2015 . évi . . . törvén y a brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezésér ől
1 . A büntet őeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítás a 1. § A büntetőeljárásról szóló 1998 . évi XIX . törvény (a továbbiakban : Be .) a következő 159/A. §sal egészül ki : „159/A. § (1) Az ötvenmillió forintot meghaladó értékre elkövetett, az ötvenmillió forinto t meghaladó kárt okozó, vagy az ötvenmillió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény – ideértve azt is, ha a b űnhalmazatba tartozó bű ncselekmények vonatkozásában az érték, a kár és a vagyoni hátrány összevont összege a b űnhalmazat egészét tekintve az ötvenmillió forintot meghaladja – miatt indult büntet őeljárásban e törvénynek a zár alá vételr e vonatkozó rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni . (2) Ha megalapozottan feltehető, hogy a bűncselekményt a) pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészít ő pénzügyi szolgáltatási , b) befektetési szolgáltatási, illetve befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészít ő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati t őkealap-kezelési, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerz ődő fél, c) biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítési , d) önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztató i nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet végz ő szervezet ezen tevékenységi körében követték el, akkor a szerveze t vagyonának zár alá vétele elrendelhető. (3) Azon szervezet vagyonának zár alá vételét is el lehet rendelni, amelyet a b űncselekmén y elkövetéséhez felhasználtak, vagy amely javára a b űncselekmény elkövetése el őny szerzését eredményezte. (4) A (2)-(3) bekezdés szerinti szervezet kapcsolt vállalkozása vagyonának zár alá vételét i s el lehet rendelni . (5) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott szervezetben befolyásoló részesedéssel vag y ellenőrző befolyással rendelkező személy, a szervezet vezet ő tisztségviselője, képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetve tisztségvisel ője, cégvezetője, valamint felügyelőbizottságának tagja, illetve ezek megbízottja, továbbá könyvvizsgálója vagyonána k zár alá vételét is el lehet rendelni akkor is, ha a kapcsolat a b űncselekmény elkövetésének megkezdését követ ően megszűnt. (6) A (2)-(5) bekezdés alkalmazásába n a) befolyásoló részesedés és ellen őrz ő befolyás alatt a hitelintézetekr ől és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013 . évi CCXXXVII. törvényben, kapcsolt vállalkozás alatt a számvitelről szóló 2000 . évi C . törvényben ekként meghatározott fogalmat kell érteni , b) előnyön bármely dolgot, vagyoni értékű jogot, követelést, kedvezményt – függetlenül attól, hogy a számvitelrő l szóló törvény szerint nyilvántartásba vették-e – is érteni kell , úgyszintén azt is, ha a (2)-(5) bekezdésben meghatározottak valamely jogszabályból vagy
szerződésből ered ő kötelezettség vagy az ésszer ű gazdálkodás szabályai szerint szükséges ráfordítás alól mentesülnek . (7) Zár alá vétel rendelhető el azon vagyonelemre, amelyet a (2)-(5) bekezdés alapján zá r alá vett vagyon terhére valószínűsíthetően a büntetőeljárás vagy a büntet őeljárást megalapoz ó hatósági eljárás megindulását követ ő en a) feltűnő értékaránytalansággal b) ingyenesen, vag y c) közeli hozzátartozó javár a szereztek vagy amely e vagyonelem helyébe lépett .
2. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII . törvény módosítás a 2. §
(1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994 . évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) a következ ő 202/A. §-sal egészül ki : „202/A. § (1) Ha a b űnügyi zárlatot a bíróság a Be . 159/A . alapján rendelte el, ennek elvégzés e a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013 . évi CXXXIX. törvény 39. §-ában felsorolt pénzügyi szervezetek esetében a külön törvény értelmében a felszámolói feladatokat ellátó szervezet , egyéb vállalkozások esetében a cs ődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991 . évi XLIX. törvény 66 . § (2) bekezdése szerinti állami felszámoló szervezet, mint felügyel ő biztos hatáskörébe tartozik. (2) Az (1) bekezdés szerinti felügyel ő biztos a bűnügyi zárlat foganatosításával kapcsolatban a végrehajtó hatáskörébe tartozó feladatokon túl köteles a vagyont a rendes gazdálkodás szerin t kezelni . (3) A bűnügyi zárlat elrendelésétől a bűnügyi zárlattal érintett jogi személyek tulajdonosa i és vezető tisztségviselő i nem hozhatnak a b űnügyi zárlat foganatosításával és céljával ellentéte s döntéseket.” (2) A Vht. a következ ő 306/F . §-sal egészül ki . „306/F. § (1) E törvénynek a ról szóló törvénnyel megállapított 202/A . §-ában foglaltakat az ötvenmillió forintot meghaladó értékre elkövetett, az ötvenmillió forintot meghaladó kár t okozó, vagy az ötvenmillió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény – ideértve azt is, ha a bűnhalmazatba tartozó b űncselekmények vonatkozásában az érték, a kár é s a vagyoni hátrány összevont összege a bűnhalmazat egészét tekintve az ötvenmillió forinto t meghaladja – miatt indult büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel alapján indult végrehajtás i ügyekben is alkalmazni kell . Ezekben az ügyekben a törvény hatályba lépésétől számított 15 napon belül a törvényszéki végrehajtó intézkedik az ügynek a 202/A . §-a szerinti felügyel ő biztos részére történ ő átadása iránt a nyomozó hatóság értesítése alapján .”
3. § Ez a törvény a kihirdetését követ ő napon lép hatályba.
INDOKOLÁS ÁLTALÁNOS INDOKOLÁ S
A törvényjavaslat célja, hogy a brókerbotrányban érintett cégek cégcsoportjai, a csaló brókerek , valamint a vállalatok vezetői, tulajdonosai, felügyelőbizottsági tagjai és egyes könnyvizsgáló i ne tudják elrejteni vagyonukat, illetve felelősséget vállaljanak az általuk okozott károkért . Az el őterjesztés alapján azokat a szerz ődéseket is felül kell vizsgálni, amelyek a csalássoroza t kirobbanása és feltárása óta köttettek – akár magánvagyon, akár céges vagyon tekintetében . Amennyiben a bíróság úgy ítéli meg, hogy egy szerz ődés a vagyon átmentését szolgálta, a szóban forgó vagyont is zár alá lehet venni . Annak érdekében, hogy a zárolt vagyon a kártérítés t szolgálja, állami vagyonfelügyel ő kirendelése szükséges . A zár alá vételt az ügyés z kezdeményezi a törvényjavaslatban felsorolt esetekben és bíróság rendelheti el . A zárolt vagyont minden esetben a brókerbotrányok áldozatainak kártérítésére kell fordítani .
RÉSZLETES INDOKOLÁ S
Az 1. §-hoz A Be. új, 159/A. §-a a kiemelt tárgyi súlyú b űncselekmények miatt indult büntetőeljárásban a zár alá vétel általános szabályoktól eltérő eseteit határozza meg . A módosítás célja egyrészt a (2) bekezdésben felsorolt pénzügyi tevékenységet folytató szervezetek, másrészt a működésükb ől hasznot húzó vagy velük kapcsolatban álló személyek és szervezetek olya n vagyonának mihamarabbi zár alá vétele, amelynek közvetlen vagy közvetett bűncselekményből származása valószínűsíthető . Ennek megfelel ően a 159/A. § (2) bekezdése alapján el lehet rendelni a zár alá vételt a felsorol t pénzügyi tevékenységet végz ő szervezet vagyonára, ha valószínűsíthető, hogy bűncselekményt a szervezet adott tevékenységi körében követték el . A (3) bekezdés alapján a zár alá véte l elrendelése bármely szervezet és a b űncselekmény közötti összefüggés valószínűsége esetén akkor is lehetséges, ha a szervezet felhasználásával nem a szervezet tevékenységi köréb e tartozó bűncselekményt követtek el, vagy ha az előzőektől függetlenül a szervezet a bűncselekmény elkövetéséb ől előnyt szerzett . A 159/A . § (4) bekezdése alapján a (2)-(3) bekezdés szerinti szervezet kapcsolt vállalkozása vagyonának zár alá vételét is el lehet rendelni . A 159/A . § (5) bekezdése alapján el lehet rendelni a (2)-(3) bekezdésben meghatározot t szervezetben befolyásoló részesedéssel vagy ellen őrző befolyással rendelkez ő személy, a szervezet vezető tisztségviselője, képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetve tisztségvisel ője, cégvezetője, valamint felügyel őbizottságának tagja, illetve ezek megbízottja , továbbá könyvvizsgálój a vagyonának zár alá vételét akkor is, ha a kapcsolat a b űncselekmény
elkövetésének megkezdését követően megszűnt. Ezáltal egy teljes cégcsoport - vagyonának zá r alá vételét is el lehet rendelni, függetlenül attól, hogy e kapcsolat a bűncselekmény elkövetésének megkezdését követően megszűnt-e. A zár alá vétel (2)-(5) bekezdésben meghatározott esetei egy id őben alkalmazhatók . A zár alá vétel 159 . §-ban meghatározott feltételei alapján a zár alá vétel új, a 159/A . §-ban meghatározott eseteinek célja elsősorban a vagyon majdani vagyonelkobzás eredményessége érdekébe n történő biztosítása lehet. Zár alá vétel rendelhető el azon vagyonelemre, amelyet a (2)-(5) bekezdés alapján zár alá vet t vagyon terhére valószín űsíthetően a büntetőeljárás vagy a büntet őeljárást megalapozó hatósági eljárás megindulását követően feltűnő értékaránytalansággal, ingyenesen, vagy közel i hozzátartozó javára szereztek, vagy amely e vagyonelem helyébe lépett . Ezáltal megakadályozható, hogy a bírói mérlegelés függvényében, azon vagyonelemekre is kiterjedjen a zár alá vétel, amelyeket ily módon megkíséreltek elvonni a károsultak kártérítését szolgál ó vagyonból . A 2.
§-hoz
A Vht. 202 . §-ának kiegészítése a b űnügyi zárlat Be . 159/A . §-a szerinti kötelező elrendelési eseteihez kapcsolódik . Az ott felsorolt pénzügyi szervezetek tevékenysége körében elkövetet t bűncselekményekb ől hasznot húzó szervezetek és személyek vagyonát, valamint eze n bűncselekmények következtében más szervezeteknél vagy személyeknél vagyoni hasznot húz ó személyek és szervezetek vagyonát érinti a b űnügyi zárlat, ami a vagyon feletti rendelkezés i jogot felfüggeszti . A Vht . hatályos rendelkezéseit ől eltér ően ezekben az esetekben nem a törvényszéki végrehajtó, hanem felügyelő biztos látja el a bűnügyi zárlat foganatosításával összefügg ő feladatokat . A felügyelő biztos a zár alá vett vagyont kezelni is köteles annak érdekében, hogy az a lehetőségekhez képest ne veszítse értékét, és hogy a büntet őeljárás befejezésekor is megfelel ő alapot nyújtson a b űncselekménnyel összefüggő polgári jogi igények kielégítésére . A zár alá vétellel érintett társaságok tulajdonosai és vezet ői pedig nem hozhatnak olyan döntéseket, amelyek a bűnügyi zárlat foganatosításával ellentétes hatásúak lennének, amelyek meghiúsíthatják a joger ősen megítélt polgári jogi igények kés őbbi kielégítését . A felügyel ő biztosi feladatokat a külön törvényekben meghatározott állami felszámol ó szervezetek látják el . Az átmeneti szabály elrendeli, hogy a már elrendelt bűnügyi zárlattal érintett ügyekben a törvényszéki végrehajtó intézkedjen az ügynek a 202/A . §-a szerinti felügyelő biztos részére történő átadás iránt, annak érdekében, hogy a felügyel ő biztos foganatosíthassa a tovább i intézkedéseket . Ez a szabály csak azokra az esetekre vonatkozik, ahol a zár alá vételnek a Be . új 159/A. §-a alapján is helye lett volna . A 3.
Hatályba léptet ő rendelkezést tartalmaz .
§-hoz
ORSZÁGGY Ű LÉSI KÉPVISEL Ő Fidesz- Magyar Polgári Szövetség
Képvisel ői önálló indítvány Kövér László úr , az Országgyűlés elnöke részére Helyben
Tisztelt Elnök Úr ! Magyarország Alaptörvénye 6 . cikk (1) bekezdése alapján „a brókerbotrányo k áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezésér ől” címmel a következ ő törvényjavaslatot kívánom benyújtani .
Budapest, 2015 . március 23 .
Ro Antal Fidesz- Magyar Polgári Szövetség
dr. Tot< Bence Fidesz- Mag ar Polgári Szövetség
i`' dr. Gulyás Gergel y Fidesz- Magyar Polgári Szövetsé g
