2014. POL GARMES TERÉ TŐL

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VAROS 1.Tkt.

IV 216-60/2014.

Előadó:

POL GARMES TERÉ TŐL Békéscsaba, Szent István tér 7.

Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) 523-801

SZ.:

Marik Tibor Mell.: 4 db Hiv. sz. : -

Telefax: (66) 523-804 E-maii: [email protected]

NYIL VANOS ÜLÉS napirendje A döntéshozatal minősített többséget igényel! Tárgy: Fenntartható városfejlesztési Békéscsaba programok előkészítése Megyei Jogú Váro s Településfejlesztési Koncepciója és a Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiáj a dokumentumok jóváhagyása Előkészítő: Véleményező:

Stratégiai-Fejlesztési Osztály Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

Előterjesztés

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 2014. június 27-én tartandó nyilvános ülésére Tisztelt Közgyűlés!

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatásban részesült a Dél-alföldi Operatív Program keretében a "Békéscsaba Megyei Jogú Város - Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése" CÍmű pályázatával. A projekt azonosítószáma: DAOP-5.1.l/B-13-20l3-0001. A DAOP-5.1.l/B-l3 pályázati felhívás egyik fontos célja az integrált területi beruházások megvalósításának előkészítése, a koncepcionális és stratégiai irányok kialakítása városi szinten. Olyan stratégiára van szükség, amely célul tűzi ki a várost érintő gazdasági, környezeti és társadalmi jellemzőkkel összefüggő problémák kezelését. Békéscsaba városában ennek fokozott jelentősége van. A fentiekben foglaltakhoz kapcsolódóan a pályázat célja, hogy a már elkészült - korábban Településfejlesztési Koncepció (a továbbiakban: TK), illetve az Integrált Városfejlesztési Stratégia (a továbbiakban: IVS) elnevezéssel ismert - Integrált Településfejlesztési Stratégiát (a továbbiakban: ITS) figyelembe véve a kohéziós politika beavatkozási logikájának tematikus célkitűzései és beruházási prioritásai mentén fogalmazzuk meg Békéscsaba Megyei Jogú Város fejlesztési elképzeléseit a 20l4-2020-as időszakra vonatkozóan.

2 Az ITS átdolgozásának további célja, hogy kijelölésre kerültek azok az első olyan - lehetőleg komplex - városfejlesztési projektek, amelyek majd a 2014-2020-as programozási időszakban kerülhetnek támogatásra, amennyiben azokra forrás biztosítható. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv) alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településfejlesztési eszközökről valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 28. §-ában és 30. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a Kormányrendelet tartalmi követelményeinek megfelelő Településfejlesztési Koncepciót és az Integrált Településfejlesztési Stratégiát elkészítette, véleményeztette és átdolgozta. A TK és az ITS dokumentumokat a Kormányrendelet 9. mellékletében meghatározott közigazgatási szervek véleményezték (a beérkezett vélemények összefoglalása jelen előterjesztés mellékletét képezi). A fent nevezett stratégiai dokumentumokat az Első Magyar Önkormányzati Vagyon- és Adosságkezelő Kft. elkészítette. A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság tárgyalja az előterjesztést, a bizottsági ülés jegyzőkönyvi kivonata a közgyűlési előterjesztés mellékletét képezik. A döntés végrehajtásában közreműködő Osztály, Pénzügyi és Gazdasági Osztály.

felelős

hivatali egységek: Stratégiai-Fejlesztési

Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az alábbi határozati javaslat alapján hozza meg döntését.

HATÁROZATI JAVASLAT: 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megismerte és jóváhagyja Békéscsaba Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepcióját a jelen határozat mellékiete szerint. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megismerte és jóváhagyja Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiáját a jelen határozat mellékiete szerint. Felelős:

Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2014. július 31.

Békéscsaba, 2014. június 20.

Ellenjegyzés: Jog!:

pénzügyi:

df)~ ........ :-.... ...~.J........ . ~

7~/

I

Békéscsaba Megyei Jogú Város

Békéscsaba Megyei Jogú Város Fenntartható Városfejlesztési Programok előkészítése

Városfejlesztési Koncepció államigazgatási egyeztetési elj árásának összefoglalása

2014. június

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció államigazgatási egyeztetési eljárásának összefoglalása

Tartalom

1. Osszegzés az

előzetes

véleményezési eljárás

eredményéről

.............................................. 3

2. Összegzés a Településfejlesztési Koncepció egyeztetési eljárásának eredményéről. ...... 7

2


l. Összegzés az előzetes véleményezési eljárás eredményéről A városfejlesztési koncepció készítésének megkezdéséről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a vonatkozó jogszabályban előírt módon tájékoztatta és véleményezésre felkérte az arra illetékes közigazgatási szerveket. A megindított eljárás településfejlesztési koncepció illetve integrált településfejlesztési stratégia (ITS) készítésére vonatkozott. A megkeresésre az alábbi közigazgatási szervektől érkezett válasz, vélemény, javaslat vagy olyan egyéb szempont, amit a koncepció alkotás során megfontolásra javasol: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatala Békés Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Békés Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész F orster Központ Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság Murony Község polgármestere Nemzeti Környezetügyi Intézet Körös-vidéki kirendeltsége Nemzeti Közlekedési Hatóság (2 válasz érkezett) Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Gyulai Kirendeltsége Az előzetes véleményezési eljárás összegzéseként az állapítható meg, hogyaválaszadók által megfogalmazott javaslatok jelentős része településrendezési típusú észrevétel, vélemény, javaslat volt. Több esetben - téves en - településrendezési tervként is hivatkoznak véleményezésük tárgyára. A településrendezési tartalmú, nem egyszer szabályozási mélységű szempontok, j avaslatok a városfejlesztési koncepció kidolgozása esetében nem tekinthetők relevánsnak. Az alábbi táblázatban azokat a véleményező hatóságokat szerepeltetjük és csak azokat a véleményeket ismertetjük, amelyek relevánsak, és ezért figyelembe vételük indokolt volt a városfejlesztési koncepció készítése során. Az alább ismertetett észrevételek, szempontok sem voltak beépíthetők minden esetben maradéktalanul a koncepció szövegébe, azonban a megadott szempontok, elvárások figyelembe vétele megtörtént a koncepcióalkotás folyamatában.

A városfejlesztési koncepció hosszú távon célul tűzi ki az értékek védelmét és megőrzését, továbbfejlesztését, de mélysége, területi, térképi részletezettség hiányában nem alkalmas arra, hogy az örökségvédelmi hatástanulmányban elvárt mélységet teljesíteni tudja. A településszerkezeti terv készítése kapcsán 2005-ben örökségvédelmi hatástanulmány elkészült. A településszerkezeti terv következő felülvizsgálata és módosítása keretében kerül sor az örökségvédelmi hatástanulmány felülvizsgálatára, mivel a városfejlesztési koncepciónak nem feladata olyan tartalmi és területi mélységben foglalkozni a kérdéssel, ami alapján a hatástanulmány, illetve annak felülvizsgálata elkészíthető.

3

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció államigazgatási egyeztetési eljárásának összefoglalása Az előzetes véleményeztetés során érkezett, és a városfejlesztési koncepció kidolgozása során figyelembe vett vélemények Véleményező

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatala

Békés Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlése Elnöke Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal

Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság

Figyelembe vett vélemény Kéri figyelembe venni egy erdősáv-rendszert és javasolja helyenként a mezőgazdasági területek erdősítését. Fontos stratégiai cél, hogy minden egyes állampolgárnak azonos szintű védelem kerülj ön biztosításra. Törekedni kell a kritikus infrastruktúrák elemeinek fejlesztésére, közülük kiemelve a villamosenergia-ellátás és az egészségesivóvíz-ellátás fejlesztési feladatait. Javasolja fejleszteni a település közúti és vasúti szállításának infrastruktúráját, ezzel elérve alakosságtól, az egyéb védendő területektől, a belterületektől a veszélyforrások távolabbra helyezését. Tájékoztat, hogy régészeti lelőhelyekkel, műemlékekkel, műemléki területekkel kapcsolatos adatszolgáltatás tekintetében a Lechner Lajos Tudáskőzpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Kft. az illetékes. Az átlagosnál jobb minőségű termőföldek végleges más célú hasznosítása csak a helyhez kötött igénybevétel esetén engedél yezhető. Beépítésre szánt területek kijelölése lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. Az új ipari, kereskedelmi jellegű beruházások elhelyezésénéllehetőség szerint elsősorban az ún. barnamezős területeket kell igénybe venni, ill. ilyen célra felhasználni. Be kell szerezni a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., a Közlekedési Koordinációs Központ és a Magyar Közút Békés Megyei Igazgatósága véleményét is. J avasolj a, hogy kerülj ön figyelembevételre a készítés alatt álló Békés megyei területfejlesztési koncepció és program, valamint a Békés megye területrendezés i terve. Magasabb rendű vonatkozó jogszabályok betartására hívja fel a figyelmet. A város fejlesztése során külön figyelmet indokolt fordítani azon elemekre, projektekre, amelyek fejlesztése a radarállomás környezetében, illetve annak védőterületén történik. Csak olyan koncepciót áll módjában támogatni, amely a Magyar Honvédség alaprendeltetéséből adódó feladatai végrehajtása szempontjából kiemelt fontosságú objektum működőképességének folyamatos, korlátozásmentes fenntartásának és fejlesztésének lehetőségét - az objektum funkciójának megfelelően - hosszútávon biztosítják. Figyelembe kell venni aNatura 2000 és az ökológiai hálózatra vonatkozó szabályokat. Fejlesztési céljaik között első helyen szerepel a szükségtározók korszerűsítése.

Fontosnak tartják a meglévő körtöltések bővítését. Ez azt jelenti, hogyakörtöltés jelenlegi nyomvonalát - új töltésszakaszok építésével - módosítani kell. Az új

4


Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság Nemzeti Környezetügyi Intézet Körösvidéki kirendeltsége

Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal Nemzeti Közlekedési Hatóság Utügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal

Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Gyulai Kirendeltsége

nyomvonal kijelölésénéljavasolják figyelembe venni a Békéscsabai elkerülő út és a 44-es út körforgalom-Veszely közti szakaszait is. Vízrendezési szempontból beépíthető bármely szabadon lévő terület - kivéve az érhajlatok területe - azzal, hogya belvízérzékeny területek beépítését csak feltöltés és - a térség vízgazdálkodási rendszeréhez illeszkedő - vízrendezés esetén javasolják. A település földtani adottságairól a Magyar Allami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában találhatóak adatok. A Békéscsabán található Arpád Gyógy-és Strandfürdőt két termálkút táplálja, mely kutakat 750 m sugarú körben védőterület vesz körül. Az egyes védőidomokban, védőterületeken olyan tevékenység folytatható, amely a kitermelés előtt álló vagy a már kitermelt víz minőségét, mennyiségét, valamint a vízkitermelési folyamatot nem veszél yezteti. A Víz Keretirányelv általános célkitűzései: - a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelme, állapotuk javítása, - a fenntartható vízhasznált elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével, - a vízminőség javítása a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével, - a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkenése, és további szennyezésük megakadályozása, - az árvizeknek és aszályoknak a vizek állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatásainak mérséklése. Érintett víztestek: - Élővíz csatorna - Békéscsabai téglagyári tavak - Körös-vidék, Sárrét /porózus - Körös-Maros köze (porózus - Délkelet-Alföld /porózus termál - Körös-vidék, Sárrét /sekély porózus - Körös-Maros köze /sekély porózus A békéscsabai repülőtér északi irányú továbbfej lesztésének lehetőségét és az akadálymentes védő területet kéri biztosítani. Ismerteti a 2017 - 2020 közötti, 1222/2011. (VI. 29.) Korm. határozat alapján a II. és IV. programciklus szerinti várható vonatkozó fejlesztéseket: - M44 autóút - 447 sz. főút T ermészetvédelmi prioritások és célkitűzések: Körösközi erdők A keményfás ligeterdő élőhelytípusba tartozó erdőterületek esetében a természetesség növelése, a vágásérettségi kor emelése, a site-on belül kiegyenlített korosztály-szerkezet kialakítása és fenntartása. Az élőhelytípusba tartozó erdőterületek site-on belüli arányának fokozatos növelése. Gyula-Szabadkígyósi gyepek A síksági pannon lösz gyepek, valamint a pannon szikes

5

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció államigazgatási egyeztetési eljárásának összefoglalása sztyep ek és mocsarak élőhelytípusok állományainak fenntartása aktív természetvédelmi kezeléssel. A pannon szikes sztyeppek és mocsarak, valamint a síksági pannon löszgyepek élőhelytípusok területi arányának növelése, különöse a területek koherenciájának növelése, elsősorban a gyepterületek közé ékelődő, szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas területek vissszagyepesítése. A dobozi pikkelycsiga állományainak fenntartása érdekében többszintű, cserjefajokban gazdag természetszerű keményfás ligeterdők kialakítása.

6


2. Összegzés a Településfejlesztési Koncepció egyeztetési eljárásának eredményéről

Az előzetes véleményezés i eljárás eredményei figyelembe vételével készült el Békéscsaba Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának tervezete. Ezt a változatot küldte meg Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármestere a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben rögzített államigazgatási szerveknek, valamint további résztvevőknek.

A megkeresésre az alábbi résztvevőktől érkezett válasz, vélemény, javaslat vagy olyan egyéb szempont, amit a koncepció véglegesítése során megfontolásra javasol: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatala Békés Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Békés Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke Békés Megyei Rendőr-F őkapitányság Rendészeti Igazgatóság Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész F orster Központ Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság Közlekedésfej lesztési Koordinációs Központ Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság Nemzeti Kömyezetügyi Intézet Körös-vidéki Kirendeltsége Nemzeti Közlekedési Hatóság Légyügyi Hivatal Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Kirendeltsége, Gyula Doboz Nagyközség Önkormányzata Polgármestere Murony Község Polgármestere Telekgerendás Község Polgármestere Újkígyós Város Önkormányzata Az alábbi táblázatban összegezzük az egyeztetési partnerek által adott vélemények tartalmi elemeit, valamint az azokra adott tervezői válaszokat. A tervezői válasz minden esetben kitér az elfogadott vélemények nyomán a Koncepcióban történt változtatás módjára és helyére, az el nem fogadott vélemények esetében ennek indokára.

7

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció államigazgatási egyeztetési eljárásának összefoglalása V éleményező szervezet Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága

!

Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Az észrevétel tartalmi elemeinek összefoglalása A koncepció tervezet 20.,40. és 50. oldalán szereplő véderdők telepítésével, zöldfelületfejlesztéssel foglalkozó megállapításokat beidézi, azokkal egyetért, támogatja. Emellett a fejlesztések mindegyikénél és a mezőgazdaság segítőjeként és környezet- és egészségvédelmi szempontból is hasznos egy gazdasági, védelmi és közj óléti funkcióknak is megfelelő erdősáv-rendszer. Békéscsaba határában is léteznek olyan mezőgazdasági területek, melyeket legcélszerűbben erdősítéssellehet hasznosítani. Az új erdők telepítésére az aktuális VM rendeletnek megfelelően támogatás igényelhető. A fejlesztések során figyelembe kell venni Békéscsaba település ár- és belvíz veszélyeztetettségét, valamint az ahhoz kapcsolódó védelmi infrastruktúrákat, a védműveket, az előrejelző rendszereket, a veszélyeztetettségből adódó döntési modellek elkészítését, fejlesztését, ezek mielőbbi megvalósítását Békéscsaba belvízi veszélyeztetettséggel bíró lakósságának védelme érdekében: Szorgalmazni kell a periodikusan visszatérő elöntésekkel fenyegetett területek csapadékelvezető rendszereinek fej lesztését és kiépítését.

Tervezői

válasz V álaszt nem igényel. A 4. stratégiai cél "A zöldterületek fejlesztése" alpontja kiegészítésre került az erdősávrendszerre vonatkozó j avaslaual. A Koncepció kiegészítésre kerül egy a továbbtervezési feladatokat meghatározó fejezettel. Ennek részét képezi a véleményező által felvetett veszélyelhárítási javaslatokat összefoglaló átfogó koncepció elkészítése.

A településfejlesztési koncepcióban törekedni kell a kritikus infrastruktúrák elemi nek fej lesztésére, közülük kiemelve a villamos energia ellátás és az egészséges ivóvíz ellátás fejlesztési feladatait. Javaslom fejleszteni a település közúti és vasúti szállításának infrastruktúráját, ezzel elérve a lakosságtól, az egyéb védendő területektől, a belterületektől a veszélyforrások (veszélyes anyagok szállítása) távolabbra helyezését (elkerülő utak, gyorsforgalmi utak létesítése, vasúti pályák és a vasúti szállítást kiszolgáló infrastruktúrák, csomópontok, átrakóhelyek fejlesztése). Valamennyi állampolgár ingatlanához biztosítani kell a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére alkalmas utakat. A veszélyes üzemek vonatkozásában a településfejlesztési koncepcióban célszerű átgondolni és megfogalmazni a lakosság súlyos ipari balesetek elleni magas fokú védelme érdekében a veszélyes ipari üzemek környezetében a monitoring és lakossági riasztó rendszerek telepítését. A monitoring és lakosságriasztó rendszerek a veszélyes ipari üzemek környezetében bekövetkezett súlyos balesetekről és azok hatásairól adnak korai tájékoztatást a lakosság részére. Kiépülése után a rendszer biztosítaná az esetlegesen bekövetkező súlyos ipari balesetek során a kiszabaduló veszélyes anyagok időbeni jelzését, a terjedési adatok megállapítását, az adatok döntéshozók részére való megjelenítését, a 8

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció államigazgatási egyeztetési eljárásának összefoglalása lakosság korai riasztását és a védelmi tervek mielőbbi aktivizálását. A fejlesztési célokat úgy kell elérni, hogy az közben illeszkedjen az iskola-rendszerű képzés fejlesztési feladataihoz, a katasztrófavédelmi felkészítés keretén belül végzett köznevelésben résztvevők (pedagógusok, az óvodai nevelés az alap és középfokú oktatásnevelés szakaszában tanulók) katasztrófavédelmi felkészítéséhez. I

Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatala

Békés Megyei Kormányhivatal Közlekedési F elügyelősége

A katasztrófavédelmi rendszer hatékonyságának növelése, Valamint a település és a megyei járás reagálóképességének és biztonságának érdekében a már megalakult megyei és járási mentőcsoport (Körös Mentőcsoport) fejlesztését szem előtt kell tartani a településfejlesztési koncepció elkészítése során. Javasolja a Tfvt. szerinti megfogalmazás (átlagosnál gyengébb minőségű termőfóld) alkalmazását (vagy annak alkalmazását is) a Koncepcióban.

A tervezetben szereplő zöldterületi fejlesztés körében megfogalmazott külterületi fásítást, erdősítést az átlagosnál gyengébb minőségű termőföldek esetében látja célszerűnek. Az átlagos és átlagosnál j obb minőségű területeken továbbra is a szántófóldi növénytermesztés folytatását javasolja. A tervezés során az országos közúthálózat fejlesztési terveit, valamint a megyei és a regionális területfejlesztési tervek közlekedési fejezeteinekjavaslatait figyelembe kell venni.

A 3. stratégiai cél új gazdasági és ipari területek kijelölésére vonatkozó része a javasoltak szerint kiegészítésre került. A 4. stratégiai cél "A zöldterületek fejlesztése" alpontja kiegészítésre került az észrevétel figyelembe vételével Az észrevétel érvényesítésére a településrendezési terv tervezése keretében lesz lehetőség.

A közlekedési javaslat részeként felül kell vizsgálni a közúthálózat jelenlegi rendszerét. Az egyes utakat a forgalmi vizsgálat alapján, az útszakasz hálózatban betöltött szerepe, az igénybe vehető terület szélessége és a környezet terhelhetősége figyelembevételével osztályba kell sorolni, illetve a jelenlegi besorolást felül kell vizsgálni. Az utak helyigényét a távlati forgalmi igények alapján kell megtervezni, melynek során

figyelembe kell venni a szükséges keresztmetszeti elemeket. (forgalmi sávok, parkolósávok, j árdák, gyalogutak, kerékpársávok illetve kerékpárutak, csomópontok - különösképpen a nagy helyigényű korforgalmú csomópontok - környezetvédelmi berendezések, stb.) Figyelembe kell venni a közlekedési létesítmények tervezésére vonatkozó, érvényes szabványokat, aj ánlásokat, irányelveket. 9


Kerékpárutak tervezésénél hálózati szempontokat is figyelembe kell venni. Rendezési terv szinten is kiemelt feladat a személy és tehergépkocsik várakozási kérdéseinek megoldása, a várakozóhelyek folyamatos fejlesztésének, bővítésének kérdése, a magánfuvarozók teherszállító járműveinek tárolása (közös telephely kijelölése). Közút és vasút szintbeni keresztezése vonatkozásában illetve vasútvonalak melletti közlekedési területek vonatkozásában figyelembe kell venni a csomóponti rálátási háromszögek szabadon tartásának biztosítását, valamint a megfelelő vasúti védőtávolságot.

Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi SzakigazgatásiSzerve Békés Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke

Tervezett új utak esetében előzetes környezetvédelmi vizsgálat elvégzését és környezetvédelmi vélemény beszerzését tartjuk szükségesnek. A Koncepció Tervezet közegészségügyi szempontból nem kifogásolható.

V álaszt nem igényel.

Békéscsaba MN Településfejlesztési Koncepciójának tervezetével talajvédelmi szempontból egyetért.


Kéri Békés megye területfejlesztési koncepciója időközben elfogadott változata alapján aktualizálni a vonatkozó szövegrészeket.

A szövegrészek összhangba hozása megtörténik.

SWOT analízis Lehetőségek pontjában több projektötlet szintű megfogalmazás szerepel, melyeket az ITS fejezeteiben javasol szerepeltetni.

A SWOT -analízis széleskörű szakmai konszenzus eredménye, a koncepció kidolgozásában résztvevő Munkacsoportok tagjai, az önkormányzat szakemberei és a tervezők közös munkájának eredménye.

Javasolja a 17. oldaltól a célok, részcélok struktúrájának nyomonkövethetőségét javítani, a fogalmi különbségeket tisztázni.

A célrendszer átláthatósága változatlan tartalom mellett 10


Békés Megyei Rendőr-

Békéscsaba MN Településfejlesztési Koncepció tervezetének tárgyában észrevétele nincs.

j avításra került. V álaszt nem igényel.

A fej lesztési koncepció j óváhagyását támogatj a.


A területrendezéssel összefüggő törvényi változásokra hívja fel a figyelmet. Az eljárás további szakaszában nem kíván részt venni. A honvédelem érdekei, továbbá a Településfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott célkitűzések között ellentmondást - a tervezés jelen fázisában - nem tapasztalt.


A tervezés későbbi fázisaiban javasolja felvenni a kapcsolatot a Honvédelmi Minisztérium szakembereivel.

A kapcsolatfelvétel a településrendezési terv tervezése időszakában megtörténik. A koncepció és a párhuzamosan készülő integrált településfejlesztési stratégia (rrS) az egymást erősítő integrált fej lesztések megvalósítására törekszik.

Főkapitányság

i

Rendészeti Igazgatóság Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész Forster Központ Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal

Javasolja keresni azokat a fejlesztési területeket, amelyeknél a helyi, a regionális és az ágazati fejlesztések összehangolásával, kölcsönös erősítésével szinergiák érhetők el.

Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság

A releváns, természetvédelemmel összefüggő jogszabályi helyekre (Natura 2000 területek, OTrT törvény) hívja fel a figyelmet, kéri ezek figyelembe vételét a koncepció kidolgozása során. A fejlesztési elvek és célok nem tartalmaznak ár- és belvízgondok enyhítésére vonatkozó fejlesztési elképzeléseket, illetve a célok között nem szerepel a település vízkár típusú veszélyeztetettségének csökkentése. Javasolja, hogy a tervezetet egy olyan fejezettel egészítsék ki, amely az ár- és belvízgondok csökkentését szolgáló lehetséges intézkedéseket foglalja össze.

-

-


A Koncepció a releváns jogszabályi előírások figyelembe vételével készül. Az 5. stratégiai cél "Az ökológiai fenntarthatóságot szolgáló célok" alpontj a kiegészítésre került. Továbbá a továbbtervezési feladatok közé is beépítésre kerül az ár- és belvízvédelem témaköre.

- - - - - - - - -- -

II


J avasolj a a "Felszíni és felszín alatti vizek" második bekezdésének javítását.

Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ

Békéscsaba várost az alábbi közúthálózati elemek érintik: 44. sz., 47. sz., 470. sz., 441. sz., 444. sz., 446. sz. főutak, - 4238 j., 4239. j., 4241. j ., 4432. j., 4433. j., 5441. j . összekötő utak és 42145.j., 46169.j. bekötő utak.

A 42. oldal második bekezdése a javasoltaknak megfelelően módosításra kerül. Az észrevételben felsorolt fejlesztések ismertek, azokat a Koncepció tervezete kidolgozása során figyelembe vettük.

Országos közutakat érintő fejlesztések: Gyorsforgalmi út: A Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) társadalmi és szakmai egyeztetést követő verziója javaslatként tartalmazza a M44 autóút Kondoros - Békéscsaba közötti szakaszának (2x2 sáv) projektjét középtávon (2020-ig). Jelenleg az építési engedélyezési eljárás folyik. Főutak:

A 47. sz.

főút

Békés megyei szakasznak a 11,5 tonnás burkolat-megerősítési munkák

előkészítése folyamatban van, me ly a KÖZOP keretében valósul meg, előreláthatólag

2014- 2015 között.

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság Nemzeti Környezetügyi

Felhívjuk figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló többször módosított 1988. évi I. törvény 42/ A. §-a (1) bekezdése szerint "a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges: a. külterület en a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építményelhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal j ellegű építményelhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint b. belterületen a közút mellett - ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a szabályozási tervben szereplő közlekedési, közműépítési területen belül nyomvonal j ellegű építményelhelyezéséhez, bővítéséhez." Békéscsaba MN Településfejlesztési Koncepciójának tervezetével kapcsolatban javaslatot nem tesz, kifogást nem emel.

A településfej lesztési koncepció esetében nem releváns észrevétel. Az észrevétel ezen részében foglaltak a településrendezési tervezés során vehetők figyelembe.

Az anyaghoz korábban megküldött véleménye beépítésre került. További észrevételt nem



12


Intézet Körös-vidéki Kirendeltsége N emzeti Közlekedési Hatóság Légyügyi Hivatal N emzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

kí ván tenni.

Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Hulladékgazdálkodási szemQontból: A tervezet nem foglalkozik a város aktuális hulladékgazdálkodási kérdései vel, csak annyiban, hogy korszerű hulladékkezelési rendszerekhez kell csatlakozni, és fokozni kell a hulladékok újrahasznosítását. Javaslom, hogya városi hulladéklerakó telep mellett a DAREH Társulás keretében hamarosan megépülő új, regionális hulladékválogató létesítmény, ill. tervezett működésének ismertetése konkrétan szerepeljen a koncepcióban. Továbbá a DAREH Társulás kapcsán bevezetésre kerülő új városi hulladékkezelő rendszer (szelektív hull. gyűjtés, zöldhulladékok kezelése, hulladék udvar létesítése, stb.) tervezetét is javaslom ismertetni. Az általánosságban felvetett célok ugyanis ezen fejlesztések keretében fognak várható an megvalósulni.

Felügyelőség

Kirendeltsége, Gyula

A településrendezési eszközök módosításához hozzáj árul.


A dokumentációban megfogalmazott célokkal, beleértve a közlekedési szakterületet is, egyetért, a koncepció elfogadását támogatj a.


Megállapította, hogy a településfejlesztési koncepció tervezete nem tartalmaz hírközlési szakági anyagot, így azt nem áll módjában véleményezni.

A - későbbiek során készülő településszerkezeti terv megalapozó munkarészei kitérnek a hírközlés szakágra is. Koncepcionális szinten ezt a célt kell, hogy kitűz ze a város. Ennek a konkrét elérését szolgáló beavatkozások az ágazati stratégiákban kerülhetnek meghatározásra.

Levegőtisztaság-védelmi szemQontból: A 44. oldalon található levegőtisztaság és levegővédelem fejezet 2. bekezdés átdolgozása indokolt, figyelemmel arra, hogy 2001. óta a védett 1. és védett II. levegőminőségi kategóriák nem léteznek. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése szerint: "Magyarország területén a levegőterheltségi szint mértéke szerint, a vizsgálati küszöbértékek alapj án, légszennyezettségi agglomerációk vagy zónák kerülnek kijelölésre. " Fentiekben említett légszennyezettségi agglomerációkat és zónákat a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) K vVMrendelete, a zónák típusait a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszenny pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. számú melléklete tartalmazza. --

-

-- ---

-

- - ---

I

A bekezdés törlésre került.

-------

13


Természetvédelmi szempontból: A település közigazgatási területére több, a Natura 2000 hálózatba tartozó terület esik. Ezek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (Gyula-Szabadkígyósi gyepek, területkód: HUKM 20010, illetve Körösközi erdők, területkód: HUKM 20011),jellemzően gyep és erdő művelési ágú területek. A dokumentáció ezen területek megj elenítését tartalmazza. Megjegyzendő, hogy a dokumentációval ellentétben a Kígyósi-puszta különleges madárvédelmi terület Békéscsaba közigazgatási területét nem érinti. Ezen túl, nyilvántartásunk szerint a település területén 2 db kunhalom található: Y: 150941 Veszei-halom EOV: X 812675 Pósteleki-halom EOV: X 813600 Y: 151119 A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. § (2) bekezdése szerint országos jelentőségű védelem alatt áll valamennyi kunhalom, valamint 31. §-a szerint tilos a védett természeti terület állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. Fentiek értelmében a kunhalmok megőrzéséről gondoskodni szükséges, azt építkezés, bányászati tevékenység, stb. nem érintheti. Kívánatos a kunhalmok esetleges mezőgazdasági művelésének felhagyása. Zaj - és rezgésvédelmi szempontból: Célszerűnek tartom Békéscsaba stratégiai zajtérképének elkészítését és az ehhez kapcsolódó intézkedési tervek kidolgozását. Ez segítené a zajos jellegű ipari (vendéglátó) tevékenység helyszínének kiválasztását, illetve engedélyezését, valamint a megfelelő tájékoztatást.

Doboz Nagyközség Önkormányzata Polgármestere Murony Község Polgármestere Telekgerendás Község Polgármestere

Kígyósi -puszta törlésre került a felsorolásból. A kunhalmokkal a Koncepció tervezet kiegészítésre került.

Az ökológiai fenntartható sági célok kiegészítésre kerültek a stratégiai zajtérkép elkészítésének és az intézkedések kidolgozásánakjavaslatával. A továbbtervezési feladatok cÍmű fejezetbe is beépítésre került a témakör.

Kifogást nem emel.


A Koncepció tervezet Murony Község Onkormányzata érdekeit nem sérti, ezért azzal ellentétes véleményt nem fogalmaz meg. A Koncepció tervezetével egyetért, azzal szemben kifogást nem emel, módosító javaslattal nem él.

V álaszt nem igényel. V álaszt nem igényel.

14


Uj kígyós Város Önkormányzata

A Koncepció tervezetével szemben kifogást nem emel.


15

Békéscsaba Megyei Jogú Város

Békéscsaba Megyei Jogú Város Fenntartható Városfejlesztési Programok előkészítése

Városfejlesztési Koncepció

2014. június

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció

A VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDŐK NÉVSORA:

Schuchmann Péter területrendező vezető tervező

Károlyi János területrendező vezető tervező

szakképesítés: okI. táj- és kertépítész mérnök, okI. városépítési- városgazdasági szakmérnök építészkamarai névjegyzéki szám: 01-5068 tervezői jogosultság: TR, TK szakképesítés: okl. geográfus, okI. szociológus építészkamarai névjegyzéki szám: 13-1017 tervezői jogosultság: TR

Közreműködtek:

Tóth Anett Krisztina (okI. közgazdász), Molnár László (okI. terület- és településfejlesztő geográfus), Fercsák Ágnes (településmérnök) Békéscsaba MJV Önkormányzata részéről: Opauszki Zoltán (Kabinetvezető), Wittmann László (osztályvezető, Stratégiai-Fejlesztési Osztály), Lukácsi László Kornél (Városi Főépítész), Dr. Sódar Anita (Közbeszerzési és Projektmenedzsment Csoportvezető, Stratégiai-Fejlesztési Osztály), Marik Tibor Márk (Pályázati-Gazdasági Ügyintéző, Stratégiai-Fejlesztési Osztály)

A Városfejlesztési Koncepció elkészítésében szóbeli javaslatokkal közreműködtek a Gazdasági, a Humán és a Városfejlesztési Munkacsoport tagjai, valamint az Egyházi illetve a Gazdasági Fórum résztvevői.

2014. június

2 2014.június


Tartalom Bevezetés, előzmények ............................................................................................................. 4 Előzmények ............................................................................................................................ 4 A városfejlesztési koncepció megújítása 2014-ben ................................................................ 8 Településfejlesztési elvek ......................................................................................................... 9 A városfejlesztés alapelvei ..................................................................................................... 9 Horizontális fejlesztési célok ............................................................................................... 12 Békéscsaba jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan ............................................................................................................................ 13 Békéscsaba jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan ....................................................... 14 A város átfogó fejlesztését szolgáló célok ............................................................................. 15 Átfogó cél ............................................................................................................................. 15 A városfejlesztés stratégiai céljai ......................................................................................... 15 A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a stratégiai célok kapcsolata ...... 16 Részcélok meghatározása ...................................................................................................... 17 A stratégiai célok megvalósítását szolgáló részcélok, fejlesztési irányok ........................... 17 A fejlesztési célok tartalma .................................................................................................... 22 A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre .................................................. 35 A fejlesztéspolitikától elvárt eredmények ............................................................................ 35 A továbbtervezéshez, a stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása ............................ 36 Társadalmi adatok ................................................................................................................ 36 Gazdasági jellemzők ............................................................................................................ 38 Környezeti adatok ................................................................................................................ 40 Javaslat a

műszaki

infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére ...................................... 45

Értékvédelem, értékfejlesztés ................................................................................................ 46 '"fet;nész:ti körny~ze~i é~ékek ............................................................................................. 46 Epltett kornyezet ertekel ....................................................................................................... 51 Továbbtervezés keretében javasolt feladatok meghatározása ........................................... 53

3 2014. június


Bevezetés,

előzmények

Előzmények

Békéscsaba Megyei Jogú Város korábbi városfejlesztési koncepcióját (a megalapozó helyzetértékeléssel együtt) a Város Önkormányzata megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete készítette 2004-ben. Az összefoglaló dokumentációt a munka vezető kutatói Dr. Nagy Erika és Dr. Timár Judit szerkesztették. A tudományos igényességű és részletezettségű vizsgálat és értékelés szerzői Bajmóczy Péter, Bakti Mária, Dr. Baukó Tamás, Dr. Borgula Ilona, Dénes Attila, Duray Balázs, Herczeg Tamás, Kiss János, Dr. Kiss József, Dr. Kugler József, Dr. Nagy Erika, Dr. Nagy Gábor, Dr. Nagy Imre, Nagy Terézia, Pádi Zoltán, Pál Viktor, Pocsajiné Fábián Magdolna, Dr. Simon Imre, Dr. Simon Sándor, és Dr. Timár Judit voltak.

Ez az igényes munka átfogó képet adott Békéscsaba múltjáról, adottságairól, potenciáljairól, a város térségi szerepéről és annak változásáról, a városi társadalom és a helyi gazdaság fejlődéséről , e fejlődést befolyásoló okokról. A helyzetértékelés kiemelten foglalkozik az 1989-90-es rendszerváltozás utáni folyamatokkal és számszerűen és sokoldalúan jellemzi aváros helyzetétét az ezredforduló utáni években. Ezen a helyzetértékelésen - illetve annak 2007 évi részleges aktualizálásán - alapult 2004-ben Békéscsaba több vonatkozásában és fő fejlesztési célkitűzéseiben még ma is helytálló hosszú távú városfejlesztési koncepciója, illetve 2007-ben az az Integrált Városfejlesztési Stratégia, amely megalapozta és keretbe foglalta az előző (2007-2013 közötti) fejlesztési időszak programjait. Békéscsaba megyei jogú város korábbi városfejlesztési koncepciójának felülvizsgálatát és módosítását az alábbi tényezők indokolják: l. A világgazdasági válsággal is összefüggésben a magyar gazdaságban, társadalomban, azon belül Békéscsaba pozícióiban és lehetőségeiben bekövetkezett változások: • a város helyzetének korábban tervezett pozíciójavulásának elmaradása, • a helyi és a térségi gazdaság megtorpanása, • a meglévő kedvező potenciálok hatékony kihasználásának elmaradása, • ezzel a város népességmegtartó képességének gyengülése. Ezen kedvezőtlen változások egy határozottabb prioritások mentén végiggondolt, a megváltozott helyzet kezelésére alkalmasabb fejlesztési cél- és prioritás rendszer megfogalmazását és következetes érvényesítését igénylik. 2. Szükségessé teszi a városfejlesztési koncepció felülvizsgálatát és módosítását az "EURÓPA 2020" közösségi stratégiához való erőteljesebb kapcsolódás igénye, a "NEMZETI FEJLESZTÉS 2030" fejlesztési és területfejlesztési stratégia térségi és városi érvényesítésének szükségessége, a 2014-2020 közötti fejlesztési időszakot megalapozó új helyi és várostérségi fejlesztéspolitikai dokumentumok megalapozásának szükségessége. A városfej lesztési koncepció szükségessé váló felülvizsgálatát és módosítását 2013-ban egy széleskörű és átfogó helyzetfeltárás és helyzetértékelés alapozta meg.

4 2014. június

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció Ez a helyzetelemzés és helyzetértékelés több módszert alkalmazott: 1./ Felhasználta a korábbi helyzetfeltárás és helyzetértékelés eredményeit, röviden beidézte annak még ma is helytállónak minősülő megállapításait és részleteit, de a változások bemutatására, a változások trendjeinek értékelésére koncentrált. 2./ A KSH és a TEIR adatbázisokban rendelkezésre álló legújabb statisztikai adatok felhasználásával aktualizálta a korábbi helyzetértékelés tényszámait, ahol a változások szükségessé teszik új megállapítások megfogalmazását, ott azt megtette, ahol nem, ott a korábbi helyzetértékelés megállapításait használta fel. 3./ Az aktuális, reális és pontos helyzetkép felrajzolásához a felülvizsgálati munka helyzetértékelése épített arra a széleskörű adatgyűjtésre, amelyet Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala a város ellátásáért felelős szervezetek bevonásával 2013-ban készített. Az összegyűjtött adatok és információk egy a későbbiekben kiépítendő városi információs rendszer részeként is alkalmasak lesznek a folyamatok és a változások rendszeres figyelemmel kísérésére, a változások monitoringozására. 4./ A helyzetértékelés aktualizálásába bevonásra kerültek a partnerségi terv szerint megszólított célcsoportok, szervezetek és szakemberek. E munka során a partnerek szembesítésre kerültek a korábbi városfejlesztési dokumentumok (kiemelten a legutóbbi ilyen munka, az I VS-t megalapozó helyzetértékelés) fó megállapításaival annak érdekében, hogy azok helytállósága, vagy megváltoztatásának szükségessége tételesen és egyértelműen megfogalmazásra kerülhessen. A munkacsoportok (kiemelte n a humán munkacsoport) szakértői számos naprakész, hasznos információval segítették a munkát. A szakértői szintű egyéni rész-helyzetértékeléseket a munkacsoportok megvitatták és ennek alapján kerültek megfogalmazásra a jelenlegi helyzetet rögzítő megállapítások. Ennek eredményeként úgy a városfejlesztés potenciáljainak reális bemutatását, mint a városfejlesztést akadályozó, nehezítő tényezők értékelését nagymértékben segítette az a széleskörű partnerség, amely a városfejlesztési dokumentumok megújítása kapcsán kialakult. 5./ A helyzetértékelés aktualizálása érdekében a felülvizsgálati munka során felhasználásra kerültek mindazok az ágazati (pId. közlekedésfejlesztési-, környezetvédelmi) fejlesztési dokumentumok, amelyek a szakértők és a munkacsoportok egyöntetű megítélése szerint ma is helytállóak. A város önkormányzata megbízásából, különböző szakértői csoportok által az elmúlt években készített szakértői anyagoknak az új városfejlesztési dokumentumok megalapozásához való felhasználása lehetőségét az önkormányzat biztosította.

A helyzetértékelés része az a SWOT elemzés, amely alapján a városfejlesztés hosszú távú és a következő fejlesztési időszakra szóló célkitűzései megfogalmazásra kerültek. BÉKÉSCSABA SWOT 2013 Erősségek

• • • • • • • • • • •

Határmentiség a már szintén umos tag Romániával. Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok, EU bővítéséből származó megnövekedett piaci tér. (Románia csatlakozása közeli a schengeni övezethez.) Kedvező (és a folyamatban lévő vasúti fejlesztéseknek köszönhetően javuló) vasút-logisztikai adottságok Békéscsaba, mint térségi központ megfelelő elérhetősége a kistérség és a megye többi településéről. Kedvező természeti és társadalmi adottságok a mezőgazdasági termeléshez, országos szinten is kiváló termőhelyi adottságú termőfóldek, magas fokú agrár-munkakultúra, jelentős munkaerő tartalékok Kiváló infrastruktúrával rendelkező barnamezős ipari területek a városban, az É-i és a D-i ipari területen Barnamezős és zöldmezős beruházás ra alkalmas (és a város településrendezési tervében kijelölt) ipari-, gazdasági területek, jelentős barnamezős kapacitás Jelentős javulás következett be a lakosság iskolázottsága tekintetében. Szabad, képzett munkaerő azonnali rendelkezésre állása A közoktatási rendszer fejlett, a szükséges kapacitások alap- és középfokon is rendelkezésre állnak Jó színvonalú és teljes körű az egészségügyi és a szociális ellátás Meghatározó az egyházak szerepe a városban, a lakosság kétharmada tartozik valamely valláshoz, az egyházak szociális tevékenysége érdemi és jelentős.

5 2014. június

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció • • • • •

Egyedülálló, feltárt termálvízkincs kihasználásának lehetősége (pl.: termálvÍz-fűtésen alapuló melegházas növénytermesztés; gyógy-és termálturizmus) Élelmiszeripari szabad kapacitás Gépipar, nyomdaipar, mezőgazdaság, élelmiszeripar, stb. nagy hagyománya Kellemes, élhető városi épített környezet, javuló zöldfelületi arány A város zöldfelületi rendszere fejlődik, kiemelkedő tájképi, arculati és zöldfelületi érték a várost átszelő Élővíz-csatorna.

• • • • • • • • • •

Alternatív területhasználati lehetőségek (megújuló energia) A város közlekedési kultúráj ának kiemelkedően fontos és nagy hagyománnyal bíró része a kerékpáros közlekedés A város közmű ellátottsága jelentősen javult az utóbbi években Ivóvízminőség javító intézkedések elkezdődtek Jelentős a kulturális örökség, a megújult kulturális intézményi kör a városi élet mozgatórugóivá váltak Jól működő ösztöndíjrendszer Együtt gondolkodásra és együttműködésre hajlandó a városi és a térségi vezetés több vonatkozásban is. A Csabai kolbász, Munkácsy szellemi öröksége, a jó természeti környezet és a Körösök-völgye Natúrpark a város jelentős turisztikai vonzerejét adják Város imázst javító intézkedések megindultak A 2007-2013-as uniós tervezési ciklusban a város számos nagyberuházást, fejlesztést tudott megvalósítani döntően külső források bevonásával.

Gyengeségek

• • • • • • • • • • •

• • • • • • • • • • •

Békés megye, így Békéscsaba is a fővárostól közúton az egyik legnehezebben megközelíthető térség. A gyorsforgalmi úthálózat hiánya miatt negatív társadalmi-, gazdasági hatások egyaránt érzékelhetők Kedvezőtlen demográfiai folyamatok, elöregedő helyi társadalom, alacsony vitalitási index, alacsony születésszám, növekvő természetes fogyás, negatív vándorlási egyenleg. Romló népesség megtartó (és népesség vonzó) képesség a fiatalabb, aktívabb és képzettebb korcsoportok vonatkozásában. A munkanélküliek, inaktívak, eltartottak magas aránya. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok között nagyobb az elvándorlás mértéke. A lakásállomány elöregedett, a lakások kétharmada vályogépítésű vagy házgyári technológiával készült. Magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya Keveredő építészeti stílusok és épülettípusok A vasút a legfőbb szerkezetalkotó elem, az éjszakai időszakban zavaró zajforrás A településperemek a város legsérülékenyebb elemei: a funkciók viszonylag gyakran változnak, a tulajdoni viszonyok keverednek A belvároshoz közvetlenül csatlakozó egyes lakózónák nem megfelelő színvonalúak, egyes alacsony beépítési intenzitású kertvárosias és falusias lakóterületek korszerűtlen utcaszerkezettel rendelkeznek A perem i falusi zónák, belterületbe vont egykori zártkertek infrastrukturálisan hiányosak, környezeti problémájuk szembetűnő Az utóbbi 10 év fejlesztései ellenére még tapasztalhatók zöldfelületi hiányosságok is A városperemen kiterjedt elhanyagolt területek, és "tájsebek" találhatók Élelmiszeripar, textilipar, egyes agrárágazatok válsága. Nincs összehangolt kereslet-kínálat a mezőgazdasági termékek piacán. A közintézmények - ugyan javuló, de még - alacsony fokú energiahatékonysága jelentős közkiadással jár Belső infrastruktúra egyes elemeinek fejletlensége, a kistérséghez tartozó települések vonatkozásában az egymás közötti rossz elérhetőség, az utak rossz állapota A kereslet hiánya miatt elmaradtak a zöldmezős területek számottevő infrastruktúra fejlesztései és a barnamezős területek rehabilitációja Húzóágazatnak számító gazdasági fejlődés hiánya, kedvezőtlen gazdasági összetétel Gyenge együttműködés a gazdaságfejlesztésben érdekelt szereplők között Tőkehiány, pályázati forrásokhoz szükséges önerő előteremtésének nehézsége, csökkenő önkormányzati bevételek.

6 2014. június

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció • • • • • • • • •

A korábban sikeres Közép-Békési Centrum együttműködés (Békéscsaba, Békés, Gyula) intenzitása csökkent és a korábbinál kevesebb területre korlátozódik A város erdősültsége rendkívül szegényes, az erdők aránya a teljes közigazgatási területből mindössze 5 százalékos. Nemzetközi színvonalú turisztikai kínálat hiánya Kevés a színvonalas vendéglátóhely Magas színvonalú felső kategóriás szálláshelykapacitás teljes hiánya (a folyamatban lévő fejlesztések ezt a helyzetet a közeljövőben várhatóan oldani fogják) Viszonylag alacsony a műemlék épületek száma Az egész külterület komplex mezőgazdasági infrastruktúrája (dűlőút-hálózat, nyári utak, meliorációs rendszer, erdősáv-rendszer) részben nem megfelelő, egyes elemei teljesen hiányoznak Gyakori belvízborítottság, és jelentős nagyságú árvízveszélyes területek Tanyavilág speciális problémái: az épületek átlagosan 90 évesek közúti megközelítésük nehézkes, több mint 80%-át fóldúton lehet megközelíteni kerékpárút nincs alacsony komfort fokozatú lakóépületek az ingatlanok fogyasztási javakkal való ellátottsága alacsony magas a rezsire fordítandó pénz aránya alacsony életszínvonal, nehézkes megélhetés, rossz szociális helyzet potenciális munkahely túl nagy távolságban van közszolgáltatások nagy távolságban találhatóak a tanyán élők felének nincs gépkocsija

Lehetőségek

•

• • • • • • • •

• • • •

• • • • • • • • • •

Az országos közlekedésfejlesztési tervek keretei között megvalósuló fejlesztések (az M44-es út, békéscsabai repülőtér, folyamatban lévő vasút rekonstrukció) középtávú megvalósulása esetén javulhat a térség elérhetősége Az elérhetőség javításával a logisztikai szerepkör és a gazdasági potenciál erősödhet Fiatalok helyben tartása bérlakással, helyi munkalehetőséggel A térségben több jelentős vállalkozás működik, potenciális fejlődési lehetőséggel A jól működő vállalatok újra-befektetései. Ajelenleg alulhasznosított, de infrastruktúrával tejes körűen ellátott ipari területek Városi átlagban fejlett a közmű hálózat, a szennyvízcsatornahálózat és az ivóvízhálózat is komoly fejlesztésen esett át a közelmúltban A Szent István Egyetem kihelyezett tagozatában rejlő K+F potenciál kihasználása, innovációs projektek A már működő Budapest Bank Bankműveleti Központ, a MondiPackaging, Kner Packaging, a Csaba Metál és a Tondach mint vonzerő és jó példa megjelenítése a város marketingben és további befektetések vonzása Az egykori malom és környezetének hasznosítása Egészséges ivóvíz előállítása és biztosítása, hosszú távú fenntartása Termálvíz, biomassza, földhő és nap energia jelentette potenciál többirányú kihasználása Aktív és gasztronómiához kapcsolódó turizmus potenciálja, az országos jelentőségű Kolbászfesztiválra mint húzónévre épülő attrakcióbővítés (CsabaPark projekt az infrastruktúrát és a marketinget biztosítja majd) Kistérségi identitás erősítésével a települések közötti együttműködés erősítése, egységes várostérségi fej lesztési program kidolgozása és megvalósítása Nagyobb hozzáadott érték termelése: feldolgozóipar, hűtőház, gépipar Munkanélküliek számának csökkentése távmunkaprogrammal, részmunkaidős foglalkoztatással. Biotermékek értékesítése, biopiac Vállalkozásösztönzés, kistérségek innováció s képességének javítása. A térség elérhetőségének javulásával felértékelődő telephelyek a befektetések szempontjából Idegenforgalmi potenciál erősítése (rendezvény-, gasztro, kulturális-, egyházi-, vadász-, lovasturizmus). Bányatavak hasznosítása Hagyományokhoz kapcsolódó rendezvények hálózatba szervezése. Területi diszparitások növekedése.

7 2014.június

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció • •

Tanyán

élők életminőségének

és infrastrukturális helyzetének javítása programokkal, támogatással

Élővíz csatorna életre keltése, környezetének javítása, városszövetbe vonása

Veszélyek • • • • • • • • • • • • • • • •

Nem változtatható meg a térség periférikus helyzete, folytatódik a gazdasági és társadalmi leszakadás. Munkahelyek hiányában a (fiatal) képzett munkaerő elvándorol, a térség ilyen irányú versenyképessége lecsökken. A tanyán élő mintegy 3 ezer főnyi népesség ellátási nehézségei és szociális problémái fokozódnak Egyre több új zöldmezős beruházás indul, miközben a barnamezős területek egyre jobban degradálódnak és az értékes mezőgazdasági területek csökkennek A gazdaságfejlesztéssel foglalkozó intézményi szereplők elveszítik hitüket abban, hogy jelentősebb tőkebefektetések jöhetnek létre a térségben. A működő tőkebefektetések elmaradása Több település nem érzi hasznát a kistérségi együttműködésnek, törpének érzik magukat a város mellett. Fogyó bevételek, további forrásmegvonás a településektől. A vásárlóerő tovább csökken. Nem alakul ki helyi építészeti arculat Peremterületek még nagyobb leszakadása A hátrányos helyzetű, alacsony státuszú társadalmi rétegek térbeli koncentrációja a külterületeken. Lakóépületek korszerűsítése nem valósul meg forráshiány miatt Ár- és belvízgondok nőnek, időszakosan extra terhet jelentenek a városnak A növekvő környezeti kockázatok (porszennyezés, belvíz) a természeti és épített értékeket veszélyeztetik. Mezőgazdasági infrastruktúra hiányos marad, ami csökkenti a termelés hatékonyságát és jövedelmezőségét

A városfejlesztési koncepció megújítása 2014-ben A helyzetfeltárás és értékelés 2014 év elejei lezárását, illetve elfogadását követően megkezdődtek a városfejlesztési koncepció célrendszere felülvizsgálatának és módosításának - Békéscsaba városfejlesztési koncepciója megújításának - munkálatai szintén a partnerségi tervben rögzített keretek között. A munkacsoportmunka folytatása elősegítésére a tervezők táblázatos formában is feldolgozták Békéscsaba fejlesztésére a megelőző fejlesztési időszakokban kidolgozott és elfogadott (országos-, regionális-, megyei és helyi, városi) célkitűzéseket, lehetőséget adva a munkacsoportok tagjainak azok átfogó és részletes értékelésére, aktualitás uk megállapítására. A munkacsoportokban részt vevők először külön-külön, majd a munkacsoporti keretek között értékelték a korábbi célkitűzéseket. A csoportmunka során megállapításra került, hogy a helyzetfeltárásban és a helyzetértékelésben rögzített jelentős eredmények ellenére a városfejlesztés hosszú távú célkitűzéseinek többsége változatlanul aktuális, ugyanakkor a megváltozott helyzet miatt a fejlesztési prioritások átgondolása és módosítása indokolt. Az értékeléseket, javaslatokat a tervezők összesítették és elkészítették a városfejlesztési koncepció megújított célrendszerére vonatkozó első tervezetet, amelyet 2014. január 30-án a munkacsoportok összevont ülés keretében megvitattak, értékeltek, kiegészítettek, majd a 2014. március 18-i ülésen véglegesítettek. Ez a célrendszer képezi a felülvizsgált városfejlesztési koncepció gerincét.

A koncepció helyzetértékelésben feltárt erősségek, potenciálok és lehetőségek mind teljesebb - de hosszú távon is fenntartható - kihasználására törekszik a feltárt korlátok keretei között a lehetséges veszélyek figyelembevételével.

8 2014.június


A felülvizsgálat eredményei alapján módosuló koncepcióban még a korábbinál is nagyobb súlyt (és kiemeit prioritást) kap a városfejlesztés gazdasági alapjainak megerősítése, a városi (és várostérségi) gazdaság bővítésének, a helyi potenciálokat erőteljesebben kihasználó gazdaságfejlesztésnek egész kérdésköre, amely a foglalkoztatás és a jövedelmek növelésén keresztül járul hozzá Békéscsabán a megélhetés stabil feltételei biztosításához, a népesség (azon belül pedig kiemelten a fiatal, képzett aktív népesség) helyben tartásához, az itt élők jobb életminősége biztosításához. A városfejlesztés prioritásai között jelentősen erősödött az élelmiszergazdaság, a hagyományos ipari termelő ágazatok, valamint a turizmus jelentősége és súlya és olyan új prioritások jelentek meg, mint a fenntartható és takarékos energiagazdálkodás az alternatív lehetőségek kihasználásával.

Békéscsaba megújított városfejlesztési koncepciójának célrendszere tehát a korábbi városfejlesztési dokumentumok felülvizsgálatával, az országos (nemzeti) és a megyei hosszú és középtávú területfejlesztési célkitűzések ismeretében, a releváns hazai stratégiákban rögzített célok és irányok figyelembevételével került meghatározásra Békéscsabán is elsődleges szempont a fejlesztési források felhasználásában mind a tervezés, mind a végrehajtás szintjén, hogyatámogatásból megvalósított fejlesztések közösségi szinten jelentkező hasznokat eredményezzenek, a támogatás mértékének megfelelő arányban. A fejlesztésekkel összefüggő tervezésben és végrehajtásban érvényesíteni kell a partnerséget, és lehetőség szerint a közösségi részvételt.

Településfejlesztési elvek A város fej lesztés alapelvei A városfeHesztés szakmai alapelvei meghatározott prioritásokkal:

fentiek miatt - megegyeznek az országosan

A foglalkoztatás javításához való hozzájárulás. A fejlesztési források felhasználása során elsődleges szempont, hogy a támogatások a foglalkoztatás növelését, de legalább szinten tartását eredményezzék. A természeti erőforrások mennyiségi és minőségi megőrzése, a környezet állapotának, fő értékeinek megőrzése javítása. A fejlesztési források felhasználása nem eredményezheti a környezet állapotának, a stratégiai jelentőségű természeti erőforrások mennyiségének vagy minőségének romlását, azok megőrzését minden fejlesztés esetében biztosítani szükséges, a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok betartásával. A gazdaságosan előállítható és kitermelhető hazai erőforrások óvó felhasználása szükséges. A megtermeIt értékek hasznosítása a helyi közösség javára. A fejlesztési források felhasználásával a támogatások révén előállított értékeknek a legnagyobb mértékben a helyi és nemzeti közösség javára kell hasznosulnia.

lehető

9 2014. június

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció Az Országgyűlés 1/2014.(1.3.) határozatával elfogadta a Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK). Ez a koncepció Békéscsaba (mint a "külső városgyűrű" tagja) vonatkozásában az alábbiakban fogalmazza meg a fejlesztés fő irányait: Békéscsaba az ország éléskamrájának központjaként az élelmiszertermelés és feldolgozás, valamint a gasztroturizmus hazai fellegvára pozíciót célozza meg, ehhez kapcsolja húzóágazatait: az építőanyagipar, a textilipar, a gépipar, az élelmiszeripar, a nyomdaipar; illetve kitörési pontjait: a malomipar újraindítása, a gasztroturizmus, a határon túli kapcsolatok erősítése, a helyi gazdaság élénkítése, a befektetések ösztönzése, a megyeszékhelyi funkciók megerősítése. A megyeszékhely szorosabb vonzáskörzetébe esik: Békés, Sarkad, Gyula és az általuk körbezárt Körös-menti vidék. A külső városgYŰrű (melynek Békéscsaba is tagja) és várostérségeinek fejlesztési irányai (az OFTK szerint) (Ezek megvalósulása a megyei-, térségi és helyi fejlesztési elhatározásokon túl országos szintű beavatkozásokat is igényel): Innováció alapú gazdaságfejlesztés, a kereskedelmi és szolgáltatási potenciál minőségi fejlesztése, regionális (esetenként országos és nemzetközi) gazdasági kapcso latokkal és hatással, megyei, esetenként regionális foglalkoztatási vonzással. A gazdaságpolitikában e térségek kiemelt kezelése, a befektetési környezet javítása. Az egyes városok kialakult termelési lehetőségeihez, erőforrásaihoz igazodó ágazati szakosodás és a városok közötti munkamegosztás támogatása, összehangolt városi gazdasági profilok kialakítása. A térségközpont nemzetközi (nagyvárosi) hálózatokba való intenzívebb bekapcsolódásának ösztönzése a gazdaság, a kutatás-fejlesztés, az oktatás (egyetemi központok nemzetközi oktatási-kutatási együttműködéseinek és képzési formáinak ösztönzése), fejlesztési-tervezési információcsere területén. Nemzetközi szinten a központi település imázsának erősítése, sajátos arculat kialakítása, fokozott térségi és települési marketing- és márkaépítési tevékenység ösztönzése. Minőségi munkahelyek biztosítása a magasan kvalifikált munkaerő megtartása érdekében a központban. A központi és a térséget dinamizáló funkciók ellátásához szükséges többszintű elérhetőségi rendszer fejlesztése a gyűrű mentén (infrastruktúra-fejlesztéssel) és a főváros irányában (elsősorban közösségi közlekedésszervezéssel). Indokolt esetben a közszolgáltatási és foglalkoztatási centrum szerepkör szerinti funkcionális alközpontok erősítése szükséges a nagyvárosok vonzáskörzetén belül. Magyarország területi rendszere az európai térbe ágyazódva, számos gazdasági és társadalmi kapcsolattal kötődik a határon túli magyarlakta térségekhez, továbbá szoros kulturális, gazdasági és környezeti együttműködésben áll a Kárpát-medence és Közép-Európa országaival. Az OFTK megfogalmazása Békés megye és Békéscsaba vonatkozásában is releváns célkitűzés, mely szerint a "gazdaság megújulásával, az elérhetőség és a közlekedési kapcsolatrendszer javulásával, valamint a hatékony és célirányos térségi beavatkozásokkal az

10 2014. június

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció ország területi különbségei nem nőnek tovább. A versenyképesen fejlődő térségek, városok hálózata az eddig leszakadó térségeket ismét bekapcsolja az ország vérkeringésébe" Az OFTK szerint Békés megyének 2030-ra el kell érnie, hogy értékeinek megtartásával, alkotó-, innovatív megújításával Magyarország élelmiszergazdaságának motorja, fenntartható mintatérsége, a hazai megújuló agrárium szervező ereje legyen. Békés megye (melynek Békéscsaba meghatározó központja) fejlesztési irányait az OFTK az alábbiak szerint határozza meg: Az infrastruktúra fejlesztése: a megközelíthetőség és a logisztikai feltételek javításával, térségi kohézió erősítésével, minőségi környezet kialakítása mellett.

Gazdaság- és vidékfejlesztés: munkahelyteremtés ösztönzésével a hozzáadott érték növelése, hungarikumok támogatása, környezetkímélő energiatermelés, valamint az öko-, horgász-, vadász-, kerékpár- és egészségturizmus fejlesztése. Társadalmi megújulás: a szakképzés gazdasági igényekhez alakításával, a civil együttműködések erősítésével és a helyi kulturális értékek megőrzésével. Környezeti fenntarthatóság segítése az épített és természeti környezet védelme, a környezetbarát hulladékgazdálkodás, újrahasznosítás fejlesztése és a megújuló energiákra épülő termelés és fogyasztás támogatása által. Határon átnyúló együttműködések segítése a gazdaságfejlesztés támogatásával, együttműködési programok szervezésével és helyi termékekre épülő piac beindításával. Békéscsaba fejlesztése különös tekintettel az élelmiszer alapanyag feldolgozásra, valamint a gasztroturizmusra.

előállítására

és -

A jóváhagyott országos fejlesztési dokumentumok figyelembevételével kerültek meghatározásra (Békés megye területfejlesztési koncepciójában) a megye és térségei fejlesztésének 2020-ig szóló átfogó célja:

A megyében élők életkörülményeinek és környezeti feItételeinek javítása, amegye fenntartható gazdasági és társadalmi viszonyainak megteremtése. A foglalkoztatás javítása. Fentiek figyelembevételével kerültek meghatározásra Békés megye fejlesztésének (2020-ig szóló) stratégiai céljai is: versenyképességet javító-, értékalapú-, horizontális gazdaságfej lesztés; térségspecifikus brand ek fejlesztése amegye perifériális társadalmi- és gazdasági kohézió

erősítése

helyzetű

településein;

a me gye mag- és perifériális települései között;

természeti és épített értékek, a szellemi és kulturális örökség megóvása, alkotó, innovatív és fenntartható tovább-fejlesztése. Amegye fejlesztésének átfogó- és stratégiai céljai egymásra épülő koherens-, multiplikatív rendszert alkotnak. E célkitűzések egyaránt szolgálják a megyeszékhely Békéscsaba fejlesztését, mint a megye más városias és vidéki térségeiét. A fejlesztési koncepcióban előirányzott fejlesztések eredményeként amegye fejlettségét indikátorok 2020-ra jelentősen javulnak:

jellemző

11 2014. június

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció demográfia vonatkozásában: a lakónépesség csökkenése és öregedése megáll, amegye népesség megtartó képessége erősödik; gazdasági aktivitás vonatkozásában: az aktivitás nő, evvel egyidejűleg bővül a foglalkoztatottság, a munkanélküliségi ráta tartósan 10 % alá csökken; a foglalkoztatottság javulását segíti a helyi gazdaság igényeivel konform szakképzés; gazdaság szerkezete vonatkozásában: a XXI. század követelményeivel konform módon Békés megye, a hazai agrárium meghatározó térsége lesz, az integrált élelmiszergazdasági vállalkozások hozzáadott értéke a jelenlegi érték duplájára nő; jól működő szabad vállalkozási zónák a gazdaság fejlődésének motorjaivá válnak a békési, mezőkovácsházi, sarkadi és szeghalmi térségekben. az alacsony végzettségűek foglalkoztatását szociális integrációk biztosítják; jelentős foglalkoztatást és hozzáadott értéket biztosít a megye innovatív energiaforrás hasznosító hálózata, valamint az egészségturisztikai ágazata. természeti: szén-dioxid kibocsátás 6%-os csökkentése, megújuló energiaforrások legalább 12%-ban történő használata. műszaki infrastruktúra vonatkozásában: amegye térségeinek elérhetősége az M44-es út átadásával jelentősen javul; a határmenti települések térségi integrációját négy új közúti átkelő segíti.

megye térstruktúrája javul: a megyét kiegyensúlyozott foglalkoztatási szint jellemzi. Mivel fenti országos és megyei célkitűzések a békéscsabai városfejlesztés hosszú távú céljait is szolgálják, ezért a városi fejlesztési célkitűzések az országos és megyei célokhoz illeszkedően a megyei jogú város sajátosságai figyelembe vételével bővítik és specifikálják ezt acélrendszert.

Horizontális fejlesztési célok Távlatosság (a hosszú távú célok szem meghozatalánál)

előtt

tartása a közép és rövid távú fejlesztési döntések

Térségi szemlélet (a térségi érdeket érvényesítő megoldások a helyifejlesztéseknél) Stratégiai megközelítés (a versenyképesség növelése, a helyi gazdaság fejlesztése valamint a város lakossága "jól léte" biztosítása prioritásainak érvényesítésére.) Integrált szemlélet (ágazati beavatkozások helyett integrált megoldások alkalmazása a fejlesztési célok szolgálatában) Helyi erőforrásokra való építkezés (a térségi természeti-, gazdasági és emberi erőforrások sajátosságainak figyelembevétele és fenntartható módon való érvényesítése a város és térsége fejlesztése során)

12 2014. június


Hatékonyságra való törekvés (a területi adottságok és a rendelkezésre álló

erőforrások jobb

kihasználása)

Az értékek megőrzése és fenntartható hasznosítása (úgy a táji-, természeti mint az épített környezet értékek és a társadalom értékeinek védelme és kihasználása a gazdaság, a környezet és a helyi társadalomfejlesztése során.)

A társadalmi igazságosság érvény re juttatása (a társadalmilag indokolatlan területi különbségek csökkentése) A társadalmi kohézió szolgálata (a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokfelzárkóztatása, az esélyegyenlőség megteremtése, a társadalmi mobilitás erősítése) Partnerség (a fejlesztési célok országos, megyei a helyi szinten történő megfogalmazásától a feladatok széleskörű társadalmi együttműködéssel történő megvalósításáig)

Békéscsaba jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan Társadalmi jövőkép Békéscsaba népességét megtartani képes, a fiatal népesség számára is vonzó élettér, ahol az itt élők képzettségének megfelelő munkalehetőség, a családok jó színvonalú megélhetése, ellátási és szolgáltatási feltételei és tartalmas kikapcsolódási, sportolási, szórakozási és művelődési lehetősége egyaránt biztosított. Oktatási, egészségügyi és intézményi közép- és felsőfokú központ, a megye és egyes szegmensekben a tágabb térségre kiterjedő ellátási szerepkörökkel. Színes és nívós kulturális és közösségi élettel

rendelkező

vonzó szellemi központ.

Kiemelkedő szlovák nemzetiségi tradícióira büszke, azt ápoló, és nagy múltú egyházi szerepét tiszteletben tartó, az egyházak és az itt élők szoros kapcsolatát megtartó, erősítő város.

Gazdasági jövőkép A helyben fellelhető sokrétű szaktudásra és elhivatottságra alapozva, a párhuzamosan megvalósuló, a város elérhetőségét javító fejlesztéseknek köszönhető növekvő tőkevonzó képesség eredményeképp Békéscsaba gazdasági központi szerepköre kimagasló a régióban. Az infrastrukturálisan előkészített, jó területi és műszaki adottságokkal rendelkező bamamezőit újrahasznosító gazdaságpolitika nyomán a város gazdasága újabb jelentős területigénybevétel nélkül növeli gazdasági teljesítményét. Gazdaságának erősségét az itt megtalálható iparágak sokszínűsége adja, ami a város gazdasági, ezen felül üzemeltetési, fenntartási stabilitásának biztos alapjait is megteremti. 13 2014.június

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció A sorra megvalósuló célzott idegenforgalmi eredményeznek a turizmus ágazatban.

fejlesztések

növekvő

bevételeket

Bővülő és differenciált szálláshelykínálatának köszönhetően lényegesen nő a városban eltöltött vendégéjszakák száma, a multiplikátor hatásra az idegenforgalom gazdasági súlyának növekedése látványos.

Környezeti jövőkép A környezeti elemek állapota stabilan kedvező, a szennyező források, és az értékeket veszélyeztető hatások mérséklése, kiiktatása nyomán a város természeti értékeinek megőrzése biztosított. A kiterjedt közigazgatási területen fellelhető egyedi tájképi értékek védelem alá helyezése megtörténik, biztosítva ezzel az alföldi táj eredeti arculatának és hasznosításának megmaradását. A táj használatban a megélhetést és jövedelemtermelést valamint a lehetővé tevő táj gazdálkodási módok válnak uralkodóvá.

megőrzést

egyaránt

A városi zöldfelületek száma és nagysága nő, és amellett, hogy ezáltal a közösségi terek száma is nő Békéscsabán, a városi térszerkezet is kedvezőbb és a városi klímaadottságok is javulnak. A vízpartok, vizes élőhelyek és maguk a víztestek, a felszíni és a felszín alatti vízkészletek mennyiségi és vízminőségi kedvező állapotának megőrzése megnyugtatóan biztosított. A város kiemelkedően gazdag épített öröksége folyamatos állagmegóvása, bemutatása biztosított. Ez a tevékenység olyan városmarketinggel egészül ki, amely az országosan kevésbé középpontban lévő kulturális és építészeti örökség idegenforgalmi vonzerővé válását segíti elő.

Békéscsaba jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan Megyeszékhelyi szerepkörénél kiterjedtebb vonzáskörzettel intézményi, kulturális és idegenforgalmi központ. A Dél-Alföldre kiterjedő vonzáskörzete mellett szolgáltatási, ellátási kapcsolatokkal és térszervező

rendelkező

gazdasági,

növekvő erővel

határon átnyúló gazdasági, is rendelkezik.

Együttműködik várostérsége településeivel és a térség városaival, de népességi súlya, gazdasági teljesítménye és funkciógazdagsága a térség központi településévé teszik.

Ipari beszállítói kapacitásait fej leszti, ezáltal országos és európai nagyvállalatokkal is szoros gazdasági kapcsolatokat épít ki, melyek más területeken újabb együttműködéseket eredményeznek.

14 2014.június

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció Mindezek alapján Békéscsaba jövőképe :

Békéscsaba a Körös-mente központja, a nemzetközi és a magyar gazdaságba ágyazott, nyitott, versenyképes gazdaságra épülő, közigazgatási, szakképző, kereskedelmi és szolgáltató központ, vonzó és élhető város.

A város átfogó fejlesztését szolgáló célok Átfogó cél Békéscsaba az ország éléskamrájának központjaként az élelmiszertermeIés és feldolgozás, valamint a gasztroturizmus hazai fellegvára pozíciót célozza meg, ehhez kapcsolja húzóágazatait: az építőanyagipar, a textilipar, a gépipar, az élelmiszeripar, a nyomdaipar; illetve kitörési pontjait: a malomipar újraindítása, a gasztroturizmus, a határon túli kapcsolatok erősítése, a helyi gazdaság élénkítése, a befektetések ösztönzése, a megyeszékhelyi funkciók megerősítése.

A városfejlesztés stratégiai céljai erősítése,

•

Békéscsaba térségi pozícióinak képességének javítása.

•

A városi gazdaság helyi foglalkoztatás bővítése.

•

A gazdaság versenyképességét erősítő - a XXI. századi színvona/nak infrastrukturális feltételek biztosítása.

•

A városi élet feltételeinek további javítása, az fejlesztések támogatása.

•

A gazdasági-, társadalmi és ökológiai fenntarthatóság biztosítása.

erőforrásokra

népességmegtartó és népességvonzó

és potenciálokra alapozott fejlesztése, a

életminőség

megfele/ő

-

javítását szolgáló

15 2014. június


A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a stratégiai célok kapcsolata JövőKÉP

~ ~~

~ Békéscsaba a Körös-mente központja, a nemzetközi és a magyar gazdaságba ágyazott, nyitott, versenyképes gazdaságra épülő, közigazgatási, szakképző, kereskedelmi és szoleáltató központ, vonzó és élhető város.

ÁTFOGÓ CÉL Békéscsaba az ország éléskamrájának központjaként az élelmiszertermelés és -feldolgozás, valamint a gasztroturizmus hazai fellegvára pozíciót célozza meg, ehhez kapcsolja húzó ágazatait: az építőanyagipar, a textilipar, a gépipar, az élelmiszeripar, a nyomdaipar; illetve kitörési pontjait: a malomipar újraindítása, a gasztroturizmus, a határon túli kapcsolatok erősítése, a helyi gazdaság élénkítése, a befektetések ösztönzése, a megyeszékhelyi funkciók megerősítése.

STRATÉGIAI CÉLOK l. Békéscsaba térségi pozícióinak erősítése, népességmegtartó és népességvonzó képességének javítása

2. A városi gazdaság helyi erőforrásokra és potenciál okra alapozott fejlesztése, a foglalkoztatás bővítése

3. A gazdaság versenyképességét erősítő - a XXI. századi színvonalnak megfelelő infrastrukturális fe1téte1ek biztosítása

4. A városi élet feltételeinek további javítása, az életminőség javítását szolgáló fejlesztések támogatása

5. A gazdasági-, társadalmi és ökológiai fenntartható ság biztosítása

A FEJLESZTÉS ALAPELVEI A foglalkoztatás javításához való hozzájárulás

A természeti erőforrások mennyiségi és minőségi megőrzése, a környezet állapotának, fő értékeinek megőrzése javítása

A megtermelt értékek hasznosítása a helyi közösség javára

16 2014. június


Részcélok meghatározása A stratégiai célok megvalósítását szolgáló részcélok, fejlesztési irányok 1. Békéscsaba térségi pozícióinak képességének javítása

erősítése,


Békéscsaba szerepének és lehetőségeinek tisztázása a Békéscsaba-Békés-Mezőberény Gyula várostérségben, a Kőrösök völgye térség közös pozicionálását segítő programok támogatása, az együttműködés tématerülete inek bővítése A Békéscsaba-Szeged, illetve Békéscsaba-Debrecen kapcsolatrendszerben lehetőségek feltárása, az együttműködések bővítése Békéscsaba megyeszékhelyi és térségközponti szerepének és a gazdasági szereplőkkel való szoros együttműködéssel

erősítése

lévő

az önkormányzati

Békéscsaba határon átnyúló kapcsolatrendszerének bővítése és erősítése elsősorban Arad, Temesvár és Nagyvárad városi és térségi önkormányzataival, intézményeivel és gazdasági szereplőivel. A vasútvonal rekonstrukció eredményeként javuló logisztikai potenciál kihasználása a határon átnyúló kapcsolatok erősítésében. A korábban megfogalmazott marketingstratégia mentén a nyitottság és erősítése a város térségi pozícióinak erősítése érdekében.

2. A városi gazdaság helyi foglalkoztatás bővítés e

erőforrásokra

együttműködés

és potenciálokra alapozott fejlesztése, a

Az élelmiszergazdaság átfogó fejlesztése

A helyi és térségi potenciálok (az agroökopotenciál valamint a termelési és a gazdálkodási ismeretek) kihasználása A termelés, a feldolgozás és az értékesítés összehangolt integrált fejlesztése Zárt láncú - magas igényt kiszolgálni képes - termelési rendszerek kiépítésének támogatása A minőségi termékek előállításának ösztönzése Az értékesítési hálózat bővítése, piacfejlesztés (biopiac, "Csabai piac '') A kolbászklaszter kiépítésének támogatása (a gazdálkodási együttműködések bövítése) A vállalkozási ismeretek fejlesztése az élelmiszergazdaság kis és középgazdálkodói körében Az innovációs készség javítása, új módszerek alkalmazása a hozzáadott érték növelése A szövetkezésben meglévő lehetőségek kihasználása Komplex mintaprogramok támogatása, a jó gyakorlatok elterjesztése A fiatal helyi gazdálkodók támogatása A gazdálkodáshoz szükséges képzett és aktív helyi munkaerő biztosítása Mindezek annak érdekében, hogy a helyi potenciáIra alapozó gazdálkodás haszna mind teljesebben szolgálja az itt gazdálkodók és az itt élők megélhetését, a térség fejlődését.

17 2014. június

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció A húzóágazatok (az átfogó fejlesztése

épitőanyagipar,

az élelmiszeripar, a gépipar és a nyomdaipar)

Speciális képzési és továbbképzési formák széleskörű alkalmazása és bővítése a húzóágazatok megújításához szükséges szakértelem fenntartása érdekében Vállalkozásösztönzés - versenyképesség körében.

erősítése

a helyi gazdasági

szereplők

Befektetésösztönzés - a külső működőtőke bevonása a városi gazdaság bővítése, strukturális átalakítása, a bamamezős területek újrahasznosítása, illetve az új gazdaságfejlesztési területek hasznosítása érdekében A turizmus további fejlesztése A turisztikai attrakciók gazdagítása A szálláshelyek bővítése, szolgáltatási színvonal uk emelése A vendéglátás, a szálláshely- és szabadidős szolgáltatások területén az elmúlt években indult önkormányzati (pId. Csabapark) és magánerős fejlesztések (pId. minőségi szálláshely bővítések) további támogatása, a térségi kínálatba ágyazott további fej lesztése, a város image javítását szolgáló turisztikai nagyrendezvények támogatása Az öko-, horgász-, vadász-, kerékpár- és egészségturizmus fejlesztése Örökségturizmus fejlesztése (a Munkácsy örökségre alapozottan) Asportturizmus fejlesztése A turisztikai marketing javítása.

Vállalkozóbarát önkormányzat - a polgármesteri hivatal és az önkormányzat üzleti-, szolgáltató szerepeinek további fejlesztése

3. A gazdaság növekedését segítő, versenyképességét erősítő - a XXI. századi színvonalnak megfelelő - infrastrukturális feltételek biztosítása A város és térsége közúti elérhetősége javítása, az M44-es autóút (gyorsforgalmi út) mielőbbi kiépítésének támogatás ával A repülőtér jelentette potenciál kihasználása a térség javításában, a repülőtér működése rentábilissá tétele érdekében

megközelíthetősége

Békéscsaba kapuszerepének erősítése az infrastrukturális feltételek bővítésével (a Békéscsaba - Arad közötti kapcsolat javításával), a határokon átnyúló kapcsolatok bővítésével

Békéscsaba közlekedési csomóponti és logisztikai szerepének erősítése a folyamatban lévő vasútfejlesztés eredményeként várható potenciál növekedés kihasználásával. A város

belső

közlekedésének fejlesztése

A várost elkerülő főúthálózat teljessé tétele, a déli elkerülés kiépítése a várost átmenő forgalom csökkenthetősége érdekében.

terhelő

18 2014. június

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció Az M44-es gyorsforgalmi út megvalósításával egyidejűleg a városi kapcsolatok kiépítése A városon átmenő két és három számjegyű utak belterületi szakaszainak racionalizálása A helyi munkahelyek elérhetőségének javítása.

A környezet terhelő és a közvetlen környezetére sem zavaró tevékenységek szétválasztása, a helykiválasztás tudatos irányítása, differenciált területi kínálat biztosítása a gazdaság fejlesztésére Az élelmiszergazdaság fejlesztésének szolgálatában a korábbi mezőgazdasági majorok újrahasznosítása (megközelítésük lehetősége i és infrastrukturális ellátottságuk javításával) Új gazdasági területek, ipari park kijelölése (a relatív alacsonyabb termőhelyi értékű vagy az átlagosnál gyengébb minőségű mezőgazdasági területek igénybe vételével).

A jól megközelíthető, infrastruktúrával ellátott, hasznosítható épületállománnyal bíró barnamezős területek újrahasznosításának elősegítése A lehetséges hasznosítási lehetőségek feltárása A területi kínálat piacra juttatása A betelepülést segítő gazdasági ösztönzők alkalmazása A betelepülést elősegítő műszaki fejlesztések támogatása

A fejlesztésre alkalmas alulhasznosított területek fejlesztése

4. A városi élet feltételeinek további javítása, az fejlesztések támogatása, a "jóllét" szolgálatában

életminőség


A városi intézmények fejlesztése A városi népesség korstruktúrájához, sajátos igényeihez rugalmasan alkalmazkodó intézményhálózat fej lesztés. Az intézmények komplex felújítása a támogatási források összehangolásával A városi intézményhálózat magas színvonalú működését biztosító értelmiségiek és alkalmazottak megbecsülése, helyben tartása a szolgáltatási színvonal megőrzése és emelése érdekében A városi intézményhálózatnak helyet adó épületállomány megőrző fejlesztése • a helyi és a műszaki feltételek biztosítása a változó igények figyelembevételével (pId. a mindennapos testnevelésórák lehetőségét biztosító fejlesztése) • az intézményhálózatnak helyt adó épületek állagmegóvása, felújítása, energiahatékonysága növelése. Az egészségügyi szakellátásban a Dr. Réthy Pál Kórház - Rendelőintézet fejlesztése, az alapellátás terül etén a szolgáltatások biztosítását célzó feltételrendszer javítása,illetve az egészségfejlesztési, egészségnevelési pro gram ok megvalósítását biztosító feltételek biztosítása, Az időközben állami irányítás alá került szakképzési, átképzési rendszer fej lesztésének ösztönzése, támogatása, a gazdaságfejlesztéssel összefüggő igények megfogalmazása A felsőfokú oktatás megőrzése, a képzés minőségi fejlesztése 19 2014. június


A kultúra helyi bázisainak (Múzeum, Könyvtár, Színház) fejlesztése amegyeszékhely funkció erősítése érdekében. A város lakásállományának fejlesztése, bővítése a lakossági szükségleteknek megfelelő bérbeadási jogcímek alapján, a panelprogram és a szociális bérlakás program keretében megindult fejlesztések folytatása, a lakásállomány minőségének és alakásmobilitás feltételeinek javítása érdekében A városi közterületek további fejlesztése, rendezése, a belvárosi térek (újra) hasznosítására kidolgozott komplex stratégia megvalósításának folytatása A zöldterületek fejlesztése Az értékes zöldfelületek és a fasorok védelme és fejlesztése A zöldterületek kiterjedésének növelése, biológiai aktivitásának és használati értékének növelése A városi zöldhálózat (zöldövezet) rendszerének fejlesztése belterületen, erdősáv rendszer a külterületen. Tájfásítás, a termőhelyi adottságok megőrzése, illetve a turisztikai potenciál bővítése, javítása érdekében. A városon belüli mobilitás feltételeinek javítása A belső úthálózat műszaki színvonalának javítása A parkolási lehetőségek további bővítése a belvárosban és a szolgáltató-, ellátó intézmények környezetében A városi közösségi közlekedés továbbfejlesztése a belső áramlási irányok optimalizálásával, a munkahelyek és a szolgáltatások elérhetőségének javításával. A kerékpározás feltételeinek javítása az egész város területén • A kerékpárút hálózat teljessé tétele, a szomszédos települések irányába, a városon belül a napi szo Igálatába, •

•

szintű

"hivatásforgalmi" kerékpáros közlekedés

a turisztikai célpontok kerékpáron való megközeIíthetősége érdekében. A kerékpározás lehetőségének és biztonságának növelése a város alacsony forgalmú közútj ain, lakóutcáiban (forgalomszervezéssel, forgalom szabál yozással) a kerékpározáshoz kapcsolódó szolgáltatások fej lesztése

5. A gazdasági-, társadalmi és ökológiai fenntarthatóság biztosítása Energiagazdálkodás, megújuló energiák hasznosítása Átfogó települési energiapolitika érvényesítése a hagyományos fosszilis energiahordozók arányának csökkentésével,a megújuló energiaforrások arányának növelésével A város kedvező geotermikus adottságainak kihasználása

20 2014.június


önkormányzattulajdonában és működtetésében lévő épületek felújítása, komfortfokozatának növelése energiatakarékos technológiák használatáv al Környezettudatos magatartásra nevelés az oktatásban Az

korszerűsítése,

A helyi társadalom fejlesztése A helyi társadalom sokszínűségének, a város lakossága identitástudatának, a helyi hagyományoknak a megőrzése A lakossági részvétel és a "városlakó tudat" további erősítése A város vezetése és a lakosság közötti kommunikáció fejlesztése, interaktivitás kialakítása. A civil szervezetek szerepének növelése a város életében. Az életminőség és az életszínvonal javítása az életkörülmények fejlesztésével és a környezettudatos és egészséges életmód elterjesztésével

A népesség elöregedési folyamatának mérséklése. Az időskorúak ellátásának javítása. Külterületi lakosok életminőségének javítása, A tanyák táj fenntartó szerepének megőrzése, a kistérségi tanyafejlesztési programban megfogalmazottak érvényesítése Tanyafejlődési minták és jó gyakorlatok megismertetése A tanyagazdálkodás támogatása, a tudás és a tapasztalat átadás elősegítése látogatható mintatanyák fejlesztésének támogatása A fiatal gazdálkodók támogatása A perifériák társadalmi-, környezeti konfliktusainak kezelése A városon belül a városrészek közötti elszigetelődés, szegregáció megelőzése és a különböző városrészek differenciált fej lesztése A társadalmi konfliktusok kezelése Esélyegyenlőség növelése a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosításával, a társadalmi elfogadás elősegítésével, az egyének elszigeteltségének, kiszolgáltatottságának csökkentésével

A sport és szabadidő tevékenység támogatása

lehetőségeinek

növelése, sportakadémia létrejöttének

A lakosság kulturális ellátását szolgáló intézmények fejlesztése Az ökológiai fenntarthatóságot szolgáló célok

A kedvező környezeti állapot és környezetminőség megőrzése. A környezeti szempontokat is figyelembe vevő gazdaságfejlesztés. A természeti potenciálok hosszú távon fenntartható kihasználása. A talaj állapotának megőrzése, javítása, a szennyezések felszámolása. Védett és védelemre tervezett területek felmérése, a védelem feltételei biztosítása. Az Élővíz-csatorna vízminőségének és környezetének javítása. Vízbázis védelem. Levegőminőség javítása. A korszerű hulladékkezelés bővÍtése

21 2014. június


A fejlesztési célok tartalma 1. Békéscsaba térségi pozícióinak képességének javítása

erősítése,


Békéscsaba országos városhálózatban betöltött szerepének tisztázása, regionális alközponti funkcióinak erősítése, illetve a városok fejlettségi rangsorában való további lecsúszás megelőzése érdekében kiemelkedő jelentősége van a városfejlesztési koncepcióban annak a célkitűzésnek, amely amegyeszékhely térségi pozíciónak erősítésére irányul, mert ennek lehet eredménye a gazdasági potenciál növekedése, a népességvesztés lassítása, a népességmegtartó és népességvonzó képesség erősítése. Békéscsaba határon átnyúló kapcsolatrendszerének bővítése és erősítése elsősorban Arad, Temesvár illetve Nagyvárad városi és térségi önkormányzataival, intézményeivel és gazdasági szereplőivel indokolt. A kapcsolatok erősítése egyaránt eredményekkel járhat úgy a gazdaság összehangolt fejlesztése, a foglalkoztatás bővítése, a közlekedési hálózatok fejlesztése, mint a társadalmi kapcsolatok erősítése, illetve a környezet közös felelősségű fejlesztése vonatkozásában. Országon belül kiemelten a Békéscsaba-(Hódmezővásárhely)-Szeged, illetve a BékéscsabaDebrecen kapcsolatrendszerben lévő lehetőségek feltárása, az együttműködések bővítése rejt további lehetőségeket a délkelet magyarországi térség fejlődésében való szerepvállalásban. Helyzeténél fogva Békéscsabának lehetősége és potenciálja van arra, hogy kezdeményező és szervező szerepet töltsön be a Békéscsaba - Békés - Mezőberény -Gyula várostérségben. A városok közötti versenyhelyzetek kezelésére való koncentrálás helyett a kölcsönös előnyön alapuló aktívegyüttműködésekre célszerű helyezni a hangsúlyt annak érdekében, hogy az együttműködés tématerületeinek bővítésével az előző ciklusokban rögzítetteknél több eredményt lehessen elérni elsősorban Kőrösök völgye térség közös pozicionálásában, a térség egésze fej lesztésében. Békéscsaba megyeszékhelyi és térségközponti szerepének gazdasági szereplőkkel való szoros együttműködéssel.

erősítése

az önkormányzati és a

A folyamatban lévő vasútfejlesztés erősíti a város és térsége logisztikai potenciálját, ami ennek kihasználásával hozzájárulhat a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok erősítéséhez.

22 2014. június


Forrás: Szántó Katalin: Policentrikus városhálózati csomópontok, többpólusúfunkcionális várostérségek (MUT konferencia 2013)

A korábban megfogalmazott marketingstratégia mentén a nyitottság és erősítése a város térségi pozícióinak erősítése érdekében.

2. A városi gazdaság helyi foglalkoztatás bővítés e

erőforrásokra

együttműködés

és potenciálokra alapozott fe Hesztése, a

A város és térsége gazdaságának fejlesztése (a helyzetértékelés a SWOT analízis és az OFTKban is rögzített célkitűzések szerint is)három fő pillérre kell, hogy támaszkodjon. Az egyik az élelmiszergazdaság, a másik a Békéscsaba gazdaságában eddig is ki emelt szerepet játszó húzóágazatok (az épitőanyagipar, a textilipar, a gépipar és a nyomdaipar), a hannadik pedig a turizmus átfogó fej lesztése. Ezekben az ágazatokban van a legnagyobb potenciál a foglalkoztatás bővítésére, a munkaerő helyben tartására. Ugyanakkor - mint arra a Csaba Metál letelepedése és gyors fejlődése jó példát mutatott - a helyi hagyományokkal nem rendelkező ágazatok megjelenése és fejlődése is erősítheti, sokszínűbbé teheti a város gazdaságát. Erre a határon átnyúló kapcsolatok erősödése kapcsán elsősorban a logisztikához kapcsolódó ágazatokban lesz lehetőség. A városi gazdaság bővítése, strukturális átalakítása, de a bamamezős területek újrahasznosítása, illetve az új gazdaságfejlesztési területek hasznosítása érdekében is indokolt valamennyi ágazatban az befektetések ösztönzése, a külső működőtőke bevonása. Az élelmiszergazdaság fejlesztése

Az országos célkitűzés, amely szerint Békés megye (annak részeként a megyeszékhely várostérsége is) a hazai agrárium meghatározó térsége legyen - tehát olyan hely, ahol a helyi és térségi potenciálok úgy az agro ökopo tenciál, mint a termelési és a gazdálkodási potenciálok fenntartható módon kerülnek kihasználásra, illetve ahol az integrált élelmiszergazdasági vállalkozások hozzáadott értéke a jelenlegi érték duplájára nő - akkor 23 2014. június

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció teljesülhet, ha az élelmiszergazdaságban megvalósul a tennelés, a feldolgozás és az értékesítés összehangolt integrált fejlesztése. Ezt az átfogó célt szolgálják a zárt láncú - magas igényt kiszolgálni képes - tennelési rendszerek kiépítésére, aminőségi tennékek előállításának ösztönzésére, az értékesítési hálózat bővítésére, illetve a helyi piacok fejlesztésére vonatkozó koncepcionális célkitűzések. Ezek együttes célja az, hogy a helyi potenciálra alapozó gazdálkodás haszna mind teljesebben az itt gazdálkodók és az itt élők megélhetését, a térség fej lődését szolgálja. Az élelmiszergazdaság fejlődésének feltételi közé tartozik a gazdálkodáshoz szükséges képzett és aktívmunkaerő biztosítása, a szövetkezésben lévő lehetőségek kihasználása, az innováció s készség javítása, új módszerek alkalmazásával a hozzáadott érték növelése, a fiatal helyi gazdálkodók támogatása, valamint a vállalkozási ismeretek fejlesztése az élelmiszergazdaság kis és középgazdálkodói körében. E koncepcionális célkitűzések mentén fogalmazhatók meg azok a középtávú programok, amelyek megvalósítása közelebb visz majd a kitűzött hosszú távú célok eléréséhez. Az élelmiszergazdaság fejlesztésén belül kiemelt jelentőségű a kolbászklaszter támogatása(a gazdálkodási együttműködések bővítése az alapanyag termelésétől, a feldolgozáson, az értékesítésen át a kapcsolódó turisztikai programokig) .

A hagyományos és a lehetséges húzóágazatok - az nyomdaipar - fejlesztése, fejlődésének támogatása

épitőanyagipar,

a gépipar és a

Békéscsaba további fejlődése szempontjából meghatározó jelentőségű a város (és térsége) gazdaságának, a helyi gazdaság nyújtotta munkahelyek és megélhetés feltételeinek alakulása. Ezért a város meghatározó vállalkozásai, azok reprezentánsai legyenek a városi társadalom mindenkor megbecsült tagjai. A vállalkozóbarát önkonnányzat - a polgánnesteri hivatal és az önkonnányzat üzleti-, szolgáltató szerepe inek további fejlesztése A húzóágazatok fejlesztéséhez, megújításához elengedhetetlen a meglévő szakértelem fenntartása, bővítése. Ez speciális képzési és továbbképzési fonnák széleskörű alkalmazását igényli a városban. Kiemelkedő fontosságú az érintett ágazatokhoz tartozó vállalkozások működési feltételeinek javítása, a piaci helyzetük javítását, innovációs képességük és versenyképességük erősödését segítő fejlesztések támogatása. Támogatandók a kis és középvállalkozói együttműködések részben a helyi gazdasági szereplők körében, részben pedig e gazdasági szereplők térségi (regionális és határokon is átnyúló) gazdasági együttműködésekbe való erőteljesebb integrálásának érdekében.

A turizmus további fejlesztése A turizmus Békéscsaba gazdaságának korábban elhanyagolt, mára erősödő szegmense, amely- a helyzetfeltárásban is bemutatott - jelentős - és sajátos táji-, természeti-, kulturális potenciálok miatt - további, ma még kihasználatlan lehetőségekkel bír. E potenciálok erősítése, illetve fenntartható módon történő kihasználása segíti a város országon és térségen belüli pozicionálását, javítja ismertségét és vonzását, ugyanakkor bővíti a helyi gazdaságát, új munkahelyeket és új - a megélhetést segítő - foglalkoztatási lehetőségeket teremt. A turisztikai ágazat fejlesztése érdekében a városfejlesztési koncepció legfontosabb célokként a turisztikai attrakciók gazdagítását, a szálláshelyek bővítését, szolgáltatási színvonaluk 24 2014. június

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció emelését, a vendéglátás, a szálláshely- és szabadidős szolgáltatások terü1etén az elmúlt években indult önkormányzati (pId. Csabapark) és magánerős fejlesztések (pId. minőségi szálláshely bővítések) további támogatását, a térségi kínálatba ágyazott további fejlesztéseket, valamint a város image javítását szolgáló turisztikai nagyrendezvények támogatását jelöli meg. A turizmus fejlesztése vonatkozásban Békéscsaba lehetőségeit gazdagítja, hogy a város sokszínű adottságai révén egyszerre jelent lehetőséget a turizmus alágazatai között a Munkácsi örökségre alapozó örökségturizmus, az öko-, a horgász-, a vadász-, a kerékpár- és az egészség és asportturizmus fejlesztése számára. A turisztikai marketing javítása is e célokat kell, hogy szolgálja. (A békéscsabai helyi - és térségi - gazdaságfejlesztés 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó középtávú elemeit a hosszú távú városfejlesztési koncepcióval párhuzamosan, azzal összehangoltan készített középtávú gazdaságfejlesztési program, a turisztikai fejlesztés fő elemeit pedig a városfejlesztési koncepció által meghatározott célokfigyelembevételével készített középtávú turizmusfejlesztési program tartalmazza.)

3. A gazdaság növekedését segítő, versenyképességét erősítő - a XXI. századi színvonalnak megfelelő - infrastrukturális feltételek biztosítása Békéscsaba nemzetközi és országos műszaki infrastruktúra hálózatokba való bekapcsolása a megyei jogú város döntési kompetenciáit (és mindenkori fejlesztési forrásait) meghaladó feladat. U gyan akko r ezen hálózatok hiánya rontja a város elérhetőségét, gazdasági versenyképességét, amely a város és a városi gazdaság fejlesztésének egyik fontos akadálya. Ezért a városfejlesztési koncepcióban megkerülhetetlen a helyi gazdaság növekedését segítő, versenyképességét erősítő - a XXI századi színvonalnak megfelelő - infrastrukturális feltételek biztosításának célkitűzése. A helyi és térségi konszenzuson alapuló célkitűzések rögzítésén túl fontos a város részvétele és érdekérvényesítése a megvalósulást elősegítő lobbycsoportokban, az ezen műszaki infrastruktúrák megvalósításában hasonlóan érdekelt városokkal és térségekkel való együttműködés.

A város és térsége közúti mielőbbi kiépítése

elérhetősége

javítása, az M44-es gyorsforgalmi út (autópálya)

Az M44-es gyorsforgalmi út építése (M5 - Kecskemét - Kunszentmárton - Szarvas Békéscsaba - Románia országhatár útvonalon) javítja Békéscsaba nemzetközi és országoselérhetőséget és a határmenti együttműködés feltételeit, ezáltal fellendíti a gazdaságfejlődését, emiatt Békéscsaba számára stratégiai jelentőségű ez aközúti fejlesztés. Ezért a folyamatban lévő - és a Békéscsaba logisztikai potenciálja növelésének egyik alapját képező - vasúti rekonstrukció mellett úgy a gazdasági versenyképesség javításában, mint a népességmegtartás erősítésében kiemelkedő jelentősége van a hiányzó M44-es gyorsforgalmi út ütemezett megvalósításának. A város alapvető érdeke a tervezett beruházás felgyorsítása. Ennek érdekében már középtávon konszenzusra kell jutni azokban a ma még nyitott kérdésekben, amelyek a tervezett gyorsforgalmi út műszaki megvalósításával és környezeti hatásával kapcsolatosak annak érdekében, hogya kapcsolódások lehetőségei térben és időben kiszámíthatóvá váljanak.

25 2014. június


A repülőtér jelentette potenciál kihasználása a térség

megközelíthetősége

javításában

A békéscsabai repülőtér országos tervekben rögzített besorolása, illetve az elmúlt időszakokban elvégzett fejlesztések megteremtették annak lehetőségét, hogy ez a létesítmény a sportrepülésen túl gazdasági potenciált növelő hatású lehessen a térségben. A városfejlesztési koncepció nagy távú célként a repülőtémek a térség elérhetősége javításában betölthető funkcióját, illetve a logisztikai központi funkciót erősítő lehetőségét emeli ki. Cél a városi önkormányzat tulajdonában lévő repülőtér működése rentábilissá tétele.

Békéscsaba kapuszerepének erősítése az infrastrukturális feltételek bővítésével (a Békéscsaba - Arad közötti kapcsolat javításával), a határokon átnyúló kapcsolatok bővítésével

A határon átnyúló kapcsolatok erősítése, illetve a Békéscsaba és Arad közötti kapcsolatok erősítése feltételrendszerének javítása érdekében fontos városi és várostérségi cél a Békéscsaba - Arad közvetlenebb közúti kapcsolat kiépítése, a két város közötti tervezett térségi főúton való eljutási idő lényeges csökkentése érdekében.

26 2014. június


Békéscsaba közlekedési csomóponti és logisztikai szerepének erősítése a folyamatban lévő vasútfejlesztés eredményeként várható potenciál növekedés kihasználásával. A nemzetközi törzshálózat részét képező Budapest-Szolnok-Békéscsaba-Lőkösháza vasútvonal (villamosított fővonal) folyamatban lévő rekonstrukciója és pályarehabilitációja eredményeként a közeljövőben lehetővé válik a 120 km/h - 160 km/h általános pályasebesség elérése, így rövidül az eljutási idő. (Az állomások és megállóhelyek is átépülnek, de ennek elsősorban az utazás komfortja növekedése szempontjából van jelentősége.) A vasúti rekonstrukció eredményeként nő a vasút szerepvállalási lehetősége az áruszállításban, a logisztikában, amelynek itt a magyar-román határ menti térségben kiemelkedő jelentősége lehet, hiszen e vonal a román határ túloldalán a 200-as vasúti fővonal részeként folytatódik Arad felé. Békéscsaba és térsége logisztikai potenciálját tovább javítják majd a közúti gyorsforgalmi hálózat és a kapcsolódó térség i és helyi érdekű újabb közúti hálózati elemei (elsősorban hosszú távon). A város

belső

közlekedésének fejlesztése

A város belső közlekedési fejlesztésének legfontosabb elemeit - máig helytálló módon - a HB.C.E. Kft. - T7 Mémökiroda Kft. Konzorcium által kidolgozott közlekedésfejlesztési koncepció(és közlekedésfejlesztési terv) tartalmazza azzal, hogy az ott előirányzott fejlesztések egy része a városközpont rehabilitáció részeként időközben megvalósult, másik részlete pedig - a vasútvonal rehabilitáció részeként- megvalósítás alatt áll (vasúti felüljáró és a kapcsolódó útfejlesztések.) A városszerkezet fejlesztése és a várost terhelő átmenő forgalom további csökkenthetősége érdekében szükséges a várost elkerülő főúthálózat teljessé tétele, a déli elkerülés kiépítése,

27 2014. június

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció illetve az M44-es gyorsforgalmi út megvalósításával kiépítése.

egyidejűleg

az új városi kapcsolatok

A helyi közösségi közlekedés továbbfejlesztése során cél a megváltozott (és várhatóan tovább változó) utazási igények mindenkori figyelembevétele elsősorban a munkahelyek elérhetőségének javítása érdekében. Cél a közösségi közlekedés vonzerejének további növelése a közlekedés biztonsága, kiszámíthatósága és kényelme javításával.

A városon belüli mobilitás feItételeinek javítása A városon belüli mobilitás feltételeinek javítása a városfejlesztési koncepció széles körben támogatott célkitűzése, amelyhez szükséges a belső úthálózat műszaki színvonalának javítása, a parkolási lehetőségek további bővítése elsősorban a belvárosban valamint a szolgáltató- és ellátó intézmények környezetében. A városi közösségi közlekedés továbbfejlesztése a belső áramlási irányok optimalizálásával, a munkahelyek és a szolgáltatások elérhetőségének javításával kívánatos. A városon belüli közlekedés fontos eszköze a kerékpár, ezért a városfejlesztési koncepció célul tűzi ki a kerékpározás feltételeinek javítása az egész város területén részben a kerékpárút hálózat teljessé tételével a városon belül a napi szintű "hivatásforgalmi" kerékpáros közlekedés szolgálatában, a turisztikai célpontok kerékpáron való megközelíthetősége érdekében, illetve a szomszédos települések irányába, elsősorban a városi munkahelyek és szolgáltatások elérhetőségének javítása érdekében. A kerékpározás lehetőségének és biztonságának növelése az egész városban cél, ezért a fejlesztések ne korIátozódjanak a kerékpárút hálózat fejlesztésére, a forgalomszervezéssel és forgalomszabályozással együtt járó beavatkozások terjedjenek ki a város alacsony forgalmú közútjaira, lakóutcáira is.

A környezet terhelő és a közvetlen környezetére sem zavaró tevékenységek szétválasztása, a helykiválasztás tudatos irányítása, differenciált területi kínálat biztosítása a gazdaság fejlesztésére A városfejlesztési koncepció a városi környezet javítása érdekében célul tűzi ki a városfejlesztés és a gazdaságfejlesztés során megvalósuló fejlesztések (cégközpontok és telephelyek) helykijelölésének tudatos befolyásolását (irányítását). Cél, hogya helyi gazdaságfejlesztés számára mindenkor megfelelő kiterjedésű, jól megközelíthető és műszaki infrastruktúrával vagy már ellátott, vagy gazdaságosan ellátható területek álljanak rendelkezésre. (A város hatályos településrendezési eszközei tartalmazzák a területi kínálat szempontjából előnyös területeket.) Az új fejlesztések telephelye kiválasztása során előnybe kell részesíteni a már korábban műszakilag igénybe vett barnamezős területek újrahasznosítását. Fontos szempont az élelmiszergazdaság fejlesztésének szolgálatában a korábbi mezőgazdasági majorok újrahasznosítása (megközelítésük lehetősége i és infrastrukturális ellátottságuk javításával). Amennyiben azt a gazdaságfejlesztés érdeke megköveteli jelenleg mezőgazdasági területen az új gazdasági területek, illetve új ipari park, logisztikai központ kijelölését, az elsősorban a relatív alacsonyabb termőhelyi értékű vagy az átlagosnál gyengébb minőségű termőföld és mezőgazdasági területek igénybe vételével támogatott.

28 2014.június


A jól

megközelíthető,

barnamezős

infrastruktúrával ellátott, hasznosítható épületállománnyal bíró területek újrahasznosításának elősegítése

Békéscsaba nagy területi tartalékokkal és jelentős - jelenleg kihasználatlan épületállománnyal rendelkezik a barnamezős területeken. Ezért a városfejlesztési fontos - a gazdaságfejlesztéssel is összefüggő - célkitűzése e területek lehetséges hasznosítási lehetőségeinek feltárása, azok alternatív felhasználási lehetőségeinek kidolgozása e területek újrahasznosítása előkészítése érdekében. A város ezzel támogathatja e területek ingatlanpiacra juttatását, hasznosítását. A hasznosítás lehetőségei feltárásán túl cél olyan műszaki fejlesztések támogatása, amely elősegíti a betelepülést. A gazdaságfejlesztési operatív programmal összehangoltan cél olyan speciális gazdasági ösztönzők helyi alkalmazása, amely közgazdasági előnyt biztosít azon fejlesztők számára, akik barnamezős területek hasznosításával oldják meg beruházásaikat.

4. A városi élet feltételeinek további javítása. az fejlesztések támogatása, a "jóllét" szolgálatában

életminőség


A városi intézmények fejlesztése Mivel a város versenyképességét egyértelműen befolyásolja a népesség képzettsége, (képessége), kultúrája, valamint egészségi állapotával összefüggő munkaképessége, a városfejlesztés kiemeIt cél azoknak az intézményeknek a fejlesztése, amelyek képesek biztosítani a ma relatív kedvező helyzet megőrzését, illetve javítását, a XXI. századi követelmények figyelembevételével. A város fejlesztése során ezért kiemeIt célkitűzés az intézményhálózat fejlesztése, eredményes és hatékony működtetése és fenntartása olyan módon, hogy az képes legyen rugalmasan alkalmazkodni a városi népesség korstruktúrájához, sajátos igényeihez. 29 2014.június


Az intézmények fejlesztése - a fejlesztési célok megfogalmazásától a megvalósításig - úgy közép, mint hosszú távon az Önkonnányzat, az intézményfenntartók (oktatás, nevelés vonatkozásában a KLIK), a kamarák, a társadalmi és szakmai szervezetek valamint az érintett intézmények hatékony együttműködését igényli. Az intézmények működési költségeinek csökkentése érdekében kiemelt feladat a szükségessé váló energetikai és környezetvédelmi korszerűsítések megvalósítása. A nevelés, oktatás vonatkozásában cél az intézményi szolgáltatások színvonala megőrzése és fejlesztése. Kiemelt feladat az intézményhálózatnak helyet adó épületállomány állagmegóvása, felújítása, a hiányzó műszaki feltételek pótlása (pId. a mindennapos testnevelésórák lehetőségét biztosító fejlesztés, vagy a hiányzó szabadtéri sportlétesítmények pótlása többek között az úszásoktatás feltétele inek biztosítása), összességében az intézmények működése feltételeinek biztosítása érdekében. Az intézmények infrastrukturális fejlesztéseinek ki kell terjedni egyrészt az esélyegyenlőség feltételei biztosítására, a teljes körű akadálymentesítésre, másrészt a sajátos nevelési igényű tanulók ne legyenek egyik intézmény és képzési fonna esetében sem kizárva az infrastrukturális és eszközeIlátottság hiányosságai miatt. A szakképzés és a gazdaság fejlesztése szempontjából is fontos a Békéscsaba területén található állami fenntartású szakképző intézmények tanműhelyeinek vagy a tanműhelyek egy részének átalakítása inkubátorházzá, ahová a helyi érdekeltségű gazdasági szereplők be tudnának kapcsolódni, ezzel is a duális képzéshez igazodva, elősegítik a fiatalok vállalkozóvá válását, közvetve elősegítve a térség gazdasági felzárkózását. Az oktatást-, nevelést szolgáló intézményrendszer tartalmi fejlesztése során cél a nevelő oktató munka hatékonysága növelése. Ehhez kapcsolódó ki emelt feladatok: az alapkészségek kialakítása, kompetenciák fejlesztése: kiemeIt fontosságú terület a tanulók sikeres munkaerő-piaci beilleszkedéséhez szükséges kompetenciák fejlesztése, amely már az óvodában elkezdődik és a köznevelés teljes vertikumában folytatódik. az idegennyelv-oktatás a IKT kompetenciák fejlesztése, digitális tudatosság a pedagógiai értékelés fejlesztése, az integráltan nevelhető sajátos igényű tanulók ellátásának javítása, fejlesztése, és a pedagógus kompetenciák fejlesztése. A Békéscsabán hagyományosan magas színvonalú általános és a középfokú képzés további fejlesztése, feltételeinek javítása mellett kiemeIt feladat a szakképzés átalakítása, fejlesztése, a szakiskolai képzés, a gyógypedagógiai ellátás, valamint a közoktatási intézményrendszer szerves részét képező kollégiumi nevelés további fej lesztése. E feladatok között a városi önkonnányzat feladata az időközben állami irányítás alá került szakképzési, átképzési rendszerek fejlesztésének ösztönzése, támogatása, a gazdaságfejlesztéssel összeftiggő igények megfogalmazása. Békéscsaba regionális alközponti szerepe megőrzéséhez kiemelt cél a felsőfokú oktatás a képzés minőségi fejlesztése és a képzési irányok erőteljesebb integrálása a térség gazdaságfejlesztésébe. megőrzése,

30 2014.június

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció Egészségügy vonatkozásában: A népesség egészségi állapota megőrzése és javítása érdekében kiemelt cél a jelenleg is jó színvonalú egészségi ellátás színvonalának megőrzése és a népesség korösszetételének változását is figyelembe vevő további fejlesztése. Egészségügyi alapellátásban cél a szolgáltatások biztosítását célzó feltételrendszer javítása, a felnőtt és a gyerek háziorvosi ellátást biztosító rendelők, valamint a rendelőknek helyet adó épületállomány fejlesztése (függetlenül a kialakult tulajdo nviszo nyoktó l), valamint az egészségfejlesztési, egészségnevelési programok megvalósítását biztosító feltételek biztosítása. Az egészségügyi szakellátásban városi és térségi érdek a Dr. Réthy Pál Kórház Rendelőintézet szolgáltatási színvonalának megőrzése és fejlesztése. Kultúra vonatkozásában a városfejlesztés - a népesség megtartása (az itt élők elégedettsége) illetve a népességvonzás szempontjából is - ki emelt célja a kulturális szolgáltatások bővítése, a meglévő és magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó kulturális létesítmények további fejlesztése. Ez városi érdek függetlenül attól, hogy mikor, ki ezen intézmények fenntartója. Ezen intézmények között meghatározó jelentőségű a Békéscsabai Jókai Színház, a Munkácsi Mihály Múzeum valamint a Csabagyöngye Kulturális Központ (utóbbi teljes intézménybázisával együtt). A kultúra helyi bázisainak fejlesztése hozzájárul amegyeszékhely funkció erősítéséhez is. Fontos cél az intézményeknek helyet adó épületállomány értékőrző megújítása, átfogó rekonstrukciója, a korszerű működés feltételeinek megteremtése (ahol ez jelenleg nem biztosított). Sport vonatkozásában a további fejlesztések fő bázisai a Városi Sportcsarnok a kapcsolódó vívóteremmel, az Előre SE sporttelepe, valamint a Kórház utcai stadion. A városi intézményhálózat magas színvonalú működéséhez elengedhetetlen, a működtetés szellemi bázisát biztosító értelmiségiek és alkalmazottak megbecsülése, helyben tartása, mert nélkülük (szakismereteik elkötelezett munkájuk nélkül) nem lehetséges sem a szolgáltatási színvonal megőrzése sem emelése (sem az oktatás, sem az egészségügy vonatkozásában). Ezért a városfejlesztés fontos feltétele (az anyagi feltételek mellett) a humán erőforrások rendelkezésre állása, megőrzése és fejlesztése. A város lakásállományának fejlesztése,

bővítése

Cél a lakossági szükségleteknek megfelelő bérbeadási jogcímek alapján, a panelprogram és a szociális bérlakás program keretében megindult fejlesztések folytatása, a lakásállomány minőségének és alakásmobilitás feltételeinek javítása. A városfejlesztés fontos célja - a településrendezési tervben meghatározott keretek és szabályok figyelembevételével - a lakásállomány minőségi megújulása. Aminőségi megújítás egyik célterülete a panel technológiával épült épületek és lakások (energetikai, a funkcionális és esztétikai) megújítása, teljes körű rehabilitációja, a lakások, az épületek és a lakókömyezet összehangolt értéknövelő fejlesztése. A lakásállomány fejlesztésének másik célterülete a korábban épült ú'ellemzően vályog anyagú) házak megújítása, a mai minőségi követelmények szerinti átépítése. Mindkét irányú fejlesztés hozzájárul a lakásokkal való elégedettség növeléséhez, a komfortérzet javításához, illetve alakásmobilitás növeléséhez. A lakások és a lakóépületek minőségi megújítása a városkép alakításának is fontos eszköze.

31 2014. június

Békéscsaba Város/ej lesztési Koncepció A városi közterületek további fejlesztése, rendezése, a belvárosi térek (újra) hasznosítására kidolgozott komplex stratégia megvalósításának folytatása A városközpontban megvalósult sikeres fejlesztés folytatása, a funkcióbővítő városrekonstrukció területi kiterjesztése, a városi közterü1etek átfogó megújítása kiemeit fontosságú úgyeközterületek használati értékének, mind esztétikai minősége növelése szempontjából. Kedvező, ha e megújítás együtt jár a kapcsolódó zöldfelületek és zöldfelületeknek a biológiai aktivitásérték növelésével is, mivel az hozzájárul a városi klíma javításához, az éghajlatváltozással együtt járó kedvezőtlen hatások csökkentéséhez. A zöldterületek fejlesztése Békéscsaba "zöld város", egyes minősítések szerint a "fák városa", ahol hagyománya és a lakosság szerint is komoly értéke van a zöldfelületeknek, a növényzetnek. E hagyományokra építve a városfejlesztés fontos célja a meglévő értékes zöldfelületek és a fasorok védelme és fejlesztése. A városi zöldhálózat (zöldövezet) rendszerének fejlesztése, a zöldterületek kiterjedésének növelése, azok biológiai aktivitásának és használati értékének növelése fontos feladat elsősorban a belterületen és az ahhoz kapcsolódó - elsősorban a rekreáció t, a turizmust szolgáló - területeken. Külterületeken részben a termőhelyi adottságok megőrzését szolgáló tájfásítás (védősávok), részben pedig a turisztikai potenciál bővítését szolgáló tájfásítások járulhatnak hozzá a zöldhálózati rendszer bővítéséhez, a komfortérzet javításához. A fejlesztések mindegyikénél és a mezőgazdaság segítőjeként és környez et- és egészségvédelmi szempontból is hasznos egy gazdasági, védelmi és közjóléti funkcióknak is megfelelő erdősáv-rendszer. Békéscsaba határában is léteznek olyan mezőgazdasági területek, melyeket legcélszerűbben erdősítéssel lehet hasznosítani, de figyelemmel arra, hogy az átlagos és átlagosnál jobb minőségű területeken továbbra is a szántóföldi növénytermesztés folytatása javasolt.

5. A gazdasági-, társadalmi és ökológiai fenntarthatóság biztosítása Energiagazdálkodás, megújuló energiák hasznosítása Az energiagazdálkodás új szemléletű megújítása nélkül nem lehetséges elérni azokat a célkitűzéseket, amelyeket az Európai Unióhoz kapcsolatba hazánk is megfogadott kiemelten az éghajlatváltozással kapcsolatos kedvezőtlen hatások csökkentése, illetve az energiafelhasználás racionalizálása, az energiafelhasználás költségei csökkentése érdekében. Ezért átfogó települési energiapolitika kidolgozására és érvényesítésére van szükség (melynek legfontosabb elemeit Békéscsaba önálló energetikai koncepcióban határozta meg). Az ott megfogalmazott célok és tervezett beavatkozások a városfejlesztésnek is kiemelt elemei. Ezek: a hagyományos fosszilis energiahordozók arányának csökkentésével, a megújuló energiaforrások arányának növelésével a város kedvező geotermikus adottságainak kihasználása, az önkormányzat tulajdonában és működtetésében lévő épületek felújítása, korszerűsítése, komfortfokozatának növelése az energiatakarékos technológiák használatával, valamint a környezettudatos magatartásra nevelés az oktatásban.

32 2014. június

Békéscsaba Városfe}lesztési Koncepció A helyi társadalom fejlesztése A városfejlesztés alapvető célja a helyi társadalom (megőrizve) fejlesztése, életminőségének (,,jóllétének ") emelése, maguk és gyermekeik életkiIátásainak növelése, ezzel a várossal való elégedettségük javítása. Ezt szolgálják városfej lesztési koncepcióban a városi gazdaság erősítésére, a helyi foglalkoztatás bővítésére, közvetve a megélhetés lehetőségei javítására vonatkozó célkitűzések valamint az e célok elérését szolgáló (szükséges) változások. A realitásokat és az országos környezetet is figyelembe véve ezek a tervezett változtatások kisebb mértékben közép-, erőteljesebb mértékben pedig hosszú távon járulhatnak hozzá a városfejlesztésnek és városüzemeltetésnek legnagyobb kihívást jelentő népességcsökkenés lassításához, az országosan is jelentős problémát jelentő elöregedési folyamat helyi kezeléséhez. A városfejlesztés alapjait jelentő helyi és térségi gazdaság fejlesztése mellett kiemelkedő a helyi társadalom fejlesztése, sokszínűségének megőrzése, a város lakossága identitástudatának erősítése, a helyi hagyományok megőrzése és beépítése a mai életbe. Mivel a lakóhelyükhöz, családi, munkahelyi és baráti kapcsolatrendszerükhöz kötődő polgárok éreznek erőteljesebb felelősséget környezetükért, ezért a "békéscsabai városlakó tudat" további erősítése a "lakossági részvétel" erősítésének is fontos feltétele. Ebben kiemelkedő szerepe van a civil szervezeteknek (ezért fontos célkitűzés szerepük növelése a város életében), valamint a város vezetése és a lakosság közötti kommunikáció fejlesztésének, az interaktivitás kialakításának.

jelentőségű

Az életminőség és az életszínvonal javítása az életkörülmények fejlesztésével és a környezettudatos és egészséges életmód elterjesztésével

A városrészek között kialakult különbségek, a szegregáció mutatkozó jelei miatt fontos fejlesztési célkitűzés a városon belül a városrészek közötti elszigetelődés, a szegregáció megelőzése és a különböző városrészek differenciált fejlesztése A környezettudatos és egészséges életmód elterjedése feltételeinek biztosítása a lakosság egészségét és közérzetét is befolyásoló feladat valamennyi városrészben (a helyi sa)átosságok figyelembevételéve I). A népesség elöregedési folyamatának mérséklése, illetve az életkörülmények, az életminőség és az életszínvonal javítása az előző városfejlesztési célkitűzéshez - a helyi társadalom fe}lesztéséhez, a város népességmegtartó képessége emeléséhez - is kapcsolódó célkitűzés . E célkitűzés szolgálatában kiemelkedő szerepe van - az előző célhoz kapcsolódva kife}tetett gazdasági szempontokon túl - azoknak a városi szinten már kidolgozott programoknak, amelyek részben az időskorúak jobb ellátását, részben pedig a külterületi lakosok életminőségének javítását szolgálják. Tekintettel a Békéscsaba külterületén - döntően tanyán élők magas számára, fontos városfejlesztési célkitűzés a tanyáknak a táj fenntartásában, a sajátos táj gazdálkodásban kialakult szerepe megőrzése és megújítása a változó gazdasági és társadalmi környezet mindenkori figyelembevételével, valamint a perifériák társadalmi-, környezeti konfliktusainak kezelése. Fontos feladat ehhez kapcsolódóan a Békéscsaba kistérségi tanyafejlesztési programban megfogalmazottak széleskörű érvényesítése, a gazdálkodási feltételeket és az életkörülményeket egyaránt javító sajátos infrastrukturális feltételek biztosítása, a pozitív tanyafejlődési minták és jó gyakorlatok megismertetése, valamint olyan gazdasági érdekeltségi rendszer kialakításának támogatása, amely a

33 2014. június

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció generációk váltása esetén is hozzájárul a tanyagazdálkodás fenntartásához. A vidékfejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódóan ezért fontos cél a fiatal gazdák, illetve a mezőgazdasági kis és középvállalkozások sokoldalú támogatása. A társadalmi konfliktusok kezelése Esélyegyenlőség

növelése - amely - a szolgáltatásokhoz elősegítésével, az elfogadás csökkentésével támogatható. Ezért fejlesztési szakpolitikát. célkitűzése

úgy az európai, mint a hazai fejlesztéspolitika kiemelt való egyenlő hozzáférés biztosításával, a társadalmi egyének elszigeteltségének, kiszolgáltatottságának ez a célkitűzés át kell, hogy hassa valamennyi helyi

Az ökológiai fenntarthatóságot szolgáló célok A hosszú távon való környezeti (gazdasági és társadalmi célokkal összehangolt) fenntartható ság úgy az európai, mint a hazai fejlesztéspolitikáknak meghatározó horizontális célkitűzése. Ezért a városfejlesztési koncepcióban is megfogalmazásra kerültek azok a a fenntarthatóságot szolgáló célkitűzéseket, amelyek között az ökológiai fenntarthatóság szempontjából legfontosabbak: az egészséges lakókörnyezethez elengedhetetlen kedvező környezeti állapot (a jó környezetminőség) megőrzése,

a természeti potenciálok sokoldalú, de mindenkor fenntartható módon történő hasznosítása, komplex táj gazdálkodási, valamint átfogó (térségi) vízgazdálkodási programok kidolgozása és megvalósítása, a védett és védelemre tervezett területek felmérése, a védelem feltételeinek hosszú távú biztosítása, a vízbázisok védelme, az Élővíz-csatorna vízminőségének és környezetének javítása, az ár- és belvízi veszélyeztetettség csökkentése, a talaj állapotának megőrzése, javítása, valamint a szennyezések felszámolása, Békéscsaba stratégiai zajtérképének elkészítése és az ehhez kapcsolódó intézkedési tervek kidolgozása. A város környezeti elemek veszélyeztetettségének csökkentése érdekében kiemelkedő jelentőségű volt a most záruló fejlesztési időszakban a kommunális szennyvizek gyűjtését környezetkímélő megoldással lehetővé tevő csatornarendszer kiépítése. Ehhez kapcsolódó fejlesztési célkitűzés a hálózatra rákapcsolt lakások arányának jelentős mértékű bővítése valamint az összegyűjtött - növekvő mennyiségű - szennyvíz környezetkímélő tisztítása, ártalmatlanítása. Békéscsaba környezetminősége országos összehasonlítási rendszerben ma is kedvező, ezért fő cél e kedvező állapot (és az alacsony környezeti veszélyeztetettség) fenntartása, amely a környezeti szempontokat is figyelembe vevő gazdaságfejlesztéssel, a városszerkezet környezettudatos továbbfejlesztésével, ezáltal a zaj- és a levegőszennyezés által érintett népesség arányának csökkentésével, valamint a korszerű hulladékkezelési rendszerekhez való kapcsolódás bővítésével érhető el.

34 2014. június


A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre A városrészekre szóló fejlesztési célok a városfejlesztési koncepció célrendszere figyelembe vételével az azt követően kidolgozásra kerülő integrált városfejlesztési stratégia keretében kerülnek meghatározásra és kidolgozásra.

A fejlesztéspolitikától elvárt eredmények (Az Európa 2020 stratégiai dokumentumban rögzített kötelezettségek figyelembevételével az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció szerint) "Magyarország számára az elkövetkező két évtizedben a legfontosabb fejlesztéspolitikai célkitűzés az ország és térségei gazdasági teljesítményének (GDP) és a foglalkoztatás szintjének és minőségének jelentős növelése, melyek révén az életminőség és az életkörülmények érdemi javulása érhető el. 2020 időtávlatában a Nemzeti Reform Programban rögzített célértékek adják meg a fej lesztéspo litikátó l elvárt eredményeket. A 20-64 évesek foglalkoztatási rátájának a jelenlegi 60 %-róllegalább 75 %-ra növelése. A kutatás-fejlesztési ráfordítások bruttó hazai termékhez viszonyított szintjének 1,8 %-ra növelése, Az üvegházhatású gázok kibocsátásának legfeljebb 10 százalékos növekedése a 2005. évi szinthez képest; a teljes energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányának 14,6 százalékra növelése; 10 százalékos energia megtakarítás elérése. A felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának 30,3 százalékra növelése a 30-34 éves népességen belül; az oktatásban, képzésben nem részesülő, legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők arányának 10 százalékra csökkentése a 18-24 éves népességen belül. A szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben 450.000 fővel, ez 5 százalékpontos csökkentést jelent".

élő

népesség számának csökkentése

35 2014. június


A továbbtervezéshez, a stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása Társadalmi adatok Népességszám változások Békéscsaba lakónépessége 2013. év elején 61046 fő. A város hosszú távú népességváltozási folyamatai a többi megyei jogú városhoz viszonyítva kedvezőtlenebbek. Békéscsaba népessége 1870 és 2001 között összességében 224,6%-os növekedést jelent, mely a legkisebb érték a megyeszékhelyek között. A 2000-es évektől lényeges népességcsökkenés jellemzi a várost, melynek mértéke évente 100-500 fő közötti. Ennek egyik oka a magas halálozási ráta, amely a megyeszékhelyek közül csak Miskolc és Budapest esetében kedvezőtlenebb. A születési arány vonatkozásában kedvezőbb a helyzet, a többi megyeszékhelyhez viszonyítva ebből a szempontból Békéscsaba már a középmezőnyben foglal helyet. A város vándorlási egyenlege negatív ugyan, de a környékre való kiköltözés (szuburbanizáció) gyengébb, mint a többi megyeszékhely esetén. Ennek oka, hogy a kiköltözések elsősorban a város magjától távolabb eső, azonban a város belterületéhez tartozó városrészekre (Mezőmegyer, Gerla, Fényes), s a külterület egy részére irányulnak. A külterületen, tanyákon élők száma mintegy 3000 fő, ami Békéscsaba lakosságának közel 5 százaléka. A népességcsökkenés a természetes fogyásból és az elvándorlásból adódik. Utóbbi trend a 90es években még pozitív volt, azonban a 2000-es évek első évtizedében komoly fordulat következett be és az elköltözések száma tartósan felülmúlja abeköltözésekét. indítéka elsősorban a képzettségnek megfelelő helyi munkalehetőségek Leginkább a felsőfokú végzettségűek és a szakmunkások számára nem áll rendelkezésre a megfelelő számú és differenciált munkahely. Az egyetemekről, főiskolákról kikerülő fiatal pályakezdők nem tudnak visszatérni a városba, mivel nem találnak képzettségüknek megfelelő álláshelyeket. Az elköltözők nem Békéscsabát mint életteret nem kedvelik, hanem a munkalehetőség okán költöznek a Dunántúlra illetve külfóldre is. Mindemellett a város rossz elérhetőségi viszonyai, a gyorsforgalmi útkapcsolat hiánya is az okok között szerepel. Az elvándorlás megállításának egyik kulcstényezője a munkahelyteremtés lehet, amelyre a fejlesztési stratégia meghatározása során kiemeit figyelmet indokolt fordítani. A városból

elköltözők

szűkössége.

Ko rösszetétel Békéscsaba népessége idősebb, mint a legtöbb megyei jogú városé. Az öregedési index, azaz az egy gyermekkorúra jutó öregkorúak száma 200 l-ben még csak 1,31 volt, ez a 20 ll-es népszámlálás idejére 1,9l-re nőtt. A megyei jogú városok esetében is jelentősen romlott a helyzet, de Békéscsaba lakosságának elöregedése meghaladja az országos átlagot és a megyei jogú városok átlagát is. A gyermekkorúak (0-14 évesek) és az aktív korúak (15-59 évesek) aránya 2001-hez képest csökkent a teljes lakosságon belül, az időskorúak (60 év felettiek) aránya jelentősen, 5 százalékponttal romlott 2001 és 2011 között. Békéscsabán 25 százalékos ez az arány, azaz minden 4. lakos 60 évnél idősebb! A megyei jogú városok átlagához képest 36 2014. június

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció is az idősek arányában van a legnagyobb eltérés. A magas öregkorú és az átlagosnál rosszabb gyermekkorú-aránynak megfelelően az aktív korúak aránya alacsony (61,7%). Ennek következtében már csak demográfiai okok miatt is az aktív keresőkre háruló terhek Békéscsabán is magasnak mondhatóak, amit a fejlesztési stratégia kidolgozásakor messzemenően figyelembe indokolt venni. Nemzetiség, vallás A 10 évvel korábbi népszámlálási adathoz képest bár csökkent, de a városban ma is jelentős a szlovák nemzetiség létszáma (mintegy 2 és fél ezer) és nemzetiségi, kulturális szerepe. A statisztikai adatokban kimutathatóhoz képest nagyobb a roma népesség jelenléte a városban. Számuk nagyobb, mint azok száma, akik ténylegesen roma nemzetiségűnek is vallják magukat. A városban ez számos - szociális, foglalkoztatási, stb. - probléma forrása,melynek kezelésére a stratégia keretei között is fel kell készülni. A városban az egyházak szerepe hangsúlyos, amit az is mutat, hogya lakosság hozzávetőleg kétharmada valamelyik valláshoz, felekezethez kötődőnek tartja magát. A legrégebbi helyi egyházközségek az evangélikus, a római katolikus és a görögkeleti voltak. Azonban az elmúlt évtizedek politikája és migrációja átformálta a város felekezeti összetételét, így Békéscsaba mára elvesztette evangélikus többségét és a római katolikus közösség mellett a református gyülekezet is megerősödött. Képzettség és foglalkoztatottság Békéscsaba népességének iskolai végzettsége alapján a többi megyeszékhellyel, illetve a megyében lévő többi középvárossal való összehasonlításban kedvezőtlen helyet foglal el. Mind az érettségivel, mind pedig a diplomával rendelkezők arányát tekintve az utolsók között szerepel a város a megyeszékhelyek között és a régióban is, csak Hódmezővásárhely rendelkezik rosszabb mutatókkal. Az országos tendenciával összhangban Békéscsabán is jelentős javulás következett be a lakosság iskolázottsága tekintetében. A 18 éves és idősebb népességnek több mint fele (57,3%) rendelkezik középfokú végzettséggel, a 25 éven felüliekből pedig minden ötödik békéscsabainak (21,7%) van főiskolai, egyetemi diplomája. 20 ll-re a középfokú végzettség terén 11,6, adiplomásoknál 7,2 százalékpontos javulás történt 200 l-hez képest. A végzettségi mutatókkal kapcsolatosan negatív irányú változást okozhat Békéscsaba számára az, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok között nagyobb az elvándorlás mértéke. 20 ll-re a 10 évvel korábbihoz képest 45%-ra nőtt a gazdaságilag aktívak aránya (igaz, a munkanélküliek aránya is nőtt 5,5%-ra). Az inaktív keresők aránya gyakorlatilag évek óta stagnáló, 31 százalék. A népesség 23,7 százaléka eltartott, ami csökkenés 200 l-hez képest. A megyeszékhelyen észlelhető gazdasági aktivitás az ezredfordulón még 6 százalékponttal volt magasabb a megyei átlagnál, mára 2,7 százalékpontra mérséklődött Békéscsaba előnye. A gazdaságilag aktív népességből a legnagyobb arányú munkanélküliség a 15-19 év közötti szakképzetlen munkaerőt sújtja (30,6%), míg sajátos, hogy a város 40-49 év közötti, aktív lakosai között a legkisebb a munkanélküliség (az idős korosztályokat nem számítva). A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2013. szeptemberében a nyilvántartott álláskeresők száma 3162 fő. Közülük majdnem minden harmadik, 1114 fő, tartósan (l évnél 37 2014. június


hosszabb ideje) nem talál munkát. A gazdaságilag aktív (munkavállalási korú) népességen belül a nyilvántartott álláskeresők 7,68%-os arányt tesznek ki. A megelőző 6 év hasonló időszakaiban mért adatokat összevetve évről-évre nőtt (vagy stagnált) a regisztrált munkanélküliek száma, egyedül 2013 szeptemberében látszik csökkenés az előző év hasonló időszakához képest.

Gazdasági jellemzők A város gazdasági sólya, szerepköre A helyi gazdasági fejlettséget tekintve, a bruttó hazai termék egy lakosra jutó értékében mérve 200 l-ben Békéscsaba az országos átlag 31 %-át érte el. Ez az arány 20 II-re lassan tovább csökkent, mértéke 29% volt. 2001-2011 között szerény, de növekvő tendenciát mutatott a bruttó hozzáadott érték a mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodásban szemben az országban tapasztalt jelentős mértékű csökkenéssel. Ugyanebben az időszakban dinamikusan, 45%-kal nőtt, de még így is elmaradt az országos átlagtól a szolgáltató szektor GDP-je és nagymértékben lemaradt a város ipara, építőipara az országos átlagos teljesítménytől. A hazai és nemzetközi trendekkel összhangban a foglalkoztatottak száma a hagyományos ágazatokban csökkent, és egyedül a szolgáltató szektorban növekedett. A fenti adatok fényében Békéscsaba az uniós kohéziós támogatások tipikus célterületének Miközben felzárkózásához jelentős uniós forrásokra van szüksége, adottságai és egyes kiemeIt ágazatok dinamizmusa, a célzott beruházások, fejlesztések ezek abszorpcióját is lehetővé teszik. Jelentős lendületet adna a város további fejlődésének, ha sikerülne külföldi tőkebefektetőket idevonzani. Ennek pillanatnyi legfőbb korlátozó tényezője a közlekedés, első helyen az autópálya összeköttetés hiánya. tekinthető.

A KSH adatai szerint a működő vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén) 2001-ben 6600 volt. 2011-ben a regisztrált vállalkozások száma (GFOII) elérte a III03-at. Az egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (gyógyszertár nélkül) 2001-ben 542, 201 l-ben 703 volt. A vendéglátóhelyek és a kiskereskedelmi üzletek száma tíz év alatt, 2001-ről 2011-re megduplázódott. A jelentős helyi vállalkozások véleménye szerint a beruházásokat, jövőbeli fejlesztési elképzeléseket befolyásoló tényezők közül első helyen a szállítási akadályokat kell említeni. A városi pari parkja betelt, az északi iparterület kialakítása folyamatban van. Békéscsaba inkubátorházzal is rendelkezik.

Turizmus A turizmus pozíciójában jelentős fordulatot hozott a 2012. év. Míg 200 l-20 II között csak szerény mértékben, 995-ről 10 13-ra nőtt az összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma és jelentősen, 19791-ről 14193-re csökkent a vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken, addig 2012-ben a vendégek száma már megközelítette a 16 ezer főt. A korábbi, az ország egészében és a megye más városaiban tapasztalt növekvő trenddel ellentétes csökkenés tavaly Békéscsabán is. Fontos megjegyezni, hogy jelentősen megnőtt a belföldi vendégéjszakák száma annak köszönhetően, hogy a belföldi vendégek a korábbi években tapasztaltnál több időt töltenek el Békéscsabán. 38 2014. június

Békéscsaba Városfej lesztési Koncepció

A gazdasági válság utáni kilábalás jeleként 2012-ben Békéscsaba vendégforgalma már növekedést mutatott. A korábbi évek turisztikai fejlesztéseinek hatása kezd megmutatkozni a megyeszékhelyen. A beindult pozitív folyamat várhatóan tovább folytatódik, hiszen 2014-ben számos attrakció- és szálláshely beruházás valósul meg Európai Uniós források segítségéve l a megyeszékhelyen.

jelentős

Békéscsaba rendkívül jó adottságokkal rendelkezik, a turisztikai kínálat alapját a színes gasztronómiai hagyományok, gazdag természeti és épített örökség valamint a kiváló egészségturisztikai adottságok adják. A város legértékesebb turisztikai terméke, me ly a helység imázsát is meghatározza Magyarország legszínvonalasabb gasztronómiai nagyrendezvénye, a Csabai Kolbászfesztivál. A turizmus fejlődését azonban gátolja a rossz közlekedési helyzet, a megfelelő turisztikai infrastruktúra fejletlensége: a színvonalas szálláshelyek és a komplex turisztikai termékek hiánya. Erősítésre szorul Békéscsaba idegenforgalmi marketingje és turisztikai imázsa is. A vendégforgalom jóval a kívánt szint alatt marad, a turizmusból származó jövedelmek mértéke nem megfelelő. Egyéb turisztikai termékek a városban Békéscsaba környéke gazdag érintetlen természeti szépségekben, vadregényes tájakban melyek turisztikai célú hasznosítása lehetőséget biztosít az ökoturizmus és az aktív turizmus példaértékű összekapcsolására. A páratlan természeti értékek és a Körősök vízgyűjtő területének védelme érdekében 200 l-ben kilenc békésmegyei önkormányzat összefogásával megalakult a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület, me ly kiemelt közhasznú szervezetként célul tűzte ki a környezetvédelem mellett az ökoturizmus és aktív turizmus fejlesztését. A lovas turizmus szerelmesei is megtalálhatják Hékéscsabán a számításaikat, hiszen a város területén számtalan lovas tanya is várja vendégeit számos lovas túraútvonal kínálattaI. A horgász turizmusban rejlő lehetőségek szintén igen jelentősek, hiszen a város déli határában egy 160 hektáros területen 22 bánya tó terül el, nagyon szép érintetlen környezetben. A jaminai bányatavak napjainkban is kedvelt horgász helyek. Vadász turizmus szempontjából Békéscsaba térsége kedvező lehetőségeket nyújt, annak ellenére, hogyavadállomány az utóbbi években gyengült, de a környező mezőkön a fácán, nyúl, vaddisznó, a nagyvadak közül pedig az őz állomány jelentős vonzerőt képvisel a vadászok számára. Békéscsaba az egészség- és gyógyturizmus szempontjából még számos kiaknázatlan lehetőséggel rendelkezik, hiszen a városban található egy gyógyfürdő, amely nyáron egy 1200 m2-es élményfürdővel is kiegészül. Az Árpád Fürdő összesen 9 medencéjéből 4 medence gyógyvizes.

Tu risztikai infrastru ktú ra Békéscsabán jelenleg kevés a szálláslehetőségek száma, magasabb kategóriájú szállás lehetőség (négycsillagos vagy annál magasabb minősítésű hotel) pedig teljesen hiányzik a szálláshelyek palettájáról. A megyeszékhelyen 9 db háromcsillagos szálloda vagy panzió 39 2014. június


található. Kollégiumok és ifjúsági szállások széles választékát találjuk a városban, hiszen 11 ehhez a kategóriához tartozó egység kínálatából lehet választani. Magánszálláshelyek tekintetében egyre több szálláslehetőség is rendelkezésre áll. A városba látogató turistákat számos színvonalas vendéglátóhely várja, több mint egy tucat étterem működik a városban. Főbb

turisztikai fejlesztések

Az elmúlt évek turisztikai jellegű beruházás ai közül a Belváros rehabilitáció - Szent István tér (főtér) felújítása, az Agóra projekt: Csabagyöngye Kulturális Központ kialakítása és a Kerékpárút hálózat fejlesztése emelkedik ki. A városban számos nagyszabású turisztikai beruházás van jelenleg is folyamatban.

Környezeti adatok Természeti adottságok Békéscsaba jellegzetesen ártérperemi település a Tiszántúl délkeleti részén, Békés megye és a kiváló termőtalajú Körös-völgy középpontjában fekszik. A város a Békési-sík elnevezésű kistáj délkeleti peremén helyezkedik el. A város átlagos tengerszint feletti magassága 85-90 méter, legalacsonyabb területe Jamina városrész. Békéscsaba természeti környezetét elsősorban a mezőgazdasági területek és a véderdők alkotják. Élővíz-csatorna

A térség nagy jelentőségű vízgazdálkodási létesítménye, a vízgazdálkodási, esztétikai, városképi és térszerkezeti jelentőséggel bíró Élővíz-csatorna, mindezek mellett a várost átszelő csatorna jelenti a városi zöldövezet gerincét. A csatorna vízminőségét alapvetően a Fehér-Körös tápvíz minősége, a vízutánpótlás mértéke, valamint a csatornát érő diffúz és pontszerű szennyeződések mennyisége határozza meg. Szárazság esetén, kisvízi időszakban a csatorna vízpótlásának hiánya korábban jelentős problémákat okozott, azonban a vízpótlás hiánya 2008-ban megoldódott. A fentiek mellett a vízmennyiségre és annak minőségére jelentős hatást gyakorolt az öntözés céljából történő vízkivétel, illetve az ipari szennyvízkibocsátás csökkenése.

Zöldterületek Békéscsaba országos átlagban kedvezőtlen mutatókkal rendelkezik az erdős területek és zöldterületi ellátottság szempontjából, annak ellenére is, hogy az utóbbi 10 évben megkétszereződött a zöldterületek nagysága a városban. A fásítási munkálatokban Békéscsaba élen jár a környező városokhoz képest. Mindezek ellenére a zöldterületek nagysága a KSH nyilvántartása szerint csökkenő tendenciát mutat. 2013-ban 2426 hektár volt a nyilvántartott zöldfelület nagysága, amelyből a gondozott zöldfelület 97 hektárt tett ki. A város fákban gazdag, azonban kevés az összefüggő, városi szintű közpark, a meglévők közül a legtöbb pedig a lakótelepek közötti lakóterületi szintű park, melyek gyakran elhanyagoltak, alulhasznosítottak. Hiányoznak továbbá a várostestet övező, védelmi és kondicionáló erdősávok és a lakóterületet az ipari övezetektől izoláló erdősávok.

40 2014.június


A város legnagyobb parkja a Széchenyi liget, illetve a Gyulai út melletti Parkerdő (44 ha). Ez utóbbi, illetve a település környéki erdők a jó megközeIíthetőségük miatt a lakosság mindennapos rekreációs igényét jól szolgálhatják. A külterületen lévő jelentős zöldterületek közül kiemelendő póstelek.

Tájhasználat A táj uralkodó jellege az agrárjelleg. Síkvidéki szántók és legelők a jellemző táj használati forma. Erdősültsége rendkívül szegényes. Összefüggő erdőket csak város keleti külterületén, a Körösök és mellékvizei, holtágai (Élővíz-csatorna, Gerlai-holtág) térségében találni, amelyeket kíséri keskeny galériaerdősáv . A tanyák, birtokközpontok környékén, illetve utak mentén találunk facsoportokat, fasorokat. A táj képéhez tartoznak a külterületi tanyák, birtokközpontok is. A fóldhivatali nyilvántartás szerint is a szántó az uralkodó táj hasznosítási forma. A szántók a teljes terület 66 százalékát foglalják el. A közigazgatási terület pontosan 25 százaléka pedig kivett, azaz műszakilag igénybe vett terület. Az erdők aránya a földhivatali nyilvántartás szerint is 5 százalékos. Ml" uve l'eSI., agak megoszl' asa, 2013 Művelési ág terület (hektár) erdő

fásított terület gyep

(legelő)

10424,9 30,1 3926,8

gyep (rét)

662,6

gyümölcsös

1208,9

kert

1251,3

kivett

48169,6

nádas

206,2

szántó

128048,0

szőlő

ÖSSZESEN

4,4

193932,7

Forrás: Takarnet

A város környezeti elemeinek állapota Talaj ok Lehetséges felszíni, nagy területre kiterjedő talaj szennyező forrásként jöhetnek számításba a város közigazgatási határán belül tevékenykedő, több 10-100 hektáron gazdálkodó mezőgazdasági üzemek az esetenként nem megfelelő szerves- és műtrágyázási gyakorlat miatt. Helytelen talajművelési szokások talajszerkezet-romláshoz vezethetnek: tömörödés (eketalp-réteg kialakulása), porosodás (defláció-érzékenység). A nagyméretű táblák kialakításakor sok fasor, erdőfolt megszűnt, pótlása nincs megoldva. Ennek következtében jelentősen megnőtt a defláció veszélye.

41 2014. június

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció talajvédelmi kérdés a másodlagos szikesedés. Fő okozói a talajvíznek a helytelen öntözésből, a vízelvezetés megoldatlanságából eredő tartós megemelkedése, így a talajrétegekre gyakorolt szikesedést előidéző hatása, és a szakszerűtlenül végzett hígtrágya-elhelyezés. Hosszú távon is

jelentkező

kedvezőtlen minőségű

A város talajaiban mért nehézfémtartalom vonatkozásában már a korábbi talajvizsgálati eredmények alapján megállapítható volt, hogy a parkok, zöldterületek talajában mért értékek a Magyarországi talajokra jellemző háttérértéket a minták nagy számában meghaladják. A szennyezettségi határ ("B" érték) átlépés azonban csak három fém esetében (Cd, Cr, Pb) két, illetve három mérőponton történt. Összességében azonban elmondható, hogy a város vizsgált talajai nehézfémmel csak mérsékelten szennyezettek, a lakosságra nézve jelentős környezeti kockázatot nem jelentenek.

Felszíni és a felszín alatti vizek A megvalósult szennyvízprogram eredményeként jelentősen záródott (záródik) a közműolló, megteremtődött a lehetőség a keletkezett kommunális szennyvíz elvezetésének és tisztításának, a talajt és a felszíni vizeket ért szennyezés fokozatos csökkentésének szinte az egész város területén. A tényleges csökkenés olyan ütemben fog megvalósulni, amilyen ütemű a szennyvízcsatorna hálózatra való rákötések számának emelkedése lesz. (A rákötéseket ösztönzi a környezetterhelési díj fizetésének kötelezettsége). Békéscsaba a 2.94. Békési árvÍzvédelmi öblözetben található. A települést a Fehér-, és a folyók árvizeitől közvetlenül a folyók árvízvédelmi töltései, illetve a Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös árvizeitől közvetve a KisdeIta, a Mályvádi és a Mérgesi árvÍzvédelmi szükségtározók védik. A Fehér- vagy a Kettős-Körös baloldali fővédvonali töltésszakadása esetén a település árvízvédelmét a települési körtöltések - a Békéscsabai 88,30-88,60 mBf. szintig, míg a Gerlai 88,32 mBf. szintig - megfelelő intézkedések megtétele esetén biztosítják, melyeket a település mindenkori árvízvédelmi vízkárelhárítási terve tartalmaz. A város keleti részén azonban egyes településrészek (Kisrét, Nagyrét, Felsőnyomás, stb.) a körtöltésen kívül vannak, így a fővédvonal szakadása esetén közvetlenül árvízveszélynek vannak kitéve. Kettős-Körös

A felgyorsult urbanizáció következtében a városszerkezet egyre kevésbé alkalmazkodott a természetfóldrajzi, vízrajzi viszonyokhoz. A felszíni vizek kártételei egyaránt fokozott gondot jelentenek a csapadékvíz-elvezető rendszereket üzemeltető és a védekezést is ellátó önkormányzatnak, valamint a belvíz kártételeit elszenvedő lakosság és üzemek számára. Békéscsaba mindennapi életének meghatározó tényezője az Élővíz-csatorna, amelynek esztétikai, városképi, és térszerkezeti jelentősége van. A város környezeti állapotát meghatározó üzemi helyzet elsősorban nyáron, az ún. kisvízi időszakban következik be. A Fehér-Körös felől a betáplálás a gyulai tápzsilipnél ilyen esetben a normál 2-3,5 m3/s értékhez képest nem éri el a 0,800 m3/s sem. Békéscsaba belterületén a Békéscsaba és Gyula közti vízhasználatok következtében a vízszállítás nem haladja meg a 100-200 1/s értéket, ami gyakorlatilag szemmel érzékeltető vízmozgást már nem eredményez. Az Élővíz-csatorna vízminősége a kommunális és ipari szennyvízterhelés mértékétől ftiggően alakul. Egy korábbi tanulmányterv szerint az Élővíz-csatorna működését javító és szennyezését csökkentő beruházások és fenntartási munkák 1972 és 1999 között milliárdos nagyságrendű összeget tettek ki. Ezek közül kiemelkedők azok, amelyek bár Békéscsaba közigazgatási 42 2014. június


területén kívül valósultak meg kifejezetten a békéscsabai vízállapotok javítását is szolgálták. Ilyenek voltak a gyulai szennyvíztisztító telep fejlesztése, a tápzsilip átépítése, gyulai duzzasztómű átépítése, és a Gyula-Veszely közti kotrás.

Mesterséges vízterek A természet alakította vízterek legtöbb helyen beépítésre kerültek, csak néhány helyen találhatók meg az eredeti medrek: az Élővíz-csatorna belterületi szakasza, Darányi sor. Jamina déli részén, a Kereki kertek és a Kenderföldek határolta területen található a város legkiválóbb agyaglelőhelye. A termeléshez szükséges agyagbányászat eredménye 21 természetessé szelídült tó, melynek vízfelülete a dél-alföldi régió egyik legkiterjedtebb szabadvízi tórendszere, megközelíti a 100 ha-t. A tavak mélysége változó, átlagban 3 és 10 méter közötti, de a két nagy tó, a Fás-, és a Csaba-tó több helyen is meghaladja a 12 métert. A vízszint kiegyenIítése érdekében a tavak többségét átfolyórendszer köti össze. A tavakat szabálytalan partfal ú, keskeny náddal, gyér növényzettel benőtt földsávok választják el. A három legnagyobb tó folyamatosan telepített, kezelt horgászvíz. A degradáció következtében a bányatavak "tájsebekké" váltak, majd egy részük feltöltéssel meg is szűnt. Az anyaggödrök értékeinek védelme az elmúlt évtizedben nőtt, javult a működtetésükkel, védelmükkel kapcsolatos közfelfogás és megnövekedett a jóléti hasznosítással kapcsolatos igény is.

Termálvizek A kedvező termálvíz-beszerzési lehetőség Békéscsabára is jellemző. Az Alföld területén fő hévíztartónak tekintett felső pannon korú üledékek Békéscsaba térségében jelentős vastagságot érnek el. Fekümélységüket, és a 18m/~C-os "geotermikus gradienst" figyelembe véve, a hévízbeszerzés lehetőségeit igen jónak tekinthetnénk a város környezetében, azonban a porózus rétegek kifejődése a Békési süllyedek területén nem mindenütt kedvező. A fürdőüzemi felhasználáson túl - egyelőre - nincs érdemi előrehaladás az energiahasznosítás a területén. Ennek oka elsősorban az, hogy a föld gáz, mint energiahordozó 100%-os hálózati kiépítettségű, így igénybevétele kézenfekvő, beruházási költsége relatíve alacsony. A táv fűté s a magas talajvízszint miatt költséges, üzemeltetése problematikus, mivel jelentős korróziós és hőveszteségi problémákkal kell szembe nézni. A fentieken túl komoly gondot okoz az a körülmény, hogy az energiahasznosításra elsősorban alkalmas 1500-2500 m mély fúrások vize olyan magas összsótartalmú, hogyalehűlt víz élővízi befogadókba csak sótalanítás, vagy nagyfokú hígítás után vezethető be. Az ehhez szükséges járulékos beruházások miatt a hasznosítás hatékonysága erősen lecsökken. A város környezetére jellemző befogadók vízminőségi helyzete miatt a környezetvédelmi szakhatóság kizárólag az elhasznált víz visszasajtolását engedélyezi. Avisszasajtolás költséges és tartós üzemére nem állnak rendelkezésre üzemi tapasztalatok. Érdemi termálvízhasznosítás az Árpád fürdőnél folyik, ahol a potenciális vízkészletnek kb. 60%-át hasznosítják. A nagyobb hőmérsékletű víz hőtartalmával temperálják az uszoda vízét. Az így lehűtött vizet hálózati vízzel keverve a töltő-ürítő rendszerű medencék feltöltésére és vízfrissítésére használják. Ebből a vízből fedezik a használati melegvíz-igényeket is. Az Árpád fürdőben a vízbeszerzés két kútból történik. A 800 m-es, 42~C-os vizet szolgáltató kútból, mintegy 257 ezer m3/év vízmennyiséget termelnek, míg a 2000 m-es 73~C-os vizet 43 2014. június

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció adó kútból kb. 105 ezer m3/év mennyiséget. A használt víz az Élővíz-csatornán kerüllevezetésre. Levegőtisztaság

és

(lehűlt,

bizonyos mértékben hígított)

levegővédelem

A levegő minősége ma is a város térszerkezetének, gazdasági jellegének, valamint topográfiai helyzetének sajátosan ötvöződő körülményeitől függ. Békéscsaba nem volt (és ma sem) tipikusan légszennyezett város, bár az ilyen jellegű ártalmak az agrárkörnyezet (porszennyezés), a feldolgozóipar, valamint az egyre intenzívebb helyi és átmenő forgalom következtében mégis jelen vannak. Az országos környezetvédelmi információs rendszerben feldolgozott adatok szerint a szénmonoxid mért mennyisége 2007-től, a nitrogén oxidok mért mennyisége pedig 2009 óta folyamatosan és jelentősen csökken, a kénoxidok mennyisége 2010-ig tartó jelentős növekedés után az elmúlt két évben stagnált. A város közlekedési csomópontjaiban a szállópor-koncentráció esetenként határérték felett van. Ugyancsak kisebb-nagyobb gyakoriságú határérték-túllépések mérhetők az ülepedő pornál is. Ezek alapján a légtér kissé szennyezettnek ítélhető. Sajátos, hogy a fűtés és a járműforgalom során a levegőbe kerülő szállópor-koncentráció korábban, s elsősorban a téli időszakban a mérési helyeken magasan a határérték fölé emelkedett. A fűtési idényben a légszennyező anyagok levegőben mért átlagos koncentráció i - az ülepedő por kivételével - megemelkednek. Ekkor mérhetők magasabb csúcskoncentrációk is, noha az átlagos értékek lényegében az éves határértékeken belül maradnak (pl. S02, N02). A szálló por ólomkoncentrációja határérték alatti; sőt, - az ólommentes benzin elterjedése óta - az ólom kismérvű csökkenése is megfigyelhető. kerülő légszennyező anyagok döntően a fűtésből, az üzemi, technológiai és a közlekedésből erednek. Ezek pont-, diffúz-, és vonalforrásként terhelik a levegőt. A fűtési, ill. üzemi-technológiai eredetű kibocsátások éves mennyiségei alapján megállapítható, hogy mintegy 800 ezer tlév légszennyező légtérbe jutásával kell számolni. Figyelembe kell venni, hogya szennyezők jelentős része a város légterének alsó O-20 m-es rétegében kerül kibocsátásra. Ezért a levegő minőségét ezek az alacsony források döntően befolyásolják, de elsősorban a tényleges kibocsátások környezetében.

A város légterébe

tevékenységekből

Zaj- és rezgésterhelés A közúti forgalom által okozott zajterhelés elsősorban a várost átszelő 44-es, 47-es főutak mentén jelentős. A közlekedési zaj terhelés meghatározására a 44-es, 47-es főutak várost átszelő szakaszai mentén korábban történtek zajmérések. A mérések azt mutatták, hogy korábban mind a nappali, mind az éjszakai időszakban határérték feletti terhelés érte az út menti lakóházakat, ezen belül az éjszakai túllépés volt a nagyobb mértékű . A várost elkerülő út megépítését követően a zajterhelés - elsősorban az átmenő teherforgalom mérséklődése miatt - jelentős mértékben csökkent. Ennek alátámasztására ugyanakkor újabb részletes mérési adatok még nem állnak rendelkezésre. A vasúti zaj által érintett lakóterületek közé a Szabolcs u., Őr u., Kazinczy lakótelep és a Jamina városrészen: a Szerdahelyi u., Vasút u., Darányi u., Táncsics u., Kertész u., Tompa u., Ludvigh u. tartoznak. Mérési információk hiányában a zajterhelés pontos értéke nem határozható meg, azonban az éjszakai időszakban jelentkező nagyobb terhelés meghatározó.

44 2014. június

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció A

repülőtér

2006-ban megvalósult fejlesztése környezeti hatástanulmány alapján, illetve az meghatározott zajgátló védőövezet figyelembe vételével történt, így a létesítmény zajvédelmi szempontból is az előírásoknak megfelelően működik. előzetesen

Ma már mindössze két olyan ipari telephely van, mely a környezetét határérték feletti zajjal terheli: a Jamina Cserép és Téglagyártó Zrt. Orosházi út 88. alatti téglagyára a Vásárhelyi u., Lugosi u., Temesvári u., Cserepes u.-i lakóházakat terheli. A KNER Nyomda Zrt. Központi üzeme pedig az Áchim L.u.-i és a Csokonai u.-i lakóházakat terheli. Jelenleg a szolgáltató létesítmények egyike sem okoz tartósan határérték feletti zaj terhel é st. Az önkormányzati zajvédelmi hatáskör ellátása és a helyi zajvédelmi rendelet 1994. év során történt életbelépése azt eredményezte, hogy ezek a problémák jórészt megoldottá váltak. A piacterületén működő nagybani piac zajára vonatkozóan nem történtek eddig vizsgálatok; ez valószínűsíthetően az éjszakai határérték feletti terhelést okoz a szomszédos tömbházak lakásain.

Javaslat a

műszaki

infrastruktúra

fő

elemeinek térbeli rendjére

A műszaki infrastruktúra hálózat alapvetően a közlekedés és a közmű hálózatait foglalja magába. Az infrastruktúra nagyrendszerei a városban alapvetően kiépültek. Közmű infrastruktúra vonatkozásában a közelmúlt legnagyobb beruházása a szennyvízcsatorna hálózat bővítése volt. Az elkövetkező időszak a közlekedésfejlesztés terén hozhat néhány olyan fejlesztést, amely a város megközelíthetőségi viszonyai javítása érdekében kiemeit fontosságú. Ezek az elemek a városfejlesztési célok sorában is megjelennek, illetve a településrendezési terv is számol szükségességükkel. A "Fejlesztési célok tartalma" c. fejezet részletesen ismerteti az új és megvalósítani javasolt közlekedéshálózati elemeket, indokolja azok szükségességét. Ehelyütt ezen megállapítások megismétlése nem szükséges, viszont összefoglaljuk a fejlesztéssel érintett elemeket: Az M44-es gyorsforgalmi út építése (M5 - Kecskemét - Kunszentmárton - Szarvas Békéscsaba - Románia országhatár útvonalon), és ennek várost délről elkerülő nyomvonalon történő megépítése. A javasolt nyomvonalsávot Békés megye területrendezési terve, a várost érintő szakasz tervezett nyomvonalát Békéscsaba településszerkezeti terve rögzíti. Az M44-hez kapcsolódóan középtávon a várost délről elkerülő szakasz befejezése a feladat. Hosszú távon az M44 kiépítésével összefüggésben a kapcsolódó városi közlekedési hálózati elemek, új városi kapcsolatok megerősítse válik indokolttá. A városfejlesztési koncepció javasolja a város nagytérségi szerepköreinek erősítése és kapcsolatrendszere elmélyítése érdekében a Békéscsaba-Arad közötti közúti kapcsolat fejlesztését. Ez nagyobb részt a meglévő úthálózat korszerűsítésével , egyes hiányzó szakaszok pótlásával, fejlesztésével valósítható meg. A koncepció javaslata szerint a közvetlenebb közúti kapcsolat kiépítése a két város közötti tervezett térségi főúton valósuljon meg. 45 2014.június

Békéscsaba Város/ej lesztési Koncepció

A vasútkorszerűsítés és a járulékos városi beruházások a jelenlegi és az elkövetkező néhány éves időszak kiemelkedő jelentőségű infrastrukturális fejlesztései. Vasúttechnikai korszerűsítés az elsődleges cél, új vasúti nyomvonal nem tervezett. A kapcsolódó belső városi közlekedési hálózat (vasúti felüljáró, útfejlesztések) módosulását a településrendezési terv tartalmazza. Békéscsaba repülőterének fejlesztése mind a műszaki paraméterek, mind a területi helyigény biztosítása terén. Cél, hogy a repülőtér a térség elérhetőségének javításában, illetve az üzleti-gazdasági kapcsolatok erősítésében, a város befektetésvonzó képessége erősítése tekintetében a jelenleginél komolyabb szerepet tudjon betölteni. A repülőtér északi irányú fejlesztése számára szükséges a településrendezési tervben a helybiztosítás. A városrehabilitáció újabb ütemeinek belső városrészeket érintő kisebb, a közlekedési rendszert érintő, vagy arra kihatással lévő átalakításai, forgalomszervezési megoldásai az elkészült tervekben már rögzítésre kerültek.

Értékvédelem, értékfejlesztés Természeti környezeti értékek Védett természeti területek Országos jelentőségű védett természeti területek (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület) Békéscsaba területén nem találhatók. A város területén található viszont 2 db kunhalom: Veszei-halom EOV: X 812675 Y: 150941 Y: 151119 Pósteleki-halom EOV: X 813600 A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. § (2) bekezdése szerint országos jelentőségű védelem alatt áll valamennyi kunhalom, valamint 31. §-a szerint tilos a védett természeti terület állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. Fentiek értelmében a kunhalmok megőrzéséről gondoskodni szükséges, azt építkezés, bányászati tevékenység, stb. nem érintheti. Kívánatos a kunhalmok esetleges mezőgazdasági művelésének felhagyása.

Natura 2000 hálózat területei Békéscsaba közigazgatási területén három Natura 2000 terület található, melyek mozaikosak, több területből tevődnek össze. A város külterületén található Natura 2000 területek: Körösközi erdők (különleges természet-megőrzési terület) Gyula-Szabadkígyósi gyepek (különleges természet-megőrzés i terület)

46 2014.június

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció Natura 2000 területek Békéscsabán

Békéscsaba

-----------

Békéscsaba helyi védettségű természeti területei

A város bel- és külterületének védett tájrészletei, táj maradványai (nádasok, tavak, csalitosok, ligetszerű erdőfoltok, gyepek, rétek, parkerdők, temetőkertek, csatornapartok, stb.) felbecsülhetetlen értéket jelentenek az élővilág megőrzése szempontjából. A helyi védettségű területek közül ki kell emelni az Élővíz-csatornát, a Széchenyi ligetet, a Gabona múzeum környezetét, a Deák utcai fasort és a Gyulai út déli oldalán lévő erdőket. Helyi

védettségű

természeti területek:

- 35 db öreg fűz az Élővíz-csatorna partján

természeti emlék

- Árpád-sor fái

természeti emlék

-

'Bandikafa' fehérnyár facsoport

természeti emlék

-

Békéscsabai-parkerdő

természetvédelmi terület

- 'Cimborafa' fehérnyár a Nagyrét Élővíz csatorna mellett

természeti emlék

- Deák utcai hársfasor (51 db faegyed)

természeti emlék

- Dr. Becsey nyírfa

o. utcai (korábban: Micsurin utcai) 32 db

természeti emlék

- Élővíz-csatorna sétány vadgesztenye- és tölgyfái

természeti emlék

- Erzsébethelyi (Jaminai) belvíztározó és környéke


- Fényes tanya kocsányos tölgye

természeti emlék

- Fiala Tölgyfa-Csárda melletti kocsányos tölgyek

természeti emlék

- Fürjesi vadkörtés

ősgyepmaradvány

- Gerlai kastélypark

idős

fái

természetvédelmi terület természeti emlék

- Gerlai platánfasor

természeti emlék

- Gerlai védgát és kubikj a


- Gyóni Géza úti ezüstjuhar fasor

természeti emlék

47 2014. június


- Negyedik kerületi (Kisréti) belvíztározó és környéke - Ó-gerlai Kovácsi erdő

természeti emlék természeti emlék természeti emlék természeti emlék természeti emlék természeti emlék természetvédelmi terület természetvédelmi terület

- Öntözött rét - Pósteleki-kastélypark - Széchenyi-liget és Izraelita temető fái

természetvédelmi terület természetvédelmi terület természeti emlék

- Híd- és Vízmű Technikum kertjének idős fái - I. Világháborús hősi temető fái - Kinizsi úti japánakác fasor - Kórházkert fái - Lencsés úti kocsányostölgy fasor - Nagyréti tanya kocsányos tölgye

Érzékeny természeti területek (ÉTT) Kiemelten fontos ÉTT, valamint Tervezett ÉTT Békéscsaba területén nem található. A város területét kettő "fontos ÉTT" érinti: • Gyula-Dobozi ártér (9.2.1.) A terület kategóriája: fontos ÉTT. Az érintett Békés megyei települések: Békéscsaba, Doboz, Gyula, Sarkad, Tarhos • Kígyósi területek (9.2.3.) A terület kategóriája: fontos ÉTT. Az érintett Békés megyei települések: Békéscsaba, Elek, Gyula, Újkígyós, Kétegyháza, Szabadkígyós

Körösök Völgye Natúrpark Természet-, táj- és környezetvédelmi szempontból, illetve idegenforgalmi lag is jelentős a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület 2002-es megalakulása. A Körösök Völgye Natúrpark hazánk kevés natúrparkjainak egyike, melynek békéscsabai látogatóközpontját 2007-ben adták át, amely a térség növény- és állatvilágát, folklórját és általában véve a tájegység hagyományait kívánja bemutatni. A Körösök Völgye Natúrpark Egyesület fő célja, a sérülékeny ökoszisztéma stabilitásának megőrzése, a fenntartható ság elvén alapuló társadalom - környezet - gazdaság rendszer optimális kialakítása, továbbá a területfejlesztés, vidékfejlesztés, értékvédelem, a környezeti nevelés, turizmus fejlesztés és a térség szervezetinek integrált támogatása. A környezettel harmonikus fenntartható fej lődés a társadalom egészének és közösségeinek modernizációja, amely a térség településeinek, vállalkozásainak, civil szervezeti nek összefogásával valósítható meg. Az egyesület további települései a következők: Békés, Gyula, Mezőberény, Doboz, Köröstarcsa, Vésztő, Bélmegyer, Tarhos és Körösladány. A natúrpark területe Romániára is átnyúlik, és kiterjed a Király-erdőre, a Bihar- és Béli-hegységekre. előrelépésnek tekinthető

Ökológiai hálózat Az ökológiai (zöld) folyosók az elszigetelt, értékes természeti területeket, élőhelyeket kötik össze. Az országos ökológiai hálózat lehatárolásának pontosítása, illetve három kategóriára bontása a megyei területrendezési terv feladata, amelyet figyelembe véve kell a településszerkezeti tervben is lehatároini az ökológiai hálózat elemeit.

48 2014. június


JELM.A.GY ARÁlAT

Magterület övezete

Ökológiai folyosó övezete

Puffer terület övezete

Tájképvédelmi szempontból értékes területek és fejlesztésük A hazai jogi szabályozás a nem védett táj számára nem biztosít direkt védelmet. A tájképvédelmi szempontból figyelmet érdemlő és kiemelten kezelendő területeket az OTrT törvény és Békés megye területrendezési terve vonatkozó övezete i tartalmazzák. A megyei területrendezési terv országos jelentőségű tájképvédelmi terü leteket lehatáro l a város területén, viszont térségi jelentőségű tájképvédelmi területeket nem határolt le, mivel a megyei jogú város területére ezt a jogosítványát a területrendezési jogszabályok nem biztosítják. Fentiekből következő

feladat a stratégiakészítés, majd a településrendezési felülvizsgálat számára az értékvédelem táji aspektusához kapcsolódóan a város közigazgatási területén a táji, táj képi szempontból védelemre érdemes területi egységek meghatározása, kijelölésük. Ezeken a területeken a védelem prioritásainak meghatározása és a városi, térségi jelentőségű táji értékek megőrzését, fennmaradását és fenntartható hasznosítását lehetővé tevő szempontok illetve szabályozás kidolgozása.

49 2014.június

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció Országos jelentőségű tájképvédelmi terület Békéscsabán, térsé . városi szintű területekkel J/n'./YC'/lIT

A tájképvédelmi szempontból lehatárolásra kerülő területekre vonatkozó előírások megfogalmazásánál javasolt figyelembe venni a Békés megye területrendezés i tervében a térségi jelentőségű tájképvédelmi övezetekre vonatkozóan a településfejlesztési és -rendezési tervezés során érvényesítendő komplex ajánlásokat is. A tájképvédelmi értékek meghatározása már csak azért is lényeges feladat, mivel a védett területek kijelölése nagyobbrészt tlorisztikai, kisebbrészt faunisztikai megközelítésű. A természetes-természetközeli tájak, tájrészletek, a növényfajok és állatok élőhelyének fennmaradását célzó védetté nyilvánítási gyakorlat viszont elmaradt a modern kutatási eredmények által is támogatott eljárástól. A város bel- és külterületének védett tájrészletei, táj maradványai (nádasok, tavak, csalitosok, ligetszerű erdőfoltok, gyepek, rétek, parkerdők, temetőkertek, csatornapartok, nedves élőhelyek, stb.) felbecsülhetetlen értéket jelentenek az élővilág számára. A városkörnyék mezőgazdasági kultúrtáj-jellege, az egyre beszántott, sőt az elbontott csatornamenti fóldhányásokon élő gyepmaradványok feltörése, a magántulajdon irányába eltolódott viszonyok, a tulajdonosi és a természetvédelmi (kezelői) érdekek között keletkezett alapvető ellenérdek miatt további területek védelem alá helyezése azonban nem várható. További probléma még, hogy a város továbbra sem rendelkezik átfogó tájrendezésitájhasznosítási tervvel, a védett és védelemre javasolt területek feltárása, bemutatása nem megoldott, és az egyes szigetszerű védett objektumok fejlesztésére nem készült rekonstrukciós terv. Békés megye országos átlagban a legrosszabb mutatókkal rendelkezik erdősültség terén. Békéscsaba zöldterületi ellátottsága ezzel szemben javuló. A helyenként magas porimmissziós értékek csökkentésére az uralkodó szélirányba véderdők telepítése javasolt. A település környéki erdők a jó megközelíthetőség miatt a lakosság mindennapos rekreációs igényét jól szolgálhatják. Cél a közép-békési településegyüttes településeit összefogó, illetve övező ún. "zöld gyűrű" kialakítása minőségi, muItifunkcionális zöld területek megteremtésével.

50 2014.június


Békéscsaba és környezetének kiemelkedő táji értéke az Élővíz-csatorna. Reális cél, hogy ez a sokfunkciójú, mesterséges ökológiai zöldfolyosó a város, de a szűkebb térség számára is egy mindenki által, elsősorban rekreációs célból használható, egészséges ökológiai rendszer legyen. A csatorna vízminőségének, mennyiségének és környezetének megőrzése, valamint ésszerű használata ezért csak a három település együttes, koordinált szerepével képzelhető el. Békéscsaba ökológiai térszerkezetét alapvetően meghatározzák a feszín alatti és felszíni adottságok, valamint az ezeken kialakult táj használat. Az átalakított természeti táj emlékei és emlékezete a fennmaradt eredeti, őshonos illetve ezekhez közelálló tájalakulatai, és élőhelyei. Ezek közül a legértékesebbek, legérintetlenebbek a város területén természetvédelmi oltalom alatt állnak. Az ökológiai hálózat ezeken kívül magában foglalja az ezeket összekötő zöldfolyosókat, védett területeken kívüli jelentősebb erdő és nedves-vizes területeket, természetközeli területeket és extenzív hasznosítású mezőgazdasági területeket. A város külterületén meglévő ökológiai hálózatának alappilléreit a Körösök völgyéhez, a Gerlai-holtághoz és az Élővíz-csatornához kapcsolódó vízparti területek, erdősávok és ártéri erdőterületek alkotják. A Kettős-Körös folyóvölgye és oldalágai, a kapcsolódó mélyebben fekvő területekkel a külterület legkevésbé terhelhető tájai, ahol a megőrzés és az értékek védelme az elsődleges. Ezt egészítik ki intenzív mezőgazdasági területek zárványában lévő extenzív gyepes területek vagy kisebb erdőfoltok. A tájterhelésre leginkább érzékeny területek az ökohálózat legértékesebb területei, magterületei. Ezek a város területén nem állnak országos szintű védettség alatt, de az országos ökológiai hálózat (OÖH) és a Natura2000 hálózat jóval nagyobb és kontinuusabb területei közé tartoznak. Agronómiai szempontból a legterhelhetőbb térségek a domborzati és terepadottságok szempontjából is legkedvezőbb, legjobb termőképességű, csernozjom típusú talajadottságokkal rendelkező szántóként hasznosított területek. A külterjes táj gazdálkodásra kijelölt kevésbé terhelhető területek - elsősorban mélyebben fekvő, erősebb közvetlen vízhatású, öntés típusú talajjal fedett területek,- a nád- és gyepgazdálkodás, az extenziv vegyszermentes szántóföldi gazdálkodás, valamint a biogazdálkodás elsődleges területei.

Épített környezet értékei Építészeti értékek Hagyományos építészet: podsztyenás házak, sikonyi lábasházak Polgári építészet: Városháza, Fiume Szálló, István-malom, Jókai Színház, Önkormányzati bérpalota, Balassi Bálint Magyar Művészetek Háza, Árpád Fürdő épülete, Evangélikus Gimnázium, Nemzeti Bank épülete, Petőfi utcai Általános Iskola épülete, Vasútállomás, Városi Bíróság, volt Beliczay Kúria, volt Sörház épülete, Wenckheim kastélyrom (Póstelek), Körösök Völgye Látogatóközpont épülete, Phaedra Rendezvényközpont, Kazinczy Általános Iskola épülete,

Új beruházások: Csabagyöngye Kulturális Központ, Főtér rekonstrukció, Ibsen Palota

51 2014. június

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció Templomok: Evangélikus nagytemplom, Evangélikus kistemplom, Jézus Szíve Római Katolikus Templom, Páduai Szent Antal belvárosi római katolikus templom, Református templom, Görögkeleti-Ortodox-Román Templom, Erzsébethelyi Evangélikus Templom Gyűjtemények

Munkácsy Mihály Múzeum, Munkácsy Emlékház, Szlovák Táj ház, Csabai Tanya és Gabonatörténeti Kiállítóhely, Jankay-Kolozsváry-Tevan Gyűjtemény , Meseház - Schénergyűjtemény, Babamúzeum

Köztéri alkotások A város köztéri alkotásokban igen gazdag, számos kút és szobor díszíti a város köztereit.

Szoborsétány /Áchim L. András szobra (Marton László alkotása), Lipták András (Kampf József), Haán Lajos (Kiss Kovács Gyula), Gyóni Géza (Pátzay Pál), Móricz Zsigmond (Martsa István), Munkácsy Mihály (Vilt Tibor), József Attila (Borsos Miklós), Bartók Béla (Vígh Tamás), Kodály Zoltán (Schaár Erzsébet)/ II. világháborús emlékmű Alkotó: Széri-Varga Géza Trianon emlékmű Alkotó: Mészáros Attila I. Világháborús Hősi Emlékmű Alkotó: Pop Vilhelm és Pap László lOl-es Honvéd gyalogezred I. világháborús emlékműve Alkotó: Belanka Pál A kommunista diktatúrák áldozatainak emlékműve Alkotó: Széri-Varga Géza A nagy csabai árvíz emlékére állított faoszlop Alkotó: Szelekovszki László Pápai tizedjegyzék Alkotó: Prisztavok Tibor Emlékmű a l83l-es kolerajárvány áldozatai emlékére A 13 Aradi Vértanú kopjafája Alkotó: Miklós József Mártír emlékmű Alkotó: Varga Imre Penza-Békéscsaba barátság emlékműve Alkotó: Szabó István Kossuth szobor Alkotó: Horvay János A gondolkodó nő Alkotó: Nagy Sándor A bőség szobra Alkotó: Vitroel Emil A harmónia (lantos nő) Alkotó: Garányi József A kenyérvivő szobra Kis Nagy András A magvető Alkotó: Kis Nagy András A napimádó szobra Alkotó: Mladonyiczki Béla. A tornászlány Alkotó: Varga Géza Achim L. András egészalakos kőszobra Alkotó: Markolt György Az integető nő Alkotó: Nagy Sándor Bartoss Ferenc mellszobra Alkotó: VolImuth Krisztián Boczkó Dániel mellszobra Alkotó: Udvardy Anikó Fürdőző nő Alkotó: Rajki László Ijjú mérnökök Alkotó: Ifj. Győri Dezső József Attila egészalakos szobra Alkotó: Kliegl Sándor Justicia Alkotó: Mészáros Attila Kemény Gábor mellszobra Alkotó: Mladonyiczki Béla Kentaurok Alkotó: Varga Géza Kirándulók Alkotó: Kligl Sándor Luther Márton mellszobra Alkotó: Széri-Varga Géza A magvető szobra Alkotó: Mladonyiczki Béla 52 2014. június

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció Mohácsy Mátyás portrészobra Alkotó: Varga Géza Munkácsy Mihály mellszobra Alkotó: Borsos Miklós Munkáslány szobra Alkotó: Makrisz Agamennon Nagy Imre mellszobra Alkotó: Borbás Tibor Szeberényi emlékmű Alkotó: Széri-Varga Géza Szent László szobra Alkotó: Széri-Varga Géza Szobor-csoport az Árpád Fürdőfőbejárata felett Alkotó: Filipinyi Sámuel Zene Alkotó: Mladonyiczki Béla Trefort Ágoston mellszobra Alkotó: Takács Győző Obeliszk Alkotó: Széri-Varga Géza Memento Alkotó: Serbán Dimitru Játszótéri faplasztika Alkotó: Udvardy Anikó 18 méteres üveg és márvány mozaik Alkotó: Rác András Tulipánfa, Csibecsók, Bagolyfa Alkotó: Schéner Mihály Térplasztika Alkotó: Kass János Szabó Pál emlékkő Alkotó: Mladonyiczki Béla Plasztika a Megyeháza Körösparti homlokzatán Alkotó: Makrisz Agamennon Angyalos kút Alkotó: Mészáros Attila Halászlányos kút Alkotó: Mészáros Attila Ivókút" részeges angyalkával " Alkotó: Varga Éva

Továbbtervezés keretében javasolt feladatok meghatározása Javasolt az ár- és belvízgondok enyhítésére vonatkozó fejlesztési elképzeléseket, illetve a város vízkár típusú veszélyeztetettségének csökkentését elősegítő koncepció és cselekvési terv kidolgozása. A tervben célszerű összefoglalni az ár- és belvízgondok csökkentését szolgáló lehetséges intézkedéseket. Szorgalmazni kell a periodikusan visszatérő elöntésekkel fenyegetett területek csapadékelvezető rendszereinek fejlesztését és kiépítését. A terv foglalja magában az ár- és belvíz veszélyeztetettséget, valamint az ahhoz kapcsolódó védelmi infrastruktúrákat, a védműveket, az előrejelző rendszereket, a veszélyeztetettségből adódó döntési modellek elkészítését. Célszerű Békéscsaba stratégiai zajtérképének elkészítése és az ehhez kapcsolódó intézkedési tervek kidolgozása. Ez segítené a zajos jellegű ipari (vendéglátó) tevékenységek helyszínének kiválasztását, illetve engedélyezését, valamint a megfelelő táj ékoztatást.

A város közlekedésfej lesztési tervének aktualizálása. A városközpontban időközben megvalósult illetve a következő ütemben még tervezett fej lesztések figyelembe vétele, továbbá az M44 gyorsforgalmi út tervezett megvalósításához való illesztés, valamint a lakó- és munkahelyek elérésének racionalizálása érdekében. A IV. Nemzeti Környezetvédelmi környezetvédelmi program kidolgozása.

Program

célkitűzéseihez

illeszkedő

városi

Békéscsaba átfogó veszélyelhárítási koncepciójának elkészítése. A koncepció foglalja magában az egészséges ivóvÍzellátás fejlesztési feladatait. Javasolt fejleszteni a város

53 2014.június


közúti és vasúti szállításának infrastruktúráját, ezzel elérve a lakosságtól, az egyéb védendő területektől, a belterületektől a veszélyforrások (veszélyes anyagok szállítása) távolabbra helyezését (elkerülő utak, gyorsforgalmi utak létesítése, vasúti pályák és a vasúti szállítást kiszolgáló infrastruktúrák, csomópontok, átrakóhelyek fejlesztése) . Valamennyi állampolgár ingatlanához biztosítani kell a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére alkalmas utakat. Ki kell dolgozni a város területén található veszélyes ipari üzem vonatkozásában a monitoring és lakossági riasztó rendszerek telepítésének javaslatát. El kell érni a katasztrófavédelmi rendszer hatékonyságának növelését, valamint a város és a járás reagálóképességének és biztonságának érdekében a már megalakult megyei és járási mentőcsoport (Körös Mentőcsoport) fejlesztését szem előtt kell tartani.

54 2014. június

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia 314/2012 Korm. rendeletben foglalt egyeztetése nyomán megfogalmazott javaslatok kezelése

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia 314/2012 Korm. rendeletben foglalt egyeztetése nyomán megfogalmazott javaslatok kezelése (A támogató, módosítási javaslatot meg nem fogalmazó vélemények nélkül)

2014. június


Véleményező

Vélemeny

A javaslat be'fogadása

Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatala

A "kiváló termőhely" megfogalmazással szemben a jogszabály szerinti "átlagosnál jobb minőségű termőföld" megfogalmazás javasolt.

Elfogadva, megfelelő helyen átvezetve.

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala

Javasolja a stratégiába beemelni azokat a fejlesztési elképzeléseket, amelyekkel szinergiahatás érhető el:

A stratégia jelenleg is tartalmazza.

Indoklás

fél

•

megújuló összefüggő

I

Nem javasolt.

A közúti elérhetőség javítására nagyon korlátozottak az uniós források a 2014-2020-as időszakban. Azokat elsősorban akcióterületi fejlesztésekhez munkahelyi potenciálok megközel íthetőségének és kiemelkedő javításához lehet kapcsoini.

A katasztrófavédelem fejlesztési céljai jelenjeinek meg a horizontális célok között.

Nem javasolt.

Az

A belvíz és csapadékvíz által veszélyeztetett területek rendszereinek fejlesztése jelenjen meg a stratégiában.

A stratégia jelenleg is tartalmazza.

vasúti

A stratégia jelenleg is tartalmazza .

Veszélyes ipari létesítmények közelében monitoring és lakossági riasztó rendszerek kiépítése indokolt.

megfelelő Elfogadva, helyen átvezetve.

A Körös Mentőcsoport fejlesztését a stratégia során szem előtt kell tartani.

Nem javasolt.

A stratégiában említésre kerül probléma ként a vasúti területek irányából származó zajterhelés. A jelenleg folyó vasútfelújítási munkák során kialakítandó aktív

megfelelő Elfogadva, helyen átvezetve.

Kiemeit feladat a település közúti és infrastruktúra ellátottságának fejlesztése.

Nemzeti Közlekedési Hatóság

I

kisléptékű közlekedésfejlesztés keretében a helyi honvédelmi szervezet elérhetőségének, közúti megközelítésének javítása

•

Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

energiahatékonysági és energia hordozók alkalmazásával fejlesztések

ITS horizontális céljai (térségi kapcsolódás figyelembe vétele, megoldások preferálása, hálózatfejlesztés) kifejezetten olyan fejlesztési elvek, amely minden tematikus cél megvalósítását kell, hogy vezéreljék. A katasztrófavédelem fejlesztési elveiről ugyanez nem mondható el. barnamezős

Az ITS ilyen

szintű

részleteket nem tartalmaz.


és passzív zajvédelmi eszközök fogják a helyzetet. Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének

Elnöke

jelentősen

javítani

A Békés Megye területfejlesztési Programjával való illeszkedés vizsgálatánál (ITS 5.1 fejezet) javasolt az megyei területfejlesztési program új, egyeztetésre bocsátott változatát alapul venni.


A dokumentumban a SWOT elemzések és az összefoglaló táblázatok számozása hiányzik, pedig az nagyban megkönnyítené az értelmezést.

Elfogadva kulcsprojekt esetében .

Egyes táblázatok (7, 9, ll, 20) esetében a táblacím és a tartalom nincsen teljesen összhangban egymással. Ugyancsak értelmezési problémák lépnek fel a 13, lS, 17, 28 táblázat esetében. Adatokat tartalmazó táblázatok esetében több esetben hiányzik a forrásmegjelölés.


Az észak-keleti kertváros SWOT analízísében az erősségek megfogalmazásánál lévő mondat nehezen


értelmezhető.

a táblázat

I

· Ct,

l

(f

t

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

2014. június

2

Tartalomjegyzék

l

HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA .....................................................................................................5 1.1

A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA A KONCEPCiÓ ALAPJÁN .................................... 5

1.2 A VÁROSRÉSZEK HELYZETÉNEK ÁnEKINTÉSE .••.•........•.......•...•...•.••...••..•..••....•..••.•..................................•...••••.•.. 8 1.2.1 Belváros ............................................................................................................................................ 10 1.2.2 Belvárostól nyugatra eső nagyvárosias övezet ................................................................................ 13 1.2.3 Belvárostól északra eső kisvárosias övezet ...................................................................................... 15 1.2.4 Észak-keleti kertváros ......................................................................................................................17 1.2.5 Keleti kisvárosi és kertvárosi zóna ....................................................................................................19 1.2.6 József Attila lakótelep (Lencsési lakótelep) ...................................................................................... 21 1.2.7 Belvárostól délre eső kisvárosias övezet .......................................................................................... 23 1.2.8 Berényi út mente .............................................................................................................................. 25 1.2.9 Jamina városrész ..............................................................................................................................28 1.2.10 Almáskertek ................................................................................................................................. 30 1.2.11 Mezőmegyer városrész ................................................................................................................31 1.2.12 Fényes városrész ..........................................................................................................................33 1.2.13 Gerla városrész ............................................................................................................................35 1.2.14 Élővíz-csatorna mente ................................................................................................................. 37 1.2.15 Vasúti területek ............................................................................................................................ 38 1.2.16 Külterületek.................................................................................................................................. 39 2

KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• 41

2.1 2.2 3

VÁROSI SZINTŰ TEMATIKUS CÉLOK MEGFOGALMAZÁSA ............................•......••.••....•.....•...•.•••..••.•••••••..........•..•• 42 VÁROSRÉSZI CÉLOK MEGFOGALMAZÁSA •..............•........•..........••.••.......••.....•.........•••..••.•••....•...•••..•...........•••• .43

A MEGVALÓsíTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK ...................................................................................45

3.1 A MEGVALósíTÁST SZOLGÁLÓ TEMATIKUS PROGRAMCSOMAGOK ...................................•..•..•.•.....•..•••••............... 45 3.1.1 TC 1. A gazdasági teljesítmény növelése és a versenyképesség javítása elsősorban helyi és térségi erőforrásokra támaszkodva ..........................................................................................................................45 3.1.2 TC 2. Vonzó városi életminőség kialakítása .....................................................................................50 3.1.3 TC 3. Társadalmi integráció és adaptációs-készség erősítése .......................................................... 55 3.1.4 TC 4. Ökológiai fenn tarthatóság erősítése~ klímaváltozás elleni küzdelem ..................................... 57 3.2

3.2.1 3.2.2 3.2.3 3.2.4 3.2.5 3.3

Az EGYES AKCIÓTERÜlETEKEN A MEGVALósíTÁSRA KERÜLÖ FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ JELLEGŰ BEMUTATÁSA .......... 59

Belvárosi akcióterület. ...................................................................................................................... 59 Berényi út mente ..............................................................................................................................59 Lencsési lakótelep ............................................................................................................................ 60 Csaba Park ........................................................................................................................................ 61 Élővíz-csatorna mente ...................................................................................................................... 61 Az Új TERVEZÉSI-VÉGREHAJTÁSI MEGOLDÁSOK ALKALMAZÁSA A STRATÉGIÁBAN ..................................................... 62

3.3.1 Integrált Területi Beruházás ............................................................................................................. 62 3.3.2 Közösségvezérelt Helyi Kezdeményezések ....................................................................................... 62 3.4 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓK ÖSSZEHANGOLT RENDSZERE .............................................................................. 63 3.5 A BEAVATKOZÁSOK ÜTEMEZÉSÉNEK LOGIKÁJA ................................................................................................. 66 4

ANTISZEGREGÁCIÓS PROGRAM •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• 67

4.1 HELYZETÉRTÉKELÉS A SZEGREGÁCIÓS PROBLÉMÁK SZEMPONTJÁBÓL ..................................................................... 67 4.1.1 Társadalmilag leromlott területek ................................................................................................... 67 4.1.2 Közszolgáltatások működése a társadalmi leszakadás és a térbeli szegregáció megakadályozása szempontjából ............................................................................................................................................... 71 4.2 A SZEGREGÁCiÓ MÉRSÉKLÉSÉTVAGY MEGSZÜNTETÉSÉT CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEK ......................................................... 86 4.2.1 Az antiszegregációs elemzés által feltárt legfontosabb problémák ................................................. 86 4.2.2 Az antiszegregációs program koncepciója ....................................................................................... 87 5

A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI .....................................................................................92

3

5.1 5.2 6

STRATÉGIAI KOCKÁZATOK ..... .. .......................•..................... ..... .•.... •. ...•........ ...... .. ......•..•..• •..... .•..... .. .. ......... 99 PÉNZÜGYI KOCKÁZATOK .....•. .. ...... ... ......... •.•..•....• .... ... .... ...•.. •... •......•.. •......... ..• .... •.. ••••. .....•..................... ••. .•99 MENEDZSMENT KOCKÁZATOK ..... .......... ........ ....... . ....... ........... .... ...... ..... .. .... .. ....... ...... ........ .. ..................... 100

A MEGVALÓsíTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMONKÖVETÉSE ............................................................................ 101

7.1 7.2 7.3 7.4 8

BELSÖ ÖSSZEFÜGGÉSEK ...••...•••........••••••......•........••••..••••......•..••....••••..•................•.............•••••.•..•••••...•....... 95

A STRATÉGIA MEGVALÓsíTÁSÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI ......................................................................... 99

6.1 6.2 6.3 7

KÜLSÖ ÖSSZEFÜGGÉSEK ••.••••...••.•.••.......•••....•....••.....••..•.••...••...•..•.................•.......••...........•.....•.••....••......•.• 92

A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM

BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK ............•.• 101

Az INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGVALÓsíTÁSA SZERVEZETI KERETEINEK MEGHATÁROZÁSA ....... .. ... 102 TELEPÜlÉSKÖZl KOORDINÁCiÓ MECHANiZMUSAI ..............•. ••••••.•.........• •... ... ..... •........ •........... ... .•.••• .. .............. 103 MONITORING RENDSZER KIALAKíTÁSA ......•.•••.....•........••...............••....•••.••........•.......•..•.........•......•..•.•.......... 103

MELLÉKLETEK ....................................................................................................................................... 109 8.1

Az INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA PARTNERSÉGI TERVBEN MEGFOGALMAZOTTTÁRSADALMASíTÁSI

FOLyAMATA .........•....•....••...................................•.•....•.•.•....................•....................•...........•.•••.••......•............••..• 109

4

1

Helyzetértékelés összefoglalása

Az Integrált Településfejlesztési Stratégiai (ITS) Békéscsaba Megyei Jogú Város középtávú stratégiai terve, amely útmutatást nyújt arra vonatkozóan, hogyavárosfejlesztés különböző szereplői (városi önkormányzat, közszféra intézményei, gazdasági szereplők, civil szereplők a lakosság bevonásával) a 2014-2020-as időszakban milyen konkrét beavatkozásokkal kívánják a város által a Koncepcióban megfogalmazott hosszútávú jövőkép irányába történő fejlődést elősegíteni. A Városfejlesztési Stratégia gazdája a városi önkormányzat, ezért óhatatlanul a közszféra fejlesztései dominálják a tervezést, még akkor is, ha a 2007-2013-as időszak tanulságai szerint a Békéscsabán felhasznált uniós fejlesztési források SO-60%-át a magánszféra hívta le. Az ITS tehát cselekvési terv, amely a Megalapozó Tanulmányban feltárt helyzetképre alapul, és a Koncepcióban megfogalmazott jövőkép irányába mutat. Mindemellett a Stratégia könnyebb értelmezése érdekében az alábbiakban átemelésre került a Koncepcióból a helyzetértékelés SWOT analízis fejezete (erősségek/gyengeségek/lehetőségek/veszélyek feltárása), és a városrészek rövid bemutatása és értékelése is az ITS keretein belül történik meg annak érdekében, hogya középtávú stratégiai célrendszer és a város valamint a városrészek problémái, fejlesztési irányai közvetlenül kapcsolódni tudjanak egymáshoz.

1.1 A város egészére vonatkozó helyzetértékelés összefoglalása a Koncepció alapján Erősségek

•

• •

Határmentiség a már szintén uniós tag Romániával. Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok, EU bővítéséből származó megnövekedett piaci tér. (Románia csatlakozása remélhetően közeli a schengeni övezethez.) Kedvező (és a folyamatban lévő vasúti fejlesztéseknek köszönhetően javuló) vasúthálózati adottságok Békéscsaba, mint térségi központ megfelelő elérhetősége a kistérség és a megye többi településéről

• • • • • • • •

Kedvező

természeti és társadalmi adottságok a mezőgazdasági termeléshez, átlagosnál jobb minőségű termőföld, magas fokú agrár-munkakultúra, jelentős munkaerő tartalékok Kiváló infrastruktúrával rendelkező barnamezős ipari területek a városban, az É-i és a D-i ipari területen Barnamezős és zöldmezős beruházásra alkalmas (és a város településrendezési tervében kijelölt) ipari-, gazdasági területek, jelentős barnamezős kapacitás Jelentős javulás következett be a lakosság iskolázottsága tekintetében Szabad, képzett munkaerő azonnali rendelkezésre állása A közoktatási rendszer fejlett, a szükséges kapacitások alap- és középfokon is rendelkezésre állnak Jó színvonalú és teljes körű az egészségügyi és a szociális ellátás Meghatározó az egyházak szerepe a városban, az egyházak szociális tevékenysége érdemi és jelentős

• • • • •

Egyedülálló, feltárt termálvízkincs áll rendelkezésre Élelmiszeripari szabad kapacitás található a városban Gépipar, nyomdaipar, mezőgazdaság, élelmiszeripar, stb. nagy hagyománya Kellemes, élhető városi épített környezet, javuló zöldfelületi arány A város zöldfelületi rendszere fejlődik, kiemelkedő tájképi, arculati és zöldfelületi érték a várost átszelő Élővíz-csatorna

5

• • • • • • • •

A város közlekedési kultúrájának kiemelkedően fontos és nagy hagyománnyal bíró része a kerékpáros közlekedés A város közmű ellátottsága jelentősen javult az utóbbi években (szennyvíz-, ivóvíz hálózat, ivóvíz minőség javítás) Jelentős a kulturális örökség, a megújult kulturális intézményi kör a városi élet mozgatórugóivá váltak Jól működő ösztöndíjrendszer Együtt gondolkodásra és együttműködésre hajlandó a városi és a térségi vezetés több vonatkozásban is A Csabai kolbász, Munkácsy szellemi öröksége, a jó természeti környezet és a Körösök-völgye Natúrpark a város jelentős turisztikai vonzerejét adják Városimázst javító intézkedések megindultak A 2007-2013-as uniós tervezési ciklusban a város számos nagyberuházást, fejlesztést tudott megvalósítani, döntően külső források bevonásával.

Gyengeségek • Békés megye, így Békéscsaba is a fővárostól közúton az egyik legnehezebben megközelíthető térség. A gyorsforgalmi úthálózat hiánya miatt negatív társadalmi-, gazdasági hatások egyaránt érzékelhetők • Kedvezőtlen demográfiai folyamatok, elöregedő helyi társadalom, alacsony vitalitási index, alacsony születésszám, növekvő természetes fogyás, negatív vándorlási egyenleg • Romló népesség megtartó (és népesség vonzó) képesség a fiatalabb, aktívabb és képzettebb korcsoportok vonatkozásában • A munkanélküliek, inaktívak, eltartottak magas aránya (kedvezőtlen munkaerő-piaci keresletkínálati egyensúly) • A magasabb iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok között nagyobb az elvándorlás mértéke • A lakásállomány elöregedett, a lakások kétharmada vályogépítésű vagy házgyári technológiával készült • Magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya (habár az elmúlt évtizedben arányuk kevesebb, mint felére csökkent) Keveredő építészeti stílusok és épülettípusok • • A vasút a legfőbb szerkezetalkotó elem, az éjszakai időszakban zavaró zajforrás • A településperemek a város legsérülékenyebb elemei: a funkciók viszonylag gyakran változnak, a tulajdoni viszonyok keverednek • A belvároshoz közvetlenül csatlakozó egyes lakózónák nem megfelelő színvonalúak, egyes alacsony beépítési intenzitású kertvárosias és falusias lakóterületek korszerűtlen utcaszerkezettel rendelkeznek • A peremi falusi zónák, belterületbe vont egykori zártkertek infrastrukturálisan hiányosak, környezeti problémájuk szembetűnő • Az utóbbi 10 év fejlesztései ellenére még tapasztalhatók zöldfelületi hiányosságok • A városperemen kiterjedt elhanyagolt területek, és IItájsebekll találhatók • Élelmiszeripar, textilipar, egyes agrárágazatok válsága tapasztalható • Nincs összehangolt kereslet-kínálat a mezőgazdasági termékek piacán • A közintézmények - ugyan javuló, de még - alacsony fokú energiahatékonysága jelentős közkiadással jár • Belső infrastruktúra egyes elemeinek fejletlensége, a kistérséghez tartozó települések vonatkozásában az egymás közötti rossz elérhetőség, az utak rossz állapota • A kereslet hiánya miatt elmaradtak a zöldmezős területek számottevő infrastruktúra fejlesztései és a barnamezős területek rehabilitációja • Húzóágazatnak számító gazdasági fejlődés hiánya, kedvezőtlen gazdasági összetétel

6

• • • • • • • • •

• •

a gazdaságfejlesztésben érdekelt szereplők között Tőkehiány, pályázati forrásokhoz szükséges önerő előteremtésének nehézsége, csökkenő önkormányzati bevételek A korábban sikeres Közép-Békési Centrum együttműködés (Békéscsaba, Békés, Gyula) intenzitása csökkent és a korábbinál kevesebb területre korlátozódik A város erdősültsége rendkívül szegényes, az erdők aránya a teljes közigazgatási területből mindössze 7 százalékos Nemzetközi színvonalú turisztikai kínálat hiánya és a város turisztikai )smeretlensége" Kevés a színvonalas vendéglátóhely Magas színvonalú felső kategóriás szálláshely kapacitás teljes hiánya (a folyamatban lévő fejlesztések ezt a helyzetet a közeljövőben várhatóan enyhíteni fogják) Viszonylag alacsony a műemlék épületek száma Az egész külterület komplex mezőgazdasági infrastruktúrája (dűlőút-hálózat, nyári utak, meliorációs rendszer, erdősáv-rendszer) részben nem megfelelő, egyes elemei teljesen hiányoznak Gyakori belvízborítottság, és jelentős nagyságú árvízveszélyes területek Tanyavilág speciális problémái: az épületek átlagosan 90 évesek közúti megközelítésük nehézkes, a tanyák több mint 80%-át földúton lehet megközelíteni kerékpárút nincs alacsony komfort fokozatú lakóépületek az ingatlanok fogyasztási javakkal való ellátottsága alacsony magas a rezsire fordítandó pénz aránya alacsony életszínvonal, nehézkes megélhetés, rossz szociális helyzet potenciális munkahely túl nagy távolságban van közszolgáltatások nagy távolságban találhatóak a tanyán élők felének nincs gépkocsija Gyenge

együttműködés

Lehetőségek

•

• • • • • • • •

• • • •

Az országos közlekedésfejlesztési tervek keretei között megvalósuló fejlesztések (az M44-es autóút fejlesztése, békéscsabai repülőtér, folyamatban lévő vasút rekonstrukció) középtávú megvalósulása esetén javulhat a térség elérhetősége Az elérhetőség javításával a logisztikai szerepkör és a gazdasági potenciál erősödhet Fiatalok helyben tartása bérlakással, helyi munkalehetőséggel A térségben több jelentős vállalkozás működik, potenciális fejlődési lehetőséggel A jól működő vállalatok újra-befektetései A jelenleg alulhasznosított, de infrastruktúrával tejes körűen ellátott ipari területek hasznosítása A Szent István Egyetem Gazdasági,- Agrár - és Egészségtudományi Karában rejlő K+F potenciál kihasználása, innovációs projektek létrehozása A szakképzés minőségének javítása, duális képzés megerősítése A már működő Budapest Bank Bankműveleti Központ, a Mondi Packaging, Kner Packaging, a Csaba Metál és a Tondach mint vonzerő és jó példa megjelenítése a város marketingben és további befektetések vonzása Az egykori István Malom és környezetének hasznosítása Termálvíz, biomassza, földhő és napenergia jelentette potenciál többirányú kihasználása, épületenergetikai programok megvalósítása Aktív, gasztronómiához kapcsolódó, egészség, sport kulturális turizmus potenciálja, az országos jelentőségű Kolbászfesztiválra mint húzónévre épülő attrakcióbővítés Hagyományokhoz kapcsolódó rendezvények hálózatba szervezése

7

• • • • • • • • •

Bányatavak hasznosítása Kistérségi identitás erősítésével a települések közötti együttműködés erősítése, egységes várostérségi fejlesztési program kidolgozása és megvalósítása Nagyobb hozzáadott érték termelése: feldolgozóipar, hűtőház, gépipar A mezőgazdaság területén integrációk kialakítása, feldolgozóipar és a hozzá kapcsolódó termelés felélesztése Biotermékek értékesítése, biopiac távmunkaprogrammal, részmunkaidős Munkanélküliek számának csökkentése foglalkoztatással Vállalkozásösztönzés, kistérségek innovációs képességének javítása Tanyán élők életminőségének és infrastrukturális helyzetének javítása programokkal, támogatással Élővíz csatorna életre keltése, környezetének javítása, városszövetbe vonása

Veszélyek • Nem változtatható meg a térség periférikus helyzete, folytatódik a gazdasági és társadalmi leszakadás. • Munkahelyek hiányában a (fiatal) képzett munkaerő elvándorol, a térség ilyen irányú versenyképessége tovább csökken • A tanyán élő mintegy 2500 főnyi népesség ellátási nehézségei és szociális problémái fokozódnak Egyre több új zöldmezős beruházás indul, miközben a barnamezős területek egyre jobban • degradálódnak és az értékes mezőgazdasági területek csökkennek • A gazdaságfejlesztéssel foglalkozó intézményi szereplők elveszítik hitüket abban, hogy jelentősebb tőkebefektetések jöhetnek létre a térségben • A működő tőkebefektetések elmaradása • Több település nem érzi hasznát a kistérségi együttműködésnek, törpének érzik magukat a város mellett • Fogyó bevételek, további forrásmegvonás a településektől • A vásárlóerő tovább csökken • Nem alakul ki helyi építészeti arculat • Peremterületek még nagyobb leszakadása • A hátrányos helyzetű, alacsony státuszú társadalmi rétegek térbeli koncentrációja a külterületeken és egyes szegregálódó városrészekben • Lakóépületek korszerűsítése nem valósul meg önerő hiány miatt • Ár- és belvízgondok nőnek, időszakosan extra terhet jelentenek a városnak • A növekvő környezeti kockázatok (porszennyezés, belvíz) a természeti és épített értékeket veszélyeztetik • Mezőgazdasági infrastruktúra hiányos marad, ami csökkenti a termelés hatékonyságát és jövedelmezőségét

1.2 A városrészek helyzetének áttekintése

1

Jelen Integrált Településfejlesztési Stratégiában a külterületekkel együtt 16 városrész került lehatárolásra, némileg átdolgozva a 2007-2009 során kialakított felosztást. A 2014-2020-as időszakban a tervezés alapjául szolgáló városrészeket az alábbi térkép szemlélteti.

lAz egyes városrészek helyzetértékelése nagyban támaszkodik a 2007-2008-ban készített Városfejlesztési Stratégiában a városrészekről megfogalmazott leírásokra, SWOT analízisekre.

Integrált

8

:

'\

',\

\ i

\ !\ \

I-

//

i l 'V-/

-...,"

, /<

"

//~

.

/"

\/. -

\

\

....~ -:.~~~-

" '.

\T yy.í

\\\\ "

\

\

..~/

. ,'

\

\

"

...\ 1

.t'~/ .,

..--'!'" •..,.........'

,..,.""

'. /

.,'"

~.

. . .;

~/

.....

\

\

\

\

)

\ .... \-.

;:.-

//~

//~

,/

)

.......--.......--.\1

,

"> ,

\,

.-"~

........... ........

./

~

... '\

'-\.\'

\.

..-\

,

..

//

//

'.,J

\

/

,

\~"'''~'

I

1

I

.-

__

-~;;t::?

'\

- - ;1

1--- \

_.---,.L:~__...

---..,/

2 3

Bolv4rol\ólnyuglltreM6na;yv.~&tolet S.l\Ijrwt6l~M6Idavi~inMHt

411 Vanclhi'tlUtlluwMliroelaavaut 4!20nc.....'(fjIrt. . ~

'l .. -\

4J3G)'Ub1iútioamMIIg~ImIOWzet S11BelvtrosW:keletreee(i~1Mnel

512 csaba

Pm 6t1temyezete

5/l1<e1ri-Mtt:ek

"'KaSIOIY-SI5~l t6bor

e

J6zaefAlli .. 1a6r.6tfIIIIIp

7I1PenzalakOtelep 1n8elvtrctt6ld61,.n6kl~0YanIt

~-

713&.1Vt1OIt6I.d6tl'8wk.tft'tW'oljalOYeDlt 7,., Két:eg)'tIlzIlhgazdaságHpatltetOlat I!I1SzaroJastCltlk&rtvtrosla5lMtZ'8t SI2 Ber6nylCltikertYilrtltdasowmt &'3 AdlimLAndnbl8k61elep 814t:szakl 1112 _lpMerillIII _ WtE~lc:I!N'tvamAIIÖYtmJt

\ ... -.--'1 \ ~.~

...

-"\

...--

-

.,. &n6beI_ ......

913 On:ahtzlútikertvillroslu6wem

~

\ ~\

9(5Kend~k

t......- - -

917 Teglagyil'1lpa1er01et 1Q{1SzaMlllllutigazdadgl-iplwltermet 1012 AlIt\t$kwi Ipari Patk

101JAlmé&keft8k l' Moz&negyarvarosrész 12

F6nyMriro8rtJ&t

13

GerlevtR*6l:r:

1411 0Ic1atAfJi, lport és egbzMgG\n1lMrZ8t 1412Arpaisori~Owmd

1413 Arp6d mrda

l,

Az elmúlt tíz év során (2001-201l-es népszámlálási adatok összehasonlításaként) láthatóvá váltak bizonyos, statisztikai adatok segítségéve I is jól szemléltethető markáns változások: •

A népesség száma folyamatosan csökken (lakónépesség 2001: 67 968, 2011: 62 050), ebben az elvándorláson kívül szerepet játszik az idősödés is (60 éves és idősebbek aránya 2001: 20,3%, 2011: 25,1%). Az aktív korú lakosság képzettsége nagyon jelentősen javult a 2001-2011 közötti időszakban. (Maximum általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül városi szinten 18,6%%-ról 9%-ra csökkent. A felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éven felüli városi népességben 14,5%-ról 21,7%-ra nőtt.) Ez elsősorban annak köszönhető, hogya2001-ben SO-59 éves korosztály 2011-ben már nem volt aktív korú, és a helyükbe lépők lényegesen jobb képzettséggel rendelkeztek. A foglalkoztatási statisztikák azonban sajnos nem mutatják azt, hogy ez a képzettségnövekedés kedvezőbb foglalkoztatási viszonyokat eredményezett volna. A lakóépületek száma a népességszám csökkenés ellenére nőtt (habár nem olyan dinamikusan, mint más megyei jogú városokban) 27721-ről 29168-ra. A komfortfokozatuk pedig jelentősen javult, a lakosok komfortnövelő beruházásainak következtében (alacsony komfortfokozatú lakások aránya 2001: 14,7%,2011: 5,6%)

•

•

Minden egyes, az alábbiakban elemzendő városrészben megfigyelhetők a fent említett főbb trendek, de az is megfigyelhető a 201l-es adatok tükrében, hogyavárosrészeken belül is jelentős különbségek lehetnek az egyes részterületek között.

1.2.1

Belváros

Bartók Béla út - Élővíz-csatorna - Kiss Ernő u. - Garay u. - Zsíros u. - Kiss Tabán u. - Luther u. - Jókai, Petőfi u. által határolt terület. c;

\

'\.)

J [ i

, \

'w-,

~í

~~t\

\

.,p

\. e~

\ \li \

\

"\

'\

...

,."

,

40::,

It,

)

p~

..." I

~;.

~

'.

,

~'to

\.

'\

'ti .

'J, .,.

~~ , ~

r1ri.

il

~

A vegyes funkciójú Belváros az Élővíz-csatornától nyugatra az Andrássy úti "tengellyel" a várostestben helyezkedik el. Ehhez a városrészhez csatlakoznak közvetlenül anagyvárosias (tömbszerűen beépített) és kisvárosias lakóterületek, melyek - egyetlen belvárosi tömb kivételével -

szabályozottan, többnyire optimális beépítési és nem jellemző.

laksűrűséggel

kerültek kialakításra, a túlzsúfoltság

városképi jelentőséggel bíró műemlék jellegű, építészeti értékeket épület, emlékhely és látnivaló található. A városrész szinte teljes lefedettséggel rendelkezik az összes közmű, csakúgy, mint a közszolgáltatások tekintetében.

A Belvárosban számos képviselő,

jelentős

hagyományőrző

A 2007-2013-as időszak fejlesztései nyomán a Belvárosban egy jelentős rehabilitációs folyamat indult meg, amely gyalogos zónával gazdagította a legbelső városmagot, s amely maga után vonta köz- és magánépületek megújítását. Ezen időszakhoz köthető a több mint 6000 m2-es Csabagyöngye Kulturális Központ létrehozása is, amely 2013. januári megnyitása óta a város kulturális és közösségi életének szerves részévé vált. Ugyanakkor látható, hogyavárosépítészeti megújulás még nem teljes körű (a Kossuth téren álló Körös Hotel épülete most is használaton kívül van, épülete és környezete elhanyagolt), s a megújított közterületek menti épületekben sok az üres ingatlan - kereskedelmi, irodai, lakó -, a belvárosi funkciók bővülése még várat magára. 1. Tábla: A városrész társadalmi és lakásállomány mutatóinak változása

2001 Lakónépesség száma

2011

4430

4810

Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya

14,9%

12,3%


65,5%

63,3%

Lakónépességen belül a 60 év felettiek aránya

19,6%

24,3%

-

8,27%

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

64,9%

64,5%

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

8,2%

4,3%

29%

34,8%

Z

Munkanélküliek aránya az aktív korúakon belül

Felsőfokú végzettségűek

a 25 éves és idősebb népesség

arányában Lakásállomány (db) Lakott lakások száma (db) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya

2179

2808

-

2430 (nem lakott lakások aránya 13,5%)

2,6%

1,6%

Forrás: KSH Népszámlálás, 2001 és 2011

A Belváros népesség összetétele az egyik legmagasabb társadalmi státuszt mutatja az összes városrész vonatkozásában (képzettségi, foglalkoztatási adatok alapján), a népesség elöregedése a városi átlagnak megfelelően zajlik. A nem lakott lakások aránya azonban rendkívül magas, de a belváros esetén joggal feltételezhető, hogy ezek jelentős része lakásirodaként funkcionál.

A városrészi táblázatokban a munkanélküliek aránya nem a regisztrált munkanélkülieket jelenti, hanem egy szélesebb kört: azokat, akik a népszámlálás időpontját megelőző egy hétben nem dolgoztak legalább egy órát fizetségért. 2

11

2. Tábla: A városrész intézményi és kereskedelmi ellátottsága (2014) Óvodai férőhelyek száma

290*

Óvodába beíratottak száma

218

Általános iskolai férőhelyek száma

2754

Általános iskolába beíratottak száma

1125 4

Középiskolák száma

486

Kereskedelmi egységek száma

* Valamennyi városrészben található önkormányzati fenntartású óvoda esetében az óvodai férőhelyek száma a jogszabályok által előírt mértékben, a maximálisan felvehető létszám feletti értékkel, mintegy 30 %-kal magasabban került megállapításra az intézményi alapító okiratokban. Forrás: Békéscsaba MJV Polgármesteri Hivatala

Látható, hogy a városrész közoktatási, kereskedelmi egységekkel nagyon jól ellátott, kiemelkedik a város összes más területe közül. Láthatóan lényegesen nagyobb területet lát el, mint maga a városrész a lakosaival, hiszen valójában az egész város használja ezeket az infrastruktúra elemeket.

A városrész helyzetének értékelése (SWOT analízis) Erősségek:

•

A város "szíve" centruma;

• • •

Kedvező fekvés;

• •

Gyengeségek funkció

-

közszolgáltatások

Csaknem 100%-os közmű kiépítettség; Közigazgatási, kereskedelmi-szolgáltató egységek, kulturális-közművelődési intézmények központja; Itt koncentrálódnak a látnivalók, nevezetességek; Megújított belvárosi terek révén új térségszervező potenciál jött létre.

•

A megújuló közterületekhez képest alacsony szintű funkciógazdagság (jelentős üresedés)

• • •

Minőségi irodaházak hiánya; Erős átmenő autóforgalom; Az üres Körös Hotel épülete, mint "tájseb".

Lehetőségek:

Veszélyek:

•

•

•

A belváros rehabilitáció fennmaradó fázisainak befejezése, a kereskedelmi és szabadidős funkciókat hordozó területekkel való szerves összekötése; Főutca típusú megoldásokkal továbblépés az épített környezet tartalommal való megtöltése irányába;

•

Parkosítás az esztétikusabb környezetvédelem javára;

• •

Közterületi parkolás rendezése; Vendéglátói funkciók bővítése.

városképért

és

•

A funkciószegénység megmaradása, a kereskedelmi egységek további kivonulása; A gyalogos zónák által eredményezett forgalmi elterelések terhelő hatása.

a

12

Belvárostól nyugatra eső nagyvárosias övezet

1.2.2

Bartók Béla út - Petőfi u. - Illésházi u. - Trefort u. - Kisszik u. - Kazinczy u. Szarvasi út - Szerdahelyi u. - vasút által határolt terület. \

\

\

\

I

\

._ .. u" '""\

./

tr,·- \.

At

t

l

\

\

\

l'

-, , \

,l \. \

"'--

'"

'"

'"

"\

"

A Belvárostól nyugatra eső nagyvárosias övezetet alapvetően két lakótelep (Milleniumi ltp - 545 lakás, 1980-as évek - és Kazinczy ltp - 1189 lakás, 60-as évek), illetve az Andrássy út és Bartók Béla út közötti terület alkotja, a nyugati oldalon a vasútvonal mentén pedig ipari, kereskedelmi területek találhatóak. A városrész közlekedésében és az átmenő forgalom mértékében fontos szerepet játszik, hogy itt található (a nyugati oldalon) a vasútállomás (Budapest - Lökösháza vonal) és a városi buszpályaudvar is. Ebből adódóan az övezet átmenő utasforgalma a Belváros irányába (Andrássy utca, Vécsey Károly utca, Bartók Béla út) igen számottevő, amely bőségesen biztosítja a helyi lakosság számára a közlekedési lefedettséget, hiszen innen a város összes övezete egyszerűen megközelíthető. A városrész centruma az IIlésházy utca vonalán alakult ki, itt található a piac, a vásárcsarnok és a tűzoltóság. A városrész közszolgáltatásokkal való ellátottsága megfelelő (1 óvoda, 2 általános iskola, 3 középiskola, Vasutas Művelődési ház, háziorvosi rendelők). A két lakótelepen nem zajlottak le azok - a sok nagyváros esetében látványos - folyamatok, amelyek a lakótelepi épületek megújítását, energiatakarékos felújítását eredményezték volna. Ugyanakkor mindkét lakótelep közterületei rendezettek, szolgáltatási színvonaluk kiegyensúlyozott.

3. Tábla: A városrész társadalmi és lakásállomány mutatóinak változása

2001

2011

11199

10251


14,9%

12,1%


63,8%

64,3%


21,3%

23,6%

-

9,61%

éves

58,3%

60,6%

végzettséggel

15,7%

7,6%

Lakónépesség száma

Munkanélküliek aránya az aktív korúakon belül Fogla Ikoztatotta k népességen belül Legfeljebb

aránya

általános

a

iskolai

15-64

rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59

évesek) belül

13


a 25 éves és idősebb

20,3%

15,9%

népesség arányában Lakásállomány (db) Lakott lakások száma Alacsony komfortfokozatú lakások aránya

5528

5514

-

5 201 (nem lakott lakások aránya 5,7%)

5,8%

1%


A városrész társadalmi összetételében a két népszámlálás közti 10 évben jelentős változás nem történt, megtartotta a stabil középosztályi jellegét, a városban megfigyelhető általános trendek (népességcsökkenés, elöregedés, képzettség javulás) ugyanakkor itt is tapasztalhatók. A nem lakott lakások relatíve alacsony aránya azt mutatja, hogya két lakótelep lakásai iránt jelentős a kereslet.

4. Tábla: A városrész intézményi és kereskedelmi ellátottsága (2014) Óvoda i férőhelyek száma

380


276


806


634 5


391

Kereskedelmi egységek száma Forrás: Békéscsaba MJV Polgármesteri Hivatala

A Belvárostól nyugatra eső, döntően lakótelepi városrész a Belvároshoz hasonlóan az egész városra kiterjedő szolgáltatásokat biztosít elsősorban a középiskolák és a kereskedelem (Csaba center és piac vonzáskörzete) vonatkozásában.


Gyengeségek

• • •

Sokoldalú városi funkciók; Összkomfortos lakások rendkívül magas aránya; A Belváros szolgáltatásai a közvetlen közelben találhatóak;

• •

•

Jelentősebb kereskedelmi egységek: TES

eo,

Vasúttól származó zajhatások; A lakótelepi épületek megújítása magára;

várat

STOP

SHOP, OBI •

Kiváló közlekedési infrastruktúra buszpályaudvar, főutak közelsége);

•

Széles oktatási kínálat.

(vasút,

Lehetőségek:

•

A vasúti élhetőbbé

Veszélyek: forgalom zajának tompítása tétele érdekében; átmenő

a város

•

Szabolcs utca szélesítése, kivezetése a városból;

• • •

A Piac minőségi átalakítása; Közterek parkosítása, zöldfelületek növelése; Lakóházak energia-hatékony felújítása a 2014-2020as időszakban.

forgalom

•

Az alternatív lakhatási módok növekedése mellett (lakásépítések az új belterületeken) a lakótelepi lakáskínálat leértékelődése.

14

1.2.3

Belvárostól északra eső kisvárosias övezet

Kazinczy u. - Kisszik u. - Trefort u. - Illésházi u. - Luther u. - Kis Tabáni u. - Zsíros u. - Garay u. - Kiss Ernő u. - Élővíz-csatorna - Békési, Szarvasi út által határolt terület.

\

\\

A belvároshoz szorosan kapcsolódó, ezért jó megközelíthetőséggel rendelkező, kiegyensúlyozott kisvárosias beépítésű városrész nyugati oldalán különösen magas számban találhatóak védett, műemlékké nyilvánított épületek, míg keleti felében sűrű, többnyire lakófunkciójú városi szövettel találkozhatunk. A Baross utca - Zsíros utca - Teleki utca - Kiss Ernő utca által határolt részen az átlagosnál igényesebb, előkelőbb stílusú házak épültek, melyeket a lakosság tehetősebb rétege birtokol. Ettől eltekintve a városrész lakosságának szociális helyzete összetett, a hátrányosabb helyzetű családok éppúgy megtalálhatóak a városrészben, mint a vagyonosabb rétegek. térszerkezetű,

A terület közoktatási intézményekkel való ellátottsága elsősorban a középiskolák tekintetében Ezek mindegyike a Baross utca déli részének környékén található csakúgy, mint a városrész játszótere, valamint a két evangélikus templom . Külön említést érdemel a Baross u. 34. szám alatt található egészségügyi alapellátó centrum. A kulturális élet színtere a Szlovák Tájház, valamint a Csabagyöngye Kulturális Központ - Meseház feladat-ellátási helye és az intézményegységben található Schéner gyűjtemény. jelentős.

A városrész tömegközlekedése megfelelő, s a terület közműellátottsága is gyakorlatilag te ljes. Problémát leginkább az építészetileg értékes épületek romló állapota, a relatíve még magas arányú alacsony komfortfokozatú lakásállomány, valamint az elöregedő lakosság jelent.

S. Tábla: A városrész társadalmi és lakásállomány mutatóinak változása


2011

3228

2828


14,8%

11,5%


57,6%

59,7%


27,6%

28,9%

-

8,3%


55,1%

57,8%

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők

16,6%

8,8%


15

aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek


19%

arányában Lakásállomány (db)

1479

1430

-


17,7%

8,1%

Lakott lakások száma (db) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya

28,9%


A városrész demográfiai pozícióját az idősek kiemelkedően magas aránya jellemzi. Társadalmi státuszmutatóit vizsgálva a városi átlagnak megfelelő arányokat figyelhetünk meg (kivéve a felsőfokúak arányát, amely jelentősen magasabb az átlagnál). A városrész épületállományát a városi átlagnál rosszabb paraméterü (rosszabb komfortfokozatú, magasabb üresedési rátával rendelkező) lakásállomány határozza meg.


O

Óvodába beíratottak száma Általános iskolai férőhelyek száma

O O


O O


111


A városrészben nem találhatók oktatási intézmények, ez természetesen nem jelenti feltétlenül, hogy a városrész rosszul ellátott, mert a Belváros közelsége miatt az intézmények megközelítése megoldott.


Gyengeségek

• • •

Belvároshoz közeli fekvés; Vegyes városkép (kertváros és műemlék házak); Élővíz-csatorna egyedi városképet ad a nyugati határoló oldalon;

•

Az elkerülő út ellenére is nagy forgalom a Békési és Szarvasi utakon;

• •

Zöldterületek, parkok hiánya; Elöregedett lakóépületek.

• •

Sok védett és műemlék épület; A várost elkerülő északi körgyűrű megépült szakasza enyhíti az észak-kelet irányú keresztülhaladó forgaimat.

lehetőségek:

• • •

A turisztikai potenciállal bíró Élővíz-csatorna közelsége; A városrész északi határán áthaladó főútvonal vendégforgalmának "fogadása"; A terület turisztikai megnyitása a nagyközönség előtt (játszóterek, műemlék épületek, tájházak)

Veszélyek: •

Nagy

forgalom miatt romlása;

a

városrész

élhetőségének

•

A védendő degradálódása.

épületállomány

további

16

1.2.4

Észak-keleti kertváros

Békési út - belterületi határ - Kisfényes u. - Hínár u. - Gyulai út - Sportcsarnok mögötti terület Dobozi út - Peter Jilemniczky u. - Kórház u. - Körgát u. - Katolikus temető feletti köz - Élővíz csatorna által határolt terület.

"> ...

'. t I

-' "

.

l

J,/ J I I

-,

I

A városrész (némileg eltérően a korábbi IVS-ben lehatárolttól) 3 részből áll: 1. 2. 3.

Vandháti úti kertvárosias övezet - Oncsa telep (hagyományos kertvárosias övezet) Oncsa és Béke kertek (új építésű kertváros) Gyulai úti gazdasági-kereskedelmi övezet

Az Oncsa telep - nevével ellentétben - nem kis alapterületű, zsúfolt szerkezetű kisvárosias városrész, hanem kertes házak jól strukturált hálózata, amelyek szabályos elrendezésű utcákban épültek. A központi részektől távolabb eső Béke-kertek városrendezésileg nem tökéletesen szabályozott alvóvárosnak nevezhető, a boltok és üzletek nagymértékben hiányoznak. A városrész bekapcsolása a tömegközlekedésbe részben megtörtént: az övezet nyugati és dél-nyugati részein több buszjárat is közlekedik, ám az Oncsa-kertek és Béke-kertek (a Dobozi úton közlekedő 20as gerlai járat kivételével) szinte teljesen kiesnek a tömegközlekedési összeköttetésből. Az övezet közművesítése kielégítő, a városi szinten szűk keresztmetszettel rendelkező vezetékes ivóvíz hálózat teljesen kiépült, és a 2007-2013-as időszakban a szennyvízelvezetés is megoldottá vált - kivéve néhány, folyamatosan benépesülő utcaszakaszt az Oncsa- és Béke kertekben. A városrész továbbfejlesztésének egyik legnagyobb gátja a 90-es években külterületből belterületbe vonásból fakadó elégtelen utcaszélesség, amely helyenként nem teszi lehetővé a közművek elhelyezését, a szilárd burkolat biztosítását.

17

7. Tábla: A városrész társadalmi és lakásállomány mutatói 2011 Vandháti úti kertváros (Oncsa telep)

Oncsa és Béke kertek

1818

1385

Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya (%)

13,6%

24,5%

Lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya (%)

52,9%

65,7%


33,6%

9,7%


8,01%

5,38%


44,3%

66,1%


9,6%

4,7%

22,5%

40,3%

679

472

618 (nem lakott lakások aránya 9%)


5,7%

3,2%

Lakónépességen belül a 60 év felettiek aránya (%)



arányában Lakásállomány (db) Lakott lakások száma (db) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya Forrás: KSH Népszámlálás, 2001 és 2011

A városrész két markánsan elkülönülő lakott egységének társadalmi összetétele jelentősen különbözik: az Oncsa telepen vegyes a társadalmi összetétel (több gyerekkel rendelkező középosztálybeli család, valamint nagyon sok idős), míg az Oncsa- és Béke kertekre a nagyon magas társadalmi státusz, a fiatal gyerekes, jól kereső családok kiköltözése jellemző. (A népszámlálási adatok értelmezéséhez nem árt tudni, hogy az Oncsa telep adatai középiskolai kollégium és értelmi fogyatékos otthonának lakóit is tartalmazzák, amely torzításokat okoz mind a korstruktúrában, mind pedig a foglalkoztatási adatokban.)

8. Tábla: A városrész intézményi és kereskedelmi ellátottsága (2014) Vandháti úti kertváros (Oncsa telep) Óvodai férőhelyek száma

60*


49

Oncsa és Béke kertek


O

O O O


O

O


O

O


16

15

* Az Esély pedagógiai központnak van általános iskolával kombinált óvodája a Vandháti úton, valamint a Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda Ligeti sori telephelye is ebben a városrészben található. Forrás: Békéscsaba MJV Polgármesteri Hivatala

A városrészben oktatási intézmények nem találhatók, de ennek a városrésznek is közvetlen kapcsolatai vannak a szomszédos térségekkel, ezért ez önmagában nem feltétlenül probléma. A lakosságszámra vetített kereskedelmi egységek száma azonban rendkívül alacsony, tehát ebben a tekintetben elmaradás tapasztalható.

18


•

Kedvező lakókörnyezet, lehetőség az új építések kibontakoztatására (nagy méretű telkek a városrész keleti oldalán)

Gyengeségek •

• • Lehetőségek:

•

Infrastruktúrával megfelelően ellátott, rendezett kertvárosias térség kialakulása, amely lehetőséget kínál az új ingatlanfejlesztéseknek

szerkezetű

1.2.5

Tömegközlekedési hálózat nem fedi le megfelelően a városrész keleti részét (erős az autóhasználat); Szabályozatlan utca kép, helyenként nem megfelelő utcaszélesség; Kereskedelmi szolgáltatások szűkössége.

Veszélyek: •

Az új ingatlanok nem alkotnak városépítészetileg megfelelő utca képet.

Keleti kisvárosi és kertvárosi zóna

Gyulai út - Hínár u. - Kisfényes u. - Csabagyöngye sor - Élővíz csatorna - Borjú u. - Magyar u. Csalános u. - Belterületi határ - Bojtorján u. - Lencsési út - Élővíz csatorna - Árpád u. által határolt terület.

, ,~, \\1 \.~-::r .\~-r-...,......,.;.;.,.........._____

A térség nyugati fele kisvárosias övezet, a keleti oldalt (Keleti-kertek) és a déli oldalt (Kastély szőlők) a kertvárosi jelleg uralja. A városrész középső részén nagy kiterjedésű erdős terület (parkerdő) található, valójában ez képezi a határvonalat a kisvárosias rész és a Keleti-kertek között. A közintézmények az Oncsa-Béke kertek övezetéhez hasonlóan itt is az Élővíz-csatorna közelében koncentrálódtak, melynek partja ezen a szakaszon rendezett és gondozott. Az oktatási intézmények közül kiemelkedik a Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola és a Szent István Egyetem Gazdasági,Agrár - és Egészségtudományi Kara, amely a város egyetlen felsőfokú oktatási intézménye. A terület közműellátottsága némileg fejlesztésre szorul. A 2007-2013-as időszakban csaknem teljessé vált a vízvezeték hálózat, azonban a szennyvízhálózatot a ritkán lakott utcákban gazdaságossági és pályázati okok miatt még nem lehetett bevezetni. A 2007-2013-as időszakban a térség turisztikai irányú fejlesztése kapott nagy lendületet: több mint 1 milliárd forint támogatás segítségéve I létrejött a kolbászfesztiválnak és egyéb gasztronómiához kapcsolódó rendezvényeknek is helyet adó CsabaPark komplexum, a parkerdő szabadidős használatának erősítése (kerékpár és sétautak) ugyancsak láthatóvá vált, újabb szállodákkal gazdagodott a város a térségben (3 és 4 * szálloda).

19

A térség tömegközlekedési feltártsága általában

megfelelő, a Kastélyszőlők esetében azonban

további szolgáltatás bővülés lenne kívánatos.

9. Tábla: A városrész társadalmi és lakásállomány mutatói

2011

Lakónépesség száma La kónépességen belül a 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül a 60 év felettiek aránya Munkanélküliek aránya az aktív korúakon belül Fogla Ikoztatotta k aránya a 15-64 éves népességen belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Lakott lakások száma (db) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya

Belvárostól keletre kisvárosias 3819

eső

Keleti kertek, Borjúréti kertek, Kastélyszőlők, Ifjúsági tábor 2292

13,2%

21,2%

63,7%

68,9%

23,1%

9,9%

4,6%

5,76%

44,2%

57,5%

10,9%

5,8%

38,8%

34,3%

1352 1196 (nem lakott lakások aránya 11,5%) 3,1%

804 764 (nem lakott lakások aránya 5%) 4%


A területek népszámlálási adatain alapuló összehasonlítása ebben a városrészben szintén problematikus, mert a Szent István Egyetem főiskolai karának kollégiumában élők adatai erősen torzítják a lakónépesség összetételt a Belvárostól keletre eső kisvárosias rész tekintetében. Ez nyomot hagyafoglalkoztatottsági adatokon. így is látható azonban, hogy mindkét városrész társadalmilag magas státuszúnak tekinthető, s különösen a 90-es években belterületbe vont részeken (Keleti kertek, Kastélyszőlők, Borjúréti kertek) kiemelkedően magas az aránya a jól képzett felnőttekkel bíró, kisgyerekes családoknak.

10. Tábla: A városrész intézményi és kereskedelmi ellátottsága (2014) Belvárostól keletre eső kisvárosias

Keleti kertek, Borjúréti kertek, Kastélyszőlők,

Ifjúsági tábor Óvodai férőhelyek száma Óvodába beíratottak száma Általános iskolai férőhelyek száma

90 74 192

O O O


155

O

Középiskolák száma Kereskedelmi egységek száma

1 28

4 14

Forrás: Békéscsaba MJV Polgármesteri Hivatala

20

A lakosságszámhoz képest ebben a városrészben is alacsony a kereskedelmi egységek száma, ami elsősorban a kertvárosi jelleggel magyarázható. Ugyanakkor figyelembe véve, hogya területen helyezkedik el a középiskolákat tömörítő iskolacentrum és a Szent István Egyetem Gazdasági,- Agrárés Egészségtudományi Kara, a kereskedelmi egységek száma különösen alacsonynak tekinthető.


Gyengeségek:

•

Változatos, barátságos kisvárosias részek);

városkép

(kertes

• • •

Az Élővíz-csatorna rendezett partja; Többnyire magas színvonalú tömegközlekedés; A város "tüdejeként" szolgáló parkerdő jelenléte.

•

és

• •

Lehetőségek:

•

•

Veszélyek:

Az erdős területek rendezésével, új objektumok építésével vonzó szabadidős park, fesztiválhelyszín (Csaba Park) kialakulása; Az oktatási szolgáltatások további fejlesztése.

1.2.6

Nagy, egyelőre részben gondozatlan erdős terület; A terület közműellátottságának hiányosságai a keleti részeken; A közműfejlesztéseket akadályozó utcaszerkezet a keleti részeken.

• • •

Várt turistaforgalom elmaradása; A látogatottsági szint nem éri el a pénzügyi fenntartáshoz szükséges mértéket; A Kastélyszőlők déli területeinek szegregálódása.

József Attila lakótelep (Lencsési lakótelep)

Élővíz-csatorna - Lencsési út - András u. - Bojtorján u. - belterületi határ - Ilosvai u. által határolt

terület. I

I

.. If

.,..

I

A Lencsési lakótelep 5 és 10 emeletes panelházakból épült, de észak-keleti részén egyedi kivitelezésű panel épületek is helyet kaptak. A lakótelep az 1970-es évektől az 1980-as évek közepéig épült, összesen mintegy 3.500 lakásból áll. Zöldfelületi rendszere, szolgáltatásokkal, közművekkel való ellátottsága kiváló. A városrész önálló részönkormányzattal rendelkezik. Az épületek műszaki állapotában jelentős változás nem történt az elmúlt évtizedekben, a panelprogram - elsősorban az önerő hiánya miatt - nem hagyott érdemi nyomot a városrészben.

21

11. Tábla: A városrész társadalmi és lakásállomány mutatói 2011 6709

Lakónépesség száma Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya

12,1%


62,2%


25,7%


9,28%


60%


6,8%


a 25 éves és idősebb népesség arányában

23,4%

Lakásállomány (db)

3552 3 280 (nem lakott lakások aránya: 7,6%)

Lakott lakások száma Alacsony komfortfokozatú lakások aránya

0,5%

Forrás: KSH Népszámlálás, 2011

A 20ll-es népszámlálási adatok alapján látható, hogya lakótelep társadalmi összetétele minden paraméter tekintetében szinte megegyezik a városi átlaggal (annál egy árnyalattal kedvezőbb).


450


320


1253


666


O


93


A Lencsési lakótelep intézményekkel, kereskedelmi egységekkel való ellátottsága minden tekintetben megfelelő. A Lencsési lakótelep területén lévő kulturális élet megszervezésében kiemelkedő szerepet játszik a Csabagyöngye Kulturális Központ Lencsési Közösségi Ház intézményegysége.


Gyengeségek

•

Minden infrastruktúra, szolgáltatás tekintetében kiválóan ellátott városrész;

• •

•

Pezsgő

Relatíve távol esik abelvárostól; Az épületek felújításában nem

Lehetőségek:

Veszélyek:

•

•

A lakótelep komplex energetikai felújítása (minél több épület méretgazdaságos bevonása, akár ESCO konstrukcióban)

történt

előrelépés.

közösségi élet (Csabagyöngye Kulturális Központ - Lencsési Közösségi Ház), oktatási és kulturális intézmények jelenléte

Alternatív lakásformák kialakulásával (új építések) a városrész folyamatos státuszvesztése.

22

1.2.7

Belvárostól délre

eső

kisvárosias övezet

Bartók Béla út - Élővíz-csatorna - ilosvai u. - belterületi határ - Rokka u. - Lajta u. - Gyár u. Orosházi út által határolt terület.

,"

határoló övezet alapvetően kertvárosi jellegű, családi házas részei azonban még erőteljesen falusias hatásúak. A városrész észak-keleti sarkában található a Penza lakótelep keleti része . A 3 és 4 emeletes házakból álló lakókörzet az 1960-as években épült, a lakóházak magasított tetővel és pincével rendelkeznek. A belvárost

délről

A térség keleti- észak-keleti része szervesen kapcsolódik aBelvároshoz, intézményekkel jól ellátott. A térség közmű kiépítettsége szinte teljeskörű. A tömegközlekedési adottságok és feltételek megfelelőek, a városrészt érintő buszjáratok főként északi oldalról szegélyezik az övezetet, illetve haladnak át rajta . A városrész dél-nyugati oldalán a Déli Iparterület húzódik, ahol jelenleg egy használaton kívüli 2 hűtőház, nagy és kiskereskedelmi egységek találhatók. A területen továbbá 5.800 m hasznos alapterületű inkubátorház működik, mely jelenleg mintegy 70%-os kihasználtságú. Az iparterület északi részén lőtér, keleti oldalán a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Menekülteket Befogadó Állomása található. A városrész gazdasági szereplői közül kiemelendő a Tondach és a Wienerberger, akik évtizedek óta végeznek építőanyag gyártást a területen.

23

13. Tábla: A városrész társadalmi és lakásállomány mutatóinak változása 2001


2011 Penza lakótelep (keleti fele)

Belvárostól délre eső kisvárosias

Belvárostól délre eső kertvárosias

4672

893

1876

1146


14,9%

10,2%

14,1%

11,9%


59,6%

59%

58,2%

59,7%

Lakónépességen belül év a 60 felettiek aránya

25,5%

30,8%

27,8%

28,4%

-

9,68%

7,24%

13,6%


50,8%

57,7%

60,2%

51,5%

Legfeljebb általános iskolai rendelkezők végzettséggel aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

20,2%

7,2%

8,8%

14,9%

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

15,9%

28,5%

28,8%

15,3%


1943

564

892

522

-




17,5%

0,5%

6,6%

14%

Munkanélküliek aránya aktív korúakon belül

az

Lakott lakások száma komfortfokozatú Alacsony lakások aránya


A 201l-es népszámlálási adatok jól mutatják a társadalmi státuszbeli különbségeket a városrész egyes térségei között. Míg a Penza lakótelep és a Belvárostól délre eső kisvárosias körzet a városi átlaghoz simul státuszmutatóit tekintve (képzettség, foglalkoztatottság), addig a kertvárosias rész (Arany János, 4-es Honvéd u. környéke) kifejezetten rossz mutatókkal rendelkezik. A lakásállomány minősége is ezen a területen a legrosszabb, szegregációs folyamatok tapasztalhatók a területen.


330


274


O


O


O


133


24

A városrész óvodai intézménnyel való ellátottsága megfelelő, az általános iskolások pedig döntően a közeli belvárosi intézményeket veszik igénybe. A terület kereskedelmi ellátottsága kiváló, de ez elsősorban a déli iparterületekhez kapcsolódó kereskedelemnek köszönhető .


Gyengeségek

• • •

• •

Közeli fekvés aBelvároshoz; Jó infrastruktúra ellátottság A területen folyó jelentős gazdasági tevékenység.

Közösségi zöldterületek hiánya; Szegregációs folyamatok a városrész déli részén .

Lehetőségek:

Veszélyek:

• •

• •

Az elöregedett falusias jelleg erősödik; A kereskedelmi és az ipari fejlesztések elmaradnak;

•

A Déli-iparterület nem tud a potenciáljához megfelelő beruházásokat vonzani;

•

A terület déli szegregálódása.

A falusias jelleg kertvárosivá alakítása; A Déli iparterületen új, innovatív beruházási formák megjelenése (új hűtőház, vállalkozásbarát inkubáció) Kereskedelmi és szolgáltató egységek betelepítése; A déli területeken élők fokozott bevonása a társadalmi integrációs programokba.

• •

1.2.8

részének

társadalmi

Berényi út mente

Északi elkerülő út - Élővíz-csatorna - Békési út, Szarvasi út - vasút által határolt terület .

.....

"

A városrész négy, markánsan • • • •

elkülönülő

térséget foglal magában:

Szarvasi úttól északra fekvő kertvárosi övezet Berényi úttól északra kertvárosi övezet Mokry (Áchim András) lakótelep Északi Iparterület

Az övezet középső és déli része alapvetően kertvárosi jellegű, a laza beépítettségű, egy- vagy többlakásos, 90%-ban egyszintes kertes családi házak blokkjait a városi átlaghoz képest jobb minőségű utak választják el egymástól. A kertváros közepén helyezkedik el a Mokry Sámuel utca Zöldfa utca - Schweidel József utca - Északi sor által határolt Mokry lakótelep (vagy más néven Áchim L. András lakótelep). Békéscsaba legelső és egyben legkisebb lakótelepe az 1960-as években épült,

25

mindössze 10-12 darab négyemeletes tömbből áll. A lakótelepi tömbök között épült ki a városrész ellátásához szükséges szolgáltató-infrastruktúra (boltok, kereskedelmi- és vendéglátó egységek). A városrész másik "központját" a Szent László utca (a kerület dél-keleti sarkában) és a Péky utca környékén koncentrálódó intézményi és kereskedelmi hálózat (általános iskola, óvoda, üzletközpont, stb.) jelenti. A városrész kertvárosias jellegét elnevezése is jelzi, ám fontos megemlíteni az északi sávban húzódó, az övezet területének nagy százalékát lefoglaló iparterületet (Északi Iparterület), melynek nyugati részén telepedtek meg/települtek át azok a dinamikusan fejlődő vállalkozások (Coca-Cola Magyarország, Frühwald Kft.), melyek jelentős számú munkalehetőséget teremtenek a város lakossága számára. A 2007-2013-as időszakban jelentős fejlesztések történtek az Északi Iparterületen: az önkormányzat által bérbeadott ipari csarnok létesült, közműellátást kaptak egyes területek, ahová új vállalkozói csarnokok épülhettek. A városrész közintézményekkel való ellátottsága elfogadható, de túlságosan a keleti oldalra koncentrálódik (1 óvoda, 2 általános és 1 háziorvosi rendelő), a kereskedelmi szolgáltatások erősen hiányosak, ugyanakkor a terület közművekkel való ellátottsága teljeskörű.


2011

2001


Szarvasi úti kertvárosias

Mokry lakótelep (Achim)

Berényi úti kertvárosias

5669

2866

432

1416


13,7%

12%

9,7%

13,3%


59,4%

56,6%

54,2%

56,4%


26,9%

31,4%

36,1%

30,3%


-

11,66%

6,84%

10,51%


48,8%

50%

65,4%

45,9%

Legfeljebb általános iskolai rendelkezők végzettséggel aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

25,3%

14,9%

8,1%

15,3%

7,5%

12,1%

16,4%

13,2%

Felsőfokú

éves és arányában

végzettségűek idősebb

a 25 népesség

Lakásállomány (db) Lakott lakások száma Alacsony komfortfokozatú lakások aránya

2326

1342

246

620

-

1204 (nem lakott lakások aránya: 10,3%)

234 (nem lakott lakások aránya: 4,9%}

547 (nem lakott lakások aránya: 11,8%}

22,2%

12,5%

2,4%

10,6%


A városrész egyes térségeinek társadalmi összetétele nagyon jelentősen különbözik egymástól. Míg a Mokry lakótelepet a városi átlagnak megfelelő társadalmi státusz (képzettség, foglalkoztatottság) jellemzi, addig itt az idősödés egyértelműen a legkritikusabb mértékű városi léptékben is. A másik két területet azonban az idősödés mellett az alacsony társadalmi státusz is sújtja, a városrészben jelentős

26

számú roma család él, valamint a lakóépület állomány rossz minősége is megfigyelhető (nagyfokú üresedés, alacsony komfortfokozatú lakások magas aránya). A városrész egészére érvényes a nagyfokú, a városi átlagnál jóval magasabb népességcsökkenés (17%).


180


120


490


324

O


123


A terület köznevelési intézményekkel való ellátottsága megfelelő, habár intézményeinek egy részére a társadalmi szegregálódás jellemző. Kereskedelmi egységek tekintetében is megfelelő az ellátottság, de elsősorban a főutak mentén.


Gyengeségek

•

•

• •

Változatos városkép (kertváros, lakótelep, iparterületek); A 44-es főút és az északi elkerülő út közelsége; Kialakult kerékpár-használati kultúra.

Lehetőségek:

•

•

A 44-es, 47-es főút felől (keleti irányból) érkező vendégforgalom (Kecskemét, Szarvas) "fogadása"; Az Északi iparterület további fejlesztése.

• •

alapvető közfunkció, ami jelentős A temető forgalomnövekedést jelent a városrésznek; Egy fő közlekedési tengelyen érhető el a belváros; A lakóépület állományakertvárosi részeken rossz

•

Társadalmi szegregálódási problémák jelei láthatók.

minőségű;

Veszélyek: •

A városrész egyes területeinek további szegregálódása.

27

1.2.9

Jamina városrész

Vasúti területek - Orosházi út - Gyár u. - Lajta U.- Rokka u. - Kígyósi út - Kerekegyházi út bányatavak közt - Keréki u. - belterületi határ által határolt terület . •1

r'

l t_-o

J.-

'., ..

r '

-

Jamina Békéscsaba legnagyobb kiterjedésű, közel 13 ezer fős lakossággal rendelkező, kertvárosi beépítésű városrésze. A Jamina negyed területileg igen határozottan elkülönül a többi városrésztől, aminek fő oka, hogy keleti oldalról a vasút határolja, amin meglehetősen kevés átjutási lehetőség van. A városrész lakói így viszonylag elszigetelődtek, ezt részben tovább erősítette az is, hogya lakosság számottevő része szlovák származású. A városrészközpont két helyen alakult ki a térségben. A térség mértani közepén, a KolozsváriBacsányi utcák találkozásánál található kertvárosi miliőben a legtöbb kereskedelmi és szolgáltató egység, katolikus templom, továbbá a meglehetősen rossz műszaki állapotban lévő Gyermek és Felnőtt Orvosi Rendelő. A másik központ a városrész dél i részén alakult ki, az Orosházi út mentén, a Csabagyöngye Kulturális Központ Jaminai Közösségi Ház feladatellátási helyén. Itt is megtalálhatók kereskedelmi egységek, közszolgáltatás azonban kevésbé . Az övezet déli részén nagy kiterjedésű bányatavak teszik változatossá a városképet, s az ipari szektor is képviselteti magát: itt található a Tondach Magyarország Zrt. tulajdonában lévő tégla- és kerámia cserépgyártó üzem, valamint a Kerámiagépgyártó Kft. A terület közműellátottsága a 2007-2013-as időszak beruházásainak köszönhetően közel teljeskörű. (A Jaminához kapcsolódó külterületekről ugyanez nem mondható el.) A területen nagyon elterjedt a kerékpárhasználat, részben a tömegközlekedés gazdaságos szervezésének nehézségei miatt.

28

17. Tábla: A városrész társadalmi és lakásállomány mutatóinak változása 2001


2011 Jamina-nyugati kertváros (új beépítés)

Jamina fennmaradó részei

14483

880

12027


15,1%

13,6%

12,3%


63,1%

75%

59,1%


21,8%

11,4%

28,6%


-

5,3%

9,65%


53,8%

66,1%

56%


21,4%

5%

10,1%

8,4%

27,3%

14,4%

Felsőfokú

éves és arányában

végzettségűek idősebb

a 25 népesség


5295

323

5228

-

321 (gyakorlatilag nincsen üres lakás)

4853 (nem lakott lakások aránya 7,1%}

19,5%

1,5%

6,4%

Lakott lakások száma Alacsony komfortfokozatú lakások aránya Forrás: KSH Népszámlálás, 2001 és 2011

A népszámlálási adatok összevetésében látható, hogyaJamina új építésű része (nyugati kertváros) kiemelkedően jó státuszú, az aktívkorúak magas aránya és magas foglalkoztatottsága jellemzi. A Jamina fennmaradó, döntő része a városi átlaghoz képest némileg kedvezőtlenebb mutatókkal rendelkezik, azonban látható, hogy egy nagy népességű területről van szó, amelyben a belső területi megoszlás nagyon különböző lehet. (Vannak a városrészen belül társadalmi problémákat koncentráltabban hordozó területek, pl. a Franklin utcai szociális bérlakások térsége, és vannak kedvezőbbek is, pl. a 90-es évek sorházi beépítését alkalmazó városrészek Jamina déli részén.)


420


315


896


595


O 231


29

A Jaminai városrészben az oktatási infrastruktúra megfelelő, helyileg a városrész két pontján csoportosul (a férőhelyek fele-fele található az egyes egységekben). Kereskedelmi ellátottsága a lakosságszámhoz mérten kielégítő, habár területi megoszlása egyenlőtlen.


Gyengeségek

• •

• • • • •

•

Nyugodt, kertvárosi lakóövezet; Változatos városkép (ipari egységek, kertes házas részek, lakóparkok, bányatavak a déli külterületen); A közös hagyományok jelentette erős identitás és annak közösségformáló ereje.

Lehetőségek:

Kevés átjárási lehetőség a többi városrészből; Jelentős áthaladó teherforgalom;

Fejlesztésre szoruló helyi buszhálózat; Hiányzó kerékpárhálózati elemek; Kereskedelmi és közfunkciók hiányossága az egyes városrészközpontokban.

Veszélyek:

•

A vasútfejlesztés kedvezően befolyásolja városrész megközelíthetőségét (jobb átjárás biztosítása);

• •

A helyi buszhálózat ésszerű átgondolása; A kerékpáros közlekedés lehetőségeinek biztosítása (kerékpár utak, modern tárolók);

•

Az egészségügyi és szociális infrastruktúrájának fejlesztése;

•

Közösségi terek fejlesztése.

• • •

További elszigetelődés a város többi részétől; Elöregedett lakóépület állomány; A területen lévő ipari üzemek bezárása, a munkahelyek számának további csökkenése.

alapellátás

1.2.10 Almáskertek Északi és nyugati vasútvonal által határolt terület.

, \

\ \

'. '. í\ ~ \_:). / I \_- - , -' .... ~, \

.: -

• \ J""

....I l \

t\ \ \ \

...-- I

\ . ,_

\ \ \

\\

\ \j,1·\.1 l

\ \', ..,,- -- ,

'\\

, \ \

\

\

\

-I

-

,}

,..-

'

A városrész jelenleg alapvetően egy ipari parkból (önkormányzati tulajdonú Almáskerti Ipari Park), valamint a 44-es út déli oldalán egy külterületi kertes házas övezetből áll (amelynek körülbelül 100150 lakója van, tehát statisztikai eszközökkel nem érdemes részletesen elemezni.)

30

Az Almáskerti Ipari Park nagyon sikeresnek mondható, mert kiváló a megközelíthetősége és az infrastruktúra ellátottsága. A 19 hektárnyi földterület elsősorban zöldmezős beruházások megvalósítási helyéül szolgál, az első befektető 2002-ben települt a parkba. Napjainkra már számos vállalkozás működik itt, alapvetően az elektronika és autóa lkatrész gyártás területén. Ugyancsak itt jött létre a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Innovációs Központ (MEIK) . A városrész középső, déli részén található az Almáskertek övezet, amelyet főként zárt kertek alkotnak. A tömegközlekedés fontos jellemzője, hogya Körös Volán Zrt. üzemeltet olyan járatokat, melyek érintik az ipari területeket, így az itt foglalkoztatott lakosság munkába járása biztosított. Ezt leszámítva a helyi közlekedésben az autóhasználat dominál, habár a kerékpáros elérhetőség is fejlődni fog a jövőben, mert a 44-es út külterületi részén kialakítandó kerékpárútra vonatkozóan beadott pályázattal rendelkezik az önkormányzat.


• •

Kiváló közlekedési infrastruktúra: a 44 és 47-es számú főutak közvetlen közelsége; Megfelelő infrastrukturális ellátottság az ipari részen .

Gyengeségek •

A külterületi lakóterület elszeparálódik a telepü léstesttől

Lehetőségek:

Veszélyek:

•

•

•

Az Ipari Park és az ipari területek fejlesztése (vasút és M44-es várható közelsége); Az intermodális logisztikai adottságok (út, vasút) kihasználása.

A külterületi lakóövezet szegregálódása

1.2.11 Mezömegyer városrész

Mezőmegyer

Békéscsaba VII. kerülete, 1973-ban csatolták a városhoz. Az "egyéb belterület" kertvárosias övezet a mai napig megőrizte falusias hangulatát. A terület laza beépítettségű, a lakóházak több mint 80%-a egyszintes kertes ház (ugyanakkor domináns a háromnál több szobával rendelkező lakóépületek száma), melyek számottevő része az 1945-1989 közötti státusszal

rendelkező

31

időszakban

épült. Mezőmegyeren óvoda, művelődési központ (Csabagyöngye Kulturális Központ Arany János Művelődési Ház intézményegysége), idősek klubja és gyógyszertár is a lakosság rendelkezésére áll, ami erősíti kisvárosi jellegét. A közlekedési infrastruktúra tekintetében Mezőmegyert a Körös Volán Zrt. által üzemeltetett helyi buszhálózat köti össze a megyeszékhely központjával. A terület közmű infrastruktúrája a 2007-2013as időszakban érdemben bővült, és ma már teljesen ellátottnak tekinthető.



2001

2011

2027

1807


16,4%

14,2%


64,6%

59,2%


19,0%

26,7%

-

10,01%

52,2%

56,4%

26%

9,4%

6,9%

11,7%

708

747

-

702 (nem lakott lakások aránya: 6%)

18,2%

8,3%

Munkanélküliek aránya az aktív korúakon belül Fogla Ikoztatotta k népességen belül Legfeljebb rendelkezők

aránya

a

15-64

éves

általános iskolai végzettséggel aránya az aktív korúakon (15-59

évesek) belül Felsőfokú végzettségűek

a 25 éves és idősebb

népesség arányában Lakásállomány (db) Lakott lakások száma Alacsony komfortfokozatú lakások aránya Forrás: KSH Népszámlálás, 2001 és 2011

A társadalom-statisztikai mutatók alapján Mezőmegyer korösszetétele a városi átlaghoz hasonló, s ez igaz a képzettségi és foglalkoztatottsági adataira is (a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya mutat jelentős elmaradást, és némileg a munkanélküliek aránya). A nem lakott lakások alacsony aránya azt mutatja, hogy függetlenül a még mindig jelentős számú alacsony komfortfokozatú lakásoktól a kereslet kielégítő a lakások iránt.

20. Tábla: A városrész intézményi és kereskedelmi ellátottsága (2014) Óvoda i férőhelyek száma

90


44


O


O


O


23


A városrészben óvoda igen, általános iskola azonban nem található. Az alsó tagozat mintegy 8-10 éve szűnt meg, mert a szülők a belső városrészekbe vitték a gyerekeket, ezért az iskola ismételt működtetése nem célszerű.

32


Gyengeségek:

• •

• • •

Nyugodt, békés családi övezet; Egészségcentrum, idős és szociális ellátás, óvoda, művelődési ház.

Lehetőségek:

• • •

Távoli esik a városi vérkeringéstől; Kevés helyi munkalehetőség; Gyenge ellátottság köz magánszolgáltatások tekintetében.

és

Veszélyek:

A várossal összekötő hasznosítatlan mezőgazdasági területek hasznosítása; Helyi identitás és kézműves hagyományok ápolása; Rendezvények (Mezőmegyeri Gazdanap, Kolbász- és pálinkaverseny, stb.).

•

A fejlesztési lehetőségek kihasználásának elmaradása esetén hosszabb távon csökkenhet a településrész vonzereje.

1.2.12 Fényes városrész ' ...,

.".".-

A kertvárosi övezet Békéscsabáról a 44-es sz. főúton közelíthető meg, a Békéscsaba -Gyula vasútvonal külön vasútállomással érinti a településrészt. A kertvárosi besorolás ellenére Fényes meglehetősen falusias jellegű, melyet a tipikus egyutcás falufelépítés is erősít. A településen semmilyen közintézmény nem működik, csupán a minimális lakossági szükségleteket kielégítő kereskedelmi egységek találhatóak meg. A településrész vált.

közműellátottsága

a 2007-20213-as

időszakban

sokat javult,

gyakorlatilag

teljeskörűvé

Fényes azon kevés városrész közé tartozik, amelynek a lakossága, kis mértékben ugyan, de növekszik. Sajnos még így is nagyon alacsony a lakónépesség ahhoz, hogya közintézményekkel való ellátása gazdaságos legyen, inkább az igényvezérelt megoldások (házi segítségnyújtás, tanyagondnoki szolgálat) kerülhetnek előtérbe. A helyi közösség igényeinek kielégítésére azonban a közterületek színvonalának javítása (pl. játszótér) is értékelhető megoldást jelentene. Jelenleg a városrész közösségi színtereként ugyanis a Fényesi Közösségi Ház szolgál.

33

21. Tábla: A városrész társadalmi és lakásállomány mutatóinak változása 2001 Lakónépesség száma

2011

715

741


23,4%

14%


64,5%

70,7%


12,2%

15,2%

-

7,63%


58,9%

57,1%


18,7%

5,3%

12,8%

18%





254

293

-


33,5%

11,6%

Lakott lakások száma Alacsony komfortfokozatú lakások aránya Forrás: KSH Népszámlálás, 2001 és 2011

A társadalomstatisztikai elemzésből egyértelművé válik, hogy ezen a városrészen egy alapvetően aktív korú, és foglalkoztatottságában is aktív - habár nem magasan képzett - lakosság lakik.


O

Óvodába beíratottak száma Általános iskolai férőhelyek száma

O O


O


O 9


A városrész ellátottsága minden tekintetben hiányos, ez alapvetően az alacsony lakosságszámnak köszönhető, azonban a városközponttól való távolság miatt mindenképpen érdemes lenne rugalmasabb közszolgáltatásokban gondolkodni (pl. családi napközi).


Gyengeségek

• • •

• • • • •

Nyugodt, békés, fejlesztésre alkalmas lakókörnyezet; Kiépített közműhálózat; Jó színvonalú tömegközlekedés (vasút, buszjárat).

Nagy távolság abelvárostól; Alacsony intenzitású tömegközlekedés; Korlátozott elérhetőség kerékpárúton; Nincs helyi munkalehetőség; Alapvető közszolgáltatások hiánya.

Lehetőségek:

Veszélyek:

• •

•

•

Igényvezérelt közszolgáltatások kialakítása; A városi fiatal családok kiköltözésével a település fellendülése; A helyi potenciálra épülő mezőgazdasági tevékenységek megerősödése (pl. fűszerpaprika termesztés) .

Alvótelepülés jelleg megszilárdulása .

34

1.2.13 Gerla városrész

./

/' j 3~

"

A település a várostól 10 km-re, észak-keleti irányban található, 1984-ben csatolták Békéscsabához. A falusias jelleg napjainkban is dominál, a településrész alacsony, egy, legfeljebb kétszintes házakból áll. A körzet központi terén található a felújítást igénylő Gyermek és Felnőtt Orvosi Rendelő, illetve itt koncentrálódik az összes közintézmény: az általános iskola (Gerlai Általános Iskola), az óvoda és a közösségi életet szolgáló Faluház (Hajnal - Lenkey - Jázmin Utcai ÁMK), a sportpálya, valamint a település egyetlen kulturális látnivalója: az Ybl Miklós által tervezett, jelenleg romos állapotban lévő Wenckheim-kastély. A közműellátottság teljeskörű, a közlekedést Békéscsaba központja irányában buszjárat és (nem túl jó állapotú) kerékpárút biztosítja, amely része a Békéscsaba és Nagyszalonta között húzódó útvonalnak.


2001

2011

1499

1452


17,6%

14,9%


66,2%

63,6%


13,1%

21,6%

-

8,45%

52,4%

57,1%

30%

5,3%

3,9%

18%


Munkanélküliek aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség

arányában Lakásállomány (db) Lakott lakások száma Alacsony komfortfokozatú lakások aránya

489

546

-


25,4%

11,6%


35

A gerlai városrész társadalmi összetétele a statisztikai mutatószámok alapján a városi átlaghoz hasonlít. A lakásállomány folyamatosan bővül, de még jelenleg is relatíve magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya.

24. Tábla: A városrész intézményi és kereskedelmi ellátottsága (2014) Óvodai férőhelyek száma Általános iskolai férőhelyek száma

60 48 224


110



O


20


Az oktatási infrastruktúra megfelelőnek szolgáltatásokról már nem mondható el.

minősíthető,

azonban

ugyanez

a

kereskedelmi


Gyengeségek

• •

• • •

Nyugodt, békés lakókörnyezet; közoktatási és egészségügyi intézmények megléte.

Alapvető

Lehetőségek:

• •

Helyi közösség megerősítése; Az egészségügyi alapellátás fejlesztése.

Falusias jelleg; Gyenge egészségügyi infrastruktúra; Távol esik a városi körforgástól.

Veszélyek:

• infrastruktúrájának

A városias és falusias jelleg közötti szakadék mélyülése

36

1.2.14 Élővíz-csatorna mente

./

,~/

~

/

,

'\

, "'-

~

~

t

~

\

"'-'." ~'"

,I ;"'\

Az Élővíz-csatorna menti városrész a 2007-2008-as Integrált Városfejlesztési Stratégiában még nem lett külön városrészként definiálva. Városszerkezeti szempontból azonban látható, hogy ez az a városrész, amely az Élővíz-csatorna menti kulturális, szabadidős, rekreációs, egészségügyi és sportlétesítményeket tömöríti, tehát városi jelentőséggel bír. A városrész északi végében található a Réthy Pál kórház, a városi Sportpályák és Sportcsarnok (melynek energetikai felújítása megtörtént), a város legrégebbi parkja, a Széchenyi liget, benne az uniós forrásokból kialakított Körösök Völgye Látogatóközponttal. A szabadidő eltöltésére az Élővíz csatorna partján, az 1922-ben létesített Árpád fürdő áll a városi és térségi lakosság rendelkezésére (döntően nem turisztikai, hanem lakossági igényekre építő jelleggel). A fürdő geotermikus hőellátása uniós pályázat segítségéve I 2013 szeptemberére valósult meg. A megyeszékhely kulturális intézményei közül a Gabonamúzeum és a Munkácsy Mihály Emlékház található ebben a városrészben, olyan más látnivalók mellett, mint például a Szélmalom. A városrész

alapvetően

közintézményeket tartalmaz, lakosságszáma

elenyésző.

25. Tábla: A városrész intézményi és kereskedelmi ellátottsága (2014) Óvodai férőhelyek száma Általános iskolai férőhelyek száma

135 121 480


456



1 71


37

A városrész önálló lakossággal jóformán nem rendelkezik, de ellátó szerepet tölt be a teljes város tekintetében. Igaz ez mind a köznevelési, mind pedig a kereskedelmi infrastruktúrára.


• •

Gyengeségek

A város középső tengelyében, az Élővíz-csatorna partján való elhelyezkedés; Kiemelkedő

minőségű

épített

és

•

természeti

A terület kihasználtsága egyenlőre erősen helyi igényekre épít, turisztikai lehetőségei kiaknázatlanok.

környezet; •

A 2007-2013-as időszak jelentős fejlesztései nyomot hagytak a területen (Széchenyi liget, Sportcsarnok, Árpád fürdő, Élővíz-csatorna).

Lehetőségek:

• •

Veszélyek:

A kórház szolgáltatásai nak kibővítése az egészségturizmus irányában; Az Élővíz-csatorna partja városi sétány/kerékpárút jellegének erősítése

•

Fejlesztési források híján kialakulása (PI. Malom épülete)

" tá jsebek"

1.2.15 Vasúti területek Ez a városrész is jelen Integrált Településfejlesztési Stratégiában került nevesítésre. Részben azért, mert 2014-től jelentős fejlesztések folynak a területén (pályarekonstrukció, állomásrekonstrukció), amely a város elérhetőségét, és a vasútállomás minőségét is érdemben befolyásolja. Részben pedig azért, mert a város egyik kapuja ként térszervezési szerepet is betölt: intermodális kapcsolódást jelent a városi és helyközi buszjáratokkal, valamint az Andrássy út által képviselt kereskedelmi tengely végpontjában fekszik.


•

A felújítás nyomán korszerű vasúti kapcsolat jön létre (amely már jelenleg is lényegesen jobb, mint a közúti).

Gyengeségek •

A vasúti tevékenység jelentős zajforrást eredményez a szomszédos lakótelepeken.

Lehetőségek:

Veszélyek:

•

Az intermodális kapcsolódás építészeti, forgalomszervezési kihívásainak kezelése;

•

•

Az új vasúti átjárók elősegítik a Jamina városrész jobb megközelíthetőségét;

•

A MÁV területek tehetik lehetővé a város központi területén jelentős logisztikát igénylő tevékenységek fejlődését (pl. nagykereskedelem, raktározás).

A vasúti potenciál nem kellő kiaknázása újabb barnamezős területeket hoz létre.

38

1.2.16 Külterületek Békéscsaba kiterjedt külterülettel rendelkezik, amely alapvetően három típusú térségre osztható: •

•

•

A belterülethez szorosan kapcsolódó külterületek (erős infrastrukturális hiányokkal, és változó minőségű tömegközlekedéssel). PI. Almáskertek, Kenderföldek, Kastélyszőlők déli része. A külterületen elhelyezkedő, sajátságos funkcióval bíró térségek: Hulladéklerakó és rövidesen létrejövő válogató (regionális jelentőségű), repülőtér (226 hektár, állami tulajdon, melyre az önkormányzat igényt nyújtott be, füves leszállópálya, szilárd burkolatú kifutópálya és utasforgalmi épület, 40-50 fős gépek fogadására alkalmas), Pósteleki kastélyrom és környezet - magáncég által üzemeltetett szabadidőpark. A fennmaradó külterület, amelyen mezőgazdasági területek, tanyák helyezkednek el. Ezeknek csak egy töredéke jól működő mezőgazdasági vállalkozás, a többsége vagy a városból való kiszorulás eredményeképpen népesült be, vagy a mezőgazdasági kiegészítő tevékenységgel próbálja meg a családfenntartást biztosítani.



2453


15,6%


63,3%


21,1%


11,02%


53,3% 16%

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek


11,2%


1166 927 (nem lakott lakások aránya: 20%)

Lakott lakások száma Alacsony komfortfokozatú lakások aránya

32,4%


A fenti táblázat az első és harmadik kategóriában lévő területek lakosságának társadalmi összetételét mutatja be, jól kiemelve, hogy társadalmi státuszát tekintve a külterületek az egyik legrosszabb helyzetű a városrészek között, a lakásállománya pedig kiemelten a legkritikusabb. Látható, hogya népességében ugyan jelentős arányt képviselnek a 60 év felettiek, de ez az arány elmarad a városi átlagtól és a legtöbb városrész adatától, ellentétben a gyerekek arányával, amely meglehetősen magas. A térség problémája inkább tűnik képzettségi, foglalkoztatottsági jellegűnek, semmint de mográfia i na k.


• • •

Jelentős természeti és épített örökségbeli értékek;

Gyengeségek •

Szegregálódó társadalmi megélhetési lehetőségek;

•

Az épületek átlagosan 90 évesek, nagy arányban alacsony komfortfokozatúak Közúti megközelítésük nehézkes, több mint 80%-át földúton lehet megközelíteni,

Jelentős mezőgazdasági potenciál;

A szociális ellátás relatíve magas szintje (házi segítségnyújtás, tanyagondnoki szolgálat).

•

összetétel,

rossz

39

• • Lehetőségek:

•

•

kerékpárút nincs, a tanyán élők felének nincs gépkocsija; Az alacsony népsürüség közbiztonsági problémákat generál; Potenciális munkahely, közszolgáltatások túl nagy távolságban vannak.

Veszélyek:

Repülőtér fejlesztése, figyelembe véve a tevékenységek környező repterekkel való összehangolását; Apósteleki szabadidőpark megközelíthetőségének javítása, kastélyrom renoválása - rom ként való

•

A tanyasi lakosság további leszakadása, az életkörülmények további romlása .

megőrzése;

•

A

tanyasi,

mezőgazdasági

jövedelmezőségének

•

tevékenység javítása (hatékony termelés és

piacra jutás); A külterületek infrastruktúrával való ellátottságának javítása (egyedi megoldásokkal, pl. napelemes világítás, valamint a főbb csomósodási pontokon)

40

2

Középtávú Célok

Békéscsaba Megyei Jogú Város Városfejlesztési Koncepciójában (egyeztetési változat 2014. április) meghatározott jövőkép a következő: Társadalmi jövőkép •

• • •

Békéscsaba népességét megtartani képes, a fiatal népesség számára is vonzó élettér, ahol az itt élők képzettségének megfelelő munkalehetőség, a családok jó színvonalú megélhetése, ellátási és szolgáltatási feltételei és tartalmas kikapcsolódási, sportolási, szórakozási és művelődési lehetősége egyaránt biztosított. Oktatási, egészségügyi és intézményi közép- és felsőfokú központ, a megye és egyes szegmensekben a tágabb térségre kiterjedő ellátási szerepkörökkel. Színes és nívós kulturális és közösségi élettel rendelkező vonzó szellemi központ . Kiemelkedő szlovák nemzetiségi tradícióira büszke, azt ápoló, és nagy múltú egyházi szerepét tiszteletben tartó, az egyházak és az itt élők szoros kapcsolatát megtartó, erősítő város.

Gazdasági jövőkép •

•

• • •

A helyben fellelhető sokrétű szaktudásra és elhivatottságra alapozva, a párhuzamosan megvalósuló, a város elérhetőségét javító fejlesztéseknek köszönhető növekvő tőkevonzó képesség eredményeképp Békéscsaba gazdasági központi szerepköre kimagasló a régióban. Az infrastrukturálisan előkészített, jó területi és műszaki adottságokkal rendelkező barnamezőit újrahasznosító gazdaságpolitika nyomán a város gazdasága újabb jelentős terü letigénybevétel nélkül növeli gazdasági teljesítményét. Gazdaságának erősségét az itt megtalálható iparágak sokszínűsége adja, ami a város gazdasági, ezen felül üzemeltetési, fenntartási stabilitásának biztos alapjait is megteremti. A sorra megvalósuló célzott idegenforgalmi fejlesztések növekvő bevételeket eredményeznek a turizmus ágazatban. Bővülő és differenciált szálláshelykínálatának köszönhetően lényegesen nő a városban eltöltött vendégéjszakák száma, a multiplikátor hatásra az idegenforgalom gazdasági súlyának növekedése látványos.

Környezeti jövőkép •

•

• •

• •

A környezeti elemek állapota stabilan kedvező, a szennyező források, és az értékeket veszélyeztető hatások mérséklése, kiiktatása nyomán a város természeti értékeinek megőrzése biztosított. A kiterjedt közigazgatási területen fellelhető egyedi tájképi értékek védelem alá helyezése megtörténik, biztosítva ezzel az alföldi táj eredeti arculatának és hasznosításának megmaradását. A tájhasználatban a megélhetést és jövedelemtermelést valamint a megőrzést egyaránt lehetővé tevő tájgazdálkodási módok válnak uralkodóvá . A városi zöldfelületek száma és nagysága nő, és amellett, hogy ezáltal a közösségi terek száma is nő Békéscsabán, a városi térszerkezet is kedvezőbb és a városi klímaadottságok is javulnak. A vízpartok, vizes élőhelyek és maguk a víztestek, a felszíni és a felszín alatti vízkészletek mennyiségi és vízminőségi kedvező állapotának megőrzése megnyugtatóa n biztosított. A város kiemelkedően gazdag épített öröksége folyamatos állagmegóvása, bemutatása biztosított. Ez a tevékenység olyan városmarketinggel egészül ki, amely az országosan kevésbé középpontban lévő kulturális és építészeti örökség idegenforgalmi vonzerővé válását segíti elő.

41

A város hosszú távú jövőképe egy társadalmilag, gazdaságilag, környezeti értelemben és térszerkezetében kiegyensúlyozottan fejlődő város képét vetíti előre, amely képes megállítani a születésszámból és elvándorlásból fakadó népességcsökkenést. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia is ezt a fő célt szolgálja a 2014-2020-as időszak vonatkozásában. Sem a célrendszer, sem a későbbiekben kifejtendő beavatkozások nem kizárólag a város önkormányzatának stratégiai fejlesztési irányait tartalmazzák, hanem integráini kívánják a város (és környékének) fejlesztésében érdekelt és részt vevő egyéb szereplők (magánvállalkozások, civil szervezetek, állami intézmények) fejlesztési törekvéseit.

2.1 Városi szintű tematikus célok megfogalmazása A városi célmeghatározás a tematikus célok szintjén mindenképpen, a részcélok szintjén pedig alapvetően sokszínű, kevés koncentráltságot tükröz, mert egy megyei jogú városnak sokféle szerepnek kell megfelelnie: egyszerre kell a városlakóknak és a város térségének jó minőségű és magas szolgáltatási színvonalat nyújtania, ugyanakkor munkahelyeket biztosítva a versenyképességet erősítenie, miközben a társadalmi egyenlőség szempontjainak is meg kell felelnie.

Tematikus célok és részcélok: •

•

•

•

TC 1. A gazdasági teljesítmény növelése és a versenyképesség javítása elsősorban helyi és térségi erőforrásokra támaszkodva o 1.1 A város elérhetőségét segítő alapinfrastruktúrák fejlesztése o 1.2 Vállalkozási tevékenység erősítése a mezőgazdaságjélelmiszergazdaság terén o 1.3 Turisztikai potenciál fejlesztése o 1.4 Potenciállal rendelkező egyéb iparágak flexibilis kiszolgálása TC 2. Vonzó városi életminőség kialakítása o 2.1 Megyeszékhely funkciók megtartása és erősítése o 2.2 Közösségi szolgáltatások és intézményrendszer helyi igényeknek megfelelő fejlesztése • 2.2.a Köznevelési szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztése • 2.2.b Egészségtudatos életmód és a szükséges infrastruktúra biztosítása • ' 2.2.c A szociális háló hatékonyságának javítása • 2.2.d Sokszínű közösségi és kulturális élet biztosítása o 2.3 Helyi közlekedési rendszer modernizálása • 2.3.a Városi közösségi közlekedés optimalizálása • 2.3 .b Kerékpáros hálózat fejlesztése • 2.3.c Belterületi úthálózat fejlesztése TC 3. Társadalmi integráció és adaptációs-készség erősítése o 3.1 Szegregálódó városi területek rehabilitációja o 3.2 Leszakadó társadalmi csoportok felzárkóztatása o 3.3 Külterületek ellátottsági szintjének javítása TC 4. Ökológiai fenntarthatóság erősítése, klímaváltozás elleni küzdelem o 4.1 Energetikai fejlesztések o 4.2 Ivóvíz, csapadékvíz- és szennyvízhálózat korszerűsítése o 4.3 Zöldfelületi hálózat (ökológiai folyosó) fejlesztése o 4.4 Környezettudatos életmód elterjesztése

A tematikus célok megfogalmazása mellett, a célok végrehajtása során folyamatosan figyelemmel kell kísérni az alábbi elvek érvényesülését:

42

• • •

Térségi kapcsolódások folyamatos figyelembe vétele (járási szint, környező városokkal való kooperáció, határon átnyúló együttműködések) Barnamezős területek preferálása a zöldmezős fejlesztések helyett Hálózatfejlesztés, kommunikáció (az érintettekkel való kapcsolattartás, egyeztetések: az városi önkormányzatnak egyre inkább koordináló szerepe van)

2.2 Városrész; célok megfogalmazása Minden városrésznek megvannak a sajátságos fejlesztési céljai a középtávú időszakot tekintve, amelyek a SWOT analízisből kiolvashatók. Ezen felül azonban megfogalmazhatók olyan városszerkezeti, térbeli városstratégiai elképzelések is, amelyek túlmutatnak az egyes városrészek egyedi fejlesztésénél. Ezek az átfogó stratégiai irányok a következők:

1.

2. 3. 4. S. 6.

Belvárosi funkciók kiterjesztése a. Turisztikai funkciók kiterjesztése a Belvárostól északra fekvő városrészre, az Élővíz csatorna menti területekre b. Kereskedelemi funkciók kiterjesztése a Belvárostól nyugatra eső városi térségre, a vasútállomásig bezárólag. (Andrássy út menti fejlesztések, Piac fejlesztés) Nagyobb lakótelepeken energetikai programok megvalósítása (Kazinczy, Lencsési). Meglévő ipari területek potenciáljának javítása (pl. Hűtőház a Déli Ipari területen, infrastruktúra fejlesztés az Északi Iparterületen). Összefüggő rekreációs zónák létrehozása: Élővíz-csatorna mente és a CsabaPark térsége Berényi út mentén szociális városrehabilitáció megvalósítása. A 90-es években belterületbe vont, újonnan kialakított kertvárosi zónákban a rendezett, közművek befogadására alkalmas utca kép kialakítása.

Ezen stratégiai elképzeléseken belül az egyes városrészek középtávú fejlesztési céljait az alábbiakban lehet összefoglalni:

• 1. Belváros

•

A belváros rehabilitáció fennmaradó fázisainak befejezése, a kereskedelmi és szabadidős funkciókat hordozó területekkel való szerves összekötése Az attraktív külsőnek megfelelő tartalmas szolgáltatási szerkezet kialakítása: kereskedelmi, szolgáltatási, kulturá lis funkciók további erősítése, részben turisztikai céllal

2. Belvárostól nyugatra eső nagyvárosias

• •

A belvárosi kereskedelmi zóna kiterjesztése (pl. piac, vasútállomás, Andrássy út) A lakótelepi épületállomány korszerűsítése (energetikai program)

3. Belvárostól északra eső kisvárosias

• •

Épített örökség védelme Turisztikai potenciál erősítése: attrakciók, sétaútvonalak kialakítása

4. Észak-keleti kertváros

•

Lakóterületek szabályozott fejlesztése a külső övezetben (közművek lefektetésére alkalmas utcaszélesség) Köz- és magánszolgáltatásokkal való ellátás javítása

S. Keleti kisvárosi és kertvárosi zóna

• • •

•

Lakóterületek szabályozott fejlesztése a külső övezetben (közművek lefektetésére alkalmas utcaszélesség) Turisztikai és rekreációs potenciál erősítése (az erdős területek rendezésével, új objektumok építésével vonzó szabadidős park, fesztiválhelyszín (CsabaPark) továbbfejlesztése) Tömegközlekedési szolgáltatások elérhetőségének javítása

43

• 6. Lencsési lakótelep

•

A lakótelep komplex energetikai felújítása (minél több épület méretgazdaságos bevonása, alternatívenergiaforrások alkalmazása) Közterület fejlesztés funkciógazdagítás céllal az egyes célcsoportok igényeinek megfelelően

7. Belvárostól délre eső kisvárosias

8. Berényi út környéke

9. Jamina

10. Almáskertek

11. Mezőmegyer

12. Fényes

13. Gerla

• • • • • • • • • • • • • • • • •

Utcakép javítása (járdák, burkolatok) Déli iparterület szolgáltatásainak fejlesztése Társadalmi leszakadás megelőzése a déli területeken Kereskedelmi- és közszolgáltatásokkal való ellátottság javítása A leszakadó társadalmi rétegek felzárkóztatásának segítése Északi iparterület infrastruktúrájának fejlesztése újabb beruházások befogadása érdekében Komplex egészségügyi és szociális alapellátási intézmény kialakítása Utcakép javítása (járdák, burkolatok) A kerékpáros közlekedés lehetőségeinek javítása Intermodalitásra épülő iparterületek kialakítása (autópálya csomópont függvényében) Kerékpáros (elsősorban hivatásforgalmi) elérhetőség biztosítása A közszolgáltatások (egészségügy, tömegközlekedés) minőségének javítása A városrész önálló identitásának erősítése (kulturális, közösségi, kézműves hagyományokra támaszkodva) Kerékpáros elérhetőség javítása Igényvezérelt közszolgáltatások kialakítása A közszolgáltatások (egészségügy, tömegközlekedés) minőségének javítása A városrész és környezetében található kastélyokból fakadó turisztikai, rekreációs potenciál kiaknázása

14. Élővíz-csatorna mente

•

Összefüggő rekreációs és kulturális zóna kialakítása

15. Vasúti terület

• • • •

Vasúti revitalizációs program végrehajtása, a várossal való kapcsolatok erősítése

16. Külterületek

•

A külterületek infrastruktúrával való ellátottságának javítása A tanyasi, mezőgazdasági tevékenység jövedelmezőségének javítása Repülőtér fejlesztése, figyelembe véve a tevékenységek környező repterekkel való összehangolását Apósteleki szabadidőpark megközelíthetőségének javítása, kastélyrom renoválása - romként való megőrzése

44

3 A megvalósítást szolgáló beavatkozások 3.1 A megvalósítást szolgáló tematikus programcsomagok A tematikus programcsomagok az ITS célrendszerének megvalósítását segítik elő, az egyes részcélokhoz köthetők közvetlenül. Az egyes részcélokhoz kötött projektek egy része kifejezette n szoros kapcsolatot alkot egymással, éppen azért, hogyamegvalósítás során egymást erősítsék, szinergikus kapcsolatot hozzanak létre. A projektek közti kapcsolat alapja lehet területi alapú: az egy földrajzi térségben megvalósítandó projektek együttesen olyan mértékű beavatkozást jelenítenek meg, amely hatással van az adott térség funkcióira, státuszára. A kapcsolat jellege lehet tematikus is: a város különböző pontjain, különböző célcsoportjainak bevonásával megvalósított programok ugyanazon stratégia megvalósulását szolgálják, ugyanazon intézményrendszer koordinációja révén valósulnak meg. Alapvetően

meghatározza a középtávú programcsomagok kialakítását a pénzügyi mozgástér. A közszféra, non-profit szféra beruházásainak jelentős részét az Európai Unió 2014-2020 közötti támogatási rendszere finanszírozza majd. Ugyanezen uniós forrás szolgálja a magánfejlesztések jelentős részét is (pl. telephelyfejlesztések, K+F tevékenységek, informatikai fejlesztések). A városfejlesztés szereplőinek céljaik megfogalmazása során nagyban kell tehát alkalmazkodniuk azon elvárásokhoz, amelyeket az uniós preferenciarendszer szab meg számukra, ebből fakadóan az ITS figyelembe veszi, hogy az uniós forrás: •

•

• • • •

Fejlesztésorientált, tehát nem az amortizációs szükségletek pótlását, a közszolgáltatások működőképességének fenntartását szolgálja, hanem új kapacitások kiépítését, új fejlődési lehetőségek megalapozását. Az uniós forrásokat 11 tematikus cél, és a hozzájuk kapcsolt több mint 60 beruházási prioritás köré csoportosítja az uniós (és így a nemzeti) tervezési rendszer. (Ezek gyakorlatilag a lehetséges fejlesztési preferenciák minden területét lefedik.) A 2014-2020-as időszakban a gazdaságfejlesztés kapja a legnagyobb hangsúlyt (az uniós források legalább 60%-át gazdaságfejlesztésre tervezi felhasználni az ország). Ugyanakkor a társadalmi felzárkózás és környezeti fenntarthatóság kiemeit uniós célok a gazdaságfejlesztés mellett. Nagyobb teret kapnak a visszatérítendő támogatások az uniós forrásokon belül. Új megvalósítási eszközök kerülnek alkalmazásra (Integrált Területi Beruházások és Közösségvezérelt Kezdeményezések).

Az alább megfogalmazott beavatkozások tehát figyelembe veszik az uniós támogatások által meghatározott mozgásteret, ugyanakkor a legnagyobb fejődési potenciált a vállalkozások és a lakosság magánerős beruházásai képezik, tehát a stratégiának ezen források mobilizálását is szolgálnia kell.

3.1.1

TC 1. A gazdasági teljesítmény növelése és a versenyképesség javítása

elsősorban

helyi és térségi erőforrásokra támaszkodva A gazdaság versenyképességét növelő középtávú programcsomag alapvető célja az, hogya város elérhetőségét biztosító alap infrastruktúrák kialakításán felül egyes kiemeit ágazatok esetében (mezőgazdaság, turizmus), ahol a közszféra jelentős közreműködésére van szükség ahhoz, hogya hiányzó infrastruktúra létrejöjjön, és a meglévő, valamint kialakítandó elemek összekapcsolódjanak, önálló beavatkozás-csomagok kerüljenek nevesítésre. Ezen ágazatok esetében tehát tudatos tervező és előkészítő munkára van szükség. Más ágazatok esetében inkább az egyedi igények közszféra általi kiszolgálására, rugalmas és alkalmazkodó magatartás kialakítására van szükség. Ez elsősorban megfizethető telephelyek

kialakítását, infrastruktúra kapcsolódásokat, a speciális igényekkel harmonizáló képzési rendszer kialakítását, a kapcsolódó háttérszolgáltatások elérhetőségének biztosítását jelenti. A helyi önkormányzat lehetőségeket megteremtő tevékenységére reflektálva lehetnek képesek a vállalkozások saját pályázataik révén konkrét beruházásokat végrehajtani. Az önkormányzat "vállalkozási" tevékenysége harmóniában kell, hogy álljon a magánszféra tevékenységeivel, nem helyettesítve a piacorientált magatartást, nem kiszorítva a piaci szereplőket, hanem átvállalva olyan tevékenységeket, amelyek megtérülése hosszabb idejű vagy egy-egy vállalkozás önálló beruházásaként nem megvalósítható.

1.1 A város

elérhetőségét segítő

alapinfrastruktúrák fejlesztése

A beavatkozás-csomag olyan beruházások megvalósítását célozza, amely a város elérhetőségét, gazdasági pozícióját javítják, lehetővé téve újabb vállalkozások betelepülését, a munkaerő mobilitásának biztosítását. A lehetséges beavatkozások köre: •

• •

•

•

Autóút szakaszok és csomópontok kialakítása, elsősorban a leendő M44-es út tekintetében. A gyorsforgalmi- és főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagyívű tervéről szóló 1222/2011 kormányhatározat alapján 2017-2020 között az M44 autóút Kondoros-kelet és Békéscsaba-nyugat közti részének kiépítése várható 18,3 km hosszan. A 2007-2013-as időszak vasúti fejlesztéseinek (vasúti pálya és vasútállomás rekonstrukció) továbbvezetése Lökösháza irányába, erősítendő a határon átnyúló kapcsolatok intenzitását A Reptér többcélú hasznosításának elősegítése, figyelembe véve a környező repterek kapacitásait és profilját (beleértve a már tradíciókkal rendelkező sportreptér erősítését, amely kuriózumnak számítana a térségben). A környező településekkel való kerékpáros kapcsolat megteremtése (pl. 445, 44 főutak mentén - Békéscsaba és Kondoros közt a kerékpárút építése folyamatban van (részben kistérségi, részben önkormányzati pályázatok nyomán). Ahatármenti együttműködések erősítését szolgáló autóút fejlesztések, elsősorban Románia (Arad) irányába, lényegesen rövidebbé téve a nagyvárosok közti közvetlen úthálózati kapcsolódásokat.

1.2 Vállalkozási tevékenység erősítése a mezőgazdaság/élelmiszergazdaság terén A beavatkozások célja az alacsony felvásárlói árak nyomán leépült mezőgazdasági termelés felélénkítése. Ez elsősorban akkor lehetséges, ha egyrészről a termelők közvetlenül bevonásra kerülnek az élelmiszer feldolgozásba, másrészről magas minőségű élelmiszeripari termék kerül létrehozásra, és ennek piacra kerülését valamint marketingjét az uniós támogatások elősegítik. A folyamat, illetve annak támogatása már megindult pl. a jelentős tradícióikkal rendelkező "Csabai kolbász" előállítása és a pálinkafőzés esetében, melynek kiterjesztésétől a sertéstartás és a gyümölcstermesztés jelentősebb fellendülése várható. Ezen utóbbiak már csak azért is kívánatosak, mert a nagyüzemi mezőgazdasággal ellentétben nagyobb foglalkoztatás bővítő hatással rendelkeznek. A termelés alapjainak megteremtése szempontjából az öntözés alá vont területek nagyságának növelése kulcskérdés, amely részben az állam által (uniós forrásból) megvalósítandó öntözési alapinfrastruktúra, részben pedig a termelők által (szintén uniós forrásból) létrehozandó kiegészítő infrastruktúrák segítségével történhet. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy már jelenleg is majdnem megegyezik a vízkivétel mennyisége a hasznosítható vízkészlettel, tehát az öntözés intenzitásának növelése újabb vízforrások (felfogott csapadékvíz, árvízi/belvízi tározók) létrehozását és bevonását igényli, amelyre vonatkozóan szintén kormányzati elképzelések formálódnak.

46

A magas hozzáadott értéket képviselő élelmiszeripari termékek létrehozását olyan termelői integrációk segíthetik elő, amelyben az önkormányzat az uniós támogatások segítségéve I az alábbi feladatokat láthatja el: • • •

•

• • •

Hosszú megtérülési idejű infrastruktúrák létrehozása és bérbeadása termelők szövetkezete i számára (pl. hűtőház, malom, tárolási kapacitások) Élelmiszeripari inkubáció K+F tevékenységek elősegítése a közösségvezérelt kezdeményezések segítségéve I (pl. mezőgazdasági és tájhasznosítási, és az ezekhez kapcsolódó vízgazdálkodási fejlesztések témakörében, "agrárnépfőiskola" létrehozása) A város belterületi határában lévő, mintegy 540 hektáros önkormányzati tulajdonú termőföld egy részének felhasználása mezőgazdasági inkubációra, gyümölcsfa telepítésre, mezőgazdasági szociális szövetkezetek kialakítására. Marketing, brandépítés (pl. helyi védjegyek, fesztiválok, piacok) Képzési struktúra adaptivitásának elősegítése (kamarával együttműködve) Klaszterek, pl. "kolbászklaszter",,,pálinkaklaszter" megerősödésének elősegítése

Abeavatkozásokban különösen érintett városi területek: • •

Csaba-park és térsége (élelmiszeripari és gasztronómiai ulátványtér") Déli Iparterület (hűtőház)

Az infrastrukturális és társadalmi-közösségi beavatkozások egymáshoz kapcsolódása A mezőgazdaság, élelmiszeripar új dinamikájának biztosítása nem kizárólag infrastruktúra fejlesztések kérdése. A versenyképes mezőgazdasághoz a termelői integrációt kiszolgálni képes infrastruktúrán túl szükség van új szemlélet megteremtésére a) a képzés terén (a korábbi szakértelem, amely az egész térségre jellemző volt, kiveszőben van), b) a termelői integrációk létrehozása és a szövetkezési kultúra megteremtése terén, c) a prémium minőségű termékek piacra juttatását elősegítő marketing és logisztikai megoldások kifejlesztése terén. A városi önkormányzat a termelőkkel, élelmiszeripari vállalkozásokkal, kereskedelmi vállalkozásokkal, vendéglátóhelyekkel, a megyei agrárkamarával karöltve tudja elősegíteni a fent említett magasabb szintű élelmiszertermelési kultúra kialakítását. A mezőgazdaság/élelmiszeripar újjáélesztése sokszereplős feladat, amely alkalmas arra, hogy a szereplőket Közösségvezérelt Helyi Kezdeményezések fogják össze és képesek legyenek felkarolni a témakörben meglévő innovációs potenciált.

1.3 Turisztikai potenciál fejlesztése

Békéscsabán megtalálhatók kiemelkedő építészeti és kulturális értékek, s a város építészeti arculata is sokat fejlődött az elmúlt években, azonban mindezen attrakciók önmagukban még nem képeznek kritikus tömeget, nem működnek attrakciók hálózataként és kevésbé ismertek mind a hazai mind a külföldi turisták számára. A potenciálok további kiteljesítése érdekében az alábbi középtávú beavatkozásokra van szükség: •

Térségi összefogásra épülő tematikus attrakciók kialakítása: o Körösök völgye mentén az aktív turizmus infrastruktúrájának fejlesztése: kerékpáros, lovas, vízi turizmus együttműködve az érintett településekkel (pihenőhelyek, kölcsönzési pontok, útvonalak) o Gasztroturizmus (fesztiválok, vendéglátóhelyeken helyi termékek alkalmazása, városi piac attrakcióvá fejlesztése) o Örökségturizmus (a "Munkácsy városa" hagyományra építő tematikus attrakciók továbbfejlesztése, a szlovák hagyományokra, építészeti emlékekre, a kurgán sírokra

47

•

•

•

alapuló tematikus utak, rendezvények kialakítása, aPósteleki kastélykomplexum lehetőségeinek kiaknázása) o Egészségturizmus (a Réthy Pál kórház és rendelőintézet kapacitása ira épülő sport rehabilitációs és mozgásszervi rehabilitációs szolgáltatások kialakítása, építve a város termálvíz kincsére is) o Sportturizmus (a megújított Sportcsarnokokra és Stadionra - és forrás esetén a bővített uszodai kapacitásra, mint infrastruktúrára és a sportakadémiai rendszerre építő élsport erősítése - pl. kézilabda, röplabda, adott esetben vízilabda, úszás, továbbá sportrepülés lehetőségeinek fejlesztése) Belső rekreációs, szabadidős potenciálok fejlesztése, amelyek a városlakók igényein felül egyben turisztikai attrakcióként is szolgálhatnak: o Csaba-park továbbfejlesztése (kalandpark, parkerdő, gasztronómiai élménypark) o Élővíz-csatorna menti kerékpár- és sétaút A szálloda kapacitás fejlesztése az igényeknek megfelelő különböző kategóriákban (elsősorban a 4*-os kategóriában, de erősödő sportturizmus esetén a Hostel jellegű szolgáltatások is előtérbe kerülhetnek, akár a városi önkormányzat kezelésébe került kollégiumépületek felhasználásával) A Jamina városrész déli részén található bányatavak hasznosítási lehetőségeinek vizsgálata (jogszabályoknak megfelelő vízi turisztikai - sport, rekreáció - lehetőségek kiépítése, tulajdonviszonyok rendezése, lőszermentesítés bekerülési költségének, és a potenciális tőkebevonás lehetőségének vizsgálata)

A turisztikai potenciál kiteljesítése érdekében az egyes attrakciókon és szálláshely fejlesztéseken túl kiegészítő eszközök alkalmazása is szükséges: városmarketing, térségi turisztikai desztináció menedzsment jellegű szervezet, tájékoztató táblák, térképek kihelyezése.

Abeavatkozásokban különösen érintett városi területek: •

Élővíz-csatorna mente (beleértve a Széchenyi ligetet és a Réthy Pál kórház térségét, valamint potenciálisan a volt István malom térségét)

• • •

CsabaPark térsége Pósteleki és Gerlai Wenckheim kastélyok térsége Belvárostól északra fekvő kisvárosias beépítésű terület

Az infrastrukturális és társadalmi-közösségi beavatkozások egymáshoz kapcsolódása A vonzó turisztikai szolgáltatások alapja a megfelelő turisztikai attrakció, szálláshely. Ugyanakkor a szolgáltatások motorja az a 'szoftver', amely működteti, piacra viszi a turisztikai termékeket. Ezt pedig a) térségi marketing teremti meg, b) az a szemlélet, amely vendégorientált (nyitva tartások, turisztikai kártyák, tematikusan összerendezett látnivalók, vendégtájékoztató szolgáltatások, stb.), amelyek a turisztikára vonatkozó középtávú tervnek ugyancsak a részét képezik.

1.4 Potenciállal

rendelkező

egyéb iparágak flexibilis kiszolgálása

Az elmúlt programozási időszak tapasztalata, hogy a városon belüli jelentősebb gazdasági tevékenységet végző vállalkozásoknak (pl. nyomdaiparban, gépiparban) nagyobb raktározási és termelési kapacitásokra, tehát telephelybővülésre van szükségük. Ezen helyigények egy része a termelő tevékenységek "melléktermékeként" jön létre, pl. raktározási igények, amelyeket a város belső területein egyre nehezebb korszerűen kiszolgálni. Az önkormányzat elősegítheti ezen helyigények kielégítését, és ezáltal magasabb foglalkoztatottsági szint elérését az alapinfrastruktúrák és kapcsolódási pontok megteremtésével, kedvezményes bérleti díj mellett való kiadásával, a kisebb

48

cégek által gazdaságosan nem, létrehozásával (pl. inkubáció)

de

együttműködés

révén

üzemeltethető

infrastruktúrák

Az ipari, raktározási tevékenységekre alkalmas területeket három csoportba oszthatjuk: •

•

•

Alapvetően önkormányzati tulajdonban lévő, korábbi fejlesztésekhez kapcsolódó területek, amelyek döntően a már Békéscsabán lévő vállalkozások növekvő helyigényét szolgálják ki (pl. Északi Iparterület, volt TAPPE melletti terület) Magántulajdonban lévő, de önkormányzati fejlesztés által egyesíthető, nagyobb fejlesztési igénnyel rendelkező, a Békéscsaba irányába vezető autóút szakaszok kiépülésének irányától és ütemétől függően potenciállal rendelkező területek, amelyek döntően az új, betelepülő vállalkozásoknak nyithatnak teret (pl. Almáskerti Ipari Park bővítése, VOLÁN telep melletti terület) Magántulajdonban lévő nagy alapterületű zöldmezős területek, amelyek képesek jelentősebb fejlesztési igényeket is kiszolgálni, de alapvető infrastruktúra fejlesztési igényekkel rendelkeznek (pl. Megapark, 50 Ha fejleszthető zöldmezős terület a reptér szomszédságában)

Az önkormányzat által létrehozott alapinfrastruktúrán a termelő infrastruktúrát, a gépeket, berendezéseket, a know-how-t a vállalkozások maguk biztosítják. Az iparterületek létrehozása, infrastruktúrával való ellátása, bérelhető csarnokok kialakítása, inkubátorházak működtetése az önkormányzat részéről menedzserszemléletet, rugalmasságot igényel, amely bizonyos önállósággal rendelkező (már az előkészítésbe is bevont) szervezetek keretei közt biztosítható leginkább. Ugyanezen szervezetek vagy a Stratégiai-fejlesztési Osztály kibővített kapacitásai révén erősödhetne meg a kommunikáció a gazdasági szféra és a közszféra között annak érdekben, hogyaközszféra képes legyen közvetíteni a gazdaságfejlesztés háttérszolgáltatásai irányában (pl. szakképzés megerősítése, pénzügyi szolgáltatások kiépülése, piacrajutás elősegítése). Az önkormányzati közreműködés elősegítheti azt is, hogyakiszerződött ügyviteli tevékenységet végző vállalkozások ilyen volt pl. a Budapest Bank Bankműveleti Központjának békéscsabai letelepedése - megfelelő irodahelyi kapacitást találjanak, hiszen a városban 3-4.000 m 2 használaton kívüli irodahelyiség található. A működési területek mellett a fejlődő iparágak igénylik a megfelelő munkaerő kínálatot, azaz a képzési rendszer adaptivitásának növelését, a duális képzés gyakorlatban való megvalósítását. Ennek érdekében a képző intézmények és a nagyobb vállalkozások közt már folynak egyeztetések, de a megvalósítást a városi önkormányzat és a Klebelsberg intézményfenntartó további közreműködése és az uniós források bevonása segítheti elő.

Abeavatkozásokban különösen érintett városi területek: • •

Első szakaszban, részben barnamezős területen: Északi Iparterület, TAPPE melletti terület Későbbiekben, alapvetően zöldmezős területen: Almáskerti Ipari Park bővítése, VOLÁN telep melletti terület, MEGAPARK területe

Az infrastrukturális és társadalmi-közösségi beavatkozások egymáshoz kapcsolódása A békéscsabai vállalkozások fejlődési potenciáljának kiteljesedése és új vállalkozások letelepítése (a megfelelő infrastruktúra, közműhálózat és közlekedési kapcsolatok mellett) elsősorban képzett munkaerő meglétét és az üzleti szolgáltatások magas színvonalát igényli. Az egyes iparágaknak megfelelő munkaerő utánpótlást (érdemi felsőoktatás hiányában) elsősorban a szakképzés igényekhez való hangolása révén, a duális szakképzés megerősítésén keresztül lehet biztosítani. A párbeszéd az egyes iparágak képviselői és a Klebelsberg Intézményfenntartó között (az önkormányzat mediálásával) megkezdődött. A városi önkormányzat ugyancsak foglalkozik vállalkozási inkubációval

49

már évek óta, ebben az irányban a vállalkozások igényeire való rugalmasabb reagálás irányában kell elmozdulni. A térségi (határon átnyúló) együttműködések előmozdítása, a hálózatosodás elősegítése ugyancsak olyan feladat, amely igényelheti az önkormányzat és az iparkamara segítő együttm űködését.

3.1.2

TC 2. Vonzó városi életminőség kialakítása

Békéscsaba városi tereinek, szolgáltatásainak színvonala bizonyos értelemben fejlettebb, mint munkaerő-piaci helyzete, azaz a munkahelyek mennyisége és minősége több fejlesztést igényel, mint a városi élettér minősége . Ennek ellenére a városnak folyamatosan törekednie kell a vonzó városi életminőség megtartására, mert egyrészt erre kötelezi megyei jogú város szerepe, másrészről a város beruházásvonzó képessége a valóságban nem korlátozódik a vállalkozási területek minőségére, a képzett munkaerő meglétére és az országos infrastruktúra hálózatokban elfoglalt pozíciójára, hanem erősen befolyásolja azt a letelepedni (megmaradni) szándékozó munkavállalóknak nyújtandó városi élettér minősége is.

2.1 Megyeszékhely funkciók megtartása és erősítése Békéscsaba közigazgatási értelemben megyeszékhely, de ebbéli funkcióinak egy része Gyulán található (közigazgatás egy része, regionális kórház), miközben Békéscsaba közlekedési pozíciói a régión belül, lakosságszáma, infrastruktúrájának fejlettsége alkalmassá teszi a megyeszékhely funkciók ellátására. A további szerepeltolódás elkerülése érdekében azokat a funkciókat, amelyek a megyeszékhely szerephez köthetők, a 2014-2020-as időszakban meg kell erősíteni: • • •

•

•

A város legfrekventáltabb területének (Belváros és a hozzá közvetlenül kapcsolódó területek) folytatólagos rehabilitációja Fekvőbeteg ellátás fejlesztése a gyulai kórházzal való együttműködés nyomán (párhuzamosságok elkerülése) A Szent István Egyetem Gazdasági,- Agrár - és Egészségtudományi Karának szoros együttműködése a gazdasági élet szereplőivel, a városi önkormányzattal, a kutatási tevékenység erősítése, a regionális munkaerőpiac igényeinek részbeni kielégítése A városi kultúra emblematikus intézményeinek felújítása és térségi szolgáltató szerepének erősítése (Békéscsabai Jókai színház épületének és gépészetének energiahatékonyságra épülő megújítása, megyei könyvtár és megyei múzeum épületének rekonstrukciója) Jelentősebb vállalkozások és szolgáltató intézmények központjai letelepedésének elősegítése

Abeavatkozásokban különösen érintett városi területek: • • •

Belváros és a tőle nyugatra eső városrész Réthy Pál Kórház és Rendelőintézet és környezete Szent István Egyetem Gazdasági,- Agrár - és Egészségtudományi Karának békéscsabai campusa

Az infrastrukturális és társadalmi-közösségi beavatkozások egymáshoz kapcsolódása Békéscsaba megyeszékhely funkciónak kiteljesítése részben infrastrukturális kérdés (térségi szinten is városi terek, szolgáltatási infrastruktúra), ugyanakkor az elmúlt évek azt is megmutatták, hogya pozíció fenntartása részben országos döntések kérdése (felsőoktatás, regionális kórház funkciók elhelyezése), amely döntések városi szintről megfelelő megalapozást igényelnek. Mindemellett a megyeszékhely feladatoknak megfelelő szolgáltatási színvonal fenntartása (oktatás,

jelentős

50

kultúra, kereskedelem, munkahelyek, rekreáció) társadalmi-közösségi típusú beavatkozásokat igényel (pl. Belvárosi kereskedelmi-vendéglátó szolgáltatások rendszerének kialakítása, Jókai színház egyre versenyképesebb műsorstruktúrája, Szt. István egyetem főiskolai karának együttműködése a gazdasági élet helyi szereplőivel, stb.)

2.2 Közösségi szolgáltatások és intézményrendszer helyi igényeknek

megfelelő

fejlesztése

A város közszolgáltatási rendszere már az elmúlt években is jelentős megújításon és racionalizáláson ment keresztül, a megkezdett folyamatokat a jövőben is folytatni szükséges, szem előtt tartva az intézményrendszer költséghatékony működtetését, az ezt szolgáló további intézmény felújítási tevékenységeket, illetve a humánerő-kapacitás minőségi fejlesztését és a civil szférával való együttműködés erősítését.

2.2.a Köznevelési szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztése A köznevelés rendszere a 2010-2014 kormányzati ciklusban jelentős átalakuláson ment át, az iskolarendszer állami fenntartásba vétele jelentősen csökkentette az önkormányzat szerepvállalását és így a fejlesztési tevékenységekre való ráhatását. Az óvodai ellátás teljes mértékben a városi önkormányzat feladatkörében maradt. Jelenleg az óvodai ellátás rendszerében városrészenként egyenlőtlen a kapacitás elosztás, de alapvetően - az elsődleges statisztikai adatok ellenére - hiány tapasztalható. A település valamennyi városrészben található intézménye esetében ugyanis az óvodai férőhelyek száma a maximálisan felvehető létszám feletti értékkel, plusz 30 %-kal került megállapításra az intézményi alapító okiratokban. Ennek indokoltsága azonban az elmúlt időszakban megszűnt. A kapacitás módosításának előkészítése folyamatban van . A feleslegből tehát a valós kapacitások megállapítása után hiány keletkezhet, melynek mértéke a 2015. szeptember l-e utáni, a 3 éves kortól kötelező óvodáztatás függvényében tovább növekedhet, tehát férőhelybővítésre esetenként szükség lehet. Amely intézménynél felesleg jelentkezik, ott elsődlegesen a köznevelési törvény által előírt mindennapos testnevelés feltételeinek a megteremtésére, másodsorban pedig a bölcsődei férőhelyek hiányának átmeneti megoldásaként való biztosítására szükséges átstrukturálni a kapacitást. A kapacitások mellett infrastruktúra fejlesztés szükséges a jogszabályban rögzített akadálymentesítés biztosítására, és ugyancsak a jogszabályban megkívánt tornaszobák kialakítására. A Kazinczy Lakótelepi Óvoda Szigligeti utcai székhelyén található, jelenleg zárva lévő tanuszoda teljeskörű rekonstrukciója és bővítése is indokolt, amely az óvodáskorú gyermekek gyógyúszását és úszás-oktatását kívánja biztosítani. A 2014-2020-as időszak folyamán a város és az érintett kormányzati intézmények tovább kívánják folytatni azon speciális szakmai tevékenységeket, amelyeket a 2007-2013-as időszakban is uniós pályázati forrásból finanszíroztak, pl. hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatása, gyógypedagógiai ellátás intenzitásának növelése. A helyi iskolarendszert tekintve a városi önkormányzatnak elsősorban az általános iskolák épületeinek, többek között energiahatékony felújítását és infrastrukturális fejlesztését (pl. iskolaudvarok) célzó beruházások terén lehet szerepe, hiszen az ingatlanállomány működtetése jelenleg is a városi önkormányzat feladata (tulajdona is egyben) . Mindemellett a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ az, amely a kezelésében lévő épületállomány korszerűsítését, valamint mind az általános, mind pedig a középiskolák terén korszerű oktatási programok meghonosítását biztosíthatja. Ennek célja olyan fejlesztési programok megvalósítása, melyek a humánerő fejlesztését eredményezik, segítik a kompetencia alapú oktatási rendszer további fejlesztését, a korai iskolaelhagyás megelőzését, és a tanulók hátrány kompenzációját (különösen a szegregálódás irányába mozdult iskolák esetében) . A duális szakképzés kialakítása terén a városi önkormányzatnak aktív szerepe lehet az képző intézmények és a gazdasági szereplők érdekeinek összehangolásában, azonban a fő szerepet ebben az esetben is a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ játssza .

51

Az infrastrukturális és társadalmi-közösségi beavatkozások egymáshoz kapcsolódása Az oktatási infrastruktúra fejlesztése önmagában nem eredményezi az oktatás színvonalának javulását. Akkor képes az oktatási rendszer a munkaerőpiac és a társadalom igényeire reagálni, ha folyamatos kapcsolatban van ezekkel az igényekkel és folyamatosan képes a megújulásra. Ehhez részben korszerű eszközök kellenek (pl. tanműhelyek), részben azonban olyan oktatási programok, amelyek egyrészről képesek a tehetséggondozásra, másrészről a társadalmi hátrányok kompenzációjára. A 2014-2020-as időszak Emberi Erőforrás Operatív Programjának segítségéve I lehetőség nyílhat a fenti feltételeknek megfelelő tanítási módszertan meghonosítására.

2.2.b Egészségtudatos életmód és a szükséges infrastruktúra biztosítása Az egészségtudatos életmód terjesztése a lakosság körében alapvető célként jelenik meg a közszféra számára, az ezt célzó programokat az egyes ágazatok (és azok intézményeinek) szoros együttműködésében kívánja megvalósítani. Az alábbi programok megvalósítása kívánatos: •

• • • •

• • •

Házi orvosi rendelők modernizálása (önkormányzati és magántulajdonú egyaránt) és kapcsolódó eszközbeszerzés támogatása (leginkább érintett városrész önkormányzati tulajdon esetében Gerla, magántulajdon esetében a Lencsési lakótelep alapellátási komplexuma). Egészségügyi és szociális centrum kialakítása Jamina városrészben. Pszichológiai, pszichiátriai, mentálhigiénés ellátás szolgáltatási szintjének, intenzitásának emelése ("Pszichológiai Kultúra Háza" jellegű komplex intézmény kialakítása). Egészségtudatos életmód kialakításával kapcsolatos felvilágosító programok. Szabadidősport terjesztését célzó programok mind a fiatal mind az idősebb korosztály körében. (Sajnos a jogszabályok által előírt mindennapi testnevelés megvalósításához szükséges tornaterem állomány nem áll rendelkezésre. Ezek létrehozása rendkívül fontos lenne, habár uniós forrás egyelőre nem mutatkozik rá .) Sportuszoda kialakítása a sportpályákjvárosi sportcsarnok közelében vagy az Árpád fürdő területén (költséghatékonysági kérdés). Szűrőprogramok és prevenciós programok, különösen a családközpontú programok Tudatos családtervezést célzó programok.

Az infrastrukturális és társadalmi-közösségi beavatkozások egymáshoz kapcsolódása Az egészségügyi alapszolgáltatások infrastruktúrájának és eszközállományának modernizálása alapvető szükséglete a városnak, ugyanakkor hatékonyabb módja az egészség megőrzésének a prevenció. Elsősorban a fiatal korosztály bevonásával lehet az egészséghez kapcsolódó szemléletet befolyásolni, kialakítani a sporttal, egészséges étkezéssel, tudatos családtervezéssel bíró személetmódot. Ehhez részben infrastruktúra szükséges (pl. sportolási lehetőségek), részben pedig az oktatási rendszerbe beépített egészségnevelés. Ugyancsak fontos az alapfokú ellátáshoz kapcsolódó szűrőprogramok népszerűsítése az idősebb korosztály körében is.

2.2.c A szociális háló hatékonyságának javítása A szociális szolgáltatások fejlesztésének célja, hogy fokozottan elérje a rászorultakat és hatékony szolgáltatásokat nyújtson számukra. •

Az óvodás kor alatti gyermekek nappali ellátásának fejlesztése azért is fontos, mert ez előfeltétele az édesanyák munkaerőpiacra való visszatérésének. Ezért egyrészt bölcsődei férőhelybővítés szükséges, illetve az önkormányzat maga is kialakíthatja a családi napközi típusú szolgáltatást, mely az előbbinél olcsóbb és rugalmasabb ellátási formát jelent.

52

•

•

• •

Az eddigi felmérések megerősítették, hogya háztartások eladósodottsága az egyik legjelentősebb szociális probléma. Ezért a családok háztartás-gazdálkodásának megerősítését célzó szolgáltatás fejlesztése, a rászoruló családok intenzív támogatása szociális munkával szükségszerűnek mutatkozik. A bérlakás kínálat szélesítését célzó programok a város népesség csökkenését is lassíthatják: nemcsak a szociális bérlakások számát szükséges növelni, hanem annál magasabb fizetési képességgel rendelkező célcsoportok számára is érdemes programokat kialakítani. Figyelembe véve a városban lévő, átlagosan 8%-os üresedési rátát (nem lakott lakások aránya 2011-ben), nem elsősorban új bérlakás építésben érdemes gondolkodni, hanem meglévő épület megvásárlásában, felújításában, esetleg a magánlakások bérlakásrendszerbe való közvetlen bevonásában (pl. a Szociális Lakásügynökség szervezeti formáján keresztül). Az időseket célzó programok a városi népesség idősödésével egyre fontosabbá válnak: az önálló életvitel fenntartását és az elszigetelődés megelőző programok szélesítése kívánatos. A hajléktalan ellátás területén a város működtetésben lévő hajléktalanszálló teljes rekonstrukciója (akár bontás utáni újjáépítése) szükséges, mert a feladatot a város sem a férőhelyet sem az épület állagát tekintve nem tudja megfelelően ellátni.

Az infrastrukturális és társadalmi-közösségi beavatkozások egymáshoz kapcsolódása Az oktatással ellentétben (amelynek infrastruktúra ellátottsága nagyjából kielégítő) a szociális ellátás esetében kifejezett infrastruktúra fejlesztésekre van szükség (pl. bölcsődei férőhelyek, bérlakások). Ezen infrastruktúra elemekhez közvetlenül is köthetők szociális ellátási formák (pl. szociális lakásügynökség segítségével a lakhatáshoz közvetlen szociális ellátás kapcsolása, a bölcsődei ellátás mellett az édesanyák munkaerő-piaci reintegrációja).

2.2.d

Sokszínű

közösségi és kulturális élet biztosítása

A sokszínű közösségi és kulturális élet mind a város népesség megtartó, mind pedig turisztikai szerepének erősítése szempontjából fontos. Az alábbi beavatkozási irányok mutatkoznak: •

•

A közművelődési és közösségi intézményrendszer integrációja megtörtént. Közös igazgatás alá került az újonnan épített Csabagyöngye Kulturális Központ, a Munkácsyemlékház, a Schéner gyűjtemény és Meseház, a Lencsési és Jaminai közösségi házak, valamint a Mezőmegyeri Arany János Művelődési Ház. Az új, integrált rendszer működési mechanizmusait a 2014-2020-as időszakban kell "finomhangolni", úgy hogya lakosság széles igényeit differenciáltan kielégítse, beleértve az alacsonyabb státuszú lakosság hatékonyabb elérését is. Ennek érdekében a közművelődési intézmények egyben társadalmi, közösségfejlesztési funkciókat is el kívánnak látni, pl: o A felnőttek élethosszig tartó tanulásának ösztönzésére, az alapkészségek fejlesztésére építő képzések, szolgáltatások biztosítása a foglalkoztatottság, az esélyegyenlőség, és a szociális biztonság érdekében. o Közösségi kezdeményezések generálása az öntevékeny polgári közösségek, civil szervezetek munkájának segítésére, a helyi kötődések erősítésére, a közösségi szolgáltatások szakszerű bővítése, a társadalmi befogadás elősegítése, önkéntes programok szervezése. o Iskolabarát, tanulást segítő ifjúságfejlesztési programok, és az egészségnevelést, környezettudatosságot népszerűsítő új tanulási formák kidolgozása, megvalósítása. A kulturális élet színtereinek a városi életbe való beintegrálása érdekében amatőrművészeti és népművészeti alkotóházak, kreativitást segítő, tehetséggondozó közösségi terek módszertani központ értékű működtetése a cél (Balassi Magyar Művészetek Háza, Meseház, Csabagyöngye Központ, mezőmegyeri Arany János Művelődési Ház).

53

•

•

Az Agóra-program fenntartásának biztosítása ugyancsak feladata a 2014-2020-as időszaknak, a Tudás-Élmény-Közösség-Alkotás közösségi művelődési formák továbbfejlesztése irányában, a családbarát, akadálymentes programcsomagok, szolgáltatások kiépítése révén. A helyi civil társadalom részéről igény mutatkozik egy önálló, civilek által használható ingatlan kialakítására, "Civil Házként" . Az önkormányzat számos használaton kívüli ingatlannal rendelkezik, amelyek közül a civil szervezetek közösségének preferenciái alapján kialakítható lenne egy önálló civil központ.

Az infrastrukturális és társadalmi-közösségi beavatkozások egymáshoz kapcsolódása A 2007-2013-as időszakban megtörtént az alapfokú kulturális ellátórendszer integrációja, új infrastruktúra elemek jöttek létre (pl. Csabagyöngye Kulturális Központ, Jaminai közösségi ház bővítése, ugyanakkor a Békési úti közösségi házaknál kapacitáscsökkenés történt). A 2014-2020-as időszakban az új infrastruktúrák tartalommal való felruházása a feladat, amely már eddig is látható sikerekkel járt a Csabagyöngye Központ esetében, de további tennivalókat igényel a közösségi házak esetében. Elsősorban a közösségi házak rendszeréhez kapcsolódik a város kisközösségeinek civil élete, amely a 2007-2013-as időszak nyomán is megmutatta, hogy képes források lehívására a települési kisközösségek céljainak (közterületfejlesztés, közösségfejlesztés, helyi kulturális élet élénkítése) megvalósításához. Ezen kisközösségek 2014-2020-ra vonatkozóan is sok elképzeléssel bírnak a helyi lakosság életét befolyásoló fejlesztések kérdésében.

2.3 Helyi közlekedési rendszer modernizálása 2.3.a Városi közösségi közlekedés optimalizálása A város nagy kiterjedéséből fakadóan jelentős közlekedési igényeket generál, amelyek egy része szerencsére (a földrajzi adottságok és a hagyományok miatt) kerékpárral és gyalog megoldható, ugyanakkor éppen az alacsony népsűrűségből fakadóan gazdaságosan nehezen kielégíthető. 200g-es felmérés alapján amodal splitben a tömegközlekedés alacsony, bár vidéki viszonylatban megszokott (ll%-os) arányt képviselt, míg a személygépkocsi 45%-ot. A közösségi közlekedést, mint közszolgáltatást a városi önkormányzat szerződéssel biztosítja, jelenleg a Körös Volánnal. A fejlesztések egy részét tehát elsősorban a szolgáltatást nyújtó tudja biztosítani (pl. környezetbarát meghajtású és olcsóbb üzemeltetésű járművek használata). A szolgáltatás megrendelés, és a közlekedési infrastruktúra tekintetében azonban a városi önkormányzat a legfontosabb szereplő, amelynek olyan beavatkozásokat kell végrehajtania, amelyek úgy növelik a közösségi közlekedés versenyképességét, hogy nem növelik érdemben annak költségeit (pl. buszsáv kialakítása, igényvezérelt közösségi közlekedés bevezetése a ritkán lakott térségekben).

Az infrastrukturális és társadalmi-közösségi beavatkozások egymáshoz kapcsolódása A közösségi közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése elsősorban a szolgáltató feladata, ugyanakkor az is elengedhetetlen, hogy a modernizálódó járműpark az igényeknek megfelelő, mindeközben megfizethető szolgáltatásokhoz kapcsolódjon (pl. igényvezérelt szolgáltatás kisebb kapacitású járművekkel).

2.3.b Kerékpáros hálózat fejlesztése (hivatásforgalmi és turisztikai, forgalomszabályozás) A kerékpár hálózat fejlesztésére hálózati szemléletben lesz lehetőség az uniós források felhasználásával, azaz a meglévő hálózatok továbbvezetésére, hálózatok közti hiányzó elemek kiépítésére, a szükséges infrastruktúrafejlesztésekhez (pl. vasúti fejlesztés, közterület rekonstrukciók) kapcsolódó kerékpárutak kiépítésére.

54

• •

•

Turisztikai célú fejlesztések (Élővíz-csatorna mente) - térségi hálózati elem békéscsabai részének kiépítése. Hivatásforgalmi fejlesztések (a korlátozott forrásnagyság miatt érdemes preferencialistában gondolkodni, mely preferencia a meglévő kerékpárút elemek összefüggő hálózattá szervezéséhez szükséges szakaszokhoz kötődik elsősorban). A kerékpárhasználathoz kötődő szolgáltatások fejlesztése elmarad az infrastruktúra fejlesztések mögött, ezért a szolgáltatások körének további bővítése kívánatos (pl. kerékpártárolók, B+R parkolók, előnyben részesítés forgalomtechnikai megoldásai)

2.3.c Belterületi úthálózat fejlesztése A belterületi úthálózat fejlesztése önmagában nem az uniós támogatások preferált területe, habár ez az a terület, amely a leginkább foglalkoztatja a lakosságot - utak, járdák állapota, akadálymentesítettségi foka, terhelése. Olyan esetben valósítható meg közútfejlesztés közösségi forrásokból, amikor más célú fejlesztéshez (nem feltétlenül akcióterületi fejlesztéshez) szervesen kapcsolódik: pl. szociális városrehabilitáció, iparterület kialakítása, frekventált munkahelyek elérhetőségének biztosítása, városrész központ fejlesztés, vasúti infrastruktúrához köthető fejlesztések, közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának emelése. A belterületi úthálózat tulajdonviszonyai jelenleg állnak átalakulás alatt (állami kezelésű utak önkormányzati kezelésbe adása). Az átadáshoz kapcsolódóan az utak állapotának javítása elengedhetetlen feltétel.

3.1.3

TC 3. Társadalmi integráció és adaptációs-készség erősítése

3.1 Szegregálódó városi területek rehabilitációja A városban az előző IVS nem mutatott ki 50 főnél nagyobb lakosságszámú szegregált területet, és azóta sem alakult ki ilyen. A társadalmi hátrányok azonban egyes városrészekben fokozottabban koncentrálódnak, elsősorban a Berényi út környéki ke rtvá rosi területen és a Belvárostól délre eső városrészben (Arany János u. környéke). Szociális városrehabilitáció típusú beavatkozások kialakítása első lépésben az előbbi területen szükséges a magas lakosságszám miatt, főként a humán típusú (szoft) programokra koncentrálva, bevonva az érintett szervezeteket és intézményeket (közösségi ház, óvoda, iskola) . valószínűleg

Az infrastrukturális és társadalmi-közösségi beavatkozások egymáshoz kapcsolódása A szociális városrehabilitáció önmagában is egy nagyon magas integráltságot kívánó beavatkozás, amely "szoft" és infrastrukturális programokat egyaránt tartalmaz. A cél ugyanis döntően a szegregálódó városrészben élő lakosság társadalmi felzárkóztatása, és ennek csak lehetséges (és nem kizárólagos) eszközei az infrastruktúra fejlesztések. A célterületként kijelölt Berényi út mentén az infrastruktúra fejlesztésnek korlátozottak a lehetőségei (jelenleg is teljes körű a közműkiépítettség és az utak is szilárd burkolattal ellátottak, valamint az önkormányzati bérlakások száma is alacsony). Az infrastruktúrafejlesztések elsősorban a létrehozandó közösségi tereket (játszótér, megfelelő befogadó képességű közösségi ház) érintik, a szoft beavatkozások azonban a tartós társadalmi eredmények elérésére irányulnak: pl. tanulási kompetenciák fejlesztése, foglalkoztatás, szociális szövetkezet kialakítása, közösségfejlesztés révén a társadalmi kohézió, szociális kompetenciák fejlesztése.

55

3.2 Leszakadó társadalmi csoportok felzárkóztatása

A leszakadó társadalmi csoportok felzárkóztatása (elsősorban IIszoftll eszközökkel) komplex megközelítést igényel a programok kialakítása terén. Fontos, hogy az egyes beavatkozások egymásra épüljenek, ennek érdekében az egyes ágazatok intézményei között szoros együttműködésre van szükség a programok tervezésében és végrehajtásában, kívánatos közös komplex programcsomagok kidolgozása. A szolgáltatásoknak jelentős részének állami fenntartásba kerülésével különösen megnőtt a kooperáció jelentősége, az önkormányzati és az állami intézmények között, miközben ugyanolyan fontos maradt azon civil és egyházi szervezetekkel való együttműködés, melyek a leszakadó és marginalizált csoportokkal foglalkoznak. A legfontosabb beavatkozási területek az alábbiak: Alacsony képzettségűek, tartós munkanélküliek munkaerő-piaci kompetenciáinak növelése Képzési és foglalkoztatási programok, különös hangsúllyal az elsődleges munkaerő-piacra való bekerülésre, foglalkoztatási mentorálásra. • Családsegítési és mentálhigiéniás programok, eladósodottság kezelése, lakhatási biztonság javítása. • Gyermekszegénység leküzdését célzó programok, hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok számára hátránykompenzáló és felzárkóztató programok (oktatási, képzési, közösségi programok). • Hajléktalanok lakhatási és munkaerő-piaci integrációját célzó programok. • A rossz egészségi állapotot javító programok. • IIKilátóközpontll létrehozása a marginalizáit, krízishelyzetben lévő egyének, családok problémáinak kezelése céljából, melynek érdekében az önkormányzati, állami, civil és egyházszervezetek által nyújtott szolgáltatásokat (mentálhigiéniás, közösségi ellátások, szenvedélybetegek ellátása, alacsonyküszöbű szolgáltatások stb) komplex rendszerbe szervezi bevonva és elősegítve az érintettek önszerveződésére épülő tevékenységét is. • •

Az infrastrukturális és társadalmi-közösségi beavatkozások egymáshoz kapcsolódása A társadalmi felzárkóztatási programok esetében a megfelelő közösségi terek biztosítása jelenthet az ESZA programokhoz kapcsolódó infrastrukturális beavatkozást, amennyiben ez egyes tevékenységek esetében hiányzik.

3.3 Külterületek ellátottsági szintjének javítása

Békéscsaba közigazgatási határain belül, külterületen mintegy 3000 ember él. Ezek egy része érdemi gazdálkodást folytat, egy része azonban rossz anyagi körülményei miatt szorult ki a területre, az olcsó, korszerűtlen ingatlanokba. A külterületek infrastrukturális adottságai hiányosak (burkolt út, közművek), ugyanakkor a lakók közel fele nem rendelkezik személygépkocsival. A külterületek infrastrukturális feltételeinek javítása alapvetően nem költséghatékony feladat az alacsony népsűrűség miatt, a közösségi ellátás azonban meglehetősen magas fokú (jelzőrendszeres segítségnyújtás, tanyagondnoki szolgálat). A külterületeken belül a sűrűbben lakott területeken van esetleg reális lehetőség közmű és útfejlesztésre. Inkább olyan megoldásokat célszerű preferálni, amelyek nem igénylik infrastruktúra hálózatok létrehozását, hanem lokálisan, tanya szinten is megoldhatók (pl. napelemes közvilágítás, lokális vízvételi és szűrési lehetőségek). A tanyasi gazdálkodás megújítása, és ennek segítségéve I a mezőgazdaság jövedelemtermelő képességének növelése a legfontosabb feladat. Elképzelhető például olyan IImintatanyall program létrehozása, amelyben a tanyán sikeresen gazdálkodók tevékenységüket nyilvánossá teszik (támogatás révén demonstrációs programot szerveznek) olyan lakosok számára, akik ismerkednek a tanyasi gazdálkodás lehetőségeivel, de szakértelem híján nem tudják elkezdeni/megfelelően folytatni

56

a mezőgazdasági tevékenységet. Ugyancsak segítheti a tanyasi gazdálkodás sikerességét az áruk piacra jutását elősegítő önkormányzati tevékenység pl. a mezőgazdasági inkubáció, az ökopiac, a Csaba-park beszállítói hálózata segítségéve I. A tanyasi gazdálkodás turisztikai hasznosítására vonatkozóan is vannak kezdeményezések, pl. a Békés megyéért Falusi Turizmusfejlesztési Egyesület, Körösök Völgye Akciócsoportja keretében - az alapvetően Leader típusú kezdeményezés továbbfejleszthető.

Az infrastrukturális és társadalmi-közösségi beavatkozások egymáshoz kapcsolódása A külterületek problémakörét nagyon jelentősen meghatározza az épített környezet, közmű, infrastruktúra hiányossága, amelynek a fejlesztése az alacsony lakósűrűség miatt kevéssé gazdaságos. Éppen ezért kerülhetnek előtérbe olyan társadalmi-közösségi intézkedések, amelyek megfelelő infrastruktúra hiányában is segíthetik a külterületeken élők szolgáltatásokhoz, munkalehetőségekhez jutását. Ezek a programok elsősorban a tanyasi gazdálkodáshoz kapcsolódhatnak, a "mintatanya" program révén elősegíthetik a gyakorlattal nem rendelkezők hatékonyabb gazdálkodását, az áruk piacra jutásának segítése pedig a kisgazdaságok jövedelemtermelő képességét javíthatja.

3.1.4

TC 4. Ökológiai fenntarthatóság erősítése, klímaváltozás elleni küzdelem

A klímaváltozás nagy kihívás elé állíthatja a városokban élőket és különösen igaz ez Békéscsabára és környékére, ahol a szélsőségesebbé váló éghajlat várhatóan növeini fogja az egyszerre lehulló csapadék mennyiségét, az aszály és a hőhullámok kockázatát. Felértékelődnek mindazon fejlesztések, amelyek a városi és városkörnyéki életet a változások ellenére megfelelő minőségben biztosítják, beleértve a kommunális és zöldfelületi hálózatok hatékony működtetését. A 2014-2020-as időszakban tehát a városi környezet szinte minden területén érdemi fejlesztési célokat lehet megfogalmazni, kivéve a hulladékkezelés kérdéskörében, amelyben a 2007-2014-es időszakban olyan jelentős fejlesztések történtek (regionális jelentőségű hulladéklerakó és válogatómű létrehozása), hogya 2014-2020-as időszakban nem várható érdemi fejlesztés, a működtetés finanszírozása válik a legnagyobb kihívássá. A hulladék válogatómű működése lehetővé teszi majd, hogyahulladékszigetek számának bővítése nélkül is lehetővé váljék a hasznosítható hulladék elkülönítése a deponálandótól.

4.1 Energetikai fejlesztések

Az energetikai fejlesztések mind a közszféra mind pedig a magánszféra szempontjából egyre inkább előtérbe kerülnek a 2014-2020-as időszakban részben az energetikára irányuló előírások szigorodás részben pedig a beruházásokat támogató források elérhetősége miatt. A fejlesztések teljes vertikumot kell, hogy átfogja nak az épületkorszerűsítésektől az alternatív energiák alkalmazásán át az energetikai célú munkahelyek kialakításáig. •

• • •

Közintézmények, lakóépületek (nem kizárólag paneles technológiával épültek és nem kizárólag a többlakásos épületek), vállalkozások telephelyeinek energetikai korszerűsítése (külső felületek és épületgépészet) és az ahhoz köthető komplex épületfelújítás. Az uniós források jelentősek ugyan erre a célra, de biztosan nem lesz mód minden ilyen irányú igény kielégítésére, ezért az energiaveszteségen alapuló preferencia lista kialakítása javasolt. Energiatakarékos közvilágítás kiépítése (LED alapú közvilágítás, napelemmel működtetett közvilágítás a külterületeken) . Alternatívenergiaforrások alkalmazása az épületek energiaellátására (napkollektorok és elemek, földhő, termálvíz) . Termálkutak, földhő hasznosítása lakónegyedek, közintézmények fűtésére.

57

Abeavatkozásokban különösen érintett városi területek: •

Lakótelepek (alternatív energiaforrás kialakítása, energetikai korszerűsítés, akár ESCO cégek bevonásával)

Az infrastrukturális és társadalmi-közösségi beavatkozások egymáshoz kapcsolódása Az energia hatékonysági intézkedések alapvetően jelentős infrastrukturális beruházásokat igényelnek, ugyanakkor legalább szorosan kapcsolódniuk kell hozzá "szoft" jellegű intézkedéseknek: az épületek energiahatékony felújítása akkor eredményez megfelelő megtakarítást, ha a lakók, intézményekben dolgozók magtartása (pl. szabályozás, szellőztetés) hozzáidomul az új feltételekhez, ehhez a használók felvilágosítása elengedhetetlen.

4.2 Ivóvíz, csapadékvíz- és szennyvízhálózat

korszerűsítése

A 2007-2013-as időszakban nagyon jelentős beruházások előkészítése és megvalósítása történt Békéscsabán és régiójában az uniós előírások irányába mutató víz- és szennyvízhálózat kiépítése érdekében. A legalább 50%-os benépesültségű, és vízvezetékkel rendelkező utcák esetében a közcsatorna hálózat kiépítésre került, és mindehhez jelentős szennyvíztisztító kapacitás is kapcsolódik (amely képes lenne kisebb települések szennyvízét addicionálisan befogadni). A 20142020-as időszakban azon - a 90-es évek közepén belterületbe vont - utcák, utcaszakaszok csatornázását érdemes megfontolni, amelyek a 2008-2014 közötti időszakban érték el az 50%-os benépesültséget, azaz csatornázásuk gazdaságosan megoldható. A vízhálózat esetében is látványos változás tapasztalható a 2009-2015 közti időszakban, amennyiben a szennyvízhálózat kiépítése kapcsán önkormányzati saját forrásból több kilométer új vízhálózat kiépítése történt meg, s a Békés Megyei Ivóvízjavító Program keretében a vízvételi kutak felújítására, arzénmentesítési megoldások alkalmazására, a regionális jelentőségű hálózati elemek közti összeköttetés megteremtésére, és a nagy keresztmetszetű vezetékhálózat cseréjére kerül sor. A vízhálózat szempontjából elsősorban az elavult vízvezeték-hálózat kritikus elemeinek cseréje a fennmaradó, sürgető feladat (magas a vízelfolyás aránya). Acsapadékvíz elvezetés esetében (amely mindig is elválasztott rendszerben épült) szintén vannak olyan kritikus szakaszok, amelyek jelentős csapadékmennyiség esetén nem képesek a befogadást biztosítani, ezért kiépítésük feltétlenül szükséges. A belvíz és csapadékvíz védelem a város egyes területein kritikus kérdés (ezen elviekben javíthat a szennyvízhálózat kiépítése, tapasztalatok még nem álnak rendelkezésre). A város bízik abban, hogya kommunikált terveknek megfelelően a 2014-2020-as időszakban központi programok kerülnek majd megvalósításra a belvízvédelmi rendszerek fejlesztése érdekében.

4.3 Zöldfelületi hálózat (ökológiai folyosó) fejlesztése Békéscsaba erdősültsége alacsony fokú, miközben a klímaváltozásnak való kitettsége (felmelegedés) nagyon jelentős. Mindebből következik, hogyazöldfelületek nagyságának növelése, az erdősültségi fok növelése mind a városon belül, mind pedig a várost körülvevő véderdő formájában a közép távú időszak sürgető feladata. Az erőtelepítésen túl (amelybe társadalmi munka, közmunka és szociális szövetkezeteken keresztül egyéb társadalmi célú szervezetek is bevonhatók) szükség van a zöldfelületek öntözésének biztosítására, melyhez több lehetséges megoldást is érdemes megvizsgálni: a belvíz és csapadékvíz problémák komplex kezelésének segítségéve I (lokális tározók és vízvételi helyek kialakítása), fúrt kutak telepítése. Az erdősültségi fokot növelheti az élelmiszeripar feldolgozó kapacitásának növekedésére építő gyümölcstermesztés intenzitásának növelése, amely újabb gyümölcsfa ültetvényeket eredményezhet.

58

4.4 Környezettudatos életmód elterjesztése

Az energetikával, takarékos hulladék és vízfelhasználással kapcsolatos beruházások hatásfokát nagyban növeli, ha a lakosság és a városban működő vállalkozások környezettel kapcsolatos személete változik. Erre vonatkozóan az országos médiákban folyamatos az információáramlás, de a helyi élet minden területén (óvoda, iskola, közintézmények, közterületek, közösségi rendezvények) szükség van a környezettudatosság elmélyítésére.

3.2 Az egyes akcióterületeken a megvalósításra összefoglaló jellegű bemutatása

kerülő

fejlesztések

Az ITS beavatkozásainak egy jelentős része leghatékonyabban területileg koncentrált módon, az egyes beruházásokat területi összefüggésbe helyezve valósítható meg. A területi összefüggést az akcióterületi lehatárolás biztosítja, és egyben kijelöli a városfejlesztés területi fókuszpontjait.

3.2.1

Belvárosi akcióterület

A Belváros területén a 2007-2013-as időszakban két szakaszos rehabilitációs folyamat zajlott (zajlik) le, amely elsősorban közterületeket, parkolóházat, épületfelújításokat érintett. A belső városmag rehabilitációja azonban még nem teljes mértékű. Egyrészről vannak hiányzó fizikai elemek, másrészt a városrész által kínált szolgáltatások sem szerveződtek egységbe, sok a hiányzó vagy nem megfelelő funkciójú elem. A Belvárosi rehabilitáció harmadik ütemének részét képezheti pl: • •

• •

A magánkézben lévő Körös Hotel üres, leromlott épületének és környezetének felújítása, hasznosítása; (Forrás: GINOP, vagy önkormányzati forrás, vagy TOP) A Kossuth téren álló Evangélikus templom és környezete, valamint az evangélikus egyház több épületének részbeni felújítása és funkcióváltó hasznosítása (forrás: kormányzati forrás, TOP, GINOP); Közterületek, utak fejlesztése (pl. Szabadság tér, Posta-köz, Mednyánszky utca, Gyóni Géza utca, Kinizsi utca, stb.) (forrás: TOP); Piacfejlesztés a Belvároshoz kapcsolódó nyugati városrészben (forrás: TOP).

A terület megfelelő funkciókkal való megtöltése érdekében "Főutca" típusú szervezet és rendszer kialakítása javasolt, amelyben az önkormányzat mellett az egyéb szereplők (belvárosban lévő kereskedelmi egységek, jelentős munkáltatók, egyházak) részvétele is kívánatos. Ez a szervezet koordinálhatná a Belváros hasznosításával összefüggő kérdéseket (parkolás, nyitva tartás, portálok, helyiségbérlet), és motorja lehet a területen zajló eseményeknek, fesztiváloknak (pl. 2017: Luther 500 évforduló).

3.2.2

Berényi út mente

A Berényi út mentén (kitekintéssel a Szarvasi út menti területekre) szociális városrehabilitáció program megvalósítása javasolt. Népszámlálási adatok segítségével kell felmérni a szociális városrehabilitáció pontos célterületét, mert a Berényi és Szarvasi út menti területek nem teljes mértékben homogének, vannak a beavatkozások számára erősebben definiálható célterületek, és vannak olyanok, amelyek inkább a társadalmi/szoft programok kiterjesztésének jelentenek megfelelő hátteret. A program főbb elemei az alábbiak: Társadalmi programok: • •

Folyamatos jelenléten alapuló közösségi és egyéni szociális munka A hátrányos helyzetű családok számára (de nem csak nekik) jó minőségű és a sajátos helyi igényekre szabott nevelési szolgáltatás biztosítása már egészen kis kortól. Ennek érdekében

59

•

komplex kisgyermek szolgáltatás kialakítása, mely gyerekház jellegű (tehát szülős foglalkozások) és családi napközi szolgáltatást is nyújt, A Hajnal - Lenkey - Jázmin Utcai ÁMK Hajnal utcai óvodai telephely és a Békéscsabai Szent László Utcai Általános Iskola pedagógusainak képzés biztosítása alternatív pedagógia módszerekről

• • •

Családsegítő

szolgálat területi irodájának létrehozása Közösségi programok, gyermekeknek és fiataloknak, szabadidős programok stb. Mentálhigiénés, képessé tevő, képzési és foglalkoztatási programok.

Fizikai programok: •

• • • •

közösségi ház kialakítása (meglévő épületben) amely alkalmas a közösségi funkciók ellátására, illetve ahol a családsegítő területi irodája is működhet (a korábbi közösségi ház megszűnt, a Meseház kapacitása nem megfelelő erre a célra) - érdemes a környéken található már meglévő, de kihasználatlan önkormányzati ingatlan bevonása a célra (pl. köznevelési intézmény) Családi napközi, gyerekház jellegű programok befogadására alkalmas épület kialakítása Szabadtéri közösségi terek, játszótér, sportpark kialakítása Szükség szerint helyi utak felújítása, amennyiben a szolgáltatások elérhetőségét segítik A területen lévő szociális bérlakások felújítása, a bérlakás állomány növelése a legkevésbé szegregálódó területrészeken

A Szociális városrehabilitáció komplex programját (mind az infrastrukturális mind pedig a szoft programok tekintetében) a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program finanszírozhat ja. 3.2.3

Lencsési lakótelep

A Lencsési lakótelep népességszáma a legnagyobb a városban a lakótelepek közül, lakosságának korösszetétele pedig relatíve fiatal, így az esetleges változtatásokra fogékonyabb lehet. A lakótelep zöldfelületi hálózata, köz- és magánszolgáltatási színvonala magas szintű (kereskedelmi egységek, oktatási, kulturális intézmények jelenléte). A leglátványosabb problémát az épületek állapota jelenti, amelyeken szinte nem hagyott nyomot a 2000-es évek panelprogramja, elsősorban az önerő hiánya miatt. A 2014-2020-as időszakban uniós forrásból (visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatások kombinációjaként) ismét lehetőség nyílik nagyobb volumenű energetikai beruházások megvalósítására. A Lencsési lakótelepen mintaprogramként lehetne megvalósítani olyan komplex energetikai beruházást (akár ESCO jellegű, tehát megtakarítási garanciával rendelkező konstrukcióbanL amely kihasználja a lakótelep méretéből adódó előnyöket (több épület bevonása fajlagosan olcsóbb megoldást eredményez) és az épületek felújításán túl hatékonyabb energiaellátási rendszereket is létrehoz (pl. napenergia, földhő, termálhő hasznosítás több épületre kiterjedően). A város önkormányzata korábban is vizsgálta a termálhő hasznosításának lehetőségeit, de a visszasajtolás költségei miatt a megoldás nem tűnt hatékonynak. A technológia fejlődésével azonban új lehetőségek nyí/hatnak az alternatív energia hasznosítása terén, amelyet egy minta projekt keretében érdemes ismét vizsgálat alá venni. Az épületek állaga mellett a közterü letek tekintetében jelentkezik igény a lakosság részéről, amely a különböző életkoroknak, speciális igényeknek megfelelő közösségi színterek létrehozását, folyamatos karbantartása mechanizmusainak megteremtését igényli. Ugyancsak felmerült a lakótelep központjában wifi-hálózat kiépítése, illetve a városban jóformán még nem létező térfigyelő kamera rendszer létrehozása. A lakótelep élénk civil közösségei, közösségi infrastruktúrája (pl, közösségi ház) jó kiindulópontot jelenthetnek a lakosság bevonására épülő közterület, közösségi infrastruktúra fejlesztési program kidolgozásához. A mintaprogram tervezésében, az egyes lakóközösségek szervezésében az önkormányzatnak jelentős gesztor szerepe lehet, mely azért lenne kívánatos, hogy egyrészt a tervezés egy közös koncepció

60

mellett történjen, és minél több lakóközösség bevonására kerülhessen sor. Ugyanakkor a mintaprojekt tervezésére célszerű egy helyi akciócsoport létrehozása, mely mind a tervezésben, mind a végrehajtásban jelentős szerephez juthat (különösen, ha sikerül a TOP-n belüli ún. CLLD forrásra is pályázni) . A mintaprogram finanszírozásának forrásai a közterek, közösségi terek vonatkozásában a TOP (közösség vezérelt kezdeményezések), az energetika vonatkozásában pedig a KEHOP.

3.2.4

CsabaPark

A CsabaPark, parkerdő térségében új rekreációs, turisztikai zóna van kialakulóban, amely a 20072013-as időszakban már számottevő fejlődésen ment keresztül (CsabaPark Látogató- és Rendezvényközpont, Munkácsy Hotel, Parkerdő rekonstrukció). A város stratégiai döntése, hogya 2014-2020-as időszakban nem kíván a turisztikai fejlesztések körében teljesen új potenciált kiépíteni (pl. bányatavak fejlesztése a Jaminai városrészben, amely teljes mértékben még nem ismert beruházási kockázatot jelentene), hanem a CsabaParkban megkezdett fejlesztéseket kívánja minél komplexebbé, teljeskörűbbé tenni. A 2014-2020-as időszak során az elindult fejlesztések segítségéve I a városrészben mind a helyi lakosok mind pedig a turisták számára élményként szolgáló, és egyben pénzügyileg is fenntartható, önálló brandként beazonosítható szabadidős centrum jön létre. A soron következő fejlesztések magunkban foglalhatják pl: • • • • •

A parkerdőben kalandpark kialakítását, Szálláshely kínálat bővítését, Belső közlekedési rendszer kialakítását (pl. kisvonat), Sétáló- és futóutak, tanösvények kialakítását, Megépített domb és csónakázótó infrastruktúrájának fejlesztését.

A CsabaPark területén történő, önkormányzat által vezérelt turisztikai beruházások alapvető forrása a TOP.

3.2.5

Élővíz-csatorna mente

Az Élővíz-csatorna mente a városon belül egy összefüggő rekreációs zóna. A 2007-2013-as időszakban a vízminőség javításával kapcsolatosan jelentős beruházások történtek, amelyek látható változásokat eredményeztek. A Csatorna mentén a belvárosi részeken kiépített gyalogos és kerékpárút található, ennek ellenére nem mondható, hogya Csatorna teljes tengelyében meg tudna jeleníteni egy komplex szabadidős kínálatot. Ennek elérésére a 2013-2020-as időszakban az alábbi beavatkozások javasoltak: •

•

•

•

További vízminőség javítás (A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság tervez egy több élővizet is magában foglaló rehabilitációs projektet. Ugyanakkor a csatorna "jó ökológiai állapotának elérésére" vonatkozóan a víztest állapotának nem megfelelő ismerete miatt acéldátum 2027-re tolódott el. A megvalósítás forrása kormányzati forrás és/vagy ágazati operatív program) és gyalogút továbbfejlesztése, a csatorna mindkét partja A kerékpárút megközelíthetőségének biztosítása. (A Körösök menti kerékpárút hálózathoz való kapcsolódás.) A beavatkozások forrása a TOP. Egészségturisztikai fejlesztések a Réthy Pál kórház bevonásával, esetleg az István Malom használaton kívüli épületének és telkének részbeni felhasználásával. A beavatkozás lehetséges forrása az EFOP, a GINOP és a magánberuházó saját forrásai. A Gőzmalom tér és a Széchenyi Liget rendezése. A beavatkozás forrása a TOP.

61

3.3 Az új tervezési-végrehajtási megoldások alkalmazása a Stratégiában 3.3.1

Integrált Területi Beruházás

Az Integrált Területi Beruházás (ITB) olyan (jó esetben több operatív programból finanszírozott) projektcsomag, amely esetünkben a megyei jogú város integrált stratégiájában kialakított, egymással tematikus vagy területi kapcsolatban lévő egyedi projekteket egy egységgé szervezi. Békéscsaba ITS-e esetében az egyes tematikus célokhoz rendelt részcélok beavatkozási csomagja, valamint az akcióterületi projektcsomagok egyaránt értelmezhetők ITB-ként. Az országos tervezés egyik alapkérdése éppen az, hogy mekkora szabadságot kaphat a város ezen projektcsomagok feletti döntésben, a pénzügyi keretek kezelésében. A tervezés jelen állása szerint a Terület és Településfejlesztési Operatív Program tekintetében Békéscsaba városának dedikált forrás áll re nde Ikezésé re nevesített progra mcsomagja i na k fi na nszí rozásá hoz.

3.3.2

Közösségvezérelt Helyi Kezdeményezések

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (4. változat) megfogalmazásában Közösségvezérelt Helyi Fejlesztések révén "olyan kísérleti közösségvezérelt kezdeményezésen alapuló fejlesztések fognak megvalósulni ERFA és ESZA források összehangolt felhasználásával, amelyek elősegítik a városok közösségeinek fejlődését, illetve az egyes szektorok szorosabb együttműködését. A fejlesztési elképzelések magvalósítására CLLD szervezetek által kidolgozott közösségvezérelt stratégiákkal lesz lehetőség indulni." .. "A helyi közösségeket a helyi akciócsoportok (HACS-ok) képviselik, ezért a helyi nyilvánosságot és a magánszektor társadalmi-gazdasági érdekeit képviselő tagokból kell állniuk (vállalkozók és szövetsége i k, önkormányzat, helyi lakossági csoportok (például kisebbségek, idősek, férfiak/nők, ifjúság, vállalkozók stb.), civil szervezetek egyaránt tagok lehetnek. Döntéshozatali szinten, a szavazati jogok tekintetében, egyik érdekszféra (önkormányzati, vállalkozói, civil) képviseleti aránya sem rendelkezhet 49 százalékot meghaladó hányaddal." A helyi akciócsoportoknak helyi fejlesztési terveket kell majd kidolgozniuk (előre láthatóan 2015 végéig, amennyiben az akciócsoportokat 2014 végéig ki lehet választani - és legkésőbb 2017. december 31-ig el kell fogadni a stratégiákat). "A HFS megalkotására való pályázati felh ívásnak tartalmaznia kell, hogy alaponként milyen szintű finanszírozása várható a CLLD-nek és országosan hány stratégiát szeretnének elfogadni." A több körös fejlesztés folyamán a stratégiák finomítására mód nyílik. A helyi fejlesztési stratégiáknak minden releváns fejlesztési területet fel kell ölelniük (gazdaság, társadalom, környezet). Közösségvezérelt Helyi Fejlesztés révén tehát a szereplők széles rétegét lehet integrálni, és érdekeltté tenni. Több típusú fejlesztés megvalósítása képzelhető el ilyen módon a jelenlegi Terület- és Településfejlesztési Operatív Program alapján, pl: • •

Közösségfejlesztés és annak nyomán létrejövő kulturális és közterületi fejlesztések. Sokszereplős gazdaságfejlesztés, pl. Belvárosi rehabilitációs és turisztikai célú tematikus és akcióterületi beavatkozások: a magánerős törekvések becsatornázása, érdekeltté tétele koordinált fejlesztési akció keretében. Mezőgazdasági/élelmiszeripari fejlesztések, termelői integrációk kialakítása közösségi részvétellel.

62

3.4 A településfejlesztési akciók összehangolt rendszere célkitűzés

Tematikus célok

Részcélok (beavatkozási projektcsomagok tematikája)

Kulcsprojektek (a beavatkozási projektcsomagok legfontosabb elemei)

Kapcsolódó EU prioritás

TC 1. A gazdasági teljesítmény növelése és a versenyképesség javítása elsősorban helyi és térségi

1.1 A város elérhetőségét segítő alapinfrastruktúrák fejlesztése

1. 44-es autóút Kondoros-Békéscsaba szakasz (felelős: kormányzat, forrás: kormányzat) 2. Békéscsaba-Arad közti közvetlen (50 km-en belüli) közúti kapcsolat megteremtése (felelős: kormányzat, forrás: kormányzat)

Fenntartható közlekedés/szállítás (7b),

1.2 Vállalkozási tevékenység erősítése a

1.

Hűtőház

Kutatás és innováció (lb), Kis- és középvállalatok versenyképessége (3c), Foglalkoztatás és munkaerő mobilitás (Ba), Oktatás (lOd)

1.

Körösök-menti együttműködés (marketing, hálózati fejlesztések) (felelős: városi önkormányzat, forrás: TOP, magánforrás és GINOP) Egészségturisztikai fejlesztések (felelős: Réthy Pál kórház, forrás: magánforrás, GINOP és EFOP) Sportturisztikai fejlesztések (felelős: városi önkormányzat, forrás: kormányzat) Tematikus utak és látványosságok (Munkácsy, örökségturizmus) (felelős: városi önkormányzat, forrás: TOP) CsabaPark továbbfejlesztés (fele l ős: városi önkormányzat, forrás: TOP) 4* szálloda építése (felelős: magánszféra, forrás: magánforrás és GINOP)

Kis- és középvállalatok versenyképessége (3c) Foglalkoztatás és munkaerő mobilitás (Ba), Oktatás (lOd)

erőforrásokra

mezőgazdaság/élelmiszergazda-

támaszkodva

ság terén 1.3 Turisztikai potenciál fejlesztése

létrehozása (felelős: városi önkormányzat, forrás: kormányzat, magánforrás és GINOP) 2. Mezőgazdasági-élelmiszeripari klaszterek kialakításának támogatása (pl. "Kolbászklaszter", "pálinkaklaszter") (felelős: városi önkormányzat, agrárkamara, forrás: TOP*, magánforrás és GINOP)

2. 3. 4. 5.

6.

TC 2. Vonzó városi életminőség

és beruházási

1.4 Potenciállal rendelkező egyéb iparágak flexibilis kiszolgálása

1.

Északi Ipari park további infrastruktúra fejlesztése (felelős: városi önkormányzat, forrás: TOP) 2. Inkubációs tevékenység feltételeinek megteremtése (felelős: városi önkormányzat, forrás: TOP) 3. Közvetítés a gazdaságfejlesztés háttérszolgáltatásai irányában (pl. szakképzés, pénzügyi szolgáltatások, piacrajutás) (felelős: városi önkormányzat, forrás: TOP, EFOP)

Kutatás és innováció (lb) Kis- és középvállalatok versenyképessége (3c, d, e), Információs és kommunikációs technológiák (2d), Foglalkoztatás és munkaerő mobilitás (Ba), Oktatás (lOd), Hatékony közszolgáltatás (He)

2.1 Megyeszékhely funkciók megtartása és erősítése

1. Belváros rehabilitáció III. üteme (felelős: városi önkormányzat, forrás: TOP) 2. Jókai színház energetikai felújítása (felelős: városi önkormányzat, forrás: TOP) 3. Megyei Könyvtár épületének energetikai felújítása (forrás: TOP)

Kutatás és innováció (lb, ld), Kis- és középvállalatok versenyképessége (3c), Hatékony közszolgáltatás (Ha), Oktatás (lOe)

kia lakítása

2.2 Közösségi szolgáltatá-

2.2.a Köznevelési szolgáltatások és infrastruktúra

1. Óvoda i férőhelyek számának növelése és a jogszabályban előírt működési feltételek megteremtése (felelős: városi önkormányzat, forrás: TOP) 2. Duális képzési rendszer megszi lárdítása (felelős: KUK, forrás: EFOP)

Oktatás (10a, d), Hatékony közszolgáltatás (Ha),

sok és intézményrendszer helyi igényeknek megfelelő

fejlesztése

2.3 Helyi közlekedési rendszer modernizálása

TC 3. Társadalmi integráció és ada ptációs-készség

fejlesztése 2.2.b Egészségtudatos életmód és a szükséges infrastruktúra biztosítása

1. 2. 3. 4.

Jaminai egészségközpont létrehozása (felelős: városi önkormányzat, forrás: TOP) Gerlai rendelő felújítása (felelős: önkormányzat, forrás: TOP) Lencsési alapellátási komplexum felújítása (felelős: magántulajdonosok, forrás: magánforrás) Sportuszoda kialakítása a sportpályák környezetében vagy az Árpád fürdő területén (felelős: városi önkormányzat, forrás: kormányzat)

Hatékony közszolgáltatás (lla)

2.2.c A szociális háló hatékonyságának javítása

1. Bölcsődei férőhely bővítés (felelős: városi önkormányzat, forrás: TOP) 2. Bérlakás állomány növelése (felelős: városi önkormányzat, forrás: TOP és önkormányzati forrás) 3. Hajléktalan ellátó intézmény teljes rekonstrukciója (felelős: önkormányzat, forrás: TOP)

Szegénység elleni küzdelem és társadalmi felzárkóztatás (9a, d), Hatékony közszolgáltatás (lla)

2.2.d Sokszínű közösségi és kulturális élet biztosítása

1. A Tudás-Élmény-Közösség-Alkotás közösségi művelődési formák továbbfejlesztése, családbarát, akadálymentes programok, kulturális szolgáltatások létrehozása (felelős: városi önkormányzat, forrás: TOP, közösségvezérelt kezdeményezések)

Hatékony közszolgáltatás készségfejlesztés (lla,d), Szegénység elleni küzdelem és társadalmi felzárkóztatás (9i),

2.3.a Városi közösségi közlekedés optimalizálása

1. Környezetbarát járművek forgalomba állítása szolgáltató, forrás: IKOP)

Fenntartható közlekedés/szállítás (7c),

2.3.b Kerékpáros hálózat fejlesztése

1. A fő kerékpárút hálózat egységes rendszeréhez szükséges rövid szakaszok megépítése (fe l elős önkormányzat, forrás: TOP)

2.3.c Belterületi úthálózat fejlesztése

1.

(felelős:

tömegközlekedési

Munkaerőpiaci vonzáspontokat kiszolgáló útfejlesztések (pl. Építők útja, Fürjesi út) (felelős: önkormányzat, forrás: TOP)

(felelős:

3.1 Szegregálódó városi területek rehabilitációja

1. Szociális városrehabilitáció a Berényi út menti térségben önkormányzat, forrás: TOP)

városi

3.2 Leszakadó társadalmi csoportok felzárkóztatása

1. Leszakadó családok gyerekeinek hátránykompenzáló komplex programja (gyerekszegénység elleni program, oktatási, közösségi stb. programok) (felelős: városi önkormányzat, KUK, forrás: TOP - különös tekintettel a Közösségvezérelt Kezdeményezések lehetőségére - és EFOP) 2. Foglalkoztatást elősegítő programok (felelős: városi önkormányzat, Munkaügyi Központ, forrás: TOP és EFOP)

erősítése

Fenntartható közlekedés/szállítás (7c)

Fenntartható közlekedés/szállítás(7a)

Foglalkoztatás (Be,f)' Szegénység elleni küzdelem és társadalmi felzárkóztatás (9b), Hatékony köz-szolgáltatás (lla,d), Oktatás (lOd) Kis- és középvállalatok versenyképessége (3c), Foglalkoztatás Munkaerő mobilitás (Be, f), Szegénység elleni küzdelem és társadalmi felzárkóztatás (9d,e,i), Oktatás (lOd), Hatékony közszolgáltatás (11d),

64

3.

TC 4. Ökológiai fenntarthatóság

"Kilátóközpont" létrehozása az önkormányzati, állami, civil szolgáltatók és az érintettek részvételével, ágazatközi együttműködéssel a krízishelyzetek megelőzése, forrás: TOP - különös tekintettel a Közösségvezérelt Kezdeményezések lehetőségére

3.3 Külterületek ellátottsági szintjének javítása

1. Egyedi (nem hálózatba kapcsolt) infrastruktúra elemek kiépítése, pl. napelemes közvilágítás kiépítése (felelős: önkormányzat, forrás: KEHOP) 2. Tanyasi mezőgazdaság hatékonyságának, jövedelemtermelő képességének növelése (felelős: városi önkormányzat, agrárkamara, forrás: Tanyaprogram, Vidékfejlesztési Program)

Szegénység elleni küzdelem és társadalmi felzárkóztatás (9a,d), Hatékony közszolgáltatás (11a)

4.1 Energetikai fejlesztések

1. Közintézmények energetikai fejlesztése (hatékonyság alapú projektcsomag) (felelős: városi önkormányzat, KUK, forrás: TOP és KEHOP) 2. Termelő, szolgáltató egységek energetikai korszerűsítése (felelős: magánszféra, forrás: KEHOP, GINOP) 3. Lakóépületi energetikai mintaprojekt a Lencsési lakótelepen (felelős: városi önkormányzat, forrás: KEHOP) 4. Energiatakarékos közvilágítás kiépítése (felelős: városi önkormányzat, forrás: KEHOP)

Kutatás és innováció (lc), Kis- és középvállalatok versenyképessége (3), Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság (4b,c,e,g), Klímaváltozással kapcsolatos átállás (Sa),

4.2 Ivóvíz, csapadékvíz- és szennyvízhálózat korszerűsítése

1. A legnagyobb lakósűrűségű, szennyvízhálózattal el nem látott területeken a szolgáltatás kiépítése (felelős: városi önkormányzat, forrás: KEH OP) 2. A leginkább leromlott vízvezeték rendszerek rekonstrukciója (felelős: városi önkormányzat, forrás: KEH OP) 3. A hiányos városi csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése (felelős: városi önkormányzat: forrás: TOP)

Kutatás és innováció (lc), Klímaváltozással kapcsolatos átállás (Sa), Környezetvédelem (6b,e)

4.3 Zöldfelületi hálózat (ökológiai folyosó) fejlesztése

1.

4.4 Környezettudatos életmód elterjesztése

1. Környezeti nevelés az iskolákban és óvodákban KUK, forrás: TOP és KEHOP)

erősítése,

klímaváltozás elleni küzdelem

Erdősültség (felelős:

növelése (ökológiai igények és városszerkezeti lehetőségek szerint) városi önkormányzat, forrás: TOP) (felelős:

városi önkormányzat és

Klímaváltozással kapcsolatos átállás (Sa), Környezetvédelem (6d) Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság (4h), Klímaváltozással kapcsolatos átállás (Sa), Környezetvédelem (6c)

*A város önkormányzata által megvalósítandó kulcsprojektek elsődleges finanszírozási háttere a Békéscsaba számára a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban dedikált közvetlen forrás, valamint a Békés megye számára gazdaságfejlesztési célokra elkülönített forrás város által felhasználható része.

65

3.5 A beavatkozások ütemezésének logikája A beavatkozások pontos ütemezése egyelőre nem lehetséges, mert a megvalósítás erősen kötődik az uniós források rendelkezésre állásához, illetve a források pontos felhasználási feltételeihez, amelyek az operatív program készítésének jelen szakaszában még nem tervezhetők pontosan. Mindezek mellett néhány alapelvet a fejlesztések végrehajtásának ütemezésével kapcsolatosan meg lehet fogalmazni:

1.

Békéscsaba megyei jogú város önkormányzata a kulcsprojektek végrehajtását tekinti a források felhasználása szempontjából, azaz minden tematikán belül ezen beavatkozások élveznek elsőbbséget az uniós források felhasználása során. Vannak olyan beavatkozások, amelyek végrehajtását részletes tervezés, a megvalósíthatósági lehetőségek vizsgálata kell, hogy megelőzze, mert a megfelelő döntési alternatívák nem állnak még rendelkezésre: pl. az energetikai felújítások hatékonysági elveken nyugvó preferencialistája, a Lencsési mintaprogram műszaki és szervezeti alternatívái, erdőtelepítési program megvalósítási lehetősége i, csapadékvíz-belvíz elvezetési és tárolási rendszerek műszaki alternatívái. Az akcióterületi programok részletes tartaimát ugyancsak megvalósíthatósági tanulmány keretében kell vizsgálni, az egyes beavatkozások egymásrahatását, a potenciális szereplők együttműködésének kereteit meg kell határozni. Vannak olyan beavatkozások, amelyek esetében a tervezés szervezeti rendszerét is létre kell hozni a programok részletes meghatározása előtt, pl. közösségvezérelt kezdeményezések szervezeti háttere, az élelmiszeripari klaszterfejlesztés szervezeti háttere. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) önálló projektcsomagot kíván a város önkormányzatának kezébe helyezni. A program részletes tartalmáról, az önkormányzat és az egyéb szervezetek szerepéről a 2014 év folyamán további tárgyalások várhatók. Ezen belül kerül részletezésre a TOP-ból finanszírozandó projektek lehetséges ütemezése. Az ágazati operatív programok ugyancsak formálódóban vannak, ezek jelentik majd a legjelentősebb forrást a várost érintő nagyléptékű ágazati fejlesztések (pl. autóút hálózat, belvízelvezetés, öntözési infrastruktúra) valamint a város gazdasági szervezetei és civil szervezetei számára. A város önkormányzata ezen források felhasználását, lehívását kevéssé tudja befolyásolni, arra azonban a város a 2014-20202-as időszak folyamán figyelemmel kíván lenni, hogy az olyan ágazati operatív programból történő fejlesztések, amelyek önkormányzati előkészítést igényelnek (pl. lakossági energetikai projektek, gazdasági klaszterekhez köthető projektek, társadalmi felzárkóztatást elősegítő projektek), a pályázati kiírások időszakára már megfelelő előkészítettségi fokkal rendelkezzenek. Ehhez Békéscsaba önkormányzata az érintett szereplőkkel az ITS programcsomagjai mentén fenn kívánja tartani a kapcsolatot. elsődlegesnek

2.

3.

4.

5.

6.

4 Antiszegregációs Program 4.1 Helyzetértékelés a szegregációs problémák szempontjából 4.1.1

Társadalmilag leromlott területek

A 200l-2013-as időszak szegregátum definíciója szerint nem volt szegregáit, vagy szegregációval 3 veszélyeztetett lakóterület Békéscsabán. A szegregációs mutató korábbi határértéke szerint a KSH a 201l-es népszámlálási adatok alapján sem határolt le szegregált területet. Azonban a jelen uniós programozási időszakra (2014-2020) vonatkozóan a KSH jelenleg végzi a szegregációs mutató felülvizsgálatát (mely várhatóan a mutató változását fogja jelenteni, legalább a mutató határértékének tekintetében), éppen ezért még nem lehet pontosan meghatározni, hogy van-e szegregátum, vagy szegregációval veszélyeztetett terület a városban. A szegregált területeket mutató szegregációs térkép hiányában a helyzetelemzés során egyelőre az előző ASZT-ben meghatározott társadalmilag leromlott területek jelenlegi helyzetét vizsgáljuk meg, illetve a városrészekre (és azoknál már kisebb egységekre) meglévő 201l-es adatok alapján határozzuk meg azokat a területeket, melyeken a társadalmi problémák koncentrációja magasabb. A 2007-2013-as időszakra szóló ASZT az alábbi területeket jelölte meg, mint társadalmilag alacsony presztízsű területek: Zártkertek:

Az ún. zártkertes részek közül a Kenderföldeket és az Almáskerteket emelte ki a korábbi ASZT mint olyan területeket, ahol a szegregációs mutató egy-egy kisebb területen meghaladja határértéket: mindkét zártkertes részen 1-1 ilyen lakótömb volt, azonban egyik helyen sem érte el alakosságszám az 50 főt. A zártkertes területeket érintő mobilizációs folyamatokat az alábbiakban összegzi az anyag: a zártkertes részek beépítése a lO-es években kezdődött meg, eleinte főként nyaralókkal, majd később már engedélynélküli nagyobb, lakhatásra alkalmas házakkal. A területek egyre inkább lakóhelyül is szolgáltak, egyre több család költözött ki véglegesen. A társadalmi összetétele vegyes volt, mind jobb módúak, mind pedig szegényebb családok kiköltözése jellemző volt. Egyes zártkertes területek városhoz közeli részének belterületbe vonása a 90-es évek közepén történt meg, ezután a belterületbe vont területek beépítése felgyorsult és jellemzően inkább középosztálybeliek választották lakóhelyül ezeket a területeket. Annál is inkább mivel a belterületbe vonással az ingatlanok árai emelkedtek. Berényi út menti tömb (Berényi út 69-73, Lenkey u 24-26, Józse! u 12-24, Dessewffy u 11)

A korábbi ASZT a helyszíni bejárás alapján megállapította, hogyalakótömb beépítése és társadalmi összetétele vegyes: találhatók újépítésű házak is, akárcsak régebbi leromlott épületek. A segélyezési adatok magas rendszeres gyermekvédelmi kedvezményesetszámot mutattak alakosságszámhoz képest, és kisebb mértékben más segélyezési forma is megjelenik. A lakossága 200B-ban 62 fő volt. Az akkori tapasztalatok alapján tehát egy társadalmilag vegyes lakótömb körvonalazódott, melyben vannak veszélyeztetett családok is. Franklin utcai szociális bérlakások

Az egy tömbben lévő, 1993-ban épült 40 db szociális bérlakást nem hozta ki a 200l-es népszámlálási adatok szegregátumként, vagy veszélyeztetett területként. Ugyanakkor a korábbi ASZT megemlíti,

3 A 2007-2013-as időszakban szegregátumnak számított az a lakóterület, ahol a legfeljebb iskolai végzettséggel és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktívkorúak (15-59 éves) aránya (szegregációs mutató) eléri az 50%-ot és a területen élők száma legalább 50 fő . Míg szegregációval veszélyeztetett területnek az számított, ahol a szegregációs mutató értéke legalább 40% és 50%-nál kevesebb volt.

67

mint olyan területet, ahol az alacsonyabb státuszú, jövedelmű családok koncentrációja magas. A 2008-as válság kedvezőtlen hatását is jelzi, mint kockázati tényezőt: a munkalehetőségek további beszűkülése miatt tovább romolhat(ott) a szociális bérlakásban élők helyzete, továbbá a válság hatására nőtt a szociális bérlakások iránti kereslet is.

Helyzetkép a 201l-es népszámlálási városrészi adatok alapján

A 201l-es népszámlálási adatok alapján a legrosszabb státuszú lakóterületként alapvetően három városrészi terület mutatkozott: ezek a Szarvasi úti és a Berényi úti kertvárosok, illetve aBelvárostól délre eső kertvárosias övezet. Ezek mellett még a külterületek egészére jelez kedvezőtlenebb mutatókat, illetve sokkal kisebb mértékben a kis lakosságszámú Almáskertekre. Több mutató szerint is ezekben a városrész egységekben, illetve területi típusokon a legkedvezőtlenebbek a rossz társadalmi státuszt jelző mutatók: képzettségi, foglalkoztatottsági és aktivitási mutatók. Az alábbi táblázat mutatja a szóban forgó öt városrész, illetve területtípus (külterületek) társadalmi státuszát. A három kertvárosi városrész szinte minden kategóriában a legrosszabb mutatókkal rendelkezik: itt a legmagasabb az alacsonyan képzettek és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők arány az aktívkorúakon belül, a foglalkoztatottak aránya pedig szintén a legalacsonyabb. A népszámláláskori munkanélküli ráta is ezekben a városrészekben hozza a legmagasabb értékeket, és bár az egyes mutatók eltérőek a három városrész esetében, a három városrész leromlottsági szintje közel azonos. A külterületek átlagosan alacsony státuszát mutatja, hogy az alacsony iskolai végzettségű és az alacsony presztízsű foglalkozással rendelkezők aránya itt a legmagasabb, ugyanakkor a munkanélküliséggel kapcsolatos mutatóik kedvezőbbek, mint a belső alacsony státuszú városrészeké. Az Almáskertek társadalmi pozíciója még a külterü leteknél is kedvezőbb, ami azt jelenti, hogya társadalmi Ieszakadással érintettek koncentrációja nem magas ezen a területen. A három legrosszabb helyzetű városrész a város teljes lakosságának 8,7%-át teszi ki, míg a külterületeken a város lakosságának 4%-a él.

68

27. Tábla: Az alacsony státuszú városrészek, lakóterületek társadalmi mutatói Városi átlag

Belvárostól kertváros

%

%

D-re

átlagtól eltérés

Szarvasi ke rtvá ros %

úti


Berényi úti kertváros

Almáskertek

Egyéb külterület

%

%

%



átlagtól való átlagos eltérés


általános iskolai Legfeljebb végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

9,0

14,9

5,9

14,9

5,9

15,3

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

38,4

43,9

5,5

44,4

6,0

49,9

11,5

39,0

0,6

43,2

4,8

4,7


56,9

51,5

-5,4

50,0

-6,9

45,9

-11,0

55,2

-1,7

53,3

-3,6

4,7

aránya Munkanélküliek ráta) (munkanélküliségi Munkanélküliek Számítás: számai (Munkanélküliek+foglalkoztatottak száma)

12,0

18,6

6,6

16,6

4,6

16,6

4,6

12,3

0,3

15,7

3,7

2,4

21,7

36,1

6,2

38,7

8,8

38,6

8,7

54,0

24,1

41,0

11,1

7,7

128

2453

6,3

13,0

4,0

16,0

7,0

3,0

Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya kategóriájú 2011-ben (7,8,9 foglalkoztatási főcsoportúak/foglalkoztatottak)

Lakosság szám (fő) Városrész/terület lakosságának aránya a város teljes lakosságához képest (%) Alacsony komfortfokozatú aránya (%)

1146

62050

100

1,8

5,6%

6,6%

1416

2866

4,6

0,2

2,3

-

4,0

lakások

Forrás: KSH, Népszámlálás 2011, ITS adatszolgáltatás

1

-

12,5%

. _ .... ~'-~__

.

-

10,6%

_ _.....

5

- - - - -

-

30,9%

25,3

32,4%

26,8

A városrészek társadalmi helyzete a segélyezési adatok alapján A segélyezési adatok vizsgálata túlnyomórészt megerősíti a népszámlálási adatok alapján mért eredményeket, vagyis a három legalacsonyabb státuszú belső városrészben és a külterületeken élő háztartások az átlagosnál nagyobb arányban részesülnek segélyezésben. Ugyanakkor mutatkozik némi ingadozás is, míg a Belvárostól délre eső kertvárosias övezet minden segélyezési kategóriában a legmagasabb arányokat mutatja, addig a Berényi úti kertvárosban a foglalkoztatás helyettesítő támogatás, míg a Szarvasi úti kertvárosban a lakásfenntartási támogatás aránya viszonylag alacsonyabb. Az adatok a két külterületen lévő településegység, Fényes és Gerla, alacsony státuszát is igazolják, az itt lévő háztartások szintén jelentős arányban segélyezettek. A legnagyobb városrészben, Jaminában (a nyugati kertváros nélkül) is az átlagosnál magasabb a háztartások segélyezési aránya, ami a városrész alacsony státuszát mutatja (a magas arány azért is szembeszökő, mert ez a legnépesebb városrész!). 28. Tábla: A városrészek segélyezési adatai (2011) városrész

LFT-ben

részesülők

részesülők

részesülők

számaI

számaI

számaI

háztartáso k száma



LFT-ben

RGYK-ban

részesülők

részesülők

részesü lők

száma

száma

száma

(fő)

(fő)

(fő)

(%)

(%)

(%)

1. Belváros

69

133

129

2480

2,8

5,4

5,2

2. Belvárostól nyugatra eső nagyvárosias 3. Belvárostól északra eső kisvárosias 4.1 Észak-keleti kertváros - Vandháti úti kertváros Észak-keleti 4.2 kertváros - Oncsa kertek, Béke kertek kisvárosi 5.1 Keleti övezet

148

396

298

5303

2,8

7,5

5,6

32

74

52

1303

2,5

5,7

4,0

19

37

34

636

3,0

5,8

5,3

13

21

38

455

2,9

4,6

8,4

23

36

33

1228

1,9

2,9

2,7

17

49

83

777

2,2

6,3

10,7

6 Lencsési lakótelep

102

267

217

3322

3,1

8,0

6,5

7.1 Penza lakótelep

15

28

26

499

3,0

5,6

5,2

7.2 Belvárostól délre kisvárosias 7.3 Belvárostól délre eső kertvárosias úti Szarvasi 8.1 kertvárosias övezet úti Berényi 8.2 kertvárosias övezet

23

56

41

800

2,9

7,0

5,1

31

62

61

493

6,3

12,6

12,4

63

100

170

1260

5,0

7,9

13,5

27

78

86

588

4,6

13,3

14,6

8.3 Mokry lakótelep

5

13

5

238

2,1

5,5

2,1

Jamina (Nyugati 9. kertváros kivételével)

211

446

448

5070

4,2

8,8

8,8

9.2 Jamina nyugati kertváros 10.3 Almáskertek

14

27

13

331

4,2

8,2

3,9

2

4

6

60

3,3

6,7

10,0

17

64

64

733

2,3

8,7

8,7

12. Fényes

15

26

15

282

5,3

9,2

5,3

13. Gerla

29

65

54

551

5,3

11,8

9,8

16. Külterület

52

130

148

996

5,2

13,1

14,9

5,3+5,4 Keleti kertek és

háztartások száma (db)

FHT-ban

FHT-ban

RGYK-ban

Kastély-szőlők

eső

11.

Mezőmegyer

címnélkül/ más 6 1 településen Város összesen/ városi 933 7,7 2112 2022 27405 3,4 7,4 átlag Rövidítések: FHT- foglalkoztatást helyettesítő támogatás, LFT- lakásfenntartási támogatás, RGYK-rendszeres gyermekvédelmi kedvezménl. Forrás: Békéscsaba MJV Polgármesteri Hivatala és KSH, Népszámlálás, 2011

A 2007-2013-as ASZT-ben megjelölt területek jelenlegi állapota: •

•

•

•

4.1.2

Almáskertek és Kenderföldek: a 201l-es népszámlálási adatok alapján nem tekinthető szegregátumnak vagy veszélyeztetett területnek egyik terület sem. Az Almáskertek, bár az adatok szerint alacsonyabb társadalmi státuszú terület, a társadalmi problémák koncentrációja nem magas. (Inkább az épületállomány minősége kritikus) Külterületek: a külterület egészének a státusza alacsony, de a városban nem a legrosszabb. A társadalmi problémák térben nem koncentrálódnak a rendelkezésre álló információk szerint: bár a népszámlálási adatok a külterületeken térben nem ábrázolhatók, az interjúk nem mutattak külterületi sűrűsödési pontokat. Az önkormányzat jelentős figyelmet fordít arra, hogyakülterületen élők életkörülményeit javítsa, igényeiket kielégítse. Megszervezte a tanyagondnoki szolgálat működtetését, a közbiztonsági programot működtet, mely a mezőőrök, rendőrség és a tanyagondnokok fokozott együttműködésén alapul és a közfoglalkoztatási programok keretében olyan tevékenységeket szervez, melyek az infrastrukturális körülményeket és a környezeti minőséget javítják. Berényi úti tömb: a 201l-es népszámlálási adatok sem szegregátumként, sem veszélyeztetett területként nem jelölték meg (ez a határértékek változtatásával a jövőben változhat). Ugyanakkor a terület státuszmutatói a legalacsonyabbak közt vannak a városban. Franklin utcai bérlakások: a bérlakások területét a 201l-es Népszámlálás sem mutatta szegregátumnak (ez a határérték változása nyomán még változhat), a bérlakások felújítása a szociális városrehabilitáció részét képezte.

Közszolgáltatások működése a társadalmi leszakadás és a térbeli szegregáció megakadályozása szempontjából

Szociális ellátások és szolgáltatások A szociális alapellátások széles köre elérhető Békéscsaba városában. A szociális szolgáltatásokat a Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ és a Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény nyújtja, illetve számos civil és egyházi szervezet vesz részt az ellátások biztosításában. Alapvető tendencia, hogy az ellátottak száma nőtt a legtöbb alapszolgáltatás és nappali ellátást nyújtó szolgáltatás tekintetében. A tanyagondnoki szolgáltatás, mely a külterületek szempontjából fontos szolgáltatás, 200g-ben került kialakításra, tevékenységei közé tartozik a gyermekek rendszeresen iskolába szállítása. Az étkeztetés és a házi segítségnyújtás ellátottainak száma is dinamikusan nőtt az elmúlt években, nem utolsó

A táblázatban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetében a támogatásban részesített gyermekek száma és nem háztartások száma van megjelenítve. Éppen ezért a támogatás és a háztartások számának aránya elméleti arányt mutat, hiszen gyakran egy háztartásban több gyerek is részesül a támogatásban, ezért a valós arányajelzettnél alacsonyabb. A mutató ugyanakkor jól mutatja, hogy mely városrészben magasabb a rászorultabb gyermekek aránya.

4

71

sorban a nem önkormányzati szolgáltatók szolgálatatot az Evangélikus Egyház működtet).

belépésének

köszönhetően

(két tanyagondnoki

A civil szervezetek által ellátott szolgáltatások a közösségi ellátás (pszichiátriai és szenvedélybetegek részére), és a szenvedélybetegek alacsony küszöbű ellátása is megtalálható a városban, az ellátottak száma ezeknél a szolgáltatásoknál is növekszik. A támogató szolgáltatás is több civil szervezet részvételével történik. Az idősek nappali ellátása (az Idősek klubja) a kevés szolgáltatások egyike, ahol csökkent az ellátottak száma, pedig idősek száma nő a városban.

jelentősebben

A hajléktalan ellátás keretében utcai szociális munkát, nappali melegedőt és a hajléktalanok átmeneti szállását működteti az önkormányzat. A hajléktalanokat célzó szolgáltatások hatékonyan működnek, a hajléktalanok többségét sikerrel vonják be a szolgáltatás igénybe vételébe, ami azért is fontos, mert a hajléktalanok száma nő a városban. A nappali melegedőben egy tál meleg étel nyújtását szervezték meg a tél során, és két pályázatban is részt vettek annak érdekében, hogy komplex program keretében lakásban való lakhatást biztosítsanak a hajléktalan emberek számára. Az átmeneti szállás kapacitása 30 fő, amit évente mintegy 80-88 fő vesz igénybe, ugyanakkor az épület nagyon rossz fizikai állapotban van, a felújítást/pótlást célzó pályázatok pedig elutasításra kerültek.

29. Tábla: Békéscsaba városában

meglévő

és hiányzó szociális ellátási formák (2012-ben) Hiányzó ellátási formák Békéscsabán

Ellátási formák Békéscsabán étkeztetés (1726 fő)

pszichiátriai betegek otthona (2156 fő)

házi segítségnyújtás

hajléktalanok otthona

családsegítés (1936 fő)

fogyatékos személyek gondozó háza

jelzőrendszeres

pszichiátriai betegek átmeneti otthona

házi segítségnyújtás (212 fő)

pszichiátriai betegek közösségi ellátása 152 fő

szenvedélybetegek átmeneti otthona

szenvedélybetegek közösségi ellátása (106 fő)

éjjeli menedékhely

támogató szolgáltatás (202 fő) utcai szociális munka (126 fő) idősek

klubja (240 fő)

fogyatékosok nappali intézménye (128 fő) szenvedélybetegek nappali intézménye (52

fő)

pszichiátriai betegek nappali intézménye (143 fő) hajléktalanok nappali melegedője (137 fő) idősek

otthona (507 fő)

szenvedélybetegek otthona (17 fő) fogyatékos személyek otthona időskorúak

gondozóháza (O fő)

hajléktalan személyek átmeneti szállása 30 fő (80 fő) tanyagondnoki szolgáltatás (76 fő)


A Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ által nyújtott családsegítő szolgáltatás széleskörben ismert szolgáltatás, ami megkönnyíti a rászorultak elérését. Az ellátottainak száma évről évre ingadozik, a válság hatására 200g-ben itt is jelentősen megnőtt az ellátottak száma, majd a rákövetkező két évben vissza esett, míg 2012-ben megint csak megközelítette a 2000 főt. Az intézmény fontos feladata a megelőzés, ennek érdekében jelzőrendszert működtet, illetve a

72

rászoruló családok adományozásban van részesítését is aktíva szervezi adományok).

(tűzifa,

élelmiszer és ruha

az emberek legnagyobb arányban anyagi jellegű gondok miatt fordulnak, de jelentős a foglalkoztatáshoz, gyerekneveléshez, egészségkárosodáshoz kapcsolódó okokkal megjelenők száma. Információt és ügyintézéshez való segítséget is sokan kérnek. A szolgálat működtet ingyenes jogi tanácsadást, a rászorultak számára szervez kreatív foglalkoztatásokat. Az adósságkezelési szolgáltatást (119 fő) és a rendszeres szociális segélyben részesülők számára is beilleszkedést elősegítő tanácsadást, csoportos foglalkoztatást nyújt (282 fő). A családgondozói tevékenységük során, szükség esetén a családokat az otthonukban is meglátogatják (1775 alkalom). A

családsegítőhöz

Fontos, és már sok éve tartó program a családsegítő szolgálat által kezelt évi 3 millió Ft kerettel rendelkező ún. krízisalap, melyet a szolgálat saját hatáskörben, különösen indokolt és sürgős esetben fordíthat a nehéz anyagi helyzetbe került családok megsegítésére. Egy friss kezdeményezése a családsegítő szolgálatnak az ún. Roma konyha működtetése, mely a szociális étkeztetésen belül fog működni népkonyha jelleggel, vagyis egytál ételt biztosít 300 fő rászorulóknak naponta, természetesen nemcsak roma emberek számára. A gyermekjóléti munkacsoport az alapellátás keretében összesen 946 gyermeket gondozott, melyből 80 gyermek volt védelembe véve. A gyermekek otthonukban való meglátogatására 2373 alkalommal került sor és 974-szer kerestek fel a munkatársak intézményt a gondozás keretében. 70 esetben tartottak esetkonferenciát 93 gyermek érdekében. Az esetkonferenciák magas száma is mutatja, hogy az intézményrendszer tagjai közötti szoros együttműködést. A hátrányos helyzetű gyermekek számára tartanak még szabadidős foglalkozásokat, melyen 322 fő vett részt. Az

családsegítő

szolgálat és a gyermekjóléti csoport is a Belvárosban található, egy területi iroda a Lencsési lakótelepen, ahol a szolgáltatás elérhető és ahol sokféle programot is tartanak. Ugyanakkor a célcsoportok, különösen a halmozottan hátrányokkal rendelkezők rászorultak hatékonyabb elérése érdekében és intenzívebb kapcsolattartás érdekében szükség lenne több területi telephelyre a helyi szakemberek szerint. működik

30. Tábla:

Családsegítő

Ellátottak száma

és gyermekjóléti szolgálatok által gondozásban részesesítettek száma (2008-2012) 2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

1371 fő

2199 fő

1517 fő

1318 fő

1936 fő


A Szociális Szolgáltató Központ, különösen a családsegítő szolgálat ügyfelei legnagyobb arányban a munkával nem rendelkező csoportokból kerülnek ki, köztük is magas a mélyszegénységben élő, tartósan munkanélküli, alacsonyan képzett, halmozottan hátrányokkal rendelkező ügyfelek száma. A tapasztalatok szerint a munkanélküliség mellett, abból következően jelentős probléma a családok eladósodottsága, mely több esetben a lakhatásukat is veszélyezteti. A legrosszabb helyzetűek számára a komplex programok nyújtása jelenthet segítséget. A komplex szemléletű programok megvalósítására leginkább a hajléktalan emberek és a hátrányos helyzetű gyermekek esetében nyílt lehetősége a szolgálatnak az elmúlt időszakban. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat ügyfeleinek területi megoszlásáról nincsen felmérés, de a munkatársak megerősítették, hogya három hátrányos helyzetű városrészből (Belvárostól délre eső, Szarvasi út menti és Berényi úti) kertvárosokból sok ügyfelük kerül ki, részben anyagi nehézségek, részben pedig életmód beli problémák miatt. Ezen kívül főként anyagi gondok miatt még egyes lakótelep részekről, elsősorban a 10 emeletes épületekből vannak ügyfeleik. A mélyszegények összetételét tekintve szintén nincsenek adatok, de a szociális szakemberek tapasztalatai azt mutatják, hogy a városban csak kisebb részük a roma kisebbséghez tartozó.

73

A bö!csődei szolgáltatás a 4 tagintézménnyel működik . A bö!csődébe beíratott gyermekek száma évek óta 350 körül mozog, melyből kb. 16-20% a szociális szempontból felvett gyermekek száma . A bö!csődék 100% feletti kihasználtsággal működnek, igény van a szolgáltatás bővítésére (akár alternatív családi napközi formájában is lehetséges). A hátrányos helyzetű családok szempontjából fontos lehet a bö!csődei nevelésbe való felvétel bővítése, mely segítheti a megfelelő fejlődését a kisgyermekeknek, pótolva az otthoni hiányokat, és ugyancsak segítheti a szülők munkába állását.

Foglalkoztatási helyzet és a foglalkoztatással kapcsolatos támogatások A válság hatására a munkanélküliség mértéke a Békéscsabán is tartósan megnőtt, némi ingadozással 2012-ben érte el a csúcspontot (9,3%-ot) mely a 2008-as szinthez képest 2,6%-os növekedést jelentett. Ekkor 3862 fő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván (éves átlag). A munkanélküliség jelentősebben a 2013 év vége felé csökkent, 2013 decemberében 2601 fő regisztrált álláskereső volt a városban, ami az aktív korú lakosság (15-64 évesek) 6,3%-át jelentette. Bár a munkanélküliség továbbra is ingadozik (2014 februárjában 6,6%-ra nőtt) és a jelenlegi rövidtávú tendenciából korai hosszabb távú következtetést levonni, mégis remény mutatkozik arra, hogy sikerült tartósabban is a válság előtti szintet elérni. Az önkormányzat munkaerőpiaci információ szerint a csökkenés az új munkahelyek számának növekedésének köszönhető, mely elsősorban nem új munkaerőpiaci szereplők megjelenésének, hanem a már meglévő munkáltatók foglalkoztatási tevékenységének bővülésének köszönhető.

31. Tábla: Nyilvántartott Fő

álláskeresők

számának alakulása 2008-2013 között

Az aktívkorú (15-64 évesek) lakosság arányában

180 napnál régebben regisztrált munkanélküli a nyilvántartott álláskeresők %-ában 47,1%

2008

2997

6,7%

2009

3662

9,1%

50,4%

2010

3749

8,5%

48,1%

2011

3693

8,4%

51,3%

2012

3836

9,3%.

50,1%

2013

3502

8,6%

n.a .

Forrás: Nemzeti Munkaügyi Hivatal

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal statisztikája szerint a nyilvántartott álláskeresőknek mintegy egyötöde szakképesítés nélküli, vagyis legfeljebb általános iskolai végzettsége van (a vizsgált időszakban arányuk az álláskeresők között 19-21% volt) szemben az országos körülbelül 40%-os átlagos aránnyal. A helyi tapasztalatok szerint ez az a réteg, mely hosszú távon küzd a munkaerőpiaci elhelyezkedés nehézségeivel. A jelenlegi kedvező változás sem érintette őket pozitívan a helyi ellátórendszer szerint, mivel a képzetleneket befogadni képes munkahelyek száma továbbra is alacsony és itt bővülés sem tapasztalható. A munkanélküliek számára az állam által fenntartott támogatási rendszer jelentősen és többször is átalakult 2007 óta. A változások azonban azonos irányba hatottak: a munkába állás ösztönzését és a közfoglalkozás bővítését tűzték ki célul 2009 óta, ezzel párhuzamosan növekedett az aktívkorúak ellátásában részesülők együttműködési kötelezettsége és a segélyek összege csökkent. A munkájukat elvesztők számára folyósított álláskeresési járadék ideje jelentősen lecsökkent, jelenleg 3 hónap. Az aktívkorúak ellátásában részesülők számában a 2009-2013 közötti időszakban ingadozás figyelhető meg. A támogatási rendszer átalakítása 2009-2010-ben történt meg, mikor a rendszeres szociális segélyezettek száma jelentősen és tartósan csökkent a többség közmunka programokba illetve annak hiányában a kapcsolódó támogatásba való átirányításával. A segélyben részesülők száma a tapasztalatok szerint 200-250 fő között mozoghat hosszabb távon is. A foglalkoztatást helyettesítő juttatásban részesü l ők száma 2012-re jelentősen megnövekedett, amely szint 2013-ban is

74

fennmaradt, sőt enyhén növekedett. Az aktívkorúak támogatásában részesülők száma a helyi szakemberek szerint a jövőben is 2000 fő körül alakulhat (változatlan támogatási feltételek esetén). Az aktívkorúak ellátására fordított támogatások összege viszont az időszak alatt folyamatosan nőtt, 2013-as év enyhébb csökkenését kivéve.

32. Tábla: Aktívkorúak ellátásának alakulása 2009-2013 között Rendszeres szociális segély

2009

támogatás összesen (Ft) segélyezettek átlagos száma (fő) egy főre jutó átlagos támogatás (Ft)

2010


2011


2012


2013


Foglalkoztatást helyettesítő

Aktívkorúak ellátása összesen

juttatás

124843 OOO

201843 OOO

1 OlD

778

326747 OOO

123607

259438

-

49002 OOO

249562 OOO

298564 OOO 1597

1788

195

1402

251292

178004

-

64815 OOO

320184 OOO

384999 OOO 1477

215

1262

301465

253712

-

58175 OOO

392424 OOO

450599 OOO 2039

152

1887

382730

207962

-

63866 OOO

364897 OOO

428763 OOO

240

1935

2175

266108

188577

-


Közfoglalkoztatásban részvevők

A közfoglalkoztatottak száma 2013-ban érte el a legmagasabb értéket 1117 főt. A közfoglalkoztatottak száma ingadozásokkal, de 2009 óta növekvő tendenciát mutat. A közfoglalkoztatás finanszírozását szolgáló támogatások azonban jelentősen lecsökkentek 2010 és 2012 között, ami a közfoglalkoztatási rendszer átalakításának tulajdonítható: csökkent a hosszabb távon és magasabb óraszámban foglalkoztatottak száma, a közfoglalkoztatottak többségét csak rövidebb ideig és kevesebb óraszámban foglalkoztatják. A támogatás összege 2013-ban újra jelentősen megnövekedett, ami a hosszabb távú és több órában foglalkoztatott közmunkások számának emelkedéséből fakadt elsősorban. Az önkormányzat egyik fő prioritásának tekinti, hogyaközfoglalkoztatási pályázatokban rejlő lehetőségeket maximálisan kihasználja, ennek érdekében a szükséges önrészt is minden alkalommal biztosítja. A jelenlegi rendszerben, mely 2011 szeptemberétől van érvényben rövid, 2-3 hónapos napi 4 órás és hosszabb, 6-8 hónap, napi 6-8 órás időtartamú közfoglalkoztatásra van lehetőség. 2013-ban 99 fő 6-8 hónapos időtartamú, döntően 8 órás foglalkoztatására nyílt lehetősége az önkormányzatnak, akik főként adminisztratív és építési szakipari jellegű munkakörben dolgoztak. 264 fő 3-8 hónapon át, napi 6 órában önkormányzati intézményeknél dolgozott, adminisztratív és szakképzettséget nem igénylő munkakörben.

75

33. Tábla: Közfoglalkoztatott számának és a kapcsolódó támogatás alakulása 2009-2013 között

2009 Foglalkoztatottak létszáma (fő) Támogatási összeg (e Ft) Önkormányzati önrész (e Ft) Összesen (e Ft):

850 242894 22789 265684

2010

2011

2012

1047 479449 32609 512058

1031 198010 30737 228747

923 175025 34548 209573

2013 1117 522375 28256 550631


A közfoglalkoztatás szervezését jelenleg a Polgármesteri Hivatal Szociális osztálya látja el, célja, hogy a közfoglalkoztatáson belül a város és lakossága számára értékteremtő munka történjen, melynek révén a foglalkoztatottak is hasznosnak érezhetik a munkájukat. A közfoglalkoztatási programon belül a hosszú időtartamú foglalkoztatás keretében működik a szakemberekből (festő, villanyszerelő, burkoló stb.) álló intézményfelújító brigád, mely idáig 25 önkormányzati intézmény felújításában vett részt. 100%-os állami támogatással működő országos Startmunka mintaprogramok szintén adnak innovatív foglalkoztatási programok kialakítására. Ezen programok keretében szőlőtelepítési (őshonos szőlőfajták újratelepítése és gondozása), járdaépítő (járdalapok gyártása és lerakása) programot valósított meg az önkormányzat 2012-ben, melyeket 2013-ban is folytatott, továbbá öt új programmal egészített ki: belvízelvezetés, belterületi burkolt utak karbantartása, természetvédelmi területek kezelése, illegális hulladéklerakók felszámolása és facsemete ültetés. 2013-ban 300 fő vett részt a különböző Start mintaprogramokban. A

2012-től,

lehetőséget

A Szociális Szolgáltató Központ a munkaerőpiacra való visszatérés szempontjából legrosszabb esélyű munkanélküliek, rendszeres szociális segélyben részesültek számára hosszú évek óta indít csoportfoglalkozásokat, a munkanélküliek számára a kötelező együttműködés keretében, melyek egyrészt az álláskeresést segítik, másrészt viszont a munkanélküliek elszigeteltségét kívánják oldani. A foglalkozásokat havi egy alkalommal tartják. Az önkormányzati szociális ellátórendszer szorosan együttműködik a Munkaügyi Központ helyi kirendeltségével is, a közfoglalkoztatás, képzések és egyéb munkaügyi programok szervezésében. A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítását célzó, nem önkormányzati program volt a Nyújtsd a Kezed Alapítvány által Békés megyében megvalósított "A hátrányos helyzetű fiatalok elhelyezkedését segítő támogató szolgáltatások kialakítása Békés megyében" című projekt. A projekt kiemelten a gyermekvédelmi ellátásban élő vagy onnan kikerülő fiatalokat célozza meg egy újszerű képzési, szolgáltatási és speciális mentorálási program kidolgozásával és a gyermekvédelmi ellátások rendszeréhez kapcsolható tanácsadó és szolgáltató ház kialakításával, cél 105 fő bevonása. A "Nő az esély" című kiemeit TÁMOP programjának, mely a roma nők foglakoztathatóságának növelését célozza, pilot projektjét Békés megyében valósították meg, melynek keretében 18 nő szerzett dajka képesítést. Lakhatás: lakhatási biztonság, lakáspolitika, lakások bérbeadási jogcíme, A 2008-as válság a munkanélküliség és a lakhatási problémák erősödésével járt és nőtt a lakhatásukban veszélyeztetettek száma. Az eladósodottság a közműtartozásokat felhalmozó háztartások mellett a bajba jutott lakáshiteleseket (főként deviza hiteleseket) is jelentősen érintette. Emellett jellemző a többféle hitelt felhalmozó háztartások nagyobb számú megjelenése is. Mindezek hatására az eladósodottság az egyik legjelentősebb problémává vált. Ennek ellenére alakásfenntartási támogatásra fordított források a 2010-es éve t kivéve nem nőttek a támogatásra fordított összeg pedig 2013-ban a 200g-es szint alá csökkent. Az adatok mögött a központi támogatási rendszer jelentős átalakítása húzódik meg.2011-ben a gázártámogatás megszűntetésével alakásfenntartási támogatásra jogosultak köre jelentősen kibővült, ugyanakkor 2013 márciusától a helyben nyújtható kiegészítő és méltányossági lakásfenntartási támogatás

jelentősen,

76

lehetőségét

központilag megszűntették. A változások azt eredményezték, hogy összességében kisebb támogatáshoz juthatnak a rászorulók, hiszen az önkormányzat jelentős mértékben, évi mintegy 70 millió Ft-tal egészítette ki a normatív lakásfenntartási támogatást. összegű

Az adósságcsökkentési támogatás a 2008-as szinthez képest jelentősen, többszörösére nőtt, párhuzamosan a támogatás összegével, de 2012-ben itt is visszaesés következett be. Ez az adósságkezelési támogatás feltételének a megszigorításából ered, 2012-ben bevezetésre került, hogy két évig a támogatás lejárta után nem nyerhet megint támogatást az eladósodott háztartás. Az adósságcsökkentési támogatásban részesítettek átlagosan mintegy 10-12%-a önkormányzati bérlői háztartás (tehát a lakásszektorban betöltött súlyúknál lényegesen nagyobb arányban részesülnek támogatásban).

34. Tábla: Lakásfenntartási támogatások és az adósságcsökkentési támogatás alakulása 2009-2013 között Lakásfenntartási támogatás összesen 2009. évi teljesítés (Ft) segélyezettek száma

segélyezettek száma

(fő)

2012. évi teljesítés (Ft) segélyezettek száma

(fő)


1830000

2344

28

171975000

3348000

2164

145

129324000

3176000

(fő)


122014000

(fő)

2010. évi teljesítés (Ft)

(fő)

Adósságcsökkentési támogatás

3299

128

127509000

1855

3148

95

112189000

833000

2611

91


Az önkormányzati bérlakások száma valamelyest csökkent 2007 óta Békéscsabán 530 db-ról 516 dbra (2012 év végi adat). A csökkenés elsősorban a már nagyon rossz minőségű lakások felszámolásának tudható be. A lakásprivatizáció 2000-ben leállt a városban, akkor az önkormányzati bérlakások száma 500 db alatt volt. A város önkormányzata a rendszerváltás után két ütemben épített bérlakásokat, 1993-ban a Franklin utcai szociális bérlakásokat és hazai pályázati forrásból (Széchenyi terv bérlakásépítési programja) épített 58 db költségelvű bérlakást (Erzsébet lakópark) és egy ifjúsági garzonházat 33 db lakással (utóbbi Fövenyesen található). A város önkormányzati bérlakásának a súlya a helyi lakásállományban még az országos szintén nagyon alacsonynak tekinthető 3%-os aránynál is alacsonyabb, 1,7%. Az önkormányzat a bérlakás állományát a város népességmegtartó erejének egyik fontos eszközeként tekinti, ami tükröződik a bérbe adási jogcímek sokféléségében is. Szociális bérlakásként csupán az állomány harmadát működteti, 169 bérlakást (2012. év végi állapot). A szociális bérlakások mellett költségelven, az állomány szolgálati, illetve bérlő kijelölési joggal átadott lakásokból, továbbá átmeneti céllal bérbe adott lakásokból és az ifjúsági garzonház lakóegységeiből áll, melyek sorrendben az állomány 11%, 26%, 8%, 10%, 12%-át képviselik. A szolgálati és az átmeneti céllal bérbe adott lakások lakbére megegyezik a szociális lakáséval, de alapvetően más, egy speciális kör jogosult ezen lakások bérbevételére. A szolgálati lakások közszféra intézményeinek, illetve helyi sportszervezeteknek, míg az átmeneti lakások alapvetően a rendkívüli helyzetekbe került családok lakhatási szükségletének megoldását célozzák, illetve az önkormányzati érdekek teljesítésére szolgálnak (pl. bérlők elhelyezése felújítás alatt, fontos szakemberek lakhatásának biztosítása). Szintén a fiatal házaspároknak működtetik a garzonházat, ahol az előtakarékosság is kötelező, minimum 10 ezer forint - a lakbér viszont alacsony (5342 Ft/hó).

77

A bérlakások elosztása pályázat útján történik. A szociális bérlakások iránt a legnagyobb kereslet, a megüresedett bérlakásokra 15-20 szoros igény mutatkozik. Az évente meghirdetett szociális bérlakások száma erősen ingadozik, az elmúlt években 2-16 között mozgott a megpályázható lakások száma. Ezzel szemben a költségelvű bérlakások iránt korlátozottabb igény, a 2013-ban meghirdetett 11 lakásra 16 pályázat érkezett.

35. Tábla: A szociális rászorultság alapján meghirdetett lakások és a beérkezett pályázatok száma 2008-2012. év között Év

Pályázható lakások száma

Benyújtott pályázatok száma

2008. 2009. 2010. 2011. 2012.

2 16 1 9 7

46 370 14 246 137

Forrás: Békéscsaba MJV Polgármesteri Hivatala Forrás: Békéscsaba MJV Polgármesteri Hivatala

Az önkormányzati bérlakásokra csak határozott időre kötnek bérleti szerződést, és már csak a régóta benn lakó bérlők rendelkeznek határozatlan idejű szerződéssel. A szektorba újonnan belépőkkel csak egyéves szerződést kötnek, mely, ha nincsen hátraléka a bérlőnek, akkor többször is meghosszabbítható. A költségalapú bérlakásoknál is 1 évre kötik a szerződéseket, ez utána meghosszabbítható, összességében azonban csak legfeljebb 8 évig. A bérlakások esetében is problémát jelent a hátralékok felhalmozódása, mind a lakbér, mind pedig a közműdíjak esetében. 2013-ban a bérlők 22%-ának (114 főnek) volt lakbértartozása, 7 millió forint összegben. Bár a probléma jelentős, más városokkal összehasonlítva a bérlők eladósodottsági szintje és az adósság nagysága viszonylag alacsonynak mondható. Az alacsonyabb eladósodottsági aránya bérlakásállományon belül egyrészt a tudatos bérlakáspolitikának tulajdonítható, (rövidebb időtartamú határozott idejű szerződések, jövedelem kritériumoknál alsó jövedelemhatár), másrészt pedig a helyi szociális ellátórendszernek, mely az adósságkiegyenlítő szolgáltatás révén több család lakhatásának elvesztését előzi meg sikerrel. A kilakoltatások száma a fentiek miatt alacsony, 20112013-ban nem volt kilakoltatás, ami azonban nem azt jelenti, hogya felhalmozott hátralékok miatt nem történik bérleti szerződés felmondása. Bérleti szerződés felmondása után a bérlők általában önként elhagyják az ingatlant, amennyiben a tartozásukat nem sikerül rendezni. Továbbá az önkormányzat csak abban az esetben hosszabbítja meg a bérleti szerződéseket, ha a bérlőnek nincsen tartozása. A lakások komfortfokozata és övezeti elhelyezkedése szerint differenciált lakbérrendszert az önkormányzat, melynek mértéke az alábbiak szerint alakul:

működtet

36. Tábla: Lakbérszint Békéscsabán 2

Komfortfokozat

Lakbérövezet - bruttó lakbér Ft/m /hó Kiemeit

I. övezet

II. övezet

III. övezet

490

307

264

223

Félkomfortos

380

219

193

165

Komfort nélküli

288

165

143

121

Szükséglakás

143

97

51

25

Összkomfortos komfortos

és


78

Az önkormányzati bérlakás állomány nagyrészt a városban szétszórtan helyezkedik el, kivételt képeznek ez alól a Franklin utcai szociális bérlakások (40 db), és a költségelven működtetett Erzsébet lakópark bérlakásai (58 db) . A lakbérövezetek területi megoszlása az alábbi ábrán látható:

Békés c~ab:1

Meg)'ci Jogti ht kbérövczctei

Váro~

;í:"'!'.: ~ >, I.CJn"z.c r 2. iiY("I.C l ":\ii"I'l'1

Közoktatás-köznevelés A közoktatási-köznevelési rendszer jelentősen átalakult a közelmúltban, az óvodák kivételével az oktatási intézmények állami fenntartásba kerültek, míg a működtető az önkormányzat maradt, az általános iskolák esetében. Az állami fenntartásba vétel 7 általános iskolát, egy általános iskolai és gimnáziumi intézményt, és egy gimnáziumot érintett. Állami fenntartásban és működtetésben van továbbá 5 szakközépiskola, 1 szakiskola, 1 művészeti szakközépisko la és alapfokú művészeti iskola, továbbá az egységes pedagógiai szakszolgálat intézménye (mely magába foglal egy általános iskolát és speciális szakiskolát is). A városban ezeken az intézményeken kívül 12 egyházi és alapítványi oktatási intézmény is működik. A köznevelési esélyegyenlőségi szempontból a hátrányos (HH) és halmozottan hátrányos (HHH) helyzetű gyermekek intézmények közötti megoszlását szükséges vizsgáln i mind az óvodákban, mind pedig az iskolákban. A 2007-2013 időszakra készült ASZT kimutatta, hogy 2007-ben a HHH gyermekek magas aránya egy egyesített - az akkor még Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda néven működő - intézményt érintette. Az intézmény két tagóvodája közül az egyiket érinti a probléma, a Hajnal utcai óvodai intézményegységben 43% volt a HHH arány, míg a Lenkey utcai intézményegységben csak 1,4%. Az intézmény általános iskolája szintén a legmagasabb HHH aránnyal bírt városban, melynek értéke 17% volt. Ugyanakkor városi szinten a szülők többsége, 81%-a nem nyilatkozott a HHH helyzetről, ami egyes intézményekben talán magasabb arányt eredményezhetett volna. A rendelkezésre álló adatok tehát nem mutattak ki a törvény szerint vett szegregált iskolát a városban (az intézmények között nem volt 25%-os különbség a HHH arányokban), ugyanakkor látható, hogya Szent László utcai iskolai és a Hajnal utcai óvoda intézményegységekben valóban fennállt a társadalmilag hátrányosabb helyzetű tanulók magasabb koncentrációja - a két intézmény gyermekei az alacsonyabb társadalmi státuszú Berényi út környéki városrészhez tartoznak. A városi tapasztalatok szerint a szegregációs folyamatok a szabad iskola választás eredményei, mikor is a magasabban képzettebb szülők gyermekeiket a jobb hírnevű, szélesebb oktatási kínálatot nyújtó intézményekbe viszik el a körzetekből. A 2007-2013 időszak ASZT-je az oktatási szegregációs folyamatok elmélyülésének megakadályozását célzó intézkedés szükségességét állapította meg.

79

Az sajátos nevelésű igényű (SNJ) gyermekek oktatása integráltan történik, illetve az integráltan nem oktatható gyermekek az Esély Pedagógiai Központ tagintézményeiben tanulhatnak. Bár az SNI-s gyermekek minden iskolában tanulnak, az arányuk egyenlőtlenül oszlott meg 2007-ben: két iskolában kiugróan magas volt az arányuk (Szabó Pál téri és Szent László utcai iskolák), másik kettőben pedig 10 % feletti (10. számú és Erzsébethelyi iskolák). A középiskolákat tekintve a HHH arányok alacsonyak voltak, ami leginkább annak köszönhető, hogya középiskolákba járó gyermekek szülei még inkább nem regisztráltatják magukat. A 2007-es adatok alapján HH-s és SNI-s gyermekek létszáma a Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium intézményben a legmagasabb. 2013. szeptember l-től megváltozott a HH és HHH regisztrációs rendszer. A változtatás lényege, hogy a definícióba már nem csak a szülő képzettségi és jövedelmi viszonyait veszik figyelembe, hanem a lakhatási körülményeit, illetve a szakellátásban lévő gyermekek is hátrányos helyzetűnek számítanak. A változtatás azt is jelenti, hogy már a HH státuszhoz is regisztrálni kell magukat a szülőknek. Ez, az iskolák visszajelzése szerint a HH gyerekek számának drasztikus visszaesését jelentette a 2013-2014es tanévben .

80

37. Tábla: Önkormányzati és nem önkormányzati fenntartású óvodákban a HH és HHH gyermekek száma és aránya, 2013-2014 tanév

,

INTÉZMÉNY NEVE

FÉRŐHELY

Százszorszép Művészeti Bázisóvoda (Kiss Ernő u. 3)

240

Szigligeti Utcai és Kazinczy Lakótelepi Óvoda

380

Szigligeti utcai székhely

180

Kazinczy lakótelepi telephely

GYERMEK LÉTSZÁM

HH

HHH

HH arány gyereklétszámban

HHH arány gyereklétszámban

171

20

276

61

O 7

11,7

0,0

22,1

138

22

5

15,9

2,5 3,6

200

138

39

2

28,3

1,4

Penza Lakótelepi és Dr. Becsey Oszkár Utcai Óvoda

210

165

26

O

15,8

0,0

Penza lakótelepi székhely

120

91

13

O

14,3

0,0

Dr. Becsey Oszkár utcai telephely

90

74

13

O

17,6

0,0

Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda

180

160

12

2

7,5

1,3

Kölcsey utcai székhely

120

111

4

2

3,6

1,8

Ligeti sori telephely

60

49

8

O

16,3

0,0

Hajnal - Lenkey - Jázmin Utcai ÁMK

240

168

49

7

29,2

4,2

Lenkey utcai székhely

90

67

18

3

26,9

4,5

Hajnal utcai telephely

90

53

23

4

43,4

7,5

Jázmin utcai telephely

60

48

8

O

16,7

0,0

Kertvárosi Óvoda

300

191

38

1

19,9

0,5

120

89

24

1

27,0

1,1

90

58

12

O

20,7

0,0

Szegfű

utca 87-89. székhely

Szegfű Fő

utca 11. telephely

90

44

2

O

4,5

0,0

Mackó-Kuckó Óvoda

210

168

33

4

19,6

2,4

Orosházi út 56-58. székhely

120

96

14

2

14,6

2,1

Orosházi út 2. telephely

90

72

19

2

26,4

2,8

Lencsési Óvoda

450

320

50

2

15,6

0,6

Pásztor utca 91. székhely

180

109

20

2

18,3

1,8

Lencsési út 15. telephely

90

70

15

O

21,4

0,0 0,0

utca 8. telephely

Pásztor utca 70. telephely

180

141

15

O

10,6

BÉKÉSCSABA MJV ÖNKORMÁNYZAT ÖSSZESEN:

2210

1619

289

23

17,9

1,4

50

47

O

O

0,0

0,0

Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium

75

72

15

12

20,8

16,7

BÉKÉSCSABA NEM ÖNKORMÁNYZATI ÖSSZESEN:

125

119

15

12

12,6

10,1


38. Tábla: Állami fenntartású intézményekben a HH és HHH tanulók száma és aránya, 2013-2014 tanév Intézmény neve és címe

1.

2.

Képzés típusa (óvoda, általános iskola, középfokú oktatás)

Férőhely

(szakmai alapdokumentum szerint)

Tanulólétszám

HH

HHH

HH arány a tanuló létszámban

HHH arány tanuló létszámban

Esély Pedagógiai Központ Vandháti út 3.

óvoda

egyben az általános iskolával

7

O

O

0,0

0,0

Esély Pedagógiai Központ Vandháti út 3.

általános iskola

150

95

35

O

36,8

0,0

Esély Pedagógiai Központ Ligeti Károly sor 2.

középfokú oktatás

150

79

11

1

13,9

1,3

Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium Haán Lajos u. 2-4.

általános iskola

950

386

42

2

10,9

0,5

Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium Haán Lajos u. 2-4.


egyben az általános iskolával

311

17

1

5,5

0,3

3.

Békéscsabai Kazinczy Ferenc Általános Iskola Irányi utca 14.

általános iskola

1324

636

139

6

21,9

0,9

4.

Békéscsabai Petőfi Utcai Általános Iskola Petőfi u. 1.

általános iskola

806

634

148

18

23,3

2,8

5.

Békéscsabai Szent László Utcai Általános Iskola Szent László u. 17.

általános iskola

280

142

88

13

62,0

9,2

6.

Erzsébethelyi Általános Iskola Madách u. 2.

általános iskola

448

304

88

7

28,9

2,3

Erzsébeth elyi Általános Iskola

általános iskola

448

291

85

7

29,2

2,4

Rózsa u. 21-23.

7.

Gerlai Általános Iskola Csabai út 1.

általános iskola

224

110

O

O

0,0

0,0

8.

Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Thurzó u. 33.

általános iskola

192

155

14

1

9,0

0,6

Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Dedinszky u. 1/1.

általános iskola

300

306

37

2

12,1

0,7

82

9.

Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szabó Pál tér 1/2.

általános iskola

1253

666

164

10

24/6

15

10.

Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium Andrássy út 56.


700

707

4

2

O/6

O/3

ll.

Békéscsabai Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szabadság tér 4.


670

84

28

3

33/3

3/6

12.

Békéscsabai Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola Kazinczy u. 7.


460

338

63

2

18/6

O/6

13.

Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium Gyulai út 32/l.


250

262

1

O

OA

O/O

Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium/ Kós Károly Építő-/ Fa- és Szolgáltatóipari Tagiskolája Kazinczy u. 8.


510

462

13

10

2/8

2/2

Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium / Trefort Ágoston Tagintézménye Puskin tér l.


1300

783

8

6

1/0

O/8

Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium/ Trefort Ágoston Tagintézménye Gábor köz l.


220

138

O

O

O/O

O/O

Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium/ Trefort Ágoston Tagintézménye Kazinczy u. 7.


150

98

O

O

O/O

O/O

Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium/ Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagiskolája Gyulai út 32.


950

871

25

O

2/9

O/O

15.

Békéscsabai Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Irányi utca 3-5.


805

718

5

2

OJ

O/3

16.

Békéscsabai Szent-Györgyi Albert Gimnázium/ Szakközépiskola és Kollégium Gyulai út 53-57.


1150

901

191

23

21/2

2/6

14.

,-----

83

17.

Békéscsabai Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium Deák u. 6. ÖSSZESEN


730

580

4

1

0,7

0,2

általános iskola

6375

3725

840

66

22,6

1,8


8045

6332

370

51

5,8

0,8

39. Tábla: Nem állami fenntartású intézményekben a HH és HHH tanulók száma és aránya, 2013-2014 tanév képzés típusa

Férőhely

Tanuló létszám

HH

HHH

Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium Szeberényi tér 2.

általános iskola

480

103

O

Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium Szeberényi tér 2.


nincs

795

Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Dedinszky u 1.

általános iskola

180

Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Dedinszky u 1.


Savio Szent Domonkos Katolikus Általános Iskola és Óvoda Szarvasi út 31.

általános iskola

Intézmény neve és címe

1.

2.

3.

HH arány a tanuló létszámban

HHH arány tanuló létszámban

O

0,0

0,0

2

O

0,3

0,0

150

54

12

36,0

8,0

100

54

8

2

14,8

3,7

210

182

O

O

0,0

0,0

84

A 2013-2014-es nevelési évben az állami fenntartású intézményeket tekintve az óvodákban valamivel alacsonyabb volt mind HH, mind HHH gyerekek átlagos aránya (17,9% illetve 1,4%), mint az általános iskolákban . A legkedvezőtlenebb helyzet továbbra is a Hajnal utcai óvodai intézményegységet jellemzi (me ly immár a Hajnal-Lenkey-Jázmin utcai ÁMK része), de megállapítható, hogyaLenkey utcai intézményegységbe is az átlagosnál több hátrányos helyzetű gyermek jár. A jaminai MackóKuckó óvoda egyik intézményegysége és a Kazinczy Lakótelepi óvoda (mely szintén tagóvoda) rendelkezik még kedvezőtlenebb adatokkal, melyek a szülők több mint negyedének a nehéz anyagi helyzetére utalnak. Az általános iskolákban a HH gyermekek átlagos aránya 22,6, míg a HHH gyermekek aránya 1,8% volt. A középiskolákban a megfelelő arányok jóval alacsonyabbak, ami azt sejteti, hogya szülők továbbra sem nyilatkoznak ebben az intézmény típusban . Mind a HH, mind pedig a HHH arány tekintetében továbbra is a Szent László utcai általános iskola ugrik ki, a HH arány nőtt az előző időszakhoz képest, míg a HHH gyermekek aránya jelentősen csökkent. Ez utóbbinak részben magyarázata lehet a szülők iskolai végzettségének emelkedése, amit a népszámlálási adatok is mutatnak (legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányának csökkenése a releváns városrészekben). Jelentős a HH arány még az Esély Pedagógiai Központ általános iskolájában, illetve egy jaminai általános iskolában, mely két feladatellátási hellyel rendelkezik (Erzsébethelyi Általános Iskola). A középiskolák közül a Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium intézményekben magas a HH gyermekek aránya. A nem állami fenntartású intézményekben egyedül a Szlovák Általános Iskolában jelentős a HH és a HHH gyermekek aránya (utóbbi kisebb mértékben), a többiben nincs, vagy elenyésző. A Szent László utcai iskola az iskolák állami fenntartását megelőzően többcélú intézményként komplex szakmai programot dolgozott ki, melynek célja, hogy már az óvodában megkezdjék a gyermekek és szüleik iskolára való felkészítését. Cél volt, hogya körzetben minden gyermek, különösen a hátrányos helyzetű gyermekek már 3 éves kortól kezdjenek óvodába járni, annak érdekében, hogy hátrányuk ledolgozása minél hamarabb megkezdődjön. Az iskola fenntartójának megváltozásával az óvodával való együttműködése az iskolának megmaradt ugyan, de nehézkesebbé vált. Az iskolában 1992-től van fejlesztő pedagógus, aki iskolakezdéskor felméri az összes gyermeket. A szakszolgálatok állami fe ladatkörbe kerülése után utazó gyógypedagógus látja el a fejlesztésre szoruló gyermekeket. Az iskola szakmai programja nem változott az állami fenntartásba vétel után sem, továbbra is az esélyteremtést tekintik fő célnak. Az egész napos oktatás keretében nagy hangsúlyt fektetnek a rajz és vizuális oktatásra, mely emelt óraszámban folyik, a tehetséggondozási és felzárkóztató programokra, illetve a sport, manuális és egyéb kreatív tevékenységekre. A drogprevenciós DADA program több éve folyik az iskolában. Bár a gyermek és ifjúságvédelmi felelős feladatkörét a törvényi változás megszűntette, egyik pedagógusuk továbbra is ellátja ezt a feladatkört, rendszeres családlátogatásokkal is igyekszenek szorosabbra fűzni a szülőkkel való, gyakran nem problémamentes kapcsolatot. Releváns uniós pályázati programot az elmúlt időszakban nem valósítottak meg. A hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatásával és iskoláztatásával kapcsolatos juttatásokat törvényi kötelezettség szerint teljesíti az önkormányzat, illetve helyi támogatásokkal egészíti ki azokat. A városban a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma 2008 óta először jelentősebb mértékben emelkedett (1938), majd 2011 óta jelentős csökkenésnek indult, 2012-ben pedig a 2008-as szint alá esett (1423). A növekedés valószínűsíthetően a válság hatásának tulajdonítható, az erőteljes csökkenésben pedig szerepet játszhat a gyermekszám csökkenés. A hátrányos helyzetű gyermekek támogatására továbbá az önkormányzat óvodáztatási támogatást (2012 . évben 51 fő részére, ami csökkenést jelent az előző évekhez képest), iskolakezdési támogatást (mintegy 400 fő részére), felsőfokú tanulmányokat támogató segélyt (körülbelül 80-120 fő számára)

és kedvezményes étkeztetést nyújt. A kedvezményes étkeztetés ingyenes illetve 50%-os mértékű kedvezményt jelent, melyet 2012-ben 1139 és 1795 fő vett igénybe. Közművelődés

A Csabagyöngye Külutrális Központnak együttműködési megállapodása van a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, melynek keretében helyt adnak az RNÖ rendezvényeinek, programjainak. Továbbá a Központ Agóra programjának kiemeit feladata a hátránnyal élők kulturális felzárkóztatása, mely fontos elemét képezi a társadalmi befogadásnak.

4.2 A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések 4.2.1

Az antiszegregációs elemzés által feltárt legfontosabb problémák

Társadalmi hátrányok területi koncentrációja: Szigorú értelemben vett (200l-es mutatószám rendszer szerinti) szegregátum és szegregációval veszélyeztetett területe nincsen a városnak, de három városrészi területen magas a hátrányos helyzetű családok aránya, az adott városrészek státusza jelentősen alacsonyabb mint a városi átlag a társadalmi hátrányok lakóhely szerinti koncentrációja az oktatási rendszerben is következményekkel jár, a helyi óvodában és általános iskolában a szegregáció veszélye magas a szociális ellátórendszer ügyfelei, támogatottjainak egy jelentős része ezekből a városrészekből kerül ki Szociális ellátások, szolgáltatások: a mélyszegények halmozott problémáit nem képes kezelni a rendszer, az ő esetükben némely támogatás jelentősen csökkent az alsó középosztály számára is jelentős gondot jelent az eladósodottság a szolgáltatások ügyfelei között jelentős a hosszú távon problémákkal küzdők aránya

Foglalkoztatás: az alacsonyan képzettek hosszú távon benn ragadnak a munkanélküliségben számukra korlátozottan tud az ellátórendszer megfelelő képzési, foglalkoztatási programot nyújta ni, esetükben a nyílt munkaerő-piaci részvételre csekély az esély a hátrányos helyzetű fiatalok esetében nagy valószínűséggel termelődik újra az alacsony képzettség és az ebből fakadó rossz munkaerő-piaci pozíció Közoktatás-köznevelés szegregált általános iskolát a 2007-es HH és HHH adatok alapján nem lehet megállapítani, de bizonyos óvodákban és iskolákban magasabb a hátrányos helyzetű, vagy valamilyen hátránnyal küzdő gyermekek aránya, illetve egy általános iskolát és óvodát fokozottan fenyeget a szegregáció veszélye a szabad iskola választás az intézmények között nagy különbséget alakított ki a tanulók családi státuszát tekintve, amely különbségeket csak tovább fokozott az egyházi oktatási intézmények megjelenése, melynek az elszívó ereje jelentős a hátrányos helyzetű gyermekekkel és családjukkal való fokozottabb odafigyelésre, speciális oktatási módszertan elsajátítására korlátozott kapacitással rendelkezik az intézményrendszer tovább nehezítette a helyzetet a gyermek és ifjúságvédelmi felelősök intézményének megszűntetése, mely akadályozza a problémák feltárását és hatékony megoldások kidolgozását

86

Lakhatás: az eladósodottság okán kialakult lakhatás bizonytalansága fokozottan veszélyezteti a ha lmozott hátrányokkal rendelkező családokat és a bajba jutott devizahiteleseket megfizethető lakáskínálat (beleértve a magántulajdonú bérlakásokat is) nem elegendő a városban a szociális bérlakások iránt sokszoros túlkereslet mutatkozik szociális bérlakások egy része esetében jelenleg is komoly minőségi problémák mutatkoznak a koncentráltan elhelyezkedő szociális bérlakások szegregáció veszélyét hordozzák magukban

4.2.2

Az antiszegregációs program koncepciója

A fent jelzett problémák természete is mutatja, hogy ezek a problémák egymással erősen összefüggnek és éppen ezért csak holisztikus szemlélettel, komplex eszközrendszerrel lehet eredményeket elérni. Ez egyben azt is jelenti, hogy az egyes ágazati ellátások közötti éles elkülönítést fel kell oldani, és a jelenleginél sokkal hatékonyabb partnerségi és együttműködési rendszert kell kialakítaniuk egymással a szereplőknek, függetlenül attól, hogy önkormányzati, állami vagy netán civil illetve egyházi szervezetről van szó. A helyzetfeltárásból az is kiderült, hogya társadalmi problémák térbeni koncentrálódása illetve a mélyszegénység egyaránt érinti a roma és nem roma népességet is. Fontos tehát a helyi roma szervezetekkel való együttműködés, de más hátrányos helyzetű csoportokkal foglalkozó szervezet bevonása is. Az antiszegregációs program magját egy hosszabb távú (5-7 éves) szociális városhabilitációs program képezi, melynek elsődleges célterülete a Berényi úti kertváros, azonban hatásköre a környező terü letekre, elsősorban a Szarvasi úti területre is kiterjed. A szociális városrehabilitációs program középpontjában a társadalmi, szoft programok állnak, melyek célja, hogya leromlott városrészben különféle hátrányokkal és vagy mélyszegénységben élő családok, egyének társadalmi felzárkózását segítse, és hogy megakadályozza (csökkentse az esélyét) a hátrányos helyzet újbóli kialakulását a fiatal generációk esetében. Ezen cél elérése csak egy integrált szemlélettel megvalósított komplex programmal lehetséges, mely hosszú távon biztosítja a különféle szolgáltatások elérését a célcsoportok számára.

A szociális városrehabilitáció program fő elemei az alábbiak: Társadalmi programok: • •

folyamatos jelenléten alapuló közösségi és egyéni szociális munka a hátrányos helyzetű családok számára (de nem csak nekik) jó minőségű és a sajátos helyi igényekre szabott nevelési szolgáltatás biztosítása már egészen kis kortól. Ennek érdekében komplex kisgyermek szolgáltatás kialakítása, mely gyerekház jellegű (tehát szülős foglalkozások) és családi napközi szolgáltatást is nyújt,

•

a Békéscsabai Szent László Utcai Általános Iskola és a Hajnal- Lenkey - Jázmin Utcai ÁMK pedagógusainak képzés biztosítása alternatív pedagógia módszerekről

• •

családsegítő szolgálat területi irodájának létrehozása komplex szolgáltatásokkal

közösségi programok, gyermekeknek és fiataloknak, szabadidős programok stb.

•

mentálhigiénés, képessé tevő, képzési és foglalkoztatási programok

Fizikai programok: •

közösségi ház létrehozása mely alkalmas a közösségi funkciók ellátására, illetve ahol a családsegítő területi irodája is működik (a korábbi közösségi ház megszűnt, a Meseház kapacitása nem megfelelő a célra), a közösségi ház kialakítására érdemes már meglévő

87

• • • •

önkormányzati ingatlant felhasználni (pl. kihasználatlan köznevelési intézmény a területen) családi napközi, gyerekház jellegű programok befogadására alkalmas épület kialakítása szabadtéri közösségi terek, játszótér, sportpark kialakítása szükség szerint helyi utak felújítása, amennyiben a szolgáltatások elérhetőségét segítik a területen lévő szociális bérlakások felújítása, illetve a bérlakások számának növelése oly módon, hogy az ne erősítse a szegregációt (tehát nem a legszegényebb területeken).

Az antiszegregációs program többi elemében is a komplexitás szemlélete érvényesül, hiszen mind az oktatási, mind a képzési-foglalkoztatási programok több szereplő rendszerszerű együttműködését igénylik annak érdekében, hogya problémák különböző aspektusai hatékonyan kerüljenek kezelésre. A szorosabb, hatékonyabb együttműködések kialakítása az intézmények, illetve az intézmények és a civil szervezetek között elsősorban nem plusz forrást, hanem szemlélet változást igényel a szereplők részéről.

A szociális ellátások terén a területiség elvének erősebb érvényesítése hozhat jobb eredményeket, a rászoruló célcsoportok hatékonyabb elérését és az intenzívebb szolgáltatásnyújtást. Ez a gyakorlatban a Jamina városrészben egy területi iroda létrehozását jelenti, mely több szempontból is indokolt: Jamina a legnagyobb elhelyezkedéssel A városrész társadalmi státuszúak, mely már népszámlálás társadalmi

lélekszámú városrész, városszerkezetileg viszonylag elszigetelt összetételében magasabb arányban jelennek meg az alacsony létszámában is jelentős csoportot alkotnak (ezt igazolják a mutatói és a segélyezési adatok is).

A területiség elvének érvényesítése még a Berényi út környékén indokolt, azonban más okok miatt és eltérő módon. Itt az alapszolgáltatás megközelíthetősége, elérhetősége nem okoz problémát, a komplex típusú szolgáltatások helybe vitelére viszont szükség mutatkozik a halmozottan hátrányos helyzetű, társadalmilag marginalizált lakosság magasabb koncentrációja miatt. A komplex szolgáltatások helybe vitelét a szociális városrehabilitációs programon belül vagy (annak esetleges hiányában) a leendő EFOP programok keretében lehet megvalósítani. Az antiszegregációs program beavatkozásainak jelentős részét uniós pályázati forrásokból lehet megvalósítani. Az egyik fő cél, hogy az eddigiekkel ellentétben, a hosszú távú (5-7 éves) programok kialakítása kell, hogy legyen, amire - a tervezés jelenlegi állása szerint - lehetőség fog nyílni az uniós programok keretében.

88

40. Tábla: Antiszegregációs program intézkedési terve Helyzetelemzés megállapítása (problémára hivatkozás)

Cél konkrét szöveges megfogalmazása

Intézkedés leírása

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megva lósításá nak határideje

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év)

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év)

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (7 év)

Megkezdett szociális vá rosrehabilitációs program sokrétű társadalmi programjába bevont hátrányos helyzetű emberek száma magas

A folyó program első társadalmi eredményeinek elérése (oktatás, képzés, foglalkoztatás terén, jobb lakhatási körülmények és biztonságosabb lakhatás)

Társadalmi problémák területi koncentrációja StratégiaiSzociális vá rosreha bi Iitációs Fejlesztési program kialakítása a Osztály Berényi úti vezetője kertvárosban és környezetében (Szarvasi úti területet is beleértve)

2020 (+ 2 év)

Szociális városrehabilitáció komplex programtervének elkészülése

Szociális felújítása

bérlakások Szociálpolitikai osztály vezető

2020

FelújítáSi szükségletek felmérése, felújítható bérlakások kijelölése

A szociális bérlakások Szociális bérlakás Szociálpolitikai Szociális bérlakásállomány a iránti kereslet ellátás kapacitásának osztá ly vezető kereslethez képest szűk kielégítésének javítása növelése

2020

Koncepció kidolgozása a (Kísérleti) szociális bérlakás ellátás elindítása kapacitásának növelésére, több alternatív megoldással

program Nagyobb kapacitású szociális bérlakás ellátás kialakítása (akár a magán bérlakások bevonásával)

Lakhatási költségekkel való eladósodottság az egyik legjelentősebb szociális probléma

2016

Helyzetfeltáráson Kísérleti alapuló koncepció beindítása kidolgozása forrásból

program Eladósodott családok pályázati helyzetének javulása, eladósodottsági szint növekedése

2016

Partnerség építés a Közös pályázat Megkezdett releváns szervezetekkel benyújtása és a program program

Három városrészi a területen magas helyzetű hátrányos családok aránya

A koncentrált társadalmi problémák területi alapú komplex programmal való kezelése

Lakhatás Szociális bérlakások egy Korszerűbb, részének az állaga rossz egészségesebb szociális bérlakásállomány kialakítása

Az eladósodás mértéke csökken, az eladósodottság nem okozza lakhatás a elvesztését

Komplex Szociálpolitikai eszközrendszer osztály vezető kialakítása az eladósodottság kezelésére, érintettek bevonása egyéb programokba

Felújított száma

bérlakások

Szociális ellátások, szolgáltatások ellátások A szociális Életfa A tartós hátrányokkal Az küzdő, mélyszegény hatékonyságá na k ellátórendszer más Szolgáltató

komplex széleskörű

emberek problémáit I javítása nem tudja hatékonyan kezelni a rendszer

A szolgáltatások a város távolabbi részéről nem érhetők el, ez különösen a hátrányokkal küzdőknek okozhat problémát, illetve közvetlen kapcsolattartásra lehetőség kevesebb nyílik

szolgáltató Életfa A családok számára Szociális területi Szolgáltató könnyen elérhető, a Központ helyi közösségbe irodájának létrehozása Központ vezetője integrálódott, intenzív és szociális gyerekjóléti szolgáltatás

I

(oktatási, képzési, I beindítása foglalkoztatási, stb.) közös probléma feltárás és koncepció készítés

szektorokkal Központ vezetője együttm űködve komplex programokat alakít ki

I

Hajléktalan ellátás Jobb minőségű Hajléktalanok átmeneti Életfa szállásának felújítása, Szolgáltató intézményeinek fizikai szolgáltatási infrastruktúra áthelyezése Központ állapota rossz

2016

A

területi

iroda ITerületi létrehozását megvizsgálása egyéb beavatkozás komplex programok megjelenítése keretein belül pályázatban lehetőségének

2017

Pályázati lehetőségek IPályázás megvizsgá lása modernizálására

pa rtnerséggel

iroda iTerületileg kiegyenlített célzó és intenzív szociális szolgáltatás létrehozása releváns

ellátás IJ obb minőségű szolgáltatás nyújtása

vezetője

Közoktatás-köznevelés Hátrányos gyerekek sikeressége alacsonyfokú

I

2016 helyzetű Köznevelési rendszer I Hátránykompenzálást I Oktatási iskolai hatékonyabban célzó oktatási Közművelődési kompenzálja a módszertan és Sport Osztály társadalmi bevezetése az érintett I vezetője + KLlK intézményekben, térségi vezetője hátrányokat hátrányos helyzetű családok hatékonyabb megszólítása, kiegészítő programokat nyújtó szervezetek bevonásával

A hátrányos helyzetű A hátránykompenzáló és szegregációmentes gyerekek koncentrálódnak óvodai nevelés néhány óvodában

Oktatási Eddigi 2016 Közművelődési hátránykompenzáló és Sport Osztály programok kiszélesítése a vezetője tapasztalatok alapján, a kevésbé frekventált

Együttműködés

kialakítása lehetséges bevonása

a

KLlK pályázat beadása' I MűködŐ hatékonyabb KLlK-kel, Iprogram elindítása hátránykompenzáló partnerek programok

Koncepció készítése a IPálYázat beadása, / MűködŐ hatékonyabb pályázati lehetőségek program indítása hátránykompenzáló feltárásával programok

90

óvodák tétele

vonzóbbá

a I Szakképző rendszer KLlK térségi rendszer Hatékonyabb, modernizálása és a vezetője nem hatékony, magas a munkaerőpiaci képesítést meg nem igényeket kielégítő hátrányos helyzetű rendszer fiatalok mentorálása a szerző hátrányos szakképző helyzetű fiatalok aránya kialakulása középiskolában

Szakképző

Az óvodákban és a iskolákban kapacitások nem elegendőek a hatékony fejlesztéshez, különösen a 3 éves kortól való óvodáztatási kötelezettség jövőbeni bevezetését tekintve

IPedagógiai Szakszolgálat I

megerősítése, minőségi

fejlesztése

hátrányokkal, Oktatási 2016 zavarokkal Közművelődési küzdő gyerekek és Sport Osztály eredményesebb vezetője + KLlK felzárkóztatása térségi vezetője érdekében a Pedagógiai Szolgálat kapacitásának növelése, szolgáltatás

A tanulási

Együttműködés

kialakítása a KLlK-kel

KLlK pályázat beadása' l MűködŐ hatékonyabb program elindítása hátránykompenzáló, fejlesztő programok

minőségének,

feltételeinek fejlesztése

Foglalkoztatás képzett Hátrányos helyzetű Komplex program(ok) Életfa emberek nagyobb kialakítása, széleskörű Szolgáltató tartósan arányban képesek partnerségben, az Központ a elhelyezkedni a egyes célcsoportok vezetője munkaerőpiacon igényeinek figyelembe munkaerőpiacról vételével

Alacsonyan hátrányos lakosok kiszorulnak

helyzetű

2016

benyújtása, Partnerségben a \PálYázat Munkaügyi Központtal, megkezdése és egyéb érintett szervezetekkel a különböző célcsoportok számára komplex program kialakítása a képessé tevéstől az elhelyezkedés támogatásáig

91

5 A stratégia 5.1

külső

és

belső

összefüggései

Külső összefüggések

Jelen fejezetben az kerül vizsgálat alá, hogy az ITS-ben megfogalmazott célkitűzések és stratégiai beavatkozások mennyiben vannak összhangban a Békéscsabára is vonatkozó országos, megyei stratégiákkal, illetve a város egyes szakági stratégiai dokumentumaival.

Az illeszkedés alapjául szolgáló dokumentum Békéscsabára vonatkozó javaslatai

Az ITS kapcsolódó intézkedései

Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK, 2013): IIBékéscsaba az ország éléskamrájának központjaként az élelmiszertermelés- és feldolgozás, valamint a gasztroturizmus hazai fellegvára pozícióit célozza meg, ehhez kapcsolja húzóágazatait: az építőanyagipar, a textilipar, a gépipar, az élelmiszeripar, a nyomdaipar; illetve kitörési pontjait: a malom újraindítása, a gasztroturizmus, a határon túli kapcsolatok erősítése, a helyi gazdaság élénkítése, a befektetések ösztönzése, a megyeszékhely funkciók megerősítése. A megyeszékhely szorosabb vonzáskörzetébe esik: Békés, Sarkad, Gyula és az általuk körbezárt Körösmenti vidék. Békés Megye Területfejlesztési Programja (2014) stratégiai program (egyeztetésre bocsátott változat, 2014. április 25): Békés megye fejlesztésének átfogó célja 2020-ig: lia megyében élők életkörülményeinek javítása, a megye fenntartható gazdasági és társadalmi viszonyainak megteremtése, a foglalkoztatás javítása" Az ennek megvalósítását biztosító stratégiai célok: • Térségspecifikus brandek fejlesztése amegye perifériális helyzetű településein, • versenyképességet javító-, értékalapú-, horizontális gazdaságfejlesztés, • társadalmi- és gazdasági kohézió erősítése a megye mag- és perifériális települései között, • természeti- és épített értékek megóvása, innovatív hasznosítása.

A Területfejlesztési Koncepció Békéscsaba kitörési pontjait a helyi adottságokra építő gazdasági potenciál (mezőgazdaság, hagyományos iparágak, határmentiség) kiteljesítésében és a megyeszékhelyi funkciók megerősítésében látja, csakúgy, mint jelen ITS. Nem szerepel a kitörési pontok között olyan ágazat, amely az erős felsőoktatásra alapozna (részben okkal), amely a kiváló közlekedési kapacitásokra építene (részben okkal). Ugyanakkor az országos koncepció is kiemeli a szorosabb vonzáskörzet által körbezárt Körös-menti vidék jelentőségét, amelyet az ITS is hangsúlyoz.

és

A célok megvalósítását szolgáló prioritások intézkedések: • Gazdasági struktúra megújítása (Terület- és Településfejlesztési Operatív program struktúrája alapján) o Foglalkoztatás-bővítését szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók o Foglalkoztatás-barát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál o Kulturális és természeti vonzerőre alapozott

Békés megye stratégiai terve a megye számára programozandó uniós források felhasználásán alapul, tehát a program prioritásszerkezete azonos a Területés Településfejlesztési Operatív Program (TOP) szerkezetével. A megyei önkormányzat tervezésében kerülnek felhasználásra a gazdaságfejlesztés területén az összes település forrásai, valamint Békéscsaba kivételével a TOP fennmaradó forrásai. A megyei terv tekintetében tehát Békéscsaba elsősorban a gazdaságfejlesztés területén érdekelt. A megyei önkormányzat és Békéscsaba között folyamatos a kommunikáció és egyeztetés, ezért a város szamara fontos gazdaságfejlesztési elképzeléseket, kulcsprojekteket már ismertette a megyével. Mindemellett a megyei stratégiai terv tartalmazza az ágazati operatív programok finanszírozási keretei hez szintű, térségi léptékű javasolt megyei kulcsprogramokat, amelyek nagyban lefedik Békéscsaba fejlesztési prioritásait (termálvíz megközelíthetőség, energetika, hasznosítás, agrárgazdaság, élelmiszergazdaság), de jelen konkrétsági szintjük mellett hatásukat a város fejlesztési elképzeléseire még nem lehet megfogalmazni.

vonzerőfej lesztés

o

A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával

o •

Fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése (TOP intézkedései alapján) o A városi környezet területileg koncentrált környezettudatos megújítása o Települési fenntartható környezetvédelmi infrastru ktúra-fejlesztések o Az önkormányzati infrastruktúra, illetve épületállomány energia-hatékonyság központú rehabilitációja o Innovatív, területi közösségi szolgáltatást biztosító városi kulturális intézmények felújítása, városrészi közösségi terek infrastrukturális felújítása, közösségi tereinek

•

Megye térszerkezetének továbbfejlesztése (TOP intézkedések alapján) o A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfej lesztés o Fenntartható települési közlekedésfejlesztés o Szociális városrehabilitációs beavatkozások o Emberi erőforrás fejlesztése (TOP intézkedések alapján) o A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése o Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése o A szociális alapellátás infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése o A munkavállalók készségeinek és a helyi gazdaság potenciális igényeinek közelítése o A társadalmi befogadás erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok, a helyi identitás és kohézió erősítése

bővítése

•

Ágazati operatív programokba javasolt térségi szintű kulcsprojektek: • Békés megye komplex termálvíz hasznosítása • Települési közszolgáltatások fejlesztése Fő közlekedési útvonalak fejlesztése • • Versenyképes élelmiszerláncok kialakítása • Megye komplex agrárfejlesztése • Komplex halgazdálkodási rendszer kialakítása

Békéscsaba város Gazdasági Programja (2014): A Gazdasági Program célrendszere azonos a Településfejlesztési Koncepció célrendszerével. A 2014-2020-as fejlesztési elképzelések a városi önkormányzat szervezeti rendszerében felmerült infrastruktúrafejlesztésre irányuló projektjavaslatokat

Az ITS is integráita a városi önkormányzat által, saját beavatkozása reve n megvalósítandó projektelképzeléseket, de kibővítette azokat az egyéb városfejlesztési szereplők elképzeléseivel, és rendszerbe rendezte azokat, valamint preferenciarendszert is felállított.

93

tartalmazzák. Békéscsaba megyei jogú város turizmusfejlesztési stratégiája (2014), stratégiai fejlesztési irányok: • Körösök Völgye Turisztikai Együttműködési klaszter (több települést magában foglaló, egymást kiegészítő szolgáltatások hálózata, PI. Gyula-Békéscsaba komplementaritásL és marketingje. A három települést (Békés, Gyula, Békéscsaba) összekötő Élővíz-csatorna fejlesztése. Közlekedési összeköttetések: kerékpár, kajak, kenu, körbuszjárat. • Gasztroturizmus: kolbász "brandre" épülő fejlesztések • Kulturális turizmus (Munkácsy öröksége, tematikus útvonalak, művésztelep, Munkácsy kulturális negyed, tematikus kastélyprogramok) • Örökségturizmus (szlovák, kurgán, zsidó hagyományok) • Aktív turizmus: repülés, kerékpár, vízis sportok, lovasturizmus, kalandtúrák) • Sportturizmus: edzőtáborok, események a koncentrált és felújuló sportinfrastruktúrára alapozva (a reptéri fejlesztési irányának a stratégia a sportturizmust jelöli meg, nem pedig a megközelíthetőség javítását) • Egészségturizmus: (Románia és Szerb piacokra isL a Réthy Pál kórházra alapozva, gyógy-wellness szálloda kialakítása (Malom épülete vagy Árpád fürdő mellett) • Konferenciaturizmus: az új beruházásokra alapozva (Csabagyöngye, CsabaPark) • Turisztikai marketing a legnagyobb cégek bevonásával • Szálláshelyfejlesztés (elsősorban a 4*-os kategóriában, de valamelyest az alacsonyabb kategóriákban is) • Város turisztikai hangulatának javítása (táblák, térképek, mobil alkalmazások, Tourinform iroda, Békéscsaba kártya) • Erőteljes marketingkommunikáció (elsősorban a belföldi forgalomra célozva) Békéscsaba város Energiastratégiája (2014): A város hosszú távú energetikai jövőképe: ,A város energetikai jövőképe szerint a stratégia megvalósulásával olyan városi tér jön létre, ahol a racionális, takarékos és helyi erőforrásokra alapozott energiafelhasználás hozzájárul az energiafüggőség csökkenéséhez, a gazdaság versenyképességéhez és a kedvező életminőséghez".

A jövőkép eléréséhez szükséges 2014-2020-ra tervezett (elsősorban önkormányzati) beruházások: Intézményi energetikai korszerűsítések • Egészségügyi alapellátás és járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése • Bölcsődék energetikai felújítása, korszerűsítése (energiahatékonyságának növelése, a megújuló

Békéscsaba Integrált Településfejlesztési Stratégiája a turisztika témakörében a turizmusfejlesztési stratégiai javasolt fejlesztési irányait integrálta. Sokféle tematikus turizmusfejlesztési irány jelenik meg az ITS-ben, egyértelmű preferenciarendszer nélkül, figyelembe véve, hogya turisztikai fejlesztések döntő része magánkezdeményezésekhez kötött, és nem lehet pontosan tudni előre, hogy középtávon a magánszféra milyen témakört preferál majd. A közszféra számára az elsődleges preferencia a hálózatépítés, marketingkommunikáció elősegítése, az alapvető infrastruktúra megteremtése (pl. kerékpárutakL a CsabaParkra és a Munkácsy örökségre építő köztulajdonban lévő attrakciók fejlesztése kell, hogy legyen.

Az ITS több tematikus programcsomagja is közvetlenül kapcsolódik az energetikai stratégiához : 2.3 Helyi közlekedési rendszer modernizálása programcsomag részeként a 2.3.b Kerékpáros hálózat fejlesztése A 4. Tematikus cél "Ökológiai fenntarthatóság erősítése, klímaváltozás elleni küzdelem" részeként a • 4.1 Energetikai fejlesztések • 4.2 Víz- és szennyvízhálózat korszerűsítése

Az ITS tehát részben ugyanazon önkormányzati beruházásokra épít, hangsúlyozva, hogya teljes intézményrendszer energetikai korszerűsítésére vélhetően nem lesz elegendő támogatáSi forrás, tehát

94

energiafelhasználás arányának növelésével) Óvodák férőhely bővítése és energetikai

•

korszerűsítése

• • •

Óvodák energetikai felújítása, korszerűsítése Általános iskolák energetikai felújítása, korszerűsítése, energia racionalizálás Színház energetikai Békéscsabai Jókai korszerűsítése

Balassi Bálint Magyar Művészetek Háza energetikai korszerűsítése • A Gyermekélelmezési Intézmény főzőkonyháinak rekonstrukciója és eszközfejlesztése • Árpád Gyógy és Strandfürdő új sportmedence és termálkút létesítése • A KLlK által fenntartott oktatási intézmények energetikai korszerűsítése Lakóépületek energetikai korszerűsítések • A "panel program kiterjesztése a lakótelepeken" • Önkormányzati bérlakások energiaracionalizálása Közvilágítás korszerűsítése Közlekedésfejlesztések • Franklin utcai és Szerdahelyi utcai kerékpárút építés • Szarvasi úti (446 és 44 sz. főút menti) kerékpárút építése • Jókai úti (4432 sz. út menti) kerékpárút építés • Kétegyházi úti (4433 sz. út menti) kerékpárút létesítése • Gyulai úti (446 sz. főút menti) kerékpárút építése • "Turisztikai célú kerékpárút a Körösök völgyében" Ligeti sor-Gőzmalom tér, Ilosvai u.-Felső Körös sor, Élővíz csatorna töltése (Körte sortól Veszejig)Pósteleki út, Póstelek-Gyula • "Határtalanul két keréken" Dózsa György út Corvin u. kerékpárút építés • "Határtalanul két keréken" Építők útjai kerékpárút építés Közösségi közlekedés helyi és térségi szintű rendszerének fejlesztése, infrastruktúrájának •

az egyes projektekre vonatkozó preferenciarendszer kialakítása során a beavatkozások hatékonysága (beruházásra jutó energiamegtakarítás) szerinti sorrendet célszerű felállítani. Az ITS ugyanakkor olyan, klímaváltozás hatásait kompenzáló intézkedéseket is fontosnak tart kifejteni, amelyeket az energiastratégia nem tartalmaz: 4.3 Zöldfelületi hálózat (ökológiai folyosó) fejlesztése, 4.4 Környezettudatos életmód elterjesztése.

korszerűsítése

Vízgazdálkodási fejlesztések

• •

Ivóvíz vezetékhálózat rekonstrukciója Csapadékvíz elvezető hálózat

bővítése,

korszerűsítése

szennyvízvezetékek

•

Ivóvízés fejlesztése

•

Szennyvíziszap kezelése

5.2

hálózatok

Belső összefüggések

A középtávú Integrált Településfejlesztési Stratégia célja olyan beavatkozások definiálása, amelyek a lehető leghatékonyabban képesek enyhíteni a helyzetértékelő munkarészben feltárt városi problémákat. Nem várható el természetesen, hogy 7 év alatt az összes probléma megoldódjon, de az reális célkitűzés, hogya lehetőségekhez mérten a legsúlyosabb problémák enyhüljenek, a városi életminőség javuljon, új munkahelyek jöjjenek létre, és a városból való elvándorlás mérséklődjék .

95

A Koncepció SWOT analízise során azonosított problémák

A stratégiai javaslatai a kérdéskörben

Békés megye, így Békéscsaba is a fővárostól közúton az egyik legnehezebben megközelíthető térség. A gyorsforgalmi úthálózat hiánya miatt negatív társadalmi-, gazdasági hatások egyaránt érzékelhetők Kedvezőtlen demográfiai folyamatok, elöregedő helyi társadalom, alacsony vitalitási index, alacsony születésszám, növekvő természetes fogyás, negatív vándorlási egyenleg. Romló népesség megtartó (és népesség vonzó) képesség a fiatalabb, aktívabb és képzettebb korcsoportok vonatkozásában. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok között nagyobb az elvándorlás mértéke.

Az M44-es autóút a tervek szerint a 2014-2020-as időszakban Kondoros és Békéscsaba között elkészülhet.

A munkanélküliek, aránya (kedvezőtlen egyensúly.

inaktívak,

Az elöregedés folyamatát elfogadva közszolgáltatások irányultságát egyre inkább idősellátás irányába kell módosítani.

a az

Az elvándorlást a képzettebb munkaerőt is igénylő munkahelyek tudják érdemben befolyásolni. Ebben a főiskola várhatóan hosszabb távon sem játszik vezető szerepet, de termelő és szolgáltató vállalkozások munkaerő felszívó képessége növekedhet az új iparterületek kialakításával, a turisztikai munkahelyek számának növelésével, a határmenti kapcsolatok élénkítésével.

eltartottak magas kereslet-kínálati

szempontjából kritikus az ITS a következő szegmensekben kívánja enyhíteni: mezőgazdaság/élelmiszeripar, turizmus, feldolgozóipar.

A lakásállomány elöregedett, a lakások kétharmada vagy házgyári technológiával készült. Magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya (habár az elmúlt évtizedben arányuk kevesebb, mint felére csökkent).

A lakáspótlás természetes mértékét a jövedelem befolyásolja elsősorban. A házgyári épületek szervezett energetikai felújítására lehetőség nyílik 2014-2020 között, (a városban ennek reve n valósulhat meg pl. a Lencsési lakótelep mintaprojektje.)

Keveredő

Az akcióterületi beavatkozások során figyelemmel kell lenni az építészeti minőségre.

munkaerő-piaci

vályogépítésű

építészeti stílusok és épülettípusok.

A vasút a időszakban

legfőbb

szerkezetalkotó elem, az éjszakai zavaró zajforrás.

A

képzetlen

munkaerő

munkahelymegszűnést

A vasút rehabilitáció eredménye (2007-2013-as forrásból) valamelyest enyhíthet ezen a helyzeten.

A településperemek a város legsérülékenyebb elemei: a funkciók viszonylag gyakran változnak, a tulajdoni viszonyok keverednek.

Az ITS nem befolyásolja érdemben.

A belvároshoz közvetlenül csatlakozó egyes lakózónák nem megfelelő színvonalúak, egyes alacsony beépítési intenzitású kertvárosias és falusias lakóterületek korszerűtlen utcaszerkezettel rendelkeznek. A perem i falusi zónák, belterületbe vont egykori zártkertek infrastrukturálisan hiányosak, környezeti problémájuk szembetűnő.


Az utóbbi 10 év fejlesztései ellenére tapasztalhatók zöldfelületi hiányosságok.

még

A városperemen kiterjedt elhanyagolt területek, és "tájsebek" találhatók.

Az infrastruktúra fejlesztéshez megfelelő útszélesség szükséges. A területükről le nem mondó tulajdonosokkal szemben kisajátítást lehet alkalmazni (a kisajátítás során kifizetett összeget lakóépület építése esetén vissza lehetne követelni). A zöldfelületi fejlesztésekre az ITS nagy hangsúlyt fektet (véderdősávok, erdőtelepítések). Az ITS nem befolyásolja érdemben.

96

Élelmiszeripar, textilipar, egyes agrárágazatok válsága tapasztalható, Nincs összehangolt kereslet-kínálat a mezőgazdasági termékek piacán.

A mezőgazdaságotfélelmiszeripart új szemlélettel kell élénkíteni (feldolgozói integrációk, magas minőségi termékek premizálása) . A közszférának közvetítő szerepet kell játszania.

A közintézmények - ugyan javuló, de még - alacsony fokú energiahatékonysága jelentős közkiadással jár.

Komplex energiahatékonyságon alapuló tematikus programot definiál az ITS.

Belső infrastruktúra egyes elemei nek fejletlensége, a kistérséghez tartozó települések vonatkozásában az egymás közötti rossz elérhetőség, az utak rossz állapota.

Az ITS

A kereslet hiánya miatt elmaradtak a zöldmezős területek számottevő infrastruktúra fejlesztései és a barnamezős területek rehabilitációja.

Tapasztalatok szerint a magas szintre fejlesztett ipari, kereskedelmi területekre van igény. Ilyen területek létrehozását szorgalmazza a gazdaságfejlesztési tematikus cél.

a

projektcsomagja (TCLl) a térségen belüli javítását is tartalmazza. A belső infrastrukturális elmaradásokat viszont korlátozott mértékben kezeli (TC 2 és TC 4).

hiánya,

A gazdaságfejlesztési tematikus cél több beavatkozássa I kíván ezen a helyzeten enyhíteni: elérhetőség, képzés, közvetlen gazdaságösztönzés.

gazdaságfej lesztésben

Az ITS-ben az önkormányzat jelezte a közvetítő szerepet, amelyet a szereplők közti kommunikációban játszani kíván.

Húzóágazatnak számító gazdasági kedvezőtlen gazdasági összetétel.

Gyenge együttműködés érdekelt szereplők között.

fejlődés

első

elérhetőség

Tőkehiány,

pályázati forrásokhoz szükséges önerő nehézsége, csökkenő önkormányzati bevételek. A korábban Közép-Békési sikeres Centrum együttműködés (Békéscsaba, Békés, Gyula) intenzitása csökkent és a korábbinál kevesebb területre korlátozódik.


előteremtésének

Az ITS-ben említésre kerülnek olyan témakörök, amelyek a térségi együttműködés felélesztését (pl. turisztika, igénylik mezőgazdaság, nagy infrastruktúra elemek.)

A város erdősültsége rendkívül szegényes, az erdők aránya a teljes közigazgatási területből mindössze 7 százalékos.

A zöldfelületi fejlesztésekre az ITS nagy hangsúlyt fektet (véderdő sávok, erdőtelepítések).

Nemzetközi színvonalú turisztikai kínálat hiánya és a város turisztikai Kevés a "ismeretlensége" . színvonalas vendéglátóhely. Magas színvonalú felső kategóriás szálláshely kapacitás teljes hiánya (a folyamatban lévő fejlesztések ezt a helyzetet a közeljövőben várhatóan enyhíteni fogják). Viszonylag alacsony a műemlék épületek száma.

A gazdaságfejlesztésen belül a turizmus fejlesztése kiemeit ágazatként kap hangsúlyt.

Az egész külterület komplex mezőgazdasági ' . nyar! (dűlőút-hálózat, utak, infrastruktúrája meliorációs rendszer, erdősáv-rendszer) részben nem megfelelő, egyes elemei teljesen hiányoznak. Gyakori belvízborítottság, árvízveszélyes területek.

és

jelentős

nagyságú

Tanyavilág speciális problémái: - elöregedett, rossz minőségű épületállomány - rossz infrastrukturális viszonyok - alacsony életszínvonal

Újabb színvonalas szálláshelyek megjelenése csak az attrakciók és fejlesztések bizonyos kritikus fokának elérése után várhatók. Az ITS nem befolyásolja érdemben . A kü Iterü leti infrastruktúra fejlesztését, korlátozott mértékben, tartalmazza az ITS.

A 2007-2013-as időszak szennyvízelvezetési projektje nyomán várhatóan érdemben csökken majd a talajvíz mértéke, amely a belvízborítottságot csökkenti. Addicionális intézkedések ezen jelenségekkel kapcsolatos tapasztalatok után fogalmazhatók meg. A tanyavilág problémáit az egyedi (hálózatot nem igénylő) szennyvíz, víz, közvilágítási projektek és a mezőgazdaság jövedelemtermelő képességének növelése enyhítheti valamelyest.

97

Mint látható tehát a fenti táblázatból, a városban számba vett főbb problémák többségével kapcsolatosan az ITS megfogalmaz beavatkozásokat. Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogya megfogalmazott beavatkozásokat milyen módon, egymással milyen viszonyban valósítják meg. A nem megfelelő megvalósítás ugyanis konfliktusokat okoz. Az ITS-ben önmagában is óhatatlanul be van építve néhány belső konfliktus, amelyre előre készülni kell: •

•

•

•

•

A közműépítések, útépítések, járdaépítések iránt nagyon nagy a kereslet. Minden igényt kielégíteni nem lehet. Olyan preferenciarendszert célszerű kidolgozni, amelyhez a lakosság kapcsolódni tud, világossá válik, hogy milyen elvárásoknak kell megfelelni ahhoz, hogy egy utca a programban részt vegyen (pl. köz és magánszolgáltatások gyakorisága, benépesültség, lakók összefogása a megfelelő szabályozási szélesség biztosítása érdekében). Figyelemmel kell lenni az egyes beavatkozások egymást gyengítő, egymástól inputot elvonó hatásaira. PI. o A szabadidős/turisztikai fejlesztések az ITS-ben elsősorban a CSabaPark, részben azonban Póstelek szempontjából is megfogalmazódnak. A két térség kínálata némileg versenyben áll egymással, ezért a fejlesztések részleteinek kidolgozása folyamán figyelni kell arra, hogya két terület szolgáltatásait tekintve érdemben elkülönüljön egymástól, ne megossza, hanem orientálja a látogatókat. o A Belváros és térsége már jelenleg is küzd a kereskedelem kivonulásának problémájával. Újabb kereskedelmi komplexumok létrehozásának ösztönzése a fejleszteni kívánt belvárosi potenciált tovább gyengítheti. Az ITS megvalósításában erősen épít a magánerő bevonására. A vállalkozások esetében joggal feltételezhető, hogya tulajdonosok el tudják dönteni, milyen mértékű anyagi kockázatot vállalnak. A többlakásos lakóépület felújítások esetében azonban különösen tekintettel kell lenni a lakosság terhelhetőségére, mert a többség döntése kötelezettséget ró a kisebbségre. Olyan megoldásokat célszerű keresni, amelyek a beavatkozásból származó megtakarítás segítségével finanszírozzák magát a beavatkozást. A fejlesztések elviekben okozhatnak addicionális terhelést az úthálózat szempontjából. Egyelőre a felmérések szerint nincsenek komoly úthálózati konfliktusok, de egyes fejlesztések esetében ezek előtérbe kerülhetnek, pl. iparterület fejlesztés, CsabaPark környékének időszakos túlterhelése. A 2013-2020-as időszakban elsősorban az energetikával kapcsolatosan igényelhető forrás épület felújításra. Egy épület komplex felújításának azonban csak egy része az energetikai paraméter. Az energetikai beavatkozásokkal párhuzamosan tehát kiegészítő forrásokat kell találni ahhoz, hogy ahol feltétlenül szükséges, nagyobb mélységű beavatkozások is megvalósulhassanak (pl. közintézmények esetében).

98

6 A stratégia megvalósításának főbb kockázatai A stratégiai terv megvalósításának bizonyos kockázatai már feltárásra kerültek a belső összefüggések vizsgálata folyamán. Ezek megmutatták, hogya stratégia megvalósításánál figyelni kell az egyes beavatkozások egymásra hatására. Ezen felül azonban a stratégia sikeressége mind a tervezés mind pedig a megvalósítás folyamán több más változónak is a függvénye.

6.1 Stratégiai kockázatok Alapvető

tervezési ellentmondás, hogya stratégiának egyszerre kell előremutatónak, beavatkozási irányokat lefektetőnek és rugalmasnak, az új törekvések befogadására alkalmasnak lennie. Minden ágazatnak, és minden tématerületnek vannak jogos igényei, amennyiben azonban nem jelölődnek ki preferenciák és hangsúlyok, akkor nagy a veszélye annak, hogya források szétaprózódnak, és nem képesek kritikus mértékű hatást kifejteni. Békéscsaba esetében egyértelmű, hogya város legnagyobb problémája a munkahelyek hiánya és a képzett munkaerő elvándorlása. A legnagyobb figyelem tehát arra kell, hogy összpontosuljon, hogyameglévő vállalkozások növekedni, újak pedig alakulni tudjanak. Ehhez javítani kell a város megközelíthetőségét, megfelelő vállalkozási területeket kell biztosítani, a képzései rendszert hozzá kell igazítani az igényekhez, és a terület szempontjából kiemeit potenciállal rendelkező ágazatokat fel kell éleszteni (pl. mezőgazdaságjélelmiszergazdaság, turizmus). A stratégiai tervezés és megvalósítás során össze kell hangolni az épületbejinfrastruktúrába történő beruházásokat a tartalom kérdésével. Komoly kockázatokat hordozhat magban, ha aberuházásokat nem egy rendszer részeként tekintjük, hanem önálló látványelemként. (PI. forgalomcsillapítás a parkolás rendezése nélkül, új közterületek létrehozása megfelelő gondozás nélkül, közösségi ház közösségi események nélkül, rendezvénycsarnok megfelelő számú rendezvény nélkül, ipari park fejlesztés megfelelő gazdasági aktivitás nélkül, inkubátorház inkubációs tevékenység nélkül).

6.2 Pénzügyi kockázatok Figyelembe véve, hogy az Európai Unió csak fejlesztésre és nem az elmaradt beruházások pótlására biztosít forrásokat, nagy a kísértés, hogy olyan új infrastruktúrák jöjjenek létre, amelyek jelentős növekményt generálnak a fenntartási költségekben. Ezt a csapdát eddig többé-kevésbé sikerült Békéscsabának elkerülnie. A létrejött Csabagyöngye kulturális központ a kulturális intézményrendszer integrációjának részeként született, amely önmagában is racionalizálta a működési költségeket. A Központ rövid időn belül kiegyensúlyozott pénzügyi működést produkált. A következő kockázatot a Csaba Park rendezvényközpontja jelentheti, amelynek gazdaságos működtetése érdekében részletes tervek születtek. Az önkormányzat által megvalósított ipari csarnok is bérbeadásra került, tehát nem igényel addicionális erőforrást. A 2014-2020-as időszak tervezése folyamán a fenntarthatatlanság kockázatát hordozó bővítések, új építések kockázatát továbbra is kerülni kell. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia finanszírozásának legjelentősebb forrása az uniós forrás (és a hozzá kapcsolódó pályázói önerő). A 2014-2020-as időszak folyamán a koherens fejlesztési stratégia finanszírozási kockázatát jelentősen sikerül csökkenteni azáltal, hogya város önkormányzata a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból dedikált összeggel rendelkezve maga állíthatja össze (központilag kommunikált elvek mentén) koherens fejlesztési programját. így elkerülhetővé válik, hogy egy célhoz tartozó kulcsprogram sikertelen pályázat miatt elmaradjon és ezzel veszélyeztesse a cél elérésének sikerességét. Jelentősebb kockázat inkább azon beavatkozások esetében jelentkezik, amelyek ágazati operatív programból (pl. lakossági, vállalkozói energetikai

99

fejlesztések)/kormányzati forrásból (pl. sportberuházások) finanszírozódnak, magánszereplő kooperációs készségét igénylik (pl. Kőrös szálló, István Malom).

esetleg jelentős

Valós pénzügyi kockázatot jelent, és a stratégia sikerességét alapvetően befolyásolhatja az önerő hiánya, amely a támogatási források lehívását kockáztatja. Ez elsősorban a magán és non-profit szféra szempontjából jelent kockázatot. (Figyelembe véve, hogy az uniós források 60%-át gazdaságfejlesztésre kívánják fordítani, melynek önereje rendszerint jelentős)

6.3 Menedzsment kockázatok A stratégiai kialakításában és megvalósításában is fellelhetők menedzsment kockázatok, hiszen egyrészről a stratégia tervezése széleskörű partnerséget kíván (ennek a város igyekszik eleget tenni a Partnerségi Terv alapján), a projektekről való döntések politikai legitimációt kívánnak (ez sok esetben időigényes), miközben a városfejlesztési impulzusokra való reagálás gyors döntéshozatalt kíván. A Békéscsaba önkormányzata által alkalmazott menedzsment modell (Stratégiai-Fejlesztési Osztálya Polgármesteri Hivatal részeként, valamint Városfejlesztő Kft. az akcióterületei programok menedzsereként) ezt a kockázatot igyekszik csökkenteni, és a 2014-2020-as időszakban ez a rendszer tovább finomítható. A megfelelő infrastruktúra/épület, program létrehozásával nem zárul le a megvalósításban lévő menedzsment kockázat. Különösen azok a programelemek, amelyek sikeressége döntően a hozzáértő humán erőforrástól függ, érzékenyek a megfelelő szervezeti rendszer és a megfelelő személyek kiválasztására. Ilyen pl. egy közösségi ház, egy inkubátorház, egy térségi turisztikai szervezet. A programok lebonyolítása során tehát ezeket a pozíciókat kiemeIt figyelemmel kell követni.

100

7 A megvalósítás eszközei és nyomonkövetése 7.1 A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem önkormányzati tevékenységek

beruházási

jellegű

Békéscsaba Megyei Jogú Város önkormányzata középtávú stratégiájában a beruházási tevékenységeken felül megfogalmazott olyan nem beruházási, szoft típusú tevékenységeket, amelyek a közszolgáltatások minősége színvonalának emeléséhez elengedhetetlenek (pl. oktatási, foglalkoztatási programok, a szociális ellátásra vonatkozó elképzelések, társadalmi befogadást segítő programok). Jelen fejezet nem a fenti tevékenységeket kívánja bemutatni, mert azt a stratégiai tervezés szerves részének tekinti, hanem azon "policy" jellegű tevékenységeket foglalja össze, amelyek elsősorban a stratégiai programok megvalósításához szükséges kiegészítő tevékenységek, a megvalósítás módját határozzák meg. Azok a "szoftvernek" nevezhető tevékenységek, amelyek a stratégiai beavatkozásokat, mint "hardware-t" működtetni tudják: •

•

•

•

•

•

A város pozícionálása szempontjából (mind gazdaságfejlesztési, mind turisztikai, mind megyeszékhely funkciókat illetően) kiemeit fontossággal bír a város - és térségmarketing: pl. Körösök Völgye turisztikai brand építése, Munkácsy városa turisztikai brand építése, vásárokon, fesztiválokon, kiállításokon való megjelenés. Azokon a területeken, ahol koncentrálódnak a turisztikai, közösségi funkciók (pl. Belváros), nem elegendő a felújított infrastruktúrát létrehozni. A térség akkor telik meg könnyebben élettel, ha "Főutca program" jelleggel erős koordinációban alakulnak ki a szolgáltatások: pl. nyitvatartások koordinálása, portálok összehangolása, közös események szervezése, helyiségbérleti díjszabás kialakítása, teraszok kialakításának koordinált szabályai stb. Ahogyan azt korábban is hangsúlyozta az ITS, az önkormányzat nem az egyetlen letéteményese a városfejlesztési stratégiának, de kiemeit szerepe van a szereplők koordinációjában, az érdekek kiegyensúlyozásában. A hálózatépítés, a folyamatos kommunikáció, az érintettek számára kommunikációs felületek biztosítása mind olyan lehetőségeket és kapcsolódási pontokat hoz létre, amelyek gazdagítják a fejlesztési elképzelések megfogalmazását, megvalósítását. A hálózatépítési, koordinációs tevékenységekhez hasonló, de intenzívebb tevékenységet jelent a legfontosabb partnerekkel szorosabb együttműködések kialakítása, a meglévők erősítése, rendszerszerűvé tétele. Ennek legfontosabb területei: o a gazdasági szereplőkkel való együttműködés, mely különösen a mezőgazdaság és élelmiszergazdaság területén bír stratégiai fontossággal, ahol az önkormányzat valódi integrátor szerepkör betöltését kívánja elérni. o az állami közszolgáltatásokat biztosító szervezetekkel való együttműködés (pl. KUK, munkaügyi központ, GYEMSZIL melyek a város számára stratégiai fontosságú ágazatokat működtetik. Ez egyben nagyfokú proaktív fellépést is kíván az önkormányzattól, annak érdekében, hogya számára stratégiai fontosságú kérdésekben, területeken (mint gazdaságfejlesztés, oktatás, foglalkoztatás) a külső szereplők tevékenységei összhangba kerüljenek az önkormányzat által kívánatos iránnyal, illetve hogy az önkormányzat képes legyen a külső szereplők felől érkező igények befogadására, az érdekek artikulálására, és adott esetben megfelelő lépéseket tudjon tenni azok kielégítésére. Ugyancsak a fejlesztési elképzelések magasabb szintű megvalósítását eredményezi a megoldásokkal kapcsolatos tudatosság kialakítása a lakosságban. Igaz ez a környezetvédelem, környezettudatosság területére, de igaz az egyéb társadalmi problémákkal való azonosulásra, a szolidaritás kialakítására. Az önkormányzat ebbéli

101

tevékenységében az oktatási-nevelési intézmények, civil szervezetek, egyházak hatékony partnerek lehetnek.

7.2 Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósítása szervezeti kereteinek meghatározása Jelenleg a város településfejlesztési tevékenységében több ügyosztály (ágazati fejlesztési elképzelések megfogalmazása és végrehajtása), valamint a polgármesteri kabinet is részt vesz, de a döntések előkészítését és összehangolását a Stratégiai-Fejlesztési Osztály végzi együttműködésben a főépítész által vezetett Városépítészeti Csoporttal. A város fejlesztési dokumentumainak elkészítése (így a 2014-2020-as időszak fejlesztési elképzeléseinek megfogalmazása) is az Osztály feladatkörébe tartozik. Ugyancsak ez az osztály végezte a 2007-2013-as időszak jelentősebb projektjeinek menedzsment feladatait - részben alvállalkozók bevonásával. Az akcióterületi típusú fejlesztések (belváros rehabilitáció, szociális rehabilitáció) projektmenedzsmentjét a Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában lévő Békéscsabai Városfejlesztési Kft. a Stratégiai-Fejlesztési Osztá Ilya I együttműködve végezte a 2007-2013-as időszakban, szintén részben alvállalkozók igénybevételével.

1. Ábra: A városfejlesztési tevékenység végzésének intézményi struktúrája a város önkormányzatánál

Vá rosépítészeti Csoport

Stratégiai-Fejlesztési Osztály

Békéscsabai Városfejlesztési Kft.

Alvállalkozók

A 2007-2013-as időszak tapasztalatai alapján a Városfejlesztési Kft. létrehozása részben beváltotta azokat a reményeket, melyek szerint egy önálló szervezet a projektmenedzsment feladatait hatékonyan képes ellátni, ugyanakkor a szervezet mozgásterét erősen befolyásolja, hogy érdemi döntéseket változatlanul az önkormányzat bizottsága i és képviselő testülete hozhat. A Városfejlesztési Kft. a funkcióbővítő és szociális városrehabilitáció akcióterületi projektjeit menedzseli, de erősen támaszkodik a Stratégiai Fejlesztési Osztály kapacitásaira . A 2014-2020-as időszak fejlesztéseire fokozottabban igaz lesz a komplexitás és integráltság követelménye, mely azt jelenti, hogy az egyes fejlesztések programcsomagokba tömörülnek és a programok között erős összefüggések, kölcsönhatások érvényesülnek. Éppen ezért az tűnik szükségesnek, hogy egyrészt a fejlesztések tervezéséért és megvalósításáért felelős szervezeti rendszer (mely jelenleg erősen beruházás centrikus) kiegészüljön a kommunikációs és a társadalmi

102

problémák kezelésében jártas humánerőforrással, illetve hogy az egyes szervezeti egységek között továbbra is az ésszerű munkamegosztás és a humán erőforrás racionális felhasználása érvényesüljön a megvalósítás során.

7.3 Településközi koordináció mechanizmusai Békéscsaba szorosabb térségi kapcsolódásait több szinten értelmezhetjük (figyelembe véve, hogya megyén belül a városnak megyeszékhelyként kiemeit feladatai, éppen ezért speciális vonzáskörzete van) :

1. 2. 3.

Közép-Békési térség: Békéscsaba, Gyula, Békés által határolt terület Békéscsabai járás: Békéscsaba, Újkígyós, Csabaszabadi, Kétsoprony, Szabadkígyós, Telekgerendás, Csorvás, Doboz, Gerendás Békéscsabai városi vonzáskörzet (volt kistérség): Békéscsaba, Újkígyós, Csabaszabadi, Kétsoprony, Szabadkígyós, Telekgerendás

A Közép-Békési térség esetében a koordináció intézményesített formái (pl. Közép-Békési Területfejlesztési Önkormányzati társulás, KBC-Arad Fejlesztési Ügynökség, Körösök Völgye Natúrpark Egyesület) elsősorban a turizmus területén kívánják összehangolni a térség ajánlatait. Az együttműködés ezen a téren a 2014-2020-as időszakban is sok tennivalót igényel majd, és ehhez a jelenleginél szorosabbra kell fonni a kooperáció szálait. Az együttműködéshez az egyes feleknek nem azonos súlyú érdeke fűződik, hiszen lokálisan egyes fejlesztések versenyt is generálhatnak (pl. termálvíz kincs kiaknázása, gasztronómiai fesztiválok meghonosítása). Látni kell azonban, hogya térség lényegesen versenyképesebb kínálatot képes előállítani, hatékonyabban tud fellépni a marketing terén, meg tudja növeini az átlagos látogatási időt, ha turisztikai térségben gondolkodik. A turisztikai fejlesztéseken túl (amelyeket jelen Integrált Településfejlesztési Stratégiai is alapvetően térségi, összehangolt beavatkozásként képzel el) a Közép-Békési térségnek közös érdekei vannak az útfejlesztések (M44, kerékpárút hálózat), a mezőgazdasági tevékenységek, feldolgozóipar élénkítése (malmok, vágóhidak, hűtőházak telepítése) valamint az egészségügyi, oktatási szolgáltatások színvonalának emelése kérdésében. A békéscsabai közvetlen várostérség szerves együttműködése szintén a 2000-es évek elejétől datálható. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése, valamint Csabaszabadi, Doboz, Kétsoprony és Telekgerendás községek 2004-ben kötöttek szerződést többcélú kistérségi társulás létrehozására. A társulás működési intenzitása változó volt, ennek ellenére a kistérségi párbeszéd nem szűnt meg akkor sem, amikor (a 2012. évi területfejlesztési törvény módosításával) megszűnt az együttműködés intézményesített jellege. Elsősorban a foglalkoztatással, közműellátással, közszolgáltatásokkal, közlekedéssel kapcsolatosan maradtak fenn a közös érdekek. Békéscsaba térségi szolgáltató szerepe miatt az elviekben "csak" a város kompetenciájába tartozó fejlesztéseknek is közvetlen hatása van a városkörnyékre (pl. munkahelyteremtés, oktatás színvonala, kulturális szolgáltatások), de vannak nagyon kézzelfogható közös érdekek is. Ezek közé tartozik a szennyvíztisztító kapacitás gazdaságos kihasználása (a békéscsabai tisztítónak vannak feles kapacitásai), a kistérség településeit Békéscsabával összekötő kerékpárút hálózat teljessé tétele, a közösségi közlekedési szolgáltatások racionális szervezése.

7.4 Monitoring rendszer kialakítása Az integrált településfejlesztési stratégia egy olyan tervezési dokumentum, amely ágazati és területi megközelítésben, horizontális szempontokat is szem előtt tartva fogalmazza meg a kerület és egyes részeinek jövőképét, fejlesztési irányait. A stratégia megvalósítása alapvetően a benne foglalt célok elérését, az azokhoz vezető út kijelölését jelenti. Szükség van tehát a célrendszerben megfogalmazott

103

feladatok teljesülésének vizsgálatára, a megvalósítás eredményeiből, vagyeredménytelenségéből adódó észrevételek visszacsatolására. E visszacsatolás a monitoringot követő ITS felülvizsgálat. A monitoringot, vagyis a prioritások és programok megvalósulását mérő mutatók összegyűjtését, javasolt kétévente elvégezni. Az ITS elfogadását követő első évben csak egyszerűsített monitoring történik, amely alapvető célja a rendszeres adatszolgáltatás kiépítése. A stratégia monitoringjához alapadatokat, kiindulási értékeket tartalmazó adatbázisra van szükség. Mivel a stratégia - műfajából adódóan - nem a projektszintre, hanem a nagyobb léptékű összefüggésekre és a területi kapcsolatrendszerekre fókuszál - figyelembe véve az ágazati célokat is, nem kizárólag a projektek megvalósulása a mérhetőség alapja, hanem az egyes célok teljesülése, amely projekt- és program szinten is értékelhető . A monitoring feladata be kell, hogy épüljön az önkormányzat működési rendjébe, amely alapján valamennyi ágazati program és azok felülvizsgálata az ITS-sel összehangolandó. A monitoringért és a felülvizsgálatért a Stratégiai-Fejlesztési Osztálya felelős, ez az egység végzi a feladatot az ágazatok közreműködésével. A kétéves monitoring jelentést az önkormányzat fogadja el. Az ITS megvalósítása és monitoringja során is fontos, hogy az önkormányzat fenntartsa és erősítse a partnerség építést. Ennek a folyamatosan erősítendő partnerségnek a szerves része, hogy egyrészt az önkormányzat a nem önkormányzati szereplőktől is gyűjtsön adatot (vagyis bevonja őket a monitoring folyamatába, pl. civil szervezetek az egyeztetések folyamán felajánlották együttműködésüket a szűkebb lakókörnyezetet vagy egyes témaköröket érintő infrastruktúra állapotának folyamatos figyelése tekintetében). Másrészt pedig, hogya monitoring eredményeit az önkormányzat hatékonyan kommunikálja a lakosság, a civil és szakmai szervezetek, illetve a helyi vállalkozói, befektetői szféra felé és a monitoringot követő későbbi ITS felülvizsgálat (monitoring értékelése és az ITS e szerinti korrekciója) is a partnerség jegyében történjen. Lényeges megteremteni a partnerség intézményi keretét is, amihez megfelelő alapot jelent a jelen ITS kidolgozásához kialakított és abban aktívan részt vett három munkacsoport, mely szükség szerint bővíthető további partnerekkel. Az egyes tematikus fejlesztési célok megvalósulásához

köthető

hatásindikátorok az alábbiak:

TCl - A gazdasági teljesítmény növelése és a versenyképesség javítása elsősorban helyi és térségi erőforrásokra támaszkodva: foglalkoztatottak arányának alakulása, célérték: a foglalkoztatottak aránya az aktív korúakon (15-64 éves) belül eléri a 60%-ot 2021-re (KSH népszámlálási adat - 2011ben 56,9%) TC2 - Vonzó városi életminőség kialakítása: Felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának és arányának növekedése a városban 2021-re, célérték: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25 évnél idősebb népesség esetén eléri a 25%-ot 2021-re. (KSH népszámlálási adat - 2011-ben 21,7%) TC3 - Csökken az alacsony képzettségűek száma és aránya a városban, célérték: a maximum általános iskolával rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 éves) belül nem haladja meg a 6%-ot 2021-ben. (KSH népszámlálási adat - 2011-ben 9%) TC4 - Csökken az üvegház hatású gázok kibocsátása a városban, célérték: az üvegházhatású gázok kibocsátásának 10%-os csökkenése 2011-hez mérten.

104

41. Tábla: Az ITS tematikus célrendszerének teljesülését mérő monitoring rendszer (a célértékek a pénzügyi források nagyságától függnek)

A város elérhetőségét segítő alapinfrastruktúrák fejlesztése

C nJ

Output indikátor

Részcélok

Tematikus célok

•

•

.c '-

o

l/)

~o l/)

•

ai

Eredmény indikátor

M 44 megépülése (KondorosBékéscsaba) Békéscsaba-Arad közvetlen közúti összeköttetés létrejötte (50 km alatti táv) Megépített kerékpárút hossza

•

Létrehozott integrátor intézmények száma Létrehozott új/bővített inkubációs létesítmények száma Létrehozott, bővített, támogatott vertikális és horizontális

•

•

nJ

l/)

....

'nJ

':; nJ

nJ

>

.-"'C

bOo 'eu ..lll:: l/) N l/)

l/)

,g.

nJ

eu

Vállalkozási erősítése

tevékenység a

mezőgazdaság/élelmiszergazd

aság terén

E 'nJ > .... c nJ eu '1/)..lII:: '-eu o > 'nJ '-

•

• •

~

együttműködést

szervezetek száma a élelmiszeripar terén

l/)

nJ

'-

I/)~

'eu ~o eu 'l/) eu 'eu ._ -

Turisztikai potenciál fejlesztése

bO

•

eu > 'eu l/)

·0 '-

·c

'!

>1/)

c 'eu 'eu ._

E~

•

Potenciállal rendelkező egyéb iparágak flexibilis kiszolgálása

•

•

megtestesítő mezőgazdaság,

A város illetve a város és környező települések által rendezett turisztikai események száma A város szálláshely kapacitásának növekedése

•

Ipari parkok növelése

•

kapacitásának

.... eu

.~

ai ....

·ilo

'nJ

•

nJ

"2nJ

bO

Megyeszékhely funkciók megtartása és erősítése

•

Fekvőbeteg és egészsegugYI rehabilitációs ellátás kapacitásának

A város elérhetőségi idejének csökkenése közúton (MS-ös autópálya csatlakozástól) Kerékpárúton elérhető települések számának növekedése

•

Mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban létrejövő új vállalkozások és munkahelyek száma és Békéscsabán környékén a haszonállatok számának növekedése

•

eltöltött A városban vendégéjsza ká k számának növekedése

•

•

(nem

Egyéb mezőgazdasági,

Érintett

(egészségügy, kultúra)

elérhetőség

•

újonnan betelepülő vállalkozások száma

•

A jobb hatására

Adóalap növekedése az ágazatban

•

•

•

élelmiszeripari) ágazatokban létrejövő új és munkahelyek vállalkozások számának növekedése létrehozott Újonnan ipari parki keretek közt működő vállalkozások száma

felsőoktatás,

Adat forrása

•

•

'Vi .c

l/)

Hatásindikátor

A turizmusban foglalkoztatottak számának növekedése Idegenforgalmi adó összegének növekedése

•

Nem mezőgazdasági, élelmiszeripari ágazati

•

tevékenységből

•

származó adóbevételek növekedése

•

Felsőfokú

végzettséggel számának

rendelkezők

•

•

•

Stratégiai-fejlesztési osztály Nemzeti Infrastru ktú rafejlesztő Zrt.

Stratégia i-fej lesztési osztály Önkormányzati adatbázis KSH adatbázis

Stratégia i-fej lesztési osztály KSH adatbázis

Stratégia i-fej lesztési osztály Önkormányzati adatbázis KSH adatbázis

Stratégia i-fej lesztési osztály

növekedése (+ .. férőhely)

városi életminő

ség kialakítása

•

Felsőoktatási

•

Tanulási

•

A 2014-2020-as időszakban komplex módon felújított oktatási intézmények száma a városban

nő

fennmaradása a városban Közösségi szolgáltatások és intézményre ndszer helyi igényeknek

Köznevelési szo Igá Itatá so k és infrastruktúra fejlesztése

és szociális hátrányok legyőzését célzó programok száma

és arányának növekedése a városban 2021-re

ágazatokban a foglalkoztatottak száma

intézmény •

Tanulási és szociális hátrányok legyőzését célzó programokban részvevő tanulók száma

•

a középiskolát (gimnáziumot, szakközépiskolát, szakiskolát) sikeresen befejező fiatalok aránya (csökkenő

megfelelő

fej lesztése

Nő

•

• •

• •

Réthy Pál kórház nyilvántartása KSH népszámlálás (2021) Stratégia i-fej lesztési osztály Önkormányzati nyilvántartás KLlK adatbázis

lemorzsolódás) Egészségtudat os életmód és a szükséges infra stru ktú ra biztosítása

A szociális háló hatékonyságá -nak javítása

•

•

Az

egészségtudatos életmódot terjesztő oktatási és közösségi programok száma Alapellátásban lévő felújított egészségügyi intézmények alapterülete

•

Új sportuszodai kapacitás létrejötte

•

Az idősek hatékonyabb elérése létrejött programok érdekében száma Létrehozott bö!csődei férőhelyek száma Létrehozott új/vásárlás után felújított bérlakások száma

• •

•

Nő

az

egészségügyi

szűrésekben

•

• •

•

részvevők

•

Növekszik élettartam

a

várható

•

száma Rendszeresen sportolók számának növekedése (illetve az ezt célzó szervezetek számának növekedése) Növekszik

az

• • •

Nő

azon

hátrányos száma, akik

idősellátásban részvevők

helyzetűek

száma

sikeresen elhelyezkednek

Nő

az otthonukban komplex módon támogatott, önálló életviteit folytat idősek száma

•

• a

munkaerőpiacon

• •

Szociális ellátórendszeren belül és intézmények más (oktatási, egészségügyi stb) kialakított együttműködések száma

Nő

a

•

munkaerő-piacra

•

Stratégia i-fej lesztési osztály Önkormányzati nyilvántartás KLlK nyilvántartás KSH statisztika

Stratégiai-fejlesztési osztály Önkormányzati nyi Ivá nta rtá s KSH felmérések

visszatérő

anyák aránya Csökken a gyermekszegénység

nő Sokszínű

közösségi és kulturális élet biztosítása

•

Az innovatív (új módszertani megvalósított) megközelítéssel programok száma

•

Nő a városi közösségi és kulturális intézményeket látogatók száma

•

Javul a várost jellemző társadalmi mutatók értéke (pl. iskolázottság, munkanélküliség)

•

• •

Stratégia i-fej lesztési osztály Önkormányzati nyilvántartás Nem önkormányzati fenntartású kulturális és közösségi intézmények

106

nyilvántartásai Helyi közlekedési rendszer modernizálása

Városi közösségi közlekedés optimalizálása

•

Nő

az alternatív hajtású buszok száma

•

az egyéni Csökken személygépkocsi közlekedést használók aránya

•

Lakosság elégedettsége a helyi tömegközlekedéssel, közlekedési

•

Stratégiai-fejlesztési osztály

•

Elégedettségi felmérés, modal-split felmérés

•

Stratégiai-fejlesztési osztály Modal-split felmérés

lehetőségekkel

kapcsolatban Kerékpáros hálózat fejlesztése

•

Az újonnan kialakított városi kerékpáros úthálózat hossza

•

Nő

a rendszeresen közlekedők

biciklivel

•

nő

Javul a levegőminősége

számat

•

aránya Belterületi úthálózat fejlesztése

eu ut 'eu

Szegregálódó városi területek rehabilitációja

•

•

,~

ut

~O

'-

eu ~

•

'eu ut N

ut

'eu ~ I

ut

'O

·u

...,

'nJ

a.

Leszakadó társadalmi csoportok felzá rkóztatása

•

nJ

"'tJ nJ ut

'eu

Az újonnan szilárd burkolattal ellátott vagy felújított belterületi utak hossza

•

Hosszú távú (5-7 éves) szociális városrehabilitációs program megvalósítása a Berényi úti/Szarvasi úti kertvárosban (az érintett lakosság száma) A program során létrehozott/felújított lakások, intézmények, közterületek száma, alapterülete

•

Nő a hátrányos helyzetűek integrációját célzó komplex (oktatási, képzési, foglalkoztatás, száma közösségi) programok (pályázatok száma, forrás nagysága)

•

Csökken az eljutási idő azon objektumok esetében, amelyekhez az útfejlesztések kapcsolódnak

•

Programba bevont hátrányos helyzetű családok, aktív korúak, gyermekek száma

•

Nő

a komplex programokban részvevő hátrányos helyzetűek száma

•

•

·u

'nJ

'-

~

...,eu

•

c

·e nJ nJ ut

'-

....

'nJ

•


•

Önkormányzati nyilvántartás

A városrészre jellemző társadalmi mutatók közelítése városi a átlaghoz

•

Stratégia i-fej lesztési osztály Önkormányzati nyilvántartás 202l-es népszámlálási adatok

• •

'O

"'tJ

Nő a fejlesztett úthálózat menti gazdasági egységekben foglalkoztatottak száma

Nő a tartós munkanélküliek száma, akik sikeresen elhelyezkedtek Csökken az eladósodott háztartások száma az alacsony státuszú területeken

Javul

•

•

Stratégia i-fej lesztési osztály Önkormányzati nyilvántartás (családsegítő)

•

a

hátrányos gyerekek tanulmányi eredménye helyzetű

Külterületek ellátottsági szintjének javítása

•

Vezetékes i nfrastru ktú ra (víz, szennyvíz, közvi lágítás) helyettesítő, fejlesztéseket és környezetbarát alternatív

•

Nő a felújított tanyák száma, ahol megélhetést is célzó gazdálkodás folyik

•

A külterületre jellemző társadalmi mutatók közelítése a városi átlaghoz

•

•

Stratégia i-fej lesztési osztály Önkormányzati nyi Ivá nta rtá s

107

fejlesztések száma

•

•

Energetikai fejlesztések

•

Az

energiahatékonysági javulást lakóépületés intézményi épületfelújítások száma Az energetika i megújuláson átment lakóépületekben lévő lakások száma

•

eredményező

•

Ökológiai fenntarthatóság

Ivóvíz, csapadékvízszennyvízhálózat

és

korszerűsítése

•

erősítése,

klímaváltozás elleni küzdelem

•

• Zöldfelületi hálózat (ökológiai folyosó) fejlesztése

•

•

Nő a külterületen élők részvétele a szociális szolgáltatásokban Javul a közterületek infra stru ktú ra ellátottsága

Csökken a lakosság, az intézmények energia felhasználása (javul az épületek energetikai besorolása) Csökken a vállalkozások fajlagos energiafelhasználása

•

Nő az alternatív ellátott energiával háztartások, intézmények száma

A felújított/ újonnan fejlesztett vízvezeték hossza A felújított/ újonnan fejlesztett szennyvízvezeték hossza Újonnan kiépített csapadékvíz elvezető hálózat hossza

•

A vízhálózatba bekötött háztartások számának emelkedése

•

A szennyvízhálózatba bekötött háztartások számának emelkedése

Újonnan telepített fasorok, véderdők, nagysága/hossza

•

Az

és

felújított

pihenő

erdők

újonnan

kialakított

•

Javul alakásfenntartás

•

202l-es adatok

•


•

Önkormányzati nyi Ivá nta rtá s

•

Stratégiai-fejlesztési osztály Önkormányzati nyilvántartás

megfizethetősége

•

Csökken az eladósodott családok száma

•

Csökken az üvegház hatású gázok kibocsátása a városban

•

A talajterhelés csökkenése

•

•

Javul a levegő minősége

•


•


erdőterületeket

látogatók száma

népszámlálási

•

Levegőminőséget értékelő

intézmények

adatai Környezettudatos elterjesztése

életmód

•

Környezettudatosságot célzó oktatási és közösségi programok, akciók, tantárgyi órák száma

•

•

Illegális szemétlerakástól rendszeresen megtisztított területek nagysága nő A szelektív hulladéklerakókba kerülő hulladék nagysága nő

•

Csökken az üvegház hatású gázok kibocsátása a városban

•


•


•

KLlK nyilvántartás

108

8 Mellékietek 8.1 Az Integrált Településfejlesztési Stratégia megfogalmazott társadalmasítási folyamata

Partnerségi

Tervben

A településfejlesztési dokumentumok (Megalapozó Vizsgálatok, Koncepció, Településfejlesztési Stratégia) előkészítése során elkészült - majd a későbbiekben némileg módosult - az a Partnerségi terv, amely meghatározta a dokumentumok elkészítésébe, véleményezésébe bevonandók körét és a bevonás módját. A Partnerségi Terv szerint: •

•

• • • • • •

A 314/2012-es kormányrendeletben megjelölt "kötelező partnerek" (elsősorban hatósági szervezetek) a helyzetelemzés, Koncepció és ITS véleményezésében részt vesznek - írásos megkeresés. Munkacsoportokban történő személyes véleményezés, egyeztetés. 3 munkacsoport került kialakításra, amelyeknek különálló és összevont ülései egyaránt voltak: o Humán Közszolgáltatás Munkacsoport (Az oktatás, közművelődés, sport, egészségügy területén érintett önkormányzati hivatali vezetők, kulturális., szociális intézmények vezetői, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ képviselői, Réthy Pál kórház képviselője, Szt. István Egyetem békéscsabai karának dékánja) o Gazdasági Munkacsoport (Gazdaság és turisztika területén érintett önkormányzati vezetők, Körösök Völgye Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület, Körösök Völgye Natúrpark Egyesület, megyei Iparkamara, Agrárkamara,Békéscsabai Turisztikai Egyesület, Magyar Közgazdász Társaság megyei képviselője, megyei főépítész) o Városfejlesztési Munkacsoport (Energetika, közlekedés, városfejlesztés területén érintett önkormányzati vezetők, megyei Mérnöki Kamara, Építész Kamara, Magyar Közút megyei igazgatósága, városi vagyonkezelő Zrt.) Lakossági fórumok 3 városrészben (Lencsés, Jamina, Belváros), melyben nem csak a lakosok, hanem az érintett civil és gazdasági szervezetek is bevonásra kerülnek. Gazdasági fórum a legjelentősebb 20-30 cég vezetője részvételével. Kistérségi egyeztetés a működő kistérségi találkozók során (6 kistérségbe tartozó település részvételével) Egyházi fórum Nyitó rendezvény (2013. szeptember 18, Partnerségi fórum rendezvény 2014. január 6, Záró rendezvény konferenciával 2014. május 27-31.) On-line partnerségi fórum működtetetése

A koordinációt, az egyeztetések szervezését, a folyamatos adatszolgáltatást és a munkaanyagok véleményezését a Stratégiai-Fejlesztési osztály és a Polgármesteri Kabinet látja el.

A partnerségi tervnek megfelelően 2014. június 27-ig az alábbi egyeztetési, véleményezési fórumok kerültek megrendezésre: • • • • • •

Kistérségi tájékoztató kistérségi ülés keretében (2013. október 16) Munkacsoport ülések (2013 .09.03-04, 2013.11.13-14, 2013.12.12, 2014.01.30, 2014.03.18, 2014.05.05) Egyházi fórum: 2013.11.14 Gazdasági fórum: 2013.11.14 Kérdőíves felmérés a város gazdasági szereplői és egészségügyi ellátásában részt vevő szereplői körében. (150 kiküldött kérdőív) A 314/2012 kormányrendeletben "kötelező" egyeztetési partnerként felsorolt szereplők a koncepció alkotás elkezdésekor megkeresésre kerültek, és elképzelésieket, a tervezés során

• •

• • • • •

figyelembe veendő információikat 2013 novemberében írásban közölték. (Csongrád Megyei Kormányhivatal, állami főépítész; Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal; Békés megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága; Békés Megye Önkormányzat Közgyűlése; Forster Gyula Nemzet Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ; Murony Község polgármestere; Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság; Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága; Légyügyi Hivatal; Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság; Nemzeti Környezetügyi Intézet Körös-vidéki Kirendeltsége; Tiszántúli Környezetvédelmi, természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kirendeltsége, Gyula; Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal; Békés Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége; Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatala; ) A Réthy Pál kórház stratégiai fejlesztési elképzeléseit önálló dokumentumban a város önkormányzatának 2014 februárjában elküldte. A 314j2012-es rendeletnek megfelelő partnerségi körben a Településfejlesztési Koncepció és Integrált településfejlesztési Stratégia Munkaanyagának írásos véleményezése (2014. május 9-június 2) A kistérségi és járási települések körében írásos véleményezés (2014. május 9-június 2) 3 városrészi fórumon a dokumentumok bemutatása és véleményezése (Belváros - 2014. május 12, Jamina - 2014. május lS, Lencsési lakótelep - 2014. május 28) Civil fórum (2014. május 15) Gazdasági fórum (2014. május 15) A testületi tagok előzetes informálása (2014. május 28.)

Az éppen aktuális, önkormányzat által jóváhagyott dokumentumok a város honlapján folyamatosan megtalálhatók.

A koncepció és stratégiaalkotás a műfaj jellegének megfelelően a város polgármesteri hivatala és a városfejlesztés egyéb jelentős szereplőivel végzett interjúkon alapult, ezáltal is integrálva elképzeléseiket, véleményüket.

110

2014. POL GARMES TERÉ TŐL

Recommend Documents