9/21/2014
Hand mit Ringen: print of Wilhelm Röntgen's first "medical" x-ray, of his wife's hand, taken on 22 December 1895 and presented to Professor Ludwig Zehnder of the Physik Institut, University of Freiburg, on 1 January 1896
Röntgensugárzás • • •
Röntgensugárzás keletkezése Tulajdonságok Anyaggal való kölcsönhatás Röntgen sugárzás = X-ray (angol) Orbán József, Biofizikai Intézet, 2014. szeptember http://en.wikipedia.org/wiki/X-ray
Energia 1 eV = 1,6*10-19 J
Wilhelm Conrad Röntgen; 1895
Hullámhossz
(1845-1923, fizikai Nobel-díj: 1901.) katódsugárcsőből kilépő sugárzás: • Hatására a sókristály fluoreszkál, • Elektromos és mágneses mezővel nem téríthető el. • Különböző anyagokban különböző mértékben nyelődik el.
Frekvencia
E= hn = hf Röntgen
UV
IR
c= ln = lf
g és X
• Ismeretlen forrása miatt X-sugárzásnak (X-ray) nevezte el.
Jellemző folyamat
Sugárzás hullámhossza: 0,01-10 nm (10-11-10-8 m) Sugárzás energiája: 0,1-100 keV (~
10-17
–
10-14
Erős ionizációs hatással rendelkezik!
J) g és X
Spektroszkópia
Röntgen sugárzás keltése: Röntgen katódsugárcső
Röntgencső, mint sugárforrás izzókatód
olajhűtéses rotor anód (pl. Wolfram-Rhenium ötvözet) üvegcső
- alacsony nyomású gáztöltésű röntgencső (üvegcső, 10-6 bar = 0,13 Pa) -
az anód és a katód közti nagy feszültség hatására a katódból elektronok lépnek ki
- amelyek a feszültség hatására felgyorsulva - az antikatódba (anód) csapódnak be - és röntgensugárzást indukálnak.
1
9/21/2014
Karakterisztikus sugárzás izzókatód
anód
Elektromos mező energiája:
elektron
elektron
1. Belső elektron kilökése: ΔEkin → Eionizáció 2. Külső(bb) elektron átrendeződik 3. Energia felesleg kisugárzása: ΔEn→1 → Efoton=hf
n=3 M héj
Welektromos P t Pelektromos U I UI V A W
Mozgási energia: elektron Ekin
n=2 L héj
1 me v 2 2
elektron Welektromos Ekin
Ugyorsító (kV)
4. Különböző átmenetek lehetségesek!
n=1 K héj
Elektromos teljesítmény:
elektron Ekin ~ U gyorsító
Atomi energia szintek karakterisztikus RTG sugárzás
elektron
n=3 M héj
Energia
0
A kiindulási (i) és a végső (j) energiaszint határozza meg a kibocsátott foton energiáját: ΔEi→j → Efoton= hfi-j
n=2 L héj
M sorozat emisszió
L
L sorozat emisszió
Figyelem! Minden átmenetnek eltér az energiája: 3 → 1 E3-1 2 → 1 E2-1 3 → 2 E3-2 ahol E3-1 > E2-1 > E3-2
Csak meghatározott energia értékek! Vonalas emissziós spektrum:
hf K sorozat emisszió
K n=1 K héj
2 → 1: Kα 3 → 1: Kβ 4 → 1: Kγ 5 → 1: Kδ
2 → 2: 3 → 2: Lα 4 → 2: Lβ 5 → 2: Lγ
λ 3 → 3: 4 → 3: Mα 5 → 3: Mβ
elektron
Az atommaggal kölcsönhatásba lépő elektron letér pályájáról, lassul! A kezdeti (Ekezd) és a végső (Evég) mozgási energia különbsége határozza meg a kibocsátott foton energiáját: ΔEkezd→vég = Ekezd- Evég → Efoton= hf
Fékezési: folytonos emissziós sugárzás Karakterisztikus: vonalas emissziós sugárzás Relatív intenzitás
Fékezési sugárzás
N M
Folytonos emissziós spektrum Hullámhossz (nm)
λ
2
9/21/2014
Duane-Hunt törvény
l 0 U 1,2345
Röntgen katódsugárcső
Relatív intenzitás
IRTG ~ nf és nf ~ neRTG tehát IRTG ~ neRTG nf: fotonszám neRTG: RTG e- szám l0U Hullámhossz (nm)
Ha növeljük a gyorsító feszültséget: • l0 csökken • I, intenzitás nő (minden l-n)
l 0 nm
U kV
hc 6,6x1034 x3x108 12,345x107 Vm e 1,6x1019
E eV 1,6 1019 J
RTG foton NEM elektron!
A betáplált energia kevesebb, mint 1%-a alakul RTG sugárzássá. 99% hő! Hűtést igényel! → forgatás
Kilépő rés
c: 1,1·10-9 V-1 (konstans) U: gyorsító fesz. (több kV) I: áramerősség (~ mA) Z: rendszám (W:74)
PRtg cU IZ 2
Fény – anyag kölcsönhatás
Röntgen-, mint elektromágneses sugárzás
DETEKTÁLÁS
I0
minta
I
I ~ A2 I: intenzitás A: amplitúdó I~n n: fotonszám
Bevezető
Jelentősége kicsi! Reflexió Transzmisszió Jelentős! RTG, CT Abszorpció Fontos! RTG, CT Képalkotási hibaforrás! de RTG diffrakció! Szórás
Abszorbció - elnyelés anyag
I0
fényforrás
I
1 2 3 vastagság
I0
I
Exponenciális függvény!!!
fotonszám: intenzitás:
Melyik függvény írja le a csökkenést?
N ( x ) N 0 e x
I ( x ) I 0 e x
Az EM-sugárzás kölcsönhatása anyaggal (makroszkópikus leírás) Az EM-sugárzás intenzitása az anyagon való áthatolása közben csökken, az egyes fotonok energiája nem. A fotonok száma Az intenzitás csökkenését exponenciális törvény írja le. x
I ( x) I (0) e
I(0) = I0: a kezdeti intenzitás μ: lineáris gyengülési tényező x: a behatolás mélysége
lin. attenuációs koefficiens
3
9/21/2014
Intenzitás-csökkentő fizikai jelenségek Abszorpció: l: hullámhossz, elemfüggő A ~ λ 3 Z4 d n=N/V: sűrűségfüggő Z: rendszám (~ elektronok száma!) D: állandó d: úthossz a mintában
Fotoeffektus (fotoelektromos jelenség)
D
Az elektromágneses sugárzás (gamma-, röntgensugárzás) energiáját teljesen elnyeli egy atomi elektron. A foton lendületét (impulzusát) az atom veszi át. Ha a gamma kvantumnak elegendő energiája van, ki tudja szabadítani az elektront a mag vonzásából. 1 ℎ𝑓 = 𝑚𝑒 𝑣 2 + 𝐸𝑖𝑜𝑛 2
Fotoeffektus -> másodlagos RTG sugárzás (karakterisztikus) -> Auger elektron
hf: az elnyelt foton energiája E: az elektron kötési energiája (ionizáció) 1/2mev2 : az elektron mozgási energiája
Compton effektus: - energia -> nem érzékeny a detektor - szórás -> intenzitás csökkenés, életlen kép/kontraszt csökkenés
Compton-szórás
RTG – anyag kölcsönhatás primer hatás (direkt)
Elektromágneses sugárzás kölcsönhatása szabad, vagy gyengén kötött elektronokon. A Compton-effektus során egy energiájú és
FIZIKAI Fotoelektromos hatás: * gerjesztés * ionizáció Z → Z+ + e-
impulzusú foton rugalmasan ütközik egy elektronnal.
A detektálás alapja az alapállapotba visszatérő elektron fénykibocsátása. Szcintillációs kristály detektor.
impulzus- és energiamegmaradás
KÉMIAI Ionizáció → Reaktív gyök képződés Kémiai kötés felszakítása fotokémia: fényérzékeny anyag feketedése – Röntgen kép
RTG – anyag szekunder hatás (indirekt) BIOLÓGIAI Reaktív gyökök keletkezése felborítja az kémiai anyagokon alapuló biokémiai ciklusok egyensúlyát Enzimeket roncsol (oxidatívan) Sejtszintű mal-/disfunctio → szövet → szerv → szervezet (pl. rák)
Röntgen képalkotás Röntgensugár abszorpció/transzmisszió • Röntgen kép szummációs kép (az erősebb kontrasztú takar) • A RTG. csőből kilépő sugár felnagyítja a képet • Szóródó rtg. sugár is exponálja a filmet (szürkeség)
A besugárzási dózisra nagyon figyelni kell! RTG, CT
4
9/21/2014
Lágy szövetek és röntgensugárzás kölcsönhatása
CT történelem 1917 - J. Radon, matematikai modell 1972 – CT klinikai alkalmazása Godfrey Hounsfield
1 - 50 keV : fotoelektromos hatás 50-200 keV : fotoelektromos hatás és Compton szórás 200 keV - 1 MeV : Compton szórás 1 - 20 MeV : Párképzés valószínűsége nő 20 MeV - : a párképzés dominál
Allan Cormack
1979 Orvostudományi Nobel-díj
128x128 felvétel a „Siretom” fej szkenner (1974) Siretom készülékkel (1975) http://www.sci.u-szeged.hu/foldtan/CT_SPCEKOLL/CT_alap.pdf
5