Tematikus kutatás - Tátrai Ádám témavezető: Klobusovszki Péter DLA BME Építőművészeti Doktori Iskola, 2014/2015 őszi félév 2014. október 22.
ismeretlen - fotó: Katharina Roters
Heinz Bienefeld: Haus Babanek, Brühl, 1991 - fotó: Cornelia Suhan
részletgazdag homlokzatok
(egyelőre kettős keret-munkacím)
A modern építészet szegénysége / OTTHONOSSÁG az építészetben
inspiráció Heinz Bienefeld ‘időtlen’ életműve (Wolfgang Voigt: Heinz Bienefeld 1926-1955) Ferkai András: Űr vagy megélt tér (Terc, Budapest, 2003) • Mi a lényeges az építészetben? - Heinz Bienefeld (1926-1995) életművéről • A mérhető és mérhetetlen - Megjegyzések az ötvenes és hatvanas évek építészetéről Juhani Pallasmaa: A bőr szemei: Építészet és Érzékiség (The Eyes of the Skin: Architecture and the Senses; New York, 2005) + építészek és nem-építészek közötti kapcsolat, nézetkülönbség, ...
cím, téma, inspiráció
a modern építészet szegénysége Pallasmaa felvetésén alapszik: “... és amiért erőteljes érzelmeket táplálunk a természeti és történelmi környezet iránt, az többek között a kortárs terek által nyújtott perifériás látvány szegénysége.” erre reagál Bienefeld akarata: “... hogyan lehet a régiekhez mérhető építészetet produkálni a 20. században, a kézműves mesterségek romjain.” és építészete: “...a derű és az egyszerűség olyan foka jellemzi, melyet azok az emberek képesek elérni, akik egyszer megtapasztalták és azóta felismerik a környezet valódi értékeit és örömeit, melyek pontosan azok, aminek tűnnek.” (Wilfried Wang nekrológja - DOMUS 777, 1995. december)
otthonosság (az építészetben) Olyan szó keresése - otthonosság-, mely alatt (feltehetően) ugyanazt érti az építész és a laikus is, de (feltehetően) más formát társítanak hozzá.
Kapcsolódás Mindkét témafelvetés részben az építészet esztétikai megközelítése, valamint mindkét téma vizsgálata közelebb vihet minket az építészek és nemépítészek közötti űr áthidalásához (részletgazdagság - otthonosság?)
A modern építészet szegénysége / OTTHONOSSÁG az építészetben témafelvetés alkotja az idei (és talán hosszabb távon is) kutatási év keretét, melybe visszamenőleg a kockaházak, valamint aktuálisan a panellakótelepek problémaköre is beleilleszthető.
cím, téma értelmezése
cím, téma értelmezése a panellakótelep világában
(egyelőre kettős munkacím)
A modern építészet szegénysége / OTTHONOSSÁG az építészetben (al-munkacím)
A panellakótelepek esztétikája
A panellakótelepek esztétikai vizsgálata: 1. meg kell ismerni az 1950-es években indult tömeges lakásépítés és ezzel összefüggésben a panelos építkezés kialakulásának okait; 2. hol tartott ebben az időben a nemzetközi és a magyarországi modern építészet; 3. mennyire, milyen módon eredeztethető az akkori modern építészetből a panelházak építészete; 4. a panelházak esztétikai értékelése akkor (Tulipán-vita) 5. a panelházak esztétikai megítélése ma
cím, téma értelmezése a panellakótelep világában
2014/2015 őszi félév 10. 15. - előzetes témaegyeztetés 10. 16. - Katharina Roters: Hungarian Cubes - könyvbemutató, kerekasztal-beszélgetés, Győr 10. 22. - tematikus kutatás, alkotás 1. prezentáció 11. 26. - Panellakótelepek kiskonferencia 12. 03. - tematikus kutatás, alkotás 2. prezentáció Az első félév célja a keret-kutatási téma pontosítása, szűkítése: mit értek esztétika (a modern építészet szegénysége), és mit otthonosság alatt, a két fogalom tárgyalható-e együtt, össze tud-e olvadni egy gondolatmenetben, vagy választani kell?, mindez a modern építészet esztétikai, formai vizsgálatán keresztül; valamint ezzel párhuzamosan vizsgálom a magyar panellakótelepekről (eredeti formájukról, a felújítások kezdete előtt) fellelhető, azokkal esztétikai szempontból is foglalkozó írásokat. A féléves dolgozat célja a modern építészet elveinek (mit értek alatta?) és a panellakótelepek építészetének kapcsolata lehet ...
2014/2015 tavaszi félév A második félév célja a keret-kutatás és abba minél jobban beágyazva a panellakótelepek esztétikájának viszgálata. Míg az első félévben reményeim szerint megismertem a panelházak eredeti formájának esztétikai megközelítését, addig a második félévben az esztétikai szempontból is változásokat (?) generáló rehabilitációs próbálkozásokat szeretném vizsgálni.
félév / év menete
építészetelmélet, -filozófia Juhani Pallasmaa: A bőr szemei: Építészet és Érzékiség (The Eyes of the Skin: Architecture and the Senses; New York, 2005) Ferkai András: Űr vagy megélt tér (Terc, Budapest, 2003) • Mi a lényeges az építészetben? - Heinz Bienefeld (1926-1995) életművéről • A mérhető és mérhetetlen - Megjegyzések az ötvenes és hatvanas évek építészetéről A mérhető és mérhetetlen - Építészeti írások a huszadik századból (szerk.: Kerékgyártó Béla, Typotex, 2000) • Henry-Russel Hitchcock, Philip Johnson: A nemzetközi stílus (The International Style: Architecture since 1922; New York, 1932) Kenneth Frampton: A modern építészet kritikai története (Modern Architecture: A Critical History by Kenneth Frampton; London, 1992) Déri Attila: A forma visszaszerzése (Terc, Budapest, 2002) Nagy Iván DLA / Doktori Értekezés: Modern Építészet / Modernitás 2.0 Peter Zumthor: A szépség kemény magva (1991, ford.: M. Gyöngy Katalin) Martin Heidegger: Építés, Lak(oz)ás, gondolkodás (Bauen Wohnen Denken, 1951) Veres Bálint: Újragondolhatjuk-e a művészeteket az építészet révén? (DISEGNO, I. évfolyam 1. szám; MOME, 2014)
panellakótelepekről, panelházakról Simon Katalin: A Tulipán-vita (ELTE-BTK, Iskolakultúra 2006/6) valamint további dokumentumok a Tulipán-vitával kapcsolatban 1975-ből Lantos Ferenc: Néhány gondolat a vizualitásról és vizuális nevelésről (1973, Művészet XIV. 9. 11.,) + Környezet - pszichológia (szerk.: Dúll Andrea, Szokolszkay Ágnes; Akadémia Kiadó, Budapest, 2006)
bibliográfia
építészetelmélet, -filozófia A mérhető és mérhetetlen - Építészeti írások a huszadik századból (szerk.: Kerékgyártó Béla, Typotex, 2000) • Henry-Russel Hitchcock, Philip Johnson: A nemzetközi stílus (The International Style: Architecture since 1922; New York, 1932) Az 1932-ben született tanulmány elsődleges célkitűzése, hogy “bizonyítsa”, márpedig igenis van esztétikája a modern építészetnek, a nemzetközi stílusnak. (A ‘nemzetközi stílust’, mint a modern építészet stílusának megnevezését használja a szerzőpáros; szerintem ez az elnevezés kissé erőltetett, zavaros.) Az írás természetesen rögzíti, hogy a modern elvek legfontosabbika a funkcionalizmus, de éppen ebből, illetve a 20. században megjelenő új anyagok és építési techikák eredményeképpen, eredezteti azt a három alapelvet - 1. Az építészet, mint körülzárt tér; 2. Törekvés a szabályszerűségre; 3. A felületi díszítések kerülése - melyek “betartása” mellett lehet esztétikai élményről is beszélni a modern épületekkel kapcsolatban.
panellakótelepekről, panelházakról Simon Katalin: A Tulipán-vita (ELTE-BTK, Iskolakultúra 2006/6) A tanulmány első lépésben röviden vázolja, miként is indult el a II. világháborút követően (köszönhetően a politikai rendszernek, gazdasági, társadalmi helyzetnek, kényszerített iparosításnak) a tömeges lakás-, lakótelep-építés. Ezt követően tér rá az úgynevezett Tulipán-vitára, mely a magyarországi panelos építkezéssel kapcsolatos legfontosabb (nem csak) esztétikai eszmecsere volt, melyben fontos, hogy nem csak szakmabeliek vettek részt. A vita indítója Nagy László költő válasza Major Máté építész cikkére. A Csete György nevével fémjelzett Pécs Csoport kísérletet tett arra, hogy az általuk tervezett paksi lakótelepen humanizálja a panelos építkezést. A népi építészetből és a természetből merítve organikus ornamentikákkal (tulipán) “díszítették” a házakat (a házak bütüinek festése, a kiugró erkélyek oldalfalainak, a bejáratoknak formálása). Sajnos gondolatmenetük, melynek utolsó lépéseként már a lakások alaprajzait is újragondolták volna, nem teljesedhetett ki. A csoportot feloszlatták. A szerző lépésről lépésre vezet minket végig a vitán, majd a későbbi hozzászólásokon egészen annak lezárásáig. A vita egyértelműen pozitív eredménye, hogy túllépve a paksi ‘tulipános házakon’ előtérbe kerül a 20. század második felének magyarországi (modern) építészete.
annotált bibliográfia
