóelkerülés, megtagadás, kijátszás 6. A tőkenyereség és értékpapírból származó jövedelem adóztatása 7. Az adóeljárási jog általános és különös szabályai, elhatárolása 8. A magyar adójogra vonatkozó belföldi és nemzetközi szakirodalom áttekintése A foglalkozások helyét és időpontja ügyében keresse a tárgyjegyzőt. IV. Minősítési feltételek: A tárgy hallgatója tekintse át a kapcsolódó szakirodalmat és joganyagot. A témakörökre vonatkozóan a megadott szakirodalmon túl állítson össze bibliográfiát, szükség szerint egyes témában anotált bibliográfiát. Készítsen a joganyag áttanulmányozása után arról kommentárt, rezümét. A megadott témákból az elsajátított szakirodalomról számoljon be a foglalkozásokon konzultáció keretében. Egy választott témát részletesen dolgozzon fel a hallgató a szakirodalom alapján. A tárgy hallgatóját kollokviumi jeggyel minősítem, amelyet a nappali tagozatos hallgató a szemináriumon való részvétellel és egy íves anyag és a bibliográfia elkészítésével szerezhet meg. A levelező hallgatók a tantárgyi tematikához tartozó egy ív terjedelmű dolgozattal, a bibliográfia bemutatásával és egy kiválasztott szakirodalomról való beszámolással szerezhetik meg a félévi érdemjegyet. A minősítés 5 fokozatú osztályzással és 3 kreditponttal történik. Az első foglalkozás időpontja ügyében keresse a szemináriumvezetőt. Miskolc, 2014. szeptember. Dr. Erdős Éva egyetemi docens, programvezető
A bűnügyi tudományok fejlődési irányai című programhoz kapcsolódó Büntetőjogi szakszeminárium I. tematikája és követelményrendszere I. II.
A tárgy megjelölése: Büntetőjogi szakszeminárium I. A tárgy célja: A programban résztvevő doktorjelöltek tudomány-módszertani, kutatáselméleti és büntetőjog-tudományi ismereteinek megalapozása, elmélyítése.
A tantárgy tematikája, az egyes foglalkozások időpontjai és helye (minden alkalommal az A/6 ép. 125. sz. szobában): 1. Kutatás módszertan a büntetőjog-tudományban. 2. Hazai és nemzetközi bűnügyi tudományi folyóiratok; a bűnügyi tudományok nemzetközi vonatkozásai. 3. A magyar büntetőjog-tudomány alakulásának korszakai; az egyes korszakok főbb jellemzői. III.
27
4. A büntetőjog-tudomány fejlődési tendenciái 5. Az Európai Unión belüli büntetőjogi együttműködés hatása a büntetőjog-tudományra. Minősítési feltételek: Részvétel a foglalkozásokon és egy egyíves publikálásra alkalmas anyag elkészítése. A szeminárium időpontja ügyében keresse a szeminárium vezetőjét. Helye: A/6. épület 125. szoba IV.
Miskolc, 2014. szeptember Dr. Görgényi Ilona egyetemi tanár, tárgyjegyző
A bűnügyi tudományok fejlődési irányai című programhoz kapcsolódó Büntetőjogi szakszeminárium II. tematikája és követelményrendszere I.
A tárgy megjelölése: Büntetőjogi szakszeminárium II.
II.
A tárgy előadója: Dr. Görgényi Ilona tanszékvezető egyetemi tanár
III.
A tárgy célja: A Deák Ferenc Doktori Iskola programjában résztvevő doktorjelöltek tudomány-módszertani, kutatáselméleti és büntetőjog-tudományi ismereteinek megalapozása, elmélyítése
IV. A tantárgy tematikája: 1. A hazai büntetőjogunk alakulása az Alkotmánybíróság határozatainak tükrében 2. A környezet elleni bűncselekmények az európai büntetőjogi tendenciákra is figyelemmel 3. A korrupció elleni küzdelem büntetőjogi eszközei 4. A helyreállító igazságszolgáltatás formái a magyar büntetőjogban 5. A véleménynyilvánítás szabadsága (gyűlöletbeszéd) és a büntetőjog 6. Kutatási irányok a magyar büntetőjog-tudományban az egyes bűncselekményekkel kapcsolatban A foglalkozások helyét és időpontját a beiratkozáskor közöljük. V.
Tananyag: A több témakört magába foglaló szakszemináriumi tematika szerteágazó szakirodalmára alapozott tananyag kijelölése a konkrét foglalkozásokon történik.
VI. Minősítési feltételek: Részvétel a foglalkozásokon és egy egyíves publikálásra alkalmas kézirat elkészítése. A szeminárium időpontja ügyében keresse a szeminárium vezetőjét. Miskolc, 2014. szeptember Dr. Görgényi Ilona egyetemi tanár, tárgyjegyző
28
Európai kereskedelmi jogi szakszeminárium I. tematikája és követelményrendszere Tantárgy feladata: Az Európai Megállapodás (társulási szerződés) 1994. január 01-én lépett hatályba, mely Magyarországot is jogközelítésre kötelezte, egyebek mellett, a társasági jog területén is. A képzés célja bemutatni, hogy hol tart a magyar jog a közösségi irányelvek átvételével és a nemzeti jogba történő beillesztésével, a PhD. hallgató megismerkedjen azokkal a folyamatokkal, tendenciákkal, amelyek a társasági jogban bekövetkeztek és hatásuk a jelenkorban is érzékelhető, illetve tájékozódjon arról, hogy mit értünk közösségi és mit a magyar társasági jog alatt. A doktorandus sajátítsa el az Európai Közösség vonatkozó joganyagát, szerezzen betekintést legalább egy tagállam társasági jogába, ismerje meg a joggyakorlatot (Európai Bíróság, nemzeti jogok). A képzés eredményeképpen a PhD. hallgató legyen képes arra, hogy a magyar társasági jogot a nyugat-európai jogi megoldásokkal összevesse, felmérje és értékelje a különbségeket. Tananyag leírása: I. Az Európai Unió tagállamainak jellemző társasági típusai - Partnership - Korlátolt felelősségű társaságok: GmbH, SL, SARL, BVBA/SPRL, BV, Private limited company) - Részvénytársaságok, vegyes formák (Limited partnership with shares, AG., Kommanditgesellschaft auf Aktien /Betéti Rt./) II. Az Európai Közösség jogalkotása - A közösségi jog elsődlegessége, közvetlen hatálya - Van Gend en Loos 1963, Costa v. ENEL 1964., Simenthal, Leonesio, Grad 1970. - Jogalkotási szintek (elsődleges, másodlagos jog, rendelet, irányelv) - Az EU társasági jog alapjai a Római Szerződésben, Daily Mail, Centros esetek - Jogalkotási eredmények, hatályos jogszabályok és tervezetek áttekintése - A tájékoztatásra vonatkozó első irányelv (68/151/EEC) A publicitás, nyilvánosság, bejegyzés előtti kötelezettségek, érvénytelenség irányelvhez kapcsolódó korábbi szabályok. - A fióktelepek publicitása a tizenegyedik társasági irányelv (89/666/EEC) alapján. - Más irányelvekben szereplő publicitási követelmények - a mérleggel (4. sz.), - konszolidált mérleggel (7. sz.) és a könyvvizsgálókkal kapcsolatos nyilvánosság (8. sz.) - A társaság képviselete - A társasági szerződés érvénytelensége - A társasági vagyonra vonatkozó második irányelv (77/91/EEC) - Hitelezők és részvényesek védelme: az alapítási dokumentum kötelező kellékei, az alaptőke minimális mértéke, alapítókkal kötött szerződések, saját részvények, az alaptőke megváltozása. - Kapcsolódó területek más irányelvekben: - Az egyszemélyes kft-ről szóló tizenkettedik társasági jogi irányelv (89/667/EEC). - Saját részvények meghatározó befolyásszerzés esetén a második társasági jogi irányelvet módosító 92/101/EEC irányelv alapján. - Társaságok egyesülése
29
- A társaságok szétválása - A társaságok egy tagállamon belüli egyesülésére vonatkozó harmadik társasági jogi irányelv (78/8555/EEC) - A társaságok szétválásáról szóló hatodik társasági jogi irányelv (82/891/EEC) - A nemzetközi fúzióra vonatkozó irányelvtervezet - Könyvviteli irányelvek - A korlátozott felelősséggel járó társaságok éves mérlegéről szóló negyedik társasági jogi irányelv (78/660/EEC) és az annak módosításáról szóló irányelv (90/605/EEC) - A kis- és közepes vállalkozásokra vonatkozó módosító irányelv (90/604/EEC) - A konszolidált mérlegekre vonatkozó hetedik társasági jogi irányelv (83/349/EEC) - A könyvvizsgálói tevékenység feltételeiről szóló nyolcadik irányelv (84/253/EEC) - az Európai Parlament és a Tanács 2004/25/EK irányelve (2004. április 21.) a nyilvános vételi ajánlatról; - A részvényesi jogokról szóló 2007/36 (EK) irányelv. - Irányelv tervezetek - A társaságok szervezeti rendszerének harmonizálását célzó ötödik irányelv tervezet - Vállalatcsoportokra, konszernekre vonatkozó kilencedik irányelv tervezet - (Az ismétlés szintjén a nemzetközi fúzióra vonatkozó tizedik irányelv tervezet) - Székhely-áthelyezési irányelv tervezet - Európai érdekcsoport (EEIG) 2137/85/EEC rendelet - Európai társaságra (SE) vonatkozó 2157/2001/EK rendelet és a munkavállalói részvételre vonatkozó 2001/86/EK sz. irányelv. - az Európai Parlament és a Tanács 2006. szeptember 6-i 2006/68/EK irányelve a 77/91/EGK irányelvnek a nyilvánosan működő részvénytársaságok alapítása, valamint tőkéjük megtartása és átalakítása tekintetében történő módosításáról (1. cikk 4. bekezdés); - az Európai Parlament és a Tanács 2006/46/EK irányelve (2006. június 14.) a meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló 78/660/EGK, az összevont (konszolidált) éves beszámolóról szóló 83/349/EGK, a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló 86/635/EGK, valamint a biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról szóló 91/674/EGK tanácsi irányelv módosításáról; - az Európai Parlament és a Tanács 2007/63/EK irányelve (2007. november 13.) a Tanács 78/855/EGK és a 82/891/EGK tanácsi irányelvének a független szakértő által a részvénytársaságok egyesülése vagy szétválása alkalmával készítendő jelentésre vonatkozó követelmény tekintetében történő módosításáról III. A társasági jogi jogharmonizáció szükségessége A vizsgán megszerezhető érdemjegy két összetevője: - az európai joganyag és joggyakorlat ismerete, - a saját kutatásokra épülő kézirat színvonala, a kritikai megjegyzések megalapozottsága, a javaslatok érettsége. Vizsgakövetelményt képez a kötelező tananyag nappali tagozatos hallgatók számára az előadásokon elhangzott kiegészítésekkel. Tananyag részletezése: - Sándor István: A társasági jog története Nyugat-Európában KJK-Kerszöv Kiadó Budapest, 2005. - Berke-Fazekas-Gadó-Király-Kisfaludi-Miskolczi Bodnár: Európai társasági jog KJKKERSZÖV, Budapest 2004., 2. bővített kiadás
30
- Darázs Lénárd- Faludi Gábor-Kisfaludi András-Pajor-Bytomski Magdalena-Vékás Lajos: Európai Közösségi jogi elemek a magyar magán-és kereskedelmi jogban KJK-KERSZÖV, Budapest, 2001. (II Rész: Jogharmonizáció a kereskedelmi társaságok jogában) - Gadó Gábor: A vállalatfogalom határai az európai jogban In.: Europai Jog 3/2005. - Gadó Gábor: A társasági vagyon szolgáltatására és védelmére vonatkozó közösségi jogi követelmények In.: Gazdaság és Jog 3/2003. 3-12 oldalak és 4/2003. 3-9. oldalak - Gadó Gábor: A vállalatfelvásárlás közösségi jogi szabályozásának jövője Európai Jog 2/2002. 17-24 oldalak - Metzinger Péter: A társaságok és a szabad letelepedés a Cartesio ügyben közzétett főtanácsnoki indítvány kritikája In.: Europai Jog 4/2008. - Sárközy Tamás: Húsz éves a gazdasági társaságok törvényi szabályozása In.: Gazdaság és Jog 1/2009. 3-9. oldalak - A korlátolt felelősségű társaságok német jogának változásai In.: Gazdaság és Jog 11/2008. 10- oldalak - Liber Ádám: A belső visszaélés-jelentési rendszer jogi követelményeiről I. rész In.: Gazdaság és Jog 2/2009. 11-16. oldalak II. rész Gazdaság és Jog 3/2009. 8-15. oldalak - Európai Jog c. folyóirat (Európai Jogakadémia folyóirata) 2009. márciusi száma a Cartesio ügy feldolgozása 3-55. oldalak - Dr. Csehi Zoltán: Esetek a jegyzett tőke védelmét szolgáló német társasági jogi gyakorlatból In.: Magyar Jog 209. 6. szám 352-360 oldalak - A tanszéken rendelkezésre álló idegen nyelvű jogirodalom. Hallgató egyéni munkával megoldandó feladatai: El kell készítenie egy 10-20 oldal terjedelmű kéziratot, amelyben összegzést ad a társasági jog valamely jogintézményének európai és magyar szabályozásáról, kritikailag elemzi a vizsgált területet és önálló javaslatokat fogalmaz meg. A kézirat színvonala el kell érje az országos folyóiratban való publikálás szintjét. Első foglalkozás időpontja ügyében keresse a szemináriumvezetőt. Miskolc, 2014. szeptember Dr. Barta Judit egyetemi docens
Összehasonlító fogyasztóvédelmi jog tematikája és követelményrendszere Tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában: Az „Összehasonlító fogyasztóvédelmi jog” című tantárgy oktatásának célja, hogy megismertesse a hallgatókat az EU és a tagállamok fogyasztóvédelmi politikájának fejlődésével, a fogyasztóvédelem jogi eszközrendszerével, valamint a jogharmonizáció irányaival. Tananyag leírása: 1. A fogyasztóvédelmi politika fejlődése az EK-ban 2. A nemzeti jogok közelítése a közösségi joghoz
31
3. Termékfelelősség 4. Termékbiztonság 5. Szavatosság - jótállás 6. A fogyasztók tájékoztatását szolgáló eszközök 7. A fogyasztói szerződések tisztességtelen szerződési feltételei 8. Fogyasztói hitel 9. A fogyasztók megtévesztése 10. Time share szerződések 11. Utazási szerződések 12. Távolban kötött szerződések – elektronikus kereskedelem 13. Elektronikus kereskedelem 14. A reklám és versenyjog fogyasztóvédelmi aspektusai 15. Fogyasztói jogorvoslatok A doktorjelöltek két számonkérési lehetőség közül választhatnak: ---1 szerzői ív terjedelmű a témakörhöz kapcsolódó tanulmány elkészítése és annak megvédése, vagy --- a kötelező anyagból szóbeli kollokvium. Kötelező irodalom: - Fazekas Judit: Fogyasztóvédelmi jog. Egyetemi tankönyv, Miskolci Egyetem Novotni Kiadó, Miskolc, 2004 - Geraint Howells – Thomas Wilhelmsson: EU Consumer Law Darthmuth, London 1998. - Stephen Weatherill: EC Consumer Law and Policy. Longman.London and new York 1997 - Thierry Bourgoignie: Eléments pour une théorie du droit de la consommation. E. Story Scientia Bruxelles 1988 - Fazekas Judit: Fogyasztói jogok fogyasztóvédelem. KJK Budapest, 1995. A szeminárium időpontja ügyében keresse a szeminárium vezetőjét. Miskolc, 2014. szeptember Dr. Barta Judit egyetemi docens
Polgári jogi szakszeminárium I. tematikája és követelményrendszere I. II.
A tárgy megjelölése: Polgári jogi szakszeminárium I. A tárgy célja: A polgári jogi rekodifikációs folyamat részletes ismertetése, az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója alapján megszületett miniszteri tervezettől indult folyamat (2008. jún., száma: T/5949) rendhagyó sorsának és egyéb várható eredményeinek a (doktorjelöltekkel közös) kritikus elemzése.
III. A tárgy tematikája: 1. foglalkozás
32
Az új Ptk. előkészítése, lehetséges terjedelme, megalkotásának szervezeti kérdései. A kodifikáció során követendő jogi modellek, a külföldi jogok összehasonlító elemzésének jelentősége. 2. foglalkozás A polgári jogi kodifikáció nemzetközi összefüggéseinek vizsgálata. Az európai jogharmonizáció jelentősége. A kereskedelmi és az egyéb vagyoni viszonyok egységes (monista megoldás) vagy elkülönült (dualista elmélet) szabályozása. A kodifikációs folyamat állása (2008) 3. foglalkozás A polgári jogi alapelvek szerepe a kodifikációban: általános iránymutató funkció, hézagpótló és értelmezési funkció. A bírói gyakorlatban megfigyelhető szemléletváltás elemzése konkrét jogesetek kapcsán. 4. foglalkozás Személyek joga I. A természetes személyek jogállása, különös tekintettel a cselekvőképességet és a gondnokság alá helyezésre vonatkozó szabályokat érintő Ptk. módosításra. Családi jog: a polgári jog viszonylagos önállósággal rendelkező, a polgári jogi kódexbe integrált része. A jogi személyek „könyv” beemelése (személyek joga). 5. foglalkozás Személyek joga II. A Ptk-ban szereplő, de gyakorlati jelentőséget nélkülöző jogi személyek és a Ptk-án kívüli jogi személyek joga. A személyek joga és a gazdasági társaságokra vonatkozó joganyag kapcsolódási pontjai. A jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalanyok jogállása. (Személyiségvédelem: természetes személyek és más jogalanyok) 6. foglalkozás A polgári jog statikája; a dologi jog és a kodifikáció összefüggései. Öröklési jogunk anakronisztikus, megreformálandó intézményei. 7. foglalkozás Zárófoglalkozás. Beszámolók. IV. Követelményrendszer: A doktorjelölteknek a sikeres vizsga letétele érdekében két megoldás áll a rendelkezésükre. A, szóbeli kollokvium a foglalkozások anyagából B, a fenti témakörök valamelyikéből dolgozat írása, majd ennek megvédése a tárgyjegyzőnél. V. Irodalomjegyzék: Összefoglaló munkaként: Szakértői javaslat a Polgári Törvénykönyv tervezetéhez (szerk.: Vékás Lajos, Complex Kiadó, Bp. 2008) Bíró-Lenkovics: Általános Tanok, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010. Besenyei – Bíró: Személyek joga, Novotni Kiadó, Miskolc, 2006. Barzó Tímea: Családi jog Novotni Kiadó, 2006. Lenkovics Barnabás: Magyar polgári jog. A dologi jog vázlata. Eötvös Kiadó, Budapest, 2004. vagy újabb kiadás. Bíró György: kötelmi jog, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010. Vékás Lajos: Magyar polgári jog. Öröklési jog. Eötvös Kiadó, Budapest, 1998.
33
Szakfolyóiratok: Polgári Jogi Kodifikáció, Magyar Jog, Jogtudományi Közlöny, Gazdaság és jog, Közjegyzők Közlönye, European Review of Private Law. A bírói gyakorlatot feldolgozó döntvénytárak (BH, BDT, Ítélőtáblai Határozatok, az LB határozatok hivatalos gyűjteménye). A szeminárium időpontja ügyében keresse a szeminárium vezetőjét. Miskolc, 2014. szeptember Dr. Bíró György intézetigazgató egyetemi tanár, tárgyjegyző
A szellemi alkotások joga I. szakszeminárium tematikája és követelményrendszere 1. A szellemi alkotások jogának elvi kérdései 2. Jogharmonizáció a szellemi alkotások joga területén 3. Az iparjogvédelem nemzetközi egyezményei 4. Az iparjogvédelmi kodifikáció hazai eredményei 5. A know-how jogvédelmének problémái 6. A védjegyjog fejlődése, szerepe a piacgazdaságban Irodalom: Vida Sándor: Az Európai Bíróság védjegyjogi gyakorlata, Novotni Kiadó, 2010. A első szeminárium időpontja: ügyében keresse a szeminárium vezetőjét Miskolc, 2014. szeptember Dr. Bíró György egyetemi tanár, tárgyjegyző
17. Die Auswirkungen des Europarechts auf das nationale Recht Ungarns nach dem Beitritt der Republik Ungarn zur Europäischen Union A tárgy célja: Dieser Teil des Programmes möchte die Teilnehmer mit der Bedeutung derjenigen Rechtsordnung vertraut machen, die mit dem Augenblick des Beitritts Ungarns zur Europäischen Union vorranging gegenüber der nationalen Rechtsordnung anzuwenden sein wird. Hierbei soll gezeigt werden, da das Europarecht in jede Bereiche des nationalen Rechts vordringen wird. Die Teilnehmer werden im Verlaufe dieses Seminars entdecken, da sowohl die Rechtspraktiker als Rechtswissenschaftler keine Möglichkeit haben weiterhin ihre Profession auszuüben ohne profunde Kenntnisse des Europäischen Rechts. Es werden die Gefahren aufgezeigt, die sich aus der Unkenntnis des Europarechts ergeben und welche Haftungsgefahren auch auf den Staat zukommen.
34
Darüberhinaus erhalten diejenigen, die sich in ihren Dissertationen mit dem Europarecht befassen ausführliche Hilfen in methodischer und inhaltlicher Hinsicht. Möglichkeiten der Recherche werden aufgezeigt. A tantárgy tematikája: 1. Historische und wirtschaftliche Hitergründe der EU-EG. 2. Grundregeln der Wirkung des Europäischen Rechts im Nationalen Recht. 3. Fälle aus der Rechtsprechung des EuGHs zur Wirkung des Europäischen Rechts. 4. Die Bedeutung der Grundfreiheiten. 5. Klagearten vor dem EuGH. Die Vorlesungen finden in Abstimmung mit den Teilnehmern statt. Angestrebt werden fünf Veranstaltungen zu je drei Sunden. Zur individuellen Konstultation besteht selbstverständlich jederzeit die Möglichkeit. Bei Bedarf wird eine Einführung gegeben in Methodik und Möglichkeiten der Recherche im Europarecht. Minősítési feltételek: Nappali tagozatos doktorjelöltek esetén szóbeli kollokvium, levlező tagozaton szóbeli kollokvium vagy 1 ív terjedelmű, publikációra is alkalmas dolgozat készítése az előzetesen egyeztetett témakörben. Irodalom: - Az Európai Integráció Alapszerződései, szerk.: Fazekas Judit, KJK, Bp. 2000. - Európai Intézmények és a jOgharmonizáció szerk.: Lomnici Zoltán, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Bp. 1998. - Az Európai Közösségek Bírósága, Kecskés László – Lomnici Zoltán – Maczonkai Mihály, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Bp. 2001. Dr. Donat Ebert ügyvéd, előcsatlakozási tanácsadó
Európai üzleti jog, versenyjog és a szellemi alkotások védelme III. szemeszter tematikája és követelményrendszere Tantárgy célja: Az Európai Unió jogán belül a társasági- és a versenyjog, valamint a szellemi alkotások joga fontos szerepet tölt be. Többek között ezen speciális jogterületeken keletkezett jogszabályok töltik ki tartalommal az EK négy szabadsága kapcsán deklarált alapelveket. Az oktatás célja elsősorban a jogalkotói célok és módszerek bemutatása, csak bizonyos részletszabályok elsajátítását tűzzük ki célul. Tananyag leírása: I. Az EK Versenyjoga 1. A versenyjog gazdasági szerepe, ágai - Az Európai Közösség versenyjogának fő jellemzői - Kartelltilalom a Római Szerződés 85 cikkelye és az ítélkezési gyakorlat alapján. - A kartell fajtái 35
- Az EK kartelljog részletszabályai - A Tanács 17/62 sz. rendelete az ún. első végrehajtási rendelet - A Tanács 19/65 (EGK) rendelete - A Tanács 2821/71 (EGK) rendelete A kartelltilalom alóli mentesülés rendszere - Egyedi és csoport mentesítés - Eljárási kérdések - Római Szerződés 87. cikkely 19/65, 2821/71,3975/87, 1534/91, 479/92 sz. Tanács rendeletek, melyek meghatározzák a csoportmentesülési rendeletek általános szempontjait 2. Egyes csoportmentességi rendeletek - termékforgalmazás 417/85, 151/93 rendelet a szakosodási megállapodásokról 1983/83 rendelet a kizárólagos forgalmazói szerződésekről 1984/83 rendelet a kizárólagos beszerzési szerződésekről 123/8 rendelet a kizárólagos gépjármű forgalmazási megállapodásokról Egyes csoportmentességi rendeletek - szellemi alkotások 418/85, 151/93 rendeletek a kutatási és fejlesztési szerződésekről 4087/88 rendelet franchise szerződésekről 2349/84, 151/93 rendeletek szabadalomhasznosítási megállapodásokról 559/89, 151/93 rendeletek a know-how licencia szerződésekről További csoportmentességi rendeletek 3932/92 rendelet a biztosító társaságok együttműködéséről 1617/93, 1618/93 rendeletek a légi közlekedés során alkalmazható kooperációról 3652/93 rendelet a számítógépes helyfoglalásról 3. Gazdasági erőfölénnyel visszaélés a Római Szerződés 86. cikkelye alapján A gazdasági erőfölény fogalma, kritériumai a United Brands, Michelin, Commercial Solvent, Tetra Pak, Suiker Uni, Hilti és a Continental Can esetek alapján. Visszélésnek minősíthető magatartások. De minimis szabály. Társaságok egyesülésének ellenőrzése Kartellek és vállalategyesülések elhatárolása, egyesülés és irányítás (ellenőrzés) megszerzése, jogkövetkezmények a 4064/89 rendelet és a joggyakorlat alapján. 4. Koncentráció II. Az EK társasági joga 5. Jogalkotási eredmények, hatályos jogszabályok és tervezetek áttekintése 6. A tájékoztatásra vonatkozó első irányelv (68/151/EEC) - Nyilvánosság, bejegyzés előtti kötelezettségek, érvénytelenség. - A fióktelepek publicitása a tizenegyedik társasági irányelv (89/666/EEC) alapján. Más irányelvekben szereplő publicitási követelmények - a mérleggel (4. sz.), konszolidált mérleggel (7. sz.) és a könyvvizsgálókkal kapcsolatos nyilvánosság (8. sz.) A társaság képviselete és a társasági szerződés érvénytelensége az első irányelv alapján 7. A társasági vagyonra vonatkozó második irányelv (77/91/EEC) Hitelezők és részvényesek védelme: az alapítási dokumentum kötelező kellékei, az alaptőke minimális mértéke, alapítókkal kötött szerződések, saját részvények, az alaptőke megváltozása. Kapcsolódó területek más irányelvekben: Az egyszemélyes kft-ről szóló tizenkettedik társasági jogi irányelv (89/667/EEC). Saját részvények meghatározó befolyásszerzés esetén a második társasági jogi irányelvet módosító 92/101/EEC irányelv alapján.
36
8. Társaságok egyesülése és szétválása A társaságok egy tagállamon belüli egyesülésére vonatkozó harmadik társasági jogi irányelv (78/8555/EEC) A társaságok szétválásáról szóló hatodik társasági jogi irányelv (82/891/EEC) A nemzetközi fúzióra vonatkozó irányelvtervezet 9. Könyvviteli irányelvek - A korlátozott felelősségel járó társaságok éves mérlegéről szóló negyedik társasági jogi irányelv (78/660/EEC) és az annak módosításáról szóló irányelv (90/605/EEC) A kis- és közepes vállalkozásokra vonatkozó módosító irányelv (90/604/EEC) - A konszolidált mérlegekre vonatkozó hetedik társasági jogi irányelv (83/349/EEC) - A könyvvizsgálói tevékenység feltételeiről szóló nyolcadik irányelv (84/253/EEC) 10. Az egyszemélyes kft-ről szóló tizenkettedik társasági jogi irányelv (89/667/EEC) Felvásárlási ajánlatra vonatkozó (2004/25/EK) tizenharmadik irányelv és az irányadó jog megváltozásával járó székhely-áthelyezésről szóló tizennegyedik irányelv. 11. Irányelv tervezetek A társaságok szervezeti rendszerének harmonizálását célzó ötödik irányelv tervezet Vállalatcsoportokra, konszernekre vonatkozó kilencedik irányelv tervezet. (Az ismétlés szintjén a nemzetközi fúzióra vonatkozó tizedik irányelv tervezet), 12. Rendeletek Európai érdekcsoport (EEIG) 2137/85/EEC rendelet Európai társaságra (SE) vonatkozó 2157/2001/EK rendelet és a 2001/86/EK sz. irányelv III. Szellemi alkotások joga 13. A szellemi tulajdon fogalma A szabad árumozgás követelményének alkalmazása a szellemi tulajdonra Közösségi normatív iparjogvédelmi szabályozás 14. A domináns helyzettel való visszaélés és a szellemi tulajdon 15. Közösségi normatív szerzői és szomszédos jogi szabályozás Előadóművészi teljesítmény Számonkérés:Vizsgakövetelményt képez a kötelező tananyag nappali tagozatos hallgatók számára az előadásokon elhangzott kiegészítésekkel. Kötelező irodalom: Berke-Fazekas-Gadó-Király-Kisfaludi-Miskolczi Bodnár: Európai társasági jog, KJKKERSZÖV Budapest, 2004. 2. bővített kiadás Berke-Burián-Boytha-Dienes-Oehm-Király-Martonyi-Mádl Az Európai Közösség kereskedelmi joga V-VII. fej. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1998. Ajánlott irodalom: - Tóth Tihamér: Az Európai Közösség versenyjoga JATEPress, Szeged 1996 - Vörös Imre: Az európai versenyjogok kézikönyve Triorg Kft, Budapest Első foglalkozás időpontja ügyében keresse a szemináriumvezetőt. Dr. Barta Judit egyetemi docens
37
A közigazgatás kérdései az EU-ban III. szemeszter tematikája és követelményrendszere I. A szakszeminárium célja: a PhD hallgatók megismertetése az európai integráció közjogi alapjaival, az európai közigazgatási térség kialakulásával és sajátosságaival, továbbá az Európai Uniós intézmények és a tagállamok közigazgatása közötti kapcsolat sajátosságaival. II. A szakszeminárium tematikája: 1. Az EU integráció közjogi alapjai, 2. Az Európai Közigazgatási Térség kialakulása és sajátosságai, 3. A közösségi intézmények és a tagállamok közigazgatása közötti kapcsolat sajátosságai, 4. Az Európai Uniós ügyek intézésének magyar modellje. III. Vizsgakövetelmények: A doktorjelöltnek két számonkérési lehetőség közül lehet választani. a) 0,5 szerzői ív (20000 n) terjedelmű, a témakörhöz tartozó tanulmány megírása és a tanulmány kollokvium keretében való "megvédése". b) kötelező tananyag szóbeli kollokvium keretében való számonkérése V. Irodalom: Monográfia: Torma András: Európai közigazgatás, régiók, önkormányzatok (Virtuóz Kiadó, Bp. 2001.) A szakszeminárium időpontja és helye érdekében keresse a szemináriumvezetőt. (
[email protected]) . Dr. Torma András egyetemi tanár
Miskolc, 2014. szeptember
„Az Alapjogok és az európai állampolgárságsághoz kapcsolódó jogok rendszere az Európai Unióban” szakszeminárium tematikája és követelményrendszere I. A tantárgy oktatásának célja: Az oktatási program célja, hogy az alapképzésben megszerzett áttekintő képet adjon a doktori programban résztvevők számára az rendszeréről, az uniós állampolgársághoz kapcsolódó jogokról védelmének intézményi feltételeiről, az Európai Bíróság és az szerepéről.
38
ismeretanyagra építve Európai Unió alapjogi valamint ezen jogok Európai Ombudsman
II. A tantárgy oktatási programja: 1. Az EK és az EU Szerződések alapjogi rendelkezései 2. Az EU Alapjogi Kartája – Létrejötte, hatálya, általános rendelkezései 3. Az Alapjogi Karta és az Emberi Jogi Konvenció viszonya 4. Az Alapjogi Karta és a tagállamok alkotmányos alapjogi törvénykezésének kapcsolata 5. A méltósághoz való jog 6. Szabadságjogok 7. Egyenlőségi jogok 8. Szolidaritási jogok 9. Állampolgári jogok az Alapjogi Karta, a Maastrichti és az Amszterdami Szerződés fényében 10. Igazságszolgáltatási jogok 11. Az alapjogok megsértésének szankciói 12. Az Európai Ombudsman 13. Az Európai Bíróság jogfejlesztő szerepe 14. Az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata 15. Az Emberi jogi Bíróság ítélkezési gyakorlata III. Vizsgakövetelmények: A doktorjelöltek két számonkérési lehetőség közül választhatnak. Vagy egy – előre egyeztetett témából minimálisan 1 szerzői ív terjedelmű a témakörhöz kapcsolódó tanulmány elkészítése és annak megvédése, vagy a kötelező anyagból szóbeli kollokvium. IV. Irodalom: - Bonnor, P.G. : The European Ombudsman: Novel source of soft law in the european Union. In: 2000/ 25 european Law Review, 39-56 - Válogatott ítéletek az Európai Bíróság esetjogából. Szerk: Gordos Árpád KJK-Kerszöv. Budapest, 2001 - Gráinne de Búrca – Joanne Scott: Constitutional Change in the EU Hart Publishing, 2000 Oxford -Portland Oregon - Majtényi László: Ombudsmann – Az állampolgári jogok biztosa. KJK. Budapest. 1992. - Kecskés László: EK jog és jogharmonizáció. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1995 - Az Európai Integráció Alapszerződései. Szerkesztette: Fazekas Judit, Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 2000 - Várnay Ernő – Papp Mónika: Az Európai Unió joga. KJK-Kerszöv. Budapest, 2005. - P. Craig - G. de Búrca: EC LAW Text, Cases and Materials. Oxford University Press, Oxford, 1998. - Európai közjog és politika. (Szerkesztette: Kende Tamás) Osiris-Századvég, Budapest, 1998 - P. Craig - G. de Búrca: The Evolution of EU Law. Oxford University Press, Oxford, 1999. - Hartley, T. C.: THE FOUNDATIONS OF EUROPEAN COMMUNITY LAW, Oxford University Press, 1998 A szeminárium időpontja ügyében keresse a szeminárium vezetőjét. Miskolc, 2014. szeptember Dr. Angyal Zoltán egyetemi docens
39
„Történeti összehasonlító polgári eljárásjog Európában” c. szakszeminárium tematikája és követelményrendszere 1. A tárgy célja: Megismertetni a programra jelentkező doktorjelöltekkel mind a magyar, mind az európai polgári eljárásjog történelmi gyökereit, legfontosabb fejlődési irányait, amely a doktorjelöltek perjogi ismereteinek történelmi megalapozását, elmélyítését célozza. 2. A tantárgy tematikája: 1. A modern polgári per kialakulása a XVIII. században 2. A liberális polgári per előfutára – az 1806. évi francia polgári eljárásjogi törvénykönyv 3. A liberális polgári per modellje – az 1877. évi német polgári perrendtartás 4. A felek uralma a common law jogrendszerekben – az angol polgári per 5. A szociális polgári per modellje – az 1895. évi osztrák polgári perrendtartás 6. A német polgári perrendtartás átalakítása 1909-2000-ig 7. Az 1911. évi I. törvénycikk, a Plósz-féle perrendtartás 8. Hatályos perrendtartási törvényünk és novelláris módosításai 3. A minősítés feltételei A nappali oktatásban résztvevők az előadásokon és a szakszemináriumokon való jelenlét mellett – előre egyeztetett témájú – kb. 1 szerzői ív terjedelmű dolgozatot kötelesek írni. A levelező tagozatos hallgatók az előadásokat és a szakszemináriumokat nem kötelesek látogatni, de a tantárgyi tematikához kapcsolódó 1 szerzői ív terjedelmű dolgozatot kötelesek készíteni. A minősítés öt fokozatú. 4. Ajánlott irodalom 1. Wopera Zsuzsa: A magyar polgári eljárásjog történeti fejlődésének csomópontjai 1868-tól napjainkig, in: A civilisztika fejlődéstörténete, Doktori tankönyvek, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2006. 289-316. o. 2. Wopera Zsuzsa: A magyar polgári eljárásjog kihívásai az 1990-es évektől, in: A magyar jogrendszer átalakulása 1985/1990-2005, I. kötet (Szerk: Jakab András, Takács Péter), Gondolat-ELTE ÁJK, Budapest, 2007. 702-710. o. 3. Kengyel Miklós: A bírói hatalom és a felek rendelkezési joga a polgári perben, Osiris Kiadó, Budapest 2003. 4. Kengyel Miklós: A magyar polgári eljárásjog modellváltásai, in: A magyar jogrendszer átalakulása 1985/1990-2005, I. kötet (Szerk: Jakab András, Takács Péter), Gondolat-ELTE ÁJK, Budapest, 2007. 689-701. o. 5. Gáspárdy László: Modern magyar perjogtörténet, Novotni Kiadó Miskolc, 2003. 6. Polgári perjog – Általános Rész, I. fejezet, CompLex Kiadó, Bp. 2008. Szerk: Wopera Zsuzsa 7. 50 éves a Polgári Perrendtartás, Konferencia-kiadvány, Novotni Kiadó, Miskolc 2003. Szerk: Wopera Zsuzsa
Miskolc, 2014. szeptember Dr. Wopera Zsuzsa egyetemi tanár, programvezető
40
„Külföldi és nemzetközi tanulságok a polgári eljárásjogban” szakszeminárium tematikája és követelményrendszere 1. A tárgy célja: A szakszeminárium keretei között foglalkozunk az Amszterdami Szerződéssel kiemelt jelentőségűvé tett a „polgári ügyekben való igazságügyi együttműködés” eljárásjogi aspektusaival, és azokkal a jogterületekkel amelyekre a jövőbeni jogegységesítés kiterjed. A szakszeminárium keretei között az Amszterdami Szerződés hatálybalépése óta eltelt időszakban megalkotott és hatályba lépett valamennyi közösségi normát részletesen feldolgozzuk és értékeljük. 2. A tantárgy tematikája 1. Az európai polgári eljárásjog fejlődéstörténete és eredményei 2. A Tanács 44/2001/EK rendelete a joghatóságról és a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról polgári és kereskedelmi ügyekben. (Joghatósági szabályok; perfüggőség és összefüggő eljárások; a határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó rendelkezések) 3. A Tanács 2201/2003/EK rendelete a joghatóságról és a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról házassági ügyekben és a szülői felelősséggel kapcsolatos eljárásokban (Brüsszel II. Rendelet) 4. A Tanács 1346/2000./EK rendelete a fizetésképtelenségi eljárásról. 5. Az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról 6. A 2003/8/EK tanácsi irányelv az igazságszolgáltatáshoz történő hozzájutás megkönnyítéséről a határon átnyúló jogvitákban, az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról 7. Az európai polgári eljárásjog hatása a magyar polgári eljárásjogra 8. A tagállami bíróságok eljárásának speciális szabályai a közösségi anyagi jog alkalmazásával járó perekben. 3. A minősítés feltételei A nappali oktatásban résztvevők az előadásokon és a szakszemináriumokon való jelenlét mellett – előre egyeztetett témájú – kb. 1 szerzői ív terjedelmű dolgozatot kötelesek írni. A levelező tagozatos hallgatók az előadásokat és a szakszemináriumokat nem kötelesek látogatni, de a tantárgyi tematikához kapcsolódó 1 szerzői ív terjedelmű dolgozatot kötelesek készíteni. A minősítés öt fokozatú. 4. Ajánlott irodalom: 1. Polgári eljárásjogi szabályok az Európai Unió jogában (Szerk: Wopera Zsuzsa, Wallacher Lajos) Complex Kiadó, Budapest, 2006. 2. Wopera Zsuzsa: Európai családjog, HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2009. 3. Wopera Zsuzsa: Hatékony jogvédelem a magyar és az Európai Unió polgári eljárásjogában - Az ideiglenes intézkedés, Miskolc, Bíbor Kiadó 2007. 4. Nagy Adrienn: A határokon átívelő fizetésképtelenségi eljárások egyes eljárási kérdései az Európai Unió jogában; Magyar Jog 2006/1. szám 36-41. old. 5. Nagy Adrienn: Az európai fizetésképtelenségi eljárások során hozott határozatok elismerése az Európai Unió tagállamaiban; Collega 2005. december IX. évf. 5. szám 2633. old.
41
6. Wopera Zsuzsa: A házassági és a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyek új eljárási szabályai a bővülő Európai Unióban, Magyar Jog, 2004. augusztus, 486-496. o. 7. Wopera Zsuzsa: A perfüggőség szabályozása a magyar és az Európai Unió polgári eljárásjogában, in: Európai Jog, Ötödik évfolyam 6. szám, 2005. november 9-14. o. 8. Wopera Zsuzsa: A családjogi ügyekben való igazságügyi együttműködés tendenciái az Európai Unióban, Családi Jog, II. évf. 3. szám, 2004. szeptember 7-12. o. 9. Wagner Rolf: A nemzetközi eljárásjog aktuális helyzetéről, in: Magyar Jog 2007/9. szám 551-562. o. 10. Wopera Zsuzsa: Eljárási jogelvek érvényesülése az Európai Bíróság gyakorlatában, in: Az igazságszolgáltatás kihívásai a XXI. században, Tanulmányok Gáspárdy László professzor emlékére (Szerk: Harsági Viktória -Wopera Zsuzsa) HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2007. 417-430. o. Az első foglalkozás időpontja ügyében keresse a szeminárium vezetőjét A kutatószeminárium időpontjai: Kutatószeminárium: időpontja ügyében keresse a kutatószeminárium vezetőjét Miskolc, 2014. szeptember Dr. Wopera Zsuzsa egyetemi tanár, programvezető
A nemzetközi jog ezredfordulós kihívásai különös tekintettel a nemzetközi bíráskodás és az emberi jogvédelem perspektíváira c. alprogramjában Nemzetközi jog I. szakszeminárium tematikája és követelményrendszere I. A szakszeminárium címe: Nemzetközi Jog I. II. A szakszeminárium célja: a PhD hallgatók megismertetése a nemzetközi közjog tudománya magyar mûvelõinek munkásságával, a főbb megközelítési irányokkal, III. A szakszeminárium tematikája: 1. Apáthy, Weninger, Csarada, Faluhelyi, 2. A marxista ideológia megjelenése (Hajdú Gyula) és következményei 3. Buza László és a Buza-iskola 4. Herczegh Géza, Bokorné Szegő Hanna, Haraszti György, Ustor Endre 5. JATE: Nagy Károly, Bodnár László, Blutman László 6. JPTE: Bruhács János, Szalainé Sándor Erzsébet 7. ELTE: Valki László, Nagy Boldizsár, Kardos Gábor, Dunay Pál, Kende Tamás 8. MTA-AJI: Lamm Vanda, Bragyova András, Masenko Viktor IV. Vizsgakövetelmények: A doktorjelöltnek két számonkérési lehetőség közül lehet választani. a) 1 szerzői ív (40000 n) terjedelmű, a témakörhöz tartozó tanulmány megírása és a
42
tanulmány kollokvium keretében való "megvédése". A tanulmány irányulhat a magyar nemzetközi jogi irodalom egyes korszakainak vagy jelentősebb alkotásainak összefoglaló, áttekintő, kritikai bemutatására is. b) kötelező tananyag szóbeli kollokvium keretében való számonkérése V. Irodalom: AJÁNLOTT IRODALOM . TANKÖNYVEK: Mai magyar tankönyvek BOKORNÉ SZEGŐ HANNA: Nemzetközi jog Budapest 1997 Aula BRUHÁCS JÁNOS: Nemzetközi jog I-II-III Pécs 1998/1999/2001 Dialóg Campus KOVÁCS PÉTER: Nemzetközi közjog Budapest 2006 Osiris NAGY KÁROLY: Nemzetközi jog Budapest 1999 Püski Magyar nyelven olvasható tankönyvek NGUYEN QUOC DINH-PATRICK DAILLIER-ALAIN PELLET-KOVÁCS PÉTER: Nemzetközi közjog Budapest 1997 Osiris SHAW, MALCOLM N: Nemzetközi jog (szerk. Valki László): Budapest 2001 Osiris Az elmúlt évtizedek magyar tankönyvei: BUZA LÁSZLÓ: A nemzetközi jog tankönyve Budapest 1935 Politzer CSARADA JÁNOS: A tételes nemzetközi jog rendszere Budapest 1901 FALUHELYI FERENC: Államközi jog Pécs 1936 GAJZÁGÓ LÁSZLÓ: A háború és béke joga Budapest 1942 IRK ALBERT: Az új nemzetközi jog 1922 Budapest THEGZE GYULA: Nemzetközi jog 1930 Debrecen BOKORNÉ SZEGŐ HANNA: Nemzetközi jog (I-II) Budapest 1965 (jegyzet) BUZA LÁSZLÓ: Nemzetközi közjog Szeged 1951 (jegyzet) BUZA LÁSZLÓ-FLACHBART ERNŐ-HAJDÚ GYULA-VITÁNYI BÉLA: Nemzetközi jog Tankönyvkiadó 1954 Budapest FLACHBART ERNŐ: Nemzetközi jog Pécs 1950 (jegyzet) HARASZTI GYÖRGY–HERCZEGH GÉZA–NAGY KÁROLY: Nemzetközi jog Budapest 1971 Tankönyvkiadó (jegyzet) HARASZTI GYÖRGY–HERCZEGH GÉZA–NAGY KÁROLY: Nemzetközi jog 2. kiadás Budapest 1979 Tankönyvkiadó BOKORNÉ SZEGŐ HANNA-BRUHÁCS JÁNOS-HARASZTI GYÖRGY-HERCZEGH GÉZA-LAMM VANDA-NAGY KÁROLY-PRANDLER ÁRPÁD-VALKI LÁSZLÓ: Nemzetközi jog: Budapest 1989 Nemzeti Tankönyvkiadó MONOGRÁFIÁK (válogatás) ALMÁSI FERENC: A hadijogról. Budapest, 1990, Zrínyi.
43
BALOGH SÁNDOR: Magyarország külpolitikája (1945–1950). Budapest, 1988. Kossuth. BODNÁR LÁSZLÓ: A nemzetközi szerződések és az állam. Budapest, 1987, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. BOKORNÉ SZEGŐ HANNA: A nemzetközi szerződésekhez fűzött fenntartások. Budapest, 1961, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. BOKORNÉ SZEGŐ HANNA: Az ENSZ helye a nemzetközi jogalkotásban. 1976 Budapest, 1976, Akadémiai. BOKORNÉ SZEGŐ HANNA: Államazonosság – államutódlás. Budapest, 1984, Akadémiai. BOKORNÉ SZEGŐ HANNA (szerk): Az államok nemzetközi közösségének változása és a nemzetközi jog. Budapest, 1993, Akadémiai. BRUHÁCS JÁNOS: Nemzetközi vízjog: a nemzetközi folyóvizek nem hajózási célú hasznosításának joga. Budapest, 1986, Akadémiai. BUZA LÁSZLÓ: A nemzetközi jog fő kérdései az új szellemű nemzetközi jogban. Budapest, 1967, Akadémiai. ENSZ (szerk.): Alapvető tények az Egyesült Nemzetekről. New York, 1991, ENSZ. GAZDAG FERENC: Európai integrációs intézmények. Budapest, 1992, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. GAZDAG FERENC-KOVÁCS PÉTER (szerk): Az Európa Tanács 1949-1999 Budapest 1999 SVKI GÁL GYULA: Világűrjog. Budapest, 1964, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. HARASZTI GYÖRGY: A nemzetközi szerződések értelmezésének alapvető kérdései. Budapest, 1965, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. HARASZTI GYÖRGY: Nemzetközi szerződések megszűnése. Budapest, 1973. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. HARASZTI GYÖRGY: A Nemzetközi Bíróság joggyakorlata 1946–1956. Budapest, 1958, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. HÁRS ERNŐ: A nemzetközi szervezetek világa. Budapest, 1982, Gondolat. HERCZEGH GÉZA: A gyarmati kérdés és a nemzetközi jog. Budapest, 1962, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. HERCZEGH GÉZA: General principles of law and international legal order. Budapest, 1969, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Magyarul: A jog általános elvei és a nemzetközi jog. Kandidátusi értekezés. – MTA Könyvtár, illetve Országgyűlési Könyvtárban fellelhető példányok. HERCZEGH GÉZA: A humanitárius nemzetközi jog fejlődése és mai problémái. Budapest, 1981, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. HERCZEGH GÉZA: Magyarország külpolitikája (896–1919). Budapest, 1987, Kossuth. HERCZEGH GÉZA-ARDAY LAJOS-JOHANCSIK JÁNOS: Magyarország nemzetközi kapcsolatainak története Budapest 2001 Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem HERCZEGH GÉZA: A nemzetközi jogalkotás mai lehetőségei és korlátai. (Akadémiai székfoglaló.) Budapest, 1987, Akadémiai. HERCZEGH GÉZA (szerk): Tanulmányok a nemzeti kisebbségek jogi védelméről. I–II. kötet, Pécs, 1988. JPTE. JUHÁSZ GYULA: Magyarország külpolitikája (1919–1945). Budapest, 1988, Kossuth. KARDOS GÁBOR: Emberi jogok egy új korszak határán. Budapest, 1995, 1995, T-Twins Kiadó. KENDE TAMÁS (szerk): Európai közjog és politika. Budapest, 1995, Századvég–Osiris. KENDE TAMÁS (szerk): Nemzetközi jogi szemelvények és dokumentumok I-II Budapest 2000 Osiris KOVÁCS PÉTER: Az európai kisebbségvédelem a ’90-es években. Miskolc, 1995, Miskolci
Egyetemi Kiadó. KOVÁCS PÉTER: Nemzetközi jog és kisebbségvédelem. Osiris 1996 Budapest, 1996, Osiris.
44
LAMM VANDA: A nukleáris energia hasznosításának nemzetközi jogi kérdései. Budapest, 1983, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. LAMM VANDA: A hágai Nemzetközi Bíróság döntései. Budapest, 1984, Gondolat. LAMM VANDA: Az államok közötti viták bírói rendezésének története. Budapest, 1990, Akadémiai. LAMM VANDA: A Nemzetközi Bíróság ítéletei és tanácsadó véleményei 1945–1993. Budapest, 1995, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. MÁDL FERENC: Az Európai Gazdasági Közösség joga. Budapest, 1974, Akadémiai. MAVI VIKTOR: Az Európa Tanács és az emberi jogok. Budapest, 1993, Imre L. Kiadó. NAGY KÁROLY: Az állam elismerése a nemzetközi jogban. Szeged, 1967, Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. NAGY KÁROLY: Az állam felelőssége a nemzetközi jog megsértése miatt. Budapest, 1991, Akadémiai. NAGY KÁROLY: A nemzetközi jog, valamint Magyarország külkapcsolatainak története. Lakitelek, 1995, Antológia Kiadó. PRANDLER ÁRPÁD: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Budapest. 1974, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. SAJÓ ANDRÁS: Félemelet Bábelben. Budapest, 1983. Kozmosz. SZIRTES I. JÁNOS: A semlegesség Európában. Budapest. 1988, Kossuth. USTOR ENDRE: A diplomáciai kapcsolatok joga. Budapest. 1965, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. VALKI LÁSZLÓ: A Közös Piac szervezeti és döntéshozatali mechanizmusa. Budapest, 1977, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. VALKI LÁSZLÓ: A nemzetközi jog sajátos társadalmi természete. Budapest, 1981, Akadémiai. VALKI LÁSZLÓ: A nemzetközi jog társadalmi természete. Budapest, 1989, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó VALKI LÁSZLÓ (szerk): A NATO Budapest 1999 Corvina ZÁDOR TIBOR: Főtitkárok az ENSZ-ben. Budapest, 1984, Kossuth. Folyóiratok: Állam- és Jogtudomány, Jogtudományi Közlöny, Acta Humana, kari Acták és különnyomataik stb. A szakszeminárium időpontja és helye érdekében keresse a szemináriumvezetőt. . Miskolc, 2014. szeptember
Dr. Kirs Eszter egyetemi docens
Az emberi jogok védelmének nemzetközi intézményei szakszeminárium III. szemeszter tematikája és követelményrendszere I. A szakszeminárium címe: Az emberi jogok védelmének nemzetközi intézményei (III. szemeszter). II. A szakszeminárium célja: a PhD hallgatók megismertetése az emberi jogok védelmét illetően elkülöníthető főbb hazai és nemzetközi iskolákhoz, történeti korszakokhoz kötődő intézményekkel, tudományos műhelyekkel, a főbb megközelítési irányokkal. Különös
45
hangsúlyt kap az Emberi Jogok Európai Egyezményének joggyakorlata, annak figyelése, elemzése. III. A szakszeminárium tematikája: 1. Az emberi jogok nemzetközi védelme kialakulásának történelmi csomópontjai 2. A rendszerváltozás előtti doktrína Közép- és Kelet-Európában 3. Az emberi jogok védelmével foglalkozó tudományos műhelyek és folyóiratok Magyarországon és külföldön 4. Emberi jogvédelmi tevékenység és annak dokumentációja az ENSZ égisze alatt: az emberi jogvédelmi mechanizmusok 5. Az emberi jogok védelmének regionális mechanizmusai – Európán kívül 6. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye (I): struktúra, funkciók és reformok 7. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye (II): a joggyakorlat 8. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye (III): a joggyakorlat 9. Egyéb emberi jogvédelmi mechanizmusok az Európa Tanácsban IV. Vizsgakövetelmények: A doktorjelölt két számonkérési lehetőség közül választhat. a) 1 szerzői ív (40000 n) terjedelmű, a témakörhöz tartozó tanulmány megírása és a tanulmány kollokvium keretében való "megvédése". A tanulmány irányulhat az emberi jogi szakirodalom jelentősebb alkotásainak összefoglaló, áttekintő, kritikai bemutatására is. b) kötelező tananyag szóbeli kollokvium keretében való számonkérése V. Irodalom: Tankönyvek: Kovács, Péter: Nemzetközi közjog. Osiris, Budapest, 2006. Monográfiák: 1. Buergenthal, Thomas – Shelton, Dinah – Stewart, David P.: International Human Rights in a Nutshell. West Group, St. Paul, MN, 2002. 2. Janis, Mark – Kay, Richard – Bradley, Anthony: European Human Rights Law. Oxford University Press, Oxford, 2000. 3. Harris, David J. – Livingstone, Stephen (ed.): The Inter-American System of Human Rights. Calendron Press, Oxford, 1998. 4. Clayton, Richard – Tomlinson, Hugh: The Law of Human Rights. Oxford University Press, Oxford, 2000. 5. Frowein, Jochen A. – Peukert, Wolfgang: Europäische Menschenrechtskonvention. EMRK-Kommentar, Engel, Kehl, 3. kiadás, 2009. 6. Grád, András: A strasbourgi emberi jogi bíráskodás kézikönyve. Strasbourg Bt., Budapest, 2005. 7. Cohen-Jonathan, Gérard – Flauss, Jean-François (eds.): Le rayonnement international de la jurisprudence de la Cour européenne des droits de l’homme, Nemesis-Bruylant, Brüsszel, 2005.
46
8. Shelton, Dinah: Remedies in International Human Rights Law. Oxford, Oxford University Press, 2005. 9. Tomuschat, Christian: Human Rights. Between Idealism and Realism. Oxford University Press, New York, 2003. Folyóiratok: 1. Acta Humana 2. American Journal of International Law 3. Baltic Yearbook of International Law 4. British Yearbook of International Law 5. Chinese Journal of International Law 6. European Human Rights Law Review 7. European Journal of International Law 8. Fundamentum 9. Human Rights Law Journal 10. Human Rights Law Review 11. Human Rights Quarterly 12. International and Comparative Law Quarterly 13. Netherlands Quarterly of Human Rights 14. Revue trimestrielle des droits de l’homme A szakszeminárium időpontja és helye érdekében keresse a szemináriumvezetőt. . Miskolc, 2014. szeptember Dr. Kirs Eszter egyetemi docens
47
SZABADON VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK Tantárgyi program „Current tendencies of environmental law” című, angol nyelvű doktori oktatási anyaghoz I. A tárgy megjelölése: szabadon választható tárgy II. A tárgy célja: Az angol nyelvű programra jelentkező doktorjelöltek tudásanyagának kiszélesítése a környezetjog dogmatikai, nemzetközi jogi, európai jogi, alkotmányjogi és más kapcsolódó jogterületek tudományos elemzésével. III. A tárgy tematikája: A fenntartható fejlődés koncepciója és a környezetjog A környezetjog dogmatikai kérdései A környezetjog nemzetközi közjogi háttere A környezetjog és a WTO-jog A környezetjog európai uniós háttere A környezetjog alkotmányjogi vonatkozásai A környezetjog büntetőjogi és polgári jogi vonatkozásai A környezetjogi aktualitások és a GMO-szabályozás A környezetjogi aktualitások és a vízjogi koncepciók A környezetjogi aktualitások és a víz, mint környezeti elem és természeti erőforrás IV. Szakirodalom: Bell, Stuart – McGillivray, Donald – Pedersen, Ole.: Environmental law, Oxford, Oxford University Press, 2013 Krämer, Ludwig: EU environmental law, London, Sweet & Maxwell, 2012 Szilágyi János Ede (szerk.): Környezetjog, II. kötet, Miskolc, Novotni Kiadó, 2010 Szilágyi János Ede: Affordability of Drinking-water and the New Hungarian Regulation Concerning Water Utility Supplies. In: Greksza Veronika – Szabó Marcel (szerk.): Right to Water and the Protection of Fundamental Rights in Hungary. Pécs, University of Pécs, 2013, pp. 68-83. (Studia Europaea) Szilágyi János Ede: Water public utilities and the legal provisions on price of water. Journal of Agricultural and Environmental Law, 2012, 13. szám, 92-104. p. Szilágyi János Ede: Relationship between Agricultural Law and Environmental Law in Hungary, to appear V. Minősítési feltételek: A tárgy hallgatója kollokviumi jegyét a szemináriumon való részvétellel, angol nyelvű kiselőadással és a tárgy anyagából történő szóbeli beszámolóval szerezheti meg. Miskolc, 2014. szeptember Dr. Szilágyi János Ede egyetemi docens
48
Pénzügyi szabályozás a környezetpolitika rendszerében című doktori oktatási anyaghoz I. II.
III. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. IV. 1. 2. 3. 4. 5. 6.
V.
A tárgy megjelölése: szabadon választható tárgy A tárgy célja: A programra jelentkező doktorjelöltek tudásanyagának kiszélesítése, a pénzügyi jog és a környezetjog tudományterületének tudományos elemzése, a kapcsolódó elméleti ismeretek elsajátítása. A tárgy tematikája: A környezetpolitika eszközrendszere A környezetpolitika gazdasági eszközei Zöld államháztartás és költségvetési reform A környezeti adózás elmélete és rendszere Környezeti adóreform Az uniós országok környezeti adórendszere Energiaadó uniós szabályozása Környezeti adók hazai szabályozása Környezetvédelmi támogatáspolitika Szakirodalom : Ludvig Krämer : Az Európai Unió környezetjoga. Dialóg Campus Kiadó,Budapest-Pécs , 2012. Stuart Bell-Donald McGillivray :Environmental Law.Oxford University Press,Oxford,2008. Fucskó József :A környezeti adózás klasszikus és újabb elmélete.Magyar Környezetgazdaságtani Központ,Budapest,2011. Nagy Zoltán :Környezeti adózás szabályozása a környezetpolitika rendszerében.Miskolci Egyetem, Miskolc,2013. november 25. Nagy Zoltán :Adó- és támogatáspolitikai szabályozás hatékonysága a környezetvédelem területén.Pázmány Working Papers 2012/9.sz. Nagy Zoltán :A közpénzügyi támogatási jogviszony a közjogi és magánjogi szabályozás metszetében.Publicationes Univ.Miskolcinensis,Sectio Juridica et Politica,Miskolc University Press, Miskolc,2012. Minősítési feltételek : A tárgy hallgatója kollokviumi jegyet szerez minősítésként, amelyet a szemináriumon való részvétellel és egy íves tanulmány készítésével lehet megszerezni.
Miskolc, 2014. szeptember Dr. Nagy Zoltán egyetemi docens
49
Criminal Enforcement in Europe for PhD students Type of the course: optional course Name of teacher: Dr. Anita Nagy associate professor Course description: This seminar gives an overview about the present situation and legal background of Criminal Enforcement in Europe. Participants of the course get acquainted with the prison systems, the alternatives and alternative execution of prison sentences and alternative sanctions in Hungary and in other European countries. Main topics of the course/Course content: 1. Prison systems in Europe. 2. Forms of alternative execution of prison sentence. 3. Conditional release. 4. Right of prisoners, especially: right to visit, correspondence and telephone during imprisonment. 5. Prison labour. 6. Duties of prisoners. 7. Rehabilitation of prisoners. 8. Pardon. 9. Work penalties. 10. Execution of community service. 11. Execution of injunction from public affairs. 12. Injunction from exercising a profession, injunction from driving. 13. Execution of probation. 14. Execution of forced medical treatment. 15. CPT Reports about Hungary. Course material European Committee for the Prevention of Torture, Report on the visit in Hungary. (from 24/03/2009 to 02/04/2009) See: http://www.cpt.coe.int/en/states/hun.htm European Convention for the Prevention of Torture and Inhuman or Degrading Treatment or Punishment. (Strasbourg, 26.XI.1987) Protocol No. 1 to the European Convention for the Prevention of Torture and Inhuman or Degrading Treatment or Punishment. (Strasbourg, 4.XI.1993) Protocol No. 2 to the European Convention for the Prevention of Torture and Inhuman or Degrading Treatment or Punishment. (Strasbourg, 4.XI.1993) Recommendation Rec(2006)2 of the Committee of Ministers to member states on the European Prison Rules.
50
Commentary to the Recommendation Rec(2006)2 of the Committee of Ministers to the Member States on the European Prison Rules. See: http://www.coe.int/t/dghl/standardsetting/prisons/E%20commentary%20to%20the%20EPR.p df Reccomended material: Atabay, Tomris: Handbook on Prisoners special needs. UNODC Criminal Justice Handbook Series, United Nations, New York, 2009 See: http://www.unodc.org/documents/justice-andprison-reform/Prisoners-with-special-needs.pdf Chin, Vivienne – E. Brown, Robert: Handbook for prison leaders. UNODC Criminal Justice Handbook Series, United Nations, New York, 2010 See: http://www.unodc.org/documents/justice-and-prisonreform/UNODC_Handbook_for_Prison_Leaders.pdf Samaha, Joel: Criminal Justice. West Publishing Company, 1988. 514 – 776. Convention on the Transfer of Sentenced Persons. (Strasbourg, 21.III.1983) Additional Protocol to the Convention on the Transfer of Sentenced Persons. (Strasbourg, 18.XII.1997) Assessment of studies: Participants of the course should make a Power Point presentation – including 10-15 slides – regarding the topics of the course. The grading criteria for assessing students’ work at the end of the semester are the followings: (1) the quality of the presentation; (2) the activity of the participant during the lessons. The grades are: excellent, satisfactory, unsatisfactory. Miskolc, 2014 Dr. Anita Nagy associate professor
Program of the course: „Current tendencies of environmental law” I. The type of the course: optional II. The purpose of this English-language-course is broadening the knowledge of the PhDstudents by a scientific assessment of (i) dogmatic & historical questions of environmental law, as well as (ii) the relationships of environmental law with international, European, constitutional and other laws. III. Course content: The concept of sustainable development and environmental law Dogmatics of environmental law International environmental law WTO law and environmental protection EU environmental law
51
Constitutional aspects of environmental law Civil law, criminal law and environmental law GMO-law Concepts of water law Water as an environmental component and natural resource IV. Bibliography: Bell, Stuart – McGillivray, Donald – Pedersen, Ole.: Environmental law. Oxford, Oxford University Press, 2013 Krämer, Ludwig: EU environmental law. London, Sweet & Maxwell, 2012 Szilágyi János Ede (szerk.): Környezetjog, II. kötet, Miskolc, Novotni Kiadó, 2010 Szilágyi János Ede: Affordability of Drinking-water and the New Hungarian Regulation Concerning Water Utility Supplies. In: Greksza Veronika – Szabó Marcel (szerk.): Right to Water and the Protection of Fundamental Rights in Hungary. Pécs, University of Pécs, 2013, pp. 68-83. (Studia Europaea) Szilágyi János Ede: Water public utilities and the legal provisions on price of water. Journal of Agricultural and Environmental Law, 2012, 13. szám, 92-104. p. Szilágyi János Ede: Relationship between Agricultural Law and Environmental Law in Hungary, to appear V. Assessment of studies: Assessment consists of three parts: (1) the attendance of the lectures, (2) a presentation in English, (3) an oral exam. Miskolc, 2014. Szilágyi János Ede, PhD associate professor
Program of the course: „Current Tendencies of Labour Law” I. The type of the course: optional II. The purpose of this English-language-course is broadening the knowledge of the PhDstudents by a scientific assessment of dogmatic, historical, international and European issues of labour law emphasizing the relationship between employment policy and labour law. III. Course content: Labour law in change: Dogmatic of labour law in the XXth century– The traditional model of labour law
52
Labour Law in change: Dogmatic of labour law in the XXIth century – Employees, selfemployed and the grey zone Challenge of labour law definitions – The concept and dogmatic of the employee-like persons Legal construction of the personal work relationship Law of the labour market: Industrialization, employment and legal Evolution Employment Strategy of the European Union – The way from the Essen Priorities towards the Lisbon Strategy European Labour Law after the Lisbon Treaty – assessment of the economic and social rights Atipic work relations in the Employment Strategy of the European Union Balancing between flexibility and security - Is there an outsourcing from the traditional protective institutions of labour law? Labour law and globalization with special regard to the ILO recommendations
IV. Bibliography: Bruno Veneziani: The Employment Relationship. In: Bob Hepple – Bruno Veneziani (eds.): The Transformation of Labour Law in Europe. A Comparative Study of 15 Countries 19452004. Hart Publishing. Oxford and Portland, Oregon. 2009. pp.99-128. Christine Kaufmann: Globalization and Labour Rights. Hart Publishing, Oxford, Portland and Oregon, 2007, pp. 9-100. ILO (1997) Contract Labour – Fifth item on the agenda Report V (1) to the International Labour Conference 86th Session 1998, Geneva Mark Freedland – Nicola Kountouris: The legal construction of personal work relations. Oxford University Press, Oxford, 2011. pp.88-104. 221-252 Roger Blainpain: European Labour Law. Kluwer Law International Bv, The Netherlands, 2010. pp. 203-274. Simon Deakin – Gillian S. Morris: Labour Law. Sixth Edition. Hart Publishing. Oxford and Portland, Oregon, 2012. pp. 30-37. 131-190. Simon Deakin: The Contribution of Labour Law to Economic and Human Development. In: Guy Davidov – Brian Langille (eds.): The Idea of Labour law. Oxford University Press, Oxford, 2011. pp. 156-178. 190-208. Simon Deakin – Frank Wilkinson: The Law of the Labour Market. Industrialisation. Employment and Legal Evolution. Oxford University Press, Oxford, 2005. pp. 4-18. 105-109. 275-353. V. Assessment of studies: Assessment consists of three parts: (1) the attendance of the lectures, (2) a presentation in English, (3) an oral exam. A 2014/2015. tanév I. és II. félévében meghirdetésre kerül, kapcsolattartás emialben történik (
[email protected]) és a félév végén beszámolóval zárul. Miskolc, 17.09.2014 Jakab Nóra, Ph. D. assistant professor
53
„A nők jogi helyzete a polgári Magyarországon I. (Közjog)” „Die Stellung der Frauen in 19. Jh. Ungarn I. (Öffentliches Recht)” című doktori oktatási anyaghoz I.
A tárgy megjelölése: szabadon választható tárgy
II. A tárgy célja: A programra jelentkező doktorjelöltek tudásanyagának kiszélesítése, az alkotmánytörténet és jogtörténet tudományterületének tudományos elemzése, a kapcsolódó elméleti ismeretek elsajátítása. A nők közjogi jogi helyzetének ismertetése a polgári Magyarországon III.
A tárgy tematikája: 1. A nők közéleti szereplésének jogtörténeti háttere a polgári korszak Magyarországán 2. A nők választójogának jogtörténeti megítélése a népképviseleti választójog bevezetését követően 3. Nők a törvényhozásban 4. A nők szerepe a végrehajtó hatalom szervezetében 5. A nők szerepvállalása a bírói hatalom területén 6. A nők oktatásban, képzésben való részvételének jogtörténeti kérdései 7. A nők tanítói, oktatói hivatásának jogi szabályozás története 8. A nők szabad hivatás választásának jogtörténeti vizsgálata 9. A nők társadalmi szervezetekben való részvétele a vizsgált korszakban 10. Fiatalkorúakra, női elkövetőkre vonatkozó speciális szabályok 11. A nő, az anya szerepe a gyermekvédelmi igazgatás rendszerben
IV.
Szakirodalom : 1. Vélemények a nők választójogáról. Összeállította: Schwimmer Rózsa. Kiadja a Feministák Egyesülete. 1906. 2. Nő és Társadalom, 1913. 3. Vázsonyi Vilmos beszédei és írásai. Második kötet. Az Országos Vázsonyiemlékbizottság kiadása, Bp., 1927. 4. Romsics Ignác: Választójog és parlamentarizmus a 20. századi magyar történelemben in: Múltról a mának Osiris 2001 5. Balogh Sándor: Szabad és demokratikus választás Magyarországon – 1945. In: Parlamenti képviselőválasztások 1920–1990. I. 6. A fiatalkorúak kriminalitása ellen való küzdelem Magyarországon Szerk: Kun Béla-Láday István Franklin társulat, Budapest, 1905. 7. Trócsányi Móricz: Magyarország közjoga. Bp., 1940. 8. Kmety Károly: A magyar közjog tankönyve. Bp., 1911.
V.
Minősítési feltételek : A tárgy hallgatója kollokviumi jegyet szerez minősítésként, amelyet a szemináriumon való részvétellel és egy íves tanulmány készítésével lehet megszerezni.
Miskolc, 2014. szeptember. Dr. Koncz Ibolya Katalin tárgyfelelős, egyetemi docens
54
VI. A DOKTORI ISKOLA TANÁCSÁNAK MÓDSZERTANI IRÁNYELVEI A Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Doktori Tanácsa tekintettel a doktori képzésről és doktori fokozatszerzésről szóló 51/2001. (IV.3.) Korm. rendelet által meghatározott új irányelvekre, valamint figyelembe véve a Doktori Tanács hallgatói képviselője által tett javaslatokat az alábbi módszertani irányelvet fogadta el.
1. A doktori eljárás megindításának előfeltétele a munkahelyi vita. 2. A eljárás megindításának további feltétele a megfelelő tudományos munkásság igazolása, amely elsősorban tudományos közleményekkel, illetőleg más módon történik. 3. A jelölt önálló tudományos munkásságát a szakma által rangosnak tartott, lektorált tudományos folyóiratban vagy kötetben, továbbá jelentősebb hazai és külföldi konferenciák kiadványaiban megjelent - részben megjelentetésre elfogadott közleményekkel igazolja. Az elbíráláshoz a közlemények jegyzékét és különlenyomataikat (vagy azok másolatait), a megjelenésre elfogadott publikációknál pedig annak kéziratát mellékelni kell. A jelöltnek összegeznie kell ezek tanulmányi pont (kredit) szerinti értékét. 4. A doktorjelöltnek - az eljárás megindítására vonatkozó kérelmében - a tudományos tevékenységét igazoló dokumentumokat két csoportra kell bontani: a) a 3. pont szerinti tudományos közlemények b) oktatási anyagok, egyéb publikációk, konferencia-előadások és recenziók. A benyújtott publikációk tanulmányi pontok szerinti értékét - az egyetemi szabályzat mellékletében meghatározott módon - meg kell állapítani. 5. A doktori eljárás akkor indítható meg, ha a 4. pontban megjelölt tudományos tevékenység legalább 40 tanulmányi pontra (kredit) értékelhető. Ezen belül a 4a. pontban meghatározott tudományos közleményeknek legalább 25 tanulmányi pontot (kredit) kell kitennie, amelyből legalább 15 tanulmányi pontnak (kredit) az értekezés témájához kapcsolódó publikációkból kell származnia. A recenziókból legfeljebb négy tanulmányi pont (kredit) számítható be. 6. Az 5. pontban meghatározott csoportokon belül a tanulmányi pont (kredit) értékeknek legfeljebb egyharmada származhat közlésre elfogadott, de még meg nem jelent publikációkból. Ezek igazolásához csatolni kell a folyóirat vagy a könyv szerkesztőségének elfogadó nyilatkozatát. 7. A 6. pontban meghatározott tudományos közlemények jegyzékét [a megjelenés helyének, idejének, valamint a közlemények terjedelmének és tanulmányi pont (kredit) értékének feltüntetésével] a titkára a tanács tagjainak az eljárás megindításáról határozó ülés előtt legalább egy héttel kiküldi. 8. Jelen módszertani irányelvet a doktori képzésről és doktori fokozatszerzésről szóló 51/2001. (IV.3) Korm. rendelet hatálybalépésének időpontjától (2001. április 11.) kell alkalmazni.
55
A Miskolci Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Tanácsának 2/2001. sz. irányelve a külföldön folytatott tanulmányok doktori képzésbe történő beszámításáról 1. § Értelmező rendelkezések a) A külföldi részképzés (4.§) olyan külföldi tanulmányút, amely a doktori képzésünk egy meghatározott félévének követelményeit teljes egészében kiváltja, az adott félév teljes elismerését eredményezi. b) A külföldi tanulmányok részleges beszámítása (5.§) esetén a külföldi tanulmányút a hazai doktori képzés egyes tárgyai alóli felmentést eredményezi. c) A doktori képzésen kívüli, annak idejére eső egyéb külföldi tanulmányokat (6.§) a hazai doktori képzéstől független tevékenységnek tekintjük, ezért ezen az alapon a doktori képzéshez tartozó tárgyakból – fő szabályként – felmentést nem adható. 2. § A külföldi tanulmányok teljes (4.§) vagy részleges (5.§) beszámításának feltételei: a) A doktorjelölt tanulmányait olyan külföldi felsőoktatási intézményben vagy kutatóintézetben folytatja, ahol rendszeres képzésben vesz részt, beleértve ebbe az értekezés elkészítésre vonatkozó rendszeres konzultációkat és b) a külföldön folytatott tanulmányok a doktori képzésünk tantárgyi tematikáját legalább részben lefedik. 3. § (1) Külföldi tanulmányokat a szervezett doktori képzés mindhárom évében lehet folytatni. (2) A Doktori Iskola Tanácsa a 2.§ b. pontjának feltételeit mindig aszerint vizsgálja, hogy a doktorjelölt a doktori képzés mely félévében utazik külföldre, és abban a szemeszterben melyek a hazai tantárgyi követelmények. 4. § A külföldi részképzés (1.§ a. pont) (1) Külföldi részképzésre a Doktori Iskola Tanácsának előzetes engedélyével kerülhet sor. Az erre vonatkozó kérelmet a doktori irodához írásban kell benyújtani, s abban meg kell határozni a tanulmányok helyét, a fogadó intézményt, a hallgatandó tárgyakat és a tanulmányok időtartamát. Ezen túl a kérelemben a hallgatandó tárgyak kapcsán meg kell jelölni, hogy a doktorandusz a hazai doktori képzésben pontosan mely tárgyakat és milyen kreditértékkel kívánja beszámíttatni. A kérelemhez a hazai tárgyjegyző írásbeli véleményét csatolni kell. (2) Amennyiben a Doktori Iskola Tanácsa a külföldi részképzést jóváhagyja, az akkor válik teljesítetté, amikor a doktorjelölt a tanulmányok teljesítéséről szóló igazolásokat – a hazaérkezését követő két héten belül – a doktori irodára benyújtja. (3) A (2) bekezdés szerint leadott igazolásokat a Doktori Iskola Tanácsának elnöke ellenőrzi. (4) Ha a (3) bekezdés szerinti ellenőrzés folyamán a Tanács elnöke azt észleli, hogy a doktorjelölt külföldön az előre jóváhagyott tantárgyak mindegyikét nem teljesítette, az ügyet a Doktori Iskola Tanácsa elé terjeszti. A Tanács külön határoz arról, hogy a részképzés a mulasztásokkal együtt is érvényes-e. Elutasító döntés esetén az 5.§ szabályait kell alkalmazni. (5) Amennyiben a Doktori Iskola Tanácsa külföldi részképzést engedélyez – az (1) bekezdésben megjelölt hallgatói javaslat alapján – pontosan meghatározza annak itthoni kreditértékét. (6) Ha a külföldi tanulmányok tárgyai csak részben fedik le az adott félév hazai képzésben előirt tantárgyak tematikáját, a külföldi részképzés kreditértéke – tantárgyi bontás nélkül – egységesen is meghatározható. 5. § A külföldi tanulmányok részleges beszámítása (1.§ b. pont)
56
(1) Amennyiben a doktorjelölt nem kéri külföldi tanulmányainak teljes beszámítását (4.§), vagy kéri, de a Doktori Iskola Tanácsa azt nem tartja indokoltnak, a Tanács a külföldi tanulmányok részleges beszámításról határozhat. (2) Ha a doktorjelölt külföldi tanulmányok részképzésként történő elismerését kéri (4.§), de a Doktori Iskola Tanácsa ezt nem tartja indokoltnak, a Tanács a részleges beszámításról külön kérelem nélkül is határozhat. (3) A részleges beszámításra vonatkozó kérelmet a 4.§ (1) bekezdésben meghatározott formai követelmények szerint kell előterjeszteni (4) Amennyiben a Doktori Iskola Tanácsa a külföldi tanulmányokat a hazai doktori képzésbe csak részben számítja be, a beszámítással nem érintett tárgyak követelményeit a doktorandusznak itthon kell teljesítenie. (5) A (4) bekezdés szerint itthon teljesítendő tárgyakat főszabályként abban a félévben kell abszolválni, amelyikben azt a hazai képzés tanrendje előírja. (6) Amennyiben a külföldi tanulmányút időtartama miatt az itthoni tárgyak követelményei az (5) bekezdésben meghatározott időhatáron belül nem teljesíthetőek, a doktorjelöltnek – kiutazása előtt – a Tanulmányi Bizottságtól a tárgy teljesítésének időpontjára vonatkozó halasztást kell kérnie. (7) A doktorjelölt a beszámítással érintett tárgyak külföldön történt teljesítéséről szóló igazolást – a hazaérkezését követő két héten belül – a doktori irodára köteles benyújtani. (8) A benyújtott igazolásokat a Doktori Iskola Tanácsának elnöke ellenőrzi. Ha ebben hiányosságot észlel, az ügyet a Tanács elé terjeszti. (9) Amennyiben a (8) bekezdés alapján a Tanács egy tárgy teljesítését nem fogadja el, a doktorjelöltnek a Tanulmányi Bizottságtól engedélyt kell kérnie az itthoni teljesítésre. (10) A 4.§ (5) bekezdését a külföldi tanulmányok részleges beszámításánál értelemszerűen kell alkalmazni. (11) Amennyiben a (10) bekezdés szerinti beszámításnál a doktorjelölt nem kapja meg az általa javasolt kreditpontokat, lehetőséget kell számára biztosítani, hogy az adott tárgyat itthon teljesítse. 6.§ A doktori képzésen kívüli külföldi tanulmányok (1.§ c. pont) (1) Amennyiben a külföldi tanulmányút a 2.§-ban előirt feltételeknek nem felel meg, a külföldön töltött idő a doktori képzésbe nem számítható be. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a doktorandusznak évhalasztást kell kérnie. (3) Kivételes esetben a Doktori Iskola Tanácsa engedélyezheti az adott félévben esedékes tantárgyak 5.§ (4)-(6) bekezdés szerinti pótlását. 7. § A külföldi tanulmányok időtartama (1) A külföldön folytatott tanulmányok időtartamát a Doktori Iskola Tanácsa nem korlátozza. (2) Amennyiben a külföldi tanulmányok időtartama az egy félévet meghaladja, a Doktori Iskola Tanácsa –– a 4-6.§§-okban foglaltak szerint -, az egyes tanulmányi félévekre eltérő tartalmú engedélyeket is kiadhat. 8. §. Az irányelvet a Doktori Iskola Tanácsa 2001. december 19-i ülésén fogadta el. Rendelkezéseit a 2002. január 1. után megkezdett külföldi utakra kell alkalmazni.
57
VII. TÁJÉKOZTATÓ A KARI DOKTORI ACTA-TANULMÁNYOKRÓL Szempontok a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Doktorandusz Actájába leadandó tanulmányok összeállításához 1. A Doktorandusz Actában saját kutatásokon alapuló, a doktori témához kapcsolódó máshol még nem publikált önálló tudományos munkákat jelentetünk meg. Másodközlésre vagy könyvismertetés, fordítás publikálására nincs mód. 2. A dolgozatok tárgyát a doktoranduszok és doktorjelöltek szabadon határozzák meg. Abban az esetben, ha – a beadott dolgozatok száma miatt – a kéziratok között választani kell, a szerkesztőbizottság előnyben részesíti azokat a tanulmányokat, amelyek a jelölt doktori disszertációja tárgyában készültek. Hasonlóan előnyben részesülnek azok a tanulmányok, amelyek a doktoranduszi időszak alatti kutatások eredményeként születtek. 3. A tanulmányokat magyarul, vagy bármely idegen nyelven be lehet adni. Minden magyar nyelvű tanulmány végén 1-3 oldal terjedelmű idegen nyelvű összefoglalót kell készíteni. Ez a követelmény összhangban van a doktori szabályzat azon előírásával, amely szerint a doktori téziseket magyar és idegen nyelven kell elkészíteni. A nem magyar nyelvű tanulmány lényegét – 1-3 oldalban – magyarul kell összefoglalni. 4. A tanulmány elfogadásáról a szerkesztőbizottság dönt. A bizottság – a szakmai színvonal megállapítására – szakmai lektort bíz meg. 5. Az Acta első sorban a fokozatszerzés előtt álló jelöltek publikációs lehetőségeit kívánja támogatni. Abban az esetben, ha szabad terjedelem áll rendelkezésre, megjelentethető a doktori iskolánkban fokozatot szerzettek disszertációjának anyaga vagy annak egy része is. 6. A szerkesztőbizottság általában ragaszkodik ahhoz, hogy a dolgozatok terjedelme – az összefoglalóval együtt - egy ív (40.000 leütés) legyen. Ennél kisebb terjedelmű tanulmányt nem fogad el, hosszabb tanulmány megjelentetésére akkor van lehetőség, ha a tanulmánykötet terjedelme ezt lehetővé teszi. 7. A szerkesztőbizottság számítógépes szövegszerkesztő Word for Windows valamelyik verziójával elkészített, rich text (*.rtf) formátumban (.hu címre elküldött) és 1 példányban kinyomtatott anyagot fogad el. A betűtípus Times New Roman, főszöveg 10, lábjegyzet (nem végjegyzet!) 8-es betűnagyság, szimpla sortávolság. Oldalbeállítás: Fenti 1,4 cm Lenti 0,7 cm Belső 1,5 cm Külső 1 cm Az oldalszámozást és a címsorok mellőzését kérjük! Külön kérjük, hogy a beszúrás menü szimbólum pontját ne használja, mert az így bevitt jelek vagy betűk a konvertálás során eltűnnek. 8. A tanulmány főszövegének továbbá a jegyzetek, hivatkozások megformálásának technikai részleteire Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Osiris Kiadó. (Budapest, 1996) című munkájának 67-182.oldalain leírtakat tekintjük irányadónak. a Szerkesztőbizottság
58
