A szorongásos zavarok kognitív viselkedésterápiája Klinikai szakpszichológus képzés 2014/2015 III. évfolyam Ajtay Gyöngyi SE Klinikai Pszichológia Tanszék
F 40 Fóbiás szorongás rendellenességek F 40. Agorafóbia F 40.00 Agorafóbia pánikzavar nélkül F 40.01 Agorafóbia pánikzavarral F 40.1 Szociális fóbia F 40.2 Meghatározott, körülírt fóbia F 40.8 Egyéb fóbiás szorongászavar F 40.9 K.m.n. fóbiás szorongászavar
F 41 Egyéb szorongásos rendellenességek F 41.0 Pánikzavar (szindróma) F 41.1 Generalizált szorongás F 41.2 Kevert szorongásos és depressziós z. F 41.3 Egyéb kevert szorongásos zavar F 41.8 Egyéb meghatározott szorongásos z. F 41.9 Egyéb meghatározott szorongásos z.
A pánikrohamok típusai
Spontán pánik
Helyzethez nem kötött - nem elızi meg megemelkedett szorongásos szint - hirtelen légzéselakadás, kardiális tünetek majd hiperventilláció - a félelem reakcióként jelenik meg a tünetekre Magyarázó elv: biológiai-endogén
Anticipált pánik
Helyzethez kötött - elızetes szorongásos állapot, roham anticipációja (a rosszullét gondolata) - a testi tüneteket a szorongás és a hiperventilláció idézi elı - a félelemélmény meghatározó Magyarázó elv: kognitív
A pánik kognitív elmélete (Clark, Salkovskis, Kopp-Fóris) 1. Testi szenzációk téves, katasztrofizáló értelmezése. 2. A félreértelmezett testérzetek általában a normális szorongásos reakciók részei (pl. palpitációk, szédülés, légszomj), vagy fiziológiai változások (kimerültség, másnaposság, sport, tudati történések) 3. Katasztrofizálás = azonnal bekövetkezı fizikai vagy mentális katasztrófa elıjelének tekinti palpitáció, zsibbadás = szívroham, halál gombócérzés = fulladás szokatlan gondolatok = kontrollvesztés, megırülés
Jellemzı kogníciók (Salkovskis, 2000): • fizikai veszélyeztetettség • kontrollvesztés • veszélyekkel való megbirkózás képtelensége A klinikai gyakorlatban (Raffa, 2004): megszégyenülésre vonatkozó gondolatok
Helyzet: edzés után fél órával gyengeségérzés, heves szívdobogás NAG „Infarktusom van. Meghalok” „Mi lesz a családommal?” TESTI TÜNETEK izzadás, gyengeség
AFFEKTIV TÜNETEK szorongás fokozódik
VISELKEDÉSES TÜNETEK elkerülés, önfigyelés
Fenntartó tényezık: 1. A testi jelekre irányuló szelektív figyelem, interoceptív tudatosság (Casey, 2007) 2. A normalizáló attribúció mőködésképtelen (Wenzel, 2007) 3. Biztonságkeresı viselkedések - aktív: figyelemelterelés, gyógyszer - passzív: elkerülés Rövid távon: szorongáscsökkenés (jutalmazó) Hosszú távon: félelmi válaszok konzerválása, fóbia kialakulása
A pánikzavar kognitív viselkedésterápiája Célkitőzések: I. A testi jelenségek katasztrofizáló értelmezésének korrekciója II. A szorongás menedzselésében alkalmazható technikák elsajátítása III. A pánik szempontjából kritikus külsı és belsı ingerek, helyzetek expozíciója Gyógyszeres terápia csökkentése, majd abbahagyása A legtöbb kognitív terápiás technika Beck, Clark és Salkovskis nevéhez kötıdik.
A pánikzavar kognitív viselkedésterápiája I. 1. A terápia elıkészítése: alapos viselkedésdiagnosztika, pániknapló 2. Pszichoedukáció, szocializálás: a pánikjelenség és pánikrosszullét részletes elmagyarázása (vészreakció természete, idıbeli lefolyása) – megnyugtatás, normalizálás számos pánikroham megbeszélése a kognitív modell alapján (legelsı, legutolsó, legemlékezetesebb) 3. A pánikgerjesztı kognitív folyamatok és mechanizmusok feltárása - katasztrofizálás azonosítása 4. A testérzékletek alternatív, nem katasztrofális módon való magyarázata - kognitív átstrukturálás
Helyzet: utazás távolsági buszon enyhe vizelési inger NAG „Nem fogok tudni kimenni, amikor akarok” „Bepisilek, megszégyenülök” „Ha nem én irányítok, nem vagyok biztonságban” TESTI TÜNETEK fokozódó vizelési inger
AFFEKTIV TÜNETEK szorongás, félelem
VISELKEDÉSES TÜNETEK fokozottan figyeli saját testi jelzéseit, nem iszik megállítja a buszt, elkerülés
Példa: Gondolatnapló pánikzavar esetében Helyzet
Érzés
NAG
Utazás távolsági buszon
Szorongás Nem fogok tudni 80%
Bizonyíték mellette
Többször meg kellett kimenni, állítanom a amikor buszt. akarok. Egy alkalommal meg is történt Bepisilek, megszégyenü a baj. lök Gyerek koromban is bepisilıs voltam.
Bizonyíték ellene
Alternatív gondolat
Legtöbbször sikerült kibírnom a 40 percet. Végülis csak egyszer történt nagy baj, akkor sem vette észre senki, csak én.
Azt hiszem, hogy elég rendesen tudom kontrollálni ezt az ügyet, és ha kevésbé görcsölök rá mág jobban is megy.
Viselkedéses próbák, reattribúciós technikák „ Megırülök, elvesztem a kontrollomat”. Próbáljuk ki! „Szívinfartusom lesz, meghalok”. Mi kell hozzá? Elmúlik-e az elkerüléssel? „Légszomjam van, megfulladok”. Hiperventillációs próba: 2 percig lélegezzen forszírozottan pánik kiváltása.
A pánikzavar kognitív viselkedésterápiája II. Szorongásmenedzselés Relaxációs módszerek - Progresszív relaxáció: mert gyorsan elsajátítható - Jelvezérelt relaxáció: belégzés – „belégzés”, kilégzés – „nyugalom” - Autogén tréning: !!! a relaxációs állapotváltozás lehet katasztrofizáló értelmezések kiindulópontja - Légzéstréning: hiperventilláció csökkentésére
A pánikzavar kognitív viselkedésterápiája III. Szorongáskeltı ingerek, helyzetek expozíciója + biztonsági viselkedést nem használhatja kioltás: csökken a szorongás mert megtapasztalja, hogy a helyzet nem veszélyeztetı Interoceptív expozíció: olyan ingerek, amelyek félreértelmezése kritikus a pánikra nézve pl. hiperventilláció, levegı akaratlagos visszatartása, koffeinfogyasztás In vivo expozíció: helyzetek, események amelyeket korábban elkerült !!! Fokozatosság elve alapján !!! Pl. szisztematikus deszenzitizálás
A szociális fóbia kognitív viselkedésterápiája Eset: 30 éves Phd hallgató Panaszok: szorongásos tünetek szociális helyzetekben: bolt, ügyintézés, egyetemi kötelezettségek, menza Kritikus helyzet Egyetemi gyakorlat Negatív automatikus gondolatok „Mindenki rám figyel” „Nevetséges leszek” „Látják rajtam, hogy béna vagyok” „Azt gondolják a hallgatók: Mit keres ez itt?” „Egy gyakorlatvezetınek flottul kéne viselkedni”
Helyzet: egyetemi gyakorlat, bolt, ügyintézés, menza
NAG TESTI TÜNETEK szívdobogás, elpirulás
AFFEKTIV TÜNETEK intenzív félelem,
gyomorgörcs, hasmenés
szorongás
VISELKEDÉSES TÜNETEK elkerülés, Rivotril
A szociális fóbia típusai
Generalizált szociális fóbia
- legtöbb társas helyzetre - kezdet: 11 év körül - erıteljes szorongás - szociális kapcsolatok sérülnek - komorbid depresszió - teljesítményromlás
Diszkrét, egyszerő szociális fóbia
- egy-kétfajta társas helyzetben: pl. nyilvános evés, ivás
- kezdet: átlagosan 22 év - a szorongás alacsonyabb szintő - szociális kapcsolatok nem feltétlenül sérülnek
A szociális fóbia kognitív modellje (Clark, Wells, Perczel Forintos) Alapigény: kedvezı benyomást gyakorolni másokra 1. Az átlagos társas helyzetekben aktiválódó diszfunkcionális attitődök hatására extrém negatívan értékelik a szituációt veszélyészlelés 2. Kórképspecifikus kogníciók tartalma szeretettség, elfogadhatatlanság, elutasítás teljesítmény, elismertség mások negatív véleményétıl való félelem NAG: „Nem fogok tudni megszólalni”, „Nevetségesnek látszom” Hiedelmek, szabályok: „Nem szabad hibáznom”, „Mindig érdekesnek kell lennem” Sémák: „Ostoba vagyok”, „Engem senki nem szeret”
3. Megjelennek a szorongás affektív, szomatikus (elpirulás) és viselkedésbeli tünetei (elpirulás rejtegetése) újabb negatív értelmezésre ad lehetıséget felerısíti a szorongásos tüneteket. Fenntartó tényezık: 4. Önfigyelés: a saját szociális teljesítményre való figyelés miatt a kommunikációs helyzetben nem érvényesül a kölcsönösség: érdektelennek tőnik hasonló viszonyulás a másik fél részérıl a beteg elutasítástól való félelme beigazolódik
5. Biztonság-keresı viselkedések - aktív: alkohol, forgatókönyv kitalálása, rejtızködés - passzív: elkerülés, nem tart szemkontaktust, csendben marad Rövid távon: szorongáscsökkenés Hosszú távon: szorongás növekedése, félelmi válaszok konzerválása mert nem tapasztalja meg hogy téves a szociális helyzet értelmezése. 6. Utólagos tépelıdés: szelektíven emlékeznek szorongásukra és negatív önészlelésükre, ami ahhoz vezet, hogy a helyzetre jóval negatívabban tekintsenek, mint amennyire az ténylegesen negatív volt (Winton, Clark, Edelmann, 2005).
A szociális fóbia kognitív viselkedésterápiája Célkitőzések: a téves helyzetértelmezéssel és a szorongással foglalkozunk és nem a hiányzó készségekkel. Indoklás: 1. A legtöbb társas helyzet nem egyértelmő, mindig van lehetıség negatív értelmezésre. 2. A szociális szorongás természetes és gyakori (10%, 55%). Cél: a félelemmel való megbirkózás és a megfeleléssel kapcsolatos irreálisan magas elvárások csökkentése. „Ne szorongjon” helyett „Megpróbáljuk megérteni mi áll a szorongása hátterében, miért zavarja és hogyan lehet ezzel jobban megküzdeni”. 3. Önfigyelésnek szerepe van a szorongás fenntartásában, ezért fókuszváltás
1. A terápia elıkészítése Viselkedésdiagnosztika: körülírt vagy generalizált Állapotfelmérés: szorongás-skálák, Társasviselkedés k., Szociális kogníció k., Megmérettetéstıl való félelem k., Terápiás célok meghatározása (reális) 2. Szocializálás A kritikus helyzetek részletes elemzése a kognitív modell alapján (legelsı, legutolsó, legemlékezetesebb) Cél: a szorongásos helyzetet fenntartó tényezık összefüggéseinek megismerése (érzések, gondolatok, fizikai tünetek, viselkedés) Házi feladat: gondolatnapló (3 oszlopos) a problémás helyzetekrıl – még korai a negatív kogníciók megkérdıjelezése
Helyzet: egyetemi gyakorlat, bolt, ügyintézés, menza
NAG TESTI TÜNETEK szívdobogás, elpirulás
AFFEKTIV TÜNETEK intenzív félelem,
gyomorgörcs, hasmenés
szorongás
VISELKEDÉSES TÜNETEK Elkerülés
3. A biztonsági viselkedésmódok feltérképezése Exploráció, Társasviselkedés kérdıív: milyen jellegő a megküzdés: viselkedéses, emocionális, kognitív Következmények értékelése: Vélt hatás: elkerüli a megszégyenülést Tényleges hatás: felhívja magára a figyelmet, zárkózott benyomást kelt, felerısíti a tüneteket Fontos terápiás lépés: biztonsági viselkedések elhagyása 4. Konceptualizálás: a probléma egészének, kialakulásának megértése, hosszmetszeti kép alapján
Korai élmények
Sémák
Attitődök
Elhanyagoló szülıi attitőd Közösségekben nem érezte jól magát Visszahúzódó gyermek volt Osztálykiránduláson kigúnyolták
Nem vagyok szerethetı. Más vagyok mint a többiek. Béna vagyok.
Ha jól tanulok, otthon örülnek. A legjobb, ha a periférián maradok. Ha csendben maradok, nem vesznek észre. Ha sokan figyelnek rám, észreveszik gyenge pontjaimat. Ha hibát követek el, kiderül, hogy nem vagyok elég okos.
Kompenzáló stratégia Kritikus helyzet Jelen probléma:
Teljesítmény fokozás Maximálisan megfelel az egyetemi elvárásoknak
Doktori képzés vége Kevésbé formális szociális helyzetek
5. Az önfigyelés módosítása Cél: a páciens megértse, hogy a túlzott önfigyelés gátolja a szociális helyzetben való részvételt és felerısíti a szorongást Figyelmi fókusz módosítása: - a görcsös önfigyelés helyett figyeljen a szociális partnerre, erıfeszítések helyett spontán viselkedés - figyeljen meg másokat kb. szociális helyzetekben: ki mennyire szorong, a szorongás jelei Viselkedéses próbák: önfigyelés – külsı visszajelzés, másikra figyelés – külsı visszajelzés
6. A negatív kogníciók megkérdıjelezése és átsrukturálása A terápia egész folyamatában: kogníciók és torzítások feltérképezése. Házi feladatok: háromoszlopos gondolatnapló, ülésen ezek megbeszélése Alacsony önértékelést fenntartó kognitív torzítások: Negatív szőrés Pozitívumok ignorálása Túláltalánosítás Kognitív átstrukturálás: NAG-okat alátámasztó és cáfoló bizonyítékok (tények) keresése, reálisabb helyzetértelmezés. Eszköz: Hétoszlopos gondolatnapló (Padesky)
Példa: Gondolatnapló szociális fóbia esetében Helyzet
Érzés
NAG
Gyakorlat Szorongás Képtelen leszek kis 90% logikusan csoportban, gondolkozni. angol Hülyén fogok nyelven viselkedni. Nevetséges leszek.
Bizonyíték mellette
Bizonyíték ellene
Alternatív gondolat
A kis elıadásommal sem volt elégedett a témavezetım, azt mondta gyakorolni kell még. Vizsgán már többször megszégyenül tem.
Tartottam már angol nyelven kiselıadást és eligazítást is külföldi hallgatóknak. Amikor elıre megterveztem a gyakorlat menetét, nem volt nagy baj.
Ha kellıképpen felkészülök rá, menni fog. A külföldi hallgatók különben is sokkal lazábbak. Volt már, hogy mosolyogva javították ki a kiejtésemet.
Diszfunkcionális attitődök „Ha hibát követek el, kiderül, hogy nem vagyok elég okos.” „Ha bénázom ezekben az egyszerő helyzetekben, nem fogadnak el az emberek.” „Ha csendben maradok, nem vesznek észre.” Megkérdıjelezés: Okos emberek követnek el hibát?
„Okos emberek is bénáznak társas helyzetben, sıt” „Ha hibát követek el, akkor sem dıl össze a világ”
Elıny/hátrány elemzés: Tényleg az a legjobb ha a periférián marad?
7. Szorongásmenedzselés Relaxációs módszerek - Progresszív relaxáció: mert gyorsan elsajátítható - Autogén tréning - Légzéstréning: hiperventilláció csökkentésére 8. Szorongáskeltı társas helyzetek expozíciója - in vitro, in vivo - fokozatosság elve alapján, pl. szisztematikus deszenzitizálás
Szorongáshierarchia- példa 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Eldönti, hogy a következı héten menzán fog ebédelni. Reggel eszébe jut, hogy aznap már a menzán ebédel. Délben látja, hogy a többiek készülnek ebédelni. Vívódik, hogy szóljon-e nekik, hogy ı is menzára megy. Elindul egyedül a menzára. Az ajtóban eszébe jut, hogy mindenki rá fog nézni amikor belép. Maga elé bámulva végig megy a helységen, a pulthoz. Beáll a sorba, sokan vannak elıtte, felszabadultan beszélgetnek. Fogalma nincs, hogy mit válasszon. Döntés elıtt kifaggatja a kiszolgálót az ételekrıl, feltartja a sort. Többen rászólnak a sorból, hogy igyekezzen, lejár az ebédidı. Elindul a tálcával, mindenki ıt nézi és róla beszélnek.
30 50 60 60 70 70 80 80 90 100 100 100
A kognitív terápia fejlıdése Standard kognitív terápia –12-20 ülés szorongásos zavarok, hangulatzavarok Ma : transzdiagnosztikus modellek
Sématerápia Dialektikus viselkedésterápia
Metakognitív terápia Mindfulness módszerek : MBSR, MBCT Elfogadás és elkötelezıdés terápiák
Jelen- Jövı? Transzdiagnosztikus modellek?
magas komorbiditás hasonló kognitív mechanizmusok: katasztrofizálás, túlértékelés (pánik…..OCD) hasonló fenntaró tényezık: szelektív figyelem, biztonsági viselkedések (elkerülés) tüneti kép hasonló (pánikroham nemcsak pánikzavarban)
Egységes protokoll a kezelésben: jó KONCEPTUALIZÁLÁS után Adaptív hozzáállás kialakítása (kognitív átstrukturálás) Szorongásmenedzselés Biztonsági viselkedések megszőntetése
A kognitív folyamatok két szintje Meta-szint
Kognitív-szint
-a gondolkodás a gondolkodásról -a gondolkodás specifikus mintázata -tudatos kognitív stratégiák -metakogníciók szintje: aggodalmaskodás, tépelıdés Hogyan gondolkodunk? Metakognitív terápia -a gondolkodás tartalma -NAG, kognitív torzítások, diszfunkcionális attitődök, sémák Mit gondolunk? Kognitív terápia
Meta-szint
Kognitív-szint
Érzelmi állapot
„Miért érzem magam ennyire rosszul?” „Mi van ha soha nem múlik el ez az állapot?” „Ha elég sokat tőnıdök ezen, segít jobban lenni a jövıben.” „Nem is tudok másra gondolni, ez a betegség jele” „Mi van ha késıbb is elıjön ez a rossz állapot?” „Egyedül vagyok” „Nem tudom jól szeretni a gyermekemet” „Senki sem szeret”
Szomorúság, depresszió
Következmények: nem tudja abbahagyni a tépelıdést, aggodalmaskodást maladaptív gondolkodási stílus nehezen kontrollálható állandó belsı verbális tevékenység ⇒ benne ragad a helyzet negatív értelmezésében ⇒ negatív érzelmi állapot fenntartása ⇒ koncentráció, figyelem beszőkülése ⇒ problémamegoldási deficitek ⇒ felépülés késleltetése ⇒ krónikus állapotok ⇒ késıbbi relapszus, visszaesés (mert rögzül a mintázat, könnyen
aktivizálódik)
Kognitív terápia ↔ Metakognitív terápia Tartalom ↔ Folyamat Fókuszban: NAG tartalma, kognitív torzítások, sémák, diszfunkcionális attitődök
Fókuszban: metakognitív folyamatok (perszeveráló gondolkodás, monitorizálás, szupresszió)
CÉL Kognitív átstrukturálás Realitásvizsgálat: NAG megválaszolása, alternatív jelentésadás, adaptív helyzetértelmezés ⇒ pszichés tünetek csökkenése
CÉL Megállítani a perszeveráló gondolkodást Új viszonyulást kialakítani a NAG tartalmához Rugalmas kognitív kontroll kialakítása
Depresszió KT: 12-16 ülés
⇒ pszichés tünetek csökkenése Depresszió MKT: 6-8 ülés
Metakognitív hiedelmek (Mk) A metakogníciók szők és specifikus halmaza magyarázni tudja a pszichés zavarokat
↕ Kognitív szemléletben (KT, RET): sokféle séma, NAG Pozitív Mk: az aggodalmaskodás, tépelıdés, fokozott figyelem, gondolatok túlzott kontrolljának elınyei „Ha állandóan a jövı miatt aggódom, kellıképpen felkészülök rá.” (PTSD) „Az aggódás segít elrendezni a dolgokat a fejemben.” (GAD)
Negatív Mk: a gondolatok kontrollálhatatlansága, veszélyessége, negatív következmények „Nem tudom kontrollálni a gondolkodásomat, aggódásomat.” (GAD) „A rossz gondolatoknak hatalma van felettem, meg is teszem azt, amire gondoltam.” (OCD)
Metakognitív hiedelmek (Mk) – specificitás Szorongásos zavarok (Wells, 1995): negatív Mk az aggódás kontrollálhatatlanságára és veszélyességére vonatkoznak Kényszerbetegség (Wells, 2000): a gondolatok fontosságára, erejére és veszélyességére vonatkoznak Gondolat – cselekvés fúzió „Ha arra gondolok, hogy leugrom a hídról, meg is teszem azt” Gondolat – esemény fúzió „Ha arra gondolok, hogy balesetet szenvedek, nagyobb a valószínősége, hogy ez be fog következni.”
4. Metakognitív beavatkozások Negatív Mk módosítása „Az aggodalmaskodásom az ırületbe kerget, nem tudom kontrollálni.” „Az aggodalmaskodásom veszélyes az egészségemre nézve, szívrohamot okoz.” „A partnerem azonnal elhagyna, amint megtudná, mennyit aggódom.”
Megkérdıjelezés, verbális reattribúció (GAD, depresszió)
Mi támasztja alá, mi szól ellene? Ha az aggodalmaskodás kontrollálhatatlan és végtelen, hogyan szőnik meg mégis?
Pozitív Mk módosítása „A tépelıdés segít megküzdeni a depresszióval.” „Ha állandóan figyelem a veszély jeleit biztonságot jelent számomra, mert semmi nem ér majd váratlanul.”
Megkérdıjelezés, verbális reattribúció
Rumináció elıny – hátrány elemzése Ha a rumináció hasznos gondolati tevékenység, miért van mégis negatív hatása a hangulatára?
Viselkedéses kísérlet
Tépelıdjön egy egész napig, a következı napon ne tépelıdjön és figyelje meg melyik napon volt hatékonyabb (hangulat, tevékenység, problémamegoldás).
Figyelem tréning (Wells, 1990) Cél: önfigyelés módosítása, metakognitív kontroll kialakítása Gyakorlatok: szelektív figyelem, megosztott figyelem, fókuszváltás (napi 15 perc) ⇒ az intruzív gondolatokat háttérzajként kezelje, ne próbálja meg elnyomni vagy elkerülni (PTSD, OCD) Hatékony: pánik, depresszió, egészségszorongás, akusztikus hallucinációk
Figyelem fókusz módosítása a kritikus helyzetekben
túlzott önfigyelés ⇒ környezeti ingerekre való figyelés (szociális fóbia) veszélyjelzı ingerek monitorizálása ⇒ semleges vagy biztonsági ingerekre való figyelés (PTSD)
Mindfulness technikák Cél: ellensúlyozni a Kognitív Figyelmi Szindrómát Külsı szemlélıként észlelni a gondolatokat Az intruzív gondolatok egyenértékőek a többi gondolattal, ezért nem igényelnek különösebb figyelmet Pl. PTSD: figyelje meg amint az intruzív gondolatok betörnek és engedje el ıket, anélkül, hogy foglalkozna velük
Expozíció KVT: expozíció hosszú ideig – válaszmegelızés, cél: habituáció MKT: expozíció rövid ideig – válaszmegelızés cél: metakognitív megküzdési stratégiák mobilizálása Pl. OCD: rövid expozíció hatékonyabb (Fisher, 2005)
Kognitív és metakognitív intervenciók egészségszorongás esetében Eset: 36 éves nı, közgazdász, harmonikus kapcsolat, 3. terhesség
Kritikus események enyhe hasi panaszok ↓ Negatív automatikus gondolatok „Valami nagy baj van a hasamban” „Ezek a tünetek egy komoly baj elsı jelzései” „Nem tudnak kivizsgálni rendesen amíg terhes vagyok” „Amikor kivizsgálhatnak, már késı lesz”
enyhe hasi panaszok
NAG TESTI TÜNETEK gyomorgörcs, izzadás, szédülés, hasmenés
AFFEKTIV TÜNETEK intenzív félelem, szorongás
VISELKEDÉSES TÜNETEK felhívja a szüleit, információt győjt, vizsgálatok
Korai élmények
Sémák
Attitődök
• szülık túlóvó magatartása • anya fokozott egészségszorongása • magas teljesítmény minta, elvárások a szülık részérıl Gyenge vagyok, egyedül nem tudom megoldani a problémáimat. A világ nem biztonságos. (A betegség bármikor bekövetkezhet.) Akkor vagyok erıs, ha minden feladatomat elvégzem. Akkor vagyok elfogadható, ha kellıképpen ellátom a családomat. Ha résen vagyok és észreveszem a betegség elsı jeleit, megelızhetı a nagyobb baj. Állandóan készenlétben kell lennem, hogy vigyázni tudjak a családom egészségére.
Kompenzáló stratégia túlvállalja magát a munkahelyén és a családban Kritikus események 3. terhesség, enyhe hasi panaszok, gyermekek betegsége
Jelen probléma
Kogníciók „Valami nagy baj van a hasamban” „Hihetetlen, hogy már megint itt tartok” „Újra elhatalmasodott rajtam a szorongás” „Ezt most jól át kell gondolnom, hogy felkészüljek minden eshetıségre” „Ha eléggé kiaggódom magam, nagyobb eséllyel lesznek rendben a dolgok” „Ezek a tünetek egy komoly baj elsı jelzései” „Nem tudtak kivizsgálni rendesen amíg terhes voltam” „Mi van ha már késı minden kivizsgálás?” „Mi van ha egyre gyengébb leszek ettıl az egésztıl és nem tudom ellátni a gyerekeimet?” „Úgy érzem megırülök, már nem tudom kontrollálni ezt a szorongást” „Teljesen kikészülök, egyedül nem tudok megbirkózni ezzel”
Kogníciók „Valami nagy baj van a hasamban” - NAG „Hihetetlen, hogy már megint itt tartok” „Újra elhatalmasodott rajtam a szorongás” „Ezt most jól át kell gondolnom, hogy felkészüljek minden eshetıségre”- MK „Ha eléggé kiaggódom magam, nagyobb eséllyel lesznek rendben a dolgok”MK „Ezek a tünetek egy komoly baj elsı jelzései”- NAG „Nem tudtak kivizsgálni rendesen amíg terhes voltam” „Mi van ha már késı minden kivizsgálás?”- MK „Mi van ha egyre gyengébb leszek ettıl az egésztıl és nem tudom ellátni a gyerekeimet?”- MK „Úgy érzem megırülök, már nem tudom kontrollálni ezeket a kínzó gondolatokat”- MK „Teljesen kikészülök, egyedül nem tudok megbirkózni ezzel” – NAG
Metakognitív konceptualizálás szorongásos zavarokban Kiváltó tényezı: NAG
Pozitív metakognitív hiedelmek
I- típusú aggódás: Általános aggodalmaskodás
Negatív metakognitív hiedelmek
II típusú aggódás: Aggódás az aggodalmaskodás miatt
Viselkedés
Kognitív kontroll
Emóció
Metakognitív konceptualizálás egészségszorongás esetében „Valami nagy baj van a hasamban” „Ezt most jól át kell gondolnom, hogy felkészüljek minden eshetıségre”
A betegséggel, vizsgálatokkal kapcsolatos aggodalmak
„Már nem tudom kontrollálni a kínzó gondolataimat” „Teljesen bepánikoltatom magam” „Megırülök” „Egyedül nem tudok megbirkózni ezzel” Azonnali megnyugtatás Információgyőjtés
Fokozott figyelem a testi érzésekre
Szorongás, pánik
Kognitív terápia: Átstrukturálás Helyzet
Érzés
NAG
Otthoni Szorongás Valami nagy baj van a székletvizs- 90% hasamban. gálat Béltágulatom Szúró érzés a hasban
Bizonyíték mellette
Pozitív székletvizsgá lat. Nemrég halt van de lehet, meg egy hogy már ismerıs daganat is végbélrákban nıtt. Régóta gond Ha már a van az széklet is emésztırendvéres tényleg szeremmel nagy a baj.
Bizonyíték Alternatív ellene gondolat A HR és a GE szerint is csak sav túltermelıdé sem van, erre kapok is enyhe gyógyszert. A vérképem is jó. A hasi UH nem mutatott semmi eltérést.
Már megint felnagyítom az egészet, valószínőleg a kimerültségem miatt van így.
Metakognitív beavatkozások Pozitív Mk módosítása „Ha eléggé kiaggódom magam, nagyobb eséllyel lesznek rendben a dolgok” „Ezt most jól át kell gondolnom, hogy felkészüljek minden eshetıségre”
Megkérdıjelezés, verbális reattribúció
Rumináció elınye - hátránya: egyetemi vizsgahelyzetekben pozitív tapasztalatok – u.a.helyzetekben negatív tapasztalatok is Ha a rumináció hasznos gondolati tevékenység, miért van mégis negatív hatása a hangulatára? „szüksége van az alapos végiggondolásra de nem ilyen túlzásokba esve”
Negatív Mk módosítása „Úgy érzem megırülök, már nem tudom kontrollálni ezeket a kínzó gondolatokat”
Megkérdıjelezés, verbális reattribúció
Mi támasztja alá, mi szól ellene?
- ha egyedül van otthon a gyerekekkel, nem tudja leállítani, csak bolyong a lakásban, semmire nem képes - a fia is megkérdezte, miért viselkedik furcsán - pár óra alatt kimerül ebben vagy ha hosszan beszél valakivel
Késleltetés + figyelem fókusz módosítása
Halassza el a tépelıdést egy késıbbi idıpontra - amikor a gyereket lefekteti, 15 percig, utána rögtön elkezd relaxálni Kritikus helyzetben: azonnal kezdjen el a gyerekkel valamilyen közös tevékenységet
