Badacsonytördemic Község Képviselő-testületének ××/2014. (××. ××.). számú KÉPVISELŐ-TESTÜLETI RENDELETE Badacsonytördemic község helyi építési szabályzatának, és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló 4/2005. (VI. 01.) számú Képviselő-testületi rendeletének módosításáról
Badacsonytördemic Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában és az az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 6.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el: 1.§
A rendelet 1.§ (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „Jelen rendelet 1. számú melléklete a fogalom meghatározások, 2. számú melléklete az Sz-1 jelű 1:2000 méretarányú (a teljes igazgatási területre vonatkozó) szabályozási terv. A mellékleteket a rendelettel együtt kell alkalmazni.”
2.§
A rendelet 2/A.§ szakasza az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki: „Amennyiben egy telek egyidejűleg több építési övezet által is érintett, a telket az övezeti határok mentén nem kell megosztani, az építési engedélyezés során a csak az építéssel érintett telekrészre vonatkozó övezeti előírásokat kell alkalmazni.”
3.§
A rendelet 3.§ (2) bekezdés e.) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „különleges terület: idegenforgalmi szabadidőközpont, sport-, kemping-, vízi-közlekedési, sport és turisztikai célú kikötő-, strand-, temető, turisztikai honvédelmi.”
4.§
A rendelet a következő alcímmel és 5/A.§ szakasszal egészül ki: „Telekalakítási rendelkezések 5/A.§ (1) Telekalakítás a meglévő telekstruktúrához igazodva az övezeti előírások szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat kötelező szabályozási vonalainak figyelembevételével engedélyezhető. (2) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a szabályozási terv szerinti közterület kialakítása céljából kerül sor, a telekalakítás akkor is
engedélyezhető, ha a fennmaradó visszamaradó telek mérete kisebb, mint az övezeti előírások szerinti kialakítható legkisebb telekméret. (3) A beépítésre nem szánt területen a Btv.-ben rögzítettnél kisebb telket kialakítani nem lehet. (4) A település közigazgatási területén magánút bármely övezetben, építési övezetben kialakítható, a telekalakítás akkor is engedélyezhető, ha a fennmaradó telek mérete kisebb, mint az övezeti előírások szerinti kialakítható legkisebb telekméret. (5) Közforgalom elől elzárt magánút 3 méternél keskenyebb nem lehet. A 100 méternél hosszabb, vagy teljes hosszában nem belátható közforgalom elől elzárt magánút, illetve a közforgalomnak megnyitott magánút 6 méternél keskenyebb nem lehet. (6) Közműlétesítmény elhelyezése céljára a vonatkozó övezeti előírásban rögzítettől kisebb telek is kialakítható. (7) Nyúlványos telek a településen kialakítható.” 5.§
A rendelet 7.§ szakasza az alábbi (15) bekezdéssel egészül ki: „Saroktelken a kialakult beépítés figyelembe vételével legalább az egyik közterületi határ mentén az építési övezet szerinti előkertet kell biztosítani, a további előkertek esetén az oldalkerti érték tartandó.”
6.§
A rendelet 7.§ szakasza az alábbi (16) bekezdéssel egészül ki: „Az oldalhatáron álló beépítéssel beépített ingatlanokon – függetlenül az övezetben meghatározott beépítési módtól - a meglévő épületek átalakítása, bővítése során az oldalhatáron álló beépítési mód alkalmazható, amennyiben a szomszédos telken a meglévő épülettől előírt telepítési távolság és tűztávolság betartható.”
7.§
A rendelet 9.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „Az Lke jelű kertvárosi építési övezetek szabályozási jellemzői: A 1
Beépítési mód
2
Kialakítható min. telekterület m2 Kialakítható min. telekszélesség m Max. beépítetség % Max. beépített terület m2 Min. zöldfelület % Max. burkolt felület % Max burkolt felület m2
3 4 5 6 7 8
B C D Lke1 Lke2 Lke3 szabadon szabadon szabadon álló/ álló/ álló/ oldalhatáron oldalhatáron oldalhatáron álló álló álló 800 900 900 16
17
17
25 200 50
15 200 50
250
350
15 200 50 20 350
9 10 11 12 13 14 15
Min. előkert m Min. oldalkert m Min. hátsókert m Max. épület hossza Max épület szélessége Max. építménymagasság Max homlokzatmagasság utcától lejtő terep esetén 16 Max. homlokzatmagasság utcára lejtő terep esetén 17 Max gerincmagasság utcától lejtő terep esetén 18 Max gerincmagasság utcára lejtő terep esetén
8.§
5 3,0 / 4,0 6 15 7,5 4,2 4,2
5 3,0 / 4,0 10 20 8,5 4,2 4,2
10 3,0 / 4,0 15 20 6,5 4,0 4,0
4,5
4,5
4,2
7,5
7,5
7,0
8,0
8,0
7,5
A rendelet 9.§ szakasza az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki: „Az Lke1* jelű építési övezetben épületek a (4) bekezdés 5. sorában rögzített korlátozás nélkül építhetők.”
9.§
A rendelet 16.§ szakasza az alábbi (10) bekezdéssel egészül ki: „Saroktelken a kialakult beépítés figyelembe vételével legalább az egyik közterületi határ mentén az építési övezet szerinti előkertet kell biztosítani, a további előkertek esetén az oldalkerti érték tartandó.”
10.§ A rendelet 19.§ (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A különleges terület sajátos használata szerint lehet: a.) Különleges idegenforgalmi szabadidőközpont, sport terület = (Küid) b.) Különleges kemping terület = (Küke) c.) Különleges vízi-közlekedési, sport és turisztikai célú kikötő = (Küki) d.) Különleges strand terület = (Küst)” e.) Különleges temető terület = (Küt) f.) Különleges turisztikai terület = (Ktt) g.) Különleges honvédelmi terület = (Hon) 11.§ A rendelet 21.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „A Küke – Sz 10 / 4,2 5000 jellel jelölt különleges kemping terület építési övezetében kereskedelmi szállásként üzemeltetett kempingek helyezhetők el a hozzájuk tartozó egyéb szolgáltató, kereskedelmi és vendéglátó egységekkel és sportlétesítményekkel. Az építési övezetben a szabadonállóan elhelyezhető épület megengedett legnagyobb építménymagassága 4,2 m. A telken legfeljebb 10 % beépített területet elfoglaló földszintes + tetőtérbeépítéses épület helyezhető el.” 12.§ A rendelet 21.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Küki - Sz 10 / 4,2 1000 jellel jelölt különleges vízi-közlekedési, sport és turisztikai célú kikötő építési övezetben a szabadonállóan elhelyezhető épület megengedett legnagyobb építménymagassága 4,2 m. A telken legfeljebb 10 % beépített területet elfoglaló földszintes + tetőtérbeépítéses épület helyezhető el. A kialakítható telek min. 1000 m2. Legkisebb zöldfelületi arány 40 %. A telek legfeljebb 50%-án alakítható ki vízfelület. A különleges kikötő (Küki) területén a létesítmény üzemeléséhez szükséges építmény, továbbá kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató építmények helyezhetők el, szociális és a kikötői üzemeltetéshez szükséges helyiségekkel, de szállásférőhely nélkül. Az övezetben terepszint alatti épület nem létesíthető.” 13.§ A rendelet 21.§ (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „A különleges idegenforgalmi építési övezetek szabályozási jellemzői: A 1
Beépítési mód
2
Kialakítható min. telekterület m2 Kialakítható min. telekszélesség m Max. beépítettség % Max. kialakítható épület m2 Min. zöldfelület % Max. burkolt felület % Min. előkert m Min. oldalkert m Min. hátsókert m Max. épület hossza
3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
B Küid szabadon álló 5000
C Küke szabadon álló 5000
D Küki szabadon álló 1000
E Küst szabadon álló 5000
40
50
0
40
10 400
10 300
10 200
8 300
70 20
70 20
70 20
10 5 10 25 20
10 5 10 nincs korlátozás 15
4,2
4,2
40 nincs korlátozás 5 5 5 nincs korlátozás nincs korlátozás 4,2
Max épület szélessége Max. építménymagasság
2 5 10 nincs korlátozás 15 4,2
14.§ A rendelet 22/A.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „A különleges turisztikai építési övezetben a kialakult beépítés figyelembe vételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni: A 1 2
Beépítési mód Beépíthető telek legkisebb
B Ktt. jelű építési övezet szabadon álló 10000 m2
3
4 5 6
7
mérete Telekalakítás
Megengedett legnagyobb beépítettség Megengedett legnagyobb beépítettség terepszint alatt Megengedett legnagyobb építménymagasság
Megengedett legnagyobb épületszélesség: 8 Megengedett legkisebb zöldfelület 9 Megengedett legnagyobb burkolt felület 10 Közművesítettség mértéke
az építési övezetben található telkek összevonhatók, de telekosztással új telek nem alakítható ki 25 20 % 30 % meglévő központi pinceépület és bővítményei esetén: 8,5 m a telek többi részén; egyéb épület: 4,5 m a központi épület kivételével 9,0 m 50 % 20 % teljes közművesítettség”
16.§ A rendelet 22/A.§ (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „Az építési övezetben kialakítandó épülettömegek hossz-tengelyének tájolása jellemzően lejtőirányú lehet.” ÚJ.§ A rendelet 22/A.§ (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „Utcától lejtő oldalon az épülettömeget tagoltan kell kialakítani, egyegy tagolás legnagyobb szélessége a rendezett terepszint felett a 9,0 métert nem haladhatja meg.” ÚJ.§ A rendelet 22/A.§ (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „A kialakítható épületek anyaghasználata: a helyi hagyományokhoz igazodóan jellemzően bazalt, bazalt jellegű szürke, és tört fehér vakolt felületek. Az üvegfelület csillogásmentes legyen. Kőburkolat az épületek homlokzatán alkalmazható. Nyersbeton homlokzati felület vagy támfal nem alkalmazható. Az épületek harmonikus homlokzati megjelenéssel tervezendők, a tájegységtől idegen formaelemek, anyaghasználat (pl. fémlemez, fém rácsok homlokzati dominanciája) nélkül. Látszó betonfelület, fémlemez-falszerkezet, műanyag, hullámlemez nem alkalmazható (csarnokszerű épület, anyag, méret sehol sem létesíthető).” ÚJ.§ A rendelet 22/A.§ (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „A szabályozási terven jelölt növényi térszerkezetében megőrzendő meglévő idős fákból álló kialakult - kertrészen új épület nem alakítható ki, sem terepszinten, sem terepszint alatt.” ÚJ.§ A rendelet 22/A.§ (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az ingatlanokon a helyi hagyományokhoz, a környezethez és a terepadottságokhoz illeszkedő kőlábazattal kialakított áttört lécmezős kerítés építhető, vagy növényzetből kialakított zöldkerítés létesíthető.” ÚJ.§ A rendelet 22/A.§-a az alábbi (16) bekezdéssel egészül ki: „Az övezetben lévő egyedi tájértékek megőrzendők, átépítés esetén karakterük megőrzése biztosítandó.” 17.§ A rendelet 22/A.§ (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „A 10 férőhelynél nagyobb parkolót fásítva kell kialakítani.” 15.§ A rendelet az alábbi 22/B.§ szakasszal egészül ki: „A különleges honvédelmi terület építési övezet előírásai 22/B.§ (1) A különleges honvédelmi terület a honvédelmi feladatok ellátásához szükséges létesítmények számára kijelölt építési övezet. Az építési övezetben szálláshelyet tartalmazó vendéglátó rendeltetésű épület is elhelyezhető. (2) A Hon jellel jelölt különleges honvédelmi terület építési övezetben a szabadonállóan elhelyezhető épületek megengedett legnagyobb beépítési magassága 8 m, kialakult beépítés esetén az elbontott épület beépítési magassága, de legfeljebb 12,5 m. A telken legfeljebb 30 % beépített területet elfoglaló épület helyezhető el. A kialakítható telek min. 5000 m2. A legkisebb zöldfelületi arány 50 %. (3) A különleges honvédelmi terület építési övezetek szabályozási jellemzői: A 1 beépítési mód 2 telekalakítás
3 4 5 6 7 8 9
max. beépítettség % min.zöldfelület % max.burkolt felület % min.előkert m min.oldalkert m min.hátsókert m max.építménymagasság
10 Közművesítettség mértéke
B Hon jelű építési övezet szabadon álló az építési övezetben található telkek összevonhatók, de telekosztással új telek nem alakítható ki 30 50 20 5 (K) 5 10 8 m, kialakult beépítés esetén az elbontott épület beépítési magassága, de legfeljebb 12,5 m. teljes közművesítettség
ÚJ.§ A rendelet 26.§ (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: 3) A területen az építmény-elhelyezés övezeti előírásai a következők:
Övezeti Jele
Z-Kp1 Z-Kp2 Z-Kp3
Beépítés Módja
legkisebb területe 2 m
legkisebb telekszélessé g
legnagyo bb szintter. mutató
legnagyo bb beépített sége %
Sz Sz Sz
K 800 1000
K 18 -
0,04 0,08 0
2 4 0
Legkiseb legnagyo Építmény b bb ek Zöldfelül burkolt építmény eti aránya felület Magassá % aránya % ga m
75 75 80
20 20 20
4,0 4,0 -
legnagyo bb homlokza t magassá ga m
4,5 4,5 -
18.§ A rendelet 26.§-a az alábbi (10) bekezdéssel egészül ki: „A különleges kikötő terület (Küki) és a vízgazdálkodási terület tómedren kívül – medencés kikötő (Vtk-m) közé ékelődő zöldterületen a kikötők közötti vízi közlekedési kapcsolatot biztosító vízfelület alakítható ki.” ÚJ.§ A rendelet 30.§-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki: „Az M-ke0 jelű övezetben új épület nem alakítható ki.” 19.§ A rendelet 30.§ (2) bekezdés n). pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „A kialakult természetes terepfelszín, illetve a hagyományos szőlőtermesztéshez tartozó kőbástyák, támfalak (teraszok) megőrzendők. Új támfalazás, tereplépcsőzés csak a gazdálkodás érdekében létesíthető. Meglévő kő támfal felújítható, új támfal látszó felületein hagyományos rakott jelleggel, bazalt kőből építhető. A támfal magassága az ingatlan 10 %-nál nagyobb átlagos tereplejtése esetén a 2 m-t, 10 %-nál kisebb átlagos tereplejtése esetén az 1 m –t nem haladhatja meg.” 20.§ A rendelet 31.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: A vízgazdálkodással összefüggő területek: a). vízgazdálkodási terület tómederben (Balaton): Vtó b). vízgazdálkodási terület tómedren kívül: FV c). vízgazdálkodási terület tómedren kívül – medencés kikötő: Vtk-m 21.§ A rendelet 31.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Vízgazdálkodási területen épületek építése, bővítése - a horgászturizmust szolgáló esőbeálló jellegű építmények kivételével - nem engedélyezhető. 22.§ A rendelet 31.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: A tómederben kikötő kizárólag a szabályozási terven jelölt területeken létesíthető, illetve üzemeltethető. A tómedren kívül kikötő csak a Küki és a Vtk-m övezeti jelű területen létesíthető, illetve üzemeltethető.
ÚJ.§ A rendelet 31.§ (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: A vízgazdálkodási területen (tómederben és tómedren kívül) meglévő nádasok teljes mértékben megőrzendők, a mindenkor hatályos nádminősítés figyelembe vételével. 23.§ A rendelet 33.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Badacsonytördemic Balaton-parti külterületi területen a vízgazdálkodási övezetbe sorolt FV jellel jelölt területen kizárólag nádas, gyep, erdőművelési ág területhasználat engedélyezhető. Indokolt esetben közmű és közlekedési létesítmények az övezetben elhelyezhetők. 24.§ A rendelet 37.§-a az alábbi (7) bekezdéssel egészül ki: „A földtani veszélyforrás által érintett területen a kőfolyásos, kőzettörmelékes, laza talajszerkezettel érintett területrészeken építeni geotechnikai szakvéleményben rögzített feltételek szerint lehet.” 25.§ A rendelet 1. sz. melléklete címe helyébe a következő rendelkezés lép: „FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK” 26.§ A rendelet 1. sz. melléklete az alábbi d. – f. pontokkal egészül ki: d. „Az épület szélessége az épület, vagy több tagból álló épület esetén az épületrész hosszúságára (általában a legnagyobb kiterjedés) merőleges kiterjedése. e. A homlokzatmagasság az adott homlokzat külső és belső, sík vagy kiterített íves homlokzati felülete (F) e felület vízszintesen mért hosszával (L) való osztásából (F/L) eredő érték. f. A támfal a földmű szintkülönbségei esetén a rézsűben nem állékony földtestek megtámasztására szolgáló műtárgy. „ 27.§ A rendelet 7.§ (14) bekezdése hatályon kívül helyezve: („A lakóterület építési övezeteiben az a telek építhető be, amelynek területe eléri az érintett építési övezet szerint, az előírt kialakítható min. telekterület 80 %-át, szélessége a 12 métert.”) 28.§ A rendelet 12.§ (12) bekezdése hatályon kívül helyezve: („A vegyes terület építési övezeteiben az a telek építhető be, amelynek területe eléri az érintett építési övezet szerint, az előírt kialakítható min. telekterület 80 %--át, szélessége a 12 métert.”) 29.§ A rendelet 16.§ (8) bekezdése hatályon kívül helyezve:
(„Az üdülőterület építési övezeteiben az a telek építhető be, amelynek területe eléri az érintett építési övezet szerint, az előírt kialakítható min. telekterület 90 %-át, szélessége a 16 métert.”) ÚJ.§ A rendelet 20.§ (3) bekezdése hatályon kívül helyezve: („A 19.§ szerinti övezetek szabályozási terven lehatárolt területe kötelező értékű, ezen belül a feltüntetett funkciók javasolt értékűek.”) 30.§ A rendelet 22/A.§ (3) bekezdése hatályon kívül helyezve: („Az építési övezetben minden új 200 m2-nél nagyobb alapterületű épület építése esetén, amennyiben nem áll rendelkezésre a Területi, vagy Központi Tervtanács támogató szakvéleménye, kétlépcsős, elvi építési és építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni, az elvi engedélyezési tervben tisztázni kell a látványvédelmet, az anyaghasználatot, színhasználatot.”) 31.§ A rendelet 22/A.§ (7) bekezdése hatályon kívül helyezve: („Utcától lejtő oldalon az épülettömeget tagoltan kell kialakítani, egy-egy tagolás legnagyobb szélessége a 9,0 métert nem haladhatja meg.”) 32.§ A rendelet 24.§ (2) bekezdése hatályon kívül helyezve: („A beépítésre nem szánt területen 3000 m2-mél kisebb telket kialakítani nem szabad.”) 33.§ A rendelet 31.§ (6) bekezdése hatályon kívül helyezve: („A parti nádasok övezete a szabályozási terven V/N jellel szabályozott övezet, amelynek védelméről, fenntartásáról a vízfelület kezelője köteles gondoskodni. A tómeder nádasaiban tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, vízállás-, csónakút, horgászhely létesítés), amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, illetve a nádas pusztulását eredményezhetné.”) 34.§ (1) A rendelet 2. sz. mellékletét képező Sz-1 jelű szabályozási tervlap 700/7, 907, 1122, 847. hrsz-ú utak által határolt telektömb normatartalma helyébe a rendelet 1. mellékletét képező M-1 jelű tervlapon lehatárolt telektömb normatartalma lép.
(2) A rendelet 2. sz. mellékletét képező Sz-1 jelű szabályozási tervlap 234/8, 463, 345, 388. hrsz-ú utak által határolt telektömb normatartalma helyébe e rendelet 2. mellékletét lépező M-2 jelű tervlapon lehatárolt telektömb normatartalma lép. (3) A rendelet 2. sz. mellékletét képező Sz-1 jelű szabályozási tervlap 700/7, 766, 752. hrsz-ú utak és a belterületi határ által határolt telektömb normatartalma helyébe e rendelet 3. mellékletét lépező M-3 jelű tervlapon lehatárolt telektömb normatartalma lép.
(4) A rendelet 2. sz. mellékletét képező Sz-1 jelű szabályozási tervlap 059/5, 064/2. hrsz-ú út és a belterületi határ által határolt telektömb normatartalma helyébe e rendelet 4. mellékletét lépező M-4 jelű tervlapon lehatárolt telektömb normatartalma lép. (5) A rendelet 2. sz. mellékletét képező Sz-1 jelű szabályozási tervlap Mkef jelű övezeteket érintő területe normatartalma helyébe a rendelet 5. mellékletét képező M-5 jelű tervlapon lehatárolt telektömb normatartalma lép. (6) A rendelet 2. sz. mellékletét képező Sz-1 jelű szabályozási tervlap 536, 700/7, 541/4. hrsz-ú utak és a belterületi határ által határolt telektömb normatartalma helyébe a rendelet 6. mellékletét képező M-6 jelű tervlapon lehatárolt telektömb normatartalma lép.
(7) A rendelet 2. sz. mellékletét képező Sz-1 jelű szabályozási tervlap 1015, 1027, 1038, 700/3. hrsz-ú utak által határolt telektömb normatartalma helyébe e rendelet 7. mellékletét lépező M-7 jelű tervlapon lehatárolt telektömb normatartalma lép. (8) A rendelet 2. sz. mellékletét képező Sz-1 jelű szabályozási tervlap 066/9, 066/2. hrsz-ú utak, az erdőterület déli határa és a belterületi határ által határolt telektömb normatartalma helyébe e rendelet 8. mellékletét lépező M-8 jelű tervlapon lehatárolt telektömb normatartalma lép. (9) A rendelet 2. sz. mellékletét képező Sz-1 jelű szabályozási tervlap 483, 700/3, 700/7, 500. hrsz-ú utak és a belterületi határ által határolt telektömb normatartalma helyébe e rendelet 9. mellékletét lépező M-9 jelű tervlapon lehatárolt telektömb normatartalma lép. (10) A rendelet 2. sz. mellékletét képező Sz-1 jelű szabályozási tervlap 081. hrsz-ú út, 091/13, 091/17. hrsz-ú ingatanok, a tómeder és a belterületi határ által határolt telektömb normatartalma helyébe e rendelet 10. mellékletét lépező M-10 jelű tervlapon lehatárolt telektömb normatartalma lép. 35.§ (1) Jelen rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba, és a 31.
napon hatályát veszti. (2) A rendelet kihirdetéséről – a helyben szokásos módon – a jegyző gondoskodik. (3) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően az I. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben abban az esetben kell alkalmazni, ha az kedvezőbb az ügyfél részére. Vollmuth Péter
Lutár Mária
polgármester
jegyző