Az államháztartási törvény és végrehajtási rendelete
Kézdi Árpád NGM
[email protected] Tel: (1)-795-1945
2012. január 31.
Az új Áht., valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló új kormányrendelet (Ávr.) jellemz i •új törvényi szerkezet, a korábbi Ámr.-hez hasonlóan intézményekre és folyamatokra tagol, nem alrendszerekre, •a végrehajtási rendelet a törvény szerkezetéhez igazodik, könnyen készíthet egységes szerkezet, •mindkét jogszabály elején fogalom meghatározások (Áht. meghatározásai, illetve közismert törvényi fogalmak nem kerülnek definiálásra), •elején és végén „állandó” témák (áht. felépítése, intézmények, információs rendszer), közepén folyamat jelleg (tervezés, gazdálkodás, beszámolás, finanszírozás), •pénzforgalmi szemlélet meger sítése, pénzforgalom nélküli tételek elhagyása a bevételek, kiadások közül (kivétel pár eset, pl. maradvány igénybevétele),
•új témák: ún. költségvetési támogatás és más támogatás megkülönböztetése, TB költségvetési szervi típus megsz nt, központi alrendszer szervezeti alapon történ meghatározása, térségi fejlesztési tanács beemelése az áht. helyi alrendszerébe, kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet fogalmának beemelése az áht-n kívül, több éves szemlélet er sítése (keretek, kötelezettségvállalási korlátok), •nem Ávr., hanem külön jogszabály szabályozza: könyvvitel, beszámolás, központosított illetményszámfejtés, bels kontrollok, állami garanciák, törzskönyv, szakfeladatrend, elemi költségvetés, •46/2009. PM rendelet hatályát vesztette.
Tervezés az államháztartás önkormányzati alrendszerében, a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok költségvetésére, évközi gazdálkodására vonatkozó szabályok •az önkormányzat és intézményei bevételei és kiadásai elkülönülnek a költségvetésben és a gazdálkodásban, az önkormányzati hivatal úgy viselkedik mint más intézmény, •elválasztás: jogi szempontból, kinek a bevétele, kiadása, de a személyi juttatásoknál spec. szabály érvényesül, •helyi önkormányzat bevételei és kiadásai között továbbra is elkülönülnek az EU-s programok, és a beruházások, fejlesztések, •költségvetés tartalmazza még azon fejlesztési célokat, amelyek megvalósításához adósságot keletkeztet ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, továbbá az önkormányzat adósságot keletkeztet ügyletekb l és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit és saját bevételeit,
•költségvetési rendelettervezetet a központi költségvetésr l szóló törvény kihirdetését követ 45. napig kell benyújtani, •helyi nemzetiségi önkormányzatok önálló költségvetést készítenek, akárcsak a jogi személyiség társulások, •a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat megállapodásának szabályozása átkerült a nemzetiségi törvénybe, •elemi költségvetési rlapgarnitúra is ehhez a tagoláshoz fog igazodni, amit az irányító szerv vezet je hagy jóvá, •évente, legkés bb a költségvetési rendelet, határozat elfogadásáig határozatban kell megállapítani a saját bevételek, valamint az adósságot keletkeztet ügyletekb l ered fizetési kötelezettségek három évre várható összegét. El irányzat-módosítás- átcsoportosítás szabályai •bevételi el irányzatok f szabályként csak azok túlteljesítése esetén növelhet k,
•bevételek elmaradása esetén azokat csökkenteni kell, •központi kezelés el irányzatok, elkülönített állami pénzalapok és TB alapok el irányzatait módosítani kell, ha a bevételre vonatkozó jogszabályi el írások év közben változnak, •elkülönített állami pénzalapok és TB alapok el irányzatai módosíthatók, ha a bevételi el irányzatok túlteljesítése, vagy a jóváhagyott maradvány erre fedezetet biztosít, •költségvetési szerv és fejezeti kezelés el irányzat el irányzatai módosíthatók, bizonyos megkötésekkel (személyi juttatások, többletbevételek), •központi költségvetésben átcsoportosításra f szabályként a Kormány jogosult, fejezeti hatáskör csak az alábbiak: fejezeten belül költségvetési szerv el irányzatai terhére, fejezeti kezelés el irányzatok terhére fejezeten belül, Kormány irányítása alá tartozónál NGM engedéllyel,
fejezeti kezelés el irányzatok terhére más fejezethez a Kormány irányítása alá tartozó fejezetnél pályázatok biztosítása vagy uniós finanszírozás érdekében, más fejezetnél e megkötések nélkül, •önkormányzati bevételek és kiadások módosításáról, kiadások közti átcsoportosításról a képvisel -testület dönt, •a költségvetési szerveikre a központi költségvetési szervekre vonatkozó módosítási, átcsoportosítási szabályok vonatkoznak (ez nem jelenti, hogy a képvisel -testület rendeletben nem változtathatna a költségvetési szervek el irányzatain), •el irányzat-csoportok közötti átcsoportosításnál megsz nt az irányító szervi, NGM egyetértés. Gazdálkodási szabályok változásai •önállóan m köd költségvetési szervek: a gazdasági szervezet hiánya és a költségvetésében megjelen tételek különböztetik meg,
•jogállási szabályok (alapítás mikor kötelez jogszabályban, kiválás alapítási és nem megsz ntetési eset, jogutód nélkül megsz költségvetési szerv jogai és kötelezettségei sorsa), •központi költségvetésben három éves fejezeti keretszámok, amiket a fejezetet irányító szervnek le kell bontania intézményekre és más el irányzatokra, •kiadási el irányzatokat terheli: kötelezettségvállalások (vállalt fizetési kötelezettségek) és ún. más fizetési kötelezettségek (ezeket általában nem vállalják vagy függ kötelezettségb l fordul át fix fizetési kötelezettségé), •kötelezettségvállalásra csak a korábbi kötelezettségvállalásokkal és más fizetési kötelezettségekkel csökkentett mértékig kerülhet sor, •kötelezettségvállalás: közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, részvételi, ajánlattételi felhívás, pályázati kiírás, továbbá minden olyan nyilatkozat, amely feltételesen, valamely személy nyilatkozatától függ fizetési kötelezettséget tanúsít,
•ha a közbeszerzési eljárás, pályázat eredménytelen lett, a fizetési kötelezettséget keletkeztet nyilatkozat nem történt meg, a korábban lekötött el irányzat lekötését a kötelezettségvállalások meghiúsulásának szabályai szerint fel kell oldani, •kötelezettségvállalásra és pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó szabályokat a kötelezettségvállalások olyan módosítására is alkalmazni kell, amely a korábban megállapított fizetési kötelezettségek összegét növeli, vagy az évek közötti megoszlását módosítja, •tárgyévi el irányzat terhére f szabályként december 31-ei kifizetéssel vállalható kötelezettség, más esetben (több éves határozott id vagy határozatlan id tartam) az összegeket az évek között meg kell osztani, •kivétel: határozott idej kötelezettségvállalás költségvetési szerv vagy fejezeti kezelés el irányzat esetén, ha az összes kifizetés június 30-ig megtörténik,
•kötelezettségvállalási korlátok tárgyévet követ évek el irányzatai terhére is: központban a 3 éves keretszámokig, azt követ en az utolsó (3. év) keretszámával azonos összegben, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetén az NGM engedély megmaradt, önkormányzatnál az irányító szerv által meghatározott mértékig, ennek hiányában a tárgyévi kiadásokkal azonos mértékig, •kötelezettségvállalásra jogosultak körében változás: nemzetiségi önkormányzatnál csak képvisel nek adható felhatalmazás, •ellenjegyzés új neve: pénzügyi ellenjegyzés, •pénzügyi ellenjegyzésre jogosult önkormányzatnál: f szabályként a gazdasági vezet , ennek hiányában a jegyz által kijelölt személy, •szakmai teljesítés igazolásának új neve: teljesítés igazolása,
•utalványozás ellenjegyzése megsz nt, érvényesítés és utalványozás van csak, •utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett, más esetben külön írásbeli rendelkezéssel lehet, •költségvetési szerv, valamint az elkülönített állami pénzalapok és a TB alapok pénzeszközei terhére jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkez más szervezet nem hozható létre, abban tagsági, részesedési viszonyt nem szerezhet , •az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv költségvetéséb l támogatás, adomány, és más ellenérték nélküli kötelezettség nem vállalható (kivéve munkáltatói kölcsönök, támogatások, ellátottak pénzbeli juttatásai, valamint a foglalkoztatottak jóléti célú tevékenységet végz szervezetének juttatott támogatások), •támogatás elosztása lebonyolítóként történhet,
•költségvetési szerv saját nevében (+ fejezeti kezelés el irányzat, elkülönített állami pénzalap, TB alap költségvetése terhére) adósságot keletkeztet ügyletet érvényesen nem köthet, továbbá értékpapírt nem bocsáthat ki, nem szerezhet meg, pénzügyi lízinget vagy faktoringot magában foglaló szerz dést nem köthet, garanciát és kezességet nem vállalhat, •az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv által kiszabott és beszedett bírság a központi költségvetés bevétele, •létszám-el irányzat neve: engedélyezett létszám, a személyi juttatások tervezésére, felhasználására vonatkozó szabályok jórészt kikerültek, •a vállalkozási maradvány 10%-át kötelez a központi költségvetésbe (önkormányzat költségvetésébe) befizetni, az alaptevékenységre felhasználás nem csökkent (fels okt. intézményekre spec. szabály),
•Kincstárban kötelesek számlát vezetni a megyei önkormányzatok és a megyei önkormányzatok önkormányzati hivatalai, Országgy lés, a Kormány és a megyei önkormányzatok által alapított közalapítványok, és az olyan nonprofit gazdasági társaságok, amelyekben az állam legalább többségi befolyással rendelkezik, •a kincstári körön kívüli számlatulajdonosok más forint számlával (kivéve dolgozói lakásépítés) nem rendelkezhetnek, •átmeneti szabályok a Kincstáron kívüli számlák megszüntetésére, •46-os PM rendelet hatályát vesztette, a kincstárban vezethet számlák körét, azok megnyitásának, megszüntetésének szabályait, a számlák feletti rendelkezési jogokat stb. a Kincstár szabályzatban határozza meg, •Kincstár kamatot fizethet: a fels oktatási intézmények saját bevételei számlája és a devizaszámlák után,
•önkormányzat (megye kivételével) maga választja meg a számlavezet t, a költségvetési szervei és a helyi nemzetiségi önkormányzat csak itt vezethetnek számlát, szabad pénzeszközök letétként is csak itt helyezhet k el, •saját számlája van az önkormányzatnak, az önkormányzati hivatalnak és a helyi nemzetiségi önkormányzatnak is, •a kapcsolódó alszámlák az önkormányzat f számlájához köt dnek, •2012-ben a nemzetiségek támogatása is az önkormányzat számlájára érkezik, de azt köteles továbbutalni, •hitellel rendelkez , kötvényt kibocsátó, vagy kezességet vállaló helyi önkormányzat a központi támogatásokat köteles alszámlán elkülöníteni, azt nem használhatja fel törlesztésre, •átmeneti szabályok az önkormányzati hivatalok számlájának átváltoztatására önkormányzati számlává,
•kiadások készpénzben történ teljesítésére csak jogszabályban szabályozott esetekben kerülhet sor, készpénzkímél esetek preferálása (központban Ávr. szabályozza), •helyi alrendszerben garanciát és kezességet érvényesen kizárólag hitel, kölcsön vagy kötvény visszafizetésére lehet vállalni, ha annak visszafizetése kell en biztosított, nemzetiségi önkormányzat esetén ehhez KIM el zetes engedély szükséges, •törzskönyvi nyilvántartás tartalmazza a a költségvetési szerveket, helyi önkormányzatokat, nemzetiségi önkormányzatokat, többcélú kistérségi társulásokat, jogi személyiség társulásokat, térségi fejlesztési tanácsokat, valamint jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyeket. Évközi adatszolgáltatások, bejelentések •jogszabály csak a típusokat, kötelezetteket, határid ket mondja meg,
• rlapmintákat a Kincstár saját hatáskörben állapítja meg, •új adatszolgáltatás: az adósságot keletkeztet ügyletekr l, •összefoglalóan az Ávr. 7. melléklete sorolja fel a bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségeket. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény •adósságot keletkeztet ügyletek meghatározása, •állam nevében ilyet csak törvény felhatalmazása alapján lehet kötni (költségvetési szerv a saját nevében soha), •önkormányzat m ködési célra csak likvid hitelt vehet fel, •önkormányzat fejlesztési célra csak a Kormány engedélyével köthet adósságot keletkeztet ügyletet, kivéve: az EU vagy más nemzetközi szervezett l megnyert pályázat önrészének és a támogatás el finanszírozásának biztosítására szolgáló adósságot keletkeztet ügylet, reorganizációs hitel,
likvid hitel, városi Önkormányzat és a megyei jogú város esetében a 100 millió forintot, országos nemzetiségi önkormányzat esetében a 20 millió forintot, egyéb önkormányzat esetében pedig a 10 millió forintot meg nem haladó ügylet (egybeszámítás!), •az önkormányzat adósságot keletkeztet ügyletekb l (kivéve likvid hitel és reorganizációs hitel, de hozzácsapva a kezességvállalásból ered fizetési kötelezettségek) származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az adósságot keletkeztet ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladja meg az önkormányzat adott évi saját bevételeinek 50%-át, •társulásnál az adósságot keletkeztet ügylethez kapcsolódó kötelezettségek teljesítését a társulásban résztvev önkormányzatok kezességvállalása biztosítja,
•a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet adósságot keletkeztet ügyletet érvényesen az NGM hozzájárulásával köthet (kivéve likvid hitel).
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
