2015. évi beszámoló összeállításának kiemelt kérdései 180 perc

2015. évi beszámoló összeállításának kiemelt kérdései – 180 perc

I. Mérleg és eredménykimutatás főbb tételeiről, különös tekintettel a gyakorlatban felmerült kérdésekre (90perc)

Mérleg és eredménykimutatás főbb tételeiről, különös tekintettel a gyakorlatban felmerült kérdésekre (90perc) 1. / Részesedések és a saját tőke intézkedések összefüggései (tulajdonos és a befektetést élvező társaság elszámolásai): • részesedések bekerülési értéke alapításkor/ vételkor, • részesedések érték változása tőkeemeléskor (pénzbeli és nem pénzbeli apportból, jegyzett tőkén felüli vagyonból, devizás részesedések értékelése), • részesedések értéke átalakuláskor • részesedések elszámolása tőkekivonás esetén, • részesedések értéke és a pótbefizetés összefüggései, • részesedések értékvesztése, visszaírása, értékhelyesbítés lehetőségei, • devizás részesedések év végi értékelése 2. / Követelések év végi értékelése. Behajthatatlan követelések, hitelezési veszteségek, értékvesztés, valamint devizás értékelés gyakorlati kérdései 3. / Késedelmes fizetések, behajtási költségátalány. 4. / Példák a részesedésekhez, saját tőkéhez és követelésekhez kapcsolódó gazdasági eseményekre. 5. / Céltartalékok elszámolása céltartalék várható kötelezettségre (garanciális, függő, biztos jövőbeli kötelezettségek, korengedményes nyugdíj, környezetvédelmi kötelezettségek), céltartalék jövőbeni költségekre egyéb céltartalék: a nem realizált árfolyamveszteség elszámolása, különös tekintettel azok megszüntetési lehetőségeire. 6./ Kötelezettségek speciális kérdései • vevőtől kapott előlegek • hátrasorolt kötelezettségek

Részesedések és a saját tőke intézkedések összefüggései (tulajdonos és a befektetést élvező társaság elszámolásai)

Részesedések bekerülési értéke alapításkor/ vételkor

5

Létesítő okirat felülvizsgálata és Ptk. szabályokhoz igazítás

• az egyesületek és alapítványok 2017. március 15-éig kötelesek létesítő okiratukat felülvizsgálni és a Ptk. szabályaihoz igazítani, • 3 millió forintot el nem érő jegyzett tőkével rendelkező kft.-knél 2017. március 15-éig kell intézkedni a tőkeemelésről (nem kell a Ptk. szabályait addig alkalmaznia,), • 3 millió forintot elérő jegyzett tőkével rendelkező kft.-knél a társasági szerződés Ptk.-hoz igazításának határideje: 2016. március 15. (kizárólag a Ptk. rendelkezéseihez való igazítás miatt benyújtott módosítási kérelmek bejegyzése

illeték

és

költségmentes).

Osztalék Jegyzett, de be nem fizetett tőke esetén 3:162. § [A pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatása] (1) Ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért. 3:185. § [Az osztalék] (1) A tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg (a továbbiakban: osztalék) illeti meg. Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult. A tag osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult.

Apport Apport lehet: - vagyoni értékkel rendelkező dolog, - szellemi alkotáshoz fűződő jog, - egyéb vagyonértékű jog, - elismert vagy bírósági határozaton alapuló követelés. Értékelése: Független könyvvizsgáló- szakértő - igénybevétele (nem kötelező Kft-nél), Rt-nél sem kötelező, ha az apport értéke három hónapnál nem régebbi beszámolóval alátámasztott, továbbá az olyan értékpapírok esetén, amelyek piaci értéke megállapítható.

Beszerzés •Beszerzési ár+Bizományosi díj+Vásárolt vételi opció díja Apportként átvett •Társasági szerződés szerinti értéke Tőkeleszállítás •Piaci érték Térítés nélküli átvétel, ajándék, többlet •Piaci érték Felszámolás, végelszámolás •Vagyonfelosztási javaslat szerinti érték Követelés ellenében átvett •Piaci érték •Vagyonfelosztási javaslat szerinti érték •Megállapodás szerinti érték Átalakulás - megszűnt részesedésre jutó •Megszűnt társaság: Végleges vagyonmérleg szerinti arányos ST érték •Kiválásnál: kiválással létrejött társaság végleges vagyonmérleg szerinti arányos ST érték

Alapítás/tőkeemelés elszámolása a befektetést élvező társaságnál 411. Jegyzett tőke

3. Jegyzett, de … 4791. Egyéb köt. 2.a

2.b

1-3. Eszközök 1.a . 3. Pénzeszközök

1.b .

1.a: apport átadása 1.b: pénzátadás bejegyzés előtt 2.a Cégbírósági bejegyzés 2.b Kötelezettség átvezetése jegyzett de be nem fiz. tőkére

Alapítás/tőkeemelés – ázsiós - elszámolása Befektetést élvező társaságnál Pénzbeli hozzájárulás T 38 – T 4 JDNT 1.000 Nem pénzbeli hozzájárulás T 1-3 – K 4 JDNT 400 Bejegyzés Névértéken T 4 JDNT

–

411. Jegyzett tőke 700

Ázsió T 4 JDNT

– 412. Tőketartalék 700

APPORT - Tulajdonos társaságnál

2016-ig

1. Bejegyzés előtt teljesített apport Eszközök könyv szerinti értékén T 88. Rendk. ráf. (apportált eszk) – K 1-3. Eszközök Létesítő okirat szerinti értéken (bejegyzésig) T 36. Követelés (részesedésből) - K 98. Rendkívüli bevételek Létesítő okirat szerinti értéken (bejegyzéskor): Jelentős veszteség keletkezhet az év végi értékelésnél (értékvesztés) T 17/37. Részesedések -K 36. Követelés (részesedésből)


2016-ig

2. Bejegyzés után teljesített apport Eszközök könyv szerinti értékén T 88. Rendk. ráf. (apportált eszk) – K 1-3. Eszközök Létesítő okirat szerinti értéken T 17/37. Részesedések - K 98. Rendkívüli bevételek

Ázsiós tőkeemelés pénzeszközzel - Tulajdonos társaságnál

Bejegyzés előtt fizetett összeg T 36. Követelés (részesedésből) - K 38. Pénzeszköz Bejegyzéskor: ázsiós tőkeemelésnél a fizetett teljes összeg kerül a részesedés bekerülési értékébe T 17/37. Részesedések -K 36. Követelés (részesedésből) Év végén részesedés értékelése: értékvesztés T 87. Részesedések értékvesztése - K 179/ 379. Részesedések

Ázsiós tőkeemelés - Tulajdonosnál NAV állásfoglalás

Tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés miatti adóalap-korrekció: Tao. tv. 8. § (1) bekezdés d) pont, 3. számú melléklet A) fejezet 11. pont)] Nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült, az adóalapnál elismert ráfordításnak a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései szerint előírt saját tőke jegyzett tőke arány, vagy a veszteség fedezetét szolgáló tőkeemelés révén szerzett tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés;

Ázsiós tőkeemelés - Tulajdonosnál NAV állásfoglalás A rendelkezés alapulvételével – a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés d) pontja alapján – az adózás előtti eredmény-növelési kötelezettség csak azokban az esetekben merül fel, ha a Ptk. hatálya alá tartozó (belföldi) gazdasági társaságokban a tulajdoni részesedést az adózó olyan tőkeemelés révén szerezte, amelynek célja -annak megszüntetése, hogy a társaság saját tőkéje a jegyzett tőke alatt maradjon (mert a társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezett a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével Gt. 51. §), vagy

Ázsiós tőkeemelés - Tulajdonosnál NAV állásfoglalás -veszteségrendezés, mert veszteség folytán a saját tőke a korlátolt felelősségű társaságnál a törzstőke felére, részvénytársaságnál az alaptőke kétharmadára csökkent (Gt. 143. §, 245. §), s az ilyen tőkeemelés következtében szerzett tulajdoni részesedésre az adózó értékvesztést számol el. [Nemzetgazdasági Minisztérium 10461/2/2010. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály


2016-tól

1. Apport, ha a bevitt vagyontárgy nem értékpapír (részesedés vagy tartósan adott kölcsön) veszteségjellegű különbözetnél Eszközök kivezetése könyv szerinti értékén T 3/4. Technikai számla K 1−3. Eszköz (nem részesedés, értékpapír, tartós kölcsön) Létesítő okirat szerinti értéken T 17/37. Részesedések - K 3/4. Technikai számla Apport vesztesége T 86. Egyéb ráfordítás - K 3/4. Technikai számla


2016-tól

1. Apport, ha a bevitt vagyontárgy nem értékpapír (részesedés vagy tartósan adott kölcsön) nyereségjellegű különbözetnél

Eszközök kivezetése könyv szerinti értékén T 3/4. Technikai számla K 1−3. Eszköz (nem részesedés, értékpapír, tartós kölcsön) Létesítő okirat szerinti értéken T 17/37. Részesedések - K 3/4. Technikai számla Apport nyeresége T 3/4. Technikai számla K

96. Egyéb bevételek


2016-tól

2. Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés apportálása veszteségjellegű különbözetnél Eszközök kivezetése könyv szerinti értékén T 3/4. Technikai számla – K T 17. Tartós részesedések Létesítő okirat szerinti értéken T 17/37. Részesedések - K 3/4. Technikai számla Apport vesztesége T 87. Rész-ből származó ráf.árf.veszt.- K 3/4. Technikai számla


2016-tól

2. Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés apportálása nyereségjellegű különbözetnél Eszközök kivezetése könyv szerinti értékén T 3/4. Technikai számla – K T 17. Tartós részesedések Létesítő okirat szerinti értéken T 17/37. Részesedések - K 3/4. Technikai számla Apport nyeresége T 3/4. Technikai számla K

97. Rész-ből származó bev.árf.nyer.


2016-tól

3. Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír vagy tartósan adott kölcsön apportja veszteségjellegű különbözetnél Eszközök kivezetése könyv szerinti értékén T 3/4. Technikai számla – K T 18-19. Tartós ÉP, kölcsön Létesítő okirat szerinti értéken T 17/37. Részesedések - K 3/4. Technikai számla Apport vesztesége T 87. Bef. pü-i e-ből sz.ráf.,árf.veszt. - K 3/4. Technikai számla


2016-tól

3. Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír vagy tartósan adott kölcsön apportja nyereségjellegű különbözetnél Eszközök kivezetése könyv szerinti értékén T 3/4. Technikai számla – K T 18-19. Tartós ÉP, kölcsön Létesítő okirat szerinti értéken T 17/37. Részesedések - K 3/4. Technikai számla Apport nyeresége T 3/4. Technikai számla K

97. Bef. pü-i e-ből sz.bev.árf.nyer

APPORT - Tulajdonos társaságnál 4.

2016-tól

Forgóeszközök között kimutatott részesedés vagy értékpapír apportálása

veszteségjellegű különbözetnél Eszközök kivezetése könyv szerinti értékén T 3/4. Technikai számla – K T 37. Részesedések, értékpapírok Létesítő okirat szerinti értéken T 17/37. Részesedések - K 3/4. Technikai számla Apport vesztesége T 87. Pénzügyi műv. egyéb ráf. - K 3/4. Technikai számla


2016-tól 4.

Forgóeszközök között kimutatott részesedés vagy értékpapír apportálása

nyereségjellegű különbözetnél Eszközök kivezetése könyv szerinti értékén T 3/4. Technikai számla – K T 37. Részesedések, értékpapírok Létesítő okirat szerinti értéken T 17/37. Részesedések - K 3/4. Technikai számla Apport nyeresége T 3/4. Technikai számla K

97. Pü-i műv. egyéb bevétele

Tőkeemelés jegyzett tőkén felüli vagyon terhére – Tulajdonos társaságnál Nem változik a tag részesedés szerzésének bekerülési értéke (nem könyvelendő), Eredményhatás: megszűnésekor!

tőkeleszállításkor,

értékesítéskor,

a

társaság

Tőkeemelés jegyzett tőkén felüli vagyon terhére – Magánszemély tulajdonosnál

-Nem minősül bevételnek a magánszemélynél „értékpapír magánszemély

formájában az

megszerzett

értékpapírt

társas

vagyoni

érték,

vállalkozás

ha

a

tagjaként,

részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként szerezte a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén” Szja tv. 77/A. §(2)b) -Szja fizetési kötelezettség: üzletrész értékesítésekor, apportálásakor

Tőkeemelés jegyzett tőkén felüli vagyon terhére – Befektetést élvező társaságnál Feltételei - fedezet vizsgálat: Sztv. 40. § (1) -a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében, vagy a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott -tőketartalék, valamint -az

-

osztalékként,

részesedésként,

kamatozó

részvény

kamataként,

illetve

osztalékelőlegként figyelembe nem vett - adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék arra fedezetet nyújt és -a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét.

Tőkeemelés jegyzett tőkén felüli vagyon terhére – Befektetést élvező társaságnál Feltételei:

Ptk. 3:201. §

-tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozata és -a törzstőke felemelésének fedezetét igazoló 6 hónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámoló vagy közbenső mérleg. Könyvelése: cégjegyzékbe történő bejegyzés napján T 412. Tőketartalék T413. Eredménytartalék

- K 411. JT

Devizás részesedések értékelése

Bekerülési értéke Külföldi pénzértékre szóló

értékpapírok átszámítása: a bekerülés

napjára vonatkozó választott devizaárfolyamon

Részesedések értéke átalakulás, egyesülés, szétválás esetén TULAJDONOSNÁL Bekerülési érték (megszerzett új részesedésre), a megszűnt részesedésre jutó: • Megszűnt társaság végleges vagyonmérleg szerinti arányos SAJÁT TŐKE értéke (beolvasztó társaság tulajdonosánál nincs megszűnt részesedés!) • Kiválásnál: kiválással létrejött társaság végleges vagyonmérleg szerinti arányos ST érték

Részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell elszámolni

2016-tól

„az átalakuló, egyesülő, szétváló gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés - a megszűnt részesedésre jutó, a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegével

azonos

összegű

-

bekerülési

értékének

a

különbözetét,

amennyiben a szerzett részesedés értéke a több (kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét kell figyelembe venni a különbözet számításánál); „

Sztv. 84.§ (2) d)

Részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell elszámolni 2016-tól „az átvevő gazdasági társaságon kívüli tulajdonosnál (tagnál) - a gazdasági társaság beolvadása esetén - a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a megszűnt részesedésre

jutó

-

a

jogelőd

gazdasági

társaság

végleges

vagyonmérlege szerinti - saját tőke értékének (mint a jogutód gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékének) a különbözetét, amennyiben a saját tőke értéke a több;”

Sztv. 84.§ (2) e)

Részesedések értékét megalapozó vagyonmérlegek átalakuláskor BEFEKTETÉST ÉLVEZŐ TÁRSASÁGNÁL • Megszűnt társaság végleges vagyonmérlegéből: Jogelődre vonatkozó saját tőke adatok (összeolvadó, csak a beolvadó, különváló társaságok) • Kiválásnál a kiváló társaság végleges vagyonmérlegéből: Jogutódra vonatkozó saját tőke adatok (kiválással létrejött társaság)

Részesedések értéke átalakulás, egyesülés, szétválás esetén TULAJDONOSNÁL 2016-ig Bruttó elszámolás elvének érvényesülése! Könyvelés 1. Könyv szerinti értéken T 88. Rendkívüli ráfordítások - K 1/3. Megszűnt részesedés

2. Megszerzett részesedés vagyonmérleg szerinti értéken T 1/3. Új részesedés - K 98. Rendkívüli bevételek

Részesedések könyvelése átalakulás, egyesülés, szétválás esetén 2016-tól NETTÓ ELSZÁMOLÁS ELVE! 1. Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés megszüntetése , könyvelés a tulajdonosnál veszteségjellegű különbözet esetén Eszközök kivezetése könyv szerinti értékén T 3/4. Technikai számla – K T 17. Tartós részesedések Létesítő okirat szerinti értéken T 17/37. Részesedések - K 3/4. Technikai számla Apport vesztesége T 87. Rész-ből származó ráf.árf.veszt.- K 3/4. Technikai szla

Részesedések könyvelése átalakulás, egyesülés, szétválás esetén 2016-tól 1. Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés megszüntetése , könyvelés a tulajdonosnál nyereségjellegű különbözet esetén Eszközök kivezetése könyv szerinti értékén T 3/4. Technikai számla – K T 17. Tartós részesedések Létesítő okirat szerinti értéken T 17/37. Részesedések - K 3/4. Technikai számla Apport nyeresége T 3/4. Technikai számla K

97. Rész-ből származó bev.árf.nyer.

Részesedések könyvelése átalakulás, egyesülés, szétválás esetén 2016-tól 1. Forgóeszközök között kimutatott részesedés megszüntetése , könyvelés a tulajdonosnál veszteségjellegű különbözet esetén Eszközök kivezetése könyv szerinti értékén T 3/4. Technikai számla – K T 37. Részesedések Létesítő okirat szerinti értéken T 17/37. Részesedések - K 3/4. Technikai számla Apport vesztesége T 87. Pénzügyi műv. egyéb ráf. - K 3/4. Technikai számla

Részesedések könyvelése átalakulás, egyesülés, szétválás esetén 2016-tól 1. Forgóeszközök között kimutatott részesedés megszüntetése , könyvelés a tulajdonosnál nyereségjellegű különbözet esetén Eszközök kivezetése könyv szerinti értékén T 3/4. Technikai számla – K T 37. Részesedések Létesítő okirat szerinti értéken T 17/37. Részesedések - K 3/4. Technikai számla Apport nyeresége T 3/4. Technikai számla - K

97. Pü-i műv. egyéb bevétele

Részesedések elszámolása tőkekivonáskor BEFEKTETÉST ÉLVEZŐ TÁRSASÁGNÁL A törzstőke nem szállítható le a törvényben meghatározott minimális összege alá, A törzstőke-leszállítás összege az egyes tagok törzsbetéteit törzsbetéteik arányában csökkenti A tagok legalább háromnegyedes többséggel meghozott határozata szükséges, A határozatnak tartalmaznia kell: -a leszállított törzstőke nagyságát, -a tagok törzsbetéteinek a törzstőke-leszállítás utáni mértékét, -a törzstőke-leszállítás indokát,

Részesedések elszámolása tőkekivonáskor BEFEKTETÉST ÉLVEZŐ TÁRSASÁGNÁL •

A határozatra vonatkozóan:

- Bejelentési kötelezettség a meghozatalától számított 30 napon belüli Cégbíróság felé, - Közzétételi kötelezettség; kétszer egymás a Cégközlönyben (kétszer egymás után 30 napos időközzel), - Első közzététellel egyidejűleg kötelező az ismert hitelezők közvetlen értesítése (felhívás a biztosíték iránti igények bejelentésére: második közzétételtől számított 30 napon belül tehetik meg) - Meghiúsul a törzstőke leszállítása: ha a társaság nem nyújt megfelelő biztosítékot

Tőkekivonás miatti jegyzett tőke csökkenés Befektetést élvező társaságnál Jegyzett tőke kivezetése névértéken (cégbejegyzés napján) T 411. JT – K 47. Kötelezettség Arányos TT és ET kivezetése T 412. TT, 413. ET – K 47. Kötelezettség Megszűnő részesedésre jutó LT: nem csökkenthető a LT összege kiadása: EREDMÉNYTARTALÉKBÓL Átadott eszköz elszámolása az értékesítés szabályai szerint: Követelés/kötelezettség összevezetésével

Tőkekivonás miatti jegyzett tőke csökkenés Tulajdonosnál 2016-ig Tőkeleszállítás bejegyzéskor Részesedés kivezetése T 88. Rendkívüli ráfordítások - K 1/3. Részesedés Járó ellenérték T 36. Egyéb követelés K 98. Rendkívüli bevételek Átvett egyéb eszközök T 1−3. Eszközök - K 47. Egyéb kötelezettségek T 466. Előzetes áfa - K 47. Egyéb kötelezettségek T 47. Egyéb kötelezettségek - K 36. Egyéb követelések

Tőkekivonás miatti jegyzett tőke csökkenés Tulajdonosnál

2016-tól

Eltérés a korábbi szabályozástól: - Nettó módon történő elszámolás (technikai számla) - Rendkívüli eredmény helyett: pénzügyi Tőkeleszállítás bejegyzéskor Részesedés kivezetése: T ¾. Technikai számla - K 1/3. Részesedés Járó ellenérték T 36. Egyéb követelés K 3/4. Technikai számla Nyereség/veszteség elszámolása - Részesedésekből származó bev. árf. nyer./ráf.árf.veszt. - Pénzügyi műv. Egyéb bev./ráford.


Tao. tv. 7.§.(1) gy)

a tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál) az adózás előtti eredményt csökkenti: 1. a kivezetett (részben kivezetett) részesedés - ideértve az előtársasággal szemben a vagyoni hozzájárulás alapján kimutatott követelést is, de ide nem értve az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedést - következtében az adóévben elszámolt bevétel csökkentve a részesedés(10) bekezdés szerinti bekerülési értékének a könyv szerinti értéket meghaladó részével, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás következtében szűnt meg, illetve csökkent, figyelemmel a 2. pontban foglaltakra, 2. az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedés 1. pont szerinti kivonásakor a kivezetés következtében az adóévben elszámolt bevétel csökkentve a részesedés (10) bekezdés szerinti bekerülési értékének a könyv szerinti értéket meghaladó részével, legfeljebb a 8. § (1) bekezdésének f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt - és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összeg,


Tao.tv. 7.§.(10)

Az (1) bekezdés gy) pontjának alkalmazásakor a kivezetett részesedés értéke a) a részesedés bekerülési értéke - de a jogelődtől átvett részesedésnek legalább a jogelődnél kimutatott bekerülési értéke azon tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál), amely jogutódlással alakult meg -, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása, vagy - azon tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál), amely a jogutódban nem kíván részt venni - átalakulás, egyesülés, szétválás miatt szűnt meg, illetve csökkent, b) a részesedés könyv szerinti értéke, vagy - a tag (részvényes, üzletrésztulajdonos) választása szerint - az a) pontban meghatározott érték azon tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál), amely a jogutódban is részt kíván venni.


Tao.tv. 8.§.(1)r)

a 7. § (1) bekezdésének gy) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből a kedvezményezett átalakulás alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeg, figyelemmel a (7) bekezdésben foglaltakra,


Tao.tv. 8.§.(7)

Abban az esetben, ha a részesedés nyilvántartásból történő kivezetése újabb kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere következtében történő részesedésszerzés miatt következik be, az adózónak nem kell az r) …. foglaltakat alkalmaznia. Az utóbbi részesedés szerzésére tekintettel adózás előtti eredmény csökkentésként számításba vett összegként kell azonban figyelembe vennie a korábbi kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere alapján érvényesített adózás előtti eredménycsökkentésből azt a részt, amelyet növelésként még nem vett számításba.

Részesedések értéke és a pótbefizetés Befektetést élvező társaságnál Pótbefizetés teljesítésekor: T 1-3. Eszközök - K 414. Lekötött tartalék Saját tőke értéke: növekszik Megszüntetése: T 414.

-

K 38.

Egyéb eszközzel történő megszüntetésnél: értékesítés szabályai!

Részesedések értéke és a pótbefizetés Tulajdonosnál Pótbefizetés teljesítésekor: T 413. Eredménytartalék - K 38. Pénzeszköz Tulajdonos cég saját tőke értéke: csökken Részesedés év végi értékelésénél: további ÉV elszámolása már nem indokolt , De: tulajdonosnál adódhat saját tőke problémát okozhat Megszüntetése: T 38. Pénzeszköz -

K 413. Eredménytartalék

Egyéb eszközzel történő megszüntetésnél: értékesítés szabályai szerint!

Értékvesztés Ha a mérlegkészítés időpontjában a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen meghaladja a piaci értéket: T 87 - K 17/37 Az értékvesztés megítélésének szempontjai: – piaci tendenciák, tőzsdei árfolyamok –megszűnő társaságnál a várhatóan megtérülő összeg –saját tőke / jegyzett tőke aránya –könyv szerinti érték / névérték aránya

Részesedések értékelése Időpontja: a mérleg fordulónapja (mérlegkészítéskor ismert információk alapján) Értékvesztés elszámolásának feltételei A három feltételnek egyidejűleg kell fennállnia 1. A könyv szerinti érték meghaladja a – felhalmozott kamattal csökkentett – piaci értéket 2. A különbözet jelentős nagyságrendű (a számviteli politikában rögzített „jelentős” mértékkel mérve) 3. A különbözet tartósan fennáll (1 év óta fennáll, vagy végleges) Az értékelést megelőző múltbeli időszak tapasztalati adatai és az értékelést követő, jól előrevetíthető jövőbeli időszak becsült adatai alapján, amelyeket minden esetben bizonylatokkal kell alátámasztani, Értékvesztés elszámolása: pénzügyi műveletek ráfordításai Értékvesztés visszaírása (mérlegkészítéskori piaci értéke tartósan és jelentős összeggel nagyobb a könyv szerinti értéknél) : pénzügyi műveletek ráfordításait csökkenti Értékhelyesbítés lehetősége: a visszaírás feletti különbözetre

Értékvesztés - Szt. 54.§ „54. § (1) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel - értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. (2) Az (1) bekezdés szerinti befektetés piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni: a) a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, annak tartós tendenciáját, b) a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeget, c) a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó részt, külföldi pénzértékre szóló befektetés esetén a 60. § szerinti, az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken.”

Értékvesztés elszámolásának általános szabálya A mérlegtételek értékelése során figyelembe kell venni - az 52-56. §-ban foglaltak alapján -, minden olyan értékcsökkenést, értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti, és amely a mérlegkészítésig, tartósság minősítésénél figyelembe veendő: múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján a különbözet legalább egy évig fennáll, - A különbözet tartósnak minősül akkor is, ha az az értékeléskor a rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető. Szt 46. § (4)

Értékvesztés visszaírása Ha a befektetés mérlegkészítéskori piaci értéke tartósan és jelentős összeggel nagyobb a könyv szerinti értéknél, Maximum: az eredeti bekerülési értékig, Könyvelés:

T 17/37 - K 87

További különbözet esetén: lehetőség az értékhelyesbítés

Értékhelyesbítés A mérlegkészítéskori piaci érték és a könyv szerinti érték pozitív különbözete. Elszámolása lehetőség a befektetett eszközök bizonyos körében, ha a piaci érték jelentősen meghaladja az esetleges terven felüli értékcsökkenés visszaírása utáni könyv szerinti értéket. A piaci értéket könyvvizsgáló által hitelesíttetni kell. Értékhelyesbítés összege mindig meg kell egyezzen a saját tőke értékelési tartalékával.

Értékhelyesbítéssel érintett eszközök Immateriális javak

Vagyoni értékű jogok

Szellemi termékek

Tárgyi eszközök

Minden tárgyi eszköz

Kivéve: Beruházások, TE-re adott előleg

Befektetett pénzügyi eszközök

Tartós részesedések

Könyvviteli elszámolás Értékhelyesbítés elszámolása az 1. évben: T 17. Rész. ért. helyesbítése - K 417. Értékelési tartalék

Következő években: T 17. Rész. ért. helyesbítése - K 417. Értékelési tartalék Vagy K 417. Értékelési tartalék

- K 17. Rész. ért. helyesbítése

Devizás részesedések év végi értékelése

Mérlegérték levezetése: Bekerülési érték (aktivált érték) (- )évközi csökkenés = Bekerülési érték év végén (könyv szerinti érték) (-) értékvesztés (+) értékvesztés visszaírása (±) deviza árfolyam különbözet = Mérlegérték

Követelések év végi értékelése Követelések minősítése

Adós nem teljesített a mérlegkészítésig

Fizetési határidő

Fordulónap előtt

Követelések minősítése  Elengedett követelés:  Behajthatatlan követelés:

 ÉRTÉKVESZTÉS:

Fordulónap után

Hitelezési veszteség?

ÉV KÖZBEN állománycsökkenés (2015-ben):* 88 (T) – 3. Követelések (K)* Legkésőbb év végén állománycsökkenés: ha pénzügyi rendezése biztosan elmarad 86 (T) – 3 (K) Év végén mérlegérték csökkenés, ha a pénzügyi rendezése kétséges 86 (T) – 3. Vevők értékvesztése (K) *Megjegyzés: 2016-tól 86. Egyéb ráfordítás

KÖVETELÉSEK ÉV VÉGI ÉRTÉKELÉSE ÉRTÉKELÉS SORRENDJE: 1. Behajthatatlan követelések elszámolása:

behajthatatlanság tényét és mértékét az adózónak kell bizonyítania a jogcímek dokumentálásával 2. Értékvesztés elszámolása: óvatosság elvének érvényesítése 3. Értékvesztés visszaírása 4. Év végi devizás követelések átértékelése

Behajthatatlan követelés – Sztv. a) Amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet (nemleges foglalási jegyzőkönyv), b) Amelyet a hitelező a csődeljárás, felszámolási eljárás az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett, c) Amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás szerint nincs fedezet, d) Amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás bejegyzésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, SZTV. 3.§ (4) 10.

Behajthatatlan követelés – Sztv. e) Amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással – a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban

a

követelés

várhatóan

behajtható

összegével

(a

végrehajtás

veszteséget eredményez), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatás „igazoltan” nem jár eredménnyel, f) Amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet, g) Amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell! SZTV. 3.§ (4) 10.

Behajthatatlan követelés Gyakorlati kérdések: Behajthatatlanság tényét és mértékét dokumentálni kell: - mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információkra alapozva, - szigorúan a fogalmaknál felsorolt esetekben behajthatatlan; - A követelések behajthatatlanná minősítésének részletes szabályait a számviteli politikában rögzíteni szükséges. Végrehajtó nemleges jegyzőkönyve alapján, Csődegyezség résztvevőkre),

aláírt

megállapodása

szerint

(csődegyezségben

Felszámolási eljárásnál: egyezségi megállapodás a elengedéséről, felszámoló behajthatatlansági nyilatkozata, vagyonfelosztási javaslat alapján,

követelés illetve a

Költség/haszon elve alkalmazásánál: a számviteli politikában meghatározandó összeg dokumentumokkal igazolva (végrehajtás, a fizetési meghagyás, illetve a bírósági költségek

Behajthatatlan követelések Gyakorlati kérdések: Adós nem lelhető fel: postáról visszaérkezett fizetési felszólítás önmagában nem elégséges! Bíróság előtt nem érvényesíthető követelés: be nem jelentett követelés! Elévült követelés: általában 5 év -2013-ban életbe lépett új Ptk.-ból elévülés megszakítási jogcímei közül kikerült az írásos felszólítás, így -2018-ban minden olyan jelenleg fennálló követelés el fog évülni, amelyet a kötelezett nem ismert el és érvényesítését bírósági úton nem érvényesítették

Behajthatatlan követelések Gyakorlati kérdések: Mérlegben év végén szerepeltethető követelések: - elismert, - jogszerűen követelhető, - behajtható összegei. Részben, vagy egészében behajthatatlan követeléseket: legkésőbb mérlegkészítéskor hitelezési veszteségként kell leírni.

Értékvesztés elszámolásának általános szabálya A mérlegtételek értékelése során figyelembe kell venni - az 52-56. §-ban foglaltak alapján -, minden olyan értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti, és amely a mérlegkészítésig ki nem egyenlített, tartósság minősítésénél figyelembe veendő: - múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján a különbözet legalább egy évig fennáll, - A különbözet tartósnak minősül akkor is, ha az az értékeléskor a rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető. Szt 46. § (4)

Követelések értékvesztése Szt 55. § (1) El kell számolni: - Adós minősítése alapján - Fordulónapján fennálló és mérlegkészítésig pénzügyileg nem rendezett követelésekre (követelésjellegű időbelire is) - A mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - A könyv szerinti érték a várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű - különbözetre, ha - A különbözet tartós és jelentős.

Adósonként kisösszegű követelések speciális kezelési módja Az adósonként kisösszegű követelések könyvvitelben elkülönített csoportjára: - az adósok együttes minősítése alapján (becsléssel) - százalékosan is meghatározható (egy összegben elszámolható), - elkülönítetten kimutatható - ez esetben a következő évi mérlegfordulónapi értékeléskor az adósonként kisösszegű követelések %-osan meghatározott értékvesztésének összege és az előző évi azonos csoport szintjén mutatkozó különbözetet - előjelének megfelelően további értékvesztésként, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásaként kell elszámolni.

Szt 55. § (2)

ADÓSONKÉNT KISÖSSZEGŰ KÖVETELÉSEK ÉRTÉKVESZTÉSE Besorolás elve: Számviteli politika alapján ADÓSOK együttes minősítése alapján (becslés) ->ÉV módszere -> számviteli politika FORDULÓNAPON a csoportban (összevontan) szereplő, FORDULÓNAPIG ki nem egyenlített kisösszegű követelések

Elkülönített nyilvántartás DE: csoportban lévő követelések évközi változása egyedileg könyvelendő - Befolyt összegek - Behajthatatlan - Elengedett SZTV 55.§ (2)

Jelentős különbözet meghatározása a számviteli politikában

Elkülönített csoport év végi minősítése szerinti ÉV vagy ÉV visszaírása<-> Előző évi ÉV különbözete (ÁV)

Értékvesztés visszaírása

az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értékét a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést kell visszaírni A visszaírással a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a 65. §(1)-(3) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi … értékét (devizás követeléseknél a nyilvántartási árfolyamon számítva). Könyvelése 2016-ban is: (T) 319 - (K) 96 Szt 55.§(3)

Követelés értékvesztésének visszaírása ADÓS MINŐSÍTÉSE alapján (egyedileg)

Csak év végén (fordulónapon fennálló és mérlegkészítésig nem rendezett összegekre)

Korábban elszámol ÉV összegéig

Sztv. 55.§(3) Nyilvántartás szerinti árfolyam

Várhatóan megtérülő összeg > KSZÉ

MAX a követelés KSZÉ-ig: Devizásnál: Elismert devizaösszeg - ÉV devizában + ÉV visszaírás devizában

Követelés – Tao.tv. 4. § 4/a. behajthatatlan követelés: az a követelés, amely megfelel a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés fogalmának, valamint azon követelés bekerülési értékének 20 %-a, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető; 2016-tól pontosított szöveg

Követelés – Tao.tv. 7. § (1) az adózás előtti eredményt csökkenti: n) a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés, a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész, valamint a követelés átruházásakor, kiegyenlítésekor, beszámításakor elszámolt bevétel, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés; e rendelkezést a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre, befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre nem alkalmazza,„

Nyilvántartott értékvesztés Tao. tv. szerinti 20 %-os behajthatatlan követelés: alátámasztása elkülönült számítást igényelhet, ha a nyilvántartott értékvesztés nincs a könyvviteli nyilvántartásokban, általában eltér a számviteli nyilvántartások szerinti halmozott értékvesztések összegeitől, az elévült és bíróság előtt nem érvényesíthető követelés összegeit is vizsgálni kell a 20%-os szabály alkalmazásánál: nem minősül az adózásnál elismert behajthatatlan követelésnek.

Követelés – Tao.tv. 8. § (1) az adózás előtti eredményt növeli: „gy) az adóévben követelésre (kivéve hitelintézetnél és pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó és befektetési vállalkozásnál a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelést) elszámolt értékvesztés összege, h) a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés, kivéve 1. ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy 2. ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll,”

Követelés átalakuláskor– Tao.tv. „a jogutód a végleges vagyonmérlege szerint a jogelődtől átvett követelésre a könyv szerinti értéket meghaladóan befolyt összeg alapján, valamint e követelés behajthatatlanná válása esetén az átalakulást, egyesülést, szétválást követően úgy módosítja adózás előtti eredményét, ahogyan azt a jogelőd tette volna, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás nem történt volna meg.” Tao. 16.§ (2)i)

Követelés – Tao.tv. 3. számú melléklet: A) Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások

„10. A bíróság előtt nem érvényesíthető, továbbá az elévült követelés miatt elszámolt ráfordítás.”

Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások Tao.tv. 3/A. sz.melléklet 13. 2016-tól ”az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredményében bevételként elszámolta és az eredménye e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol; „

A KÖVETELÉSEK ÉRTÉKVESZTÉSE, AZ ÉRTÉKVESZTÉS VISSZAÍRÁSA, A BEHAJTHATATLAN ÉS AZ ELENGEDETT KÖVETELÉS FIGYELEMBEVÉTELE A TÁRSASÁGI ADÓ ALAPJÁNÁL

Növelő tételek Az adóévben: Sztv. szerint elszámolt értékvesztés összege. KIVÉVE: pü/bef szolgáltatások……… Tao.8. § (1) gy Adóévben (behajthatatlan követelésnek nem minősülő) elengedett követelés összege Tao.8. § (1) h) Kivéve: - magánszeméllyel szembeni, vagy - kapcsolt vállalkozási viszonyban nem állóval szembeni követelés Nem a vállalkozás érdekében felmerült ktg/ráf: - Bíróság előtt nem érvényesíthető, - Elévült követelések Tao. 3. sz. melléklet 10. pont Nem a vállalkozás érdekében felmerült - 3. sz. melléklet 13. pont

Csökkentő tételek Az adóévben: Sztv. szerint elszámolt visszaírt értékvesztés összege. Tao.7. § (1) n A követelés bekerülési értékéből behajthatatlanná vált rész. Tao. 7. §. (1. n) Követelés átruházásakor, kiegyenlítésekor, beszámításakor elszámolt bevétel. Tao.7. §. (1. n) Maximum a nyilvántartott értékvesztésig Behajthatatlan követelés fogalma: TAO tv. 4.§ 4/a

Követelés – kiválás gyakorlati kérdése Követelés, ha a kiválást követően válik behajthatatlanná?

Kiválással létrejövő jogutódhoz került Számviteli bekerülési értéke: értékvesztéssel csökkentett érték Jogutódnál: nincs nyilvántartva a Sztv szerinti ÉV összege

Követelések az adózó átalakulásakor, egyesülésekor, szétválásakor Jogutódnál a jogelődtől átvett követelés: Végleges vagyonmérlege szerinti értéken, A vagyonmérleg szerinti értéket meghaladóan befolyt összeg, valamint A követelés behajthatatlanná válása esetén : úgy módosítja adózás előtti eredményét, ahogyan azt a jogelőd tette volna (ha az átalakulás, egyesülés, szétválás nem történt volna meg). Tao. 16. § (2) i)

Devizás tételek a beszámolóban Mérleghez kapcsolódó

Eszközök

Pénzeszközök Követelések Értékpapírok és részesedések Devizában adott elől. Köv. jellegű AIE

Eredménykimutatáshoz kapcsolódó

Források

Ráfordítások

Bevételek

(Költségek) Kötelezettségek hátrasorolt hosszú rövid Vevőtől kapott elől. KÖT. jellegű PIE

DEVIZAALAPÚAK IS!!! Év közben: Állományba vételkor (növekedés). Állományból kivezetéskor (csökkenés). Év végén: Mérlegértékelés.

Felmerült költségek

Árbevételek

Egyéb ráfordítások

Egyéb bevételek

Pénzügyi ráfordít.

Pénzügyi bevételek

(Rendkívüli ráf.)

(Rendkívüli bev.)

Év közben: Állományba vételkor (növekedés). Állományból kivezetéskor (csökkenés). Év végén: N i n c s é r t é k e l é s.

Év közbeni alkalmazandó árfolyamok alapesetei - Sztv. Eszköz oldalon (1-3 szlaoszt): aktiválás (növekedés) választott árfolyamon kivezetés (csökkenés) könyv szerinti árfolyam Forrás oldalon (4 szlaoszt): passziválás (növekedés) választott árfolyamon kivezetés (csökkenés) könyv szerinti árfolyam Eredmény oldalon (5-9 szlaoszt): elszámolás (növekedés) eszk/forrás számlával megegyezően (csak bekerülési árfolyam alkalmazása) 85

Gyakorlati kérdés

Át kell-e értékelni a külföldi pénzértékre szóló elengedett kötelezettséget az elengedés napjára vonatkozó árfolyamra ? Válasz

Külföldi pénzértékre szóló kötelezettség elengedése esetén a könyv szerinti értéket kell kivezetni és elszámolni egyéb bevételként. Az eredmény-kimutatás kategóriái nem minősülnek devizás tételnek!

Devizás értékelés gyakorlati kérdései Számviteli tv. szerinti kérdések Állományba vétel Választható árfolyam: - Számvitel politika szerinti (főszabály) Átszámítás dátuma (alkalmazott árfolyam) - Főszabály: szerződés szerinti teljesítés napja szerinti - Amennyiben a választott hitelintézet adott napon belül többször is jegyez árfolyamot: a számviteli politikában meghatározott árfolyamon - Választható: Áfa tv. szerinti árfolyam is

Választható árfolyamok - számvitel politika szerint Főszabály szerint MNB által meghirdetett árfolyam Európai Központi Bank árfolyama Választott kereskedelmi bank eladás és vételi árfolyam átlaga MNB által nem jegyzett, nem konvertibilis valuta/deviza esetén: szabadpiaci árfolyam Áfa tv. szerinti árfolyam Indokolt esetben • választott kereskedelmi bank vételi árfolyama • választott kereskedelmi bank eladási árfolyama indokolt!

88

Állományba vételkori árfolyamok speciális esetei

•

Valuta/deviza vásárlás, beváltás Ft-ért:

tényleges átváltási árfolyamon (eladási árfolyam) •

Ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése valutában történik:

fizetett valuta könyv szerinti árfolyamán is meghatározható •

Bartel ügylet:

az első ügylet napja szerinti árfolyamon •

Követelés ellenében elfogadott váltó

könyv szerinti árfolyam •

Deviza hitel felvét, ha Ft bankba kerül az összege

kapott Ft értéken (vételi árfolyam), árfolyamkülönbözet lesz!

89

Könyv szerinti árfolyam számítása

•

FIFO módszerrel,

•

Átlagárfolyam szerint Számítása:

Átlagár

forint egyenleg deviza egyenleg

90

Év végi összevont árfolyam különbözet A könyv szerinti érték megállapítása. 1. lépés Az évközi könyvelés és az év végi (egyéb) értékelési munkálatok végeredményeként kapott érték. Fordulónapi érték (a választott árfolyam szerinti érték) meghatározása. 2. lépés Minden devizás tételnél - deviza alapú ügyletek is! - külön-külön: D * Ft/D = Fordulónapi árfolyamon számított érték. KIVÉVE: Sztv. 47.§ (4) Árfolyam-különbözet megállapítása 3. lépés Minden devizás tételre külön-külön: (2. lépés–1. lépés) = Árfolyam-különböz. Összevont árfolyam átértékelési különbözet elszámolása

4. lépés Pénzügyi műveletek bevétele

vagy

Pénzügyi műveletek ráfordítása 91

Kivételes kezelési mód az év végi összevont árfolyam különbözet elszámolásánál ESZKÖZ BEKERÜLÉSI ÉRTÉK (nem része az év végi összevont deviza árfolyam különbözetnek): „a

beruházáshoz,

kapcsolódó

-

a

vagyoni

devizaszámlán

értékű meglévő

joghoz

közvetlenül

devizakészlettel

nem

fedezett - devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyamkülönbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség;” Sztv. 47.§(4)

Alkalmazandó árfolyam - áfa belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet deviza eladási vagy MNB/EKB hivatalos árfolyamán

A döntéséről az állami adóhatóságnak előzetes bejelentés!!! december 20-ig

Ha a teljesítés időpontjában (adott napon) nem történik árfolyamjegyzés, az azt megelőző utolsó jegyzési árfolyamot kell alkalmazni az adóalap megállapítása során

93

Devizás értékelés – ÁFA törvény Átszámítás dátuma (alkalmazott árfolyam) - Főszabály: teljesítés napja szerinti, - Előlegnél: jóváírás napja szerinti (véglegessé válik), illetve…. - Időszakos elszámolású ügyleteknél : fizetési határidő szerinti, illetve….. - Fordított adózású (termékimport, közösségi) ügyleteknél: Áfa fizetési kötelezettség keletkezési időpontja szerinti Számla kibocsátás napja szerinti, Legkésőbb a teljesítést követő hó 15-én érvényes árfolyamon

Devizás értékelés – ÁFA törvény •

2015-től előleg áfa fizetési kötelezettsége:

- az előlegként átvett pénzösszegnél: pénz átvétele (jóváírása) napja - bármilyen egyéb vagyoni előny előlegként történő megszerzésénél: vagyoni előny megszerzésének időpontja •

Külföldi fizetőeszköz esetén: a vagyoni előny megszerzésnek napján érvényes árfolyammal kell számolni.

•

Végszámla: az előleg fölötti áfa tartalomra alkalmazandó a teljesítési időpont szerinti új árfolyam.

Késedelmes fizetések, behajtási költségátalány

Késedelmes fizetések Ptk alapján  Kötelezett - Ptk. 6:48. §  a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni,  akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt.  Fizetési késedelem - Ptk.6:154.§ (3) A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késelemből eredő, pénztartozás esetén a késedelmi kamatot meghaladó kárát, kivéve, ha a késedelmét kimenti.

Késedelmi kamat Ptk szerint Fizetési késedelem - Ptk. 6:155.§ (1), (4) vállalkozások közötti szerződésekre, továbbá pénztartozás fizetésére kötelezett hatósággal kötött szerződésekre vonatkozóan

késedelmi kamat: jegybanki alapkamat + 8% (késedelemmel érintett naptári félév első napja szerinti az irányadó az adott naptári félév teljes idejére) SEMMIS:  Vállalkozások közötti szerződéseknél a késedelmi kamatot kizáró,

 szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamatot kizáró vagy azt a fentiekben meghatározott mértékhez képest alacsonyabb értékben meghatározó szerződési feltétel  kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles.

Pénztartozás teljesítése Ptk szerint ELSZÁMOLÁSI SORREND (Ptk. 6:46. §) ha a fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő (a jogosult eltérően nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel) -elsősorban a költségekre, majd -a kamatokra végül - a főtartozásra kell elszámolni” Ptk. szerinti elszámolási sorrend megengedő szabály, attól a jogosult eltérhet,

2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 52/A. §: 2015. 02. 28-tól 53/B. § Behajtási költségátalány törölve! 52/A. § Ha ………a pénztartozás a kamatfeltételek változása esetén kamatmentessé vagy negatív kamatozásúvá válna, a pénztartozást - a felek erre vonatkozó kifejezett eltérő rendelkezése hiányában - 0.01%-os kamattal kamatozóként kell értelmezni mindaddig, amíg a kamat ezt a mértéket meg nem haladja.

Bodzási Balázs helyettes államtitkár, Igazságügyi Minisztérium Néhány gondolat a behajtási költségátalányról

Késedelmes fizetések, behajtási költségátalány Kereskedelmi

ügyletekhez

kapcsolódó

késedelmes

fizetések

elleni

fellépésről szóló 2011/7/EU irányelv Amennyiben kereskedelmi ügyletekben a 3. vagy a 4. cikkel összhangban késedelmi kamat válik esedékessé, a hitelező jogosult az adóstól legalább negyven EUR összegű átalány megfizetését követelni, átalányösszeg külön fizetési felszólítás nélkül váljon esedékessé, hitelező jogosult az ezen felüli kárának a megtérítését is követelni, behajtási költségátalány akkor jár, ha késedelmi kamat is jár, irányelv kizárólag a magánjogi szabályok tekintetében fogalmaz meg átültetendő rendelkezéseket, számviteli, illeték- és adójogi vonatkozásokat tagállamok hatáskörébe engedi.

2016. évi IX. törvény: behajtási költségátalányról 1. § E törvény hatálya a vállalkozások, valamint a vállalkozás és szerződő hatóság közötti kereskedelmi ügyletek ellenértékének kiegyenlítéseként teljesített valamennyi fizetésre kiterjed . 2. § E törvény alkalmazásában : 1. kereskedelmi ügylet: vállalkozások, illetve vállalkozások és szerződő hatóságok között lebonyolított olyan ügylet, amelynek tárgya fizetés ellenében áruk adásvétele vagy szolgáltatások nyújtása ; (korábban: …..szerződés esetén) 2. szerződő hatóság: a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti ajánlatkérő, akkor is, ha közbeszerzési eljárás lefolytatására nem köteles ; 3. vállalkozás : szerződő hatóságnak nem minősülő, önálló gazdasági vagy szakmai tevékenységet folytató szervezet, még ha az adott tevékenységet egyetlen személy is végzi .

2016. évi IX. törvény: behajtási költségátalányról 3. § ( I) Vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezettet, szerződő hatóságnak vállalkozással kötött szerződése esetén pedig a szerződő hatóságot (a továbbiakban együtt: kötelezett) terhelő, kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, a Magyar Nemzeti Bank — késedelem kezdőnapján érvényes — hivatalos deviza középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre tarthat

igényt (behajtási

költségátalány). (2) A behajtási költségátalányt az arra jogosult a késedelem bekövetkezésétől számított egy

éves jogvesztő határidőn belül követelheti . A követelés esedékességének időpontja önkéntes teljesítés esetén ennek időpontja, önkéntes teljesítés hiányában a teljesítésre való első felszólítás időpontja. (ÉRVÉNYESÍTHETŐSÉG során van mód a kimentésre!!!) (3) A kötelezett a behajtási költségátalány megfizetésére nem köteles, ha az erre irányuló igény érvényesítése során a késedelmét kimenti .

2016. évi IX. törvény: behajtási költségátalányról (4) A behajtási költségátalány megfizetésére irányuló kötelezettség teljesítése nem mentesít a

késedelem egyéb jogkövetkezményei alól ; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. (5) A behajtási költségátalányt kizáró vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis. 4. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba . 5. § E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését megelőzően kötött kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén is alkalmazni kell azzal, hogy a törvény hatálybalépésekor fennálló késedelem esetén a behajtási költségátalány érvényesítésére megszabott jogvesztő határidőt e törvény hatálybalépésétől kell számítani .

2016. évi IX. törvény: behajtási költségátalányról 7.§ A számvitelről szóló 2000 . évi C. tv. 177. §-a a következő (56) bekezdéssel egészül ki : „(56) A behajtási költségátalányról szóló 2016 . évi 9. törvény hatálybalépésével egyidejűleg a vállalkozó a könyvviteli nyilvántartásában (mérlegében) kimutatott, behajtási költségátalányból származó kötelezettséget – ha azt ezen időpontig tőle a jogosult nem követelte -- az egyéb bevételekkel szemben megszünteti .” 8. § Hatályát veszti a) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:155. § (2) bekezdése , b) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013 . évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló` 2013 . évi CLXXVII, törvény „22/13. Behajtási költségátalány megfizetése” alcíme és 53/B . §-a .

Behajtási költségátalány – átmeneti szabályok amennyiben a vállalkozás a törvény hatálybalépésekor 2015-re vonatkozóan még nem rendelkezik elfogadott beszámolóval:  2013-2014. évi kötelezettségeket a 2015-ös üzleti évre indokolt egyéb bevételként megszüntetni  2015-ös késedelmekből adódóan elszámolt kötelezettségeket stornózni. Elengedés esetén: nem kell 30 napon belül bejelentenie az adóhatóság felé (nem minősül ajándéknak): NAV tájékoztató!!! [NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3158844034]: Még nem módosították!!!

Fizetendő behajtási költségátalány könyvelése

86

47

96 (3. Elengedéskor, elévüléskor)

38 2. Pénzügyi rendezéskor

1. Esedékességkor

Példák a részesedésekhez, saját tőkéhez és követelésekhez kapcsolódó gazdasági eseményekre.

Részesedés értékelése 1. Példa: Leértékelő Zrt. 2012. június 1-jén részvényt vásárolt. Vételár Társaság jegyzett tőkéje Részesedés szerzés mértéke Besorolás:

6.500 eFt 30.000 eFt 20 % forgatási célú

Piaci értéke: - Fordulónapon

7.000 eFt

- Mérlegkészítéskor

6.000 eFt

Részesedés értékelése Számviteli politika szerint a társaság:

- a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti eltérést tartósnak és jelentősnek minősíti - alkalmazza az értékhelyesbítést Feladat: Könyvelje a részvénnyel kapcsolatos gazdasági eseményeket!

Részesedés értékelése Megoldás • Részvény vásárlás T 37. Forgatási célú egyéb részesedések

6.500

K 384. Elszámolási betétszámla

6.500

• Értékvesztés elszámolása (6.500 – 6.000) Névérték (30.000*0,2) = Mérlegkészítéskori érték T 87. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 500 eFt K 37. Értékpapírok értékvesztése

500 eFt

Részesedés értékelése 2. Példa: Felértékelő Zrt. 2012. június 1-jén részvényt vásárolt. Vételár Társaság jegyzett tőkéje Részesedés szerzés Besorolás

6.500 eFt 30.000 eFt 20 % forgatási célú

Piaci értéke: -Fordulónapon

7.000 eFt

-Mérlegkészítéskor

7.500 eFt

Részesedés értékelése

Megoldás Részvény vásárlás T 37. Forgatási célú egyéb részesedések

6.500

K 384. Elszámolási betétszámla

6.500

Értékhelyesbítés (7.500 – 6.500) = 1.000 Mivel forgatási célú a besorolás: nem számolható el!

Kisösszegű követelések értékvesztése Példa Számviteli politika adatai: - Kisösszegű követelések értékhatára: 150eFt - Becslés szerinti értékvesztés mértéke (előző 3 év átlaga alapján számítva): 40% - Jelentős különbözet minősítése: előző évi értékvesztés 10%-a Kisösszegű követelések adatai: Csoport bekerülési értéke (NYE): 1.500eFt Év közben behajthatatlan követelések: 300eFt Értékvesztés NYE: 400eFt Fordulónapon kisösszegű követelések (ZE): 1.600eFt Könyvelje el a kapcsolódó gazdasági eseményeket!

Kisösszegű követelések értékvesztése Megoldás Behajthatatlan követelés könyvelése: (T) 86. Egyéb ráfordítások - (K) 31. Követelés

300

Év végi számítás: 1.600*0,4=640 Ellenőrzés: 400*0,1=40 (Jelentős értékhatár) Állomány változás=640-400=240 (jelentősnek minősítve) Év végén ÉV könyvelése: (T) 86. Egyéb ráfordítás - (K) 319. Kisössz. követelések ÉV 240

Követelés – Tao.tv. Példa: 2014. Követelés eredeti összege: 3.000eFt (365 napon túli) Értékvesztés tárgyévi elszámolt összege: 500eFt Könyvelés: (T) 86 - (K) 319 500eFt Adóalap : + 500eFt (következő évi nyilvántartott ÉV összege) 2015. Értékvesztés tárgyévi elszámolt összege: 1.000eFt Könyvelés: (T) 86 - (K) 319 1.000eFt Adóalap: +1.000-500= +500eFt Nyilvántartott ÉV következő évben : 500+1.000-500=1.000eFt

Követelés – Tao.tv. Példa: 2016. A/ESET: nem változik a követelés minősítése Adóalap korrekció : - 600eFt (3.000*0,2) Nyilvántartott ÉV következő évben: 1.000 – 600= 400eFt B/ ESET: behajthatatlan (felszámoló nyilatkozat alapján) Könyvelés - ÉV összevezetése: (T) 319 - (K) 31 1.500 - Tárgyévi ráfordítás: (T) 86 - (K) 31 1.500 ADÓALAP: - 1.000eFt ELLENŐRZÉS : + 500 (2014) + 500 (2015) – 1.000 (2016) = 0

Céltartalékok elszámolása

Céltartalék Fogalma: -Becslési módszerekkel meghatározott passzíva, -Óvatosság és összemérés elvének érvényesülését biztosítja: a bizonytalan kimenetelű események jövőbeli kedvezőtlen hatásainak fedezetét megteremtve Kötelező céltartalék képzés: Várható kötelezettségekre -Múltbeli (folyamatban lévő) ügyletekből származó, -Mérlegforduló-napon valószínűen (függő), továbbá biztosan fennálló fizetési kötelezettségekre, amelyek -Összege/esedékessége bizonytalan,

Céltartalékok Az adott időszak eredményét pontosítják! A pontosításra azért van szükség, mert a képzés jogcíme múltbeli vagy folyamatban lévő tevékenységből ered. Csak a fordulónapon fennálló, mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált eseményekre képezhető. Jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettség, Céltartalék a várható kötelezettségekre

függő kötelezettség, biztos (jövőbeni) kötelezettség,

(a képzés kötelező)

korengedményes nyugdíj, végkielégítés miatti fizetési

Folyamatosan felmerülő költségekre nem lehet

kötelezettség, környezetvédelmi kötelezettség,

Céltartalék a jövőbeni költségekre

Fenntartási, átszervezési, környezetvédelmi (nem

(a képzés lehetőség)

jogszabályon alapuló)

Egyéb céltartalék

Nem realizált árfolyamveszteség időbeli elhatárolása miatt

Elszámolása:

Képzés: egyéb ráfordítás

Felhasználás: egyéb bevétel

Adózás előtti eredményt módosító tétel a társasági adóban

Céltartalék – kötelező jelleggel Taxatív felsorolás a várható kötelezettségekre: -Garanciális kötelezettségekre, -Függő kötelezettségekre -Biztos (jövőbeni) kötelezettségekre -Korengedményes nyugdíjakra, -Végkielégítésekre, -Környezetvédelmi kötelezettségekre.

Céltartalék – kötelező jelleggel Függő kötelezettség 3. személlyel szemben vállalt – pénzeszközre, egyéb eszközre vonatkozó kötelezettség; Mérleg fordulónapon fennáll, Mérlegben való szerepeltetése jövőbeni eseményektől függ, Pénzeszközre vonatkozó: Kezességvállalás, garancia vállalás, Le nem zárt peres ügyletek miatti, Eladási, vételi opciós , ügyletekből, Nem valódi penziós ügyletekből származó. Egyéb eszközökre: Fedezetként felajánlott , Opciós ügyletek miatti egyéb eszköz átadásra vonatkozó köt.

Céltartalék – kötelező jelleggel Biztos (jövőbeni) kötelezettségek Visszavonhatatlan, Mérleg fordulónapon fennáll, de Szerződés teljesítése még nem történt meg. Pénzeszközre és egyéb eszközre vonatkozó Határidős adásvételi ügyletek, Swap ügyletek határidős része miatti kötelezettség.

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELKÉNT KI KELL MUTATNI: O. SZLAOSZT. Függő kötelezettségeket, Biztos jövőbeli kötelezettségeket

Céltartalék – kötelező jelleggel Egyéb céltartalékokra -Külön törvény vagy kormányrendelet szerinti tételekre, -Nem realizált árfolyamveszteség elhatárolt összegére, amennyiben: Beruházáshoz, vagyoni joghoz, forgóeszközhöz kapcsolódó devizás hiteltartozás (devizakötvény tartozás), Év végi értékelésekor a nem realizált árfolyam veszteség elhatárolását választották (számvitel politika).

Egyéb céltartalék- nem realizált árfolyam veszteség miatt Számítása: Év végén: külön kezelendő a devizás tételek összevont árfolyam különbözetétől, Csak akkor határolható el, ha annak összege a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett (árfolyamnyereséggel nem ellentételezett) árfolyamveszteség, Összege a hitel futamideje arányában számítandó: -Tárgyi eszközöknél az eszköz élettartama és üzembehelyezési időpontja (befejezetlen beruházásra nincs elhatárolás), míg -Forgóeszközöknél a hitelfelvétel időpontja figyelembevételével Tartozások törlesztésekor meg kell szüntetni

Céltartalék számítása

TE, VÉJOG-hoz kapcsolódó

FE-höz kapcsolódó

Használatba vételtől eltelt időtartam

Hitel folyósítástól eltelt időtartam

Hitel teljes futamideje vagy TE / VÉJOG élettartam

Hitel teljes futamideje

A két érték közül a kisebb

127

Céltartalék - lehetőségként Lehetőség a céltartalék képzésre: jövőbeli költségekre -Jövőben várható, -Jelentős, és -Időszakonként ismétlődő költségekre Jellemzői: -Feltételezhető, vagy -Bizonyosan felmerülő, tételekre, amelyek -Időpontja és -Összege a mérlegkészítéskor még bizonytalan (nem sorolható a passzívi időbeli elhatárolások közé). Tilos: a szokásos tevékenység folyamatosan felmerülő költségeire.

Céltartalék jövőbeni költségekre Típusai: -Környezetvédelmi (nem jogszabályon alapuló) költségekre, -Átszervezési költségekre, -Fenntartási költségekre. Például: Hulladéklerakó üzemeltetésénél: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerinti időtartamig fedezetet kell biztosítani a hulladéklerakó utógondozására.

Céltartalék könyvelési tételei Céltartalék várható kötelezettségre és jövőbeli költségekre Tárgyévben képzett összege: 86 (T) – 42 (K) Céltartalékkal kapcsolatos gazdasági események a következő években: Ténylegesen felmerülő kötelezettségek/költségek: 5-8 (T) - 1-4. (K) Kötelezettség/költségek felmerült összegekhez kapcsolódó, korábbi év(ek)ben képzett céltartalék megszüntetése: 42 (T) – 96 (K) Várható kötelezettségekre/költségekre képzett tárgyévi céltartalék: 86 (T) – 42 (K)

Adóellenőrzések - CT Elszámolás időpontja: az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének napja ESETEI:  Időbeli elhatárolás elszámolása ha a tárgyévhez kapcsolódóan a határozat a fordulónap után, de a mérlegkészítés napjáig emelkedik jogerőre:  Céltartalékot képzés ha a tárgyévhez kapcsolódóan a határozat a mérlegkészítés napjáig még nem emelkedik jogerőre: - a helyesbítő elszámolásokat nem lehet elszámolni (nincs jogerős határozat), de - a valószínűsíthető (várható) veszteségek (adóhatósági megállapítások alapján kalkulált) összevont értékére  Céltartalékot sem képezhető ha az ellenőrzés a mérlegkészítés napjáig nem fejeződött be, akkor az ellenőrzéssel kapcsolatosan könyvelési teendő nincs, hiszen ebben az esetben még a várható veszteség általában nem becsülhető (céltartalékot sem lehet képezni).

Szabadság megváltás Év utolsó napjáig a munkavállalónak ki nem adott szabadság: három éves elévülési időn belül érvényesíthető: pénzben megváltani kizárólag a munkaviszony megszűnésekor lehetséges, Számviteli elszámolás: -nincs passzív időbeli elhatárolási lehetőség, -céltartalék képzése sem indokolt, -csak akkor, ha a ki nem vett szabadság a korábbi évek átlagától lényegesen eltér 13 2

Végkielégítés  Munkáltatói felmondás, vagy  Munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén a dolgozót végkielégítés illeti meg (3 évet meghaladó munkaviszonynál)

Számviteli elszámolása a kötelezettség keletkezésének időpontjában: személy jellegű egyéb kifizetésként -

Ha a munkaviszony megszűnésének napja a tárgyévet követő évre esik: a teljes végkielégítés összege aktív időbeli elhatárolás (következő évi költség)

-

jelentős összegű végkielégítés esetén céltartalékot kell képezni.

Személyi jellegű kifizetések felmondásnál Rendes felmondásnál: a munkavállaló munkaviszonya a felmondási idő elteltével szűnik meg: -munkabér illeti meg, ha munkával tölti, -távolléti díj, ha szabadságát tölti vagy felmentik/mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, -felmentési időre járó, előre kifizetett munkabért a felmentési időszak alatt - alkalmazva az időbeli elhatárolást – időarányosan kell elszámolni.

Korhatár előtti ellátás Társaság hozzájárulhatott: a munkavállalója, alkalmazottja korengedményes nyugdíjazásához: •

az első nyugdíjban töltött nappal kellett a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni,

• Céltartalék akkor lehetett, ha: döntés született a létszámleépítéssel kapcsolatos korengedményes nyugdíjjal kapcsolatban, de ezzel kapcsolatos adatok nem véglegesek! Megszűnt!!!

Prémium elszámolása Passzív időbeli elhatárolás: a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, kötelezettségként ki nem mutatott prémium, jutalom, és járulékai. Sztv. 44. §(1)d): Az előző évi munka értékelése alapján - a mérlegfordulónapot követően - megállapított név szerinti összegeket A következő üzleti évben vissza kell vezetni és, a kifizetéshez kapcsolódó adókat, járulékokat bevallani. Céltartalékképzés: ha az időbeli elhatárolás feltételei nem teljesülnek (a mérleg jóváhagyását megelőzően nem határozták meg név szerint azok összegét) Sztv. 41. §(2)

Egyéb céltartalék (nem realizált árfolyamveszteség) könyvelési lépései

1.

Halasztott ráfordítás elszámolása: 39 (T) – 87 (K) 2. Számított céltartalék könyvelése: 3. Osztalék fizetési korlát (lekötött tartalék):

86 (T) – 42 (K) 413 (T) – 414 (K)

Sztv. 33. §(2), 41§(4), 38. § (3) d)

137

Nem realizált árfolyamveszteség könyvelése következő években 1. Év közben hitel törlesztéskor (arányos rész):

87 (T) – 39 (K)

2. Devizahitellel finanszírozott tárgyi eszköz, immateriális jog állományból való kivezetésekor (év közben): a) Elhatárolt összeg megszüntetése: 87 (T) – 39 (K) b) Céltartalék megszüntetése:

42 (T) – 96 (K)

c) Lekötött tartalék feloldása:

414 (T) – 413(K)

Sztv. 33. §(2)-(3), 41.§(5), 38. §(6) 138

Nem realizált árfolyamveszteség könyvelése következő években 3. Év végén a)

Elhatárolható veszteség számítása: 39 (T) – 87 (K) vagy 87 (T) – 39 (K)

b) Céltartalék számított összege alapján: 86 (T) – 42 (K)vagy 42 (T) – 96 (K) c) Lekötött tartalék korrekciója: 413 (T) – 414 (K)vagy 414 (T) – 413 (K) Sztv.33. §(2)-(4), 41.§(5), 38. §(6) 139

A-C-L különbözet A fordulónapi értékelésből adódó nem realizált árfolyamveszteség időbeli elhatárolása

Céltartalék – Tao.tv. Várható kötelezettségekre és Jövőbeni költségekre képzett/ felhasznált céltartalék (kivéve a Diákhitel Központ Részvénytársaság által kormányrendeletben előírt feltételeknek megfelelően képzett céltartalék)

Adó alap korrekció Egyéb céltartalék: NINCS ADÓALAP KORREKCIÓ Tao. tv. 7. § (1) b) 8. § (1)a)

Kötelezettségek

Vevőtől kapott előlegek

VEVŐ által fizetett beszámítandó összeg, ha Tényleges teljesítés későbbi: ÁLLOMÁNYBA VÉTELE Forintos Átutalt / fizetett bruttó összeg (ÁFA is!)

Deviza/Valuta Pénzügyi teljesítés napja szerint

Számviteli politika szerinti árfolyam

Deviza HUF számlán jóváírva: deviza vételi árfolyamon

ÁRFOLYAMKÜLÖNBÖZET

Vevőktől kapott előleg ÉV VÉGI ÉRTÉKELÉS

VEVŐ felé nem történt teljesítés a forduló napig ÉV VÉGI ÖSSZEVONT ÁRFOLYAM KÜLÖNBÖZET SZABÁLYAI

Teljesítésekkel (elengedett összegekkel) csökkentett érték

VEVŐNEK teljesített tételek átvezetése vevőkre

Egyéb: fordulónap utáni események - Szerződés meghiúsulás

Árf. Különbözet: csak VEVŐKÖN

Átvezetés: egyéb rövid lejáratú kötelezettségekre

Könyvelés 1. Kapott előleg a) Forintos: T 38 PE (Ft) – K 45-47 Vevőktől kapott előleg ÁFA: T 379 Kapott előleg elsz. szla – K 467 Fizetendő áfa b) Devizás: T 38 PE (Deviza) – K 45-47 Vevőtől kapott előleg c) Devizás (Ft-ban) számlán jóváírva - Ft számlára befolyt összeg (vételi árfolyamon): T 38 PE (Ft) – K 45-47 Vevőtől kapott előleg - Számviteli politika szerinti árfolyam és jóváírt összeg közötti különbség (árf. nyereségével): T 45-47 Vevőtől kapott előleg – K 97 PÜ-i műv. egyéb bevétele - Árf. veszteség esetén: T 87 PÜ-i műv. egyéb ráfordítása – K 45-47 Vevőtől kapott előleg

Könyvelés 2. a) Számlázás (teljesítés) • Árbevétel: T 31 Vevő – K 91-93 Ért. Nettó árbevétele • Áfa: T 31 Vevő – K 467 Fizetendő áfa b) Előleg rendezése • Forintos ügyletnél Kapott összeg rendezése: T 45-47 Kapott előleg – K 31 Vevők ÁFA összevezetése: T 467 – K 379 Kapott előleg elszámolási számla • Devizás ügyletnél Kapott összeg rendezése: T 45-47 Kapott előleg – K 31 Vevők Árfolyam különbözet (nyereségnél): Kapott előleg KSZ árf > Vevő KSZ árf: T 31 Vevők - K 97 PÜ-i műv. Egyéb bevétele Árfolyam veszteségnél: T 87 PÜ-i műve egyéb ráf – K 45-47 Kapott előleg

Könyvelés 3. Szerződés (teljesítés) meghiúsulása • Kapott előleg átvezetése: T 45-47 Kapott előleg – K Egyéb röv. Lej. Köt Devizás ügyletnél: KSZÉ-n! ÉV VÉGI ÉRTÉKELÉS (árf. különbözet) : EGYÉB RÖV. LEJ. KÖT számlán • Visszafizetésnél (Ft-s) Kapott összeg: T 45-47 Kapott előleg – K 38 PE ÁFA: T 467 Fiz. Áfa – K 379 Kapott el. elsz szla • Devizás ügyleteknél: Visszafizetés napja sz. árfolyamon: T 45-47 Kapott előleg – K 38 PE (deviza) Árfolyamnyereségnél: KSZÉ > Kapott előleg visszafizetéskori árfolyamon: T 45-47 Kapott előleg – K 97 PÜ-i műv egyéb bev

Hátrasorolt kötelezettségek  amelyet ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak, kölcsönszerződés tartalmazza a nyújtó fél egyetértését, hogy az általa nyújtott kölcsön • bevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe, • törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, vállalkozó felszámolása vagy csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után kell kiegyenlíteni, visszafizetési

határideje

vagy

meghatározatlan,

vagy

a

jövőbeni

eseményektől függ, de eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, Törlesztése: eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges. 148

Hátrasorolt eszköz -az a követelés, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amely -az adósnál, illetve az értékpapír kibocsátójánál hátrasorolt kötelezettségnek minősül, és -amely felett az adós, illetve az értékpapír kibocsátó felszámolása, csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után lehet rendelkezni, illetve kiegyenlíteni;

2015. évi beszámoló összeállításának kiemelt kérdései 180 perc

Recommend Documents