TERVEZET A nemzetgazdasági miniszter …/2014. (….) NGM rendelete egyes ipari, kereskedelmi és turisztikai képesítési előírások hatályon kívül helyezéséről A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § h), s), t), u), v) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet módosítása 1. § Hatályát veszti az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet Melléklete IDEGENFORGALOM fejezetében a) a „Szállodai üzemben portai és szobafőnöki tevékenység* Szállodai portás”, b) az „Utazásszervezés és -közvetítés* Idegenforgalmi ügyintéző”, c) a „Rendezvényszervezés* Idegenforgalmi ügyintéző”, d) az „Utazási irodai ügyintézés (valutaváltás, szálláshely- és program közvetítés, menetjegyek, valamint egyéni és társasutak értékesítése)* Idegenforgalmi ügyintéző”, e) az „Ügyfélszolgálat, információ* Idegenforgalmi ügyintéző” f) a „Szabadidő-szervezés” * Idegenforgalmi ügyintéző” szöveg. 2. Az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet módosítása 2. § (1) Hatályát veszti az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet (a továbbiakban. R.) Melléklete 3. KISKERESKEDELEM (VENDÉGLÁTÁS) fejezete 8. sorának a) A) oszlopában az „audió- és videoberendezések, TV, hang- és képanyagok és ezek alkatrészei”, valamint b) B) oszlopában a „Kazetta-és lemezeladó, kölcsönző” szöveg.
(2) Hatályát veszti az R. Melléklete 3. KISKERESKEDELEM (VENDÉGLÁTÁS) fejezetének 5., 9., 10., 24., 25.és 26. sora. (3) Hatályát veszti az R. Melléklete 4. KÖNNYŰIPAR fejezetének a) 4.1. BŐRIPAR alpontjának 5. sora, b) 4.2. FAIPAR alpontjának 4., 5. sora, c) 4.4. RUHAIPAR alpontjának 5., 9.,10. sora és d) 4.5. TEXTILIPAR alpontjának 6., 7., 8., 11., 12. sora. (4) Hatályát veszti az R. Melléklete 5. MŰSZAKI BIZTONSÁG fejezetének 15. sora. (5) Hatályát veszti az R. Melléklete 8. SZOLGÁLTATÓIPAR fejezetének 5., 7., 8., 9., 11., 12., 13. sora. 3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter
2
INDOKOLÁS 1§ A kereskedelmi szakképesítési előírások, azaz az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet 3. KISKERESKEDELEM (VENDÉGLÁTÁS) fejezetében meghatározott tevékenységek és szakképesítések áttekintése, valamint a szakképesítéssel járó előnyök és hátrányok, továbbá a szakképesítés megszüntetése felmerülő esetleges kockázatok mérlegelése alapján három tevékenység esetén látszik lehetségesnek a jelenlegi szakképesítési előírásnak az egyszerűsítés jegyében történő megszüntetése, amelyek: -
-
az 5. sorszámú „elektromos háztartási cikk, háztartási kisgépek értékesítése*” tevékenység, amelyhez a rendelet alapján műszaki cikk eladó, műszakicikkkereskedő, vas-műszaki kereskedő szakképesítés szükséges, a 9. sorszámon szereplő „számítógép, szoftver, számítógép alkatrészek értékesítése*” tevékenység, amelynek folytatásához a rendelet jelenleg műszaki cikk eladó, műszakicikk-kereskedő, IT kereskedő, vas-műszaki kereskedő szakképesítést ír elő, valamint a 10. sorszámon szereplő „telekommunikációs cikkek értékesítése*” tevékenység, amelyhez a hatályos szabályozás szerint műszaki cikk eladó, műszakicikk-kereskedő, vagy vas-műszaki kereskedő szakképesítéssel folytatható.
E három tevékenység esetén igen csekély a kockázata annak, hogy a jelenleg előírt szakképesítés hiányában a vásárlókra, fogyasztókra, a közbiztonságra, vagy a termékbiztonságra vonatkozóan bármilyen veszély jelentkezzen tekintettel arra, hogy az elektromos háztartási cikkek és háztartási kisgépek, a számítógépek, szoftverek, számítógép alkatrészek, valamint a telekommunikációs cikkek esetén maguk a gyártók és a nagykereskedő cégek biztosítják a megfelelő felkészültséget, vagyis a termék értékesítéséhez és megfelelő használatához szükséges információkat az értékesítő vállalkozások és kereskedők számára, amelyeket, az elektromos háztartási cikkek és háztartási kisgépek piacának, valamint a számítástechnikai és telekommunikációs termékek dinamikus fejlődésére, továbbá az új termékek megismeréséhez szükséges jelentős anyagi forrás szükségességére tekintettel az államilag szervezett OKJ-s szakképesítések feltehetően nem képesek olyan mértékben követni, mint a forgalmazók és gyártók által biztosított képzések, szakmai iránymutatások. Emellett mindhárom termékkör esetén a termékek megfelelő használatához szükséges részletes használati és kezelési útmutató áll a vásárlók rendelkezésére, amely szinte valamennyi termék esetén elektronikusan is elérhető. 2.§ Az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet Mellékletének 4. KÖNNYŰIPAR, 5. MŰSZAKI BIZTONSÁG, 8. SZOLGÁLTATÓIPAR fejezetében meghatározott tevékenységek és szakképesítések áttekintése, valamint a szakképesítéssel járó előnyök és hátrányok, továbbá a szakképesítés megszüntetése felmerülő esetleges kockázatok mérlegelése alapján összesen 19
3
tevékenység esetén látszik lehetségesnek a jelenlegi szakképesítési előírásnak az egyszerűsítés jegyében történő megszüntetése, összhangban a képesítési követelmények ésszerű csökkentésével kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 2054/2013. (XII.31.) Korm. határozat 1. a) pontjában foglaltakkal. Az R. Melléklete 5. MŰSZAKI BIZTONSÁG fejezet 15. sorának hatályon kívül helyezésére arra való tekintettel kerül sor, hogy a 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról teljes körűen szabályozza a képesítési követelményeket. A hivatkozott sor hatályon kívül helyezésének célja a párhuzamos szabályozás megszüntetése. Ennek megfelelően a 4.1. BŐRIPAR alfejezetből 1, a 4.2. FAIPAR alfejezetből 2, a 4.4. RUHAIPAR alfejezetből 3, a 4.5. TEXTILIPAR alfejezetből 5, az 5. MŰSZAKI BIZTONSÁG fejezetből (párhuzamos szabályozás miatt) 1, a 8. SZOLGÁLTATÓIPAR fejezetből 7 tevékenység esetén kerül sor a jelenlegi szakképesítési előírás megszüntetésére. A turizmushoz kötődő tevékenységekhez kapcsolódó képesítési előírásokat jelenleg a következő jogszabályok határozzák meg: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény, az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet, az utazásszervezői szakmai minősítő vizsgáról szóló 3/1992. (I. 13.) IKM rendelet, valamint a lovas szolgáltató tevékenységről szóló 14/2008. (XII. 20.) ÖM rendelet. A turizmus szakterület az érintett szakmai szövetségekkel folytatott egyeztetések eredményeképpen a felülvizsgálat során egyszerűsítésre tett javaslatot, annak alapján, hogy az egyes tevékenységek végzése során milyen kockázat, veszély merül fel, vagy a tevékenység végzése milyen speciális szaktudást igényel, a szükséges ismeretek belső képzés útján elsajátíthatók-e. A képesítési követelmények ésszerű csökkentésével kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 2054/2013. (XII. 31.) Korm. határozat 1. melléklete alapján az alábbi turisztikai tevékenységek esetében nem indokolt a jövőben kötelező szakképesítési előírás: - szállodai üzemben portai és szobafőnöki tevékenység; - utazásszervezés és –közvetítés; - rendezvényszervezés; - utazási irodai ügyintézés (valutaváltás, szálláshely- és program közvetítés, menetjegyek, valamint egyéni társasutak értékesítése); - ügyfélszolgálat, információ; - szabadidő-szervezés. A módosítással az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet Mellékletének IDEGENFORGALOM fejezete vonatkozó sorai hatályon kívül helyezésre kerülnek. A vendéglátáshoz kapcsolódó tevékenységek végzéséhez szükséges képesítési követelményeket a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény, valamint az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet (a továbbiakban: NFGM rendelet) a kereskedelmi tevékenységek között szabályozza (R. Melléklet 3. KISKERESKEDELEM (VENDÉGLÁTÁS) fejezet 21-26. sor). A képesítési kormányhatározatban szereplő felülvizsgálati elveket alapul véve (minimálisan szükséges védelem elve, maximálisan szükséges garancia elve) a kizárólag termelési tevékenységek esetében (21. sor: meleg és hideg ételek, italok készítése és 23. sor: cukrászati készítmények, sütemények, fagylalt készítése) az élelmiszer-biztonsági, valamint a fogyasztóvédelmi kockázatokra figyelemmel, továbbá helyettesítő garanciák és biztosítékok
4
hiányában a jelenlegi módosítási körben nem támogatható a képesítési követelményeken való változtatás, egyszerűsítés. A kizárólag értékesítő / kiszolgáló tevékenység (22. sor: meleg és hideg ételek, cukrászati készítmények, italok kiszolgálása) esetében, annak relatíve alacsony kockázatára tekintettel elfogadható, ha csak a melegkonyhás vendéglátóhelyek esetében marad fenn a képesítési követelmény. Ezzel a megoldással biztosított továbbra is, hogy a melegkonyhás egységekben csak képesítéssel rendelkező munkavállaló végezze a tevékenységet, ugyanakkor a nem melegkonyhás üzletekben (pl. kávézó, eszpresszó, büfé) nem kötelező szakképesítéssel rendelkezni. A jelenlegi módosítással ezen tevékenység nem kerül változtatásra. A fenti két kategóriába azonban besorolható a jelenleg hatályos három másik, egyszerre termelő- és értékesítő tevékenységek, ezért ezek törlését javasoljuk az alábbiak szerint. A „Gyorséttermi, büfé szolgáltatás tevékenység” (24. sor) végzése során kiemelten jellemző a munkavállalók magas fluktuációja, valamint idény-, vagy diákmunka jelleggel történő végzése. Ugyanakkor az előírt szakképesítés megszerzésére fordított idő nem arányos a munkaszerződés átlagos időtartamával. Tekintettel arra, hogy az éttermek rendszerint az adott tevékenység végzéséhez szükséges belső képzésben részesítik a munkavállalóikat, ami megadja adott feladatok elvégzéséhez elengedhetetlen szaktudást, így egyes munkakörök esetében, ahol egyszerűbb feladatok ellátása történik, ott nem szükséges a szakképzés során elsajátítható ismeretek nagy része. Mindezek ismeretében e tevékenység végzésénél indokolt a képesítési előírás hatályon kívül helyezése. A „Munkahelyi, intézményi büfé” (26. sor) tevékenyég külön szabályozásának nincs kézzelfogható, gyakorlati indoka, mivel a Gyorséttermi, büfé szolgáltatás tevékenységgel nagyrészt megegyező gyakorlati tevékenységről van szó. Így javasolt a képesítési követelmény megszüntetése, és a „Meleg és hideg ételek, cukrászati készítmények, italok kiszolgálása” tevékenység körben történő egységes szabályozása. A „Munkahelyi, intézményi főzőkonyhás, konyhai szolgáltatás” (25. sor) képesítéshez kötött tevékenység külön nevesítése - szakmai vélemények szerint - szintén okafogyott, mivel gyakorlatilag ez esetben is melegkonyhás vendéglátás folyik. A tevékenység NFGM rendeletben való külön nevesítésének megszüntetése azonban nem jelenti a kapcsolódó képesítési követelmények eltörlését, mivel a szolgáltatás az NFGM rendelet „Meleg és hideg ételek, italok készítése […]” elnevezésű tevékenysége keretében továbbra is meghatározott végzettséghez lesz kötve.
5
